AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
2500/2009. (XII.16.) sz.
HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az Echo Hungária TV Zrt. (1145 Budapest, Törökőr u. 78.) műsorszolgáltatóval (a továbbiakban: műsorszolgáltató) szemben meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t.
A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a 2009. július 18-án 15 órától sugárzott Képtelenségek című műsorszámmal megsértette az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. A törvénysértések miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének c) pontja alapján 90 percre felfüggeszti a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását, melyet a műsorszolgáltató a határozat kézhezvételét követő napon 15 órától 16 óra 30 percig köteles végrehajtani. A műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jogosultságának felfüggesztése előtt köteles tájékoztatni a nézőket arról, hogy a műsorszolgáltatás nem műszaki hiba miatt szünetel. Köteles továbbá a felfüggesztés idejére a következő feliratot közzétenni: „Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) határozata értelmében az Echo Hungária Televízió Zrt. műsorszolgáltató, az általa üzemeltett Echo TV csatornán sugárzott Képtelenségek című műsorszámmal megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban Rttv.) 3. § (2) bekezdésének rendelkezését azzal, hogy műsorszolgáltatása a melegekkel szembeni gyűlöletkeltésre, emberi jogainak megsértésére alkalmas volt. E törvénysértés miatt az ORTT a mai napon 15 órától 16 óra 30 percig felfüggesztette az Echo Hungária Televízió Zrt. műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. A felfüggesztés időtartamának lejárta után folytatjuk műsorunkat.” E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhatalmazás alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta az Echo TV által 2009. július 18-án 15 órától sugárzott Képtelenségek című műsorszámot. I. A vizsgálat alkotmányos jogi alapjai: Az Alkotmány 61. §-a deklarálja a véleménynyilvánítás szabadságát: „(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.” A szabad véleménynyilvánításhoz való jog, mint a kommunikációs alapjogok ún. anyajoga szinte korlátozhatatlan alapjog. Kitüntetett szerepe miatt ugyanis igen kevés joggal szemben kell csak engednie. Az Rttv. 3. § (1) bekezdése az Alkotmánnyal összhangban alapelvi szinten rögzíti a műsorszolgáltatás szabadságát: „A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik.” A fenti rendelkezések alapján megállapítható, hogy az Rttv. 3. § (1) bekezdése az Alkotmány 61. §-ával összhangban elsőként a műsorszolgáltatás – törvényi keretek közötti – szabadságát, az információk és a vélemények továbbításának szabadságát rögzíti. A műsorszolgáltatás szabadságának előírását követően ugyanakkor az Rttv. alapelvi szinten szabályozza azokat a követelményeket is, amelyek a műsorszolgáltatás gyakorlásának – ugyancsak alkotmányos jelentőségű – korlátját jelentik. E rendelkezések közé tartozik az Rttv. 3. § (2) bekezdése is, amely tehát a műsorszolgáltatás szabadságának, ezen keresztül pedig a véleménynyilvánítás szabadságának médiajogi határát jelöli ki oly módon, hogy a benne foglalt követelményeknek a műsorszolgáltató tevékenysége során mindvégig teljesülniük kell. Az Rttv. 3. § (2) bekezdése a következőket tartalmazza: „A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.” A 36/1994. (VI. 24.) számú AB határozat rögzíti ugyan – melyre a műsorszolgáltató is hivatkozik -, hogy a társadalomban megjelenő véleményeknek – adott esetben a szélsőséges véleményeknek – is teret kell engedni a véleménynyilvánítás szabadságának jegyében, hisz ezek is valós, létező álláspontok. A megjelenés egyben módot adhat arra is, hogy ezek ellen még hatékonyabban lehessen fellépni, és adott esetben tőlük elhatárolódni. Mindazonáltal a törvény szövege egyértelmű, azaz kifejezetten tartalmazza az alkotmányos rend tiszteletben tartása, az emberi jogok védelme mellett azt a kitételt is, hogy műsorszolgáltatásban megjelenő tartalmak nem lehetnek alkalmasak a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport
2
elleni gyűlölet keltésére. A fenti esetekben ugyanis megállapítható az Rttv. 3. § (2) bekezdésének sérelme. Az Alkotmánybíróság 1006/B/2001. számú határozatában kifejtette azt, miszerint „az Alkotmánybíróság az alapvető jogok korlátozásának vizsgálatánál - figyelemmel az Alkotmány 7. § (1) bekezdésére - meghatározó jelentőségűnek tekinti azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyeket Magyarország nemzetközi egyezményekben vállalt [23/1990. (X. 31.) AB határozat, ABH 1990, 88, 93.]. A rasszizmust, a gyűlöletkeltést (gyűlöletbeszédet), a kirekesztést és a személyekkel, valamint az egyes társadalmi csoportokkal szembeni diszkriminációt - és az arra való felhívást - számos nemzetközi dokumentum ítéli el. Nemzetközi dokumentumok azt is rögzítik, hogy az államoknak hatékony intézkedéseket kell tenniük a jogsértések megakadályozására, illetve kifejezetten kimondják azt is, hogy a személyek jogai - így adott esetben a véleménynyilvánítási szabadság is - mások jogainak, szabadságainak, becsületének a védelmében bizonyos korlátozásoknak vethetők alá.” Az Alkotmánybíróság fenti határozatában az Rttv. 3. § (2) bekezdése kapcsán rámutatott arra, hogy „a gyűlöletkeltésnek – vagyis a gyűlöletre uszításnak – még a büntetőjogi eszközökkel történő korlátozása sem minősül a véleménynyilvánítás szabadsága szükségtelen és aránytalan korlátozásának. (…) A büntetőjog a jogi felelősségi rendszerben a végső eszköz. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valamely, társadalmilag káros magatartás – jelen esetben a gyűlöletre uszítás, gyűlöletkeltés – vonatkozásában a büntetőjogi felelősség sem eltúlzott, nem alkotmányellenes, úgy az adott magatartásra vonatkozó, esetlegesen más jogágakban megfogalmazott enyhébb tilalmak sem lehetnek azok.” Az Alkotmánybíróság többször kifejtette, hogy a büntetőjoginál enyhébb, így például vagyoni szankciók alkalmazhatóságának mércéi alkotmányosan eltérhetnek a büntetőjog eszközeinek határt szabó, igen szigorú alapjog-korlátozási követelményektől. Ide kell sorolnunk a médiajog közigazgatási jogkörben alkalmazott joghátrányait is. Ez felel meg egyébként is a jogrendszer belső logikájának a büntetőjogilag nem értékelt, de jogsértő magatartások esetén. Az Alkotmánybíróság álláspontja mindezekből következően az, hogy a Médiatörvénynek a gyűlöletkeltés tilalmára vonatkozó rendelkezése nem minősül a véleménynyilvánítási és a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozásának. Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatában leszögezte, hogy az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak a véleménynyilvánítás, illetve a sajtószabadságának egyik alkotmányos korlátozását jelenti. A fentiek értelmében tehát az Rttv. 3. § (2) bekezdésének gyűlöletkeltést tilalmazó fordulata is azok közé a törvényi előírások közé illeszkedik, amelyekkel a jogalkotó az emberi méltóságnak és az Alkotmánybíróság gyakorlatában abból levezetett „közösségek méltóságának” védelmét teremti meg. Az emberi méltóság és a „közösségek méltósága” pedig az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátját jelenthetik. Az Rttv. 3. § (2) bekezdését érintő jelen ügy kapcsán is hangsúlyozza a Testület, hogy az Alkotmánybíróság a közigazgatási hatáskörben alkalmazott médiajogi beavatkozás lehetőségét a büntetőjogi szankciónál alacsonyabb mérce esetén is alkotmányosan elfogadhatónak tartja. A Testület megjegyzi továbbá, hogy az Rttv. 3. § (2) bekezdése szóban forgó tilalmának alkalmazhatóságát a Legfelsőbb Bíróság is akként értelmezte, hogy arra a büntetőjogi tilalomnál szélesebb körben nyílik lehetőség: „A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nincs
