Környezeti jelentés Tatabánya Város 2014. évi környezeti állapotáról Elfogadva a VFKB 116/2014. (XII. 16.) sz. határozattal
I. A környezeti elemek (föld, víz, levegő) állapota és bemutatása, hulladék és zajhelyzet, tájsebek Víz: Vízbázis – védelem, felszín alatti vizek: A város sérülékeny földtani környezetben elhelyezkedő vízbázisának (karsztvíz) védelme a vízellátás biztonsága szempontjából stratégiailag létfontosságú. Az üzemelő vízkiemelések (XIV/A és XV/C akna) biztonságba helyezése és üzemeltetése, használata térségi érdek. A kiemelten védendő, de lényegében sérülékenynek minősülő karsztvíz-bázisból, a XIV/A és XV/C jelű vízaknákból emelik felszínre a jó minőségű ivóvizet. Ez a vízbázis napi 62,5 ezer m3 kitermelését teszi lehetővé és a régióban 71 település 226 ezer lakosának közműves vízellátását biztosítja, csúcsidőszakban mintegy 13-15 ezer m3/nap vízmennyiséget szolgáltatva Tatabányának is. A felszíni vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme, többcélú hasznosíthatóságának biztosítása, a vízi ökoszisztéma megóvása és/vagy helyreállítása a város és a térség vízgazdálkodása miatt is fontos. A karsztvíz-bázis védelme szempontjából meghatározó a felszín alatti, továbbá a felszíni vizek minőségét nagyban befolyásoló városi szennyvízkezelés, csatornázottság (rákötések arány), valamint a közműves vízellátás. További befolyásoló tényező a terület- és környezethasználatok alakulása. Fontosabb felszíni vizek: Fontosabb vízfolyásainak: Által-ér, Galla patak, Névtelen patak, Palahányó patak, Új Dubnik patak, Öreg Dubnik patak, Síkvölgyi vízfolyás, Tarján patak, Csákány-patak, Szent-György patak, Szent-György-ér. Az önkormányzat területén lévő vízfolyások belterületi szakaszain a lehetőségekhez képest rendszeres, illetve alkalomszerű karbantartási munkákat végzünk. A rendszeres karbantartás, illetve fenntartási munkák a lefolyást gyártó szennyező anyagok mederből való eltávolításából és a partok kaszálásából állnak. Az időszakos karbantartási, illetve fenntartási munkák a meder burkolatok javítása, mederiszap eltávolítása. A város jelenleg 117 km nyilvántartott csapadékcsatornával rendelkezik. Ebből 95 km zárt 22 km pedig nyílt rendszerű csapadékvíz elvezető. A városi kezelésű nyílt szakaszú felszíni élővízfolyások, mint befogadók teljes hossza pedig 17,8 km. A vízelvezető hálózat befogadója a Galla – patakon keresztül az Által – ér. A közelmúltban történt intézkedések, aktualitások: A XV/C vízakna és a XIV/A vízakna biztonságba helyezési terve elkészült 2012 évben az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyin Igazgatóság ROP-os pályázatból megvalósította – több milliárdos beruházás keretén belül – az Által-ér mederkotrását a teljes vízgyűjtőn (ezen belül Tatabánya belterületén is). Ennek kedvező hatásait – gyorsabb vízlevezető képesség, mely nagyvízi időszakban és gyorsan lehulló nagy csapadékoknál fontos - 2013-ban és 2014 már éreztük (jobb volt a vízlevezetés, nem ismétlődtek meg a 2010 évi áradások)
