I. Fejezet. A rendelet hatálya

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított 13/2006. (III.07.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. § (3) bekezdésében, 16.§ (1) bekezdésében, 79. §, 80. § (1), 80/A § (1) bekezdésében és 80/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben és a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991.évi XX. törvényben, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben, a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 121. § (2) bekezdésében, a 127. § (2) bekezdésében, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/C. § (1)-(2) bekezdésében, 38/D. § (1)-(2) bekezdésében, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. tv. 94. § (2)-(3) bekezdésében és 96. § (1) bekezdésében, a Polgári Törvénykönyv 108. § (1) bekezdésében, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 9. § (1) bekezdésében és az Alkotmánybíróság 31/2007. (V.30.) AB határozatában foglaltakra, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. rendelkezéseinek, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. 53. § (3) bekezdésének végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – kiterjed Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő a.) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, követelésekre, immateriális javakra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), b.) értékpapírokra, illetve közhasznú társaságban és gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre (továbbiakban portfolió vagyon). (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó előírásokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza. (3) 1 Jelen rendelet hatálya a Zalaegerszeg vállalkozásfejlesztési és befektetés - támogató programjáról szóló 4/2007. (II.09.) számú önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: Befektetés támogató rendelet) meghatározott vagyonhasznosításra nem terjed ki, kivéve ha annak alkalmazását a Befektetés támogató rendelet kifejezetten előírja. 2. § (1) Ezen rendelet szabályait kell alkalmazni, amennyiben a.) a közterületek hasznosítása esetén, a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik,

1

A 8/2007. (II.9.) sz. rendelet 1.§-a iktatta be.

b.) a vásárok, piacok tartásával kapcsolatos vagyonhasznosítás (elárusító helyek hasznosítása) esetében, ha a vásárokról és piacokról szóló önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, c.) 2 d.) 3 (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem közterületnek minősülő ingatlanoknak a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott célú hasznosítására a közterületek használatáról szóló rendeletben foglalt díjak alkalmazhatók. (3) Az életvédelmi létesítmények hasznosítására vonatkozóan jelen rendelet előírásain túlmenően a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv., továbbá az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról szóló 22/1992. (XI. 29.) KTM rendelet rendelkezései az irányadóak. II. Fejezet Az önkormányzat vagyona 3. § (1) Az önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. §-ban meghatározott, az önkormányzat tulajdonában álló dolgok és az őt megillető jogok összessége. (2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll. (3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja. (1990. évi LXV. Tv. 79.§ (1) bekezdés) Az önkormányzat törzsvagyona csak az alaprendeltetésnek megfelelő célra hasznosítható. A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. (4) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény valamint önkormányzati rendelet állapítja meg. 4. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon a.) a helyi közutak és műtárgyai és a helyi közút tartozékai (Ötv 79. §) b.) terek, parkok, (Ötv 79. §) és egyéb közterületek c.) vizek és viziközműnek nem minősülő közcélú létesítmények (1991. évi XXXIII tv. 18.§ (1)) d.) közterületi műalkotások e.) a köztemetők f.) kommunális hulladéklerakó telepek g.) levéltári anyagok (1991. évi XXXIII tv.23.§ (2)) h.) mindaz a vagyon, melyet jogszabály vagy a Közgyűlés annak nyilvánít. (2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak a.) a műemlék(1991. évi XXXIII tv. 3.§ (4)), a műemlék jellegű és a városképi jelentőségű épületek, építmények b.) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek (1991. évi XXXIII tv. 22.§ 6)) c.) védett természeti területek (1991. évi XXXIII tv.7.§ (4)) 2 3

A c.) pontot a 49/2006. (XI.20.) sz. rendelet 1. §-a törölte. Hatályon kívül helyezte a 15/2009. (IV.24.) sz. rendelet 14. § (7) bek.

d.) közművek (Ötv 79.§) e.) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon (Ötv 79.§) g.) középületek, (Ötv 79.§) h.) közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések i.) közüzemi tevékenységet ellátó gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, továbbá alapítványok használatában lévő vagyon j.) sportpályák és sport célú létesítmények k.) vizi közművek (1991. évi XXXIII tv. 20.§ (2)) l.) mindaz a vagyon, melyet jogszabály vagy a Közgyűlés annak nyilvánít. (3) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá, alapítványba és vállalkozásba sem vihető. A forgalomképtelen törzsvagyon a külön jogszabályban feljogosított szervek javára a polgári jog szabályainak megfelelően megkötött visszterhes szerződéssel, vagy államigazgatási határozattal megterhelhető szolgalmi, illetőleg egyéb közérdekű használati jog (közérdekű használati jog) alapítása céljából. Közgyűlés egyedi döntése alapján forgalomképtelen törzsvagyonra – elsősorban alépítmény céljára – a vagyontárgy alaprendeltetését nem korlátozó módon földhasználati jog alapítható. (4) 4 A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, használati jogát átruházni, gazdasági társaságba, vagy alapítványba bevinni vagy egyéb módon hasznosítani, illetve megterhelni – amennyiben jelen rendelet eltérő szabályokat nem határoz meg - csak a közgyűlés által meghatározott funkciók biztosítása mellett, kizárólag a közgyűlés döntésével lehet. (5) Az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges a) a műemlékek elidegenítéséhez, megterheléséhez, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez, b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek elidegenítéséhez, c.) védett természeti terület elidegenítéshez. (6) Az önkormányzat törzsvagyona hitel feltételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel és jogszabályban meghatározottaktól eltérően más módon nem terhelhető meg. (7) 5 A közgyűlés az önkormányzati törzsvagyonban lévő vagyontárgy hasznosításának, illetve működtetésének jogát az 1991. évi XVI. tv. feltételei szerint, ellenszolgáltatás fejében, koncessziós szerződés keretében, illetve más jogszabály rendelkezései szerint, az ott meghatározott eljárás alkalmazásával átengedheti. (8) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak (így különösen terek, parkok, közterületi műalkotások, műemlék jellegű épületek, sportpályák) fenntartására, gondozására magánszemélyek, lakóközösségek, gazdálkodó szervezetek, vagy költségvetési szervek határozott időre kötelezettséget vállalhatnak. 5. § (1) Forgalomképes vagyon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon vagyontárgy, mely nem tartozik a törzsvagyon körébe. (2) Az a vagyon, amely forgalomképes, hasznosítható, elidegeníthető, bérbe, használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

4 5

A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 1. §-a mód. A 60/2006. (XII.22.) sz. rendelet 1. §-a mód.

Vagyontárgy forgalomképessége megváltozásának, átminősítésének esetei 6. § (1) Ha a vagyontárgy 4. § szerinti rendeltetési célja megváltozik, a rendeltetési cél módosításával egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy másik vagyoni körbe történő átminősítéséről. (2) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben külön jogszabály alapján lefolytatott eljárásban forgalomképességét megváltoztatják. III. Fejezet Az önkormányzati vagyon nyilvántartása 7.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerinti ingatlanvagyon - kataszterben kerül nyilvántartásra. (2) A kataszter és a kataszternapló felfektetéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik. (3) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő ülésén a Közgyűlés dönt a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű. (4) 6 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban Polgármesteri Hivatal) az önkormányzat ingatlan vagyonáról és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező nyilvántartást - ingatlanvagyon kataszter – vezet. (5) 7 A Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat intézményei az eszközök és források állományáról, és azok változásáról folyamatos részletező nyilvántartást vezetnek, ezért elegendő a leltározást kétévenként végrehajtani. A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását a Polgármesteri Hivatalnál és az önkormányzat intézményeinél úgy kell szervezni, hogy a leltározás legalább kétévente teljes körűen végrehajtásra kerüljön. Vagyonkimutatás 8.§ (1) Az önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást. (2) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében és az ingatlanok esetében az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő, megfeleltethető adatok és a természetbeli állapot egyezőségéről, közzétételéről a költségvetési szerv vezetője gondoskodik. (3) A vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervek (költségvetési szervek, gazdasági társaságok) vezetői kötelesek a használatukban lévő, illetve a közreműködésükkel megszerzett és elidegenített vagyontárgyakról az önkormányzati vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására, adatszolgáltatásra. Az vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervek által kötött bérleti szerződések egy példányát - nyilvántartás céljából - a jegyzőnek 6 7

A 35/2008. (X.22.) sz. rendelet 1. §-a mód. A 35/2008. (X.22.) sz. rendelet 1. §-a iktatta be.

meg kell küldeni. Vagyonkimutatásukat minden tárgyévet követő év január 31. napjáig kötelesek megküldeni a jegyző részére. A vagyonkimutatás elkészítéséért a költségvetési szerv vezetője illetve az ingatlan kezelésével megbízott szervek vezetői felelősek. (4) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele. (5) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is, és összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlan-kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal. (6) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes vagyon bontásban, mérleg szerinti értéken tartalmazza. (7) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell továbbá - a nullára leírt eszközök állományát bruttó értékben; - az önkormányzat tulajdonában lévő, külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott képzőművészeti, régészeti, kulturális javakat mennyiség; - a mérlegben nem szereplő, kezességgel és garancia vállalással összefüggő, illetve egyéb kötelezettségeket értékben. (8) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni. 9.§ (1) A forgalomképes vagyonnál külön-külön kell számba venni a stratégiai és az üzleti vagyoni körbe tartozó vagyont. A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a Vagyongazdálkodási Irányelvek keretében kell elkészíteni, illetve felülvizsgálni. (2) Stratégiai forgalomképes vagyonnak minősül az a vagyon, mely az önkormányzat számára a közszolgáltatás ellátása, várospolitikai és hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű, és hasznosítása erre tekintettel történhet. (3) A (6) bekezdésben meghatározott vagyonon felüli forgalomképes vagyon üzleti vagyonnak minősül. Vagyongazdálkodás elvei 10.§ (1) Az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó közép- és hosszútávú célkitűzéseket az önkormányzat gazdasági programja és vagyongazdálkodási koncepciója tartalmazza. (2) Az önkormányzati vagyon megóvása, üzemképességének biztosítása, az érték állandóságának megőrzése minden vagyonnal gazdálkodó szervezet számára kötelező. (3) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezetek minden alkalmazottja, tagja és megbízottja köteles az eljárása során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, az üzleti titok megsértéséért munkajogi és anyagi felelősséggel tartozik. 11. § (1) Az önkormányzati tulajdonú vagyon értékesítését megelőzően célszerűségi és pénzügyigazdaságossági vizsgálatot kell tartani. (2) A vagyonnal felelősen, rendeltetésszerűen, a kitűzött célt leginkább biztosító módon kell gazdálkodni. A közgyűlés a működéshez szükséges vagyont biztosítja a tulajdonában lévő gazdasági társaságok és általa alapított intézmények részére.

