47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem
Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai
Balogh Károly Zsolt Szombathely, 2014. július 2.
A turizmusgazdaság helyzete Magyarországon
- 2007 óta nem vizsgált szinergiák (szatellit számlák rendszere) - Becsült adatok alapján közel félmillió foglalkoztatott, a GDP 7 9 százalékát termeli
- Évtizedek óta nagyságrendileg változatlan hazai vendégéjszaka-számok (1989: 23 millió / 2013: 22,8 millió),
- Nemzetközileg egyre inkább versenyképtelen Balaton (1997: 3,5 millió / 2012: 1,7 millió külföldi vendégéjszaka)
- Gazdátlan és itthon népszerűtlen Budapest (31 vizsgált európai fővárosból a 29-30. helyen) Bp.: 7,8 millió vendégéjszaka (90% külföldi) / Berlin: 28 millió
- Hiányos, elmaradott, piacgazdaság-idegen, szabályozatlan irányítási - szervezeti struktúra
- Kompetenciahiány minden szinten - Fenntarthatatlan, indokolatlan és pazarló fejlesztések
Új turisztikai intézményrendszer Magyarországon 86 regisztrált helyi és térségi szintű TDM szervezet, a társasági forma szerint (jelenlegi állapot) *
A TDM szervezetek működési formája (forrás: NGM regisztrációs lista) Egyesület Helyi szinten Nonprofit Kft. Egyesület Térségi szinten Nonprofit Kft. Összes regisztrált TDM szervezet:
59 20 1 6
79 7 86
* A Nemzetgazdasági Minisztérium 2010 decembere óta regisztrálja a feltételrendszernek megfelelő TDM szervezeteket.
„TDM-területen” realizálódó vendégéjszakák száma (2013) Magyarországon realizálódó vendégéjszakaszám: Budapest vendégéjszaka száma: Vidéki vendégéjszakák száma: TDM-ek által lefedett települések vendégéjszakaszáma: A Top 20 vendégéjszakaszámmal rendelkező települések közül a desztináció turizmusát TDM irányítja:
22,8 M 7,8 M 15 M 13,5M* 17 esetben
Forrás: A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (KSH) * A vidéki vendégéjszakák 90%-a TDM által lefedett területen realizálódik.
ROP TDM pályázatok 2009 – 2013 2009-es TDM pályázati kiírás összes forrása ebből nyertes pályázatok támogatására felhasznált forrás fennmaradó keret
2011-es TDM pályázati kiírás összes forrása:
3,8 Mrd Ft 1,656 Mrd Ft 2,14 Mrd Ft
5,4 Mrd Ft
ebből nyertes pályázatok támogatására felhasznált forrás
1,79 Mrd Ft
2011. IX-ben felfüggesztés után fennmaradó keret
3,61 Mrd Ft
2012-es TDM pályázat összes forrása (2011-es pályázati felhívás újbóli kiírása) ebből nyertes pályázatok támogatására felhasznált forrás fennmaradó keret 2009-2013. között TDM szervezetrendszer-fejlesztésre tervezett források (2008.) 2009-2013. között TDM szervezetrendszer-fejlesztésre felhasznált források (2013. március)
2,14 Mrd Ft 1,22 Mrd Ft 0,92 Mrd Ft 13,4 Mrd Ft 4,67 Mrd Ft
A TDM rendszer kihívásai A KÜLFÖLDI RENDSZER HIÁNYOS MEGVALÓSÍTÁSA Jogszabályi háttér hiánya Fogalmak, feladatok, kompetenciák, források tisztázatlansága Finanszírozás megoldatlansága Erőforráshiány Pályázati kényszer (emellett pályázatok hiánya) Erőn felüli bevételszerző tevékenységek Tisztázatlan kompetenciák Ki a turizmus felelős gazdája? Kompetenciaharcok Felsőbb szintek hiánya Regionális-nemzeti szint hiánya Helyi (-térségi) szintre háruló feladatok
TDM Kutatási eredmények (2013) TDM szervezetek működési költsége (2013) 3%
3% 4% 43%
36%
11%
15 millió Ft alatt 15-20 millió Ft között 21-30 millió Ft között 31-40 millió Ft között 41-50 millió Ft között 50 millió Ft felett
TDM Kutatási eredmények (2013) TDM szervezetek összes kiadásának szakmai tevékenységre fordítható része 0% 1-20% 21-40%
41-60% 61-80% 81-100% Egyéb
Átlagosan az összes tervezett kiadás 28,17 %-át tudják csak szakmai tevékenységre fordítani
TDM Kutatási eredmények (2013.) Fenntarthatóság megítélése rövid-, közép- és hosszútávon
Rövidtáv: külső kör Középtáv: középső kör Hosszútáv: belső kör
A fenntarthatóság: rövidtávon 87,5 % középtávon 37,5 %, hosszútávon 6,25 % szerint biztosított.
