4190 sz. törvényjavaslatról, és a hozzá kapcsolódó módosító indítványokról

Dr. Hack Péter

Elemzés A pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló T/4190 sz. törvényjavaslatról, és a hozzá kapcsolódó módosító indítványokról.

Ezen elemzés célja, a T/4190. számú törvényjavaslat és az ahhoz benyújtott módosító indítványok elemzése abból a szempontból, hogy a törvény elfogadása milyen változásokat eredményezne a jelenlegi helyzethez képest, illetve milyen kockázatok maradnának meg a törvény alkalmazása során. Elöljáróban le kell szögezni, hogy a párt- és kampányfinanszírozás jelenlegi rendezetlen helyzete az új magyar demokrácia egyik legsúlyosabb válságterülete. A hatályos szabályozás által teremtett helyzet a közélet tisztaságát akadályozó legsúlyosabb tehertétel. A benyújtott javaslat változatlan formában történő elfogadása is jelentős előrelépés lenne, míg a törvény elfogadásának elmaradása tovább mélyítené azt a bizalmi válságot, amelynek Magyarországon tanúi lehetünk. A szabályozással kapcsolatos elvárások részletes elemzése előtt le kell szögezni, hogy a párt-, és kampányfinanszírozás ügye nem lehet az országgyűlésben képviselettel

rendelkező

pártok

belügye,

ez

a

kérdés

a

legszélesebb

nyilvánosságra tartozó közügy. 1

Előzmények A pártok pénzügyeit szabályozó első törvényi rendelkezések a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások eredményeként megszületett 1989. évi XXXIII. törvényben találhatóak. A szabályozás által választott jogi megoldások azt a politikai helyzetet tükrözték, amelyben a rendelkezések megszülettek. Az első szabad választásokat megelőzően az egyik oldalon az országos infrastruktúrával, épületekkel, irodákkal, gépjárművekkel, személyzettel felvértezett utódpárt, a másik oldalon a párttá válás embrionális állapotában lévő új politikai formációk szerepeltek. A törvény – a választási törvénnyel összhangban – nem kívánta az új pártok esélyeit azzal tovább rontani, hogy a számukra adható vagyoni hozzájárulásokat korlátozza. Ezért kizárólag a más államtól származó adományokat és a névtelen adományok elfogadását tiltotta. Később az 1992. évi LXXXI. törvény tiltotta meg azt, hogy párt költségvetési szervtől, állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, költségvetési támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást fogadjon el. Így az első választás alkalmával a bevételi korlát szempontjából nagyon puha törvénnyel indultak neki az új pártok a választásoknak. Ebben az időben kiadási korlátot nem állapított meg jogszabály. A bevételek átláthatóságát szintén puha szabályok írják elő. A törvény szerint meghatározott összeget meghaladó belföldi hozzájárulást, illetve ennél alacsonyabb összeghatárig a külföldi hozzájárulásokat a pártoknak éves beszámolójukban közzé kell tenni. (Ez az összeg jelenleg ötszázezer illetve százezer forint [9.§ (2)]) Mind a bevételi korlátok mind az átláthatósági szabályok egy konkrét történelmi helyzethez igazodtak és már a második szabad választások során könnyen kijátszhatónak bizonyultak. A legkézenfekvőbb mód a korlátozások megkerülésére, az hogy a pártok az adott párt támogatására alapítványokat hoztak létre. Az alapítványoknak adandó pénzügyi támogatás esetére már nem vonatkoznak a párttörvény korlátozásai. Ezek az alapítványok mind névtelen adományokat, mind a törvényben meghatározott nyilvánosságra hozatali kötelezettséget teremtő összeget meghaladó adományokat szabadon elfogadhattak. Az alapítványok közbeiktatásával a pártok nyilvános beszámolóiban

2

a törvényben meghatározott értékhatár fölötti adományozók között gyakorlatilag csak ezek az alapok jelentek meg. Az első szabad választást követően a törvényhozó a költségvetésből származó közvetlen, mandátumarányos támogatással és az ingatlanjuttatással bővítette a pártok forrásait. Ezen felül a pártok tagdíjakból, vállalkozási tevékenységből és pénzügyi műveletekből is hozzájuthatnak támogatáshoz. A második választás után, a törvényalkotó már nem a bevételi oldalon kereste a korlátokat, hanem a kampány-kiadásokat akarta korlátozni. Az 1997. C. törvény 92. § (1) jelöltenként legfeljebb egymillió forint elköltését teszi lehetővé. Bár a törvény hatályba lépése óta többször felvetődött ezen összeg megemelésének ötlete, illetve az a javaslat, hogy legalább az infláció mértékével emelkedjen ez az összeg soha nem, sikerült a szükséges politikai akaratot ezen elképzelés mögött kialakítani. A rendelkezés kétségtelen jó szándékú háttere, és ésszerű megfontolásai ellenére az elmúlt évtized egyik legkártékonyabb szabályának bizonyult. Nem csak azért, mert a törvényt senki nem hajtja végre, hanem leginkább azért, mert kifejezetten korrupciót generáló hatása van. I. A 2006-os választások utáni fejlemények A

2006-os

választásokat

követően

megalakult

kormány

programja

a

pártfinanszírozás kérdésében az Államreform fejezetben a következőket tartalmazza: „Legyen átlátható és ellenőrizhető a pártok gazdálkodása, különös tekintettel a kampányra fordított kiadásaikra. A pártok állami támogatásának növelésével, a kampányra költhető maximális összeg reális megállapításával, ugyanakkor a fentiek szigorú ellenőrzésével váljon világos és átlátható rendszerré a pártfinanszírozás. Erősítsük meg az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosítványait.” T/237. sz. törvényjavaslat A kormányalakítás után négy nappal, 2006. június 13-án a Kormány benyújtotta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény és a

3

választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény valamint ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló T/237. sz. törvényjavaslatot. A javaslat lényegesebb elemei: 1. Növeli a nyilvánosságot, átláthatóságot.  Kötelező közzétenni a pártok gazdálkodásáról szóló éves beszámolót, a pártok választási kampány-költségvetéséről készített tájékoztatót.  Megszigorítja

a

könyvvezetésre

és

beszámoló-készítésre

vonatkozó

szabályokat, nagyobb bevétellel rendelkező pártoknak kettős könyvvitelt kell folytatni. 2. Megnöveli a pártok bevételi forrásait  Az országgyűlési képviselők általános választásának évében a pártok utólag, a választási eredmény alapján egyszeri támogatást kapnak.  Erre a támogatásra az a párt a jogosult, amelyik országos összesítésben megszerezte a területi választókerületek első érvényes választási fordulójában leadott érvényes szavazatok legalább 1%-át.  A támogatásra fordítható összeg a választás évében a Ptv. 5. § (2) bekezdésében

meghatározott

támogatások

összegének

kétszerese.

E

támogatás a pártokat a területi választókerületek első érvényes fordulójában az adott pártra leadott szavazatok arányában illeti meg. 3. Módosítja a pártok gazdálkodására vonatkozó hatályos szabályokat.  Megszünteti a pártok áfa- mentességet.  A pártok ezentúl vállalatot nem, csak egyszemélyes gazdálkodó szervezetet alapíthatnak. A párt, a párt által alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezet,

4

a párt által alapított alapítvány más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.  A párt a pénzeszközeit – a zártkörűen működő részvénytársaság részvényének vásárlása kivételével – értékpapírba fektetheti.  Új rendelkezés, hogy a párt, a párt cége ill. alapítványa közbeszerzési eljárásban ajánlattevő, illetve alvállalkozó nem lehet, és – a párt működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő,

kutatási,

oktatási

tevékenységet

végző

alapítvány kivételével – állami vagy helyi önkormányzati megrendelés teljesítésében nem vehet részt. 4. Növeli a választás tisztaságának garanciáit  Az állam, költségvetési szerv, helyi önkormányzat, illetve annak szerve, jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet a választási kampány idején a tevékenységét ismertető, magyarázó vagy népszerűsítő hirdetést vagy közérdekű

közleményt

nem

tehet

közzé,

továbbá

nem

folytathat

kampánytevékenységet.  A választási kampány idején a jelöltnek nem minősülő személy vagy jelölő szervezetnek nem minősülő szervezet – a jelölt vagy jelölő szervezet megbízásából folytatott kampánytevékenység kivételével – akkor végezhet a Ve.-ben meghatározott kampánytevékenységet, ha a szavazás napját megelőző 60. napig az Országos Választási Bizottságnál – nevének, lakcímének vagy székhelyének, valamint szervezet esetében képviselője nevének közlésével – nyilvántartásba vetette magát.  Bevezeti a kampányszámla jogintézményét. Egyes kampánytevékenységek csak erről a bankszámláról történő átutalással finanszírozhatók, és az Országos Választási Bizottság ezeknek a bankszámláknak a bankszámlakivonatait a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

5

 Plakátok új szabályozása, a jobb azonosíthatóság érdekében (azonosító szám, pld-szám, felelős személy stb.)  Rádió- és televízió-közvetítés, politikai hirdetések a sajtóban, médiában csak előre közölt árjegyzék alapján mehessenek 5. Szigorítja a szankciókat  Amennyiben a párt a törvény rendelkezéseit megsértve hozzájárulást fogad el, annak az (ellen)értékét a párt köteles – az Állami Számvevőszék felhívására – 15 napon belül a központi költségvetésnek befizetni; késedelem esetén ez az (ellen)érték adók módjára behajtható tartozásnak minősül.  További szankció, hogy a párt költségvetési támogatását a szabálytalanul elfogadott hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell, illetve ha a párt nem részesül központi költségvetési támogatásban, akkor – az így elfogadott hozzájárulás (ellen)értékének befizetésén felül – ráfordításként elszámolva köteles a tiltott hozzájárulás (ellen)értékének megfelelő összeget – az Állami Számvevőszék felhívását követő egy éven belül – a központi költségvetésbe befizetni.  A törvény szabályainak megsértése esetén nemcsak a pártot, hanem a párt elnökét (ennek hiányában a párt képviseletére jogosult személyt) is szankció sújtja. A párt elnöke (ennek hiányában a párt képviseletére jogosult személy) ugyanis

a

törvény

rendelkezéseit

megsértve

elfogadott

hozzájárulás

(ellen)értékének 10%-át – az Állami Számvevőszék felhívására – 15 napon belül köteles a központi költségvetésnek befizetni; késedelem esetén ez az (ellen)érték is adók módjára behajtható tartozásnak minősül.  Garanciális, a közpénzek felhasználásának jogszerűségét biztosító szabály, hogy a törvény szabályait megsértve elfogadott, tiltott, nem pénzbeli hozzájárulás (ellen)értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg.

6

 Maga a javaslat határozza meg a hozzájárulás, támogatás fogalmát: hozzájárulásnak minősül a pártnak térítés nélkül átadott eszköz; a párttól átvállalt tartozás; a párt számára ellenérték nélkül történt engedményezés; a párt javára a jogosult által elengedett követelés; a párt számára ellenérték nélkül nyújtott tízezer forintot meghaladó értékű szolgáltatás, vagyoni értékű jog, illetve e jog gyakorlásának átengedése. Ellenérték nélküli hozzájárulás esetén – a könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettség teljesítése érdekében – a hozzájárulás értékeként a szokásos piaci árat, azaz a független felek által összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesített vagy érvényesítendő értéket kell figyelembe venni. Ha a párt részére a hozzájárulást nem pénzben nyújtják, a párt köteles annak értékeléséről (értékének

meghatározásról)

gondoskodni.