IV. fejezet Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása 12 §. (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni. (2) A forgalmi érték megállapításának módja: a) ingatlanok esetében független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, vagy a Polgármesteri Hivatal ingatlan értékbecslői képesítéssel rendelkező munkatársának értékbecslése alapján, b) Amennyiben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságától bekért összehasonlító érték alapján az ingatlan vagyontárgy várható forgalmi értéke az 1.000.000,- Ft-ot nem haladja meg, úgy a forgalmi érték meghatározásánál a bekért összehasonlító érték az irányadó, 8 c) az a.) pontban szabályozott ingatlan forgalmi értékbecslése, illetve az önkormányzat által megkötött szerződés(ek) irányadó(k) a környékén lévő (azonos építési övezetbe tartozó, hasonló fekvésű, beépítési lehetősséggel rendelkező, hasonló szerkezeti terv, szabályozási terv alatt álló) ingatlanok forgalmi értékének meghatározásánál, d) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára; e) a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár, f)

a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,

g) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján. 13. § 9 Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, illetve hasznosításnál - a 12. §-ban foglaltaknál - régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható. 14. § 10 V. fejezet Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai 15.§ (1) A tulajdonosi jogokat a közgyűlés, illetve a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester és a Gazdasági Bizottság gyakorolja. (2) A tulajdonosi jogok gyakorlása – a jogszabályok és jelen rendelet által meghatározott keretek között – kiterjed a vagyontárgy hasznosításával kapcsolatos valamennyi intézkedés megtételére, a telekrendezési eljárások végrehajtására, megállapodások megkötésére, a

A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 2. §-a mód. A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 3. §-a mód. 10 Hatályon kívül helyezte a 11/2007. (III.09.) sz. rendelet 1. §-a 8 9

tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatok megtételére, továbbá közigazgatási illetve bírósági eljárások megindítására, ezen eljárások során az ügyféli jogok gyakorlására. A vagyongazdálkodás szervezeti keretei 16. § (1) Az önkormányzat nevében vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervek lehetnek az önkormányzat gazdasági társaságai, intézményei, közhasznú társaságai, és a Polgármesteri Hivatal. (2) A város vagyonának hasznosításával kapcsolatban felmerülő döntés-előkészítési, lebonyolítási és végrehajtási feladatokat – e rendeletben szabályozott kivételekkel – a kijelölt szervezet végzi. (3) Az önkormányzati vagyontárgyak kezelésére – az (1) bekezdésben meghatározott szerveken kívüli szervezetekkel is – vagyonkezelési szerződés köthető az Áht. rendelkezései szerint. 16/A. § 11 (1) Az Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. §-ában, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. §-ában meghatározott önkormányzati közfeladatok – az egészséges ivóvízellátás, a szennyvizek összegyűjtése, tisztítása, a tisztított szennyvíz elvezetése, az összegyűjtött szennyvíz és szennyvíziszap ártalommentes elhelyezése – átadásához kapcsolódva a (2) bekezdésben meghatározott korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonára vagyonkezelői jogot létesít a kizárólagosan önkormányzati tulajdonban álló Észak-zalai Vízés Csatornamű Zrt. (a továbbiakban: Zalavíz Zrt.) javára. A vagyonkezelői jogot a Zalavíz Zrt. az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés b) pontja, valamint (6) bekezdése alapján ingyenes kijelöléssel szerzi meg. A Zalavíz Zrt. a vagyonkezelői jogot egyedül gyakorolja, azt harmadik személyre nem ruházhatja át. (2) Az önkormányzat a Zalavíz Zrt. vagyonkezelésébe adja a zalaegerszegi ivóvízmű jelenleg 10 település osztatlan közös tulajdonában álló létesítményeinek és a hozzájuk tartozó ingatlanoknak a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képező tulajdoni részarányát, valamint Zalaegerszeg város szennyvízhálózatához és szennyvíztisztító telepéhez tartozó, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képező létesítményeket és ingatlanokat az alábbiak szerint: Vízmű: - kutak, - a zalaegerszegi vastalanító, - a víztározók, - az átemelők, nyomásfokozók, - a gerinc-, és bekötővezetékek. Szennyvízmű: - a zalaegerszegi szennyvízhálózat, - a szennyvíz átemelők, - szennyvíziszap tárolók, - a szennyvíztisztító telep. Valamint: - a fenti létesítményekhez és közművekhez tartozó utak, védterületek, felépítmények, gépészet, irányítástechnika.

11

Az 54/2007. (XI.30.) sz. rendelet 1. §-a iktatta be.

(3) Az Önkormányzat a Zalavíz Zrt-vel határozatlan idejű vagyonkezelési szerződést köt. A szerződés tartalmát a közgyűlés határozza meg. A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak tételes jegyzékét, továbbá azok vagyonértékelés alapján megállapított, a szerződés megkötésekor érvényes értékét. (4) A vagyonkezelő – a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és a vagyonkezelési szerződésben foglalt feltételekkel – a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakra vonatkozóan gyakorolja a tulajdonost megillető alábbi jogokat és viseli a tulajdonost terhelő kötelezettségeket: - a birtoklás és a birtokvédelemhez való jog, - a használat és hasznok szedésének joga, - a vagyon működtetésének, üzemeltetésének joga és kötelezettsége, - az üzemeltetéssel és az átvállalt közfeladat ellátásával összefüggő bevételek beszedésének joga és kötelezettsége, - a vagyontárgyak jó karban tartásával, használatával, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos költségek viselése, - a vagyon működtetésére vonatkozó felelősségbiztosítási és a vagyonbiztosítási szerződés megkötése, vagyonvédelmi intézkedések megtétele, ezzel kapcsolatos költségek viselése, - a vagyontárgyak karbantartásának, a szükséges hibaelhárításoknak, rekonstrukcióknak, értéknövelő felújításoknak, pótlásoknak a kötelezettsége, és költségének viselése, - a jogszabályokban, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott könyvvezetési, beszámoló-készítési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek, - az önkormányzat és a jogszabályok alapján erre feljogosított szervek ellenőrzéseinek lehetővé tétele, - az (1) bekezdésben meghatározott közfeladatok gyakorlásához szükséges hatósági engedélyek beszerzése, környezetvédelmi előírások folyamatos betartása, hatósági kötelezések végrehajtása, - a vagyonban vagy a vagyon működtetése során harmadik személynek okozott, a vagyonkezelőnek felróható kár megtérítésének kötelezettsége. (5) Az Önkormányzat gyakorolja a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakra vonatkozóan a vagyonkezelőnek át nem adott jogokat és kötelezettségeket, így különösen a vagyonnal való rendelkezés jogát, az (1) bekezdésben meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló új közműtárgyak, létesítmények létrehozásának, fejlesztési beruházások elvégzésének jogát és kötelezettségét. (6) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. Az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására. Az Önkormányzat az ellenőrzés során – a tevékenység, illetve a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül – a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másolatot kérhet. (7) Az Önkormányzat a vagyonkezelés ellenőrzését az alábbiak szerint végzi: a) műszaki szempontú ellenőrzés elsősorban az önkormányzat által jóváhagyott éves felújítási-rekonstrukciós terv végrehajtásáról történő beszámolás során valósul meg;

b) számviteli szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól szóló negyedévenkénti adatszolgáltatások alapján történik; c) pénzügyi szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelő által elszámolt értékcsökkenés összegének felhasználásáról készített éves beszámoló alapján történik; d) szükség szerint eseti és célellenőrzés folytatható, amelyet a vagyonkezelő előzetes írásbeli értesítését követően az önkormányzat által kijelölt személyek vagy szervezetek végeznek. 17.§ 12 (1) A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. az Önkormányzat részére Zalaegerszeg város közigazgatási területén belül 4 kiemelt fejlesztési területen az alábbi célok eléréséhez szükséges szolgáltatások és feladatok végzésére kizárólagosan jogosult. 1. Turisztikai fejlesztések: E körben cél 400.000 fő/év attrakciókkal való idevonzása, szolgáltatásokkal történő ellátása, a közgyűlés által később jóváhagyott fejlesztési ütemterv alapján. 2. Ipari zóna fejlesztések: A cél működő, ipari park jellegű gazdasági terület létrehozása, és legalább 80 %-os mértékben való betelepítése, a rendelkezésre álló fejlesztési terv alapján. 3. 13 4. A volt laktanya területének fejlesztése: Cél tudásközpont létrehozása, K+F tevékenységeknek, élettér kialakítása szórakoztató és lakópark funkcióval, a közgyűlés által később jóváhagyott fejlesztési ütemterv alapján. (2) 14 Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások és feladatok végzésének területi hatályát a rendelet 1-4. sz. függelékeiben található térképeken kijelölt területek jelentik, amelyek meghatározása a következő: 1. Turisztikai fejlesztések: A Gébárti tó és környéke, beleértve a Gébárti Tóstrand, a Termálfürdő és az Aquacity területe további fejlesztések tekintetében. 2. Ipari zóna fejlesztések: Zalaegerszeg város É-i (76-os elkerülő úttól É-ra és D-re található), valamint D-i (a Flextronics és Bocfölde közötti) ipari park fejlesztésre kijelölt területe 3. 15 4. 16 A volt laktanya területének fejlesztése: Zalaegerszegi volt Petőfi laktanya területe (Zalaegerszeg 4815/1, 4815/5, és 4815/8-9 hrsz-ú ingatlanok.) A terület rehabilitációjának elősegítése érdekében a Zala-Depo Kft., mint vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervezet a Zalaegerszeg 4815/10 hrszú ingatlanon hulladék-kezelési, és hulladék-gazdálkodási tevékenységet végez. A vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervezetek jogosultak a volt laktanya területén a bérleti díjak mértékét saját hatáskörben meghatározni. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott kiemelt fejlesztési területeken a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. végzi a vagyongazdálkodással összefüggő valamennyi feladatot, a jelenlegi kezelői és üzemeltetői jogok változatlanul hagyásával, különösen az alábbiakat. A A 11/2007. (III.09.) sz. rendelet 2. §-a mód. Hatályon kívül helyezte a 48/2008. (XII.23.) sz. rendelet 2. § (2) bek. 14 A 4/2009. (II.13.) sz. rendelet 1. §-a mód. 15 Hatályon kívül helyezte a 48/2008. (XII.23.) sz. rendelet 2. § (2) bek. 16 A 38/2009. (X.22.) sz. rendelet 1. §-a mód. 12 13

feladatok finanszírozásának módjáról a közgyűlés a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt-vel kötendő megállapodásban, illetve egyedi döntéssel határoz. - tanulmányterv – helyzetfelmérés és fejlesztési javaslat – elkészíttetése, - ütemezett fejlesztési terv elkészíttetése, ide nem értve Zalaegerszeg MJV Építési Szabályzatának szükséges módosítását, - meglévő fejlesztési terv végrehajtása - a cél megvalósításához szükséges vagyon apportálására, illetve opciós jog alapítására vonatkozó javaslattétel, - a tulajdonszerzés előkészítése, - a telekalakítási feladatok ellátása, - a vagyonfenntartási feladatok elvégzése, - az ingatlan(ok) értéknövelése közművesítéssel, építés, építtetés útján, - ipari park szolgáltatások kialakítása, működtetése. - pályázati források bevonása, ahhoz önrész biztosítása, - promóciós anyagok elkészíttetése, - a potenciális befektetők felkutatása és bevonása a fejlesztési projektek finanszírozásába, - a finanszírozási konstrukció kidolgozása, - a szerződések megkötésének előkészítése, - értékesítés, - magánszektor indukálása (4) Az (1)-(2) bekezdésben megjelölt kiemelt fejlesztési területek pontos földrajzi meghatározását, valamint a (3) bekezdésben meghatározott feladatok és szolgáltatások finanszírozásának módját a Zalaegerszeg Városfejlesztő Zrt. és az önkormányzat által kötött megállapodásban kell rögzíteni. 17/A. § 17 (1) Az Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati közfeladat – közreműködés a foglalkoztatás megoldásában – átadásához kapcsolódva a (2) bekezdésben meghatározott forgalomképes vagyonára vagyonkezelői jogot létesít a kizárólagosan önkormányzati tulajdonban álló Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. (a továbbiakban: Városfejlesztő Zrt.) javára. A vagyonkezelői jogot a Városfejlesztő Zrt. az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés b) pontja, valamint (6) bekezdése alapján ingyenes kijelöléssel szerzi meg. A Városfejlesztő Zrt. a vagyonkezelői jogot egyedül gyakorolja, azt harmadik személyre nem ruházhatja át. (2) 18 Az önkormányzat a Városfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe adja a Zalaegerszeg 828/7, 828/8, 828/9, 828/10 és a 828/20 hrsz-ú ingatlanokból telekalakítási eljárás során kialakuló, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 13/2008. (IV.25.) számú önkormányzati rendeletében Gip-1 jelű övezetbe besorolt 20 ha 2400 m2 nagyságú ingatlant. (3) Az Önkormányzat a Városfejlesztő Zrt-vel határozatlan idejű vagyonkezelési szerződést köt. A szerződés tartalmát a közgyűlés határozza meg. A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak tételes felsorolását, továbbá azok vagyonértékelés alapján megállapított, a szerződés megkötésekor érvényes értékét. 17 18

A 34/2008. (IX.19.) sz. rendelet 1. §-a iktatta be. A 35/2008. (X.22.) sz. rendelet 2. §-a mód.

