1 hrsz. alatti ingatlanok teljeskör környezeti állapotvizsgálati dokumentációja

SZTG GÉPSZERVÍZ Kft. „f.a.” 9300 Csorna, 2817 és 2818/1 hrsz. alatti ingatlanok teljeskör környezeti állapotvizsgálati dokumentációja

Témaszám: 2015-P1060-0320

Budapest, 2015. március 20.

Nagy-Pétery Tibor ügyvezet

TARTALOMJEGYZÉK 0. Vezetői összefoglaló ....................................................................................................... 4 1. Általános információk ................................................................................................... 6 1.1 1.2 1.3 1.4

A megbízás előzményei ........................................................................................... 6 A felszámolás alatt álló társaság általános adatai..................................................... 6 Az állapotvizsgálat kivitelezőjének adatai, engedélyek ........................................... 6 A felhasznált dokumentumok .................................................................................. 7

2. Az állapotvizsgálat alá vont terület és környezetének jellemzése ............................. 7 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.5.1 2.5.2 2.5.3 2.5.4 2.5.5

A vizsgált ingatlan(ok) általános adatai ................................................................... 7 Terület használati besorolás, szennyeződés érzékenység, védendő természeti és épített környezeti elemek ......................................................................................... 8 Infrastruktúra ............................................................................................................ 8 A területen a múltban folytatott tevékenység technológiai-környezetvédelmi szempontból ............................................................................................................. 8 Az érintett terület (kistáj) természeti környezetének bemutatása ............................. 8 A terület (kistáj) általános földrajzi adottságai ........................................................ 8 A terület (kistáj) általános éghajlati adottságai ........................................................ 8 A terület (kistáj) általános talajtani, földtani, vízföldtani adottságai ....................... 9 A terület (kistáj) általános élővilága....................................................................... 10 A terület védendő épített környezeti és természeti értékei ..................................... 10

3. A hatótényezők és a környezeti állapot részletes jellemzése .................................... 11 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.5.1 3.5.2

Levegőszennyezési (emissziós) adatok .................................................................. 11 Zaj és egyéb fizikai tényezők ................................................................................. 11 Veszélyes anyag, alapanyag kezelés és tárolás ...................................................... 11 Hulladékkezelés, tárolás, szállítás .......................................................................... 11 Vizek igénybevétele és terhelése, talajvédelem ..................................................... 13 Vízrajz .................................................................................................................... 13 Vízilétesítmények................................................................................................... 13

4. A földtani közeget és felszín alatti vizeket érintő szennyezettségi vizsgálatok....... 13 4.1 4.2 4.3 4.4 4.4.1 4.4.2 4.4.3

Előzmények ............................................................................................................ 13 Általános szennyezettség-felmérési stratégia ......................................................... 13 A szennyezettség felmérés lefolytatása .................................................................. 14 Vizsgálati eredmények ........................................................................................... 15 Mintavételezés ....................................................................................................... 15 Laborvizsgálati eredmények .................................................................................. 15 Laborvizsgálati eredmények értékelése ................................................................. 16

5. Környezeti terhek rendezéséhez szükséges teendők ................................................. 16 5.1

A környezeti terhek rendezése kapcsán várható feladatok ..................................... 16

SZTG Gépszervíz Kft. „f.a.” – Csorna hrsz 2817 és 2818/1 teljeskörű környezeti állapotvizsgálati dok. 2/16. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1060-0320

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet

Gáspár Csaba környezetvédelmi szakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyének másolata Nem hiteles tulajdoni lap másolatok A TERRATEST Kft. és a WESSLING Kft. akkreditálási okiratainak másolata Akkreditált talaj mintavételi jegyzőkönyv másolata Akkreditált vizsgálólaboratóriumi mérési jegyzőkönyv másolata

TÉRKÉPEK, HELYSZÍNRAJZOK T-01 T-02 T-03 T-04 T-05

Áttekintő ország térkép Topográfiai térkép A telephely és környezetének átnézetes műholdképe Helyszínrajz a fúrási és mintavételi pont feltüntetésével Helyszínrajz a hulladéktest és mintavételi a pont feltüntetésével