A

visszaélések

elkerülése

érdekében a javaslat rögzíti, hogy amennyiben a hozzájárulásért a párt ellenértéket

fizet,

de

ez

a

szokásos

piaci

árnál

alacsonyabb,

az

értékkülönbözetet hozzájárulásnak kell tekinteni. 6. Megerősíti az ÁSZ szerepét  Kiterjedne az ÁSZ tiltott hozzájárulást költségvetésbe befizetésre kötelező hatásköre azokra a pártokra is, amelyek nem részesülnek központi költségvetési támogatásban.  A nem pénzbeli hozzájárulások értékét továbbra is az ÁSZ állapítaná meg, de szükség esetén a piaci árat is figyelembe vehetné  Az ÁSZ a párt elnökét (képviselőjét) is kötelezhetné, a tiltott hozzájárulás 10%-át kitevő összeg költségvetésbe befizetésére  Ha kötelező egy pártra a könyvvizsgálat (éves összbevétele az 50 m Ft-ot meghaladja), a könyvvizsgálat eredményét meg kellene küldenie az ÁSZ-nak  Pontosítaná a javaslat az ÁSZ bírósági eljárás indítási jogát, kimondva, hogy az ügyészségnél indítványozhatja kereset benyújtását (perindítást).

7

 A választási eljárásról szóló törvény eddig nem tartalmazta részletesen az ÁSZ ellenőrzés módját és a kiszabható szankciókat, most ezt a javaslat kifejezetten és alaposan részletezi, pontosítja, megerősítve itt is az ÁSZ szerepét.

A törvényjavaslat általános vitáját már a benyújtás utáni hetekben elkezdte az országgyűlés, az általános vitát 2006. július 4-én lezárták, majd július 10-én részletes vitát is megtartották és le is zárták. Ezt követően több mint egy évig nem tűzik napirendre a javaslatot, majd 2007. október 15-én az előterjesztő visszavonta a javaslatot.

Egyeztetés a parlamenti pártok között 2007 Időközben az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, és a Nézőpont Intézet szervezésében egyeztetés folyt a parlamenti pártok között a párt- és kampányfinanszírozás kérdéseiről. Az egyeztetés eredményeként a felek eljutottak egy megállapodás közelébe, amelynek főbb pontjai a következők:

(1) Alapelvek A költségvetési támogatáson kívül a pártok csak választópolgároktól fogadhatnak el adományokat, jogi személyektől nem. Az egyesületek, társadalmi szervezetek kizárólag a kampányidőszakban, szigorú összeghatár (pl. a választópolgárokra vonatkozó limit háromszorosa) alatt adományozhatnak, szigorú átláthatósági szabályoknak alávetve. Ezen szabály alól kivételt képeznek a 2003-as törvény alapján létrehozott pártalapítványok. A párt- és kampányfinanszírozás újraszabályozásának alapelvei: az átláthatóság, az esélyegyenlőség, a kampányköltségek ésszerű korlátozása és közpénzek védelme.

8

Az alábbi szabályok az országgyűlési kampányokra vonatkoznak, de főszabályként minden választást megelőző kampányra alkalmazni kell őket. Első alkalommal a következő országos választási eljárásban kell az új szabályokat alkalmazni.

(2) Kampányidőszak A választásokat előre meghatározott időpontban kell tartani.

(3) Az átláthatóság garanciája a kampányszámla A kampányköltés átláthatóságának kulcseleme a kampányszámla intézménye. Ez teszi lehetővé annak ellenőrzését, hogy a pártok és jelöltek valóban annyit költenek, amennyit bevallanak. a) A pártoknak és a jelölteknek valamennyi, a kampánnyal kapcsolatos kiadásaikat egy kizárólag a kampány céljaira létrehozott számláról kell kifizetniük. Minden tranzakciót a párt vagy jelölt által arra kijelölt, jogi felelősséget viselő személynek kell jóváhagynia. Erre a számlára kellene a választópolgárok által felajánlott kampányadománynak és az állami támogatásnak beérkeznie. Más forrásból nem fizethető semmilyen költsége a pártnak vagy jelöltnek, következésképpen a nem a párt vagy jelölt kampányszámlájáról (alkampányszámlájáról) fizetett bármiféle hirdetés törvénysértő és szankciókat von maga után. (A hirdetési cégeknek is nyilvántartást kellene vezetniük arról, hogy a bármely adott időben futó hirdetésekért ki fizetett). b) Minden, a kampányszámláról kifizetett anyagot (szórólap, plakát, hirdetés stb.) jelzéssel kell ellátni, amely igazolja, hogy a kampányszámláról történt a kiadás. A jelzés nélkül megjelenő anyagok törvényt sértenek, a jelzés

9

hamisítása pedig (akár maga a párt, akár más követi el) magánokirathamisítás. c) A kampányszámla forgalma korlátozottan nyilvános. Meghatározott összeghatár felett nyilvánosságra kell hozni a kampányszámlára beérkezett adományok felajánlóinak személyét és a támogatás összegét, valamint a kiadások összegét és típusát. A számlák felügyeletével megbízott szerv az Állami Számvevőszék, amely minden tranzakcióról automatikusan és azonnal értesítést kap. A kampányban a pártok megbízottjaként résztvevő cégeket az Állami Számvevőszék nyilvántartja, de adataikat nem hozza nyilvánosságra. d) A pártok működési költségeinek (nem kampányköltségek) fedezéséhez szintén csak az államtól és a választópolgároktól fogadhatnak el támogatást. A személyek neve és a támogatás mértéke nyilvános. A kampányköltséget a működési költségtől el kell határolni. Választási évben a működési költsége maximum 10 százalékkal térhet el a választást megelőző két év működési költségeinek átlagától. Az ellenőrzést az Állami Számvevőszék végzi. e) A pártok egyetértenek abban, hogy a kampányköltségeknek továbbra is legyen felső határa.

(4) A hirdetési cégek kötelezettségei A kampányszámlára vonatkozó rendelkezések csak akkor hatékonyak, ha egyidejűleg a hirdetési cégek kampányt érintő tevékenységét is szabályozzuk. Az átláthatóság és ellenőrizhetőség érdekében a hirdetést megjelentető felületek felett rendelkező cégeknek is vannak kötelezettségei.

10

a) E szervezeteknek pontos nyilvántartást kell vezetniük arról, hogy hol, mikor és ki hirdetett az általuk kezelt felületeken, és hogy ki fizetett a szolgáltatásért, és a kampányok lezárultával minden olyan hirdetőnek jelentést kell készítenie, amely politikai hirdetést jelentetett meg. b) A politikai hirdetéseket közzétenni szándékozó vállalkozásoknak a kampány előtt regisztráltatniuk kell magukat a kampányszámlák felügyeletét ellátó szervnél,

és

nyilvánosságra

kedvezményeket.

A

hivatalos

kell

hozniuk

tarifáknak

hivatalos kötelező

tarifáikat jellegük

és van,

kampányhirdetés jogszerűen csak tarifaáron történhet. Az előírásokat megsértő, például valótlan adatokat tartalmazó beszámolót készítő cégeket komoly pénzbírsággal kell sújtani. c) A hirdetési cégek a pártok és jelöltek olyan hirdetéseit tehetik közzé kizárólag, amelyeken szerepel a kampányhirdetés hivatalos jelzése. Ellenkező esetben szankciókkal sújtandók.

(5) Közfunkciót betöltők részvétele a kampányban A választások előtti (a pártok által a későbbiekben meghatározott, ám mindenképpen rövid időtartamra korlátozott) naptól a kormány semmiféle hirdetési tevékenységet nem folytathat. Kivételes esetekben (közegészségügyi válság, katasztrófa, árvíz, stb.) a Kormány kiadhat közérdekű közleményeket. Ezek tartalma és indokoltsága utólagosan vizsgálható (pl. erre kijelölt bíróság által). Az országgyűlési választás a képviselő-jelöltek és a pártlisták közötti választásáról szól. Ennek megfelelően, a kampányidőszak kezdetétől a közfunkciót betöltők nem használhatják ki e tisztségükből adódó előnyöket (hivatali gépkocsi

11

kampányrendezvényre, kinevezések, jutalmazások), de a kampányban részt vehetnek. (6) Társadalmi szervezetek és természetes személyek részvétele a kampányban Azok a társadalmi szervezetek, vagy természetes személyek, amelyek a kampány kezdetétől hirdetéseket akarnak feladni, kötelesek regisztráltatni magukat a kampányszámlák felügyeletét ellátó szervnél (Állami Számvevőszék). A regisztrált szervezetek gazdálkodása és bevételei a választás évében és az azt megelőző évben nyilvánosságra hozandóak. Külön nyilvánosságra kell hozni, hogy mire és mennyit költöttek a kampány idején, beleértve az ingyen terjesztett kiadványokat is. Más természetes vagy jogi személy a kampány idején a regisztrált szervezetek vagy természetes személyek számára hirdetést nem fizethet. Az átláthatóság érdekében e mellett a társadalmi szervezetek és természetes személyek hirdetéseit egységesen meg kell jelölni (a jelzés tartalmazza, hogy ők fizették a hirdetést).” A fenti pontok közül a Fidesz a (4) és a (6) pontot nem fogadta el. Az előbbit arra hivatkozva, hogy szerinte francia mintára a fizetett hirdetések teljes tilalmát kellene bevezetni, a z utóbbit alkotmányos aggályokra hivatkozva.

T/4190-es javaslat A megállapodás meghiúsulását követően 2007. október 14-én két MSZP-s képviselő Tóbiás József és Puch László T/4119-es számon törvényjavaslatot nyújtott be „a pártfinanszírozás átláthatóvá tétele” címmel. A képviselői indítvány vélhetően a kormánnyal egyeztetve került benyújtásra, hiszen az indítvány benyújtásának másnapján a kormány visszavonta T/ 237-es számú javaslatát. A képviselők a benyújtást követően tizenkét nap múlva, október 26-án T/4190-es számon új változatban nyújtották be javaslatukat. Ez a szöveg lett a tárgyalás alapja.

12

A javaslat lényegi, - koncepcionális kérdéseket érintő – része gyakorlatilag megegyezik a T/237-es számú javaslatban megfogalmazott törekvésekkel.

