Alapítás éve:1990. Bírósági bejegyzés: 1975 sz. 6. Pk. 61971/5. Kelt:Budapest 1990. május 16. KSH szá19635428
Prof. dr. Istvánfi
Csaba
elnök
/fax: 3564-327
Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar(TF) Budapest 1123 Alkotás u.44. www.tf.hu e-mail:
[email protected] adószám: 19635428-1-43 OTP bank sz: 11712004-20197636
HÍRLEVÉL 2014-JANUÁR-01 A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete Minden Kedves Kollégának Köszönettel Kíván EREDMÉNYES és SIKEREKBEN GAZDAG
BOLDOG ÚJÉVET! AKTUALITÁSOK Tájékoztató a Partner Intézményünknek a Katolikus Iskolák Diáksport Szövetsége (KIDS) jubileumi közgyűléséről. 20 ÉVES A KIDS 2013.október 30-án a Katolikus Iskolák Diáksport Szövetsége, ünnepi közgyűléssel
emlékezett
megalakulásának
20.
évfordulójára.
A
szervezetet 1993-ban, lelkes testnevelő tanárok, éppen ezen a napon alapították meg azzal a céllal, hogy az Európában működő FISEC (Federation International Sportive l'Enseignement Catholic) mintájára, magas
színvonalú,
jó
hangulatú
és
leginkább
közösségépítő
sportversenyeket szervezzenek a katolikus iskolás diákok számára. Mottója: a „győzni, de nem mindenáron”, végig kísérte az eltelt húsz évet. A közgyűlésnek a Piarista Gimnázium, mint alapító iskola adott helyet. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a MOB alelnöke Dr. Tóth Miklós, a Diák- és főiskolai- egyetemi sportért felelős tagozat elnöke. Kis Zsanett a MOB
szakmai
tagozatának
képviselője.
Az
Emberi
Erőforrások
Minisztériumának képviseletében Morvai Levente tanácsadó. Dr. Istvánfi Csaba professzor emeritus, a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének elnöke. Szakály Ernő a Budapesti Torna Szövetség és Sátor László a Budapesti Atlétikai Szövetség főtitkára. Balássy László a Református Iskolák Diáksport Szövetségének elnöke, Kutassy György a Szakszervezeti Diáksport Szövetség Egyesület elnöke. Egyházi részről Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér a KPSZTI vezetője, Labancz Zsolt SchP piarista tartományfőnök és többen a katolikus iskolák fenntartói, igazgatói és testnevelő tanárai közül. A Himnusz eléneklése után, a közgyűlést Nyeste Pál, KIDS elnök, köszöntő szavai és a hűségről elmondott gondolatai nyitották meg. Az egykori elnök, jelenlegi főtitkár, Magó Gábor előadásával folytatódott a visszaemlékezés, amit a 20 év versenyeiről készült fotók és az első KIDS versenyről (1994) készült videó tett még élményszerűbbé. Néhány beszédes szám az elmúlt két évtized versenyeiről: 21 város, 75 helyszín, 13 sportág, több mint 100 katolikus iskola, 41 ezer résztvevő diák. Az ünnepélyes díjkiosztón az elnökség megköszönte, mindazok támogatását és segítségét, akik az elmúlt 20 évben hozzájárultak a szövetség eredményes munkájához, és lehetővé tették a versenyek megvalósulását. A „Katolikus Diáksport Támogatásáért” Bajzák Erzsébet M. Eszter KPSZTI intézetvezető, Borián Tibor SchP ny. iskolaigazgató, míg a „Katolikus Diáksportban végzett Munkáért” Czupor Ferencné celldömölki, Szörényi István gödöllői ny. testnevelő tanárok és Kerezsi Béla testnevelő tanár a kisvárdai Szent László katolikus iskola igazgatója „KIDS” aranyérmet vehettek át, 11-en ezüst, 15-en bronzérmet kaptak. A sikeres magyarországi FISEC versenyekről készült filmösszeállítás vezette fel a további díjazottak sorát. Emlékplakettet vehettek át, a nemzetközi és a hazai versenyeken legeredményesebben szerepelt katolikus iskolás diákok, valamint a KIDS egykori munkatársai.