0. Vezetői összefoglaló A PROFES Kft. a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezeti és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX.8.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti környezeti állapotvizsgálatot folytatott le a felszámolás alatt álló alábbi cég nevezett ingatlanain: SZTG Gépszervíz Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” 9300 Csorna, belterület hrsz. 2817 és 2818/1 Az ingatlanok környezeti állapotát a 2014. december 5-én végzett helyszíni bejárás és hulladékfelmérés alkalmával, illetve a 2014. december 10-én végezett fúrásos mintavételezés alkalmával rögzítettük és a rendelkezésünkre álló információk (dokumentumok, adatok, stb.) feldolgozásával az alábbiak szerint dokumentáltuk. A levegőszennyezési (emissziós) adatok témakörben a vizsgált ingatlanokon sem pontforrás, sem diffúz forrás nem található, illetve a múltban sem működött, így a felszámolás alatti céget a tárgy ingatlanokkal kapcsolatosan levegővédelmi kötelezettség nem terheli. A vizek igénybevétele és terhelése témakörben a vizsgált ingatlanokon vízhasználat nem történt, illetve vizilétesítmények sem kerültek kiépítésre, így a felszámolás alá került társaságot vizek igénybevétele és terhelése témakörrel kapcsolatban kötelezettség nem terheli. A veszélyes anyag, alapanyag kezelés és tárolás témakörében a cég nem érintett. A hulladékkezelés, tárolás és szállítás témaköre: A felszámolás alatti társaság a vizsgált ingatlanokon hulladék keletkezésével járó, termelő tevékenységet nem végzett, azonban a helyszíni bejárás során a 2817 hrsz.-ú ingatlan K-i végében illegálisan elhelyezett hulladékok tártunk fel. A feltárt nem veszélyes hulladékok alapvetően építési-bontási tevékenységekből származnak, illetve kisebb mennyiségben kommunális jellegű hulladékok is találhatóak. A feltárt hulladékok szakszerű elszállításáról, illetve azok kezeléséről a felszámolási eljárás során a felszámolás alatti társaságnak gondoskodnia kell. A hulladékszállítás, ártalmatlanítás és a terület tereprendezésének becsült költsége 300 – 350 ezer Ft + ÁFA. A talaj- és felszín alatti víz szennyezettség felméréssel kapcsolatos vizsgálat keretében a vizsgált ingatlanokon egyedüli potenciális szennyező forrásként a feltárt hulladékhalmokat azonosítottuk. Az illegálisan lerakott hulladék földtani közegre történő esetleges szennyező hatásának ellenőrzése érdekében 2014. december 10-én a hulladékhalmok közvetlen közelében akkreditált mintavételre, illetve a levett felszín közeli talajminta akkreditált laborvizsgálatára került sor. A talajminta laboratóriumi vizsgálata során (TPH és toxikus fémek tekintetében) a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt (B) szennyezettségi határértékhez viszonyítva túllépést (szennyezettséget) nem tapasztaltunk. A hulladékokkal érintett terület - a vizsgált komponensek tekintetében szennyezettség-mentesnek tekintendő, így a felszámolás alatti céget, ezen témakörben kötelezettség nem terheli.


A zaj és egyéb fizikai tényezők szempontjából a felszámolás alatti céget a vizsgált ingatlanok vonatkozásában kötelezettség nem terheli. Az erdővagyon-védelem témaköre nem érintett. A természetvédelem témaköre a tárgyi ingatlanok vonatkozásában nem érintett.


1. Általános információk 1.1

A megbízás előzményei

Az SZTG GÉPSZERVÍZ Kft. „f.a.” megbízta Társaságunkat, a PROFES Kft-t, hogy a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezeti és természetvédelmi követelményeiről szóló – módosított – 106/1995. (IX.8.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint környezeti állapotvizsgálatot folytasson le az alábbi ingatlanokon: SZTG Gépszervíz Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” 9300 Csorna, belterület hrsz. 2817 és 2818/1 Társaságunk megbízása kiterjedt az említett telephely környezeti állapotának 106/1995. (IX.8.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti teljes körű vizsgálatára, valamennyi környezetet befolyásoló tényező felmérésére és dokumentálására. 1.2

A felszámolás alatt álló társaság általános adatai

A társaság teljes cégneve: A társaság rövidített cégneve: Székhelye: Adószáma: Cégjegyzék száma: KSH száma: A felsz. bírói végzésének száma: A felszámolási eljárás kezdete: Felszámoló szervezete: Székhelye: Cégjegyzék száma: Felszámolóbiztos: 1.3

SZTG Gépszervíz Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” SZTG GÉPSZERVÍZ Kft. „f.a.” 9970 Szentgotthárd, Rákóczi utca 4 14609482-2-18 18 09 108477 14609482-4778-113-18 Vas Megyei Bíróság 3.Fpk. 18-14-000084/10. sz. végzése 2014.07.31. MTG-HOLDING Kft., 6500 Baja, Szeremlei utca 76. 03 09 126390 Kincse Ferenc

