Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának egységes szerkezetbe foglalt 14/2010. (VI. 01.) számú rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások szabályozásáról, valamint a gyermekvédelem helyi rendszeréről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Törvény (a továbbiakban: Sztv.) 32. § (3) bekezdése és A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 157.§ (6) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet 1.§ A rendelet célja E rendelet célja, hogy meghatározza az egyének, családok és a közösség szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében biztosított helyi szociális ellátások formáit és rendszerét, a helyi szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. 2.§ A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya kiterjed a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személyre. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van az illetékességet az a lakóhely, vagy az a tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. Ez alapján a rendelet hatálya kiterjed. - magyar állampolgárra - állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltra - letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre - hontalanokra (2) Az átmeneti segély vonatkozásában az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a rendelet hatálya kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezési szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. A települési önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a Szmtv-ben meghatározottak szerint szabad mozgás és három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(4) E rendelet meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, továbbá a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit. 3. § Eljárási szabályok (1) A szociális ellátásra való jogosultat érintő jog, és kötelezettség megállapítására továbbá a hatósági ellenőrzésre (továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit, illetve az Szt. és a Gyvt. rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A szociális ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz az e célra rendszeresített igénylőlapon lehet benyújtani, A kérelmező köteles a kérelemben feltüntetett igazolásokat, mellékleteket, a kérelméhez csatolni.
(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához - a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból származó, illetve őstermelői tevékenységből származó- jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, - nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelme venni. (4) A jövedelmi viszonyok igazolására szolgáló iratok különösen: a.) rendszeres pénzellátással rendelkező személyek esetében a pénzellátás folyósításának igazolószelvénye , illetőleg megállapító határozata, b.) jövedelemmel rendelkező személyek esetében: - foglalkoztatottaknál a munkáltató által kiállított hivatalos kereseti igazolás, - egyéni vállalkozók, gazdasági társaság tagjai esetében a tárgyévet megelőző év személyi jövedelemadójának mértékéről szóló adóhatósági igazolás, valamint a tárgyévre vonatkozó – a 3. § (3) bekezdésben meghatározott - időszak c.) alkalmi munkát végzők esetében az alkalmi munkavállalói könyv másolata, ennek hiányában a tevékenységet végző által adott – az (3) bekezdésben meghatározott – időszakra vonatkozó nyilatkozat, d.) jövedelemmel nem rendelkező esetében – feltéve, hogy aktív korú – a Pest megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségének igazolása a Munkanélküli nyilvántartásban vételről. (5) A kérelem elbírálása előtt szükség esetén a kérelmezőnél környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmánynak tartalmaznia kell a kérelmező anyagi és szociális helyzetét, egészségi állapotát és életvitelét.
(6) A kérelmező írásbeli hozzájárulását adja ahhoz, hogy a helyi adóhatóság és az APEH Pest Megyei Igazgatósága a Polgármesteri Hivatalt a család jövedelmi viszonyairól informálhatja. A Polgármesteri Hivatal az adatokat köteles bizalmasan kezelni és azokat kizárólag a felhatalmazásnak megfelelő célra felhasználni. (7) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a határkörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat
összegét, amennyiben annak megfizetése veszélyeztetné- méltányosságból a.) elengedheti b.) csökkentheti c.) részletekben fizetheti meg.
a
kötelezett
megélhetését
súlyosan
II. fejezet Pénzbeli támogatások 4. § Ápolási díj (1) Az ápolási díj a tartósan beteg, gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével – a hozzátartozó (Ptk .685. § b.) pont) (2) 1 A 18 év feletti tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozónak megállapítható ápolási díj iránti kérelmek elbírálására a polgármester jogosult. (3) 2 (4) 3 A házi orvos az igazolást az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. A háziorvos az igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitáció bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja (5) A polgármester méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a személynek aki 18 életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül álló esetén annak 150%-át. (6) Az ápolási díj határozott időre állapítható meg,az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja . (7) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán nyugdíjpénztári tagság esetén magán nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a TB járulék nyugdíjbiztosítási ágazatra jutó járulék fizetésére kötelezett. (8) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27) Kormányrendelet 4 5. 6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A közoktatási intézményben tanulók, illetve az óvoda, és a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének időtartamáról a Kormányrendelet 6. számú melléklete szerinti igazolást kell benyújtani. (9) 4 (10) 5 A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy esetén az ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.
