37

. ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37

„Agymegtartás (Preserve brain)” A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával és az Európa Terv keretében valósul meg

EURO Gazdasági és Informatikai Szakképzési Alapítvány Debreceni Egyetem Nyíregyházi Főiskola Szegedi Tudományegyetem

ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37 „Agymegtartás (Preserve brain)”

1. A PROGRAM CÉLJA: 2. RENDEZVÉNYEK: 3. MÉDIA INFORMÁCIÓK: 4. OKTATÁSI ANYAGOK: 5. ÜZEMLÁTOGATÁSOK:

, ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37


A program célja

2005. augusztus 31-én aláírtuk az EURO Gazdasági és Informatikai Szakképzési Alapítvány-mint főpályázó- nevében a ROP 3.3 keretében meghirdetett, és „Agymegtartás(Preserve brain)” néven elnyert pályázatunkat, melynek befogadó intézménye a Nyíregyházi Főiskola. A projekt célkitűzései sokrétűek, és szervesen illeszkednek mind a főpályázó, mind a befogadó intézmény középtávú stratégiai célkitűzéseihez, valamint a regionális és országos kormányzati törekvésekhez. A fontosabb célkitűzések, amelyek megvalósítása egymást erősíti és feltételezi, a következőkben foglalható össze: • A projektben részvevő felsőoktatási intézmények – Debreceni Egyetem, Szegedi Egyetem, Nyíregyházi Főiskola-képzési tevékenységének és a régióban működő vállalkozások munkaerőigényének jobb és rugalmasabb összehangolhatósága érdekében egy olyan módszer alapjainak a lerakása, amellyel a képzési idő végén, a piaci igények elmozdulását követő korrekciókat lehessen végrehajtani, ezáltal is növelve a végzettek elhelyezkedési és sikeres pályakezdési esélyeit. • A projekt a régiók vállalkozóinak aktív bevonásával valósítható meg, így erősítve a kapcsolatot a két szféra között, amelynek középtávú hozadéka lehet a hallgatók gyakorlatorientáltabb, a piac igényeihez jobban igazodó képzése. A célok elérése érdekében a következő tevékenységeket kívánjuk megvalósítani: Egy kutatási tevékenységre alapozott, Eu-konform – felsőoktatási hallgatókat megcélzó – modulárisan felépített informatikai tanterv összeállítása a kutatási eredmények tapasztalatainak felhasználásával. A képzési tevékenységet két fejletlenebb régióban (Észak-alföldi, Délalföldi régió) (de 3 városban, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged) elhelyezkedő helyszínen tervezzük megszervezni. Elsősorban a vállalkozás szemléletű gazdasági életre „fókuszált” tematika kidolgozására vállalkozunk. Tesszük ezt azért, mert elmaradott térségeink új vállalkozásokat és a meglévő vállalkozások lehetőségeinek bővítését a kor igényeinek megfelelő tudást várja el a felsőoktatási intézményt befejező és munkába álló hallgatóinktól. A megye üzleti, non-profit és a közigazgatási szervezete egyaránt ezt várja el a felsőoktatási intézményektől. A projekt két részből áll: − Egy kutatási tevékenységre alapozott igényfelmérés és annak értékelése (az üzleti, a közigazgatási és non-profit szféra bevonásával) Phd-s hallgatók részvételével. (a kerekasztal megbeszélések, tanácskozások, konferenciák is kiváló terepet biztosítanak erre). Ez a kutatási projekt végigkíséri az oktatást, és többszöri méréssel a két féléves perióduson keresztül – sőt nyomkövetéssel a későbbiekben is – méri a hatékonyságot. − A projekt másik része – a fővonal – egy modulárisan felépített 110 kontakt és 105 nem kontakt órára alapozott képzés a következő tevékenységekkel. - Egy modulárisan felépített tanterv óra- és vizsgaháló kidolgozása. - A tantárgyi programok elkészítése. A projekt elkészítésekor átfogó, és konkrét célkitűzéseket is megfogalmaztunk, melyek a következők.

lap teteje

ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37


Átfogó célok: - Az elmaradott régiók és térségek egyenlőtlenségeinek csökkentése - Hozzájárulás a frissen végzett diplomások, informatikusok ezen régiókban tartásához - Hozzájárulás az elmaradott régiók gazdaságfejlesztési célkitűzéseinek megvalósításához. Konkrét célok: - Egy – igényfelmérésen és kutatáson alapuló - informatikai képzés a felsőoktatású hallgatóknak két elmaradott régióban, három képzési helyszínen -Egy informatikai képzési program kifejlesztése, amelyik eleget tesz a következőknek: tükrözik a regionális gazdaságfejlesztés elvárásait, Európai Uniós pályázati ismereteket is tartalmaznak, a próbaképzés után beépülnek a graduális, és posztgraduális képzéseinkbe - a próbaképzésen részben angol nyelvű előadásokat is tervezünk. - Az esélyegyenlőség elvének biztosítása érdekében a célcsoport összeállításában ügyelünk a nők, a fogyatékkal élők bevonására is.) Az informatikai próbaképzésbe a felsőoktatásban jelenleg résztvevő hallgatókat kívánjuk bevonni. Az csoport tagjait összesen a három felsőoktatási intézményben 40-60 fő-re tervezzük, az alábbiak szerint. - Debrecenben (kb. 10-15 fő) egy angol nyelvet jól beszélő, egyetemi hallgatókból álló team beiskolázására kerül sor. (ezen hallgatók egy része a felmérésben, kutatásban is részt vesz és az oktatás egy része itt angol nyelven történik). Továbbá ezen hallgatók között Phd-sek is lesznek, és a projekt keretében végzett kutatási eredmények, fogják a doktori dolgozatának az alapját képezni. - Nyíregyházán a gazdálkodási szakos hallgatók beiskolázását vállaltuk 10-15 fővel - Szegeden a vállalkozó manager szakos hallgatók oktatására kerül sor szintén 10-15 fővel. Vállaltuk, és ügyelünk a halmozottan hátrányos helyzetűek, és fogyatékkal élők beiskolázására, valamint női hallgatóknak a legalább 50%-os részvételére is. Az óra és vizsgaháló, valamint tantárgyi programok végleges kialakításánál a már eddig a projekt keretében elvégzett-kutatási eredmények is szerepet játszanak,a véglegesítéshez az eddig megtartott négy kerekasztal megbeszélés, három tanácskozás is sok információt szolgáltatott.

ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37


Rendezvények

Nyító konferencia:

Nyíregyháza, 2005 november 29.

Záró konferencia:

Nyíregyháza, 2007 július 3. lap teteje

ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37..


„Nem az a faj a túlélő, amelyik a legerősebb, még csak nem is az, amelyik a legintelligensebb, hanem az, amelyik képes reagálni a változásokra.” (Charles Darwin)

INFORMATIKAI KONFERENCIA „Informatikai többlettel diplomásaink régióban tartásáért” Tudományos Konferencia, amely az Európai Unió társfinanszírozásával és az Európai Terv keretében valósul meg.

Nyíregyházi Főiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Nyíregyháza, 2005. november 29.

INFORMATIKAI KONFERENCIA

Az EURO Gazdasági és Informatikai Szakképzési Alapítvány és a Nyíregyházi Főiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar

„Informatikai többlettel diplomásaink régióban tartásáért” Tudományos Konferenciát szervez, amely az Európai Unió társfinanszírozásával és az Európai Terv keretében valósul meg.

