604
VASÁENAPI UJSAG
37. SZÁM. 1885. x x x n . ÉVFOLYAM.
Finom sárga kéziszappan ( t o i l e t t e - s z a p p a n o k l e g k i t ü n ő b b i k e ) , glycerin és tojássárgáb 1 készítve, kitűnően tisztítja és élénkíti az arczbört, és annak egészséges frisseségét állandóan fenntartja. Ezen — csupán két legártatlanabb szerből kézült szappan, fej-mosásra is nagyon ajánlható. Ara: 7 drb 20 kr., 7 doboz (3 darab) 50 kr. Kapható: Budapesten egyedül: 2182
Hölgyeknek nélkülözhetetlen a
CREME DE MARGÜERITE.
I A T 7 l / f l W I T C A L H I 4.IXU V I l O H .
Ezen pompás habszerű kenőcs teljesen xtáx- é« f é m m e n t e s , és igy nappalra alkalmazható hölgypor helyett, miáltal az a r c / megóvatik a nap és lég kártékony befolyásától. Az arcznak ifjúi b á j t , l á g y s á g o t kölcsönöz; a s z e p l ö t , m á j f o l t o t é s a t k á k a t eltünteti. Oly rendkívül előnyösen különbözik a toilettevegyészet ezen legújabb s jeles vívmánya minden ö s m e r t h a s o n n e m ü k é s z í t m é n y t ő l , hogy teljes meggyőződésünk szerint az sohasem fog hiányozni annak pipere-asztaláról, a ki azt c s a k e g y e t l e n e g y s z e r Is m e g k í s é r l i . Minden üveghez az orsz. vegykisérleti állomás bizonyitvánva van mellékelve, mely e készítmény teljes ártalmatlanságát igazolja. Egy üveg ára használati utasítással együtt 2 frt.
1885. szept.
Creme de Marguerite ~M SÜÜH mM^^üriüi0^iS^P^^^^^^@ii@^^
GYULAI PÁL
Költemények. Margit emléke. I—V. — Gyulai Páltól. AZ országos tárlat és tanulságai. (H.) — Heltai Ferencztöl. Értesítő. Ábel J e n ő : A bártfai Szent Egyed temploma könyvtálának története. — k. — Reizner J á n o s : A régi Sze.ed. — h. j . — Balogh Á r m i n : Bacon Nóvum orgá numa. — A. — Nagy S á n d o r : Biharország. — h. j . Zabel E . : Gráf Adolf Priedrich von Schack. h. Schenzl G u i d o : A magyar korona országainak csapadék viszonyai. — h. j . — Vaszary Kolozs : Adatok az 1830-ki országgyűlés történetéhez. — a. d.
CSERNYEI GYULA. ma szánva.
Á r a f ű z v e 4 0 kr.
jTHEDO tanár szakállhagymája,
A BUDAPESTI SZEMLE, mely eddig évenként hatszor jelent meg 80—90 ívnyi tartalommal, 1881 jannár 1-től kezdve havi szemlévé változott át, s megjelen évenként tizenkétszer 120 Ívnyi tartalommal az eddigi előfizetési ár mellett.
A TÚLTERHELÉS
l e g j o b b és l e g b i z t o s a b b »»er a s z a k á l l s z é p n ö vésének eszközlésére. •r.w Számtalanon vannak még legraa^ 1 gasabb rangú férfiak között is, kik szép szakállukat csupán e szernek köszönhetik. — E szer a szakállt hihetetlen gyorsasággal növeszti, ágy hogy általa még 13 éves ifjak is a legrövidebb idé alatt teljes szakállhoz jutnak, miről a bizo nyítványok ezrei is tanúskodnak. S d e r F e r e n c i gyógyszerész urnák Brünnben. A nekem küldött Thedo-fále s z a k á l l b a g y m a kitűnőnek bizo nyult, mit köszönetem mellett ezennel tudomására adok. Mistek, 1879. szept. 25-én. Otpreda József. Fúrat J ó z s e f urnák Prágában. 8*6 Szíves köszönetemet a ssakallhagryniáért; nagyon jónak talál* I tátott. Mindenkinek a legjobb lélekkel ajánlhatom. Sehwarzbach, 1875. fébr. 25. S í r t Károly s. k. épít. vállalkozó. F ü r s t J ó z s e f gyógyszerész urnák Prágában. A szalral 1 h agy m a joggal mondható csodaszernek. Alig négyheti I használat után örömmel látom régi óhajtásomat teljesedésbe menni. (Kérem önt stb. Tesehen, 1879. máj. 23-án. Oindra Wenczel, órás. Valódi minőségben B u d a p e s t e n csak Török J ó z s e f ur gyógyI szertárában király-utcza kapható; Pozsonyban P i s z t o r y F é l i x n é l , Mihálykapu. Temesváron Tarczay I s t v á n n a l . 1 csomag ára frt 9*10.
TARTALOM: Mátyás király egyeteme. — Salamon Ferencztöl. A rumun történetírásról. (III.) — Hunfalvy Páltól. ArtUS király. — Heinrich Gusztávtól
A Budapesti Szemle tájékozni igyekszik a magyar közön séget az eszmékről, melyek világszerte foglalkoztatják a szellemeket s mintegy közvetítő kivan lenni egyfelől á szak tudomány és a mívelt közönség, másfelöl a hazai és külföldi
ÉS A
HERBART-ZILLERISTÁK Irta
irodalom közt. E mellett lehető széles tért nyit a nemzet gazdasági közleményeknek, a m. tnd. akadémia nemzetgazda sági bizottságátél támogatva.
SZIRMAI JÓZSEF. A r a f ű z v e 2 0 kr.
Megjelen évenként 12-szer 10 ívnyi havi füzetekben. Előfi zetési ára bérmentes küldéssel egész évre 12 frt, félévre 6 frt. I Előfizetéseket minden könyvárus elfogad. Bécsben, SzeA F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapesten megjelent linszki György cs. k. egyet, könyvárus, I. Stefansplatz Nr. 6. és minden könyvárusnál kapbató — az osztrák t a r t o m á n y o k Az előfizetési pénzek az alulirt társulat kiadó-hivatalába kül számára S z e l i n a z k i G y ö r g y cs. kir. egyet, könyvárusnál dendők be, vagy a könyvárusokhoz, a kik szintén föl vannak hatalmazva elfogadásukra. Bécsben, I., Stephansplatz Nr. 6.
FRANKLIN- TÁRS ULA T,
magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Budapesten.
PÁLFFY ALBERT.
EGY MÉRNÖK REGÉNYE
FOLYÉKONY 6LYCFRIN-CREHE
KÉT KÖTET
IC
Kiadja
*-ÍTZ-ÍÁR^
a
„Kisfaludy-Társaság" a
Ára fttive 3 frt. — Egy kötetbe vászonba kötve 3 frt 60.
* Franklin-Társulat kiadásában Bvaapesten megjelent s nunae. jconyr Árusnál kapható —> az osztrák tartományok számán Szelinszkl György ea kir. egyet, könyvárusnál, Bécsben, L, Stefansplatz Nr. 6.
ESZTIKE KISASSZONY PROFESSZORA.
KÖLTEMÉNYEK Spányi Béla eredeti rajzaival. Ara mzve 2 frt, - diszkötésben 3 frt.
Legfinomabb glycerin-szappan lycerin és üWtos növényekből, kitűnően tisztit és lénkiti a bőrt, és a finom pipereszappan minden kívánt előnyeivel bir Darabja 35 kr.
P á r i s i h ö l g y p o r (legfin. pondre de riz)
é8 8 r
, p? -
t ,, . .,-*r« „ maeetbtíl készítve, a leeár1 tatlanabb arcz- és kézbőr tisztító szer. 1 doboí ara 60 kr R o u g e v é g é t a l a r c z p i r o s i t ó , ára 5 0 kr. j f i r t t l é u e f gyégysaeréMttél, Budapest, klraly-ateia 12 WT H u n i s i t e t t p 4 r i « i kaigypor-tól óvakodni tessék" | ^ , C » a k as tekintendő valódinak, melynek dobozán val»-lamint használati utasításán a fenti védjegy látható
B U D A P E S T , S Z E P T E M B E R 20.
föltételek : VASÁENAPI ÚJSÁG és \ egész évre 1 2 frt 6 • POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre . . .
MAGYAR-LENGYEL EREKLYÉK. (Báthory István síremléke s arczképei.).
Á
a m a z ereklyékre,
e g é s z o r s z á g o t az a n a r k h i a ö r v é n y e felé s o d o r
l e t t a b é k e m ü v e i b e n is p á r a t l a n u r a l k o d ó .
t á k , m i d ő n a p o r o s z o k a k o r o n á t ó l el a k a r t a k
család k i h a l t á v a l a királyválasztás
zavarai
az
szakadni, Livoniát, a lengyelek tengermellékét, I v á n a Rettenetes (Asztrakán, Kazán s a cserke szek s
nem
JöyÉlniás Bármely allásuaknak alka lom nyujtatik, lakhelyük és állásuk változtatása néIkü', saját befolyásuk és erélyük folytán évi jövedelmüket könnyű és kellemes módon jelentékenyen megszaporítani. — Ajanlato kat, az eddigi tevékenység meg jelölésével, közvetít Schalek Henrik hirdetési irodája Bécs ben, .Jövedelmezőt alatt.
kezdenek uralkodni.
** K e g y e l e t t e l e m l e g e t i k , h o g y Lajos a
királyunk
volt
kitől a lengyel
alkotmányos alatt
első,
n á l t az országban bent, a
másik
első
é v b e n leverte a poroszokat,
aztán
nemesség
jogait
nyerte,
a köznemesség részt
a
h á r o m évi d i a d a l m a s h a d j á r a t á b a n
ki
megismertette a m u s z k a czárral
kezdett
v e n n i a t ö r v é n y h o z á s b a n , az
or
m á t s visszafoglalta m i n d e n
L e á n y a , Hedvig
gyel h ó d i t m á n y á t ; —
szivét, szerelmét
a m i a l e g f ő b b volt,
feláldozta a lengyel érdekeknek, s a
magyar
a
király
lengyeleket
és a z u t á n , megtanította
engedelmeskedni
két századon át virágzott
alatt
uralkodó
házat.
Hedvig
Jagelló életéből
kói
örökitettek m e g festmé
vártemplomban,
tok,
n e v e t . IV.
Béla
a többi len
Jagellók,
s a
többi
is
kat. Koporsójuk
a sötét
királyunk
g a , ez a
l e á n y á t , K u n e g u n d á t , m i n t ő k neve
k i r á l y i s a k á l , a ki r a j t o k
é l ő s k ö d i k , egy p á r h a t o s é r t l e v e z e t
v a g y « K i n c s é t * , «Sze-
s e l r e c z i t á l j a (ki t u d j a h á n y e z r e d
nejét'
s z e r ) , m e l y i k k o p o r s ó b a n k i fekszik. B á t h o r y k o p o r s ó j a felett e l m o n d j a
I k e m l é k e fe-
azt is, h o g y arcza, h a j a oly
megmaradt a m a i napig, hogy bá
íbányát nász-
mulatos : olyjól van bebalzsamozva.
a lengyeleknek.
Va-
De
többet
elmond a
íázsgyűrűjét egy m a g y a r s ó b á n y á b a
l e v ő felírás
vetette s a m i n t
veszteségnek
Lengyelországba
tartották
d e t t s i m e s ó r a b u k a n n a k és
rályuk halálát: «Ceciditcorona ca-
Jaj nekünk, A szentírás
1
F I Ó K
jjl Ara fűzve
K Á R Ó
1 frt.
n v n m i l g í a . { R i i d a n o a t - í»crvc»t<»m.iitr"i[a A.
Ara vászonkötésben ir=lr=Jr=Jr=Jr=J^=Jnmlr=JnrE7f^, íwám.l
s
LY.
! 1 frt 40 ir.
j|
kihasított
De Báthory
a
koczkából
az
kezénk!»
Szanszkritból fordította
lengye
l e k (és m é l t á n ! ) « l e g n a g y o b b » k i
koronája.
I
mekkora
a
ért, Wielicska p i a c z á n á s a t n i kez
k ö l t ő s z é p e n d o l g o z t a fel e t ö r t é
rege. CL
koporsóján
arról, hogy
neti mondát.
I Hindix
épen
fli r ó l a , h o g y
eavimus".
JS£aKct-BKctr CLtcLbói I
sírboltok
b a n megtekinthető. A sírbolt-szol
K i n g a g y ű r ű j e esik k i . E g y l e n g y e l
>
válasz
tott királyok aluszszák örök álmu
dicsfény övezi a lengyeleknél a m a gyar
államot, a
gyel király között. Körülötte P i a s -
nyeken. D e m á r egy s z á z a d d a l e l ő b b
rendezett
É s m o s t o t t fekszik ő is a k r a -
e p i z ó d o k a t , (pl. b ú c s ú j á t e l ő b b i j e művészek
olyan
milyen azóta sem volt soha többé.
üj A
géSé M @4M4£é&&$i
s
leány keze á r á n nyerte Litvániát s a
első
I 1
len
t e r e m t e t t L e n g y e l o r s z á g b ó l p á r óv
hozományul
kr.
a
l e n g y e l és m a g y a r f e g y v e r e k h a t a l
szággyűlésben.
Lengyelország
királyok
B á t h o r y egy óv a l a t t r e n d e t csi
Nagy
az
s a
az országban lengyel len
tetnek.
ALBERT. vászom
bent
3 e
r^^lr^zJr~—ir ItVantlin-Xárcitlat
\ lra
elfoglalta
gyel ellen küzd s a kis
rályuk
Ket Kötet füím} _ Egy 3 / w kötetbe kötve 3 frt 60
meghódítója)
szomszédos Litvániát rettegtette —
zet t ö r t é n e t i é r i n t k e z é s é r e e m l é k e z
s*et<í
PÁLFFY
ÉVFOLYAM.
Etilföldi előfizetésekhez a po-tail« meghatározott viteldíj Is csatolandó.
vezér v o l t , d e B á t h o r y s e m k e v é s b b é és a m e l
me
a m a g y a r és a l e n g y e l
XXXH.
Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK • { * * " * " ' f '"* V'*léYre---3 *
l ő d é s s e l és k e g y e l e t t e l t e k i n -
. lünk
lyek
Csupán a VASÁBNAPI ÚJSÁG : ' "«*" * ™ f ' * (félévre---4 •
Akkor j u t a lengyel trónra, mikor a Jagelló
LENGYELEK látogatása u t á n kétszeres érdek
zik, Kingát
BEGÉNY,
KÁRPÁTI EMLÉKEK
A folyékony glycerin-creme sikerfiit egyesítése a leg ártatlanabb szereknek, melyek a bőrt nemcsak simábbá és finomabbá teszik, han in annak fiatalos frisseségét fóntartják. Ez eltér az eddigi közönségesen használt glycerin-illatszerektöl, melyek a glyeerinen kivül semmi nemű hatályos részeket nem tartalmaznak. Ára frt 1.20.
Kézmosó-por^d^iz!ppfp
Előfizetett
i és k ö l t é -
*V"»i
a bőrnek leggyengédebb fehér szint adja, és ártatlan sága mellett mégis a bőrt simán és szárazon tartja. — Hölgyeknél, \*gy férfiaknál ie borotválás után nagy ked v e s s é g n e k örvend _ Egy i ^ n á r a 5 Q b (fehér és ? rózsaszín) tollal 1 frt. ,
38-IK SZÁM. 1885.
gyesétől, Vilmos herczegtől,) kiváló
B A R T Ó K LAJOS.
f
» ; *
He hallja hírét az anyjának. (V.) Regény. — Pálffy Alberttől.
Irta
a
1
Saloníkí, — Havass Rezsőtől.
A KÖZÉPPONT tiszta jövedelme, árvaházának van
- • ' > !
A magyar képírás az országos tárlaton.—Pasteíner Gyulától.
A •Franklin-Társulat* kiadásában Budapesten megjelent és min den könyvárusnál kapható — az osztr. tartom, számára SzeJinszki György cs k. egyet könyvárusnál Bécsben, I., Stefansplatz Nr. 6.
Az első kiadás gyar tanítók
4
a M. Tud. Akadémia megbízásából szerkeszti
h o n n a n postai utánvét mellett is szerezhető. B#~ K ö r ü l m é n y e s e b b o s m e r t e t é s t k í v á n a t r a b é r m e n t e s e n k ü l d ü n k
valódi színben, csakis jó anyagból, méterje 1 írttól f ö l j e b b , maradekdarabokban és egész végben nagyon olcsón a d a t n a k . Hinták, ígéret mellett, melyek visszaküldése bérmentve történik, 15 kros bélyegnek aján lott beküldésével. T u c h f a b r i k s - N i e d e r lage . Znm weissen L u n m " Brünu.
1 0 5 . sz. 1885. szept
BUDAPESTI SZEMLE
Főraktár: Budapest, Kálvin-tér „ M a g y a r k o r o n a " gyógyszertár,
Posztó- és gyapjú-szövetek
nridivat-üzletében, v á c z i u t c z a 22. sz.
legkegyeletesebb
szent
p i t i s n o s t r i . Yee
emlék
gyobb
Kázmér
bölcs uralko
mellett
mert eme
vét-
találó
koporsója
f e s t m é n y ü arczképe is, a m e l y u t á n M a t e j k o B á t h o r y a r c z k ó p é t festette
legna
egyik
k i r á l y o k u l t i s z t e l i k , s ő t fö had
legszebb
képén,
mely
a
muszkák hódolatát ábrázolja. M a g y a r e m b e r n e m m a r a d h a t kő-
lébe helyezik Szobj e szkinek; a török v e r ő n e k is. S z o b j e s z k i k i t ű n ő
pec-
fejünk
fedelébe. Ott v a n ü v e g alatt olaj-
d ó h o z fűződik a lengyeleknél. Nagy
mi
szavai v a n n a k bevésve
István királyhoz, a musz
kaverő hőshöz s a
nobis, quia
«Leesett a
BÁTHORY ISTVÁN.
EGYKORÚ
OLAJFESTMÉNY
UTÁN.
606 zönyös azzal a pietással szemben, melylyel a len gyelek Báthory emlékét ma is a rajongásig tisz telik. Külön kápolnája van a várbeli székesegy házban, a legszebb helyen, a főoltár mögött. Ott van a falhoz illesztve gyönyörű síremléke: piros márványból faragott fekvő alakja a nagy király nak, fején korona, kezében a királyi pálcza, lábain sarkantyúk; Santa Gucci olasz művész munkája. Pár év előtt történt, midőn a kápolnát restaurálták (a mire Potocki grófné adott 2000 forintot), hogy a bomladozó fal mögött rá akad tak Báthory koporsójára. A koporsót felbon tották s ime mit látnak: az épen megmaradt szemgödrökben mintha könycseppek fénylené nek (lehet, a nedves falüregtől). Báthory sir ! siratja a hazát! hangzik a megilletődés moraja. A harangokat megzendítik, a templom megtelik hivőkkel, mindenki térdre borul, a pap misézik s forró imát rebeg ezerek ajaka a nyitott koporsó körül. Később Matejko lerajzolja a koporsóban fekvő vonásait s nagy ünnepélylyel viszik le a sírboltba egy külön fülkébe s emlékérmet veret nek róla. El-elsóhajtják azóta is a lengyelek: óh bár uralkodott volna tovább,nem tíz esztendeig, nem volna tán ok könyezni a haza sorsa felett! Báthory egyik arczképéről emlékeztem fen nebb, a mely koporsója fedelén látható. Ez a legismertebb képe Báthorynak, a mennyiben Krieger fényképe után leginkább el van terjedve. Annyira jellemzetes arczban és öltözetben egy aránt, hogy (a fényképiró nyilatkozata szerint) még angol touristák is veszik, mint a legérde kesebb lengyel históriai arczképet gyűjteményé ben, a hol a többek közt megszerezhető «Magyar Lajos» király, Hedvig (Jadwiga) királyné, "Vár nai* Ulászló királyunk arczképe is. A koporsón levő arczkép látása felköltötte a vágyat bennem, hogy a nagy király arczképei után kutassak. S mondhatom: törekvésemet szép siker koronázta. Megtaláltam Báthory leg hitelesebb s művészi tekintetben legszebb olajfestményü arczképet, melyet még életében fes tett róla udvari festője, Kobir Márton, a ki a római császár udvarából ment át a lengyel királyhoz, miután Báthory tói az ő arczképei festésére kizárólagos privilégiumot nyert. Ez a remek kép a misszionáriusok kolostorában őriz tetik, életnagyságú, bokáig érő sötét piros brocat királyi talárban ábrázolja a vitéz királyt, fején fekete kucsma bogláros forgóval, rövid nyakán széles fekete prémes gallér, oldalán kard, lábain sárga saruk, éles fekete szemei méltóságos tekintetet kölcsönöznek a királyi alaknak; magyarosan kipödrött bajusza maga elég volna, hogy magyarságát elárulja, ha nem volna az egész arcz különben is annyira magyar jellegű, a mit lengyellé nem formálhat még a Jagellók királyi ornatusa sem. Kár, hogy erről a képről nincsenek fényképek, mert ez a leg hívebb és a legszebb összes képei közt. Nekem sikerült egy rajz másolatához hozzá jutnom, a mely után közöljük a fennebb látható képet. A misszionáriusok féltékenyen őrzik e műkin csüket, annál is inkább, mert egy izben mű értő tolvajok betörtek, hogy ellopják, de rajta vesztettek.
^rf^rvx^Y
Ugyancsak ez udvari festőtől van még egy arczképe Báthorynak Boroszlón: a harmadik megbízható arczkép. Találtam ezeken kivül né gyet a hg. Czartoryski múzeumában: két kisebb olajfestmény, egyik franczia, másik svéd aláírás sal, egykorú; a harmadik fatáblára van festve, ezt Danczkában találta és Bzerezte a herczeg; a negyedik nagy életnagyságú mellkép, szintén piros brokát .kontusz.-ban, bogláros forgós süveggel; az arcz idealizálva van és sokkal ifjabban ábrázolja, mint a többi. Báthory arczképeinek egy másik forrása az egykorú könyvekben keresendő. Mint a tudo
38.
VASÁRNAPI UJSAÜ. mányos irodalom pártfogójának számos köny vet ajánlottak neki az egykorú lengyel irók s az ajánlás mellett sokszor ott találjuk a király arczképet is. így megvan a rczképe Paprocki: «Herbarz rycerstwa Polskiego»(«Lengyel nemesi czimerkönyv»)ez.munkájában; megvan Cromer Márton lengyel történetének 1589-iki kiadása czimlapján; megvan Heidenstein (udvari tör ténetirója) a muszka hadjáratról irt müve 1590-iki német kiadásán, nagyon szépen ki színezve stb. stb. Mindezek közös ereklyéi lengyelnek ós ma gyarnak ; megérdemlik tőlünk is, hogy tudomást vegyünk létezésükről. Arczképeit megőrizték a muzeumok, könyvek, koporsóját a krakkói vártemplom, a pápától kapott diszkardját koporsója, dicső tettei feljegyezvék a történelem lapjain s kegyeletes emlékét őrzi minden lengyel és magyar szive. Dr. SZÁDECZKY LAJOS.
UNOKÁM SZÜLETÉSÉKE. Ne mondd, hogy ezudar a világ, Hogy megtiport szivedre hág, S üdvödnek ellene; Hogy megcsúfolja mind, mi szent, S lerántja, minek odafent Eagyogni kellene. Bár ez örökforgó körön Több bú tűnik fel mint öröm, S haragra s könyre készt: Ne zúgolódj! — Bú, gyötrelem Sebére balzsam is terem Kérdd csak szíved' s az észt. Ha üldöz is künn a világ, Keblén megnyugtat a család, Hol szeretet maraszt; S az angyal, — nézd csak, — a ki benn Mosolyg e gyermek szemiben, Az ád édes vigaszt! KÍSÉRI.
FÉNYBOGÁR. Itt bolyongok künn az éjben, Nyugtomat benn nem lelem. Sűrű felhő van az égen, Súlyos bánat keblemen. Köszönöm, kis fénybogárka, Fonón köszönöm neked: Utamon hogy a sötétben Szertehinted fényedet. Szánsz. Fényed a legőszintébb Részvét fénye, jól tudom. És én mégis arra kérlek, Ne világíts utamon. Ne világíts. A sötétség Most nekem oly jó nagyon. Mintha, mintha csillapitná, Elaltatná bánatom. Ah de mégis, csak világíts, Hintsd rám szende f myedet, Nehogy léptem a sötétben Eltiporjon tégedet. HIBJÁN JÓZSEF.
