3a hrsz. alatti öntözőtelep megvalósítása közegészségügyi szempontból nem igényli további vizsgálat (hatásvizsgálat) lefolytatását

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: CSZ/01/4683-14/2016. KTFO-azonosító: 109472-1-12/2016. Ügyintéző: dr. Vajda Hajnalka Kissné Nagy Ildikó Berényi Anita Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Simó Lajosné Pócsainé Major Edit Andrásné Nemes Edit Darányi Réka Tel.: +36 (62) 681-673

Tárgy: Leitert Ottó, Dunapataj, öntözőtelep létesítés - előzetes vizsgálat Hiv. szám: Melléklet: -

HATÁROZAT Leitert Ottó (6326 Harta, Dózsa Gy. u. 1/A.) megbízásából a Vitaqua Közműtervező Kft. (6500 Baja, Hunyadi u. 4.) által 2016. április 1-jén – a Dunapataj 0219/3a hrsz. alatti ingatlanon tervezett öntözőtelep létesítés tárgyában – benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítom, hogy a tervezett tevékenység, mely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 4. b) pontja (Öntözőtelep védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül) szerint minősül, nem okoz jelentős környezeti hatást, ezért a tevékenység megkezdéséhez nem kell környezetvédelmi hatásvizsgálatot végezni. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése ac) pontja alapján, a Kvt. 66 § (1) bekezdése e) pontja szerint a tevékenységet a létesítmények kialakítását, megépítését követően, a vízilétesítményre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdheti meg. Szakkérdés vizsgálata: 1. környezet-egészségügyi szakkérdésben, így különösen a környezet- és településegészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően: A Dunapataj 0219/3a hrsz. alatti öntözőtelep megvalósítása közegészségügyi szempontból nem igényli további vizsgálat (hatásvizsgálat) lefolytatását.

Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály  6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. 6701 Szeged, Pf. 1048.  +36 (62) 681-681  www.csmkh.hu [email protected]

2. növény- és talajvédelmi szakkérdésben, így különösen a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata: Talajvédelmi szempontból a beruházás megvalósítása nincs jelentős hatással a környezetre, amennyiben az öntözés megfelelő minőségű öntözővízzel történik és nem járul hozzá a talajvíz szintjének károd mértékű emelkedéséhez. 3. örökségvédelmi szakkérdésben, így különösen kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően: Tekintettel arra, hogy a tervezett beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint védett vagy nyilvántartott örökségi elemet nem érint, az engedély kiadásával kapcsolatban örökségvédelmi szempontú feltétel közlése szükségtelen. Tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 24. §-a alapján, amennyiben a földmunkák során régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a régészeti örökség védelme érdekében erről a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni, továbbá az illetékes jegyző útján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (1014 Budapest, Táncsics u. 1.) felé azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a Kötv. 22. § (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt és a hatóságot. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (2) bekezdése alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. 4. a termőföld mennyiségi védelmének követelményeinek vizsgálata:  Amennyiben a tervezett beruházás megvalósítása során termőföld igénybevétele válik szükségessé, így a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz be kell nyújtani.  A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) 12. §. (1) bekezdése alapján a más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a.) az érintett földrészlet vagy földrészletek megjelölését (település, fekvés, helyrajzi szám) b.) a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt. c.) A más célú hasznosítás pontos célját és tervezett időtartamát, ha időleges.  A Tfvt. 12. §. (2) bekezdése alapján a kérelemhez csatolni kell: a.) az ingatlan- nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó terület- kimutatást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet vagy földrészletek teljes területére vonatkozik. c.) a talajvédelmi tervet d.) az illetékes hegyközség hozzájárulását, ha a kérelem a borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó területet érint.

2

 A beruházás megvalósítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az érintett és a szomszédos termőföldek mezőgazdasági művelése, hasznosítása ne korlátozódjon. A termőföld felhasználását a szükségletnek megfelelő, lehető legkisebb területre kell korlátozni.  Termőföldet más célra csak kivételesen- elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Szakhatóság állásfoglalása: Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 35300/2196-1/2016. ált. számú állásfoglalása: „Leitert Ottó (6326 Harta, Dózsa Gy. u. 1/A.) részére a Dunapataj 0219/3a hrsz. alatti öntözőtelep megvalósítása tárgyában benyújtott előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat kiadásához előírás nélkül hozzájárulok: A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal élni az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet.” A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz, mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 125 000 Ft, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal 10028007-00335663-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát hatóságunk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette, egyéb eljárási költség nem merült fel. INDOKOLÁS Leitert Ottó megbízásából a Vitaqua Közműtervező Kft. 2016. április 1-jén a Dunapataj 0219/3a hrsz. alatti területen tervezett öntözőtelep létesítése tárgyában a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) szerinti előzetes vizsgálati dokumentáció elbírálása iránti kérelmet nyújtott be hatóságunkhoz, és kérte az eljárás lefolytatását. Az előzetes vizsgálati dokumentáció készítője: Név: Vitaqua Közműtervező Kft. 6500 Baja, Hunyadi u. 4. Kalmár Gábor – Környezetvédelmi szakmunkatárs