(4) A vagyonkezelő – a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és a vagyonkezelési szerződésben foglalt feltételekkel – a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakra vonatkozóan gyakorolja a tulajdonost megillető alábbi jogokat és viseli a tulajdonost terhelő kötelezettségeket: - a birtoklás és a birtokvédelemhez való jog, - a használat, hasznosítás és hasznok szedésének joga, - a vagyontárgyak jó karban tartásával, használatával kapcsolatos költségek viselése, - a jogszabályokban, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott könyvvezetési, beszámoló-készítési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek, - az önkormányzat és a jogszabályok alapján erre feljogosított szervek ellenőrzéseinek lehetővé tétele, - az (1) bekezdésben meghatározott közfeladat ellátásához szükséges, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott feladatok elvégzése, - a vagyonban vagy a vagyon működtetése során harmadik személynek okozott, a vagyonkezelőnek felróható kár megtérítésének kötelezettsége. (5) Az Önkormányzat gyakorolja a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakra vonatkozóan a vagyonkezelőnek át nem adott jogokat és kötelezettségeket, így különösen a vagyonnal való rendelkezés jogát. (6) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. Az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására. Az Önkormányzat az ellenőrzés során – a tevékenység, illetve a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül – a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másolatot kérhet. (7) Az Önkormányzat a vagyonkezelés ellenőrzését az alábbiak szerint végzi: a) számviteli szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól szóló negyedévenkénti adatszolgáltatások alapján történik; b) szükség szerint eseti és célellenőrzés folytatható, amelyet a vagyonkezelő előzetes írásbeli értesítését követően az önkormányzat által kijelölt személyek vagy szervezetek végeznek. 17/B. § 19 (1) A Zalaegerszegi Város-rehabilitációs Kft. kizárólagosan jogosult a város-rehabilitációs akcióterületek fejlesztésének előkészítésére, azok végrehajtásával kapcsolatos szolgáltatások és feladatok ( továbbiakban: város-rehabilitációs tevékenység) ellátására. (2) Város-rehabilitációs tevékenységnek minősül: a város-rehabilitációs programban már támogatási szerződéssel rendelkező projektek megvalósításának menedzselése, az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) időszakos felülvizsgálata, a következő akciótervi időszakra vonatkozó akcióterületi tervek (AT) előkészítése. 19

A 48/2008. (XII.23.) sz. rendelet 1. §-a iktatta be.

A Zalaegerszegi Város-rehabilitációs Kft. tevékenységének ellátása során - többek között - gondoskodik a fejlesztésekhez szükséges és optimális önkormányzati ingatlanportfolióról, közreműködik külső befektetők által megvalósítandó gazdaságfejlesztési elemek integrációjában, valamint beruházói feladatokat lát el az önkormányzati fejlesztések megvalósítása során. (3) Az (1)- (2) bekezdésekben meghatározott város-rehabilitációs tevékenység végzésének területi hatályát a 214/2008. sz. közgyűlési határozattal elfogadott, jelen rendelet 5. sz. függelékét képező Akcióterületi Tervben szereplő térképen kijelölt terület jelenti. (4) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott akcióterületeken a Zalaegerszegi Városrehabilitációs Kft. végzi a város-rehabilitációs tevékenységet, a jelenlegi tulajdonosi, kezelői és üzemeltetői jogok változatlanul hagyásával, különösen az alábbiakat: − akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata, − gazdaságfejlesztési elemek integrációja, − a gazdasági partnerek koordinációja, közigazgatási, államigazgatási és civil partnerek koordinációja, lakosság bevonása, − fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), − fenntartás koordinációja, − további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása, − a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlásának előkészítése és lebonyolítása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), − a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), − a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), − az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok bonyolításának ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), − a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), − az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzésében, pályázatok és projektek elkészítésében, esetleges bankhitelek felvételében való közreműködés), − adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal osztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal). (5) A feladatok finanszírozásának módjáról a közgyűlés a Zalaegerszegi Város-rehabilitációs Kft-vel kötendő megállapodásban, illetve egyedi döntéssel határoz. (6) A (2) bekezdésben megjelölt akcióterületek pontos földrajzi meghatározását, valamint a (4) bekezdésben meghatározott szolgáltatások és feladatok finanszírozásának módját a Zalaegerszegi Város-rehabilitációs Kft. és az Önkormányzat által kötött megállapodásban kell rögzíteni.

18. § (1) Az önkormányzati vagyon használatára jogosult a településrészi önkormányzat. A helyi kisebbségi önkormányzat(ok) a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében meghatározott ingó és ingatlan vagyon ingyenes használatára jogosult(ak). (2) A vagyontárgyat érintően vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szerveket jogszabályi rendelkezés alapján megillető használat joga ingyenes. 18/A. § 20 Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése (1)

(2)

(3)

Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen vagy kedvezményesen bármely jogcímen (így különösen adásvétel, ajándékozás, térítésmentes átadás, közérdekű kötelezettségvállalás, stb.) átruházni kizárólag a közgyűlés döntésével, csak meghatározott céllal, az önkormányzat és a város lakossága érdekeinek figyelembevétele mellett a) közhasznú szervezet részére a közhasznú tevékenységének támogatására, egyház részére hitéleti és közcélú tevékenységének támogatására, társadalmi szervezet, közalapítvány és alapítvány részére közérdekű közösségi tevékenységük támogatására, b) közérdekű kötelezettségvállalás céljából, c) az állam, más önkormányzat, önkormányzati társulás részére feladat –és hatáskör átszállása kapcsán, d) ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán, e) önkormányzati közfeladat ellátásának biztosítása kapcsán lehet, ha az átruházás átadott önkormányzati közfeladat ellátása vagy az önkormányzat által elismert közérdekű közösségi célok megvalósítása érdekében történik és a vagyon e feladat, tevékenység ellátásához szükséges. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy pontos megnevezését, azonosító adatait, az ingyenes vagy kedvezményes átengedés részletes indokolását, a kedvezményezett működésének és tevékenységének részletes bemutatását, alapító okiratát (társasági szerződését, alapszabályát, stb.), bírósági (hatósági) nyilvántartásba vételéről szóló okiratát. A térítésmentes átadás és az ingyenes használat során az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet. A mindenkor hatályos általános forgalmi adóról szóló jogszabály alapján felszámított forgalmi adó megfizetési kötelezettsége az új tulajdonost illetve használót terheli.

Önkormányzati vállalkozásokra vonatkozó szabályok 19. § (1) A társasági jog hatálya alá tartozó önálló vállalkozás indításáról, gazdasági társaságba való belépésről az ügyben érintett szakbizottság és a Gazdasági Bizottság véleményezése után a közgyűlés dönt. (2) A vállalkozást az önkormányzat létesítéskor ellátja a tevékenységi körének folytatásához szükséges induló vagyonnal. A vállalkozás gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról, kötelezettségeiért a rábízott vagyonával maga felel.

20

A 40/2008. (XI.28.) sz. rendelet 1. §-a iktatta be.

(3) Az önkormányzat költségvetését illeti a vállalkozói vagyon utáni részesedés és osztalék. A vállalkozásba fektetett vagyonnal a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapítást biztosító módon kell gazdálkodni. Az önkormányzat közüzemi jellegű vállalkozásai 20. § (1) A közüzemi jellegű vállalkozások feladata, hogy a város lakosságának közszükségletét kielégítő alapvető szolgáltatásokat folyamatosan biztosítsa. (2) A közgyűlés a közüzemi jellegű vállalkozásai részére szolgáltatási kötelezettséget írhat elő. Beruházások támogatása 21. § 21 (1) A közgyűlés a Befektetés támogató rendeletben meghatározottakon túl egyedi támogatásban részesíthet Zalaegerszeg közigazgatási területén működő, illetőleg megvalósuló beruházásokat (továbbiakban: beruházások) a (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállása esetén, kivételesen indokolt esetben. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás feltétele, hogy a beruházás a város fejlődése (különösen közlekedése, infrastruktúrája, közszolgáltatás színvonalának javítása) szempontjából kiemelkedő fontossággal bír, illetve a lakosság széles körét érintően jelentős előnnyel jár, vagy hosszabb ideje húzódó, a város, illetve a közélet szempontjából jelentős probléma kezelésére nyújt megoldást. (3) A megvalósítani kívánt beruházással kapcsolatban igazolni kell a (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállását, valamint a támogatás nyújtásának kivételes indokát. (4) A támogatás formája lehet: visszatérítendő vagy vissza nem térítendő pénzeszközök nyújtása, illetve követelésről való lemondás, forgalomképes önkormányzati vagyontárgy kedvezményes vagy térítésmentes átadása, rendelkezésre bocsátása. (5) Jelen § alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak minősülnek, amelyeket kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkelyének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15.-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet - HL L sorozat 379/5 2006. 12. 28. – (a továbbiakban 1998/2006/EK bizottsági rendelet)szabályai alapján lehet nyújtani. (6) A támogatással megvalósítani kívánt beruházást ismertető részletes kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani, amelyben meg kell jelölni az igényelt támogatási formát is. (7) A kérelemhez csatolni kell: a) - az utolsó összevont (konszolidált) beszámolót, ennek hiányában éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, vagy - az egyéni vállalkozás esetében az utolsó éves adóbevallást, vagy - éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet, b) a beruházás üzleti tervét, c) nyilatkozatot arról, hogy a vállalkozásnak bármely forrásból, csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – bármely három pénzügyi év vonatkozásában – nem haladja meg az kettőszázezer eurónak, a közúti szállítási ágazatban a százezer eurónak megfelelő forintösszeget. 21

A 8/2007. (II.09.) sz. rendelet 2. §-a mód.

(8) A 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján de minimis támogatás nyújtható valamennyi ágazat vállalkozásai számára az alábbi kivételekkel: a) halászati és akvakultúra ágazat (ahogyan azt a 104/2000/EK rendelet 22 meghatározza) vállalkozásai; b) az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások; c) az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy marketingjével kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások, amennyiben: 1. a támogatás összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, 2. vagy az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbítástól függ; d) exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások; e) az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás; f) a széntermeléshez kapcsolódó iparág (szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén) vállalkozásai; g) szállítóeszköz megvásárlására a közúti szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások esetében. h) nehéz helyzetben lévő vállalatok részére. (9) Egy vállalkozásnak bármely forrásból csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – három pénzügyi év vonatkozásában – nem haladhatja meg a 200 000, a közúti szállítási ágazat esetében a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget. (10) Minden egyes új csekély összegű (de minimis) támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt de minimis támogatás teljes összegét kell figyelembe venni. (11) A csekély összegű (de minimis) támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a támogatási intenzitás csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott mértékét. (12) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet, arról, hogy de minimis támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a 1998/2006/EK bizottsági rendeletre - hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére - valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve. (13) A támogatás odaítélését megelőzően az érintett vállalkozás írásos vagy elektronikus formában készített nyilatkozatot köteles eljuttatni a polgármester részére, a vállalkozás által a megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben kapott valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatásról. (14) A kérelem elbírálásáról a Közgyűlés egyedileg dönt. (15) A Közgyűlés által támogatott vállalkozással a döntést követő 30 napon belül támogatási szerződést kell kötni, amelyben rendelkezni kell többek között a nyújtott támogatás formájáról, mértékéről és összegéről, a vállalkozás adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségéről, a megvalósítandó beruházás ütemezéséről, vállalt megvalósítási 22

HL L 83/35. 2000. 4. 4.

határidőkről, a vállalt beruházás teljesítésének biztosítékairól, a szerződésszegés eseteiről és jogkövetkezményeiről. A szerződést az önkormányzat képviseletében a polgármester köti meg. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a támogatott vállalkozás a támogatáshoz kapcsolódó minden iratot a támogatás nyújtását követő 10 évig köteles megőrizni és az önkormányzat ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni. (16) A támogatás felhasználásának elszámolására és nyilvántartásra vonatkozóan a Befektetés támogató rendelet erre vonatkozó szabályait értelemszerűen alkalmazni kell, jelen §-ban meghatározott eltérésekkel. Az önkormányzat intézményeire bízott vagyon 22. § (1) Az önkormányzat intézményei részére a közgyűlés a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja. (2) Az önkormányzat intézményei a használati jogánál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra. (3) Az önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a közgyűlés megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja. 23. § (1) Az önkormányzat intézményei a használatukban lévő ingatlanok, ingók és egyéb javak hasznosításával – amely nem sérti az alaptevékenységet -, az alapfeladat színvonalának javítása és saját bevételének növelése érdekében – a jogszabályi előírások betartásával, az alapító okirat rendelkezései szerint – vállalkozói tevékenységet folytathatnak. (2) 23 Az önkormányzat intézményei a használatukban lévő forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanokat, ingókat és egyéb javakat bevételeik növelése érdekében - az alapfeladat sérelme nélkül - határozott idejű, legfeljebb 1 éves bérbeadás, használatba adás stb. útján hasznosíthatják. Egyebekben a bérbeadás feltételeit az intézményvezető jogosult meghatározni. (3) Ingó vagyon elidegenítésére az intézmény vezetője nettó 200.000,- Ft-ig jogosult. (4) Az intézmény használatában lévő ingó és ingatlan vagyon bérbeadásából, ingó vagyon értékesítéséből származó bevétel az önkormányzat intézményének költségvetését illeti meg. (5) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt ingó és ingatlan vagyon megszerzéséről az éves költségvetési tervben biztosított keret terhére értékhatárra tekintet nélkül, a vonatkozó jogszabályok szerint. 24. § Az önkormányzat intézményei gazdasági társaságokban lévő üzletrészeik és használatukban lévő ingó dolgoknak a rendes gazdálkodás indokolt mértékét meghaladó értékesítésére, valamint az üzletrészeik hozamának a 28. § (4) bekezdéstől eltérő felhasználására kizárólag a közgyűlés előzetes hozzájárulásával és a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározása alapján jogosultak. A bevétel ily módon történő felhasználására minden esetben a közgyűlés egyedi döntése alapján kerülhet sor. 23

A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 4. §-a mód.