Végül Dr. Tóth Miklós úr, a MOB alelnöke, méltatta a KIDS diáksportban betöltött
szerepét,
és
további
eredményes
működést
kívánt
a
szervezetnek. Az ünnepi közgyűlést Nyeste Pál elnök úr rövid imával zárta be.
A visszaemlékezéseket és beszámolókat a Patrona Hungariae leány tornacsapatának
talajtorna
gyakorlata
és
minitrampolin
ugrásai
színesítették. A rendezvény lebonyolításában – stílszerűen - a budapesti Piarista Gimnázium és a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium diákjai segítettek. Budapest, 2013.október
Magó Kinga KIDS alelnöke
MEGALAKULT A BŰNMEGELŐZÉSI TANÁCS
SAJTÓKÖZLEMÉNY
BŰNMEGELŐZÉSI IRÁNYTŰ 2013. december 6.
A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács 2013. december 6-án Bűnmegelőzési Iránytű címmel konferenciát rendezett a Belügyminisztérium Márvány aulájában. A rendezvény a tavalyi évben, azonos címmel útjára indult média és bűnmegelőzés kapcsolatának témakörét mélyítette tovább. A plenáris ülésen arra keresték a válaszokat, hogy a bűnmegelőzés témája hogyan és hogyan nem jelenik meg a televíziós - és rádiós magazinműsorokban.
Az ünnepélyes megnyitón Dr. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács küldetéseként határozta meg az értékteremtést. Dr. Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, a Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a bűnmegelőzés össztársadalmi feladat. Siker csak együttesen érhető el, mindenkire szükség van. A Belügyminisztérium támogatásával tavaly indult útjára „A dal a Tiéd” dalpályázat, amelynek keretében számos tehetséges fiatalt fedezett fel a bűnmegelőzésnek a Szertelen- kék Alapítvány, akik a zene segítségével jutnak el kortársaikhoz és a szélesebb közönséghez. Saját szerzeményeikkel a bűnmegelőzési rendezvények állandó fellépői. Két tehetséges fiatalt: Mráz Nikit és Szalay Dánielt hallhatták élőben a szakmai tanácskozás résztvevői. Dr. Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója moderálta a plenáris ülést, ahol a hazai televíziós és rádiós élet meghatározó személyiségei cseréltek eszmét a bűnmegelőzés médiában betöltött szerepéről. A résztvevők felajánlották a bűnmegelőzési szakemberek részére a folyamatos médiajelenlétet. Igény fogalmazódott meg a média és a bűnmegelőzés szakembereinek tréning formájú találkozására, hogy egy nyelvet beszéljenek. A délutáni program két szekcióra vált, ahol a bűnmegelőzés új és régi területeinek kapcsolódási pontjait, a kiaknázásra váró lehetőségeket és a megvalósításra váró terveket tekintették át.
A Települések biztonsága – Önkormányzati szerepvállalás a bűnmegelőzésben szekció keretében tovább erősödött a bűnmegelőzés közösségi jellege. Egy település minden lakójának meg van a saját bűnmegelőzési feladata. A sikeres településbiztonság megteremtéséhez elengedhetetlen a hatékony kommunikáció. 2013-ban az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács a „Legyen a sport a szenvedélyed” címmel kampányt indított, amelynek célja a sport, főképpen a diáksport bűnmegelőzési hatásainak kiaknázása. A második szekció a kampányhoz kapcsolódóan a sport szerepét vizsgálta a bűnmegelőzésben. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a felnövekvő generáció számára biztosítani kell a sportolási lehetőséget. Szociális tanodák létrehozásával a hátrányos helyzetű, tehetséges fiatalok is megtalálhatják életcéljukat. A sport fegyelmet tanít és példaképpé tesz, ami hozzájárul a bűnmegelőzés által megfogalmazott fontos üzenetek közvetítéséhez. További információk: Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács E-mail:
[email protected] Sajtókapcsolat: dr. Garamvölgyi László kommunikációs igazgató E-mail:
[email protected]
dr. Grezsa Ferenc
Iskola és drogmegelőzés Dr. Grezsa Ferenc egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet, a korábbiakban a TF Pszichológiai Tanszékének mentálhigiéniát oktató munkatársa. Jelentős szerepet játszik az egészségnevelés és egészségfejlesztés, különösen a drog prevenció szemlélet kialakításában. Jelenleg is folyamatosan is támogatja egyesületünk ilyen irányú szakmai munkáját.
