37

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.31.726/2015/37. Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:

2016/144 Bírósági határozat KÉ 2016.12.14. 15507/2016

Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.31.726/2015/37. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (1036 Budapest, Kolosy tér 5-6., ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd) által képviselt T & A Kft. (2141 Csömör, Szabadság út 14.) felperesnek a dr. Szaller Ottó jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5., hivatkozási szám: D.65/17/2015.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének elősegítése érdekében a dr. Veszelovszki Éva ügyvéd (6721 Szeged, Juhász Gyula utca 9.) által képviselt Magyar Közút Nonprofit Zrt. (1024 Budapest, Fényes Elek utca 7-13.) I. rendű alperesi beavatkozó és a dr. Maczurka Csilla ügyvéd (1134 Budapest, Angyalföldi út 5. VI/1.) által képviselt Pappas Autó Magyarország Kft. (1133 Budapest, Kárpát utca 21.) II. rendű alperesi beavatkozó beavatkozott, meghozta a következő ítéletet A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékügyi hatóság külön felhívására -21.000(huszonegyezer)forint eljárási illetéket. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000(tízezer)forint perköltséget, az I. r. alperesi beavatkozónak 10.000(tízezer)forint, a II. r. alperesi beavatkozónak 10.000(tízezer)forint perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. 1

Indokolás Az I. rendű alperesi beavatkozó, mint ajánlatkérő a 2014. október 7. napján feladott ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított „ Szakmai gépek, járművek karbantartása KT-SZ-Ö-2014. " tárgyban. A felhívás II. 1.5) pontja szerint a szerződés tárgya: „ Vállalkozási keretszerződés Mercedes-Benz Axor és Actros típusú tehergépjárművek garanciális időszak alatti, javítására, szervizelésére és alkatrész ellátására, valamint Mercedes-Benz Unimog típusú eszközhordozók garanciális időszak alatti és garanciális időszakon túli javítására, szervizelésére és alkatrész ellátására a Magyar Közút Nonprofit Zrt. számára az ajánlati felhívás II. 2.1) pontjában megjelölt részekben a részenként megjelölt nettó keretösszeg erejéig. " Az ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt 6 részre tette lehetővé, a 6. sz. rész a „Mercedes-Benz Unimog típusú eszközhordozók" volt. Az alkalmassági feltételek között, a műszaki-szakmai alkalmassági követelmények körében előírta (Felhívás III.2.3), M2) ), hogy a teljesítésbe bevont szervizekben szervizenként rendelkezni kell legalább 1 fő autószerelői végzettségű és 1 fő autóvillamossági szerelői végzettségű, a közbeszerzés tárgya szerinti gépjárművek gyártója/magyarországi képviselete (importőr) által igazolt típusismerettel (típusoktatáson való igazolt részvétel) rendelkező szakemberrel. Az ajánlatkérő (Felhívás IV.2.1) pont) bírálati szempontként „az összességében legelőnyösebb ajánlat" bírálati szempontját határozta meg négy részszempont alapján, amelyek közül a 4. sz. a „Nettó kiszállási díj (HUF/km)" volt. Az ajánlatkérő készített ajánlati dokumentációt is, amelynek 10.3.4. pontja tartalmazott előírást a nettó kiszállítási díjra, miszerint: „Az ajánlattevőknek ajánlatában (felolvasólapon) meg kell határoznia, hogy milyen összegű kiszállási díj (Ft/km) ellenében vállalja a munkavégzést az ajánlatkérő telephelyein. A legalacsonyabb megajánlás a legkedvezőbb. Az ajánlattevő kizárólag az ajánlatában megjelölt javítóműhely és az adott üzemmérnökség közötti távolság mértékéig jogosult kiszállítási díjat érvényesíteni az ajánlatkérővel szemben." Az ajánlati dokumentáció III. Műszaki leírás fejezetének 4. pontjában írta elő ajánlatkérő az ajánlattevővel