1
Módosította: 2/2013. (II. 11.) sz. Kt. rendelet 1. §-a, hatályos: 2013. február 11-től Hatályon kívül helyezte: 10/2011. (III.28.) sz. Kt. rendelet 1. §-a, hatályos: 2011. március 28-tól 3 Módosította: 10/2011. (III. 28.) sz. Kt. rendelet 1. §-a, hatályos: 2011. március 28-tól 4 Hatályon kívül helyezte: 2/2013. (II. 11.) sz. Kt. rendelet 3. §-a, hatályos: 2013. február 11-től 2
(11) Az ápolást nyújtó személy kötelezettségének szakszerű teljesítését a háziorvosi szolgálat és a házi szociális gondozónő ellenőrzi, és az ápolási feladatok nem megfelelő végzése esetén az ápolási díj megszüntetését kezdeményezhetik.
5. § Temetési segély (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak a kérelmezőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési segély megállapítása iránti kérelem elbírálására a Polgármester jogosult. (3) A temetési segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %ánál kevesebb nem lehet, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (4) Jövedelmi viszonyai alapján nem jogosult temetési segélyre az az eltemettető, akinek családjában a rendelet 1. sz. melléklete alapján számított 1 főre jutó havi nettó jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát. 5) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül 6. §
6
Lakásfenntartási támogatás (1) – (10) 7 A települési önkormányzat jegyzője a Sztv. -ben meghatározott feltételek szerint normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg. (2) 9A normatív lakásfenntartási támogatásban részesülő személy együttműködési kötelezettségének erősítése érdekében köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körébe a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel határos területe, a járda tisztán tartása, az ingatlan állágának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség tartozik.
(1)
5
8
Módosította: 10/2011. (III. 28.) sz. Kt. rendelet 2. §-a, hatályos: 2011. március 28-tól; és a 2/2013. (II. 11.) Kt. rendelet 2. §-a, hatályos: 2013. február 11-től 6 Módosította: 21/2011. (IX. 30.) sz. Kt. rendelet 1. §-a, hatályos: 2011. szeptember 1-től 7 Hatályon kívül helyezte: 2/2012. (I.31.) sz. Kt. rendelet 1. §-a, hatályos: 2012. január 31-től 8 Beiktatta: 2/2012. (I.31.) sz. Kt. rendelet 1. §-a, hatályos: 2012. január 31-től 9 Beiktatta: 2/2012. (I.31.) sz. Kt. rendelet 1. §-a, hatályos: 2012. január 31-től
7. § Átmeneti segély (1) Átmeneti segélyben részesíthető elsősorban a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy. (2) Átmeneti segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában a 2. számú melléklet alapján számított 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 170 %-át, egyedül élő esetén, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén 200 %. Egy család esetén átmeneti segély egy éven belül 80.000,-Ft összeg adható, ettől csak egyéni méltánylást érdemlő esetben lehet eltérni. (3) Az átmeneti segély összege egyszeri kifizetés esetén minimálisan 3.000,-Ft. (4) Az átmeneti segély iránt beadott kérelmek elbírálására a Polgármester jogosult. (5) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel is. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. (6) Egyéni méltánylást érdemlő esetben a polgármester méltányossági alapon átmeneti segélyt állapíthat meg annak a személynek, illetve családnak akinek a 2. számú melléklet alapján számított egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át, egyedül álló, vagy gyermekét egyedül nevelő esetén 300 %-át. (7) Egyéni méltánylást érdemlő esetnek minősül a tartósan súlyos betegség 8.§ Aktív korúak ellátása
(1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás
(2) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, összegére felülvizsgálatára, megszüntetésére az önkormányzat a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza
(3) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27. (Kormány rendelet 3. számú melléklete szerint e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett igazolásokat.
9.§ Rendszeres szociális segély (1) Rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a. egészségkárosodott személy b. 10a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti, vagy c. 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel. Feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben- és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben (Gyvt. 41. § (3) bek) nem tudják biztosítani. (2) 11Az Szt. 37 § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy (továbbiakban: a jogosult) a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként köteles együttműködni a családsegítő szolgálattal (a továbbiakban együttműködésre kijelölt szerv). (3) 12A rendszeres szociális segélyben részesülő személy részére a támogatás természetbeni formában nyújtható, ha a támogatásban részesített családjában a Gyvt. 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély, védelembe vett gyermekenként a megállapított ellátás összegének 20 %-a, de legfeljebb összesen 60 %a nyújtható természetben. (4) 13A rendszeres szociális segély természetbeni formában történő nyújtásánál a családgondozó közreműködik. A családgondozó a házipénztárból felvett támogatás összegéről számlákkal köteles elszámolni.
