1997. (XII.16.)sz. önkormányzati rendelet I. FEJEZET ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEK

BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT

46/1997. (XII.16.)sz. önkormányzati rendelet

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli szociális ellátásokról

A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: képviselőtestület) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, az 1994. évi V. törvénnyel módosított 1993. évi III. törvény 10. § (1), 25. §(3), 26. §,32. §(l) és (3), 38.§ (2) és (4), 39.§ (3), 45.§ (l) és (2), 47. § (1), 50. §(2), 92. §(l) és (2), 93. §(2) bek. b./ pontjában, a 94. §(l) bek. d./ pontjában, a (2) bekezdésében és a ll5. § (3) bekezdéseiben, valamint a többször módosított 1990. évi LXV. törvény 9. § (3) és 16. § (l) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEK 1.§

A jelen önkormányzati rendeletet az 1997. évi LXXXIV. törvénnyel módosított 1993. évi III. törvénnyel (Szt.), az 1997. évi XXXI. törvénnyel (Gyv.), az 149/1997. (IX.lO.) Korm. rendelettel (Gyer.), a 9/1994. (1.30.) Korm. rendelettel mód. 28/1993. (!1.17.) Korm. rendelettel (Kr.), a 188/1997. (X.31.) Korm. rendelettel és a 1111994. (1.30.) Korm. rendelettel módosított 30/1993. (II.l7.) Korm. rendelettel (Pr.), és a 12/1994. (1.30.) és a 72/1995. (V1.17.) sz. Korm. rendelettel, valamint a 186/1997. (X.31.) Korm. rendelettel módosított 32/1993. (11.17.) Korm. rendelettel (Gyr.) együtt kell alkalmazni.

A rendelet hatálya 2.§ A rendelet hatálya kizárólag a Budapest Kőbányai Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) illetékességi területére és az itt L lakóhellyel rendelkező

a. magyar állampolgárokra, b. állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt és

2

c. a magyar hatóságok által menekültként elismert, 2. tartózkodó haj léktalan személyekre terjed ki.

A rendelet céljai

3.§ Az Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a rendeletbeli

szociális rászorultságtól ellátások)

ftiggő

pénzbeli szociális ellátások (a továbbiakban: szociális

l. biztosításával enyhíteni kívánja a kőbányai állampolgárok szociális (elsősorban anyagi természetű) gondjait, törekszikaszociális biztonság erősítésére, 2. biztosításával egyidejűleg ösztönözni kívánja a jogosultakat arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy önmaguk, illetve családjuk (kiskorú gyermekeik) eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, 3. megvonásával és a rendeletben szabályozott szociális támogatási formákra való jogosulatlanság kimondásával szankcionálja azt, ha a kérelmezök a jelen rendeletben előirt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig - a Szt.-ben megállapított szabályok szerint - visszafizetésre kötelezi, 4. biztosításával a rendszeres gyermekvédelmi támogatás a szociális szempontokból rászorult családokban élő, anyagi szempontból veszélyeztetett, eltartott kiskorú, illetve még tanulói jogviszonyban álló nagykorú gyermekek eltartásához kíván hozzájárulni.

Feladat- és hatáskörök

4.§ (l) A Képviselőtestület az Szt.-ben a Kr.-ben, valamint az 1991. évi XX. törvényben meghatározott- a (2) bekezdésben részletezett- hatásköreit a Polgármesterreruházza át, saját hatáskörben pedig elbírálja a határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket

(2) A Polgármester átruházott hatáskörében a./ a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával kapcsolatban -megállapítja a támogatásra való jogosultságot (Szt.33.§ lll bek.) -megállapítja a támogatás havi összegét (Szt.36.§ lll bek.)

3

-megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (Szt.34.§ lll bek., 34/A.§ lll bek.) - megszünteti a támogatás folyósítását (Szt. 34. § 121 bek., 341A. § lll, 131, /41 bek.,) -évenként felülvizsgálja a jogosultság feltételeit (Szt.35. § 141 bek.) - dönt a támogatás fenntartásáról vagy megszüntetéséről, ha a Főjegyző

a hajléktalan részére megállapított támogatás folyósítását

megszüntette (Szt. 37. §/31 bek.)

b./ a lakásfenntartási támogatással kapcsolatban -megállapítja a támogatásra való jogosultságot (Szt. 38. §lll bek.) -megállapítja a támogatás havi összegét (Szt. 39. §/41 bek.) -megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (Szt. 38. § lll-/2/ bek., 39. § /1/ bek.) - megszünteti a támogatás folyósítását (Szt. 39. §/31 bek.) -évenként felülvizsgálja a jogosultság feltételeit (Szt. 39.§ /31 bek.) c./ az ápolási díjjal kapcsolatban -megállapítja a díjra való jogosultságot (Szt.41. §) -megállapítja a díj havi összegét (Szt.44. § 121 bek.) -megállapítja a díjra való jogosulatlanságot (Szt.42. §lll bek.) - megszünteti a díj folyósítását (Szt. 42. §/41 bek.) -az orvosi szakvélemény felülvizsgálatát kérheti (Szt. 43. §) d./ a rendszeres szocális segéllyel kapcsolatban -megállapítja a segélyre való jogosultságot (Szt.37/A. §) -megállapítja a segély havi összegét (Szt. 37/C. §) -megállapítja a segélyre való jogosulatlanságot (Szt. 37/B. §) - megszünteti a segély folyósítását (Szt. 37/E. §)

4

e./ az időskorúak járadékával kapcsolatban - megállapítja a járadékra való jogosultságot (Szt. 32/B. § lll bek. és 121 bek.)

-megállapítja a járadék összegét (Szt. 32/C. §lll bek.) - megállapítja a járadékra való jogosulatlanságot (Szt. 32/B. § /31 bek.) -megállapítja a járadék folyósítását (Szt. 32/B. § 121 és 131 bek.) -hivatalból megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságot, illetve a kiállított igazolvány érvényességét meghosszabbítja (Szt.-t módosító 1997. évi LXXXIV. tv. 13. § 141 bek.) f.l az átmeneti segéllyel kapcsolatban

-megállapítja a segélyre való jogosultságot (Szt. 45. §lll, /31 bek.) -megállapítja a segély összegét (Szt. 45. §lll bek.) -megállapítja a segélyre való jogosulatlanságot (Szt.45. §) - visszaigényli a folyósított segélyt az illetékes önkormányzattól g./ a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot (1997. évi XXXI. tv.

21.§) -megállapítja a támogatás összegét - ~egállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot - visszaigényli a folyósított segélyt az illetékes önkormányzattól h./ a temetési segéllyel kapcsolatban -megállapítja a segélyre való jogosultságot (Szt.46. §lll bek.) -megállapítja a segély összegét (Szt. 46. §lll bek.) -megállapítja a segélyre való jogosulatlanságot (Szt. 46. §/21 bek.)

