43. XIV. Zilahi Szüreti Napok október 29

1. 2010. október 29. 2010. október 29.

Szilágyság/43. www.hhrf.org/szilagysag/

43. Ára: 1,3 lej Elõfizetõknek 1,2 lej

Közérdekû 8. oldalon A szakmaiságban látja Erdély jövõjét az RMDSZ Közösségi vezetõképzõk Székelyföldön, Partiumban, illetve a szórványban egyaránt indulnak.

Kultúra 3. oldalon Jövõ héten kezdõdik az influenza elleni védõoltáskampány A háziorvosi rendelõkben és kórházakban lebonyolított oltások célja, hogy a lehetõ legkisebbre csökkenjen a megbetegedések száma”

Vidékeink

TÁMOGATÁSÁVAL

Az anyanyelv ünnepe Szilágynagyfalu Arany Napjainak megszervezését a református egyházközség vállalta magára, és a körülményekhez képest a lehetõ legmagasabb színvonalon. A rendezvények között az igényesen összeállított anyanyelvi vetélkedõ mellett olyan elõadásokat is hallhatott az érdeklõdõ közönség és a diákok is, amelyek Arany János szellemiségének, illetve a reformátusság gyökereinek feltérképezését kisérelték meg. A kétnapos ünnepség szombat délelõtti megnyitó istentiszteletén Gellért Gyula bihardiószegi esperes hirdette az igét, amelyben Karácsony Sándor pedagóguslelkészt is megidézte. Joggal, hiszen amint ezt a továbbiakban Lukács József lelkipásztor is kiemelte, az iskola és az egyház példás együttmûködésének vagyunk tanúi Szilágynagyfaluban, Karácsony Sándor üzenetét kellene kövesse minden iskola. Az Arany Napok díszvendége volt a nagykõrösi Arany János Általános Iskola kórusa és vezetõsége. A református iskola méltán viseli ezt a nevet, hiszen kilenc évig volt az iskola tanára Arany János, ekkor írta meg az elsõ magyar irodalom tankönyvet. Az iskola nevében Magyarné Bogár Ildikó köszöntötte az ünnepség szervezõit és résztvevõit. A nagymúltú nagykõrõsi iskola 1823-30 között épült. Arany János 1851 és 1860 között tanított ott, utána az Akadémia hívó szavára

Budapestre költözött. 1856. május 7-én így írt egy barátjának Nagykõrösrõl: „Meglehet, ha innen elmennék, ide vágynék vissza.” Az iskolának jelenleg 463 tanulója – tehát Arany Jánosnak ugyanennyi követõje – van. Az iskolában tanító 40 tanár fõ célja a keresztyén értékek közvetítése, az egészséges életmód terjesztése, hiszen ebben a multikulturális káoszban ez az egyetlen érték, amelybe kapaszkodhatunk: a református identitás. Az igazgató szavaiban szintén Karácsony Sándor elvei tükrözõdtek, amelyek szerint Isten nem más, mint az emberek közötti tér – ez a világ legrövidebb pedagógiai programjának alapelve. Tanítása szerint nem javakat, hanem ennél sokkal értékesebb dolgokat: szíveket kell gyûjteni, mert az embernél nincs nagyobb érték. Az iskola gyermekkórusának szolgálata különleges élményt jelentet mindenki számára. Zuh Imre, a szalontai Arany János Múzeum igazgatója szakavatott elõadásban értekezett Arany János református gyökereirõl, szellemi elkötelezettségérõl. Arany János szerint a költészet nem más, mint a lélek kiengesztelõdésének eszköze, a lélek ünnepe. Mélyen hitt a költészet kiengesztelési, megbékéltetési szerepében, a lélektisztító katarzisban.

A templomi akadémia után a templomkertben felállított szobornál folytatódott az ünnepség. Ez alkalommal Fekete Szabó András szenátor köszöntõjében jelezte, hogy az identitástudat megõrzésének fontos része az emlékezet, a kultúránkhoz hozzátartoznak azok az 1956-os események is, amelyek emléknapjait éljük. Az akkori áldozatok nélkül aligha képzelhetõ el a mai nemzeti öntudat. „Mai tisztelgésünk legyen egyben fõhajtás is mindazok elõtt, akik minden forradalomban kiálltak az önkényuralom, a magyarságellenes erõk ellen.” Arany János szobrának talapzatára koszorút helyezett el a kormánybiztosi hivatal nevében Végh Sándor prefektus. A megyei tanácsot és a közintézményeket Csóka Tibor alelnök és Szabó István fõtanfelügyelõhelyettes képviselte. Az RMDSZ megyei szervezete nevében Fekete Szabó András szenátor, Csóka Tibor alelnök, a Szövetség megyei szervezetének ügyvezetõ elnöke, Szilágyi Róbert, illetve titkára, Simonfi Mária rótta le kegyeletét a szobor elõtt. Nem hiányozott a nemrég különvált Bagos polgármestere, Marina Ida sem, aki együtt ünnepelt a nagyfalusiakkal. A vendégek, a helyi civil szervezetek, egyházak koszorúinak elhelyezése után a szobor talapzata nem látszott ki a virágok közül. (Folytatás a 4. oldalon)

9. oldalon

XIV. Zilahi Szüreti Napok A szõlészettel-borászattal kapcsolatos kérdésekre adott helyes válaszok után, a gyakorlati próbákon sikeresen túljutva – tülökfújás, lopótökkel borszívás, borivás – az idei év borkirálya Mike László lett.

Téli idõszámítás Szombatról vasárnapra virradó éjjel egy órával többet alhatunk, mert átállunk a téli idõszámításra. Vasárnap hajnalban 4 órakor egy órával vissza kell vinni az idõmérõ eszközöket. Tehát négy órakor három óra lesz. Ez megbolygatja a vonatok menetrendjét. Aki vasúton utazik, számítson rá, hogy hajnali négy órakor a szerelvény egy órát várakozik, amíg megint négy óra lesz. Szilágy megyében a ZsibóZilah éjszakai járatot érinti, illetve Letka és Rastoci között is állni fog a szerelvény egy órányit.

Fotó: Józsa László

2. 2010. október 29.

Szilágyság/43.

Közérdekû

www.hhrf.org/szilagysag/

ROMÁNIA SZILÁGY MEGYE TANÁCSA ELNÖK

I.sz. 12380/2010.10.22. Az utólag módosított és kiegészített, újraközölt 215/2001-es helyi közigazgatási törvény 94. szakaszának (1) és (3) bekezdése alapján

ÖSSZEHÍVOM Szilágy Megye Tanácsának rendes ülését 2010. október 29-e 9.00 órára a megyei tanács elsõ emeleti üléstermébe.

NAPIRENDI PONTOK: 1. Határozattervezet a megye 2010-es évi saját költségvetésének kiigazításáról.

ingatlanban találhatók.

2. Határozattervezet a „A Megyei Sürgõsségi Kórház – Zilah A és B épületeinek

6. Határozattervezet a Szilágy Megye Tanácsa 125/2008. szeptember 12-i

felújítása” beruházás gazdasági-mûszaki mutatóit magába foglaló általános költségvetés,

határozatának módosításáról, amely a megye magánvagyonához tartozó egyes helyiségek

illetve a társfinanszírozási költségek elfogadásáról.

eladásáról szól.

3. Határozattervezet a megyei közvagyonhoz tartozó egyes helyiségek meghatározott idõre ingyenes használatra való átadásáról az Észak-Nyugati Fejlesztési Régió Ügynöksége részére, amelyek Zilahon, az A. Iancu utca 29. szám alatti ingatlanban találhatók.

7. Határozattervezet a „Zsibó városához tartozó falvak ivóvíz-hálózatának felújítása és kiterjesztése” helyi érdekû tervezet közszolgálativá nyilvánításáról. 8. Határozattervezet a 2008-2011 évre elkészített menetrendszerû közúti tömegközlekedés programjának aktualizálásáról.

4. Határozattervezet a megyei közvagyonhoz tartozó egyes helyiségek meghatározott idõre ingyenes használatra való átadásáról a Szilágy Megyei Történelmi és Képzõmûvészeti Múzeum részére, amelyek a Zilahon, az Unirii utca 7. szám alatti ingatlanban találhatók.

9. Határozattervezet Seichei Silaghi Dorel-Vasile ügyvezetõ igazgatói kinevezésérõl a Szilágy Megyei Mezõgazdasági Kamara élére. 10. Határozattervezet Szilágy Megye Tanácsa képviselõinek megnevezésérõl a Szilágy Megyei Kulturális és Mûvészeti Központ igazgatótanácsába.

5. Határozattervezet egyes helyiségek, összesen 1281 négyzetméter felületen, illetve

11. Különfélék.

a hozzá tartozó 1984 négyzetméternyi terület bérbeadásáról, amelyek a megye

Marc Tiberiu

magánvagyonához tartoznak, és Szilágysomlyón, a T. Vladimirescu út 47. szám alatti

elnök

Szilágy Megyei Sürgõsségi Kórház – Zilah 2010. 11. 16-17-én versenyvizsgát tart az igazgatótanácsi tagságot jelentõ személyzeti igazgatói tisztségre A versenyvizsgára jelentkezhetnek mindazok, akik teljesítik a következõ feltételek mindenikét: Általános feltételek: - romániai állandó lakhely; - nem voltak elítélve és nem folyik ellenük bûnügyi eljárás; - egészségügyileg alkalmasak (idegi és pszichiátriai alkalmasság); - nem töltötték be a 19/2000-es törvény szerinti nyugdíjkorhatárt. Szakmai feltételek: - Posztliceális egészségügyi asszisztensi végzettség vagy rövid, illetve hosszú idõtartamú egyetemi, illetve más ezzel egyenértékû szakdiplomával igazolható orvosi végzettség; - fõasszisztensi minõség; - legalább 2 év fõasszisztensi gyakorlat. A versenyvizsgára a beiratkozási iratok kell tartalmazzák: - a vizsgára beiratkozás kérvényét; - a személyi igazolvány másolatát; - a szakvégzettséget igazoló diploma hitelesített másolatát; - szakmai önéletrajzot; - igazolást a szakmai fokozatban vagy esetenként a tanulmányoknak megfelelõ szakmai gyakorlatban eltöltött idõszakról; - erkölcsi bizonyítvány (cazier judiciar); - másolat a versenyvizsgára kiírt tisztségnek megfelelõ szaktanulmányai befejezését igazoló diplomákról illetve minden igazoló iratról, amely orvosi vagy orvosi egyetemi elõadói minõségét igazolja, akkreditált kutatói programok résztvevõje, szakképzéseken való részvételi igazolások, tanfolyamok, gyakornokság, kompetenciák/elismertetések (atestate), stb.;

Szilágyság • Közéleti, közmûvelõdési hetilap •

- saját felelõsségre adott nyilatkozat arról, hogy nem folyik ellene bûnvádi eljárás, illetve nincsen tudomása ehhez hasonló eljárásról; - saját felelõsségre adott nyilatkozat az 1989 decembere elõtti szekuritátés együttmûködésérõl; - orvosi igazolás arról, hogy egészségügyileg alkalmasak (idegi és pszichiátriai alkalmasság); - egyénileg elkészített tervei/szakmai dolgozata legtöbb 8-10 oldalon, amelyet számítógépen 14-es betûkkel leírva kell benyújtani. A versenyvizsgára az iratokat 2010.11.08-a, 15.00 óráig lehet benyújtani a vizsgabizottság titkárságához. Azok a jelentkezõk, akiknek beiratkozási iratait elutasították, az elutasítási határozat közlése után legtöbb 24 órán belül óvást nyújthatnak be. Az óvásokat a fellebbezéseket tárgyaló bizottság a benyújtástól számított 24 órán belül megoldja. Az egyénileg elkészített terve/szakmai dolgozat témakörei és könyvészeti anyaga megtalálható az intézmény hirdetõtábláján. A versenyvizsga három értékelõ részbõl áll: 1. Írásbeli dolgozat/rácsteszt a tisztségre vonatkozó jellegzetes jogszabályok ismeretérõl – a vizsga ideje 3 óra, színhelye az intézmény székhelye, idõpontja. 2010.11.16., 11:00 óra. 2. A tisztséghez kapcsolódó egyénileg elkészített tervezet/szakmai dolgozat megvédése az intézmény székhelyén, idõpontja: 2010.11.17., 9:00 óra. 3. Kiválasztó beszélgetés (interjú) az intézmény székhelyén, idõpontja: 2010.11.17., 12:00 óra. További felvilágosításokért forduljanak a személyzeti erõforrások részlegéhez vagy a személyzeti irodához a 0752/269700 – 112-es mellékállomáson.