szemben támasztott követelményeket. Egyebek mellett azt is, hogy több gépjármű egyidejű javítási igénye esetén az ajánlatkérő - járművenként felsorolva, a gépjárművek adatait (típus, rendszám, meghibásodás, javítás, karbantartás) jellemzői feltüntetve - egy javítási, karbantartási igénymegrendelést küld. Az ajánlati dokumentáció IV. Vállalkozási- szerződéstervezet 4.5. pontja alapján a megrendelővel szemben legfeljebb a vállalkozó ajánlatában megjelölt javítóműhely és a teljesítés helye szerinti megrendelő üzemmérnökségei közötti, a vállalkozó ajánlatában megjelölt távolság mértékéig érvényesíthet a vállalkozó kiszállási díjat. Az üzemmérnökségek és a vállalkozó ajánlatában megjelölt teljesítési hely közötti távolságokat a vállalkozási szerződés melléklete tartalmazza. A kiszállás távolságát a menetlevélen szereplő adatok alapján kell felvenni. Az ajánlattételi határidőre a 6. részre vonatkozóan ketten nyújtottak be ajánlatot, a felperes és a II. rendű alperesi beavatkozó. A II. rendű alperesi beavatkozó nettó kiszállási díjként 10,-Ft/km + Áfa díjat ajánlott meg. Ajánlatának 62-63. oldalán csatolta a szakemberek tekintetében a Mercedes-Benz Hungária Kft., mint a Mercedes-Benz magyarországi vezérképviselete által kiállított nyilatkozatot. 2

Az ajánlatkérő a 6. rész vonatkozásában a II. rendű alperesi beavatkozót hirdette ki nyertesnek, a felperes ajánlata a nyertest követő 2. legkedvezőbb ajánlatként került az összegzésben megjelölésre. A felperes a 6. rész tekintetében előzetes vitarendezést kezdeményezett a nyertes ajánlattevő által megajánlott 10,-Ft/km nettó kiszállási díj aránytalan alacsony volta miatt. Erre tekintettel az ajánlatkérő indokolás kéréssel fordult a II. r. alperesi beavatkozóhoz, mint a 6. részben nyertes ajánlattevőhöz, arra hivatkozva, hogy korábbi tapasztalatai alapján a kiszállási díj ajánlati elemet aránytalanul alacsonynak tartja. A nyertes ajánlattevő az indokolását benyújtotta és azt egyben üzleti titoknak nyilvánította. Megindokolta a kifogásolt részszempont vonatkozásában az ajánlatkérő által megjelölt adatokat, kalkulációt, költségelemeket, azok mértékét, a haszon mértékét, valamint az üzemanyag fogyasztást is. Az ajánlatkérő ezt követően elutasította a felperes két vitarendezés iránti kérelmét. (1. nyertes ajánlattevő által megajánlott 10,-Ft/km nettó kiszállási díj aránytalanul alacsony, 2. a nyertes ajánlattevő ajánlata 62 - 63. oldalán csatolt igazolások csupán azt igazolják, hogy a megnevezett szakemberek meghatározott gépjármű típus oktatásán részt vettek, ezért a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerint hiánypótlásnak lett volna helye.) Az 1. kérelem vonatkozásában kifejtette, hogy a nyertes ajánlattevő indokolása tartalmazza az ajánlattevő által alkalmazott számítási (árképzési) metódust, a figyelembe vett költségeket. Az ajánlattevő csatolta a forgalmi engedélyek, tárgyi eszköz nyilvántartólapok, menetlevelek másolatát, közölte a gépjárművek alvázszámait. A megajánlott nettó kiszállási díj áreleme megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátott, objektív módon - adatokkal, árkalkulációval - alátámasztotta a megajánlott árelem megalapozottságát. Az ajánlatkérő válaszában arról is tájékoztatást adott, hogy az ajánlattevő által a piaci viszonyok között alkalmazott, az indokolásában bemutatott árképzés minősítésére nem volt ajánlatkérőnek jogi lehetősége, azt a Kbt. keretei között elfogadta. Ajánlatkérő a vitarendezési kérelemre adott válaszában figyelemmel volt arra, hogy a nyertes ajánlattevő indokolásának valamennyi dokumentumát üzleti titokként kérte kezelni. A 2. kérelem vonatkozásában ajánlatkérő válaszában közölte, hogy a Mercedes-Benz