5

i./ a közgyógyellátási igazolvány méltányosságból történő kiadásával kapcsolatban - megállapítja a jogosultságot (Szt. 50. § lll-/3/ bek., 51. § /3/) -gondoskodik a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztár részére a kiállított igazoiványak utáni térítési

díjbefizetéséről

(Szt. 53.§

lll bek.) - visszaigényli a befizetett térítési díj 50 %-át (Szt. 53. § /31 bek.) -a Jegyző által kiállított igazolvány érvényességét meghosszabbítja (K.r. 13. §lll bek.) j .l a rendszeres gyermekvédelmi támogatással kapcsolatban -megállapítja a támogatásra való jogosultságot (1997. évi XXXI. tv. 19. §) - évenként felülvizsgálja a támogatásra való jogosultság feltételeit (1997. évi XXXI. tv. 20.§ (3) bek.) - a jogtalanul felvett támogatás visszafizetésére kötelez

k./ a gázfiités korszerűsítési támogatással kapcsolatban -megállapítja a támogatásra való jogosultságot (R. 29.§ (6) bek.) -megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (R. 29. §(5) bek.) -megállapítja a támogatás összegét (R. 29.§ (8) bek.)

1.1 a köztemetéssel kapcsolatban -elrendeli a köztemetést (Szt. 48. §lll bek.) -a köztemetés költségeit hagyatéki teherként bejelenti az illetékes közjegyzőnél

(Szt. 48. §/21 bek.)

- a köztemetés költségeit visszaigényli az elhunyt személy utolsó lakóhelyeszerint illetékes önkormányzattól (Szt. 48. §/41 bek.)

6

m./ a szociális ellátásokat jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt - kötelezi a pénzben nyújtott szociális ellátás kamatokkal terhelt visszafizetésére (Szt. 17. §lll bek. al pontja, /2/-/3/ bekezdése) - a természetben nyújtott szociális ellátások esetében pedig az ellátás visszaszolgáltatására, vagy pénzbeli egyenértékének megfizetésére (Szt. 17. §lll b/ pont, Kr. 9. §)

n./ méltányosságból elengedheti. illetve csökkentheti aSzt. 17. §lll bek. a./-b./ pontjai, illetve 121-131 bekezdése szerinti megtérítés összegét és a kamat összegét. (Szt. 17. §/61 bekezdése) (3) A Képviselőtestület bírálja el a (2) bekezdés a./-k./ pontjai alapján meghozott I. fokú határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket, s ezek kapcsán II. fokon, egyedi esetekben méltányossági jogköre van a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a méltányossági közgyógyellátás kivételével. (4) A Népjóléti bizottság feladata: a./ javaslatot tenni a Képviselőtestületnek a Rendelet alapján megállapítható szociális ellátások összegének módosítására, b./ a II. fokú döntések előkészítése, javaslattétel az egyedi méltányosság gyakorlására, valamint a fellebbezéseknek a Képviselőtestület elé való teijesztése, (5) A Népjóléti Iroda feladata:

a./ a szociális ellátások iránti kérelm~k átvétele, b./ környezettanulmányok elkészítése, illetve az Önkormányzat intézményeinél

(Családsegítő Szolgálat, bölcsődék, óvodák, iskolák, Egészségügyi Szolgálat, Gondozási Központok) dolgozó családgondozók, gyermekvédelmi felelősök, védőnők, szociális gondozónők felkérésére a környezettanulmányok elkészítése,

c./ a Képviselőtestület döntésének megfelelően a II. fokú határozatok írásba foglalása és végrehajtása,

.

7

(6) A Pénzügyi Iroda feladata: A jogerősen megállapított szociális ellátások folyósítása. (7) A Budapest Kőbányai Önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálatának feladata: a./ a rendszeres gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos kérelmek átvétele, b./ a rendszeres gyermekvédelmi támogatást elkészítése.

kérelmező

családoknál a környezettanulmány

(8) A Budapest Kőbányai Önkormányzat Családsegítő Szolgálatának feladata: -az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek részére személyiségfejlesztő, munkába állást elősegítő

prograrnak kidolgozása, megszervezése.

Eljárási rendelkezések 5.§

(l) Aszociális ellátások iránti kérelmeket egész évben folyamatosan lehet benyújtani. (2) A szociális ellátásokra való jogosultság vizsgálatakor a kérelmező (és családja) jövedelmi viszonyait, egy főre jutó havi nettó átlagjövedelmét - is figyelembe kell venni. A kérelmezőnek és családtagjainak (valamennyi rendszeres, illetve az adott időszakban bevételként jelentkező "eseti"-alkalmi jövedelmükre vonatkozóan) - a (3) bekezdésbeli segélyeket kivéve - a kérelem benyújtását megelőző negyedévre visszamenőleges egy havi nettó jövedelmeiket kell igazolniuk (3) Az átmeneti és a temetési segély iránti kérelmekhez a tárgyhavi vagy az azt megelőző havi nettó jövedehneket kell igazolni. (4) Amennyiben a kérelmező vagy családtagjainak valamelyike nem rendelkezik jövedelemmel, kérelméhez mellékelnie kell: a./ az illetékes Fővárosi Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy az érintett személyt munkanélküliként nyilvántartja, és hogy munkanélküli ellátásra nem jogosult vagy ennek megállapítása iránti kérelme elbírálás alatt van, b./ vagy annak igazolását, hogy valamely jövedelmének megállapítása vagy folyósítása folyamatban van. (5) A rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmekhez, a tárgyévben egy alkalommal írásbeli felhatalmazást lehet kérni arra, hogy az érdemi döntést előkészítő szervvel az APEH az igénylő és családtagjai jövedelemadó alapjáról, a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezetek a kérelmező díjtartozásáról, illetve biztosítótársaságok a kérelmező biztosítási szerződéseiről adatokat közölhessenek

8

(6) Amennyiben a kérelmező és családja már rendszeres ellátásban részesül (kivéve a rendszeres gyermekvédelmi támogatást) a további igényelt rendszeres ellátás megállapításánál a már folyósított rendszeres ellátás összegét jövedelemként kell figyelembe venm. (7) A rendszeres szociális se2ély me2állapítása iránti kérelemhez mellékelni kell • jövedelemnyilatkozatot, • vagyonnyilatkozatot, Ha az önkormányzat vitatja a vagyonnyilatkozatot, akkor l. az ingatlaura vonatkozóan az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása, 2. -a járműre, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközre vonatkozóan a vám- és

pénzügyőrség által alkalmazott vámérték megállapítása

iránt intézkedik. • munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztett kérelmező esetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos orvos szakértő Intézetének l. fokú orvosi bizottságának a munkaképesség csökkenésének %-os mértékéről készült szakvéleményét, Ha a kérelmező az igazolást azért nem tudja csatolni, mert esetében a munkaképesség változás orvosi vizsgálata még nem történt meg, a jegyző - a kérelmező egyetértésével - az illetékes orvosi bizottságnál kezdeményezi a vizsgálat lefolytatását. • vak személy esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását arról, hogy vakok személyi járadékában részesül. Nem kell mellékelni az igazolást, ha a jegyző nyilvántartásában szerepel a járadékos, • aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a./ajövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának kimerítéséről szóló határozatot, feltéve, -hogy azt nem a rendszeres szociális segély folyósítására illetékes települési önkormányzat hozta, vagy b./ a fővárosi, megyei munkaügyi központ igazolását az együttműködési kötelezettség

teljesítéséről.

A b./ pont szerinti igazolásnak tartalmaznia kell • az együttműködés

kezdő időpontját,

• a munkaügyi központ nyilatkozatát arról, hogy a munkanélküli a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. IV. tv. szerinti együttműködési kötelezettségének eleget tett.