3
jogszabályi alapja azon felperesi érvelésnek, hogy az Rttv. 3. § (2) bekezdésének megsértését csak kirívó és ellenséges érzelmek felkorbácsolására alkalmas tényállás alapján lehetne megállapítani. Ez a túlzó, felfokozó értelmezés sem a jogszabályhely megfogalmazásából, sem a törvény egyéb rendelkezéseinek értelmezéséből nem vezethető le.” (BH2006.270) Az alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági gyakorlat alapján a Testület azt az értelmezést követi, amely szerint az Rttv. 3. § (2) bekezdése médiajogi szankció kiszabását akkor is lehetővé teszi, ha a vizsgált magatartás egyébként a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállását nem meríti ki. A hatósági ellenőrzés megállapításai: A „Képtelenségek” c. műsorszám heti gyakorisággal jelentkező társadalmi, politikai, gazdasági témákat bemutató háttérműsor, műsorvezetője Tóth Gy. László, állandó vendégei Boros Bánk Levente politológus és Bogár László közgazdász. A 2009. július 18-i adás kiemelt témái az SZDSZ belső problémái, valamint a Meleg Méltóság Menete volt. A műsorszám második részében a műsorvezető felvezetőjében – a Meleg Méltóság Menete kapcsán - azt mondta, hogy a liberálisok által népszerűsített szellemi, intellektuális tartalmak miatt jelentek meg a magyar társadalomban a deviáns magatartási formák. A szegmens elején egy archív TV2 felvételt mutattak be, melyben a műsorvezető a melegek képviselőjével, Virág Zsolttal beszélgetett a közeljövőben megrendezendő felvonulásról. A rövid bejátszás után egy rendőrségi sajtótájékoztató került közreadásra, amelyet a műsor későbbi részében Tóth Gy. László és vendégei a kontextusából kiragadva tárgyaltak: Bencze József: „Ha a formaruha, ha és amennyiben egyéb kellékekkel, egyéb tényállási elemekkel alkalmas arra, hogy másokat megbotránkoztasson, riadalmat keltsen, nem kell, hogy ez megvalósuljon, csak alkalmas arra, akkor ezt megfelelő módon mérlegelni kell az intézkedő kollégának ...” (15:33:00-tól) A következő szegmens ismét egy hosszabb bevezetővel vette kezdetét. Tóth Gy. László véleménye szerint a meleg felvonulást a rendőrségnek fel kellene oszlatnia, hiszen a homoszexuálisok megjelenése, kirívó ruházata és magatartása az Andrássy úton alkalmas lehet más állampolgárok megbotránkoztatására: „Az egész meleg fesztivállal kapcsolatban azért tartottuk szükségesnek Bencze Józsefet idézni, mert ő elmondott valamit. Azt mondta, hogy aki megbotránkoztató ruhában jelenik meg az utcán, az ellen fel kell lépni, még akkor is, ha a megbotránkoztatás nem valósul meg. Következésképpen, ha végiggondoljuk az eddigi meleg felvonulásokat, meg az ún. Büszkeség Napját, az semmi másról nem szólt, mint hogy rendkívül rossz alakú, rosszarcú emberek teherautókon, a lehető legképtelenebb maskarákban vonaglottak, szexuális aktusokat imitáltak, és a legundorítóbb és legvisszataszítóbb és rendkívül hivalkodó magatartás formát valósították meg az utcán, ami alkalmas a botránykeltésre, de Bencze szerint nem is kell, hogy alkalmas legyen. Pusztán az, hogy megjelennek a leszbikusok meg a homoszexuálisok az utcán, és úgy fognak öltözni, mint korábban, a jelenlegi helyzet szerint a magyar rendőrségtől elvárható, hogy a leghatározottabban fellépjen ellenük, és eltávolítsa őket az Andrássy útról... ez be fog következni?” (15:34:48-tól) A műsorvezető a fentiekben Bencze József országos rendőrfőkapitány Magyar Gárdával 2009. július 4-i, Erzsébet téri rendezvényével - kapcsolatban tett nyilatkozatát tudatosan félremagyarázta, azt a meleg felvonulással hozta összefüggésbe.
