MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4192. számú törvényjavaslat a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről
Előadó:
Budapest, 2007. október
Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter
2 2007. évi … törvény a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről Általános rendelkezések 1. § (1) A Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, valamint az ügyészség (a továbbiakban: a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv) a rájuk vonatkozó jogszabályok szerinti bűnüldözési feladataik végrehajtása céljából titkos információgyűjtést folytathatnak. (2) A titkos információgyűjtés olyan, titkos vagy leplezett tevékenység, amelynek keretében az e törvényben meghatározott eszközt és módszert az érintett személy tudta nélkül alkalmaznak, és amelynek használata a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő jogok korlátozásával jár vagy járhat. (3) Titkos információgyűjtés akkor alkalmazható, ha a megszerezni kívánt adat a) az elrendelés céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, b) más módon nem szerezhető meg, és a titkos információgyűjtés alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alkotmányos alapjogának – az elérendő bűnüldözési érdekhez képest – aránytalan korlátozásával. (4) E törvény – eltérő rendelkezés hiányában – nem alkalmazható a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett titkos információgyűjtésre. (5) E törvény alkalmazásában magánlakás a lakás, a lakás céljára használt egyéb helyiség, tárgy, a lakáshoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, az ezekhez tartozó bekerített hely, továbbá a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület, a telephely, valamint a nem magánlakás területén elhelyezett jármű. A titkos információgyűjtésre feljogosított szervek 2. § (1) A Rendőrség a) a nyomozás elrendeléséig a büntetőeljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Be.) által a nyomozó hatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény tervezett elkövetésének gyanúja esetén annak megelőzése, az előkészített vagy megkísérelt bűncselekmény felderítése és megszakítása, az elkövetett bűncselekmény felderítése, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat beszerzése, valamint az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása, elfogása érdekében,
3 b) a nyomozás elrendelésétől a nyomozás befejezéséig az előkészített vagy megkísérelt bűncselekmény felderítése és megszakítása, az elkövetett bűncselekmény felderítése és bizonyítása, valamint az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása, elfogása érdekében, c) a körözés elrendelésétől (elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs, európai elfogatóparancs kibocsátásától) ca) a bűncselekmény elkövetése miatt körözött személy tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása, elfogása, valamint cb) a magát a szabadságvesztés végrehajtása alól kivonó személy tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása, elfogása érdekében, d) a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében, a külön jogszabály szerinti megállapodás, illetve a személyi védelem tartama alatt, valamint e) a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó külföldi állam figyelmeztető jelzése, az Európai Unió keretei között létrejött bűnügyi együttműködésben részt vevő, vagy nemzetközi szerződés alapján más állam megkeresése alapján alkalmazhat titkos információgyűjtést. (2) A Vám- és Pénzügyőrség a Be. által a nyomozó hatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény tekintetében az (1) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott esetekben alkalmazhat titkos információgyűjtést. (3) Az ügyészség az ügyészségi nyomozás során az (1) bekezdés b) és ca) pontjában meghatározott esetekben alkalmazhat titkos információgyűjtést. (4) A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata a külön jogszabályban megállapított felderítő tevékenysége során az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben alkalmazhat titkos információgyűjtést. A titkos információgyűjtéssel érintett személy 3. § (1) Titkos információgyűjtést a) a 2. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint (2) és (4) bekezdése esetében a tervezett, előkészített, megkísérelt vagy elkövetett bűncselekményről feltehetően tudomással bíró, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, valamint az e személy hollétéről feltehetően tudomással bíró, b) a 2. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése esetében a gyanúsítottal, valamint a bűncselekmény elkövetésével a nyomozás addigi adatai alapján gyanúsítható, c) a 2. § (1) bekezdésének c) pontja esetében a körözött, illetve a körözött személy hollétéről feltehetően tudomással bíró, d) a 2. § (1) bekezdésének d) pontja esetében a fenyegetett helyzetben lévő, illetve védett, vagy e személyek biztonságát fenyegető, e) a 2. § (1) bekezdésének e) pontja esetében a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó külföldi állam figyelmeztető jelzésében, az Európai Unió keretei között létrejött bűnügyi együttműködésben részt vevő, vagy nemzetközi szerződés alapján más állam megkeresésében szereplő
4 személlyel szemben lehet alkalmazni (a továbbiakban: érintett személy). (2) Nem alkalmazható titkos információgyűjtés azzal szemben, aki lelkészi, illetve egyházi személyi titoktartási kötelezettségére figyelemmel büntetőügyben nem hallgatható ki. (3) A nyomozás elrendelését követően nem alkalmazható titkos információgyűjtés a) az érintett személy büntetőügyében az érintett személy védőjével szemben, b) a 2. § (1) bekezdésének b) és – a hozzátartozó kivételével – c) pontja esetében azzal szemben, aki a tanúvallomást a Be. szabályai alapján megtagadhatja. (4) A (2) bekezdés szerinti korlátozás kivételével a titkos információgyűjtésnek nem akadálya, ha az kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint. (5) A (2) és (3) bekezdés szerinti korlátozás nem érvényesül, ha a védőként eljáró ügyvéddel, a lelkésszel, illetve egyházi személlyel, valamint a tanúvallomás megtagadására a Be. alapján jogosult személlyel szemben az érintett ellen folyamatban lévő büntetőeljárással összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel. Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés 4. § (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a) informátort, bizalmi személyt vagy e szervvel titkosan együttműködő más személyt (a továbbiakban: titkosan együttműködő személy) vehet igénybe, a titkos információgyűjtésre feljogosított szervhez tartozását, illetve kilétét leplező tagját (a továbbiakban: fedett nyomozó) alkalmazhatja, b) az információgyűjtés céljának leplezésével adatot szerezhet be és ellenőrizhet (puhatolás), c) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhet, arról adatot szerezhet be és rögzíthet, d) a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében, indokolt esetben – sérülést és egészségkárosodást nem okozó – csapdát alkalmazhat, e) ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében – életének, testi épségének megóvása érdekében – a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv tagjának igénybevételével helyettesítheti, f) informátor, bizalmi személy vagy fedett nyomozó igénybevételével a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható anyagot, tárgyat, eszközt vagy ezek mintáit, alkatrészeit további vizsgálat céljából megszerezheti, illetve a bűncselekmény elkövetési körülményeit leplezett ügylet útján megismerheti (mintavásárlás), g) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthet. (2) Tilos a fedett nyomozónak, illetve a titkosan együttműködő személynek mást bűncselekmény elkövetésére rábírnia.
5 (3) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a vele titkosan együttműködő személy tevékenységéért a Kormány rendeletében meghatározottak szerint anyagi ellenszolgáltatást nyújthat. (4) A titkos információgyűjtésre feljogosított szervvel titkosan együttműködő személy által a titkos információgyűjtés keretében kívülálló személynek okozott kár megtérítésére a 13. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 5. § (1) Az e törvényben foglaltak teljesítése érdekében a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervvel együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében kezdeményezheti közszolgálati, közalkalmazotti, munkajogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését is. (2) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv nem kezdeményezhet az (1) bekezdés szerinti munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, az Országgyűlési Biztos Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál. (3) A foglalkoztatás jellegével kapcsolatos speciális szabályokat a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza. 6. § (1) Az életet, a testi épséget, a vagyont veszélyeztető fenyegetés, zsarolás, valamint – ha a törvény a bűncselekmény előkészületét büntetni rendeli, vagy valamely jogellenes cselekményre való felhívás képez bűncselekményt – bűncselekményre való felhívás esetén a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az előfizető vagy a felhasználó írásbeli kérelmére, a kérelemben foglalt időhatáron belül az előfizető vagy felhasználó által igénybe vett elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében, vagy elektronikus hírközlő hálózat, illetve számítógépes rendszereken folytatott kommunikációt megfigyelheti, lehallgathatja, tárolhatja, vagy a küldeménybe, közlésbe azok megfigyelése érdekében más módon beavatkozhat, továbbá a közlést lebonyolítók személyes adatait megismerheti és rögzítheti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – ha a kérelem erre irányul – a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a kérelmező magánlakását, az általa használt egyéb helyiséget, illetve tárgyat a kérelemben foglalt időhatáron belül átkutathatja technikai eszközzel megfigyelheti és az észlelteket rögzítheti. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekményekkel össze nem függő rögzített adatot három napon belül törölni kell. 7. § (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy és a titkos információgyűjtésre feljogosított szervhez való tartozás leplezésére, védelmére fedőokiratot készíthet, állíthat ki és használhat fel.
6 (2) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint fedőintézményt hozhat létre és tarthat fenn. Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre. (3) Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedőintézményként, e szervek okmánya fedőokiratként csak a feladatkörrel rendelkező miniszter és az érintett szerv országos vezetőjének előzetes írásbeli hozzájárulásával alkalmazható. (4) Az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az Országgyűlési Biztos Hivatala, a Köztársasági Elnök Hivatala és az Országgyűlés Hivatala által kiállítható fedőokiratot nem állíthat ki, az e szervek által kiállított irat fedőokiratként nem használható fel, továbbá az e szervek által kiállítható irat fedőokiratként nem készíthető el, nem állítható ki, és nem használható fel. (5) Ha fedőokiratként bíróság, illetve ügyészség közokiratának valótlan adatokon alapuló megváltoztatása, módosítása, valótlan tartalmú vagy új közokirat kiállítása szükséges, az okirat kiállítására jogosult bíróságot, illetve ügyészséget kell megkeresni. 8. § (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a fedett nyomozó, a titkosan együttműködő személy, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a) polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában, b) a személyi igazolvány nyilvántartásban, c) az anyakönyvi nyilvántartásban, d) az útiokmány-nyilvántartásban (külföldre utazásban korlátozott személyekre vonatkozó nyilvántartás, útlevélre vonatkozó nyilvántartás), e) a társadalombiztosítási nyilvántartásban, f) az adóhatóság által vezetett nyilvántartásban, g) a közúti közlekedési nyilvántartásokban (az engedély-nyilvántartás, a járműnyilvántartás, a származás-ellenőrzési nyilvántartás, az okmánytár, a parkolási igazolvány nyilvántartás és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás), h) a bűnügyi nyilvántartásban (a bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a büntetőeljárás alatt állók, az ujj- és tenyérnyomatok, a fényképek, valamint a DNS-profilok nyilvántartása), i) a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásában, j) a központi idegenrendészeti nyilvántartásban, k) a menekültügyi nyilvántartásban, l) a határrendészeti nyilvántartásban, m) a személyszállítást végző légifuvarozóknak a légi közlekedésről szóló törvény alapján kezelt adatokat tartalmazó adatbázisában, n) az ügyészség büntetőeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásában, o) a bíróságok által vezetett nyilvántartásokban (cégnyilvántartás, társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartása, gondnokoltak névjegyzéke), p) a bírósági ügyviteli nyilvántartásban, q) az ingatlan-nyilvántartásban, r) az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartásában s) a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásban fedőadatokat helyezhet el.
7 (2) A fedőadatokat azonnal törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló ok megszűnt. Adatszolgáltatás és feltételes adatszolgáltatás igénylése 9. § (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a nyomozás elrendelése előtt szándékos bűncselekmény felderítése, valamint az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása érdekében, e cél megjelölésével írásban adatszolgáltatást igényelhet a 8. § (1) bekezdésében felsorolt nyilvántartásokból, valamint a céginformációs szolgálattól. (2) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a nyomozás elrendelése előtt az ügyész engedélyével a két évig terjedő, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése, valamint az elkövető tartózkodási helyének megállapítása érdekében, e cél megjelölésével írásban adatszolgáltatást igényelhet a) az adóhatóságtól, b) postai és elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, c) az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelőtől, d) a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és más üzleti titoknak minősülő adatot kezelőtől. (3) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes, azt a megjelölt határidőn belül teljesíteni kell, az nem tagadható meg. Az adatkéréseket hiányos és töredékadatok esetén is teljesíteni kell. (4) Halaszthatatlan intézkedésként, ha a késedelem a titkos információgyűjtés eredményességét veszélyeztetné, a (2) bekezdés szerinti adatigénylést az ügyész engedélye nélkül is haladéktalanul teljesíteni kell. Ilyen esetben a megkeresést „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel kell ellátni. A megkereséssel egyidejűleg az ügyészhez előterjesztést kell tenni. Ha az ügyész az adatszolgáltatás igénylését nem engedélyezi, a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az így beszerzett adatokat azonnal törli. (5) Az adatszolgáltatás keretében beszerzett adat csak az igénylésben megjelölt bűncselekmény felderítése és bizonyítása során használható fel. 10. § (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az ügyész engedélyével a két évig terjedő, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az általa megjelölt feltétel bekövetkezése esetére közigazgatási szervtől legfeljebb kilencven napos időtartamra feltételes adatszolgáltatást igényelhet (a továbbiakban: feltételes adatszolgáltatás). (2) A feltételes adatszolgáltatásra vonatkozó igényben meg kell jelölni
8 a) az adatszolgáltatás feltételeit, b) a szolgáltatandó adatokkal érintett személy vagy tárgy azonosítására alkalmas adatokat, c) a szolgáltatandó adatok körét és d) a feltételes adatszolgáltatás időtartamát. (3) Ha a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv által megjelölt feltétel a feltételes adatszolgáltatás időtartama alatt bekövetkezik, a szolgáltatandó adatok körét a közigazgatási szerv megküldi az igénylő szervnek. Ha a feltételes adatszolgáltatás időtartama a feltétel bekövetkezése nélkül eltelik, a közigazgatási szerv törli a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv által megküldött adatokat. Fedett nyomozó igénybevétele 11. § Az ügyész engedélyével a) bűnszervezetbe történő beépülés, b) színlelt vételi szándékon alapuló, a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, továbbá a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközének biztosítása érdekében e dolog vételére irányuló leplezett megállapodás, és annak teljesítése (álvásárlás), c) az eladó bizalmának erősítése, a későbbi álvásárlás elősegítése végett a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képező dolog vásárlása (bizalmi vásárlás) érdekében a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv fedett nyomozót alkalmazhat. Ellenőrzött szállítás 12. § (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az ügyész engedélyével nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett, lehetővé teheti a megfigyelés alatt álló elkövető számára az általa birtokolt, a bűncselekménye tárgyi bizonyítási eszközét képező dolognak az ország területére történő behozatalát, más ország területére irányuló kivitelét, az ország területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetői a lehető legszélesebb körben felderíthetők legyenek, illetve a bűncselekmény elkövetésének körülményei megállapíthatóvá váljanak. (2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtásához fedett nyomozó vehető igénybe. A feljelentés elutasításának vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése 13. § (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az ügyész engedélyével a feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével adatszolgáltatásban állapodhat meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.
9 (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti. (3) Nem köthető megállapodás azzal a személlyel, akivel szemben olyan bűncselekmény miatt kellene nyomozást folytatni, amellyel más életét szándékosan kioltotta. A megállapodást fel kell bontani, ha a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv arról szerez tudomást, hogy az adatot szolgáltató személy ilyen bűncselekményt követett el. Az ügyészi engedélyhez kötött titkos információgyűjtés közös eljárási szabályai 14. § Ha akár a nyomozás elrendelése előtt, akár azt követően a 9. § (2) és (4) bekezdésében, illetve 10-13. §-ban meghatározott ügyészi engedélyhez kötött valamely eszköz vagy módszer alkalmazása szükséges, a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv vezetője az ügyészhez előterjesztést tesz, amely tartalmazza a) a szerv megnevezését, az ügyszámot, ha a nyomozást már elrendelték, annak időpontját, b) a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerinti megnevezését, a bűncselekmény gyanúját megalapozó adatokat, c) az alkalmazni kívánt eszköz vagy módszer megnevezését, az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó valamennyi adatot, d) a már alkalmazott titkos információgyűjtő eszközök és módszerek megnevezését, valamint az alkalmazás során addig beszerezett adatokat. Az ügyészségi nyomozásra vonatkozó eltérő szabályok 15. § (1) Az ügyészségi nyomozás során a titkos információgyűjtés elvégzésére az ügyész bármely titkos információgyűjtésre feljogosított nyomozó hatóságot utasíthatja, vagy a 21. §-ban foglaltak szerint jár el. (2) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény nyomozása során az ügyész titkos információgyűjtést kezd, e tényről tájékoztatja azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába az említett személy tartozik. Az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, ha azt az ügyész kéri, közreműködik az ügyészségi nyomozás során alkalmazott titkos információgyűjtésben. (3) Ahol e törvény a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés keretében végzett cselekményhez az ügyész engedélyét írja elő, az engedélyezés jogkörét a felettes ügyész gyakorolja. (4) Az ügyészségi nyomozás során az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködését a legfőbb ügyész és a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói külön megállapodásban határozzák meg. Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés
10 16. § (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv bírói engedéllyel a) magánlakást, illetve az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathat (titkos kutatás), az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, az ehhez szükséges technikai eszközt a magánlakásba beviheti és kiviheti, b) a magánlakásban történteket titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, az ehhez szükséges technikai eszközt a magánlakásba beviheti és kiviheti, c) postai küldeményt, zárt küldeményt felbonthat, tartalmát megismerheti, ellenőrizheti, rögzítheti, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében, vagy elektronikus hírközlő hálózat útján folytatott kommunikáció tartalmát megismerheti, és rögzítheti, d) a számítástechnikai rendszeren tárolt adatokat, illetve a számítástechnikai rendszereken történő kommunikációt megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírói engedélyhez kötött információgyűjtés kizárólag a büntetőeljárás megindítása előtt alkalmazható.
titkos
17. § (1) A 16. § (1) bekezdésében felsorolt eszközök és módszerek bírói engedéllyel történő alkalmazásának a 2. § (1) bekezdésében meghatározott célok érdekében a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény, b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény, c) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kitartottság, a kerítés, az embercsempészés, a hivatali visszaélés és a bűnpártolás három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata, d) szolgálati titoksértés bűncselekménye, e) az a)-d) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint – ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli – előkészülete esetében van helye. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeken kívül a 16. § (1) bekezdésében felsorolt eszközök és módszerek bírói engedéllyel történő alkalmazásának a kizárólagos ügyészségi nyomozás alábbi eseteiben van helye: a) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszakkal fenyegetés, b) a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi titkár, fogalmazó és ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a megyei bírósági végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, valamint a felsoroltak, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények,
11 c) a vesztegetés feljelentésének elmulasztása és a befolyással üzérkedés, d) az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, kivéve a hatóság félrevezetését, e) a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények, f) a katonai büntetőeljárásra tartozó, az a)-e) pontban felsorolt bűncselekmények. 18. § (1) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés alkalmazásának engedélyezéséről a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróság elnöke által kijelölt bíró (a továbbiakban: a bíró) a Be.-nek a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályai szerinti eljárásban határoz. (2) A nyomozás elrendelését megelőzően a 16. § (1) bekezdése szerinti titkos információgyűjtés alkalmazásának engedélyezésére irányuló kérelmet a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv külön jogszabályban meghatározott vezetője közvetlenül a bíróhoz terjeszti elő. (3) A nyomozás elrendelését követően a 16. § (1) bekezdésének b)-d) pontjai szerinti titkos információgyűjtés alkalmazásának engedélyezésére irányuló indítványt a Be. szabályai szerint az ügyész terjeszti elő. 19. § (1) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés engedélyezése iránti kérelemnek, illetve az indítványnak (a továbbiakban: indítvány) tartalmaznia kell a) a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv megnevezését, ha a nyomozást elrendelték, annak időpontját, az ügy számát, b) a titkos információgyűjtés tervezett alkalmazásának helyét, c) a titkos információgyűjtés tervezett alkalmazásával érintett valamennyi személy nevét, illetve az azonosításra alkalmas más adatot, valamint a titkos információgyűjtés alkalmazni kívánt eszközének, illetve módszerének megnevezését, titkos kutatásra irányuló indítvány esetén az érintett személy használatában lévő tárgy megnevezését, elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében, vagy elektronikus hírközlő hálózat útján folytatott kommunikáció, számítástechnikai rendszeren tárolt adat, illetve a számítástechnikai rendszereken történő kommunikáció megismerésére irányuló indítvány esetén a kapcsolási számot vagy azonosításra alkalmas egyéb adatot, d) az alkalmazás tervezett tartamának kezdő és befejező időpontját, naptári napban és órában meghatározva, e) az alkalmazás e törvényben meghatározott feltételeinek meglétére vonatkozó részletes leírást, így különösen az alapul szolgáló bűncselekmény megnevezését és a bűncselekmény gyanújára utaló adatokat, a titkos információgyűjtés elengedhetetlen alkalmazását indokoló körülményeket, az alkalmazás célját, f) sürgősségi vagy halaszthatatlan elrendelés esetén annak okát és időpontját. (2) Az indítványhoz csatolni kell az indítványban foglaltakat megalapozó iratokat. Az alkalmazás meghosszabbítására vonatkozó indítvány előterjesztésével egyidejűleg be kell mutatni a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat is. (3) A bíró az indítvány előterjesztésétől számított hetvenkét órán belül végzéssel határoz. Ha a bíró a titkos információgyűjtést engedélyezi vagy részben engedélyezi,
12 meghatározza, hogy kivel szemben, a titkos információgyűjtés mely céljából, milyen bűncselekmény miatt, a titkos információgyűjtés mely eszköze, illetve módszere, mettől meddig alkalmazható. A végzés titkos kutatás engedélyezése esetén az érintett személy használatában lévő tárgy megnevezését, elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében, vagy elektronikus hírközlő hálózat útján folytatott kommunikáció, számítástechnikai rendszeren tárolt adat, illetve a számítástechnikai rendszereken történő kommunikáció megismerésének engedélyezése esetén a kapcsolási számot vagy azonosításra alkalmas egyéb adatot is tartalmazza. (4) A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. (5) Ha az engedélyezés olyan késedelemmel járna, amely a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés sikerét veszélyeztetné, a nyomozás elrendelését megelőzően a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv külön jogszabályban meghatározott vezetője (sürgősségi elrendelés), a nyomozás elrendelését követően az ügyész (halaszthatatlan elrendelés) legfeljebb hetvenkét óra időtartamra elrendelheti a titkos információgyűjtést. Ez esetben az elrendeléssel egyidejűleg az engedélyezés iránti indítványt is elő kell terjeszteni. Ha a bíró az indítványt elutasította, változatlan ténybeli alapon újabb halaszthatatlan elrendelésnek nincs helye. 20. § (1) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés legfeljebb kilencven napra engedélyezhető, ez indítványra egy alkalommal legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható. Ha a bíró a titkos információgyűjtést engedélyezi, és az engedélyezés idején a titkos információgyűjtés indítvány szerinti kezdő időpontja már elmúlt, az alkalmazás kezdő időpontja az engedélyezés napja. (2) Ha a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés alkalmazása során az engedélyező végzésben foglaltakhoz képest az engedélyezés szempontjából bármilyen lényeges ténybeli vagy jogi feltétel megváltozik, és emiatt az engedélyben foglaltak az alkalmazás céljának eléréséhez nem elegendőek, nyolc napon belül kiegészítő indítványt kell előterjeszteni. Ha a bíró a kiegészítő indítvány alapján a titkos információgyűjtés alkalmazását engedélyező végzésében foglaltakat megváltoztatja vagy kiterjeszti, az (1) bekezdésben meghatározott határidőket az új engedélytől kell számítani. A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés teljes időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg a kétszázhetven napot. (3) Ha a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés alkalmazása során az ügyben a nyomozást elrendelik, és a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés alkalmazása továbbra is szükséges, új indítványt kell előterjeszteni. Ha a bíró az új indítvány alapján a titkos információgyűjtést engedélyezi, az (1) bekezdésben meghatározott határidőket az eredeti engedélytől kell számítani. (4) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést a 18. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv vezetője, a 18. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az ügyész azonnal megszünteti, ha a) sürgősségi vagy halaszthatatlan elrendelés esetén a bíró az indítványt elutasította, b) az az engedélyben meghatározott célját elérte, c) az engedélyben megállapított időtartam eltelt,
13 d) a nyomozást megszüntették, e) nyilvánvaló, hogy a további alkalmazástól sem várható eredmény, vagy f) a titkos információgyűjtés bármely okból törvénysértő. (5) A (2) bekezdésre figyelemmel nem kell kiegészítő indítványt előterjeszteni, ha az engedélyben megjelölt bűncselekmény súlyosabban büntetendő alakzata látszik megállapíthatónak. A titkos információgyűjtés végrehajtása 21. § (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a 16. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés végrehajtását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendeli meg. (2) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a 4. § (1) bekezdésének c) és g) pontja, a 6. § (1) bekezdése szerinti titkos információgyűjtés, valamint a 16. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés végrehajtása során elsősorban a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által biztosított szolgáltatásokat veszi igénybe. (3) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó esetben vagy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál rendelkezésre álló szolgáltatásokat veszi igénybe, vagy a titkos információgyűjtést maga hajtja végre. (4) A nemzetközi bűnügyi információgyűjtés végrehajtására az irányadóak.