9

(8) A munkanélküliek jövedelempótló támo~:atása iránti kérelemhez mellékelni kell: • a

kérelmező

nyilatkozatát, amely szerint az illetékes munkaügyi központtal a folyamatos vállalja,

együttműködést

• az illetékes munkaügyi központ igazolását arról, hogy a nemjogosult (járadékának folyósítása megszűnt)

kérelmező

munkanélküli ellátásra

(9) A lakásfenntartási támoeatás iránti kérelemhez mellékelni kell: • a kérelmező nyilatkozatát, amely szerint lakásfenntartási kiadásait egyedül fizeti, és lakás, illetve más ingatlan (pl. üdülőtelek, mezőgazdasági földterület, stb.) hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik, • a bérleti, albérleti szerződés vagy a jogerős bírósági ítélet másolatát, amely a lakás megosztott használatát rendeli el vagy a kérelmező tulajdonosi, illetve haszonélvezői minőségének bizonyítékát, (pl. adás-vételi vagy lakáscsere szerződés, tulajdoni lap másolata, házassági vagyonközösség megszüntetéséről szóló szerződés másolata, stb.), • a lakás komfortfokozatát tartalmazó okiratot vagy annak másolatát.

(10) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell: • az ápolt személy háziorvosának szakvéleményét, • amennyiben az ápolt személy oktatási-nevelési foglalkozásában vesz rész, az erről szóló igazolást,

intézmény

pedagógiai

fejlesztő

• amennyiben az ápoló /kérelmező/ dolgozik, a munkáltató igazolását havi munkaidejéről.

(ll) A köz~rró~rrellátási mellékelni kell: • a

kérelmező

i~:azolvány

méltányosságból

háziorvosának igazolását a

történő

kérelmező

kiadása iránti kérelemhez

egy havi átlagos térítésköteles

gyógyszerköltségéről .

• (12) A rendszeres kell:

~:yermekvédelmi támo~:atás

megállapítása iránti kérelemhez mellékelni

• jövedelernnyilatkozatot, a megfelelő igazolásokkal együtt, • a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetőleg azt a Gyámhivatal által felvett

10

jegyzőkönyvet, amelyben szülők megállapodnak abban, hogy a szülői felügyeleti jogot a gyermek felett melyikül gyakorolja, • korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek esetében az állapotára vonatkozó igazolást, • a közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról a kérelmező egyedülállóságának bizonyítékát (pl. bontóperi ítélet másolata, házastárs halotti anyakönyvi kivonatának másolata, stb.). (13) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell: •

a ·kérelmező és a vele együttlakó házastársa havi jövedelmének megállapításához jövedelemnyilatkozatot és az annak bizonyítására alkalmas iratokat (pl. nyugdíjszelvény, adóbevallás stb.),

• a kérelmező esetleges egyedülállóságának bizonyítékát, • a kérelmező életkorának megállapítására alkalmas iratot vagy annak másolatát. (14) Az átmeneti se2élyen belül: L a térítésköteles gyógyszer, gyógyászati segédeszköz vásárlási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell: • a kérelmező által kiváltott gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz vételárát tartalmazó, a kérelmező nevére szóló készpénzfizetési számlát. 2. a speciális étrendhez szükséges élelmiszerek vásárlásához igényelt átmeneti segély iránti kérelemhez mellékelni kell: • a kérelmező kezelőorvosának igazolását arról, hogy a kérelmező betegsége milyen speciális élelmiszerek fogyasztását teszi szükségessé. 3. A tanévkezdési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell: • a tanuló gyermekek iskolalátogatási igazolásait, • és a jövedelemigazolást 4. Az elemi kár enyhítéséhez megállapítható átmeneti segély iránti kérelemhez mellékelni kell: • a kár bekövetkezését bizonyító, az illetékes hatóság (rendőrség, tűzoltóság, stb.) által készített, a káreseményt (elemi kár, lopás, rablás, stb.) rögzítő jegyzőkönyv másolatát, • a kár becsült vagy bizonyított értékét tartalmazó okiratot.

ll

(15) A temetési se2ély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell: • a temetési számla eredeti példányát, • az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot, vagy hiteles másolatát. A temetési se2ély előleg megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell: • a temetés várható költségének igazolást, • az eredeti halotti anyakönyvi kivorratot vagy hiteles másolatát.

(16) A eázfűtés

korszerűsítési

támo2atás meeállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

• a jövedelemigazolást, • a szakember által készített eredeti költségvetést, • a lakás használatánakjogcímét bizonyító iratokat, • az elszámoláskor az eredeti számlákat, • nyilatkozatot arról, hogy vállalja.

gázfűtés korszerűsítés

költségeit a

kérelmező

vagy családja

(17) A rendszeres gyermeknevelési támogatást, az időskorúak járadékát, a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat és a legalább három hónapot meghaladó időtartamú átmeneti segélyt igénylő - illetve ezen ellátások valamelyikében már részesülő személy a rendszeres pénzellátásra irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül - köteles bejelenteni, ha részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás a társadalombiztosítási igazgatási szervnél, bíróság vagy egyéb hatóság előtt folyamatban van. (18) Egy naptári évben egy alkalommal környezettanulmányt kell készíteni az ápolási díj és_ az átmeneti segély, és- szükség esetén-a rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügyekben. A kiskorú gyermekekről pedagógiai, védőnői véleményt - javaslatot kell, szükség esetén pszichológiai szakvéleményt, kezelőorvosi javaslatot lehet kémi a rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügyekben. (19) Nem kell környezettanulmányt készíteni az átmeneti segély ügyekben, ha: • az ezzel járó késedelem miatt a támogatás folyósítása is késedelemmel járna, s ez a kérelmező létfenntartását veszélyeztetné, • vagy a környezettanulmány készítésére kötelezett, illetve jogosult szerv a kérelmező más szociális támogatás megállapítása iránti kérelme ügyében, a tárgyévben már készített kömyezettanulmányt.

12

6.§ (l) Ha a kérelmező saját jövedelméből nem képes fedezni a temetés költségeit, a temetési segély a temetési számla hiányában is megállapítható, a temetési számla utólagos, (a temetéstől számított l Onapon belüli) benyújtására való kötelezés me ll ett.

(2) A kifizetett temetési segély teljes összegének visszafizetésére kell kötelezni a jogosultat, ha az (l) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.

7.§ (l) Az I. fokú határozatban kötelezni kell a Rendelet hatálya alá tartozó rendszeres szociális ellátást igénybevevőt arra, hogy a jövedelmi viszonyaiban, lakáscímében bekövetkezett változást (a rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetében a gyermekek tanulói-hallgatói jogviszonyának, a segélyt felvevő törvényes képviselő egyedülállóságának megszűnését is) a Népjóléti Irodán a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelentse be. Az I. fokú határozatban figyelmeztetni kell a jogosultat, hogy e kötelezettségének elmulasztása esetén az Szt. 17. §-ában foglaltakra is figyelemmel kötelezhető a felvett segély kamattal emelt összegben való visszafizetésére.