3

Tervezett beruházás: Öntözőtelep: Helye: Területe: Öntözés módja: Öntözött növényi kultúra: Vízkészlet: Vízigény: 1. sz. kút: Helye: EOV: Talpmélység: 2. sz. kút: Helye: EOV: Talpmélység:

öntözőtelep létesítése

Dunapataj 0219/3a hrsz. 12,22 ha Víztakarékos csepegtető öntözés Gyümölcsös (bodza ültetvény) Felszín alatti víz (talajvíz) 12 220 m3/év Dunapataj 0219/3a hrsz. Y= 651 375 m X= 142 328 m 30 m Dunapataj 0219/3a hrsz. Y= 651 582 m X= 142 363 m 30 m

A tervezett beruházás a R. 3. számú mellékletének 4. b) pontja (Öntözőtelep védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül) szerint minősül, ezért a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A környezetvédelmi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése alapján a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette. Hatóságunk a R. 3. § (3) és (4) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján 2016. április 6tól közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti önkormányzat jegyzőjének, mellyel kapcsolatosan észrevétel nem érkezett. * 1. A környezet-egészségügyi szakkérdés vizsgálatának indokolása: A dokumentációban foglaltak alapján közegészségügyi szempontból nem indokolt a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, az elvégzett előzetes vizsgálat alapján „az emberre gyakorolt egészségügyi hatások a tervezett fejlesztéssel kapcsolatban nem jelentkeznek.” Szakmai álláspontomat „a környezetvédelmi és természetvédelmi, hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, és az 5. sz. melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdésekre vonatkozóan, az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről” szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4.§ (2) bekezdésében és „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi

4

kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki. 2. A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatának indokolása: A megkereséshez elektronikusan rendelkezésre bocsátott 2016/037. számú hatásvizsgálati dokumentáció (készítette VITAQUA Közműtervező Kft. 6500 Baja, Hunyadi u. 4., készült: 2016. március) alapján, a 2007. évi CXXIX. törvény 38. §, 43. § (3) bek., 48. § (2) rendelkezés betartása mellett a tervezett beruházás talajvédelmi szempontból megvalósítható. A megyei kormányhivatal talajvédelmi hatósági hatáskörét a 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése állapítja meg. A talajvédelmi szakkérdésben történő megkeresést a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése tartalmazza. 3. Az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatának indokolása: Hatóságom illetékességét a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 1. mellékletének 2. pontja állapítja meg. A régészeti örökségvédelmi szakkérdést a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében, illetve az 5. sz. melléklet I. táblázatának 4. pontjában meghatározottak alapján vizsgáltam, eljárásomban a Korm. rendelet 64. §-ban felsorolt szempontokat vettem figyelembe. 4. A földvédelmi szakkérdés vizsgálatának indokolása A dokumentáció szerint a NÉBIH a talajtani szakvélemény alapján a telepítési kérelmet a 04.1/8591-9/2013. számú határozatával elfogadta, a NAIK a helyszíni bejárás során megállapította, hogy a terület bodzatelepítésre alkalmas, ahhoz azonban a terület öntözhetővé tétele szükséges. A területen két darab talajvíz termelő kutat terveznek, melyek biztosítják a víztakarékos felszín feletti csepegtető öntözést, a fiatal ültetvényen a nyári időszakban, vagy az idősebb ültetvényen az aszályos időszakban. Korábbi helyszíni szemle során megállapításra került, hogy a kérdéses területet művelési ágának megfelelően hasznosítják, a terület szántó művelési ágú részén gabona vetés van. A szélsőséges időjárási viszonyok, illetve a talajviszonyok miatt, a termesztés biztonságosabbá, eredményesebbé tétele érdekében szükséges a terület öntözővízzel való ellátása. Amennyiben a tervezett beruházás termőföld igénybevételét teszi szükségessé, így a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz be kell nyújtani, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) 12.§-ában foglaltak alapján. A Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatal Földhivatali Osztálya földvédelmi szakkérdés tekintetében a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8. §-a, 8/A §-a alapján járt el, figyelemmel a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.)