HOMOKBÓL FONT KÖTELEK. ANGOL REGÉNY.
Irta
FRANCILLON
R.
E.
HUSZONÖTÖDIK FEJEZET. A védelem és menekülés. A keserű csalódás, mely Ferit az által érte, hogy a Castellan-pár után, melytől Mabel ere detére nézve felvilágosítást remélhetett volna, csak egy lány s egy vő maradt, kik arról — a mit ő keresett — mit sem tudtak: nem ron totta meg az ifjú álmát. Mabel iránti szerelme sokkal összhangzóbb része volt valójának, hogy
SZÁM.
1885. xxxn.
ÉVTOLSAM.
sem szivét szelleme ellen pártütésre ingerelhette volna. Magában bizva: benne bizott s az első sikertelen kísérletek után is csüggedetlen, ki tartó reménynyel nézett a többiek elé, bár föld rajzi ismeretei annyira tágultak és szilárdultak, hogy most már átlátta, hogy India és DélAmerika valamennyi házát és pusztáját fel nem kutathatja s a szerencsére kell bíznia — és vajmi szeszélyes az! — ha czélt érhet e valaha vagy nem. Ily körülmények közt más ember okot keresett és talált volna, hogy abba hagyja reménytelen kutatásait — s visszatérjen oda, hova szerelme és honvágya egyaránt vonta. De Ferinek ezt tenni ép oly kevéssé jutott eszébe, mint a napnak, hogy megforduljon kimért pá lyáján azért, mert oly sűrű felhőre talált, melyen sugarai át nem hatolhatnak. Feri tehát, ágyára vetve magát, jó lelkiisme rettel aludt és Mabelről álmodot'. Egyszer azon ban ugy tetszett neki — talán csak álmában, mintha valami járna a szobában, ágya körül; — azután mintha valaki motozna ajtója kilin csén — aztán egy zuhanás, melyre fölébredt. De minden csöndes levén körüle, meggyőződött, hogy csak álmodott s nem tett további vizsgá latokat. Egyszerűen felült ágya szélére s meren gett. A hold épen lemenőben volt s a táj las sanként elsötétült. 0 Mabelre gondolt s a maga útjára, mely szintén sötétbe megy, egyetlen világító sugár nélkül, mely az elveszett nyo mokra lövellene fényét... Egyszerre sajátságosan éles hosszú fütty reszketteté meg a levegőt. Ma, ha éjjel oly füttyét hallunk s felriadunk rá álmunkból, megszidjuk a Watt és Stephenson emlékét, a kik a vasutakat divatba hozták. De akkor ilyesmi még nem volt a világon s Feri méltán felijedt a szokatlan hangra annál in kább, mert a mennyire eddig az indiai ültet vények életét ismerte, az éjszakák oly csön desek voltak mindig, akár a stoke-julioti temető! Felugrott s a nyitott ablakhoz sietett, mely felől a hosszú fütty hangzók. S ámbár a hold már lement volt, a kert újra világosodni kez dett. Szaladgáló lámpák, fáklyatüzek futottak össze mind egy pont felé, a honnan egyre erős bülő zaj hallatszott, de oly változatos, hogy majd majmok, majd farkasok gyülekezésének tetszhetek. Feri, Kuba szigetén vándorlásai közben, hal lott arról, hogy a négerek, bár keresztényekké lettek, olykor éjszakánként összejőnek, hogy őseik szertartásait pogány isteneiknek meg hozzák, ugy okoskodva: hogy ha nincsenek e regi istenek, üres szertartásaik csak haszontalan játék, de nem ártanak; s ha netalán mégis van nak, hasznos őket megengesztelniük. Azt hitte tehát, hogy egy ily elkésett pogány éji ünnep tanuja lesz most. De a hogy a csoport fáklyái- s lámpáival s egyre zavarosb morajával a kastély felé közelitett, Feri el nem gondolhatta, hogy ez ördögimádók, ha csakugyan azok, miért választ ják titkos bálványtiszteletök színhelyéül a kas tély közelét s nem valamely félreeső erdei magányt. A közelgő tömeget azonban nem valami nagy szakálu bálványpap vagy próféta, hanem az az otromba mulatt vezette", a kit Feri ugy látott volt először, a mint bambűsi^#p£t?gfeéiéW«W«tfa egyensúlyozta. A nagy bawun inaÉ»ti«iad)fettn!j3 gyapot-ujjasban volt, m e ^ f k W ^ B * ] ^ tejen nagy kanmaju szalma kalapi*hároms7.paT letü tábornok k a l a p n a k ^ i r I g ^ 5 t í o B » I kakastoll-bokrótával, s kalapja, nyaka, v a W T karjai tarka barka pántlikákkal voltak díszítve, kezében pedig nagy karmester-bot, melylyel a taktust látszékverni a dobosoknak, a kik követték. Most nem tudta már Feri, mit gondoljon a kastély felé közeledő tömegről. Éji zenével akarnak tán tisztelegni uroknak és úrnőjüknek — ez volt az egyetlen, még megállhatónak látszó foltevés, közeledtük czélja felől. S hogy jobban szemügyre vehesse őket, egészen kihajolt abla kából. É pillanatban, a mint a közeledők meg látták az ablak keretében az idegen alakot, tiz mordály sült el egyszerre, csörömpölve a falon, összezúzva két ablaktáblát, mig egy golyó Feri nek a füle mellett sivított el. — Ördögbe is! — kiálta fel önkénytelenül. — Nem éjjeli zene ez, hanem lázadás! S egyszerre tisztában levén teendőjével, hogy föl kell lármáznia a házat, ha a zajban még alusznak, — hirtelen becsapta ablakát, ki az
38.
SZÁM. 1S85. XXXII. ÉVFOLYAM,
607
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
ajtón, — ott a küszö bön megbotlott vala mibe, de rá sem ért megnézni, mi az, át a folyosó hosszán, be egy verandába, a honnan lámpa- világot látott kisugárzani. A Carrel orvos dol gozó-szobája volt s a tudós még mindig pa pírjai fölé hajolva dol gozott. — Uram, — kiálta rá a belépő ifjú, — fel! a ház veszélyben forog; a rabszolgák fel támadtak. — Ej, hát ma min den angol ugy meg bomlott? Ily esőstől jő az áldás ? — Hol az asszony ság, uram ? — Nőm? Mitakarön. — Siessen, költse fel édes álmából s mene küljenek. Carrel orvos még most sem hitte, hogy az ő kedves gyermekei, jámbor cselédei, kikkel egész életében csak jót tett, fellázadhassanak. Feri hiába magyarázta neki s beszélte el a mit látott, még füleinek sem hitt, a közeledő zajra — mig egyszer a dol gozó-szoba ajtaja meg ÜTOLSÓ ERŐFESZÍTÉSSEL TARTVA MÉG AZ AJTÓT... nyílt, egy utálatosan vigyorgó fekete fő, ke zében magasra tartott fejszével, tolakodott be zott ajtó mögött, nem ellentállást e, megijedt rajta, s az ajtó nyilasában feltűnt a zajongó, fe magától s bizalmatlanul fogadta diadalát . . . nyegető tömeg. S Feri? A hosszas erőfeszítésben elveszte Egy pillanat, vagy annyi sem — Feri fel eszmélete tisztaságát. Zavart gondolatok cziragadta az asztali lámpát s az ajtóban be káztak át agyán. Megtettem a mit tehettem — tolakodó négernek a fejéhez vágta. Maga pedig gondola — de gondolatát akaratlanul is Mabelodaugrott, egész erővel becsapta az ajtót, rátolta lel kötötte össze, mintha ezt is érette tette volna. Nem érette jött-e ide? s a mit itt tennie kellé, a reteszt s neki vetette a hátát. — Most már azt mondom uram, nincs vesz nem az érte vállalt feladat egy tartozandósága teni való idő, egy perez sem. Költse föl mada vala e ? Ajkán a kedves névvel rogyott össze kimerülten s elvesztette eszméletét. . . me-ot s meneküljenek. Carrel ur nem volt gyáva ember s ha maga Villám ezredes, az ujoncz hadvezérek kez van, Ferivel együtt bizonyára szembeszáll a lázadókkal. De neje! a gyönyörű, angyali detleges módja szerint, minden erejét egy pontra gyermek! a kinek soha ágyában egy rózsaszirom összesítette s a többieket merőben elhanyagolta, sem gyüremlett meg! Mi lesz azzal, ha ő itt az még arra sem gondolva, hogy őrszemeket állít son azokra, netaláni megtámadtatás, vagy ajtó védelmében öleti meg magát. Egy pereznyi meggondolás után eltávozott s az ellenség menekülése ellenében. így Carrel az ajtó védelmét egyedül Ferire hagyta. E köz doktort és nejét semmi sem akadályozta a me ben a tömeg is megérkezett az ajtóhoz s rázni nekülésben. — Hová megyünk, Jakab ? — kérdé a nőcske kezdték kívülről. Az ajtó erős volt, még a retesz is hirta s Feri is egész erejével tartotta az ajtót. férjétől, a ki őt csak vonszolta magával seb esen. — Isten tudja! — felelt az; — de bárhová, A perczek azonban teltek s órahosszaknak tet szettek. Vájjon hol van az útitársa, Janó? csak mennünk kell. — De ugy sincsenek lovaink, kedvesem; nem Eszétől ugyan nem igen várhatott segítséget, de ajtó-támasztó súlynak ő is jó lett volna. S hol mehetünk messzire; jobb volna itt leülni s késnek Carrelék? mert tudta, hogy erre felé meghalni. — Hallod! — suttogá férje. — S hátuk mö kell menekülniük, ha a támadók karjaiba sza ladni nem akarnak. A helyzet perczről-perczre gül a házból oly irtózatos lárma és vad zaj fenyegetőbbé vált. Mint Atlas a világot, fiatal hangzók, hogy az ideges asszonyka — nem emberünk is ugy tartotta vállain szíves — de várva több czáfolatát előbbi mondásának — végre is neki idegen s közönyös.házi gazdája maga ugrott fel és sürgette férjét. — Fussunk!. életét, menekvését. Miért? maga sem tudta — Fussunk! — hangzók hátuk mögött egy volna megmondani. Először életében volt, hogy mások élete az ő bátorságától, akaratától idegen hang. A doktor egy perezre ijedten állott meg: fel vannak tán fedezve s üldözi valaki ? ós erélyótől függött; ez fölemelte öntudatát. Végre nyilt az oldalajtó, s Carrel ur, kezeben Futtában megragadta neje kezét s maga mögé éji lámpával, karján remegő kis nőcskéjét ve állítva azt, hirtelen visszafordult — őt védve — zetve, megjelent. Feri, utolsó erőfeszítéssel s szembeszállt vélt üldözőjével. — Fussunk, fussunk! — ismétlé a hang, — tartva még a kívülről már erősen ostromolt s tulajdonosa vézna kezeivel eltakarva arczát, ajtót — nem szólhatott, csak szemével intett nekik, hogy siessenek menekülni — mig nem szemeit, vakon futott és a doktorba ütközve reszketve dobbant le a földre. Az orvos neje késő. Néhány perez telhetett gyors távozásuk után. felsikoltott; de Carrel ur megismerte a • hon A doktor, gondola Feri, bizonyára ismeri háza vágy betegét* (szerinte) s felemelve őt — maga és környéke minden zege-zugát, azóta megta ÍB ismételte: — Fussunk! lálhatták egér-utjokat; nem birom tovább, — Minden oly vörös, mint a vér, — suttogá most már sorsomra kell bíznom magamat. S eleresztó az ajtót, mely védőjével együtt remegve a bamba, kinek az ijedség újra maga is gyöngült már s kezdett vala engedni, előidézte rémlátásait. — Mint a vér! Csupa vér! ugy hogy most egyszerre csak bezuhant s öten Jaj, j a j ! fussunk. S futottak. Lábaik könnyen szelték a levegőt, vagy hatan is beestek rajta, egyremásra bukva 8 a győztes tömeg, nem tudva mit talál a bezu- nyelték a távolt, s mégis mintha órákig tartott
volna futásuk s mégis alig értek volna ki a parkból. Visszatekinteni nem mertek.. Szeren cséjük, mert a Lót asszonyának a sorsa érhette volna el őket. Hátuk mögött égett a ház, s ne héz füstfelhök kavarogtak. Ők egyre hallották a zajt, a süvöltést, a tombolást, s azt hitték, üldözőik nyomukban vannak mindenütt. Li hegve, lólekzet-vesztetten futottak az éjben, folyvást üldöztetve, nyomukban a vad gyilkosok — ugy képzelték. S csak a félelem kétségbe esése tartotta fenn, hogy össze ne rogyjanak. S egyszerre csoda történt. A csodákkal teljes világ legnagyobb csodája: feljött a nap. Nem európai napfeljötte, melyet szürkület, hajnalpír s hosszú készülődés előz meg. A tro pikus ég alatt a nap egyszerre bukkan föl a sötétből, az éjt nappallá változtatja, szétüzi rémeit s életet önt a dermedt tagokba. . . A futók, mintha lidórcz-nyomás alól sza badultak volna — fellélekzettek. Körültekin tettek. Senki sem üldözte, magok voltak, mentve voltak, sürü zöld erdőben. Akaratlanul lerogy tak a zöld fűbe és egy szót sem tudtak szólni — soká, soká. Egyszerre észrevették, hogy az eget, a fák között, sürü, nehéz felhők borítják, melyek szüntelen kavarognak, kavarognak . . . Itt-ott a felhők szétnyiltak s láng csapott ki közülök — halvány a nap fénye miatt, mégis észre vehető. A kastély egész hosszában lángokban á l l . . . — Nanette! — kiálta fel az asszony, — iste nem, Nanette ott maradt! — írásaim, könyveim, nagy müvem — min den odavész! egy élet munkája! — Ez volt a doktor gondolata. S Feri, a kinek menekülésüket köszönték, egyiköknek sem jutott eszébe! Még Janónak sem, a ki — mig azok sirán koztak veszteségeken — ismét megéledt, régi elemében s visszanyerve vidámságát, felkiáltott, ujjongva: — Milyen szép zöld az erdő! (Folyt, köv.)
GRÓF KARÁCSONYI GUIDÓ. 1817—1885.
A magyar főrangu-világ egyik legismertebb alakja, a dusgazdagságáról ép ugy, mint áldo zatkészségéről nevezetes föur, gróf Karácsonyi Guidó e hó 15-én Buziáson elhunyt. A gyászhír mind azokra, a kik ismerték — pedig azok száma légió — annál megdöbbentőbben hatott, mivel váratlanul érkezett s a gróf egészségi állapotáról aggasztó hírek nem előzték meg. Sőt sokaknak ugy tűnhetett föl, mintha még csak néhány nap előtt látták volna kirobogni fogatán a hatvani-utezai kaszinó kapujából, vagy tapsolni nemzeti színházi páholyában, ka bátja gomblyukában az elmaradhatatlan Marechal Niel rózsával, arczán az egykori feltűnő férfi-szépségnek még most is fölismerhető nyo mával s a valódi grand seigneur öltözékével és testtartásával. Mert gróf Karácsonyi Ouidó valódi magyar főúr volt e szó legteljesebb értelmében, daczára annak, hogy ő volt családjában az első, a ki az arisztokrata körökbe fölemelkedett. Fölemelke dett a saját erejéből, hiven követvén a sok nagy ur előtt alig létező jelszót: «a nemesség kötelez*, még mielőtt maga főnemes lett volna. Korán fölérezé, hogy a társadalom, a közélet nagy igé nyekkel lép föl a nagy vagyon iránt, s nem kí vánt kitérni ez igények teljesítésének kötele zettsége elől, sőt maga kereste föl azt, a jóté konyságot választván élete föladatául s űzte azt benső ösztönből, nagy arányokban, mint ahogy csak igen kevesen űzik azok közül, kiknek a jó szerencse nagy vagyont adott. E jótékonysága tette őt egyenrangúvá a legelőkelőbbekkel ez országban s biztosított neki szíves fogadtatást ama körökben, melyeknek még ma sem utolsó jellemvonása a kizárólagosság. Atyja Karácsonyi Lipót, anyja Stahrenberg Mária grófnő volt. Atyja Torontálban egykor alispánként működött s mint dúsgazdag, kc~
608 moly, tiszta jellemű férfi köztiszteletben állt. Fia, Guido, 1817-ben augusztus 7-én született Budapesten s már ifjú korában kitűnt élénk érdeklődésével a művészetek és irodalom iránt. Egyik föntartója volt a 40-es években Petrichevich Horváth Lázár által szerkesztett «Hon derűi szépirodalmi lapnak, mely akkor az arisztokrata osztály Ízlését képviselte, a nemzeti színháznak megnyitásától kezdve állandó pá holybérlője s rendes látogatója volt s bizalmas baráti viszonyban állott Liszttel, Berlioz-val és sok más jeles mű vészszel. Mint kiválóan vallásos érzületű ember számos plébániát és iskolát ala pított nagy kiterjedésű birtokain, hol egyúttal telepítéseket is eszközölt. Első kitüntetéseit is az egyház körül tett érdemeiért nyerte: IX. Pius pápától a Krisztus-, a jeruzsálemi patriarkhától a szentsir-rendet. Fiatal korában házasodott, nőül vévén a legdúsabb örökösnők egyikét, Marczibányi Má riát, kivel boldog családi életet élt, mely számos szép gyermekkel lön megáldva. A dúsgazdag úrnő dísze lett a társadalomnak s nemes érzü lete teljesen egybehangzó levén férjeével, az egyesitett nagy birtokok módot nyújtottak ne kik, hogy nagyúri életök mellett közczélokra még többet áldozzanak. Abban az időben, midőn a Bach-kormány legerősebben működött Magyarország nemesí tésén : tette le Karácsonyi Guidó az akadémiá nál azt a negyvenezer forintnyi alapítványát, melynek kamatai színmüvek jutalmazására valának szánva. A magyar nyelvnek, a magyar nemzeti szellemnek ugyanis nem volt akkor erősebb bástyája, féltettebb vára a nemzeti szín háznál s Karácsonyi ez alapítványával sokat lendített a magyarság ügyén. Évről évre jeles színmüvek nyerték el a jutalmat, gyarapítva a nemzeti színház játékrendét s buzdítva a hiva tottakat költői müvek alkotására. A Karácsonyi jutalom ugyanis, ép ugy mint a Teleki-fele még ma is, kezdetben minden évben ki volt adandó a viszonylag legjobb pályamunkának; később azonban a gróf engedett az akadémia amaz óhajtásának, hogy a jutalom csak önálló becsű
VASÁRNAPI
ÜJSAPT
38
SZÁM. 1885. XXXIT. ÉVFOLYAM.
GRÓF KARÁCSONYI GUIDÓ.
Ellinger Ede fényképe után.
38. SZÁM. 1885. xxxii. ÉVFOLYAM.
609
VASÁRNAP! UJSAG.
BODOKY LAJOS.
L E N G Y E L V E N D É G E I N K AZ ORSZÁGOS KIÁLLITÁSON, A FŐVÁROSI PAVILLON ELŐTT.
Ellinger Ede fényképe után.
műnek adassék ki. Azóta csak Szigligeti •Trón keresője* és Csiky Gergely «Ellenállhatlanja» részesült a 400 aranyos nagy jutalomban, míg a meddő pályázatok után visszatartott jutal makat más, irodalmi becsű munkák díjazására fordítja az akadémia, minők Greguss Ágost Shakspeare-könyve, Arany «Arisztofanesz»- és Csiky «Plautus»-fordítása. A trónörökös születésekor Karácsonyi 100 ezer forintos alapítványt tett, melynek kamatai évről-évre emberbaráti czélokra, jótékony inté zetek s egyes szegények segélyezésére fordít tatnak. Karácsonyi Guidó 1858 végén kapta meg a grófi rangot, de ez csak osztrák grófi rang lehetett. Magyar gróffá csak később tehette a már meg koronázott király, midőn közhasznú érdemei elismeréséül a belső titkos tanácsosok sorába is emelte a fejedelmi kegy. Közhasznú érdemei valóban méltók is voltak az elismerésre. Nincs mágnás a ma élők között, kinek nevéhez annyi jótékony alapítvány lenne fűzve, mint az övéhez. A már emiitett 40 ezer forintos akadémiai és 100 ezer forintos Budolfalapítványon kívül Karácsonyi nyolczezer fo rinttal járult a nemzeti színház nyugdijalapjá hoz, kétezerrel a nemzeti múzeuméhoz, ötezerrel a nemzeti zenedéhez, kétezerrel a lipótvárosi bazilika építési alapjához, stb. Minden nemes ügynek, közhasznú czélnak bőkezű gyámolító ja volt, a nőegyletek, iskolák, kultusz- és jótékony sági intézetek mind áldozatra kész pártfogót ta láltak benne, annyira, hogy példabeszéddé vált, hogy Karácsonyi elé nem lehet oly gyűjtő ivet tenni, melyre jelentékeny összegeket ne je gyezne. Csak néhány év előtt, francziaországi példa nyomán, a nép erkölcse emelésére Pest megyében levő birtokán, Solymáron és Vörösvárott húszezer forinttal «rózsaleány-dijat» ala pított, mely minden évben kiadatik a legjobb erkölcsünek tartott férjhezmenő leánynak. Az első ily dijkiosztási ünnep nagy fénynyel ment végbe, melyen a grófon kivül számos elő kelőség is megjelent s Haynald kalocsai biborosérsek eskette meg az első rózsamenyasszo nyt.
Klösz fényképe után.
610
38.