Hungária Kft. igazolása nem általánosságban, hanem a konkrétan az Unimog típusú járművekre nézve is tartalmazza, hogy a megnevezett szerelők az oktatáson részt vettek. Ezt követően (2015. február 6.) az ajánlatkérő e-mailben tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy a beszerzés tárgyát érintő fedezetelvonásra tekintettel a közbeszerzési szerződés megkötésére nem lenne képes. A felperes jogorvoslati kérelemmel fordult (2015. február 9.) az alpereshez: 1. kérelmi elemként a nyertes ajánlattal kapcsolatosan a IV. értékelési részszempontra vonatkozóan a Kbt. 63. § (3) bekezdése alapján, a Kbt. 69. § (5) bekezdésének és a Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontjának sérelme miatt; 2. kérelmi elemként a nyertes ajánlat 62-63. oldalán csatolt nyilatkozatnak az M2 alkalmassági feltételeinek való meg nem felelése miatt; 3. kérelmi elemként a Kbt. 2. § (1) és (3) bekezdéseinek, valamint a Kbt. 124. § (9) bekezdése sérelme okán, mivel az ajánlatkérő megalapozatlanul állította, hogy a szerződés megkötésére képtelen, illetve elmulasztotta a szerződéskötés alóli mentesülés feltételeit igazolni. Az alperes a D.65/17/2015. számú, 2015. április 7-én kelt határozatában a felperes 6. rész ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének 1. és 2. kérelmi elemét elutasította, a 3. kérelmi elem tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette. 3

Az 1. kérelmi elem tekintetében az alperes mindenekelőtt rögzítette, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának egyes részeit, illetőleg a 2015. január 29. napján benyújtott árindokolását teljes terjedelmében üzleti titokká nyilvánította, amit a jogorvoslati eljárásban is fenntartott, így a döntőbizottságnak ennek figyelembevételével kellett eljárnia (Kbt. 149. § (l)-(4) bekezdései, Kbt. 134. § (1) bekezdés, Ket. 17. § (1) és (6) bekezdései). Ennek megfelelően az alperes a határozatában az árindokolás konkrét számadatait nem adhatta meg. Azt vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő árindokolása az indokoláskérést milyen mértékben fedte le, illetve az mennyiben nyilvánítható gazdaságilag ésszerűnek. Az alperes megállapította, hogy nyertes ajánlattevő árindokolása az ajánlatkérő által kért összes árelemet tartalmazta (számítás, árképzési metódus, figyelembe vett költségek). Tételes kimutatás, kalkuláció szerepelt az árindokolásban, az igénybe venni kívánt szerviz és alkatrész szállítását végző gépjárművek fajlagos költségeiről. Csatolásra kerültek a forgalmi engedélyek, tárgyi eszköznyilvántartó lapok, menetlevelek másolatai. Közlésre kerültek a gépjárművek alvázszámai is. A nyertes tehát minden, a megajánlott nettó kiszállási díj/ár megalapozottságára vonatkozó tényt, adatot, kalkulációt rendelkezésre bocsátott. Objektív módon adatokkal, árkalkulációval került alátámasztásra a teljesítéshez megajánlott ajánlati árelem. Hivatkozás történt a teljesítésnek az ajánlattevő szempontjából a kiterjedt ügyfélkörbe való kivételes, arányos körülményeire és a szolgáltatásnyújtás gazdaságosságára. Az alperes szerint az ajánlatkérő az árképzésre vonatkozó körülményeket objektív módon feleltette meg a benyújtott árindokolásnak, illetőleg más logikai dimenzióban részletezi és indokolja a benyújtott adatokat, mint ahogyan azt a felperes tette. Az árindokolás a jogorvoslati kérelemben feltüntetett minden költségelemet tartalmazott. Ezért az ajánlatkérő jogszerűen fogadta el az árindokolást és e körben jogsértés nem róható a terhére. A 2. kérelmi elem esetében az ajánlati felhívás II.3) M2) pontja, illetőleg az ahhoz rendelt alkalmassági minimum követelményre (a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek megnevezése, képesítésüket