5

Korm. rendelet 28. §. (1) bekezdésére, valamint 5. számú melléklet I. táblázat B. oszlopában foglaltakra. * A szakhatóságot a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése alapján kerestem meg 2016. április 7-én. A szakhatóság állásfoglalását a rendelkező részben előírtam. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A Vitaqua Közműtervező Kt. (6500 Baja, Hunyadi u. 4.) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg. Leitert Ottó gazdálkodó a Dunapataj 0219/3a hrsz-ú területen bodza ültetvényt kíván létesíteni részben pályázati forrásból. A bodza virágjából aromákat, szörpöket készítenek, míg bogyója természetes színező anyag szörpökben, ételekben és egyéb élelmiszeripari készítményekben. A 12,22 ha nagyságú bodza ültetvény csepegtető öntözőtelepének 12.220 m3/év vízigényét 2 db 30,0 m talpmélységű, 15,0 - 28.0 m közötti szűrőzési mélységközű fúrt kútból tervezi biztosítani. A tervezett kutakkal szemben támasztott vízigény 65 l/perc. A két darab talajvízkút biztosítja a víztakarékos felszín feletti csepegtető öntözést, a fiatal ültetvényen a nyári időszakban, vagy az idősebb ültetvényen az aszályos időszakban. A bodzás (gyümölcsös) locsolásának napi vízigénye az alábbiak szerint alakul: A bodza (122200 m2, -5700 tő) locsolásának évi vízigénye 100 mm/ha. A locsolás csepegtető öntözéssel tervezett. A,locsolás ideje 130 nap, éves vízigény 12220 m3/év A napi vízigény összesen: 94 m3/nap. A locsolás éves vízigénye: 6110 m3/év/kút. Napi 12 óra üzemidővel számolva egy kút által biztosítandó vízmennyiség: 47 m3 /12 óra / 60 perc ~ 65 l/min. Dunapataj 0219/3a hrsz-ú területen létesítendő öntözőtelep létesítése vízfolyást, állóvizet nem érint. Összességében a vízügyi-vízvédelmi hatóság megállapította, hogy a tevékenység a felszíni és felszín alatti vizek minőségét rendeltetésszerű üzemeltetés esetén nem veszélyezteti, üzemelő-, illetve távlati vízbázis kijelölt védőterületét nem érinti, az árvíz és a jég levonulására, valamint a mederfenntartásra hatást nem gyakorol, ezért az előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozat kiadásához hozzájárultam. A vízügyi-vízvédelmi hatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés 3. pontja, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm, rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. számú melléklet II. táblázat 3. pontja, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 3. pontja állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdés szerint eljárva a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (NI.30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. számú melléklet II. táblázat 3. pontja alapján az ott meghatározott szakkérdésekre kiterjedően adtam meg. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése nem teszi lehetővé.