VA8ÁBNAPI ÚJSÁG
Gróf Karácsonyi Guidó valamint első volt párosult nála ama széles látkörrel, mely őt a ama főurak között, kik az elnyomatás idejében szakkérdéseknek államférfiúi megítélésére is kóa magyar irodalomnak segítségére siettek, ugy pesité. első volt azok között is, kik megemlékezve gróf E sorok irója előtt még ez ev tavaszán, miSzéchenyi István ama buzdítására, hogy Buda | dőn Bodoky betegsége már végzetes jelleget pestet az ország fővárosává kell kifejleszteni s e czélból első sorban a magyar főurak válaszszák ! öltött, oda nyilatkozott egy magas állású mérállandó lakásukká, — mindjárt nősülése után I nök és államférfiú, hogy Magyarország vizi elkezdó építtetni a Krisztina-városban ama pom ügyeit nem érte még olyan csapás, mint a minő pás kastélyt, mely ízléses épitkezésével s hatal azt Bodoky elhunytával sújtani fogja. Igaza mas arányaival ma is mindenkinek szemébe ötlik, a ki a budai vár nyugati bástyáiról alá volt. A csapás íme bekövetkezett. A kitűnő tekint. E nagy fényűzéssel épült palota, melyben tekhnikus, a jeles adminisztrátor, a lelkiismere színház, képtár, téli kert van berendezve, egyike tes és páratlan munkásságú tisztviselő nincs az ország legfényesebb uri lakóhelyeinek, mely többé. De élete és munkássága ereznél mara ben gyakran gyűlt egybe a születési és szellemi dandóbb emléket alkot nevének a hálás utókor arisztokráczia a vendégszerető házigazda orszá gos hirü estélyeire, melyeken a konyha ós a szivében. Magyarország közgazdasági fejlődés-tórténepincze által nyújtható élvezeteken kívül gondos kodva volt a szellemi szórakozás igényeiről is. tének nem egy lapja lesz szoros kapcsolatban Szépség és szellem, vagyon és érdem, rang és Bodoky nevével, bárha jelleménél fogva min tehetség, születés és hírnév képviselői találkoz tak e fényes termekben, melyeknek pompája dig háttérbe vonult s másnak engedte a babért, melyre pedig ő szerzett érdemeket. Az ö nemes uralkodókéval versenyezett. Az utolsó nagy társaság szomorú alkalommal egyszerűsége s tiszteletet gerjesztő szerénysége találkozott a Karácsonyi-palotában. Az impo soha sem vágyott más elismerés után, mint a záns lépcsőházat, a ragyogó márványfalakat, ! melyet a kötelesség hü teljesítése saját öntu az óriási tükröket fekete gyászlepel boritá: a j datában keltett. ház urnöje kiterítve feküdt a ravatalon. Pedig ha csak futólag tekintünk is végig azo Ezóta a Karácsonyi-palota puszta és elha gyott. A ház ura elköltözött reáltanoda utczai ! kon a századokra kiható nagyszabású alkotáso házába, abban keresve fájdalmára vigasztalást, kon, a melyek által a Tisza völgyén egy majdan hogy gyermekei nevelésére felügyeljen. Csak virágzó gazdasági kultúra, a Dunán egy nagy még egyszer, e tavaszon, az országos kiállítás megnyitásakor gyúltak fel a palota csillárjai nemzetközi forgalom alapjai lőnek megvetve ; ha csak felületesen méltányoljuk is azokat a a külföldi kitűnőségek tiszteletére, kik a nem számos tekhnikai és adminisztratív müveleteket, zeti ünnep alkalmából fővárosunkat látogatá sukkal kitüntették. melyek különösen a legutóbbi 10 év alatt fo Szép életpálya volt, melyet a nemes gróf lyóink szabályozása, az ármentesítés és belvízbefutott. A nemes lelkek elé táruló mezők leg levezetés terén oly kiváló sikerrel létesíttettek : szebbikén: a jótékonyság mezején vitte sokra. Mint emberbarát volt jelentékeny s mint mű lehetetlen elismeréssel nem adóznunk e kiváló pártoló. KevéBbbé mint politikus, noha 1866-tól szakférfiúnak, ki mindezen alkotásoknak egyik egész az utolsó választásokig mindig képviselő vezérlő szelleme volt. s a delegácziókban a tengerészeti bizottság BODOKY Lajos 1883. október 1 én született elnöke volt. Legutóbb fiának, Aladárnak en Békés-Gyulán, hol atyja megyei mérnök volt. gedte át a képviselőházi székét s maga a csen Tanulmányait Kecskeméten, Eperjesen és Buda desebb főrendiházba vonult. pesten végezte s a budai József-műegyetemből Az utolsó tavaszi lóversenyek óta — a ló 1852-ben, tehát 19 éves korában kikerülve, versenyekről ritkán maradt el — keveset volt Herrich mellett két évig a Tisza-szabályozási fel nyilvánosan látható. Júliusban Karlsbadot ke ügyelőségnélszolgált s azután bátyjához,Bodoky resté föl, de itt már nem a régi, daliás tartású Károly hoz ment Gyulára, a ki ott Körös-Be férfi volt, s nem lehetett többé fölismerni az rettyó-szabályozási főmérnök volt egykori Adoniszt, kit anyáink az ország leg 1860-ban az alkotmányos élet beálltával szebb férfiának tartottak. Panaszkodott az Békósmegye főmérnökévé választá az alig 27 aszthma ellen, mely lélekzetét nehézzé teszi. éves ifjút. Ez állásában azonban nem sokáig Ágyban fekvő beteg azonban nem volt s a ha maradt; a provizórium alatt ugyanis leköszön lál hirtelen lepte meg Buziáson, hová üdülést vén, mint magánmérnök mÜKÖdött, mignem meríteni utazott. 1863-ban a Temes-szabályozó társulat főmérnö Legyen neki könnyű a föld, a kinek jó szive kéve választatott. Itt kifejtett szakavatott műkö annyi fájó könyüt törült le s annyi embertár dése már akkor országszerte elismerést szerzett sának segített könyebben elviselhetővé tenni számára a szakférfiak körében. Itt dolgozta át az élet terheit. ós adta ki Humphrey és Abbotnak akkortájt megjelent s szakkörökben világszerte feltűnést keltett nagy müvét a Mississippin eszközölt vizsebesség-mérések eredményeiről s az ezekből le BODOKY L A J O S . vont vizfolyási elméletről. 1833—1885. Bátyja halálával a kormány ő vele tölte be a Ama nagy aránya haladás, melyet hazánk az Gyulán megüresedett kir. főmérnöki állást, hon utolsó évtizedek alatt a műszaki, különösen pe nan 1872 ben Budapestre hivatott s itt a Duna dig a vizépitészeti téren fölmutat, főrészben egy szabályozásnál nyert kiváló képzettségének meg férfiú nevéhez van kötve, kinek hosszan tartott felelő állást és hatáskört. A szabályozási mun kák befejeztével orsz. középitészeti felügyelővé kinos szenvedés után e hó 13-án történt elhuny neveztetett ki, mely állásában tevékeny részt tát nagy oka van őszinte fáj dalommal gyászolni vett vízszabályozási ügyeink intézésében. Ebben az ország közügyének. Mint a titkos rugó az óra az állásban volt egész 1881-ig, a midőn a mű gépezetében a fürkésző szem elől elrejtőzve szaki tanács szervezésével osztálytanácsosi végzi mozgató munkáját: ugy Bodoky Lajos, minőségben a vizépitészeti osztály élére állítta tott, mely állásában vízszabályozási ügyeink a most elhunyt miniszteri tanácsos is, csendben, tekhnikai intézése terén az őt méltán megillető de fáradhatatlanul működő rugója vala ama vezérszerep jutott osztályrészéül. Erre az időre nagy szabású müveleteknek, melyeket a vizsza- esnek a Tisza és mellékfolyói völgyén megindí tott s részben már végre is hajtott nagymérvű bályozások terén fölmutathatunk. ármentesitési és szabályozási munkák, melyek Bodoky Lajos egyike volt hazánk legkitűnőbb Bikeréből jelentékeny rész illeti őt. vizépitészeinek, kiváló szakférfiú e téren, kinek De nemcsak a tekhnikai téren volt ő első az érdemeit eléggé csak az méltányolhatja, a ki a elsők között, de a vizügyi adminisztráczió terén miniszteri bureauk misztériumaiba betekint is. Ez indította báró Kemény Gábor közmunkahetve, az elhunyt kiváló tehetségének, fáradni és közlekedésügyi minisztert arra, hogy a mint nem tudó munkaerejének, elméleti és gyakor e minisztérium vezetését átvette, Bodokyt a lati szakképzettségének tanuja lehetett s meg műszaki tanácsból, miniszteri tanácsosi minő ségben, a vizügyi adminisztráczió élére állítsa győződhetett, hogy a szakképzettség, melyet S ezzel Bodoky eljutott arra a polezra, a me megszoktunk egyoldalúnak tekinteni, miként lyen kellő hatáskörrel tovább fejlesztheté ama
SZÁM. 1885.
XXXII
ÉVTOLÍAM.
nagyszabású s a késő jövőre kiható alkotásokat, melyek alapjainak letételében is oly kiváló része volt. A magyar tekhnikai irodalom szintén egyik legkiválóbb és leghivatottabb munkásai közé számithatja Bodokyt, bár túlhalmozott hivata los elfoglaltatása mellett csak ritkábban szen telhetett időt a nyilvános irodalmi működésnek. 1873-ban a bécsi világkiállítás tanulmányozá sára küldetvén ki, az ott kiállított vizépitészeti tárgyakról irt terjedelmes és szakavatott jelen tést, majd pár évvel később a kormány megbí zásából a francziaországi csatornákat tanulmá nyozván, ott szerzett tapasztalatairól szintén nagyérdekü müvet bocsátott közre. Tevékeny részt vett a mérnök-egyesület vizépitési szak osztályának tárgyalásaiban, s a «Hon»-ban kö zölt alapos és magvas czikkei a Tisza és Duna szabályozásáról s egyéb vízszabályozási kérdé sekről a nagy közönség körében is méltó figyel met keltettek s nem csekély mértékben járultak az eszmék ós nézetek tisztázásához. Bodokyt ugy hivatalos, mint magán életében puritán jellem, nemes egyszerűség jellemzé, s ez is hozzá járult amaz őszinte részvét fokozásához, melyet az érdemekben gazdag férfi elhuuyta keltett.
GONDA BÉLA.
3 8 . SZÁM. 188Ö. XXXII. ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
611
révén : midőn egyszerre csak ott toppan a ré Torma Péter sötéten nézett az előtte álló — Utolsó, Áron gazda, az Isten vezérelje mítő sok tatár, a mely ugy ellepte a mezőt, megtörött emberre és csak nagy kinnal tudta kendet haza békességgel! mint csak a sáska. A szekerünket egyszerre kö- kinyögni a kérdést: — Ezzel ott hagyott és bemene a sátorba ; rülözönlék, a dárdásainkat egy szempillantás — Hát persze nem tudta kend utolérni ? Tud azután még a kám ő nagysága egy zacskó ban leverek, engemet pedig a kisasszonynyal tam, hogy ez lesz belőle; mind ilyen a székely pénzt küldött ki a számomra; mire én nagy és a hintóval körülfogtak és mint a fergeteg ember: egy nap, két nap viczkándozik mint a szomorúan felültem a Ráróra; felterheltem a vittek a sereg elejére magához a fiatal tatár tüzes ló, azután kidől a hámból, nem lehet pénzes iszákot is és nagy búbánattal megindul kámhoz. Azt gondolám, hogy már vége van az hasznát venni! tam; el is jöttem baj nélkül s most ihol életünknek, nem is adtam volna érettök egy — Azt bizony rosszul találta el kelmed, nem vagyok la. rossz polturát sem: de hát ime, a mint az a zetes uram: mert abból nem igaz egy hang — Hm! — mondja az öreg, a tornácz egyik szép arany köntösű fiatal tatár kám a kisasszo sem ! -— felelt daezosan a székely. oszlopához dőlve ós meredt szemekkel tekintve nyunkat megpillantá, ahajt egyszerre olyan — Mit, hát utolérte kend a kámot ? maga elé, . és nem gondolja kend, hogy mi nyájas lett, mint a bárány, a kisasszonyt le — Utói bizony, veszett volna az országában! jóért vetette meg az én leányom az édes atyját, emelte a kocsiból és bevitte piros selyem sát — Beszélt kend vele ? hogy kész legyen elmenni idegen országba s rába, melyet épen akkor ütöttek fel a víz part — Beszéltem hát; elmondám neki a nemzetes itt hagyni engem árvaságra? ján. Egy kis vártatva egy tolmács kijőve hoz uram izenetét szóról szóra és letettem ezt a zsák — Már azt bizony nem tudom, — habozott zám és a tatár kám szavával egy aranyat nyomott pénzt a lábai elé épen ugy, mint most a kegyel Bedő Áron, csizmája orrával a pénzes iszákot markomba ezzel az izenettel: «Eredj vissza ahhoz medé elé. lökdösve, — alighanem azt az átkozott dulcsáa tisztességes magyar úrhoz, Torma Péter uram — Hát azután mit mondó tt ? szát szerette meq, a mivel engem ki lehetne ker hoz és mondd meg neki: ugyan köszönöm, hogy — Azt mondatta tolmácsa által: No te becsüle getni az országból! menyasszonyt küldött a házamhoz, mert épen tes disznó, látszik, hogy hü kutyája vagy a gaz Torma Péter uram pedig még nézett egy da házasodni készültem. Ne féljen, mert leányát dádnak; mert ha az nem lennél, ezzel a sok rabig meredt szemmel; azután összeroskadt tejben, vajban fogom füröszteni; rózsamézzel pénzzel utat vesztettél volna ilyen zivataros vi ott az oszlop tövénél; az összefutott cselédség és nektárral táplálom s a hintót is csak azért lágban. Látom, hogy fáradt vagy s hiszem, hogy alig tudta életre locsolni. R S z A T H M Á R Y KAROLY. nem küldöm neki vissza, hogy leányát annál na meg is éheztél: azért csak telepedjél le ide a gyobb gondossággal szállíthassam el hazámba, sátor elé; majd küldetek neked inni és enni, Tatárországba, honnan majd igen örvendetes a mennyi kell. A mi pedig a választ illeti: azt leveleket foguak küldeni ő kegyelmének! elmondja neked maga a volt kisasszonyod, az Ez elbeszélés alatt Torma Péter uramat hol én feleségem maga. Azzal ott hagyott a fakép hideg, hol meleg lelte ki és mindegyre füle tövé nél, azaz hogy a pénzes zsáknál, melyre én hez kapkodott, mintha csak a szúnyogok csip- aztán letelepedem és vártam, hogy mi lesz már V E R N E GYULA REGÉNYE. ebből ? Hát a mint ott üldögélek: egyszer, mint desnék. FRANCZIÁBÓL FORDÍTOTTA HUSZÁR IMRE. — No üljön fel kend, — monda elvégre, — a mesében, kihoznak elébem egy kis, aranyos te pedig, kocsis, hajts vissza hazafelé, a hogy asztalt, beterítek finom kamukával és nagy Egyedül jogosított 1/1 Vü V V V7 Hatodik magyar kiadás. r.l,.VF hLÍSL. folytatás. arany-tálon reá tettek valami rózsaszínű kocso csak birsz, sem ostor, sem ló nem a tied! III. A Torontál-bankház. A szekér visszafordult s a következő pillanat nyát, melybe kés volt ütve, hogy egyem belőle, a mennyi tetszik. Azután melléje tevének egy ban villámként tűntek el az éj homályában. Hat nap múlva, május 24-én, Sárkány meg Torma Péter alig .várta, hogy haza érjen: nagy arany-fazekat valami léfélével, a melybe jelent a bankháznál, Torontál Simonnal kivánt azonnal sietett le pinczéjébe; lebocsátotta az egy hosszú nádszál vala dugva, hogy azon ke beszélni és annyira erősködött, hogy a bankár alsó verembe járó csapdát és oda óvatosan le resztül szopogassam. — No te gyaur! — mondja a tolmács, — ime kénytelen volt őt elfogadni. szállva, a hóna alatt vitt bőrzsákot, mely által vető alakban volt készítve, megtöltötte arany ilyen étellel és itallal tartja a felséges kám a te A bankár dolgozó-szobájában volt, melynek pénzzel, ugy, hogy mindenik felébe 1000—1000 urad leányát, mint jámbor feleségét. Ez a ró ajtaját Sárkány gondosan becsukta, mihelyt be darab esett; azon időben olyan összeg, melyen zsaszínű kocsonya a legpompásabb dulcsásza, vezették. a mely a hires balkáni rózsák olajából és méz Erdélyben egész dominiumot lehetett venni. — Megint ön! — Kiáltá mindjárt elöljáróban A mint a pénzzel készen volt és nagy nehe ből készül, megrakva édes mandulával; ebben Torontál Simon. — Mit keres ön itt ? Küldtem ön zen a felső pinczébe felczipelte : azonnal hivatá a serlegben pedig a legfel végesebb serbet van, minőt csak királyok és fejedelmek szoktak Íz nek, és pedig ezúttal legutoljára, oly összeget, Bedő Áront és átadva neki a bőrzsákot, ekként lelni, ha ugyan módjuk van benne. szólott: melylyel elhagyhatja Triesztet. Bármit mondjon, — Ahajt én is leszelék abból a hires étekből, vagy bármit tegyen, többet nem fog tőlem kapni! — Hallja kend, Bedő Áron, becsületes cse lédem. Azt jól tudja kend, hogy nekem csak de hát olyan édes vala, hogy nem tudtam le Miért nem utazott el ? Figyelmeztetem önt, hogy egy kincsem van a világon, az én Ilona leá nyelni belőle egy falatot sem. Megkóstolám nyom, a kiért nemcsak vagyonomat, hanem azt a hires italt is a nádszálon keresztül, de oly intézkedéseket fogok tenni, melyek tola életemet is szívesen odaadom. Üljön fel kend azzal sem jártam jobban, olyan émelygős volt kodását jövőben megakadályozzák. Mit akar legjobb paripámra, a Ráróra; egy másik jó ve az, hogy majd kifordult a belem tőle. No — tőlem? zetékre tegye fel kend ezt a bőrzsákot, a mely mondám — ha a ti fejedelmeitek szeretik az Sárkány nagyon hidegvérüen vette e megtáben 2000 arany van, még néhai boldog emlé ilyesmit, hát Isten hírével csak éljenek vele, én I madást, melyre különben el volt készülve. Sőt kezetű Bethlen Gábor és I. Rákóczy György pedig előhozatám a tarisznyámat, kivettem be ! magatartása se volt olyan szemtelen és kihivó, fejedelmek képeivel kiverve. Ez annyi pénz, lőle a kenyeret, szalonnát és a segesvári bics ' mint a bankárnál tett legutóbbi látogatásai alhallja kend, hogy ezt a kudni jószágot tízszer kámmal megebédeltem belőle. A tolmács mosolyogva nézte az én ebédemet | kalmával rendszerint lenni szokott. meg lehetne rajta venni. A vezetéken kívül vigyen magával még két dárdás legényt, nehogy és bemenve a sátorba, alkalmasint jelentést tett Nemcsak teljesen megőrzé önuralmát, de sőt a pénzt az utón elvegye valaki. Ezzel a pénzzel felőle a kámnak. nagyon komolynak is mutatkozott. Kevés vártatva egyszerre csak kinyilik a sátor pedig lóhalálában futtasson kend a tatár kám — Nos, fog ön felelni ? — folytatá Torontál Si után; mondja meg ő nagyságának, hogy az én ponyvája újra és kilépett alóla egy asszony-sze Ilonám nem eladó: azért csak úgy tekintem, mély, olyan aranyos és köves öltözetben, hogy mon, a ki néhányszor fel s alá járt a szobában mint hadi foglyot; küldöm a váltságdijat, ha azt hivém: ihol a mesebeli Tündér Ilona áll és aztán leült íróasztala mellé, a nélkül azonban, nem elégs szabja meg ő nagysága, a mint gon előttem! A fején csupa drágagyöngygyei és hogy képes lett volna magán uralkodni. — Bevárom, mig ön nyugodtabb lesz, — dolja és én kifizetem, csak drága leányomat bo kárbunkulussal ékesítve, a palástja aranynyal, csássa. Kend okos ember Bedő Áron, nem is gyöngygyei kivarrva, a lábain selyemnadrág és feleié Sárkány hidegvérüen; — és várni fogok érek reá a sok szóra: csak annyit mondok, kis hegyesorru czipellősök merő aranyból és mindaddig, mig szükséges lesz. — Akár nyugodt vagyok, akár nem, az telje hogy a leány nélkül vissza ne térjen kend, ha gyöngyből. Csak mikor az aranyos fátyolát fel vetette arczárói: ahajt akkor látom, hogy biz sen mindegy! Utolszor kérdem, mit akar tőlem. mindjárf Tatárországig menne is utána. — Torontál Simon, — feleié Sárkány, — egy — Megértettem nemzetes uram, — mondja az a mi drága Hona kisasszonyunk ! . . . Csak üzlettel akarom önt megkínálni. ugy elálmélkodtam rajta, mint a borjú az uj a székely, — és akképen teszek, a hogy meg — Nem akarok önnel üzletekről beszélni, sem kapun, hogy szóhoz sem tudok vala jutni. A mi van parancsolva. drága kisasszonyunk pedig, ki még szebb volt üzletet kötni! — kiáltá a bankár, — nekünk többé — Az Isten áldása járjon kenddel! talán mint máskor is, csakhogy egy kissé hal semmiféle közös ügyünk nincs és követelem, * hogy ön még ma elhagyja Triesztet és soha többé Várta, várta, mind hiában várta másnap, har ványabb, ekként szólalt fel hozzám : ide vissza ne térjen. — Menjen kend; jámbor Áron b$tyó, haza madnap kedves drága leányát. Torma Péter — Szándékozom elhagyni Triesztet, — viés mondja meg az én édes, kedves atyámuram uram. p Elvégre a negyedik nap estéjén egyszerre nak, hogy, a mint láthatja is, Istennek hála, szonzá Sárkány, — de nem akarok elutazni ad lódobogás verte fel az udvart és a tornáczon semmi bajom nincsen és nagyon jól érzem dig, mig eleget nem tettem kötelezettségeimnek várakozó öreg ur előtt, a galambbugos kapuban magam itten. Haza ugyan nem mehetek, mert az ön háza iránt. — Kötelezettségeinek eleget t e n n i . . . ön ? Ta feltűnt Bedő Áron porral bevont alakja, a veze ' az én drága uram, a felséges kám, nem hogy ték és két dárdás legény kíséretében; a lónak ezért a zsák pénzért, de még az egész Erdély lán vissza akarja fizetni, a mit tőlem kapott? — Vissza akarom fizetni a tőkét, kamatostól, és gazdájának egyaránt csüngőre állott a feje; országáért sem adna vissza. A váltságot is elmi eléggé mutatta, hogy igen gyengén érzik j viheti kend Áron gazda; mert az én drága ide nem számítva a hasznot, melyet... Torontál Sünön vállat vonított e váratlan magukat. Az öreg székely nehézkesen dobta le I uramnak van aranya és ezüstje elég, több mint ajánlat hallatára. magának a fejedelem ő nagyságának is. Isten magát lováról, mely nyerítve haladt az akol — Az önnek előlegezett összegek már be van nyílása felé, mialatt Bedő Áron a másik lóról nek ajánlom édes atyámuramat addig is, mig a pénzes bőriszákot emelte vállaira és görnyedve majd Tatárországból levelemmel megtisz- nak vezetve a nyeremény és veszteség számlá jára, — monda. — Ön nekem semmivel sem czipelte azt a tornácz felé, odavetve Torma 1 telném. Péter lábaihoz, hogy az arany súlya alatt csak — Utolsó szava ez a kisasszonyomnak, vagy tartozik, én semmit sem követelek öntől és felül állok az efféle nyomoruságokon. ugy döngött a padlat. hogy is szólítsam ? — kérdem.
SÁNDOR MÁTYÁS
A TATÁR KHÁN DULCSÁSZÁJA. Történeti adoma.
(Vége.)