25. § (1) Az intézmény a működési területéhez kapcsolódó alapítványok működéséhez kizárólag a vállalkozói tevékenysége során elért nyereség terhére járulhat hozzá. (2) Az alapítványi célokra legfeljebb a vállalkozásból származó nyereség 50 %-a fordítható. VI. fejezet Mezőgazdasági rendeltetésű földterületek hasznosítása 26. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket ( külterületi mezőgazdasági ingatlanok, belterületi területek) az önkormányzat elsősorban haszonbérletbe adással hasznosítja. A haszonbérlet jogszabályban meghatározott határozott ideig terjedhet, mely időtartam meghatározásával a ZÉSZ előírásait figyelembe kell venni. (2) 24 A fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének, művelési ágának és kataszteri tiszta jövedelmének valamint termelő képességének figyelembe vételével a Közgyűlés által átruházott hatáskörben a Műszaki Bizottság határozza meg határozatában. (3) A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg, és csak ideiglenes jellegű, 30 m2-t meg nem haladó alapterületű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani. (4) A haszonbérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg, és a megkötött szerződésről nyilvántartást kell vezetni, amelynek felfektetéséről, folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik. VII. Fejezet Az önkormányzati vagyon hasznosításának versenyeztetési eljárási rendje 27.§ 25 (1) Az önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot meghaladja, – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetési eljárás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. A versenyeztetési eljárás fajtájáról az eset összes körülményének mérlegelése alapján a közgyűlés dönt. 25,0 millió forint forgalmi érték alatt nem kötelező a pályáztatás, a hasznosítási eljárás fajtájáról (nyilvános pályáztatás, zártkörű pályáztatás, két fordulós pályáztatás, pályáztatás nélküli eljárás) az eset összes körülményének mérlegelése alapján a hatáskör gyakorlója dönt, figyelembe véve a 40. § rendelkezéseit is. (2) Vagyontárgy (1) bekezdéstől eltérő hasznosítása esetén nettó 100.000.000,- Ft értékhatár felett kötelező a nyilvános (indokolt esetben zártkörű) pályáztatás, a pályáztatási eljárás fajtájáról az eset összes körülményének mérlegelése alapján a közgyűlés dönt. Nettó 100.000.000,- Ft értékhatár alatt nem kötelező a pályáztatás, a hasznosítási eljárás fajtájáról (nyilvános pályáztatás, zártkörű pályáztatás, két fordulós pályáztatás, pályáztatás nélküli eljárás) az eset összes körülményének mérlegelése alapján a hatáskör gyakorlója dönt, figyelembe véve a 40. § rendelkezéseit is. 24 25

A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 5. §-a mód. A 16/2008. (IV.25.) sz. rendelet 1. §-a mód.

(3) Nem lakás célú helyiség bérbeadása esetén a bérlemény 10 éves bérleti díjának alapul vételével történik az értékhatár megállapítása, az 1. sz. mellékletben kialakított szempontok és szorzószámok, valamint a közgyűlés által évente határozatban megállapított alap bérleti díj figyelembe vételével. A pályázat 28.§ (1) A versenyeztetési eljárás elsősorban nyilvános pályázat útján történik. Amennyiben a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a nyilvános pályáztatás közérdeket, illetve valakinek a jogszabályban védett vagy méltányolható, jogos magánérdekét sértené tárgyalásos, illetve meghívásos zártkörű versenytárgyalási eljárást lehet tartani. (2) Várospolitikailag fontosnak minősített vagyon hasznosítása esetén két fordulós pályázat írható ki. A kiíró a pályázat első fordulójában a résztvevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, pénzügyi stabilitását és megbízhatóságát méri fel. A kiíró az első forduló eredménye alapján meghatározza a második fordulóban résztvevő ajánlattevők körét. A második fordulóban zártkörben, részletes és tényleges ajánlatkérésre kerül sor. (3) A versenyeztetési eljárás során, annak minden résztvevője köteles biztosítani a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőséget és a nyilvánosságot. (4) A hatáskör gyakorlója írásban dönt a versenyeztetési eljárás fajtájáról, az ajánlattevők személyéről és a versenyeztetés további feltételeiről. Zártkörű versenyeztetési eljárás esetén az eljárást elrendelő döntésben annak okait indokolni kell. Az induló ár meghatározása 29. § (1) A vagyontárgy hasznosításának induló ára értékesítés esetén legalább az ingatlanforgalmi értékbecslés szerinti összeg. (2) A vagyontárgy bérbeadása, használatba adása, egyéb hasznosítása esetén az induló ár a közgyűlés rendeletében, illetve határozatában szabályozott alapár (bérleti díj stb.), amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik. A pályázat kiírása 30. § (1) A vagyontárgy hasznosítására vonatkozó nyilvános pályázat kiírása főszabályként a vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szerv feladata. Az ingatlanok elidegenítése esetén a pályázati kiírást a polgármester hagyja jóvá. A pályázat meghirdetése helyi, megyei napilapban, az önkormányzat hivatalos internetes honlapján (www.zalaegerszeg.hu), esetenként országos jellegű napilapban és az önkormányzat hirdetőtábláján 15 napig történő kifüggesztéssel történik Zártkörű pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket azonos módon, írásban, egyidejűleg kell tájékoztatni. (2) A pályázati felhívásnak minimálisan tartalmaznia kell: - a pályázat fajtájának megjelölését, - a lehetséges pályázók körét, zártkörű pályáztatás esetén a felkért ajánlattevők személyét, - a pályázat tárgyának meghatározását, azonosító adatait (helyrajzi számát, címét, alapterületét, rendeltetését, közműellátottságát) műszaki, jogi, és egyéb feltételeit,

-

a vagyontárgy hasznosításának célját, tájékoztatást a kötött célú hasznosítástól való eltérés jogkövetkezményeire, - az esetleges teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét, - a hasznosítás időtartamát, - az induló árat, az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket, - a bánatpénz vagy óvadék összegét, fizetési feltételeit, - az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére, idejére, módjára, valamint - a pályázati tárgyalás helyét és időpontját, - az ajánlatok bírálati szempontjait, - tájékoztatást arról, hogy 20 %-nál nagyobb ajánlati ár különbözet esetén nem kötelező versenytárgyalást (licitet) tartani, - az eredményhirdetés tervezett időpontját és módját, - szerződéskötés tervezett időpontját, - ajánlattevő figyelmének felhívását, hogy a pályázati felhívás feltételeinek elfogadására, és az ellenszolgáltatás teljesítésére az ajánlatban nyilatkoznia kell. (3) Amennyiben e pályázat a hirdetményben rövidített szöveggel jelenik meg, utalni kell arra, hogy a teljes szöveg kitől vehető át, és a részletes pályázati kiírás a www.zalaegerszeg.hu internetes portálon is elérhető. (4) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtásának határideje között legalább 15 nap elteljen. (5) A bérbeadó a pályázat útján történő hasznosítás esetén meghatározhatja a vagyontárgy hasznosításának konkrét célját, amennyiben az ingatlan jellege vagy a lakosság ellátása ezt indokolja. Ez esetben a hasznosítás a jogviszony fennállása alatt egyoldalúan nem változtatható meg. (6) A vagyontárgy – mind újonnan létrejövő, mind meghosszabbításra kerülő szerződés esetében, amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik, az értékesítés kivételével – kizárólag határozott időre, maximum 5 évre hasznosítható. A közgyűlés indokolt esetben – egyedi döntéssel – 5 évnél hosszabb időtartamú szerződés megkötését is engedélyezheti. (7) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig vonhatja vissza. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni. A pályázati biztosíték (bánatpénz) és a pályázati ajánlat 31. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához, illetve vételár fedezet meglétének igazolásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani. (2) 26 A pályázati biztosíték (bánatpénz) a pályázati kiírásban szereplő összeg, legfeljebb az induló bruttó ár 10 %-a, de minimum 5.000,- Ft, amelyről az induló ár meghatározásával együtt kell dönteni. A bánatpénz összegét a felek eredményes pályázat esetén foglalónak tekintik, fizetés esetén a vételárba beszámít. Bérbeadás esetén a bánatpénz összege az egy havi bruttó bérleti díjjal megegyező összeg, amely eredményes pályázat esetén az óvadékba, illetve a fizetendő bérleti díjba beszámít. (3) A bánatpénz visszajár: - a pályázati felhívás visszavonásától, - az ajánlatok érvénytelenségének, eredménytelenségének megállapításától, - az ajánlatok elbírálásától 26

A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 6. §-a mód.

számított 15 napon belül. (4) Nem jár vissza a bánatpénz, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartalma alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg. (5) 27 A pályázati ajánlatnak minimálisan tartalmaznia kell: a pályázat fajtájának megjelölését, a pályázat tárgyának meghatározását, azonosító adatait a vagyontárgy hasznosításának célját, adott esetben a hasznosítás időtartamát, a megajánlott ellenszolgáltatást, az ellenszolgáltatás teljesítésének módját, határidejét, az ellenszolgáltatással kapcsolatos, a pályázati felhívásban meghatározott kikötésekre és feltételekre vonatkozó elfogadó nyilatkozatot, az esetleges egyéb bírálati szempontoknak megfelelő megajánlást, a bánatpénz befizetésének igazolását, a pályázati felhívás feltételeinek elfogadására és az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot, a pályázati felhívásban meghatározott egyéb adatot, illetőleg okiratot. A pályázat benyújtása 32. § (1) Az ajánlatot zárt borítékban, a felhívásban meghatározott módon kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jeligét. A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha az ajánlattételi határidő lejártáig a felhívásban megadott címre beérkezik. (2) Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig, illetve az általa befizetett bánatpénz visszautalásának napjáig kötve marad. Az ajánlatok bontása 33. § 28 (1) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlati felhívásban megadott időpontban kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül. (2) Az ajánlatok bontását a pályázat kiírója nevében eljáró szervezet végzi, amelyre meg kell hívni a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Tervezési Osztálya, a vagyontárgy vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervezet, a Műszaki Bizottság, valamint a Gazdasági Bizottság egy-egy tagját. (3) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő nevében eljáró személyek, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek lehetnek jelen. (4) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. (5) Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni a vagyontárgy vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervezet vezetőjének.

27 28

A 60/2006. (XII.22.) sz. rendelet 3. §-a iktatta be. A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 7.§-a mód.