A Javaslat  megteremti a pártok számviteli kötelezettségét ezzel segíteni kívánja a pártfinanszírozás ellenőrzését;  megerősíti az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosítványait;  megteremti annak lehetőségét, hogy a nem megfelelő működés akár a pártok megszűnését is eredményezheti;  előírja, hogy a pártok gazdálkodásáról szóló éves beszámolót, a pártok választási

kampány-költségvetéséről

készített

tájékoztatót

kötelező

közzétenni;  a parlamenti választás évében, utólag, a választási eredmény alapján egyszeri, jelentősebb központi költségvetési támogatást kaphatnak a pártok.  újraalkotja a választási kampány finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket.  megteremti a sajtóhirdetések, valamint a plakátok – különös tekintettel az óriásplakátok – használatának átláthatóságát;  előírja, hogy a főbb kampánykiadások ellenértékét csak egy nyilvános forgalmú kampányszámláról lehet fedezni;  jelentősen megemeli a párt állami támogatását, ugyanakkor a természetes személyekre korlátozza az adománygyűjtő tevékenységet;  új szabályként állapítja meg, hogy a pártok könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségüknek a számvitelről szóló külön törvény előírásai szerint kötelesek eleget tenni.  a bíróság az ügyészség indítványár a – a párt társadalmi szervezetként való további működésének

érintetlenül

hagyásával – megállapítja a párt

működésének megszűnését amennyiben a párt éves beszámolási- és

13

beszámoló közzétételi kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt a határidő lejártát követő hat hónapon belül nem pótolja .  meghatározza, hogy mi minősül a párt bevételének, illetve vagyonának . Az újonnan megjelenő források a következők:  az országgyűlési képviselők általános választásának évében külön költségvetési támogatás biztosítása,  az állam által – külön törvény alapján – biztosított vagy a helyi önkormányzat által biztosított ingyenes vagy kedvezményes ingatlanhasználat, a természetes személyektől kapott támogatások.  megszünteti azt a lehetőséget, hogy a párt vállalatot alapítson, illetve bevételt szerezzen jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vagyoni hozzájárulásaiból.  garanciális szabályként rögzíti, hogy az állam, költségvetési szerv, helyi önkormányzat, illetve annak szerve, jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet – a törvényben foglalt kivételektől eltekintve – hozzájárulást pártnak nem adhat, illetve e szervezetektől a párt hozzájárulást nem fogadhat el.  kizárja, hogy a párt más államtól hozzájárulást fogadjon el, továbbá hogy a párt névtelen hozzájárulást nem fogadjon el.  szabályozza, hogy mely hozzájárulásokat kell a pártnak az éves beszámolójának kiegészítő mellékletében – a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével – eltüntetni.  a hatályos szabályoknál szigorúbb szankciókat állapít meg arra az esetre, amennyiben a párt a törvény rendelkezéseit megsértve hozzájárulást fogad el. Ezeknek a hozzájárulásoknak az (ellen)értékét a párt köteles – az Állami Számvevőszék felhívására – 15 napon belül a központi költségvetésnek

14

befizetni; késedelem esetén ez az (ellen)érték adók módjára behajtható tartozásnak minősül.  a párt költségvetési támogatását a szabálytalanul elfogadott hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell, illetve ha a párt nem részesül központi költségvetési támogatásban, akkor – az így elfogadott hozzájárulás (ellen)értékének befizetésén felül – ráfordításként elszámolva köteles a tiltott hozzájárulás (ellen)értékének megfelelő összeget – az Állami Számvevőszék felhívását követő egy éven belül – a központi költségvetésbe befizetni. A törvény szabályait megsértve elfogadott, tiltott, nem pénzbeli hozzájárulás (ellen)értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg. A javaslat pontosan meghatározza a hozzájárulás, támogatás fogalmát. Ennek értelmében hozzájárulásnak minősül a pártnak térítés nélkül átadott eszköz; a párttól átvállalt tartozás; a párt számára ellenérték nélkül történt engedményezés; a párt javára a jogosult által elengedett követelés; a párt számára ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás, vagyoni értékű jog, illetve e jog gyakorlásának átengedése . Ellenérték nélküli hozzájárulás esetén – a könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettség teljesítése érdekében – a hozzájárulás értékeként a szokásos piaci árat, azaz a független felek által összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesített vagy érvényesítendő értéket kell figyelembe venni. Ha a párt részére a hozzájárulást nem pénzben nyújtják, a párt köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásról) gondoskodni.  rögzíti, hogy a párt éves rendes költségvetési támogatásának mértékéig a kis összegű, természetes személyektől származó adományok minden forintjához még egy forintot hozzátesz az állami költségvetés;

15

 megszünteti a pártok gazdálkodó tevékenysége körében általános forgalmi adó alóli mentességet;  a pártok ezentúl vállalatot nem, csak egyszemélyes gazdálkodó szervezetet alapíthatna;

a Ptv. új — „A párt könyvvezetési és beszámoló-készítési

kötelezettsége” című — fejezettel egészül ki;  a pártok számára kettős könyvviteli kötelezettséget ír elő;  megteremti a pártok ifjúsági szervezeteinek normatív finanszírozását, mivel a párt éves működési támogatásának 5%-át juttatja a párt által megjelölt társadalmi szervezetként vagy a párt tagozataként működő ifjúsági szervezetnek. E szervezeteknek azonban vállalniuk kell a pártokra vonatkozó szigorú gazdálkodási szabályok megtartását.  a Ptv . 10. (2) bekezdésének szabályait úgy változtatja meg, hogy a közigazgatási szervek a központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, illetve az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetések, valamint ezek visszaigénylésének

ellenőrzése

keretében a pártok pénzügyi-gazdasági tevékenységét ellenőrizhetik.  a választási kampány lerövidítése érdekében a Javaslat rögzíti, hogy legkorábban 90 nappal a szavazás napja előtt lehet kitűzni a választást, mivel a kampány a választás kitűzésével veszi kezdetét.  az egy jelölt által elkölthető, illetve egy jelöltre fordítható összeget egy millió forintról tíz millió forintra emeli;  új rendelkezéssel egészíti ki a Ve. 40. §-át ennek értelmében az állam, költségvetési szerv, helyi önkormányzat, illetve annak szerve, jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet a szavazás napja előtti 21. naptól kezdve a tevékenységét ismertető, magyarázó vagy népszerűsítő hirdetést vagy közérdekű közleményt nem tehet közzé, továbbá nem folytathat kampánytevékenységet;

16

 szabályozza, hogy a választási kampány idején a jelöltnek nem minősülő személy vagy jelölő szervezetnek nem minősülő szervezet – a jelölt vagy jelölő szervezet megbízásából (ha a kampánytevékenység végzése során egyértelműen felismerhető a megbízó személye és a megbízás ténye) folytatott kampánytevékenység kivételével – akkor végezhet a Ve .-ben meghatározott kampánytevékenységet, ha a választás kitűzését követő 10 napon belül az Állami Számvevőszéknél nyilvántartásba vetette magát. A nyilvántartásba vett szervezetre megfelelően kell alkalmazni a Ve. választási kampányra vonatkozó, továbbá a Ptv. pártfinanszírozásra vonatkozó szabályait;  pontosítja a választási kampányban felhasznált pénzeszközök ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek, továbbá az Országos Választási Bizottságnál nyilvántartásba vett jelöltnek, jelölő szervezetnek nem minősülő, kampánytevékenységet folytató személynek vagy szervezetnek kötelessége nyilvánosságra hozni a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.  a szabálytalan kampányfinanszírozás esetére komoly szankciókat vezet be. Így az a jelölő szervezet, független jelölt, illetve kampánytevékenységet folytató személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek a kampánykiadásait a tájékoztatóban szereplő bevételek nem fedezik, a különbözet összegének kétszeresét a központi költségvetés részére köteles befizetni; az a jelölő szervezet vagy független jelölt, aki kampányszámláról történő finanszírozás szabályait megsérti, a törvény szerint átutalással teljesítendő kifizetés összegének kétszeresével megegyező összeget a központi költségvetés részére köteles befizetni.  az európai parlamenti, helyi önkormányzati és a kisebbségi választásokra speciális rendelkezéseket határoz meg.

17

 az országos népszavazás tekintetében az országgyűlési választásokra irányadó, szigorú kampányszabályokat rendeli alkalmazni.

Az országgyűlés az általános vitát 2007. november 7-én kezdte és még aznap be is fejezte. A részletes vitára november 19-én került sor. Azóta a törvény határozathozatalra vár. A nyilvánosság előtt a pártok között nem folyt egyeztetés, de a Gazdasági Bizottság ülésén elhangzottak szerint valamilyen egyeztetés mégis zajlott, ennek eredményeként a Bizottság 2008. április 2-án gyakorlatilag vita, sőt az előterjesztés indokolása nélkül bizottsági módosító indítványt fogadott el1 . A nyilvános közlésekből nem lehet nyomon követni, hogy a 2007. november 19-i vitalezárás és az április 2-i Gazdasági Bizottság által benyújtott módosító javaslat között mi történt. Ugyancsak ismeretlen, hogy 2008. április 2. óta folynak-e tárgyalások a pártok között, és azoknak van-e valamilyen eredménye, ezért az értékelés kizárólag a jelenleg ismert normaszövegre és az ahhoz érkezett módosító indítványokra koncentrál. A szavazás előtt álló törvényjavaslatoknál az elemző általában abból indulhat ki, hogy az előterjesztő, illetve a kormány által támogatott módosító javaslatok nagy valószínűséggel elfogadásra fognak kerülni, vagyis be fognak épülni a törvényszövegbe. Ebben az esetben ezt nem lehet bizonyosan állítani. A Javaslathoz viszonylag kevés számú módosítás érkezett. Ezek egy részét – mint említettük - a Gazdasági Bizottság egyhangú határozatával terjesztették be, így okkal feltételezhetjük, hogy mögöttük a pártok közötti megegyezés húzódik meg. A Bizottságon kívül Hankó Faragó Miklós és Gusztos Péter (SZDSZ), valamint Hock Zoltán (MDF) terjesztett be módosító javaslatokat, amelyeknek egy részét az előterjesztő is támogatta. A jobb áttekinthetőség érdekében a Függelék tartalmazza a Javaslat teljes szövegét és az egyes pontokhoz benyújtott módosító javaslatokat, egyúttal 1

http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_biz.keret_frissit?p_szerv=184&p_fomenu=20&p_almenu=24&p_c kl=38&p_rec=&p_nyelv=HU

18

feltüntetve hogy a módosító javaslatokról hogyan foglalt állást az előterjesztő, a kormány és a bizottságok.

Értékelés A törvényjavaslat pozitívumai: 1. A törvényjavaslat – akár változatlan formában történő elfogadása is lényeges fordulatot jelentene a jelenlegi helyzethez képest. A demokratikus közösség elemi érdeke, hogy a javaslatban megfogalmazott intézmények lehetőleg már a 2009-es Európa Parlamenti választások során alkalmazásra kerüljenek. 2. A javaslat – egy kivételével - tartalmazza azokat a legfőbb elveket, amelyekben a pártok 2007. elején az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Nézőpont Intézet szervezésében lezajlott egyeztetéseken egyetértettek. 3. A javaslat lényegében megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a Nézőpont Intézet, a Freedom House, és a Transparency International Magyarország

által

alkotott

kampányfinanszírozás.hu

szervezet

megfogalmazott2. Vagyis, bevezeti a kampányszámlát, tízszeresére növeli a törvényes összeghatárt, lerövidíti a kampányidőszakot (igaz nem 60, hanem 7590 napra), megerősíti a kampány ellenőrzését.