4
A következőkben Bogár László a francia forradalomból és a forradalom egyik vívmányából, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatából vezette le az individuális magatartási formák „elburjánzását”, mely teret engedhetett a „másság” kialakulásának. Bogár László: „Az úgynevezett emberi jogok és az emberi jogok forszírozása mindenkor a liberális erők részéről, mint például a meleg jogok forszírozása, az egyértelműen az adott társadalmak szétmállasztásának, szétroncsolásának …, felszámolásának alapvető eszköze volt. Egy kicsit ezt azzal lehet kezelni az egész kérdést, hogy elterjesztették azt a hamis mitológiát, hogy individuumnak kell lenni, szabad individuumnak és a szabad individuum az azt csinál, amit akar, és minél inkább szabadon és büszkén azt csinál, amit akar, annál helyesebb úton jár … Csak érdemes végiggondolni azt a kis gondolatkísérletet, hogy mi lenne, vagy mi történik akkor, amikor például mondjuk az emberi sejtek közül előfordul némelyik, amelyik úgy gondolja, hogy ugyan én tudom, hogy ahhoz, hogy együttesen létezzünk, mint emberi test, ahhoz nekem ezt meg ezt kellene képviselni, de én szabad individuum vagyok, ennek következtében teszek rá, hogy a szervezet szempontjából mit kellene nekem végrehajtani, és én mondjuk, a másságot legyen szíves a többi sejt tiszteletben tartani. (…) Azt hiszem, nem kell részleteznem, hogy milyen iszonyú következményekkel jár az, hogy ha ez bekövetkezik. Szerencsére az evolúció gondoskodott arról, hogy ha egy sejt ilyenné válik, akkor bizony létezik az automatikus öngyilkosság mechanizmusa. Tehát ezekben a sejtekben működnek azok a mechanizmusok, amelyek 99.99%-os valószínűséggel, hogy ha egy sejt a devianciában, a szabadság az önmegvalósítás szabadságában egy bizonyos kritikus pontot meghalad, akkor ezek a mechanizmusok arra kényszerítik a sejtet, hogy öngyilkos legyen. Ha ugyanis ez nem sikerül, akkor az a rákos burjánzási folyamatok kezdetét jelenti a szervezetben.” (15:37:15-től) A fenti idézet kapcsán - azon kívül, hogy számos homofób kijelentést vonultat fel –az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak sérelme merül fel. A közgazdász azon kijelentése, amely a melegek társadalomban betöltött szerepét egy, az emberi testben létrejött „rákos sejthez” hasonlítja alkalmas lehetett a homoszexuálisokkal szembeni gyűlöletkeltésre. A beszélgetésben résztvevők az elhangzottakkal egyetértettek, többször nyíltan is visszaigazolták Bogár László véleményét. A közgazdászt Boros Bánk Levente követte, aki a következő módon interpretálta az elhangzottakat: „…A nagy liberalizmusnak a hangoztatása közben a normálistól eltérő viselkedést – mert ezt hívjuk devianciának –, a deviáns viselkedést védik, a kisebbséget védik a többségi társadalommal szemben. Hagyják, hogy olyan mintát kövessen, ami az öngyilkossághoz vezessen. Ezzel szemben, mondjuk a másik kisebbség – legyünk gálánsak, és igazuk van a liberális gondolkodóknak és a baloldali gondolkodóknak –, a Jobbikot, a Magyar Gárdát egy radikális kisebbségnek fogják fel, őket ugye, betiltják, feloszlatják, és nem engedték őket tüntetni. (…) Egyébként én vagyok annyira liberális, hogy én azt mondom, nyugodtan csinálják, elfogadom, de otthon. És ne legyenek büszkék arra, amit egyébként művelnek (…) azt tudom mondani, hogy azonos neműek párkapcsolatából gyerek még nem származott. És hogyha gyerek nem származik, akkor az öngyilkossághoz jutunk el végül. Mert ha nincsenek utódok, akkor az egész társadalom fog belehalni.” (15:39:32-től) A műsorrész folyamán megjelent nyíltan kirekesztő, homofób kijelentések sérthették a melegek emberi jogait, méltóságát, és alkalmasak lehettek a csoporttal szemben táplált gyűlöletkeltésre. A műsorvezető az utolsó percekben a következőket mondta:
5
Tóth Gy. László: „Hát igen, mert azt hiszem, hogy itt a jelenlévőkkel egyetérthetünk abban, hogy a fehér keresztény civilizáció az önfeladás jeleit produkálja.” (15:41:41-15:42:00) Bogár László: „(…) Az is figyelemre méltó – elnézést – a hivatalos hatalom nem a pusztító parazitával szemben lép fel, hanem a parazitával szemben megfogalmazott immunreakciókat minősíti szélsőségeseknek, és próbálja azokat felszámolni. (…) Azt hiszem, ez az utolsó pillanat ahhoz, hogy a fehér civilizáció és benne Magyarország, végre kijózanodjon, és lássa, hogy miféle végzetek felé halad.” (15:43:36-tól). A fenti kijelentés a nézőkben azt a látszatot kelthette, hogy a „melegek civilizációja” és a „fehér keresztény civilizáció” kizárja egymást, tehát valamelyiknek el kell tűnnie. A gondolatot Bogár László is támogatta, véleménye szerint azok, akik melegek, vagy támogatják a homoszexuálisokat, azok pusztító paraziták, akiket - a fentebb bemutatott hasonlat alapján - el kell pusztítani. A véleményformálóknak, hírszerkesztőknek, műsorvezetőknek különösen oda kell figyelniük a kisebbség objektív, tárgyilagos, sztereotípiáktól mentes bemutatására. A vizsgált műsorrész a legcsekélyebb mértékben sem törekedett erre, melyet tovább súlyosbít a melegekkel szembeni kirekesztő, a műsorrész teljes horizontján megjelenő gyűlöletkeltő magatartásforma, amely mind a műsorvezetőt, mind a meghívottakat jellemezte. A melegekre folyamatosan sértő megjegyzéseket tettek, ellenpontozásra egyetlen egyszer sem került sor. A fentiek alapján a hatósági ellenőrzés az Rttv. 3. § (2) bekezdésének megsértését valószínűsítette. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató a tértivevény alapján 2009. november 11-én vette át a nyilatkozattételre felhívó levelet, válasza 2009. november 20-án érkezett meg a Testülethez. A műsorszolgáltató nyilatkozata: A műsorszolgáltató szerint a felhívás mellékletében rögzített tényállás jogsértő magatartás gyanúját nem alapozza meg, figyelemmel arra, hogy a műsorszámban elhangzottak karakterisztikus véleménynyilvánításként értékelhetőek. „Bencze József rendőrfőkapitány véleményét más ügyben, de általánosságban fejtette ki, nincs olyan jogszabályi tilalom, amely kizárná, hogy más összefüggésben ezt a műsorszolgáltató bemutassa. Amennyiben a Főkapitány úr ezt sérelmezné, személyesen lett volna jogosult panaszbizottsági eljárás kezdeményezésére a törvényes határidőben”. Műsorszolgáltató hivatkozik arra is, miszerint „a kérdéses nyilatkozat vonatkozásában az ORTT határozatával egyébként már megállapította az Rttv. 4. § (1) bekezdésének sérelmét”, ezért nem értik, hogy „miként lehetséges egyszer már elbírált tényállás mentén újabb eljárást indítani”, és megjegyzi, hogy a Panaszbizottság döntését megváltoztató 1968/2009. (X.7.) számú határozattal szemben bírósághoz fordulnak.