igazoló okiratok egyszerű másolata - gyártó/magyarországi képviselet (importőr) által kiadott, a típusismeretre (típusoktatáson való részvétel igazolására) vonatkozó nyilatkozat, vagy egyéb típusismeretet igazoló dokumentum benyújtása megtörtént. A nyertes ajánlat 62-63. oldalán található nyilatkozatot az alperes egyértelműnek találta, hiszen abban konkrétan megjelölésre került, hogy melyik részre vonatkozóan kerültek megadásra a szakemberek nevei. A 6. rész egyértelműen beazonosítható, hogy az a Mercedes-Benz Unimog típusú járművek vonatkozásában tartalmazza a szakemberek nevét, egyben igazolásra került a típusoktatáson való részvétel, ezáltal a típusismerettel való rendelkezés. Ezek alapján az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 67. § (1) bekezdését. A 3.kérelmi elem vonatkozásában a Kbt. 137. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 139. § (4) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszüntette. Az 1. és 2. kérelmi elem elutasítására tekintettel a felperes, mint kérelmező a tárgyi közbeszerzési eljárás nyertese nem lehetne, így joga, vagy jogos érdekének sérelme sem volt megállapítható a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntéssel kapcsolatban. A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Kérte, hogy a bíróság a határozatot az 1. és 2. kérelmi elem vonatkozásában a Kbt. 160. § (3) bekezdése alapján változtassa meg és a jogsértést állapítása meg. Vagylagosan - amennyiben a bíróság az 1. és 2. kérelmi elem tekintetében a keresetnek helyt ad - kérte a 3. kérelmi elem vonatkozásában az eljárást megszüntető alperesi döntés hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás 4

lefolytatására kötelezését. Perköltséget igényelt. Azzal érvelt, hogy az alperes a határozata alapjául szolgáló tényállást tévesen állapította meg és ezen hibás tényállást nem megfelelően értékelte. Az 1. kérelmi elem tekintetében hivatkozott a felhívás irányadó szabályára, a nyertes megajánlására és kifogásolta, hogy az alperes szó szerint megismétli az ajánlatkérő vitarendezésre adott válaszát. A felperes megítélése szerint nem állhat fenn olyan logikai dimenzió, ami szerint a kiszállás egy alkalmazásban álló személy által vezetett gépjárművel való megvalósítása gazdaságosan kihozható kilométerenként 10,-Ft-ból. A Mercedes Sedan gépkocsira kikalkulálta az autó költségeit (üzemanyag fogyasztás, éves autópályadíj, éves súlyadó, éves kötelező felelősségbiztosítás, amortizáció) és 10.000 km-es futásteljesítmény esetén az 1 km-re eső költségeket mindösszesen 47,9982 Ft-ban mutatta ki. Előadta, hogy a korábbi (2013. évi) azonos koncepciójú hirdetménnyel megindított beszerzési eljárás során az ajánlatkérő külön rögzítette a kiszállási díj általa kalkulált becsült értékét 150,-Ft/km díjban. Ezen túlmenően a korábbi eljárásban maga a nyertes - a jelen eljárás nyertes ajánlattevője - is 100,-Ft/km díjat ajánlott meg, míg a legmagasabb megajánlás 240,-Ft/km volt. A felperes megítélése szerint az ajánlatkérő jogsértő módon fogadta el a nyertes ajánlattevő árindokolását és ezen jogsértő döntést az alperes megalapozatlanul találta megfelelőnek. Az ajánlat elkészítésekor és benyújtásakor az üzemanyag átlagára 419,- Ft volt, ebből egyszerű matematikai számítással megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő a kiszállást olyan járművel kell, hogy végezze, amely 100 km-en 1.000,-Ft-ot fogyaszt, vagyis a jármű fogyasztása 419,- Ft-os üzemanyagár mellett 2,38 liter. A technika jelenlegi állása szerint kiszállásra is alkalmas ilyen gépjármű nem létezik. Az alperes nem tért ki határozatában arra, hogy az általa bemutatott költségelemek megalapozottak, teljesíthetőek, a gazdasági