6

Kérem a Tisztelt Eljáró Hatóságot, hogy a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni.” * Hatóságunk a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (6b) és (6c) bekezdése szerint CSZ/01/4683-4/2016. számon belföldi jogsegély keretében megkereste Dunapataj Község Jegyzőjét. A jegyző 2016. április 21-én megküldte hatóságunkhoz az ügyre vonatkozó 5822/2016. számú alábbi nyilatkozatát: „A kérelemhez mellékelt Előzetes hatásvizsgálati dokumentáció áttekintését követően megállapítottam, hogy 1.)Dunapataj Nagyközség Önkormányzata közigazgatási területén a 0219/3.hrsz-ú terület a helyi védett környezet- és természetvédelemre kiterjedő elemeit nem érintik, így - hatáskör hiányában - a szakhatósági eljárást zen tekintetben - hatáskör hiányában - megszüntettem. Ezen döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem e tekintetben csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. 2.) Ugyanakkor megállapítottam, hogy a tervezett öntözőkút és azzal kapcsolatban az öntöző tevékenység nem ellentétes, és az illeszkedik , a 11/2006. (V. 26.) önkormányzati rendelettel elfogadott, Dunapataj Településrendezési Terve és Helyi Építési Szabályzata 32. § (3) a) Ml jelű általános mezőgazdasági övezetre vonatkozó szabályozási terv előírásival.” Várható környezeti hatások: Létesítés, üzemelés: Hulladékgazdálkodás: A tervezett öntöző kutak kialakításakor keletkező felfúrt talajt a területen terítik el és betárcsázzák a talajba. A kút létesítése, az öntözővezeték kiépítése és az öntözőtelep üzemeltetése során keletkező műanyag hulladékot hulladékgazdálkodónak adják át kezelésre. Levegővédelem: Az építési fázisban a munkagépek és a szállító járművek kipufogó gázainak légszennyezőanyag kibocsátásával, valamint a munkagépek üzemelésekor porszennyezéssel kell számolni. A telepítés során 1 db minikotró és 1 db szállítást végző teherautó légszennyezőanyag kibocsátása, porfelverő hatása okoz kismértékű levegőterhelést. A bodzaültetvényen 1 db, 1,6 l/h fogyasztású dízel szivattyú működik majd, melynek levegőterhelő hatása elhanyagolható. Zaj- és rezgésvédelem: A kivitelezési tevékenység során használt munkaeszközök közül a minikotró, és a tehergépkocsi működése jelenti a domináns zajforrásokat. A kivitelezéshez kapcsolódó szállítási tevékenységnek várhatóan nem lesz jelentős közlekedési zajterhelő hatása. Az üzemeltetés során, a szivattyú működéséből eredő zajterhelés a legközelebbi védendő ingatlannál határérték alatti lesz. Földtani közeg védelme: A tervezett beruházás kivitelezése meghatározott ideig tartó tevékenység, amelynek hatásai a kivitelezéssel átmenetileg igénybevett munkaterületen, illetve a szállítási útvonalakon jelentkeznek. A kivitelezés elsősorban a földtani közeg fizikai tulajdonságait érinti. A kivitelezési munkálatok (tereprendezés, létesítmények megépítése) során a földtani közeg megbontásra, kitermelésre kerül, szerkezete megváltozik, egyes rétegei összekeverednek, tömörödnek, a hatás azonban csak lokális jellegű. A kutak fúrása pontszerűen, míg az öntöző

7

főágak csövei vonalszerűen érintik a földtani közeget. A kutak 30 m talpmélységgel kerülnek kialakításra, a furatból kikerülő iszap és finom homok (0,9 m3/kút) a kút körül 5 cm vékonyan kerül elterítésre, majd betárcsázásra. A főágak 0,8 m mélységben kerülnek telepítésre, az általuk kiszorított talaj szintén a területen kerül elterítésre. A munkagépek, szállítójárművek taposó hatása egyaránt a talaj fizikai tulajdonságaiban idéz elő lokális jellegű változást (tömörödés). A talaj szennyeződése havária (munkagépek, szállítójárművek meghibásodása esetén üzemanyag, hidraulikaolaj elcsepegése, elfolyása) esetén következhet be. Havária esetén az illetékes hatóságok azonnal értesítésre, a környezetbe került szennyező anyagok pedig összegyűjtésre kerülnek. A szennyező anyag és a szennyezett föld a szennyezés mélységéig kitermelésre, majd vízzáró, műanyag, zárható fedelű hordóban történő átmeneti tárolást követően, arra jogosult céggel elszállításra kerül. Esetleges havária esetén tehát a szennyeződés gyorsan lokalizálható, a környezetszennyezés minimalizálható. A havária esetek elkerülése azonban a járművek megfelelő karbantartásával biztosítható. Az öntözőtelep üzemeltetése nem jelent többletterhelést, mivel a tárgyi ingatlan, illetve az azt körülvevő területek jelenleg is mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területek. Az üzemelés során a rendszeres trágyázás, gépi munkálatok kedvező hatásúak a talajra. Az ültetvényen a talaj élővilág diverzitásának növekedése várható. Természet- és tájvédelem: A beruházással érintett ingatlan a Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék (kódszáma: HUKN10002) elnevezésű Különleges Madárvédelmi Terület részeként a Natura 2000 hálózatba tartozik. A beruházáshoz kapcsolódóan a tervező még 2016. januárjában Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt nyújtott be a területileg illetékes környezetvédelmi hatósághoz. A Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció tételesen felsorolja a kijelölés alapjául szolgáló madárfajokat és fajonként vizsgálja az egyedek érintettségét. A vizsgálat alapján pár faj számára szolgálhat a terület elsődlegesen táplálkozó helyül, egy faj fészkelésére kerülhet sor esetlegesen, összességében viszont egyetlen fajra sem gyakorol jelentős negatív hatást a beruházás. Több faj tekintetében az élőhely pozitív módon változik. A dokumentáció továbbá kitér egyéb nem jelölő, de a területen előfordulható védett fajokra is, melyek közül néhány esetében szintén jelentkezhetnek minimális zavaró hatások, mások számára viszont szintén kedvezőbbé válnak az életfeltételek. Az is megállapítható, hogy a vízigény nem jelentős és nincs az öntözendő terület közvetlen környezetében olyan jó állapotú, természetközeli élőhely, melynek talajvíz-készletére a vízkivétel depressziós hatást gyakorolna. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a tervezett beruházás tájképre gyakorolt hatása negatív módon jelentősen nem változik, a tájhasználatot a korábbi állapothoz képest nem befolyásolja hátrányosan. A kivitelezési munkálatok Natura 2000 területet érintenek, azonban a beruházás a jelölő madárfajokra jelentős negatív hatást nem gyakorol. Felhagyás: A felhagyás során a kutak felső 1 m-es része megszüntetésre, míg az alsó része eltömedékelésre, a 0,8 m mélyen lévő főágak pedig felszedésre kerülnek. A tevékenység esetleges felhagyásakor a bontási tevékenység környezeti hatásai – a létesítéshez hasonlóan – a létesítmény helyszínén, lokálisan jelentkeznek. A tevékenység felhagyását követően, a bontási tevékenységet a mindenkor érvényes, vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell végezni, az érintett területeket az eredeti, illetve ahhoz közeli állapotba kell hozni, figyelembe véve jövőbeni hasznosításukat. A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházás a földtani közeg védelme, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság- és zajvédelem, valamint táj- és természetvédelem