2009 óta minden évben – így 2014-ben is - az önkormányzat a város összes jelentősebb vízfolyásának (Galla-patak, Által-ér, Új Dubnik-patak, Öreg-Dubnik patak, Szent György patak) és jelentősebb tavainak (Bánhidai-tó, Síkvölgyi tavak, Csónakázó-tó, Ligeti-tó) vízkémiai és vízbakteriológiai vizsgálatát elvégezte, 2010 óta vízhozam méréssel kiegészítve. A vízkémiai állapotot tekintve a tűrhető és szennyezett állapot jellemző a víztestek esetén (megfelelve az országos tendenciának), vízbakteriológiai szempontból tavaink állapota tűrhető, jó állapotú a vízminőség-védelmi besorolás szerint. A 2014 évi méréseket augusztus végén végeztettük el, a laborvizsgálati eredmények október végén érkeztek be, az eredmények kiértékelése folyamatban van A Csónakázó-tóra városunk 2013 évben – a víz jobb átkeveredését biztosító – levegőztető rendszerű szökőkutat telepített, mely azóta folyamatosan üzemel, emellett 2014 évben iszapfaló effektív mikroorganizmusok lettek a tóba juttatva és a vízpótlás hosszú-távú megoldására a tervezési folyamat megindult, másik önkormányzati tulajdonú tavunk, a Ligetitó oldalsó partfalának helyreállítása – oldalsó vízszivárgás miatt – 2012 évben megtörtént, majd a tó 2014. évben mesterséges vízutánpótlást is kapott az aszályos időszakokban fellépő vízhiány enyhítésére. Szennyvíztisztítás, kezelés: A Tatabányai Regionális Szennyvíztisztító és a városi főgyűjtő rendszer az Északdunántúli Vízmű Zrt. kezelésében van és mintegy 80 ezer ember szennyvízének elvezetését és tisztítását végzi. Az elmúlt évtizedekben történt, folyamatos fejlesztésére elsősorban a tatai Öreg-tó védelme érdekében volt/van szükség. Az Északdunántúli Vízmű Zrt. 2012. évben megvalósította a tatabányai szennyvíztisztító telep III. tisztítási fokozatának bevezetését KEOP pályázatból, 2013. év elején a próbaüzem sikeresen lezárult, a tisztítási fokozat azóta az elvárásoknak megfelelően működik. Levegő: A Bánhidai Erőmű leállításával és a Fűtőerőmű gázüzemre történő átállításával, 2005-től alapvetően, nagyságrendileg és kedvezően megváltozott a légszennyezők kibocsátása a város területén. Ennek következtében a korábban rendszeres kén-dioxid és ülepedő por szennyezettség megszűnt, de helyette az ózon és szálló por (PM10) kialakuló koncentrációi okoznak helyenként és esetenként határértékek közeli vagy azt meghaladó szennyezettséget. Emellett az allergének, köztük elsősorban a parlagfű pollenszáma ér el magas értékeket. Ezért a veszélyeztetett területeken elengedhetetlen a rendszeres karbantartás (nyírás, kaszálás) az allergiás megbetegedéseket okozó allergének visszaszorításához, alacsony szinten tartásához a környezeti levegőben. A város levegőminőségét alapvetően az ipari és a fűtőerőműi, a kommunális/ háztartási (fűtés) és a közlekedési kibocsátások határozzák meg. A termelésből, szolgáltatásokból eredő kibocsátások mellett jelentős terheléseket jelenthet a lakossági fűtés, a fosszilis energiahordozók felhasználása. Azonban a város lakásainak 75%-a távfűtéssel ellátott, ezért Tatabánya egyedi fűtésű területein a légtérbe jutó légszennyezők mennyisége csak a városi összes kibocsátás töredékeiben/ezrelékeiben mérhető. A forgalmi eredetű légszennyezettség forgalommal, forgalmi időszakkal összefüggő hatásait a levegőminőségi mérések is jól mutatják.
