Szám: 35980/1755-20/2016.ált
Tárgy:
Gulyás Pál Kollégiumban megtartott tűzvédelmi ellenőrzésen tapasztaltak kapcsán tűzvédelmi bírság ügye
HATÁROZAT A Klebersberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerület (4026 Debrecen, Kálvin tér 11.) (továbbiakban: KLIK) ügyfelet tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt 40 000,- Ft, azaz negyvenezer forint tűzvédelmi bírsággal sújtom, valamint kötelezem az alábbiak biztosítására: 1. A beavatkozó állomány felvonulásának zavartalan végrehajtását a meglévő gyülekezési pontok helyett új gyülekezési pont kijelölésével biztosítani kell. 2. Az épületben található elektromos leválasztási lehetőségek hozzáférésének, megközelítésének lehetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni, elzárni még átmenetileg sem szabad. 3. Az intézményben dolgozó KLIK alkalmazottak részére rendkívüli tűzvédelmi oktatást kell tartani, külön kitérve a káresemény kapcsán szükséges teendőikre, az új gyülekezési pontra, valamint a menekülési útvonalak leszűkítésére, lezárására vonatkozóan. 4. Lépcsőházi, valamint közlekedői menekülési útvonalakon található ajtók, átjárók lezárását meg kell szüntetni, vagy az akadály nélküli, azonnali nyitási lehetőséget biztosítani kell. A nyitási lehetőség megfelelőségét a Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség előtt a kialakítást megelőzően egyeztetni kell. Határidő: Határozatom kézhezvételét követő 20 nap, valamint a közlekedői, lépcsőházi lezárások tekintetében azonnali hatállyal. A pénzbírságot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számú letéti számlájára jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a „tűzvédelmi bírság” megnevezést, jelen határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a „tűzvédelmi bírság” szöveget, a határozat számát (35980/1755-20/2016.ált) és a bírságfizetésre kötelezett nevét. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Hajdú – Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, a hatóságomhoz benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. A jogorvoslati illetéket a fellebbezési kérelem benyújtásakor az iraton illetékbélyeggel kell leróni. A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az eljáró hatóság az illetéket kizárólag akkor tekinti megfizetettnek, ha az illetékköteles iraton az állami adóhatóság igazolja az illetékkiszabásra történő benyújtás tényét. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Hajdú – Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. INDOKOLÁS A Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség (továbbiakban: Kirendeltség) 2016. április 05. napján tűzvédelmi átfogó ellenőrzést tartott a Debrecen, Sumen u. 3. sz. alatti, Debreceni Intézmény Működtető Központ üzemeltetése alatt álló Gulyás Pál Kollégium (továbbiakban: Kollégium) területén. Az ellenőrzést megelőző napon, azaz 2016. április 04. napján, a Kollégium területén tűz keletkezett. A tűzesetet követően került sor az ellenőrzés megtartására, mely ellenőrzésen megállapításra került, hogy a Kollégium, mint épület üzemeltetését a DIM végzi, a tanári, felügyelői állományt pedig a KLIK biztosítja. Az ellenőrzés időpontjáról az ügyfelet ellenőrzést megkezdése előtt a helyszínen szóban értesítettük. Az ellenőrzésen a KLIK részéről ……………………………………….., valamint …………………………………….. helyettese vett részt. Az ellenőrzés során sor került az Kollégium bejárására, valamint a rendelkezésre álló dokumentáció megtekintésére is. A káresemény kapcsán, az ellenőrzés, valamint az azt követő eljárási cselekmények során az alábbi szabálytalanságok kerültek megállapításra a KLIK ügyféllel kapcsolatosan: 1. A beavatkozó állomány felvonulásának akadályoztatása gyülekezési pontok nem megfelelő kijelölése miatt. 2. Elektromos leválasztási lehetőségek lezárt állapota. 3.-4. Az alkalmazottak ismerete a tűzvédelmi szabályzatra vonatkozóan nem teljes körű (lépcsőházi, valamint közlekedői menekülési útvonalakon található ajtók, átjárók lezárása)