(17. § (l) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátását meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére. (2) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a részére a gyermeknevelési támogatás, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási dij és a legalább három hónapig folyósított átmeneti segély folyósításának időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátását állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátására és a szociális ellátására együtt nem lett volna jogosult vagy a szociális ellátás igénybevételéért térítési díjat kellett volna fizetnie. (3) A folyamatosan nyújtott szociális ellátás megtérítését legfeljebb a visszamenőlegesen megállapított pénzellátás összegéig, a megtérítést elrendelő határozat meghozatalát megelőző egy évre visszamenőlegesen lehet elrendezni. (4) Az (l) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvében meghatározott kamattal (20 %) megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. A (2) bekezdésben szabályozott esetben kamat nem számítható fel. (5) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. (6) Ha a helyi önkormányzat megtérítését rendeli el,

Képviselő-testülete

a./ a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és

a hatáskörébe tatozó szociális ellátás

13

b./ a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.) (2) A megszüntetett rendszeres gyermekvédelmi támogatást - a kiskorú gyermek anyagi veszélyetetettsége esetén - ismét meg kell állapítani. Ebben az esetben azonban a támogatás felvételére a gyermek törvényes képviselőit nem, csak a családgondozót, a védőnőt, a gyermekvédelmi felelőst, a bölcsődei gondozónőt, az óvónőt vagy pedagógust lehet feljogosítani. A felsorolt személyeknek az összeg felhasználásáról havonként el kell számolniuk. (3) A megszüntetett rendszeres gyermekvédelmi támogatást - hivatalból - a gyermek rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való további jogosultságának felülvizsgálatát követően, a gyermeket nevelő másik törvényes képviselő, (szülő vagy gyám) nevére ismételten lehet folyósítani.

A szociális ellátások kitizetésének és folyósításának szabályai 8.§ (l) A jogerősen visszamenőlegesen

megállapított szociális ellátásokat a kérelem benyújtásának napjára kell folyósítani.

(2) Minden hónap 5. napjáig kell postán elküldeni a jogosultak részére a jogerősen megállapított: a. munkanélküliekjövedelempótló támogatását- a hajléktalan személyek részére megállapított támogatást kivéve ,b. az ápolási díj nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét, c. a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, d. a rendszeres szociális segélyt, e. az időskorúakjáradékát, f. a lakásfenntartási támogatást.

(3) Az átmeneti segélyt - az élelmiszervásárlási támogatás kivételével - és a temetési segélyt az l. fokú határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül postán kell elküldeni a jogosultak részére. Ha a postai folyósítással járó késedelem a jogosult létfenntartását veszélyeztetné, az átmeneti és a temetési segély a Polgármesteri Hivatal pénztárában is kifizethető.

14

(4) A közgyógyellátási igazolványt a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (az igazolványt érvényesítő) igazolásának megérkezését követő 5 munkanapon belül - postán kell elküldeni a jogosult részére. (5) A gyermeknevelési támogatás összege, továbbá- ha az önkormányzat rendelete eltérően nem rendelkezik - az időskorúak járadékának, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, a rendszeres szociális segélynek és az ápolási díjnak az összege a kérelem benyújtásának hónapjában a megállapított szociális ellátás a./ teljes összege, ha a kérelmet a tárgyhónap 16-át megelőzően nyújtották be, b./ összegének 50 %-a, ha a kérelmet a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be. (6) Ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, a változás időpontjától a szociális ellátást az új összegnek megfelelően kell folyósítani. A változásról külön határozatot nem kell hozni.

II. FEJEZET

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 9.§

(l) A GYERMEKEKKEL PÉNZBELIELLÁTÁSOK

ÉS

FIATAL

FELNŐTTEKKEL KAPCSOLATOS

• rendszeres' gyermekvédelmi támogatás, • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, • természetben nyújtott ellátások.

A RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS 10. § (I) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja, hogy elősegítse a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését és megelőzze a gyermek kiemelését a családból.

(2) A Képviselőtestület rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti a gyermeket a./ akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét,

15

b./ akinek törvényes képviselője együlálló, vagy aki három, vagy többgyermekes családban nevelkedik és családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az legkisebb öregségi nyugdíj 30 %-al megemelt összegét, c./ aki tartósan beteg, testi- vagy értelmi fogyatékos és akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj összegének kétszeresét. és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben. (3) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (4) Az egy főre jutó hat havi jövedelemkiszámításánál-a kérelem benyújtása időpontjában­ közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a./ a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b./ a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező vér szerinti és örökbefogadott gyermeket, továbbá a nevelt és családba fogadott gyermeket, c./ a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket, d./ korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, vagy más fogyatékos ) gyermeket,

rendelkező

illetőleg

e./ az a./-d./ pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a rokont,

nappali tagozaton egyetemi,

testi, érzékszervi, értelmi, beszéd

szülő

vagy házastársa által eltartott

f./ valamint azt a gyermeket, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. (5) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kéri és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. (6) A benyújtott jövedelem nyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága az eljárás során - szükség esetén - környezettanulmány (helyzetértékelés) készítésével ellenőrizhető.

(7) A támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes Hivatalnál vagy a Gyermekjóléti Szolgálatnál terjesztheti elő.

képviselő

a Polgármesteri

(8) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege - gyermekenként - 3.000,- Ft, amely öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása esetén, ahhoz igazodva (legalább annak 20 %-a) változik. jogerősen megállapított támogatás időtartama a feltételek fennállásáig tart.

(9) A

a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás

16

(l O) A feltételek megváltozása esetén a kérelmező 8 napon belül köteles azt a Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni. (ll) A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit és a támogatás összegének felhasználását a Polgármesteri Hivatal évente legalább egyszer - új kérelem és igazolások benyújtása utján- felülvizsgálja.

RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMITÁMOGATÁS ll.§ (l) A Képviselőtestület a gyermeket évi legfeljebb 10.000,- Ft rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál vagy a Gyermekjóléti Szolgálatnál teljesztheti elő. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra egyebekben az átmeneti segélyre vonatkozó rendelkezések az irányadók (5) Nem állapítható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás annak a gyermeknek, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül.

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK 12.§

(l) A Képviselő-testület döntése alapján a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. (2) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása (a tanévkezdési támogatás) és a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye. (3) A tanévkezdési támogatás összege gyermekenként 3.500,- Ft.

17

FELNŐTTEKKELKAPCSOLATOS PÉNZBELIELLÁTÁSOK

13. § l. munkanélküliek jövedelempótló támogatása,

2. lakásfenntartási támogatás, 3. ápolási díj, 4. közgyógyellátási igazolvány (méltányosságból), 5. rendszeres szociális segély, 6.

időkorúakjáradéka.

7. átmeneti segély a./ élelmiszervásárlási támogatás, b./ térítésköteles gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és a speciális étrendhez szükséges élelmiszerek (pl. diétás élelmiszerek) megvásárlásához nyújtandó támogatás, c./ elemi károsultak támogatása, 8. temetési segély, 9.

gázfűtés

korszerüsítési támogatás.

MUNKANÉLKÜLIEKJÖVEDELEMPÓTLÓ TÁMOGATÁSA A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának összege

14.§ A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának egy havi bruttó összege a./ jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén, valamint b./ saját jövedelemmel rendelkező jogosult esetén pedig a jogosult saját jövedelmével együtt a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 %-a, de a megállapított támogatás nem lehet kevesebb 1.000,- Ft-nál.

18

LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS

A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság együttes feltételei 15.§

(l) A lakásfenntartási támogatásra az a kérelmező jogosult, l. aki a lakás • tulajdonosa, vagy •

bérlője,

vagy

• haszonélvezője, vagy •

albérlője.

2. aki ahhoz a lakáshoz kéri a lakásfenntartási támogatást, amelyben ténylegesen lakik, függetlenül bejelentett lakcímétől, 3. akinek egyedülélőként az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét, 4. akinek a háztartásában az együttélő családtagok jövedelemét együttesen figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 1,75 szörösét, 5. aki lakás, illetve más ingatlan (pl. üdülőtelek, mezőgazdasági földterület, stb.) hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik.