A konferencia védnökei: Dr. habil Balogh Árpád Nyíregyházi Főiskola rektora

Dr. Láczay Magdolna Nyíregyházi Főiskola GTFK főigazgatója

A projekt szakmai vezetője és a konferencia levezető elnöke: Dr. Hadházyné dr. Iszály Katalin Nyíregyházi Főiskola GTFK Gazdaságmódszertani Tanszék vezetője

PROGRAM 2005. november 29. (kedd) Nyíregyházi Főiskola „A” épület 114-es díszterem 900 – 1000

Érkezés, regisztráció; Nyíregyháza, Sóstói u. 31./b (HIK („A”) épület földszint)

1000 – 1120

Plenáris előadások

1000 – 1020

Dr. Hadházyné dr. Iszály Katalin tanszékvezető, a projekt szakmai vezetője Az „Agymegtartás” című projekt célkitűzései

1020 – 1050

Dr. Láczay Magdolna kari főigazgató, Nyíregyházi Főiskola GTFK Az informatika szerepe a Gazdaság és Társadalomtudományi Karon

1050 – 1120

Dr. habil Kormos János dékán, Debreceni Egyetem Az informatika helye a közgazdaságtanban

1120 - 1145

Kávészünet

1145 – 1300

Előadások, felkért hozzászólók Dr. Noviczki Miklós osztályvezető főorvos Informatika az orvosi szférában Szabó Ákos csoportvezető IEB Bank Banki informatika Vadné Kokovay Zsuzsanna könyvtárigazgató Könyvtár és informatika Dr. Berényi László cégbíró Jog és informatika Halász D. János alpolgármester Informatika az önkormányzatoknál Györgyi Gyula informatikai rendszergazda Az informatikai trendek gazdasági hatásai

1300 – 1345 1345 –

Állófogadás Kerekasztal megbeszélés Vitaindító előadás: Dr. Juhász István egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem A felsőoktatási informatika jelene és jövője A projekt keretében végzett kutatási eredményeink ismertetése: Dr. habil Bácsó Sándor – Nagy Dóra Munkaerőpiac tendenciáinak meghatározása Nagy Elemérné dr. – Hampel György – Novák István Az informatikai tananyag korszerűsítésének kihívásai

Györgyi Gyula – Nagy Dóra A felsőoktatás információkkal történő ellátása hallgatói; vállalatvezetői, alkalmazotti diplomások tapasztalatainak, elvárásainak felmérése alapján Nyilas József Az informatika, a számítástechnika helyzete az AGRIKON-KAM Kft-nél

Vita, javaslatok Zárás

Képek a konferenciáról: képek,2005

Támogatóink

lap teteje

ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37


Nem minden pillanatban válthatjuk meg a világot, de minden pillanatnak úgy kell nekimennünk, mintha megtörténhetne.

INFORMATIKAI ZÁRÓKONFERENCIA 2007. július 3.

MEGHÍVÓ

Az EURO Gazdasági és Informatikai Szakképzési Alapítvány és a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kara Tisztelettel meghívja Önt

„Informatikai többlettel diplomásaink régióban tartásáért” című

Tudományos Zárókonferenciánkra, amely az Európai Unió társfinanszírozásával és az Európai Terv keretében valósult meg. A konferencia helye: Nyíregyházi Főiskola „A” épület 114-es díszterem

Ideje: 2007. július 03. 1000 óra

Védnöke: Dr. Láczay Magdolna Nyíregyházi Főiskola GTFK főigazgatója

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kérjük, hogy részvételi szándékát szíveskedjen visszajelezni a 42/599-451-es telefonszámon.

PROGRAM Plenáris ülés: Az „Agymegtartás” című projekt eredményei Dr. Hadházyné dr. Iszály Katalin

a projekt szakmai vezetője A projekt eredményeinek beépítése a Nyíregyházi Főiskola oktatásába Dr. Láczay Magdolna Kari főigazgató Nyíregyházi Főiskola GTFK A humánerőforrás szerepe a helyi gazdaság fejlődésében Dr. Galó Miklós általános rektorhelyettes – Dr. Szénás Ignác főiskolai docens

Kávészünet: 1120 - 1145

Előadások, felkért hozzászólók: A kísérleti képzés tapasztalatai Debrecenben Dr. habil Bácsó Sándor egyetemi docens – Novák István adjunktus A kísérleti képzés tapasztalatai Nyíregyházán Györgyi Gyula oktató, informatikus A kísérleti képzés tapasztalatai Szegeden Nagy Elemérné dr. habil egyetemi docens – Fabulya Zoltán adjunktus Munkaerő piaci vélemény a kísérleti képzésről Remenyikné Kovács Róza a NYÍR-AUDIT KFT. tulajdonosa Munkaadói szemmel a képzésről Novákné Kónya Zita igazgató – Dohi Balázs tanár

Az oklevelek ünnepélyes átadása Dr. Láczay Magdolna a befogadó intézmény Kari főigazgatója

Állófogadás: 1300

Kerekasztal megbeszélés: 1400 Vitaindító előadás Informatikusként a projektben elért eredményekről Nyilas József főiskolai adjunktus

Értékelő előadások hallgatói szemmel • Úri Balázs Nyíregyházi csoport • Földiné Nagy Dóra Debreceni csoport • Sári Mária Szegedi csoport Vita, javaslatok

Zárás

Képek a konferenciáról: képek 2007 lap teteje

Dr. Hadházyné dr. Iszály Katalin

Az „Agymegtartás” című projekt eredményei Elérkeztünk az „Agymegtartás (Preserve brain)” néven elnyert pályázatunk záró konferenciájához. A vállalt feladatokat elvégeztük. A projekt mindvégig a megfelelő ütemben haladt. Több esetben a vállalt feladatot túl is teljesítettük. A projekt szakmai vezetőjeként az előadást három téma köré csoportosítottam. • a pályázatban megvalósított fő célkitűzések bemutatása, • az elért eredmények oktatásban való hasznosítása, • a feladatok részletezése. A pályázatban megvalósított fő célkitűzések bemutatása: Egy kutatási tevékenységre alapozott, EU-konform – felsőoktatási hallgatókat megcélzó – modulárisan felépített informatikai tantervet állítottunk össze. A főcél elérése érdekében egy olyan módszer alapjait raktuk le ahol a o projektben résztvevő felsőoktatási intézmények képzési tevékenységének és a régióban működő vállalkozások munkaerőigényének jobb és rugalmasabb öszszehangolhatóságát is figyelembe vettük, o a képzési idő végén, a piaci igények elmozdulását követő korrekciókat is végrehajtottuk ezáltal is növelve a végzettek elhelyezkedési és sikeres pályakezdési esélyeit. o A projekt a régiók vállalkozóinak aktív bevonásával valósítottuk meg, így erősítve a kapcsolatot a két szféra között, amelynek középtávú hozadéka lehet a hallgatók gyakorlatorientáltabb, a piac igényeihez jobban igazodó képzése A pályázat eredményei: Elkészült egy kutatási tevékenységre alapozott igényfelmérés és annak értékelése, az üzleti, a közigazgatási és non-profit szféra bevonásával. Az itt szerzett tapasztalatokat beépítettük az oktatásba, és az eredmények alapját képezik egy Phd dolgozatnak is. Elkészült egy – igényfelmérésen és kutatáson alapuló – informatikai képzési program két elmaradott régióban, három képzési felsőoktatási képzési helyszínen. - Nyíregyháza, - Debrecen, - Szeged. Ez a képzési program 3 féléven keresztül összességében 110 +105 órában került feldolgozásra. Ahol a 110 óra a kontakt, a 105 óra pedig a nem kontakt órát jelenti. A leadott tantárgyi tematika • egy már megtartott országos konferencia, • több tanácskozás, és