Kedves Kollégák! Az Országgyűlés október közepén fogadta el a „Nemzeti Drog-ellenes Stratégia 2014-2020 Tiszta tudat, józanság, küzdelem
a
Határozatot,
kábítószer-bűnözés hazánk
ellen”
sorrendben
(továbbiakban:
harmadik
NDS)
drogstratégiáját.
című Alábbi
összeállításunkban az aktuális magyar kábítószer helyzet és az új Stratégia tükrében vázoljuk az iskola, s ezen belül természetesen a testnevelők lehetséges szerepét a drogproblémák visszaszorításában. Anyagunkban először néhány adat segítségével bemutatjuk a droghelyzet jelenlegi
jellemzőit,
majd
röviden
utalunk
a
kábítószer
használat
legfontosabb háttértényezőire. Utána támpontokat adunk a szerhasználat felismeréséhez, végül összefoglaljuk, hogy a köznevelés rendszere, az iskolák, illetve a pedagógusok hogyan járulhatnak hozzá e komoly társadalmi probléma enyhüléséhez. Összeállításunkban elsősorban a Stratégiára hivatkozunk, annak pontos elérhetőségét is megadva, - az esetleges további részletes tájékozódás érdekében. A dőlt betűvel szedett szavak értelmezése az anyag végén található Fogalomtárban szerepel. A hivatkozásokban a Stratégia Magyar Közlönyben megjelent hivatalos szövegét
vettük
figyelembe,
a
megadott
oldalszámok
a
Közlöny
oldalszámait jelentik. 1. Helyzetkép „A
rendelkezésre
szerfogyasztás
álló
egyre
adatok fiatalabb
szerint
valószínűsíthető,
életkorban
jelenik
hogy
meg,
a
számos
kábítószert kipróbáló már 14 éves életkora előtt kapcsolatba kerül valamely
tiltott
szerrel.
A
legtöbb
szer
vonatkozásában
nagy
bizonyossággal állítható,hogy a problémás kábítószer-fogyasztók száma
növekedést, a heroin használat csökkenést mutat. A droghasználatban a klasszikus szerek mellett teret nyertek a szintetikus szerek, azon belül az új pszichoaktív anyagok (ún. dizájner drogok). Egymástól eltérő fogyasztóimintázatot mutatnak a különböző iskolatípusban tanuló diákok, és a fogyasztási szokások az adott település típusa szerint is változnak, bár az egyes településtípusok közötti különbségek mérséklődtek. A 2011es ESPAD felmérés alapján a tiltott szereket valaha használók aránya először haladta meg az európai átlagot. A gyógyszerek alkohollal történő együttes fogyasztása például Magyarországon kiemelkedően magas, a kétszerese az európai átlagnak. Az új pszichoaktív szereket használók megjelenése az ellátórendszer számára új kihívást jelent. Ugyanakkor a kezelésbe kerülők jelentős része továbbra is kannabisz és stimuláns használó. Összességében megállapítható, hogy hazánkban az elmúlt négy - öt évben a kábítószer probléma súlyosbodott.” (NDS, 2013, 73876. oldal) E helyzetértékelést szemlélteti az alábbi néhány ábra.