Kiadja a SZILÁGYSÁG KULTURÁLIS • Területi szerkesztõk: OLÁH MIKLÓS - Kraszna • Szerkesztõség és kiadóhivatal: EGYESÜLET 450010 Zilah Kossuth u. 33. • Telefon: 0260 661685 • Nyomtatás: ColorPrint S.A. nyomda, • Szerkesztõ: JÓZSA LÁSZLÓ • Fõmunkatárs 4700 Zalau 22 Decembrie nr. 66; tel/fax: 0260/661752. Felelõs vezetõ: MAJOR ISTVÁN igazgató. és mûszaki szerkesztõ: E-mail: [email protected] ISSN 1453-1461 MÁTÉ JÓZSEF

* A névvel vagy névjeggyel ellátott írásokért szerzõik felelnek, azok nem mindig tükrözik a szerkesztõség véleményét is • Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza! A szerkesztõség (helyszûke miatt is) fenntartja a jogot a cikkek rövidített formában való közlésére. Névtelen leveleket nem közlünk, ezekre nem válaszolunk. A borítékra kérjük felírni a feladó pontos nevét és címét. Pontos cím és név esetén jeligével ellátott írásokat is közlünk.

Szilágyság/43.

Közéletünk


Külön alapba kell gyûjteni az egészségügy költségvetését Külön pénzügyi alapba kell begyûjteni az egészségügyi biztosításra befizetett összegeket, és a pénzt átláthatóan, az egészségügyi rendszerben kell felhasználni – nyilatkozta Cseke Attila mai sajtótájékoztatóján, Bukarestben. Az egészségügyi miniszter annak a törvénymódosítási javaslatnak fontosabb elemeit ismertette, amely révén módosulna az egészségügyi alapok begyûjtése, az Egészségügyi Biztosító jogállása, de a végzõs és a rezidens orvosok joggyakorlása is. A módosító csomagot hamarosan beterjeszti a szaktárca. „A közfelfogás szerint, mindenért, ami a rendszerben történik, az egészségügyi miniszter a felelõs, miközben a pénzalapok 82%-át nem a szaktárca kezeli. Ez szerintem elég indoklás, hogy miért kell a Biztosítót az Egészségügyi Minisztériumnak alárendelni. De ennél is fontosabb, hogy véget vessünk a befolyt összegek

felhasználásáról szóló vitáknak azáltal, hogy az állampolgárok által befizetett pénzt külön alapba utaljuk és ezt az alapot nem a Pénzügyminisztérium kezeli, a többivel közösen, hanem az Egészségügyi Minisztérium, teljesen külön. Akkor kiderül majd, hogy ez a pénz elégséges-e, fenntartható-e a rendszer a befizetésekbõl” – magyarázta Cseke Attila miniszter. A módosítást követõen az egészségügyi miniszter lesz a fõ hitelutalványozó, a Biztosító elnöke pedig a szaktárca egyik államtitkári tisztségét tölti be. Ugyanakkor, a szakértõi bizottságok és az igazgatótanács tagjainak jövedelme is csökkenne, a Biztosító elnökének jövedelmébõl számított 1%-ra, amint az más igazgatótanácsok esetében is megszabott. Ugyanennek a módosító csomagnak az elfogadásával, többéves érvényûvé válna a keretszerzõdés és az országos programok is, ami biztonságot adna a pácienseknek és

kiküszöbölné a tárgyalásokkal és szerzõdéskötésekkel elveszített, többhónapos idõszakokat. Ami az orvosok joggyakorlását illeti, a módosítás korlátozottan, de engedélyezné az egyetemet végzett, de nem rezidens orvosok alkalmazását, szakorvos felügyelete alatt, illetve, bizonyos kompetenciákat adna a felsõbbéves rezidens orvosoknak, hogy önállóan elláthassanak betegeket. „Az egyetemet végzett orvosok ma rezidenciátus nélkül nem alkalmazhatók a rendszerben, ellentétben a fogorvosokkal és a gyógyszerészekkel, akiknek alkalmazásához ez nem feltétel. Ezáltal elveszítjük a fiatalokat, és ezt nem engedhetjük meg magunknak. Az Orvosi Kamarával is egyeztetni fogunk a témában, ami elõsegítené a szakorvoshiány csökkentését” – magyarázta Cseke Attila miniszter, hangsúlyozva, hogy a rendszer 2005 elõtt is hasonlóképpen mûködõt.

Jövõ héten kezdõdik az influenza elleni védõoltás-kampány 1,3 millió dózis influenza elleni oltás vásárlására folytatott közbeszerzést az Egészségügyi Minisztérium. A trivalens vakcina az Egészségügyi Világszervezet által javasolt H1N1, H3N2 és B vírustörzseket tartalmazza. Az oltáskampány jövõ héten kezdõdik és 2011. február végéig tart. „Az oltáskampány célcsoportja: a 65 év felettiek, a krónikus, fõleg légzõszervi betegségekben szenvedõk, a vesebetegek, a cukorbetegek, a szociális otthonok lakói,

illetve az egészségügyi vagy szociális intézményekben dolgozók. A háziorvosi rendelõkben és kórházakban lebonyolított oltások célja, hogy a lehetõ legkisebbre csökkenjen a megbetegedések száma” – ismertette a részleteket Cseke Attila egészségügyi miniszter kedden a bukaresti sajtótájékoztatóján. Az orvosok javasolják, hogy azok is oltassák be magukat, akik nem számítanak rizikócsoportba, hiszen az oltás az egyetlen

hatásos védekezés a megbetegedés ellen, amellett, hogy szükséges betartani az alapvetõ higiénés szabályokat, különös tekintettel a gyakori kézmosásra. Az 1,3 millió adag vakcinát a Cantacuzino Intézet állította elõ. A beszerzés teljes költsége 14,4 millió lej, amelyet az Egészségügyi minisztérium fizetett ki. Az oltóanyagot mától kapják meg a közegészségügyi igazgatóságok. (Tájékoztató)

A Szilágysági Kultúra Hete A hét magyar rendezvényére 2010. október 26-án, fél hatkor, a „Ioan Sima” galériában került sor. Szabó Vi l m o s pasztelljei alatt, a Kõváry család, apa és leánya, zongorán valamint furulyán elõadott Telemann és Kodály mûvekkel emeltek ki a hétköznapok nyüzsgésébõl. Fejér László a szilágysági tollforgatók rangos fórumát, a Hepehupa folyóiratot mutatta be és a következõ számra vonatkozó elképzeléseirõl beszélt. Az egyik társszerzõ, Kerekes Edit a „Szerelem” címû verset olvasta föl. A székelyföldi Bernád Ilona többkötetes szerzõ. Bejárta a Kárpát medencét és a nagyvilágot. A „Magyarok Amerikája” és ,,Egészségünkért” címû köteteit kiállítva az „Élõ népi gyógyászatunk” címû többszáz oldalas mûvét ismertette. Hittel és hihetõen, mert „a hagyomány a tudomány õre”. A népi gyógyászat a magyar kultúra és a hagyományos életmód része volt, és elvei most is utat mutathatnak a módszereit keresõ orvostudománynak. Sok a tennivaló, mert népünknek nemcsak testi, hanem lelki egészségi állapota is (a kettõ nem választható el) rossz. Az önpusztító megnyilvánulások – az öngyilkosságok aránya Romániában a székelyföldi megyékben a legmagasabb, ugyanakkor rendkívül alacsony a magyarság körében a születési arány. Szünetben Major István, a Color Print Nyomda igazgatója a szép nyomtatványai mellett finom borral is megvendégelt

minket. Üdítõen adták elõ mûsorukat a perecseni és a szilágysomlyói „kis Szederinda” 8-11 éves citerásai. Meggyõzõ volt a „nagy Szederinda”. Õk már 12-16 évesek és átpengették magukat a Kárpát medencén Kézdivásárhelytõl Bécsig. A zilahiak is átvették ritmusukat és velük dúdoltak. Széman Rózsa és Gáspár Attila zenetanár munkáját dícséri a gyerekek: Bacsadi Blanka, Dull Brigitta, Kiss Ágota, Oláh Júlia, Pernes Aliz, Sallay Márta, Sallay Péter, Sájter Bernadett, Sájter Zsolt, Szodorai Rita teljesitménye. Szemelvények elgondolkodtató mûsorukból:

„Katonának úgy jó volna, Ha a puska sonka volna. Tölténytáska boroskulacs volna, A hadnagy is szép lány volna.” „Istenben ragyogjon minden igaz ember, Dícsérõ éneket fölségének zengjen. Boldog dal csendüljön citerán és hárfán, Új ének szálljon föl vidám zene húrján...” Befejezésül, Somlyóig szabadon összeállított harsány vokális zenei egyveleggel múlatták az idõt. Alkalmas-e népdalaink, népdalzsoltáraink dallam-, humor- és hitvilága a már génjeinkbe ivódott pesszimizmusunk legyõzésére? Sallay Károly

3. 2010. október 29.

Hírsarok * Egyelõre helyt adott a törvényszék a zilahi Lucian Lungu keresetének a Román Kereskedelmi Bank ellen. A fiatalember többször sérelmezte a fogyasztóvédelmi hivatalnál, hogy a bank önkényesen törvényellenes illetékeket, kamatemeléseket alkalmaz a felvett kölcsönre, de a hivatal válasza csak írott malaszt maradt. A fiatalember a bírósághoz fordult, és kérte a fizetési kötelezettség azonnali felfüggesztését. A bank tiltakozása ellenére a bíróság helyt adott a keresetnek az ügy alaposabb kivizsgálásáig. Az ítélet jogi alapja a fogyasztóvédelmi jogszabályok, amelyek lehetetlenné teszik (?) az ilyen eljárásokat. A fogyasztóvédelmi hivatal szerint eddig mintegy 150 hasonló jellegû panasz érkezett a bankok ellen. A panaszok viszont a tucatnyi bank közül többnyire csak négyet érintenek. * A pénzügyi fogyasztóvédelemrõl tárgyaltak a szenátusban A szenátus vezetõségének kezdeményezésére találkozót szerveztek az 50es sürgõsségi kormányrendelet kapcsán. A beszélgetés apropója egy olyan járható út megtalálása volt, amely a bankokat közelebb hozza a hiteligénylõhöz, legyen szó magánszemélyrõl vagy vállalkozóról. Egyébként a fogyasztói hitelekre irányuló kormányrendeletet már megszavazta a szenátus, a döntés a képviselõház kezében van. A Romániai Bankok Szövetsége, a Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Versenytanács képviselõi, valamint a politikai pártok egy-egy delegáltja találkozott az 50-es sürgõsségi kormányrendeletet illetõen. A szenátus elnöke, Mircea Geoanã „segítsünk, hogy segítsenek” elven kezdeményezte a találkozót, amelynek az volt a célja, hogy a hitelezést rugalmasabbá, könnyebbé, átláthatóbbá tegyék. A szenátus a törvénykezésben vállalna oroszlánrészt ebben a kérdésben, az illetékes hatóságoktól és bankoktól pedig azt kérik, hogy a fogyasztói hitelek igénylését tegyék elérhetõbbé. Az ellenzék és a kormánypártok között azért születhetett politikai konszenzus a kormányrendelet kapcsán, mert a szenátorok úgy értékelték, hogy fontos a hitelszerzõdések átláthatósága és a hitelezettek pontos informálása. Az RMDSZ részérõl Gyerkó László, a szenátus gazdasági bizottságának tagja vett részt a beszélgetésen, aki hozzászólásában kifejtette, hogy nem is olyan régen a román kormány is elemezte annak lehetõségét, hogy többletadót vessen ki a bankrendszerre, így követve a magyar kormány példáját. „A kormány nem tette meg, mert úgy értékelte, hogy fontos hatékony törvényekkel átláthatóbbá tenni a román bankrendszert, beindítani ezáltal a hitelezést, nemcsak az állampolgárok, hanem a kis- és középvállalkozók irányába is, hiszen ez az a szegmens Romániában, amely biztosítaná az ország gazdasági fellendülését, ezért nagyobb odafigyelésre szorul a kormány és a banki szféra részérõl egyaránt” – tette hozzá Gyerkó. „Az 50-es sürgõsségi kormányrendelet kapcsán pedig egyértelmû, hogy az RMDSZ támogatta és támogatja továbbra is ennek jóváhagyását, hiszen az a legfontosabb, hogy a fogyasztót idõben és pontosan informálják.” – fejezte be a szenátor. A két órás beszélgetés végén a résztvevõk megegyezésre jutottak arról, hogy szükséges a folyamatos konzultáció minden olyan kérdésben, amelyek a bankokat érinti; a Bankok Szövetsége pedig igyekszik megtalálni a megoldásokat a hitelezés újraindítására, fellendítésére az egyszerû fogyasztók és a vállalkozók számára egyaránt. (Tájékoztató)

4. 2010. október 29.

Szilágyság/43.