ésszerűséggel és valósággal összeegyeztethetőek-e. A felperes által alkalmazott számítás alapján ez elképzelhetetlen. A rezsi óradíj a javítások ideje alatt elszámolható költség, vagyis a kiszállási díj kell, hogy fedezze a kiszálló személyzettel kapcsolatban felmerült valamennyi (személyi- és dologi költséget). A felperes állította, hogy annak ellenére, hogy a Kbt. 149. § (4) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárásban indítványozta, hogy az alperes kötelezze a nyertes ajánlattevőt olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot, az alperes annak nem tett eleget. A felperes a 2. kérelmi elemmel összefüggésben keresetében azzal érvelt, hogy téves volt az alperesnek az ajánlat 62-63. oldalán csatolt nyilatkozatokból levont jogi álláspontja, miután a csatolt nyilatkozat azt igazolja, hogy nevezettek Mercedes-Benz típusú gépjárművekkel kapcsolatos típusoktatáson igazoltan részt vettek. Az ajánlatkérő és ennek kapcsán az alperes is tévesen fogadta el az igazolást, hiszen a nyilatkozat bevezetőjében szereplő 6. részre történő megjelölés csupán a nyilatkozat szerkezeti tagolása szempontjából, a közbeszerzési eljárásra való utalásként értelmezhető, hiszen a tényleges állítást a középre szedett nyilatkozat szövegrész utáni állítás kell hogy tartalmazza. A 3. kérelmi elem tekintetében előadta, hogy ha a bíróság az 1. és 2. kérelmi elem tekintetében keresetének helyt ad, úgy ajánlatkérőnek a jogszerű közbeszerzési eljárása keretében érvénytelenítenie kell a nyertes ajánlattevő ajánlatát, aminek következtében a 6. részre nézve a felperes lesz az egyetlen érvényes ajánlattevő. Ezzel a felperes lesz az, akinek közvetlen jogos érdeke fűződik a szerződéskötéshez. Az alperes ellenkérelmében a keresettel támadott határozatában írtakat fenntartotta, perköltségigény előterjesztése mellett a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes keresetlevelében a jogorvoslati eljárás során felhozott érveket 5

ismétli. Erre vonatkozóan álláspontját az alperes támadott határozatában már kifejtette, azt változatlanul fenntartja. Határozata minden tekintetben jogszerű tényállás alapján jogszerű döntést tartalmaz. A határozata az érdemben vizsgált 1. és 2. kérelmi elemek vonatkozásában mind a tényállásban, mind az indokolásban - tartalmaz minden lényeges tartalmi elemet és az alperesi jogi álláspontot. A II. r. alperesi beavatkozó - a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője - ajánlatát és árindokolását üzleti titokká nyilvánította, ezért az azokban szereplő konkrét adatokat a határozat nem tartalmazhatta, csak a vizsgálati megállapításokat rögzíthette. A felperes 1. jogorvoslati kérelmi elemével azonos volt az 1. vitarendezési kérelme. Az ajánlatkérő I. r. alperesi beavatkozó az 1. vitarendezési kérelem alapján kért árindokolást a II. r. alperesi beavatkozótól. A kapott indokolás teljes körű volt. A felperes egy saját számításain alapuló álláspontot adott elő. A II. r. alperesi beavatkozó nem a felperesi számítási metódust követte, hanem a saját üzleti számításai alapján adta meg árindokolását, ami elfogadható volt. I. rendű alperesi beavatkozó - a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő - a felperes keresetének elutasítását és perköltségben marasztalását kérte. A közbeszerzési jogorvoslati eljárásban kifejtetteket fenntartva előadta, hogy az alperes határozata érdemben helyes és megalapozott, azt az alperes jogszerű eljárásban hozta meg. II. rendű alperesi beavatkozó - a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő - a felperes keresetének elutasítását és perköltségben marasztalását kérté. Előadta, hogy az 1. kérelmi elemhez kapcsolódó alperesi döntés megalapozott volt. A