Még nem érte el a Sajó vizét és Szerdahelyi az öreg ú r : már olyan nyugtalanító jelek mu tatkoztak a láthatáron, melyek atyai szivét nagy mértékben megdöbbentették. A csaknem nappalias holdvilágitás daczára hol itt, hol amott látszott fölgyúlni egy-egy tűzoszlop, mely rövidebb vagy hosszabb ideig festé vörösre a láthatárt. Minél jobban közeledtek a Mezőség felé, annál több menekülő emberrel találkoz tak ; mig végre egész csapatok érkeztek, magok előtt hajtva marháikat s rémült sietséggel hátu kon czipelve gyermekeiket s becsesebb porté káikat. Az öreg úr kérdéseire minden ajakról ugyanazon kiáltás felelt: jó' a tatár! Torma Péter azonban még mindig bizott abban, hogy a dulongó csordák a Sajó- menté től visszafordulnak; mert nem igen tudta elkép zelni, hogy e lovas nép az erdős és havasos részek felé induljon, hol kevés kilátása lehet a rablásra, de annál több a megszorittatásra, vagy épen a megsemmisülésre. Legvalósziríutlenebbnek tartotta pedig, hogy épen Vécs és Görgóny tájékát keressék fel, Erdély e két hegyi váráét, mely mindig erős örséggel szokott megrakva lenni, arra nézve, hogy kisebb por tyázó csapatokat véres fejjel űzzön vissza. Mindezek a szép remények füstbe mentek, még mielőtt Szerdahelyi elérte volna. Mert még nem volt éjfél sem, midőn az öreg ur szekerét egyszerre feltartóztatta valaki, egy kis erős em ber, a ki a gyeplős ló kantárát ragadta meg. A lovak visszahőköltek s a szekér egyszerre megállott. — No mi baj? — kérdi az öreg ur, ki a megállitót hirtelen nem ismerte fel ós reá kiál tott a kocsisra: — Vágj nyaka közé a gaz embernek ! A kocsis épen teljesíteni akarta a parancsot, midőn az útonálló a holdvilág felé fordította arczát és a gazda, valamint a kocsis egyszerre felismerték, hogy az nem más, mini Bedő Áron. Lassan és kétségbeejtően titokteljes arczczal közeledett gazdája felé, ugy hogy az öreg urnák minden hajaszála az ég felé állott ijedtében. — Mi az Áron gazda, talán valami baj van? — hebegi fogvaezogva az öreg ur. — Aj, bizony nagy baj van! —- feleié két ségbeesett hangon a székely ember. — Talán a tatárokkal találkoztak kendtek ? — Aj, bizony találkoztunk! — És talán elfogták a kedves gyermekemet? — kiáltja az öreg ur s már akkor lent is volt a szekérről, s vállánál fogva ugy megrázta a kis székely embert, hogy a feje majd lehullott a nyakáról. — Aj, bizony elfogták, — mondja a székely nagy keservesen. — Milliom forgós, lobogós ménkű! Hát ne potyogássá kend a szókat egyenként, hanem mondja el az egész dolgot, hogy történt ? — Hát, az bizony csak ugy, hogy mentünk, mendegéltünk s ahajt már át is szállánk a Sajó
612
VASÁRNAPI UJSAG
— És ha nekem nem tetszik önnek adósa maradnom ? — És ha nekem tetszik az ön hitelezője ma radnom ? E szókkal Torontál Simon és Sárkány farkas szemet néztek egymással. Végre most már Sár kány vonított vállat és így szólt: — Mindez csak frázis, üres frázis ! Ismétlem, hogy nagyon komoly üzletet akarok önnek ajánlani. — Ép oly komolyat, mint gyanúsat, ugy-e bár ? — E j ! nem most történnék először, hogy ön hozzám fordul ily üzletek.... — Mindez csak szó, üres szó! — viszonzá a bankár, visszavágván Sárkány arczátlan meg jegyzését. — Figyeljen rám, — monda Sárkány. — Rö vid leszek. — Ezt nagyon helyesen fogja tenni. — Ha ajánlatom önnek nem tetszik, szó se legyen róla többé és én távozni fogok. — Innét vagy Triesztből ? — Innét és Triesztből is. — Holnap ? — Még ma este. — Beszéljen hát. — Elmondom, miről van a szó, — viszonzá
38.
egy titkos irásu levél, melynek másolata a birto kában van, végre hogyan ismerte meg azon egyén házát, a kihez a levél czimezve volt. Hozzá tette, hogy ő és Zirone öt nap óta kémkednek, mi tör ténik, ha nem is e házban, legalább a környékén. Esténkint néhány ember gyülekezik itt össze, mindig ugyanazok és belépésük nem is történik valami különös óvatossággal. Azóta más galam bok is érkeztek s megint mások eltávoztak, vala mennyi észak felől jött s arra röpült vissza. E ház ajtaját egy öreg cseléd őrzi, a ki nem szí vesen nyit ajtót és gondosan felügyel a környékre. Sárkány és társa kénytelen volt nagy elővigyázatot használni, nehogy figyelmet ébreszszen. Daczára ennek, attól fél, hogy néhány nap óta gyanaksza nak rá. Torontál Simon kezdte figyelmesebben hall gatni Sárkány elbeszélését. Azon tűnődött ma gában, hogy mi igaz lehet mindebben, mert egy kori ügynöke épen nem volt megbízható ember és hogy végre is mikép gondolhatja Sárkány öt a dolog iránt érdekelhetni és mily módon húz hatna ő abból hasznot. Midőn az elbeszélés végére ért és Sárkány újból erősítette, hogy az állam ellen szőtt összeeküvés-
SZÁM.
18S5. xxxrt.
ÉVFOLYAM.
bankár, a ki nyilván többet akart volna megtudni, mielőtt valamire kötelezné magát. — Homályos'? — kérdé Sárkány. — Kétségkívül. Meg nyoma sincs benne a kézzelfogható bizonyítéknak. — Hát ez mi ? E szókkal átadta Torontál Simonnak a levél másolatát, melyet a bankár kíváncsian nézegetett. De a kryptografirozott szavak nem bírhattak előtte semmiféle értelemmel és semmi se bizo nyította, hogy oly fontossággal bírnak, a milyent Sárkány nekik tulajdonítani akart. Az egész ügy csak annyiban érdekelte őt, a mennyiben össze függésben állt kliensével, Sándor gróffal, kinek helyzete őt meglehetősen nyugtalanithaná azon percztől fogva, mihelyt a bankházánál elhelyezett tőkék azonnali visszafizetését követelné. — Nos, — monda végre, — az én véleményem az, hogy a dolog hovatovább mindinkább ho mályos. — Én pedig, ellenkezőleg, nagyon világosnak tartom, — viszonzá Sárkány, kit a bankár ma gaviselete legkevésbbé sem ejtett zavarba.
38.
SZÁM.
1885. xxxn.
ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI UJSAG.
mil-öbölbe vezet, hol ismét sok korallzátony van hat egészen apró szigettel. A német-spanyol konfliktusnak, mely jelen A kis szigeten körülbelül ötven apró faluban leg oly sokat foglalkoztatja a politikusokat, mintegy hatezer ember él, kik földmüveléssel tudvalevőleg Jap-sziget okkupácziója képezi es halászattal foglalkoznak. A kókuszpálmán alapját. E sziget a múlt számunkban részletesen kivül kitűnően terem banán, kenyérfa, jam, to ismertetett Karolina-szigetcsoport egyik legje vábbá taro, a Csendes-oczeán lakóinak legfőbb lentékenyebb tagja, egészen nyugaton. Hossza tápláléka, füge, dinnye, ananász, betel-dió s mintegy harmadfél mérföld, szélessége két mér más efféle. Az ugyanitt termő borsnövónyből föld. Talaj a rendkívül termékeny, őserdők ugyan (Piper metbysticum) készítik az igen kedvelt nincsenek rajta, azok helyét gyümölcsfa- és kawa italt oly módon, hogy az apróra vágott pálmaberkek foglalják el, de van rajta egy pár gyökereket fiatal leányok összerágják s azután közóp-nagyságu hegy (a legmagasabb 419 mé- tiszta vízbe vagy kókusztejbe teszik. A kész ital,
JAP-SZIGET A KAROLINA-SZIGETCSOPORTBAN.
613 láthatók, egy kis, körülbelül l/» méter átmérőjű darab elegendő több havi élelem megszerzésére. A többi mázsás kövek értéke óriási, rendesen csak dísznek tartják a községháza vagy a főnö kök palotái előtt; órtéköket nagyban növelheti az a körülmény is, hogy a benszülöttek apró csolnakaikkal az ilyet nagyon nehezen tudták szige teikre hozni. A községházakat rendesen vizbe épitik kőgátakra, hol az ellenséges támadásokat könnyen kibírják, mivel az egyes faluk rendesen ellensé geskedésben állanak egymással. Békés időben ez épületeket lakó- s háló-helyül használják a
A JAP-SZIGET.
MEGFEJTETTE ÖN MÁR E LEVELET ?
A TRIESZTI BÖRZE.
SÁNDOR Sárkány. De,—tévé utána körülnézve,— bizonyos ön a felől, hogy senki se hallhat meg benünket ? — On ugy látszik nagy súlyt helyez arra, hogy beszélgetésünk titokban maradjon, — monda a bankár gúnyosan. — Ugy van, Torontál Simon, mert ön és én magas állású férfiak életét fogjuk a kezeink közt tartani. — On talán igen, de én nem! — ítélje meg maga. Egy összeesküvés nyomán vagyok. Mi az összeesküvés czélja ? még nem tu dom. De mióta a koczka eldűlt a lombardiai sí kokon és a sadovai csatatéren, az osztrákok el lenségeinek könnyű a dolguk. Okom van hinni, hogy egy mozgalom van készülőben, kétségkívül Magyarország javára, és mi e mozgalmat a saját hasznunkra fordíthatjuk. Torontál Simon gúnyosan felelt: — Én semmi hasznot se várhatok egy össze esküvésből. — Talán mégis. — Hogyan? — Ugy, hogy azt feljelenti. — Magyarázza ki magát bővebben. — Figyeljen hát, viszonzá Sárkány. S ezzel elbeszélte a trieszti régi temetőben történteket, elmondta, hogyan kerített hatalmába egy postagalambot és hogyan jutott kezei közé
MÁTYÁS.
ről van szó, melynek titkát haszonnal lehetne értékesíteni, a bankár a következő kérdéseket in tézte hozzá: — Hol az a ház ? — Az Aquedotto-utczán 80. szám alatt. — Kié? — Egy magyar főúré. — Mi a neve ? — Zathmár László gróf. — Kik látogatják ? — Főleg két férfi, kik szintén magyarok. — Az egyik ? — Egy idevaló tanár. Neve Báthory István. — Es a másik ? — Sándor Mátyás gróf. E név hallatára Torontál Simon meglepetésé ben egy mozdulatot tett, mely nem kerülte el Sárkány figyelmét. A három nevet, melyet az imént emiitett, nem volt nehéz megtudnia, csak követnie kellett Báthory Istvánt, midőn haza ment a Corsio Stadionra és Sándor grófot, midőn visszatért a Delorme szállodába. — Ön láthatja Torontál Simon, — folytatá Sárkány. — nem haboztam önnek megmondani a neveket. Ebből meggyőződhetett, hogy nem szándékozom önt megcsalni. — Mindez nagyon homályos, — viszonzá a
— Megfejtette ön már e levelet. — Még nem, Torontál Simon, de meg fogom fejteni, ha az ideje elérkezik. (Folyt, köv.)
EGYVELEG. * Villámhárítók emberi testen. Egy Delang nevű feltaláló emberi testre alkalmazandó villamléáritókra nyert szabadalmat oly egyének számára, kik hivatásszerüleg foglalkoznak " villamgépekkel. E vil lámhárító erős rézsodrony, mely a háton a sarkokig nyúl s oldalsodronyokat bocsát a karok felé. A tal poknak érczből kell lenni, hogy a villamosságot a földbe vezessék. Hasonló szerkezetű esernyőket is sikerült készíteni. * New-York kikötőjében az úgynevezett pokol kapuját, mely a hajózást rendkívül megnehezítette, most >rakarock» nevű uj robbanó-szerrel akarják szét rombolni. E szer di-nitro-Lenzolból készül s 226,000 font dinamit erejű mennyiséget helyeznek el az ak nákban a szikla alá, rézhengerekben. A nagy robban tás előkészületei már egy hónap óta folynak B minden felé apró vasutak s különféle gépek láthatók. A rob bantást villamszikrával fogják eszközölni. * Az Egyesalt-államokban a múlt évben 131,000 hirlap jelent meg, 1600-al több, mint 1883-ban. Kü lönösen rendkívül nagy a szaporodás a nyugoti álla mokban ; Illinoisban ezernél több jelenik meg, mig New-Yorkban csak másfélezer.
FŐNÖKÖK ÉES KŐPENZEK A JAP SZIGETEN.
ternyi), melyek vulkanikus talaja sűrűen borított bokrokkal, harasztokkal s füvekkel. Egy keskeny földszoros móg e kis szigetet is két félsziget jel legű darabba osztja; a nagyobbikon (Rul) a he gyeken kivül van igen termékeny ós müveit sík ság, mely egész a déli csúcsig terjed; a kiseb bik (Tomii) benseje bokrokkal telt fensik s e mellett van egy fél mérföld széles lakott part vidék. A két félszigettől északra még két kis hegyes sziget, Torci ós Ronno, s köröskörül meglehetős széles korallzátony van, melyeken át csak egy pár helyen vezet csatorna a sziget hez ; a csatornák közt legfontosabb az, mely a délkeleti oldalon a két félszigetet elválasztó To-
mely tejes theához hasonlít, szappanos viz izü, de mivel nagyon husit, itt az egyenlítő tőszom szédságában épen nem megvetendő. Nem sze szes ital s mindenesetre kárhoztatandók a misz • szionáriusok, kik ez ártatlan italt üldözik s he lyette a pálinkát terjesztik. A lakók sötétszinü erőteljes emberek, ügyes hajósok s mint a Karolina-szigetek többi lakói, igen barátságosak. Egyik nevezetes sajátságuk, hogy az 50 mérföld távolságban levő Palavszigetekről nagy kerek, malomkövekhez hasonló átlyuggatott köveket hoznak, melyek náluk a pénz helyét pótolják. Az ily sárgás mészpát anyagú pénzdarabokból, minők képünkön is
fiatal nemzedék számára. A háborúk különben nem igen veszélyesek, legtöbbnyire csak egy mással szemben táboroznak, rengeteg sokat kiabálnak, azután békét kötnek, a győző a nagy kövekből kap egyet vagy kettőt. A kisebb szi geteken lakó embereknek fegyverük sincs. Öltözetük nagyon egyszerű. A férfiak csak övet viselnek, a nők egy kis, a csípőtől legfölebb térdig érő lombszoknyát, sokszor azonban töb bet is egymás felett; némelyiknek európai ru hadarabja is van, ékessége annál több. A gyer mekek mind csupaszon járnak. Házaik eléggé csinosak és kényelmesek, a községházakon dí szítések is látszanak, azonban mindenikben tö-
614
VASÁENAPI ÚJSÁG.
ó8. SZÍM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM.
mes és udvarias volt. Hivatalában vagy otthon erősítéseket vitt a veszélyben levő pontra s in akár dolgozott, akár megérdemelt nyugalmát tézkedett a jobb szárny védelméről. Mikor a élvezte, ha a szobába nő lépett be, tartozott le roham kiadta dühét, rendeleteket adott ki a hol gyen az bár legközvetlenebb környezetéhez, a napi napra, tábori ágyára vetette magát, s két tábornok mindig udvariasan felállott és tiszte perez alatt mély álomba merült, melyet csak a letteljes állásba tette magát. Családtagjai iránt hajnali tüzelések szakítottak félbe. (Folyt, köv.) sem lehetett soha egy ingerült szavát hallani. Soha jobb családapát, mint Grant tábornok volt, nem lehet képzelni. És ez a született hazafi, ez a tetőtől talpig LENGYEL VENDÉGEINK AZ ORSZÁGOS katona, lényegesen a béke embere volt. Jellemzi KIÁLLÍTÁSON. ezt a vonását a következő adoma is. Egy filaVan egy zengzetes szava «honi» nyelvünk delfiai quaker találkozik egyszer egy hivatalnok APRÓ VONÁSOK GRANT TÁBORNOK barátjával s megszólítja őt: — Barátom, megyek, nek, egy méhben foganva a fáklyafüsttel és a ÉLETÉBŐL. hogy Grant Ulisses elnökségére adjam szavaza Bíkóczi-indulóval. Nincs a Ballagi hires dikÉszak-Amerika nemrég elhunyt egykori tomat. czionáriumának, séma Fogarassy- Czuczor-féle elnöke és nagy katonája életéből most egyik — Örvendek rajta, — feleli az, — de hogyan szótárnak többször hajtogatott és ejtegetett igetáborkari tisztje, ki kilencz évig volt körülötte, történhetik, hogy egy quaker egy katonára tője; csak hallgassák meg, mint harsan, süvölt közöl egy angol folyóiratban érdekes vissza adja szavazatát ? és ordit fel egyszerre tízezer jó magyar torok emlékezéseket, melyek tiszteletet érdemlő meg — Oh! — feleli a quaker, — épen azért sza ból az érzelem és a lelkesedés különféle skálá világításba helyezik e nagy férfiú jellemét, kinek vazok reá.Véleményem szerint a háború akkora ján. Ismeri e szót a botokudoktól az aztekekig, az Egyesült-államok oly sokat köszönhetnek, s átok, hogy egy érző ember sem fontolgathatja az Adriától a Balti-tengerig a világ minden kinek mégis annyit kellé tűrnie a rágalom nyel káros következményeit^ a nélkül, hogy a béke polgárosult és polgárosulatlan népe, s ha ven vétől. Eitka ember van, kinek élete oly gazdag emberévé ne legyen. Én tudom, hogy Grant déglátogató jő hozzánk, a kinek csak legcseké lenne kalandos élményekben, s ki annyira meg tábornokot tapasztalatai soha sem fogják en lyebb jogezime is van a szives fogadtatásra, közelítse a régi hősök mesés nimbuszát. Egy gedni, hogy elnöksége alatt háborúba vigyen bizonyára magával fogja vinni pakktáskájában szerű tisztből emelkedett a köztársaság fővezé bennünket! szótárunkból ezt a szót is, mely a kiállítás révé, mely állásából az elnöki székbe ültette a És ebben igaza is volt. Grant tábornok megnyílta óta annyiszor és oly sokfélekép hang közbizalom, honnan újra keserű bukását idéz mindvégig a béke embere maradt. Ugy a virgi zott fel : «Éljen!» ték elő a közélet esélyei. Alacsony születése niai ügyben, midőn a Spanyolországgal kitörni «Zsivio», «nazdar», «evviva», «vive», «cheer», daczára oda emelte sorsa, hogy királyok állja akaró háború veszélye fenyegetett, mint az «hoch», «niech zije» s mindaz, a mi az euró nak födetlen fővel mellette, s a mi még fokozza Angliával való összekoczczanásban, Grant min pai nyelvek bábeli sokféleségében synonim életpályája rendkivüliségét, kinos és szomorú dig a békés rendszabályok szószólója volt. Jel található, milyen silány surrogatumok vagy betegsége s bátor halála ama nemzetnek kebe lemző e tekintetben, hogy a tábornok európai tok ti mind a mi egyetlen «éljen »-ünk mel lében, melyet örökre adósává tett. utazása alatt is mindig visszautasította a csa lett, melyet oly utánozhatlan ejtéssel lök ki Szerény, tartózkodó, hallgatag természete az patszemlékre való meghívásokat, azzal a meg magából a torok, kezdve az első akczentus «amerikai Sphynx», meg a «hallgatag Ulis- jegyzéssel, hogy elég katonai gyakorlatot látott puskalövésszerü sebességén, a mint akrobatái ses» nevét vivta ki számára. Igaz, hogy mint már, s most jobban éideklik a béke és jóllét tánczczal lejt végig az «e» és «é» között kifeszí Shakespeare katonája, sohasem «viselte száján képei. tett kötélen, hogy végre hullámos kecsesei hin kardját*, de azért társaságban mindig közlé Semmi sem mutatja szive érzékenységét ugy tázzék meg a középső folyó betűk lágy ivén. keny és kellemes elbeszelő volt. Nyilvános mint az a körülmény, midőn Shiloh-ban, egy Vagy mint a csikósgazda dobja ki karikását beszédektől mindig irtózott, s ha beszélt is, be kivívott ütközet után, néhány percznyi alvás hangosan pattogatva, hogy aztán kígyózó tekeszéde mindig rögtönzött volt, abból az egy czéljából egy kunyhóba tért, s a sebészek ott rülettel rántsa^ vissza újra a végére akasztott szerű okból, mert tanuló-kora óta sohasem hajtották végre a sebesültek tagjainak amputá éles csapót. «Éljen!» — Kófcázzuk le az elröp volt képes egy leirt mondatot emlékezetébe lását. A tábornok oly kínosnak tartotta e lát pent kiáltást s himnusz lesz belőle. vésni. Annál folyékonyabban irt, még beszélge ványt, hogy azt mondta: kiállhatatlanabb mint De hagyjuk az elmélkedést. Ha francziáink tés közben is, soha sem akadt meg egyetlen az ellenség tüzelése, s nem sokára odahagyta, elmentek — annál több ok van arra, hogy él kifejezésen sem, és ritkán tett kéziratában javí egyetlen menhelyét is, s inkább a vihar köze jenek hát a lengyelek! Escalier, Berardi, Claitásokat. Irálya világos, cziczoma nélküli, de ve pette a szabad ég alatt töltötte az éjt, szakadó rin, Pozzi, Delibes, Gouzien, Lichtenstein he lős volt, s figyelme oly nagy, hogy semmi sem záporban egy fa alatt ülve, semhogy ember gyes szakállai, mely 3k a párisi szfenopogon-klub zavarhatta, a mi a táborban vagy a harcztéren társai kínlódásainak tanuja legyen. ismertető jelei voltak, a felkunkoritott bajusz • történt. Néha tele volt sátra csevegő, nevetgélő Egyébiránt mindig kész volt a legközönsé szál együtt letűntek a láthatárról. De a szfeno tisztekkel, s ő a társalgás legnagyobb zaja kö gesebb katona módjára venni ki részét a fára pogon-klub (ezelőtt «acutriches» s mindkettő zepett ült le asztalához s irta meg a legfontosabb dalmakból. Rendesen azokéhoz hasonló könnyű annyimint: hegyes szakáll) olympusi összejöve jelentéseket. Ha a társaság csitítgatta egymást, kék zubbonyt viselt. Egész napi lovaglás után telein, melyeket minden hóban tart, s melyeken rendesen ő volt az, a ki kérte, hogy ne hagyják is gyakran feküdt a puszta földre le aludni, a a Berardi által szerzett pajkos himnusz játsza félbe a beszédet. legkényelmetlenebb helyeken, takaró nélkül. Ily a főszerepet, bizonyosan meg fog emlékezni Tanulmányai tekintetében átalában balul esetekben rendszerint valaki virrasztott fölötte még Budapestről. Ha egyéb nem, kézzel fogható ítélik meg Grant tábornokot, s nem ritkán ve mig elaludt, s aztán egy köpenyt borított testére. emlékeztetőik lesznek erre nézve azok a csikós tették szemére, hogy csak nagyon is fogyatékos Kevesebbet evett, mint bármely alárendeltje, öltözetek, melyeket néhány könnyüvérü franismeretekkel bírt, a katona közepes műveltsé néha oly keveset, mint egy madár. Bor ritkán czia a békéscsabai kiállításról rendelt meg gével s meglehetős közönynyel a tudományok és volt látható asztalán, rendes itala hideg viz magának. művészetek iránt. Mindez alaptalan föltevés, volt. Csak néhány perczet töltött asztalnál, s Távoztak-e ily kellemes benyomásokkal tő mert tény az, hogy Grant tábornok igen jó ta többször egyebet sem vett magához egy csésze lünk a lengyelek is — nem tudjuk, de a «Kol nuló volt, különösen az exact tudományokban. kávénál, kevés száraz kenyérnél vagy egy pár dus diáko «Ich setz den Fall» kuplet-ját bizo A mennyiségtanban például 10-dik volt 52 gyümölcsnél. nyára magokkal vitték emlékül; eleget boszanosztálytársa közt, a tájkép-festésben pedig osz Dohányzási szokása azonban csakugyan histó tották vele a katona-zenekarok, kik más eléggé tályának felét megelőzte, s teljes életén át sok riai emlékezetességü, s mindaz, a mit erre nézve «gutgesinnt» lengyel ária híjában, erre gyújtot előszeretettel viseltetett a festészet és más mű forgalomba hozott róla a fáma, megfelel a való tak rá mindannyiszor, valahányszor csak fel vészetek iránt; szerette a színdarabokat, ismerte, ságnak. A wildernessi csata második napján tűnni látták a kiállítási korzón azokat a selyemnagyjában legalább, a klasszikusokat, figyelem huszonnégy erős szivart szitt el. Bendesen az kaczabajkás, bő nadrágos, kócsagtollas alakokat. mel kisérte és olvasgatta az irodalmi terméke elszívott szivarok mennyisége összefüggésben Azok a drága forgók, mentekötők, boglárok ket, 8 átalában szerette a kiváló egyének társa állott az alkalom ünnepélyességével, s ha reggel és lánczok a daliás nemes alakokon Matejkó ságát, bár ő maga nem tartott igényt oly isme kiindulva zsebei szokatlanul meg voltak tömve hires történeti képeit juttatták eszünkbe; noha retekre, melyekkel nem birt, csak a zenében szivarokkal, ugy ez azt jelentette, hogy az ellen a festői diszöltöny alól is kivillant néha a volt igen kezdetleges tájékozottsága, mely nem ségnek nehéz napja lesz. professzor és a nyárspolgár, valaminthogy mi terjedt túl egynehány népszerű nemzeti dal Mint katona alapos ismerője ós tanulmányo nálunk se mindenki mágnás, a ki ünnepélyes ismeretén. zója volt a terep-viszonyoknak. Bitkán tévesztett alkalmakkor aranyos diszmentét borit vállaira. A Eichmondban és Petersburgban tartott el egy utat, s ha mégis tette, csaknem babona Különben nem épen humor nélküliek a mi csapatszemlék alkalmával egy brigadparancs- ságig idegenkedett attól, hogy visszaforduljon, lengyel barátaink, bizonyság rá a jó öreg Gaynok kedveskedni vélt a tábornoknak azzal, nyenkor, hogy az eltévesztett utat elérje, inkább dziz, hosszú szakállával, táblabírói kinézésével, hogy a katonabandát estebéd alatt kirendelte, árkon-bokron keresztül törtetett, vargabetűket Zichy Jenő gróf örök mosolyú arczától balra így folyt ez két estén át, mig végre a harma csinált, hegyen-völgyön átkelt, semmint kiin képünkön — a ki tűzkárbiztositási igazgató ós dikon a tábornok megjegyezte; «Észrevettem, duló pontjára visszatérjen. Oly lovas volt, hogy tűzoltó-parancsnok egy személyben. S ha még hogy az a banda mindig akkor kezd el «lár akár reggel, akár éjjel ült lóra, egyaránt frissen azt is hozzáveszszük, hogy ez a valódi anti mázni*, mikor én leülök és beszélni akarok.» nézett ki. Tökéletes egészsége mellett alvását démona a tűz ős elemének voltaképen, hat Természetesen egy segédtiszt rögtön intézke akarata alá tudta rendelni, de mindig azon volt, vannégy éves kora daczára — maga is csupa tűz ! dett, hogy a bandát elhallgattassa, a mi ugyan j hogy huszonnégy órából nyolczat pihenésnek Ott virit mindjárt Muchnacky, a lembergi al nehezen ment, mert a tambur-major egyátalán ! nem akarta megérteni a dolgot, s ragyogó sze- i szentelhessen. Természetesen ez a szabálya nem polgármester ifjú arcza is, szőke kecskeszakállával, a reichsráth nagy befolyású képviselője, mekkel ütötte dobját, a nélkül, hogy ügyelt I ritkán szenvedett kivételt. 6-ika éjszakája, a wildernessi ] 1869 május s elénk tipegni látszik a sorból a krakói pol volna a csititgatásra. Végig kellett hallgatni a ! darabot s csak azután foghattak hozzá a kölcsö- ! csita második napja, válságos jellegű volt. j gármester, Szlachtovsky kedélyes alakja is, kissé A jobbszárny ellen kétségbeesett rohamot intéz- i olyformán, mintha a középkori portyázó csapa nös magyarázásokhoz. tek. Seymour foglyul esett s nemsokára roppant : tok kalandozásainak válságos napjaiban, sebté Nők társaságában a tábornok rendkívülfigyel- zavar támadt a hátráló sorokban. A tábornok ' ben magára rántott hivatalos jelvényekkel ve-
38. 8ZAM. 1885.
xxxii. ÉVFOLYAM.