A javaslat gyengeségei: 1. Annak ellenére, hogy a pártok között 2007-ben lezajlott egyeztetéseken egyetértés látszott abban, hogy a megszületendő új szabályozás alapvetően az országgyűlési választásokra vonatkozik, de „főszabályként minden választást megelőző kampányra alkalmazni kell őket”. A jelenleg tárgyalt tervezet azonban a népszavazásra és az Európa Parlamenti választásra alkalmazza az országgyűlési választások szabályait, az önkormányzati választások kapcsán 2

http://www.kampanyfinanszirozas.hu/index.php?oldal=javaslataink

19

azonban a Javaslat 16. §-a azt tartalmazz, hogy a helyi és a területi önkormányzati választások során a jelölteknek nem kell kampányszámlát nyitnia. Ez a rendelkezés az önkormányzati választások vonatkozásában konzerválja a jelenlegi átláthatatlan állapotokat. 2. A Javaslat ugyan szól a választásban közreműködő társadalmi szervezetekről, de ezen szervezetek esetében, elmulasztja annak pontosítását, hogy a kampányban való részvétel bejelentéséből kiderüljön, hogy az adott szervezet mely jelölt, vagy párt mellett vesz részt a kampányban. 3. A javaslat egyértelművé teszi a kampányidőszak fogalmát, ugyanakkor nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a pártok kampányidőszakon kívül is kampányt folytassanak, vagyis jelentős pénzeket fordítsanak a törvény hatálya alá nem tartozó időszakban média kampányt folytathassanak egy-egy számukra fontos ügyben. Ennek a lehetőségnek a nyitva hagyása azzal a következménnyel járhat, hogy a pártok között eddig tapasztalt pénzköltési verseny nem csökken olyan mértékben, ahogyan az a tisztább közéletet igénylők szerint indokolt volna. 4. A kampányidőszakot a Javaslat a választás kiírásától a választásig terjedő időben határozza meg. Az előterjesztők szerint javasolt 90 és 75 nap közötti kampányidőszak túl hosszúnak tűnik. Komoly érvek szólnak amellett, hogy ez az időszak elég hosszú legyen ahhoz, hogy a választóknak lehetősége legyen megismerni a pártok álláspontját, ugyanakkor elég rövid legyen ahhoz, hogy a kampány költségei ésszerű keretek között maradjon. Ennek a követelménynek a civil szervezetek által javasolt 60 nap alatt jobban érvényesülne. 5. A Javaslat ugyan lényegesen növeli a kampány és általában a pártok pénzügyeinek átláthatóságát, és a számonkérhetőség lehetőségeit is megteremti, ugyanakkor kérdéses, hogy azáltal, hogy a kampánnyal kapcsolatos szabályok megsértésének vizsgálatáról elég szűkszavúan szól, el lehet-e érni a kívánatos célokat. A Javaslat előírja, hogy a mandátumot szerzett

20

pártok tekintetében az Állami Számvevőszék hivatalból vizsgálja a szabályok megtartását, a mandátumot nem szerzett szervezetek esetében pedig a választáson résztvevő szervezetek kérelmére indít ilyen eljárást. A nyilvánosság fontosságát

hangsúlyozó

szabályozásban,

indokolt

lehet

a

panasz

benyújtásának határidejét korlátozni, de annak kizárása, hogy bárki panasszal fordulhasson az Állami Számvevőszékhez azt a látszatot kelti, mintha a választások az indulók „magánügyét” képeznék, holott a választóknak ugyanolyan érdekei fűződnek a tiszta eljáráshoz, mint a jelölteknek. Indokolt lenne az ÁSZ hivatalból lefolytatott vizsgálatának nyilvánosságát is biztosítani, annak biztosítására, hogy a választók tudomást szerezhessenek arról, hogy milyen tények ismeretében, milyen jogi alapon bírálta el az ügyet a vizsgálat lefolytatója. 6. Indokolt lehet annak megvizsgálása is, hogy a plakátok és hirdetések elhelyezését korlátozó rendelkezések megszegőivel szemben elég hatékony szankciókat tartalmaz-e az előterjesztés. A jog uralmába vetett bizalmat súlyosan károsítják azok a – bármennyire is alapos és részletes – szabályok, amelyeknek megsértése valójában nem szankcionálható. Amennyiben az új szabályozás ezen lényeges elemeit ugyanúgy semmibe lehet venni, mint a hatályos szabályozás egymilliós költési határát, a törvény csak korlátozottan tudja betölteni eredeti rendelkezését. Ezeken túl számos részletkérdésről lehet értelmes vitát folytatni, jelenleg azonban a döntő kérdés, hogy szülessen olyan szabályozás, amely alapjaiban alkalmas a jelenlegi viszonyok átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé, és számonkérhetőbbé tétele. Továbbá cél, hogy ezek a szabályok érdemben változtassanak a helyzeten, vagyis a részletkérdések finomítása később is megtörténhet. Különösen fontos lenne, hogy a törvényt első ízben már a 2009-es Európa Parlamenti választás során már alkalmazni lehessen.

21

Függelék

T/4190. SZ. TVJAV

BENYÚJTOTT MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK

1.§ A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A bíróság az ügyészség indítványára – a párt társadalmi szervezetként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt a) éves beszámolási kötelezettségét és annak közzétételét elmulasztotta, és azt a határidő lejártát követő hat hónapon belül nem pótolta, vagy b) egymást követő két általános országgyűlési választáson nem állít jelöltet.”

22

T/4190. SZ. TVJAV 2.§ A Ptv. 4. §-át megelőző fejezetcím és a Ptv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „A párt bevételei, vagyona, gazdálkodása 4. § (1) A párt bevétele a) a tagok által fizetett – a párt belső szabályzatában meghatározott mértékű – tagdíjból, b) a központi költségvetésből – az általános országgyűlési választás eredménye alapján – juttatott támogatásból, c) az e törvényben meghatározott költségvetési támogatásból, d) az állam által az e törvény alapján ingyenesen átadott ingatlanokból vagy a helyi önkormányzat által biztosított ingyenes vagy kedvezményes ingatlanhasználatból e) természetes személyek hozzájárulásaiból, az ahhoz adott költségvetési támogatásból, f) végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, g) a párt e törvényben meghatározott gazdálkodó tevékenységéből és a párt által alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezet osztalékából, h) bankhitelvagy bankkölcsönszerződés alapján a rendelkezésére bocsátott összegből képződik. (2) A párt vagyona a mérlegében szereplő összes eszközének és összes kötelezettségének (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) a különbözete (saját tőke).


15/1.sz. Gazdbiz módosító a 4.§ (1)-hez: Maradjon el a h) pont! [h) bankhitelvagy bankkölcsönszerződés alapján a rendelkezésére bocsátott összegből ]

10. sz. módosító Hankó-Gusztos a Ptv. 4.§ (5)bek-hez: előterjesztő egyetért (5) Egy naptári év alatt a természetes személytől kapott, az év első napján irányadó kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegé[nek]t kétszeresét] meghaladó összegű hozzájárulást a 23

T/4190. SZ. TVJAV (3) A párt részére – az (1) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve – a) az állam, b) költségvetési szerv, c) helyi önkormányzat, illetve annak szerve, d) jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet hozzájárulást nem adhat, illetve e szervezetektől a párt hozzájárulást nem fogadhat el. (4) A párt hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt névtelen hozzájárulást nem fogadhat el. (5) Egy naptári év alatt a természetes személytől kapott, az év első napján irányadó kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének kétszeresét meghaladó összegű hozzájárulást a párt köteles — a hozzájárulást adó természetes személy neve és az összeg megjelölésével — az éves beszámolójának kiegészítő mellékletében feltüntetni.


párt köteles — a hozzájárulást adó természetes személy neve és az összeg megjelölésével — az éves beszámolójának kiegészítő mellékletében feltüntetni.

(6) A pénzbeli támogatáson kívül hozzájárulásnak (támogatásnak) minősül a pártnak térítés nélkül átadott eszköz; a párttól átvállalt tartozás; a párt számára ellenérték nélkül történt engedményezés; a párt javára a jogosult által elengedett követelés; az önkéntesek által végzett tevékenység kivételéve a párt számára ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás, vagyoni értékű jog, illetve e jog gyakorlásának átengedése is. Ebben az esetben a hozzájárulás értékét a pártnak olyan 24

T/4190. SZ. TVJAV


értéken kell megállapítania, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), és azt a (5) bekezdésben foglaltak szerint kell közzétenni. (7) Amennyiben a (6) bekezdésben meghatározott hozzájárulásért a párt ellenértéket fizet, de ez a szokásos piaci árnál alacsonyabb, az értékkülönbözetet — a helyi önkormányzat vagy a helyi önkormányzati költségvetési szerv tulajdonában álló ingatlan bérbeadásának kivételével — kell hozzájárulásnak tekinteni. (8) Ha a párt részére a hozzájárulást nem pénzben nyújtották, a párt köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásról) gondoskodni. Ha a párt a (3)-(5) bekezdésben foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét – szükség szerint a szokásos piaci ár figyelembevételével – az Állami Számvevőszék állapítja meg. (9) Az a párt, amelyik a (3)-(5) bekezdésben foglalt szabályt megsértve hozzájárulást fogadott el, köteles annak ellenértékét – az Állami Számvevőszék felhívására – 15 napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt költségvetési támogatását ezen kívül az 25

T/4190. SZ. TVJAV


elfogadott hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. Ha a párt nem részesül az 5. § (2) bekezdése alapján központi költségvetési támogatásban, akkor – az elfogadott hozzájárulás értékének megfelelő összeg befizetésén felül – ráfordításként elszámolva köteles a tiltott hozzájárulás értékének megfelelő összeget – az Állami Számvevőszék felhívását követő egy éven belül – a központi költségvetésbe befizetni.

3.§ A Ptv. 5 . § (3)-(4) bekezdése 15/2.sz. Gazdbiz helyébe a következő rendelkezés lép, bekezdéséhez: egyben a a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki :

a

Ptv.