• • • • •

kerek asztal megbeszélésen, hallgatói visszajelzéseken, a leendő munkaadók javaslatai alapján, több (informatikai, vezetői, leendő munkaadói) szakértői vélemény alapján, valamint az üzem látogatások tapasztalatai alapján folyamatosan finomodott. A képzés 2007 májusában mindhárom helyszínen befejeződött. Júniusban a vizsgákat tették le a hallgatók. A tananyag feldolgozásához Angol nyelvű könyvet írtunk mintegy 160 oldalnyi terjedelemben (elsősorban a Ph.D-s hallgatóknak), Magyar nyelvű könyveket írtunk (összesen 740 oldalnyi terjedelemben), Oktatóprogramokat készítettünk, Oktatási CD-ket írtunk. A tematika kidolgozásánál elsősorban a vállalkozás szemléletű gazdasági életre „fókuszáltunk”. Több alkalommal üzemlátogatásokra vittük el a képzésben részt vett hallgatóinkat, ahol megismerkedtek a cég számítógépes információs rendszerével. Tettük ezt azért, mert elmaradott térségeink új vállalkozásokat és a meglévő vállalkozások lehetőségeinek bővítését a kor igényeinek megfelelő tudást várja el a felsőoktatási intézményt befejező és munkába álló hallgatóinktól. Remek lehetőséget biztosított a pályázat arra, hogy a hallgatóinkat sikerült megnyerni arra, hogy tanszékünkön készítsék el a szakdolgozataikat. Ez a tanszékünk életében precedens értékű, hiszen nem vagyunk szaktanszék. A 15 főből 9 nálunk választott témát, és a feldolgozás során hasznosították a kísérleti oktatáson elsajátítottakat. A kísérleti oktatásban informatikai többletet szerzett hallgatóink közül két fő már el tudott helyezkedni (bank, telefonközpont). Feladataink a pályázat lezáráshoz • A záró konferencia után informatikai, vezetői és leendő munkaadói szakértői vélemény megkérése az utolsó hónapok tevékenységéről. • A hallgatók munkájának értékelése, és a végbizonyítványok ünnepélyes átadása, • A lezárás feladatai mellett a már meglévő, kidolgozott tantárgyi tematika birtokában „C” és „B” típusú tárgy tematikájának elkészítése, • és a kari tanácson való megvitatása is feladatunk még Tervezzük már a megszerzett tapasztalatokat a szeptemberben kezdődő félévben hasznosítani.

Dr. Láczay Magdolna

A projekt eredményeinek beépítése a Nyíregyházi Főiskola oktatásába A pályázat befogadó intézményének (Nyíregyházi Főiskola) kari főigazgatójaként végigkísértem a mintegy két éves munkát. Nagy örömömre szolgált a kezdeményezés, hiszen így úgy nyílik lehetősége a karnak egy újabb szakirány beindítására, hogy szinte egy kidolgozott, könyvekkel, jegyzetekkel, oktatóprogramokkal ellátott anyag birtokába juthatunk. A pályázat nyújtotta lehetőséggel ugyanis elkészült, és kiérlelődött, egy óra és vizsgaháló, valamint a hozzájuk csatlakozó tantárgyi programok is kinőtték a „gyerekbetegségeiket”. A digitális írástudás ma már nemcsak egy tetszetős szlogen, hanem készségszintű tudást feltételező, a napi munkában elengedhetetlen, az adott szakma gyakorlatához hozzátartozó számítógépes ismeretek együttese. E nélkül a friss diplomások nem piacképesek. A munkaadók elvárják, hogy az egyetemről kikerülő pályakezdő szakemberek ezen a téren alkalmazható és naprakész tudással bírjanak. Sajnos a felsőoktatás viszont ez nem, vagy alig tudja biztosítani, a szűk informatikai órakeretek miatt. Ezért tartom igen értékes és követendő kezdeményezésnek jelen pillanatban a végéhez közeledő informatikai projektet. A három helyszínen oktatott tárgyak közül 8 azonos, 2-2 pedig területspecifikus. A hálók kidolgozása, bontása, áttekinthetősége mintaszerű és nagyon informatív. A kreditek az elvégzett munkával arányosak. A tantárgyak nem épülnek egymásra, ezért a mintatantervek elég nagy flexibilitást adnak ahhoz, hogy esetleges átcsoportosítást lehessen végrehajtani. Ez nagyon jól jön majd a későbbi graduális és postgraduális képzésekbe való beépítéseknél. Nálunk a Nyíregyházi Főiskolán a Gazdálkodási szakos hallgatók képzésébe fogjuk beépíteni a kísérleti képzés tapasztalatait. A gazdasági tárgyakban olyan matematikai, statisztikai, közgazdasági, marketing modellek, eszközök és szoftverek kerültek terítékre, amelyek ismeretében a hallgató pénzügyi, gazdasági, piaci információkat tud összegyűjteni, elemezni, összefüggéseket tud feltárni és vezetői döntéseket előkészíteni. Nagy jelentőségűnek tartom, hogy a pályázat során jelentős mennyiségű jegyzet könyv készült. Összesen 740 oldalnyi magyar nyelvű kiadvány, és 160 oldalnyi terjedelemben egy angol nyelvű kiadvány is napvilágot látott. Ezeknek a hasznosítása nagy jelentőséggel bír a továbbiak során. Különös jelentőséggel bír Európai Uniós Pályázati ismeretek című jegyzet, amely a képzés egyik alappillérét alkotja. Több olyan témakört foglal egybe, amelyikről külön-külön sok írásmű született, de így együtt még nem találkoztam a feldolgozásukkal. Nagyon informatív, praktikus és mentes az ilyen művekben gyakran megjelenő szakzsargontól. A gazdasági tárgyakban olyan matematikai, statisztikai, közgazdasági, marketing modellek, eszközök és szoftverek kerülnek terítékre, amelyek ismeretében a hallgató pénzügyi, gazdasági, piaci információkat tud összegyűjteni, elemezni, összefüggéseket tud feltárni és vezetői döntéseket előkészíteni. Az alapvetően informatikai és gazdasági ismereteket célzó tárgyak között igen fontos szerepet kap az „Európai Uniós és pályázatírási ismeretek” tantárgy. Ilyen irányú gyakorlati ismeretekkel szinte alig rendelkeznek a magyar munkavállalók és a pályázatírási kultúra hihetetlenül alacsony színvonalú. A tantárgy alapvetően azt célozza, hogy a hallgató az elsajátított informatikai ismeretek és az informatikai eszközök birtokában legyen képes a hazai és külföldi pályázatok figyelésére, értékekésére; a pályázatok megírására és adminisztrálására; a pályázat lebonyolítására; a tapasztalatok értékelésére Karunk a projekt során szerzett tapasztalatokat feltétlenül hasznosítani fogja.

A hasznosítás konkrétumai. Már most meghirdetésre került az őszi félévtől három „C” típusú tantárgy, amelyik a pályázati anyagban került kidolgozásra.. Tervezzük a tantárgyak „B”, típusú tantárgyak bevezetését, és Szakirány bevezetését is. Érdemes lenne a felhalmozott ismereteket és oktatási anyagokat szabványos e-learning anyagokká alakítani.

