37) november 30

DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010)

A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert „Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben” című pályázat támogatásával készült el.

(ROP 3.2.1–2004-09-0002/37)

2006. november 30.

MultiContact 'Exploring Possibilities'

MultiContact 'Exploring possibilities'

Tartalom

TARTALOM........................................................................................................................................... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................................................. 7 1.

AZ ELEMZÉS HÁTTERE ........................................................................................................... 9 1.1.

A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSE..................................................... 9

1.2.

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI ..................................... 11

1.2.1.

A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért ............... 12

1.2.2.

Az Európai Kohéziós Politika (2007-2013) ...................................................................... 13

1.2.3.

Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései ........................................................ 15

1.3.

1.2.3.1.

Európai Foglalkoztatási Stratégia .....................................................................................17

1.2.3.2.

Európai eszközök a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában .........................................19

1.2.3.3.

Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) .............20

MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT .......... 21

1.3.1.

Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe ........................................................... 21

1.3.2.

A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitűzései ................................................. 23

1.3.3.

Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása ............................................................. 27

1.3.4.

Új Magyarország Vidékfejlesztési Statégiai Terv ............................................................. 29

1.4.

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI ................................. 31

1.4.1.

Az Észak-alföldi régió Stratégai Programja (2007-2013)................................................ 34

1.4.2.

Az Észak-alföldi régió Regionális Operatív programja.................................................... 39

1.5.

FOGLALKOZTATÁS-POLITIKAI INTÉZMÉNY- ÉS ESZKÖZRENDSZER MAGYARORSZÁGON ...... 43

1.5.1. 2.

Foglalkoztatáspolitikai intézmények eszközrendszere ...................................................... 44

HELYZETFELTÁRÁS............................................................................................................... 47 2.1.

DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG ALAPVETŐ JELLEMZŐI ................................................ 47

2.1.1.

Elhelyezkedés, természetes és épített környezeti adottságok............................................. 47

2.1.1.1.

2.1.2.

Infrastrukturális adottságok értékelése............................................................................. 49

2.1.2.1.

Közlekedési infrastruktúra................................................................................................49

2.1.2.2.

Kommunális infrastruktúra ...............................................................................................51

2.1.2.3.

Telekommunikációs infrastruktúra ...................................................................................53

2.1.3.

2.2.

Településszerkezet bemutatása .........................................................................................48

Gazdasági jellemzők ......................................................................................................... 53

2.1.3.1.

Gazdasági aktivitás ...........................................................................................................53

2.1.3.2.

Gazdasági szerkezet..........................................................................................................57

DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG HUMÁN ERŐFORRÁS JELLEMZŐI ................................. 60

2.2.1.

Demográfiai viszonyok a kistérségben.............................................................................. 60

2.2.1.1.

Népesség, népsűrűség .......................................................................................................60

2


2.2.1.2.

Nemi összetétel.................................................................................................................64

2.2.1.3.

Korösszetétel ....................................................................................................................64

2.2.2.

2.3.

2.2.2.1.

Társadalmi aktivitás..........................................................................................................65

2.2.2.2.

Jövedelmi viszonyok ........................................................................................................66

DERECSKE-LÉTAVÉRTESI MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI ....................................................... 67

2.3.1.

Foglalkoztatottsági aktivitás .............................................................................................67

2.3.1.2.

Foglalkoztatottság szerkezete ...........................................................................................68

2.3.1.3.

Munkanélküliség...............................................................................................................72

A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatottsági helyzete............................................ 77

2.3.2.1.

Cigány népesség ...............................................................................................................77

2.3.2.2.

Nők ...................................................................................................................................78

2.3.2.3.

Pályakezdők......................................................................................................................78

2.3.2.4.

45 év felettiek ...................................................................................................................79

2.3.2.5.

Megváltozott munkaképességű népesség.........................................................................79

2.3.3.

Humánerőforrás potenciál................................................................................................ 80

2.3.3.1.

Iskolázottság .....................................................................................................................80

2.3.3.2.

Az oktatás-képzési lehetőségek a kistérségben.................................................................82

2.3.4.

4.

Foglalkoztatottság ............................................................................................................ 67

2.3.1.1.

2.3.2.

3.

Társadalmi aktivitás, jövedelmi viszonyok a kistérségben................................................ 65

A kistérség intézményi felszereltsége ................................................................................ 83

2.3.4.1.

Oktatási – kulturális intézmények.....................................................................................83

2.3.4.2.