Vidékeink

Taszít a város zaja Október 21-én, csütörtökön ismét kulturális esemény színhelye volt a szilágycsehi Magyar Ház. Nagyon sokan eljöttek, hogy találkozzanak a Kairosz Kiadónál 2009-ben megjelent Befejezetlenül címû könyv szerzõjével, a népszerû televíziós mûsorvezetõvel, Farkas Boglárkával. Már a találkozó elsõ perceiben kiderült, hogy bár csak a képernyõrõl ismerik a vendéget a szilágycsehiek, de erdélyiként már nagyon régen számon tartják, figyelemmel kísérik munkáját, hisz anyai nagybátyja hosszú ideig a helyi középiskola tanára volt. Az összetartozás érzése, a szerzõ egyénisége, a vallomásokat jellemzõ õszinteség, nyitottság lehet a magyarázata a közel másfél órás találkozó meghitt, bensõséges hangulatának. A kolozsvári születésû, íróként most bemutatkozó mûsorvezetõvel Sebesi Karen Attila beszélgetett. A beszélgetés, illetve felolvasás során a közönség bepillanthatott a televíziózás kulisszáiba, de a könyv novelláinak helyszínei is megelevenedtek. Erdélyiség, kolozsváriság lehetne a közös címkéje a helyszíneknek. 1991 óta Budapesten élõ Farkas Boglárka nagy szeretettel beszélt az 1992 és 2005 között a Duna Televíziónál eltöltött, Csoóri Sándor és Sára Sándor nevével fémjelzett évekrõl. Családias hangulat, segítõkészség, az értékek szolgálata jellemezte az ottani munkát, vallja az egykori munkatárs. Ez a munkaköri környezet kapaszkodót is jelentett a kisebbségi létbõl gyermekfejjel kilépõ erdélyinek, hisz csak illúzió, hogy könnyebb a beilleszkedés, ha

ismered az ország nyelvét- válaszolta Farkas Boglárka kérdésünkre. 2005-tõl a Hír Televízió munkatársa. „Ez a döntés szakmailag elõrelépést jelentett”- magyarázta az est vendége, hisz gyakran a hírek folyamatos váltakozása miatt elõzetesen el nem olvasott szövegeket is be kell mondania, sõt akár változtathat is a szövegen. Mindenképpen fontosnak tartja a hiteles közlést. A képernyõ zárt világa nem zavarja – válaszolta egyik kérdésünkre az ismert bemondónõ – sõt, egy biztos pontot, a rendet jelenti, az élete többi területén is erre törekszik. A celebség, a trendiség ellenében kitart az értékek mellett. Kötetének hátlapján is erre utaló négy sor olvasható: „Ha iszom – csak jó borokat iszom. És azt is lassan, ízlelgetve. Vágyom a ráérõs sétákra, és mérhetetlenül taszít a város zaja. Mindennél fontosabb lett a béke és a biztonság. Na meg a békés és biztonságos csend.” A 117 oldalas kötetben olvashatunk prózai írásokat és verseket is. A szerzõ elmondása szerint nem törekedett tudatosan a mûfaj megválasztására, hanem hol versben fogalmazott meg könnyebben egy gondolatot, hol pedig a gyermekkori élmények, örömök, a késõbbi döntési helyzetek leírása prózában kívánkoztak. Az írások közül vannak olyanok, amelyek régebben születtek, mások újabbak, az utóbbi években többször elõvette és csiszolgatta, majd 2009-ben elengedte õket. Egyelõre nem tervezi újabb kötet kiadását, bár a számítógépében lapulnak még versek és prózai alkotások is. Vida Katalin

Az anyanyelv ünnepe (Folytatás az elsõ oldalról)

Mindehhez nagyon találó díszletet nyújtott az Arany János Õszikékjeire jellemzõ sárguló platánok látványa. Délután az anyanyelvi versenyen Kosztolányi Dezsõ nyelvmûvelõ írásai kapcsán folytatódott a diákok kreativitását is próbára tevõ verseny. Az V. - VIII. osztályosok számára meghirdetett versenyre tíz iskola csapata nevezett be. A helyi Petri Mór Iskola mellett jelentkeztek Lompért, Varsolc, Sarmaság, Szilágysomlyó, Bagos, Zovány, Ipp, Kémer és Kárásztelek diákjai. Sajnos, a krasznai iskola meghívása valahol elakadt, ezért az illetékes magyar tanár nem tudott a meghívásról, ez alkalommal õk lemaradtak a versenyrõl. Nem õk az egyetlenek. A vetélkedõ eddigi történetében egyetlen magyarországi vendég sem vállalta a megmérettetést. A zsûri nagyon nehéz helyzetben volt, hiszen alig pár pont különbség volt a csapatok között, ilyen helyzetben nehéz megmondani, mennyire helytálló a rangsorolás, de a pártatlanságot a meghívottak biztosították. Elsõ helyen Szilágynagyfalu csapata végzett (Benedek Noémi, Nagy Katinka, Janó Nikolett). A második díjat a zoványi diákok, a harmadikat pedig a kárásztelkiek vihették haza. A zsûri nevében Zuh Imréné, Bihar megyei tanfelügyelõ értékelésében kiemelte a résztvevõk munkáját, a pedagógusok áldozatát, hiszen a tananyagon kívül kellett a diákokat felkészíteni erre a versenyre. Meglepetésként szolgált, hogy a diákok véleményalkotói képessége, kreativitása is jelentõs szerepet kapott. Az egész ünnepség sikere az iskola és a templom – az egyházközség – példás


Perecseni gyerekek a kreativitás jegyében A Perecsenben megrendezett hagymakiállítás az idén többet jelentett számunkra egy általános falunapi kulturális programnál. A Perecseni Napközi Óvoda gyermekei és óvónõi számára nagyszerû lehetõség nyílt ezáltal bebizonyítani, hogy örömmel élünk Perecsen zöldség- és fõként hagymaadta lehetõségeivel a kisóvodások körében. Teremtõnk csodálatos alkotásait és keze nyomát szemlélhettük a sokszínû és formájú zöldségekben, amelyek megihlettek bennünket és kezeinkben újabb és újabb alkotásokká varázsolódtak. Az óvónõk és óvodások szorgalmas keze munkája nyomán, igazi mûvészi alkotások születtek. Egyszerû természetes anyagokból, zöldségek, termések és kisebb kellékek segítségével sikerült elõvarázsolni Hamupipõkét négylovas hintaján, sertést, mókuskát, hagymakerekû autóbuszt, szakácsot, kofát, babát, nõvért, hagymaszázlábút, kagylót, kagylót, hóembert stb. A hagymából készült sokaságot gyarapította még Krumpli-úrfi, Tök-bálna, Gesztenye Tomi, Vinetta Lajos (aki pingvinként képviseltette magát), Almabohóc, Murok-Kati és Murok-Feri (a nevek a gyerekek segítségével születtek meg) stb.

együttmûködésén alapul. Véleménye szerint érdemes országossá fejleszteni ezt rendezvényt. A közönséget is mozgósító verseny és az egész rendezvénysorozat ötletes megszervezését és lebonyolítását az iskola magyartanára mellet az egész tanári kar és a

illõ szakszerûséget dr. Buzogány Dezsõ egyetemi tanár elõadása biztosította. Témája elõkészítette az október 31-i ünnepséget: Kálvin János hatásáról beszélt a erdélyi református egyház megalakulásának folyamatában. Szilágynagyfalu mûvelõdése Katona –Farnas Sándor alpolgármester büszkén vázolta a községi könyvtár helyzetét. Adományokat kaptak, külföldrõl is,

vezetõség illetve az református közösség példás együttmûködésének köszönhetõ. Arany János reformátusi elkötelezettségének jegyében hirdették meg a rajzversenyt „Engedjétek hozzám a gyerekeket” jelszóval, erre 13 iskolából 241 rajz érkezett, példázva az érdeklõdést. Az ünnepség este a mûvelõdési házban „Vadrózsák” és az „Árvalányhaj” táncosainak fellépésével folytatódott. A vasárnapi ünnepi istentiszteleten Mikló Ferenc lelkipásztor, a Bihari Egyházmegye esperese hirdette az igét, amelyen a nagyszalontai egyházközség mintegy negyventagú kórusa szolgált. Az ünnephez

hozzátették a sajátjukat, és azóta folyamatosan gyarapodik a könyvtár családok hagyatékaival. Nemrégen a Microsoft cégtõl kaptak könyveket, számítógépeket és összekötötték a már mûködõ teleházat a könyvtárral, ahol több számítógép állandó világhálós kapcsolata biztosított a látogatók számára. A két szolgáltatás együtt nagyon sok fiatalt vonzott. Délutánonként tele van a ház fiatalokkal, idõsebbekkel. A könyvtár népszerûsége elsõsorban Somogyi Vengli Judit könyvtárosnak köszönhetõ, aki megszervezte a tánccsoportokat. A nagyobbak számára az „Árvalányhaj” együttes utánpótlásának számít a

Ezek között díszelegtek még a szépen elrendezett, tök-vázába helyezett õszi csokrok és a magvakból összeállított tájképek. A szombat délutáni hagyma-kiállításon az iskola udvarán bárkinek lehetõsége nyílt megtekinteni kiállításunkat, valamint vasárnap délben is a koszorúzás után az óvoda kapujában. Boncidai Csaba polgármester úr, Onorica Abrudan Szilágy megyei alprefektus, Csóka Tibor, Szilágy Megye Tanácsának alelnöke és más vezetõ tisztségben levõ urak is elismeréssel nyugtázták ezt a kiállítást, ami örömmel töltött el bennünket. Amíg a szülõk, nagyszülõk odaadással és céltudatosan mûvelik a perecseni jó hagymaföldet (hogy késõbb begyûjthessék a természet egyik legízletesebb adományát), addig mi is mûvelhetjük, ápolhatjuk óvodásaink szívét, elméjét, elvetve bennük a föld, a munka iránti szeretetet, a természet-adta lehetõségekre való rácsodálkozást és ami a leggyümölcsözõbb életük minden területén: a kreativitást. Hisszük, tudjuk, hogy megéri! Kulcsár Márta óvónõ Filip Gyöngyi-Ana igazgató

„Vadrózsák”, amelyben a kisebbek tanulják a néptánc fortélyait. Az Arany János szobor felavatása mintha a kultúrát is fellendítette volna. Akkor volt 20 néptáncosunk, most van 80, és külföldön is több helyen sikeresen szerepeltek. Sõt, van egy moderntánccsoportunk is, amelyet a hollandok is láttak nemrégen, és felvetették, hogy az ottani romániai napok alkalmával is meghívnák õket. Ezenkívül két színjátszó csoportunk is van, mindkettõ ott volt a PADIFon, az egyik második díjat hozott haza. Elmondhatjuk, hogy nagyon élénk a falu élete az egyház, a könyvtár illetve a mûvelõdési ház körül. A község viszonylag nagy, 3750 lakosa van, ebbõl mintegy 350-en Bürgezden laknak. Az iskola Májer Elemér igazgató végig ott volt az ünnepségen, segített mindenben, megmutatta a falu büszkeségét, az új tornacsarnokot, melynek mûködési költségeit a polgármesteri hivatal fizeti, de minden esetben az iskola rendelkezésére áll. Nem csak tornaórákat, de zónaközi sportvetélkedõket is itt szerveznek. A sport terén is országos sikereket értek el a diákok. Jogilag az iskolához tartozó óvodában 152 kisgyereket jegyeznek, ehhez még hozzáadódik a bürgezdi óvoda 6 gyereke, tehát van utánpótlás. A Petri Mór Általános Iskolában az 1-4. osztályban 190 gyereket tanítanak, közülük 12 a bürgezdi elemi iskolában tanul. Az 5-8. osztályban pedig 186 tanuló koptatja az iskolapadot. Sajnos, a magyar osztályok létszáma egyre csökken, lassan évfolyamonként csak egy-egy osztály marad magyar tannyelvû. Pedig a község mintegy 70%-a magyarnak vallja magát. A tanári kar és a diákok eredményei országos szinten is jelentõsek a különbözõ tantárgyversenyeken. A Commenius programban pedig egy angliai iskolával közös pályázaton európai szinten is elismerték teljesítményüket. Józsa László

Szilágyság/43.