együttműködés keretében folytatott titkos (1)-(3) bekezdésben foglaltak megfelelően
(5) Ha a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a titkos információgyűjtést maga hajtja végre, számára a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a titkos információgyűjtő tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat biztosíthat. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos adatkezelési szabályok 22. § (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a titkos információgyűjtés útján észlelteket hang, kép, hang- és kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel rögzítheti és az így rögzített adatokat kezelheti. (2) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait – beleértve a titkos információgyűjtésre feljogosított szervvel titkosan együttműködő személyeket és a fedett nyomozókat is – és a titkos információgyűjtés eredményét, valamint az (1) bekezdés alapján rögzített adatokat a) ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés befejezését követő legfeljebb két évig, b) ha az a) pontban meghatározott időhatáron belül büntetőeljárás indul, a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, de legfeljebb húsz évig,
14 c) titkosan együttműködő személyek és a fedett nyomozók esetén együttműködés és a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig
az
kezeli. (3) A titkos információgyűjtés befejezését követő nyolc napon belül törölni kell a) a titkos információgyűjtés céljával össze nem függő rögzített adatot, b) a titkos információgyűjtés során keletkezett minden olyan személyes adatot, amiről megállapítható, hogy a titkos információgyűjtés céljának megvalósulásához szükségtelen, c) a titkos információgyűjtés során keletkezett minden olyan személyes adatot, amit büntetőeljárásban bizonyítékként nem lehet felhasználni. (4) A 20. § (4) bekezdésének a) pontja esetében az addig rögzített adatokat azonnal törölni kell. (5) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt, ha a titkos információgyűjtést a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv maga hajtotta végre, annak tényleges befejezésétől, ha a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelte meg vagy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által biztosított szolgáltatásokat vette igénybe, attól a naptól kell számítani, amelyen a titkos információgyűjtés eredményét tartalmazó irat, vagy annak kivonata a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól a titkos információgyűjtésre feljogosított szervhez megérkezett. 23. § (1) A titkos információgyűjtés tényét, valamint az azzal beszerzett és rögzített adatot a titkos információgyűjtés alkalmazása során, illetve azt követően mindaddig, amíg a titkos információgyűjtés eredményét a büntetőeljárásban nem használják fel, a) a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés esetében a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv illetékes tagja, a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyész, b) az ügyészi engedélyhez kötött titkos információgyűjtés esetében az a) pontban meghatározottakon kívül az engedélyező ügyész és hivatali felettese, c) a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés esetében az a) és b) pontban meghatározottakon kívül az engedélyező bíró, illetve a titkos információgyűjtés engedélyezésével kapcsolatos bírósági iratokat az engedélyező bíró ügyelosztást végző vezetője, valamint a megyei bíróság elnöke ismerheti meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv köteles biztosítani, hogy a titkos információgyűjtés tényét, valamint az azzal beszerzett és rögzített adatot az adatvédelmi biztos, valamint annak felhatalmazott munkatársa a külön törvényben meghatározott feladatkörében eljárva megismerhesse. 24. § (1) A titkos információgyűjtést engedélyező bíró megkeresésére az általa engedélyezett titkos információgyűjtés során a megkeresés időpontjáig beszerzett
15 adatokat a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv köteles bemutatni. Ha a bíró megállapítja, hogy az engedély kereteit túllépték vagy más törvénysértés történt, a titkos információgyűjtést megszünteti. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. (2) Ha a bírói engedélyben érintettel szemben nem indult büntetőeljárás és az más büntetőeljárás sikerét vagy valamely szerv által folytatott titkos információgyűjtés érdekét nem veszélyezteti, a titkos információgyűjtés tényéről őt legkésőbb annak a nyomozásnak befejezése után értesíteni kell, amelyben a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést alkalmazták. (3) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtéssel érintett adatairól az érintett a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nem tájékoztatható. A tájékoztatás iránti kérelem teljesítését írásban, e törvényi rendelkezésre hivatkozva kell megtagadni. (4) A titkos információgyűjtés során beszerzett és rögzített adatok, az abban érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adatai, valamint a megtett intézkedések – ezzel összefüggésben különösen a konkrét eszközre, módszerre vonatkozó információk – nem hozhatók nyilvánosságra. 25. § (1) A titkos információgyűjtés tényéről, valamint az azzal beszerzett és rögzített adatokról a titkos információgyűjtés alkalmazása során, illetve azt követően mindaddig, amíg a titkos információgyűjtés eredményét a büntetőeljárásban nem használják fel, törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében a) más titkos információgyűjtésre feljogosított szerv, b) a nemzetbiztonsági szolgálatok, c) a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség, d) a külön törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szerv részére adható tájékoztatás, illetve továbbítható titkos információgyűjtéssel szerzett adat. (2) Titkos információgyűjtéssel szerzett adat külföldre történő továbbításáról külön törvények rendelkeznek. A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználása 26. § (1) A 4-13. §-ok szerinti titkos információgyűjtés során keletkezett, beszerzett vagy rögzített adat, illetve a titkos információgyűjtés során készült jelentés büntetőeljárásban történő felhasználásáról az ügyész határoz. (2) A fedett nyomozó a büntetőeljárásban tanúként nem hallgatható ki. Ha a fedett nyomozó kihallgatása szükséges, helyette a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv azon hivatásos állományú tagját kell kihallgatni tanúként, aki a fedett nyomozó konkrét feladat végrehajtására történő felkészítéséért, a fedett nyomozóval és az alkalmazó szervvel való folyamatos kapcsolattartásért, valamint a fedett nyomozó védelméért felelős.
16 A nyomozás elrendelését megelőzően bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználása 27. § (1) A nyomozás elrendelését megelőzően a bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés eredménye büntetőeljárásban annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben használható fel, amely miatt, és akivel szemben a titkos információgyűjtést a bíró engedélyezte, feltéve, hogy a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat beszerzését, de legkésőbb az engedélyben foglalt időtartam lejártát követően a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a feljelentési kötelezettségének harminc napon belül eleget tett, illetve a nyomozást elrendelte. E határidő számítására a 22. § (5) bekezdése irányadó. (2) Akivel szemben a bíró a nyomozás elrendelése előtt titkos információgyűjtést engedélyezett, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a titkos információgyűjtés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos információgyűjtés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak. (3) Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos információgyűjtést a bíró engedélyezte, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a titkos információgyűjtés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható. (4) Bizonyítékként nem lehet felhasználni a titkos információgyűjtés eredményét, ha a) a titkos információgyűjtést a 20. § (4) bekezdésének a) pontja, illetőleg a 24. § (1) bekezdése alapján szüntették meg, b) a titkos információgyűjtés érintettje – anélkül, hogy azt a bíró engedélyezte volna – olyan személy, akivel szemben a 3. § (2) bekezdése szerint nem alkalmazható titkos információgyűjtés, c) a titkos információgyűjtés eredményét e törvény más rendelkezésével ellentétesen szerezték be. 28. § (1) A nyomozás elrendelését megelőzően a bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként történő felhasználásáról a nyomozási bíró a nyomozás elrendelését követően az ügyész indítványára határoz. Az indítványhoz csatolni kell a titkos információgyűjtés eredményét tartalmazó iratot, vagy annak felhasználni kívánt kivonatát. (2) Azt, hogy a nyomozás elrendelését megelőzően az információgyűjtést bíró engedélyezte, az ügyész megkeresésére a megyei (fővárosi) bíróság elnöke igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megnevezését, az engedéllyel érintett ügy számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély kereteit. Az igazolást csatolni kell az (1) bekezdés szerinti indítványhoz.
17 (3) Ha a nyomozás elrendelését megelőzően bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés eredményének bizonyítási eszközként történő felhasználását a nyomozási bíró engedélyezte, az (1) bekezdés szerinti indítványhoz csatolt, illetve a nyomozási bíró által felhasználni engedélyezett iratokat a büntetőeljárás irataihoz kell csatolni. A nyomozás elrendelését követően engedélyezett bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználása 29. § (1) A titkos információgyűjtés eredménye annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben használható fel, amely miatt, és akivel szemben a titkos információgyűjtést a bíró engedélyezte. (2) Akivel szemben a bíró a nyomozás elrendelését követően a titkos információgyűjtést engedélyezett, a titkos információgyűjtés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos információgyűjtés e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak. (3) Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a nyomozás elrendelését követően titkos információgyűjtést a bíró engedélyezte, a titkos információgyűjtés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható. (4) Bizonyítékként nem lehet felhasználni a titkos információgyűjtés eredményét, ha a) a titkos információgyűjtést a 20. § (4) bekezdésének a) vagy e) pontja, illetőleg a 24. § (1) bekezdése alapján szüntették meg, b) a titkos információgyűjtés érintettje – anélkül, hogy azt a bíró engedélyezte volna – olyan személy, akivel szemben a 3. § (2) bekezdése szerint nem alkalmazható titkos információgyűjtés, c) a titkos információgyűjtést e törvény más rendelkezésével ellentétesen szerezték be. (5) Ha az ügyész a titkos információgyűjtés eredményét a büntetőeljárásban bizonyítékként kívánja felhasználni, a titkos információgyűjtés engedélyezése iránti indítványt, a bíró engedélyező határozatát, valamint a titkos információgyűjtés eredményét tartalmazó iratot, vagy annak felhasználni kívánt kivonatát csatolja a nyomozás irataihoz. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználása 30. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett nem bűnüldözési célú, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha a) olyan bűncselekmény bizonyítására kívánják felhasználni, amely miatt e törvény szerint a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés engedélyezésének helye lehet,
18 b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően a titkos információgyűjtést folytatott nemzetbiztonsági szolgálat legkésőbb a külső engedély lejártát követő harminc napon belül feljelentési kötelezettségének eleget tesz. (2) A nem bűnüldözési célú külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén is kizárólag az engedélyben megjelölt személy bűncselekményének bizonyítására használható fel. (3) A nem bűnüldözési célú külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként történő felhasználásáról a nyomozás elrendelését követően a nyomozási bíró az ügyész indítványára határoz. Az indítványhoz csatolni kell a titkos információgyűjtés eredményét tartalmazó iratot, vagy annak felhasználni kívánt kivonatát. (4) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett bűnüldözési célú külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználására e törvény 27-28. §-ának rendelkezései értelemszerűen irányadóak. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok 31. § (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásaik fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan – az általános számviteli szabályoktól eltérően – egy összegben kell szerepeltetni. (2) Speciális működési kiadásnak minősülnek a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi kiadások. (3) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhet.
a
(2)
bekezdésében
32. § (1) A fedőintézmény létrehozása és fenntartása a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv költségvetéséből – a speciális működési kiadások terhére – történik. (2) A fedőintézményre az államháztartásról szóló törvény rendelkezései nem vonatkoznak. Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona az azt létrehozó titkos információgyűjtésre feljogosított szervet illeti. (3) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv fedőintézményben szolgálatot teljesítő tagjának a szolgálati jogviszonya alapján kifizetett jövedelméből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg az érintett részére igazolást kiadnia.
19 (4) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv által az együttműködő magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyi jövedelemadó-levonási és befizetési kötelezettséget a díjazást nyújtó szerv teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. E jövedelemnek az összevont adóalapba történő beszámítására, a jövedelem bevallására, a kifizető adatszolgáltatására, az igazolás kiadására a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni. 33. § (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a speciális működési kiadások körébe tartozó valutakezeléssel, illetve -felhasználással, valamint a – társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai – adatszolgáltatással, továbbá a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel kapcsolatos eljárási szabályokat a törvényi előírások keretei között az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti. (2) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a titkos információgyűjtés végrehajtásával kapcsolatos fejlesztését a 21. §-ban foglaltakra figyelemmel, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal összehangoltan, az általa folytatott, illetve tervezett fejlesztések figyelembevételével hajtja végre. (3) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv speciális működési kiadása felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés – az irányítást ellátó miniszter, illetve az ügyészi szervezet vonatkozásában a legfőbb ügyész kivételével – nem végezhető. (4) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett adatra, forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtés konkrét jellegére utal. Felhatalmazó rendelkezések 34. § (1) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, valamint az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az irányításuk alá tartozó szervek tekintetében az ügyészi, illetve bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés engedélyeztetésével kapcsolatos eljárási és ügyviteli szabályokat rendeletben meghatározza. (2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, illetve az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az irányításuk alá tartozó szervek tekintetében a titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes szabályait utasításban határozza meg. Hatálybalépés 35. §
20 (1) Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (2) Az e törvény hatályba lépését megelőzően, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján engedélyezett bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján engedélyezett bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés eredménye a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha az elrendelés és a titkos adatszerzés, illetve a titkos információgyűjtés lefolytatása e törvény szabályainak megfelel. (3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alapján a bírói engedélyhez és az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredménye büntetőeljárásban akkor használható fel, ha a titkos információgyűjtés lefolytatása e törvény szabályainak megfelel. (4) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg nem lép hatályba a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XC. törvény 19. §-ának (4) bekezdése, 25. §-a (1) bekezdésének v) pontja valamint 27. §-ának (5) bekezdése. (5) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a) Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 9/A. §-a; b) Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 227/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében az „, illetőleg a büntetőeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést” szövegrész; c) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (Ttv.) 1. számú mellékletben a 30/A. pontot megelőző alcímben a „Belügyminisztérium” szövegrész, valamint az 1. számú melléklet 81. pontja; d) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 12. §-ának (3) bekezdésében az „az e” szövegrész, 178. §-ának (2) és (4) bekezdése, a (3) bekezdésének harmadik mondata, 178/A. §-ának (1) bekezdése, 200-206/A. §-a, valamint 604. §-a (1) bekezdésének b) pontja; e) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 76. §-ának (8) bekezdésében az „, illetve a titkos adatszerzés” szövegrész, a 92. §-át megelőző alcímben a „, titkos adatszerzés” szövegrész, a 92. §-ának (1) bekezdésében az „, illetve titkos adatszerzésre” szövegrész, a 92. §-ának (2) bekezdésében az „, illetve titkos adatszerzéssel”, valamint az „, illetve titkos adatszerzés” szövegrész, a 92. §-ának (4) bekezdésében az „, illetve a titkos adatszerzésre” szövegrész, a 182. §-a (2) bekezdésének f) pontjában az „, illetve titkos adatszerzéssel” szövegrész, a 188. §-ának 64. és 105. pontjában az „, illetve titkos adatszerzés” szöveg; f) a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 13. §-ának (5) bekezdésében a „, illetve titkos adatszerzésre”, valamint az „, illetve a titkos adatszerzés” szövegrész, az 53. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az „, illetve a titkos adatszerzésre” szövegrész; g) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény VII. Fejezete és 84. §-ának i) pontja; h) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „, illetve a titkos adatszerzés” szövegrész, a (6) bekezdésében az „, illetve a titkos adatszerzésre”, valamint a 8. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában az „, illetve titkos adatszerző” szövegrész; i) a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 21-33. §-ai, 36. §-a (1) bekezdésének h) és i) pontjai és (2) bekezdésében a „, valamint h)-i)” szövegrész, 43. §ának b) pontja
21 a hatályát veszti. (6) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 5. §-ának (3) bekezdésében a „ – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 68. §-a (2) bekezdésének kivételével –” szövegrész helyébe a „– a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényben meghatározott kivételektől eltekintve –” szöveg, 15. §-ának c) pontjában az „Rtv. 68. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvény 9. §ában” szöveg, 19. §-ának (2) bekezdésében az „az Rtv. 64. §-ának (4) bekezdése alapján” szövegrész helyébe „a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvény rendelkezése alapján” szöveg, 25. §-ának (2) bekezdésében „az Rtv. 64. §-a (1) bekezdésének f) pontja esetében” szövegrész helyébe „a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvény ilyen rendelkezése esetében” szöveg, 35. §-ának (1) bekezdésében „az Rtv. 69. §-ának (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe „a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvény szerinti” szöveg, 35. §-ának (2) bekezdésében az „az Rtv. 69. §-ának (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe „a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvény szerinti” szöveg, 37. §-ának (1) bekezdésében „az Rtv.-ben” szövegrész helyébe „a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényben” szöveg; b) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 37. §-ának i) pontjában a „titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés”, szöveg 63. §-át megelőző alcímében a „titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés” szöveg, 63. §-ának (1), valamint (5)-(6) bekezdésében, 65. §-ának (1)-(3) bekezdésében a „titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés” szöveg, 63. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdésében, 65. §-ának (1) bekezdésének f) pontjában a „titkos adatszerzést” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtést” szöveg, 64. §-ában, 65. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, 65. §ának (4) bekezdésében a „titkos adatszerzéssel” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtéssel” szöveg, 63. §-ának (2) bekezdésében, 66. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „titkos adatszerzésre” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtésre” szöveg, 66. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „titkos adatszerzéshez” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtéshez” szöveg, 63. §-ának (3) és (6) bekezdésében, valamint 65. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a ”büntetőeljárási törvényben” szövegrész helyébe a „a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényben” szöveg; c) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 214. §-ának (1) bekezdésében a „ha e törvény” szövegrész helyébe a „ha törvény” szöveg lép. 36. § (1) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (Ttv.) 1. számú melléklete 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „26. Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége körében államtitokkörbe tartoznak: a) A Be. 175. §-ának (1) bekezdése és 192. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárásban az együttműködő gyanúsítottra vonatkozó adatok. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.