Szociális intézmények.......................................................................................................87

2.3.4.3.

Egészségügyi intézmények ...............................................................................................88

2.3.5.

Foglalkoztatás szempontjából releváns szereplők a kistérségben .................................... 89

2.3.6.

Korábbi foglalkoztatásfejlesztési kezdeményezések bemutatása ...................................... 91

2.4.

STRATÉGIA CÉLCSOPORTJAINAK AZONOSÍTÁSA .................................................................... 92

2.5.

KORÁBBI STRATÉGIÁK MEGÁLLAPÍTÁSAI .............................................................................. 95

2.6.

A KISTÉRSÉG HELYZETÉRTÉKELÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE - SWOT ANALÍZIS .............................. 98

A FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE ............................................... 100 3.1.

JÖVŐKÉP ............................................................................................................................... 100

3.2.

STRATÉGIAI CÉL.................................................................................................................... 100

3.3.

OPERATÍV CÉLOK .................................................................................................................. 102

3.3.1.

Térségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás növelés ..................................................... 102

3.3.2.

Térségi humánerőforrás fejlesztése ................................................................................ 103

3.3.3.

Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése...................................................................... 104

A FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA INTÉZKEDÉSEI ................................................. 105 4.1.

TÉRSÉGI GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉS ....................................... 105

4.1.1

Versenyképes gazdasági környezet kialakítása............................................................... 105

3


4.1.1.1 Infrastruktúrafejlesztés ................................................................................................... 105 4.1.1.2 Térségi marketing ............................................................................................................ 106 4.1.2

Vállalkozás- és intézményfejlesztés, kiemelten a mezőgazdaság és a turizmus

területén ....................................................................................................................................... 107 4.1.2.1 Vállalkozás fejlesztés ....................................................................................................... 107 4.1.2.2 Mezőgazdasági foglalkoztatás ......................................................................................... 109 4.1.2.3 Turizmusfejlesztés ............................................................................................................ 111 4.1.2.4 Helyi szociális ellátórendszer fejlesztése ......................................................................... 112 4.2.

TÉRSÉGI HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE .......................................................................... 114

4.2.1. Képzettségi szint növelése, élethosszig tartó tanulás eszméjének elterjesztése.................. 114 4.2.1.1 Piaci és helyi igényekhez igazodó felnőtt- és szakképzések ............................................. 114 4.2.1.2. Alapfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése ................................................ 115 4.2.1.3. Munkavállalók képzése, készségfejlesztése ..................................................................... 117 4.2.2

Hátrányos

helyzetű

csoportok

foglalkoztathatóságának

növelése,

tudás-

és

készségfejlesztése ......................................................................................................................... 118 4.2.2.1 Munka világába való visszavezetés................................................................................. 118 4.3.

MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE ............................................................ 120

4.3.1.

A népességmegtartó erő növelése, a szociális ellátó-rendszer szolgáltatásaihoz való

hozzáférhetőség területi-térségi-települési különbségeinek, egyenlőtlenségeinek mérséklése, megszüntetése............................................................................................................................... 120 4.3.1.1 Képzési struktúrák összehangolása.................................................................................. 120 4.3.1.2 Atipikus, innovatív foglalkoztatási formák ösztönzése.................................................... 121 4.3.1.3 Munkaerő-piaci információk biztosítása ........................................................................ 123 4.3.1.4 Pályaorientáció............................................................................................................... 124 4.3.1.5 Kistérségi foglalkoztatási partnerség megvalósítása...................................................... 125 127 4.

HORIZONTÁLIS CÉLOK .......................................................................................................... 128

4.1.

Esélyegyenlőség .............................................................................................................. 128

4.1.1

Pályakezdők....................................................................................................................131

4.1.2

A Roma lakosság ............................................................................................................131

4.1.3

Női munkavállalók..........................................................................................................132

4.1.4

Megváltozott munkaképességű munkanélküliek ............................................................133

4.1.5

Az 45 év feletti munkanélküliek .....................................................................................133

4.2

Intézmény-rendszer fejlesztése ........................................................................................ 134

4.2.1

Gazdaságfejlesztő intézmények (például Kamarák, Inkubátorház) ................................134

4.2.2

Non-profit civil szektor fejlesztése .................................................................................134

4.2.3

Integrált szociális ellátó és szolgáltató rendszer kiépítése ..............................................135

4


4.3

5.