A lakásfenntartási támogatásra való jogosulatlanság esetei 16. § Nem állapítható meg lakásfenntartási támogatás annak, l. aki az együttes jogosultsági feltételeknek nem felel meg, 2. aki lakásfenntartási támogatásban részesülő személlyel lakik egy lakásban, kivéve a lakást megosztva használókat, amennyiben a lakásfenntartási kiadásokat megosztva fizetik. 3. az albérlőnek, aki Budapest X. kerületében lévő lakásban él albérletben és a lakás tulajdonosa(i) vagy bérlője jogosult a lakásfenntartási támogatásra, és azt meg is igényelte, kivéve, ha a lakásfenntartási kiadásoknak legalább a felét az albérlő fizeti, 4. a nagykorú keresőképes, munkanélküli személynek, aki az illetékes munkaügyi központtal az 1991. évi IV tv. 25. §(3) bekezdésében szabályozott együttműködési kötelezettséget

19

(Az együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy a munkanélküli a./ a munkaügyi központnál jelentkezik és nyilvántartásba véteti magát, b./ a munkaügyi központtal rendszeres kapcsolatot tart, c./ a felajánlott

munkalehetőségeket

mérlegeli,

d./ maga is részt vesz megfelelő munkahely felkutatásában, e./ a saját maga által talált, vagy a munkaügyi központ által felkínált megfelelő munkahelyen munkaviszonyt létesít, illetve a munkaügyi központ által felkínált képzési lehetőséget elfogadja.) nem vállalja vagy neki felróható okból a munkaügyi központtal nem működik együtt, vagy bizonyíthatóan önhibájából nem rendelkezik jövedelemmel, 5. a családnak vagy egyedülélő személynek, aki legalább kétféle (az e rendeletben szabályozott) szociális ellátásban részesül, 6. a személynek, illetve családnak, aki az igazolt havi nettó összjövedelménél bizonyíthatóan magasabb életszínvonalon él, illetve megállapítható, hogy a lakásfenntartási támogatásra szociális szempontból nem szorul rá, 7. annak a családnak vagy személynek, akinek díjhátraléka önhibájából l 00.000,- Ft felett van.

A lakásfenntartási támogatás összege 17. § (l) A lakásfenntartási támogatás egy havi összegét a rendeletben szereplő táblázatban foglaltak alapján a kérelmező, illetve családja nettó jövedelmétől fiiggően kell megállapítani. A lakásfenntartási támogatásra jogosultak részére a lakásfenntartási támogatás összegének 112-ed részét lehet csak havonként megállapítani, ha a lakást megosztva használják, külön háztartásban élnek, és a fenntartási kiadásokat megosztva fizetik. (2) A lakásfenntartási támogatást a kérelmező részére postán kell elküldeni. (3) Lakásfenntartási támogatás adható • vízóra felszerelésre, a számlával igazolt összeg ereJetg, amelynek maximuma a lakásfenntartási támogatás éves összegét nem haladhatja meg, • hátralékkiegyenlítő támogatásként, amelynek összege nem lehet több, mint a lakásfenntartási támogatás éves összege, és a kérelmező egyösszegben, legfeljebb hat hónapra eső részt kaphat meg tartozása szerinti közüzemi vállalathoz történő utalással.

20

A rövidítések jelentése: LFT = lakásfenntartási támogatás J= egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem Ny= az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege

Az LFT összege (Ft)

félkomfortos és komfort nélküli lakás esetén

O-Ny

lakás összkomfortos és komfortos lakás estén 3.000,-

Ny+ l Ft-1,1 Ny

2.800,-

2.300,-

1,1 Ny+1Ft-1,2Ny

2.600,-

2.100,-

1,2 Ny+ l Ft- 1,3 Ny

2.400,-

1.900,-

1,3 Ny+ l Ft- 1,4 Ny

2.200,-

1700,-

l ,4 Ny + l Ft - l ,5 Ny

2.000,-

1.500,-

1,5 Ny+ l Ft- 1,6 Ny

1.800,-

1.300,-

1,6Ny+ l Ft-1,7Ny

1.600,-

1.100,-

l, 7 Ny + l Ft - l ,8 Ny

1.400,-

1.000,-

1,8Ny+ l Ft-1,9Ny

1.200,-

1.000,-

1,9 Ny+ l, Ft- 2,0 Ny

1.000,-

1.000,-

J (Ft)

2.500,-

ÁPOLÁSIDÍJ Az ápolási díj összege

18. §

Az ápolási díj egy havi bruttó összege nem lehet kevesebb a legkisebb öregségi nyugdíj összegénéL

21

KÖZGYÓGYELLÁTÁSI IGAZOLVÁNY A közgyógyellátásra méltányosságból való jogosultság együttes feltételei

19.§ A közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból annak a személynek állapítható meg: l. akinek egyedülállóként az egyhavi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2,5-szeresét, vagy akinek a háztartásában az együttélő családtagok jövedelmét együttesen figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2-szeresét. 2. és háziorvosa, illetve a gyógykezelést végző más orvos által kiállított igazolás szerint: a./ térítésköteles gyógyszerek szedésére állandóan vagy legalább egy éven keresztül folyamatosan szüksége van, és az általa szedett gyógyszerek felírhaták közgyógyellátásra jogosító igazolványra, b./ és egy havi átlagos térítésköteles gyógyszerköltsége eléri, vagy meghaladja a kérelmező sajátjövedelmének 10 %-át.

A méltányosságból kiadható közgyógyellátási igazolványra való jogosulatlanság esetei

20.§ Nem jogosul~ méltányosságból a közgyógyellátásra, aki l. az együttes jogosuJtsági feltételeknek nem felel meg, 2. a közgyógyellátási igazolvány kiadását egyszeri gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz, vagy térítésmentes gyógyszer vásárlásához kéri, 3. aSzt. és a jelen Rendelet alapján alanyijogonjogosult a közgyógyellátásra, 4. bizonyíthatóan önhibájából nem rendelkezikjövedelemmeL

22

RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY A rendszeres szociális segély összege 21.§

(l) Rendszeres szociális segély állapítható meg annak a személynek, aki

a./ a 18. életévét betöltötte és munk:aképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve vak személyi j áradékban részesül, b./ aktív korú, nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módón nem biztosított. (2) Nem biztosított a megélhetése a./ az (l) bekezdés a./ pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b./ az (l) bekezdés b./ pontban megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az l főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át és létfenntartását biztosító vagyorra sem neki, sem családjának nincs. Nem tekinthető létfenntartását biztosító vagyonnak az ingóság, továbbá az az ingatlan, amelyben a személy és családja lakik. (3) A rendszeres szociális segély mértéke az (l) bekezdés a./ pontjában: • egyedülélő személy esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege, • családban élő személy esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %a, az (l) bekezdés b./ pontjában megjelölt személy esetében: • a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70 %-a. (4) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély annak a személynek, aki: a./ egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege nem éri el a legkisebb öregségi nyugdíj inaktív esetében l 00 %-át, aktív korú nem foglalkoztatott esetében pedig a 70 %-át, b./ a Sztv.-ben szabályozottakon felül annak az aktív korú nem foglalkoztatottnak, aki a Képviselőtestület által felkínált közhasznú munkát nem vállalja, vagy a Családsegítő Szolgálat által szervezett személyiségfejlesztő, munkábaállást elősegítő programokban a megadott időpontban nemjelenik meg.

