Jegyzetek 1 Próféta voltam a Balta Albán. 287. In: Huszár Sándor: Sorsom emlékezete. Bukarest, Kriterion, 1982. 2 Uo. 290. 3 Uo. 4 Uo. 291. 5 Vissza a Forrásokhoz (Szerk. Balázs Imre József). Kolozsvár, Polis, 2001. 6 Vissza a Forrásokhoz. 76. 7 Bertha Zoltán: Az elsõ Forrás-nemzedék. In: Uõ: Gond és mû. Budapest, Széphalom, 1994. 73. 8 Martos Gábor: Marsallbot a hátizsákban. Kolozsvár, Erdélyi Híradó, 1994. 9 Vissza a Forrásokhoz. 40. 10 I. m. 27. 11 Kántor Lajos–Láng Gusztáv: Romániai magyar irodalom 1945–1970. Bukarest, Kriterion, 1971. 12 Kántor Lajos: A líra hangváltásai. In: Uõ: Korváltás. Bukarest, Kriterion, 1979. 129. 13 I. m. 126. 14 Az Év Könyve. Utunk. 1972. 11. 15 Ekkor „pályázik” jó eséllyel Hervay Gizella Ûrlap címû verseskönyve is, amely végül elnyeri a Romániai Írók Szövetségének díját. 16 Vissza a Forrásokhoz. 116. 17 Próféta voltam a Balta Albán. 287. 18 Uo. 19 Hervay Gizella: Hazulról haza. Öninterjú. Látó 1991/5. 621. 20 L. Burkhart Steinwachs: Mit nyújthatnak az (irodalmi) korszakfogalmak? Helikon Irodalomtudományi Szemle 2000/3. 327. 21 Próféta voltam a Balta Albán. 288. 22 Rainer Maria Rilke: Levelek egy ifjú költõhöz. 8. In: Uõ: Prózai írások. Budapest, Európa, 1961.
163
23 Cs. Gyímesi Éva: Álom és értelem. Szilágyi Domokos lírai létértelmezése. Bukarest, Kriterion, 1990. 16. 24 Mihail Bahtyin: François Rabelais mûvészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Budapest, Európa, 1982. 35. 25 Uo. 36. 26 Cs. Gyímesi Éva: i. m. 19. 27 Méliusz József: Egy asszonyköltõ elsõ verseskönyve elé. 5. In: Hervay Gizella: Virág a végtelenben. Bukarest, Irodalmi, 1963. 28 Hans Blumenberg: A korszakfogalom korszakai. Helikon Irodalomtudományi Szemle 2000/3. 318–19. 29 Vö. Réz Pál: Apollinaire világa. Budapest, Európa, 1974. 214. 30 Jonathan Culler: Aposztrophé. Helikon Irodalomtudományi Szemle 2000/3. 370. 31 Láng Gusztáv: Értelmes ének. 7. In: Uõ: A jelen idõ nyomában. Bukarest, Kriterion, 1976. 32 Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Budapest, Helikon, 2001. 207. 33 Festett-mese. 108. In: Hervay Gizella: Kobak könyve. Bukarest, Kriterion, 1973. 34 I. m. 110. 35 Zágoni-Joikits Melinda: Kobakról, Kobakul, Kobakoknak. Korunk 2002/10. 123. 36 Hervay Gizella: Ûrhajós-Piroska és társai. Korunk 1973/4. 531. 37 Uo. 38 Vö. Adonyi Nagy Mária: Kobak stílusa. Utunk 1973/37. 2. 39 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest, Gondolat, 1993. 243. 40 Adonyi Nagy Mária, uo. 41 Autó-mese. i. m. 28. 42 Piros-mese. i. m. 33. 43 Bodor Pál: Hervay és Kobak-könyve. Utunk 1966/47. 4. 44 Hervay Gizella: Ûrhajós-Piroska és társai. 537. 45 Piros-autós-mese. i. m. 73.