Fenntarthatóság.............................................................................................................. 136

4.3.1

A családi élet funkcióinak megőrzését segítő szolgáltatások támogatása.......................136

4.3.2

Gyermek- és ifjúságvédelem fejlesztése .........................................................................136

A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZEREPLŐINEK SZEREPE A PARTNERSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ........................................................................................................ 138 5.1

A PAKTUM FELÉPÍTÉSE ......................................................................................................... 138

5.2

A PAKTUM ALÁÍRÓI .............................................................................................................. 139

5.3

SZAKMAI FOGLALKOZTATÁSI FÓRUM .................................................................................. 139

5.4

IRÁNYÍTÓ CSOPORT .............................................................................................................. 140

AZ IRÁNYÍTÓ CSOPORT ÉVES MUNKAPROGRAMOT DOLGOZ KI, MELYBEN RÖGZÍTI AZOKAT A PROJEKTEKET, MELYEKET A PAKTUM MŰKÖDTETNI KÍVÁN AZ ADOTT ÉVBEN. KIALAKÍTÁSA SORÁN FIGYELEMBE KELL VENNI A

A PROGRAM

FÓRUM AJÁNLÁSAIT, VALAMINT

TARTALMAZNIA KELL A PROGRAMOK FELELŐSEIT, HATÁRIDEJEIT ÉS FINANSZÍROZÁSÁT.. 140

5.5

FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM KOORDINÁCIÓJA .................................................................... 141

5.6

A PAKTUM MONITORINGJA ÉS ÉRTÉKELÉS ........................................................................... 142

5.6.1

5.6.1.1

Előzetes (Ex-ante)...........................................................................................................143

5.6.1.2

Időközi (Mid-term) .........................................................................................................144

5.6.1.3

Utólagos (Ex-post)..........................................................................................................144

5.6.2 6.

Értékelés.......................................................................................................................... 143

Visszacsatolás ................................................................................................................. 145

MINTAPROJEKTEK ............................................................................................................... 146 6.1.

KISTÉRSÉGI

TURISZTIKAI

KÍNÁLAT

ÉS

KONCEPCIÓ

KIALAKÍTÁSA,

VALAMINT

MARKETINGKAMPÁNY LEFOLYTATÁSA (MINTAPROJEKT)................................................... 146

6.2.

SZAKKÉPZÉS A MUNKA VILÁGÁBA VALÓ VISSZAVEZETÉS ÉRDEKÉBEN (MINTAPROJEKT).. 148

6.3.

PÁLYAORIENTÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA (MINTAPROJEKT)................. 149

6.4.

MUNKAPIACI INFORMÁCIÓK BIZTOSÍTÁSA (MINTAPROJEKT) .............................................. 151

6.5.

FELNŐTT ÉS SZAKKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSA IGAZODVA A PIACI IGÉNYEKHEZ (MINTAPROJEKT)152

6.6.

FELZÁRKÓZTATÓ KÉPZÉS SZERVEZÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL SEM RENDELKEZŐK SZÁMÁRA (MINTAPROJEKT) ........................................................................ 154

6.7.

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ – BEFEKTETŐK VONZÁSÁRA (MINTAPROJEKT).......... 155

6.8.

INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK (MINTAPROJEKT) ..................................................... 156

6.9.

SZAKTANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSA A HELYI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA (MINTAPROJEKT).................................................................................................................. 157

6.10. VÁLLALKOZÁSOK TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE (MINTAPROJEKT) ...................................... 158 6.11. HATÁRON ÁTNYÚLÓ VÁLLALKOZÓI EGYÜTTMŰKÖDÉS KIALAKÍTÁSA (MINTAPROJEKT) ... 159 6.12. MEZŐGAZDASÁGI

TERMELÉS

FENNTARTHATÓVÁ

TÉTELE

–

BIOGAZDÁLKODÁS

MEGHONOSÍTÁSA (MINTAPROJEKT) ..................................................................................... 160

5


6.13. ALTERNATÍV ENERGIAHORDOZÓK (MINTAPROJEKT) .......................................................... 161 6.14. BEMUTATÓ GAZDASÁGOK LÉTREHOZÁSA (MINTAPROJEKT)............................................... 162 6.15. TERMELŐI KÖZÖSSÉGEK LÉTREHOZÁSA (MINTAPROJEKT).................................................. 163 6.16. SZOCIÁLIS OTTHONOK LÉTREHOZÁSA (MINTAPROJEKT)..................................................... 164 FORRÁSOK ....................................................................................................................................... 165 TÁBLÁZATJEGYZÉK ..................................................................................................................... 167 ÁBRAJEGYZÉK................................................................................................................................ 168 TÉRKÉPJEGYZÉK........................................................................................................................... 169 I.