Évforduló


Októberi emlékezés Sarmaságon Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak Sarmaságon. A rendezvény színhelye ezúttal is a Mûvelõdési Központ székhelye – a felújított Kemény – kastély – elõtt álló szoborpark volt, ahol a helyi baptista fúvószenekar térzenével fogadta az ünnepség résztvevõit. A helyieken kívül megjelentek Végh Sándor prefektus, Fekete Szabó András szenátor, Csóka Tibor, a megyei tanács alelnöke, Szilágyi Róbert, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezetõ elnöke. – Ezen a napon a magyar szabadságért harcolt minden hõsre emlékezünk – jelentette ki Veres Erzsébet, az ünnepi rendezvény mûsorvezetõje. Emlékbeszéd helyett elhangzott Örkény István próza és drámaírónak „Az elsõ lövés” címû írása. A jelenlevõket köszöntõ Horváth József középiskolai történelemtanár mondott ünnepi beszédet, aki hangsúlyozta: a hagyományõrzés napja is az aznapi emlékezés, ugyanis öt esztendõvel korábban avatták fel a Pro Libertate-emlékmûvet a kastélykertben. A beszédet mondott történész kiemelte a bevezetõjében, nem a közismert eseményeket idézi fel, helyette kevésbé ismert tényeket, a forradalom és a szabadságharc nemzetközi hátterét ismerteti. Sokan nem is tudnak arról, hogy a hidegháború idején, Sztalin szovjet diktátor halála után megbomlott a hatalmi egyensúly. Ausztriából kivonultak a megszálló szovjet csapatok, állományuk viszont megnõtt a szomszédos keleti államokban. Nyugat Németország a NATOhoz csatlakozott, ellenében alakult meg 1956-ban a Varsói Szerzõdés nevezetû katonai tömb. A térséget megszálló hadsereg szerepe váltotta ki, hogy a szabadságért tüntetõ budapesti fiatalok harcot robbantottak ki. A szuezi válság miatt az USA hozzájárult, hogy a

Szovjetunió letörje a forradalmat, amelyet példátlan megtorlás követett, kétszázezer ember hagyta el az országot, a Kádárrendszer elnemzettelenítette a társadalmat. Ünnep viszont október 23-a azért is, mert a rendszerváltást kezdetén 1989-ben azon a napon kiáltották ki a Magyar Köztársaságot. Az ünnepi szónoklatot követõen az alkalomhoz illõ és a közönség figyelmét megragadó verses-zenés összeállítás hangzott el Szász Ingrid, Keresztes Éva, Katona Gergõ elõadásában. Azt követõen a prefektúra, a megyei RMDSZ szervezet, a megyei tanács, a helyi polgármesteri hivatal és tanács, RMDSZ szervezet az iskolacsoport, a Pro Sarmaság Egyesület, a Rákóczi Szövetség, a helyi és a megyei SZIT és egyesületek helyezték el a kegyelet virágkoszorúit az emlékmû elõtt. A rendezvényt a Szózat elhangzása zárta Bai Zsuzsa elõadásában.

A méltóságteljes ünnepi megemlékezés jeles mûvelõdési eseménnyel járt együtt. A mûvelõdési Központban megnyitották a sarmasági származású, a magyarországi Pápán letelepedett Katona György neves képzõmûvész egyéni kiállítását, melyen felesége, Katona Zsuzsa vállalta a tárlatvezetõi szerepet. Megjegyezzük, az évente hazajáró mûvész erdélyi alkotótáborok rendszeres résztvevõje. A mûvész idén töltötte be 50ik életévét, az alkalomból munkásságát ismertetõ album is megjelent, ám Zilahon is egyéni tárlata volt látható ez évben. Munkái a magyar történelemhez is kapcsolódnak, 1956-ról szóló festményén kívül nagyra értékelt „A szabadságharc Veronikái” címû mûve. A Mûvelõdési Központban a diktatúra és az 1956-os forradalom és szabadságharc dokumentumértékû fotókiállítást is megtekinthettek az érdeklõdõk. Zilahi László

Jeles napok

Kétségtelen, hogy nevezetes alkalom, ha helyesen élünk vele. A lényeg ma már nem merülhet ki „a pápás egyház” ostorozásában, visszaéléseinek a felsorakoztatásában és hasonlókban, még akkor sem, ha viszonzás nélkül maradna a Krisztus szerinti evangéliumi magatartás. Ugyanígy nem merülhet ki az ünnepély a reformációi atyák és általában a református múlt dicsõítésében. A múltat (reformátorainkkal és gályarabjainkkal együtt) fölöttébb szeretni kell, de az egyház nem belõle él, hanem a Fõ-Krisztusból. Keresztyéni alázattal és a helyes ismeretek birtokában minden szükséges dologra lehetõség nyílik, ami valóban épít (1Korinthus 10, 23; Zsidókhoz 13, 7; 1Timóteus 5, 11–12), de a reformáció igazi öröksége a magunk állandó reformálása, a Krisztus –Fõpásztor iránti engedelmesség keskeny ösvényének a keresése, mind elméletben (teológiai síkon), mind gyakorlatban (a mindennapi gyülekezeti életben). Tõrõl metszett reformációi gondolkozást hordoz az, aki napról napra (tehát a reformáció elõtt és után egyaránt) kérdésessé teszi: vajon a reformáció értelmében református-e õ maga, a saját helyi közössége, egyházmegyéje és egyházkerülete és az Úr egész földi teste: az Una Sancta Ecclesia, az Anyaszentegyház.” Tõkés István: Hétköznapok – ünnepnapok (részlet) November 1. Mindenszentek napja mindazon megdicsõült lelkek ünnepe, akikrõl

megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön-külön, névszerint nem emlékezik meg. Katolikus tanítás a szentek egyessége. Eszerint az élõ és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak, és az Úr színe elõtt egymásért könyörögnek, helytállanak. A küzdõ egyház (Ecclesia militans) a földön élõ, a szenvedõ egyház (Ecclesia patiens) a már meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedõ, a diadalmas egyház (Ecclesia triumphans) pedig a már mennyekbe jutott, üdvözült hívek társasága. A Mindenszentek-kép (német Allerheiligenbild) legkorábbi példája egy X. századi német misekönyvbõl való. A miniatúra a Bárányt imádó szentek és angyalok sorait ábrázolja. A XIV. századtól kezdve a Bárányt fokozatosan a Szentháromság képmása helyettesíti, vagy az Atyaistené, akit rendszerint pápai díszben jelenítenek meg, amivel szintén a Szentháromságra, illetve a római egyház egyetemességére (kizárólagosságára) kívánnak utalni. A Szûzanya is helyet kaphat az Isten trónja mellett (Mária megkoronázása). E változat szöveges alapja az Arany legendában található meg. A katolikus ünnepnek saját liturgiája volt, a Mindenszentek litániája, amelynek szövegét rendszerint szentírási idézetekbõl állították össze. Mára az ünnep lassacskán elsorvadt. A gyakorlatban halottak napjának vigíliája lett belõle.

Október 31. A Reformáció Emléknapja Luther Márton (Martin Luther) a Szász Választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bûnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követõen Luther III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget. Nézetei hosszas harcok árán utat törtek és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János (Jean Calvin), genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja. A történelemi protestáns felekezetek a Reformáció Emléknapján emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól, köztük a gályarabnak eladott prédikátorokról. „Hozzánk – reformátusokhoz – azért is közel áll ez a hónap, mert utolsó napján tartjuk az Október 31-i Reformáció emlékünnepét.

5. 2010. október 29.

’56-os megemlékezések Ha napjainkban egyéni szabadságunkért nem is kell küzdenünk, egymás és önmagunk méltóságáért annál inkább. „Királyi örökséget hagytak ránk, amelyet ki kell érdemelnünk, a szabadságot, amelyet õk nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk” – Albert Camus francia író szavaival indította ünnepi beszédét Sógor Csaba, RMDSZ-es európai parlamenti képviselõ az 1956-os magyar forradalom évfordulóján a sepsiszentgyörgyi ünnepi megemlékezésen. „Azért vagyunk ma itt, hogy fejet hajtsunk a halottak, a hõsök, a túlélõk és a szenvedõk elõtt, illetve, hogy feltegyük a kérdést magunkban, méltók tudunk-e lenni ehhez a királyi örökséghez, a szabadsághoz, amelyért sokan életüket áldozták” – hívta fel a megemlékezõk figyelmét Sógor Csaba, EPképviselõ az ’56-os forradalom üzenetének fontosságára. Beszédében kifejtette az akkori felkelõk, diákok, munkások, parasztok és politikusok összefogva lázadtak egy rendszer ellen, és küzdöttek egy szabad jövõért. „Miért van az, hogy mi magyarok csak sorsfordító történelmi pillanatokban vagyunk képesek összefogni? Csupán ilyenkor tudjuk felismerni azt, hogy egymásra vagyunk utalva, hogy nincs rajtunk kívül senki, aki elvégezze a hétköznapi munkát, aki megdolgozza a földet vagy aki kivívja az autonómiát. Azt várjuk, hogy Bukarestben, vagy éppen Brüsszelben oldják meg azokat a dolgokat, amelyekre nekünk helyben, egyéni döntéseink által kellene megoldást találni” emelte ki ünnepi beszédében az EP- képviselõ. Sógor Csaba szerint a forradalom idõszaka sosem érhet véget, hiszen mindig kell legyenek olyan céljaink, amelyekkel erõsíthetjük és megõrizhetjük a magyar nemzet értékeit. „Ha napjainkban egyéni szabadságunkért már nem is kell küzdenünk, egymás és önmagunk méltóságáért annál inkább” – mondta a képviselõ. (Tájékoztató)

November 2. A katolikus egyházban a Mindenszentek utáni nap (nov. 2., ha az vasárnap, akkor nov. 3.) a tisztítótûzben szenvedõ lelkek emléknapja. Ezen a napon a „küzdõ egyház” tehát a „szenvedõ egyházról” emlékezik meg. Általános szokás szerint az elõtte való nap délutánján, a „halottak estéjén” rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének. Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékének a temetõkereszt vagy más közösségi temetõjel körül gyújtanak gyertyát. Régente néhol egyenesen máglyát gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak. A november elsejei Mindszentet Kr. u. 835 óta, a másodikán tartott Halottak napját pedig 998 óta tartja meg az Egyház. Az utóbbi ünnep fõként a chiliasmus hatása alatt született meg: a Krisztus utáni 1000-ik évre várt világvége szorongásos hangulatában, amikor is a halandók iparkodtak az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. Sírjaikon gyertyákat gyújtottak fel, hogy a szegény fázós lelkek ezek fényénél melengethessék magukat. A gyertyát azért is kellett a sírokon meggyújtani, hogy az ezen a napon sírjaikból kiszabadult lelkek újra visszataláljanak a sötétben a maguk sírjába. Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak.

6. 2010. október 29.

Szilágyság/43.

A magyar dal napja


A közösség ünnepe Az elmúlt héten, pénteken este a meghirdetett program szerint gyülekeztek az ünneplõbe öltözött falubeliek és a vendégek a szintén ünneplõbe öltözött mûvelõdési otthonban. Ez alkalommal joggal nevezhetjük otthonnak a felújított mûvelõdési házat. Nem csak egyszerûen ház, hanem otthonná is varázsolta a helyiek kultúraszeretete.

Az ünnepséget a község polgármestere, Szabó Levente nyitotta meg a következõ szavakkal: - Nagyon örülök annak, hogy immár harmadik alkalommal sikerül megrendezni a hagyományos kémeri nótaestet. Ez mindannyiunknak köszönhetõ, akik itt vagyunk, és mindig teszünk valamit azért, hogy településünk hírnevét öregbítsük. Büszke vagyok arra, hogy kémeri vagyok és hogy ilyen nagyszerû emberek között élhetek. Ilyenkor fel szokták olvasni a támogatók listáját, akik hozzájárultak valamilyen formában a rendezvény megszervezéséhez. Én ezt nem tenném, hiszen mindannyiunk nevét olvashatnám, és erre nagyon büszke vagyok. Cégektõl kezdve magánszemélyekig, mindenki kivétel nélkül támogatta ezt az összejövetelt. Amikor elõször felvetõdött néhányunkban egy hónappal ezelõtt, hogy nótaestet tartsunk, még mi sem tudtuk, hogy mibõl fog ez összeállni, mégis egyöntetûen arra szavaztunk, hogy csinálni kell. És íme itt vagyunk, kémeriek, Kémerrõl elszármazottak vagy valamilyen formában Kémerhez kötõdõ emberek, csak azért, hogy találkozzunk és együtt lehessünk. Hasonló összefogást én sehol máshol nem tapasztaltam. Ezért is döntött úgy az alapítvány elnöksége, hogy minden évben megkeresünk néhány személyt azok közül, akik tettek és tesznek a település szellemi és anyagi fejlõdéséért, és egy életmûdíjjal jutalmazzuk. Elõre is gratulálok a 2010-es év díjazottjainak. Hasonlóképpen örülök annak, hogy egy ilyen szépen rendbetett mûvelõdési házban

történhet mindez. Köszönet érte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátorának Fekete Szabó Andrásnak, akit tisztelettel köszöntök körünkben. Sokszor mondjuk az immár szállóigévé váló kifejezést, hogy „járni jár csak nem jut”, hát ezúttal úgy néz ki, hogy mégis jutott. Köszönjük. Mi pedig semmi mást nem kell tegyünk, mint dolgozzunk és tegyünk a