A végrehajtott eljárási cselekmények alapján a következő megállapításokra került sor hiányosságonként, valamint a megállapított hiányosságok a következő jogszabályi előírásokat sértették meg amelyek alapján a kötelezési pontokat megtettük: 1. A beavatkozó állomány felvonulásának akadályoztatása gyülekezési pontok nem megfelelő kijelölése miatt A káresemény során kiérkező beavatkozó állomány felállítási helyeinek elfoglalása több percet vett igénybe, mert a kimenekülő diákok a felvonulási utat teljes mértékben elfoglalták. A Kollégiumra vonatkozó Tűzvédelmi Szabályzat alapján a kijelölt menekülési pontok a következők: „A gyülekező hely a belső udvar és az épület főbejáratától déli irányba eső parkoló” Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 6 § (5) bekezdés a), valamint e) pontja alapján: „A tűzoltói beavatkozás hatékonysága céljából biztosítani kell a) az építmény akadálytalan megközelítését tűzoltó gépjárművel, e) a kockázattól függően ea) a tűzoltóság késedelem nélküli riasztását, a megfelelően részletes tájékoztatást a tűz helyszínéről és a beavatkozást befolyásoló körülményekről, eb) az építmény környezetében a tűzoltó gépjárművek, technikai eszközök működéséhez, működtetéséhez szükséges és igénybe vehető területet és ec) a károkozás nélküli bejutást az építménybe.” 2. Elektromos leválasztási lehetőségek lezárt állapota A káresemény kapcsán kiérkező beavatkozó állomány jelentése alapján, a szinteken található elektromos leválasztási lehetőségeket nem tudták használni, mert azok lezárt fém dobozban voltak megtalálhatók. Viszont a nyitásra alkalmas kulcs nem volt mellettük elhelyezve, valamint később sem tudták az intézmény alkalmazottjai azokat használatra átadni. Ezáltal a beavatkozó állomány csak károkozással tudta megvalósítani az épület szakaszos áramtalanítását. Az eljárás során megtett nyilatkozatok alapján a kulcsok minden szinten az ún. nevelői szobában voltak elhelyezve, mivel azonban a káresemény során nem tudták ezeket biztosítani, ezáltal az elhelyezésük megfelelőssége erősen megkérdőjelezhetővé vált. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 193 § (3) bekezdés alapján: „Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolója, a közmű nyitó- és zárószerkezetének, a tűzjelző kézi jelzésadójának, a nyomásfokozó szivattyúnak, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetének, nyílásainak, továbbá a tűzvédelmi berendezés, felszerelés és készülék hozzáférésének, megközelítésének lehetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.” 3. Az alkalmazottak ismerete a tűzvédelmi szabályzatra vonatkozóan nem teljes körű (lépcsőházi, valamint közlekedői menekülési útvonalakon található ajtók, átjárók lezárása) Az eljárás során meghallgatottak egységes nyilatkozta alapján részükre a tűzvédelmi oktatás megtörtént. Ennek ellenére a folyosói szakaszokon, valamint a menekülésbe beszámított lépcsőházban lezárásokat eszközöltek, a DIM alkalmazottak közbenjárásával. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 22 § (3) pontja alapján: „A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel,
tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.” 4. Lépcsőházi, valamint közlekedői menekülési útvonalakon található ajtók, átjárók lezárása A káreseményt követően a Kirendeltség, mint első fokú, területileg illetékes tűzvédelmi hatóság hatósági jogkörénél fogva tűzvédelmi átfogó ellenőrzést tartott a Kollégium területén. A bejárás során megállapításra került, hogy a nemek elválasztása céljából a lépcsőházi, valamint a szinteken található közlekedő ajtók egy része lezárásra került oly módon, hogy az a menekülők számára nem volt megszüntethető azonnal. A lezárás lakattal valósult meg. A kulcsok a földszinten található ……………, valamint a lezárt szinteken található nevelői szobában vannak elhelyezve. Az eljárás során meghallgatott ………….. nyilatkozata alapján ezek az ajtók az oktatási időszakban zárva vannak. Iskolaszünet idején, mivel az épület vendégfogadásra is alkalmas, ezek az ajtók kinyitásra kerülnek. A nyári szünet végén ismét zárásra kerülnek, mely zárást a ………………… szokták megvalósítani az ………… kérésére. A ………….