6
Álláspontjuk szerint Bogár László, Tóth Gy. László, és Boros Bánk Levente kijelentései pedig olyan véleménynyilvánításnak tekinthetők, amelyek a jogszerűség korlátait nem lépik túl. Műsorszolgáltató szerint „a töretlen bírói gyakorlat a véleménynyilvánítást annak igazságtartalmára való tekintet nélkül védi.”, ennek alátámasztásául az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI.24.) számú határozatából az alábbiakat idézi: „Az Alkotmány a véleménynyilvánítási szabadság megfogalmazásánál nem tesz kifejezett különbséget tényközlés és értékítélet között. A véleménynyilvánítási szabadság alapvető célja annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az egyén mások véleményét formálja, meggyőzzön másokat saját álláspontjáról. A véleménynyilvánítás szabadsága ezért általában mindenféle közlés szabadságát magában foglalja, mégpedig függetlenül a közlés módjától és értékétől, erkölcsi minőségétől és többnyire valóságtartalmától is. Önmagában valamely tény közlése is véleménynek minősülhet, hiszen magának a közlésnek a körülményei is tükrözhetnek véleményt, azaz a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjoga nem korlátozódik csupán az értékítéletekre. A véleménynyilvánítási szabadság határainak megvonásánál azonban indokolt különbséget tenni értékítélet és tényközlés tekintetében. Az értékítélet az egyén személyes véleményére, a véleménynyilvánítási szabadság minden esetben kiterjed függetlenül attól, hogy az értékes vagy értéktelen, igaz vagy hamis, érzelmen vagy észérveken alapuló… Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot még akkor is, ha ezek túlzóak és felfokozottak. A demokratikus jogállam állami és önkormányzati intézményeinek szabad bírálata, működésük, tevékenységük kritikája – még ha az becsületsértő értékítéletek formájában történik is – a társadalom tagjainak, az állampolgároknak olyan alapvető alanyi joga, amely a demokrácia lányeges eleme.” A fentiekre tekintettel a műsorszolgáltató szerint a műsorban elhangzott vélemények nem alkalmasak jogsértés megállapítására.
A Testület álláspontja: A műsorszolgáltató azon felvetésével kapcsolatban, miszerint „nem érti, miként lehetséges egyszer már elbírált tényállás mentén újabb eljárást indítani”, a Testület leszögezi, hogy a 1968/2009. (X.7.) számú határozatában – a Panaszbizottság állásfoglalásával szemben, a panaszos jogorvoslati kérelme nyomán - valóban megállapította az Rttv. 4. § (1) bekezdésében szabályozott tényszerű tájékoztatás követelményének megsértését, jelen eljárás tárgyát azonban az Rttv. 3. § (2) bekezdésének sérelme képezi. Az Rttv. előbbi rendelkezése megsértésének Testület általi megállapítása nem eredményez ún. „ítélt dolgot”, és semmiképpen sem zárhatja ki a Médiatörvény egyéb rendelkezésének megsértését. Miután jelen eljárásnak nem a tényszerű tájékoztatás megsértésének megállapítása a tárgya hiszen e körben az ORTT már elmarasztalta az Echo Hungária TV Zrt-t - a műsorszolgáltató erre vonatkozó észrevételeivel a Testület nem kíván foglalkozni. Csupán annyit jegyez meg, hogy természetesen nem Bencze József országos rendőrfőkapitány nyilatkozatának a felhasználása, hanem annak félrevezető, megtévesztő módon való alkalmazása jelentette a problémát. A Testület véleménye szerint Tóth Gy. László a rendőrfőkapitány Magyar Gárdával kapcsolatban tett kijelentéseit a melegekkel szemben támasztott ellenérzései kifejezésére használta fel.