FÜGGELÉK............................................................................................................................... 170

II.

INTERJÚJEGYZÉK................................................................................................................. 176

III. FÜGGELÉK............................................................................................................................... 178

6


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió és tagjai, így Magyarország számára is egyre fontosabb kérdés a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kérdések, hiányosságok megoldása. Az Unióhoz történt csatlakozással a tagállamok újabb lehetőségeket és pénzügyi forrást kaptak a jelenlegi, sok területen

kedvezőtlen

Magyarországon

a

helyzet ROP

javítására.

3.2.1

Ennek

keretében

került

meghirdetésre

„Foglalkoztatást

elősegítő

tevékenységek

helyi

koordinációjának elősegítése” című pályázat is, melynek egyik nyertese Sáránd Község Önkormányzatának „Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a DerecskeLétavértesi kistérségben” című projektje. A pályázati kiírás célja a foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolása, valamint a helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása volt. Jelen dokumentum a projekt során elkészített kistérségi stratégiát tartalmazza.

A stratégia-készítés célja, hogy meghatározza a Derecske-Létavértesi kistérség speciális foglalkoztatási problémáira adható hatékony válaszokat és a szükséges beavatkozás módját, mely tükrözi a helyi sajátosságokat. További célja, hogy segítse a kistérség településeinek összefogását és a Foglalkoztatási Paktum megalapításával és működtetésével ösztönözze a helyi kezdeményezéseket és a közös koordinációt. A stratégiai dokumentum elkészítésének várt

eredménye

a

helyi

szereplők

(munkaadók,

vállalkozók,

munkavállalók,

önkormányzatok, civil szervezetek, szakmai szervezetek) mobilizálása, az egyes szereplők feladatainak és lehetőségeinek meghatározása, valamint minták nyújtása a továbblépés érdekében.

A stratégia elkészítése során először az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai törekvései, majd a magyarországi célok és irányvonalak, elkészített stratégiák kerültek elemzésre. Ezzel párhuzamosan zajlott a kistérség helyzetének, foglalkoztatáspolitikai szempontból meghatározó szereplőinek megismerése, személyes interjúk készítésével, valamint statisztikai adatok elemzésével. Ezután kerültek feltárásra a korábbi kezdeményezések eredményei, majd készült el a kistérség helyzetelemzése. A helyzetelemzésben vázolt problémák és lehetőségek összefoglalását egy SWOT analízis tartalmazza, mely egyben kiindulási alapja magának a Stratégiának.

7


A helyzetfeltárás eredményeként az alábbi stratégiai cél került meghatározásra: „A foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése Derecske-Létavértesi kistérségben, a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése; a térség munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti rendszerének – a szereplők közötti foglalkoztatási partnerség – kiépítése által. A stratégia megvalósítása során szükséges a munkaerő-piac egyensúlyának megteremtése és a területi differenciák, különbségek csökkentése.” A célhierarchiában szerepel a fent idézett stratégiai cél, az operatív célok és a horizontális célok illetve a célok megvalósulását elősegítő intézkedések. Az utolsó rész mintaprojektek sorozatából áll, melyek alkalmasak arra, hogy az elméleti célkitűzések gyakorlati megvalósításához útmutatót, kiindulási pontot adjanak. A stratégia a 2007-2010 közötti időszakot öleli fel, ennek oka, hogy a gazdasági környezet és az ezzel szorosan összefüggő foglalkoztatási helyzet gyors változása szükségessé teszi a stratégia négyévenkénti újragondolását, a célok, prioritások, célcsoportok és intézkedések aktuális helyzethez való igazítását.

A stratégia megalkotása során a kistérség számos foglalkoztatási szempontból jelentős szereplője volt a dokumentum készítőinek segítségére. Az helyzetelemzéshez szükséges információk megszerzésében és értelmezésében, valamint a célok, prioritások, intézkedések kialakításában aktívan közreműködött mind a tizenegy érintett település polgármestere, valamint a nagyobb vállalkozások vezetői, a Kistérségi Társulás szakemberei, a helyi kisebbségi önkormányzatok vezetői, a Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht. irányítója, non-profit szervezetek vezetői, az Érmelléki Iskolaszövetség képviselői, továbbá a HajdúBihar Megyei Munkaügyi Központ munkatársai. Az ő munkájuk és szakmai hozzáértésük nagyban segítette a dokumentum kidolgozását, a stratégia kialakítását a helyi helyzetkép és igények maximális figyelembe vétele mellett. A közreműködők pontos listáját a II. Függelék – Interjújegyzék tartalmazza. Valamennyiük munkáját ez úton is köszönjük!