23

A

Családsegítő

Szolgálattal való

együttműködés

szabályai

22.§ (l) A Családsegítő Szolgálat a megjelent aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyre szoruló szernélyt regisztrálja, és erről - a rendszeres szociális segély megállapítása céljából- a Polgármesteri Hivatalt haladéktalanul értesíti. (2) A Családsegítő Szolgálat az első interjú felvétele és az adatfelvételi lap kitöltése után megállapítja a kliens szociális és rnentális állapotának legmegfelelőbb segítő foglalkozás típusát és annak időtartamát. (3) Az együttműködés típusai: • egyéni esetkezelés, folyamatos gondozásbavétel, •

problémamegbeszélő

csoport,

• alapismeretek rnegszerzését elősegítő csoport, •

szernélyiségfejlesztő

tréning,

• önisrnereti tréning, • kommunikációs készségfejlesztő tréning. (4) Arnennyiben a rászorult a kijelölt szociális intézménnyel való együttműködési kötelezettségeknek 15 napon belül nem tesz eleget, úgy az intézmény vezetője az együttműködés hiányáról a Polgármesteri Hivatalt 8 napon belül köteles értesíteni. Ezután a nevezett rendszeres szociális segély iránti kérelme elutasításra, illetve a már megállapított segély folyósítása rnegszüntetésre kerül. A segély igénybevételére a rnegszüntetéstől számított fél éven belül a kérelmező nem jogosult.

IDŐSKORVAKJÁRADÉKA

23.§ (l) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött szernélyt, akinek al havi jövedelme, valarnint

b/ saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj rnindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át.

24 (A reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt az alábbiakat kell érteni: Az 1997. december 31-t követő és a 2009. január l-ét megelőző időponttól a nyugdíjkorhatár a betöltött 62 év. • Ettől eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára al 1940. január 1-j e előtt született, az 55, b/ 1940-ben született, az 56., cl 1941-ben született, az 57., dll942-ben született, az 57., el 1943-ban született, az 58., fl 1944-ben született, az 59., g! 1945-ben született, a 60., hl 1946-ban született, a 61. betöltött életév. • A férfiak fentiektől eltérő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben al 1938. január l-je előtt született,. a 60., b/ 1938-ban született, a 61. betöltött életév.) (2) Az időskorúak járadékának havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a. (3) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. (4) Nem állapítható meg időskorúak járadéka, illetve a folyásítást meg kell szüntetni, ha a személy al előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti, b/ 3 hónapot meghaladó időtartamban külfóldön tartózkodik. (5) A járadék' tényéről szóló határozatot a területileg illetékes közjegyzőhöz meg kell küldeni a hagyatéki teher bejegyzése céljából. (6) A jegyző annak az időskorúak járadékára jogosult személynek - hivatalból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg, aki a közgyógyellátás jogosultsági feltételeinek megfelel.

ÁTMENETI SEGÉLY Az átmeneti segélyre való jogosultság feltételei

24.§

(l) Átmeneti segélyaszociális szempontból rászorultnak tekinthető, életet vagy testi épséget, illetve létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben lévő személyek és/vagy családok részére, indokolt és szükséges többletkiadásaikhoz:

25

a./ élelmiszervásárlási támogatásként, és b./ térítésköteles gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint speciális étrendhez szükséges élelmiszerek (pl. diétás élelmiszerek) megvásárlásához nyújtható támogatásként állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj másfélszeresét, egyedül élő esetén a kétszeresét. c./ elemi károsultak támogatásaként állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj háromszorasát

főre

(2) Az (l) bekezdésben foglaltakon túl a./ térítésköteles gyógyszer, gyógyászati segédeszköz vásárlási, valamint a speciális étrendhez szükséges élelmiszerek megvásárlásához nyújtható támogatásra az jogosult, akinek betegsége ezek használatát, illetve fogyasztását elengedhetetlenül szükségessé teszi és ezek vételára a család összjövedelméhez képest bizonyítottan olyan magas, hogy azt létfenntartásának veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. b./ elemi károsultak támogatására az jogosult, aki l. - bizonyítja, hogy a tulajdonában álló vagy haszonélvezeti jog alapján használt vagy általa bérelt lakásban és/vagy a lakásban tartott ingó vagyontárgyaiban elemi kár okozott vagyoni kárt, - és a kár megtérítésére harmadik személy (pl. biztosító társaság) nem kötelezhető vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, így a kár viselése a kérelmező életét és/vagy létfenntartását veszélyezteti, 2. - bizonyítja, hogy a kérelme benyújtásának hónapjában a készpénze ellen bűncselekmény (lopás, rablás) áldozata lett, - és a kár megtérítésére harmadik személy (pl. biztosító társaság) nem kötelezhető, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, így a kár viselése a kérelmező életét és/vagy létfenntartását veszélyezteti,

(3) Átmeneti segélyt egyedi méltányosságból l. fokon a Polgármester - az elemi kár kivételével- megállapíthat, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét 3.000,- Ft-al nem haladja meg.

Az átmeneti se2élyre való jo2osulatlansá2 esetei 25.§

(l) Nem állapítható meg átmeneti segély (kivéve az elemi károsultak támogatását): a./ annak, aki a jogosultsági feltételeknek nem felel meg, b./ annak, aki az önkormányzattól- munkanélküliekjövedelempótló támogatása, a GYET, ápolási díj, időskorúakjáradéka és rendszeres szociális segély kivételével -legalább kétféle rendszeres szociális támogatásban részesül. cl annak, aki a segélyt temetési költségekhez vagy lakásfenntartási kiadásokhoz való hozzájárulásként kéri, f. annak, aki szabadságvesztés, javító-nevelő munka, elzárás büntetését tölti vagy előzetes letartóztatásban van,

26 g. annak, aki kiskorú gyermekeire vonatkozó tartási gyermeknevelési kötelezettségeinek nem tesz eleget, h. annak a nagykorú keresőképes, munkanélküli zemélynek, aki az illetékes munkaügyi központtal az 1991. vi IV. törvényben szabályozott együttműködési kötelezettséget nem vállalja vagy neki felróható okból munkaügyi központtal nem működik együtt vagy bizonyíthatóan önhibájából nem rendelkezik jövedelemmel, i. ha bizonyítható, hogy a segélyt kérő, illetve azt felvevő személy/család az igazolt havi nettó összjövedelemnél magasabb életszínvonalon él, illetve, hogy az átmeneti segélyre szociális szempontból nem szorul rá. Az átmeneti seeély összeee

26.§ (l) Élelmiszervásárlás céljára családonként évi maximum 10.000,- Ft átmeneti segély állapítható meg. (2) Térítésköteles gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint a speciális étrendhez szükséges élelmiszerek megvásárlásához személyenként évi maximum 10.000,- Ft átmeneti segély állapítható meg. A gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz vásárláshoz nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg a kérelmező által kiváltott gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz vételárát tartalmazó, a kérelmező nevére szóló készpénzfizetési számlán lévő végösszeget (3) Az elemi kár esetén megállapítható átmeneti segély összegét a kár becsült vagy bizonyított értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az így megállapított átmeneti segély összege nem haladhatja meg a kár mértékét és a tárgyévben a 100.000,- forintot.