Igen Nem Talán Feltételesen
Nem tudja
Vas megyei helyzetkép A megye turisztikai - vagy annak mondott - fejlesztései a 2007-13mas időszakban (illetve azt megelőzően) vegyes eredménnyel jártak. A kapacitások megugrásának megfelelően jelentősen nőtt a megyében pihenő vendégek száma, ellentmondásos folyamatokkal kísérve:
- a két kiemelt fürdőhelyen (Sárvár és Bük) koncentrálódik a vendégéjszakák döntő többsége, de emellett Bükön az ország egyik legalacsonyabb szállás-átlagárát, átalakuló küldőpiacokat és csökkenő vendégköltéseket, Sárváron pedig alacsony átlagos vendégtartózkodási időt figyelhetünk meg. A két fürdőhely pozicionálása és stratégiai együttműködése a tervekkel ellentétben nem történt meg
- - a többi vasi fürdőhelyet eltérő, és „értelemszerűen” nem összehangolt vállalkozói beruházások, relatív alacsony vendégvonzerő jellemzi
- a történelmi városok vendégszáma alacsony szinten stagnál - a privát szálláshelyek minősége, elérhetősége, így keresettsége nagyon vegyes - a rendezvények, programok összehangolása esetleges - az „elvárásoknak” mindenben megfelelő turisztikai menedzsmentszervezet, (versenyképes finanszírozás, nemzetközi viszonylatban is felkészültnek nevezhető, innovatív, önálló menedzsment, döntéshozatalban egyértelmű szakmai túlsúly), aligha található a megyében - megyei szintű koncepció, együttműködés és kompetens felelős hiányában kevés és gyenge a térségi turisztikai termékfejlesztés, nincsen megyei szintű értékesítés, a szolgáltatási kínálat általában nem elég egyedi, innovatív és nem megfelelően, még kevésbé állandóan magas színvonalú - önkormányzatok, leader- és egyéb szervezetek, intézmények „turisztikai” pályázatai, fejlesztései sokszor valódi szakmai egyeztetés és összehangolás nélkül - térségen belüli mobilitás és az „aktív” infrastruktúra általában nem versenyképes minőségű
Vas Megyei Turizmus Koncepció A VMKIK koordinálásában, a szakmai szervezetek által elvégzett turisztikai helyzetelemzés és a Vas Megyei Turisztikai Együttműködési Fórum munkája folyamodványaként 2014. március 17-én megalakult a VAS MEGYEI TURIZMUS SZÖVETSÉG
Tagjai a megyében működő turisztikai és vidékfejlesztési nonprofit szakmai szervezetek: TDM- szervezetek KIK Nemzeti Park FATOSZ Helyi Termék Klaszter Vas Megyei Önkormányzat
Általános cél: Vas megye turisztikai fejlesztése, fejlesztési irányainak meghatározása és folyamatos aktualizálása kompetens turisztikai szervezetek és szakemberek összefogásával.
Operatív célok: - A turisztikai- és vidékfejlesztési kezdeményezések, fejlesztések összehangolása - Részvétel Vas megye és a régió turisztikai fejlesztési stratégiájának kialakításában
-
A tervezési folyamatokba való bekapcsolódás a turizmust és vidékfejlesztést illetően
-
A szövetség által elfogadott, helyesnek tartott fejlesztésekhez a forrásteremtés elősegítése
-
Folyamatos információáramlás megteremtése a turisztikai szereplők között A turisztikai szereplők érdekképviselete Turizmust elősegítő nemzetközi/határon átnyúló együttműködések, fejlesztések generálása, összehangolása
ÖSSZEGZÉS A turizmus gazdasági-társadalmi jelentősége, potenciálja – központilag is - messze alábecsült, mélyen az alatt is teljesít („a lehetőségek országa”) Folyamatos pozitív kommunikációs „görcs” Interszektorális és adott „termékhez” (földrajzilag) kötött jellege miatt differenciált, de rendkívül erős (pillanatnyilag spontán) hatás az adott térségre – desztinációs problémakör Tervezhető és tervezendő, koordinálható és koordinálandó, menedzselhető és menedzselendő - különben versenyképtelen Szakmai hiányosságok: hiányzó kutatások, gyenge termékfejlesztés, megalapozatlan stratégiák és marketing, alacsony szintű menedzsment-tudás, szakmai láb nélküli állami promóció Politikai hiányosságok: P – irigység, kompetenciaféltés, egyéni érdek erősebb, koncepciótlanság Szociális deficit: bizalmatlanság, együttműködési és fejlődési hajlandóság hiánya, szakmai, vállalkozási ismeretek- és tőkehiány