615
VASÁRNAPI UJSAG
mérdek a féreg. Dolgos nép, kosarakat, sző nyegeket fonnak növényekből, különösen pandanus levelekből; némelyek agyagedényeket s faszerszámokat is készítenek; legügyesebbek azonban átalában a csónakok készítésében. Kellő vezetés mellett e szegény, de jóravaló nép könnyen elsajátíthatja az európai művelő dést, de kérdés, hogy ez hasznára lesz-e avagy a nagy változás nem fogja e kiölni őket is, mint a Gsendes-oczeán számos más lakóit ?
A krakkói vár a Visztula felől.
A királyi lak a krakkói várban.
zetne a tanácsteremben, a rend és a béke fentartására irányuló intézkedéseket. Ott látjuk Báth főpolgármester megett dr. Zoli Frigyes krakkói egyetemi tanárt, a jeles romanistát, (akadémiai tag, kormánytanácsos, városi tanácsnok; több egylet elnöke s a krakkói párt egyik vezérpolitikusa) tőle jobbra a máso dik díszruhás alak dr. Straszewslci Mór, szintén krakkói egyetemi tanár; dr. Estreicher Károly, a Jagelló egyetemi könyvtár igazgatója, dr. Kasparek Ferencz egyetemi tanár, Gluzinki a lengyel nemesek typikus alakja. Az ifjabb generatióból Usiewicz Sándor a Bem-ünnepélyen s most is a lengyel ifjúság vezetője. Petőfi len gyel életrajzirója, a ki a Petőfi szobornál a len gyel szónoklatot tartotta, dr. Finkel Lajos jeles történetíró, továbbá Löwenstein az irói kör bankettjén nagy feltűnést keltett ifjú szónok, Luzinski,Lilién,Marcsewskis a fiatal irói nem zedék több tagja; a budapesti lengyel körből az elnök Stempien, a titkár Madurovics' és többen. A lengyel vendégek e vezéralakjai mellett láthatjuk képünkön Báth Károly főpolgármestert Gerlóczy polgármestert, a kép baloldalán pedig a kiállítási igazgatóság tagjait: Schnierer Gyulát, Balogh Vilmost, Toldy Ferenczet, Dr. Szalay Lászlót stb. Kik jönnek a lengyelek után — nem tud juk; éljeneink mindenesetre, készenlétben fog nak állani. De a testvérnemzet megérdemli, hogy apró éljeneink papírpénzét, melynek ná lunk a kiállítás alatt tudvalevőleg kényszer kurzusa van, most, a józanabb napokban, a tartós barátság és politikai rokonszenv érczére váltva küldjük vissza nekik.
AZ ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁSRÓL. Bosnyákok és he rezegő vinaiak a kiállításon. A nagyszámú boszniai és herczegovinai küldöttség tagjai közül, kik a király előtt Pozsegban tisztelegtek, negyvenhetén e hó 15-ikén Budapestre érkeztek, hogy a magyar fó'várost és az országos kiállítást meg tekintsék. E társaság tagjai — vezetőjük Hörmann kormánytanácsos — kevés kivétellel mohamedánok, és sok előkelőség van köztük. Az indóháznál Szent györgyi Imre, a boszniai csarnok rendezője fogadta őket, és egyenesen a kiállítás területére a Dobos vendéglőbe vezette, hol a mohamedán szokásnak és ízlésnek megfelelően elkészített ebéd várt reájuk. Ebéd alatt számos felköszöntőt mondtak a vendégek a magyarokra, Magyarországra és a kiállítás rende zőn e. Ebéd végeztével az iparcsarnokban tettek na gyobb sétát, majd Szentgyörgyi vezetése alatt Matlekovics Sándornál tisztelegtek és onnét vis zajövet megtekintették az állatkertet, a honnét este 7 órakor ismét visszatértek a kiállításra. A városban is igyekeztek mindent megszemlélni. A tapasztalt szíves fogadtatás nagyon meglepte őket s nem győzték eléggé köszönni.
Nevezetes vendéget hozott a ki állítás fővárosunkba. A hires báró Bach Sándor ez, az abszolutizmus nagyhatalmú minisztere, ki még a ta vaszkor kijelentette egy magyar láto gatójának, hogy nagyon fölidézte kí váncsiságát, a mit a kiállításról és Budapest emelkedéséről hallott és ol vasott. El is jött e napokban. Megérkezéséről nem tudott és nem beszélt senki. Nem is ismerik itt szeiaélyét. Minden bizonynyal azok közé a látogatók közé tartozik, kikre a kiállításnak, Magyarország fővá rosának nagyon mélyreható tanulságot kellett tennie. A kiállítás látogatottsága a szép őszi napok alatt folyvást igen élénk. A vidék utazási kedve egyre tart; a vasúti szállítási árak olcsóbbá tétele sem tévesz tette el hatását. A vasutakon naponkint legalább 10,000 utas érkezik a fővárosba. Az őszi nagy gyümölcs-kiállításon, mely októ ber második felében nyílik meg, az erdélyi gyümölcs fajokat lehetőleg teljes gyűjteményben akarják bemu talni. A gyűjteményt az erdélyi gazdasági egylet állítja össze. Fölhívást intézett az összes erdélyi ter melőkhöz, küldjenek be terményeikből mennél többet. Minden fajból három-öt példányt. A gyümölcsöket, gondosan csomagolva, október 5—10 ik napjai közt kell beküldeni az egyletnek, mely maga viseli a szál lítási költségeket Kolozsvártól Budapestig. Élő halak. A mezőgazdasági csarnok halászati osztályában üveg-aquariumokban kiállított élő halak a vízvezetéki vizet és az ott kifejlett hőséget nem sokáig birták ki, ugy hogy e kiállítást több ízben meg kellett szakítani. Első izben a tavaszi, majd rö vid megszakítás után a nyári halak voltak kiállítva. Az aquariumok most ismét üresek, de e hó vége felé megnépesülnek újból az őszi kiállítás úszóival, mely ugy a tavaszi, mint a nyári kiállításnál gazdagabb és érdekesebb lesz, a mennyiben az összes tartányok el lesznek foglalva. A felsőmagyarországi halászegylet felügyelete alatt álló iglói állami haltenyésztő összes halfajaiból korszerint csoportosított gyűjteményt állit ki. Gróf Migazzy Vilmos ez alkalommal is hal tenyésztésünk különlegességeit fogja bemutatni, ne vezetesen az apró piros pettyes amerikai szemlinget, a szivárványos pisztrángot, az óriási aranyhalhoz ha sonló aranyorfát, a tavi szemlinget, arany ezompót és a pikkelytelen pontyot. A kiállítási panoráma, melyben most hazai für dőink képeit láthatja a közönség, a kiállítás után is i állandóan fönmarad, a hazai történelem nagy moz| zanataít ábrázoló képekkel fogják gazdagítani. A tu] lajdonos részvénytársaság a képek festésével Lehmann j Mórt, a népszínház festőjét bízta meg s kívüle még Innocent Ferencz fiatal festő fog több nagyobb képet festeni. Az első képet is ez utóbbi készíti a ez a ko ronázást fogja ábrázolni, a tátrafüredi képekhez hasonló nagyságban. A kép hátterét a néptömegen kivül a lánczhid és Buda látképe fogja képezni, elő téren pedig a király lesz látható negyven tagú lovas kíséretével. Ezen kivül még több kép van tervben az utolsó évszázad történetéből.
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Regények. Az Athenaeum-tarsulat kiadásában egyszerre három regény jelent meg. Kettő közülök eredeti és mind a kettő női Íróktól. Beniczkyné-Bajza Lenkétől és Gyannathy Zsigánétól, kiknek működése állandó szépirodalmunkban és a közönség s kritika
élénk figyelme kiséri. Beniczkyné uj regénye 'Az első nyom,' egy kötetben ára, l frt 20 kr. (iyarmathy Zsigáné a Kalotaszeg-vidéki életből merítette uj regénye tárgyát s czime ÍAZ ifjú pap,» szintén egy kötet, ára 1 frt. A harmadik regény • Ronufonék sze rencséje,* Zola Emiltől, Tarnay Pál fordításában. A hires naturalista írónak kevésbbé erős naturalista bélyegű regénye. Tehát a kiváló irói előkelőséget, a hatalmas leiró képességet, melylyel Zola oly nagy mértékben rendelkezik, zavartalanabbul engedi élvez ni. A nagy kötet ára 2 frt. Magyar kisvárosi élet, történeti tanulmány, irta és kiadta Mikulik József. Megjelent Rozsnyón, Kovács Mihály könyvnyomdájában. A 295 oldalra terjedő történelmi tanulmány Rozsnyó város életét adja elő, 1526 tói 1715-ig, kiterjeszkedve a történelmi esemé nyek mellett, melyekből Rozsnyónak bőven kijutott, a város társadalmi, művelődési és közigazgatási viszonyaira is. Méltán czimezi a szerző 'Magyar kis városi élet» nek könyvét, mert a gazdag anyag vissza tükrözi Rozsnyó életében egész hazánk e korbeli múltját. De egyszersmind egy darab sötét középkort is megismerünk belőle, a jobbágyság, a nép szomorú sorsát, melyet a földesúr oly föltétlenül intézett, hogy még vallási meggyőződésén is uralkodott. Érdekes a német ajkú város magyarosodása is, mely egy rövid század alatt befejezést nyert. Mikulik nagy szorga lommal gyűjtötte össze az adatokat, s a legjobb érzék kel dolgozta föl arra nézve, hogy a kor festése minél jobban kiemelkedjék. Az érdekes munkához van csatolva több régi okirat hasonmása, Rozsnyó XVIII. századbeli képe egykorú rézmetszet után, stb. Végül pedigszámos, eddig kiadatlan okirat szövegét is közli. A könyv ára 2 frt 50 kr. és megrendelhető a szerzőnél. Tompa összes költeményeiből, Méhner Vilmos kiadásában ujabb négy füzet hagyta el a sajtót, s ezekkel együtt tizennégy füzet van már a közönség kezei közt, két teljes kötet. A harmadik kötet a 14-ik füzetben kezdődik. Az uj fűzetek a dalok, ódák, románezok, balladák közlését fejezi be, a harmadik kötet pedig a balladák és költői beszélyek közlését kezdi meg. A második kötethez harmadfél ívnyi nagy becsű jegyzetek csatolvák Lévay Józseftől, ki e kiadást i sajtó alá renlezi. Egy-egy füzet ára 35 kr. A mezőgazdasági válság kérdése, irta dr. Gaál Jenő képviselő, ki a közgazdasági kérdésekben gyak ran és szakképzettséggel szólalt föl az országgyűlésen is. E most megjelent terjedelmes füzet előadói mun kálat, mely az október havában Budapesten tartandó gazdasági kongresszusra készült. A mezőgazdasági válság egész terjedelmében és számos statisztikai adattal van benne tárgyalva. Magyar államszámviteltani kérdések és fele letek kézikönyre, irta Somogyi Zsigmond, m. k. pénzügyi számtiszt. A számvevőségi tisztviselők vizs gáira előkészítő könyvül van szánva, magán tanu lásra, s azért szerző az eddig megjelent államszámvi teltani munkáktól eltérő rendszerben, kérdésekben és feleletekben állította össze. Szombathelyit jelent meg, özv. Seiler Henrikné kiadása, s ára 1 frt 30 kr. A paedagogiai encyclopaediából, a nevelés tudo mány szótárából, melyet Várady Károly szerkeszt, a 17 ik fűzetet bocsátotta közre az Athenaemn-társaság. A «rajzoláa» szótól a uszámtanitási-ig terjed tartalma. Ára egv füzetnek 30 kr.
616
VASÁENAPI ÜJSÁG
A szent-István-társulat n a p t á r a már megjelent. gresszus figyelmét. A kongresszus programnrjának Terjedelmes és sokféle tartalma, gonddal szerkesztve. egyik leglényegesebb pontjára : a bányász-egylet ala Budavár 1686-iki visszafoglalásáról is közöl czikket kítására s arra, hogy té\ es az az állítás, mely nyers és számos rajzot; ismerteti az országos kiállítást, vasban túltermelésről szól. Statisztikai adatokkal mu több képpel, a budapesti gyermekmenhely-egylet tatja ki, hogy termelésünk értéke húsz millió frt, de a István-telki iparos és kertészképző intézetét, stb. behozatal mégis tizennégy milliót képvisel. Pedig ha fölhasználnék anyagunkat, a behozatal fölöslegessé Ára30kr. A nemzeti színházban Shakespeare római tárgyú válnék. Aztán a fölolvasások következtek. Dr. Szabó József egyetemi tanár «Selmeczbánya geológiai tör tragédiái közül 'Antonius és Cleopatra* került ténetéről, értekezett. Solcz Vilmos bánya-akadémiai játékrendre a múlt héten, Szász Károly fordításában. tanár a folyton működő víz-gáz fejlesztő gépet ismer Több év előtt már játszották, de csak egyszer adták tette, melyet Farbakyval együtt szerkesztett. Előadá elő. Jókainé nyugalomba lépte után nem is volt alkal sát mathematikai s khemiai fejtegetésekkel kisérte. I Ezzel vége volt az első napi ülésnek, mely után két mas erő Cleopatra személyesitésére. Most Jászai órakor lakoma következett Dobos vendéglőjében. Mari asszony tanulta be a szerepet, e nagy becs- A másnapi ülésben több felolvasást tartottak. Az első a vágygyal biró művésznő, ki a nyáron Parisban tanul Kuppelwieser Ferencz neu-joachimsthali akadémiai mányozta a legkitűnőbb franczia művésznőket. Cleo- tanáré: «A bányászat az antwerpeni kiállításon.* Utána Pálffy József bányabiztos lépett a fölolvasó patrája a legerőteljesebb diámai alkotások közé tar asztalhoz s «Erdély aranybánvászatáról. értekezett. tozik. Az egyiptomi királynő emésztő heve is lángolt Ismertette az erdélyi bányákat, melyeknek homályos játékában, mely minden izében gondosan dolgozott. története a rómaiak idejére vezethető vissza s rámu A közönség a legnagyobb elismeréssel méltányolta tatott az ottani bányászat hiányaira. A harmadik föl a művésznő játékát. Antonius szerepe Szacsvaynak olvasó Obach Theobald mérnök volt. A drótkötélpá lyát ismertette, melyet a kincstár Vajdahunyad, jutott; eredetileg Nagy Imrének volt szánva, ki azon Gyalár és Vadu-Dobri közt épített, harmincz kilo ban gyöngélkedik. Szacsvay, ki most van fejlődésé méternyi hosszban. Stieber Venczel «A kátrány- és ben, nem adott teljes drámai alakítást, de adott oly ammóniák-termelésről, szólt. Délután a bányászrészleteket, melyek gyors fejlődését örvendetesen egylet megalakítása végett gyűléseztek, s megvitatták és elfogadták az alapszabályokat. Többen azonnal be bizonyítják. iratkoztak az egyletbe. A budai színkörben e hó 16-án végződtek az Az utolsó ülés e hó 16-án volt, szintén szakszerű előadásoka «Háromcsőrű kacsával". A színtársulat, előadásokkal, Noth F. bányaigazgató a magyaror melyet Feleki Miklós szerződtetett a múlt őszszel a szági petróleum-kutatások eddigi eredményét fejte várbeli színházhoz, s mely a nyáron oly válságon gette, Kerpely Antal miniszteri tanácsos a hazai vas ment keresztül, szerteoszlott minden irányba. A vár ipar állását ismertette, végül pedig Frics János, a beli színházban októbertől a kezdve már a nemzeti Ferdinánd-vasut mérnöke magyarázta bányamérő színház és népszínház tagjai fognak fölváltva játszani. műszerét. A felolvasások után elhatározták, hogy a kongresszus költségeire begyült pénz el nem költött A városi közgyűlés e hó 1 7-iki ülésében elhatározta, részét a bányász-egylet alaptőkéjéhez csatolják. A leg hogy a várszínház egy évi próbaidőre a két színház közelebbi kongresszus helyéül Bécset tűzték ki. nak adassék át 15,000 forint évi segély mellett. A kongresszus tagjai ezután kirándulásokra indul ták két csoportban; egyik ment a felsővidék, a má sik a déli vidék bányáinak megtekintésére. Amazok KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEI. A magyar tud. akadémia elnöki székét Trefort először Selmeczbányát tekintették meg, emezek pedig Ágost közoktatásügyi miniszter a szünidő utáni első Resiczát. közös ülésen, október hó 5-én foglalja el nagyobb je A Petőfi-társaság a nyári szünetek után e hó lentőségű programm-beszéddel. Ugyanekkor fogják 13-ikán tartotta első felolvasó ülését, nagy hallgató bemutatni a szeptember hó végével lejáró akadémiai ság előtt az akadémia kisebb termében. pályázatokra beérkezett pályamüveket is. Az akadé Az elnöklő Komócsy József legelőször is Tóth miánál ugyanis az ezelőtt deczember utolsó napján I Endre halálát jelentette be, továbbá, hogy Ege Miklejárt pályázatok határideje ezentúl mindig szeptem I lós kőszegi lakos 200 frtos vasúti részvényt hagyott | a társulatnak. Az első fölolvasó is Komócsy volt, ber utolsó napja, hogy a megbirálásra több idő ! bemutatván Petelei István «Mali. czimű rajzát, mely jusson. ben élénken festi egy agg leány élettörténetét. Ábrányi A közművelődési egyletek kongresszusa ügyé Emil pedig «Bogár a hóditó kezén, czimü nagyobb ben előleges tanácskozás volt e hó 14-ikén. Mintegy költeménynyel aratott tetszést; ép ugy Tolnai Lajos • Az utolsó rév. czimű elbeszélésével. Kiss József hatvanan jelentek meg, köztük az erdélyi közművelő I "Nápolyi emlékek, czimű költeménye egy nápolyi dési egylet részéről gr. Bethlen Gábor elnök, Felméry | temetést ir le, mely a költőt mélyen meghatotta s Lajos, Szász Béla, továbbá hg. Odescalchy Arthur, ! ilyen temetést kivan magának is. A közönség megélki a sárosmegyei egyletben az indítványt tette a ! jenezte. Végül elhatározták, hogy Győry Vilmos fölött ' Tolnai Lajos, Tóth Endre fölött pedig Komócsy tarkongresszusra. Szilágyi Dezső, Hodossy Imre, Visi ' tanak emlékbeszédeket. Imre, Tóth Lőrincz, Berzeviczy Albert miniszteri A képzőművészeti t á r s u l a t legutóbbi választ tanácsos, stb. mányi ülésén, melyen gróf Károlyi Tibor elnökölt, Gerlóczy Károly alpolgármester, mint a magyar iskola-egylet elnöke vezette a tanácskozásokat, s elő Keleti Gusztáv igazgató jelentést tett az igazgatóság ször is azt a kérdést vetette föl, hogy tartassák- e közelebbi működéséről, melynek egyik fényes ered kongresszus és mikor. Gr. Bethlen Gábor és az erdélyi ménye a nemzetközi kiállítás a műcsarnokban. egylet képviselői ellenezték ezt abban az esetben, A kiállítás anyagi sikere azonban nem felelt meg a ha a közművelődési egyesületek központosítása volna a czél, s a központba kellene befizetni jövedelmük várakozásnak. Ügy látszik, hogy a második sorozat egy részét. Időt kell engedni fejlődésükre, s csak ha nagyobb érdeklődéssel találkozott, mert az első há megerősödtek, ha eredmények lesznek, akkor kell a rom hét alatt majdnem annyian látogatták, mint az központosításra gondolni. Többen védték a kon előbbi kiállítást hónapok alatt. De a vásárlási kedv gresszus összehívásának tervét. Hosszabb vita után most sem nagyobb. A társulat a maga részéről mél azt határozták, hogy a kongreszszus eszméjét elfo tán hivatkozhatok arra, hogy a csekély műpártolás gadják ugyan, de megvalósítását későbbre halasztják, daczára is az országos kiállítás által adott alkalom s az előkészítő munkálatokkal a budapesti iskola mal, azzal egyidejűleg, saját csarnokában magas egyletet bízzák meg, mely a többi egyleteket válaszra színvonalon álló kiállítást rendezett, AZ igazgatósági hívja meg s e válaszok alapján tűzik ki a kongresszus jelentésből kiemeljük még, hogy Huszár Adolf sír idejét és tárgyait. emlékére szülővárosa Beszterczebánya 200 frtot, a fővárosi szobrászok önképző és segélyegylete 50 frtot Bányászati kongresszus ült össze e hó 14-ikén adományozott. Az igazgatóság társulati mtílapul a kiállítás zenetermében. Mintegy négyszáz szakértő ujabban Papp Henriknek egy sikerült rézkarczát sze jelent meg, bányatulajdonosok, bányatisztek, geoló rezte meg, Baditsz Ottónak «Az elitélt. czimü fest gusok, tanárok, többen a külföldről is. Az elnöki szé ménye után, mely 1884-ben, a Munkácsi Mihály ket Matlekorics Sándor foglalta el, s biztositá a ; • Milton.-ja után készült, rézkarczczal együtt fog a társulati tagoknak kiosztatni. — Ezután dr. Szmrekongresszust, hogy a kormány nagy érdeklődéssel csányi Miklós titkai- hoszabb jelentést olvasott fel ez viseltetik a kongresszus iránt. Osztrák és német idei külföldi útjáról, melyet az igazgatóság megbízá szakférfíak is lévén jelen, ezeket német nyelven üd- sából kiállításaink érdekében tett s ez alkalommal vözlé, valamint Ráth Károly főpolgármester is két j ugy Parisban, valamint Brüsselben és Antwerpenben a legkiválóbb franczia és belga művészekkel érintke nyelven mondta el az üdvözlőt a főváros nevében. zésbe lépett. — A tanácskozás legfontosabb tárgyát Alelnöknek megválasztották : gróf Andrássy Ma- ! a pécsi püspöknek: Dulánszky Nándornak válasza nót, Böck János min. osztálytanácsost, Farbaky Ist képezte, a társulatnak a pécsi bazilika kifestésé tár ván selmeczi akad. igazgatót, lovag Freise F . M. min. gyában a közoktatásügyi miniszterhez intézet fölter tanácsost, Frey C. A. osztrák alpestársulati igazgatót jesztésére, melyben a püspök körülményesen igazolja és lovag Schiving Jánost, az osztrák-magvar állam azt, hogy e nagy művészi feladat végrehajtását ide vasút vezérigazgatóját. Gróf Andrássy Manó beszéd del foglalta el székét. Két dologra hívta föl a kon gen művészre bízta. A választmány e válaszban nem talált megnyugvást s elhatározta, hogy mellőzött
38. SZÁM 18S5 XXXII. ÉVFOLYAM.
művészetünk érdekeinek megóvása végett a kormány hoz ujabb fölterjesztést fog intézni.
EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Püspöki beiktató. Szász Domokos erdélyi ev. ref. püspökötfőpásztori hivatalába Kolozsváritf. hó 20-án délelőtt 10 órakor a bel-farkas-utczai ref. templomban fogják beiktatni. Az ünnepélyen ő felségének a vá lasztást megerősítő legfelsőbb leirata az egyházkerü leti közgyűlésen szintén felolvastatván, a közgyűlés tagjai tesületileg a t emplomba vonulnak. A beigtatási szertartást a püspök bátyja, Szász Károly dunamelléki ref. püspök végzi. Az eskütétel után az uj püspök székfoglaló beszédet tart s a gyülekezetet megáldja. *Uj magyarbiblia-forditás.Z>i(Aa Tivadar hazánk fiát, ki Indiából visszatérve állandóan Londonban te lepedett meg, ez év ápril havában az a ritka megtisz teltetés érte, hogy a hatalmas biblia terjesztő társaság vezérigazgatóságának 30 tagja közé beválasztották. E hatalmas társaság 30—40 millió forint alapvagyonának kamatain kivül évenkint egy-két millió forint ajándék s más jövedelem felett rendelkezik s e ren geteg összeget tisztán a biblia terjesztésére fordítja; ennek köszönhető többek közt az is, hogy a Károlyi Gáspár-féle biblia fordítását oly olcsó áron lehet meg szerezni s hogy kiállításunkon az uj-testamentom egyes részeit bármily nyelven ingyen osztogatják. Duka, mint az első s valószínűleg még igen hosszú ideig egyetlen magyar ember, ki e társaság vezérférfiai közé bejutott, többek közt arra törekszik, hogy e társaság segitségével a magyarországi protestánsok számára az elavult Károlyi-féle magyar biblia helyett ujabb fordítást készítsenek s magyarországi utjának egyik czélját is ez képezte. A bibliaterjesztő társaság már régebben is tett lépést e tekintetben s az uj-tes tamentumnak egy uj fordítása jelent meg kiadásá ban, mely azonban, bár kitűnő erők (dr. Menyhárt János debreczeni theologiai tanár, Filó Lajos nagy kőrösi ref. lelkész és Győry Vilmos) működtek közre létesítésében, sok tekintetben hiányos. Duka, ki f. hó 17-én utazott vissza hazánkból Londonba, egy előre Szász Károlylyal ós dr. Ballagi Mórral s a ko lozsvári reform, egyház több kitűnőségével lépett érintkezésbe. Kétségtelen, hogy e rendkívül kedvező alkalmat a protestáns vezérférfiak hálás köszönettel fogják megragadni s csakhamar létrejő egy szakbi zottság, mely kellő gonddal s tanácskozás mellett megtegye mindazt, a mit az angolok a biblia uj szö vegének s uj fordításának készítésénél szem előtt tartottak. A biblia ily nagy gonddal készülő uj fordí tása nemcsak a magyar protestánsokra nézve fontos, de kultúrtörténeti szempontból is jelentékeny ese mény lenne.
MI UJSÁG? A király a pozsegai hadgyakorlatokról e hó 17-én Gödöllőre érkezett, hol pár napot fog tölteni. A ki rály, mielőtt Szlavóniát elhagyta volna, megtekin tette a határon levő Bródot, s a Száva hídján keresz tül a bosnyák partra hajtatott, hol egy bosnyák század tisztelgését fogadta. — A királyné szept. 20 án jön Budapestre, s akkor megtekinti az orszá gos kiállítást, melyet eddig még nem látott. A trónörökös Gömörben. Budolf trónörökös, ki pár napot Gödöllőn töltött vadászattal, e hó 15-ikén Gömörbe, Pohorellára érkezett, sógorához Koburg Fülöp herczeghez, ki Tiszolczig ment a trónörökös elé. Pohorellán diadalív és 400 lovas bandérium várta a trónörököst, s a vadászkastély előtt együtt volt a környékbeli értelmiség. Mindjárt aznap meg kezdődtek a szarvasvadászatok. A trónörökös több napot tölt Pohorellán. A Széchenyi-emléktábla, melyet a magyar mér nök- és épitészegylet a Kazán-szorosban vésetett, elkészült s ünnepélyes felavatása még e hóban meg fog történni. Az egylet tagjai testületileg rándulnak le az ünnepélyre s ez alkalommal meg fogják tekin teni Belgrádot és Mehádiát is. A Tisza-család ünnepe. E hó 19-ikére volt kitűzve Kolozsvártt a miniszterelnök fiának, Istvánnak eskü vője unokahugával, Tisza Ilona kisasszonynyal, s Tisza László másik leányának, Jolánnak esküvője gr. Bethlen Pállal. A miniszterelnök e hó 17-ikón este érkezett Kolozsvárra.
38. SZÁM. 1885. xxxn. ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI ÚJSÁG
617
szenvek szerint ítéljék. Jókai ellen pedig tökéletesen (•elismerése és barátsága jeléül.), a közlekedésügyi alaptalan a vád. Irigyük tőlünk, mert magyar. Nálunk minisztérium, a vizépitészeti szakosztály ((felejthe tetlen főnökének.), a budapesti, békési, szolnoki, Magyarországon, nem lehet mondani, hogy valami komáromi folyammérnöki hivatalok, a budapesti nagy rokonszenvvel viseltetnének az oroszok iránt, műegyetem, a mérnökegylet stb. Detrieh ref. lelkész mégis mikor jutott eszébe itt valakinek egyetlen mondott megható gyászbeszédet és imát, mely után hangot is emelni jeles orosz írók ellen, s ha emelne hosszú kocsisorral kisérték a koporsót a kerepesi-uti temetőbe. valaki, kinevetnék, mint hebehurgjaságot és közön Gr. KARÁCSONYI GUIDÖ holttestét e hó 17-ikén dél ségünk tovább is gyönyöiködve olvasná Puskint, után szentelték be Buziáson, s onnan Kameniczára, Turgenyevet, Tolstojt és a többi orosz írókat. a Marczibányi- család sírboltjába szállították. A Ka Az Andromeda csillaga és Jókai. A lapokban rácsonyiaknak a torontálmegyei Beodrán van családi föl volt említve, hogy az Andromedában föltűnt uj sírboltjuk, de az elhunyt kívánsága volt, hogy neje mellé helyezzék. Buziáson a beszentelést Németh Jó csillagról már Jókainak még 1851-ben megjelent no- zsef püspök teljesité, a kameniczai egyházi szertar vellejában, a (Láthatatlan csillag, czimüben szó tásra pedig, mely e hó 18-án ment végbe, Haynald van. Jókai most kijelenti, hogy az elbeszélés meséjét bibornok utazott le. Az elhunytat ép olyan érczkoaz elhunyt Sükey Károly Írótól hallotta, ki azt vala porsóba helyezték, minőben Deák Ferencz porai nyugszanak. A ravatalt a kameniczai kastélyban állí mely angol folyóiratban olvasta. tották föl. A végtisztességtételre az akadémia tagjai (Ez — mondja Jókai — kizárja azt a föltevést, közül is többen leutaztak, s az akadémia legközelebbi mintha én magamat akár csillagásznak, akár prófé ülésén jegyzőkönyvileg is kifejezi fájdalmát egyik Debreczen alapítványa az erdélyi közművelő tának akarnám elfogadtatni. Hogy ez a csillag épen nagy alapitójának elhunyta fölött. A gróf halálhíre dési egyesületnél. Debreczen város pénzügyi bi az Andromeda ködfoltjába került, ez valószínűleg a nagyon váratlanul érkezett. Jó egészségben távozott zottsága azt a javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, képzelem játéka. Egyébiránt a ki nem restelné azt a el, s átalában erős testalkatú férfiú volt. Az utóbbi fáradtságot, hogy azon évből, melybe az angol-afghán években mély csapások érték. Elvesztette nejét, aztán hogy a város ötezer forinttal lépjen az erdélyi köz háború esik, fölkeresse azt a hadi tudósítást, mely e két leányát: (Adrienne, gr. Zichy Sándor nejét) kit művelődési egylet alapitói közé, s az összeg évenként novella alapját képezi, abból meggyőződhetnék, hogy szerencsétlen halál ragadott ki övéi köréből, s a 17 ez a végzetes csillag ott is az Andromeda ködfoltjá éves Guidóbaldinet, ki a lóról esett le. A grófnak ezer forinttal lenne fizetendő. ban említtetik meg ? Ha igen, akkor ez adat nem az azonban még szerető családi köre maradt: fiai, kik A Fábián-ünnep Aradon. Az aradi Kölcsey- én invenczióm, s lehet tovább kutatni az angol kut- közül Aladár országgyűlési képviselő, s pár év előtt egylet által Fábián Gábor emlékére rendezett ünne forrás után, hogy ki látta hát valósággal •ott. ezt a vezette oltárhoz Elek Gusztáv ezredes leányát, Mar pély vasárnap lesz. A tud. akadémia, a Kisfaludy- és csillagot ? Ha pedig az nincs az angol tudósításban, gitot. Leánya pedig gr. Zichy Géza, az ismert iró és Petőfi-társaság küldöttek által képviselteti magát. akkor ez bizony semmi sem más, mint egy véletlen jeles zongoraművész neje. képzelmi ötlet, a miért nem vállalok felelősséget. PAÜLIKOVITS LAJOS, nyűg. főreáliskolai tanár, Az aradi színház fölépült, október első napján Nekem 1851-ben csillagvizsgálóm nem volt, s ma meghalt Kassán 53 éves korában. Egykor termékeny akarják megnyitni. Hátra van még a miniszteri sem vagyok sem csillagász, sem próféta.. regényíró volt, de már régen elhallgatott. Huszton szakértő, kinek véleményétől függ, hogy a színház 1832-ben szülelett, M.-Szigeten tanult s midőn a átadható-e rendeltetésének. pályaválasztás küszöbén állt, egyszerre sok csapás érte: elveszte szüleit, fivérét és saját szemevilágát; A Petőfi hamvait kutató bizottság tagjai e hó 13-ikán este utazták el Segesvárra. Elutazásuk előtt a i Vasárnapi TJjság és Politikai Újdonságok. vigaszul fordult az irodalomhoz s sok történelmi és 1885. július—deczemberi folyamara. ! irodalmi ismerettel birván, nővérének történelmi 1 tisztelegtek Jókai Mór elnöknél, s jelentést tettek Lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfizetése rajzokat, elbeszéléseket diktált, melyek lapokban és eddigi munkásságukról. Az adatokat Jókai saját szeptember hó végével lejár, fölkérjük az előfizetés kötetekben jelentek meg. Beteges és világtalan lévén, tapasztalataival is gazdagította. mielőbbi megújítására, nehogy a lap küldésében egyedül képzelete világára volt utalva, mely azonban nem nyerhetett elég tápot. Tiz év alatt következő fennakadás álljon be. Az uj csillag. Az Andromeda-köd megváltozását | önálló művei jelentek meg: «Hét vár. regény, (Raj Negyedévre (szeptember—deczember). egyszerre több csillagvizsgálóban észrevették. A spek zok a hajdankorból., • Nefelejcsek a történelem meze trum a csillagot hatod vagy hetedrangu csillagnak A Vasárnapi Újság 2 frt - kr. jéről., «Sarkadvár» regény, s •Püspöky őrnagy, mutatja. E csillagot legelőbb Bonnban vették észre A Vasárnapi Újság a „Világkrónikával" együtt 2 • 5 0 • regény, I. Napóleon korából. Sikerült műtét vissza aug. 30 án. Ettől függetlenül látták aug. 31 kén Dor- A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok... 3 • — • adván látását, tanár lett a kassai reáliskolánál s 1862 patban és Berlinben. A brüsseli csillagvizsgáló kon A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a ' óta nem irt nagyobb művet. Gyönge testalkata miatt statálta hogy aug. elején e csillag még látható nem „Világkrónikával" együtt 8 s 50 • néhány évvel ezelőtt nyugalomba kellett vonulnia. volt. Az aberdeeni csillagvizsgáló főnöke megállapítja, A «Világkrónika., mióta bővített terjede i Szelid természetű, jószivű s erős lelkű ember volt. ki hogy az Andromeda-csillagban aug. 19-ike óta válto lemben jelen meg, eddigi közleményei mel békén tűrte a sors csapásait. Nővérei és ezek felnőtt zás történt, minthogy ekkor este 11 óra után ő a lett állandóan nagyobb elbeszéléseket és re gyermekei adták ki elhunytáról a gyászlapot. csillagot látta, de fölfedezésére ugy látszik súlyt nem gényeket is nyújt olvasóinak; jelenleg Verne KNOLL KÁROLY, a tud. akadémia könyvárusa, a fektetett. Érdekes a feljegyzésre az is, hogy Mr. Webb Gyula «A lángban álló szigettenger, czimü uj re Hornyánszky-féle nyomda igazgatója, a legmüvelDnblinban már az 1882-ben kiadott «Valószinüleg gényét közli, minden számban két képpel.—A Világ j tebb és legtevékenyebb fővárosi könyvkereskedők változó csillagok katalógusa, czimü munkájában föl krónika ezen felül, mint hetilapjaink közleményei i egyike, 47 éves korában meghalt. Tiz évig volt veemlíti az Andromeda-ködöt, mint a melyben ő egy nek kiegészítője, a hazai és külföldi átalánosabb ér szer csillagszerű fényt látott, amit máskora legerősebb dekű eseményeket, az azokban kiválóan szereplő : zetője az akadémia könyvkiadó hivatalának. Hosszas nagyítással sem bírt kivenni. — A kalocsai érseki személyiségeket népszerű nyelven irt magya betegeskedés vetett véget a derék férfiú életének. Elhunytak még a közelebbi napok alatt: gróf csillagvizsgáló intézet is adott ki jelentést az uj csil rázatokkal kisért képekben mutatja be; közöl lagról, megjegyezvén, hogy színházi távcsővil is tájékoztató czikkeket, útirajzokat, nép- és tájis NYÁRY ISTVÁN, 94 éves korában, a turóezmegyei Szuészrevehető. Feltűnése ritka eset; Krisztus után csak mertetéseket, szemléltető jelentéseket, a hazai és csányban. — PRÁGAI LAJOS, az alsó-borsodi ref. lel 23 ilyl csillag tűnt rögtön fel az égen és rövid idő külföldi közérdekű mozzanatokról, találmányokról, készi kar egyik tisztelt veteránja, nyűg. esperes, a múlva el is tűnt, vagyis nem látszott többé. A tudó fölfedezésekről, ugy szintén mulattató apróbb köz sárospataki főiskola volt egyházi algondnoka, s a makiári egyház esperese, Mező-Keresztesen. — sok véleménye szerint nem szabad azt gondolnunk, leményeket, s közhasznú tudnivalókat, stb. PÁLLVA JÁNOS, rábacsanaki plébános. 71 éves korá hogy ezek a csillagok valóban ujak, hanem belső A •Politikai Újdonságok, ujabban (Magyar ban. — IHNATKO GYÖRGY, losonczi állami főgymnágyuladások folytán láthatóvá lettek, a mint azt a 1 ziumi tanár, ki irodalmilag is működött, s néhány fényes spektrál- vonalok eléggé bizonyítják. Még uj Gazda, czim alatt két-hetenként megjelenő gazda | év előtt (Czigány szótárt, adott ki, 45 éves korában, van bővítve. sági képes lappal üstökös is van az égen; ezt Brooks csillagász látta T. előfizetőinket fölkérjük, hogy szíveskedjenek az elő Losonczon. — SINKAY JÁNOS, nyűg. urodalmi ügyész, először Cambridgeben. I„ fizetés megújításánál, vagy a«Világkrónika, megrendelésénél Torontálmegye és N.-Becskerek város bizottságainak czimtzalagjukból egy példányt a posta-utalványra ragasztva tagja, 85 éves korában, N.-Becskereken. — GERLÉIN Jókai ellen egy pár németországi lap izgatást indi- beküldeni, s minden reklamácziót és egyéb a szétküldésre MIHÁLY, Békésmegye és Gyula város bizottsági tagja, tott meg. A koszorús irót, kinek műveit német nyel vonatkozó közleményeket a kiadó-hivatalhoz küldeni. a város egyik leggazdagabb polgára, 61 éves korá i Vasárnapi Újság és Politikai Ujdoiiigti ven is oly annyira olvassák, azzal vádolják, hogy kiadó-hivatala llcdapttt, «g;et«m-ntcza 4.sz.) ban. — CLAMA ALAJOS, Székesfehérvár és Fehérmegye németfaló, a ki kéziratait az erdélyi közművelődési bizottsági tagja, 71 éves korában. — Dr. FRANTZ egylet javára árulja, a németségnek leggonoszabb A • Jogtudományi Közlöny, szept. 18-ki száma ALAJOS, orvos, Hevesmegye tiszti főorvosa, Eger vá rosi képviselő, egri jogakadémiai tanár, a hevesme •csufolója és üldözője, a ki az országgyűlésen kigú (38-ik) a következő tartalommal jelent meg: A Magyar Jogászgyülés. Dr. Jetiinek Arthur buda gyei orvos- és gyógyszerész-egylet elnöke, 56 éves nyolta az osztrák és német hadsereget, és a ki a ügyvédtől. — A váltóképesség korlátozásáról. korában, Budapesten, honnét holttestét Egerbe pénzügyminiszterhez küldöttséget vezetett, mely azt pesti Tóth Gutp'ir selmeczi ügyvédtől. — A folytonos és szállitották. — LÁZÁR GYÖRGY, fővárosi könyv kérte, hogy a névmagyarositási kérvények bélyege folytatólagos bűncselek vények tana. Dr. Balogh Jenő kötő, a legműveltebb magyar iparosok egyike, ki 5 írtról 50 krra szállitassék. íme a bünlajstrom> ül. _ Törvénykezési Szemle: Kit illet a kötelezvény, a múzeumi és akadémiai könyvtáraknak is sokat ha' a követelés elárverezett ingatlanon teherképen melynek alapján a • Deutsche "Warte., a «Leipziger továbbra meghagyatok ? Dr. M. 1. ügyvédtől. — A jel- dolgozott. 56 éves korában, Budapesten: ugyanitt TORNAY GÉZA, törvényszéki hivatalnok és Sívó Korrespondenzblatt. a magyar Írónak kiátkozását zálogi keresetekről. Fehér Kálmán komáromi ügyvéd GYULA, 58 éves korában. — GEHTSY ALBERT, Szol től. — Különfélék. kívánják, és felhívják a német könyvárusokat, hogy nok Dobokamegye aljegyzője, volt honvéd, 56 éves MELLÉKLET: Curiai Határozatok. — A magyar • ilyen embernek, a könyvét ne árulják, a német királyi pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű korában. — NAGY ADOLF, szép képzettségű ügyvéd, Nagy-Váradon, kinek 34 éves korában történt halá közönséget pedig, hogy regényeit ne olvassa, mert határozatai. — Kivonat a (Budapesti Közlöny.-bol. lát özvegy édes anyja, testvére és nagyszámú rokon az • gyalázat.. Ennyire ment Németországban már a ság gyászolja. — KUKLENIK JÓZSEF, nyűg. járásbiró, Schulverein izgatása minden ellen, a mi magyar. 74 éves korában, Bazinban. — HAJNIK GÉZA, honvéd HALÁLOZÁSOK. huszárszázados, 41 éves korában, Elleméren. — JAKA legfőbb különben az, hogy még azt is merik állitBODOKY LAJOS temetése e hó 15-ikén mély részvét SICH JÁNOS, városi volt tanácsos, az árva-váraljai tani: ők, a németek tették nagygyá Jókait, ők szerez • közt ment végbe. A jeles férfiú barátai és tisztelői nagy urodalom közbirtokosa, 77 éves korában a bihar tek neki nevet! Épen a napokban jegyezte föl egy i számmal gyűltek össze. Megjelent gr. Tisza Lajos is, megyei Csatáron. - KLIKENT JÓZSEF, nyűg. ezredes, franczia hirlapiró a németekről, hogy rendkívüli ki mint közlekedésügyi miniszter tanulta becsülni az 77 éves korában, Pozsonyban. — GOLDMAYEB FÜLÖP, geniejök van kiállhatatlanná lenni. Azt is látjuk, elhunyt szakképzettségét, továbbá Boross Gábor ál hadseregbeli nyűg. kapitány, kit szélhűdés érvén, hogy mily szeretetreméltó igazsággal tudnak vádolni lamtitkár, Hieronymi Károly osztrák-magyar állam- elvesztette beszélő képességét s fegyverrel oltotta ki vasnti igazgató és volt államtitkár, sok képviselő, az életét, Gyöngyösön. — KÖVÉB JÓZSHT, pénzügyi és alaposan ítélni. Kiskorúság kell hozzá, hogy egy elhunytnak tisztviselőtárBai. A koporsót egészen el titkár, az' illetékkiszabási hivatal főnöke, Rima költő méltatásánál nemzetiségi szempontokat ránt borították a koszorúk és virágok. Koszorúkat küld szombaton. — SZENTPÉTEBY FEBENCZ, táviró-tiszt, sanak elő, s a költői szellemet ellenszenvek és rokon tek: báró Kemény Gábor közlekedésügyi miniszter Az esküvőn násznagy : Tisza Lajos gróf, helyettes Bethlen Sándor gr. lesz. Tanuk: Tisza Róna részéről Tisza Lajos gr. és Bethlen Sándor; — Tisza István részéről Badvánszky Béla és Podmaniczky Géza bárók, Tisza Jolán részéről: Tisza Kálmán és Badvánszky Béla b., — Bethlen Pál gr. részéről Bethlen Károly és Bethlen Gábor grófok. Vőfélyek: Tisza Hónáé Teleki József gr. és ifj. Tisza Kálmán; — Tisza Joláné: Bethlen László és Aladár grófok. Nyoszolóleányok: Tisza Bonáé: Odescalchi Irma és Tisza Etelka; — Tisza Joláné: gr. Eszterházy Ágnes és Tisza Anna. Jelen lesznek: Tisza Kálmánná, ifj. Tisza Lajos, Badvánszky Béláné, Tisza Paula, Nagy Ferencz és Géresy Kálmán nevelők, Bethlen Istvánná, Bethlen Ödön, Bethlen Bálint grófok, Bethlen Géza ás neje, ifj. Bethlen Károly, gr. Teleki Gézáné, Eszter házy Kálmán gróf és családja, b. Wesselényi Béláné, ifj. Thoroczkay Miklós gr. és neje, Zeyk Dániel, Szilvássy Béla, Beniczky Ádám, br. Jósika Andor nejökkel, Zeyk József és családja, özv. gr. Teleki Domokosné, dr. Gálffy Endre.
Előfizetési fölhívás
Í
618 41
VASÁRNAPI UJSAG.
éves
korában, Debreczenben. — KCHSER DÁVID,
a velenczei g ő z m a l o m tulajdonosa, 57 éves korában. — P Ó L K Á L M Á N , fiatal ü g y v é d , a s z a r v a s i r e g a l e k ö z birtokosság jegyzője, 2 8 éves korában, Szarvason. — ALEXI
éves
JÓZSEF,
tartalékos
korában,
KÁLMÁN,
23
hadnagy és postatiszt,
Liptó-Szentmiklóson.
éves
korában,
—
Tápió-Szelén.
27
EBECZKY —
FIBÁN
GYÖBGT, v é g z e t t orvosnövendék, F i b á n Károly bánya o r v o s fia, 2 5 é v e s k o r á b a n . A b r u d b á n y á n . L I N T N E B I M B E N É szül. K o k á l y A n t ó n i a , a z észak keleti vasút vezérfelügyelőjének és a vöröskereszt egylet igazgatójának neje, jótékony hölgy, hosszas s z e n v e d é s u t á n B u d a p e s t e n . — SZABÓ IQNÁCZNÉ szül. B o h á t s I r m a , e g r i j o g t a n á r s a z «Eger» s z e r k e s z t ő j é n e k n e j e , 4 8 é v e s k o r á b a n , E g e r b e n . —• Z A N A T H I [THÁLTNÉ s z ü l . G ü n t h e r E r z s é b e t , a n a g y - k á r o l y i k i r . közjegyző neje, 28 éves korában. — BEEBMANN STE FÁNIA é n e k e s n ő , k i o p e r á n k n a k i s t a g j a v o l t , s c s a k n e m r é g i b e n m e n t férjhez P r á g á b a n W e i n e k csilla gászhoz.