Aktualitások, programok, napi munka:
● Folytatódik a napi munka, a városban a Ságvári u. 5. szám alatt működik automata levegőtisztaság-mérő állomás, melyben a nitrogén-monoxid (NO), nitrogén-dioxid (NO2), nitrogén-oxidok (NOX), a kéndioxid (SO2), szén-monoxid (CO), ózon (O3), szálló por (PM10) és a BTEX (benzol, toluol, etil-benzol, xilolok) vizsgálata történik meg. Az automata mérőállomásokon mért légszennyezők eredményei rendszeresen felkerülnek a város honlapjára – a környezetünk „fülnél” megtekinthetőek. ● A város rendelkezik füstköd-riadó tervvel, 2014. évben - a mérőállomás adatai és a meteorológiai helyzet alapján - nem kellett füstköd-riadót elrendelni ● A polgármesteri hivatal tetején található pollencsapda mérési eredményeit a Népegészségügyi Intézet értékeli ki ● A város rendelkezik hőség és UV riadó tervvel, klímaprogrammal, amelynek intézkedéseit önkormányzatunk a 2014. évben fellépő extrém forró nyári időszakban használta is (vízosztások, lakossági felhívás) ● a parlagfű irtással kapcsolatban - a jogszabályoknak megfelelően - évente július 1.-től a bírságolás és kényszerkaszálás elrendelése 2014 évben is megtörtént.
Tájsebek: A város területén kiterjedt salak, meddő- és pernyehányók találhatók, melyeknek a megszüntetése, illetve takarása és tájrendezése elkezdődött. A Bánhidai Erőmű bezárásával járó környezetei károk megszüntetése még nem fejeződött be, erre kiemelt figyelmet kell fordítani, különös tekintettel arra, hogy a fő kötelezett (Vértesi Erőmű) felszámolás alatt áll. A Vértesi Erőmű Bánhidai zagyterén a terület újrahasznosításra való alkalmassá tételére 2006-ban megkezdődtek az engedélyezési eljárások, a kiporzás csökkentésére a pernyehányó köré erdősávot telepítettek, a terület takarása azonban mai napig nem valósult meg, az engedélyezési eljárás a területek tulajdonviszonyainak perrendezése miatt lassult le. Jelenleg a mélyszivárgó rendszer és a rétegrend végleges kialakítása kapcsán készített szakértői jelentés elbírálása zajlik, ennek hatósági elfogadása (illetékes a regionális környezetvédelmi felügyelőség) után kezdődhet meg a munka. Az önkormányzati tulajdonban lévő sportcsarnok mögötti megszűnt salakbánya tájrendezése 2014. évben befejeződött ének első lépéseként 2007-ig a területet megemeltük és feltöltöttük, majd spontán erdősülés következett be. Ezután tényfeltárás után talajvízfigyelő kutak lettek kialakítva, melyekből évente vízmintákat veszünk. 2013 évben az önkormányzat 25 MFt-os beruházásból elvégezte a területet kettészelő gödörben futó 120 kV-os távvezeték oszlopának emelését, 2014 évben a területet kettészelő árok feltöltése, tereprendezés, rézsűkialakítás, vízelvezetés megoldása és a gödörrész biológiai tájrendezése is megtörtént. Hulladékgazdálkodás: Az új hulladéktörvénynek megfelelően a város 2013 átalakította a hulladékgazdálkodás rendszerét Tatabányán. A kommunális hulladékok, szelektív hulladékok begyűjtését, lomtalanítást az új közszolgáltató a Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Kft. Tatabánya önkormányzata korábban is élenjárt a hulladékgazdálkodás szervezésében, a megoldások üzemeltetővel közös fejlesztésében. A város területén keletkező, különböző eredetű és jellegű (kommunális, ipari, veszélyes és nem veszélyes, inert; szilárd, folyékony és iszapszerű) hulladékok gyűjtése és kezelése biztonságosan megoldott és szervezett.