5.§

(5)

„(3) A költségvetési támogatás felosztása szempontjából a választás eredményét első ízben az Országgyűlés megalakulását követő második negyedév első napjától kell figyelembe venni azzal, hogy a választás naptári évére a párt választhatja a választás előtti támogatásának további folyósítását . (4) A pártok támogatására fordítandó összeget az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg azzal, hogy az nem lehet alacsonyabb az előző évi 26

T/4190. SZ. TVJAV


támogatások összegénél . A (5) A párt az országgyűlési képviselők költségvetési támogatások kifizetése általános választásának évében külön negyedévenként történik, a negyedév költségvetési támogatásra jogosult, első napján. feltéve, hogy a párt országos összesítésben megszerezte a területi (5) A párt az országgyűlési képviselők választókerületek első érvényes általános választásának évében külön választási fordulójában leadott költségvetési támogatásra jogosult, érvényes szavazatok legalább 1%-át . A feltéve, hogy a párt országos támogatásra fordítható összeg a összesítésben megszerezte a területi választás évében a (2) bekezdésben választókerületek első érvényes meghatározott támogatások választási fordulójában leadott összegének kétszerese érvényes szavazatok legalább 1%-át. A [másfélszerese] . E támogatás a támogatásra fordítható összeg a pártokat a területi választókerületek választás évében a (2) bekezdésben első érvényes fordulójában az adott meghatározott támogatások pártra leadott szavazatok arányában, összegének másfélszerese. E de legfeljebb a választási eljárásról támogatás a pártokat a területi szóló 1997. évi C . törvény 40 . § (2) választókerületek első érvényes bekezdésében meghatározott, az fordulójában az adott pártra leadott országgyűlési képviselők általános szavazatok arányában, de legfeljebb a választására irányadó összeg 60%választási eljárásról szóló 1997. évi C . ának erejéig illeti meg. Az e törvény 40 . § (2) bekezdésében bekezdésben meghatározott meghatározott, az országgyűlési költségvetési támogatást a választás képviselők általános választására eredményének jogerőre emelkedését irányadó összeg erejéig illeti meg. Az e követő 30. napig kell kifizetni. bekezdésben meghatározott költségvetési támogatást a választás eredményének jogerőre emelkedését követő 30. napig kell kifizetni. (6) A párt — a 4 . § (6) bekezdésében meghatározott hozzájárulás kivételével — az egy naptári év alatt természetes személyektől kapott, személyenként az év első napján irányadó kötelező

27

T/4190. SZ. TVJAV


legkisebb munkabér (minimálbér) összegének kétszeresét meg nem haladó összegű hozzájárulásokkal megegyező, de legfeljebb a párt 5. § (2) bekezdésében meghatározott éves költségvetési támogatásával megegyező összegű további költségvetési támogatásra jogosult, amelyet az éves beszámolójának közzétételét követő második negyedév első napján kell kifizetni.”

4.§ A Ptv. 6. §-a helyébe a következő 15/3 Gazdbiz a Ptv.6.§ (1) bek-hez rendelkezés lép: „6. § (1) A párt a költségeinek, „6. § (1) A párt a költségeinek fedezése ráfordításainak fedezése és és vagyonának gyarapítása érdekében a vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdálkodó következő gazdálkodó tevékenységeket folytathatja: tevékenységeket folytathatja: a) politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet;

7.sz. módosító a Ptv. 6.§ (3)-hoz Hankó-Gusztos előterjesztő nem ért egyet

(3) [A] Minden párt egy egyszemélyes gazdálkodó szervezetet alapíthat, gazdálkodó szervezetben b) a tulajdonában álló ingatlanokat és más azonban részesedést nem szerezhet. ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti. (2) A pártnak az (1) bekezdésben meghatározott gazdálkodó tevékenysége után nem kell társasági adót fizetnie. (3) A párt egyszemélyes gazdálkodó 28

T/4190. SZ. TVJAV


szervezetet alapíthat, más gazdálkodó szervezetben azonban részesedést nem szerezhet. (4) A párt által alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezet más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. (5) A párt a pénzeszközeit bankbetétbe vagy nyilvánosan forgalomba hozott állampapírba fektetheti . A párt a IV/B . fejezet szerinti éves beszámolóban közzéteszi bankbetétben vagy állampapírban elhelyezett pénzeszközökre vonatkozó adatokat . (6) A párt, a párt által alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezet közbeszerzési eljárásban ajánlattevő, illetve alvállalkozó nem lehet, és állami vagy helyi önkormányzati megrendelés teljesítésében nem vehet részt .”

5.§ A Ptv. a 9/A. §-t követően a 13. módjav a Ptv. 9/B § (1)-hez Gusztos következő fejezetcímmel és 9/B-9/F. §Előterjesztő nem ért egyet, 1/3-ot sem sal egészül ki: kapott „IV/B. fejezet A párt könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége 9/B. § (1) A párt könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségének a számvitelről szóló külön törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírásai szerint köteles eleget tenni, az e törvényben foglalt eltérésekkel. (2) A párt által – a naptári évvel egyező

9/B. § (1) A párt, a párt képviselőcsoportja, a párt által alapított alapítvány (a továbbiakban: párt) könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségének a számvitelről szóló külön törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 29

T/4190. SZ. TVJAV üzleti évről – készítendő éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. A pártnak üzleti jelentést nem kell készítenie. (3) A párt könyvvezetésének és beszámolójának a párt valamennyi önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége adatait is magában kell foglalnia. 9/C. § (1) A párt kettős könyvvitelt köteles vezetni. (2) A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítására, vezetésére, az éves beszámoló elkészítésével megbízott vagy e tevékenységek végzésére alkalmazott személy tekintetében alkalmazni kell a számviteli törvényben foglalt előírásokat. (3) Mentesül a (2) bekezdés szerinti kötelezettség alól az a párt, amelynél az éves (éves szintre átszámított) összes bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a tízmillió forintot nem haladja meg. (4) Kötelező a számviteli törvény szerinti könyvvizsgálat annál a pártnál, amelynél az éves (éves szintre átszámított) összes bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – meghaladja az 50 millió forintot.


előírásai szerint köteles eleget tenni, az e törvényben foglalt eltérésekkel.

15/4. Gazdbiz bekezdéshez:

a

Ptv.

9/B.§

(4)

(4) Kötelező a számviteli törvény szerinti könyvvizsgálat annál a pártnál, amelynél az éves (éves szintre átszámított) összes bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – meghaladja a 100 [az 50] millió forintot.

(5) A párt a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független 30

T/4190. SZ. TVJAV


könyvvizsgálói jelentéssel együtt – éves beszámolóját az üzleti év mérlegfordulónapját követő 150. napig a Magyar Közlönyben, valamint a saját honlappal rendelkező párt a honlapján is köteles közzétenni és ugyanezen határidőig az Állami Számvevőszéknek megküldeni. 9/D. § (1) A mérleg tagolását az 1. melléklet tartalmazza. (2) Az 1. mellékletben megadott mérleg tételeinek továbbtagolása megengedett. (3) A mérlegben minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év adatát, és külön oszlopban kell szerepeltetni az előző üzleti évre (évekre) vonatkozó – az ellenőrzés, az önellenőrzés által tett – megállapítások miatti módosításokat. (4) Az éves beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a pártnak a mérleg fordulónapján meglevő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. (5) A saját tőke induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból és mérleg szerinti eredményből áll. (6) Induló tőkeként az alapítók (tagok) által az alapításkor vagy tőkeemeléskor véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét kell kimutatni. (7) Tőkeváltozásként kell kimutatni a számviteli törvény előírásai szerint tőketartaléknak, eredménytartaléknak minősülő tételeket, továbbá az előző üzleti évek mérleg szerinti eredményét, ideértve a mérleg szerinti eredménynek az ellenőrzés, az önellenőrzés során 31

T/4190. SZ. TVJAV


tett módosításait is. (8) A mérleg szerinti eredmény az eredmény-kimutatásba ilyen címen beállított összeggel egyezik meg. (9) A nem pénzbeli juttatások, hozzájárulások eszközeit a szokásos piaci áron kell a megfelelő eszközcsoportban a juttatás, a hozzájárulás jogcímének megfelelő bevétellel szemben állományba venni. 9/E. § (1) Az eredmény-kimutatás tagolását a 2. melléklet tartalmazza. (2) A 2. mellékletben megadott eredmény-kimutatás tételei tovább tagolhatók. (3) Az eredmény-kimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év adatát, és külön oszlopban kell szerepeltetni az előző üzleti évre (évekre) vonatkozó – az ellenőrzés, az önellenőrzés által tett – megállapítások miatti módosításokat. (4) A párt olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből a kapott támogatások (hozzájárulások) összege támogatónként, adományozónként – a támogató vagy adományozó nevének, születési évének, lakcímének és adóazonosító jelének megjelölésével – megállapítható. A nyilvántartáshoz az Állami Számvevőszék férhet hozzá. (5) A pénzbeli hozzájárulásokat, adományokat a pénzmozgással egyidejűleg, a nem pénzbeli juttatásokat, hozzájárulásokat pedig azok átvételének, igénybevételének időpontjával kell a megfelelő bevételek között elszámolni. (6) Az eredmény-kimutatásban 32

T/4190. SZ. TVJAV elkülönítve kell bemutatni a központi költségvetésből kapott pénzbeli és nem pénzben nyújtott támogatásokat, valamint az egyéb pénzbeli hozzájárulásokat, adományokat, nem pénzbeli juttatásokat, egyéb hozzájárulásokat. (7) A számviteli törvény szerint az egyéb bevételek, illetve a személyi jellegű ráfordítások és az egyéb ráfordítások között elszámolt, kapott, illetve adott támogatásokat (juttatásokat, hozzájárulásokat) elkülönítetten kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni és az eredmény-kimutatás megfelelő kiemelt tételében bemutatni. (8) Amennyiben a kapott, illetve az adott támogatásokat (juttatásokat, hozzájárulásokat) a számviteli törvény szerint a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, úgy azokat az eredménykimutatásban a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások tételén belül a (7) bekezdésben hivatkozott kiemelt tételek szerinti bontásban kell bemutatni (tovább részletezni). 9/F. § (1) A kiegészítő mellékletben – a (2)-(8) bekezdések figyelembevételével – a párt sajátos gazdálkodásával, működésével összefüggő számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell bemutatni. (2) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell – az 5. § (2) bekezdése alapján – a költségvetésből származó támogatásoknál a költségvetési törvénytől való eltéréseket, különös tekintettel – a 4. § (9) bekezdése alapján – az Állami Számvevőszék


15/5 Gazdbiz bekezdéshez:

a

Ptv.

9/G

§

(5)

(5) A központi költségvetési támogatásra jogosult ifjúsági társadalmi szervezet e törvénynek a pártra irányadó rendelkezései szerint fogadhat el további hozzájárulást, a pártra vonatkozó szabályoknak [ennek] megfelelően köteles gazdálkodni, közzétenni a kapott hozzájárulásokat, illetve a pártra előírt könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségre vonatkozó szabályokat köteles alkalmazni [könyvviteli tevékenységet folytatni és beszámolni a gazdálkodásáról]. E kötelezettségek megszegése esetén az ifjúsági társadalmi szervezet az Állami Számvevőszék felhívására a pártra irányadó rendelkezések szerint köteles a költségvetés részére befizetést teljesíteni. 12. sz. módjav a 9/G §-t új (7) bek. egészítené ki Hankó-Gusztos Előterjesztő egyetért, kormány nem ért egyet, két bizottságban egyharmadot sem kapott, a gazdasági bizottság támogatja

33

T/4190. SZ. TVJAV jelzésére végrehajtott támogatáscsökkentésre, továbbá a tiltott gazdálkodási tevékenység miatti költségvetési befizetéseket a jogcím és az összeg feltüntetésével. (3) A kiegészítő mellékletben részletesen be kell mutatni a kampányfinanszírozásra kapott állami támogatás összegét és annak felhasználását, valamint az 5. § (5) bekezdésében meghatározottakra is tekintettel minden egyéb, állami támogatáson kívül kapott hozzájárulást a forrás és a felhasználás megjelölésével. (4) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a nem saját tulajdonú ingatlanok kedvezményes vagy ingyenes használatából adódó – a szokásos piaci áron számított – nem pénzbeli hozzájárulás (támogatás) értékét. (5) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a párt által alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezet és alapítvány nevét, székhelyét, továbbá az egyszemélyes gazdálkodó szervezet esetében a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatban a számviteli törvény alapján nyilvánosságra hozandó adatokat. (6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a 6. § (5) bekezdése szerinti adatokat. (7) A kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a párt képviseletére jogosult személy (személyek) nevét, továbbá a párt tisztségviselőinek nyújtott támogatások jogcímét és összegét. (8) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az egyéb pénzbeli


(7) E § rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a párttal együttműködési megállapodást kötő valamennyi társadalmi szervezetre vonatkozóan ."