10. § 14 Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (1) Az a személy akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – a Szt. 37.§-ban foglaltak szerinti kivétellel – foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. (2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására köteles figyelmet fordítani. A lakókörnyezet tisztántartásának ellenőrzését a közterület felügyelő ellenőrzi. (3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy a jogosultság jogerős megállapításától számított 15 napon belül köteles az állami foglalkoztatási szervet felkeresni és kérni az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.
10
Módosította: 2/2012. (I.31.) sz. Kt. rendelet 2. §-a, hatályos: 2012. január 31-től Módosította: 10/2011. (III. 28.) sz. Kt. rendelet 3. §-a, hatályos: 2011. március 28-tól; és a 2/2012. (I.31.) sz. Kt. rendelet 2. §-a, hatályos: 2012. január 31-től 12 Beiktatta: 2/2012. (I.31.) sz. Kt. rendelet 3. §-a, hatályos: 2012. január 31-től 13 Beiktatta: 2/2012. (I.31.) sz. Kt. rendelet 3. §-a, hatályos: 2012. január 31-től 14 Módosította: 21/2011. ( IX. 30.) sz. Kt. rendelet 2. §-a, hatályos: 2011. szeptember 1-től 11
(4) 15 A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a. (5) A jogosultságot megállapító szerv a foglalkoztatást helyettesítő támogatás jogosultsági feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. (6) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban szünetel • a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, • ha a jogosult 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony alapján keresőtevékenységet végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt • ha a jogosult olyan képzésben vesz részt, melynek keretében képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt (7) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban megszüntetésére az önkormányzat az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. (8) 16 A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy részére a támogatás természetbeni formában nyújtható, ha a támogatásban részesített családjában a Gyvt. 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege, védelembe vett gyermekenként a megállapított ellátás összegének 20 %-a, de legfeljebb összesen 60 %-a nyújtható természetben. (9) 17 A foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni formában történő nyújtásánál a családgondozó közreműködik. A családgondozó a házipénztárból felvett támogatás összegéről számlákkal köteles elszámolni. 11 §. 18 Az együttműködés eljárási szabályai 1) Az önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szerv – Munkaügyi Központ, Családsegítő Szolgálat - kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken: a. az önkormányzat az aktív korúak ellátást megállapító határozatot a jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére. b. az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja az önkormányzatot. c Az aktív korúak ellátásra jogosult személy a jogosultság jogerős megállapításától számított 15 napon belül köteles a munkaügyi központot felkeresni. d) a beilleszkedést segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel és e) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat
15
Módosította: 2/2012. (I.31.) sz. Kt. rendelet 4. §-a, hatályos: 2012. január 31-től Beiktatta: 2/2012. (I.31.) sz. Kt. rendelet 5. §-a, hatályos: 2012. január 31-től 17 Beiktatta: 2/2012. (I.31.) sz. Kt. rendelet 5. §-a, hatályos: 2012. január 31-től 18 Módosította: 10/2011. (III. 28.) sz. Kt. rendelet 5. §-a, hatályos: 2011. március 28-tól 16
f) A Családsegítő Szolgálat a jogosult személlyel történő kapcsolattartárról esetnaplót vezet. 2) A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességet fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre. c) A felajánlott iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. (3) Az Önkormányzat az együttműködés feltételeinek biztosítását a Családsegítő Szolgál illetve a Munkaügyi Központ útján biztosítja. 12.§ A beilleszkedést segítő programok típusai (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az Együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki: a. az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességet fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, c. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére. (2) A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő. (3) A családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők: a) egyéni foglalkozások képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenység b) csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, kommunikációs tréning, c) tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs, 13. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei, eljárási szabályai (1) az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult: a. a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatása okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően.
b. nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, c. nem írja alá a megállapodást a beilleszkedését segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül, d. személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedését segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak, e. nem jelenik meg legalább havonta az együttműködésre kijelölt szervnél, f. az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel. (2) az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelésének esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzését 8 napon belül írásban teszi meg. (3) meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi. (4) a jogosulttat együttműködési kötelezettsége keretében az alábbiak terhelik: a. a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétel végett, b. részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítőprogram kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában c. megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül, d. eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak e. meg kell jelennie legalább havonta az együttműködésre kijelölt szervnél, f. folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel g. ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles az együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással ) igazolni 14. § Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
(1)
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható annak a gyermeknek, illetve családnak, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került (pl. gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása).