164
46 Spenótos-mese. i. m. 16. 47 Uo. 48 Lusta-mese. i. m. 115. 49 Helikopteres-mese. i. m. 142. 50 L. Zágoni-Joikits Melinda idézett kritikájának címét a Korunk 2002/10-es számában. 51 Fordított-mese. i. m. 42. 52 Monostori Imre: A mondat folytatása – az élet folytatása. Új Írás 1979/6. 113–114. 53 Cs. Gyímesi Éva: Álom és értelem. Bukarest, Kriterion, 1990. 60. 54 Próféta voltam a Balta Albán. 290. 55 Uo. 56 Székely János: A valódi világ. Budapest, Osiris–Századvég, 1995. 24. 57 Kántor Lajos: A líra hangváltásai. 135. In: Uõ: Korváltás. Bukarest, Kriterion, 1979. 58 Széles Klára: Versbeszéd tõmondatokban. 30–33. In: Uõ: Szeged–Kolozsvár 1955–1992. Budapest, Pesti Szalon, 1993. 59 Bertha Zoltán: Szenvedés és látomás. 433. In: Uõ: Sorstükör. Miskolc, Felsõmagyarország, 2001. 60 Uo. 437. 61 Radnóti Sándor: Között. Nemes Nagy Ágnes lírája. 43. In: Uõ: Mi az, hogy beszélgetés? Budapest, Magvetõ, 1988. 62 Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészete. Budapest, Belvárosi, 1995. 11–13. 63 Kulcsár Szabó Ernõ kifejezése, l. A magyar irodalom története 1945–1991 c. munkáját. Budapest, Argumentum, 1994. 77. 64 Széles Klára: i. m. 35. 65 Kulcsár Szabó Ernõ: i. m. 154. 66 L. Földes László: Hervay Gizella: Ez van. In: Uõ: Elvek és viták. Bukarest, Kriterion, 1983. 660–662. 67 A. Danto: Metafora, kifejezés és stílus. 135–136. In: Bacsó Béla (szerk.): Szöveg és interpretáció. Budapest, Cserépfalvi, é. n.
165
68 Balassa Péter: Kosztolányi és a szegénység. Az Édes Anna világképérõl. 119. In: Uõ: A látvány és a szavak. Budapest, Magvetõ, 1987. 69 Cs. Gyímesi Éva: „Késélen lépkedõ nyugalom”. 114. In: Uõ: Kritikai mozaik. Kolozsvár, Polis, 1999. 70 Balassa Péter: i. m. 120. 71 Feketében. Irodalmi és grafikai gyûjtemény a magyarországi szegények támogatására. Gondozta Kõszeg Ferenc és Lengyel Gabriella. Budapest, 1982. 72 L. Hazulról haza. Látó 1991/5. A magnószalagra, amelyen a szilágyságiak beszámolóit rögzítette a költõ, öninterjúja szerint rábeszéltek, amíg nem tartózkodott otthon, ezáltal használhatatlanná vált. 73 Cs. Gyímesi Éva: „Késélen lépkedõ nyugalom”. 116. 74 Selyem Zsuzsa például 2001-ben beválasztotta a huszadik század tíz legszebb magyar verse közé, l. Balázs Imre József, Kántor Lajos (szerk.): A teremtmények arca. Kolozsvár, Komp-Press, 2002. 295. 75 Cs. Gyímesi Éva: „Késélen lépkedõ nyugalom”. 115. 76 Szakolczay Lajos: Hervay Gizella lírája. In: Uõ: Dunának, Oltnak. Budapest, Szépirodalmi, 1984. 195. 77 L. Az Év Könyve. Utunk 1974/9. 4–5. 78 „Az elmúlt év legfigyelemreméltóbb verseskönyve szerzõjének is ezt [a bizonyosságot] kívánjuk.” L. Cs. Gyímesi Éva: „Késélen lépkedõ nyugalom”. 117. 79 Marosi Ildikó: Interjú három hangra. (Beszélgetés Hervay Gizellával) Utunk 1975/7. 2. 80 Uo. 81 Berta Erzsébet: Hervay Gizella: A mondat folytatása. Alföld 1979/3. 81–82. 82 RMIL 2. kötet. Bukarest, Kriterion, 1991. 236. 83 Vö. Cs. Gyímesi Éva: Álom és értelem. Bukarest, Kriterion, 1990. 46. 84 Vö. Bíró Ferenc: A jelenlét megkísértése. 2. Kézirat, megtalálható a Petõfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában, a V 4707/35/1-es jelzet alatt.