közért, a település jövõjéért és rá fogunk jönni, hogy szolgálatunk és áldozatunk nem hiábavaló. Meggyõzõdésem, hogy Kémer rövid idõn belül ideális település lesz az itt élni akaróknak és vonzó az idelátogatóknak. Fekete Szabó András szenátor régi barátként üdvözölte a kémerieket. Emlékeztetett a mintegy 12-13 évvel ezelõtti egyik elsõ szüreti bálra, az akkori

körülményekre. Azóta rengeteg minden történt ebben a közösségben. „Az önök által megválasztott emberek célokat tûztek ki, és egymás után, szépen sorban megvalósították céljaikat, amelyeket közösséggel egyetértve állítottak fontossági sorrendbe. Az „Életmû-díj – Kémer fejlõdéséért 2010” – kitüntetésére Oláh Pált érdemesítette a közösség. Polgármester volt a rendszerváltás elõtt és a rendszerváltás után is, a földtörvény végrehajtója a legnehezebb idõszakban. Nem veszítette el a falubeliek bizalmát, tiszteletét, megbecsülését, annak ellenére sem, hogy a kommunista rendszerben volt polgármester(párttitkár). Nem követte vakon a „felsõbb utasításokat”, meg próbált emberségesen szót érteni az emberekkel, a munkatársakkal, a község polgáraival, igyekezett becsületes, tisztességes ember maradni minden körülmények között. El tudta fogadni a változásokat is, mikor magasabb beosztásból alacsonyabba került, „zokszó nélkül” beilleszkedett az új helyzetbe, elfogadta azt. Egész pályafutása alatt a lakosság szolgálatában állt, tisztességgel, becsülettel végezte azt a munkát, ami éppen neki jutott, mint vezetõ vagy mint beosztott, a lehetõségeknek megfelelõen igyekezett mindent megtenni a község fejlõdése érdekében. Az ezermester Tanító, Tulkos Ferenc volt a második, aki átvehette ezt a kitüntetõ címet. Tanítóképzõi képesítést Udvarhelyen. Tanított az I.-IV. osztályban, több éven át az V.-VIII. osztályban fizikát és rajzot. Somlyón megszerezte a géplakatosi diplomát, így több mint 10 éven át vezette az iskolamûhelyt, ahol értékes dolgokat készítettek. . Több éven át tevékenykedik kultúrigazgatóként is. Ezáltal megszerettette az ifjakkal a táncot, a dalt, a népi hagyományok ápolását. 37 évi szolgálata van. Jellemezte és jellemzi a szakmai felkészültség. Rendszeresen részt

vett a továbbképzõ tanfolyamokon, napirenden volt a tanítási újdonságokkal. Közel tudott férkõzni tanítványai lelki világához, meg tudta szerettetni tanítványaival a tanítói hivatás szépségét, szellemi értékét. Megnyerte községünk dolgozó népének tiszteletét, elismerését. Itt állott helyt saját községében, mert itt volt és van reá szükség. Nem táplált hiú ábrándokat, nem hagyta el szülõföldjét, mert ez az õ hazája. Ma is hûségesen kötõdik a kémeri iskolához, hisz az volt a fõ munkahelye, tudom, hogy lélekben az is marad. Gyõrffy Ferencet is javasolta erre a díjra a Pro Kémer Alapítvány kuratóriuma. A nagyenyedi Bethlen Kollégium tanítóképzõjében végzett ambíciózus fiatalember Magyarlapádon, Zoványon, Kémeren és késõbb az Ipphez tartozó Zoványon ver tanyát. Ami nyereség volt számunkra ebben a rohanó világban az, életének legtermékenyebb szakasza: 17 kemény év, falunk közösségének a megtartásában, emberi, társadalmi, oktatási és kulturális életének magasabb szintre emelésével, a népi szokások megõrzésében és fõleg az éneklés egyéni és kollektív mûvelésében játszik jelentõs szerepet. Az õ idejében erõsödik az iskola oktató-nevelõ szerepe, tekintélye, az Õ idejében teljesedik ki a 7, 8 majd a 10 osztályos iskola és ugyancsak az Õ érdeme a község új iskolájának a felépítése 1965-ben. Miután elvégezte a Kolozsvári Zenekonzervatóriumot, 1966-ban, zenei pályafutása még magasabb szintet ér el. Az iskola gyermekkórusa 1958-ban alakul és a Kõrös tartomány gyermekkórusainak a II-ik díját nyerik. Az 1956-ban alakult férfikórus 1971-ben Nagybányán országos III-ik helyezést ért el, öregbítve vele, községünk, közösségünk hírnevét. Közben fest, festeni tanít, képei ott vannak egykori kolégái lakásában de a polgármester irodáját szintén kémeri téli csendélete teszi hangulatosabbá. Az alapítvány elnöke, Szoboszlai Attila zárszavában elmondta, hogy természetes dolog, hogy a közösség megtisztelje mindazokat, akik minden körülmények között a falut, a közösséget szolgálták. A kémeri dal ünnepe Marosán Csaba és társa szórakoztató mûsorával kezdõdött. Marosán Csaba üjra színész, a kolozsvári színmûvészeti kar másodéves hallgatója kollégájával együtt. Dalaik és jelenetük jókedvre derítette a közönséget. Az est fénypontja viszont a nagyváradi mûvészek nótaestje volr. A jó hangulatot másnap is õk biztosították a szüreti bál alkalmával. Józsa László

Szilágyság/43.

Közérdekû


7. 2010. október 29.

Pályázati felhívás A Magyar Köztársaság Nemzeti Erõforrás Minisztériumának Határon Túli Magyarok Titkársága a Balassi Intézet közremûködésével

nyílt közoktatási pályázatot hirdet szórvány-oktatás támogatására 1. A pályázat célja: A Romániában, Ukrajnában, Szerbiában, Montenegróban és Szlovákiában, közoktatási (nem felsõfokú vagy felsõoktatási képzés) szórványterületen dolgozó pedagógusok és tanulók ösztöndíjának biztosításához, utazási, valamint kollégiumi ellátási költségekhez történõ hozzájárulás.

2. A pályázat benyújtására jogosultak köre: Romániai, szlovákiai, ukrajnai, szerbiai, montenegrói jogi személyiséggel rendelkezõ nonprofit szervezetek (civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, egyházak, társulások, stb.) nyújthatnak be pályázatot. Pályázni kizárólag a megjelölt területi hatályú országokban, szórványterületen

rendszeres (iskola- vagy kvázi iskolarendszerû) munkaköri, illetve tanulói munkaformában dolgozó pedagógusok és tanulók ösztöndíjának biztosítására, diákok és pedagógusok utazási költségeire, valamint szórvány-oktatási feladatokhoz kapcsolódó kollégiumi ellátási költségekre lehet. Pedagógusok esetében az ellátott feladatra szerzõdést kell kötni, amelyet a

támogatás szakmai és pénzügyi elszámolásának elkészítésekor - a teljesítés igazolásával együtt - másolati formában be kell nyújtani. Egy szervezet csak egy pályázatot nyújthat be, amelyben az igényelt támogatási összeget 1000 forintos nagyságrendig kell megadni. A nyertes pályázókkal a Balassi Intézet 2010. december 6-ig köt szerzõdést, és az abban foglalt feltételeknek megfelelõen gondoskodik a kifizetésrõl elõfinanszírozás és vissza nem térítendõ támogatás formájában. A támogatás folyósítására a szerzõdés mindkét fél által történt aláírását követõen, a szerzõdésben rögzített idõpontig kerül sor. A támogatási szerzõdésben foglalt támogatási összeg felhasználásának kezdõ határideje 2010. szeptember 1., véghatárideje 2011. május 15., de 2011-re átnyúló finanszírozás esetén a program 2010. évi indítású kell, hogy legyen. A pályázati adatlap beküldésével a pályázó tudomásul veszi a pályázati feltételeket. 3. A pályázatok benyújtása, határidõ A pályázatokat kizárólag a Nemzeti Erõforrás Minisztérium Oktatásért Felelõs Államtitkárság Határon Túli Magyarok Titkársága adatlapján lehet benyújtani; A kitöltött pályázati adatlapokat 3 eredeti példányban – az elõírt mellékletek csatolásával postai úton a Balassi Intézetbe: 1016 Budapest, Somlói út 51. Szécsi Viktóriának címezve kell eljuttatni, továbbá elektronikusan az [email protected], illetve a [email protected] e-mail címekre. 2010. november 15-ig (a postai bélyegzõ kelte). A pályázó a pályázat benyújtásakor az alábbiakat köteles csatolni: A szervezet létezését igazoló – határon túli szervezet esetében 90 napnál, magyarországi szervezet esetében 30 napnál nem régebbi – eredeti okirat vagy annak közjegyzõ által hitelesített másolata 1 példányban. Közjegyzõ által hitelesített aláírási címpéldányt 1 példányban. (banki aláírási címpéldány nem fogadható el) A szervezet hatályos létesítõ okiratának egyszerû másolatát, illetve annak magyar nyelvû fordítását, továbbá az „adatlap” mellékletét képezõ nyilatkozatokat. Az adatlap mellékletét képezõ nyilatkozatokat. A Rendelet 5. § (11) bekezdése értelmében a támogató a pályázó nyertessége esetén, amennyiben az írásban nyilatkozik arról, hogy hazájában erre vonatkozó igazolást a bank nem ad ki - eltekint a beszedési megbízásra felhatalmazó nyilatkozat, illetve egyéb biztosítékadási kötelezettség teljesítésétõl. A pályázó a pályázattal kapcsolatban az alábbi személyektõl kérhet felvilágosítást: Szécsi Viktória- Balassi Intézet, telefon: +36-1-666-7983. Király Annamária- Nemzeti Erõforrás Minisztérium +36-1-795-4397 A pályázatra egyebekben a magyar jog szabályai – így különösen a Rendelet és az Ámr. – az irányadóak. Nemzeti Erõforrás Minisztérium Balassi Intézet

8. 2010. október 29.

Szilágyság/43.

Ifjúság


WEBagos - A képekben digitalizált történelem A Szilágybagosi Bánffy Kulturális Egyesület a ,,Fiatalok lendületben” elnevezésû program keretében október végén fejezte be a WEBagos elnevezésû projektjét. A projekt fõ célja a fiatalok kezdeményezésérõl szól, akik önkéntesen járták a falut és digitalizálták az öregeknél fellelhetõ régi fotókat. Ennek apropójaként beszégettünk Szabó Tamással, a projekt ötletgazdájával és felelõsével.

- Honnan jött az ötlet, hogy régi fotókat digitalizáljatok? - Az ötlet nem újszerû, ugyanis egyik unokatestvéremmel, aki néprajzszakos, már ezelõtt 3-4 évvel megfogalmazódott bennünk, hogy a faluban még megmaradt régi képeket össze kellene szedni és digitalizálni, illetve egy adatbázist létrehozni, azaz létrehozni úgymond Szilágybagos múltját, történelmét képekben. Aztán 2009 õszén sikerül beszerezni az ehhez szükséges eszközöket egy Szülõföld Alap pályázatból, valamint el is kezdtem a munkát. - A fiatalok bevonása tehát nem az elsõ pillanattól fogva történt? Így van, amint említettem, maga az alapötlet régebbi és a koncepció is bejáratott volt. Vagyis a régi képeiket nem szívesen adják oda az öregek senkinek, hogy elvigyék otthonról, félve attól, hogy nem fogják visszakapni. A mi koncepciónk is ez volt, ugyanis mit ér egy halom kép információ nélkül? A képek történetét, illetve a képen lévõ szereplõket csak a tulajdonosaik tudják azonosítani, tehát a digitalizálást legcélszerûbb az idõseknél, otthonaikban elvégezni. Miután összegyûlt pár száz fotó, ekkor jött az ötlet, hogy fiatalok bevonásával talán hatékonyabban lehetne dolgozni, és azáltal, hogy a fiatalok a kezdeményezõk, jobban magukénak érzik a projektet, illetve egy közvetlenebb kapcsolat alakúl ki közöttük és a faluban élõ idõsebb generáció között. - Hogyan lett az ötlebõl megnyert projekt? - Az alapötlet tehát adott volt, fiatalok bevonása a munkába. A következõ lépés a forrás keresés volt, vagyis az ötletünkhöz pénzt teremteni a megvalósításhoz. A Fiatalok lendületben elnevezésû program pedig éppen