Az állapotvizsgálat kivitelezőjének adatai, engedélyek

A társaság teljes cégneve: A társaság rövidített cégneve: Székhelye: Adószáma: Cégjegyzék száma:

PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Korlátolt Felelősségű Társaság PROFES Kft. 1042 Budapest, Árpád út 21. 1. em. 4. 11875637-2-41. 01 09 680931

Környezetvédelmi szakértő neve: Gáspár Csaba Környezetvédelmi szak. tevékenység végzésére jogosító engedély száma: 01-15100 (kamarai azonosító száma) Érvényes: 2019. február 4. Közreműködő szakmérnök:

Virág Péter, okl. környezetmérnök környezetvédelmi főmérnök


Gáspár Csaba környezetvédelmi szakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyét a melléklet tartalmazza. 1.4

A felhasznált dokumentumok

Az állapotvizsgálathoz felhasznált rendelkezésünkre, amely a következő: •

dokumentumot

a

Megrendelő

bocsátotta

tulajdoni lap másolat

2. Az állapotvizsgálat alá vont terület és környezetének jellemzése 2.1

A vizsgált ingatlan(ok) általános adatai

Ingatlan(ok) címe: Helyrajzi szám: Ingatlanok területe: KTJ: Településazonosító törzsszám: Tulajdonos (tulajdoni hányad): KÜJ: Illetékes hatóságok:

9300 Csorna, Bartók Béla út 66. 2817 és 2818/1 hrsz. 2817: 6722 m2 (Kivett beépítetlen terület) hrsz. 2818/1: 6265 m2 (Kivett lakóház, udvar) 04039 SZTG GÉPSZERVÍZ Kft. „f.a.” (1/1) Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 9021 Győr, Munkácsy u. 4. [email protected] Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 9021 Győr, Árpád u. 28-32. [email protected]

A vizsgálat ingatlanok helyszínrajzát a térképmelléklet, a nem hiteles tulajdoni lap másolatokat pedig a melléklet tartalmazza. A teljeskörű környezeti állapotvizsgálattal érintett ingatlanok központi EOV koordinátái: hrsz. 2817: hrsz. 2818/1:

EOVY: 514 580 m EOVY: 514 557 m

EOVX: 251 794 m EOVX: 251 775 m

Az SZTG GÉPSZERVÍZ Kft. „f.a.” két vizsgált ingatlana Csorna város belterületén, a Bartók Béla út mentén a K-i oldalon helyezkedik el. A hrsz. 2817 és 2818/1 ingatlanok egymással közvetlen szomszédságban állnak, hosszú, viszonylag szűk parcellák, K-Ny-i irányultsággal. Az ingatlanok megközelíthetőek a Csorna, Bartók Béla úton (86-os főút) keresztül.


2.2

Terület használati besorolás, szennyeződés érzékenység, védendő természeti és épített környezeti elemek

A vizsgált ingatlanok Csorna város településrendezési terve alapján jelenleg nem besoroltak, közvetlen szomszédságában délről Gip – ipari terület, míg K-i irányból M1 – mezőgazdasági terület található. A vizsgált ingatlanok, illetve a szomszédos ingatlanok épített műemléki, régészeti védettséggel nem rendelkeznek. Az állapotvizsgálat alá vont területnek erdővagyon védelmi és természetvédelmi érintettsége nincs. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Csorna települést a felszín alatti víz szempontjából az érzékeny területek között tartják számon. 2.3

Infrastruktúra

A vizsgált ingatlanok egyike sem telephely, mindkettő alapvetően „üres”, azokon sem épület, sem egyéb infrastruktúra nincs kiépítve. 2.4

A területen a múltban folytatott tevékenység technológiai-környezetvédelmi szempontból

A rendelkezésünkre álló információk, illetve a helyszíni bejáráson tapasztaltak alapján egyik vizsgált ingatlanon sem folyt a múltban ipari, termelő jellegű tevékenység, így annak környezetvédelmi jellegű hatása sem értelmezhető. A 2818/1 hrsz.-ú ingatlanon korábban aktív mezőgazdasági tevékenységet (vélhetően belterületi szántó) végeztek, melyet a helyszíni bejáráson tapasztaltak alapján az utóbbi évben felhagytak, így jelenleg a terület műveletlen, összefüggő lágyszárú növényzet borítja. A 2817 hrsz.-ú ingatlan elhanyagolt állapotú, 5-10 éves fák, illetve összefüggő bokros – ligetes növényzet borítja. Egyes helyeken nehezen járható, illetve nem átlátható. 2.5 2.5.1