közbeszerzési eljárásban adott árajánlata megfelelt a jogszabályi előírásoknak, azt az ajánlatkérés és az ajánlat keretei között adta meg. Kivételesen kedvező körülmények figyelembevételét a Kbt. is lehetővé teszi, és jelen eljárásban ezt alkalmazta. Az ajánlattevő műszaki feltételeit és egyéb lehetőségeit, amennyiben azok számszerűsíthetők és meg tudja indokolni, a közbeszerzési eljárásban figyelembe lehet venni. Az általa adott árajánlat e feltételeknek megfelelt, ezért jogszerűen került az eljárás során figyelembevételre. A kiszállási díj üzleti titokká minősítését a perben is fenntartotta. A felperes keresete az alábbiak szerint nem alapos. A bíróság az alperes határozatát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) XX. fejezete, a Pp. 324. §-ának (2) bekezdés a) pontjában, valamint a Kbt. 157. §-ában foglaltak alapján vizsgálta felül. A bíróság a tényállást a felek és a beavatkozók nyilatkozatai, valamint a közigazgatási iratok - különösen az ajánlattételi dokumentáció és az ajánlatok - tartalma, valamint a perben kirendelt Bejczi József igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján állapította meg. A felperes keresetében azt kifogásolta, hogy az alperes a tényállást tévesen állapította meg, és ezen hibás tényállást nem megfelelően értékelte. A bíróság a felperes kérelmi elemei alapján vizsgálta, hogy a kereset megalapozott-e. Az 1. kérelmi elem kapcsán először azt vizsgálta a bíróság, megalapozottan sérelmezi-e a felperes, hogy az alperes nem kötelezte a II. r. alperesi beavatkozót olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. A Kbt. 149. § (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési döntőbizottság köteles megvizsgálni, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának, vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a 6

kérelemről való döntéssel egyidejűleg - amennyiben az az adott esetben értelmezhető kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. A jogszabály szövegéből kitűnően olyan iratváltozat elkészítésére kötelezés, amely nem tartalmaz üzleti titkot, az alperes diszkrecionális jogköre. Ezen az alapon az alperes nem vétett olyan eljárásjogi hibát, amely az ügy érdemére kiható lett volna. E kérelmi elem tekintetében a felperes érdemben azt kifogásolta, hogy a II. r. alperesi beavatkozó ajánlatát - a közbeszerzési gyakorlattal és a Kbt.-vel ellentétesen - az I. r. alperesi beavatkozó annak ellenére nem érvénytelenítette, hogy a megajánlott nettó kiszállási díj a becsült értékhez viszonyítva aránytalanul alacsony volt. Álláspontja szerint megalapozatlanul fogadta el az ajánlattevő indokolását. Ezzel megsértette a Kbt. 63. § (3) bekezdése útján a Kbt. 69. § (5) bekezdését és a 74. § (2) bekezdés a) pontját. A Kbt. 69. § (1) bekezdése szerint: „Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. § szerint önállóan értékelésre kerül." A Kbt. 69. § (2) bekezdése segítséget ad a jogalkalmazónak ahhoz, hogy milyen szempontokat kérjen az ár aránytalanul alacsony voltának megítéléséhez, ami nem más, mint az ajánlatkérő korábbi tapasztalatai, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére, vagy a közbeszerzést megelőzően a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatok. Köteles az ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni, különösen akkor, ha az ajánlatba foglalt - az (1) bekezdés szerinti - ellenszolgáltatás több mint 20 %-kal eltér a közbeszerzés - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamennyi eleme esetén az adott elemre eső - 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értéktől. A hivatkozott § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemre vonatkozóan. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint: „Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni." A Kbt. 69. § (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy: „Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A Kbt. 71. § (1) és (2) bekezdése szerint: „Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját. (2) Az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, ... „ A Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlat akkor is érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [69. §] A felperes a perben is kifogásolta, jogorvoslati kérelmével egyezően, hogy az ajánlatkérő nem a 7

hivatkozott jogszabályi előírások szerint járt el. Kifogásolta, hogy az alperes határozata ugyan felsorolja, hogy milyen költségelemeket tartalmaz a nyertes ajánlattevő árindokolása, de arra nem tér ki, hogy azok milyen okból megalapozottak, a gazdasági ésszerűséggel és a valósággal összeegyeztethetőek-e. Kifejtette, hogy a megajánlott 10,-Ft/km kiszállási díjból a munka elvégezhetetlen, arra is figyelemmel, hogy annak nem csak a javítás, hanem a személyzet költségét is tartalmaznia kell. Ezért is elképzelhetetlen, hogy objektív alapú indokolást adott volna az ajánlattevő. A II. r. alperesi beavatkozó fenntartotta, hogy mindenben jogszerűen járt el, árindokolása objektív alapú, de konkrétumokat a perben sem fejtett ki az árindokolás üzleti titok minősítése miatt. Erre tekintettel, az árajánlat szakértő általi értékelését indokoltnak tartva indítványozta a felperes igazságügyi műszaki szakértő bevezetését a perbe. A szakértőként kirendelt Igazságügyi Szakértői Kutató Intézetek Budapesti Műszaki, Könyv- és Adószakértői Intézet által kijelölt Bejczi József okleveles gépészmérnök, igazságügyi műszaki szakértő két szakvéleményt készített a bíróság felkérésére. Az üzleti titkot nem tartalmazó szakvéleményében rögzítette, hogy azt az üzleti titkot tartalmazó dokumentumok megismerése előtt készítette el. Az üzleti titok ismerete nélkül a bíróság kérdéseire a következő választ adta: 1. A szektorra jellemző kiszállási díj nem létezik. „A perbeli feladat egyedi, így árképzésének is egyedinek kell lennie." A piacon elérhető árak között is van a nyertes ajánlattevőével majdnem azonos kiszállási díj. 2. „Más piaci szereplő is meg tudja közelíteni az ajánlattevő ajánlatát úgy, hogy járműveik életkora, felszereltsége, stb. jelentősen eltér (és emiatt azok üzemben, forgalomban tartása is) jelentősen magasabb költséggel jár. Ezek figyelembevételével - az üzleti titok megvizsgálása nélkül is kijelenthető, hogy az ajánlattevő az ajánlata megadásánál minden kétséget kizáróan figyelembe vette az adott gépjárművekhez kapcsolódó költségelemeket." A szakértő a bíróság kirendelésének megfelelően az üzleti titok megismerését követően az abban foglaltak alapján üzleti titoknak minősített konkrét adatokat szakvéleményében számba vette és megfelelően értékelte, következtetése az üzleti titkot nem tartalmazó szakvéleményben írtakkal megegyezik. Az alperes és az alperesi beavatkozók a szakvéleményt elfogadták, arra észrevételt nem tettek. A felperes kérte kiegészítő szakvélemény elkészítését, mivel álláspontja szerint a szakvélemény a szükséges konkrétumokat nem tartalmazta. A bíróság megállapította, hogy a perben beszerzett szakvélemények teljes egészében alátámasztják az ajánlatkérő válaszában, és az alperes határozatában a nettó kiszállási díj árképzése vonatkozásában írtakat. Az ajánlattevő a megajánlott nettó kiszállási díj áreleme megalapozottságára vonatkozóan minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátott, objektív módon - adatokkal, árkalkulációval - alátámasztotta a megajánlott árelem megalapozottságát. A bíróság az