8


1. AZ ELEMZÉS HÁTTERE A következő oldalakon azon fejlesztési környezetet járjuk körbe, amelynek ismerete elengedhetetlenül szükséges a kistérségi foglalkoztatási stratégia elkészítéséhez. A helyzetértékelés folyamán madártávlatból közelítünk, vázlatosan bemutatjuk a fontosabb világgazdasági folyamatokat. Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, az európai egységes piac integráns része. Az Európai Unió közösségi politikái és szabályozási rendszere adja meg azt a tágan vett fejlesztési környezetet, amelyben el kell helyezünk a jelen kistérségi

foglakoztatási stratégiát is. Ebben a fejezetben foglalkozunk a hazai

(országos, regionális, kistérségi) szabályozási, illetve fejlesztési irányvonalakkal és, hangsúlyosan,

a

Derecske-Létavértesi

kistérség

adottságainak

és

lehetőségeinek

elemzésével.

1.1.

A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSE

A globális gazdaság az emelkedő olajárak és a természeti katasztrófák ellenére dinamikusan növekedett 2005-ben, a globális GDP növekedés 4,8% volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által minden év őszén kiadott „Világgazdasági Kilátások” (World Economic Outlook) szerint ez a bővülés továbbra is folytatódni fog.

Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) 5 4,6 4,1

százalék

4 3

3,5

3,4

2,6

2,7 2 1 0

1,6

1,8 1,2

1,7

1,5 1

1,1 -0,2 2001

3,2 2,8 2,2 2,3

2003

2005

-1

év EU 25

EU 15

Németország

Magyarország

USA

Japán

1. ábra Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) Forrás: Eurostat

9


A gazdasági növekedés üteme az Európai Unió és a világ vezető gazdaságait összevetve, arra enged következtetni, hogy az összeurópai GDP bővülés dinamikája az elmúlt fél évtizedben 1-2 százalékkal elmaradt az Egyesült Államok és Japán hasonló adataitól. A feltörekvő ázsiai országok (Kína, India, Dél-kelet Ázsia) jelentős kihívást és lehetőséget jelentenek a fejlett ipari országok számára. Az ázsiai alacsony bérköltségű munkaerőhöz való tőkeáramlás jelentős mértékű gazdasági szerkezetátalakítást eredményez a legtöbb OECD tagországban. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban évtizedek óta csökken a mezőgazdasági, illetve az ipari jellegű területeken foglalkoztatottak száma és emelkedik a szolgáltató szektor szerepe az ország gazdaságában.

Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezető gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) 75

A Lisszaboni 70%-os cél százalék

70 65 60 55 50 EU 25

EU 15

Németország

Magyarország

USA

Japán

ország

2001

2002

2003

2004

2005

2. ábra Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezető gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) Forrás: Eurostat

A dinamikus gazdasági fejlődés mellett létrejövő egyidejű foglalkoztatottság-, és termelékenységnövekedés csak a rendkívül versenyképes országokra jellemző. Az elmúlt időszakban az egyik legsikeresebb ország e téren is az Egyesült Államok volt. A termelékenységi, foglalkoztatottsági mutatók szerint az USA-hoz és Japánhoz viszonyítva az EU egésze lemaradásban van.

10


1.2.

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI Az Európai Unió általános jellemzői (2005)

Terület (ezer km2)

3 893

Foglalkoztatottsági ráta

63,8%

Népesség (millió fő)

456,8

Munkanélküliségi ráta

8,7%

GDP (milliárd €)

10 816

Munkanélküliségi ráta (25 év alattiak)

18,5%

1. táblázat: Az Európai Unió általános jellemzői (Forrás: Eurostat Yearbook 2005)

Az

Európai

Unió

népességét tekintve Kína és India

után

legnépesebb

a

világ egységes

gazdasági térsége. Az EU egészére számított nemzeti össztermék (GDP) közel megegyezik az Egyesült Államok

hasonló

mutatójával. foglalkoztatás termelékenység azonban

A és

a

szintje

évtizedek

óta

elmarad az USA és Japán 1. térkép: A 25 tagú Európai Unió és a tagjelölt államok (2006) eredményeitől.