A Tatabányai Regionális Hulladéklerakó az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott egységes környezethasználati engedélye alapján üzemel, üzemeltetője az NHSZ Tatabánya Zrt (Jogelődje az AVE Tatabánya Zrt). A hulladéklerakó szigetelt aljzatú, csurgalékvíz-gyűjtő drén rendszerrel valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítményekkel. A települési folyékony hulladékok fogadását, kezelését a Szent Györgypusztán 1991 óta üzemelő és 100 m3/nap szippantott szennyvíziszap fogadását lehetővé tévő telep biztosítja. A város zárt vagy szikkasztó rendszerű szennyvízgyűjtőinek, tárolóinak időnkénti szippantását követően ide szállított szennyvíz/szennyvíziszap a Regionális Szennyvíztisztítóból származó szennyvíziszappal együtt kerül a kezelésre (víztelenítés, pihentetés), majd további ártalmatlanításra. A közterületi illegális szemétlerakás megszüntetése, felszámolása folyamatosan és évek óta zajlik a köztisztasági tevékenység részeként, ezt 2014 évben is rendszeresen végezzük a város területén. A többnyire belterületi külterületi határ közeli összekötő utak mellett gyakran illegális szemétlerakók alakulnak ki. Az évről évre változó, folyamatosan keletkező illegális lerakások felszámolására az önkormányzat évente több milliós összegeket irányoz elő és használ fel a kertészeti iroda koordinálásával. Ezenkívül a hivatal hatósági irodája és környezetvédelmi referens hatósági munkát végez a magánterületeken jelentkező illegális hulladéklerakások felszámolására. Aktualitások, folyamatos feladatok: ● A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás (a régió településeit tömöríti), mely 2011. április 30-án benyújtotta a KEOP-1.1.1/2F/09-11-2011-0002 számú „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” című, a hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésére vonatkozó pályázatát a Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatósághoz. A projekt keretén belül Tatabányán a Dubnik – völgyi lerakó bővítése, mechanikai előkezelő, utóválogató, komposztáló, hulladékudvarok létesülése fog megvalósulni, közel 900 db házi komposztáló edény kerül kiosztásra és házhoz menő szelektív gyűjtési rendszer kerül kialakításra. 2014 évben a kivitelezés megkezdődött, az építkezések folynak. Tatabányán fentieken kívül még a Búzavirág utcában létesül 1 db hulladékudvar, az építkezés megkezdéséhez a munkaterület átadása megtörtént. ● KEOP-2011-4.4.0 pályázati forrásból biogáz üzem került kialakításra a lerakóhoz közel. A 2,9 milliárd forintos beruházással épült biogázüzem ünnepélyes megnyitójára 2013. került sor, az üzem a szükséges működési engedélyeket 2013-2014 évben beszerezte, 2014 évben a próbaüzem van folyamatban. ● A város területén jelenleg 40 db hulladékgyűjtő sziget üzemel, mely 3 frakciót fogad, a lakosság körében elterjedt a gyűjtőszigetek használata. Ezekkel párhuzamosan tovább folytatódik a meglévő hulladéktárolók esztétikus környezetének kialakítása, kísérleti jelleggel a városban több helyen zárható hulladéktárolók lettek kialakítva. ● 2014 évben is végrehajtottuk az évenként kétszeri lomtalanítást ● Önkormányzatunk 2013. október végétől kezdődően a lakossági várakozásoknak és képviselői jelzéseknek megfelelve Tatabánya megszervezte a Zöldhulladékok gyűjtését a családi házas, kertes házas övezetekben. Az akció keretében a lakosok a fák, cserjék ágait az ingatlanjuk elé helyezhetik ki, a lombot, füvet, egyéb hulladékot a zsákokban kell elhelyezni. A megjelölésre kerülő időszakokban a hulladék városrészről-városrészre haladva kerül begyűjtésre. 2014. évben a tavaszi és őszi zöldhulladék gyűjtés is megvalósult.