22 b) Az ügyészségi nyomozás során végzett titkos információgyűjtés tekintetében: ba) Az információgyűjtés eszközeinek, az erők és módszerek alkalmazásának eljárási szabályai. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év. bb) A konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenység során keletkezett adat, legfeljebb a büntetőeljárásban történő felhasználásig. bc) Az ügyészséggel együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, valamint a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvény alapján az ott megjelölt nyilvántartásokban fedőadatok elhelyezésének ténye és az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év. bd) a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvény alapján létrehozott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.” (2) A Ttv. 1. számú melléklete 30/A. pontjának b)-c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [30/A. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a továbbiakban: VSZ) tevékenységi körében államtitokkörbe tartoznak:] „b) A VSZ konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett adat, legfeljebb a büntetőeljárásban történő felhasználásig. c) A Be. 175. §-ának (1) bekezdése és 192. §-ának (1) bekezdése alapján ügyészi engedéllyel megtagadott, illetve megszüntetett nyomozás során keletkezett előterjesztések, javaslatok és jelentések, amelyek az együttműködő gyanúsítottra vonatkoznak. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.” (3) A Ttv. 1. számú melléklete 30/A. pontjának f)-g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [30/A. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a továbbiakban: VSZ) tevékenységi körében államtitokkörbe tartoznak:] „f) a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvény alapján létrehozott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év. g) Az VSZ-szel együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, valamint a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvény alapján az ott megjelölt nyilvántartásokban lévő fedőadatok elhelyezésének ténye és az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.” (4) A Ttv. 1. számú mellékletének 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
23 „46. A Rendőrség szolgálatának konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett adat, legfeljebb a büntetőeljárásban történő felhasználásig.” (5) A Ttv. 1. számú mellékletének 46/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „46/A. A Rendőrséggel együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, valamint a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvény alapján az ott megjelölt nyilvántartásokban lévő fedőadatok elhelyezésének ténye és az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.” (6) A Ttv. 1. számú mellékletének 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „47. A Be. 175. §-ának (1) bekezdése és 192. §-ának (1) bekezdése alapján ügyészi engedéllyel megtagadott, illetve megszüntetett nyomozás során keletkezett előterjesztések, javaslatok és jelentések, melyek az együttműködő gyanúsítottra vonatkoznak. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.” (7) A Ttv. 1. számú mellékletének 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „48. a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvény alapján létrehozott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.” (8) A Ttv. 1. számú mellékletének 137/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „137/B. A vám- és pénzügyőrség szerveinek konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett adat, legfeljebb a büntetőeljárásban történő felhasználásig.” (9) A Ttv. 1. számú mellékletének 137/D. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „137/D. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos oktatási célt szolgáló kiadványok. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.” (10) A Ttv. 1. számú mellékletének 137/E. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „137/E. a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényben meghatározott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.” (11) A Ttv. 1. számú mellékletének 137/F. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
24 „137/F. Az ügyész hozzájárulásával, vagy az ügyész által a Be. 175. §-ának (1) bekezdése alapján a feljelentés elutasítása, vagy a Be. 192. §-ának (1) bekezdése alapján a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével történő nyomozás megszüntetése során keletkezett azok az előterjesztések, javaslatok és jelentések, amelyek az együttműködő gyanúsítottra vonatkozó adatokat is tartalmaznak. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.” (12) A Ttv. 1. számú mellékletének 137/G. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „137/G. A Vám- és Pénzügyőrséggel együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, valamint a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvény alapján, az ott megjelölt nyilvántartásokban lévő fedőadatok elhelyezésének ténye és az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.” 37. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „52. § A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet a) kábítószerrel visszaéléssel (Btk. 282-282/C. §), b) terrorcselekménnyel (Btk. 261. §) c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel [Btk. 263. § (2) bek] d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel [Btk. 263/A. § (2)-(3) bek.] d) pénzmosással [Btk. 303. § (1)-(4) bek.] e) bűnszövetségben, vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.” 38. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 207. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [(2) A nyomozási bíró dönt:] „b) a titkos információgyűjtés engedélyezéséről, megszüntetéséről, valamint a titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban bizonyítási eszközként történő felhasználásának lehetőségéről a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvény rendelkezései szerint,” 39. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. §ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
25 „(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a) kábítószerrel visszaéléssel (Btk. 282-282/C. §), b) terrorcselekménnyel (Btk. 261. §) c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaéléssel [Btk. 263. § (2) bek.] d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel [Btk. 263/A. § (2)-(3) bek.] d) pénzmosással [Btk. 303. § (1)-(4) bek.] e) bűnszövetségben, vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.” 40. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg] „d) a költségvetési szervek egyes típusai - ideértve a felsőoktatási intézményeket, a Magyar Honvédséget, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a rendvédelmi szerveket, valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát, a külképviseleteket, a Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társaság formájában működtetett intézményeit és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket -, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzatfelhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának - e törvény előírásaival összehangolt - sajátosságainak megfelelő szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérő részletes szabályait, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározottak létszámnormáit;”
26 INDOKOLÁS a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslathoz Általános Indokolás 1. A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról rendelkező 2007. évi LXXXVIII. törvény 2. §-a módosította az Alkotmány 40/A. §-ának (4) bekezdését. A módosítás értelmében a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról szóló törvény vagy törvények elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A módosítás a 31/2001. (VII. 11.), valamint a 2/2007. (I. 24.) AB határozatokban foglaltak alapján, amelyek szerint a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazása az alapvető jogok olyan mélységű korlátozását jelenti, amely mindenképpen indokolja a szabályozás minősített többséghez kötését, egyértelművé teszi, hogy a Rendőrség titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására vonatkozó hatáskörének szabályozása – szemben az egyéb rendőri intézkedésekkel (testi kényszer, igazoltatás stb.) – nem pusztán a Rendőrségre, mint szervezetre vonatkozó kétharmadossági követelmény miatt igényel minősített többséget, ezért az Alkotmányban akár nevesített, akár nem nevesített szervezeteknek biztosított hasonló hatáskörök szabályozásához is szükséges a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata. 2. Az alkalmazható titkosszolgálati eszközök és módszerek, illetve alkalmazásuk elrendelésére, továbbá a használatukra jogosultak körének, illetve az ennek során megszerzett adatoknak a büntetőeljárásban történő felhasználására vonatkozó szabályozására csak a rendszerváltást követően – fokozatosan – került sor. 2.1. A titkos információgyűjtés szabályait első ízben a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvény rögzítette. A törvény meghatározta a titkos eszközök gyűjtőfogalmát, és az engedélyhez kötött eszközöket nevesítette is. Előírásai vonatkoztak mind a rendőrség, mind a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett titkos információgyűjtésre. Az alkalmazhatóságra vonatkozó általános érvényű szükségességi kritériumként kimondta, hogy különleges titkos eszköz csak akkor alkalmazható, ha az adatok más módon nem szerezhetők be. Meghatározta továbbá az alkalmazás célját és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) Különös Részi rendelkezéseivel összhangban felsorolta azokat a bűncselekményeket, amelyek felderítéséhez ezek az eszközök igénybe vehetők voltak. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 1994. október 1-jén történt hatálybalépésével az 1990. évi X. törvény rendőrségi tikos információgyűjtésre vonatkozó rendelkezései a hatályukat vesztették, és azóta a Rendőrség által folytatható titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok (mind a bírói engedélyhez között, mind a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés szabályai) az Rtv. VII. Fejezetében találhatóak. 2.2. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 1996. március 1-i hatálybalépésével az 1990. évi X. törvényt hatályon kívül helyezték, azóta a nemzetbiztonsági szolgálatok által folytatható titkos információgyűjtést az Nbtv. szabályozza.
27 2.3. A titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek és az általuk folytatható ilyen tevékenység jogi szabályozása tovább bővült a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény (Hőr. tv.) 1997. november 1-jén történt hatálybalépésével, ekkor a Határőrség – amely éppen e törvénnyel kapott bizonyos bűncselekmények esetén párhuzamos nyomozó hatósági hatáskört – az Rtv. szerinti bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtésre kapott törvényi felhatalmazást. Ezt követte a Vám- és Pénzügyőrségre vonatkozó szabályozás, amely szervezet az 1995. évi C. törvénynek az 1997. évi CIII. törvénnyel történt módosításával kapott – 1998. január 1-től – szintén az Rtv. szerinti bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtési jogosultságot azon bűncselekmények esetében, amelyek az akkor hatályos büntetőeljárási törvény rendelkezései szerint a nyomozó hatósági hatáskörébe voltak utalva. 2.4. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló, 1998. december 29-én hatályba lépett 1998. évi XCIII. törvény – az akkor hatályos büntetőeljárási törvény módosításával egyidejűleg – e szervezet részére nyomozó hatósági hatáskört és egyidejűleg a nyomozó hatósági hatáskörébe utalt bűncselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, a körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából már nem csupán bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtési jogosultságot, hanem az Rtv. szerinti teljes titkos információgyűjtési hatáskört biztosított, azzal a jogalkotási technikával, hogy a törvény szövege egyszerűen hivatkozásszerűen beemelte az Rtv. VII. Fejezetére történő utalást. 2.5. Az Országgyűlés ezt követően elfogadta a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvényt (Szbt.). E törvény 75. §-a a Hőr. tv., 77. §-a az akkor hatályos vámtörvény (1995:C. tv.) megfelelő rendelkezéseinek módosításával e két nyomozó hatósággal rendelkező rendvédelmi szervnek is megadta az Rtv. VII. Fejezete szerinti titkos információgyűjtés teljes spektruma alkalmazásának jogát. Az Szbt. 1999. szeptember 1-jén lépett hatályba, ezen időponttól – lényegében mind a mai napig – a Be. szerint nyomozó hatósági hatáskörrel rendelkező szervezetek mind a büntetőeljárás megindítása előtt, mind azt követően, a vádemelésig jogosultak az Rtv. VII. Fejezete szerinti bármely titkos szolgálati eszköz, illetve módszer alkalmazására, akár bírói engedélyhez kötött különleges eszközről, akár bírói engedélyhez nem kötött eszközről, illetve módszerről van szó. Azokat az eseteket, amikor titkos információgyűjtés vehető igénybe, a 2001. évi LXXXV. törvény az Rtv. módosításával 2002. április 1-től további esettel bővítette: nevezetesen ettől az időponttól kezdve a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében is folytathat tikos információgyűjtést. 2.6. Az 1989. évi XLVI. törvény állapította meg az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörbe tartozó bűncselekményeket, beiktatva a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvénybe (Ütv.) az e bűncselekményeket felsoroló mellékletet. A 2001. évi XXXI. törvény – 2001. június 27-i hatállyal – levonva annak konzekvenciáit, hogy bizonyos, rendkívül szenzitív bűncselekmények esetében az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörrel rendelkezik – az Ütv.-t is kiegészítette egy 9/A. §-sal, amely szintén az Rtv. VII. Fejezetében meghatározott valamennyi titkos eszköz alkalmazására jogosította fel az ügyészséget.
28 Az Ütv. szerinti szabályozás és a rendvédelmi szervekre vonatkozó szabályozás között az eltérés annyi volt, hogy mivel az ügyészség kizárólag nyomozási tevékenységet végezhet, míg a rendvédelmi szervek a nyomozás elrendelése előtt is igénybe vehetik a titkos eszközöket, ezt a törvény szövegezése is kifejezésre juttatta: az ügyészségi nyomozás során bűncselekmény elkövetésének felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából van helye titkos információgyűjtésnek, és értelemszerűen nincs helye ilyen tevékenységnek bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, körözött személy felkutatására, valamint a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében. 2.7. A Vám- és Pénzügyőrség szervezetére vonatkozó 1995. évi C. törvényt hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásának napjával a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (Vptv.) váltotta fel. E törvény annyiban tért el a korábbi szabályozástól, hogy a vámszervezet által végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályozást – ideértve a bírói engedélyhez kötött és nem kötött információgyűjtést, a sürgősségi elrendelést, a tevékenység sajátos gazdálkodási szabályait és fogalommeghatározásait is – szinte szó szerint átvette az Rtv.-ből. E törvény esetében tehát nem egyszerű utaló szabály történt az Rtv. VII. Fejezetére, a nem annak átültetése a vámszervezetről szóló törvénybe, mégpedig minősített többséggel. 3. A büntetőeljárás újraszabályozását a Kormány 1994. februárjában kelt kormányhatározatával rendelte el, a jogszabály-előkészítés ténylegesen 1997. nyaráraőszére csúcsosodott ki, és az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatot végül az 1998. évi XIX. törvény hirdette ki. 3.1. Az új Be. kodifikációjának egyik fontos indoka volt, hogy már az akkorra széttagolt bűnüldözési szabályrendszert viszonylag egységes törvényben szabályozza újra; ennek eredményeképpen az elfogadott törvény nyomozásról szóló fejezete önálló címben szabályozta a nyomozás elrendelését követően a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának egyes szabályait. Az elfogadott törvények ugyanakkor több hiányossága volt: nem tisztázta az Rtv. és a Be. alapján folytatható titkos információgyűjtés egymáshoz való viszonyát, nem szabályozta az Rtv. szerint a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés szabályait a nyílt büntetőeljárásban, illetve nem számolt azzal sem, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok is végeznek – szűk körben – bűnüldözési jellegű, egyébként pedig nemzetbiztonsági célból titkos információgyűjtést. A Be. az eredeti szövegével végül soha nem lépett hatályba. Mielőtt a hatálybalépése – több törvényi módosítási időpontra – megtörtént volna, a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos Rtv. és más törvényi szabályozást, valamint a Be. rendelkezéseit is több, igen jelentős módosítás érintette, illetve az Alkotmánybíróság is több ilyen tárgyú határozatot hozott. A Be. 2003. július 1-i hatálybalépésére a leglényegesebb változást a 2002. évi I. törvény, és kisebb mértékben a 2003. évi II. törvény hozta a szóban forgó szabályozási területen. 3.2. A módosítások egyik lényeges eleme volt – amely az Alkotmányíróság 2/2007. (I. 24.) AB határozatának egyik alapjául szolgált -, hogy a Be. e novelláris módosítása igyekezett összehangolni a büntetőeljárás megindítása előtt az Rtv. alapján folytatott, illetve a büntetőeljárás megindítását követően a Be. alapján folytatott különleges
29 eszközökkel és módszerekkel történő titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés szabályait, ezen belül is a feltételrendszerét. A helyzetet azonban bonyolította, hogy a Be. – az Rtv. fogalomhasználatától eltérően - nem titkos információgyűjtésként, hanem titkos adatszerzésként definiálta ugyanazt a tevékenységet, lényegében egyetlen elhatárolási elem az elrendelés időpontja volt. A Be. újabb novelláris módosítása a 2006. évi LI. törvénnyel történt meg, és e törvény titkos adatszerzési szabályai, elsősorban a felhasználhatóság szempontjából további differenciált megoldásra törekvő azonban számos jogértelmezési problémát keltettek. 3.3. A 2003. évi II. törvény 54. §-a módosította a Be. 206. §-a (3) bekezdésében felsorolt – a titkos adatszerzés, továbbá a nyomozás elrendelését megelőzően a bíró, illetőleg az igazságügy-miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban történő felhasználását lehetővé tevő – okokat, a magántitokhoz való jog és a személyes adatok védelméhez való jog sértetlensége érdekében és figyelemmel az Alkotmánybíróság gyakorlatára. A novella e szabályozással az adatvédelmi követelmények és a bűnüldözési érdekek összehangolására törekedett. Az Nbtv. több célból teszi lehetővé a titkos információgyűjtést. A törvény 53. §-ának (1) bekezdése alapján – három kivétellel – titkos információszerzés folytatható az Nbtv. 49. §-ban megjelölt feladatok teljesítése céljából. Ezen – a titkos információgyűjtést megalapozó – célok között szerepel meghatározott szervek, intézmények, létesítmények, illetőleg személyek biztonsági védelme is. A Be. szövege viszont kizárta az olyan bizonyíték felhasználhatóságát a büntetőeljárásban, amelyet nem a büntetőeljáráséval megegyező célból rögzítettek, ezért például az intézmények biztonsági védelme során szerzett adat az adott büntetőeljárás szempontjából nem számított törvényes bizonyítéknak, mivel azt eredetileg más céllal rögzítették. Az Nbtv. 43. §-ának szabályozása ellentmondásban volt a Be. 206. §-a (3) bekezdésében foglaltakkal. E rendelkezés ugyanis – a bűncselekmények hatékony üldözéséhez fűződő alkotmányos érdekre tekintettel – áttörte a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelésének célhoz kötöttsége elvét, kivételként állapítva meg azt az esetet, ha az adat hivatalból üldözendő bűncselekményi tényállás megvalósítására utal. A novella ezért a titkos adatszerzés, illetve a büntetőeljárást megelőzően elrendelt titkos információgyűjtés büntetőeljárás során történő felhasználhatóságára új, differenciált szabályozást vezetett be, amely a titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés felhasználásának eseteit a törvényben elkülönítette, és ezzel egyidejűleg meghatározta az ilyen módokon szerzett bizonyíték felhasználásának törvényi feltételeit. Ennek megfelelően a novella a Be. 206. §-ának szabályozási körét a titkos adatszerzés felhasználása esetére szűkítette, így hozva összhangba a rendelkezést az azt megelőző alcímmel, emellett a Be.-t új 206/A. §-sal egészítette ki, amely a titkos információgyűjtés eredményének felhasználása címet kapta, és megteremti a titkos információgyűjtés felhasználásának szabályait önálló §-ban. 3.4. A novella a titkos módszerek alapján beszerzett adatokat a felhasználás szempontjából három csoportra osztotta. Ennek megfelelően külön rendelkezett a 206. § a Be. alapján folytatott titkos adatszerzés felhasználásának feltételeiről, a 206/A. § (1)-(3) bekezdése a nyomozó hatóságok által, azaz bűnüldözési célból, bírói engedéllyel folytatott titkos információgyűjtés eredménye felhasználásának feltételeiről, valamint a 206/A. § (4)(5) bekezdése az Nbtv. felhatalmazása folytán a nemzetbiztonsági szolgálatok által folytatott titkos információgyűjtés eredménye felhasználásának feltételeiről.
30
4. Jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a titkos információgyűjtés – nemzetbiztonsági szolgáltatokról szóló törvényben nem szabályozott – szabályait egységes törvényben foglalja össze. Ennek indoka egyrészt az Alkotmánybíróság 2/2007. (I. 24.) AB határozata, másrészt a Magyar Köztársaság Alkotmányának 2007. évi LXXXVIII. törvénnyel történt, és 2008. január 1. napján hatályba lépő módosítása. Az AB határozat egyrészről az Rtv.-nek a titkos információgyűjtésre, másrészről a Be.-nek a titkos adatszerzésre vonatkozó több rendelkezését megsemmisítette. Az Alkotmány 40/A. §-a (4) bekezdésének 2008. január 1. napján hatályba lépő szövege pedig előírja, hogy a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról szóló törvények elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazása szükséges. Az Alkotmány módosítása megváltoztatja azt a jelenlegi helyzetet, miszerint a büntetőeljárás kezdete előtt alkalmazható titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályokat kétharmados többséggel kell elfogadni, a büntetőeljárás során alkalmazható titkos adatszerzésre vonatkozó szabályokat azonban – noha mindkét fogalom az Alkotmány-módosítás szóhasználata szerinti titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazását foglalja magában – egyszerű többséggel elfogadható törvény, a Be. tartalmazza. Ezért szükséges a bűnüldözési célú titkos információgyűjtést egy törvényben szabályozni, amely egyben rendelkezik az így beszerzett adatok büntetőeljárásban való felhasználásáról is. A Javaslat magában foglalja a jelenleg az Rtv.-ben, a Vptv.-ben, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvényben, szabályozott bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés szabályait is, hiszen az Alkotmány szerinti titkosszolgálati eszközök és módszerek fogalmi köre nyilvánvalóan kiterjed e rendelkezésekre is. A Javaslat már nem tartalmaz rendelkezéseket a Határőrség, mint önálló rendvédelmi szerv tekintetében, mivel a Határőrséget az Alkotmány módosítása, illetve az Rtv. módosításáról szóló 2007. évi XC. törvény 2008. január 1-i hatállyal integrálja a Rendőrségbe. Az egységes szabályozás alól – a tevékenység speciális jellegére figyelemmel – a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtő tevékenység kivételt kell, hogy képezzen, azaz az erre vonatozó szabályozást továbbra is a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) tartalmazza, azzal, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználásáról a Javaslat rendelkezik. A Javaslat a titkos eszközökkel és módszerekkel beszerzett adatok felhasználásával összefüggésben lényegében a hatályossal egyező szabályozást tartalmaz, újszerűsége az alapelvek, a célhozkötöttség és a módszerek világos törvényi megfogalmazásában áll. E szabályok megfogalmazásakor figyelemre volt az Alkotmánybíróság 2/2007. (I. 24.) AB határozatában általános érvénnyel írt elvekre is.