Az életprevalencia-értékek alakulása (%-ban megadva) a 9–11 osztályos tanulók körében (HBSC 2002-2010)
35 30 25 20
2002 2006
15 10 5 0
2010
A tiltott és legális szerek életprevalencia értéke 16 éves diákok körében 1995-2011 között, (%) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1995 1999 amfetaminok marihuána, hasis heroin inhalánsok alkohol/gyógyszer ghb patron/lufi
2003
2007 2011 ecstasy LSD és más hallucinogének kokain nyugtató mágikus gomba egyéb ópiátok mefedron Forrás: Elekes 2012 Nemzeti Drog Fókuszpont – Éves jelentés 2012
A tiltottszer fogyasztás életprevalencia értékének változása 16 éves diákok körében nemenként, 1995–2011 24 20 16 12 8 fiú
4
összes
lány
0 1995
1999
2003
2007
2011
Forrás: Elekes 2012 Nemzeti Drog Fókuszpont – Éves jelentés 2012
A marihuána havi prevalencia értékei 16 éves diákok körében, nemenként 1995–2011 között (%) 10 8 6 4 2
fiú
lány
összes
2007
2011
0 1995
1999
2003
Forrás: Elekes 2012 Nemzeti Drog Fókuszpont – Éves jelentés 2012
2. Háttértényezők A kábítószer használat háttértényezői igen összetettek. A fiatalok, illetve serdülők értékválasztására, problémamegoldó képességére, önismeretére és önazonosságára, én- és jövőképére, és így egészségmagatartására elsősorban a családok, a köznevelési intézmények, a kortárscsoportok, és a média programok viszonyrendszere, illetve „üzenetei”, tehát az e színtereken megjelenő normák és minták hatnak. A szerhasználat többnyire
kapcsolati
problémára,
a
személy
és
környezete
illeszkedésének, együttműködésének valamilyen szintű nehézségére utal. Ennek megfelelően tehát a megelőzésben és a probléma kezelésében kitüntetett jelentősége van a társas kapcsolatoknak és a közösségi viszonyrendszernek, amelyek nem csak okozhatják a problémákat, de védelmet is nyújthatnak, és támogathatják a személyiség fejlődését. „A
kábítószer-probléma
jelensége
a
társadalmi
viszonyrendszer,
a
közösségi kapcsolatok színterein alakul, bontakozik ki vagy szorul vissza. Ezzel összhangban az új stratégiai megközelítés középpontjában az egészség, illetve az egészség támogatása áll. Az a célkitűzés, hogy az erőforrásoknak az egészséghez vezető folyamatok támogatására, a józanság kultúrájának terjedésére való összpontosításával párhuzamosan változzék meg a közösség kábítószer-problémákhoz való viszonyulása,
illetve
cselekvőképessége.
elsősorban
a
közösség
A
kábítószer-problémák
problémaérzékenységének
visszaszorulása erősödésétől
és
problémakezelő képességének fejlődésétől várható, a nemzeti és helyi közösségeket és az állam eszköztárát egyaránt beleértve.” (NDS, 2013, 73877. oldal) A kábítószer-probléma megjelenését és befolyásolhatóságát alapvetően meghatározza a szűkebb és tágabb környezet értékrendszere, és annak alapján a közösségnek az egészséghez, és az egészséget veszélyeztető körülményekhez,
magatartásformákhoz
való
viszonyulása.
Mivel
a
közösségekben értékrendszerével, életstílusával, életvezetésével (pozitív és negatív értelemben egyaránt)
mindenki mintát
nyújt mindenki
másnak, a kábítószer-probléma valamilyen módon az egész társadalmat érinti. Ebből a szempontból különösen fontos a családok, a köznevelési rendszer, a kortárscsoportok és a média működése. Számos olyan családi működészavar, illetve családon belüli körülmény ismeretes, amely fokozza a gyermek drogfogyasztásának kockázatát. Mindenekelőtt a szülők szerhasználata, legyen szó alkoholról, nikotinról, nyugtató és altatószerekről, vagy egyéb tudatmódosító szerekről. E vonatkozásban nem egyszerűen a nyújtott minta hat kedvezőtlenül, mivel a szülő szerhasználatában nyilvánvalóan az ő szerhasználat iránti nem optimális (megengedőbb, elfogadóbb) viszonyulása is tükröződik. Holott, kutatási
adatok
szerhasználat
szerint
iránti
a
szülők
egyértelműen
józan
életmódja,
elutasító
illetve
beállítódása
kémiai
gyermekük
esetleges drogfogyasztásának elkerülését illetően az egyik legerősebb védő
tényező.
Ugyancsak
növeli
a
kockázatot
a
szülők
közötti
párkapcsolati zavar, illetve annak legkülönbözőbb megjelenési formája. A gyermek számára szorongáskeltő és drogfogyasztást elősegítő tényező a szülők válása, a családban előforduló tartós betegség, fizikai (és szexuális) erőszak, és általában is a szeretetlen, rideg légkör, valamint a szülő(k) tartós távolléte munkavállalás, válás, börtönbüntetés, vagy egyéb ok következtében. Persze kíváncsiságból, barátok nyomására, vagy csupán „a buli” kedvéért bármely család gyermeke is kipróbálhat különböző szereket, de tény, hogy a jól működő család az ilyen helyzetet sokkal nagyobb valószínűséggel képes kezelni, mint a rosszul működő
család.