A pályázati ajánlatok érvénytelensége 34. § (1) Az érvénytelen ajánlatot tevők a pályázat további szakaszában nem vehetnek részt. (2) 29 Az ajánlatok felbontásakor, illetve azt követően az ajánlatok értékelésekor meg kell állapítani, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek, valamint azt, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. (3) Érvénytelen az ajánlat, ha: a.) az ajánlatot a benyújtásra meghatározott határidő eltelte után nyújtották be, b.) a bánatpénzt az ajánlattevő nem bocsátotta a kiíró rendelkezésére, vagy annak befizetését nem igazolta, c.) olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a pályázaton, d.) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírás tartalmi feltételeinek, e.) a pályázati felhívásban megadott induló árnál alacsonyabb összegű ajánlati árat tartalmaz, f.) az ajánlati felhívásban meghatározott mellékleteket nem tartalmazza. A pályázati tárgyalás 35. § (1) A pályázati tárgyalást a pályázati ajánlattételi határidő lejártát követő 15 napon belül meg kell tartani. (2) A pályázati tárgyaláson csak az az ajánlattevő vehet részt, akinek az ajánlatát az ajánlatkérő nem minősítette érvénytelennek. (3) A pályázati tárgyalást a pályázati felhívás kiírója vagy az általa megbízott személy vezeti, aki gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről. (4) A pályázati tárgyalást nem folytathatja le az a személy, aki a) az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; b) az ajánlattevő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; c) az ajánlattevő szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója; e) egyéb okból elfogult. (5) A pályázatot kiíró és a pályázati tárgyalást lefolytató személy a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. Az elfogultságot a pályázó is bejelentheti. (6) Az elfogultság fennállásáról a jegyző dönt. 36. § (1) A beérkezett ajánlatokban szereplő összegek különbsége meghaladja a 20 %-ot, nem kötelező versenytárgyalást (licitet) tartani. (2) A licit lebonyolítása során az ajánlatokat legalább a licitet levezető személy által meghatározott összeggel lehet emelni. (3) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, amelyik a pályázati felhívásban meghatározott bírálati szempont szerinti legkedvezőbb ajánlatot adta. (4) Ha a beérkezett vagy a pályázati tárgyalás (licit) során megtett ajánlatok összege megegyezik, és új ajánlatot egyik ajánlattevő sem tesz, a tárgyalást levezető személy a nyertes ajánlattevőt sorsolással állapítja meg. 29

A 61/2007. (XII:28.) sz. rendelet 8. §-a mód.

(5) A levezető személy a pályázat eredményét a pályázati tárgyaláson kihirdeti. Az eredmény megállapítását követően az érintett ajánlattevőket tájékoztatni kell a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről. (6) A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: - a pályázati tárgyalás helyét, idejét, - a jelenlévők nevét, megjelölését, képviseleti jogosultságukat és igazolásuk módját, aláírását a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti íven feltüntetve, - a levezető személyét, - a pályázati tárgyalás menetét, a liciten tett ajánlatokat, - a pályázati tárgyalás eredményét vagy eredménytelenségét, - a nyertes ajánlattevő személyét és ajánlatát, - a második legjobbnak ítélt ajánlattevő személyét és ajánlatát, - szerződéskötés feltételeire és határidejére vonatkozóan megadott kioktatás megtörténtét, - hitelesítő aláírásokat, bélyegzőlenyomatot. A szerződéskötés 37. § (1) 30 A pályázatot elnyert ajánlattevővel az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül szerződést kell kötni. Ha a szerződéskötés a nyertes ajánlattevőnek felróható okból meghiúsul, a szerződést a második legjobbnak ítélt ajánlattevő kötheti meg, az írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül. (2) Műemlékvédelem alatt álló, illetőleg műemléki jelentőségű területre vagy műemléki környezetben lévő ingatlanra szerződést csak a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltétellel köthető. (3) Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot. (4) Amennyiben a bérbeadó a 30. § (5) bekezdése alapján a vagyontárgy kötött hasznosítását írta elő, és a bérlő az előírt tevékenységet megváltoztatja, a bérbeadó a bérleti szerződést csere ingatlan és pénzbeli kártalanítás nélkül felmondhatja. (5) Értékesítés esetén a vevő a vételár legalább 50 %-át a szerződéskötéstől számított 60 napon belül köteles kifizetni. 31 A szerződésben ki kell kötni, hogy a felek a befizetett bánatpénzt foglalónak tekintik. A fennmaradó vételárat a szerződéskötéstől számított egy éven belül, a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben kell megfizetni. Ennél szigorúbb fizetési feltételek a pályázati kiírásban határozhatók meg. (6) 32 Az ingatlan hasznosítására vonatkozó szerződésben fel kell tüntetni az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, méretét, megnevezését. A pályázat eredménytelensége 38. § 33 (1) Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen érvényes pályázat sem érkezik, egyetlen ajánlat sem éri el a meghirdetett összeget, vagy a pályázatot elnyert, illetve a 37. § (1) bekezdés szerinti pályázó 30 napon belül nem köt szerződést.

A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 9. §-a mód. A 38/2009. (X.22.) sz. rendelet 2. §-a mód. 32 A 38/2009. (X.22.) sz. rendelet 3. §-a iktatta be. 33 A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 10. §-a mód. 30 31

(2) Eredménytelen pályázat esetén – amennyiben ezen időszak alatt nem kerül sor újabb pályázat kiírására – az eredménytelenné nyilvánítástól számított 90 napon belül, kérelem alapján a korábbi pályázati kiírásban szereplő feltételekkel (alapáron) megtörténhet a hasznosítás. VIII. fejezet A három hónapon belül nem hasznosított vagyontárgy ismételt pályáztatásának speciális szabályai 34 39. § (1) 35 Eredménytelen pályázat esetén az ismételt pályáztatás csökkentett induló árral is kiírható. (2)Az induló ár az eredeti induló árhoz képest legfeljebb 50 %-kal csökkenthető. (3) A pályázati felhívásban az ajánlattételi határidő csökkenthető, de a megjelenéstől számított 5 napot legalább biztosítani kell. (4) A pályáztatás során írásbeli ajánlatot nem kell benyújtani. (5) 36 A pályázati biztosíték (bánatpénz) a pályázati kiírásban meghatározott összeg, legfeljebb az induló bruttó ár 10 %-a, amelyről az induló ár meghatározásával együtt kell dönteni. A bánatpénzt az ajánlattevő a pályázati tárgyalásig köteles befizetni. (6) A versenytárgyalás (licit) során – amennyiben az induló árra ajánlat nem érkezik – az ajánlatokat a licitet levezető személy által meghatározott összeggel lehet csökkenteni (negatív licit). (7) A vagyontárgyhoz kapcsolódó közüzemi költségek, társasházi közös költségek, egyéb járulékos költségek ismételt pályáztatás során sem csökkenthetők. (8) Az ismételt pályáztatásra egyebekben a pályáztatás általános szabályait kell alkalmazni. IX. Fejezet Versenyeztetés nélküli vagyonhasznosítás eljárási szabályai 40. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítása során nem kell versenyeztetési eljárást tartani az alábbi esetekben: a.) az önkormányzati vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása esetén, ha a vagyon egyedi forgalmi értéke nem éri el az ingó vagyon esetében a nettó 3.000.000,- Ft-ot, az ingatlan vagyon esetében a nettó 5.000.000,- Ft-ot, b.) 37 nem lakás célú helyiség bérbeadása esetén, ha a bérlet időtartama a két hónapot nem haladja meg; c.) az Áht. 108. § (1) bekezdésében meghatározott kivételek esetén; d.) törvényben meghatározott más esetben. (2) A versenyeztetés nélküli vagyonhasznosítási eljárásra a versenyeztetés szabályait értelemszerűen alkalmazni kell, amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik. (3) Az önkormányzati vagyon versenyeztetés nélküli hasznosítására kérelem alapján kerülhet sor. A kérelem alapján készített előterjesztésnek legalább tartalmaznia kell 38 : a) a hasznosítandó vagyontárgy pontos megnevezését, azonosító adatait; b) a megajánlott ellenértéket; c) a pénzügyi teljesítés határidejét; A 49/2006. (XI.20.) sz. rendelet 3. §-a módosította. A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 11. § (1) bek. mód. 36 A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 11. § (2) bek. mód. 37 A 49/2006. (XI.20.) sz. rendelet 5. §-a mód. 38 A 49//2006. (XI.20.) sz. rendelet 6. §-a mód. 34 35

d) a versenyeztetés nélküli hasznosítás részletes indokolását. (4) A kérelem alapján készített előterjesztéshez csatolni kell 39 : a) az ellenértéket alátámasztó értékbecslést, szakértői véleményt, illetve összehasonlító adatokat, illetve az önkormányzat által elkészítendő értékbecslés költségei megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást; b) a bánatpénz befizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást. 40 (5) Az önkormányzat felhívásának megfelelően, attól számított 8 napon belül, de legkésőbb a kérelem döntéshozó elé terjesztéséig a kérelmező köteles az önkormányzat által meghatározott ár legfeljebb 10 %-ával megegyező összegű bánatpénzt az Önkormányzat részére befizetni. (6) A döntéshozó elé a kérelem csak akkor terjeszthető, ha tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott adatokat és mellékleteket, valamint a kérelmező a bánatpénz és az önkormányzat által elkészíttetett értékbecslés költségének befizetését igazolta. (7) A döntés előtt meg kell vizsgálni a vagyontárgy jogi helyzetét, valamint a versenyeztetés alóli felmentés indokoltságát, javaslatot lehet tenni az ellenérték magasabb összegben történő megállapítására. (8) A bánatpénz visszajár a kérelem elutasítása, illetve a döntést megelőző visszavonása esetén, a kérelem elutasításától, illetve a visszavonás bejelentésétől számított 15 napon belül. (9) Az ellenérték megfizetésének feltételeit a döntéshozó határozza meg. (10) A kérelem elbírálásáról a kérelmezőt írásban értesíteni kell. A írásbeli tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy a döntéshozó a kérelmet elutasította vagy a kérelemnek helyt adott. Ez utóbbi esetben a kérelmezőt tájékoztatni kell a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről, arról, hogy az önkormányzat az ajánlatát meddig tartja fenn. A szerződést a döntéstől számított legfeljebb 45 napon belül meg kell kötni. (11) 41 (12) 42 X. fejezet A vagyonhasznosítás egyéb szabályai Óvadék 41. § (1) Értékesítéstől eltérő vagyonhasznosítás esetén (bérbeadás, haszonbérbeadás, használatba adás stb.) a szerződés megkötésével egyidejűleg az önkormányzattal szerződő fél a vállalt kötelezettségeinek biztosítására óvadékot köteles fizetni. Az óvadék mértéke legalább két havi ellenértéknek megfelelő összeg. (2) 43 Két hónapnál rövidebb időtartamú vagyonhasznosítás esetén nem kell óvadékot fizetni. (3) Amennyiben az óvadékból kielégítés nem történik, az óvadék összege a mindenkori jegybanki alapkamat 50 %-ával növelten kerül visszafizetésre. (4) 44 Az óvadékot a bérbeadó részére kell megfizetni.

A 49/2006. (XI.20.) sz. rendelet 7. §-a mód. A 61/20007. (XII.28.) sz. rendelet 12. §-a mód. 41 Hatályon kívül helyezte a 8/2007. (II.09.) sz. rendelet 6. § (2) bek. 42 Hatályon kívül helyezte a 8/2007. (II.09.) sz. rendelet 6. § (2) bek. 43 A 49/2006. (XI.20.) sz. rendelet 8. §-a mód. 44 A 49/2006. (XI.20.) sz. rendelet 9. §-a iktatta be. 39 40

Változás a felek személyében (1)

42. § Ha a szerződő fél személyében jogutódlás következik be, a változást – az azt alátámasztó okiratok csatolásával – 30 napon belül be kell jelenteni. Ebben az esetben a szerződéses jogviszony a jogutóddal változatlan feltételekkel fennáll. A szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás szabályait kell alkalmazni a magánszemély és az általa vagy részvételével létrejött gazdasági társaság vonatkozásában is. 45