31 Részletes Indokolás Általános rendelkezések Az 1. §-hoz 1. A titkos információgyűjtés a bűnüldöző szervek egyik nemzetközileg is ismert és alkalmazott, a különböző országokban lényegében hasonló tartalommal bíró eszköze. Az alkalmazásából fakadó lehetséges jogsérelem jellege miatt azonban az alkotmányosság megköveteli a fogalom pontos törvényi meghatározását. Ezért a Javaslat meghatározza a titkos információgyűjtés fogalmát. A Javaslat e tevékenységeket egységesen titkos információgyűjtésként határozza meg, ezzel megszünteti a jelenlegi szabályozásban fennálló fogalmi különbségtételt, miszerint a büntetőeljáráson kívüli ilyen tevékenység megnevezése titkos információgyűjtés, míg a büntetőeljárás során folytatott tevékenység titkos adatszerzés. A bűnüldözés körében végzett tevékenységek jelentős része az érintett tudtával, az ő jelenlétében történik, az eljárásban keletkező okiratok az érintett által megismerhetővé válnak. A nyomozás során folytatott hatósági megismerő tevékenység általában nyílt abban az értelemben, hogy a hatóságok tagjai a kilétüket, hivatali állásukat szabályként vállalják, tevékenységük, egyes eljárási cselekményeik közvetlen célját és hivatalos minőségét nem leplezik vagy álcázzák. Ezzel szemben a titkos információgyűjtés olyan tevékenység, amelyet az érintett tudta nélkül alkalmaznak, mind a titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök, módszerek, mind a titkos információgyűjtést végző személyek kiléte rejtett, és az is marad. E tevékenység során szükségszerűen sérülnek, illetve sérülhetnek az érintett alkotmányos jogai, nevezetesen a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő jogok. Valójában nem a hatósági érdeklődés ténye, sem pedig az információigény kielégítésére használt módszerek vagy eszközök típusai (az informátor vagy bizalmi személy, a kommunikáció technikai eszközökkel történő dokumentálása) jelentik a titkot, hanem, hogy a sok lehetséges ember közül ki az informátor; mikor, hol és kivel szemben, milyen technikai eszközt vagy módszert alkalmaznak. A titok tehát a konkrét alkalmazás ténye. 2. A bűnügyi felderítés a célját tekintve feltételezett bűncselekmény felderítésére és bizonyítására irányul, folyamatban lévő vagy legalább közvetlen kilátásban lévő büntetőeljáráshoz kapcsolódik. A felderítés alkalmas a jelenben zajló történések észlelésére és rögzítésére, továbbá a jelen eseményeinek befolyásolására és azok megszakítására. A felderítésnek módjában áll információs képességeit szüntelenül fejleszteni, tervszerűen felhasználni, az akciók legkedvezőbb helyét és idejét megválasztani, egyes műveleteket megismételni, új pozíciókat kiépíteni. A nyomozásban ezek a lehetőségek egyáltalán nem, vagy csak szűk körben adottak. A felderítés időszerűségét csak az elévülés korlátozza, az idő múlásával az eredményesség növelhető, a nyomozásban az idő múlása a felderítési esélyeket szinte mértani haladvány szerint rontja. A titkos információk hitelességét az egyidejűség és a közvetlenség jelentősen növelheti, ugyanakkor a titkosság a hitelt érdemlőség ellenőrizhetőségét korlátozza. A nyomozásban a megszerzett bizonyítékok egy részének a hitelét azok közvetett jellege és az időmúlás ronthatja, de a védelem kontrollja széles körben lehetővé teszi a hitelesség ellenőrzését. A titkos információk jelentőségének felismerését nehezíti,
32 hogy a jelenben ismert, bűncselekménynek vélt magatartások nem feltétlenül viselik magukon a tényállásszerűséghez szükséges valamennyi jegyet, ezért alig dönthető el a büntetőjogi minősítés, gyakori az alternatív gyanúsítás és a célszemélyek viszonylag széles köre. A túlzottan szélesen meghatározott felderítési tárgy elhúzódóvá és drágává teszi az információszerzést. A titkos információgyűjtés ezért nem csupán alkotmányossági, hanem bűnüldözési szakmai szempontból is korlátok között folytatható. 3. A Javaslat szerinti titkos információgyűjtés célja: bűnüldözési cél, melyet a Javaslat 2. §-a konkretizál. A nyomozás, és benne a bűnügyi felderítés egyetlen legitim célja a büntető igazságszolgáltatás előkészítése (az adatgyűjtés célhoz kötöttsége). A feltárás során a bűnüldöző hatóságok nem rendelkezhetnek sajátjukként a tudomásukra jutott információkkal, ezért azokat csak a büntetőigény érvényesítésére szabad felhasználni. A megszerzett adatok értéke azon múlik, mennyiben alkalmasak az állami büntetőigény érvényesítésére. Mindazonáltal a felderítés tárgya csak részben azonos a nyomozás számára kijelölt bizonyítási tárggyal (Be. 75. §). A titkos erők, eszközök és módszerek alkalmazási feltételei, a fizikai védelmüket és titokban tartásukat meghatározó vagy befolyásoló tények és körülmények megismerése is a felderítés tárgyát alkotják. Az informátornak jelölt személy hírszerző lehetőségei, megbízhatósága, a tevékenysége törvényességében közreható körülmények, a fedett nyomozó biztonságát befolyásoló tényezők, például a felderítés tárgyai, de a büntetőeljárásban megvalósuló bizonyításnak nem. A büntetőeljárási szabályok által körülírt bizonyítási tárgyak akkor kapnak jelentőséget a felderítésben megszerzett információk jelentőségének értékelésénél, amikor ezeknek az információknak bizonyítékként történő felhasználására kerül sor a nyílt eljárásban [Be. 76. § (2). bekezdés]. A fentiekből következik, hogy a felderítés eszközei nem egyeznek meg a bizonyítás eszközeivel [Be. 76. § (1) bekezdése], hanem azokat a titkos eszközöket, eljárási módszereket, valamint titokban felderítési feladatot teljesítő személyeket (erőket) foglalják magukban, amelyek (akik) közvetítésével a bűnüldöző szervezet bizalmas információhoz (titkos adathoz) juthat. Míg a bizonyítási eszközök a bizonyítékoknak, a felderítési eszközök a bizonyítási lehetőségekről szóló bizalmas információknak a forrásai. A nyílt büntetőeljárásban először azt kell eldönteni, hogy miként hasznosítható az információ úgy bizonyítékként, hogy az ahhoz forrásként szolgáló felderítési eszköz titokban maradjon (megszerezhető-e tanúvallomásként, avagy tárgyi bizonyítási eszközként vagy okiratként, és végül szolgál-e a személy elleni gyanú megalapozásához, várható-e terhelti vallomás). A titkos adat kivételesen közvetlenül is felhasználható a vád megalapozására és a büntetőügy elbírálására, ha nincs mód a bizalmas forrás elleplezésére, és az információ mással nem pótolható bizonyítékul szolgál. A Be. általános rendelkezése szerint a büntetőeljárásban fel lehet használni azokat az okiratokat és tárgyi bizonyítási eszközöket, amelyeket valamely hatóság – jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése során a hatáskörében eljárva – a büntetőeljárás megindítása előtt készített, illetőleg beszerzett [Be. 76. § (2) bekezdése]. Ilyenkor sem lehet azonban eltekinteni a hitelesség vizsgálatától, beleértve azt is, hogy a védelem indítványozhassa a hitelt érdemlőség ellenőrzését. Ha ez nem lehetséges, akkor – tisztességes eljárás sérelme nélkül – a védelem által nem ellenőrizhető információkra ítéletet nem lehet alapítani. 4. A Javaslat meghatározza, hogy mely szervek és milyen feladataik végrehajtása céljából jogosultak titkos információgyűjtést végezni. A Javaslat szerint a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata és az ügyészség az a négy szerv, amelyik e tevékenység folytatására, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerinti bűnüldözési feladataik ellátása érdekében jogosult.
33 A Rendőrség és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata az Rtv., a Vám- és Pénzügyőrség a Vptv., az ügyészség a Magyar Köztársaság ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény szerint lát el bűnüldözési feladatokat. A titkos információgyűjtés e szervek által ellátandó más feladat teljesítéséhez nem vehető igénybe. A Javaslat 2. §-a határozza meg azokat a konkrét bűnüldözési feladatokat, amelyek érdekében a titkos információgyűjtésre feljogosított szervek ilyen tevékenységet folytathatnak. Ebből következik, hogy általános jellegű bűnmegelőzési vagy rendészeti célú titkos információgyűjtés folytatására – még bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött eszközök, módszerek és erők – esetén sincs mód. Itt jegyzendő meg az, hogy bár a Javaslat a titkos információgyűjtés eszközeiről és módszereiről rendelkezik, és nem említi a szakmai gyakorlatban bevett „erők” fogalmat, ez nem azt jelenti, hogy a Javaslat az „erők” alkalmazását elveti: a Javaslatnak igazodnia kell az Alkotmány szövegéhez, melyben az „erők” kifejezés nem szerepel, ezért ezt a fogalmat törvényi szinten nem lehet megjeleníteni. Ennek ellenére a Javaslat számos ponton rendelkezik „erők” alkalmazásáról. 5. A titkos információgyűjtés alkalmazásának egyik feltétele, hogy olyan tény, adat megszerzését szolgálja, amely feltétlenül szükséges annak a célnak az eléréséhez, amely a titkos információgyűjtés alapja, másik feltétele, hogy az adat kizárólag ilyen módon legyen megszerezhető. E követelmény egyértelműen következik az Alkotmánybíróság határozatából, mely a Be. hatályos 202. §-ának (6) bekezdésével szemben („titkos adatszerzésnek csak akkor van helye, ha megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna, és a titkos adatszerzéssel a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető”) alkotmányossági kritikát fogalmazott meg. E feltételeknek minden esetben együttesen kell fennállniuk. További feltétel, hogy a titkos információgyűjtés alkalmazása nem járhat az érintett vagy más személy alkotmányos alapjogának a bűnüldözési érdekhez képesti aránytalan sérelmével. Aránytalan sérelmet jelenthet pl. az, ha az adott titkos információgyűjtéssel oly sok személy lenne érintett, amely már irracionális lenne (adott esetben egy település vagy településrész összes nyilvános telefonjára lehallgatás folytatható). E feltételek fennállásának megítélése minden esetben gondos és mindenre kiterjedő mérlegelést igényel, a titkos információgyűjtést engedélyező, illetve az azt alkalmazó szerv részéről. A rendelkezések célja, hogy a bűnüldöző szervek lehetőség szerint a kisebb jogkorlátozással járó megoldást válasszák, és a titkos információgyűjtés az adatok szerzésére vonatkozó tevékenység ultima ratioja legyen. 6. Titkos információgyűjtést nemcsak bűnüldözési céllal lehet folytatni. Az Nbtv. szerint az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal (nemzetbiztonsági szolgálatok) az Nbtv.-ben meghatározott céllal titkos információgyűjtést végezhetnek. A Javaslat a nemzetbiztonsági szolgálatok e feladatait nem érinti, azokra a Javaslat rendelkezései – eltérő rendelkezés hiányában – nem alkalmazhatók. 7. A Javaslat meghatározza a magánlakás fogalmát. A meghatározás alapja a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) szerinti a magánlaksértés tényállásában írt fogalom, a Javaslat azonban ennél némiképp szélesebb kört jelöl meg. A
34 Javaslat szerint a magánlakás a lakáson, az egyéb helyiségen és az azokhoz tartozó bekerített helyen túlmenően magában foglalja a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiséget vagy területet, a telephelyet, valamint a nem magánlakás területén elhelyezett járművet is. A titkos információgyűjtésre feljogosított szervek A 2. §-hoz 1. A Javaslat e rendelkezése határozza meg pontosan, hogy mely szerv, és milyen célból végezhet titkos információgyűjtést. A Javaslat – éppen azért, mert a különböző szervezetek nem ugyanolyan terjedelemben (célból) végezhetik e tevékenységet, az (1) bekezdésben pontokba szedve határozza meg azokat a célokat, amelyek a Javaslat szempontjából bűnüldözési célnak minősülnek. A Javaslat külön pontban tárgyalja, hogy milyen célból lehet titkos információgyűjtést folytatni a nyomozás elrendeléséig, illetve azt követően a nyomozás befejezéséig. Ezek a szoros értelemben vett bűnüldözési célok. A Javaslat értelmében mind a nyomozás elrendeléséig, mind azt követően végezhető titkos információgyűjtés az előkészített vagy megkísérelt bűncselekmény felderítése és megszakítása, az elkövetett bűncselekmény felderítése, valamint az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása, elfogása érdekében. Ezeken kívül a nyomozás elrendeléséig a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv nyomozó hatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény tervezett elkövetésének gyanúja esetén annak megelőzése, valamint tárgyi bizonyítási eszköz és okirat beszerzése érdekében, a nyomozás elrendelésétől pedig az elkövetett bűncselekmény bizonyítása érdekében végezhető titkos információgyűjtés. 1.1. Megalapozza a titkos információgyűjtést, ha arra a bűncselekmény felderítése érdekében szükség van. Ebben az esetben két feltételt kell mérlegelni: a bűncselekményre utaló ún. "egyszerű" gyanú meglétét, azokat a tárgyi és személyi körülményeket, amelyek azt indokolják, hogy a (formális) nyomozást megelőzően szükséges a titkos információgyűjtés. Ha az ügyben a nyomozást már elrendelték, vagy még nem rendelték el ugyan, de már folyik bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés, kiegészítő indítványt vagy új indítványt kell előterjeszteni [vö. Javaslat 20. § (2) és (3) bek.]. A gyanúok alapozza meg annak szükségét, hogy a bűncselekményre utaló magatartás feltárásra kerüljön, ami jelentheti a gyanú cáfolását, de vezethet arra is, hogy a beszerzett dokumentumok és titkos információk azt megerősítik. Ebben az esetben, egyéb feltételek meglétében, az ügyben nyomozást kell elrendelni. A Javaslat arra is lehetőséget ad, hogy a nyomozás elrendelését követően a korábban elrendelt titkos információgyűjtés folytatódjék, illetve ha ilyen intézkedések a nyomozást nem előzték meg, akkor azokra a nyomozás alatt kerüljön sor [vö. Javaslat 20. § (2) és (3) bek.]. 1.2. A bűncselekmény megszakítása két előfeltevést tartalmaz, nevezetesen, hogy a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv tudomására jutott információkból nagy valószínűséggel következtetni lehet arra, hogy bűncselekmény elkövetése folyik, amelyet rendészeti intézkedéssel lehetséges megszakítani, illetve hogy a veszélyelhárító beavatkozás eredményességéhez titokban információkat kell gyűjteni. Ilyenkor a felderítés elsődleges célja nem is a feltárt bűnös magatartás dokumentálása, hanem annak megszakítása lesz. Kérdés persze, hogy a megszakítás eredményes végrehajtását követően marad-e olyan bűncselekmény, amelynek elbírálására a büntető
35 igazságszolgáltatásnak van hatásköre. Ez esetben ugyanis az eredményes megszakítást szolgáló titkos információk egyben alkalmasak lehetnek a bűncselekmény bizonyítására is. Ebben a titkos felderítés rendszerint megelőzi a nyomozás elrendelését, de nem lehet kizárni azt sem, hogy a büntetőeljárás alatt újabb bűncselekmény elkövetése készül és annak megakadályozása a cél. Gyakran a megszakító intézkedés olyan azonnali rendészeti beavatkozás, amelynek bizalmas felderítésseI történő előkészítésére nincs mód. 1.3. Az előkészített, megkísérelt vagy befejezett bűncselekmény felderítése és az elkövető kilétének megállapítása a bűnügyi felderítés első számú feladata, minthogy csak ennek eredményeként lehet megalapozottan dönteni abban a kérdésben, hogy történt-e bűncselekmény, továbbá csak ilyen módon érvényesíthető az állam büntető igénye. Ismételten tisztázásra vár viszont a felderítés és a nyomozás kapcsolata. Az elkövető kilétének megállapításáról általában akkor lehet szó, ha a bűncselekmény gyanúja már fennáll, ezért az ügyben a nyomozást el kellett rendelni. Az elkövető felderítésére ebben az esetben a titkos információgyűjtés a büntetőeljárás alatt kerül alkalmazásra. A bűnügyi felderítés a bizonyítás lehetőségei felőli tájékozódás, voltaképpen a bizonyítás előkészítése. célja bűncselekmény bizonyítására irányul, kapcsolódhat folyamatban lévő vagy közvetlen kilátásban lévő büntetőeljáráshoz egyaránt. Éppen ezért a Javaslat a nyomozás elrendelése előtt, és a nyomozás elrendelése után is lehetővé teszi a felderítés érdekében titkos információgyűjtés alkalmazását. 1.4. A tárgyi bizonyítási eszköz és az okirat beszerzése érdekében folytatott titkos információgyűjtés célja ugyancsak a bizonyítás előkészítése, a nyomozás elrendelését követően azonban már nem kerülhet sor a bizonyítási eszköz és az okirat beszerzése érdekében titkos információgyűjtésre. Ennek oka, hogy a nyomozás elrendelését követően ezek már büntetőeljárási cselekményekként szerzendők be, ezért ezekre nézve a Be. rendelkezései irányadók. A Javaslat mégis engedélyezi a nyomozás elrendeléséig a tárgyi bizonyítási eszköz vagy az okirat beszerzése érdekében a titkos információgyűjtést, mert vannak olyan tárgyi bizonyítási eszközök és okiratok, amelyek a nyílt büntetőeljárásban valamilyen okból már nem szerezhetők be (pl. ilyenek az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott forgalmi és számlázási adatok, amelyek megőrzésére a törvény olyan határidőket ír elő, hogy adott esetben szükségessé teszik, miszerint még a nyomozás elrendelése előtt azokat a titkos információgyűjtésre feljogosított szervek beszerezzék, majd később a büntetőeljárásban felhasználják). 1.5. A bizonyítékok megszerzése gyakori oka a titkos információgyűjtésnek, noha az így megszerzett dokumentumok perrendszerű felhasználása komoly akadályokba ütközik. A titkos akciók megnehezítik annak igazolását, hogy a bizonyítékok ténylegesen a bűncselekmény véghezvitele során keletkeztek, és kétségessé válhat a hitelességük is. A hitelt érdemlőségnek a védelem általi ellenőrzése is nehézségekbe ütközik, esetleg arra nincs is mód. Minél nagyobb konspirációban történik a bizonyítási eszköz feltárása, annál kevésbé lesznek hiteles ek az abból nyert bizonyítékok. Ekkor jelentkezik igény az ilyen bizonyítékok "jogi erejűvé" tételére, ha a titkos úton szerzett bizonyíték nem kerül közvetlen felhasználásra, de arra alkalmas, hogy a büntetőeljárásban felhasználható bizonyítékok forrásaira rámutasson. 1.6. Az elkövető elfogásának titkos előkészítése olyan, elsődlegesen az Rtv.-ben szabályozott intézkedések jöhetnek itt szóba, amikor a kézre kerítés csak ilyen előkészítéssel biztosítható, illetve cél lehet az is, hogy az elfogás során az elkövető sem magában, sem másokban ne tehessen kárt, ne kapjon alkalmat a szökésre, végül az akció a vétlen környezet lehető legnagyobb kíméletévei úgy történjék, hogy azt a minimális fizikai erőszak alkalmazásával lehessen végrehajtani.