Az érintett terület (kistáj) természeti környezetének bemutatása A terület (kistáj) általános földrajzi adottságai

A vizsgált ingatlanok Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai-sík nevű kistájon található. A kistáj területe 550 km2 (a középtáj 22%-a, a nagytáj 10,4%-a). A kistáj nagyobb részben magas-, kisebb ÉK-i és K-i részében alacsonyártéri helyzetű medencesíkság, amit Rábasebestől a Rába, Marcaltőtől É-ra a Marcal feltöltődő völgye keresztez. É-i negyedében homokdűnékkel fedett teraszszigetek sorakoznak. A felszín tszfi magassága É-on 113-115 m, D-en 120 m körüli, tehát mérsékelten É felé lejt. A legmagasabb pontok 123 m-ig emelkednek. A relatív relief a táj Ny-i részén kisebb, mint 2 m/km2, K-en 2-8 m közötti, a teraszszigetek között 5-10 m/km2. A felszínt megközelítően 1 km/km2-es sűrűségű csatornahálózat tagolja. Ezek semlegesítik a domborzat néhol lefolyástalanságot okozó, a felszín elmocsarasodását előidéző szerepét. 2.5.2

A terület (kistáj) általános éghajlati adottságai

Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz kistáj, de már közel fekszik a mérsékelten meleg körzet határához. A napfénytartam évi összege meghaladja az 1950 órát. A nyári évnegyedben 780 óra körüli, míg télen 185 óra körüli a napsütés sokévi átlaga. Az évi középhőmérséklet 9,5 és 10,0 °C között van, a vegetációs időszaké pedig 16,5 °C körüli. A SZTG Gépszervíz Kft. „f.a.” – Csorna hrsz 2817 és 2818/1 teljeskörű környezeti állapotvizsgálati dok. 8/16. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1060-0320

10 °C középhőmérsékletet meghaladó napok száma mintegy 181; a 10 °C átlépésének tavaszi átlagos napja ápr. 13, míg az őszié oki. 15. A fagymentes időszak hossza átlagosan 185-190 nap, tavasszal ápr. 12-14 után már nem, ősszel okt. 19-20 előtt még nem kell fagypont alatti lehűlésre számítanunk. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 33,0-33,5 °C ill. -16,0 és -16,5 °C közötti. A csapadék évi összege 590 és 640 mm között van, míg a vegetációs időszakban 340-370 mm-re számíthatunk. Az 1951 óta legnagyobb 24 órás csapadékot Markota-bödögén (122,1 mm) mérték. A hótakarós napok átlagos száma 35 nap, míg az átlagos maximális hóvastagság 24 cm körüli. Az ariditási index a területen 1,10 és 1,16 közön változik. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatt marad. Az éghajlat a területet gabonafélék, kapások és kertészeti növények termesztésére egyaránt alkalmassá teszi. 2.5.3