A TEMETÉSI SEGÉLY A temetési segélyre való jogosultság feltételei

27.§ Temetési segélyre az Szt. 46. §-ában foglaltakon túl (46. § (l) A települési önkormányzat képviselő-testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek l O %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak: a./ akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát,

l

l ..

27 b./ aki a hadigondozásról szóló 1994., évi XLV. tv. 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült. l Hdt. 16. § (l) A járadékban részesült hadirokkant halála esetén - ha a temetés nem közköltségen történt - temetési hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte.

(2) a temetési hozzájárulás összege az L járadékosztályba sorolt hadirokkantat kéthavi járadék./

megillető

az a személy jogosult, akinek a nevére a kiállított temetési számla szól.

A temetési segély összege

28.§ A temetési segély összegét a rendeletben foglaltak szerint, az egy átlagjövedelemtől függően kell megállapítani.

főre

A temetési segély megállapítható összege A rövidítések jelentése:

J= egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem Ny = az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege

J (Ft),

a temetési segély összege (Ft)

O-Ny-1,4xNy

20.000,-

1,4xNy-1,8xNy

17.000,-

1,8 x Ny- 2,2 x Ny

14.000,-

2,2 x Ny - 2,6 x Ny

11.000,-

2,6 x Ny - 3,0 x Ny

8.000,-

jutó havi nettó

28

GÁZFŰTÉS KORSZERŰSÍTÉS! TÁMOGAT ÁS

29.§

(l) A gázfűtés korszerűsítésre vonatkozó szabályok kizárólag a Budapest Kőbányai Önkormányzat illetékességi területén lakásbérleménnyel vagy lakástulajdonnal rendelkező személyekre teljednek ki.

(2)

A

gázfűtés korszerűsítésre

gázfűtésre áttérő

vonatkozó szabályok kizárólag az 1997. október l. után háztartások korszerűsítési költségeinek egyszeri támogatására teljednek ki.

(3) A támogatás iránti kérelmet 1997. október l-től, folyamatosan lehet benyújtani. A készített, kérelemhez mellékelni kell a gázfűtés korszerűsítésre vonatkozó, szakember által részletes költségvetés eredeti példányát. (4) A költségvetésben foglaltakat helyszíni környezettanulmány során a Budapest Önkormányzat - megbízattai utján - ellenőrzi. (5) A jogosulatlanul és kell fizetni.

rosszhiszeműen

Kőbányai

igénybevett támogatást - kamataival együtt - vissza

(6) A gázfűtés korszerűsítés költségeihez támogatást az a személy igényelhet, akinek jövedelme al egyedülálló esetén a havi nettó

30.000,- Ft-ot,

b/ együttlakók esetén a havi egy főre jutó nettó

23.000,- Ft-ot

nem haladja meg. (7) A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete - a Népjóléti Bizottság javaslatára egyedi elbírálás alapján - méltányosságból - a (6) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártóllegfeljebb az alapösszeg 15 %-áig eltérhet. (8) Az Budapest Kőbányai Önkormányzatnak a gázfűtés korszerűsítés igazolt költségeinek 70 %-át, maximum 100.000,- Ft-ot kell térítenie - szociális támogatás formájában -, ha a kérelmező, illetve családja a fűtési mód átalakításának -a megállapított támogatásorr felüli költségeit teljes egészében vállalni tudja és erről nyilatkozik. (9) A kérelmező nevére szóló, ÁFA-s számlák minden, a gázfűtés korszerűsítéssei kapcsolatos anyagköltséget, munkadíjat és a fűtés-átalakítás megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel kapcsolatos kiadásokat tartalmazhatnak (10) A támogatást az azt megállapító határozatjogerőre emelkedését követően, egyösszegben kell a pénztárban a jogosultnak kifizetni.

29

(ll) A hozzájárulás felvételét követő 90 napon belül, annak összegével el kell számolni a Népjóléti Iroda szociálpolitikai csoportjánáL Az elszámolás a számlák benyújtásával történik. Az elszámolásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az elszámolás nem történik meg, illetve nem megfelelő, a támogatásban részesülőt a hozzájárulás - kamatokkal terhelt teljes összegének visszafizetésére lehet kötelezni. Amennyiben a gázfűtés korszerűsítés költsége alacsonyabb, mint a támogatás összege, a különbözetet vissza kell fizetni.

III. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

30.§ lll E rendelet alkalmazásában: l. ALBÉRLŐ:

az 1993. évi LXXVIII. tv. - a továbbiakban: Lakástörvény 33. § lll - 121 bekezdésében foglaltakkal összhangban: Önkormányzati és állami bérlakás esetén szerződés alapján a bérlőtől (a bérbe adó hozzájárulásával), illetve személyi tulajdonban álló lakás estében a lakás tulajdonosától a lakás egy részét bérlő személy. 2. BÉRLŐ: (A Lakástörv,ény 2. § lll bekezdésével és a Polgári Törvénykönyv - a továbbiakban: Ptk. 434.§ lll bekezdésével összhangban:) Az a személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt létesített a bérbe adóval kötött szerződésben.

3. BÉRLŐTÁRSAK:

(A Lakástörvény 4.§ lll bekezdésével összhangban:) Az un. bérlőtársi szerződés alapján a lakást együttesen bérlő személyek.

4. CSALÁD: A család fogalmára az Szt. 4. § lll bekezdésének c/ pontjában foglaltak az irányadók (Család: egy háztartásban életvitelszemen együtt lakó közeli hozzátartozók.) 5. EGYEDÜLÁLLÓ: (Az Szt. 4. § /1/ bek. c./ pontban meghatározott családfogalommal összhangban:)

30

Egyedülálló az a személy, aki nőtlen, hajadon, elvált és özvegy személy, aki al teljesen egyedül él,

b/ közeli hozzátartozóival életvitelszemen egy lakásban, de külön háztartásban él, c/ nem közeli hozzátartozóival - kivéve az élettársat - életvitelszemen egy lakásban és külön háztartásban él. 6. ÉLETET VAGY TESTI ÉPSÉGET VESZÉL YEZTETŐ ÉLETHELYZET: Életet vagy testi épséget veszélyeztető élethelyzetben van különösen az, akit elemi kár ért, jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezik, önmaga, illetve családja számára a legalapvetőbb élelmiszereket, ruházatot, lakhatási feltételeket, gyógyszereket nem tudja biztosítani. 7. HAJLÉKTALAN A hajléktalan fogalmára a Szt. 4. § 121 bekezdésében foglaltak az irányadók (E törvény alkalmazásában hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelyi a hajléktalan szállás. Továbbá az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.)

8. HASZONÉLVEZŐ (A Ptk 157. §lll bekezdésével összhangban:) A más személy tulajdonában álló dolgot- az ingó dolog szerződés alapján történő átadásával, ingatlan esetében az· ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzéssei keletkező - haszonélvezeti jogánál fogva birtokló és használó személy. 121 E rendelet alkalmazásában:

l. INDOKOLT ÉS SZÜKSÉGES TÖBBLETKIADÁS: Az adott háztartásban a havi rendszeres kiadásokhoz képest jelentkező plusz költségek, amelyek a háztartás tagjai számára elengedhetetlenül szükséges szolgáltatások igénybe vételéből (pl. háztartási gépek javítása, karbantartása), termékek és áruk megvásárlásából (pl. téli ruházat) adódnak vagy a kiskorú gyermekek nevelésével (pl. beiskolázás) kapcsolatosak.