Ez
utóbbi
„tevőlegesen”
is
szorongást hozzájárul
keltő, a
belső
érzelmi
szerhasználat
légköre
szinte
elkezdéséhez,
illetve
fennmaradásához. A
háttértényezők
sorában
az
iskolai
légkör
fontos
szerepére
is
nyomatékosan utalni kell. A tanulók iskolájuk, tanáraik és diáktársaik iránti viszonyulása jelentős védő, de egyben kockázati tényező is lehet. Ha az iskola közegét a diák negatívan, elsősorban, mint kudarcai, frusztrációi színtereként éli meg, az a későbbi droghasználatra nézve az egyik legerősebb rizikó faktor. „A beilleszkedési problémákkal, a tanulmányaikban kudarcokkal küzdő diákok körében magasabb a pszichoaktív szereket használók száma, illetve a kipróbálás is fiatalabb korban következik be. Az esetleges későbbi szerhasználatot előre jelző körülmények sorában – a család működési zavarain kívül – fontos a diákok iskolájukkal szembeni elégedetlensége, amely a 7. és a 9. évfolyam között erősödik fel. Szintén erre az időszakra jellemző a dohányzás, a nagyivás és a lerészegedés előfordulási gyakoriságának kiugrása egyes csoportokban. A kábítószer fogyasztás növekedése a 9–11. évfolyamokban figyelhető meg.” (NDS, 2013, 73875. oldal) 3. A szerhasználat felismerése Szélsőséges, és így magától értetődő eseteket leszámítva - különösen a korai időszakban - nem könnyű a szerhasználat felismerése. Ezért egyértelmű „bizonyítékok” helyett inkább „gyanújelekről” beszélhetünk, melyeket aztán a megfelelő, nyílt tanár – diák kapcsolat keretében tisztázni lehet. „A
droghasználat
esetleges
külső
jelei
(ismeretlen
szerek,
porok,
tabletták, szokatlan illatú cigaretták; a fiatal indokolatlannak látszó hangulatingadozásai; gyakori hiányzások a hét első napján stb.) mellett lényegesebb azt hangsúlyozni, hogy ha figyelemmel követjük a fiatal szabadidő-eltöltési
szokásait,
érdeklődési
körét,
életvitelét,
baráti
kapcsolódásait, jobban ráláthatunk a kockázatot rejtő pontokra (pl. túl sokat van egyedül otthon; túl sok időt tölt számítógép mellett reális kapcsolatok nélkül; huzamosabb ideje lehangolt; tanulmányi eredménye látványosan romlik, stb.). Mindezek olyan jelzések, melyek általában a
pszichés egyensúlyborulás mutatói és ez napjainkban igen gyakran droghasználatot von maga után.” (Tremkó, 2012, 2. oldal) A droghasználat felismerése kapcsán – a tanár szemszögéből - tehát elsősorban a tanuló magatartásváltozására, és annak minél korábbi észlelésének fontosságára hívhatjuk föl a figyelmet. Megváltozik a diák osztálytársaihoz, tanáraihoz, tanuláshoz való viszonya. Átrendeződik baráti társasága, többet elmarad otthonról és az iskolából, tanulmányi eredménye hanyatlik, érdektelenné, egykedvűvé, bizalmatlanná válik, és általában
is
elutasítóbb
lesz
az
iskolai
környezettel
szemben.
A
magatartásváltozás észleléséhez „viszonyítási pontokra” van szükség, amelyhez képest a magatartási eltérések megállapíthatók. A tanárnak tehát jól kell ismernie diákjai „szokványos” állapotát, mely ismert alapja a jó tanár – diák kapcsolat. Ennek alapján nem csak a változások lesznek felismerhetők, hanem a jelentkező problémák kedvező befolyásolására is nagyobb esély kínálkozik. 4. Mit tehet a pedagógus? Semmiképpen se reagálja túl a helyzetet! (Sok iskolában ilyenkor azonnali és súlyos szankciókat alkalmaznak, például kizárják a tanulót, aki így még azt a megszokott iskolai kapcsolati hálót, védő közeget is elveszíti, amelyre addig valamilyen mértékben támaszkodhatott.) Fontos tudni,
hogy
miként
a
magatartás
megváltozásának
hátterében
droghasználat húzódhat meg, általában a szerhasználat is más oki tényezők
egyik
problémáknak,
„tünete”. illetve
megterhelődéseknek.