Zajvédelem: Tatabányán a zajforrások változatosak: az ipari, szolgáltató létesítmények mellett a közlekedési eredetű zajok és a szórakozóhelyek zajkibocsátásai adnak lakossági panaszokra okot a források környezetében. A koncentráltabban jelentkező ipari/üzemi zajkibocsátások a lakosság kisebb részét, a zajforrások jól behatárolható környezetét érintik és általában hatósági kötelezéssel, megfelelő műszaki megoldással megoldhatók. Ugyanakkor a forgalmas utak, a vasút és vasúti pályaudvarok környezetében élőket érik a legnagyobb zaj terhelések. A város önkormányzata rendelettel szabályozta a helyi zaj és rezgés elleni védelem szabályait, ezen belül a helyi közterületi rendezvények, illetve a szórakozóhelyek kerthelyiségeinek éjszakai zajszabályozása, valamint a lakossági zajkeltő tevékenység szabályozása szerepel. Államigazgatási hatáskörben eljáró zajhatóságként a vonatkozó 284/2007 (X.29.) Kormányrendelet alapján 25 db zajkibocsátási határértéket állapítottunk meg 2009-2012 között, majd 2013 évben 3 db új határérték lett megállapítva. 2014 évben eddig új zajkibocsátási határérték nem lett megállapítva. 2014-ben 8-10 alkalommal végeztünk az üzemszerű zajkibocsátás ellenőrzésére panasz alapján hiteles zajszint méréseket. Aktualitások, nagyobb projektek: ● Az önkormányzat elkészítette 2011 – 2012 évben az M1 autópályának és az 1-es fő közlekedési útnak a Komáromi utca, Kós Károly, Béla király körtér, Mártírok útja, Táncsics Mihály útra lehatárolt zajtérképét, illetve elkészült a Tatabányát átszelő Hegyeshalom – Budapest vasúti fő közlekedési pálya tatabányai szakasza mentén a Tatabánya Győri út, Köztársaság út, Ifjúmunkás út, Erdész utca, Szent Borbála Megyei Kórház, Szelim u., Sárberki u., Ganz Á. u., Kandó K. u., Béke u., Aradi u. és a vasútpálya szakasz által lehatárolt terület zajtérképe is ● Nagy beruházások: A Hegyeshalom - Budapest fő vasúti közlekedési pálya felújítása folyamatban. Az M1 autópálya felújítása és a közlekedési sávok bővítése folyamatban. Mindkét nagy beruházással kapcsolatban készült hatásvizsgálati dokumentáció, melyben javasolják a zajcsökkentést elősegítő beruházásokat. Hivatalunk is részt vett az engedélyezési eljárásban és határozattan javasolta, hogy vizsgálják felül a meglévő zajvédő falak állapotát és telepítsenek új zajvédő falakat a zajjal leginkább terhelt területekre. Javaslatainkat az autópálya és vasúti fő közlekedési útvonalra elkészült zajtérképek kapcsán és korábban is mért magas zajterhelési szintekkel alátámasztottuk. Az állami szintű nagyberuházások megvalósulásával a kivitelezők a szükséges zajcsökkentő beruházásokat is elvégzik. II. Épített és természeti környezet, környezeti nevelés, lakossággal való kapcsolat Épített környezet, közlekedés, zöldfelület: A városban és közvetlen környezetében élők életminőségét a települési környezet minősége határozza meg. Jelentős nagyságú zöldterület, közterület rendszeres tisztítása, gondozása történik meg, a településtisztaság megfelelő szinten való fenntartása állandó feladatként jelenik meg az önkormányzat tevékenységében. Az önkormányzat mindenkori gazdasági lehetőségeinek függvényében rendszeresen tisztítja az önkormányzati és közterületeket, utakat, és a város kidolgozott parlagfű mentesítésének programját is végrehajtja. A város területének túlnyomó részére elkészültek a szabályozási tervek (városi honlapon elérhetőek). Több szabályozási terv felülvizsgálata folyamatban van.