lap teteje

Dr. Galó Miklós – Dr. Szénás Ignác A humánerőforrás szerepe a helyi gazdaság fejlődésében A globalizáció kiszélesedésével egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az egyes emberi tevékenységek, illetve azok eredménye és eredményessége erősen térfüggő. Legközvetlenebbül és mindenki által megélt következményei ennek a gazdasági fejlettség általános színvonalának földrészek, országok, régiók, megyék, kistérségek, vagy települések szintjén mérhető különbségei, s az ezzel együttjáró életminőségbeli eltérések, sőt még a jövőt formáló potenciális adottságok hatóereje is. A tudományos kutatás régóta művelt területe a fejlődés kulcstényezőinek feltérképezése, s a differenciálódással együttjáró terhek társadalmilag elviselhető keretek közé terelése. Makrogazdasági szinten a XX. század jelentős részében a fejlődés említett kulcstényezőjének a pénztőkét, illetve annak materializálódott formáját, a beruházásokat tartották. Éppen az egyenlőtlen fejlődés következtében, a társadalmi mobilitás felgyorsulásával azonban ez veszített jelentőségéből, s így a XXI. század kezdetére már a humántőke felértékelődésének lehettünk és máig is lehetünk tanúi. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a néhány éve végzett nemzetközi összehasonlító elemzés, amely 75 gazdasági növekedést felmutató ország általánosítható tapasztalatait összegezte. Szinte társadalmi-gazdasági törvényszerűségként ható megállapításként definiálták, hogy valamennyi ország nemzetgazdasága egy fejlődési pályát bejárva, a hagyományos termelési erőforrások felhasználásától a tudáson alapuló gazdaság felé haladva, különböző fejlettségi szinteket ér el. Hogy mely ország éppen hol áll, illetve milyen sebességgel halad az egyes pályaszakaszok között, azt az határozza meg, hogy milyen mértékben emelték a tudást a termelési erőforrások rangjára, vagyis a humántőkéjüket, az oktatásuk-, a képzésük és szakképzésük eredményeit, de különösen a kutatásfejlesztésüket és az innovációs készségeiket, eredményeiket, milyen mértékben állították a fejlődés szolgálatába. Mérhető közös ismérveik alapján a vizsgált országok három csoportba sorolódnak: 1. Az alacsony fejlettségi szinten állók csoportja, amelyek növekedésüket a természeti erőforrások, a standard munkaerő, valamint beruházások hatásainak köszönhetik. Az innovációhoz való viszonyulásuk – objektív, vagy szubjektív okok miatt – passzívnak tekinthető, s így a növekedési potenciájuk is alacsony. 2.

A közepes fejlettségi szinten álló, vagy erősen ebbe az irányba haladó országok csoportja, amelyeknél a gazdasági növekedés mozgatója az importált innováció. Ehhez döntően a külföldi működőtőke beáramlásán keresztül jutottak hozzá, amely

termék és termelési szerkezet, illetve szervezeti változásokat indukált a gazdaságban. A betelepült multinacionális szervezetek beszállótói tevékenységük révén a hazai kis és középvállalatokat is beintegrálták a nemzetközi vérkeringésben, megújítva ezáltal a termelés kultúráját és technológiáját. 3.

A magas fejlettségi szinten álló országok csoportja, amelyek magas jövedelmezőséget és gyors növekedési ütemet tudtak realizálni, mégpedig azáltal, hogy egy-egy területen a technika és a technológia innovátoraivá váltak. Ehhez a magasan kvalifikált humánerőforrás kreativitása segítette őket, magas társadalmi tanulóképesség és természettudományos műveltség megteremtésén keresztül.

A nemzetközi tapasztalatokat elemezve az is általánosítható megállapításként fogalmazható meg, hogy azon országok, amelyek viszonylag nagy sebességgel haladtak a fejlődési pálya egyes szakaszai között, azok: - kiemelten fejlesztették a felsőoktatásaikat és szakképzéseiket, - megkülönböztetett figyelmet fordítottak a számítástechnikai írástudás fejlesztésére, - kiemelt állami támogatást biztosítottak a K+F tevékenységekhez, és megtalálták a motivációját a vállalkozási szféra K+F tevékenységének, - megoldották a szellemi termékek tulajdonlásának, védelmének és kereskedelmi forgalmazásának problematikus kérdéseit. E társadalmi tudatosság meggyőzően támasztja alá, hogy a XXI. század gazdasági fejlődésének legfőbb tényezője a humántőke, s annak is a legképzettebb része értékelődik fel, mivel a tudományos technikai fejlődés egyre gyorsul, s ehhez viszonyítottan a vezető tudósokból, kutatókból és fejlesztőkből hiány mutatkozik. Ezen technikai szinten a hagyományos termelés és az átlagos színvonalon felkészült munkaerő már leértékelődik, sőt a nemzetközi mobilitás kiszélesedése még a relatív olcsóságuk mellett is versenyképtelenné teszi az ilyen jellemzőkkel bíró munkahelyeket is. A versenyképességnek tehát a fő tényezőjét a K+F igényes termelés növelése, s az ehhez szükséges humánerőforrás állomány megteremtése, de még inkább megtartása jelenti. A tudásalapú gazdaságnak ugyanis legfőbb jellemzője, hogy a tudás termelése és hasznosítása jelenti az értékteremtési folyamat központi elemét. A korábban említett fejlődési pálya ugyanakkor nemcsak nemzetgazdaságok szintjén ismerhető fel, hanem nemzetgazdaságokon belül is, éppen a differenciált területi fejlődés sajátos törvényszerűségeként megjelenve. Magyarország e fejlődési pályának a közép mezőnyébe tartó tendenciákat mutat. A külföldi működőtőke importjával az innováció adaptálójává vált, a kis és középvállalkozásait a multinacionális cégeken keresztül megkísérelte a nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolni. A külföldi működőtőke viszont egyenlőtlenül érte el az ország egyes régióit - amihez éppen az infrastrukturális feltételrendszer kiépítettsége és a munkaerő képzettségi színvonalának egyenlőtlenségei járultak hozzá – és ennek következtében KözépMagyarország – döntően a főváros kiugró teljesítményének köszönhetően – hazai viszonylatban magas fejlettségi színvonalat ért el. Innovációs képessége is ennek a régiónak a legkiemelkedőbb. Átlagosnak ítélhető Közép- és Nyugat Dunántúl fejlettsége, amelyeket a külföldi működőtőke leginkább elérte, s így az innovációt adaptáló készségük is kifejlődött. A többi régió fejlődésbeni lemaradását követhetjük nyomon. Leszakadásuk megakadályozásának legfőbb tényezője e régiókban is a K+F igényes termelés, és az ehhez szükséges humánerőforrás megteremtése lehet. Ezt a humánerőforrást viszont nem lehet egyetlen tényezővel, a népességgel, illetve a demográfiai folyamatokkal jellemezni, hanem a teljesítőképességet befolyásoló tényezőkkel együttesen kell számbavenni és fejleszteni. A demográfiai folyamatok mellett kiemelten fontosnak tekintjük a településhálózatot, a tudástermelés, ismeretközlés és átadás, illetve szélesebb értelembe vett hasznosítás intézményrendszerét, s nem utolsó sorban az életminőség alakulását. Jelen konferenciánk szempontjából most a tudástermelésen, annak átadásán és hasznosításán lehet a hangsúly. Ez magába foglalja a felsőoktatás intézményrendszerét, tevékenységének profilját, és mindezek regionális tudáscentrumokká szerveződését. Gazdaságot integráló funk-

cióikon keresztül a struktúra alakításba is szerepet kell vállalniuk, s rajtuk múlik, hogy a humánerőforrás emberi tényezői milyen szinten tudnak megfelelni a munkaerő-piaci elvárásoknak. Napjainknak legsúlyosabb ellentmondása ez a megfelelés, amely a jól képzett munkaerő elvándorlásának is gerjesztője. A fejlettebb régiók, de méginkább nemzetállamok részéről csáberőt jelent a jobb életminőség kínálata, s így számszerűen, illetve arányaiban ha növeljük is a képzettség színvonalát, a tudásgazdaság igényeit kielégítő munkahelyek hiányában egyrészt a diplomás munkanélküliség rémképével, másrészt a mobil rétegek elvándorlásával kell számolnunk. A most záruló kutatási projekt amely az „agymegtartás” szándékát állította a középpontba, nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a diplomával rendelkező kvalifikált munkaerő helyben is megtalálja számításait. Egyrészről ez a megszerzett kompetenciák mobilizálhatóságát segíti elő, másrészről viszont a gazdasági növekedés alapfeltételét jelentő számítástechnikai írástudás fejlesztéséhez, s annak társadalmi szintű általánossá tételéhez járulhat hozzá. Külön érdeme a projektnek, hogy a gyakorlati élet különböző területeiről mozgósította a diplomásokat a vállalt feladatok megoldásában, s így hozzájárul az intézmény regionális tudáscentrummá válásának felgyorsításához is. Az innen kikerülő, magas szintű informatikai ismeretekkel rendelkező diplomások segíthetik a döntően strandard termék előállításra és kínálatra szakosodott gazdasági struktúránk átalakítását, s az intenzív növekedési pályára állítást. lap teteje