166
85 Sándor György: „Növekszem felnõtt halálra”. Hervay Gizella lírája. Forrás 1983/6. 74. 86 Mózes Attila: A szerelem, az emlékek és a magány emeletei. Igaz Szó 1979/2. 161. 87 Vö.: „a költõ a barlangrajzok alkotójának a szerepét is fölvállalja. (Elgondolja magát a félelem, / és megszünteti magát.)” Monostori Imre: A mondat folytatása – az élet folytatása. Új Írás 1979/6. 114. 88 L. Szakolczay Lajos: Hervay Gizella lírája. Tiszatáj 1980/6. 60. 89 Hervay Gizella: Szilágyi Domokos kényszerleszállásai. Tiszatáj 1981/5. 48. 90 Berta Erzsébet: Hervay Gizella: A mondat folytatása. Alföld 1979/3. 79. 91 Berta Erzsébet: i. m. 80. 92 Berta Erzsébet: i. m. 81. 93 Vö. a korábban már idézett, Marosi Ildikó által készített Interjú három hangra címû beszélgetéssel. 94 L. Monostori Imre: A mondat folytatása – az élet folytatása. Új Írás 1979/6. 115. 95 Uo. 96 Berta Erzsébet: i. m. 81. 97 Ana Blandiana: Homokóra. Fordította Hervay Gizella. Kriterion, Bukarest, 1971. 98 Vö. Ana Blandiana: Prefaþã. 5. In: Hervay Gizella: Amprente. Kriterion, Bucureºti, 1988. 99 Albert Camus: Sziszüphosz mítosza. Budapest, Magvetõ, 1990. 195. 100 Vö. Szilágyi Júlia: Élethelyzetek–halálhelyzetek Hervay Gizella költészetében. 84. In: Uõ: Versenymû égõ zongorára. Mentor, Marosvásárhely, 2002. 101 Albert Camus: i. m. 205–206. 102 Albert Camus: i. m. 207. 103 Albert Camus: i. m. 222. 104 Nicolae Balotã: Abszurd irodalom. Budapest, Gondolat, 1979. 9.
167
105 Hervay Gizella: Az idõ körei. Bukarest–Kolozsvár, Kriterion, 1999. 106 Szakolczay Lajos: Hervay Gizella lírája. Tiszatáj 1980/6. 61. 107 Bertha Zoltán: Szenvedés és látomás. 439–440. In: Uõ: Sorstükör. Miskolc, Felsõmagyarország, 2001. 108 Pécsi Györgyi: Hervay Gizella Kelet-Európa szegén. Somogy 1998/4. 418. 109 Hervay Gizella levele a Magvetõ kiadóhoz. Petõfi Irodalmi Múzeum Kézirattára. V4707/135/2. 110 Csordás Gábor: Hervay Gizella: Számûzött szivárvány. Jelenkor 1981/10. 952. 111 Hervay Gizella: Hazulról haza. Látó 1991/5. 607. 112 Ágh István: Levél a föld alól. Jelenkor 1984/11. 1030. 113 Vö. az Ûrlapról írottakkal, valamint Balassa Péter: Kosztolányi és a szegénység. Az Édes Anna világképérõl. 119. In: Uõ: A látvány és a szavak. Budapest, Magvetõ, 1987. 114 Bertha Zoltán: Az elsõ Forrás-nemzedék. 77. In: Uõ: Gond és mû. Budapest, Széphalom, 1994. 115 Albert Camus: i. m. 248. 116 Sándor György: „Növekszem felnõtt halálra”. Forrás 1983/6. 76. 117 Szilágyi Júlia: Élethelyzetek–halálhelyzetek Hervay Gizella költészetében. 87. 118 Hervay Gizella levele a Magvetõ kiadóhoz. PIM V4707/135/4. 119 Szilágyi Júlia: Élethelyzetek–halálhelyzetek Hervay Gizella költészetében. 85. 120 PIM V4707/157/13, 14. 121 Pintér Lajos: Hervay Gizella: Lódenkabát Keleteurópa szegén. Forrás 1985/1. 92. 122 Pintér Lajos: i. m. 91. 123 Pécsi Györgyi: Hervay Gizella Kelet-Európa szegén. Somogy 1998/4. 416. 124 Pécsi Györgyi: i. m. 417. 125 Vö. Bloom, Harold: Canonul occidental. Bucureºti, Univers, 1998. 6–7.