36 1.7. A körözött személy felkutatásával és tartózkodási helyének megállapítása esetén az esetek többségében bűncselekmény elkövetőjének a kézre kerítése a cél. Gyakran viszont büntetőeljáráson kívül, közigazgatási eljárás indul eltűnt személyek felkutatására, ami ugyancsak körözést tesz szükségessé. A titkos módszerek alkalmazását ez utóbbi esetekben azonban a Javaslat kizárja. A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény (Sztk.tv.) rendelkezik a személyek körözéséről, valamint a körözött személyek nyilvántartásáról. Az Sztk. tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a körözést a körözés elrendelésére feljogosított hatóság határozata alapján az Sztk. tv. rendelkezései alapján a Rendőrség folytatja. A körözés speciális esete, amikor a körözött személy elfogását és egyben meghatározott hatóság elé állítását is elrendelik, ekkor a körözést elrendelő elfogatóparancsot bocsát ki. Elfogatóparancs kibocsátására sor kerülhet – a törvényi feltételek fennállása esetén – a büntetőeljárás tartama alatt a Be. alapján, az ítélet jogerőre emelkedését követően a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) alapján, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény alapján (nemzetközi elfogatóparancs), és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény alapján (európai elfogatóparancs). A körözés végrehajtása kizárólag a Rendőrség feladata, e feladat végrehajtása érdekében a Javaslat szerint titkos információgyűjtés alkalmazható. 1.8. Az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjának (2001. évi LXXXV. törvény) célja, hogy védelmet nyújtson a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást tevékenyen segítők, továbbá azokkal közeli kapcsolatban álló olyan személyek számára, akik erre tekintettel kerülnek fenyegetett helyzetbe, és személyes biztonságuk az állam fokozott védelmét igényli. Célja továbbá a Védelmi Programnak, hogy az érintettet fenyegető veszély mértékéhez igazodva különleges intézkedések alkalmazásával segítse elő a bűnözés – különösen a kiemelkedő súlyú, elsősorban a szervezetten elkövetett bűncselekmények – elleni küzdelmet, a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás érdekeinek hatékony érvényesítését. E célok megalapozhatják a titkos információgyűjtés bevezetését is. 1.9. A Magyarország teljes jogú schengeni tagságát elősegítő, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvényben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében a Rendőrség a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó külföldi állam figyelmeztető jelzése alapján titkos információgyűjtést alkalmazhat. A Javaslat lehetővé teszi azt is, hogy titkos információgyűjtés legyen alkalmazható az Európai Unió keretei között létrejött bűnügyi együttműködésben részt vevő, vagy nemzetközi szerződés alapján más állam megkeresése alapján. A Javaslat e megfogalmazása a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 25-26. §-ára, 27-30. §-ára, 35-38. §-ára, valamint 39. §-ára (fedett nyomozó alkalmazása, határon átnyúló megfigyelés, titkos információgyűjtés nemzetközi együttműködés alapján, valamint a Tanúvédelmi Program alkalmazása nemzetközi együttműködés alapján), illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 60-67. §-ára (fedett nyomozó alkalmazása, ellenőrzött szállítás és a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés, valamint a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés) utal. 2. A titkos információgyűjtés alkalmazására a rá vonatkozó jogszabályok szerint a Rendőrségnek van a legszélesebb körben lehetősége. Ez abból a feladatból adódik, hogy a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés értelemszerűen szorosan összefügg a
37 büntetőeljárással, a Be. 36. §-ának (1) bekezdése pedig általános nyomozó hatóságként a Rendőrséget nevezi meg. A Javaslat ezért meghatározza azokat az eseteket, amikor a Rendőrség titkos információgyűjtést végezhet, és a többi, e tevékenység végzésére jogosult szerv feladatait a Rendőrséghez képest szabályozza. 3. A Be. 36. §-ának (2) bekezdése szerinti bűncselekmények miatt a nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség végzi, ezért nyomozó hatósági jogkörébe utalt bűncselekmények esetében a titkos információgyűjtés alkalmazása tekintetében is megilletik ugyanazok a jogok, mint a Rendőrséget. Azokat a feladatokat illetően viszont, amelyeket a külön törvények a Rendőrség kizárólagos hatáskörébe utalnak, a Vám- és Pénzügyőrséget a Javaslat sem jogosítja fel titkos információgyűjtési jogosultsággal. A Vptv. 21. §-ának (1) bekezdése körözött személy felkutatására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, valamint a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében lehetővé teszi a Vám- és Pénzügyőrség számára a titkos információgyűjtést. E rendelkezés ellentétes az Sztk.tv. fentebb hivatkozott szabályaival, továbbá a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény azon rendelkezésével, miszerint a program előkészítéséért és végrehajtásáért a Rendőrség szervezetén belül létrehozott szolgálat felelős, tehát a Vám-és Pénzügyőrségnek nincs e területen feladata, következésképpen titkos információgyűjtést sem folytathat. 4. A Be. 29. §-a meghatározza azokat a cselekményeket, amelyek tekintetében kizárólag az ügyészség rendelkezik nyomozati hatáskörrel, ezen túlmenően a Be. 28. §-a (4) bekezdésének e) pontja alapján az eljárást más esetekben is magához vonhatja. Az ügyész az ügyészségi nyomozás során a Javaslat szerint meghatározott esetekben titkos információgyűjtést alkalmazhat. 5. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata az Rtv. 94. §-a szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatai ellátása érdekében a Javaslat által meghatározott esetekben titkos információgyűjtést alkalmazhat. 6. Az Alkotmánybíróság 2/2007. (I. 24.) AB határozata megállapította, hogy annak ellenére, miszerint az Európai emberi Jogi Egyezmény 8. cikkének 2. bekezdése lehetővé teszi a magán- és családi élethez, a magánlakás és a levelezés sérthetetlenségéhez fűződő alapjog gyakorlásának korlátozását törvényes keretek között, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése érdekében is, a hatályos Rtv. rendelkezései, azzal, hogy a titkos információgyűjtést bűnmegelőzési célból is lehetővé teszik, gyakorlatilag általános felhatalmazást adnak e tevékenység folytatására. Az Alkotmánybíróság határozatából kiolvasható, hogy a testület nem tekinti szoros értelemben véve bűnüldözési célnak a bűncselekmények megelőzését, valamint a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok tagjainak és az igazságszolgáltatással együttműködő személyeknek a védelmét: „a prevenció és a személyi védelem a bűncselekmény és az elkövető, illetve a bizonyíték felderítésén kívül esik. Ennélfogva e tekintetben nem is értelmezhetők a titkos információgyűjtésnek a 69. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott különös feltételei, mert maga a bűncselekmény, mint viszonyítási alap hiányzik. A megelőzés pedig már önmagában is egy - legfeljebb stratégiai célként felfogható és a jog által körül nem határolt - olyan általános felhatalmazás, amelynek alapján a titkos információszerzés határai tetszés szerint kiszélesíthetők.” Az Alkotmánybíróság a határozatának egy másik megállapítása szerint:
38 „A megelőzés elvont kategóriája azonban alkalmatlan a titkos eszközök igénybevételére vonatkozó „szükségességi” határok kijelölésére.” Ezért a Javaslat a bűnmegelőzési célú titkos információgyűjtést általában nem teszi lehetővé, csak és kizárólag a nyomozás elrendelését megelőzően a bűncselekmény tervezett elkövetésének gyanúja esetén annak megelőzése érdekében biztosítja e jogosultságot. A titkos információgyűjtéssel érintett személy A 3. §-hoz 1. A titkos információgyűjtés kapcsán annak is kiemelkedő jelentősége van, hogy mely személyeket érintően lehet az előzőekben meghatározott esetekben titkos eszközöket alkalmazni. A Javaslat a titkos információgyűjtés alkalmazását megalapozó feladatkörök mentén szigorúan szabályozza, hogy mely esetekben, mely személyeket érinthet a titkos információgyűjtés. A titkos információgyűjtéssel érintett lehet az adott bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vagy feltehetően gyanúsítható személy, a körözött személy, illetve az annak hollétéről feltehetően tudomással bíró személy, a fenyegetett helyzetben lévő, illetve védett, vagy e személyek biztonságát fenyegető személy, továbbá a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó külföldi állam figyelmeztető jelzésében, az Európai Unió keretei között létrejött bűnügyi együttműködésben részt vevő, vagy nemzetközi szerződés alapján más állam megkeresésében szereplő személy. 2. A Javaslat meghatározza azt a személyi kört is, akivel szemben titkos információgyűjtés nem alkalmazható. Abszolút védettséget élvez a lelkész, illetve egyházi személy, továbbá a nyomozás elrendelését követően az érintett személy védője, valamint a nyomozás illetőleg a körözés elrendelését követően – a hozzátartozó kivételével – az, aki a tanúvallomást a Be. szabályai alapján megtagadhatja. 3. A titkos információgyűjtés jellegéből adódóan érinthet olyan személyeket is, akik az adott eljárás szempontjából kívülállók, az azonban elkerülhetetlen, hogy a titkos információgyűjtés őket is érintse (például lehallgatott telefonbeszélgetések során a titkos információgyűjtéssel érintett személy beszélgetőpartnereit is szükségképpen lehallgatják). Az előző pontban írt korlátozásnak azonban ekkor is érvényesülnie kell. 4. A titkos információgyűjtés alkalmazásának a 2. pontban írt korlátozása nem érvényesül, ha a korlátozással érintett személlyel (védő, lelkész, egyházi személy) az adott büntetőeljárással összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merül fel. Ekkor a „védett” személy helyzete megváltozik, és az adott bűncselekménnyel kapcsolatban betöltött helyzete előtérbe kerül, megszűnik a „védettség”, ekkor már őt is érintheti a titkos információgyűjtés. Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés A 4-8. §-hoz 1. A felderítés a legértékesebb értesüléseket a bűnözésről információkkal rendelkező, illetve a bűnözői körökkel kapcsolatban álló személyektől – az informátoroktól és bizalmi személyektől – nyerheti. A bizalmas kapcsolatok kiépítése törekvés arra, hogy a bűnüldözés személyi bizonyítékok birtokába kerüljön. A tipikusan előkészületi
39 magatartásokról (ajánlkozás, vállalkozás, felhívás, közös elkövetésben megállapodás) az értesüléseket a hatóság szinte csak személyi bizonyítékok útján szerezhet. Vannak olyan információk, amelyekről a bűncselekmény tervezése és a bűnkapcsolatok építésének időszakában kizárólag a bűncselekmények elkövetői tudhatnak. A titkos kapcsolat létesítése lehetővé teszi azt, hogy a felderítés az értesüléseit közvetlenül az elkövetőtől szerezze. Informátor lehet a feltételezett bűncselekmény leleplezője, aki a titkos együttműködés során a kapcsolatait a felderítés érdekében tartja fenn és alakítja ki, tevékenységét pedig az őt alkalmazó szerv utasításai szerint folytatja. Az információk egy része szinte kizárólag a bűncselekmények tanúitól nyerhető. Az informátor tanúi minősége azonban rendkívüli kockázatokat rejt magában. Klasszikus tanúkénti kihallgatása során egyértelműen lelepleződik környezete előtt, ezzel magát és hozzátartozóit komoly veszélynek kitéve. A védelmét a tanúvédelem keretében sem lehet mindig biztosítani, ezért az informátort általában úgy kell alkalmazni, hogy ne maga szolgáltasson bizonyítékokat, hanem a bizonyítás olyan lehetőségeit tárja fel, illetve mutasson rá azokra a bizonyítékforrásokra, ahonnan az említett veszélyek nélkül nyerhetők bizonyítékok. A fedett nyomozás további előnye a leleplező erő, amellyel képes áthatolni a sűrű konspirációs hálón is. Ez a tulajdonsága lehetővé teszi olyan bűncselekmények felderítését, amelyeknek jellemzője, hogy a sértettek meghatározhatatlanul széles köre és az elkövetők (pl. a kereskedők, a vendéglátást igénybe vevők és a kereskedelmi felügyelet) között bizonyos egyetértés alakul ki. A felderítés bizonyító ereje különösen azért nagy, mert olyan tanúkat is igénybe vehet, akik nem spontán úton, hanem a bűncselekmény kifejlődésétől kezdődően tudatosan szereztek értesüléseket, továbbá felhasználhatja azokat a forrásokat is, amelyek a bűnös tevékenységgel egy időben keletkeztek (lehallgatási anyagok, a figyelés jelentése stb.). Ezek az adottságok lehetővé teszik a hatékony vádképviseletet és az ártatlanok kizárását az eljárásból. Mód nyílik arra, hogy a vád olyanok által szolgáltatott bizonyítékokra építsen, akik a bűncselekmény előtt, közben és után is jelen voltak (esetleg még az elkövetés előtt), és nem csak azoktól remélhet terhelő adatokat, akik kívülről találkoztak a bűncselekménnyel. Biztosítható, hogy a bizonyítás ne legyen kiszolgáltatva a beismerés esetlegességének, továbbá a felderítés gazdag tárgyi bizonyítékokat és okiratokat is feltárhat, amelyek a személyi bizonyítékok szubjektivitását ellensúlyozhatják. 2. Az informátor eseti jelleggel, egyéni motiváltság alapján szolgáltat információt a bűnüldöző szervezeteknek a neve titokban tartása mellett, a bizalmi személy pedig a bűnüldözéssel hosszabb távon áll kapcsolatban, azaz bizonyos időszakon keresztül egyfajta kötelezettségként segíti neve titokban tartása mellett megbízóját. Informátor alkalmazható megelőzési, felderítési, bűnüldözési és nyomozási célból. Megelőzési célú alkalmazás, ha az informátor olyan kockázati tényezők feltárásában nyújt segítséget a bűnüldöző hatóságoknak, amelyek bűncselekmény elkövetésének veszélyét rejtik magukban. Ilyen esetekben az informátor kizárólag a prevenciót eredményező feladatokat kaphat, nem provokálhatja tehát az általa megfigyelt környezetet, nem biztathatja a kiválasztott célszemélyeket bűncselekmény elkövetésére. Felderítési célból tevékenykedik az informátor akkor, amikor a hatóságok felderítési akcióit támogatja, illetve új felderítési helyzeteket teremt, más informátorok megbízhatóságát ellenőrzi, a bevetésben részt vevő személyek biztonságát védi, stb. Ebbe a körbe tartozik az informátor által végrehajtott mintavásárlás, álvásárlás, bizalmi vásárlás és az ellenőrzött
40 szállítás. Informátort lehet alkalmazni csapda állításánál is. Bűnüldözési cél lehet a felderített, de folyamatban lévő bűncselekmény megszakítása, az elkövetők közötti akarati és cselekvési egység megbontása, a bűncselekmények elleplezésére, a megszerzett jogtalan előny elsajátítására irányuló bűnözői szándékok meghiúsítása. Nyomozási cél a múltban elkövetett és a bűnüldözés által feltárt bűncselekmény bizonyításához a nyomozás során felhasználható tárgyi és személyi bizonyítékok forrásainak megjelölése, és ezek felkutatása egy később indítandó nyomozás sikerének biztosítására. A nyomozási cél az ismeretlen elkövető személyazonosságának megállapítására, tartózkodási helyének felderítésére és a szökésben lévő gyanúsított kézre kerítésére vonatkozó információk átadása is. 3. Különbséget kell tenni az együttműködő személyek és a bűnüldöző szervek azon titkos állományú tagjai között, akik felderítő munkájukat szolgálati feladatként teljesítik (fedett nyomozó). A fedett nyomozóval kapcsolatban a Javaslat 11. §-a tartalmaz további szabályokat. 4. A figyelés kriminalisztikai értelemben olyan engedélyhez nem kötött felderítési cselekmény, amelynek során az erre feljogosított hatóság a bűncselekmény megelőzése, megszakítása, felderítése, avagy bizonyítása szempontjából releváns eseményt vagy jelenséget titokban, illetve leplezett módon megfigyel, figyelemmel kísér, és a későbbi eljárás számára hitelt érdemlő módon dokumentál. A figyelés jogi fogalmát jelenleg az Rtv. 64. §-a (1) bekezdésének d) pontja határozza meg, miszerint „a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhet, arról információt gyűjthet, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzítheti”. A Javaslat ezt a megfogalmazást veszi át. Leplezett figyelés esetén a szokványos bűnüldözési feladatok teljesítése közben és ürügyén tulajdonít az eljáró hivatalos személy kiemelt jelentőséget a megfigyelés tárgyának. Rejtett figyelés esetén jelenlétét – és ezzel a figyelés tényét is – rejtőzködéssel, álcázott figyelés esetén pedig valódi kilétét, hivatalos minőségét (és ezzel együtt a figyelés tényét is) a környezetbe illeszkedő megjelenéssel a kívülállók előtt a megfigyelő eltitkolja. A figyelés önmagában annyiban jelenti az intézkedéssel érintettek személyiségi jogainak a korlátozását, hogy a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv jelenlétéről a megfigyelt területen tartózkodóknak nincs tudomásuk. Azáltal, hogy a törvény a bűnüldöző szerveket felhatalmazza arra, hogy külön engedély nélkül közterületen megfigyelést folytassanak, a közterületen tartózkodóknak számolniuk kell azzal, hogy ilyen titkos intézkedések célpontjaivá válhatnak. 5. A csapda kriminalisztikai értelemben olyan konspirált módon alkalmazott krimináltechnikai eszköz, módszer és egyben taktikai fogás, amely bűncselekménysorozat megszakítását, bizonyítását és az elkövető leleplezését teszi lehetővé. A csapdaalkalmazás jelentősége, hogy olyan bűncselekmények megoldásában nyújt segítséget, amelyek során a szokványos eszközök elégtelennek mutatkoznak, így egy lehetséges elkövetői körből a tényleges elkövető kiszűrése legtöbbször lehetetlen feladat elé álIítaná a bűnüldöző hatóságokat. Különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor az elkövető egy ún. "belső körből" kerül ki, azaz, olyan egymással kapcsolatban lévő emberek csoportjából, akik rendszeresen találkoznak, ismerik egymást, megbíznak egymásban.
41 A csapda állítása lényegében a tettenéréssel azonos erejű. Ez a módszer nem csupán megakadályozza a bűncselekmény folytatását, de az elkövetők felelősségre vonását is megkönnyíti. A csapda alkalmazása különösen ott lehet eredményes, ahol nagyobb számú személy közül kell kiszűrni a tényleges elkövetőt. Ilyen lehet többek között a munkahelyi környezet (öltöző, iroda, műhely), egyes közösségi célokat szolgáló intézmények (sportlétesítmények, oktatási intézmények, klubok helyiségei), a fürdőhelyek, valamint a bölcsődei, óvodai intézmények öltöztető helyiségei. Ezekben az esetekben a csapda lehetőséget nyújt az elkövető gyors, minden kétséget kizáró leleplezésére, esetleg tettenérésére, a bűncselekmény-sorozat megszakítására, az elkövetett cselekmény és azon keresztül a sorozat elkövetésének bizonyítására. 6. A hatályos szabályozás szerint a titkos információgyűjtésre feljogosított szervek mintavásárlás érdekében informátort, bizalmi személyt vagy a rendőrséggel titkosan együttműködő más személyt vehetnek igénybe. Az ilyen titkos információgyűjtési módszer alkalmazásához nem kell bírói engedély. A Javaslat a hatályos Rtv.-vel lényegében egyezően írja körül a mintavásárlás fogalmát. 7. A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv sem közvetlenül, sem közvetve – például az informátor, a bizalmi vagy más titkosan együttműködő személy útján – nem válhat kezdeményezőjévé bűncselekmény elkövetésének. A Javaslat szerint tilos a fedett nyomozónak, illetve a titkosan együttműködő személynek mást bűncselekmény elkövetésére rábírnia. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekményre való felbújtás a titkos információgyűjtés során sem megengedett. A strasbourgi bíróság az ún. Lüdi-ügyben azt emelte ki, hogy a titkos akciónak nem lehet bűnös szándékot keletkeztető eredménye, csupán a meglévő bűnös tervek leleplezését szolgálhatja. A bíróság azt is hangoztatta, hogy a tárgyaláson a felderítés jogszerűségét bizonyítás tárgyává kell tenni, ha példának okáért az informátor vagy a fedett nyomozó nem hallgatható ki, a manővert tervező és engedélyező rendőri vezetőnek kell számot adnia eljárása törvényességéről. Megjegyzendő, hogy az USA-ban uralkodó felfogás nem tekinti provokációnak a hatóság olyan megnyilvánulását, amely az adott szituációban megszokottnak, "normális"nak tekinthető bűneIkövetési csábítás intenzitását nem haladja meg, még akkor sem, ha kétségtelen, hogy az adott bűncselekményt ez váltotta ki (pl. az utcai járókelő a hajléktalannak álcázott detektívtől megveszi az utóbbi által felajánlott kábítószert). A hazai felfogás szerint a nyomozó hatóság vagy megbízottja ilyen ajánlatot nem tehet; kezdeményezőként nem léphet fel, csak a mástól jövő kezdeményezésre reagálhat kedvezően (anélkül, hogy ösztönző lenne). 8. Az információszolgáltatás minden esetben személyes kockázatvállalást igényel a titkos információgyűjtésre feljogosított szervekkel együttműködő személyektől, hiszen lelepleződésük súlyos fizikai és egzisztenciális fenyegetettséget jelenthet. Ezt a kockázatot az informátor sok esetben csak anyagi ellenszolgáltatás fejében vállalja. Az informátor megfizetése, ily módon az információ megvásárlása, sem a magyar, sem a többi európai állam gyakorlatában nem ritkaság. A Javaslat kimondja, hogy a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a vele együttműködő személy tevékenységért anyagi ellenszolgáltatást nyújthat. A díjazást személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. Ilyen esetben a személyi jövedelemadó levonási és befizetési kötelezettséget az anyagi előnyt nyújtó teljesíti.