A terület (kistáj) általános talajtani, földtani, vízföldtani adottságai

A táj földtanilag a Rába É-nak dőlő, megsüllyedt hordalékkúplejtője, amelyet jelenkori folyóvízi iszap, DK-en lápi és réti agyag, a rossz lefolyású teknőkben tőzeg, a teraszszigeteken dűnehomok borít. Utóbbiak alatt helyenként kavics is előfordul. Alattuk 50-100 m vastag jó víztározó homokos-kavicsos pleisztocén üledékréteg fekszik. De a mélyebb pannóniai üledékek között is vannak jó víztározók. Aszeizmikus terület. Geotermikus értékei az országos átlag felettiek. 50 °C-náI melegebb vizű kutak mindenhol létesíthetők, a hőfluxus kihasználtsága csekély. A kistáj a Rába-Rábca és Marcal vízrendszeréhez tartozik. A Rábának 41,5 km, a Rábcának 32, a Marcalnak 29 km hosszú alsó szakaszai tartoznak ide. A területet behálózó csatornák közül a Keszeg-ér idetartozó szakasza 24 km, a Kepés-Lesvári- csatorna 27 km, a Megág-csatorna 17 km hosszú. A csatornahálózaton 11 szivattyútelep működik 39,5 m3/s teljesítménnyel. Mérsékelt lefolyású terület. Lf=3 I/s.km2; Lt=15%; Vh-30 mm. Az árvizek többnyire a nyár elején jelentkeznek, míg a kisvizek bármely évszakban előfordulhatnak. A folyók vízminősége II. osztályú. A kistáj 14 természetes tavának összfelszíne 80,5 ha. Közöttük a Fehértótól É-ra fekvő Fehér-tó a legnagyobb (40 ha). Ezen kívül a Rábán két, a Marcalon egy morotvató is van. Felszínük együtt 17 ha. A talajvíz szintje a folyóvölgyekben 2 m-nél magasabban, azokon kívül 2-4 m között helyezkedik el. Mennyisége a terület nagyobb Ny-i részén 3 l/s.km2 feletti. A K-i tájrészen az alatti. A táj nagyobb részén kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos a talajvíz, de a Rába és Marcal völgyében a nátriumos jelleg a túlnyomó. A keménysége D-en 15, É-on 25 nk°. Ez a különbség a szulfattartalomban is kitűnik, mert D-en 60 mg/l, É-on 300 mg/l-ig terjedő értékeket mértek. Felhasználásukat a nitráttartalom korlátozza. A rétegvizek mennyisége 1—1,5 1/s.km2 közötti. Kevés az artézi kút. Mélységük a 100 m-t, vízhozamuk a 100 1/s-ot ritkán haladja meg. A táj talajtakarójára a nagyfokú változatosság jellemző. Területi kiterjedésben a réti öntések és a lápos réti talajok jelentősek. A réti öntések alluviális anyagon kialakult, agyagos vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú, erősen víztartó talajok. Termékenységi besorolásuk az V. talajminőségi kategória. A Csorna környéki lapos réti talajok mechanikai összetétele a réti öntésekével megegyező, vízgazdálkodásuk a nagymennyiségű szerves anyag következtében azokénál kedvezőbb, termékenységük azonban a 70-100 cm-es talajmélységben megjelenő talajvíz miatt korlátozott (VII.). Jelentős részük rét- és legelőterület (25%). A táj löszös üledékein vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, felszíntől karbonátos réti csernozjomok találhatók. SZTG Gépszervíz Kft. „f.a.” – Csorna hrsz 2817 és 2818/1 teljeskörű környezeti állapotvizsgálati dok. 9/16. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1060-0320

Termékenységük jó, a IV. termékenységi kategóriába tartoznak. Lényegesen gyengébb termőhelyet képviselnek a homokos öntésen kialakult csernozjom jellegű homoktalajok (VIII.). Kiterjedésük nem jelentős. Ugyanez mondható a Marcaltőtől K-re található csernozjom barna erdőtalajokról, amelyek szintén homok mechanikai összetételű allúviumon képződtek. Kémhatásuk gyengén savanyú; a VII. termékenységi kategóriába tartoznak. A táj talajtakarójának változatosságát a Rába nyers öntései és réti talajai, valamint kovárványos barna erdőtalajok gazdagítják, de területi előfordulásuk nem jelentős (3, ill. 4%). 2.5.4

A terület (kistáj) általános élővilága

A Kisalföldi flórajárásba (Arrabonicum) sorolódó kistáj legelterjedtebb potenciális erdőtársulásait a fűz- és égerligetek (Salicetum albae-fragilis; Alnion glutino-incanae), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querceto-UImetumhungaricum), kisebb területi előfordulásban gyertyános kocsányos tölgyesek (Querco-robori Carpinetum hungaricum) és gyöngyvirágos kocsányos tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris) alkották. A legszárazabb termőhelyeken az erdei gyöngyköleses társulások (Lithosper- mum purpureocoeruleum) is megjelentek. Az aljnövényzetben jellegzetes a sások (Ca- rcx acutiformis, C. remota, C. brizoides, C. alba), a medvehagyma (Allium ursinum), a csalán (Urtica dioica), a szálkaperje (Brachypodium silvaticum), a müge (Aspcrula odorata), a gyöngyvirág (Convallaria majalis) stb. előfordulása. Az erdészetileg kezelt felületeket zömmel fiatal és középkorú kemény és lágylombos, esetenként fenyőerdők borítják. Az átlagos évi folyónövedék az országos átlagot némileg meghaladja (3,7—4,5 m3/ha). A mezőgazdasági területhasznosítást a búza (28—40 q/ha), a kukorica (25—50 q/ha), a cukorrépa (150—500 q/ha) és a vöröshagyma (50—150 q/ha) termesztése fémjelzi. 2.5.5

A terület védendő épített környezeti és természeti értékei

A vizsgált ingatlanokon és azok közvetlen környezetében védendő épített környezeti elem, illetve természetvédelmi érték, természetvédelmi terület nem található. A vizsgált ingatlanokhoz legközelebb eső védett terület a D-DNy-i irányban 5,2 km-re elhelyezkedő NATURA 2000 SCI különleges természet megőrzési terület, míg ÉÉK-i irányban 5,1 km távolságra elhelyezkedő NATURA 2000 SCI és NATURA 2000 SPA különleges természet megőrzési és különleges madárvédelmi terület.