(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. (3) Sürgős esetben, illetve, ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól, illetve 3. § (3)–(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértéke gyermekenként, és alkalmanként legalább 5.000,- Ft, legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszerese lehet.
III. fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások. 15. § Köztemetés (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) A közköltségen történő eltemetetésnél a helyben szokásos legolcsóbb temetési szertartás szerint kell eljárni, lehetőség szerint az elhalt felekezeti hovatartozásának figyelembevételével. (3) A Polgármester egyedi esetekben kérheti az egyházak közreműködését a temetési szertartás bonyolításában. (4) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét a 10. § (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított 60 napon belül kell bejelenteni. (5) Az elhunyt személy utolsó lakhelye szerinti települési önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (6) A települési önkormányzat a megtérítési kötelezettség alól, részben vagy egészben, a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. Különös méltánylást érdemlő eset: • az eltemettetésre köteles személy jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100- 150%-át • a lakhatását biztosító egyéb hasznosítható ingatlannal, illetve ingó vagyonnal nem rendelkezik,
16. § Közgyógyellátás
(1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. (2) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy jogosult: A járóbeteg ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – a gyógyszerkeret erejéig. egyes jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre protetikai és fogszabályzó eszközökre valamint javításra kölcsönzésre. orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra
(3) A közgyógyellátás iránti támogatás a 63/2006. (III. 27.) Kormány rendelet 6. számú melléklete szerinti kérelem nyomtatványon igényelhető. (4) A Jegyző méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot állapít meg annak a rászorulónak, akinek családjában a 2. számú melléklet alapján számított egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 270 %-át, és a rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %át meghaladja. (5) Különös méltánylást érdemlő esetben méltányossági alapon közgyógyellátási jogosultság állapítható meg annak a 80. életévét betöltött személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén a 270%-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 20%-át meghaladja.
IV. Fejezet 17. § Természetben nyújtott ellátások (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. (2) Természetbeni ellátások különösen – a megállapított támogatás, illetve segély összegének erejéig: - gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása; - gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása; - tandíj, kollégiumi díj átvállalása; - tankönyv-, tanszerellátás költségeinek biztosítása. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni. (4)
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában, ha
elsősorban
akkor
állapítható
meg
a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul vagy az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja. 18. § (1) Természetben nyújtott átmeneti segély igényelhető, a víz és csatornadíj fogyasztói árának kompenzációjára. A támogatás igénylése kérelemre indul, amely kérelem minden év április 01-től, április 30-ig, illetve október 1-től október 30-ig nyújtható be, a Polgármesteri Hivatalban erre a célra rendszeresített nyomtatványon.
(2) Természetben nyújtott átmeneti segélyre az a Nagykovácsi állandó lakos jogosult, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg: - egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át - családban élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át. (3) A támogatásban részesítettek listáját, valamint a támogatás összegét a Polgármesteri Hivatal megküldi a Nagykovácsi Víziközmű Kft. részére. A Víziközmű Kft. a listán szereplő adatok alapján a támogatás összegét jóváírja a jogosultak számláján. A természetbeni juttatás egy család részére rászorultságtól függően a - az éves víz-, és csatorna készenléti díj összegéig - az éves víz-, és csatorna készenléti díj 80%-áig - az éves víz-, és csatorna készenléti díj 50 %-áig nyújtható. (5) A természetben nyújtott átmeneti segély, az adott évi költségvetésben erre a célra elkülönített keret összegéig nyújtható, azonos rászorultság esetén a kérelmek beérkezési sorrendjének alapján. (4)
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 19. § Általános szabályok (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. (2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el. (3) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a) gyermekjóléti szolgálat, b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, iskolai napközis foglalkozás.