42 9. A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében kezdeményezhető közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, illetve munkajogviszony létesítése. A Javaslat átveszi a hatályos Rtv. azon tiltó rendelkezését, mely szerint nem kezdeményezhető ilyen jogviszony a bíróságoknál, az ügyészségeknél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, az Országgyűlési Biztosok Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalban és az Országgyűlés Hivatalában. A foglalkoztatás jellegéveI kapcsolatos speciális szabályokat – a hatáIyos Rtv.-ben található rendelkezéshez hasonlóan – a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza. 10. A Javaslat a hatályos Rtv. 64. §-a (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket pontosított szövegezéssel veszi át. Ezek szerint az érintett személy írásbeli kérelmére a kérelemben foglalt időhatáron belül a titkos információgyűjtésre feljogosított szervek megismerhetik a kérelmező által igénybe vett elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében, illetve számítógépes rendszereken folytatott kommunikációt, az ilyen kommunikációt megfigyelhetik, lehallgathatják, tárolhatják és a közlés lebonyolítók személyes adatait megismerhetik és rögzíthetik. Ha a kérelem erre irányul, a titkos információgyűjtésre feljogosított szervek a kérelmező magánlakását, az általa használt egyéb helyiséget, illetve tárgyat megfigyelhetik, átkutathatják és az észlelteket rögzíthetik. Az érintett kérelmére való titkos figyelésnek, illetve kutatásnak a hatályos Rtv. szerint akkor van helye, ha életet, testi épséget, vagyont veszélyeztető fenyegetés, vagy zsarolás állapítható meg, továbbá, ha az érintett bűncselekményre való felbujtást tapasztal. A Javaslat a hatályos szabályozást annyiban pontosítja, hogy a bűncselekményre való felbujtás kitétel helyett azt a feltételt szabja, hogy ha a törvény a bűncselekmény előkészületét büntetni rendeli, vagy valamely jogellenes cselekményre való felhívás már önmagában bűncselekményt képez. Büntetőjog-dogmatikai értelemben a felbújtás befejezett cselekmény, tehát ez esetben a titkos információgyűjtés fogalmilag csak azon rendkívül ritka esetekben jöhet szóba, amikor az érintett tudja, hogy bűncselekmény elkövetésére fogják felhívni, és ezt a felhívást el fogja fogadni. A Javaslat szerinti megfogalmazás ezzel szemben akkor engedélyezi az érintett kérelmére történő titkos beavatkozást, ha a bűncselekmény előkészületét (felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, megállapodás, az elkövetést segítő vagy könnyítő feltételek biztosítása) a Btk. büntetni rendeli, avagy a törvény az előkészület-szerű magatartást sui generis bűncselekményként határozza meg. Ezekben az esetben értelmezhető ugyanis az a rendelkezés, hogy az érintett kérelmére alkalmaznak titkos információgyűjtést. A bűncselekményre felbujtás azt jelenti, hogy a bűncselekmény elkövetésére felhívott személy oldalán a felhívás (ajánlkozás, vállalkozás, közös elkövetésben való megállapodás) eredményes. Ilyen esetben aligha várható el, hogy az érintett – felbujtott – személy kérelmezi az őt érintő titkos információgyűjtés folytatását. Az életszerű az, hogy a bűncselekmény elkövetésére felhívott személy – aki nem óhajt részt venni a bűncselekmény elkövetésében, tehát a felbujtás eredménytelen – kéri a rá kiterjedő titkos információgyűjtést. 11. A Javaslat a fedőokiratok készítésére, kiállítására és felhasználására, valamint a fedőintézmények létrehozására vonatkozó hatályos szabályokat veszi át, a hatályos rendelkezéseket azonban pontosítja a következők szerint. Egyrészt kimondja, hogy rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedőintézményként, illetve e szervek
43 okmánya fedőokiratként csak a feladatkörrel rendelkező miniszter és az érintett szerv országos vezetőjének előzetes írásbeli hozzájárulásával alkalmazható (a hatályos szabályok nem írnak elő előzetes hozzájárulást, csupán tájékoztatást), másrészt a fedőokiratok kiállítása és felhasználása körében megtiltja az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az Országgyűlési Biztos Hivatala, a Köztársasági Elnök Hivatala és az Országgyűlés Hivatala tekintetében az e szervek okmányának fedőokiratként történő kiállítását és felhasználását. Harmadrészt új rendelkezése a Javaslatnak, hogy ha fedőokiratként bíróság, illetve ügyészség közokiratának megváltoztatása, módosítása vagy valótlan tartalmú, avagy új közokirat kiállítása válik szükségessé, akkor az okirat kiállítására jogosult bíróságot, illetve ügyészséget kell megkeresni. A hatályos szabályok ezt a kérdést egyáltalában nem rendezik, márpedig a gyakorlati tapasztalatok alapján bizonyos esetekben szükségessé válhat bírósági vagy ügyészségi okirat fedőokiratként történő felhasználása. 12. A Javaslat 8. §-a tételesen felsorolja azokat a nyilvántartásokat, amelyekben a titkos információgyűjtésre feljogosított szervek a fedett nyomozó, a titkosan együttműködő személy, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében fedőadatokat helyezhetnek el. Adatszolgáltatás és feltételes adatszolgáltatás igénylése A 9-10. §-hoz A Javaslat a hatályos Rtv. 68. §-a szerinti adatkérés intézményét szabályozza újra adatszolgáltatás néven, és új jogintézményt vezet be feltételes adatszolgáltatás igénylése elnevezéssel. 1. A Javaslat szerint a titkos információgyűjtésre feljogosított szervek a nyomozás elrendelése előtt szándékos bűncselekmény felderítése, valamint az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása érdekében írásban adatszolgáltatást igényelhet a Javaslat 8. §-ának (1) bekezdésében felsorolt nyilvántartásokból, valamint a céginformációs szolgálattól. A titkos információgyűjtésre feljogosított szervek az adóhatóságtól, a postai és elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatokat kezelőktől, valamint a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, valamint más üzleti titoknak minősülő adatokat kezelő szervezetektől. Az adatszolgáltatás célja a két évig terjedő, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése, valamint az elkövető tartózkodási helyének megállapítása. Ehhez az adatszolgáltatási igényléshez a Javaslat szerint ügyészi engedély szükséges, amelytől csak akkor lehet eltekinteni, ha a késedelem az intézkedés eredményességét veszélyeztetné; ebben az esetben halaszthatatlan intézkedésként kell a megkeresést továbbítani és ezzel egyidejűleg kell az ügyészhez előterjesztést tenni. A Javaslat kimondja, hogy az adatszolgáltatás keretében beszerzett adat csak az igénylésben megjelölt bűncselekmény felderítése és bizonyítása során használható fel. 2. A Javaslat új jogintézményként határozza meg a feltételes adatszolgáltatást. Ennek lényege, hogy a titkos információgyűjtésre feljogosított szervek az ügyész engedélyével a meghatározott súlyú bűncselekmények felderítése érdekében közigazgatási szervektől legfeljebb kilencven napos időtartamra igényelhetik azt, hogy a
44 titkos információgyűjtésre feljogosított szerv által közölt valamilyen feltétel bekövetkezése esetén a közigazgatási szervek adatot szolgáltassanak. Ha a megjelölt feltétel a feltételes adatszolgáltatás időtartama alatt bekövetkezik, a közigazgatási szerv a kért adatokat megküldi az igénylő szervnek. Természetesen, ha a feltételes adatszolgáltatás időtartama alatt a megjelölt feltétel nem következik be, akkor a közigazgatási szerv adatszolgáltatásra nem köteles és a titkos információgyűjtésre feljogosított szervek által küldött adatokat törölni kell. Fedett nyomozó igénybevétele A 11. §-hoz 1. A bűncselekmények bizonyos körének megelőzéséhez és felderítéséhez arra van szükség, hogy a bűnüldöző hatóság titkos információszerzést vezessen be, amelynek során az ügyész engedélyével fedett nyomozót alkalmazzon. A fedett nyomozó a titkos információgyűjtés keretében eljáró, a titkos információgyűjtésre feljogosított szervhez tartozását, kilétét leplező személy. A fedett nyomozó alkalmazása széles körben elterjedt módszer NyugatEurópában. Ennek főleg az a magyarázata, hogy a hatóság rejtve tevékenykedő tagja mind jogi felhatalmazását és felelősségét, mind szakmai felkészültségét illetően messze nagyobb biztosítékot nyújt az eljárás törvényességéhez és eredményességéhez, mint a gyakran bűnözői körökből verbuvált informátor. Másfelől viszont a fedett nyomozó alkalmazása jelentős többletterhelést ró a bűnüldöző apparátusra, hiszen gyakran van arra szükség, hogy bonyolult biztosító intézkedések egész sorozatával nyújtsanak védelmet a titkos munkatárs leleplezésének megakadályozására, illetve személyének a megvédelmezésére. Egyes bűncselekmények felderítéséhez, az elkövetők kézre kerítéséhez, felelősségre vonásához esetenként igen nyomós, az általános igényt messze meghaladó bűnüldözési érdek fűződhet. Ugyanakkor ez az indokoltan fokozott igény nem ritkán párosul felderítési nehézségekkel: az elkövetői kör zárt és szorosan szervezett, a nyomozás általános szabályai szerint lefolytatott bizonyítástóI önmagában eredmény nem várható, emellett a nagyfokú szervezettség, konspiráció folytán a hatósággal együttműködésre hajlandó elkövető sem vonható be a nyomozásba. Ebben a csoportban különösen a következő bűncselekmények emelendők ki: 1.1. Egyes állapotbűncselekmények folyamatos fenyegetést jelentenek a védett jogtárgyakra, annak ellenére, hogy elkövetőik bűnös terveiket esetleg kedvezőbb alkalomra várva a jövőben akarják csak végrehajtani. Erre a legjobb – a Javaslatban is nevesített – példa a Btk. 263/C. §-ában szabályozott bűnszervezetben részvétel tényállása, mely szerint aki bűntettnek bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetőleg a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűnszervezet létrehozásának tárgyi jegyei rendkívüli módon hasonlatosak az összeesküvés típusú politikai deliktumokhoz, amiből az is következik, hogy felderítésük módszertana alig mutat eltéréseket. 1.2. Vannak olyan bűncselekmények, amelyeknél a fenyegetés nagysága a bűnüldözés első számú feladatává teszi a súlyosabb jogkövetkezmények
45 megakadályozását, annál inkább, mert a büntetőjogi büntetéssel fenyegetés kriminálpolitikai céljai ezekben az esetekben teljességgel elérhetetlenek. A legelszántabb terrorszervezetek, különösen pedig az öngyilkos merényletek tartoznak ide. 1.3. A gazdasági bűncselekményeknek az a része, amelyet bűnös vállalkozásoknak minősíthetünk, a pénzügyi és piaci ellenőrzés hagyományos eszközeivel nem leplezhető le. Rendszerint ilyen nehézségekkel kell számolni a piszkos pénzek tisztára mosása esetében is. 1.4. A vesztegetési tényállásokra is jellemző, hogy az aktív és a passzív vesztegető között érdekazonosság jön létre, ami mindkettőjüket arra fogja késztetni, hogy megállapodásukat gondosan titkolják. Ennek a konspirált bűnös kapcsolatnak a feltárása sokszor csak titkos felderítési módszerekkel sikerülhet. 1.5. A globalizáció tipikus elkövetési formái és egyben a nemzetközi szervezett bűnözés legjelentősebb anyagi forrásai az áruk tiltott forgalmazása (kábítószer, fegyver, sugárzó anyagok környezetre veszélyes hulladékok), a forgalomképtelen dolgokkal való kereskedés (gyermek- és leánykereskedelem, embercsempészés stb.), az illegális migrációban közreműködés, a környezet- és a természetkárosítás szándékos alakzatai. Az ilyen típusú bűnözéshez rendkívül kiterjedt hálózatokra, sokszintű munkamegosztásra és a döntési mechanizmusok elrejtésére van szükség. Felderítésük nemzetközi együttműködést, a szervezetekbe való mély beépülést, a szállítmányok útvonalainak és az alkalmazott módszereknek a feltérképezését feltételezi. 1.6. Hasonlóan fontos a szervezett bűnös vállalkozások célpontjainak a felderítése. A kábítószer-kereskedelem végpontjai a fogyasztók, akikről nehéz eldönteni, hogy elkövetői, avagy sértettjei a bűncselekménynek. Felderítési cél lehet továbbá a lakásmaffia áldozatainak megóvása, a szexuális kizsákmányoltak védelme, a gyermekek elleni bűncselekmények időben történő leleplezése, elkövetőik azonosítása és tevékenységük akadályozása. 2. A Javaslat szerint a fedett nyomozó alkalmazására csak ügyészi engedéllyel kerülhet sor. Ez a biztosítéka annak, hogy tevékenysége összhangban legyen a büntetőeljárás általános elveivel, az emberi jogok garanciális védelmével. Nem elhanyagolható szempont, hogy a nemzetközi bűnüldözési együttműködésben is általában megkívánják, hogy a fedett nyomozó alkalmazását ügyész engedélyezze. A Javaslat szabályozása szerint a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv önálló döntéséveI határozhatja el mintavásárlás kezdeményezését azzal a céllal, hogy a bűncselekmény felderítése érdekében a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható anyagok, tárgyak, eszközök vagy ezek mintái, alkatrészei további vizsgálat céljából a hatóság birtokába kerüljenek, illetve a bűncselekmény történeti tényállása megismerhető legyen. Csak fedett nyomozó hajthatja végre azonban az álvásárlást és a bizalmi vásárlást. Álvásárlás során a fedett nyomozó vételi szándékot színlelve a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, továbbá a bűncselekmény tárgyi bizonyítékának biztosítása érdekében a dolog vételére irányuló leplezett megállapodást köt, illetve az így megkötött megállapodásban foglalt kötelezettségét teljesíti. Bizalmi vásárlás az, ha a fedett nyomozó jogellenes kereskedelmi ügyletként megjelenő olyan leplezett tevékenységet folytat, amelynek során a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képező dolgot vásárol az eladó bizalmának erősítése, a későbbi álvásárlás elősegítése érdekében.
46 3. A fedett nyomozó e tevékenysége során speciális helyzetben van. Korántsem biztos, hogy eljárása kapcsán bármely jogsértést – akárcsak formálisan is – megvalósítana. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a rá egyébként vonatkozó általános előírást megszegi, így például az Rtv. 13. §-a szerinti intézkedési kötelezettségének adott esetben – a lelepleződését elkerülendő – nem tesz eleget, és nem kizárt az sem, hogy nyomozati munkája során olyan közel kerül az elkövetői körhöz, hogy szolgálati feladatának teljesítése közben bűnüldözési érdekből maga is részesévé, tettesévé válik a nyomozással érintett személyek által elkövetett bűncselekménynek. A feljelentés elutasítására az eljárási törvényben írt valamennyi feltétel együttes fennállása esetén van mód. Ellenőrzött szállítás A 12. §-hoz 1. A Javaslat szerint az ellenőrzött szállítás a titkos információgyűjtésre feljogosított szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek során ügyészi engedéllyel – a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett – lehetővé válik a bűncselekménygyanús szállítmányok titkos követése. A gyanús nemzetközi áruszállítások megfigyelése alkalmas annak bizonyítására, hogy a felderítés alatt álló szállítmány bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képező dolgokat tartalmaz, annak igazolása, hogy a behozott gyanús tárgyakat más országba kívánják továbbítani, annak bizonyítása, hogy a becsempészett tárgyakat az ország területén átszállították, valamint alkalmas a célállomás meghatározására és a bűnkapcsolatok feltárására, az elkövetői hálózat leleplezésére. 2. A hatályos jogunkban a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény tartalmaz részletes rendelkezéseket az ellenőrzött szállítás külföldi hatóságokkal együtt történő lefolytatásáról. A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ fogadja az ellenőrzött szállításra vonatkozó megkereséseket a magyar hatóságok részéről, valamint ez a szerv továbbítja az irányunkba érkező megkereséseket is. A NEBEK-hez megküldött megkeresés alapján a magyar központi bűnüldöző szerv és a külföldi hatóság eseti megállapodása szerint Magyarország területén ellenőrzött szállítás hajtható végre. Ha a késedelem a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, a külföldi állam illetékes szervének megkeresését a magyar bűnüldöző szerv közvetlenül fogadhatja, illetve a magyar bűnüldöző szerv - ha azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi - a külföldi állam azonos hatáskörrel rendelkező szervéhez közvetlenül is fordulhat. A közvetlen megkeresésről a magyar bűnüldöző szerv köteles az érdekelt szervet vagy a NEBEK-et haladéktalanul értesíteni [17. § (1) és (2) bekezdés]. Az ellenőrzött szállítás részleteit a külföldi hatóság és a magyar központi bűnüldöző szerv között létrejött eseti megállapodásban rendelkezni kell a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról, az ellenőrzött szállítást irányító személyről, a résztvevők kapcsolattartásának módjáról, a kísérés módjáról, a kísérésben részt vevő személyek számáról, a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről, az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről, váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében – az eseti megállapodás szerint – a külföldi hatóság tagja is részt vehet.
47 Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 60. és 61. §-a a fedett nyomozó alkalmazásáról, a 62. § az ellenőrzött szállításról és a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtésről rendelkezik. A tagállamok bűnüldöző hatóságai ezeknek a módszereknek az alkalmazása érdekében közvetlenül is megkereshetik egymást. A Magyarország területén történő ellenőrzött szállítás esetén a magyar hatóság jogosult a művelet irányítására és ellenőrzésére. Az ellenőrzött szállítás kísérésében fedett nyomozó is részt vehet. Több európai országhoz hasonlóan, a magyar szabályozás is különbséget tesz külső megfigyelés alatt álló szállítmányok és beépített ügynökök segítségével felügyelt szállítmányok között, a fedett nyomozó alkalmazása tehát csak egy lehetőség a szorosabb ellenőrzésre. Magyarországon minden büntetőjogilag tilalmazott nemzetközi szállítás titkos ellenőrzés alá vonható. A feljelentés elutasításának vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése A 13. §-hoz A Javaslat lényegében átveszi a hatályos Rtv. 67. §-a szerinti jogintézményt, melynek a lényege egyfajta „vádalku” a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv és a bűncselekmény elkövetője között, melynek során az elkövető a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv részére adatokat szolgáltat, ennek fejében a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az ügyész engedélyével a feljelentést elutasítja, vagy a nyomozást megszünteti az elkövetővel szemben. A Javaslat átveszi a hatályos szabályozás azon rendelkezését is, mely szerint nem köthető megállapodás olyan személlyel, aki más életét szándékosan kioltó bűncselekményt követett el. A Javaslat pontosítja, hogy e rendelkezést úgy kell értelmezni, miszerint a szándékos emberöléssel járó bűncselekmény elkövetőjével szemben a feljelentés nem utasítható el, illetve a nyomozás nem szüntethető meg azért, mert az elkövető a titkos információgyűjtésre feljogosított szervekkel együttműködik. Nem akadálya azonban az együttműködésnek ez a körülmény akkor, ha az elkövetővel szemben nem kellene nyomozást folytatni, pl. azért, mert a kérdéses bűncselekmény miatt a felelősségre vonása már megtörtént. Egyszerűbben fogalmazva: nem köthető adatszolgáltatásra irányuló megállapodás olyan személlyel, akivel szemben még el nem bírált emberölés miatt kellene eljárni, nem kizárt azonban ilyen megállapodás megkötése, ha az elkövető felelősségre vonása már megtörtént, vagy az olyan okból maradt el, amely nem összeegyeztethetetlen az állam büntetőjogi igényének érvényesítéshez fűződő érdekkel. Nem veszi át a Javaslat az Rtv. jelenleg hatályos 67/A. §-át, amely a fedett nyomozóval szembeni feljelentés elutasításáról, illetve a nyomozás megszüntetéséről rendelkezik. A fedett nyomozó által elkövetett bűncselekmény miatti felelősségre vonás mellőzése nem a Javaslat, hanem a Be. szabályozási tárgykörébe tartozik, és ezt a kérdést a Be. 175. §-ának (2) bekezdése, illetve 192. §-ának (2) bekezdése szabályozza. Az ügyészi engedélyhez kötött titkos információgyűjtés közös eljárási szabályai A 14. §-hoz
48 A Javaslat 9. §-ának (2) és (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatás, valamint a feltételes adatszolgáltatás, a fedett nyomozó igénybevétele, az ellenőrzött szállítás, valamint a feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése ügyészi engedélyhez kötött. A Javaslat 14. §-a azokat a közös eljárási szabályokat tartalmazza, amelyeket az ilyen ügyészi engedélyhez kötött valamely eszköz vagy módszer alkalmazásának szükségessége esetén a titkos információgyűjtésre feljogosított szerveknek az előterjesztés elkészítésekor követniük kell. Az ügyészségi nyomozásra vonatkozó eltérő szabályok A 15. §-hoz Az ügyészség nem nyomozó hatóság, azonban a Javaslat – átvéve a hatályos Ütv. és Be. rendelkezéseit – az ügyészségi nyomozás során titkos információgyűjtési jogosultsággal ruházza fel. Ha az ügyészségi nyomozás során bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtésre kerül sor, ennek elvégzésére az ügyész bármely titkos információgyűjtésre feljogosított nyomozó hatóságot utasíthatja, vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokat keresheti meg. A Javaslat a hatályos Ütv. rendelkezését átvéve mondja ki az ügyész tájékoztatási kötelezettségét abban az esetben, ha az ügyészségi nyomozás valamely nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományú tagja ellen folyik. A Javaslat 9. §-ának (2) és (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatás, valamint a feltételes adatszolgáltatás, a fedett nyomozó igénybevétele, az ellenőrzött szállítás, valamint a feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése ügyészi engedélyhez kötött. Ezekben az esetekben az ügyészség nyomozása során az engedélyezés jogkörét a Javaslat szerint, a hatályos joggal egyezően a felettes ügyész gyakorolja. Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés A 16. §-hoz 1. A Javaslat lényegében a hatályos szabályozást veszi át, kisebb pontosításokkal, amikor meghatározza a titkos információgyűjtés azon eszközeit és módszereit, amelyek alkalmazásához bírói engedély szükséges. A titkos kutatásra vonatkozó meghatározást a Javaslat az Rtv. 69. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakhoz képest azzal egészíti ki, hogy azt lehetővé teszi az érintett személy használatában lévő tárgyra is. Gyakorlati tapasztalatok miatt, a jogértelmezési viták elkerülése érdekében szükséges rögzíteni, hogy a titkos kutatás magában foglalja a kutatáshoz, illetve az észleltek rögzítéséhez szükséges technikai eszköz magánlakásba történő bevitelét és kihozatalát is. Az érintett személy használatában lévő egyéb tárgy esetén ez a rendelkezés értelemszerűen irányadó. A titkos kutatás értelemszerűen csak a nyomozás elrendelését megelőzően alkalmazható, ha a nyomozást elrendelték, a Be. szerinti házkutatásnak, mint a bizonyítás érdekében alkalmazható kényszerintézkedésnek van helye. A titkos figyelés esetében is rögzíti a Javaslat a szükséges technikai eszközök bevitelének és kivitelének lehetőségét. E rendelkezésnek egyébként gyakorlati szempontból van jelentősége, főleg akkor, ha az engedélyben foglalt határidőn belül a
49 rögzítésre szolgáló szükséges technikai eszköz a magánlakásból nem vihető ki: ebben az esetben – a Javaslat helyes értelmezése szerint – bírói engedélyt arra kell kérni, hogy a bevitt, rögzítésre szolgáló technikai eszközt a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv kivihesse. A postai és más zárt küldemény felbontása, tartalmának megismerése, ellenőrzése, rögzítése, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében vagy elektronikus hírközlő hálózat útján folytatott kommunikáció tartalmának megismerése és rögzítése szintén bírói engedélyhez kötött tevékenység, mint ahogyan a számítástechnikai rendszeren tárolt adatok, illetve a számítástechnikai rendszereken történő kommunikáció megismerése és az észleltek technikai eszközzel történő rögzítése is. Ezekben az esetekben a postai és a hírközlési szolgáltatók együttműködése is szükséges. Erről a postai szolgáltatók esetében a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 13. §-ának (5) bekezdése, az elektronikus hírközlési szolgáltatók esetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 76. §-ának (8) bekezdése rendelkezik. Az együttműködési kötelezettség, és az, hogy a technikai megoldások ezekben az esetekben kevésbé leleplezhetők, nem jelenti azt, hogy a hírkapcsolatok titkos feltárása nagyobb bizonyító erővel rendelkezne. Valójában a bűnkapcsolatok feltérképezéséhez, azok intenzitásának megítéléséhez, valamint az ismeretségi kör megismeréséhez a hírcsatornák figyelése lehetőséget ad, de a bűncselekményi tényállás legfontosabb mozzanatainak bizonyításához rendszerint elegendő információt nem szolgáltat. 2. Az, hogy az előzőekben felsorolt különleges eszközökhöz bírói engedély kell, összefügg azzal, hogy alkotmányos alapjogok kerülnek korlátozásra. Nem kétséges, hogy a magánlakás titokban történő átkutatása, ott lehallgató-berendezés vagy videotechnika elhelyezése, a lakásban történtek figyelése és rögzítése, a telefonos kapcsolat, a postai és az internetes levelezés tartalmának az érintett tudta és engedélye nélküli megismerése az alkotmányos védelemben részesülő magánszférába való behatolást jelent. Ennek feltételeit pedig az Alkotmánybíróság határozata részletesen tartalmazza. Ezeknek az eszközöknek és módszereknek az engedélyezése nem vitásan igazságszolgáltatási szerv hatáskörébe tartozik. A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés során keletkezett bizonyítékok egy része mással nem pótolható, ezért a bírói engedély a későbbiekben a tárgyalás anyagává tett bizonyítás hitelességét erősítheti, melyről a Javaslat további szakaszai részletes szabályozást tartalmaznak. Ezen eszközök és módszerek alkalmazása a nyílt nyomozással szemben a magánszférába behatoló titkos akció, amelynek a legitimitását a törvényben meghatározott feltételek betartása biztosítja. Az akció megtervezése több titkosszolgálati eszköz kombinált felhasználásával lehetséges. Dönteni kell arról, hogy a magánlakásban történő megfigyelésre milyen bűncselekményre utaló adatok adnak okot, és arról is, hogy attól milyen eredmények várhatók. Mérlegelni szükséges a dekonspiráció veszélyét, vagyis azt, hogy a titkos behatolás, az ott folytatott kutatás a bűnüldözés törekvéseinek leleplezéséhez vezethet. A titkosság megőrzésében szerepe lehet a tárgyi és a személyi körülményeknek. Tanulmányozni kell a lakás, illetve az épület elhelyezkedését, az épített környezet adottságait, a szomszédságban lakók összetételét. A technikai eszközök telepítéséhez informátor vagy bizalmi személy is – szükség esetén – igénybe vehető. A behatolás legalizálására, avagy az esetleges váratlan események elhárítására legendákat kell kidolgozni. Ezért az ilyen eszközök és módszerek alkalmazása a befektetett energiák, a kockázatok és a költségek célszerűségi okokból, a korlátozásra kerülő alapjogok pedig törvényességi szempontból igényelnek körültekintő mérlegelést.