(2) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy hasznosítási jogáról a szerződő fél a tulajdonos

előzetes írásbeli hozzájárulásával egyeneságbeli rokona javára lemondhat, amennyiben a szerződéses jogviszony folytatását változatlan feltételekkel vállalja. Az erre vonatkozó szerződést akkor lehet megkötni, ha a korábbi szerződő félnek hátraléka nincs, illetve azt a szerződés aláírásáig megfizetik. (3) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy hasznosítási jogának átruházásához vagy

cseréjéhez hozzájárulás akkor adható, ha a) a volt szerződő fél az önkormányzat által közölt hasznosítási díjat elfogadta és fizette, és azt az új szerződő fél is elfogadja; b) a volt szerződő félnek az önkormányzat felé a vagyontárgyra vonatkozóan díjtartozása nincs, illetve azt az új szerződés megkötéséig megfizették; c) az új szerződő fél az óvadék összegét, valamint a hasznosítási jog átruházása ellenértékének 50 %-át, de legalább a vagyontárgy három havi hasznosítási díjának megfelelő összeget az önkormányzatnak egy összegben megfizeti. (4) A vagyontárgy albérletbe adásához hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő az albérleti

jogviszony fennállásának időtartama alatt a közgyűlés által az albérletbe adott vagyontárgyra meghatározott bérleti díj 200 %-át fizeti meg a bérbeadó részére, és a bérlőnek a bérbeadó által megállapított bérleti díj hátraléka nincs. Az albérletbe adott vagyontárgy bérleti díját a bérbeadó által is elfogadott tényleges használati mód (funkció) szerint kell fizetni. Az albérleti szerződés legfeljebb a bérleti szerződés lejártáig köthető. A vagyontárgy egy része is albérletbe adható, ha a másik tevékenység folytatására jól elkülöníthető módon leválasztható egy rész. Ebben az esetben csak az albérletbe adott rész után kell a bérleti díj 200 %-át fizetni. (5) A hozzájárulás megadása előtt a felek között létrejött (bérleti jog átruházására, cseréjére,

illetve albérletbe adásra vonatkozó) írásbeli megállapodást be kell mutatni. Pénzbeli térítés 43. § (1) A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a hasznosítási szerződés önkormányzat általi felmondása esetén biztosítandó csere vagyontárgy helyett az önkormányzat pénzbeli térítést fizet. A térítés nem haladhatja meg a szerződő fél által korábban fizetett igénybevételi díjat, ennek hiányában a vagyontárgy éves hasznosítási díját. Amennyiben a szerződés lejártáig egy évnél

45

A 16/2008. (IV.25.) sz. rendelet 2. §-a mód.

kevesebb idő van hátra, akkor a térítés nem haladhatja meg a szerződés lejártáig számított díj összegét. (2) 46 A városrehabilitációs program megvalósítása, a városérdekből kiemelt jelentőségű fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók létrejötte érdekében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az önkormányzat által fizetendő pénzbeli térítés összege elérheti a vagyontárgy két éves hasznosítási díját. (3) 47 A megállapodás megkötéséről és a pénzbeli térítés összegének meghatározásáról összeghatárra tekintet nélkül a polgármester dönt. A szerződés meghosszabbítása 44. § (1) Határozott időre szóló hasznosítási szerződés kérelem esetén – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – változatlan feltételekkel meghosszabbítható. A kérelmet legkésőbb a szerződés lejártát megelőző 45 napon belül be kell nyújtani. (2) A bérleti szerződés meghosszabbítására vonatkozó döntés előtt a szerződéskötésnél előírt feltételek fennállását felül kell vizsgálni. A szerződés meghosszabbítására csak akkor kerülhet sor, ha a szerződő fél a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségeit hiánytalanul teljesítette. (3) A szerződés meghosszabbítása esetén az ellenérték megállapításánál a hatályos díjszámítást kell alkalmazni. Ha a szerződésben meghatározott ellenérték a hatályos díjszámítás szerinti ellenértéknél magasabb, a meghosszabbításnál ezt kell alkalmazni. A használat ellenőrzése 45. § (1) A tulajdonos, illetve a képviseletében eljáró személy a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer köteles ellenőrizni. Az ellenőrzést a szerződő fél szükségtelen háborítása nélkül kell lefolytatni. A szerződő fél köteles – arra alkalmas időben – az ellenőrzést tűrni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet miatt szükségessé vált ellenőrzésekre is. (3) Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a szerződő fél a vagyontárgyat nem rendeltetésszerűen használja, rongálja, egyéb módon károsítja, a szerződésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – megfelelő határidő tűzésével fel kell szólítani a szerződésszerű állapot helyreállítására. (4) Amennyiben a szerződő fél a kitűzött határidőre a felszólításban foglaltakat nem teljesíti, intézkedni kell a szerződés felmondása iránt. XI. fejezet A vagyonhasznosítás bevételeinek felhasználása 46.§ (1) A város vagyonának elidegenítéséből származó bevételeket az önkormányzat vagyonának gyarapítására kell fordítani.

46 47

A 40/2008. (XI.28.) sz. rendelet 2. §-a iktatta be. A 40/2008. (XI.28.) sz. rendelet 2. §-a iktatta be.

(2) A vagyon egyéb irányú hasznosításából származó osztalék, kamat és hozama, valamint a befolyó egyéb díjak az éves költségvetés szerint használhatók fel, a bérleti díj bevétel a vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervet illeti meg. (3) Az ingatlanvagyon hasznosításból elért többletbevételekből Ingatlanfejlesztési Alapot kell létrehozni, illetve a többletbevételek az Ingatlanfejlesztési Alapba kerülnek. Többletbevételnek minősül az éves költségvetés eredeti előirányzatában meghatározott ingatlan bevételi előirányzat feletti bevétel. Az alap felhasználására a Műszaki Bizottság és a Gazdasági Bizottság véleményezése alapján lehet javaslatot tenni a közgyűlésnek. XII. Fejezet A nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításának speciális szabályai 47. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítására a vagyontárgyak hasznosításának általános szabályait, továbbá az önkormányzati lakásokra vonatkozó, külön rendeletben meghatározott szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell, amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik. (2) A nem lakás célú helyiség alap bérleti díját a közgyűlés évente határozatban állapítja meg. A bérlemény induló bérleti díját a havi alap bérleti díj, valamint a jelen rendelet 1. számú mellékletben kialakított szempontok és szorzószámok alapján kell meghatározni. (3) Két hónapnál rövidebb bérlet esetén a bérleti díjat a (2) bekezdés szerinti számítás alapján, időarányosan kell megállapítani. 48 Egy napnál rövidebb bérlet esetén legalább az egy napi bérleti díjat meg kell fizetni. (4) Az induló bérleti díjat a közgyűlés egyedi döntéssel a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szempontoktól és szorzószámoktól eltérően is megállapíthatja, amennyiben azt a helyiség egyedi jellemzői (így különösen korlátozott hasznosíthatóság, rendeltetésszerű használatra korlátozottan alkalmas állapot, hiányos közműellátottság stb.) indokolják. (5) A bérleti szerződésben a bérleti díj összegét, a bérleti díjat (versenyeztetés eredményeként megkötött szerződés esetén az induló árat) meghatározó szorzószámokat és a díjszámítás módját, az egyedi bérleti díj megállapításának indokait fel kell tüntetni. (6) 49 A közgyűlés egyedi döntéssel a rendelet 1. sz. mellékletének szorzószámokat tartalmazó táblázata VI. pontjában meghatározott mérték alkalmazásával számított kedvezményes bérleti díj fizetését engedélyezheti nonprofit szervezetek részére. A döntéshez az érintett szervezetnek be kell nyújtania a pénzügyi beszámolóját – amennyiben azt magasabb szintű jogszabály nem tiltja, illetve államtitoknak vagy szolgálati titoknak nem minősül –, alapító okiratát (társasági szerződését), közérdekű, közhasznú tevékenységének bemutatását, amely a kedvezményes bérbeadást indokolja. A bérleti szerződés legfeljebb egy évre köthető meg. A bérbeadás feltételeinek meglétét – a dokumentumok benyújtása alapján – évente felül kell vizsgálni, a feltételek fennállása esetén a szerződés további egy évre meghosszabbítható. (7) 50 A közgyűlés egyedi döntéssel a rendelet 1. sz. mellékletének szorzószámokat tartalmazó táblázata VI. pontjában meghatározott mérték alkalmazásával számított kedvezményes bérleti díj fizetését engedélyezheti a Befektetés támogató rendeletben meghatározottak szerint

A 49/2006. (XI.20.) sz. rendelet 10. §-a mód. A 60/2006. (XII.22.) sz. rendelet 4. §-a mód. 50 A 8/2007. (II.09.) sz. rendelet 4. §-a mód. 48 49

vállalkozás fejlesztési támogatásban részesülő vállalkozások részére. A bérleti szerződés legfeljebb egy évre köthető meg. (8) 51 A közgyűlés egyedi döntéssel a rendelet 1. sz. mellékletének szorzószámokat tartalmazó táblázata VI. pontjában meghatározott mérték alkalmazásával számított kedvezményes bérleti díj fizetését engedélyezheti jelen rendelet 21. §-ában meghatározottak szerint beruházási támogatásban részesülő vállalkozások részére. A bérleti szerződés legfeljebb egy évre köthető meg. (9) 52 Kedvezményes bérleti díj fizetése (0,1-es szorzó) az I. bérövezetben csak különös méltánylást érdemlő esetben, illetve a (7)-(8) bekezdésben meghatározott vállalkozások esetén engedélyezhető. 48. § (1) A bérlő köteles gondoskodni: a) a helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról,

felújításáról, megállapodás esetén pótlásáról, illetőleg cseréjéről. b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő (elő) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásairól, c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről, d) az épület olyan berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben, e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek tisztításáról, illetve tisztántartásáról és megvilágításáról f) a nem háztartási szemét elszállításáról, tárolóedény biztosításáról, illetve a szállítási szerződés megkötéséről, g) a közüzemi díjak megfizetéséről. (2) A bérbeadó és a bérlő kötelezettségeit a bérleti szerződésnek részletesen tartalmaznia kell. (3) A bérbeadó az (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja. (4) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, - eltérő megállapodás hiányában – az átadáskori felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni. (5) A felek megállapodhatnak abban, hogy a helyiség helyreállítását a bérbeadó végzi el a bérlő helyett, pénzbeni megtérítés ellenében. 49. § (1) A bérlő a bérlemény átalakítása, felújítása előtt köteles kikérni a bérbeadó hozzájárulását. A hozzájárulás kiadásával egyidejűleg megállapodásban kell rögzíteni a hozzájárulás feltételeit, a bérlő által elvégzendő munkák értéke elismerésének módját, mértékét. A munkák értékének elismerése elsősorban bérbeszámítással történhet. (2) A tartósan használaton kívüli, leromlott állagú életvédelmi létesítmények, pincék, raktárak esetén a bérlő által beruházott és hivatalosan igazolt költség külön megállapodás alapján teljes mértékben elszámolható a bérleti díjban.

51 52

A 8/2007. (II.09.) sz. rendelet 4. §-a iktatta be. A 8/2007. (II.09.) sz. rendelet 4. §-a iktatta be.

(3) 53 A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését megállapodásban kell rögzíteni. E megállapodásban az önkormányzat érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni a szerződés megszűnésének határidejét. (4) 54 A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnéséig a bérlő jogosult a bérelt ingatlan használatára, az ingatlant legkésőbb a megállapodásban rögzített időpontban köteles elhagyni. (5) 55 A szerződés megszűnésének időpontjáig a bérlő a bérleti szerződésben foglalt díjat köteles megfizetni. A nem lakás célú helyiségek értékesítésére vonatkozó speciális szabályok 50. § (1) Nem lakás célú helyiség értékesítése esetén, amennyiben a 10 éves bérleti díj meghaladja az ingatlanforgalmi értékbecslés szerinti összeget, akkor az induló árnak – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – ezt kell tekinteni. (2) 56 A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára - ha azt a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényen alapuló elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg - azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékével. Nem lehet elidegeníteni a nem lakás céljára szolgáló helyiséget, ha a forgalmi érték nem éri el a helyiség bérleti díjának 10 évi mértékét. Ennél alacsonyabb, de legalább a forgalmi értéket elérő áron az ingatlan akkor idegeníthető el, ha a közgyűlés különösen méltányolandó érdekből ahhoz egyedi döntésével hozzájárul. A különös méltánylást érdemlő okot az adásvételi szerződésben fel kell tüntetni. (3) A nem lakás céljára szolgáló helyiséget a bérlőnek csak akkor lehet elidegeníteni, ha a bérlő a helyiség közgyűlés által megállapított érvényes bérleti díjat elfogadta és fizette, bérleti díj és közüzemi díj hátraléka nincs. (4) Az eladási árat és a fizetési feltételeket is tartalmazó vételi ajánlat közlésétől számított 30 napon belül az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkoznia kell az ajánlat elfogadásáról. (5) Az elővásárlási jog jogosultjának a vételi ajánlatra tett írásbeli elfogadó nyilatkozatától számított 30 napon belül az adás-vételi szerződést meg kell kötni. (6) Az (2) bekezdés harmadik mondatában biztosított vételár kedvezményt a vevő köteles az

önkormányzatnak megfizetni, ha a kedvezménnyel vásárolt ingatlant 5 éven belül elidegeníti, vagy a kedvezmény alapjául szolgáló, különös méltánylást érdemlő ok 5 éven belül megszűnik. Az így megtérítendő kedvezmény az eladáskor érvényben lévő bérleti díj 10 éves mértéke és a vételár közti különbözet Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összege, melyet az esedékességtől számított 30 napon belül egy összegben kell megfizetni.