A közlekedésfejlesztés részeként megvalósult útépítések (átkötések, elkerülő szakaszok) jelentősen javították a forgalmi és környezeti viszonyokat. Emellett a városi kerékpárúthálózat elkészült terveknek megfelelő kialakítása, bővítése a közlekedésfejlesztés szerves részét képezi. A tömegközlekedés fejlesztése érdekében a közelmúltban megtörtént az autóbusz-pályaudvar áthelyezése. Emellett az önkormányzat támogatta a Vértes Volán Zrt. városi tömegközlekedésben résztvevő Ikarus buszainak motorcseréjét is, hogy azok megfeleljenek az EU előírásoknak. A város zöldfelületi rendszerét a klíma alakításában, javításában szerepet játszó, biológiailag aktív zöldterületek, bel- és külterületi erdők és a lakó-, intézmény- és iparterületek telkein belüli, növényzettel fedett területrészek képezik. Aktualitások, folyamatos munka: ● A város elvégezte a kerékpárutak fejlesztését, jelentős bővítéssel 2013 évre kiépült a városi kerékpárút hálózata a Ságvári út és a Kertvárosi körforgalom közötti szakaszon, 2014 évben a Fő tér, Álmos vezér út és Béke park összekötő szakasz ● Nagy beruházás keretében elkészült 2013 év végére a Tata – Tatabánya közötti kerékpárút, 2014 évben a kerékpárosok folyamatosan használják ● 2013-ban elkészültek a tömegközlekedést elősegítő interaktív táblák és a buszokon is új tájékoztatási rendszer került bevezetésre. ● A belvárosi övezetekben fizetőparkolós zóna kiépítése történt meg ● Gazkaszálás a város teljes területén költségvetés függvényében folyamatosan átlagosan évente kétszer - háromszor történik ● A hivatal kertészeti csoportjának koordinálásában a város szerződése közszolgáltatója folyamatosan végzi a parkterületek fenntartását ● A sérült, balesetveszélyes és kiszáradt fák gondozása és szükség szerint kivágása, majd pótlása folyamatos, 2013-ban az őszi faültetés időszakában közel száz darab fa kerül kiültetésre ● A virágágyások kiültetése egész évben folyamatos ● Nagy zöldfelületi beruházás keretében 2013-2014 évben több nagy parkunk is megújult, például a Jubileum park és Bánhidai Szoborpark, megkezdődött az „Óváros megújul” projekt keretében a Május 1 park teljes felújítása is.
Természetvédelmi értékek: Tatabánya összterületének 26,1%-a, azaz 2 383 ha élvez jelenleg védettséget a természeti és/vagy táji értékeinek köszönhetően. Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése a 32/2011. (IX. 23.) önkormányzati rendeletében szabályozta a helyi jelentőségű, természetvédelmi területek és értékek körét és védelmét és bővítette a helyileg védett területeket. A rendelet. mellélete tételesen megadja a területek, értékek adatait, jellemzőit. Mindezek ismeretében a következők rögzíthetők: • Országos jelentőségű védettséget élvez a Gerecsei Tájvédelmi Körzet, amelynek Tatabánya közigazgatási területére eső része 853,5 ha-t foglal magába; ez a város összterületének 9,3%át teszi ki. Az ex lege védett láp 20,5 ha területével együtt az összes országos védettségű terület 874 ha, amely az összterület 9,6%-át teszi ki. • A helyi jelentőségű védettség alá eső területek (Újvárosi Szanatórium, Síkvölgyi tölgyek, Jubileumi park, Május 1. park, Népház liget, Kálvária-hegy, Zárai Márta park, Béke park, Erőmű-tér, Gál lakótelep mellett a Béke utcai kiserdő, Észak-Vértesi TT) összes nagysága
1509,3 ha, ami az összterület 16,5%-án biztosítja a természeti értékek védelmét. Ezen belül legnagyobb az Észak- Vértesi TT (1455,2 ha), ami önmagában is a város területének 15,9%-a. • A helyi védettségű természeti értékek a város területén a Három Tölgyfa, a Jegenye sori jegenyesor, a Platán téri platánfa és a Dózsa György úti selyemakác, Komárom utcai platánsor. Aktualitások, folyamatos munka: ● A védett területek karbantartását folyamatosan végzi a város a szerződéses közszolgáltató útján III. Városi jelentőségű programok, folyamatos vizsgálatok, hatósági és operatív munka: Tatabánya MJV környezetvédelmi programja (2008-2014) idén lejár, ezért záró értékelését 2014 augusztusában elvégeztük, a város közgyűlése tárgyalta. 