2. JÖVEDELEM: A jövedelem fogalmára az Szt. 4. § lll bekezdésének al pontjában és /51 bekezdésében foglaltak az irányadók (Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része függetlenül attól, hogy adómentesnek

31

vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek köztekedési támogatása, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka. Ahol e törvény jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást, a házastársi pótlékot, a házastárs utánjáró jövedelempótlékot és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a saját jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt megállapították, illetve fizetik.) 3. KERESŐ TEVÉKENYSÉG A kereső tevékenység fogalmára az Szt. 4. § /1/ bekezdésének j./ pontjában foglaltak az irányadók (Kereső tevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár.)

4. KÖZELI HOZZÁTARTOZÓ: A közeli hozzátartozó fogalmára a Szt. 4. § lll bekezdésének dl pontjában foglaltak az irányadók (Közeli hozzátartozó, ha e törvény másként nem rendelkezik: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő.) 5. LAKÁS: A lakás fogalmára a Lakástörvény 2. sz. mellékletének l. pontjában foglaltak az irányadók (Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a a. helyiségei,, b.

közművesítettsége,

c. melegvízellátása, és d.

fűtési

módja

alapján valamelyik komfortfokozatha (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.) 6. LAKÁS HASZNOSÍTÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM: E rendlelet alkalmazása szempontjából lakás hasznosításából származó jövedelemnek minősül a lakásbérleti díj és az albérleti díj.

32

7. LÉTFENNTARTÁST VESZÉLYEZTETŐ ÉLETHELYZET: A Iétfenntartását tartósan veszélyeztető élethelyzetben van különösen a jövedelemmel legalább egy hónapon keresztül egyáltalán nem rendelkező egyedülálló, illetve családban élő személy, ez utóbbi akkor, ha családjában az egy főőre jutó havi nettó átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj másfélszeresét.

8. MUNKANÉLKÜLI: A munkanélküli fogalmára az 1991. évi IV. törvény 58. § 15/ bekezdésének dl pontjában foglaltak az irányadók (Munkanélküli: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem áll munkaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette.

9. Ö NHlBÁJÁN KIÜLI OKBÓL NEM RENDELKEZIK JÖVEDELEMMEL: különösen az, aki a. várható- megállapítás vagy folyósítás alatt álló - saját jövedelmét (pl. nyugdíj, előnyugdíj, munkanélkülijáradék, munkabér.stb.) igazolni tudja, b. munkanélkülivé válásáért saját maga nem tehető felelőssé: különösen, ha munkahelye megszűnt, a munkahelyén történt létszámleépítés következtében vált munkanélkülivé vagy egészségi állapotamiatt kényszerült rá, hogy munkaviszonyát megszüntesse és igazolni tudja, hogy munkanélküli ellátásra- önhibáján kívüli okból - nem jogosult, vagy ellátásának folyósítása már megszűnt, de minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy munkát vállalhasson: Ennek érdekében az illetékes munkaügyi központtal a kapcsolatot tartja, a központtal az együttműködési kötelezettséget vállalja, se kötelezettségének maradéktalanul eleget is tesz. c. a nyugdíjkorhatárt betöltötte ugyan, de nyugdíjra ezért nem szerzett jogosultságot, mert pl. háztartásbeliként kiskorú gyermekeit nevelte, gondozta.

131 E rendelet alkalmazásában:

:

33

"'

l. ÖNHIBÁJÁBÓL NEM RENDELKEZIK JÖVEDELEMMEL:

Aki a /2/ bek. 9. pontbeli feltételeknek nem felel meg, illetve bizonyíthatóan- indokolatlanulnem törekszik arra, illetve nem tesz meg semmit annak érdekében, hogy saját (elsősorban kereső tevékenységből származó) jövedelemmel rendelkezhessen. 2. RENDSZERES PÉNZELLÁTÁS:

A rendszeres pénzellátás fogalmára a Szt. 4. § lll bekezdésének i./ pontjában foglaltak az irányadók (Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a saját jogú öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondozó személy özvegyi nyugdíj át -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás- kivéve a baleseti járadékat -, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a házastársi pótlék, a házastárs után járó jövedelempótlék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskornak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj, a rendszeres szociális segély, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék.) 3. SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY:

A szociális intézmény fogalmára az Szt. 4. § lll bekezdésének h./ pontjában foglaltak az irányadók (Szociális intézmény: az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szervezet.)

4. TARTÁSRA KÖTELES ÉS KÉPES SZEMÉLY:

A tartásra köteles és képes személy fogalmára az Szt. 4. § lll bekezdésének e/ pontjában foglaltak az irányadók {Tartásra köteles és képes személy: az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett.) 5. TÁRSBÉRLŐK:

(A Lakástörvény 5. §lll bekezdésével összhangban:) A lakásbérleti szerződés alapján a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit használó {önálló) bérlők.

34

" 6. TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁS: A természetbeni ellátás fogalmára aSzt. 47. §/21 bekezdésében foglaltak az irányadók. (Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjat, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.)

7. TULAJDONOS: (A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 13. §lll bekezdésével, a Ptk. 2. §lll és 94. §lll bekezdésével összhangban) Tulajdonos a birtokba vehető dolgok (ingó- és ingatlan dolog, vagyoni értékű jog) felett vagyoni jogot: tulajdonjogot gyakorló személy.

8. TULAJDONOSTÁRSAK: (A Ptk. 139. § 121 bekezdésével összhangban) Tulajdonostársak azok a személyek, akiket a tulajdonjog ugyanazon a birtokba vehető dolgon (ingó- és ingatlan vagyonon, vagyoni értékű jogon) meghatározott hányad szerint illet meg.

9. VAGYON: A vagyon fogalmára aSzt. 4. §lll bekezdésének b./ pontjában foglaltak az irányadók. b./ vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik az ingatlan, jármű, gépi meghajtású

termelő- és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékű jog,

amelynek

.ba./ külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy bb./ együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. A szociális rászorultságtól fiiggő pénzbeli ellátások jogosuJtsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingalatlan, amelyben az érintett személy lakik.

35

l O. ELEMI KÁR:

A természeti erők: szél, eső hófúvás, földrengés, földcsuszamlás, villámcsapás, természetes tüzek, árvíz vagy az emberi erővel elháríthatatlan egyéb külső események, (emberi gondatlanságból keletkező tűz, csőtörés, beázás, stb.) következtében lakás ingatlanban és/vagy az abban található ingó vagyontárgyakban bekövetkezett kár. Az elemi kár szabályait kell alkalmazni arra az esetre is, ha bizonyított, hogy a kérelmező kérelme benyújtásának hónapjában a készpénze elleni bűncselekmény (lopás, rablás) áldozata lett.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31.§

(l) A önkormányzati rendelet 1998. január l-én lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre - a még el nem bírált kérelmekre is - alkalmazni kell. (2) A jelen önkormányzati rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 57/1995. (X.lO.) számú, a 65/1995. (XII.5.) számú, az 1/1996. (1.16.) számú, a 10/1996. (11.20.) számú, a 43/1996. (II.17.) számú és a 24/1997. (V.27.) számú önkormányzati rendelettel módosított 28/1995. (VI.27.) számú önkormányzati rendelet, valamint a 39/1997. (X.28.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Budapest, 1997. december 16.

1&,örgy

István polgármester

Akihirdetés napja: Budapest, 1997. december 17.