Dr. habil Bácsó Sándor – Novák István A kísérleti képzés tapasztalatai Debrecenben A képzés a pályázatban rögzített, később a tapasztalatok alapján módosított tantárgylista szerint történt. A képzést 9 egyetemi hallgató, továbbá 2 fő Ph.D hallgató fejezte be. A képzés az EURO Szakiskola és Szakközépiskola egy igényesen felszerelt informatikai laboratóriumában zajlott. Az előadók a Nyíregyházi Főiskola, a Debreceni Egyetem, az EURO Szakiskola és Szakközépiskola oktatói közül kerültek ki. Az ismeretek elsajátításához jelentős mértékben hozzájárult a nagyszámú oktatási segédanyag (10 könyv, 5 CD) amelyekhez a hallgatók térítésmentesen jutottak hozzá, mivel a pályázat finanszírozta a szerzők munkáját, a szerkesztést és a kiadást is. Én, mint a Debreceni képzés felelőse nem minden hallgatóval tudtam egyénileg foglalkozni, de a matematika, informatika területéhez közel álló hallgatók esetén konkrétumokkal tudom alátámasztani a képzés hasznosságát. Előre bocsátom, hogy a csoporttal többször is találkoztam a tapasztalatok megbeszélése végett, és szervezéstechnikai problémák megoldása miatt. A csoport hallgató vezetőjének állandóan, heti, kétheti rendszerességgel megbeszéltük a a megelőző hét történéseit. A csoport tagjai között matematikusok, matematika tanárok, könyvtárosok, történészek, jogászok, geográfusok voltak, továbbá 2 fő Ph.D (matematika tanár szakos) hallgató. Az elmúlt másfél év során Földiné Nagy Dóra Ph.D hallgató befejezte Ph.D tanulmányait, több cikket írt a pályázat témaköréből továbbá konferenciákon előadásokat tartott, és tart a közeljövőben. Földiné Nagy Dóra tudományos kutató munkája közvetlenül a pályázathoz, annak kutatási részéhez kapcsolódik. A kutatás célja és feladata a pályázati anyagban pontosan rögzítve van. Úgy vélem, hogy az itten megfogalmazott igényeknek megfeleltünk. A kutatási részben információkat kértünk igen széles körben a Debreceni Egyetem különböző szakjain és különböző képzési típusokban tanuló hallgatóktól az informatikus képzés vonatkozásában a hallgatói elvárásokról, igényekről. Nem véletlen, hogy egy ingyenes felsőfokú informatikai képzésben az érdeklődés manapság elsősorban az „EU-s pályázati ismeretek” és a „WEB szerkesztés és programozás” témakörök iránt volt jelentős. A munkaadói (vállalkozói) szféra képviselőit is jelentős számban megkérdeztük a munkavállalók iránti igényeikről az informatikai tudásukat ismereteik alkalmazhatóságának színvonalát tekintve. Az itteni válaszokat feldolgozva, hasznos információkat kaphatott a pályázat menedzsmentje és a hallgatóság is. Ezek az információk jelentős mértékben segítették a tantárgylista módosítási lehetőségének sikerességét és a tantárgyak tartalmi változtatását is. A képzés végén rövidesen újabb kérdőívek válaszai kerülnek feldolgozásra tudományos elemzés segítségével. Az itten munka sikeressége elsősorban Földiné Nagy Dóra érdeme. A kapott eredményeket majd a Ph.D dolgozatába beépítheti. A pályázathoz kötődő kutatási jelentéseinkben részletesen szóltunk a kutatáshoz kapcsolódó tudományos módszerekről az információk feldolgozásának eredményeiről a levonható következtetésekről. További, a csoporthoz tartozó személyes sikerekről számolhatok be a Debreceni csoport munkája kapcsán. Ezekhez a sikerekhez áttételesen de nagy hatásfokkal járultak hozzá a képzésben megszerezhető ismeretek. Szilasi Zoltán (matematika-ábrázoló geometria) szakos hallgató az elmúlt egy évben két közös cikket írt velem a számítógéppel támogatott geometriai kutatás témakörében, amelyek közül egy megjelent, a másik (közlésre elfogadva) megjele-

nés alatt van. [Notes on the representational possibilities of projective quadrics in for dimensions, Teaching Mathematics and Computer Science, 4/1 (2006) 167-177; Generalized Rabl mappings and Apollonius-type problems, Journal for Geometry and Graphics, 11(2007)]. Szilasi Zoltán sikeres Ph.D felvételi után van. Doktori kutatási tervének megvalósításában jelentős szerepet játszik az informatika, különösen az alacsony dimenziós metrikus terek vizsgálatában. Informatikai ismereteit túlnyomószert a ROP pályázathoz kapcsolódó képzésben szerezte. Pék Johanna Ph.D hallgató kutatási témájához közvetlenül nem kapcsolódnak informatikai alkalmazások, de a publikációk nyomdakész előállításához szükséges ismeretei fejlesztéséhez a támogatást jelentős mértékben a pályázathoz kapcsolódó képzésben kapott. Boda Judit a ROP pályázathoz kapcsolódó képzés ideje alatt kapta azt a lehetőséget, hogy részt vehessen a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjában. Én, mint a Boda Judit tutora kutatási témájaként görbék és felületek modellezését jelöltem meg. A vizsgálatokat a „Matematika” szoftver felhasználása mellett kell elvégezni. A szoftver alkalmazásának elsajátítása a képzésnek köszönhetően relatíve igen gyorsan megtörtént, így a vizsgálatok geometriai részében is megfelelő mértékben tudott előrehaladni. A többi hallgató megszerzett ismereteinek hasznosságáról csak áttételes információim vannak. Meggyőződésem, hogy a matematika és informatika területtől távol álló szakokon tanuló hallgatók igen hasznos és az alkalmazásokban sikeres ismeretekre tettek szert. Mindezek alapján látható, hogy a hallgatóink kiemelkedő képességűek, és egy részüknek a nemzetközi matematikai, informatikai kutatásokba is sikerült bekapcsolódni a képzés ideje alatt.

lap teteje

Györgyi Gyula A kísérleti képzés tapasztalatai Nyíregyházán A próbaképzés koncepciója A projekt egyik célja volt, hogy olyan ismeretekkel vértezzük fel leendő hallgatóinkat, melyek segítségével eredményesebben vehetik fel a versenyt végzésük után a gazdasági életben és munkaerőpiacon, így segítve szülőföldükön maradásukat, megakadályozva a gazdagabb régiók agyelszívó hatását. Ennek érdekében elsősorban a régió munkaerőpiacára koncentrálva a felsőoktatási rendszer egyik gyenge láncszemének erősítése érdekében az alkalmazott informatikai ismereteket céloztuk meg, mint fejlesztendő ismeretterületet. Ennek oka, hogy mind az alapfokú, mind a középfokú, mind a felsőoktatásban csökkentek az informatikai ismeretek oktatására fordítható órakeretek. Mindez párosul azzal a szomorú ténnyel, hogy nemzetközi összehasonlításban sem állnak jól hallgatóink az informatikai ismeretek területén. Ennek számos oka van, melyeket a kutatások során igyekeztünk feltárni, és amelyekről egy korábbi konferencián már részletesen is esett szó. A kutatási eredmények alapján, igyekeztünk olyan ismereteket meghatározni, melyekre a hallgatóknak szüksége lehet sikeres munkavégzésükhöz, de sem korábbi tanulmányaik során, sem a felsőoktatási tanulmányaik során nem találkoztak velük, vagy nem kellő mélységig.

A meghatározott ismeretkörökre tematikát és tananyagokat dolgoztunk ki. Az elkészült tematikákat és tananyagokat egy interaktív folyamatként kezelt próbaképzésen teszteltük. A próbaképzés tapasztalatai, a hallgatók visszajelzései alapján, ha szükségesnek látszott módosítottuk a képzési programot, illetve változtattunk a tananyagon.