50 A 17. §-hoz 1. Az Alkotmánybíróság határozata az Rtv. 69. §-ának (3) bekezdését, illetve a Be. 201. §-a (1) bekezdésének b), c), e) és f) pontját, valamint d) pontjából a „sorozatban vagy szervezett elkövetéssel megvalósuló (ide értve az” szövegrészt megsemmisítette. Határozatának indokolásában kimondta, hogy a megsemmisített szövegrészek bizonytalan jogfogalmak, amelyek nem felelnek meg a jogbiztonság és a normavilágosság követelményének. Ezért a Javaslat a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazási feltételei meghatározásakor az Alkotmánybíróság e rendelkezéséből indult ki. 2. Az Alkotmánybíróság nem találta alkotmánysértőnek a Be. 201. §-a (1) bekezdésének a) pontját, mely szerint titkos adatszerzésnek akkor van helye, ha az eljárás öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény, vagy ilyen bűncselekmény kísérletének, illetőleg előkészületének gyanúja miatt folyik. Ezért a Javaslat a bűncselekmény absztrakt fenyegetettségére vonatkozó, az Alkotmánybíróság által meg nem semmisített rendelkezést átveszi és akként rendelkezik, hogy bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtésnek öt évig terjedő, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény esetében van helye. 3. Az Alkotmánybíróság nem találta alkotmánysértőnek a Be. 201. §-a (1) bekezdésének d) pontjában az „üzletszerűen, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben történő” bűncselekményre való utalást, ezért a Javaslat ezzel kapcsolatban a következő rendezőelvek mentén állapította meg a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés azon előfeltételeit, amikor a bűncselekmény absztrakt fenyegetettsége nem éri el az öt évig terjedő szabadságvesztést: A Btk. 137. §-ának 8. pontja szerint bűnszervezet a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja öt évi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A Btk. meghatározásából látható, hogy a bűnszervezet fogalmi eleme az elkövetendő bűncselekmény legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel való fenyegetettsége, ezért a bűnszervezetben történő elkövetés a Javaslat 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá vonható, és a bűnszervezetben való elkövetésnek, mint a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés feltételének önálló megjelenítése a Javaslatban szükségtelen. Más a helyzet az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények esetében. A Javaslat e két – a Btk. által bűncselekmények minősített eseteként szabályozott – körülményre tekintettel akkor teszi lehetővé a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést, ha e minősített eset büntetési tétele a Btk. szerint három évig terjedő szabadságvesztés. Természetes, hogy a három évi szabadságvesztésnél súlyosabban fenyegetett bűncselekmények az (1) bekezdés a) pontja alá esnek. Ha azonban a bűncselekmény büntetési tétele az üzletszerűség, illetve a bűnszövetség mellett sem éri el a három évig terjedő szabadságvesztést, a Javaslat szerint a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés alkalmazása kizárt. 4. A Javaslat alapvetően bűnüldözési tapasztalatok figyelembe vételével állapítja meg az (1) bekezdés c) és d) pontjában felsorolt bűncselekményeket. Az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel való visszaélés, a kitartottság, a kerítés,
51 az embercsempészés, a hivatali visszaélés és a bűnpártolás bűncselekményeinek vannak olyan alakzatai, amelyek büntetési tételei nem érik el az öt évig terjedő szabadságvesztést, így az (1) bekezdés a) pontja alapján ezen alakzatok miatt a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés nem lenne alkalmazható. A Javaslat erre tekintettel sorolja fel e bűncselekményeket azzal, hogy a fenyegetettség három évig terjedő szabadságvesztés. A szolgálati titoksértés a Btk. szerint viszonylag csekély fenyegetettségű bűncselekmény, mivel alapesetben egy évig, sőt minősített esetben is csupán három évig terjedő szabadságvesztés. A minősített adatok védelméhez fűződő állami érdek azonban azt kívánja, hogy a Javaslat e bűncselekmény esetében is lehetővé tegye a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés alkalmazását. 5. A Javaslat az Alkotmnybíróság határozatában foglaltakra is figyelemmel állapítja meg az (1) bekezdés e) pontját, és akként rendelkezik, hogy az a)-d) pontokban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint – az előkészületet a törvény büntetni rendeli – előkészülete esetében van helye bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtésnek. Ez a Javaslat egyértelművé teszi, hogy előkészület esetében csak akkor van helye ilyen eszközök és módszerek alkalmazásának, ha a felsorolt bűncselekmények tekintetében a Btk. az előkészületet kifejezetten büntetni rendeli. 6. A Javaslat – lényegében a hatályos Be. rendelkezéseit átvéve – rendelkezik arról, hogy az ügyészségi nyomozás során mely, az (1) bekezdésben fel nem sorolt bűncselekmények esetében van helye titkos információgyűjtés alkalmazásának. A 18-20. §-hoz 1. A Javaslat szerint a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés alkalmazásának engedélyezéséről a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróság elnöke által kijelölt bíró dönt. A Javaslat arra nézve, hogy a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés alkalmazásának engedélyezése milyen eljárás keretében történik, a Be. rendelkezéseire utal. A Be. 207. §ának (1) bekezdése szerint a vádirat benyújtása előtt bírósági hatáskörbe tartozó feladatokat a nyomozási bíró látja el. A nyomozási bíró a titkos információgyűjtés alkalmazásának engedélyezéséről egyesbíróként eljárva, az iratok alapján dönt. A titkos információgyűjtésnek a Javaslat 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eszközei és módszerei közül az a) pontban írtak kizárólag a büntetőeljárás megindítása előtt alkalmazhatók, míg a b)-d) pontokban felsoroltak alkalmazására lehetőség nyílik a nyomozás elrendelése előtt is, és a nyomozás elrendelése után is. Ezért a Javaslat a titkos információgyűjtés alkalmazásának engedélyezésére irányuló kérelem, illetve indítvány előterjesztése tekintetében különbséget tesz aszerint, hogy a nyomozás elrendelése előtt, vagy a nyomozás elrendelése után kerül sor az engedélyezésre. A nyomozás elrendelését megelőzően közvetlenül az engedélyezés tárgyában döntésre jogosult bíróhoz terjeszti elő a kérelmet a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv vezetője, ezzel szemben a nyomozás elrendelését követően, az indítványt – büntetőeljárási cselekményként – az ügyész terjeszti elő, a Be. szabályai szerint eljárva. 2. A Javaslat az Rtv. hatályos rendelkezéseihez képest részletesebben, pontosabban meghatározza, hogy a titkos információgyűjtés engedélyezése iránti kérelemnek, illetve indítványnak mit kell tartalmaznia. Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozataiból kiolvasható, hogy nemcsak azt kell szigorúan és a normavilágosság
52 követelményeit betartva meghatározni, hogy milyen bűncselekményi körben, mely személyeket érintően, és milyen eljárásban lehet engedélyezni a titkos információgyűjtést, hanem azt is, hogy az engedélyezés alapjául szolgáló indítványnak melyek az elengedhetetlen tartalmi elemei. Az engedély – ennélfogva az indítvány – keretei ugyanis döntő jelentőséggel bírnak a törvényesség szempontjából. Az indítványhoz minden esetben csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek alátámasztják az indítványban foglaltakat. A bíró kizárólag iratok alapján dönt az engedélyezés tárgyában, ezért a megalapozott határozatnak elengedhetetlen feltétele valamennyi lényeges tartalommal bíró irat megismerése, illetve az indítvány kellő megalapozottsága. A Javaslat a kérelem, illetve az indítvány tartalmi elemeihez hasonlóan a hatályos szabályozáshoz képest nagyobb részletességgel meghatározza, hogy a bíró végzésének mit kell feltétlenül tartalmaznia. A rendelkezés indoka megegyezik az indítvány tartalmi elemeinél írottakkal. A bíró határozatára a Javaslat szerinti szabályozáson túlmenően, természetesen irányadóak a Be. 214. §-ában megfogalmazott szabályok is. A bíró az indítvány előterjesztésétől számított hetvenkét órán belül végzéssel határoz, a végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak. A titkos információgyűjtés jellegéből adódóan előfordulhat – annak ellenére, hogy az eljárási határidők igen rövidek, soron kívül jár el a bíró –, hogy az engedélyezés olyan késedelemmel járhat, amely a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés sikerét veszélyeztetné. A Javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a nyomozás elrendelését megelőzően a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv külön jogszabályban meghatározott vezetője (sürgősségi elrendelés), a nyomozás elrendelését követően az ügyész (halaszthatatlan elrendelés) legfeljebb hetvenkét óra időtartamra elrendelhesse a titkos információgyűjtést. Garanciális szempontból fontos az a rendelkezés, miszerint ekkor az elrendeléssel egyidejűleg az engedélyezés iránti indítványt is elő kell terjeszteni, továbbá, ha a bíró az indítványt elutasította, változatlan ténybeli alapon újabb halaszthatatlan elrendelésnek nincs helye. A Javaslat a fentebb kifejtettek figyelembe vételével veszi át lényegében a hatályos Rtv. szabályait. 3. A titkos információgyűjtés alkalmazása során az érintett személy alkotmányos alapjogai kerülnek korlátozásra, ezért különösen fontos azt szabályozni, hogy ez az alapjog-korlátozás meddig tarthat. A Javaslat – az Rtv. hatályos rendelkezéseivel egyezően – kilencven napban határozza meg a titkos információgyűjtés tartamát, amely egy alkalommal legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható, ha a jogosult ezt indítványozza. A titkos információgyűjtés alkalmazásának kezdőnapja az engedélyezés napja, ha az engedélyezés idején a titkos információgyűjtés indítvány szerinti kezdőnapja már elmúlt. A Javaslat új jogintézményként bevezeti a kiegészítő indítványt. A titkos információgyűjtés eredménye szigorú szabályok szerint használható fel a büntetőeljárásban bizonyítékként. Ahhoz, hogy a felhasználás alkotmányos keretek között történjék, szükséges, hogy a titkos információgyűjtés engedélyezése szempontjából lényeges tények és jogi feltételek összhangban álljanak az engedélyezés iránti indítványban, továbbá az engedélyben foglaltakkal.
53 Ezen túlmenően a Javaslat a nyomozás elrendelését megelőzően bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználásához változatlanul fenntartja a hatályos szabályozásban meglévő azon feltételt, miszerint a titkos információgyűjtés eredménye büntetőeljárásban annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben használható fel, amely miatt, és akivel szemben a titkos információgyűjtést a bíró engedélyezte, feltéve, hogy a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat beszerzését, de legkésőbb az engedélyben foglalt időtartam lejártát követően a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a feljelentési kötelezettségének harminc napon belül eleget tett, illetve a nyomozást elrendelte. Ezért a titkos információgyűjtést engedélyező végzésben foglalt tartam lejártát követően feljelentési kötelezettség terheli a titkos információgyűjtésre jogosult szervet, akkor is, ha az adott cselekmény teljes feltérképezéséhez további információkra lenne szükség. Ez olykor céltalanná, értelmetlenné teheti a titkos információgyűjtési tevékenységet, ellenkező esetben viszont a titkos információgyűjtés válhatna parttalanná és adott esetben ellenőrizhetetlenné. Ezért a Javaslat lehetővé teszi kiegészítő indítvány előterjesztését abban az esetben, ha az engedélyező végzésben foglaltakhoz képest az engedélyezés szempontjából bármilyen lényeges ténybeli vagy jogi feltétel megváltozik, és emiatt az engedélyben foglaltak az alkalmazás céljának eléréséhez nem elegendőek. A kiegészítő indítvány előterjesztésére nyitva álló határidő nyolc nap. Ha a bíró a kiegészítő indítvány alapján a titkos információgyűjtés alkalmazását engedélyező végzésében foglaltakat megváltoztatja vagy kiterjeszti, az információgyűjtés alkalmazására meghatározott határidőket az új engedélytől kell számítani. A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés teljes időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg a kétszázhetven napot. Ha a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés alkalmazása során nyomozás elrendelésére kerül sor, és változatlanul szükséges a titkos eszközök és módszerek alkalmazása új engedélyre van szükség. A rendelkezés indoka megegyezik az előzőekben írtakkal. A titkos információgyűjtés azonnali megszüntetésére vonatkozó szabályozás lényegében az Rtv. hatályos rendelkezéseit veszi át pontosításokkal. A kiegészítő indítvány szempontjából nem kell ténybeli vagy jogi feltétel megváltozásának tekinteni azt, ha az engedélyben megjelölt bűncselekmény súlyosabban büntetendő alakzata látszik megállapíthatónak. A titkos információgyűjtés végrehajtása A 21. §-hoz 1. A hatályos Rtv. szövegezéséből arra lehet következtetni, hogy a titkos információgyűjtést (mind a saját hatáskörben elrendelt, mind pedig a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött ilyen tevékenységet) maga a rendőrség végzi. A Be. 204. §-ának (1) bekezdése szerint a titkos adatszerzést a külön törvényben meghatározott szervezet hajtja végre. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a titkos információgyűjtés végrehajtására mely állami szerv rendelkezik hatáskörrel. Az Nbtv. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feladata a jogszabályok keretei között a titkos
54 információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés különleges eszközeivel és módszereivel írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végzése ez törvény által erre feljogosított szervezetek titkos információgyűjtő, illetve titkos adatszerző tevékenységéhez, illetve a törvény által feljogosított szervezetek igényei alapján biztosítása a titkos információgyűjtő, illetve a titkos adatszerző tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöknek és anyagoknak. A Javaslat ennek megfelelően – a tényleges helyzet figyelembe vételével rendelkezik úgy, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végzi el a postai és egyéb zárt küldemény felbontását, tartalmának ellenőrzését és rögzítését, az elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében, vagy elektronikus hírközlő hálózat útján folytatott kommunikáció tartalmának megismerését és rögzítését, a számítástechnikai rendszeren tárolt adatok, illetve a számítástechnikai rendszereken történő kommunikáció megismerését és rögzítését. A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv szintén a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által biztosított szolgáltatások igénybevételével végzi el a titkos figyelést, az érintett kérelmére történő titkos lehallgatást, valamint a bírói engedélyhez kötött titkos kutatást, lakásfigyelést és lehallgatást. 2. A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az (1) és (2) bekezdésben fel nem sorolt eszközök, módszerek és erők alkalmazása során a tevékenységet általában maga végzi, de ehhez a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál rendelkezésre álló szolgáltatásokat is igénybe veheti. 3. A Javaslat külön rendelkezik a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében folytatott titkos információgyűjtés végrehajtásáról. A Javaslat e megfogalmazása a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 25-26. §ára, 27-30. §-ára, 35-38. §-ára, valamint 39. §-ára (fedett nyomozó alkalmazása, határon átnyúló megfigyelés, titkos információgyűjtés nemzetközi együttműködés alapján, valamint a Tanúvédelmi Program alkalmazása nemzetközi együttműködés alapján), illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 60-67. §-ára (fedett nyomozó alkalmazása, ellenőrzött szállítás és a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés, valamint a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés) utal. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos adatkezelési szabályok A 22-25. §-hoz 1. Az Alkotmánybíróság határozata idézte a strasbourgi bíróság azon döntéseit, melyben a bíróság megállapította, hogy a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos törvényeknek tartalmazniuk kell az alkalmazás dokumentálására, a dokumentáció megóvására, valamint megsemmisítésére vonatkozó rendelkezéseket. A hatályos magyar szabályozás a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos adatkezelési szabályokat rendkívül széttagoltan és ellentmondásosan tartalmazza. Az Rtv. 2006-ban hatályon kívül helyezett 63. §-ának (2) bekezdése az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) rendelkezéseitől függetlenül államtitoknak minősítette a titkos információgyűjtés során beszerzett adatot a büntetőeljárásban a bizonyítási eszközként való felhasználásáig, továbbá a Rendőrséggel együttműködő személy és a fedett nyomozó kilétét, az információgyűjtés tényét és technikai részletét. A Be. 205. §-ának (1) bekezdése szerint a titkos adatszerzés során
55 keletkezett és rögzített adatok megóvásáról az ügyész, illetőleg a titkos adatszerzést folytatott nyomozó hatóság az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényben szabályozottak szerint tartozik gondoskodni. A Ttv. államtitokköri jegyzéket tartalmazó mellékletén azonban általában nem lett átvezetve a 2003. július 1-jén hatályba lépett Be. szerinti titkos adatszerzés, mint államtitokköri adatfajta. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos adatkezelési szabályokat tartalmaz továbbá az Rtv. 63. §-ának (3) és (5) bekezdése és a 84. §-ának i) pontja. Általánosságban megállapítható, hogy a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos adatkezelési szabályok a hatályos jogban ellentmondásosak, inkoherensek, bizonyos adatfajtákat indokolatlanul minősítenek államtitokká, ezáltal megnehezítve azoknak a nyílt büntetőeljárásban történő felhasználhatóságát (vö. Be. 70/C. §), hiányosak abból a szempontból, hogy a titkos információgyűjtés eredményét ki és mikor ismerheti meg, és széttagolt szabályozást tartalmaz a fel nem használható adatok törlése (megsemmisítése) tekintetében. 2. A Javaslat általános érvénnyel rögzíti, hogy a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a titkos információgyűjtés útján észlelteket hang, kép, hang- és kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel rögzítheti és az így rögzített adatokat kezelheti. 3. A Javaslat szerint a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatainak – beleértve a titkos információgyűjtésre feljogosított szervvel titkosan együttműködő személyeket és a fedett nyomozókat is – és a titkos információgyűjtés eredményének és a rögzített adatoknak a kezelésére – lényegében a hatályos Rtv. 84. §-ának i) pontja szerinti szabályozást fenntartva – differenciált szabályozás állapít meg. E szerint az adatokat, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés befejezését követő legfeljebb két évig, ha két éven belül büntetőeljárás indul, a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, de legfeljebb húsz évig, a titkosan együttműködő személyek és a fedett nyomozók esetén az együttműködés és a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig kezeli. 4. A hatályos törvények bizonyos, a titkos információgyűjtés során beszerzett adatok törlését rendelik el, azonban lényeges hiányossága a szabályozásnak, hogy a rendelkezések konkrét időtartam helyett a „haladléktalanul” kifejezést használják. A Javaslat ezt az időtartamot egységesen nyolc napban határozza meg és a törlését rendeli el minden olyan adatnak, amely a titkos információgyűjtés céljával nem függ össze, a titkos információgyűjtés során keletkezett minden olyan személyes adatnak, amelyről megállapítható, hogy a titkos információgyűjtés céljának megvalósulásához szükségtelen, valamint a titkos információgyűjtés során keletkezett minden olyan személyes adatnak, amit büntetőeljárásban bizonyítékként nem lehet felhasználni. A Javaslat azonnali törlését rendeli el annak a titkos információgyűjtés során beszerzett adatnak, amelyet sürgősségi vagy halaszthatatlan elrendelés során szereztek be, ám utóbb a bíró az indítványt elutasította. 5. A Javaslat értelmező rendelkezést állapít meg a határidő számításának módjára, mely szerint a nyolc napos határidőt, ha a titkos információgyűjtést a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv maga hajtotta végre, annak tényleges befejezésétől, ha a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelte meg vagy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által biztosított szolgáltatásokat vette igénybe, attól a naptól kell számítani,
56 amelyen a titkos információgyűjtés eredményét tartalmazó irat, vagy annak kivonata a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól a titkos információgyűjtésre feljogosított szervhez megérkezett. 6. A Javaslat módosítja a Ttv. mellékletét és egyértelművé teszi, hogy a titkos információgyűjtés eredménye legfeljebb a büntetőeljárásban történő felhasználásig minősíthető államtitokká. Ezzel összefüggésben a Javaslat rendelkezik arról, hogy a titkos információgyűjtés tényét, valamint az azzal beszerzett és rögzített adatot a titkos információgyűjtés alkalmazása során, illetve azt követően mindaddig, amíg a titkos információgyűjtés eredményét a büntetőeljárásban nem használják fel, kik ismerhetik meg. A rendelkezés szerint a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés esetében a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv illetékes tagja, a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyész, az ügyészi engedélyhez kötött titkos információgyűjtés esetében az a) pontban meghatározottakon kívül az engedélyező ügyész és hivatali felettese, a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés esetében az a) és b) pontban meghatározottakon kívül az engedélyező bíró, illetve a titkos információgyűjtés engedélyezésével kapcsolatos bírósági iratokat az engedélyező bíró ügyelosztást végző vezetője, valamint a megyei bíróság elnöke ismerheti meg. A Javaslat rendelkezést tartalmaz arról is, hogy a felsorolt személyeken túl a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv köteles biztosítani, hogy a titkos információgyűjtés tényét, valamint az azzal beszerzett és rögzített adatot az adatvédelmi biztos, valamint annak felhatalmazott munkatársa a külön törvényben meghatározott feladatkörében eljárva megismerhesse. 7. Az Alkotmánybíróság határozata rámutatott, miszerint fontos garanciális érvek, hogy a titkos információgyűjtés végrehajtása során a megfelelő külső kontroll biztosítva legyen. Erre nézve az Rtv. 63. §-ának (5) bekezdése, illetve a Be. 205. §-ának (3) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket. A Javaslat a hatályos szabályozást veszi át, amikor akként rendelkezik, hogy a titkos információgyűjtést engedélyező bíró megkeresésére az általa engedélyezett titkos információgyűjtés során a megkeresés időpontjáig beszerzett adatokat a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv köteles bemutatni. Ha a bíró megállapítja, hogy az engedély kereteit túllépték vagy más törvénysértés történt, a titkos információgyűjtést megszünteti. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. 8. Az 1990. évi X. törvény 5. §-ának (2) bekezdése rendelkezett arról, hogy ha a különleges eszközök alkalmazása nem alapozza meg az ellenőrzött személlyel szemben büntetőeljárás elrendelését, az ellenőrzött személyt az alkalmazott intézkedésről az engedélyt kérő tájékoztatni kell. Hasonló rendelkezést tartalmaz a Be. 205. §-ának (5) bekezdése, mely szerint az ügyész a titkos adatszerzés tényéről, annak befejezését követően értesíti a bírói engedélyben érintettet, ha az érintett ellen nem indult büntetőeljárás és az értesítés a büntetőeljárás sikerét nem veszélyezteti. Hasonló rendelkezést tartalmaz a Javaslat 24. §-ának (2) bekezdése, ezen túlmenően azonban a Javaslat arról is rendelkezik, hogy a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtéssel érintett adatairól az érintett nem tájékoztatható. A tájékoztatás iránti kérelem teljesítését írásban, e törvényi rendelkezésre hivatkozva kell megtagadni. 9. A Javaslat rendelkezik arról, hogy a titkos információgyűjtés tényéről, valamint az azzal beszerzett és rögzített adatokról a titkos információgyűjtés alkalmazása során, illetve azt követően mindaddig, amíg a titkos információgyűjtés eredményét a büntetőeljárásban nem használják fel, mely személyek szerezhetnek tudomást, illetve mely szervek részére adható tájékoztatás, illetve továbbítható a titkos információgyűjtéssel szerzett adat.