20. § Gyermekjóléti szolgálat
(1) 19 A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat – társulás útján- a Solymár székhelyű, Ezüstkor Szociális Gondozó Központon keresztül biztosítja. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a 19
Módosította: 2/2012. (I.31.) sz. Kt. rendelet 6. §, hatályos: 2012. január 31-től
gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családsegítő szolgálat illetékes munkatársánál, vagy a Polgármesteri Hivatalban lehet. (3) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40. §-ai határozzák meg. 21. § Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani, a) akiknek a testi, illetve a szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három-, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül c) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.
b)
(3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető különösen családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben: a foglalkoztatás lehet sport, és egyéb klubfoglalkozás. (4) A napközbeni ellátás keretében biztosított étkeztetésben (a továbbiakban: gyermekétkeztetésben) részesülhet az az iskolai tanuló is, aki a napközbeni ellátást nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. (5) Legfeljebb a szolgáltatás önköltségét meg nem haladó mértékű térítés kérhető az alapfeladatot meghaladó, az intézmény által szervezett programokért, szolgáltatásokért. 22. § Gyermekek átmeneti gondozása
(1)
A gyermekek átmeneti gondozása keretében az önkormányzat a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést elősegítő gondozásáról, neveléséről és lakhatásáról, életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról gondoskodik.
(2)
A gyermekek átmeneti gondozása a szülő kérelmére, vagy beleegyezésével történhet és a gondozás alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb hat hónapig tarthat.
(3)
Az átmeneti gondozást elsősorban akkor kell teljes körű ellátással biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte, vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelése a családban nem oldható meg.
(3)
A gyermekek átmeneti gondozását elsősorban a jegyző által kijelölt helyettes szülőnél, vagy átmeneti otthonban kell megoldani. 23. § Térítési díj
(1) Az óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díjának mértékét a képviselő-testület minden év december hónapjában állapítja meg. 3) A szülő (gondozó) által fizetendő havi személyi térítési díjat az étkezési napok számának ismeretében intézményvezető állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet. 4) Egyéni rászorultság alapján a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díjának mértéke legfeljebb 50 %-kal csökkenthető, ha a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné. (5) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, méltányossági alapon, további gyermekintézményi étkezési térítési díjkedvezményben nem részesíthető. (6) A személyi térítési díj megfizetése alól mentesíthető a kötelezett, amennyiben a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére védelem bevételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt, és a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. (7) A személyi térítési díj csökkentésére, elengedésére vonatkozó kérelmek felől a polgármester dönt. (8) A (4) bekezdésben foglalt esetben a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 24. § Záró rendelkezések A Képviselő-testület az alábbi hatáskörök gyakorlását a Polgármesterre ruházza át: a) dönt a 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy ápolási díjáról, a
b) temetési segély, c) 20 d) elrendeli a jogtalanul felvett szociális ellátás és segély visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyez, e) engedélyezi a köztemetést, f) dönt a szociális otthonba történő beutalásról. g) dönt az átmeneti segély és a természetben nyújtott átmeneti segély odaítéléséről h) megállapítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, valamint a gyermekintézményi étkezési térítési díjkedvezményt. 25. § (1) E rendelet 2010. június 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően beadott kérelmekre kell alkalmazni. (2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a 36/2004.(VI. 30.) önkormányzati rendelet továbbá az ezt módosító 29/2005. (XI. 04.), az 5/2006. (III. 04.), a 14/2006. (IX. 18.) , 4/2007. (I. 25.), a 29/2007. (XI. 20.) 5/2008. II. 14.), a 19/2008. VII. 15.), a 44/2008. (XII. 23.), valamint a 16/2009. (VI. 30.) önkormányzati rendeletek. Nagykovácsi, 2010. május 27.
Bencsik Mónika Polgármester
Fónagy László helyettes jegyző
Záradék: A rendelet kihirdetve: 2010. június 1-jén.
Fónagy László Helyettes jegyző
20
Hatályon kívül helyezte: 2/2012. (I.31.) sz. Kt. rendelet 7. §-a, hatályos: 2012. január 31-től
1. sz. melléklet
21
Egyes támogatások jogosultsági feltételének jövedelemhatárai 2011. évben Támogatás neme Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Gyermekétkeztetés támogatása Ápolási díj méltányossági alapon
Jövedelem határ 57.000,-
Öregségi nyugdíjminimum százaléka 200%
42.750,-
150%
Egyedül álló:
42.750
150 %
Családban élő: 28.500
100%
Temetési segély
85.500,-
300%
Helyi lakásfenntartási támogatás
57.000,-
200%
Méltányossági alapon megállapított közgyógyellátás Átmeneti segély
Méltányossági alapon megállapított átmeneti segély
21
Egyedül álló: 76.950,
270%
Családban élő: 57.000 Egyedül álló: 57.000
200% 200%
Családban élő: 48.450 Egyedül álló: 85.500
170% 300%
Családban élő: 71.250
250%
Módosította: 10/2011. (III. 28.) sz. Kt. rendelet, hatályos: 2011. március 28-tól