—
Özv.
TUBÓCZY
ISTVÁNNÉ
szül. K m e t t h y
Juliánná, 7 4 éves korában, Tót-Komlóson. — Özv. BAKOSNÉ szül. L u x Zsuzsanna, 9 3 éves korában, Kas sán.
—
BEBGHOFFER
kir.
alügyész
Szigeten.
—
neje, Özv.
V I L M O S N É szül. Csolacz E t e l k a ,
22 éves BODROOHY
korában JÓZSEFSÉ
HETI
élczlapban, hézagpótlónak, m e g is járja. Mi a finomabb görög e p i g r a m m o t szeretjük, m i n ő k pl. a Vörösmart y é i , vagy a görög anthologiai virágok, azok irodalmi becsüek, ezek egy pillanat alatt elpattanó élezek. N é m e l y i k az s e m , s éle és h e g y e sincs. V a n olyan i s , m e l y n e m nyílhegy, h a n e m bunkós bot vége. E g y ifjn ömledezés.
románcza
Högyészen.
—
N e m románcz, h a n e m lapos
Nagy
1347. számú feladvány. Anderson M.-töl.
rencz volt országgyűlési képviselő leánya, Söjtörön.— PÓKA MALVIN, P ó k a K á l m á n 7 éves l e á n y a NügyKőrösön. C A N O N , a h i r e s o s z t r á k festő, s z e p t . 1 3 - á n e l h u n y t Bécsben, szélhűdés következtében, mely a hatalmas t e s t a l k a t ú é s 5 6 é v e s férfiú é l e t é n e k n é h á n y óra a l a t t v é g e t v e t e t t . B é c s r ö v i d i d ő alatt k é t l e g n e v e z e t e s b festőjét v e s z t e t t e e l : M a k a r t o t é s C a n o n t . S o k a n C a n o n n a k adják a m ű v é s z i e l s ő s é g e t , k i b e n s ő e r ő t e l j e s s é g g e l é s ritka r s z a b a t o s s á g i ! rajzzal birt. Családi n e v e Strasiripka. É l e t e a s o k utazás m i a t t i g e n regé n y e s . Sokáig katona is volt. Történeti festményeket, életképeket, vadászjeleneteket, arczképeket vegyesen festett. A z előkelő világ n a g y o n szerette kifejezés teljes arczképeit. A trónörökös-párt is lefestette é s Stefánia herczegnőt oktatta a festészetben. Tanítvá nyai közé tartozik a magyar művészek közül T e m p l e János. A magyar képzőművészeti társaság műcsar n o k á b a n többször l e h e t e t t tőle f e s t m é n y e k e t látni, s i n n e n került vétel utján a n e m z e t i m ú z e u m képtárába • A halpiacz» czimű nagyobb életképe.
Egy h a t s z o r hasábzott p e t i t sor, v a g y annak h e l y e egyszeri igtatásnál 1 5 kr.; többszöri igtatáanál 1 0 kr. Bélyegdíj külön minden i g t a t á s u t á n 3 0 kr.
8F 17 Kis n. 9Joik. Anna lOMenodóra t i UTVodóra l'2Au unom 13F51 temp. a H S z . Kereszt
T a r t a t ó m. S z ö v e g : Magyar-lengyel ereklyék. ( B á t h o r y I s t v á n síremléke s arczképei.) — U n o k á m születésére. (Köl t e m é n y . ) Kiséri. — Fénybogár. ( K ö l t e m é n y . ) H i b j á n József. — H o m o k b ó l font kötelek. (Regény.) — Gróf Karácsonyi Guidó. — B o d o k y L a j o s . — A tatár k h á n dulcsászája. (Történeti adoma.) — S á n d o r M á t y á s . Verne Gyula r e g é n y e . — E g y v e l e g . — J a p - s z i g e t a Karolina szigetcsoportban. — Apró v o n á s o k Grant tábornok életéből. — L e n g y e l vendégeink az országos kiállításon. — Az országos kiállításról. — I r o d a l o m é s művészet. — K ö z i n t é z e t e k é s egyletek. — Mi ú j s á g ? — Halálozások. — Szerkesztői m o n d a n i v a l ó . — Sakk játék. — Hetinaptár. K é p e k : Báthory István. Egykorú olajfestmény u t á n . — H o m o k b ó l font kötelek. — Gróf K a r á c s o n y i Guidó. Ellinger E d e f é n y k é p e után. — B o d o k y L a j o s . — L e n g y e l v e n d é g e i n k az országom k i á l l í t á s o n , a fő városi pavillon előtt. Klösz fényképe u t á n . — S á n d o r Mátyás. (Két képpel.) — A Jap-sziget. — F ő n ö k ö k é s kőpénzek a J a p szigeten. — A krakkói v á r a V i s z tula felől. — A királyi lak a krakkói várban.
b
•
d
VilátTOR °
'
«
^ ^ ^
Az
1 3 4 2 . sz. f e l a d v á n y megfejtése Kárschner
újdonságok és különlegességek v a l ó d i angol és franczia uri divatkelmékben megérkez tek, s bátor v a g y o k m é l y e n tisztelt v e v ő i m e t és a n a g y k ö z ö n s é g e t azok m e g t e k i n t é s é r e tisztetteljesen m e g h í v n i .
M.-töl.
HIRDETÉSEK.
D e n t s c h F . Károly", férfi-szabó, Gizella-tér 2. s z á m . , I . e m e l e t .
K i a d ó - h i v a t a l u n k s z á m á r a h i r d e t m é n y e k e t elfoga B É C S B E N : Dukes II. R i e m e r g a s s e 1 2 , Schale Henrik W o l l z e i l e 1 2 , é s Oppelik A. S t a b e n b a s t e i í
1885. szept. 1 0 5 . sz. 1885. szept.
BUDAPESTI SZEMLE
Magyar
GYU L A I P Á L TARTALOM:
MályáS k i r á l y e g y e t e m e . — S a l a m o n
Ferencztől.
A rumnn történetírásról. (111.) — Hunfalvy Páltól. AriBS k i r á l y . — H e i n r i c h
Gusztávtól
A magyar képírás az orsiágos tárlaton.—Pasteiner Gyulától. Salonikí, — H a v a s s
Rezsőtől.
le hallja hírét ai anyjának. (V.) Regény. — Pálffy Alberttől.
Háziasszony há?!ai'Asi, gazdasági és szépiro
Előfizetési arak: Egész évre 6 fit — kr. t'él évre 3 írt — kr. Negyedévre i írt 50 kr. 8*S~A «Magyar Ház ; asszony» hetilapból mutatványszámo kat Lérmentest-n kü'd a ki adóhivatal mindazoknak, a kik eziránt hezzá — legc/élszerübb.-ii levelezőlappal — fordulnak.
A Magyar Háziasszony kiadóhivatala Budapest, nagy korona. n t c z a 1 9 . SZ. 10" E szaklapnak egyik haxtarlásbúl sem szabadna hiá nyozni, miután útmutatásai m- llett több s>áz forintot le het s háztartá-ban megtaka rítani.
Költemények. Mnrgit e m l é k e . I — V . — G y u l a i P á l t ó l . Az OrSlágOS t á r l a t é s t a n u l s á g a i . ( H . ) — H e l t a i F e r e n c z t ő l . Értesíti. Ábel J e n ő : A bártfai Szent E g y e d temploma k ö n y v t á l á n a k t ö r t é n e t e . — k. — R e i z n e r J á n o s : A r é g i S z e e d . — h. j . — B a l o g h Á r m i n : B a c o n N ó v u m o r g á numa. — A . — N a g y S á n d o r : Biharország. — h. j . — Z a b e l E . : G r á f A d o . f F r i e d r i c h v o n S c h a c k . — h. — Schenzl G u i d o : A magyar korona országainak csapadék v i s z o n y a i . — h. j . — V a s z a r y K o l o z s : A d a t o k a z 1830-ki o r s z á g g y ű l é s t ö r t é n e t é h e z . — a. d.
A BUDAPESTI SZEMLE, mely eddig évenként hatszor jelent meg 80 - 9 0 ívnyi tartalommal, 1881 jannár 1-től kezdve havi szemlévé változott át, s megjelen évenként tizenkétszer 120 ívnyi tartalommal az eddigi elófisetési ár mellett. A Budapesti S z e m l e t á j é k o z n i i g y e k s z i k a m a g y a r k ö z ö n I ség. t a z e s z m é k r ő l , m e l y e k v i l á g s z e r t e f o g l a l k o z t a t j á k a ' s z e l l e m e k e t s m i n t e g y k ö z v e t í t ő k i v a n l e n n i e g y f e l ő l a szak t u d o m á n y é s a m í v e l t k ö z ö n s é g , m á s f e l ő l a hazai é s k ü l f ö l d i
irodalom közt. E mellett leheti széles tért nyit a nemzetgazd- sági közleményeknek, a m. tnd. akadémia nemzetgazda sági bizottságától támogatva. Megjelen é v e n k é n t l ü - s z e r 1 0 í v n y i h a v i f ü z e t e k b e n . Előfi zetési ára b é r m e n t e s k ü l d é s s e l e g é s z é v r e 12 frt, f é l é v r e 6 fi t. Előfizetéseket m i n d e n k ö n y v á r u s e l f o g a d . B é c s b e n . S z e : lins:ski G y ö r g y c s . k. e g y e t , k ö n y v á r u s , I. S t e f a n s p l a t z N r . 6. Az elüttzetési pénzek az alulirt társalat kiadó-hivatalába kül dendők he, v a g y a k ö n y v á r u s o k h o z , a kik s z i n t é n f ö l v a n n a k j hatalmazva elfogadásukra.
FRANKLIN-
Külföldi d i v a t k e l m é k m i n t a d a r a b j a i u t á n saját mű
gyermek-köpenyek,
SZOnyi k e l e n g y é k
Ruhái,
a legizlésesebben
menyasz
készülnek.
lláriacdi gyomorcseppsk. „Polgár"- kabát 1
—
G y á s z r u h á k k í v á n a t r a 8 óra a l a t t k é s z e k . — Különös
figyelembe ajánlom Berlin legkitűnőbb gyáros tricotderekait, melyek nálam minden szin és nagyságban kaphatók. — Tisztelettel
uraknak, n ő k n e k ,
tartésabb, olcsébb és kényelmesebb, mint ezen min den e g y é n n e k g y ö n y ö r ű e n illő ruhadarab, m e l y f e k e t e , kék, barna, drapp é s s z ü r k e színben k a p h a t ó , é s k ö v e t k e z ő előny n y e l b i r :
TÁRS ÜL A T,
magyar irodalmi i n t é z e t é s k ö n y v n y o m d a B u d a p e s t e n .
1-ször. 2-szor. 3-szor. 4-szer.
jSzőr vesztő por (Poudre dépilatoire) Brüning G. C-tőI, M. m. Frankfurtban.
2371
minden testhez gyönyörűen illő szabása. A testet folyton egyenlő melegségben tartja. Egyéb drága téli ruházat nélkülözése. Olcsósága, tartóssága, csinos divatos állása.
A ki i l y « P o l g á r * - k a b á t o t rendel, a zordon t é l h i d e g s é g e e l l e n m e n t v e v a n , tehát n e sajnálja s e n k i a c s e k é l y k i adást; a meghütés lehetetlen, s azt mindenki kötele*
E l i s m e r t l e g j o b b s z ö r v e s z t ő szer, m é r e g m e n t e s , e g é s z e n á r t a l m a t l a n , a l e g g y ö n g é d e b b b ő r t sem t á m a d j a m e g , m i n é l f o g v a h ö l g y e k n e k k i v á l ó a n a j á n l h a t ó . H a t á s a rög t ö n i é s t ö k é l e t e s . BSF"" E g y e t l e n szörvesztő szer m e l y nek O r o s z o r s z á g b a v i t e l é t a s z e n t p é t e r v á r i o r v o s i h a t ó s á g m e g e n g e d t e . ' ^ 1 3 E g y ü v e g c s e 1 frt 75 kr., a hozzá v a l ó e c s e t 12 k r . — R a k t á r B u d a p e s t e n Török J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r á b a n , k i r á l y - u t e z a 12. szám.
saját e g é s z s é g é n e k m e g t e n n i . — S z é t k ü l d é s u t á n v é t t e l történik. — E g y e d ü l i e l a d á s i é s s z é t k ü l d é s i c z í m :
FEKETE GYULA Bécs, V/T7, Hundsthurinerstrasse 18.
Csász. k i r . szabadalommal é s porosz k i r . miniszt. jóváhagyással.
D r . B O R C H A R D T I l l a t o s n ö v é n y g z a p p a n a , 30 év ó t a e l i s m e r t l e g j o b b m o s d ó - s z e r s z é p e g é s z s é g e s bör e l n y e l é s é r e ; eredeti csomagocskákban bepecsételve gr 42 krajezár. D r . K O C H n ő v é n y c s n f c o r h á l , e l i s m e r t j e l e s s é g ü háziszer h ű t é s , r e k e d t s é g , n y á l k á s o d á s é s t o r o k k a r c z o l á s nál, s t b . 7 0 é s 3 5 k r o s d o b o z o k b a n . D r . B É R I N G U I E R f t t g y ö k é r - h a j o l a j a , a h a j é s szakáll s ű r í t é s é r e é s f e n t a r t á s á r a , 1 p a l a c z k á r a 1 forint. Dr. B É R I N G U I E R n ö v é n y i hajfestgssere.jyalódian fest f e k e t e , barna é s szőke szinre ; t e l j e s e n f e l s z e r e l v e k e f é v e l é s c s é s z é v e l 5 frt. . D r . L I N D E S t a n á r n ö v é n y i r a d a o s - k e n o c s e , a haj f é n y é t és r u g a n y o s s á g á t f o k o z z a é s e g y s z e r s m i n d az o l d a l h a j ö s s z e t a r t á s á r a i s a l k a l m a s ; e r e d e t i darabok b a n 5 0 kr. D r . H A R T T J N G o h l n a h é j - o l a j a , a haj n ö v e s z t é s e é s szépítésére, pecsételt és üvegben bélyegzett p a g e k b e n ára 8 5 kr. V a l a m e n n y i f ö n t e b b e l ő s o r o l t szab. c z i k k v a l ó d i T ö r ö k
J 6 z
8
Dr. S P I N de B O U T E M A R D zamatos fogszappana a f o g a k é s a f o g h u s é p e n t a n á s á r a és t i s z t í t á s á r a s legá l t a l á n o s a b b é s l e g b i z t o s a b b szer; { é s J c s o m a g o c s k á k b a n 7 0 é s 3 5 krjával. B a l n a m o a o l a j h o g y ó - i z a p p a n , a bÖr finomsága és p u h a s á g á r a é l t e t ő é s t a r t ó s b e f o l y á s a á l t a l tűnik ki, 35 k r o s c s o m a g o k b a n . Dr. B É R I N G U I E R zamatos k o r o n a i z e m , értékes illat- e s m o s o v i z , m e l y az e l e t s z e . v e k e t erősíti é s ü d í t i ; eredeti p a l a c z k o k b a n 1 frt 2 5 kr. é s 75 krjával. LEDÉR TESTVÉREK balzsamos földi - dlo"la,js z a p p a n a , darabja 2 5 kr. 4 darab 1 c s o m a g b a n 8 0 kr. K ü l ö n ö s e n c s a l á d o k n a k ajánlható. D r . H A R T U N G n ö v e n y - k e n ö o a e a hajnövés, felköltésere é s f e l é l e s z t é s é r e b e p e c s é t e l t ü v e g e k b e n é s b é l y e g z e t t t é g e l y e k b e n 8 5 krjával. G y ó g y s z e r e s B E N Z O E - s z a p p a n , legfinomabb mosdó szappan, u g y a n a z o n e r e d m é n y n y e l bir, mint a B e n z o e t i n t u r a ; á r a c s o m a g o n k é n t 4 0 kr. L^.^.^.^.^a^BsssssssssBssssssssssssssBSBSBSBSBSBSBSssssssssssss«a minőségben a következő magyarországi raktárakban kapható
e f , g y ó g y s z . a . s z . l é l e k h e z . ; Barna Zsigmond, g y ó g y s z .
szertára. Kuchmeister Frigyes utódai Nernda N. T o v á b b á a z udv. gyógyszertárban, é s R á t h P
KIÁLLÍTÁSI SORSJEGYEK
Ifrt
4000 *fc>" ^ i > ^ nyeremény
és
Budapest. I V , k i g y ó utcza 2. szám.
a .magyar királyhoz..
Scholz János, v á r o s i g y ó g y s z . ; Kiss K., g y ó g y s z . a . K í g y ó h o z . ; Sztapa G. g y ó g y s z . " « * f ™ j ™ ^ ™ >
Budapesti
fiuknak
l e á n y o k n a k . — N i n c s e n jobb,
ROTH PÉTER
fB0RCHM0T§,I
£ * £
g y ó g y s z . T a b á n b a n , Mol-
doványi, gyógy. Ó-BUDÁN : Bakasi A. gyógysz. és Prochaska J. kereskedésében. A l s ó - K n b i n : Tyroler József, Hirschfeld A. '• A r a d : Elias Ármin, Bozsnyay M. gyógysz. Aranyos - Maróth: Wertheim Mór. B a j a : Klenantz és Babócs. Baías sa-Gyarmat: Havas Gyula, gyógysz. B á r t f a : Toperczer A. T. gysz. B é k é s - C s a b a : Varságh Béla, gyógysz. B e s z t e r c e b á n y a : BurdaKárolv, gyógysz. B o l d o g a s s z o n y : Elapsia P., gyógysz. B o n y h á d : Straicher B. B r a s s ó : Jekelius N'ánd. gyógy sz. Schuster gyógysz. B r e z n ó b a n y a : Dachon Lipót. gyógysz. C s á k t o r n y a : Báron Lipót. C z e r n o v i t z : Schnirch J. D e b r e o z e n : Csanak J., Geréby F.,dr.BothschnekE.,gyógysz. Ormós Ferenez. E g e r : Buzáth Lajos, gyógysz. E s z t e r g o m ; Budolf M. F. E s z é k : Dienes J. C , gyógysz. F a o s e t : Hirschl Dávid és fiai. F ö l d v á r : Nádhera Pál. G y ö n g y ö s : Vozáry T. gyógysz. G y . - S z - M i k l ó s 1 FrohlichE. G y n l a : Orley István, gyógysz. H a j d n - B ö s z ö r m ó n y : Lányi M., gyógysz. Í^TTÓ Q f v/ VCtö .
idegbetegséget
egy pompás, meleg, vastagszövetü
noi bundák é l k a r m a n t y ú k b a n . Mérték u t á n i rende léseknél különös szakavatottság.
ós minden egyéb
Csak 2 frt
t í l l á k é s e s ő k ö p e n y e k e t a j á n l o m a n . é. h ö l g y k ö z ö n ség ügyeimébe. N a g y választék
levélutján g j ó g y í t d r . K i l l i s c h speci alista D r e z d á b a n . A számún siker folytán a párisi tud. társ. nagy arany 2395' érme. Semmi más német orvos nem részesült e kitüntetésben, mert s e n k i nem bir hasonló sikert fölmutatni.
(epilepsia)
eső, szél és hidegség ellen.
termemben készülendő női kabátkák, felöltök, man-
BUDAPESTEN:
^ ^ ^ ^ ^
619
VASÁRNAPI ÜJSÁG.
XXXII. ÉVFOLYAM.
Athatlan
V
a M. Tud. Akadémia megbízásából nerkeszti
j
SZÁM. 18ÍS5
."Ahrlen. 12 laV'tddá 14 löSük. ö. 16 Más. 17 Sab. C
V a n s z e r e n c s é m tisztelettel értesíteni, h o g y a k ö z e l g ő évadra m e g r e n d e l t
Világos indul 8 a harmadik lépésre m a t t o t mon.l.
Z b o r ó . .Lelkesedésre! múlt számunkban megkppta a várt (vagy t a l á n a n e m várt) v á l a s / t . Mostani l e v e l é b e n h a s z n á l t elbizakodott hangja után szinte saj-
38
Szeptember no.
r elelós szerkesztő: N a g y M i k l ó s . iL. E g y e t e m - t é r 6. szám.)
•
SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ.
ÉVFOLYAM.
Holdváltozásai: © Holdtölte 24-én 9 ó. 11 pk délelőtt
SAKKJÁTÉK.
SÜMEOHY MÁBIA, S ü m e g h y F e -
SAPTÁtt.
o 0 V |D W Eusz vt. D 16 Fauszta 21 H|Máté apóst. Máté ap. 2 2 ^ Vili. Tamás pk Huricz 2 3 s ! T h e k . sz. v rt.Thekla 24 írjj Gellért pk. vt Gellért 95ÍJJ K eofás iKleofás 26 S Mlsz. vt. jCziporján
Máramarosszül.
SZÁM. 1885. Í X X I I
Megfejtés. miijük, h o g y . l e l k e s e d é s é t * m é g jobban le n e m h ű Sotet. világos. töttük. F e 7 — d 6 (a) 1. F h 3 — f i — Á r n ó i Z e n i é t . Visszaemlékezve legelső k ü l d e m é Kd5—c4 : í. Va6—c4 f nyeire : a haladás pár é v alatt t e t e m e s . D e m é g m o s t 3. e 2 — e 4 matt. is v a n a régi erőltetett dagályból, a különczködésből s a zavaros h o m á l y b ó l is elég, a m i t ő l m e g kell tisz t. sz. 1. tulni. H a i g y halad : pár é v m ú l v a h e l y t t l e h e t . — t. sz. A mostaniakról szólva, — a h á r o m kis dal elég csi 2. e-2—e4 t — — nos, de hiányzik belőlök a mi a dalt dallá teszi, a 3. V m a t t j t ad. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. é s F . H . naiv, őszinte, m e l e g hang. A z I-nek a befejezése eről ,ig nevében: t e t e t t ; a I I . é s I I I . piczi gondolatot szertelen n a g y j Andorfi S., K o v á c s .1. — Az Erkel-sakktársas E x n e r K o r n é l . — Szirákon: Brauner Qy. — Lubochnan; szavakba öltöztet. A hosszabb k ö l t e m é n y : az m e g Okál J á n o s . — A pesti sakk-kór. m e s t e r s é g e s e n csinált és kicsiszolt okoskodás. M e g v a n benne a s y l l o g i z m u s , m i n d e n e s t ő l , de hiányzik a köl tészet, í t é l e t ü n k szigorú — m e r t őszinte j ó akarat sugallja. Izraelita GSrfig-Orosi Katholikus és protestant Nap Nyílhegyek. N é m e l y i k m e g l e h e t ő s e n szúr, s azért
Lujza, 6 9 éves korában, Szombathelyit. — EIBACH MIHÁLYNB szül. Clementis Borbála, végeigyöngülés ben,
38.