Mivel

a

Forrás: http://www.europa.eu

nemzeti össztermék növekedési üteme is lassult az Európai Unió legfejlettebb tagállamaiban (átlagosan a 25 tagállamban alig egy százalékkal nő GDP), így földrészünk leszakadóban van a világ vezető gazdaságaihoz képest. Az Európai Unió jelenleg legfontosabb kihívásának a versenyképesség növelését tartja, amelynek egyik legfontosabb pillére a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítése. A következőkben bemutatjuk az Európai Unió legfontosabb stratégiai fejlesztési dokumentumait, amelyek fontos iránymutatást jelentenek a tagállami és a helyi-regionális szereplők részére.

11


1.2.1. A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért

A 2000 márciusában tartott lisszaboni csúcstalálkozón az Európai Unió tagállamainak vezetői – kormányfők és államfők – megállapodtak az Európai Unió számára kidolgozott új stratégiai célban, amely szerint az EU 2010-ig „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kell tenni, mely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre több és jobb munkahelyet és szorosabb társadalmi összetartást biztosítva” (az Európai Tanács lisszaboni ülését követő Elnökségi Konklúziók). A Lisszaboni Stratégiaként ismertté vált egyezmény keretében a következőkben felsorolt területeken van szükség cselekvésre: egységes, európai belső piac bővítése és elmélyítése (1), információs társadalom kialakítása (2), kutatás és fejlesztés szerepének növelése (3), oktatás minőségének javítása (4), strukturális gazdasági reformok véghezvitele (stabil valuta és a makroökonómiai politikák olyan együttese, amely a gazdasági növekedést és a fenntartható államháztartást egyaránt elősegíti (5). A lisszaboni stratégia egyik fontos eleme a munkahelyteremtés. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a döntéshozók 2005-ig az aktív népesség foglalkoztatási arányát 67%-ra, 2010ig 70%-ra kívánták emelni. A 2007-től 27 tagú Európai Unióban ez 24 millió új munkahely létrehozását teszi szükségessé 2010-ig! A stratégia végrehajtása elsősorban a tagállamok kormányainak kezében van, de számos terület (főként a fejlesztéspolitika, információs társadalom kiépítése, munkahelyteremtés és oktatáspolitika) esetében a települési önkormányzatok is olyan kompetenciával rendelkeznek, amelyek hatással vannak a célkitűzések sikerére. Az Európai Unió intézményei, elsősorban a munkaerő-piac európai szintű stagnálása okán, 2005-ben elégedetlenségüket fejezték ki a lisszaboni stratégia megvalósulásának dinamikájával kapcsolatban. Öt évvel a reformprogram megindítása után az Európai Bizottság felülvizsgálta a megvalósult előrelépéseket azzal a nem titkolt céllal, hogy újabb lökést adjon az akcióterv megvalósításának. Az Európai Bizottság egy új kezdetet javasol a lisszaboni stratégiának, amelynek keretében az erőforrásokat két fő feladatra kívánja összpontosítani: erősebb és tartósabb növekedés megvalósítása, valamint több és jobb minőségű munkahely teremtése. Az európai munkaerő-piac megerősítése kapcsán „A lisszaboni stratégia új kezdete – növekedés és munkalehetőség” című dokumentumban az Európai Bizottság az alábbi elemeket hangsúlyozza:

12


-

még több ember bevonása a foglalkoztatásba és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése

-

a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerőpiac rugalmasságának javítása

-

az oktatás és a képességek javításával a befektetések növelése a humán erőforrások területén

Mit jelentenek ezek a gyakorlatban? A tagállamoknak és a szociális partnereknek komolyabb erőfeszítéseket kell tenniük a foglalkoztatás megszilárdítása érdekében. Különösen olyan tevékeny szociális és foglalkoztatási politikák alkalmazásával, amelyek segítik az állampolgárok munkaerő-piaci (re)integrációját. A döntéshozóknak javítaniuk kell a munkaerő és az üzleti vállalkozások alkalmazkodó-képességét, valamint a munkaerőpiac rugalmasságát annak érdekében, hogy Európa igazodni tudjon a piaci szerkezetváltásokhoz és változásokhoz. A regionális és helyi hatóságoknak pedig olyan projekteket kell kidolgozniuk, amelyek közelebb viszik az Európai Uniót a Lisszabonban meghatározott célkitűzéseihez. A strukturális alapok következő generációját (beleértve a vidékfejlesztéssel kapcsolatos alapokat) e szemlélet tükrében átalakították, s így az alapok célkeresztjében az áll, hogy azok helyi szinten hogyan tudnak hozzájárulni a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