A 38/2009. (X.22.) sz. rendelet 4. §-a iktatta be. A 38/2009. (X.22.) sz. rendelet 4. §-a iktatta be. 55 A 38/2009. (X.22.) sz. rendelet 4. §-a iktatta be. 56 A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 13. §-a mód. 53 54

Vételár megfizetése, kedvezmények elővásárlási jog esetén 51. § 57 Ha a helyiséget a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényen alapuló elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat három részletben is fizetheti. Az első részlet, a vételár 50 %-a, az előprivatizáltaknál 40 %-a, ami a szerződés megkötésekor egy összegben esedékes. A fennmaradó vételárat két egyenlő részletben, az adásvételi szerződés megkötésétől a kifizetés napjáig számított, a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a szerződés megkötését követő egy, illetve két éven belül kell megfizetni. XIII. fejezet Közérdekű használati jog alapítása 52. § 58 (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi- és vezetékjoggal, valamint használati joggal (közérdekű használati jog) és biztonsági övezettel való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, a szükséges megállapodás megkötéséről az ingatlan forgalomképességére és forgalmi értékére tekintet nélkül, nettó 5 millió forint szerződéses összegig a polgármester dönt. (2) Szolgalmi-, vezeték-, használati jog (közérdekű használati jog) vagy biztonsági övezet létesítésekor a jogosult egyszeri kártalanítást (igénybevételi díjat) köteles fizetni, melynek mértékét a rendelet 3/A. és 3/B. mellékletét képező övezeti besorolás alapján, a közgyűlés határozatában megállapított összeghatárok alkalmazásával kell meghatározni. Hírközlési kábelek, valamint olyan vezetékek esetén, ahol védőtávolságot jogszabály nem ír elő, vagy az nem értelmezhető, a vezetékek méterben megadott hosszára kell alkalmazni a kártalanítási tételeket. Nem létesíthető légkábel olyan területen, ahol már a felszín alatt vannak elhelyezve az elektromos kábelek. A már meglévő kábeleket rekonstrukció esetén csak a felszín alatt lehet elhelyezni. (3) Amennyiben az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátásához, illetőleg a saját vagy társfinanszírozásában megvalósuló fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók megvalósításához szükségessé válik önkormányzati tulajdont terhelő használati jog, szolgalmi jog, vezetékjog (közérdekű használati jog) alapítása és biztonsági övezet létrehozása, a szerződés megkötésére ellenérték meghatározása mellett, de annak megfizetése nélkül kerülhet sor, amelyről az ingatlan forgalomképességére és forgalmi értékére tekintet nélkül a polgármester dönt. Önkormányzati vagy közérdekből kivételesen a közgyűlés egyedi döntéssel egyéb esetekben is lemondhat a kártalanítás (igénybevételi díj) megfizetéséről. Mindkét esetben a megállapított kártalanítási összegek után – a mindenkori ÁFA törvénynek megfelelően – felszámított ÁFA megfizetési kötelezettsége a jogosultat terheli. 57 58

A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 14. §-a mód. A 35/2008. (X.22.) sz. rendelet 3. §-a mód.

(4) Ellenkező megállapodás hiányában a szolgalmi-, vezeték-, használati jog vagy biztonsági övezet ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése – az ezzel kapcsolatos költségek viselésével együtt – a jogosult kötelezettsége. (5) Amennyiben a közmű elhelyezésekor a jogosult nem fizetett kártalanítást – kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet – a telepítéstől, illetve rekonstrukciótól számított 15 éven belül térítésmentesen köteles a szükségessé váló közmű-áthelyezésekről gondoskodni, és erre szerződésben kötelezettséget vállalni. XIV. fejezet Átruházott hatáskörök Gazdasági Bizottság hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogok 53. § (1) A Gazdasági Bizottság véleményezi az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó vagyongazdálkodási koncepciót. (2) A közgyűlés részére javaslatot tesz az önkormányzati vagyon hasznosítására. (3) 59 Közgyűlés által kijelölt vagyontárgy hasznosításánál – eredménytelen pályáztatás esetén – dönt az ismételt pályáztatás feltételeiről, az induló ár csökkentésének mértékéről. (4) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében a bérleti jog átruházásáról vagy cseréjéről, az albérletbe adás engedélyezéséről a Gazdasági Bizottság dönt. (5) A közgyűlés által jóváhagyott határozott időre szóló hasznosítási szerződés meghosszabbításáról a Gazdasági Bizottság dönt. A polgármester határkörébe tartozó tulajdonosi jogok 54. § (1) A polgármester hatáskörébe tartozik a) a vagyongazdálkodás körébe tartozó önkormányzati követelések behajtása, b) intézmény kezelésére bízott ingó vagyon 200.000,- Ft és 1.000.000,- Ft közötti elidegenítése, intézmények közötti átadásának engedélyezése c) az önkormányzat javára szóló öröklés és ajándékozás elfogadása, intézkedik annak átvételéről, 60 az önkormányzat tulajdonában álló, valamint az önkormányzat által cs) megszerezni kívánt vagyontárgyakkal kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulások, nyilatkozatok, valamint egyéb jognyilatkozatok kiadása, amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, d) meglévő építményekkel kapcsolatos építési (átalakítási, bővítési, korszerűsítési, felújítási) munkákhoz adható tulajdonosi hozzájárulás megadása, beleértve az építési engedélyhez tartozó hozzájárulást, e) a beépített önkormányzati tulajdonú ingatlanon újabb építmény (garázs, műhely, egyéb) építéséhez való hozzájárulás megadása, f) építési engedélyhez kötött reklámfelületek elhelyezéséhez tulajdonosi hozzájárulás megadása, g) Önkormányzati tulajdonba került ingatlan forgalomképességének besorolása, forgalomképes vagyontárgy törzsvagyoni körbe sorolása; 59 60

A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 15. §-a mód. A 38/2009. (X.22.) sz. rendelet 5. §-a iktatta be.

gy) 61 a 17. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódóan, a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt-vel, mint jogosulttal kötött, opciós jogot alapító szerződések évenkénti aktualizálása, szükség szerint újra kötése, az Önkormányzat és a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. között létrejött megállapodásban foglaltak szerint. h) Bérlemény bérlő általi átalakításához, felújításához való hozzájárulás megadása, ezzel kapcsolatos megállapodás megkötése. i) 62 Önkormányzati tulajdonú, vagy szerződés alapján önkormányzat birtokában lévő vagyontárgyra a vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szerv kijelölése. j) társasházi alapító okirat aláírása k) a már elidegenített, de részletfizetés miatt jelzáloggal, elidegenítési és terhelési tilalommal stb. terhelt ingatlanon az önkormányzatot megillető jogok gyakorlása, l) a Polgármesteri Hivatalban a selejtezett és feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésének engedélyezése, m) a feleslegessé vált vagyontárgyak (ingóságok) bérbeadása, öt évet meg nem haladó ingyenes használatba adása, n) az önkormányzat által megkötött szerződésekben biztosított elállási jog gyakorlása, o) vagyonhasznosítással összefüggő megbízási szerződések megkötése a költségvetés keretén belül, p) törvény keretei között megállapodást köt a beszedett illetékkel kapcsolatban felmerülő költségek viseléséről, q) a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben - amennyiben halaszthatatlan a döntés, vagy üzleti titok megtartása igényli - tulajdonosi jognyilatkozatot tehet, amelynek érvényességéhez a soron következő közgyűlés jóváhagyása kell. r) A forgalomképes önkormányzati vagyon eladásra, hasznosításra nettó 20.000.000,- Ft egyedi forgalmi érték alatti ingatlanok, portfólió vagyon kijelölése, amely kijelölés tartalmazza a hasznosítás módját (eladás, bérbe adás, használat), az eljárás fajtáját, jóváhagyja a pályázati kiírást. Nettó 3.000.000,- Ft forgalmi értékhatárig az ingó és vagyon értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, használatba adásáról, megterheléséről és gazdasági társaságba történő beviteléről a polgármester jogosult dönteni. s) Ingatlan vétele, elővásárlási jog gyakorlása- értékhatár nélkül - a költségvetés terhére forgalmi értéken. 63 sz) Hasznosítási szerződés önkormányzat által kezdeményezett megszüntetése esetén csere vagyontárgy biztosítása helyett pénzbeli térítés megfizetésére vonatkozó megállapodás megkötése értékhatárra tekintet nélkül. t) Az önkormányzat tényleges vagy várományos vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére 20.000.000,- Ft perértékig, illetve egyedi értékhatárig. ty) 64 Nem lakás célú helyiség két hónapot meg nem haladó bérbeadása, értékhatárra tekintet nélkül.

A 11/2007. (III.09.) sz. rendelet 3. §-a iktatta be. A 60/2006. (XII.22.) sz. rendelet 6. §-a mód. 63 A 40/2008. (XI.28.) sz. rendelet 3. §-a iktatta be. 64 A 60/2006. (XII.22.) sz. rendelet 6. §-a mód. 61 62

u) 65 Törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak fenntartására, gondozására vonatkozó megállapodás megkötése, és azzal kapcsolatos egyéb jogok gyakorlása, valamint a Ptk. alapján tett közérdekű kötelezettségvállalás elfogadására vonatkozó nyilatkozat kiadása. 66 v) A közérdekű használati jog (szolgalmi-, vezeték-, használati jog) alapítására, biztonsági övezetet létrehozására vonatkozó megállapodás, szerződés megkötése nettó 5 millió forint szerződéses összegig, valamint az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátásához, illetőleg a saját vagy társfinanszírozásában létrejövő fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók megvalósításához térítésmentesen. w) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületre haszonbérleti szerződés megkötése. x) önkormányzat által előírt beépítési kötelezettség határidejének meghosszabbítása. y) 67 A vagyonhasznosítási pályázat eredménytelensége esetén – amennyiben ezen időszak alatt nem kerül sor újabb pályázat kiírására – az eredménytelenné nyilvánítástól számított 90 napon belül döntés a korábbi pályázati kiírásban szereplő feltételekkel (alapáron) történő hasznosításról. z) Kedvezményes (0,1-es) szorzó alkalmazásával kötött bérleti szerződések meghosszabbítása. zs) Önkormányzati tulajdonú vagyontárgy hasznosítási jogáról történő szerződő fél általi lemondás elfogadása, az ezzel kapcsolatos szerződés megkötése. (2) A polgármester figyelemmel kíséri a város vagyonának mindennemű hasznosítását. Feladata a vagyongazdálkodással kapcsolatos koncepciók, közgyűlési előterjesztések előkészítése, és a közgyűlési határozatok végrehajtása. (3) A polgármester évente legalább egy alkalommal köteles tájékoztatni a közgyűlést az átruházott hatáskörben hozott vagyonhasznosítási döntésekről, valamint a költségvetési beszámolóval egyidejűleg köteles beszámolni a közgyűlésnek a város vagyoni helyzetéről, és a beszámolási időszakban bekövetkezett vagyoni változásokról, intézkedésekről. 54/A. § 68 (1) Az önkormányzati tulajdonosi hozzájárulások kiadásáért a kérelmező szolgáltatási díjat köteles fizetni. (2) A szolgáltatási díj ingatlanonként (helyrajzi számonként) számítandó és előzetesen fizetendő. (3) A szolgáltatási díj nettó összege az önkormányzat központi közműnyilvántartásról szóló többször módosított 6/2001. (II. 02.) számú önkormányzati rendelet 1. számú mellékletében szereplő, 12. Minimális digitális adatszolgáltatási díj (valamennyi adatállományra) Adatszolgáltatási díj (Adatérték és a szolgáltatási díj összege) mindenkori összegével egyezik meg.