a A
Például
családi,
legkülönbözőbb puszta
kapcsolati, okokból
büntetés
nem
önazonossági
kialakuló változtat
lelki a
háttértényezőkön, tehát inkább ront a helyzeten. Azt is érdemes világosan látni, hogy a serdülő korosztály hozzávetőleg egyharmada életében legalább egyszer már kipróbált valamilyen tiltott szert, de e viszonylag nagy tömegnek csak csekélyebb hányada válik rendszeres fogyasztóvá, illetve függővé. A kipróbálók nagy többségénél a szerhasználat alkalmi jellegű marad, majd idővel be is fejeződik.
A fenti megfontolások természetesen nem jelentik azt, hogy a felismert droghasználatot
bagatellizálni
kellene.
Ha
a
tanár
ilyet
tapasztal,
mindenképpen fel kell hívja az érintett tanuló figyelmét arra, hogy a kábítószer fogyasztás jogi értelemben is tiltott, és sok szempontból komoly probléma, számos egészségi kockázattal jár, és semmiképpen sem alkalmas a különböző kapcsolati, érzelmi, életvezetési nehézségek kezelésére. Droghasználat
gyanúja,
vagy
beigazolódása
esetén
a
pedagógus
beszélgessen el a helyzetről a tanulóval. Ne az osztályközösség előtt, hanem
külön,
négyszemközt.
E
beszélgetés
elsősorban
a
háttértényezőkről szóljon, ne magáról a szerhasználatról. Célszerű, ha ez utóbbi esemény inkább csak „apropó” és nem fő téma. Legfontosabb, hogy a tanuló érezze azt, hogy személyes problémáit megoszthatja tanárával, akiben megbízhat, és akitől kellő figyelmet, elfogadást kaphat. (Nem a droghasználatot kell elfogadni, hanem az érzelmi problémákkal küzdő diákot!) Legalább is átmenetileg célszerű az ilyen beszélgetéseket rendszeressé tenni. Érezze a tanuló, hogy tanára őszintén érdeklődik iránta és segíteni próbál neki. Sajnos a tanárképzés legfeljebb részlegesen készíti fel a tanárjelölteket a diákokkal folytatott, ilyen jellegű segítő kapcsolatra. A legtöbb tanárnak a pálya
gyakorlásakor,
szükséges
„mentközben”
ismereteket
és
kell
készségeket.
megszereznie A
probléma
az
ehhez
kezelésében
feltétlenül hasznos lehet, ha a tanár a lehetséges teendőkről konzultál olyan szakemberrel, aki napi praxisa miatt járatosabb a drogproblémák területén.
Ilyen
megtalálhatók.
kollégák Például:
szerencsés
esetben
mentálhigiénés
az
iskolán
szakképesítésű
belül
is
pedagógus
kolléga, az iskola egészségügyi hálózat szakemberei, iskolai szociális munkás, iskolapszichológus, stb. Ha az intézményen belül nincs ilyen képesítésű kolléga, érdemes intézményen kívüli szakemberrel konzultálni, például a Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Központ, vagy valamely közeli drogambulancia munkatársával. Az ilyen konzultáció sokat jelenthet, elsősorban
a
probléma
megértésében,
a
célszerű
viszonyulás
kialakításban. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a megfelelő tanár – diák kapcsolat külső szakmai segítség „importálása” sem pótolhatja! Tehát inkább a problémáról való konzultáció javasolható, és nem a probléma
más
intézménybe
történő
„delegálása”.