7
A gyűlöletkeltés tartalmának meghatározásakor a 30/1992. (V. 26.) AB határozatban megfogalmazottak közül az alábbiakat tekintjük irányadónak: „Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam. A demokrácia rendkívül összetett fogalom. A vizsgált kérdés szempontjából azonban lényeges, hogy tartalmilag jelenti a különbözőséghez való jogot, a kisebbségek védelmét, az erőszakról és az erőszakkal fenyegetésről, mint a konfliktusmegoldás eszközeiről való lemondást. A gyűlöletkeltés a fenti tartalmi jegyek tagadása, az erőszak érzelmi előkészítése. Visszaélés a véleménynyilvánítás szabadságával, az emberek meghatározott csoportjának, egy kollektivitásnak olyan intoleráns minősítése, amely nem a demokrácia, hanem a diktatúra jellemzője.” A gyűlöletkeltés alatt nem valamely kedvezőtlen és sértő vélemény kinyilvánítása, hanem olyan megnyilatkozások, „lázongó kifakadások értendők, amelyek alkalmasak arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly magas fokra lobbantsák, amelyből gyűlölet keletkezvén, a társadalmi rend és béke megzavarására vezethet”. A Testület álláspontja szerint a gyűlöletkeltés médiajogi tilalma, a maga jogkövetkezményeivel, a véleménynyilvánítás szabadságának olyan határát jelöli ki, amely az egyenlő emberi méltóság alkotmányos követelményéből következően minden személlyel összefüggésben - ha nem is azonos mértékkel, de - korlátozza a jogszerűnek minősülő megnyilvánulások körét. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is kimondja, hogy a véleménynyilvánításhoz való jogot csak olyan korlátoknak szabad alávetni, amelyeket a törvény kifejezetten megállapít, és amely mások jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben tartása, illetőleg az állambiztonság vagy a közrend, a közegészség vagy a közerkölcs védelme érdekében szükségesek. Ilyen korlát például a közösség elleni izgatás, azaz a gyűlöletbeszéd törvényi tényállása is. Az Echo TV által sugárzott Képtelenségek című műsorszám 2009. július 18-i adásának 2. részében Tóth Gy. László műsorvezető két állandó vendégével, Boros Bánk Leventével és Bogár Lászlóval beszélgetett a Meleg Méltóság Menetéről. A műsor a Testület álláspontja szerint alkalmas volt a melegekkel szembeni gyűlölet keltésére, a megnyilvánulások sérthették a melegek emberi jogait, méltóságát is. A műsorrész egészére jellemzőek voltak a rasszista megnyilvánulások, melyet a hatósági vizsgálat több példával is alátámasztott. Az Alkotmánybíróság az 1006/B/2001. számú határozatában az Rttv. 3. § (3) bekezdés kapcsán rámutatott arra, - melyek természetesen az Rttv. 3. § (2) bekezdése vonatkozásában is irányadóak - hogy a Médiatörvény ezen támadott rendelkezése „nem azt jelenti, hogy a rádió- és a televízió- műsorokban ne lenne helye vitának, kritikának, ne jelenhetne meg a társadalmat jellemző véleménypluralizmus. A rendelkezés célja annak a megakadályozása, hogy a rádió és a televízió a sértő, faji alapon elítélő, kirekesztésre, diszkriminációra felhívó gyűlölködők „hangerősítője” legyen. [A műsorszolgáltató magatartását e körben nem lehet egyedül az alapján megítélni, hogy mely vélemények megjelenésére biztosít lehetőséget. Azt kell megvizsgálni, hogy az eset összes körülményei alapján alappal feltehető-e, hogy az adott műsor maga jogsértő célra irányult (pl. a műsor előkészítése, a vélemény megjelenítésének módja, a riporternek az adott véleménytől való esetleges elhatárolódása).”