…. a DIM alkalmazásában állnak, az ………………… pedig a KLIK alkalmazásában. Az eljárás során meghallgatott intézményvezető elmondta, hogy ez a rendszer az épület használatbavételét követően került így kialakításra és még senki nem vitatta ennek megfelelőségét. A ……………………………………………………………… személy szintén meghallgatásra került az eljárás során. A megtett nyilatkozat szerint az üzemeltetés átvételekor ő, mint a ………………………………… bejárta az összes intézményt. Így bejárásra került a tárgyi Kollégium is. Elmondta, hogy hiányossági listát készített, de ez már tudomása szerint nem fellelhető. Valamint tájékoztatta az …………………. arról, hogy a folyosók lezárása nem megfelelő jelen formájában. Ennek ellenére az ellenőrzésen a lezárások tényszerűen rögzítésre kerültek. A káreseménykor a bent lakó diákok száma 458 fő volt. Az épület tömegtartózkodásra szolgáló építmény fogalma alá besorolható. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 188 § (2) bekezdés alapján: „A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad.” A tűzvédelmi bírság összegének megállapításánál a következőket vettem figyelembe: 1. A beavatkozó állomány felvonulásának akadályoztatása gyülekezési pontok nem megfelelő kijelölése miatt A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján „A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2-9., 13-17., 19-20., 22-26., 31-32. és 38. sorában rögzített szabálytalanságok esetén - az 5. § szerinti eljárások kivételével - a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező” A Korm. rendelet 1. melléklet 42. pontja alapján – a tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt egyéb előírások megszegése – alapján a tűzvédelmi bírság kiszabható, de nem kötelezően kiszabandó. Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért 20 000 Ft – 60 000 Ft-ig terjed a tűzvédelmi bírság mértéke.
A bírság kiszabása a Korm. rendelet 7.§ alapján nem kötelező, így annak mellőzése mellett döntöttem. 2. Elektromos leválasztási lehetőségek lezárt állapota A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet 7. § (1) bekezdése alapján „A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2-9., 13-17., 19-20., 22-26., 31-32. és 38. sorában rögzített szabálytalanságok esetén - az 5. § szerinti eljárások kivételével - a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező” A Korm. rendelet 1. melléklet 42. pontja alapján – a tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt egyéb előírások megszegése – alapján a tűzvédelmi bírság kiszabható, de nem kötelezően kiszabandó. Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért 20 000 Ft – 60 000 Ft-ig terjed a tűzvédelmi bírság mértéke. A bírság kiszabása a Korm. rendelet 7.§ alapján nem kötelező, így annak mellőzése mellett döntöttem. 3. Az alkalmazottak ismerete a tűzvédelmi szabályzatra vonatkozóan nem teljes körű (lépcsőházi, valamint közlekedői menekülési útvonalakon található ajtók, átjárók lezárása) A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján „A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2-9., 13-17., 19-20., 22-26., 31-32. és 38. sorában rögzített szabálytalanságok esetén - az 5. § szerinti eljárások kivételével - a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező” A Korm. rendelet 1. melléklet 42. pontja alapján – a tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt egyéb előírások megszegése – alapján a tűzvédelmi bírság kiszabható, de nem kötelezően kiszabandó. Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért 20 000 Ft – 60 000 Ft-ig terjed a tűzvédelmi bírság mértéke. A bírság kiszabása a Korm. rendelet 7.§ alapján nem kötelező, így annak mellőzése mellett döntöttem. 4. Lépcsőházi, valamint közlekedői menekülési útvonalakon található ajtók, átjárók lezárása A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján „A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2-9., 13-17., 19-20., 22-26., 31-32. és 38. sorában rögzített szabálytalanságok esetén - az 5. § szerinti eljárások kivételével - a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező” A Korm. rendelet 1. melléklet 33. pontja alapján – tömegtartózkodásra szolgáló építmény, építményrész esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal – alapján a tűzvédelmi