ezt támogatta, vagyis a fiatalok aktív szerepvállalását a közösségi életben. Innem már csak egy lépés volt a projekt megírása és regisztrálása. - Kicsit konkrétabban, mi volt a projekt lényege? - A projekt lényege az, hogy a 8 önkéntesbõl álló fiatal csoportot elõször is fel kellett készíteni a digitalizálási folyamatra, mert ugye, nem mindenkinek evidens a teljes folyamat és a technikai háttér. Elsõ lépésként tehát egy 2 napos képzést tartottunk, aminek keretén belül ismertettük a fiatalokkal a scannelés folyamatát, a digitális adatbázosik fogalmát, képszerkesztést, adatbázis létrehozását és némi webfelhasználói alapismeretet. A következõ lépés a projekt

digitalizálása, valamint a képekhez fûzõdõ információk rögzítése. A projekt keretén belül sikerült több mint 700 fotót digitalizálni, viszont ez a folyamat a projekt végeztével nem ért véget, hiszen ami a lényege is egy ilyen programnak, hogy ne érjen véget a támogatási periódus végeztével, vagyis maga az aktív szerepvállalás folytatódjon. Az önkéntesek ezután is idejüktõl függõen fognak gyûjteni folyamatosan, amíg minden öreghez eljutunk. A végsõ munkafázis pedig a képek szerkesztése volt, valamint az adatbázis létrehozása. A projekt végéig összegyûjtött fotók 2 féleképpen lesznek elérhetõk: online, azaz a falu honlapján, valamint azok számára, akik nem rendelkeznek otthon internet elérhetõséggel, azoknak egy offline

promoválása volt, vagyis tudatni kellett a falu közösségével, hogy mit is akarunk mi létrehozni, valamint inkább az önkéntesek rokonainál kezdtük el a gyûjtést. A minél nagyobb körben való megismertetés céljából vetítést is szerveztünk, ahol az addig összegyûjtött képekbõl válogattunk. Ezután következett a munkafázis, azaz a képek felkutatása és

verziót is készítünk, ami egy digitális adathordozón fog megjelenni, ezáltal például sima otthoni DVD lejátszóval is meg lehet majd jeleníteni a fotókat. A végsõ lépés a projektben pedig a projekt ismertetése másokkal is, vagyis vetítéseket szerveztünk a környezõ településeken, ahol a résztvevõk csemegézhettek a régi fotókban, illetve megismerhették a Fiatalok lendületben programot. - Ahogy szavaidból kivettem a projekt elérte a várt hatásokat illetve célkitûzéseket. Jól értettem? - Igen, úgy gondolom elértük a projekttel azt amit szerettünk volna, vagyis elsõsorban sikerült aktívan bevonni fiatalokat a közösségi életbe, és sikerül egy szép számú digitális arhívumot létrehozni. Jó volt látni, hogy a szilágybagosi fiatalokat érdekli a közösség élete és készek tenni is ezért valamit. - Említetted, hogy maga a digitalizálási folyamat nem ért véget. Ez mit jelent, illetve mikor ér véget? - Jó késrdés! Amikor ezt említettem, arra utaltam, hogy ugyan a projektünk kivitelezési fázisának vége és el kell küldenünk a támogató felé a beszámolónkat, de maga a munka még messze nem ért véget, addig amíg a projekt elején feltérképezett öreg családok mindegyikét meg nem látogattuk, vagyis amíg nem érezzük, hogy lehetõleg minden régi fotót sikerült digitalizálnunk. A folytatásban, igéretükhöz híven remélhetõleg az önkéntesek is besegítenek még, és persze én is folytatom szabad idõmben a munkát, remélem sikerül összeszedni több mint 2000 képet. - A falu lakossága, hogyan viszonyult a kezdeményezéshez? Milyen a viszhangja a projektnek a településen? - A lakosság viszonyulását illetõen a

A szakmaiságban látja Erdély jövõjét az RMDSZ Az RMDSZ Ügyvezetõ Elnöksége és a Magyar Ifjúsági Értekezlet új programot indít. Az erre vonatkozó sajtóközlemény az alábbiakban olvasható: „Építjük Erdélyt” címszó alatt, 2010. novemberében kezdõdik az RMDSZ Ügyvezetõ Elnöksége és a Magyar Ifjúsági Értekezlet által szervezett 18 hónapos országos képzéssorozat. A program célja egy olyan Erdély szinten összhangban tevékenykedõ ifjúsági réteg megteremtése, amely közösségi vízió- és küldetésmeghatározó szerepet vállal fel, és gyakorlati szervezõ tevékenysége révén járul hozzá a romániai magyar közösség hatékonyabb érdekképviseletéhez. Kovács Péter RMDSZ ügyvezetõ alelnök elmondta: a projekt keretében az elsõként közösségi vezetõképzõre, majd ezt követõen kampányképzésekre és intenzív kampánymenedzsment-képzésre, illetve kommunikációs képzésre kerül sor. Közösségi vezetõképzõk Székelyföldön, Partiumban, illetve a szórványban egyaránt indulnak. Célkitûzései többek között az

RMDSZ helyi és területi szervezõképességének erõsítése, a 2012-es helyhatósági és parlamenti választásokra való felkészülés, továbbá egy olyan generáció felkarolása, amely 10-15 éves távlatban képes a közösségi jövõkép, küldetés kialakítására és ennek gyakorlati megvalósítására. A közösségi vezetõképzõre a Székelyföldön elsõként november 4. és 9. között Árkoson, majd december 2-7. és január 6-11. közötti idõszakokban Csíksomlyón kerül sor. A képzések a problémakezelés, a konfliktusmenedzsment, a közpolitikák, a pályázati forrásszervezés, valamint az imázs, a kommunikáció és a hálózatszervezés tematikákat érintik. „A képzések eredményeként létrejön egy olyan közösségszervezõ, dinamikus csapat Erdély teljes területén, amely megfelelõ szakmai alappal rendelkezve megerõsíti az RMDSZ területi szervezetek és társult szervezetek szervezési kapacitását, továbbá professzionális tudást ad a projektek, akciók, rendezvények megszervezésének – emelte ki Kovács Péter ügyvezetõ alelnök. (sajtokozlemeny)

projekttel kapcsolatban kellemes meglepetések értek, ugyanis sokkal nyitottabbak voltak az idõsek mint azt gondoltam volna. A vetítések mindenképp segítettek a két tábor közeledésében, fõleg azáltal, hogy az öregek megértették, mit is akarunk, mit is jelent a digitalizálás, scannelés. Konkrétan vetítés után oda jöttek hozzánk idõsek, kérve minket, hogy az õ régi fotóikat is legyünk szívesek és digitalizáljuk, illetve nagyon szivélyesen fogadtak otthonaikban, és dolgunk végeztével õk köszönték meg a munkánkat. Ezáltal úgy gondolom, pozitív volt a viszhangja a projektnek a faluban. - Az idõsebb korosztály hogyan élte meg a képekben rögzített történelem a modern eszközök segítségével való megörökítését? - Az emberek alapvetõen kíváncsi természetûek, ezáltal szívesen nézegetnek az emberek régi fotókat, amiken sok esetben õk is feltûnnek. Az idõsek büszkék arra, ha valaki ismerõst felfedeznek a képeken. Ez a vetítéseken is visszatükrözõdött, amikor hangos beszólásokkal illettek képeket, hogy „ni az ott én vagyok a harmadik sorban”. Véleményem szerint örülnek annak, hogy az õ generációjukat képviselõk, úgymond ezáltal újra halhatatlanná lettek, vagyis miután annak idején lefotózta õket valaki, és ezek a képek kezdenek megkopni, újabb technológiai eszközök segítségével ismét megörökítve vannak. - Milyen nehézségek adódtak a projekt során, ha voltak? - Természetesen akadtak nehézségek, én leginkább a komunikációs problémákat említeném meg. Vagyis ugye a fiatalokról azt tartjuk, hogy már a virtuális világban nõttek fel és komunikálnak. Ennek ellenére épp ezzel akadt némi gondunk. Ugye én Kolozsváron élek, ezért e-mailon komunikáltunk. Viszont azt vettem észre, hogy hiába a levelek végén a felszólítás, hogy mindenki kötelezõszerûen és határidõsen válaszoljon, legalább azt jelezve, hogy elolvasta, mégis legtöbb esetben válasz sem jött a levélre, viszont ha rákérdeztem telefonon is, akkor mindenki mondta, hogy megértette. - A projekt sikerén felbuzdúlva a bagosi fiatalok, milyen újabb ötletekkel álltak elõ a projekt folytatására, vagy mi lesz a következõ projekt, amibe közösen majd belevágtok? - Kicsit korai lenne ebbe még beleszaladni, hogy milyen konkrét ötletekkel jöttek a fiatalok, illetve milyen kornkrét tervünk van projektekkel kapcsolatban, de annyit elárúlhatok, hogy látszik egy pozitív irányba történõ elmozdulás a fiatalok részérõl. Konkrét ötletként azért megemlíteném a 70 év fölöttiek arcképcsarnokának a létrehozását, ami abban áll, hogy minden, jelenleg 70 év fölötti idõst lefotózunk és ezt idõrendi sorrendbe tesszük, aztán az évek múltával bõvítjük azokkal, akik betöltik a 70-et. - Végezetül, mik voltak a tapasztalataid a projekt irányításában, illetve mi az amire szerinted oda kell figyelni egy projekt vezetõnek hasonló esetekben? - A fiatalok érdeklõdés talán felûlmúlta az általam várt szintet, viszont ez az elején volt, folyamatosan kellett aztán ügyelni arra, hogy ez a lelkesedés ne lankadjon, vagyis idõnként motiválni kellett az embereket valamivel. Amit pedig mindenkinek ajánlani tudok, aki ilyen jellegû dologba vág, hogy nagyon fontos a közvetlen komunkáció, úgy a csapaton belül, mint kifele. Lejegyezte: Máté József

Szilágyság/43.

Hagyomány


9. 2010. október 29.

XIV. Zilahi Szüreti Napok Hagyományos rendezvénysorozatunk a szüreti felvonulással egybekötött néptánc gála és sportrendezvény után, október 20án, szerda délután a zilahi EMKE székházában folytatódott, ahol az est háziasszonya Kerekes Edit volt. A Pro Zilah Egyesület meghívására Szabó Csaba újságíró, az RTV Kolozsvári Stúdiójának belsõ munkatársa könyvbemutatót tartott, aki szervezõje volt több közös szórványrendezvénynek. Több alkalommal bemutatta városunk és a megye magyarlakta településeinek szokásait, hagyományait, mindennapi életét nemcsak helyben, hanem Szilágy megye határain túl is. Neki köszönhetõen videofelvételek, kisfilmek kerültek bemutatásra a Román Televízió magyar nyelvû adásában. Ez alkalommal a közönség megismerhette Mihály István Örömszakadtáig, Aczél Dóra, Fülöp Noémi és Szilágyi Szabolcs Naplóménes, valamint Szabó Csaba Kaffka Margit félmosolya címû könyveket. A könyvbemutatót könyvvásár és a könyvek dedikálása követte.

kiállítva Szentendrérõl, Zilahról és a közös eseményekrõl. Szentendrén van egy fenyõfa, amit a megboldogult Osváth Lajos Maholányi Pállal itt ástak ki csemetekorában a Meszesen. Jelenleg 15 méter magas. Idén tavasszal Szentendrén, a testvérvárosi kapcsolat 20 éves évfordulóján, jelképesen újra aláírták városaink polgármesterei a testvérvárosi szerzõdést. Október 21-én, csütörtökön a polgármesteri hivatal elõcsarnokában Pop Eszter a saját maga gyûjtötte diósadi népviseleteket és kézimunkákat mutatta be, majd a Tükörteremben az Ifjú Tehetségek Gálája következett. Matyi István mûvelõdési alelnök, az est házigazdája szólította a fiatal tehetségeket bemutatkozásra. A szépszámú közönség vastapssal jutalmazta a különbözõ hangszerek, néptánc, népzene és szavalók fiatal virtuózait. A gála fénypontja a Pro Zilah Egyesület által alapított „Év embere”, „Életmû” és „Ifjú tehetség” díjak, kitüntetések átadása