1.2.2. Az Európai Kohéziós Politika (2007-2013) Az európai kohéziós politikai egyszerre jelenti az elmaradott városok és régiók EU források segítségével történő modernizációját, felzárkóztatását és az összetartó társadalom megteremtését. A társadalmi kohézió a leszakadó rétegek, csoportok – munkanélküliek, hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők – esélyeinek és lehetőségeinek biztosítását, röviden társadalmi integrációjukat jelenti. Az Európai Bizottság komoly erőfeszítéseket tesz ezen célok megvalósításáért. Az EU kohéziós politikája két célterületet különít el a források hatékony felhasználása érdekében. Az első csoportba azok a régiók tartoznak, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az EU átlagának 75%-át, ezek az úgy nevezett Konvergencia Régiók. Ebbe a csoportba 100 régió tartozik Európa szerte, amelyekben az EU lakosságának 35%-a él. Az Észak-alföldi régiót, a többi magyarországi régióhoz hasonlóan a Konvergencia Régiók közé sorolták. A másik csoport a Regionális Versenyképességi és Foglalkoztatási Régiók elnevezést kapta. Ide tartozik az összes az előző csoportba nem sorolt régió. Közös 13


jellemzőjük, hogy általában nem érik el a lisszaboni stratégiában kitűzött 70% foglalkoztatottsági szintet. A két csoport között két átmeneti (a Phasing in, és a Phasing out) csoportot is találunk. E két úgy nevezett átmeneti csoport arra, szolgál, hogy az egyik támogatási csoportból a másikba való átkerülés ne járjon az adott régióban gazdasági visszaeséssel. A magyar régiók közül a Központi Régió a Phasing in térségek közé tartozik, azaz 2013-ig jogosult a Konvergencia Régiók számára fenntartott támogatásokra is. Az európai kohéziós politika kiemelten kezeli a Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységeket. A K+F tevékenységek esetében különösen fontos az erőforrások koncentrációja, emiatt nem szabad elaprózni ezeket a forrásokat. A Negyedik Kohéziós Jelentés szerint jelenleg az EU K+F tevékenységeinek fele 35 régióban koncentrálódik és számos olyan régió van, ahol nincsen K+F tevékenység. A lisszaboni folyamatban meghatározottak szerint az információs és kommunikációs technológiákhoz (ICT) való hozzáférés kulcsfontosságú az európai tudásgazdaság megteremtése érdekében. Az EU átlag szerint 2005-ben minden második európai háztartásban volt internetet, azonban ez mind tagállami, mind regionális szinten jelentős szóródást mutat. A Konvergencia Régiókban kevesebb, mint 30% az internet penetráció. Összeurópai szinten is jelentős a különbség mutatkozik e területen a városi és a vidéki térségek között. A 2007 és 2013 közötti időszakban az európai kohéziós források 51,3%-a az új tagállamokban kerül majd felhasználásra. Az Európai Strukturális Alapok forrásaihoz továbbra

is

a

tagállamok

által,

a

Bizottsággal

egyeztetett

Nemzeti

Stratégiai

Referenciakeretben (a Nemzeti Fejlesztési Terv, új elnevezése) rögzített feltételekkel lehet hozzájutni. A magyar fejlesztési tervekről emiatt a következő fejezetben írunk részletesen. Az új kohéziós politika új stratégiai irányvonalakat jelölt ki az EU és tagállamok számra. Lássuk, melyek azok a horizontális célok, amelyek áthatják az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) és a Kohéziós Alap egészét. Az Európai Unió: -

legyen vonzó a befektetések és a tőke számára, és tegye lehetővé a gyors munkahelyteremtést

-

magas növekedésű, versenyképes és innovatív térséggé váljon

-

legyen a teljes foglalkoztatottság és a magas termelékenység területe, több és jobb életminőséget kínáló állással.