bírság kiszabható, de nem kötelezően kiszabandó. Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért 40 000 Ft – 1 500 000 Ft-ig terjed a tűzvédelmi bírság mértéke. A bírság kiszabása a Korm. rendelet 7.§ alapján kötelező, így annak kiszabása mellett döntöttem. A bírság összegének megállapításánál figyelembe vettem, hogy az épület rendeltetése, mérete, valamint egyéb adottságai miatt tömegtartózkodásra alkalmas. A tömegtartózkodás meghatározásánál figyelembe vettem, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet 131. fogalma a következőt állapítja meg: „131. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: olyan építmény, amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, vagy amelyen bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható.” A fenti fogalom alapján a Kollégium tömegtartózkodásra szolgáló építménynek minősül. A káreseménykor a megszámolt diákok száma 458 fő volt egyidejűleg. Figyelembe vettem továbbá, hogy a veszélyeztetés a diákok száma miatt fokozott volt, azonban a kiürítés megfelelt az elvárható időtartamnak, lefolytatási rendnek. Ezzel együtt is megállapítható, hogy a Kollégium területén a lezárt menekülési utak, valamint menekülésre számításba vett lépcsőház kijáratának lezárása fokozott élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tűzvédelmi jogszabályt megsértő probléma. Ez mind a bent tartózkodók, mind a beavatkozást végzők menekülését, munkáját nagymértékben gátolta, valamint gátolhatta volna. A lezárások következtében a bent tartózkodók, egy esetlegesen nagyobb terjedelmű káresemény során, - amely nagyobb hő és füstképződéssel jár - nem tudták volna a menekülést megoldani, így közvetlen életveszélyt kiváltó állapot kialakulásának veszélye állt volna fent. A lezárások továbbá a káresemény felszámolására kiérkező egységek beavatkozását is nagymértékben hátráltatta volna, ezáltal, a már fent említett közvetlen életveszélyes állapot mellett az építményben is jelentős károk keletkezhetnek a beavatkozás késése miatt. Ezen károk az épület állékonyságára is hatással lehetnének, amely a lehetséges állékonyság gyengülés miatt további élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot kialakulásához vezetne. Mivel a KLIK Debreceni Tankerületével szemben első alkalommal kerül tűzvédelmi bírság kiszabásra a bírság összegének megállapításánál ezt is figyelembe vettem. A bírság összegének megállapításánál figyelembe vettem továbbá, hogy a jogsértéssel okozott hátrány jelenleg még visszafordítható, a jogsértéssel érintettek körének nagysága több mint 300 fő, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését, valamint a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását. A fentiek alapján Klebersberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületével szemben a minimálisan kiszabható 40 000 Ft,- azaz negyvenezer forint tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 43. § (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. A Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése alapján „A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő
magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.” A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a jogsértés huzamosabb idő óta áll fenn (nyilatkozat alapján a tevékenység megkezdése óta), melyről a hatóság 2016. április 04. napján, a káresemény kapcsán szerzett tudomást. Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban. Ket.) 29. § bekezdés alapján az ügyfél értesítésre került. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Határozatom a Ket. 71. § (1) bekezdésén, a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. §-án alapul. Hatáskörömet a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. A Ket. 98. § (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket. 102. § (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyik a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. § (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az Hajdú – Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket. 102-105. §-a az irányadó. A fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, megfizetésének módját a 74. § (1)-(1a) bekezdése határozza meg. Kelt, Debrecen, 2016. június 7.