A szerda délutáni program második részében a Szentendre – Zilah közötti testvérvárosi kapcsolat 20 éves évfordulójára emlékeztünk Maholányi Pál a szentendrei Izbégi Baráti Kör elnökének közremûködésével és részvételével. Elmondta, hogy 1986 nyarán a Földközi tenger partján egy család szalonnát sütögetve, nevetgélve beszélgetett magyarul. Ez volt a zilahi Osváth család. A magyar szóra felfigyelve egy másik magyar család is csatlakozott a piknikhez, a szentendrei Forrai család. E találkozásnak köszönhetõen alakult ki számtalan barátság, közös kulturális mûsor szervezése és fõleg szentendrei részrõl segélyszállítmányok és diákok nyaraltatásának szervezése. Ez volt az alapja a Szentendre – Zilah testvérvárosi kapcsolat létrejöttének. Szentendrén a polgármesteri hivatal mellett a kapcsolattartás fõ támogatója az Izbégi Baráti Kör volt az évek folyamán, melynek képviseletében szerdai programunkat Maholányi Pál és dr. Babits Lajosné Mária tiszteltek meg jelenlétükkel. A testvérvárosi kapcsolat 20 évérõl bemutatásra került egy rövid film is. A terem falain több mint száz fénykép volt

volt. Az „Ifjú tehetség” díjat a bizottság Kõvári Arankának ítélte. Kõvári Aranka 1997-ben született Zilahon, a helyi „Avram Iancu” Iskola nyolcadikos tanulója, egyben a „Ioan Sima „ Mûvészeti Középiskola furulyaszakos diákja, valamint a Dulcis Animus reneszánsz és barok együttes szólistája. Több kulturális rendezvényen lépett fel elõadóként az ország különbözõ helységeiben, ahol több elsõ díjjal jutalmazták, valamint önálló hangversenyei voltak. Kõvári Aranka a MOL cég tehetségkutató programja alkalmával az elmúlt két évben kétszer volt elsõ helyezett, növelve ezzel városunk és iskolája hírnevét. A laudációt Veres Ernõ olvasta fel. Az „Év embere” kitüntetést Szabó Attila muzeológus, tanár, képzõmûvész vehette át. 1975-ben született Zilahon, a Megyei Történelmi és Mûvészeti Múzeum mûvészet szakos muzeológusa. Jelenleg a Ioan Sima Galéria vezetõje, melyet szervezése alatt felújítottak, így alkalmassá vált igényes hazai és nemzetközi kiállítások rendezésére. Képzõmûvészeti alkotásait több hazai és magyarországi tárlaton mutatták be. Szabó Attila számos kiállítást, kulturális és

mûvészeti rendezvényt kezdeményezett és szervezett. Alapítótagja az Ipp Art Társaságnak, elnöke az Atelier Z Mûvészeti Társaságnak és a Katakomba Társaságnak. A laudációt Kerekes Edit a Pro Zilah Egyesület kuratóriumi tagja olvasta fel. Életmûdíjban Maholányi Pál Szentendre és Zilah díszpolgára részesült. 1941-ben született Nógrádkövesden, Magyarországon. A bizottság városaink, közösségeink érdekében kifejtett kitartó és eredményes tevékenysége, 20 éves munkálkodása elismeréseként díjazta e szerény honoráriummal. Egyik fõ tevékenységének számít az a több mint tizenkétezer kötet összegyûjtése, szállítása, amely alapját képezi az „Ady Endre” Közkönyvtárnak.A laudációt Kovács Kuruc János tanár olvasta fel. Fodor István, a Pro Zilah Egyesület elnöke bemutatta a szervezetet. Ismertette, hogy a kitüntetettek által átvett plakett (Zilah város régi címere) idén új formában készült Adorján Ilona képzõmûvész alkotásaként. A sikeres rendezvénysorozat pénteken a festõi környezetben lévõ „Meszes Gyöngye” panzió éttermében zárult hagyományos szüreti bállal. A pompás népviseletbe öltözött ifjak bevonulásával, élükön a tavalyi szüreti bálon választott borkirállyal, Matyi István borbíró

vezetésével, fergeteges néptánccal nyitották meg a bált. A szõlõárverezés, a borkirályválasztás, a Terbete néptánc csoport valamint Szilágyi Pityu és zenekara fokozták a jó hangulatot. A szõlészettelborászattal kapcsolatos kérdésekre adott helyes válaszok után, a gyakorlati próbákon sikeresen túljutva – tülökfújás, lopótökkel borszívás, borivás – az idei év borkirálya Mike László lett. Az eskütétel után átvette felségjeleit, jogait valamint egy boroshordót, s mindenki tudtára adatott, hogy egy évig, azaz a jövõ évi szüreti bálig minden zilahi mulatságon joga van részt venni ingyen, ha királyi ornátusban jelenik meg. A vén Terbete álmát biztosan megzavarta a virradatkor hazainduló bálozók vídám hangoskodása. A XIV. Zilahi Szüreti Napok rendezvénysorozat szervezõi az RMDSZ Zilah városi szervezete és a Pro Zilah Egyesület voltak. Anyagi támogatói a Communitas Alapítvány, a Szilágy megyei Mûvelõdési és Mûvészeti Központ, Zilah Város Tanácsa, valamint cégek és magánszemélyek. Ezúttal mondunk köszönetet az anyagi támogatóknak, a szervezésben résztvevõknek. Támogatásuk, munkájuk által sok kellemes élményben volt részünk az egyhetes rendezvénysorozat alatt. Köszönet érte! Kerekes Gyula

10. 2010. október 29.

Szilágyság/43.

Sportvilág - Humor

Magyarország megelõzte Romániát Hét helyet javított a magyar labdarúgó válogatott a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) szeptemberi világranglistáján, ezzel pedig az Egervári Sándor vezette együttes a 44. helyre jött fel. Az 1993-ban életre hívott ranglistán Magyarország legelõkelõbb pozíciója a 42. helyezés volt, ezt a rangsor legelsõ felállításánál produkálta. Ami a magyarok Európa-bajnoki selejtezõbeli ellenfeleit illeti, Hollandia a második, Svédország a 36., Moldova a 78., Finnország (amely 22 helyet esett vissza) 86., San Marino pedig a 206. helyet foglalja el. A ranglista egyik legnagyobb meglepetése ugyanakkor, hogy a magyar válogatott elsõ ízben megelõzte a román nemzeti tizenegyet, amely négy helyet esett vissza és jelenleg az 50. pozíciót foglalja el - ami negatív rekord a „trikolórok”

történelmében. Ami a csoporttársakat illeti, Franciaország a 18., Fehéroroszország a 42., Bosznia az 53., Albánia a 65., Luxemburg pedig a 135. pozícióban található. A ranglista elején továbbra is a világ-és Európa-bajnok Spanyolország áll, megelõzve a világbajnoki döntõs Hollandiát, valamint Brazíliát, Németországot és Argentínát. A világranglista elsõ tíz helyezettje: 1. Spanyolország 1881 pont 2. Hollandia 1683 3. Brazília 1493 4. Németország 1481 5. Argentína 1320 6. Anglia 1205 7. Uruguay 1167 8. Portugália 1123 9. Horvátország 1086 10. Oroszország (25.) 1061

Pelé 70 éves Október 23-án volt 70 éves minden idõk egyik legismertebb és legjobb labdarúgója, a sportág egyetlen háromszoros világbajnoka, a brazil Pelé. Edson Arantes do Nascimento Minas Gerais állam egy kisvárosában született. Gyermekkora szegénységben telt, társaival labda helyett gyümölccsel vagy papírral kitömött zoknival focizott. Pelé (felvett neve semmit sem jelent) 15 évesen került a Santos csapatához, ahol elsõ bajnoki mérkõzésén négy gólt lõtt, majd 1957. július 7-én a válogatottban is bemutatkozott. Az 1958-as svédországi világbajnokság legnagyobb felfedezettje a Fekete Gyöngyszem volt. A franciák ellen mesterhármast ért el, a döntõben két gólt lõtt a svédeknek, s máig õ a világbajnokságok történetének legfiatalabb gólszerzõje. 1962-ben a chilei világbajnokságon az elsõ mérkõzésen megsérült (igaz, gólt is lõtt), de a világbajnoki aranyérmet átvehette. Hazatérve a brazil kormány nemzeti kincsnek nyilvánította, hogy megakadályozzák külföldre szerzõdését. Az 1966-os vébén megint csak megsérült, csapata nélküle a legjobb nyolcig sem jutott el. Pelé negyedik világbajnokságán vigasztalódott: 1970-ben Mexikóban végig remekül játszva vezére volt a csapatnak, a 4-1-re megnyert döntõben egy gólt lõtt az olaszoknak. Összesen 1363 mérkõzésen lépett pályára és 1281 (más számítások szerint 1284) gólt szerzett, mérkõzésenkénti gólátlaga 0,93 volt.

Száztizenegy (szigorúbb elvek szerint 92) válogatottsága során 97 (77) alkalommal talált a hálóba. 1958-ban a Sao Pauló-i bajnoki szezonban 139 gólt lõtt, 1964-ben a Botafogo ellen nyolc alkalommal volt eredményes. Az egész ország által hõn áhított ezredik gólt 1969. november 19-én, büntetõbõl szerezte, ezután a mérkõzés félbeszakadt, Pelét az ünneplõ tömeg vállán vitte le a pályáról. Õ maga legszebb góljának azt tartja, amelyet 19 évesen lõtt a Juventusnak: négy védõt játszott úgy át, hogy közben a labda nem esett a földre, majd elegánsan a kapuba fejelt. A mérkõzésrõl sajnos nem készült felvétel, a gól mégis látható: egy háromdimenziós animációkra specializálódott cég rekonstruálta azt Pelé kérésére. Utolsó válogatott meccsét 1971-ben a Maracana Stadionban játszotta, a 200 ezres közönség síri csöndben figyelte, amint a 10es számú mezt egy tízéves kisfiúnak adja át. 1974-tõl 1977-ig az amerikai Cosmos csapatában “vezetett le” a világ akkoriban legjobban fizetett sportolójaként. Pelé a sportág élõ legendája. Hazájában már 1966-ban szobrot kapott, ötvenedik születésnapja nemzeti ünnepnek számított. Amikor egy rabló rájött, hogy õt akarja kirabolni, elnézést kért, és elszaladt. Õ volt az elsõ labdarúgó, akit 1970-ben az év sportolójává választottak, õ az elsõ sportember, akit az UNESCO tiszteletbeli nagykövetévé nevezett ki. 2000-ben a FIFA (Maradonával együtt) az évszázad játékosának választotta. Kocsis Zoltán


Csehóban Falusi csehóban egy elég részeg fickó kutat a zsebében. Megkérdezi a barátja: - Komám, mit keresel ilyen izgatottan a zsebedben? - Csak azt szeretném tudni, szomjas vagyok-e még. *** Tinta Hajnali kettõkor verik az öreg székely ablakát. - Ki az? -, kérdi álmosan. - Én vagyok, az Áron bácsi, a Gergõ, a szomszéd legény! Van magának itthon tintája? - Nincsen fiam - válaszolja, majd megint elalszik. Húsz perc múlva megint verik az ablakot... - Ki az? - hangzik a kérdés megint. - Én vagyok Áron bácsi, a Gergõ, hoztam magának tintát... *** Laza A sas és a sólyom azzal lazulnak befüvezve, hogy leugranak a sziklafalról, majd amikor már majdnem földhöz érnének, kiterítik szárnyaikat és felemelkednek. Arra jár a medve: - Sziasztok, megpróbálhatom én is? - Hát persze.... Medve leugrik... A sas utánaszól: - Te medve, te tudsz repülni? - Nem... - Lazaaaaa, nagyon lazaaa... *** A buszmegállóban A buszmegállóban két ember beszélget. - Hallotta, a város külföldrõl rendelt autóbuszokat? - Ez rémes! - Tessék? Miért, mi ebben a borzasztó? - Már vagy húsz perce várunk a buszra, mikor fognak azok ideérni? *** Interjún Állásinterjún a fõnök a jelentkezõhöz: - Elég magas fizetést kér ahhoz képest, hogy nincs semmi szakmai gyakorlata. - Azért uram, mert sokkal nehezebb úgy elvégezni a munkát, ha nem tudom, mit kell csinálni.

*** A skót sorra pakolja le a könyveket a polcról egy dobozba. Megkérdezi a felesége: - Hát te, mit csinálsz? - Jönnek vendégségbe McDermot-ék. - Na és? Gondolod, hogy ellopják a könyveket? - Nem. Felismerik. *** A kis angyal - Anyu! Te hazudtál nekem! - mondja Jancsika az anyukájának. - Hazudtam? Hogyhogy? - Azt mondtad, hogy a kistestvérem egy angyal! - Ez így is van. Az öcséd tényleg egy kis angyal. - Nem igaz! Kidobtam az ablakon, de nem repült! *** Villamosszékben A töbszörös gyilkossággal vádolt személyt villamos székbe ültetik. - Van valami utolsó kívánsága? - mondja az õr. - Igen - És mi? - Megfogná a kezem? *** Két részeg Két részeg összeverekszik a kocsmában, az egyik végül leszúrja és feldarabolja a másikat. Kis idõ múlva tétován rászól: - Na, ne hülyéskedj Lajos, szedd már össze magad! *** Alvajárás - Képzeld, az éjjel álmomban elindultam és kikötöttem a földszinten lévõ étteremben! - El tudom képzelni, milyen kellemetlenül érezted magad mikor ott álltál a vendégek között hálóingben! - Hálóingben? Ki hord mostanában hálóinget??? *** Furcsa beszólások: - Tiszta víz a ruhám, és ez a te lelkeden szárad! - Mostanában a szép dús haj olyan ritka... - A találkozómat egy evõeszközboltnál beszéltem meg. Kések. - A hóhért grimaszversenyre küldték. Eszméletlen fejeket tud vágni! - Honnan jött ez, hogy mindent becsmérel? - Ócsáról. ***

Szilágyság/43. www.hhrf.org/szilagysag/

Hirdetés

11. 2010. október 29.