H ó d - M e z ő - V á s á r h e l y : Kiss Gyula, gyógysz. I g l ó : Haits János, gyógysz. I p o l y s á g : Sági Fülöp. K a l o c s a : Horváth K., gyógysz. K á r o l y v á r o s : Frohlich Laj. gyógysz. K a p o s v á r : Laipczig Gy. K a s s a : Eschwig és fia, Quirsfeld K., Megay G. A., gyógysz. Wandraschek K., gyógysz. Stranss D., Molnár Lip. K e o s k e m é t : Molnár János. K é z s m á r k : Genersicb K. gysz. K é z d i v á s á r h e l y : Fejér Luk. K o l o z s v á r : Misselbacher J. B. Csapó Stind. K o m á r o m : Belloni A. K ö r m ö c z : Bittér Lipót J. L é v a : Bolemann E., gyógysz. L i p p a : Csordán Sándor. L i p t ó - R ó z s a h e g y : Makovichy Péter. Liptó" - S z t . - M i k l ó s : Balló Lajos. L o s o n c a : Plichta Lajos, gysz. L ő c s e : Klein Sándor. L n g o s : Vértes Lajos gyógysz. M a k ó : Nagy Adolf, gyógysz. M a r c s a l i : ísztl Nándor. M . - V á s á r h e l y : Hntflesz K. M e g g y e s : Breknei Károly. M i s k o l o s : Mahr F . a .fekete kutya .-hoz. M u n k á c s : Traxler Ferenez,
N a g y - B á n y a : Haracsek Józs, és tia. N a g y - B e o s k e r e k : Weisz A. Menczer Lipót, gyógysz. N a g y - K a n i z s a : Bosenfeld A. Rosenlierg Fetencz. N a g y - K á r o l y : Ujházv István. N a g y - K i k i n d a : Neuhold K.. Brettner Ernő, gyógysz. N a g y - M i h á l y : Lieblicb M. N a g y - R ö o z e : Nandrássy G, N a g y - S z e h e n : Stengel Sam., id. Misselbacher J. B., Morscher W. F. N a g y - V á r a d : Janky A. N y í r e g y h á z a : Pavlovitz Em., Szopkó Alfréd, gyógysz. N y i t r a : Kovács J., gyógysz., Tombor Kornél, gyógysz. P á p a : Bermüller Alaj., Teehet Ad. gyógysz. P ó o s : Alt és Böhm. Zacb K. P é c s e i : Lumnitzer Károly ; gyógysz. P o z s o n y : Henriéi F. gyógysz., Hrubant István. ! P n t n o k : Fekete F., gyógy szerész. R o z s n y ó : Fevmann A. j S á t o r a l j a - U j h e l y : Szent györgyi Vilmos. ' S e g e s v á r : id. Misselbacher J. B., Teutseh J. B . S e l m e o s : Margótsy J., Sztankay T.. gyóg>-sz. Dimak J. C. j S z a b a d k a I Farkas J.
S z e p s i - S z t . - G y ö r g y : Csutak Péter és fia. S o p r o n : GránerEugéu.gyógjszerész. S z a m o s - U j v á r : Placsintár D., gyógysz. S z á s z s e b e s •• Beinhardt J. K , gyóg>SZ. S Í . - R é g e n : Wermescher gy. S í é c s é n y : Pokorny gyógysz. S z a t h m á r : Koroka Kálmán. S z e p e s - O l a s z i : Bacbtik J., gyógysz. S z e g e d : Barcsay Károly, gysz. S z é k e s - F e h é r v á r : Braun J. gyógysz., Dieballa Gy., gysz. S s e p e s - S z o m h a t : Gréb Ján., gyógysz. S z e p e s - V á r a l l y a : Steller N. S z o l n o k : Kecskéssy Tódor, T e m e s v á r : Jahner K. M., gy., Emmer F., Tarczay István J., gyógysz., Fáykiss J. T r é n ö s é n : Groag Zsigmond. U n g v á r : Krausz Adolf. U j - V i d é k : Stefanovits L., KodaD. V a r a n n ó : Gaal A., gyógysz. V e r s e o s : Müiler Oszkár gysz. Fnchs János. V e s z p r é m : Béig Dávid. Z e n t a : Zettin József. Z ö m k o r : Falcione Gusztáv. Z ó l y o m : Stech Lajos gyógysz. Z s o m b o l y a : Gasparits I.
l lsa»t ao ss xosrpaeswsjm fogpasztája e ó ss a a ^ " " f i g y e l m e z t e t ü n k a hamisításokra, különösen d d rr.. S Sn n ll n n d de e B B oo n n tt ee m m aa rr d a ii u d r . B o r o h a r d t i l l a t o s n ö v é n y s z a p p a n á r a nézve. T ö b b h a m i s í t ó é s h a m i s í t á s o k e l á r n s i t ó j a már érzékeny pénzbüntetésekre lettek B é c s b e n és P r á g á b a n t ö r v ó n y s s ó U l e g e l i t é i v é .
R a y m o n d é s Társa. cs. lir. szab.
J e l e s hata.s-6 szer » g-yomor mlndsn bstCGTséíeiben éa fsiaimnlbautlan •tvsETyhlány, gyojaotgyeagoaig, rossís^ag-u l e h e l l e t , szelek, ravanjrn .'alböfögos, kólika, g y o . u o i Unrzt, g-yomoréffés, húirykSiépzídés, tnlsag-os nyalksképződés, s i r sraság, undor é s hányás, főfájás, hau. g y o m o r b ó l ered, g y o m o r zorcs, s z é k s z o m l a t , a gyomornak túlterhelése é t e l é s i t a l által, g-1isita, lép- és mijbetegség és aranyérnél. Egy ü v e g c s e á r a használati uta sítással 3 5 krajcz&r. .j Központi szétküldési raktár: B R A D T K Á R O L T „az ő r angyalhoz" osimsett gyógy szertárában K r e m z i e r b e n
A* ..mariaczelli
gyomorcseppek"
k a p h a t ó k m é g valódi m i n ő s é g b e n a k o v e t k . r a k t á r a k b a n : Blidapetten: F ő r a k t á r TÖRÖK J Ó Z S E F gyógyszerész:*. 1 k i r á l y - n t c z a 1 2 ; Patftky Károly gy6gy«. ( Széchenyi-séutér; S í i é AnUI gyógym M VIII. M/tri* Terézia-tér ; Sztttp* és Kticgnn gyÓR.v^.. CalTin-tér; Wagner Józs. gysz., városháztér ; gyógyt.
gysz.Szolga: Tolray gysz. Szakoleza: lrg. gysz. Szombathely: Rudolf gyss. Simon gyss. 8tékes-Fehérvár: Braun gysz. Dieballa gyss. Körös gysz. Say gyes.; Rleger Béta gyss. S.-St.LÖrincz: Hersog D . Komorja: Svfoboda B. gyss. Tereaovae; Bodrosay. Temetvár: Faykiss gyss. Steiner F. gyógysz.; Tárezay István; Jahner C. M. TamátAt Lokner gyógyss. Tapoleta: Czeby gyss. Tápió-Sttle: Kormnth gysz. Taenád: Dalia A. gysz. T#esö : Haza J. Tokaj: Rainer gyógyss. Tata: Jnsztko gyógyss. Tolna: Gőze* bős gyss. Tornallya: ürszinyi gyss. Tsrsovfca; HoiTsunn A. és D . ; Weieh* herz D. Tt**a- Újlak: Royko V. gyss, TórÖk-Beeee: Bizek A. Tolna: Baehner K, Tüekevár: SaaíTmann. ÜJ-Arad: Orth S. Újbánya: Cass lüik s gyss. Újvidék: Plavsio G. pyn. Dünitrtewits gyss. Mszizftovies M. sjsugmér: Bene. Krausz Ad., Mittelmann Fraeskel M. gyógyss. Vág-Be**tert*e: Boe->ányÍ gyss. Faraesfté: Gaal 8 . gysz. V-ti- Palota; Krosetx. Vaítsló: Horváth gysz. Vámárut: Weiss Vág-SeUyt: Beller I . Vgtuertd: fis. Kissák. Tatkut: Hnsovitseh J. Vortect: Herzog gyss. Moldovánvi; Street. Seb. gyes- •=r«»prém; Bokrosy, ferenesy K. gyssu Ssfii gyss. Horváth FeX TUlamy: Csaló gyógyss. Mmtsbar: Weidinger A. 4 S. Gallé gyógyss- Bernt*: Mnssy gyss. Nikoüts M. Klein L. Zsombolya: Doehon gyss.; Méyerfng gyógyss.
TalaaOBt Fvrdély, HorsAtorsza. ea B t í a T J - ^ n L l t Jen gyóg-yzzeir-axabaJB. IMsl
pnEjiignangngn^
FOLYÉKONY GLYCERIN-CREfflEl
Hölgyeknek nélkülözhetetlen a
1CREME DE MARGUERITE.
^^űrzHÍÁfr*1
Ezen pompás habszerű kenőcs teljesen zwir- é» f é m m e n t e s , és igy nappalra alkalmazható hölgypor helyett, miáltal az arc/, megóvatik a nap és lég kártékony befolyásától. Az arcznak ifjúi bájt, l á g y s á g o t kölcsönöz; a s z e p l ö t , m á j f o l t o t é» a t k á k a t eltünteti. Oly rendiiviil előnyösen különbözik a toilettevegyészet ezen legújabb s jeles vívmánya minden ö s m e r t h a s o n n e m ü k é s z í t m é n y t ő l , hogy teljes meggyőződésünk szerint az sohasem fog hiányozni annak pipere-asztaláról, a ki azt c s a k e g y e t l e n e g y s z e r i s m e g k í s é r l i . Minden üveghez az orsz. vegykisérleti állomás bizonyítványa van mellékelve, mely e készítmény
3CHŰNHt(TS
. ewsE
RE'lrlíSUNC HAim
teljes ártalmatlan-ágát igazolja. Egy íveg ára használati utasítással együtt 2 frt.
Főraktár: Budapest, Kálvin-tér „ M a g y a r korona" gyógyszertár,
Creme de Marguerite I
honnan postai utánvét mellett is szerezhető. S*~ K ö r ü l m é n y e s e b b ö s m e r t e t é s t k í v á n a t r a b é r m e n t e s e n k ü l d ü n k . ~TC
Legfinomabb
FRANKLIN-TÁKSULAT A t. ez. részvényesek helyiségeiben
a f o l y ó é v i s z e p t e m b e r S 7 - é n d é l e l ő t t i 11 ó r a k o r a
(Budapesten,
egyetem-uteza
4- szám,
I-ső
emelet)
tár
tartandó
TIZENKETTEDIK RENDES ÉVI KÖZQYÜLÉSRE hivatkozással
az alapszabályoknak
lent A
idézett
12.
közgyűlés
§-ára*)
glycerin-szappan
glycerm és ilUtos növényekből, kitűnően tisztit és élénkíti a bőrt, és a finom pipereszappan minden kívánt előnyeivel bir Darabja 35 kr.
MAGYAR IRODALMI INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA. sulat
A folyékony glycerin-creme sikerült egyesítése a leg ártatlanabb szereknek, melyek a bőrt aemcsak simábbá és finomabbá teszik, ham m annak fiatalos frisseségét fon tartják. Ez eltér az eddigi közönségesen használt glycerin-illatszerektó'l, melyek a glycerinen kívül semmi nemű hatályos részpket nem tartalmaznak. Ára frt 1.20.
P á r i s i h ö l g y p o r (legfin. poudre de riz) a bőrnek leggyengédebb fehér szint adja, és ártatlan sága mellett mégis a bőrt simán és szárazon tartja. — Hölgyeknél, ugy férfiaknál is borotválás után nagy kedveltségnek örvend. — Egy dobói ára 50 k r , (fehér és rózsaszín) tollal 1 frt.
Kézmosó-por : : S 3 ; Í,S£
tárgyai:
1. Az igazgatóság jelentése a lefolyt év üzleti eredményeiről., 2. A felügyelőbizottság jelentése és annak alapján az előterjesztett évi számadás és a nyereség fel osztása felett
JssT" Hamisított p á r i s i hölgypor-tói óvakodni tessék. _ C s a k az tekintendő valódiunk, melynek dobozán, va™lamint használati utasításán a fenti védjegy látható.
határozat. 3. Az igazgatóság, az irodalmi tanács és a felügyelőbizottság felmentése. 4. Az igazgatóság és irodalmi tanács megválasztása. 5. Az üzletvezető igazgatóval kötendő szerződés megállapítása. 6. Felügyelőbizottság választása a jövő üzletévre, tiszteletdijának megállapítása. A részvények az alapszabályok 12. §-a értelmében a tártaság pénztárán kívül a migyar általános hitelbank (Budapest, Nádor-utcza 12. szám) pénztáránál is letéteményezhetők. A Franklin-Társulat 18SI— 85-ik évi mérlege a felttgyelőbizottságnak a közgyűlés elé terjesztendő jelentésével együtt a társulat helyiségében mától fogv a kapható és megtekinthető. — Budapesten, 1S85. szeptember hó 15-én.
Az
igazgatóság.
Dr. L e n g i e l
F.
nyir-balzsama. Már a növényi nedv, mely a nyírből ha annak törzsét megfúrták, kifolyik, ember emlékezet óta a legkitűnőbb szépitö'szernek van ismerve; na pedig e nedv a föl találó utasítása szerint vegyi utón bal zsammá dolgoztatik, majdnem csodálatos
*) 12. §. Míuden részvényes, ki a közgyűlésen személyesen vagy meghatalmazott részvényes által képviselve meg jelen, tíz darab részvénye után egy szavazattal bir, ha részvényeit legalább három n a p p a l a közgyűlés előtt a társaság pénztárnál vagy az összehívásban megjelölt más pénztárnál e czélra letéteményezte. R4szvényesek, kik a törvény szerint képviseltetésre utalvák, jogaikat törvényes képviselőjük által gyakorolhatják. M é r i e g p s z & i i i l a . Vagyon: Nyomdai épület 192,170 frt, nyomdai berendezések: gépek 63,940 frt 28 kr., faszerelvények 5,483 frt 50 kr., betűk 116,547 frt 22 kr., összesen 185,971 frt — kr.; betű- és tömöntőde 6,292 frt 12 kr., bútorok 2.114 frt, metszvények 8,929 frt 23 kr., papiroskészlet 34,076 frt 62 kr., értékpapírok, mint óvadék 17,268 frt. — pénztári készlet 2,109 frt 37 kr., betűöntődé készlet 2,785 frt 28 kr., munkában levő művek értéke 19,259 frt 32 kr., előre fizetett biztosítási dij 1,540 frt 50 kr., saját hírlapjaink 15,000 frt, adósok 83,601 frt 70 kr. könyvkiadó-üzlet 480,142 frt 95 kr, összesen 1.051,260 frt 09 kr. — Teher: Részvénytőke (4000 drb részvény 150 írttal) 600,000 frt., tartaléktőke 55,991 frt — kr., tartalék-alap az összes üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések pótlására 126,676 frt 19 kr., Franklin-Társulat összes személyzetének segélyző-alapja 1,530 frt 67 kr., Heckenast-féle könyvnyomda személy zetének betegsegélyző házipénztára 1,415 frt 64 kr., hírlapi előfizetők le nem járt idejére eső részlet 10,817 frt 85 kr., föl nem vett osztalékok 1883. évre 12 frt,' elfogadványok 54,156 frt 51 kr, hitelezők 127.184 frt. 79 kr., nyereség, egyen legül 73,475 frt 44 kr., összesen; 1.051,260 frt 09 kr. U z l e t o r e d m é n y - s z á m l a . Kiadás illetőleg veszteség: Központi üzletköltségek és tiszti fizetések 17,910 frt 70 kr., leírás a ház után 1,948 frt 33 kr, veszteség követeléseknél 7,714 frt 25 kr., értékcsökkenés: a nyomdai berendezések nél 32,105 frt 13 kr., a metszvényeknél 2,907 frt 39 kr., a betűöntődénél 1,044 frt 66 kr., a könyvkiadási jogok, töm- és aczéltáblák 419 frt 92 kr., összesen 36,477 frt 10 kr., kamatok 6,878 frt 45 kr., adó-illetmények és bélyegilletékek 13,489 frt 32 kr., nyereség, egyenlegül 73,475 frt 44 kr., összesen 157,893 frt 59 kr. — Bevétel illetőleg nyeremény: Athozat a múlt évről 871 frt 69 kr., hirlapjövedelm 12,339 frt 45 kr., nyomda jövedelme 86,725 frt 40 kr., betűöntődé jövedelme 3,758 frt 86 kr., könyvkiadó-üzlet jövedelme 53,350frt 19 kr. értékpapírok jövedelme: adóm. kamat 848 frt összesen 157,893 frt 59 kr.
hatással bir. Ha azzal arciot vagy egyéb bőrrészeket este bekenjük, már a követ kező reggelen majdnem észrevehetetlen pikkelyek válnak le a bőrről, minek folytán ei gyöngéddé és fehérré válik, E balzsam kisimítja az arezon támadt redőket és himlőhelye ket, fiatal arezszint á d ; a bőrnek fehérséget, gyöngédség éa frisseséget kölcsönöz; a legrövidebb idö alatt a szeplöt, maj'bltokat, anyajegyet, orrvörösséget, bőratkát és minden agyéb bőrszenynnet eltávolít. E g y korsóval használati uta sítással együtt 1 frt 50 kr.; postán küldve 10 krral több. F ő l e t é t Magyarország számára . ö r ö k József, gyógy szerésznél, B u d a p e s t király-uteza 12. szám ; P o z s o n y b a n Pisztory B ó d o g , gyógysz. T e m e s v á r o n Tarczay József gyógysz. Z á g r á b o n Mittelbach Zsigmond gyógyszerésznél.
Pirszeii (coaks) eladás. Van szerencsénk ezennel közhírré tenni, hogy 1 8 8 5 s z e p t e m b e r 1 - t ő l helybeli légszeszgyárainkban az 100 klgként 1 frt 5 0 k r . - r a leszállittatik.
1-so rendfl és dió-pirszén ll-od rendfl pirsaéa tSsSUS^ÍS^. Házhoz szállítás és berakásért 2 5 0 k i l ó t ó l 1GOO k i l ó i g terjedő rendelményeknél 100 kilóként 1 4 k r 1 0 0 0 k i l ó t meghaladó egész fuvaroknál, 100 kilóként 1 0 k r . számíttatik. Budapesten, 1885. augusztus 31.
Altalános
osztrák lég
szesztársulat.
A budapesti légszesz-gyárak helyi igazgatósága.
a budapesti kiállítási sorsjegyeknek Egy eredeti sorsjegy csak 1 frt, 11 darab csak 10 frt _0
Kapható
TT f \ T 3 ^K7" T bankházában Budapest, JLi \J X V X tM • hatvani utcza 17. sz. a. Hm~ I s m é t e l a d 6 k feirosra.dta.tnak. -*6 A fenti bankház eszközli egyszersmind mindennemű állampapírok, részvények és sorsjegyek vételét és eladását napi árfolyam szerint. Előleget nyújt érték papírokra igen mérsékelt kamat mellett.
Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, egyetem-utcia. 4. szám.
Előfizetési
BUDAPEST, SZEPTEMBER 27.
föltételek: VASÁRNAPI DJSÁG és \ egész évre 1 2 frt j / egész érre 8 frt Csupán • POLITIKAI ÚJDONSÁGOK Csupán a VASÁRNAPI TJJSÁG: POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre - 6 • ifélévre- 4 « I
D r MAJER
ISTVÁN.
(Félszázados írói jubileuma alkalmából.)
tatlanabb arcz- és kézbőr tisztító szer. 1 doboz ára 50 kr.
R t m g e v é g é t a l a r e z p i r o s i t ó , ára 50 kr. Török lóísef gyógysíerésinél, Budapest, király-nteia 12.
meghivatnak.
39-IK SZÁM. 1885.
SZTERGOMNAK, a legelső magyar királyi székhelynek, sok nevezetessége van. Feje delmi fényű bazilikáján, a történelmi di csőségű primási széken, számos emlékein, mű kincsein kivül vannak a társadalom és tudo mány terén élt és élő nevezetességei, s ezek között van egy, palotában és kunyhóban egy aránt ismert, szeretett, népszerű neve zetessóge : Majer István ez. püspök, irói néven «István bácsi», az országosan ismert népies iró, a pa-dagogiai irodalom egyik veterán bajnokának ro konszenves alakja ez.
E
Arczképét és rövid életrajzát azért közli mai számunk, mert most 50 éve an nak, hogy tollal kezében, lelkesedéssel szivében, szolgálni kezdte a magyar nemzeti művelődés ügyét irodalomban, népnevelésben és közéletben. Esztergom városa Majer István irói tevékenységének félszázados jubileumát rokonszenvesen ünnepelte meg. És midőn e város "István bácsi»nak, a népirónak, közhasznú irói tevé kenységéért az elismerés koszorúját ovácziókban nyújtja át, csak önmaga iránti kötelességét rójja le, önmagát tiszteli meg. Mert a jeleseknek tiszteletére gyúj tott örömláng visszaveti fényét az ün neplőkre is. Majer István Esztergomé! Az ő magas állásának fényét, jó szivének kisugárzó melegét első sorban Esztergom érzi. Jó tékonyságának tényei itt a legsűrűbbek. Nyilvános pályáján 30 évnél többet töl tött Esztergomban. Jubilánsunk az irodalomban a népmüvelődés ügyét közvetlenül szolgálta mint psedegogiai iró, mint képezdei tanár, később mint a fővárosi összes elemi és magán iskolák igazgatója. A magyar paedagogiai irók egyik veteránja tehát, kinek nevéhez e téren az uttörés dicső sége fűződik. De a népies íróknak egyik érdemes előfutárja is ő,azon korból, midőn az irók arisztokracziája nem igen ismerte még föl — néhány jeles költőn ken kívül — a népre való hatás titkait. Majer István, nevelészeti és népiratai val, nem a tudós névért, nem akadémiai babérért dolgozott; de, hogy használjon
a népnek, benne az olvasási vágyat fölkeltse és táplálja — csak azért irt, dolgozott, adott ki könyveket, népiratokat, aranytanácsokat, ala pított és szerkesztett naptárt, dolgozott és dol gozik mind e tereken mind e mai napig. Ez a te vékenysége az irói, a tanári, a lelkipásztorkodási téren, húzódik egész életén keresztül szakadat lan lánczolatban mai félszázados irói jubileu máig. Ma már a papi méltóság magas székén, czimei és rendjelei fénye közepette, ép ugy a nép «l8tván bácsija*, mint volt pályája kezdetén. 1835-ben, a «Tudományos Gyüjtemény»-be irott két értekezésével kezdte irói működését — és ma, 1885-ben, hivatalos és főpapi bokros
MAJER
ISTVÁN
V.
PÜSPÖK.
XXXII. ( egész évre 6 frt \ félém-- 3 •
ÉVFOLYAM.
Külföldi előfizetésekhez . postallae meghatározott viteldíj le csatolandó.
teendőin kivül, még mindig az irói tollal van legkedvesebb foglalkozása. Dr. MAJER ISTVÁN Mocsonokon, Nyitramegyében született 1813. aug. 15-én. Derék polgári szülők gyermeke. Atyja Kluch nyitrai püspök nek sok éven át kedvelt udvari tisztje vala. Elemi kiképeztetést otthon és Ersekujvárott nyert, középtanodai kiképzést Esztergom- és Nagy-Szombatban. Már mint növendékpap társai között magyar nyelvgyakorló iskolát létesített és társait raj zolni tanította. Tanulmányai végeztével, fiatal kora miatt, pappá nem szenteltethetvén, a pesti egyetemen iogot hallgatott; majd a báró Sennyei család nál nevelősködött, nevelője volt báró Sennyei Pálnak, a főrendiek háza jelen legi elnökének. 1836. aug. 29-én pappá szenteltetett és Muzslán, majd Esztergomban segédlelkészi állásban volt. Ekkor gyakorolta a rézbe metszés művészetét. Szent tárgyú képei több mint százezer példányban terjedtek el. Egyéb képei megjelentek a «Honművész", "Magyarföld és népein, • Életképek*, «Pesti Divatlap*, a «Ma gyar Népújság* s más vállalatokban, s mindenek fölött «István bácsi naptára* 31 évfolyamában. 1842-ben Kopácsy herczegprimás által az Esztergomban föllállitott tanitóképezdébe első tanárul neveztetett ki. Itt működött, mint kitűnő tanár és paeda gogiai iró mindaddig, míg 1849. okt. 27-én a pesti kir. egyetem bölcsészeti kara által a felsőbb psedagogia tanszé kére lön meghiva. Képezdei tanárkodása idején irta • Nép neveléstan*-át (1844). Irányadó, úttörő munka volt, melyet Esztergom vármegye 1845-ben köriratilag ajánlott a köztör vényhatóságok figyelmébe; Czaban tót iró le is fordította és több tanintézetbe iskolai könyvül vitetett be. A szerző nagy súlyt fektet e müvében közt többi az egészségtanra. Ez időben írta még a kö vetkező müveket: «A magyar képezdék reformja* (1848.), «Liturgika* (1847.), •Színdarabok az ifjúság számára»(1847.), • Egészségtan a nép számára* (1847.), •Ajó házigazda* (1848. és 1869.). Az első egyetemes tanitógyülésnek (1848.) jegyzője volt. Következő évben,