168
126 L. Kartal Zsuzsa: Hervay Gizella: A mondat folytatása. Kritika 1979/3. 30. 127 Szakolczay Lajos: Hervay Gizella lírája. Tiszatáj 1980/6. 128 Szakolczay Lajos: i. m. 56. 129 Fábián Sándor: A nõi önkifejezés szabadságáért. Igaz Szó 1974/6. 759., kiemelések F. S.-tól. 130 Fábián Sándor: i.m. 760. 131 Horváth Györgyi: Tapasztalás, hitelesség, referencialitás. A Psychét és a Csokonai Lilit ért kritikákról. Literatura 1998/4. 423. 132 Uo. 133 Az Emma-levelek 1893 és 1906 között jelentek meg Kiss József lapjában, A Hétben. Kardos Tibor 1985-ben Egy nõimitátor a nõemancipációért alcímmel tett közzé egy válogatást a levelekbõl, amelyek a folyamatos véleménynyilvánítás mellett egy fiktív nõi önéletrajzot írnak meg, ahogy késõbb Weöres Sándor, Esterházy Péter vagy Parti Nagy Lajos nõi alteregói is. 134 Levél az unalomról. 48. In: Ignotus: Emma asszony levelei. Budapest, Magvetõ, 1985. 135 Kartal Zsuzsa: i. m. 30. 136 Pomogáts Béla: Három fiatal erdélyi költõ. Napjaink 1969/9. 137 Pécsi Györgyi: Hervay Gizella Kelet-Európa szegén. Somogy 1998/4. 415. 138 Pécsi Györgyi: i. m. 418. 139 Vallasek Júlia: „A szó nem hasonlat többé”. Hitel 1999/12. 97. 140 Széles Klára: Versbeszéd tõmondatokban. 33. In: Uõ: Szeged–Kolozsvár 1955–1992. Budapest, Pesti Szalon, 1993. 141 Cs. Gyímesi Éva: „Késélen lépkedõ nyugalom”. 114. In: Uõ: Kritikai mozaik. Kolozsvár, Polis, 1999. 142 Berta Erzsébet: Hervay Gizella: A mondat folytatása. Alföld 1979/3. 79. 143 Bertha Zoltán–Görömbei András: A hetvenes évek romániai magyar irodalma. Budapest, TIT, 1983, 86.
169
144 Szakolczay Lajos: Hervay Gizella lírája. Tiszatáj 1980/6. 57. 145 Berta Erzsébet: i. m. 82. 146 Kartal Zsuzsa: Hervay Gizella: A mondat folytatása. Kritika 1979/3. 30. 147 Szakolczay Lajos: Harmadik honfoglalás. 142. In: Uõ: Ötágú síp. Budapest, Magvetõ, 1989. 148 Pécsi Györgyi: Hervay Gizella Kelet-Európa szegén. 415. 149 Uo. 416. 150 Csordás Gábor: Hervay Gizella: Számûzött szivárvány. Jelenkor 1981/10. 952. 151 Sándor György: „Növekszem felnõtt halálra”. Forrás 1983/6. 74. 152 I. m. 76. 153 Gülch Csaba: Számûzött szivárvány. In: Uõ: A remény útvesztõi. Csorna, 1987. 154 Harold Bloom: Canonul occidental. Bucureºti, Univers, 1998. 20. 155 Cím nélküli szöveg, l. PIM V4707/157/19. 156 Szilágyi Júlia kifejezése, l. Élethelyzetek–halálhelyzetek Hervay Gizella költészetében. In: Uõ: Versenymû égõ zongorára. Marosvásárhely, Mentor, 2002. 157 I. m. 158 Szakolczay Lajos: Harmadik honfoglalás. In: Uõ: Ötágú síp. Budapest, Magvetõ, 1989. 132. 159 Baka István: Az árvaság költõje. Népszabadság 1993. október 6. 17. 160 Uo. 161 L. errõl a Próféta voltam a Balta Albán címû, már többször idézett interjút. 162 PIM V4707/157/7. 163 Bodor Pál: Kísérõ sorok a Házsongárdba, ahová H. G. temetkezni kívánt. Új Tükör 1983/24. 11.
170