2014 évben közbeszerzési eljárásban megkezdődött a 2015-2020 közötti időszakra szóló új Települési Környezetvédelmi Program terveztetése A város Települési Vízkár-elhárítási Terve (aktualizálva 2011-2012 évben átfogóan, illetve évente folyamatosan) A település 5 éves környezeti nevelési intézkedési terve, aktualizálása folyamatos Hőség- és UV riadó terv a környezetvédelmi tájékoztatás, a nyilvánosság biztosítása (internet – tatabánya város honlapja, TV, rádió, újság és kiadványok stb.), a környezetvédelmi program, hulladékgazdálkodási terv és az 5 éves környezeti nevelési intézkedési terv időarányos végrehajtása Hatósági, szakhatósági munka, folyamatos – napi - környezetvédelmi tevékenység: - tájékoztató jellegű radioaktivitási mérések - hiteles zajszint mérések - kötelező kármentesítési és hatósági feladatok koordinálása - kapcsolattartás, koordinálás a környezetvédelmi nagyberuházásoknál - hatósági eljárások (elhagyott hulladékok, zajvédelem, levegőtisztaság-védelem, lakossági szennyvíztisztítás, helyi természetvédelem) - szakhatósági eljárások (helyi természetvédelem) - önkormányzati hatósági munka (helyi zajvédelem, természetvédelem) - nagy környezetvédelmi programok menedzselése, időszakos végrehajtása - környezetvédelmi szaktanácsadás IV. Helyi környezet-és természetvédelmi rendeletek: - Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2011. (IX. 23.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról és kezeléséről - Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2011. (V.27.) önkormányzati rendelete a helyi zaj- rezgésvédelemről - Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 51/2012. (XI.23.) önkormányzati rendelete a füstköd-riadó terv megállapításáról - Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/2000. (IV.27.) sz. rendelettel módosított 30/1993. (VIII.26.) kgy. sz. rendelete a helyi környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozására
- Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 23/2010. (X.29.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodási terv kihirdetéséről (Tatabánya Települési Hulladékgazdálkodási terve /2009-2014/) V. fontosabb események klímavédelem területén és a Környezeti nevelési programmal összefüggésben - Városi környezetvédelmi (www.tatabanya.hu/környezetünk) honlap folyamatos frissítése. - Bringázz a munkába tavaszi kampány lebonyolítása - A „Föld Órája” kampány lebonyolítása - Szabályozási tervek és HÉSZ véleményezések - Részvétel az Országos Klímabarát Települések Szövetségének elnökségi és operatív munkájában, kiadványok létrehozása, előadások megtartása, hírlevelek szerkesztése - A Tatabányai Klímakör Közhasznú Egyesület munkájának támogatása, bemutatása a Környezetvédelmi Világnapon - A városi energiafelhasználási adatok begyűjtésének frissítése - Kapcsolattartás azokkal a szervezetekkel, melynek a város tagja (Klímabarát Települések Szövetsége, Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége) és az egyéb kapcsolódó szervezetekkel (MTA, Energiaklub, Kerékpáros Klub, Védegylet, Levegő Munkacsoport, KÖVET, stb.) - Környezeti nevelési pályázat kiírása, koordinálása - Nyitott Kapuk programsorozat megszervezése, koordinálása - „Együtt értetek” alkotói pályázat kiírása - Környezetvédelmi Világnap megszervezése és megtartása - Zöld Ág Díj átadása - Tatabánya részvétele a TTKT KEOP 111C-13 kistérségi hulladékgazdálkodási pályázatában. Az ország több városa érdeklődik a város riadótervei, klímaprogramja iránt, melyeket adaptálni tudnak saját településükön. A meghirdetett városi kampányokon szép számmal vett részt a lakosság, nagy érdeklődésre tartanak számot rendezvényeink, melyeket a következő évben az előirányzatnak megfelelően szeretnénk folytatni. Tatabánya 5 éves környezeti nevelési intézkedési terve 2011-ben megújításra került. Az Intézkedési terv értelmében a 2014. évre tervezett programok az előzetesen meghatározott ütemtervnek megfelelően lettek megvalósítva.
Készítette: Juhász Péter környezetvédelmi referens Tatabánya, 2014. november