A próbaképzésbe bevont hallgatók kiválasztása A próbaképzés sikeres szempontjából lényeges volt, hogy olyan hallgatókkal tudjunk együtt dolgozni, akik kellő alapokkal rendelkeznek az elsajátítandó ismeretek megértéséhez, és hatékony tanulásához. Szintén fontos szempont volt, hogy olyan körből kerüljenek ki, amely kör számára a felhalmozott tapasztalatokat hasznosítani kívánjuk. A Nyíregyházi Főiskola esetében ez a kör egyértelműen a Gazdaságtudományi Kar hallgatóit jelentette. Kezdetben elsősorban a nappali tagozatos hallgatók bevonását terveztük, hiszen ők inkább tudnak plusz időt szakítani a próbaképzésben való részvételre. Ugyanakkor a karon jelentős számú levelezős hallgató képzése is folyik, akikkel szemben a kimeneti követelmények azonosak kell hogy legyenek, a nappali tagozatos hallgatókkal szemben támasztott követelményekkel. Így az Ő bevonásuk is célszerűnek tűnt, azért is, hiszen a kutatás és a ráépülő tananyagfejlesztés és próbaképzés eredményeinek ők is hasznosító lesznek. Szempont volt a nemek közötti megfelelő arány biztosítása is a reprezentativitás miatt. A férfiak informatikai affinitása általában valamivel nagyobb, mint nőké, ezért némi pozitív diszkriminációval éltünk a hölgyekkel szemben, hogy a próbaképzés hallgatóinak legalább a fele nő legyen. Nem annyira az ismeretek nehézsége, sokkal inkább az oktatott eszközök kezelhetősége, illetve a képzési módszerek hatékonysága miatt igyekeztünk olyan hallgatókat is bevonni a képzésbe, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetben vannak vagy testi adottságaik, vagy származások miatt. Nagyon fontos volt az is, hogy olyan hallgatókat tudjunk kiválasztani, akik a téma iránt érdeklődnek, elkötelezettek, és készek a tartós együttműködésre, ami a jelen esetben 3 félévnyi kiegészítő tanulást jelentett. A jelentős számú lemorzsolódás alááshatta volna a projekt, és a kutatás sikerét is. Elmondhatjuk, hogy sikerült a fenti szempontoknak mindenben megfelelő hallgatói kört kialakítani, akikkel sikerült a képzés folyamán jó személyes kapcsolatokat is kiépíteni, ami nagyban hozzájárult a próbaképzés sikeres lebonyolításához. A próbaképzés lebonyolítása A próbaképzés a levelező oktatáshoz hasonlóan viszonylag alacsony kontaktóraszámokkal zajlott. Ezért is volt lényeges a hallgatóknak átadott nagy mennyiségű nyomtatott tananyag, mely mintegy 700 oldalnyi terjedelemben készült el. Mindemellett 5 CD-t is a hallgatók rendelkezéséré bocsátottunk, melyek telepíthető programokat, oktatóprogramokat és mintaállományokat tartalmaztak. A kontaktórák és az átadott tananyag elsajátításának segítésére nagyszámú, úgynevezett nem kontaktórát is beiktatunk, melyek a konzultációk, és a gyakorlatok elvégzésére szolgáltak elsősorban. Emellett több üzemlátogatást is lebonyolítottunk a nem kontaktórák keretében működő gazdasági egységekhez (BAT Rt. Nyíregyházi Gyára, Carmo Suzuki Kft, NYÍR-AUDIT Kft. ) és oktatási intézményekhez (Nyíregyházi Regionális Képző Központ).

A képzés lebonyolítását, koordinálását segítette a félévek elején kiadott programfüzet, mely tartalmazta az adott félév tervezett tematikáját és időbeosztását.

A próbaképzés során oktatott ismeretek A képzés keretében a következő fontosabb területekre koncentráltunk: • A hallgatók által már korábbi tanulmányaik során megismert programrendszerek hasznos, de általuk még nem ismert lehetőségeinek megismerése. • A hallgatók által eddig még nem ismert, olyan programrendszerek megismerése melyek használata ingyenes, és képesek kiváltani a kereskedelmi programrendszereket. • Pályázat írási és készítési ismeretek, praktikák. • Az Európai Uniós ismeretek szélesítése, különös tekintettel az uniós pályázati lehetőségekre.

Változtatások a képzés során A pályázati szakaszban készült egy előzetesen becsült képzési program, mely tervezési alapanyagként szolgált. A kutatások eredményei alapján került módosításra először a képzési program. Ugyanakkor a próbaképzés sem a hagyományos értelemben vett képzés volt. Mint azt láthattuk történt ismeretátadás több formában és csatornán is a hallgatók számára, azonban a visszajelzéseken is nagy hangsúly volt. Ezek a visszajelzések a hallgatókkal folytatott kötetlen beszélgetések, és az oktatókkal történt megbeszélések formájában történt. Ezek alapján minden félév megkezdése előtt történtek kisebb nagyobb változtatások a tematikában, illetve a tananyag összetételében. Az oktatók, ha szükségesnek látták, a képzés során kismértékben eltérhettek a tervezett programtól, jobban igazodva az oktatott témával kapcsolatban felmerült kérdésekhez, igényekhez. A visszajelzések „összegyűjtésére” és az egyéb felmerült igények megbeszélésére kiváló lehetőséget biztosítottak a nem kontaktórák. A képzés fontosabb tapasztalatai A képzés fontosabb tapasztalatai az alábbiakban foglalhatóak össze: • Viszonylag nagy tananyagmennyiség is jó szinten átadható a hallgatóknak alacsony kontaktóraszámok mellett, ha kellően összehangoltak és megfelelő színvonalúak az ismeretátadás egyéb csatornái (tankönyv, jegyzet, digitális tananyagok és információk). Ebben az esetben természetesen megváltozik a kontaktórák funkciója is, hiszen elsődleges célja immár nem az ismeretek hiánytalan átadása, hanem a megértés segítése, a nyomtatott anyag kiadása óta megjelent új ismeretek bemutatása lesz. • Célszerű lehet a nem kontaktórákat, órarendbe illesztett konzultációs lehetőségek formájában kiegészíteni a főiskolai képzés során is. Ez segítheti a hallgatók felkészülését is, és segíti a jobb tanár-diák kapcsolat kialakulását is. • Szükséges az informatikai ismeretek oktatásának folyamatos megújítása, az alternatívák bemutatása is. • Hasznos a térség gazdasági intézményeivel folytatott együttműködés a képzés hatékonyságának növelésére, a hallgatók látókörének és tapasztalatainak szélesítésére, és a hallgatók elhelyezkedési esélyeinek javítására egyaránt.

lap teteje

ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37


Dr. Hadházyné dr. Iszály Katalin – Györgyi Gyula

Nyíregyházi képzés életképei

Látogatás az NYRKK.-ban

Üzemlátogatás: indulás

Üzemlátogatás: cégismertetés és tapasztalatcsere

Üzemlátogatás: befejezés

Főigazgatói látogatás és meglepetések

lap teteje

ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37

„Agymegtartás (Preserve brain)”

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával és az Európa Terv keretében valósul meg