(Természetesen
súlyosabb esetekben a megfelelő szakintézménybe való irányításra is szükség lehet.) Fontos gyakorlati kérdés, hogy adott esetben tantestület melyik tanára foglakozzon a diákkal? Valószínűleg az a helyes megoldás, ha az a tanár, akiben az adott tanuló a leginkább megbízik, akit az adott tanuló vélhetőleg a legjobban elfogad. Márpedig ez a bizalom nem státusfüggő, tehát az osztályfőnök ne tekintse presztízs kérdésnek, ha osztályának diákjával egy másik kolléga beszélget a drogfogyasztás problémájáról. 5. Mit tehet az iskola? Az iskola nem csak egyes tanárain, hanem emberi közösségként, illetve pedagógiai rendszerként is illetékes a drogproblémák megelőzésében és kezelésében. Az új drogstratégia, és az annak megvalósulását szolgáló, hamarosan nyilvánosságra kerülő szakpolitikai program erre nézve számos támpontot nyújt. Az NDS köznevelési rendszert is érintő stratégiai célkitűzése, hogy „Növekedjék az olyan programok és kezdeményezések száma, amelyek bátorítják és megerősítik a kábítószereket nem fogyasztó fiatalokat, illetve népszerűsítik a szermentes életformát. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés által elért tanulók aránya 2020-ra érje el az 50%-ot.” (NDS, 2013, 73886. oldal)
„Egészséges az olyan intézmény, amelyet a szervezeti bizalom légköre jellemez, amelyik támogatást és kibontakozási lehetőséget biztosít mind a diákok,
mind
a
pedagógusok
számára.
A
lelkileg
egészséges,
kompetenciáit megélő pedagógus példája, konfliktuskezelő képessége, kommunikációs készsége központi jelentőségű e tekintetben. Az intézmények az egészségfejlesztés és a célzott megelőzés kiemelt színterei,
ahol
folyamatos
szükség
van
fejlesztésére,
e a
tevékenységek
megvalósítására
minőségbiztosítási
és
követelmények
megfogalmazására és következetes érvényesítésére. Támogatni kell az intézmények szocializációs feladatainak hatékonyabb ellátását szolgáló folyamatokat, megelőzését növekszik.
amelyekkel közvetlenül
párhuzamosan szolgáló
a
kábítószer
intézkedések
használat
hatékonysága
is
Ennek legfőbb feltételei: • a szociális és szocializációs konfliktusok kezelésében illetékes segítő szakmák jelenlétének növelése a köznevelési intézményekben, • az
iskola-egészségügyi
ellátás
feladatköréhez
kapcsolódó
módszerek, tevékenységek folyamatos fejlesztése, az alapellátás és az iskolai egészségügyi szolgálat együttműködésének javítása, • szoros együttműködés a társadalmi bűnmegelőzés és a köznevelési terület között, • a pedagógiai módszerek korszerűsítése, a tanulás hatékonyabbá tétele és a tanulók motiválása érdekében az életkori adottságokat tükröző tananyag megjelenése a helyi pedagógiai programban, • a
tanórán
kívüli
tevékenységek
tartalmasabb,
változatosabb
megszervezése, tekintettel arra, hogy ezek a tevékenységek a közvetlen befolyásolás eszközeinél nagyobb hatással vannak a tanulók életvitelének és értékválasztásainak alakulására.
Bár e színtér kulcsszereplője a nevelőtestület egésze, illetve a pedagógus, a helyi egészségfejlesztési program megalkotásába és megvalósításába az iskolai egészségügyi feladatot ellátó szakembereket és – a nem pedagógus végzettségű segítő szakemberek közreműködésén kívül – indokolt esetben a szülőket és a diákokat is be kell vonni. Az intézményi programok esetleges – és többnyire csupán egy évre szóló – pénzügyi támogatása helyett hosszú távú cél olyan kiszámítható finanszírozási rendszer kialakítása, amely hosszabb idejű programokat is lehetővé tesz, illetve igazodik a tanulók létszámához.” (NDS, 2013, 73893. oldal)
Kedves Kollégák! Amint a fenti vázlatból is kitűnik, az iskolarendszer és azon
belül
a
pedagógusok
sokat
tehetnek
a
mainál
kedvezőbb
droghelyzet kialakulásában. Ez a testnevelő kollégákra is érvényes, sőt
rájuk talán különösen, mivel ők már alapképzésüket is a test, a lélek és a szellem egységét valló főiskolai, egyetemi közegben végezték. Márpedig a hatékony iskolai egészségfejlesztés, illetve drogmegelőzés egyik záloga éppen a tanulók testi – lelki – szellemi állapotának egységben való értelmezése és kezelése. E szép szakmai távlathoz kívánt a fenti vázlat néhány kapaszkodót nyújtani. Fogalomtár1 ESPAD: Alkohollal és más drogokkal kapcsolatos európai iskolakutatás (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs). Dizájner drog: Mesterséges, megtervezett módon olyan pszichoaktív hatású molekulát hoznak létre, ami nem szerepel a kábítószerek listáján. Amíg
tiltólistára
nem
kerül
a
szer,
legálisan
forgalmazható
és
használható. Életprevalencia:
a
személy
élete
során
legalább
egyszer
már
megvalósította az adott magatartást. Életprevalencia-érték jellemzően azon személyek számaránya egy adott közösségben, csoportban, akik életükben legalább egyszer fogyasztottak már például kábítószert. Ebbe beletartoznak azok is, akik egy alkalommal fogyasztottak szert, de azok is, akik rendszeres használók. HBSC: Iskoláskorú gyerekek egészségmagatartása (Health Behaviour in School-Aged
Children).