34

T/4190. SZ. TVJAV


hozzájárulások, adományok, a nem pénzbeli juttatások, hozzájárulások közül – a hozzájárulást, juttatást adó, adományozó megnevezésével és az összeg (érték) megjelölésével – azokat, amelyek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott természetes személyektől származnak.” (2) A Ptv. a 9/F. §-t követően a következő fejezetcímmel és 9/G. §-sal egészül ki: „IV/C. Fejezet A párttal együttműködő ifjúsági társadalmi szervezet 9/G. § (1) Ha a párttagság utánpótlásának megteremtése és kinevelése érdekében a párt olyan, jellemzően ifjúsági tagságú társadalmi szervezettel köt tartós együttműködési megállapodást, amely alapszabályában a párttal azonos vagy azzal rokon politikai nézetek képviseletét tűzi ki céljául (a továbbiakban: ifjúsági társadalmi szervezet), az együttműködés időtartama alatt az ifjúsági társadalmi szervezet központi költségvetési támogatásra jogosult. Ha a párt több ifjúsági társadalmi szervezettel köt ilyen megállapodást, a költségvetési támogatásra ezek a párt által megjelölt arányban jogosultak. (2) Ha a pártnak az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzéseket követő

35

T/4190. SZ. TVJAV


szervezeti egységét a párt alapszabálya jogi személlyé nyilvánítja, a párt e szervezeti egységet is megjelölheti a költségvetési támogatásra jogosultként. (3) A költségvetési támogatást az ifjúsági szervezet a vállalt politikai nézetek tagjai körében való terjesztésére és a tagok politikai tevékenységének elősegítésére, politikai kultúrájuk fejlesztésére használhatja fel. (4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás összege az ifjúsági társadalmi szervezettel együttműködő pártnak az 5. § (2) bekezdése alapján járó központi költségvetési támogatás 5 %-a, amelynek kifizetése az ifjúsági társadalmi szervezet részére az 5. § (4) bekezdése szerinti ütemezésben történik. (5) A központi költségvetési támogatásra jogosult ifjúsági társadalmi szervezet e törvénynek a pártra irányadó rendelkezései szerint fogadhat el további hozzájárulást, ennek megfelelően köteles gazdálkodni, közzétenni a kapott hozzájárulásokat, könyvviteli tevékenységet folytatni és beszámolni a gazdálkodásáról. E kötelezettségek megszegése esetén az ifjúsági társadalmi szervezet az Állami Számvevőszék felhívására a pártra irányadó rendelkezések szerint köteles a költségvetés részére befizetést teljesíteni. (6) Az ifjúsági társadalmi szervezet párt részére támogatást, hozzájárulást nem

36

T/4190. SZ. TVJAV


adhat.”

6.§ A Ptv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) Közigazgatási szerv a párt pénzügyi-gazdasági ellenőrzésére nem jogosult, ide nem értve a központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, illetve az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetések, valamint ezek visszaigénylésének ellenőrzését. A párt az e bekezdésben meghatározott ellenőrzés során megtagadhatja a politikai tevékenységével összefüggő adatokat tartalmazó iratokba való betekintést, valamint az e tevékenységével összefüggő kérdésben való nyilatkozattételt. ” (2) A Ptv. 10. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a párt a gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke a párt ellen az ügyészségnél kereset benyújtását indítványozhatja.”

37

T/4190. SZ. TVJAV


7.§ A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A választást legkorábban 90 nappal, legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja – ide nem értve a megismételt szavazást – ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra.” 8.§ A Ve. 40. §-a helyébe a következő 11.sz. módjav a Ve. 40.§ (2) bek-hez rendelkezés lép: Hankó-Gusztos „40. § (1) A választási kampány a Három bizottságban egyharmadot sem költségvetési bizottság választás kitűzésének napjától a kapott, támogatja, előterjesztő hol egyetért, szavazást megelőző nap 0 óráig tart. hol nem, kormány nem ért egyet.

(2) A választási kampányra a független jelölt legfeljebb tízmillió forintot, illetve a jelölő szervezet és a jelölt együttesen jelöltenként legfeljebb tízmillió forintot fordíthat. Ezt az összeget a 2010. évtől kezdődően a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évre megállapított fogyasztói árindexszel növelni kell.

(2) A választási kampányra a független jelölt legfeljebb tízmillió forintot, illetve a jelölő szervezet [és a jelölt együttesen jelöltenként] egy jelöltre legfeljebb tízmillió forintot, egy jelölő szervezet azonban összességében legfeljebb kétmilliárd forintot fordíthat. Ezt az összeget a 2010. évtől kezdődően a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet

38

T/4190. SZ. TVJAV


megelőző évre megállapított fogyasztói árindexszel növelni kell.

15/6 Gazdbiz módosító - a Ve. 40.§- új (3) bek. egészüljön ki: „(3) A 44. § (1) bekezdésében meghatározott politikai hirdetésre és a 42/A . § (3) bekezdésében meghatározott hozzájárulás ellenértékére a független jelölt legfeljebb hárommillió forintot, illetve a jelölő szervezet és a jelölt együttesen jelöltenként legfeljebb hárommillió forintot fordíthat . Ezt az összeget a 2010. évtől kezdődően a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évre megállapított fogyasztói árindexszel növelni kell .”

(3) A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend). (4) A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 4. § (3) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott szerv a választási kampány idején a tevékenységét ismertető, magyarázó vagy népszerűsítő hirdetést vagy közérdekű közleményt nem tehet közzé, továbbá 39

T/4190. SZ. TVJAV


a 40/A. § rendelkezései szerint sem folytathat kampánytevékenységet. (5) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában jelölt és jelölő szervezet alatt érteni kell a jelöltként vagy jelölő szervezetként a választási eljárás későbbi szakaszában magát bejelenteni kívánó személyt és szervezetet is.” 9.§ A Ve. a 40. §-t követően a következő 6.sz. módjav Hock Zoltán Ve. 40/A (2) alcímmel és 40/A-40/B. §-sal egészül ki: és (4) bek „A választási kampányban részt vevő személyek és szervezetek 40/A. § (1) A 149. § o) pontjában meghatározott választási kampányt bármely jelölt és jelölő szervezet folytathat. (2) Kampányidőszakban jelöltként vagy jelölő szervezetként magát bejelenteni nem kívánó személy vagy szervezet — ide nem értve az időszaki sajtótermékek kiadója, a műsorszolgáltató, valamint egyéb távközlési hálózaton hírszolgáltatást vagy üzenetküldő szolgáltatást végző szolgáltató ( a továbbiakban együtt : sajtószerv) tevékenységét — azt követően folytathat a 149 . § o) pontjában meghatározott választási kampányt, ha a választás kitűzését követő 10 napon belül bejelentésére az Állami Számvevőszék — nevének, lakcímének vagy székhelyének, valamint szervezet esetében képviselője nevének közlésével — nyilvántartásba vette .

előterjesztő egyetért, kormány nem ért egyet

(2) Kampányidőszakban jelöltként vagy jelölő szervezetként magát bejelenteni nem kívánó személy vagy szervezet — ide nem értve az időszaki sajtótermékek kiadója, a műsorszolgáltató, valamint egyéb távközlési hálózaton hírszolgáltatást vagy üzenetküldő szolgáltatást végző szolgáltató ( a továbbiakban együtt : sajtószerv) tevékenységét — azt követően folytathat a 149 . § o) pontjában meghatározott választási kampányt, ha a választás kitűzését követő 10 napon belül bejelentésére az Állami Számvevőszék — nevének, lakcímének vagy székhelyének, valamint szervezet esetében

40

T/4190. SZ. TVJAV (3) A (2) bekezdésben meghatározott személy vagy szervezet akkor vehető nyilvántartásba, ha igazolja, hogy a választást megelőző naptári év első napjától a nyilvántartásba vétel kezdeményezéséig teljesítette a Ptv . 4. (4)-(9) bekezdésében a párt részére előírt követelményeket . (4) A (2) bekezdésben meghatározott személy vagy szervezet kampánytevékenységére a 42-43 . § ban a jelöltre, jelölő szervezetre megállapított szabályokat kell alkalmazni .


képviselője nevének, továbbá azon jelöltnek, illetve jelölő szervezetnek a közlésével, akinek a kampányában részt vesz — nyilvántartásba vette .

(4) A (2) bekezdésben meghatározott személy vagy szervezet kampánytevékenységére a 42-43 . § ban a jelöltre, jelölő szervezetre megállapított szabályokat kell alkalmazni. A (2) bekezdésben meghatározott személy vagy szervezet választási kampányra fordított kiadásait az általa támogatott jelölt, illetve jelölő szervezet kiadásainak meghatározásánál figyelembe kell venni .

(5) A (2) bekezdésben meghatározott személy vagy szervezet politikai hirdetés megrendelője nem lehet.”

Kampányszámla 15/7 Gazdbiz módosító Ve. 40/B.§ (1) 40/B. § (1) A jelölő szervezet, a jelölt és bek. a 40/A. §-ban meghatározott szervezet a nyilvántartásba vételének napjáig a kampány költségeivel összefüggő kifizetések teljesítésére külön bankszámlát (a továbbiakban: kampányszámla) nyit, és annak számát, 40/B. § (1) A jelölő szervezet, a 41

T/4190. SZ. TVJAV valamint a számlakezelő hitelintézetet bejelenti az Állami Számvevőszéknek. Ezt az Állami Számvevőszék a honlapján közzéteszi. (2) Politikai hirdetés közzétételének, plakát előállításának, plakát elhelyezésére szolgáló felület használatának, szórólapok vagy egyéb küldemények kézbesítésének, valamint választási gyűlés céljára szolgáló helyszín bérletének ellenértékét, továbbá a 45. § szerinti adatszolgáltatás díját, illetve bármely, a kampány [149. § o) pont] fogalmi körébe tartozó cselekmény elvégzésének költségét a kampányszámláról történő átutalással kell kiegyenlíteni. (3) A hitelintézet a kampányszámláról a választási kampány ideje alatt a számlatulajdonos, valamint az Állami Számvevőszék részére hetente küld bankszámlakivonatot. Az Állami Számvevőszék a bankszámlakivonat oldalhű másolatát a honlapján közzéteszi.”


független jelölt és a 40/A. §-ban meghatározott szervezet a nyilvántartásba vételének napjáig a kampány költségeivel összefüggő kifizetések teljesítésére külön bankszámlát (a továbbiakban: kampányszámla) nyit, és annak számát, valamint a számlakezelő hitelintézetet bejelenti az Állami Számvevőszéknek. Ezt az Állami Számvevőszék a honlapján közzéteszi.