Nagy Elemérné dr. habil – Fabulya Zoltán A kísérleti képzés tapasztalatai Szegeden Egy kurzus sikerének egyik tényezője a hallgatóság kiválasztása. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán (illetve annak jogelődjén az Élelmiszeripari Főiskolai Karon) a vállalkozó menedzser szakon hirdettük meg a kurzust. A harmadéves hallgatók körében aratott a legnagyobb sikert a képzés. A hallgatók zöme közülük került ki. Ők azok, akik már figyelik a munkaerő-piacot, akik állásinterjúkra készülnek. Ezek a hallgatók olyan hallgatók, akik korábbi tanulmányaik során is az átlagosnál jobban érdeklődtek a számítástechnika, informatika iránt, ami korábbi eredményeiken, a tanfolyamon tanúsított hozzáállásukon, ill. a tanfolyam során nyújtott eredményeiken is látszódott. A tantárgyak keretében – elméleti és gyakorlati foglalkozásokon olyan szoftverekkel ismerkedhettek meg a hallgatók, amelyekre a szakjuk tantervén belül nem volt lehetőségük. Mivel hallgatóink a szoftverek többségét CD lemezen is megkapták, lehetőségük volt arra, hogy tantermi foglalkozásokon kívül, akár otthon is ismerkedjenek a szoftverekkel, így tovább mélyíthették ismereteiket. Akiknek otthon nincs számítógépe az a Mérnöki Kar számítógépes kabinetjeiben ügyeleti időben is gyakorolhatott. Az ügyelő informatikustól szakmai segítséget is kérhetett. A tananyagok közül a legnagyobb érdeklődést az alternatív irodai alkalmazások, intenetes szolgáltatások és Web-rendszerek, internetes szolgáltatások és Web-rendszerek megismerése, digitális és képalkotás felhasználásának lehetőségei, európai uniós és pályázat-írási ismeretek váltották ki. A szegedi kurzuson foglalkoztunk döntéstámogatással is. Három hallgató jelentkezett, hogy a döntéstámogatás szoftvereit szeretné jobban megismerni, szakdolgozatát szívesen írná ebből a témából. A kar tananyagfejlesztései során figyelembe vesszük tapasztalatainkat, és egyes fejezeteket beépítünk kötelező tantárgyakba. Egy-egy alkalommal 3-5 órás foglalkozásokon a hallgatók mindig nagy számban jelentek meg; az első félévben okozott csak gondot időnként a tanórák időpontjának egyeztetése. A feladatok megoldásában minden hallgató aktívan vett részt. Az órai feladatok megoldását, valamint a házi feladatok, vizsgafeladatok megoldását is kiválóan teljesítették a képzésben résztvevők. Az üzemlátogatások sikeresek voltak. lap teteje

Úri Balázs Nyíregyházi csoport

Értékelő előadás hallgatói szemmel A Nyíregyházi Főiskola „Agymegtartás” című kísérleti projektje a 2006. évben kezdődött meg, mely az Európai Unió társfinanszírozásával és az Európa Terv keretében valósult meg. A projekt szakmai vezetője Dr. Hadházyné Dr. Iszály Katalin volt. E kísérleti csoportba kb. 20 fő került be, mely csoportnak én is egy szerencsés tagja lehettem. Én a főiskola gazdálkodási szakos, nappalis, végzős hallgatója vagyok. Személy szerint egészen véletlenül kerültem be a csapatba, mivel amikor még a jelentkezések zajlottak, akkor szereztem egyik évfolyamtársamtól tudomást arról, hogy miről is szól ez a program, milyen lehetőségeink lehetnek a jövőre nézve mind állás, mind tudás terén, mert a képzés elvégzése után mindenki egy bizonyítvánnyal gazdagodik, mely megkönnyítheti a munkában való elhelyezkedést, ez egy plusz képzettség szakmám elvégzése mellett. Minden héten folytak a képzések, melyek nagyon jó légkörben és hangulatban zajlottak. Az előadások színvonalát kiválónak minősíteném, mindig felkészült és az igényeket minden téren kielégítő előadók tartották. Számos érdekes dolgot tanultunk és sajátítottunk el. Fel is sorolnék néhány témát a tananyagokból: alternatív irodai alkalmazások; internetes szolgáltatások és WEB rendszerek megismerése; a digitális képalkotás és felhasználásának lehetőségei; Európai Uniós és pályázatírási ismeretek; MS-Office programcsomag kezelése és használata stb. Azt is nagyon értékeltem a képzés során, hogy nem csak a száraz tananyagot tanultuk, hanem többször is szerveztek számunkra üzemlátogatást, azaz több cég számítógépes rendszerébe is betekintést nyerhettünk. Megfigyeltük, hogy a cégek milyen programokat használnak és milyen biztonsági- és védelmi rendszerrel rendelkeznek ahhoz, hogy az egész vállalkozás sikeresen és megbízhatóan működjön. A másfél év alatt egy nagyon jó csapat kovácsolódott össze, új embereket ismerhettem meg, számos új baráti kapcsolat alakult ki a csoporton belül. A csoporttársaim is nagyon segítőkészek voltak, folyamatosan segítettük egymás munkáját, tehát családias hangulatban és környezetben zajlottak az „események”. Véleményem szerint, ha ezt a projektet beiktatják a tantervbe, akkor sikeres lesz a főiskola életében, mivel tényleg sok-sok hasznos dolgot tanultunk ezen idő alatt, melyek életünkben fontosak lehetnek és véleményem szerint lesznek is.

lap teteje

Földiné Nagy Dóra Debreceni csoport

Értékelő előadás hallgatói szemmel Nekem, mint a Debreceni Egyetem Ph.D hallgatójának külön is nagy lehetőséget biztosított a kísérleti képzésben való részvétel. A doktori dolgozatomban egy kutatás statisztikai értékelésére vállalkoztam, melyhez az adatokat a pályázati felmérésekből kaptam. A tantárgyi tematika véglegesítését ugyanis megelőzte egy piackutatás, amelyben aktív résztvevőként vállaltam szerepet. A kérdőívek összeállításánál, a feldolgozások értékelésénél nagy segítségemre volt a Ph.D vezetőm Dr. Bácsó Sándor, aki e debreceni csoport és a pályázat kutatási részének a vezetője is. A három féléves képzés megkezdése előtt kérdőív segítségével különböző igényfelmérésre került sor a hallgatók körében: egyrészt, hogyan látjuk az informatika helyzetét; milyen programcsoportokat ismertünk meg részletesebben eddigi tanulmányaink során; milyen elvárásaink lennének egy informatikai képzéssel kapcsolatban; milyen informatikai ismeretek azok, amelyekről a jelenleginél többet szeretnénk tudni. Másrészt egy 30 kérdésből álló kérdéssor, ami a már akkor meglévő informatikai ismereteink felmérésére irányult. Fontosnak tartom a kutatás megemlítését, mert mindhárom félévben tapasztaltuk az általunk megjelölt kívánalmakat, és a hangsúlyt a kevésbé ismert informatikai területre helyezték az előadók. Nem igazán hallottam olyan képzésről, ami a hallgatók és a munkaadók igényeit közvetlenül szem előtt tarja. A gyorsan változó piaci igényeknek való megfelelés volt érezhető a képzés során. Alkalmazkodott az EU értékeihez hiszen az Európai Unióban a munkaerő szabad áramlása alapvető fontosságú. Debrecenben az angol nyelvet jól beszélő, egyetemi hallgatókból álló team vett részt a képzésben, ahol az oktatás egy része angol nyelven történt, hiszen a nyelvtudás is elengedhetetlen az Európai Unióban. Munkanélküliséggel küszködő régiónkban élünk, ahol az egyik kitörési pont a naprakész informatikai tudás birtokába lévő munkaerő. Térségeinkben jelen vannak a multinacionális cégek, ahol a szakmai tudás mellett a nyelvi és az informatikai ismeretek jelentős szerepet játszanak. A hallgatók nagy része igényli az informatika mélyebb ismeretét, hiszen a mai világban csak azok lesznek versenyképesek, akik gyorsan tudnak reagálni a gazdasági, társadalmi fejlődésekre, változásokra. Fontos, hogy a magas szintű elméleti tudást felülmúlják a gyakorlatorientált elemek. A kontakt órák mellett nem kontakt órák segítségével igyekeztek az oktatók változatossá és még gyakorlatiasabbá tenni a képzést (sikeresen). A teljesség igénye nélkül néhány modult kiemelnék: • Az Európai Unióban a pályázati lehetőségek kihasználása nélkül egy friss diplomásnak nincs esélye. Ezt az oktatásba beépítetve, pályázati blokkokra és a célirányos pályázatkeresésre is megtanították (Európai Uniós és pályázatírási ismeretek című tárgy keretében). • Olyan informatikai ismereteket nyújtott a képzés, amelyek képessé tesznek arra, hogy kutatásaimban, munkáimban rendszeresen tudjam alkalmazni az informatika lehetőségeit (Statisztikai adatfeldolgozás számítástechnikai lehetőségei). • Megismertük a csoportmunka és Time Management funkciókat tartalmazó szoftverek használatának előnyeit, hátrányait, a választható ingyenes és kereskedelmi szoftvere-