kezdeményezett
és
Az
Egészségügyi
nemzetközi
Világszervezet
szabványok
alapján
által zajló
egészségmagatartás-vizsgálat. Magyarországon 1985 óta zajlanak ezek a vizsgálatok,
négyévenkénti
ismétlődéssel.
A
„Serdülőkorú
fiatalok
egészsége és életmódja, 2010” nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Kábítószer: A pszichoaktív csoportba tartozó azon szerek, amelyek szerepelnek a kábítószerek, illetve a veszélyes pszichotróp anyagok Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadott listáin.
1
Forrás: A Nemzeti Drogellenes Stratégia, 3. számú Melléklet
Stimulánsok: Elsősorban a mentális és fizikai állapotot serkentő szerek Szerhasználati
mintázat:
A
szerhasználat
szerenkénti
eloszlása
a
társadalom egyes alcsoportjaiban. A fogalom maga alapvetően elméleti konstrukció, amely két forrásból táplálkozik: egyrészt az egyes társadalmi csoportokban a szerek elterjedtségének és egyéb változók ‒ fogyasztási gyakoriság, szervezetbe juttatás módja és egyéb kockázati tényezők – megfigyeléséből,
másrészt
a
közvetlenül
nem
mérhető
fogyasztási
szokások vagy egyéb magatartások – kriminalitás, kockázatkeresés, marginalizáció, szociális státusz stb. – becsléséből. Szintetikus kábítószerek: mesterségesen, fizikai, kémiai, illetve biológiai úton előállított kábítószerek. Hivatkozások NDS (2013) Nemzeti Drog-ellenes Stratégia 2014-2020 Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen, In: Magyar Közlöny, 2013.
évi
171.
szám,
73853-73946
oldal.
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK13171.pdf Letöltés: 2013. december 19. Tremkó, Mariann (2012): A dizájner drogok jelensége – Tanári anyag. Forrás:
http://dizajnerdrog.hu/Details.aspx?id=9285474f-5bbe-407a-
800f-e210a8119487&Color=Sand Letöltés: 2013. december 19.
HÍREK, AKTUALITÁSOK • Megalakult a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács • Ónodi Szabolcs az MTTOE alelnöke belügyminiszteri kitüntetésben részesült. GRATULÁLUNK! • A MOB elfogadta a 2013 évi pénzügyi és szakmai beszámolónkat. • Sportszervásárlási
támogatást
nyújtottunk
a
tagszervezetek
javaslata alapján húsz iskolának 3,430.000 Ft értékben. • A mindennapos tanórai tesztnevelés a közoktatásban elnevezésű kiadványunk
kb.
20-40
példánya
díjmentesen
átvehető
időegyeztetés után az MTTOE irodában. (TF III. em. 310. szoba, mobil: 30/ 420-9349)
• Szallár Csaba az MTTOE Vas Megyei Szervezetének elnöke más irányú munkahelyi kötelezettsége miatt tisztségéről lemondott. A közgyűlés Havasi Attilát választotta meg a tagszervezet elnökének. Kedves Csaba! Köszönjük színvonalas vezetői tevékenységedet. Kedves Attila! Neked pedig gratulálunk, és eredményes munkát kívánunk.
Budapest, 2014-01-05
Az Elnökség nevében szívélyes üdvözlettel: Dr. Szalay Piroska MTTOE titkár
Prof. Istvánfi Csaba MTTOE elnök