10.§ A Ve. 42. §-át megelőző alcím és a Ve. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Plakát 42. § (1) A választási kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a független jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható. (2) Az azonos méretű és azonos

9. sz. módjav Hankó-Gusztos a Ve. 42.§ (5)-(6) bekezdéssel való kiegészítéséhez

Előterjesztő egyetért, kormány nem ért egyet

42

T/4190. SZ. TVJAV megjelenéssel rendelkező plakátoknak jelölő szervezetenként, illetve független jelöltenként a jelölt, jelölő szervezet nevéből vagy annak rövidítéséből és legalább 6 számjegyű számból képzett egyedi azonosító jelet (a továbbiakban: kampányjel) kell adni. A kampányjelet az Országos Választási Iroda képzi. (3) A plakáton fel kell tüntetni a független jelölt, illetve a jelölő szervezet nevét, a plakát kiadásáért felelős természetes személy nevét, a plakátból készített példányszámot, valamint a kampányjelet. (4) A plakát képét, valamint – a plakát mérete szerinti bontásban – a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a független jelölt vagy a jelölő szervezet a közzétételét megelőzően az Országos Választási Irodának elektronikus úton megküldi. Az Országos Választási Iroda a plakát képét, méretét és példányszámát a honlapján közzéteszi. Egyebekben a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.”


"(5) Azt a plakátot, amelyet nem a jogszabályoknak megfelelően helyeztek el, az elhelyező köteles a plakátot a területileg illetékes választási bizottság határozata alapján saját költségén haladéktalanul eltávolítani . (6) Aki jogosulatlanul távolít el plakátot, köteles az ezzel okozott kár összegének háromszorosát a jelölő szervezet számlájára befizetni ."

11.§ A Ve. a következő 42/A. §-sal egészül ki: „42/A. § (1) Plakát – a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. (2) A választási kampány idején a választópolgár választói akaratának befolyásolására irányuló plakátot csak a jelölt, a jelölő szervezet és a 40/A. (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett

43

T/4190. SZ. TVJAV


szervezet vagy személy helyezhet el. (3) Plakátot elhelyezni kizárólag a felület reklámozási célú használatára jogosult személy vagy szerv hozzájárulásával lehet. (4) A felület használatára jogosult személy vagy szerv a szavazás napját követő 3 napon belül a területi választási irodát tájékoztatja arról, hogy mely független jelölt vagy jelölő szervezet számára mekkora felületet, milyen időszak tekintetében, milyen ellenérték fejében, milyen kampányjellel ellátott plakát elhelyezésére engedett át. A területi választási iroda e tájékoztatásokat a honlapján közzéteszi. (5) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Közigazgatási szerv elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. (6) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő harminc napon belül köteles eltávolítani.” 12.§ A Ve. 44. §-t megelőző alcím, valamint a 44. § helyébe a következő rendelkezés lép: „Politikai hirdetés

44

T/4190. SZ. TVJAV


44. § (1) A kampányidőszakban a sajtószerv a független jelöltek és a jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel tehet közzé a választópolgár választói akaratának befolyásolására irányuló hirdetést (a továbbiakban: politikai hirdetés) . (2) A műsorszolgáltató politikai hirdetést csak a választást megelőző 21. napot követően sugározhat. (2) A politikai hirdetés elhelyezésére szolgáló felület felett, illetve a hirdetés sugárzása előtt a „Fizetett politikai hirdetés” szöveget fel kell tüntetni. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. (3) Amennyiben sajtószerv politikai hirdetést kíván közölni, a választások kitűzését követő öt munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vesz. A sajtószerv az árjegyzékét a honlapján közzéteszi. (4) Politikai hirdetést kizárólag olyan sajtószerv közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. (5) A (3) bekezdésben meghatározott sajtószerv a szavazás napját követő 3 napon belül az Állami Számvevőszéket tájékoztatja a közzétett politikai hirdetésekről. A tájékoztatás tartalmazza, hogy az egyes független jelöltek és a jelölő szervezetek politikai 45

T/4190. SZ. TVJAV


hirdetéseit kinek a megrendelésére, kinek az érdekében, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tette közzé. Az Állami Számvevőszék e tájékoztatásokat a honlapján közzéteszi. (6) A sajtószerveknek a választási kampányban való részvételére egyebekben a sajtóról, illetve a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” 13.§ A Ve. 45. § (1) és (2) bekezdése a következő rendelkezés lép: „(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölteknek, jelölő szervezeteknek kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a szavazás napja előtti 20. napot követően átadja. A szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhető. Nem lehet átadni azon választópolgárok adatait, akik külön törvény alapján megtiltották név- és lakcímadataik harmadik személynek történő kiadását. (2) A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda vezetője a jelölt, jelölő szervezet által írásban bejelentett igény alapján díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett, a szavazás napja előtti 20.

46

T/4190. SZ. TVJAV


napot követően – legfeljebb szavazóköri bontásban – a jelölt, jelölő szervezet számára átadja. A másolaton nem szerepelhetnek azon választópolgárok adatai, akik külön törvény alapján megtiltották név- és lakcímadataik harmadik személynek történő kiadását.” 15/8 Gazdbiz mód. Új 14.§-sal egészüljön ki a tvjav, amely a Ve. 61.§ (3) bekezdését új ötödik mondattal egészíti ki:

„A mozgóurna tartalmát a szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárását követően összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokkal .'

15/9 Gazdbiz mód. Új 14.§-sal egészüljön ki a tvjav, amely a Ve.-t új 87/A §-sal egészíti ki: „87/A. A műsorszórással ingyenesen hozzáférhető módon terjesztett, országos műsorszolgáltatást nyújtó műsorszolgáltató köteles az országgyűlési képviselők általános választásán az első forduló napját megelőző 21 . naptól az első fordulót megelőző második napig, illetve a második fordulót megelőző 13. naptól

47

T/4190. SZ. TVJAV


a második fordulót megelőző második napig, naponta főműsoridőben ingyenesen közzétenni az Országos Választási Iroda által rendelkezésre bocsátott, legfeljebb harminc másodperces, a választás kitűzésével és a szavazással kapcsolatos információkat tartalmazó tájékoztatót .'

14.§ A Ve. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „92. § (1) A választásra fordítható pénzösszeg szempontjából figyelembe vehető jelöltek számát a 91. § (2) bekezdése szerint kell megállapítani. (2) Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek a választás eredményének jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját, így különösen a 40/B. § szerinti kiadásokat. (3) A 40/A. § (2) bekezdésében meghatározott személy vagy szervezet a (2) bekezdés szerinti adatokról az ott meghatározott határidőn belül tájékoztatja az Állami Számvevőszéket. A tájékoztatásban a természetes személytől kapott, a személy vagy szerv kampánytevékenysége kiadásainak fedezésére szolgáló minden hozzájárulást – a hozzájárulást 48

T/4190. SZ. TVJAV adó megnevezésével és az összeg megjelölésével – fel kell tüntetni. A tájékoztatót az Állami Számvevőszék a honlapján közzéteszi. (4) Az Országos Választási Iroda, illetőleg a területi választási iroda a szavazás napját követő harminc napon belül megküldi az Állami Számvevőszéknek a 42. § és a 42/A. § alapján kezelésében levő adatokat.


5/1. sz. módjav Hankó a Ve 92.§ (6) bek. hez, Előterjesztő és kormány is egyetért vele.

(6) Az Állami Számvevőszék a jelölő szervezet, a független jelölt, illetve a 40/A. § ([1] 2) bekezdésében meghatározott személy vagy szervezet által szolgáltatott adatok mellett a (4) bekezdésben (5) A választásra fordított állami és más meghatározott, valamint egyéb, jutó adatokat az pénzeszközök, továbbá egyéb tudomására hozzájárulások felhasználását – a (4) ellenőrzés során felhasználhatja. bekezdésben meghatározott adatokat is felhasználva – az Állami Számvevőszék a választás második fordulóját követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölő szervezetek és független jelöltek, 15/10. Gazdbiz módosító a Ve. 92.§ (9)valamint a 40/A. § (2) bekezdésében hez, és új (10)-(11) bek.-sel is meghatározott személyek vagy kiegészítené: szervezetek tekintetében a választáson indult bármely jelölt vagy jelölő (9) Az a jelölő szervezet vagy szervezet kérelmére ellenőrzi. Az független jelölt, amely vagy aki a § (2) bekezdésében ellenőrzés iránti kérelmet a választás 40/B. második fordulóját követő 3 hónapon meghatározott kiadásokat nem a történő belül lehet benyújtani. A kérelemhez kampányszámlájáról átutalással teljesíti, a törvény szerint bizonyítási indítványt kell csatolni. átutalással teljesítendő kifizetés kétszeresével (6) Az Állami Számvevőszék a jelölő összegének megegyező összeget a központi szervezet, a független jelölt, illetve a 40/A. § (1) bekezdésében költségvetés részére köteles befizetni. meghatározott személy vagy szervezet [Ezt a kötelezettségét nem érinti, ha a bekezdés szerinti által szolgáltatott adatok mellett a (4) (8) kötelezettségszegés miatt is köteles a bekezdésben meghatározott, valamint költségvetés részére egyéb, tudomására jutó adatokat az központi befizetést teljesíteni.] ellenőrzés során felhasználhatja. 49

T/4190. SZ. TVJAV (7) Ha a (2), illetve a (3) bekezdésben meghatározott adatok egyes kampánykiadások tekintetében attól eltérő árat tartalmaznak, mint amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során a szokásos piaci árat veszi figyelembe. (8) Az a jelölő szervezet, független jelölt, illetve a 40/A. § (2) bekezdésében meghatározott személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek a kampánykiadásait az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatóban szereplő bevételek nem fedezik, a különbözet összegének kétszeresét a központi költségvetés részére köteles befizetni. (9) Az a jelölő szervezet vagy független jelölt, amely vagy aki a 40/B. § (2) bekezdésében meghatározott kiadásokat nem a kampányszámlájáról történő átutalással teljesíti, a törvény szerint átutalással teljesítendő kifizetés összegének kétszeresével megegyező összeget a központi költségvetés részére köteles befizetni. Ezt a kötelezettségét nem érinti, ha a (8) bekezdés szerinti kötelezettségszegés miatt is köteles a központi költségvetés részére befizetést teljesíteni.


(10) Az a jelölő szervezet vagy független jelölt, amely vagy aki a 40 . (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott korlátozást megszegi, az ott megjelölt összeg feletti kampányköltségének kétszeresével megegyező összeget a közfonti költségvetés részére köteles befizetni . (11)A (8)-(10) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségek egymástól függetlenül érvényesülnek.

5/1. sz. módjav Hankó a Ve 92.§-t kiegészítené új (10) bekezdéssel is. Előterjesztő és kormány is egyetért vele. (10) Az a 40/A . § (2) bekezdésében meghatározott személy vagy szervezet, aki vagy amely a 40/A. § (2)(3) bekezdés rendelkezései szerinti nyilvántartásba vétel hiányában folytat kampánytevékenységet, vagy az Állami Számvevőszék felhívására sem teljesíti a (2 ) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettségét, a (4) és a (6) bekezdés szerinti adatok alapján megállapítható kampánykiadásai összegének kétszeresét a központi

50

T/4190. SZ. TVJAV


költségvetés befizetni.

részére

köteles

(10) A (8)-(9) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kötelezettség fennállását az Állami Számvevőszék megállapítja. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani.”