8

szempontjából nem gyakorol jelentős mértékű kedvezőtlen hatást, a korszerű, környezettudatos műszaki megoldásoknak köszönhetően, környezetvédelmi szempontból tartós, vissza nem fordítható károsodás nem következik be a földtani közegben. A környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részében, mivel nem feltételezhető jelentős környezeti hatás és a tevékenység a R. 2. számú mellékletének hatálya alá sem tartozik, tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontja alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja szerint a tervezett tevékenység milyen egyéb engedély birtokában kezdhető meg. A környezetvédelmi hatóság a tárgyi eljárásban CSZ/01/4683-2/2016. számú (109472-11/2016.) végzésével függő hatályú döntést hozott, amely döntés jelen határozatra tekintettel nem emelkedik jogerőre. A fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Hivatalunk jelen határozatot az 1995. évi LIII. törvény 71. § (3) bekezdése értelében – jogerőre emelkedésre tekintet nélkül hivatalában, honlapján – nyilvánosan közzéteszi. Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2016. május 13. Hatóságunk a R. 5. § (6) bekezdése alapján ezen döntését megküldi az eljárásban érintett, hatásterületen lévő Dunapataj Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének, aki – jelen határozat megküldésétől számított 8. napon – gondoskodik annak közzétételéről, továbbá a közzétételt követő 5 napon belül tájékoztatja hivatalunkat a közzététel időpontjáról, helyéről, a betekintési lehetőség módjáról. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 1. számú mellékletének I/35. pontja alapján határoztam meg. A jogorvoslati eljárási díját a FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése alapján állapítottam meg. A környezetvédelmi hatóság hatáskörét a R. 3. § (1) bekezdése, illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése állapítja meg. S z e g e d, 2016. április 25. Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott nevében és megbízásából: Dr. Mader Balázs főosztályvezető-helyettes

9

Kapják: 1. Leitert Ottó 6326 Harta, Dózsa Gy. u. 1/A 2. Vitaqua Kft 6500 Baja, Hunyadi János u 4 3. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10. 4. Dunapataj Község Jegyzője 6328 Dunapataj, Petőfi S. u. 20. 5. BKMKH Kalocsai Járási Hivatal Földh. Osztály 6300 Kalocsa, Szent István u. 1. 6. BKMKH Népegészségügyi Főosztály 6001 Kecskemét Pf.: 112 7. BKMKH Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény és Talajvédelmi Főosztály 6000 Kecskemét, Halasi út 34. 8. BKMKH Kecskeméti Járási Hivatal Építési és Örökségvédelmi Osztály 6000 Kecskemét Széchenyi krt 12. 9. Hatósági nyilvántartás 10. Irattár

tv.

HKP HKP HKP HKP HKP

10