aggálytalan szakvéleményeket ítélkezése alapjául elfogadta. A szakértői vélemények egyértelműen alátámasztják az alperes határozatában a kiszállási árkalkulációval kapcsolatosan írtakat, ezért megalapozottan utasította el az alperes a felperes jogorvoslati kérelmét az 1. kérelmi elem vonatkozásában. Nem volt megalapozott a felperesnek az objektivitás hiányára vonatkozó hivatkozása. Az ajánlat nem volt érvénytelen, nem tartalmazott aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást, az indokolás alapján jogszerűen fogadta el azt az ajánlatkérő érvényesnek. Helyesen állapította meg ezért az alperes, hogy a Kbt. vonatkozó rendelkezéseit (Kbt. 63. § (3) bekezdés, 69. § (5) bekezdés, 74. § (2) bekezdés a) pont) az ajánlatkérő nem sértette meg, és megalapozottan utasította el a jogorvoslati kérelmet. A kiegészítő szakértői vélemény beszerzésére irányuló felperesi bizonyítási indítványt a bíróság mellőzte, mivel attól a felperes állítását alátámasztó, és egyidejűleg az alperes határozatának jogszabálysértő voltának megállapítását eredményező bizonyíték beszerzése nem volt várható. 8

A 2. kérelmi elem vonatkozásában a bíróság megállapította, osztotta az alperes álláspontját, hogy a Mercedes-Benz Hungária Kft. igazolása nem általánosságban, hanem konkrétan az Unimog típusú járművekre nézve is tartalmazza, hogy a megnevezett szerelők a típusoktatáson részt vettek, a típusismerettel rendelkeznek. Az ajánlat 62-63. oldalán csatolt okirat szerint a Mercedes-Benz Hungária Kft. mint a gyártó magyarországi képviselete képviselői cégszerű aláírással ellátott nyilatkozatukban - annak első oldalán (ajánlat 62. oldal) - jelen perben érintett közbeszerzési eljárás 1-5. rész (Mercedes-Benz Axor és Actros típusú járművek) és 6. rész (Mercedes-Benz Unimog típusú járművek) vonatkozásában tette meg nyilatkozatát, amely szerint „az alábbi szakemberek Mercedes-Benz típusú gépjárművekkel kapcsolatos típusoktatáson igazoltan részt vettek, és az előírt típusismerettel rendelkeznek." A 6. rész tekintetében a követelményeknek megfelelő szakemberek felsorolását a nyilatkozat második oldala (ajánlat 63. oldal) rögzíti. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilatkozat az ajánlati felhívásnak és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő tartalommal készült, hiánypótlási felhívásra nem volt szükség, az alperes döntése helyes. Az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 67. § (1) bekezdését, ezért megalapozottan utasította el az alperes a felperes jogorvoslati kérelmét. Fentiekben kifejtettek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes határozata a jogszabályoknak mindenben megfelelt, szabályszerűen lefolytatott eljárásban az anyagi jogszabályoknak megfelelő döntést hozott, ezért a felperes keresetét az 1. és 2. kérelmi elem vonatkozásában mint alaptalant elutasította. Figyelemmel arra, hogy a bíróság a felperes keresetét az 1. és 2. kérelmi elem tekintetében elutasította, a 3. kérelmi elemet a bíróságnak nem kellett vizsgálnia. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § h) pontja szerint feljegyzett, az Itv. 39. § (3) bekezdése szerinti illetékalapra figyelemmel a 42. § (1) bekezdés a) pontja alapján számított kereseti illeték a 6/1986 (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében a felperes köteles megfizetni. A bíróság a perköltséget a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (1) bekezdésére, a 3. § (2)-(6) bekezdésében foglaltakra, mérlegeléssel állapította meg, amelynek megfizetésére a pervesztes felperest kötelezte. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 160. § (5) bekezdése zárja ki. Budapest, 2016. november 18. dr. Bőke Katalin Erzsébet sk. bíró

9