A 60/2006. (XII.22.) sz. rendelet 6. §-a mód. A 35/2008. (X.22.) sz. rendelet 4. §-a mód. 67 A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 16. §-a mód. 68 A 38/2009. (X.22.) sz. rendelet 6. §-a iktatta be és a köv. § számozását megváltoztatta 65 66

54/B. § 69

70

XV. fejezet Értelmező rendelkezések: 55.§ E rendelet alkalmazása szempontjából: 1) ajánlattevő: Bármely belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, előzőek pályázati vagy más célból létrehozott közössége. 2) Behajthatatlan követelés: az a követelés a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető); b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett; c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet; d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet; e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel; f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet; g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. 3) Értékhatár: e rendelet értelmében az „értékhatár” kifejezés nettó értékhatárt jelent. 4) Érték: e rendelet értelmében az „érték” kifejezés nettó értéket jelent. 5) Forgalmi érték: a vagyontárgy ára, amely független felek között, normális piaci körülmények mellett általában elérhető lenne. 6) forgalomképesség: Vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet. 7) forgalomképtelenség: Törvény vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, tulajdonjogával felhagyni nem lehet és végrehajtás sem vezethető rá. 8) helyi közút: A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület. 9) helyi közút műtárgya: A híd, hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény. 10) helyi közút tartozéka: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § k) pontjában meghatározottak azzal, hogy az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés alatt a forgalomirányítással kapcsolatos közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítményeket, berendezéseket, kábel és védőcsőhálózatokat is érteni kell. 69 70

Hatályon kívül helyezte a 32/2007. (VII.13.) sz. rendelet 1. §-a A 38/2009. (X.22.) sz. rendelet 6. §-a mód. a § számozását

11) ingatlan: Ingatlanok a telkek, a föld felületének meghatározott részei, az alkotórészeikkel együtt. Az ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint önálló ingatlan, mely lehet földrészlet vagy egyéb önálló ingatlan. (épület, építmény) 12) ingatlanokhoz kapcsolódó vagyon értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített - hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamos fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó-vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. 13) ingó vagyontárgy: Az ingatlannak és portfolió vagyonnak nem minősülő dolog. 14) kedvezményes átruházás: A rendelet alkalmazásában kedvezményes átruházásnak minősül a vagyon olyan értéken történő átruházása, mely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címen történő megtámadását tenné lehetővé, valamint a forgalmi értéktől alacsonyabb áron történő értékesítés. 15) korlátozott forgalomképesség: A törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek. 16) középület: A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan, illetőleg lakossági használatra átadott egyéb épület. 17) közművek: A lakosság és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, a villamos energia, a távközlés, a csatorna és a távfűtés vonalas létesítményei, berendezései, építménye és egyéb vonalas létesítmények. 18) önkormányzat intézménye: Az önkormányzat költségvetéséből fenntartott, az önkormányzat által biztosított közszolgáltatást - humán szolgáltatást- nyújtó költségvetési szerv (oktatási-nevelési, egészségügyi-szociális intézmény). 19) portfolió vagyon: Társasági tagsági jogot megtestesítő tartós részesedések (részvények, üzletrészek), egyéb értékpapírok. 20) stratégiai vagyon: Az a forgalomképes vagyon, amely az önkormányzat számára várospolitikai, vagy hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és hasznosítása erre tekintettel történhet. 21) törzsvagyon: Az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását biztosítja. 22) vagyoni értékű jog A tulajdonjogon kívüli dolgokra vonatkozó jogok (korlátolt dologi jogok); polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet. 23) vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szerv: Az a szervezet, amelyet az önkormányzat a vagyontárgyra vonatkozó vagyongazdálkodási feladatok teljes körű, vagy részleges gyakorlásával megbíz. 24) védett természeti terület: A nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék. 25) vizek: A folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), a közcélú csatornák és a természetes tavak, illetve ezek medre. 26) víziközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmény: Az a létesítmény, ami a vízügyről szóló 1995. évi LVII. törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében valamely vízgazdálkodásilag összefüggő területen lévő települések, vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja. 27) zártkörű (meghívásos) pályázat: Azon eljárás, amelyben a kiíró az érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre és kizárólag e meghívottak nyújthatnak be pályázatot.

Egyéb rendelkezések 56.§ (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2006. március 31-én lép hatályba. (2) E rendelet 48. § (1) bekezdés a) pontját – a nem lakás céljára szolgáló önkormányzati helyiségek vonatkozásában a jelen rendelet hatályba lépését követően létrejött új szerződések esetében kell alkalmazni. (3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 8/2005. (III.04.) számú önkormányzati rendelet, továbbá az ezen rendeletet módosító 31/2005. (VI.17.) sz. önkormányzati rendelet. (4) E rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az önkormányzat számviteli rendjét meghatározó számviteli politika elkészítése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározásakor. (5) A 32/2006. (VII.14.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2006. július 14-én lépnek hatályba, rendelkezésit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (6) A 49/2006 (XI.20.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2006. november 20-án lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (7) A 60/2006. (XII.22.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2006. december 22-én lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (8) A 8/2007. (II.09.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2007. február 9én lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (9) A 11/2007. (III.09.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a 2007. március 9-én, 2., 3. §-ával módosított rendelkezések 2007. április 1-jén lépnek hatályba. (10) A 32/2007. (VII.13.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-ával módosított rendelkezések 2007. július 13-án lépnek hatályba. A rendelettel hatályon kívül helyezett rendelkezéseket a 2007. május 30-án folyamatban lévő vagy ezt követően indult ügyekben nem lehet alkalmazni. (11) Az 54/2007. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2007. december 1-jén lépnek hatályba. (12) A 61/2007. (XII.28.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2007. december 29-én lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépésekor már megkötött szerződések esetében nem kell alkalmazni. (13) A 16/2008. (IV.25.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. április 25-én lépnek hatályba. (14) A 34/2008. (IX.19.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. szeptember 20-án lépnek hatályba. (15) A 35/2008. (X.22.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. október 22-én lépnek hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően induló ügyekben kell alkalmazni, azzal, hogy a módosított rendelet 52. §-át a felek megállapodása esetén a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni lehet. (16) A 40/2008. (XI.28.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. november 28-án lépnek hatályba. (17) A 48/2008. (XII.23.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. január 1-jén lépnek hatályba.

(18) A 4/2009. (II.13.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. február 13-án lépnek hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (19) A 15/2009. (IV.24.) sz. önkormányzati rendelet 14. § (7) bekezdésével módosított rendelkezések 2009. május 1-jén lépnek hatályba. (20) A 38/2009. (X.22.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. november 1-jén lépnek hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Kovács Gábor sk. jegyző

Dr. Gyimesi Endre sk. polgármester

1. sz. melléklet 71 A NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK BÉRLETI DÍJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL ALKALMAZANDÓ SZORZÓSZÁMOK I.

Épületen belüli elhelyezkedéshez tartozó szorzószámok Szint pince (alagsor) földszint emelet

II.

Szorzószám 0,60 1,00 0,80

A bérlemény műszaki állapotához tartozó szorzószámok (garázsok is)

Műszaki (rendeltetésszerű) állapot jó közepes gyenge

Szorzószám 1,00 0,80 0,60

III. 72 A Közgyűlés egyedi határozata alapján alkalmazandó szorzószám Megnevezés Nonprofit szervezetek, különösen: pártok, az önkormányzat által alapított Közalapítványok, önkormányzati intézmények, alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, közös fenntartású intézmények, egyedi megállapodás alapján állami fenntartású intézmények zalaegerszegi szervezetei Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Zalaegerszeg vállalkozásfejlesztési és befektetéstámogató programjáról szóló 7/2007. (II.09.) sz. önkormányzati rendelete alapján vállalkozásfejlesztési támogatásban részesülő vállalkozások A rendelet 21. §-a alapján beruházási támogatásban részesülő vállalkozások

71 72

A 60/2006. (XII.22.) sz. rendelet 7. §-a mód. A 8/2007. (II.09.) sz. rendelet 5. §-a mód.

Szorzószám 0,10

0,10

0,10

2/A. sz. melléklet A nem lakás célú helyiségek bérleti díj övezetei térképen ábrázolva

2/B. sz. melléklet A nem lakás célú helyiségek bérleti díj övezetei utcanevek feltüntetésével

1.

2.

1.

I. díjövezet Kazinczy tér - Balatoni útKosztolányi utca - Petőfi utca Kossuth utca - Kisfaludy utca - Ady utca által határolt terület Aquapark (AQUACITY), Thermálfürdő és Gébárti tó területe

III. díjövezet A II. díjövezeten kívül a Gasparich utca - Landorhegyi utca – Kodály utca – Alsóerdei út – Köztársaság út – Hegyalja utca – Sas utca – Jánkahegyi utca – Kikelet utca – Móricz Zsigmond utca – Kinizsi utca – Baross utca – Fenyő utca – Báthory utca Bíró Márton utca – vasúti töltés – Zala folyó – Malom utca – Hock J- utca- Platánsor által határolt terület

2. Kossuth u. 45-47. alatti árkád Régi Csipkeház árkádok 3. 4.

1.

(Tüttőssy utca - Petőfi utca Kossuth utca - Dísz tér által határolt terület) Új Csipkeház árkádok (Berzsenyi utca - Kosztolányi utca - Tüttőssy utca által határolt terület)

1.

II. díjövezet Az I. díjövezeten kívül a Jákum Ferenc utca – Október 6. tér – Stadion utca – Bíró Márton utca - Béke liget vasúti töltés – Csányi László tér - Göcseji út Platán sor – Arany János utca Rákóczi út – Kazinczy tér által határolt terület

IV. díjövezet Mindazon területek, amelyek az I-III. díjövezeteknél nincsenek felsorolva

3/A. számú melléklet 73

Zalaegerszeg MJV Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanok (közterületek és egyéb területek) övezeti besorolása közművezetékek, vonalas létesítmények telepítése során kártalanítási és igénybevételi értékek megállapítására.

I. övezet: Október 6-a tér, Kert u., Budai N. A. u, Berzsenyi u., Stadion u., Báthory u., Csány L. tér, Platán sor, Gasparich u., Rákóczi u. által határolt területek. II. övezet: Csány L. tértől délre, a Zrínyi u., Szállítók útja által határolt terület, a Kertváros, a Páterdomb utcái, Landorhegy utcái, Helikon u. és a vasút által határolt terület. III. övezet: Bozsok, Csácsbozsok, Andráshida, Ságod, Pózva, Botfa, Neszele, Nekeresd, Kaszaháza, Bazita, Apátfa, Ebergény, Becsali hegy, Budaivölgy, Zalabesenyő IV. övezet: Zártkerti területek lakással beépíthető része. V. övezet: A zártkerti területek Zalaegerszeg MJV építési szabályzata szerint lakással be nem beépíthető része. VI. övezet: külterületek. A fenti övezetek a 3/B. számú mellékleten térképen jelölve vannak.

73

A 35/2008. (X.22.) sz. rendelet 5. § (1) bek. iktatta be.

3/B. számú melléklet 74

74

A 35/2008. (X.22.) sz. rendelet 5. § (2) bek. iktatta be.

1. függelék 75 I.

75

Turisztikai fejlesztések (Gébárti tó és környéke) fejlesztési terület

1-4. sz. függelékeket a 11/2007. (III.09.) sz. rendelet iktatta be.

2/a. függelék II/a. Ipari zóna fejlesztések (Zalaegerszeg É-i, 76-os elkerülő úttól D-re – Ságodi ipari park) fejlesztési terület

2/b. függelék II/b. Ipari zóna fejlesztések (Zalaegerszeg város D-i, a Flextronics és Bocfölde közötti ipari park) fejlesztési terület

2/c. függelék 76 II/c.

76

Ipari zóna fejlesztések (Zalaegerszeg É-i) 76-os elkerülő úttól É-ra

A 4/2009. (II.13.) sz. rendelet 2. §-a iktatta be.

3. függelék 77 4. függelék 78 IV. Zalaegerszegi volt Laktanya fejlesztési terület

Városfejlesztö Zrt.

4815/1

4815/9 4815/5

Zala-Depo Kft. 4815/8

77 78

4815/10

Hatályon kívül helyezte a 48/2008. (XII.23.) sz. rendelet 2. § (2) bek. A 38/2009. (XII.22.) sz. rendelet 7. §-a mód.

5. függelék 79 Zalaegerszegi Város-rehabilitációs Kft. akcióterülete

79

A 48/2008. (XII.23.) sz. rendelet iktatta be.