Szilágycseh északi részén fekvõ szõlõskertek fölött, zöldellõ legelõk és sûrû erdõk mellett várja vendégeit a

Panoráma Panzió és Étterem. Nálunk kellemesen vakációzhat, baráti vagy akár üzleti találkozókat, konferenciákat rendezhet; megszervezzük születésnapját, névnapját, lakodalmát vagy gyermeke keresztelõjét. Igényesen berendezett 10 szobánk mindenike mûholdas TV-vel és drótnélküli internetes csatlakozással felszerelt. A konferenciatermünk 50 fõ befogadására alkalmas. A 150 fõs éttermünk és a két 40 személyes fedett teraszunk minden igényt kielégítõ ínyencségekkel várja vendégeit! Elérhetõségeink: Szilágycseh, Május 1. utca 73 szám Mobil 0751-129.912, 0749-193.865 www.pensiune-panorama.ro

HOSU Szélvédõközpont GimaRom Dealer Szélvédõk és ajtó, ablakok árusítása, beszerelése Csomagtartók autóknak, buszoknak és kamionoknak Zilah, 1989. December 22. utca 96. szám. Tel/fax: 615511 Mob: 0744530939, 0766575383 e-mail: [email protected]

Mûködik a „La trei brazi” menedékház Görcsön határában, a DJ 108-as Zilah-Szilágycseh út mellett. Minden igényt kielégítõ 3 lakrésszel és 6 kétágyas szobával várjuk vendégeinket. 150 férõhelyes vendéglõnkben minden hagyományos és európai menüt kínálunk. Esküvõket, keresztelõket, összejöveteleket is szervezünk. A „La trei brazi” menedékház ideális hely, ha Ön szép környezetben jól akarja érezni magát. További információkért vagy helyfoglalásért tárcsázza a 0744/284-170 vagy a 0751/241-107-es telefonszámot.

Felszolgálót alkalmazunk!

Horgász, vadász és kemping felszerelések Zilah, 1989. December 22. (Kraszna utca) utca 39. szám Tel/Fax: 0260-661290, Mobil: 0744665150 e-mail: [email protected] ÚJ üzletünk megnyílt Zsibón Avram Iancu utca, Bl. G8 1. ap. Tel: 0260-644044

* Betegápolást vállalok. Több éves tapasztalattal rendelkezem. Érdeklõdni a 0260 630253-as telefonszámon lehet. * Családi ház eladó a Corneliu Coposu 26 szám alatt, 5 ár telekkel. Érdeklõdni a 0260 632465-ös telefonszámon lehet. * Kiadó kétszobás lakás (összkomfort, új hûtõszekrény, új mosógép) a Pandurilor utcában, a stadion közelében. Jó elérhetõség, kedvezõ ár. Érdeklõdni a 0264357075-ös telefonszámon lehet. * Decembertõl kiadó egyszobás kitûnõ állapotban levõ lakás (teljes felszereltség, internet) a Suciu Aurel utcában (a Titulescu sugáruttal párhuzamosan, attól kb 40 m-re), troli- és autóbusz megállók kozelében. Érdeklõdni 0740408483-as telefonszámon lehet, délután. * Zilahon a megyei kórház közelében kiadó kétszobás földszinti tömbházlakás. Megfelel üzlethelyiségnek vagy rendelõnek. Érdeklõdni a 0740 641187-es telefonszámon lehet. * Angol nyelv tanítását vállalom. Érdeklõdni a 0741 530521-es telefonszámon lehet. * Bélyeggyûjtõk, képeslapgyûjtõk, numizmatikusok, kártyanaptárgyûjtõk klubjának, egyesületének létesítése végett keressenek a 0747 100145-ös telefonszámon. * Eladó WF LT 35, 3 személyes és ponyvás, 88-as kiadás, lejárt mûszakival. Érdeklõdni a 0742 755913-as telefonszámon lehet. * Autószerelõ mûhelybe mechanikusokat és autóvillamossághoz értõ szakmunkást keresek. Érdeklõdni a 0744 680957-es telefonszámon lehet. * Eladó kertes ház Krasznán. Érdeklõdni a 0756374655-ös telefonszámon lehet. * Kiadó kétszobás tömbházlakás Zilahon az 1-es líceum közelében. Érdeklõdni a 0741 162275-ös telefonszámon lehet. * Kertes ház eladó Rátonban a 89. szám alatt. Érdeklõdni a 0260 633856-os telefonszámon lehet. * 100 éves kézi szövõszék eladó. Érdeklõdni a 0260 631611-es telefonszámon lehet.

* Középkorú tanítónéni szívesen vállalja IIV. osztályos tanulók iskolán kívüli oktatását, foglalkoztatását. Érdeklõdni a 0749 092881-es telefonszámon lehet. * Keresem azt az úri hölgyet, aki barátságot kötne hozzá megfelelõ úrral. Jelentkezni 65 éves korig a 0747 100145-ös telefonszámon lehet. * Angol nyelvet tanítok kezdõk és haladók számára. Érdeklõdni a 0741 530521-es telefonszámon lehet. * Fiatal, megbizható nõ takarítást vagy gyerekfelugyeletet vállalna. Tel. 0748912631 * Idõs hölgy/úr gondozását vállalom. Érdeklõdni a 0747 779290-es telefonszámon lehet. * Szoba kiadó diákok részére. Ár 130 lej plusz a költségek. Érdeklõdni lehet a 0260 612544 és a 0670 3371525-ös telefonszámokon. * Eladó 4 szobás földszinti lakás a Stadion negyedben. Érdeklõdni a 0756 564364-es telefonszámon lehet. * Eladó Zilahon az Észak-Liget negyedben 3 szobás összkomfortos tömbházlakás. Érdeklõdni a 0745/265243-as telefonszámon lehet. * Eladó telek Zilahon a Vânãtorilor utcában 42 ár területen . Építésre alkalmas. Irányár 1500 euró/ár. Érdeklõdni a 0742 947696-os telefonszámon lehet. * Eladó Szilágyfõkeresztúron 10 ár telek a Fõ út mellett. Érdeklõdni a 0743 042092-es telefonszámon lehet.

Vásárolok: - az Állami Vagyonalap (Fondul Proprietatea) részvényeit, - a 10-es törvény alapján kért és vissza nem szolgáltatott igénylések iratait. Érdeklõdni lehet a 0755 673764-es telefonszámon.

Q GAME GROUP KFT JÁTÉKAUTOMATÁK kihelyezésére, bérbeadására és mûködtetésére szakosodott cég kitûnõ együttmûködési lehetõséget kínál. 50 géppel dolgozókat önállóan vagy a cég mûködése engedélyével (licencével) ÚJDONSÁG !!! – Mások számára is bérbe adunk gépeket ! Látogassák meg bemutató szalonukat Marosvásárhelyen a Bolyai u. 3/6 sz. alatt. Tel.: 0746 057477, 0365 882352 E-mail: [email protected]

12. 2010. október 29.

Szilágyság/43.

Információ


Fogadóórák

ARMET DS Kft.

(elõzetes bejelentkezés alapján)

Zilahon, a Stadion utca 38. szám alatt készít dróthálókat cinkelt drótból. Termelési áron elad: - szögesdrótot - rábichálót - keretezett hálókat - szeget - hegesztett hálót - betonvasat - és minden hasonló terméket. Kitûnõ áraink vannak! Érdeklõdjenek a 0260-617700 vagy 0746198882-es telefonszámon

RMDSZ Szilágy meegyei szervezete

Intézmények

Zilah, Kossuth L. utca 33. szám tel: 0260-661685

Prefektúra Végh Sándor prefektus csütörtökön 10 órától Onorica Abrudan alprefektus szerdán 10.00 órától

Seres Dénes, elnök, parlamenti képviselõ pénteken 9.00-13.00 óra között Szilágyi Róbert, ügyvezetõ elnök hétfõtõl csütörtök 8.00-16.00 óráig

Szilágy Megye Tanácsa Marc Tiberiu elnök pénteken 10.00 órától Csóka Tibor alelnök kedden 12.00 órától Ionescu Cristian alelnök hétfõn 10.00 órától Vlaicu Radu titkár szerdán 10.00 órától

Az RMDSZ zilahi szervezete Naponta 13.00-14.00 óra között Hétfõ, Lakatos Sándor, elnök – földügyek Kedd, Szilágyi Sándor, városi tanácsos Szerda, Májer Gabriella, közjegyzõ Csütörtök, Demjén Attila, ügyvéd Péntek, Bogdán Zsolt, városi tanácsos A városi iroda nyitvatartásának idõpontja naponta: 12.00-16.00 Elérhetõségek: Városi iroda: 0360 566082 Lakatos Sándor, elnök: 0731-606453 Antal Csilla, titkárnõ: 0745-167739

Zilah Polgármesteri Hivatala Radu Cãpîlnasiu polgármester csütörtökön 10.00 órától Sojka Attila alpolgármester szerdán 10.00 órától Dana Cota alpolgármester kedden 10.00 órától

Szilágycseh Polgármesteri Hivatala

Szilágycsehben Az érdekvédelmi szervezet székháza munkanapokon 8.00-14.00 óra között várja az érdeklõdõket.

Varga András polgármester Csütörtök 8.00-12.00 Bulgãrean Emil alpolgármester kedd 8.00-12.00 Cordea Dan – Titus titkár s z e rd a 8.00 – 12.00

Szilágysomlyón Fekete Szabó András szenátor minden pénteken 10.00-12.00 óra között fogadja az érdeklõdõket. Az RMDSZ helyi szervezetének székháza munkanapokon 8.00-16.00 óra között mûködik, pénteken viszont csak 13.00 óráig van nyitva. A város magyar tanácsosai minden csütörtökön 15.00-17.00 óra között az RMDSZ székházában fogadják a lakosságot.

Zsibói Polgármestrei Hivatal Bãlãnean Eugen polgármester kedden 8.00-10.00 óra között Sárközi Pál alpolgármester csütörtökön 8.00-10.00 óra között Opris Maria titkár szerdán 8.00-10.00 óra között.

OMS Hungária Kft. Kolozsvári Fiókvállalata értesíti Zilah lakosságát arról, hogy megkezdték az ivóvíz és csatornázási rendszer felújítási és kibõvítési munkálatokat a városban a

Eladó AKCIÓS ÁRON

következõ utcákban: Traian, Rozelor, Mihai Eminescu, Avram Iancu,

GPS Evolio E450 Full EU+RO, 4,3 mm átmérõjû és

Andrei Muresan, Merilor, Voievodu Gelu, 9 Mai, Béke (Pãcii),

érinthetõs (touchscreen) képernyõvel, teljes

Nãzuintei, Maxim Gorki, Dacia, Bãii, Trandafirilor, Olarilor,

EURÓPA térképpel, és 3 év

Malom, Kraszna, Prunilor.

GARANCIÁVAL. Érdeklõdni lehet a 0721-297421-es telefonon.

TERMOMIK KFT

Ezúton is elõre elnézést kérünk a lakosságnak okozott kényelmetlenségért. Köszönjük megértésüket!

Ingyenes apróhirdetési szelvény 15 szóig

43./2010

TERMOPÁN AJTÓKAT ÉS ABLAKOKAT GYÁRT: -

KITÛNÕ MINÕSÉG, JÓ ÁR

-

4, 5 ÉS 6 KAMARÁS A OSZTÁLYÚ PROFILBÓL (fehér vagy

színes) -

LOWE + ARGON ÜVEG (2 vagy 3 rétegû)

-

ROTO vagy VORNE vasalat

-

SZÚNYOGHÁLÓ - SZÁLLÍTÁS ÉS

Feladó neve és címe Telefonszáma Szöveg

BESZERELÉS INGYENES CÍM: KRASZNA 1590 (a malom mellett) Telefon:

0749/271985 0735/500333

A szelvényt személyesen is be lehet hozni a szerkesztõségbe vagy postai úton lehet továbbítani. Kérjük nyomtatott betûvel töltsék ki a hírdetõ szelvényt, ne feledjék feltüntetni nevüket, lakcímüket, telefonszámukat. Adataikat bizalmasan kezeljük, szeretnénk elkerülni a kellemetlen meglepetéseket! Kizárólag a kitöltött szelvényt fogadjuk el, és csak magánszemélyektõl..

43. XIV. Zilahi Szüreti Napok október 29

Recommend Documents