• • • •

ket, azok elemi szintű használatát (A csoportmunka és Time Management informatikai lehetőségei). Megtanultuk a gazdaságban felmerülő problémák algoritmusát matematikailag alkalmazni, és annak számítógépes alkalmazását elkészíteni, illetve használni (Gazdasági döntések számítógépes megvalósításai). Megismertük az Internet szolgáltatásait és azok használatát, weblap készítését (Internetes szolgáltatások és WEB rendszerek). Megismertük a digitális képalkotás és képfeldolgozás alapfogalmait, a témakörhöz kapcsolódó hardver elemeket és programokat (A digitális képalkotás és felhasználásának lehetőségei). Az irodai programcsomagok olyan lehetőségeit ismertük meg, melyek a napi munka során hasznosak lehetnek (Alternatív irodai alkalmazások).

A tanfolyamot eredményesen befejezett hallgatók véleményem szerint, a képzés által nyújtott plusszal versenyképesebbek lesznek az immár egységesülő európai munkaerőpiacon.

lap teteje

Sári Mária Szegedi csoport

Értékelő előadás hallgatói szemmel A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának (jogelődje: Élelmiszeripari Kar) az „Agymegtartás” című kísérleti projektje a 2006. évben kezdődött meg, mely az Európai Unió társfinanszírozásával és az Európa Terv keretében valósult meg. A szegedi képzés szakmai vezetője Nagy Elemérné Dr. volt. E kísérleti csoportba 12 fő került be, mely csoportnak én is egy szerencsés tagja lehettem. Én a Mérnöki Kar vállalkozó-menedzser szakos hallgatója vagyok. A számítógépes kabinetben értesültem a kurzusról. Minden héten folytak a képzések, melyek nagyon jó légkörben és hangulatban zajlottak. Az előadások színvonalát kiválónak minősíteném, mindig felkészült és az igényeket minden téren kielégítő előadók tartották. Számos érdekes dolgot tanultunk és sajátítottunk el. Fel is sorolnék néhány témát a tananyagokból: alternatív irodai alkalmazások; internetes szolgáltatások és WEB rendszerek megismerése; a digitális képalkotás és felhasználásának lehetőségei; Európai Uniós és pályázatírási ismeretek; MS-Office programcsomag kezelése és használata, döntéstámogatás, stb. Azt is nagyon értékeltem a képzés során, hogy nem csak a száraz tananyagot tanultuk, hanem többször is szerveztek számunkra üzemlátogatást, azaz több cég számítógépes rendszerébe is betekintést nyerhettünk. Megfigyeltük, hogy a cégek milyen programokat használnak és milyen biztonsági- és védelmi rendszerrel rendelkeznek ahhoz, hogy az egész vállalkozás sikeresen és megbízhatóan működjön. A másfél év alatt egy nagyon jó csapat kovácsolódott össze, új embereket ismerhettem meg, számos új baráti kapcsolat alakult ki a csoporton belül. A csoporttársaim is nagyon segítőkészek voltak, folyamatosan segítettük egymás munkáját, tehát családias hangulatban és környezetben zajlottak az „események”. Véleményem szerint, ha ezt a projektet beiktatják a tantervbe, akkor sikeres lesz a Mérnöki Kar életében, mivel tényleg sok-sok hasznos dolgot tanultunk ezen idő alatt, melyek életünkben fontosak lehetnek és véleményem szerint lesznek is. Munkaerőpiaci értékem biztos nagyobb lett. Eddig is nagyon érdekelt az informatika, de most, hogy még többet tudok, olyan állást fogok keresni, ahol alkalmazni tudom ismereteimet. lap teteje

ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37


A konferencia előadóinak elérhetősége Dr. Hadházyné dr. Iszály Katalin tanszékvezető, főiskolai tanár Nyíregyházi Főiskola GTFK Dr. Láczay Magdolna főigazgató, tanszékvezető, főiskolai tanár Nyíregyházi Főiskola GTFK Dr. Galó Miklós általános rektorhelyettes, tanszékvezető, főiskolai tanár

[email protected]

[email protected]

[email protected]

Nyíregyházi Főiskola GTFK Dr. Szénás Ignác főiskolai docens Nyíregyházi Főiskola GTFK Dr. habil Bácsó Sándor egyetemi tanár Debrecen Egyetem Novák István egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Györgyi Gyula oktató, informatikai rendszergazda NYRMKK, Nyíregyháza Nagy Elemérné dr. habil egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem SZÉF Fabulya Zoltán adjunktus Szegedi Tudományegyetem SZÉF Remenyikné Kovács Róza NYÍR-AUDIT Kft. tulajdonosa, óraadó Novákné Kónya Zita igazgató EURO Szakközépiskola, Debrecen Dohi Balázs tanár EURO Szakközépiskola, Debrecen Nyilas József főiskolai adjunktus Nyíregyházi Főiskola GTFK Úri Balázs Nyíregyházi csoport hallgatója Földiné Nagy Dóra főiskolai adjunktus, Debreceni csoport Ph.D hallgatója Debreceni egyetem

Támogatóink:

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

lap teteje

ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37


EURO Gazdasági és Informatikai Szakképzési Alapítvány cím: 4031 Debrecen, Angyalföld tér 7. székhely: 4031 Debrecen, Angyalföld tér 7. Tel.: 06-20-96-44-786 Fax: 06-52-470-387

KEREKASZTAL NYÍREGYHÁZA 2005. november 05. 900

„Pillanatkép a Kerekasztal megbeszélésről”

lap teteje

ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37



KEREKASZTAL NYÍREGYHÁZA 2005. november.16. 900

„Pillanatkép a Kerekasztal megbeszélésről” lap teteje

ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37



KEREKASZTAL DEBRECEN 2005. december 08. 900


ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37



KEREKASZTAL NYÍREGYHÁZA 2005. december 12. 900


lap teteje

ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37



KEREKASZTAL DEBRECEN 2006. április 27. 900 Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 4028 Debrecen Simonyi út 14. Tel: +36-52-524-760 Fax: +36-52-524-770 E-mail: [email protected] Web: www.eszakalfold.hu


ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37



KEREKASZTAL NYÍREGYHÁZA 2007. Július 16. 900


lap teteje

ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37



TANÁCSKOZÁS SZEGED 2005. október 28. 1000

„Pillanatkép a Tanácskozásról”

lap teteje

ROP-3.3.1.-2004-09-0007/37



TANÁCSKOZÁS NYÍREGYHÁZA 2005. november 03. 1000

„Pillanatkép a Tanácskozásró

lap teteje

...

.

http://www.szon.hu/hirek/Szabolcs-Szatmar-Bereg/cikk/agymegtartas-konferencia-afoiskolan/cn/haon-news-FCUWeb-20070703-0202431828

http://www.nyiregyhaza.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=8462&Itemid=2

http://www.nyiregyhaza.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=8462&Itemid=2 http://www.keres.biz/index.php?keres=Agymegtart%E1s

http://www.nyf.hu/oktato/?page=hirreszlet&hirid=602 http://www.nyiregyhaza.hu/content/view/8462/26/

lap teteje

Tankönyvek, segédanyagok

lap teteje

37

Recommend Documents