57 A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználása A 26. §-hoz 1. A Be. 178. §-ának (4) bekezdése szerint, ha az ügyész a nyomozó hatóság adatszerző tevékenységének eredményét bizonyítékként kívánja felhasználni, az arról készített jelentést csatolja a nyomozás irataihoz; a nyomozó hatóság adatszerző tevékenységéről készített jelentés a nyomozás irataihoz történő csatolást követően az okiratra (Be. 116. §) vonatkozó szabályok szerint használható fel bizonyítékként. A Be. e rendelkezése szerint a jelentés formailag okirati bizonyíték, amelyekből a titkos kapcsolat személyazonossága nem állapítható meg. Ilyenkor a nyomozó hatóságnak nyilatkoznia kell a titkos kapcsolat létesítéséről, dokumentálva annak jogszerűségét és a végrehajtott felderítő akciók lefolyását, valamint ezek összhangját a belső szabályok előírásaival. Ezen a ponton kaphat jelentőséget a beszervezés alapja, amely lehet a jövedelemszerzés, de lehet terhelő adat is. Ehhez a megoldáshoz nyit törvényes utat a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezése információ szolgáltatásáért. E rendelkezés azt is jelenti, hogy a tárgyalási felhasználás módjára a Be. 301. § szerint a felolvasás lehetősége áll fenn. Nem jelenti azonban azt, hogy a kérdéses irat közokirat módjára igazolja bármilyen tény valóságát. Nyilvánvaló, hogy az informátorok és fedett nyomozók jelentései a Be. 116. §-a értelmében nem okiratok, mert nem a bennük leírtak megtörténtének bizonyítására készültek, hanem – más írásbeli közlésekhez hasonlóan – azért, hogy a szerző a mondandóját általuk más tudomására hozza. Ennek megfelelően tárgyalási felolvasás esetén alkalmasak lehetnek annak a bizonyítására, hogy valaki (az aláíró vagy csak a név nélkül, esetleg fedőnéven emlegetett szerző) az iraton jelzett (vagy más módon megállapítható) időpontban a jelentés címzettjével mit közölt, feltéve, hogy ügykörében eljáró kompetens hivatalos személy megfelelően igazolja, hogy az irat valóban hivatalos kapcsolat keretében keletkezett; létező személy szabályos úton-módon létesített kapcsolat alapján, feladatteljesítés körében eljárva szerzett értesülést és adott arról tájékoztatást. E nélkül az eredetre és keletkezési körülményekre vonatkozó felelős "hitelesítés" nélkül a jelentés nem egyéb, mint egy írásbeli közlést hordozó papírdarab, ami önmaga létezésén kívül semmit nem bizonyít. A külföldi tapasztalatok szerint nem ritka, hogy az informátor rejtése érdekében az akciót elrendelő hatóság vezetője tesz tanúvallomást a bíróság előtt. Az strasbourgi bírósági gyakorlat több ügyben is rámutatott arra, hogy ilyen módon a védelem által is ellenőrizhető a beszerzett bizonyítékok hitele és elhárítható annak gyanúja, hogy a terhelt a hatóság provokációjának lett az áldozata. A már említet! Lüdi kontra Svájc ügyben a strasbourgi bíróság határozata - egyebek mellett - megállapította a következőket: „(...) a beépített ügynök felhasználása jelen esetben sem magában, sem a telefonbeszélgetések lehallgatásával együtt nem érintette a magánélet szféráját. A beépített ügynök 5 kg kokainnal kapcsolatos ügylet hátterébe avatkozott be, és célja a megrendelők letartóztatása volt”. 2. A bűnüldöző hatóságoknak minden esetben többletindokolási kötelezettségük van akkor, ha a felderítés eredményeként büntetőeljárás indul. A titkos úton szerzett adatokról igazolni kell, hogy azok nem provokáció révén keletkeztek. Ennek érdekében szükség lehet a különböző akciótervek és vezetői elhatározások büntetőbíróság előtti feltárására, a kérdéses akciók, bűnüldözési műveletek felelős vezetőinek
58 tanúkihallgatására. Ha a titkos dokumentumok hitelt érdemlőségének ilyen típusú ellenőrzésére bűnüldözési vagy más érdekből nincs mód, akkor a nem ellenőrzött bizonyítékokra a bíróság nem alapíthat ítéletet. 3. A Javaslat kiindulópontja, hogy a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználásáról az ügyész határoz. Ez felel meg a Be.-ben az ügyész szerepére vonatkozó rendelkezéseknek, ezért függetlenül attól, hogy a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést a nyomozás elrendelése előtt vagy azt követően folytatták, az ügyész, mint a nyomozás felett rendelkezésre jogosult hatóság, és egyben a közvádló, jogosult eldönteni azt, hogy mit kíván a nyílt büntetőeljárásban a bíróság előtt bizonyítékként felhasználni. 4. A Javaslat a gyakorlatban felmerült jogértelmezési problémák megoldása érdekében kifejezetten rendelkezik arról, hogy a fedett nyomozó a büntetőeljárásban tanúként nem hallgatható ki. Ha a fedett nyomozó tanúkénti kihallgatása lenne szükséges, helyette a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv azon hivatásos állományú tagját kell kihallgatni tanúként, aki a fedett nyomozó konkrét feladat végrehajtására történő felkészítéséért, a fedett nyomozóval és az alkalmazó szervvel való folyamatos kapcsolattartásért, valamint a fedett nyomozó védelméért felelős. A Javaslat e rendelkezése azt kívánja kiküszöbölni, hogy adott esetben a nyílt büntetőeljárás bírósági szakaszában kezdődjék vita arról, hogy fedett nyomozó kihallgatható-e bármilyen, általa észlelt körülményről. Természetesen a rendelkezés nem jelenti azt, hogy a fedett nyomozó helyett vallomást tevő vezető tiszt nyilatkozatát el kell fogadni, az egy a közvetett bizonyítékok sorában, és a bíróság ugyanúgy köteles hitelt érdemlőségét és bizonyító erejét mérlegelni, mint bármely más, előtte felsorakoztatott bizonyítási eszköz bizonyító erejét. A nyomozás elrendelését megelőzően bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználása A 27-28. §-hoz 1. A Javaslat a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználására vonatkozó szabályozást lényegében a Be. 2006. évi LI. törvénnyel történt módosított szövege alapján állapítja meg. E novelláris módosítás arra irányult, hogy a titkos információgyűjtés felhasználásának eseteit a beszerzés körülményeihez képest a törvényben elkülönítse, és ezzel egyidejűleg világosan meghatározza az ilyen módokon szerzett bizonyíték felhasználásának törvényi feltételeit. E törvényi feltételeket a jogalkotó pontosan meghatározni tartozik mind a magánlakás sérthetetlenségéhez, illetőleg a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányosan megengedhető korlátozása érdekében, mind az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 8. cikke alapján. A Javaslat megszünteti azt a jelenlegi jogállapotot, hogy a Be. szerint a nyomozás elrendelését követően bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésnek van helye, a nyomozás elrendelését megelőzően azonban a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés részletes szabályait külön törvények határozzák meg, amelyek a bűnüldözési és a nem bűnüldözési célból elrendelt titkos információgyűjtés eseteinek elkülönítését is megteremtik.
59 A Javaslat a bűnüldözési célú bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés szabályait egységesen határozza meg, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne és nem kellene különbséget tenni a nyomozás elrendelését megelőzően, és azt követően elrendelt titkos információgyűjtés eredményének nyílt büntetőeljárásban történő felhasználása között. 2. Javaslat kimondja, hogy a nyomozás elrendelését megelőzően a bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés eredménye büntetőeljárásban annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben használható fel, amely miatt, és akivel szemben a titkos információgyűjtést a bíró engedélyezte, feltéve, hogy a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat beszerzését, de legkésőbb az engedélyben foglalt időtartam lejártát követően a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a feljelentési kötelezettségének harminc napon belül eleget tett, illetve a nyomozást elrendelte. E határidő számítására a Javaslat 22. §-ának (5) bekezdésében foglalt szabály irányadó. Átveszi a Javaslat a hatályos Be. 206. §-ának (4) és (5) bekezdésében foglalt kiegészitő rendelkezéseket, amelyek a titkos információgyűjtés eredményének felhasználását kitágítják az erddeti engedélyben foglaltakhoz képest. E rendelkezések szerint akivel szemben a bíró a nyomozás elrendelése előtt titkos információgyűjtést engedélyezett, a titkos információgyűjtés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos információgyűjtés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak, illetve annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos információgyűjtést a bíró engedélyezte, a titkos információgyűjtés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható. A Javaslat bizonyítási tilalmakat is megállapít, hasonlóan a hatályos Be. 206. §ának (6) bekezdéséhez. Bizonyítékként nem lehet felhasználni a titkos információgyűjtés eredményét, ha a titkos információgyűjtést sürgősségi vagy halaszthatatlan elrendelés esetén a bíró nem engedélyzte, illetve ha a bíró megállapítja, hogy az engedély kereteit túllépték vagy más törvénysértés történt, és emiatt a titkos információgyűjtést megszüntette, nem lehet felhasználni továbbá a titkos információgyűjtés eredményét, ha az olyan személy, akivel szemben a Javaslat szerint nem alkalmazható titkos információgyűjtés, valamint ha a titkos információgyűjtés eredményét a Javaslat más rendelkezésével ellentétesen szerezték be. 3. A Javaslat – pontosítva – átveszi a hatályos Be. 206/A. §-ának (7) bekezdését, mely szerint a nyomozás elrendelését megelőzően a bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként történő felhasználásáról a nyomozási bíró a nyomozás elrendelését követően az ügyész indítványára határoz. fontos újítása a Javaslatnak, hogy az indítványhoz csatolni kell a titkos információgyűjtés eredményét tartalmazó iratot, vagy annak felhasználni kívánt kivonatát. Azt, hogy a nyomozás elrendelését megelőzően az információgyűjtést bíró engedélyezte, az ügyész megkeresésére a megyei (fővárosi) bíróság elnöke igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megnevezését, az engedéllyel érintett ügy számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély kereteit. Az igazolást csatolni kell engedélyezés iránti indítványhoz. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy ha a nyomozás elrendelését megelőzően bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés eredményének bizonyítási eszközként történő felhasználását a nyomozási bíró engedélyezte, az indítványhoz csatolt,
60 illetve a nyomozási bíró által felhasználni engedélyezett iratokat a büntetőeljárás irataihoz kell csatolni. A nyomozás elrendelését megelőzően folytatott, bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés tényéről kiadott igazolás arra szolgál, hogy a későbbiekben ellenőrizni lehessen, ha a büntetőeljárásban a nyomozás elrendelését megelőzően folytatott titkos információgyűjtés eredményére hivatkoznak, miszerint ténylegesen történt ilyen bírói engedélyhez kötött információgyűjtés. A Javaslat szabályozása meghatározza az igazolás tartalmi kellékeit. Hangsúlyozandó, hogy nem a titkos információgyűjtés eredményéről, hanem tényéről állít ki igazolást a megyei (fővárosi) bíróság elnöke, azzal azonban, hogy az igazolás lényeges tartalmi eleme a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetőleg az engedély kereteinek ismertetése. A nyomozás elrendelését követően engedélyezett bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználása A 29. §-hoz A Javaslat értelmében a nyomozás elrendelését követően engedélyezett birói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének felhasználhatósága alapvetően igazodik a nyomozás elrendelése előtt bíró által engedélyezett titkos informácógyűjtés eredményének felhasználhatóságához, így a Javaslat ebben a körben is kimondja, hogy a bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés eredménye büntetőeljárásban annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben használható fel, amely miatt, és akivel szemben a titkos információgyűjtést a bíró engedélyezte. Itt azonban értelemszerűen nincs szükség a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a feljelentési kötelezettségének előírására, mivel már nyílt nyomozásban engedélyzték a titkos információgyűjtés ezen eszközeit. Itt is alkalmazhatóak a titkos információgyűjtés eredményének felhasználását kitágító rendelkezések, tehát a titkos információgyűjtés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos információgyűjtés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak, illetve annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos információgyűjtést a bíró engedélyezte, a titkos információgyűjtés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható. A Javaslat bizonyítási tilalmak tekintetében is azonos szabályozást tartalmaz a nyomozás elrendelését megelőző titkos információgyűjtéssel. Nyilvánvalóan nincs azonban szükség a Javaslat 28. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti eljárásra, tekintve azt, hogy a titkos információgyűjtést itt a bíró már a nyomozás elrendelését követően engedélyezte. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználása A 30. §-hoz Titkos információgyűjtés elrendelésére az Nbtv. alapján is van mód. A Javaslat – átvéve a hatályos Be. szabályozását – a nem bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés esetében a feljelentési kötelezettség mellett külön korlátot teremt a
61 megszerzett információ felhasználhatóságának. Mivel az Nbtv. 57. §-a alapján kiadott engedély csak az érintettekre utal, és bűncselekményt ilyen engedélyben természetszerűleg nem tüntetnek fel, a titkos információgyűjtés eredményének felhasználására kizárólag az engedélyben megnevezett személlyel szemben kerülhet sor. A célhozkötöttség alkotmányos követelménye nem teszi ugyanis lehetővé, hogy az Nbtv.ben meghatározott, nem bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés során olyan személlyel szemben is terhelő adatokat gyűjtsenek, akire az engedély nem vonatkozik. Ez a büntetőeljárás szempontjából nem számít törvényesen megszerzett bizonyítéknak. Egyebekben az Nbtv. alapján folytatott, külső engedélyhez kötött nem bűnüldözési célú titkos információgyűjtés eredménye hasonló eljárs után használható fel a büntetőeljárásban, mint a nyomozás elrendelése előtt bűnüldözési célból elrendelt tikos információgyűjtés eredménye. Az Nbtv. szűk körben lehetővé teszi a szolgálatok számára bűnüldözési célú titkos információgyűjtés folytatását is. Az e tevékenység során beszerzett adatok büntetőeljárásban történő felhasználására a Javaslat 27-28. §-ának rendelkezései értelemszerűen irányadóak. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok A 31-33. §-hoz 1. A titkos információgyűjtés speciális állami tevékenység, amely természetesen költségekkel jár, azon kívül titkossága, leplezettsége miatt szükségszerűen eltérő szabályozást igényel az adott szerv költségvetésében. Ezért a Javaslat a hatályos Rtv. vonatkozó szabályozását lényegében átvéve rendelkezik a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályokról. A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv elkülönített előirányzatot szerepeltethet az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásai tekintetében. E kiadások szerepeltetésének szabályai eltérnek az általános számviteli szabályoktól. A Javaslat meghatározza, hogy mely költségek minősülnek speciális működési kiadásnak, az eltérő szabályok csak ezekre a költségekre vonatkoznak. A speciális működési kiadások körében korlátozás nélküli valutakezelési lehetőséget biztosít a Javaslat. A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv feladata ellátása érdekében fedőintézményt hozhat létre és tarthat fenn, saját költségvetéséből. A fedőintézményre nem vonatkoznak az államháztartásról szóló törvény rendelkezései, a fedőintézmény megszűnése esetén pedig, annak vagyona az azt létrehozó szervet illeti. E szabályokra azért van szükség, mert ellenkező esetben olyan információk derülhetnek ki, kerülhetnek nyilvánosságra a fedőintézményről, amely ellehetetleníti a működését. Eltérő szabályok vonatkoznak a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv fedőintézményében szolgálatot teljesítő tagjának adóbevallására, adózására, illetve a kifizető adatszolgáltatási kötelezettségére. Ha a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a vele együttműködő személynek díjazást nyújt, e díjazásra is eltérő adózási szabályok érvényesülnek. A titkos információgyűjtésre feljogosított szervvel összefüggő, eltérő, költségvetési, adózási és adatszolgáltatási szabályok nem jelentik azt, hogy e téren korlátlan szabadságot lehet e szerveknek biztosítani.
62 2. A Javaslat meghatározza azokat a tárgyköröket, amelyeket érintően a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében az illetékes szervezetekkel külön megállapodást kell kötni. A titkos információgyűjtés végrehajtásában kiemelkedő szerepe van a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak, ezért minden titkos információgyűjtésre feljogosított szerv, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal összehangoltan hajthat végre bármilyen e feladattal kapcsolatos fejlesztést. A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv működési kiadásainak, és gazdálkodásának külső szerv általi ellenőrzése során is biztosítani kell az adatok, illetve a tevékenység konkrét jellege titkossága megőrzésének feltételeit. Erről is rendelkezik a Javaslat. Felhatalmazó rendelkezések A 34. §-hoz A titkos információgyűjtés engedélyeztetésével kapcsolatos eljárási és ügyviteli szabályokat nem tartalmazza a Javaslat, ezeket rendeleti szinten kell meghatározni. E rendelet megalkotására kap felhatalmazást a rendészetért felelős miniszter, valamint az adópolitikáért felelős miniszter. A Javaslat felhatalmazást ad a rendészetért felelős miniszternek, valamint az adópolitikáért felelős miniszternek, hogy utasításban meghatározzák az irányításuk alá tartozó szervek vonatkozásában a titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes szabályait. Hatálybalépés A 35. §-hoz A Javaslat – tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság a 2/2007. (I. 24.) AB határozatában 2007. december 31-i hatállyal semmisítette meg az általa alkotmánysértőnek ítélt rendelkezéseket – a hatályba lépésének napját 2008. január 1jében jelöli meg, azzal, hogy a rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A Javaslat megteremti annak törvényi alapjait, hogy a 2008. január 1-jét megelőzően bírói engedélyhez, illetve az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés, valamint a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés eredménye felhasználható legyen, ha a Javaslat rendelkezéseinek megfelel. A Javaslat elvégzi azokat a módosításokat, illetve deregulációs feladatokat, amelyek a titkos információgyűjtés egységesítése, és egységes fogalomhasználata miatt szükségesek a különböző, e tevékenységet érintő törvényekben. A 36. §-hoz A Javaslat elvégzi a szükséges módosításokat, pontosításokat az államtitokról és a
63 szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 1. mellékletét képező államtitokköri jegyzékben a titkos információgyűjtéssel érintett szervek tekintetében. A 37. §-hoz A Javaslat módosítja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt. A módosítás indoka, hogy a hatályos rendelkezések pontatlanul, a normavilágosság alkotmányos követelményeinek nem megfelelően tartalmazzák azon bűncselekmények meghatározását, amelyek esetében a pénzügyi intézmény, a törvényben meghatározott szervek megkeresésére köteles adatokat szolgáltatni. A 38. §-hoz A Javaslat – szakítva az eddigi törvényi szabályozással – egységesen szabályozza a nyomozás elrendelése előtt, illetve a nyomozás elrendelését követően folytatott titkos információgyűjtést, mind a bírói engedélyhez nem kötött, mind az ügyészi engedélyhez, mind a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés szabályait. Megszünteti a jelenlegi szabályozásban fennálló fogalmi különbségtételt, miszerint a büntetőeljáráson kívüli ilyen tevékenység megnevezése titkos információgyűjtés, míg a büntetőeljárás során folytatott tevékenység titkos adatszerzés. A Javaslat e tevékenységeket egységesen titkos információgyűjtésként határozza meg. Ezért a Be. 207. §-a (2) bekezdésének b) pontját is módosítani szükséges, a javaslat fogalomhasználatával összhangban. A 39. §-hoz A Javaslat módosítja a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt. A módosítás indoka, hogy a hatályos rendelkezések pontatlanul, a normavilágosság alkotmányos követelményeinek nem megfelelően tartalmazzák azon bűncselekmények meghatározását, amelyek esetében a pénzügyi intézmény, a törvényben meghatározott szervek megkeresésére köteles adatokat szolgáltatni. A 40. §-hoz A Javaslat módosítja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §a (2) bekezdésének d) pontját, a költségvetési szervek egyes típusait nevesítő felsorolást kiegészíti a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatával.