3. A hatótényezők és a környezeti állapot részletes jellemzése 3.1

Levegőszennyezési (emissziós) adatok

A vizsgált területek „üres”, ipari tevékenységgel nem jellemezhető belterületi ingatlanok. Azokon sem pontforrás, sem diffúz forrás nem található és a múltban sem működött, így a felszámolás alatti céget a tárgy ingatlanokkal kapcsolatosan levegővédelmi kötelezettség nem terheli. 3.2

Zaj és egyéb fizikai tényezők

A vizsgált területeken nem végeznek semmilyen tevékenységet, így sem zaj, sem egyéb fizikai tényezőkből származó kibocsátással, környezetterheléssel nem kell számolni. 3.3

Veszélyes anyag, alapanyag kezelés és tárolás

A vizsgált ingatlanok „nem ipari” jellegéből adódóan, illetve a helyszíni bejárás tapasztalatai alapján, a területen azbeszt és azbeszttartalmú anyagokat, radioaktív anyagokat, szerves klórvegyületeket (különösen PCB, PCT, HCH, dioxin, dibenzofuránszármazékokat), szervetlen fluoridokat, freon- és halonszármazékokat, toxikus fémeket nem alkalmaztak, ilyen anyagok az ingatlanokon nem fordulnak elő. Az ingatlanokon veszélyes anyagok sem találhatóak. 3.4

Hulladékkezelés, tárolás, szállítás

A vizsgált ingatlanokon hulladék keletkezésével járó, termelő tevékenységet, illetve bértárolást nem végeztek, valamint egyéb célból átvett hulladék sem található. Azonban a 2014. december 5-én történt helyszíni bejáráson tapasztaltak alapján a 2817 hrsz.-ú ingatlan K-i végében illegálisan elhelyezett hulladékokat tártunk fel. Az illegálisan elhelyezett hulladékok döntő többsége egyértelműen építési-bontási tevékenységből származó nem veszélyes hulladék, azonban viszonylag nagy területen szétszórtan, vegyes összetételű kommunális hulladék is található. A hulladékhalmok tövében egy helyen égetési nyomok is fellelhetőek. Az elvégezett hulladékfelmérés eredményeit az alábbi táblázatban összesítjük: 1. sz. táblázat A hulladékfelmérés összefoglalása hulladék megnevezése Beton, betontörmelék Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is Összesen:

EWC kód

Becsült mennyiség

17 01 01

3.000-4.000 kg

17 09 04

55.000-60.000 kg

20 03 01

400-500 kg 58.400 – 64.500 kg

A felmérés során feltárt és a fentiekben felsorolt nem veszélyes hulladékok elszállításáról és megfelelő kezelő részére történő átadásáról, illetve a terület tereprendezéséről a felszámolás alatt álló társaságnak gondoskodnia kell, melynek becsült költsége 300 – 350 ezer Ft + ÁFA.


A hulladékfelmérés során készített képeket az alábbiakban mutatjuk be.


3.5 3.5.1

Vizek igénybevétele és terhelése, talajvédelem Vízrajz

A legközelebbi vízfolyás a vizsgált területtől az 1,2 km-re, K-i irányban található Keszegér. 3.5.2

Vízilétesítmények

A vizsgált ingatlanok „nem ipari” jellegéből adódóan azokon sem vízi létesítmények nem találhatóak, vízfelhasználás sem történt, illetve szennyvíz sem keletkezett.

4. A földtani közeget és felszín alatti vizeket érintő szennyezettségi vizsgálatok 4.1

Előzmények

A környezeti állapotvizsgálat lefolytatását megelőzően az ingatlanok vonatkozásában kármentesítésről (tényfeltárás, műszaki beavatkozás) nem volt tudomásunk, illetve az „üres” telkek, mint potenciálisan nem szennyező objektumok esetén akkreditált mintavételt sem terveztünk. 4.2