8
A műsorszolgáltató magatartását az őt megtestesítő műsorvezető megnyilvánulásai alapján vizsgálhatjuk. Jelen eljárás tárgyát képező műsorszám kapcsán elmondható, hogy a műsor vendégei mellett Tóth Gy. László műsorvezető kijelentései is erőteljesen tükrözték a műsor gyűlöletkeltő jellegét. Kijelenthető, hogy a műsorvezető bevezető gondolataival megalapozta a műsor alaphangulatát, mely az egész műsoron át jellemző volt. Tóth Gy. László és vendégei soha nem kérdőjelezték meg egymás állításait, sőt visszaigazolták azokat, illetve „egymásra építkezve” fokozták a melegek iránt táplált gyűlöletkeltő kijelentéseiket. A műsorszolgáltató 36/1994. (VI.24.) számú AB határozatra való hivatkozása, miszerint „az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot még akkor is, ha ezek túlzóak és felfokozottak. A demokratikus jogállam állami és önkormányzati intézményeinek szabad bírálata, működésük, tevékenységük kritikája – még ha az becsületsértő értékítéletek formájában történik is – a társadalom tagjainak, az állampolgároknak olyan alapvető alanyi joga, amely a demokrácia lényeges eleme.”, az idézet kiragadott, ám nem a jelen helyzetre vonatkozó felhasználásának tekinthető. Az Alkotmánybíróság iménti határozatában ugyanis azt állapította meg, hogy „nem ellentétes az Alkotmánnyal a hatóság vagy a hivatalos személy becsületének vagy jó hírnevének büntetőjogi védelme. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog által védett, alkotmányosan nem büntethető véleménynyilvánítás köre azonban a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb, mint más személyeknél.” A kifogásolt műsorban ellenben nem erről van szó, hiszen a gyűlöletkeltő megnyilvánulások nem a kormány, vagy a közszereplők ellen irányultak, hanem a melegekkel voltak kapcsolatosak. A Testület a kifejtettek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a műsor olyan szélsőséges nézeteknek adott hangot, amely messze túllépett a véleménynyilvánítás határán. A műsorvezető meg sem kísérelte az elhangzott állításokat megkérdőjelezni, attól elhatárolódni, vagy vendégei illetve saját mondanivalóját megfelelő keretek között tartani. A Testület álláspontja szerint mindezek alapján a kifogásolt műsor alkalmas volt a melegek elleni gyűlölet keltésére, emberi jogainak megsértésére. A műsorvezető hozzáállása tette teljessé és valósította meg a gyűlöletkeltésre alkalmas hangulatot. A fentiek alapján a Testület véleménye szerint az Rttv. 3.§ (2) bekezdésének sérelme megállapítható. Rttv. 3. § (2)„A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.” A Testület által alkalmazott jogkövetkezmény: A Testület 2008-ban öt határozatában [865/2008. (V. 22.), 866/2008. (V. 22.), 1949/2009. (XI. 5.), 1995/2008. (XI. 12.) és 1996/2008. (XI. 12.) számú ORTT határozatok] szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése miatt, amikor is négy alkalommal felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, egy alkalommal pedig pénzbírsággal sújtotta.
9
A műsorszolgáltató 2009-ben eddig 2 alkalommal sértette meg az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltakat. A Testület 1009/2009. (V.20.) és 1010/2009. (V.20.) számú határozataiban az Rttv. 112. § (1) bekezdés c) pontja alapján 60-60 perc időtartamra felfüggesztette a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. Miután az Echo TV visszatérően sérti meg az Rttv. 3. § (2) bekezdését, a Testület továbbra is indokoltnak tartotta - az előzmények alapján - a műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztése szankció alkalmazását. A felfüggesztés mértékét a műsorszolgáltató jogkövető magatartásának ösztönzése érdekében a korábbiakhoz képest hosszabb, 90 perc időtartamban határozta meg. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2009. december 16.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Gyuricza Péter az ülés vezető soros elnök
10