15/11 Gazdbiz módosító új 15.§-sal egészítené ki a tvja-ot, mely a Ve. 97/A.§-t új (2) bek. egészítené ki:

51

T/4190. SZ. TVJAV


„(2) Az (1) bekezdés szerinti szavazókörben a választópolgár a szavazólapot borítékba teszi és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi . A választás eredményének megállapítása során az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül kell hagyni .'

15.§ A Ve. 99. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a § jelenlegi szövege az (1 ) bekezdés jelölést kapja : „(2) Az európai parlamenti képviselők választása során a választási kampányra a jelölő szervezet és jelöltjei együttesen legfeljebb a 40. § (2) bekezdésében száz jelöltre meghatározott összeget fordíthatják.”

15/12 Gazdbiz. mód új 16.§-sal egészítené ki a tvjav-ot, mely a Ve 99/C-t új (3) bekezdéssel egészítené ki:

52

T/4190. SZ. TVJAV


„(3) A műsorszórással ingyenesen hozzáférhető módon terjesztett, országos műsorszolgáltatást nyújtó műsorszolgáltató köteles az Európai Parlament tagjainak választását megelőző 21 . naptól a választást megelőző második napig naponta főműsoridőben ingyenesen közzétenni az Országos Választási Iroda által rendelkezésre bocsátott, legfeljebb harminc másodperces, a választás kitűzésével és a szavazással kapcsolatos információkat tartalmazó tájékoztatót .'

15/13 Gazdbiz mód. Új 16§-sal egészítené ki a tvjav-ot, amely a Ve 106.§-t új (3) bek. egészítené ki:

„(3) A műsorszórással ingyenesen hozzáférhető módon terjesztett, országos műsorszolgáltatást nyújtó műsorszolgáltató köteles a helyi önkormányzati képvisel ők és a polgármesterek általános választását megelőző 21 . naptól a választást megelőző második napig naponta főműsoridőben ingyenesen közzétenni az Országos Választási Iroda által rendelkezésre bocsátott,

53

T/4190. SZ. TVJAV


legfeljebb harminc másodperces , a választás kitűzésével és a szavazással kapcsolatos információkat tartalmazó tájékoztatót .'

16.§ A Ve. a következő 106/A. §-sal 8. sz. módosító Hankó-Gusztos Ve. egészül ki : 106/A.§ (1) bek.

Előterjesztő egyetért, kormány nem ért egyet

106/A. § (1) A helyi önkormányzati képvisel ők és polgármestereinek választásával összefüggő kampány során a jelölő szervezet, illetve a jelölt nem köteles kampányszámlát nyitni .

„106/A. § (1) A helyi önkormányzati képvisel ők és polgármestereinek választásával összefüggő kampány során a jelölő szervezet, illetve a jelölt — 10 000-nél több lakosú település polgármesterjelöltje kivételével — nem köteles kampányszámlát nyitni .

(2) A helyi önkormányzati képvisel ők és polgármestereinek választásával összefügg ő kampány során a 42 . (2)(4) bekezdését és a 42/A . § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.”

17.§ A Ve. 115/J . §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki : „(5)

A

települési

kisebbségi 54

T/4190. SZ. TVJAV


önkormányzati képvisel ők választásával összefüggő kampány során a jelölő szervezet és a jelölt nem köteles kampányszámlát nyitni . (6) A települési kisebbségi önkormányzati képvisel ők választásával összefüggő kampány során a 42. (2)-(4) bekezdését és a 42/A . § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.”

18.§ A Ve. 115/R . §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki : „(2) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati képvisel ők választásával összefüggő kampány során a jelölő szervezet és a jelölt nem köteles kampányszámlát nyitni . (3) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásával összefüggő kampány során a 42. § (2)(4) bekezdését és a 42/A . § (4) bekezdését nem kell alkalmazni .”

19.§ A Ve. a 122 . §-t követően a következő alcímmel és 122/A. §-sal egészül ki : „Népszavazási kampány 122/A. § (1) A népszavazási kampányban a kampány a népszavazás napját megelőző 40. napon kezdődik, és a

55

T/4190. SZ. TVJAV


népszavazás napját megelőző nap 0 órájáig tart . (2) A népszavazási kezdeményezést benyújtó — ha népszavazási kampányt kíván folytatni — , továbbá a népszavazási kampányt folytató párt köteles kampányszámlát nyitni a 40/B . § rendelkezései szerint és az ott meghatározott kifizetéseket a kampányszámláról teljesíteni . A népszavazási kampányban részt vevő egyéb szervezetre, természetes személyre a 40/A . § rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az (2) bekezdésben megjelöltekre a népszavazásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegének, forrásának és felhasználásának nyilvánosságra hozatala, illetve ellenőrzése tekintetében a 92. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

15/14 Gazdbiz mód új 20.§-sal egészítené ki a tvjav-ot, amely a Ve-t új 123.§-sal egészítené ki: „123/A. § A műsorszórással ingyenesen hozzáférhető módon terjesztett, országos műsorszolgáltatást nyújtó műsorszolgáltató köteles az országos népszavazást megelőző 21 . naptól a

56

T/4190. SZ. TVJAV


szavazást megelőző második napig naponta főműsoridőben ingyenesen közzétenni az Országos Választási Iroda által rendelkezésre bocsátott, legfeljebb harminc másodperces, a népszavazás kitűzésével és a szavazással kapcsolatos információkat tartalmazó tájékoztatót .' 20.§ (2) A Ve. 149. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „l) plakát: választási vagy népszavazási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap,” 20.§ (3) A Ve. 149. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „o) választási kampány: a választópolgár választói akaratának befolyásolása, különösen a választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet bemutatása, népszerűsítése vagy bírálata, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele,” 20.§ (4) A Ve. 149. §-a a következő s) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „s) népszavazási kampány: a választópolgár választói akaratának

57

T/4190. SZ. TVJAV


befolyásolása, különösen a népszavazási kérdés meghatározott irányú eldöntése melletti vagy elleni álláspont népszerűsítése vagy bírálata, e célból gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.” 20.§ (5) A Ve. 99/A. §-ában a „93 . szövegrész helyébe a „92-93 . szöveg, 116. §-ában a „89 . § , 99/O. szövegrész helyébe a „89 . §, a 92. § a 99/O. §"szöveg lép .

§” 15/15 Gazdbiz módosító a tvjav 20.§ (5) §” bek-hez: §” „(5) A Ve. 70. § (2) bekezdésében a és ,borítéknak” szövegrész helyébe a „szavazólapnak” szöveg , 99/A. §ában a „93 . §” szövegrész helyébe a „92-93 . §” szöveg, 116 . §-ában a „89 . §, 99/O . §” szövegrész helyébe a „89 . §, a 92. § és a 99/O. §"szöveg lép .”

20.§ (6) Az egyesülési jogról szóló 1989 . évi II. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen . A kereset indításának előkészítése érdekében az ügyész — a reá irányadó szabályok szerint — a párttól felvilágosítást kérhet, valamint iratok, adatok rendelkezésre bocsátását kérheti .”

20.§ (7) A Ptv. 5 . § (2) bekezdésének negyedik mondatában „a szavazáson

58

T/4190. SZ. TVJAV


részt vett választók szavazatának 1%-át” szövegrész helyébe „országos összesítésben a területi választókerületek első érvényes választási fordulójában leadott érvényes szavazatok legalább 1%-át” szöveg, a Ve. 51 . (1) bekezdésében a „kivonat” szövegrész helyébe a „kivonat, valamint a kampányszámla megnyitását igazoló bankszámlakivonat másolatának”, 52 . (2) bekezdésében a „lakcímét,” szövegrész helyébe a „lakcímét, a kampányszámla megnyitását igazoló bankszámlakivonat másolatát, "szöveg lép .

20.§ (9) bek.

15/16 Gazdbiz módosító a tvjav 20.§ (9) bek- f) pontjához

„f) a Ve. 151. §-a és 151. §-t megelőző alcíme, 155. §-t megelőző alcíme, 155- „f) a Ve . 70 . § (1) bekezdésében a 159. §-a, 161-162. §-a, 165 . §-a, 168 . §-a," „borítékba teszi, és” szövegrész, 72 . § (3) bekezdésében az „ , az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyja” szövegrész, 151 . §-a és

59

T/4190. SZ. TVJAV


151 . §-t megelőző alcíme, 155 . §-t megelőző alcíme, 155-159 . §-a, 161-162. §-a, 165 . §-a, 168 . §-a,"

21.§ (1) A Ptv. e törvény 5 . §-ával 15/17 Gazdbiz mód elhagyná a tvjav megállapított rendelkezéseit először a 21.§ (4) bekezdést! 2009 . évről szóló beszámoló elkészítésénél kell alkalmazni . (2) A párt köteles mennyiségi felvétellel és egyeztetéssel megállapítani és leltárba foglalni a 2008 . december 31én meglévő eszközeinek és azok forrásainak mennyiségét és értékét, [(4) A Ptv. 5. § (2) bekezdésének valamint ezek alapján az 1 . melléklet alkalmazása során a pártok számára szerinti mérleget elkészíteni . 2009-ben biztosított támogatások összege a 2008 . évre biztosított (3) A (2) bekezdés szerinti mérlegben támogatások összegének szereplő eszközök és kötelezettségek háromszorosa.] különbözetét saját tőkeként (ezen belül megfelelően részletezve) kell kimutatni . (4) A Ptv. 5. § (2) bekezdésének alkalmazása során a pártok számára 2009-ben biztosított támogatások összege a 2008 . évre biztosított támogatások összegének háromszorosa. 15/18 Gazdbiz mód a Tvjav. 21.§-t új (5) (6) bek. egészítené ki:

„(4) A (2) bekezdés szerinti mérleg és az azt alátámasztó leltár adati alapfán kell a 2009. év könyvviteli 60

T/4190. SZ. TVJAV


nyilvántartásait megnyitni. (5) A 2009. évről készülő beszámoló eredmény-kimutatásában az előző évi adatokat nem kötelező kitölteni .”

A Ptv. 1. melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép A Ptv.2. melléklete helyébe e törvény 2. 15/19 Gazdbiz mód a 2. mell. B/ melléklete lép. pontjának számozásait módosítaná (technikai, számozási tévedés korrigálása) 22.§ A Büntető Törvénykönyvről szóló 5/2.sz. módjav. Hankó a Btk. 1978 . évi IV. törvény 211 . §-a a módosítás teljes elhagyását javasolja! következő új h) ponttal egészül ki: (Aki a választási eljárásról szóló törvény Sem az előterjesztő, sem a kormány hatálya alá tartozó választás, nem ért vele egyet, és egy népszavazás vagy népi kezdeményezés bizottságban sem kapott során) egyharmadot. „h) a választási eljárásról szóló törvénynek a jelöltként vagy jelöl ő szervezetként magát bejelenteni nem kívánó személy vagy szervezet kampánytevékenységére vonatkozó szabályait megszegi , (bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

61

4190 sz. törvényjavaslatról, és a hozzá kapcsolódó módosító indítványokról

Recommend Documents