Általános szennyezettség-felmérési stratégia

A szennyezettség felmérésre kialakított vizsgálati stratégiánk alapvetően két lépcsőre tagozódik. Az I. ütem során a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok, a területen lefolytatott interjúk és a helyszíni bejárások tapasztalatai alapján – a technológiából fakadó kritikus helyeken, a potenciális szennyező forrásoknál és egyéb valószínűsíthető szennyezési gócpontokon – csak szűkített darabszámú feltáró fúrások mélyítésével, akkreditált talaj és felszín alatti víz minták vételezésével, továbbá akkreditált vizsgálólaboratóriumi mérések segítségével próbáljuk a szennyezettség tényét meghatározni, vagy egyértelműen kizárni. Amennyiben pozitív, a vonatkozó szennyezettségi határértékeket meghaladó vizsgálólaboratóriumi mérési eredmények születnek az I. ütem feltárásai során, úgy sor kerülhet a II. ütem vizsgálataira, melyben a talaj- és/vagy felszín alatti víz SZTG Gépszervíz Kft. „f.a.” – Csorna hrsz 2817 és 2818/1 teljeskörű környezeti állapotvizsgálati dok. 13/16. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1060-0320

szennyezettséggel érintett területeken végzünk újabb feltárásokat, vagy már csak lehatároló fúrások mélyítésével, újabb akkreditált talaj- és felszín alatti víz mintavételezésekkel, illetve akkreditált vizsgálólaboratóriumi mérésekkel határozzuk meg a szennyezettség vertikális és horizontális kiterjedését. A lehatároló fúrások kijelöléséhez a feltáró fúrások mintáiban detektált szennyező anyagok mennyiségi és minőségi mérési eredményeit, a területrészek geológiai-hidrogeológia és felszínmorfológiai viszonyait, illetve egyéb helyszíni adottságokat és tapasztalati összefüggéseket veszünk figyelembe. Laborvizsgálati stratégia, analitika Az akkreditált vizsgálólaboratóriumi mérések során vizsgálandó komponenseket és vizsgálati csoportokat a fellelt hulladékok, potenciális szennyező források, illetve azokból esetlegesen környezetbe jutó szennyezőanyagok alapján határoztuk meg. A vizsgálati mintaegyedek kiválasztása a fúrások során jelenlévő mintavételi műszaki vezető utasításai alapján, a szennyezettségi viszonyok lehető legteljesebb feltárásának szempontjai szerint történik. A szennyezettség viszonyítása Az akkreditált talaj mintavételezési, illetve a kapcsolódó akkreditált vizsgálólaboratóriumi mérési eredmények minőségi és mennyiségi viszonyításánál, értékelésénél, feldolgozásánál és dokumentálásánál a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló rendelet 1. és 3. számú melléklete szerinti (B) szennyezettségi határértékeket vettük figyelembe. 4.3

A szennyezettség felmérés lefolytatása

Az elvégzett környezeti állapotvizsgálat keretein belül az általános szennyezettségfelmérési stratégia I. ütemének megvalósítására került sor. Ennek megfelelően 2014. december 5-én terepbejárást végeztünk a tárgyi ingatlanokon, hogy annak állapotát felmérjük. A terület bejárása során potenciális szennyező forrásként egyedül a 2817 hrsz.-ú ingatlan K-i végében illegálisan elhelyezett hulladékokat tártuk fel. A helyszíni szemrevételezés alapján a hulladékokat nem veszélyes hulladékként azonosítottuk, azonban az illegálisan lerakott hulladék földtani közegre történő esetleges szennyező hatásának ellenőrzése érdekében 2014. december 10-én a hulladékhalmok közvetlen közelében akkreditált mintavételre került sor. A tervezett mintavételi pontot (P1060-F1) a hulladékhalmok közvetlen közelében jelöltük ki, a vizsgálati mélység 0,5 m volt. (A lerakott hulladékok nem veszélyes jellegére való tekintettel talajvízig történő fúrást, illetve talajvíz mintavételt nem tartottunk indokoltnak.) A levetett talajmintából TPH, illetve toxikus fém szennyezőanyag komponensek vizsgálatára került sor.


4.4 4.4.1

Vizsgálati eredmények Mintavételezés

A szennyezettség felmérés során az akkreditált talaj mintavételezést a TERRATEST Kft., mint a Nemzeti Akkreditáló Testület által a NAT-7-0036/2011. számon akkreditált mintavevő szervezet végezte el. A mintavételezés és a minták kezelése a vizsgálandó szennyező anyagoknak megfelelő tartósítási, mintavételi technikák szerint történt. A laboratóriumi vizsgálatok az alábbi komponensekre, vizsgálati csoportokra terjedtek ki: TPH és toxikus fémek (As, Cd, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Zn) A vizsgált talajminta elemzési feladatait a NAT által NAT-1-1398/2012. számon akkreditált Wessling Kft. laboratóriumában végezték el. A Terratest Kft. és a Wessling Kft. akkreditálási okiratát a mellékletben közöljük. A mintavételezés során alkalmazott helyszíni mérések, vizsgálatok A szennyezettség feltárásához, illetve a szennyezettség kizárásához létesítmények (monitoring kutak, kutatóárkok, stb.) kialakítására, valamint geodéziai, geofizikai és egyéb vizsgálatok lefolytatására nem volt szükség. A potenciális szennyező forrás környezetében létesített fúrási pont EOV koordinátája kézi GPS készülék segítségével került bemérésre. P1060-F1 EOV koordinátái:

EOVY: 514 720

EOVX: 251 788

A feltáró fúrás akkreditált talaj mintavételi jegyzőkönyvét a melléklet tartalmazza. 4.4.2

Laborvizsgálati eredmények

Az akkreditált talajminta vételezés során levett P1060-F1/0,5 jelű minta laborvizsgálati eredményeit az alábbi táblázatban foglaljuk össze. 2. sz. táblázat Vizsgált komponens TPH-GC As Cd Cr Cu Hg Ni Pb Zn

A P1060-F1/0,5 jelű mintában mért koncentráció [mg/kg sz.a.] < 50 13 <0,3 41 30 0,1 35 28 96

(B) szennyezettségi határérték [mg/kg] 100 15 1 75 75 0,5 40 100 200

Az akkreditált laborvizsgálati jegyzőkönyvet a melléklet tartalmazza.


4.4.3

Laborvizsgálati eredmények értékelése

A kialakított feltáró furatból származó talajminta laboratóriumi vizsgálata során (TPH és toxikus fémek tekintetében) a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt (B) szennyezettségi határértékhez viszonyítva túllépést (szennyezettséget) nem tapasztaltunk. A hulladékokkal érintett terület - a vizsgált komponensek tekintetében szennyezettség-mentesnek tekintendő.

5. Környezeti terhek rendezéséhez szükséges teendők 5.1

A környezeti terhek rendezése kapcsán várható feladatok

A 2817 hrsz.-ú ingatlanon feltárt, illegálisan lerakott nem veszélyes hulladékok elszállítása és azok megfelelő jogosultsággal rendelkező kezelő részére történő átadása a felszámolás alatti cégnek gondoskodnia kell. A hulladékszállítás, ártalmatlanítás és a terület tereprendezésének becsült költsége 300 – 350 ezer Ft + ÁFA. Amennyiben a felszámolás alatti cég tárgyi ingatlanja a hulladékszállítás és tereprendezés előtt értékesítésre kerülne, úgy az ott található hulladékok bármi nemű kezelésével kapcsolatosan felmerülő költségek az értékesítési árat alapvetően befolyásoló tényezőként fognak megjelenni. Az ingatlanon feltárt hulladékok közvetlen közelében elvégzett talajvizsgálatok eredményi alapján a földtani közeg a vizsgált komponensek tekintetében szennyezettség mentesnek bizonyult, így a felszámolás alatti céget, ezen témakörben kötelezettség nem terheli. ---


1. sz. melléklet

2. sz. melléklet

3. sz. melléklet

4. sz. melléklet

5. sz. melléklet

üPROFES

Környezetbiztonsági Programiroda Korlátolt Felel ő sség ű Társaság 1042 Budapest, Árpád út 21 Levélcím: 1327 Bp., Újpest 3. Pf. 82 Tel.: (1) 369-4031 Fax: (1) 272-0155 E-mail: [email protected] I n t e r n e t : w w w. p r o f e s . h u

SZTG GÉPSZERVÍZ KFT. “F.A.” 9300 CSORNA, HRSZ.: 2817 ÉS 2818/1 INGATLANAI ÁTTEKNTŐ ORSZÁGTÉRKÉP

T-01 TSZ.: 2015-P1060-0320 RAJZSZÁM:

MÉRETARÁNY: DÁTUM:

-

2015. MÁRC.

515 000

514 000

251 000

Vizsgált ingatlanok

üPROFES


SZTG GÉPSZERVÍZ KFT. “F.A.” 9300 CSORNA, HRSZ.: 2817 ÉS 2818/1 INGATLANAI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉP

T-02 TSZ.: 2015-P1060-0320 RAJZSZÁM:


-

2015. MÁRC.

üPROFES


SZTG GÉPSZERVÍZ KFT. “F.A.” 9300 CSORNA, HRSZ.: 2817 ÉS 2818/1 INGATLANAI MŰHOLDKÉP

T-03 TSZ.: 2015-P1060-0320 RAJZSZÁM:


-

2015. MÁRC.

1 hrsz. alatti ingatlanok teljeskör környezeti állapotvizsgálati dokumentációja

Recommend Documents