14


-

biztosítson magas szintű, hatékony közszolgáltatokat a vállalkozások és a lakosság számára, helyi, regionális és tagállami és európai szinten egyaránt

Bár, mint korábban jeleztük, a kohéziós források túlnyomó részben a tagállamok – így esetünkben a magyar kormányzat – programjain keresztül hívhatók le, azonban számos közvetlenül elérhető forrás és intézmény áll rendelkezésre a helyi szereplők számára is. -

JASPERS (Közös segítségnyújtás az európai régiók projektjei számára). A kezdeményezés összefogja az európai finanszírozási szereplőket (Bizottság, Európai Befektetési Bank [EIB], és az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank [EBRD]) a regionális környezetvédelmi és közlekedési projektek előkészítése terén. A Kohéziós Alap projektjeinek jobb előkészítését várják ettől a programtól. Főként regionális szinten várható jelentős hatása.

-

JEREMIE (Közös európai források a mikro-, a kis- és a középvállalkozások számára). A kezdeményezés a mikro-m kis-, és középvállalkozások támogatását tűzte ki célul. Az Európai Befektetési Alap (EIF) segítségével a kohéziós forrásokhoz való hozzáférést kívánja a Bizottság elősegíteni.

Az Európai Unió számos további úgy nevezett Közösségi Kezdeményezést indított el, amelyek egy-egy részterületen innovatív megoldásokat kidolgozó programokat és projekteket tartalmaznak. Foglalkoztatás politikai szempontból fontos kiemelni az EQUAL és a LEADER+ programokat, amelyeket, mivel van tagállami stratégia a végrehajtásukra, a hazai viszonyok bemutatásakor részletezünk. A

továbbiakban

az

európai

kohéziós

politikához

szorosan

illeszkedő

európai

foglalkoztatáspolitikai célokat, terveket, programokat mutatjuk be.

1.2.3. Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései

Az egységes piac megteremtése és a Gazdasági és Pénzügyi Unió – azaz az euró bevezetése –érdekében tett lépések az 1990-es évek közepén ráirányították a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatáspolitika már nem csak a tagállamok kizárólagos területe. Az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerződésben a tagállamok megegyeztek abban, hogy nemzeti stratégiáikat koordinálják a foglalkoztatás területén. E szerződés alapján kapott az Európai Bizottság felhatalmazást arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse a foglalkoztatás helyzetét az

15


Európai Unióban. A monitoring eredményét a Bizottság teszi közzé „Jelentés az európai foglalkoztatás helyzetéről” címmel. Az utolsó nagyobb összefoglaló 2004-ben, a csatlakozás után jelent meg. E szerint 2003-ban a 25 tagú Unió tagországainak foglalkoztatási képe korántsem volt egységes, hiszen a tagok közel felében éves szinten csökkent a munkahelyek száma. Ebben az évben a Cseh Köztársaságban, Finnországban, Hollandiában és Svédországban jött létre kevesebb munkahely – a tendencia valamennyi országban év közben vált negatívvá. Belgiumban, Dániában, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Szlovéniában 2003-ban tovább folytatódott a munkahelyek számának 2002-ben is tapasztalt csökkenése, ugyanezen a téren Franciaországban viszont stagnálás jellemezte 2003 utolsó negyedévét. A fentiekkel szemben nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy más tagországokban jóval egy százalék fölötti volt a foglalkoztatottság növekedésének üteme: különösen Spanyolországban fokozódott erősen (két százalékkal) a munkahely-létesítés volumene, ez pedig közepes javulásként értékelendő. Olaszországban hozzávetőlegesen egy százalékos javulást mértek, noha korábban magasabb értékekről is beszámoltak.

Egy

százalékosnál

nagyobb

mértékben

nőtt

a

foglalkoztatottság

Észtországban, Görögországban, Írországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban és Szlovákiában is. Az általános gazdasági teljesítmény korábban jósolt növekedése ellenére az ezredforduló után Európában tapasztalt gazdasági visszaesés várhatóan ezután is rányomja bélyegét a munkaerőpiac alakulására, így a munkahelyek számának csupán kismértékű növekedése jósolható 2004-re és 2005-re. Ennek fényében az Európai Unió foglalkoztatási előrejelzéseinek a Tanács lisszaboni ülésén hozott, illetve az Európai Foglalkoztatási Stratégia (European Employment Strategy, EES) alapján kidolgozott célkitűzésekkel és foglalkoztatásimutató-előirányzattal történő összevetésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni az előzőekben említetteket.

Az Amszterdami Szerződés 1997-es aláírásával került először az EU napirendjére hangsúlyosan a foglalkoztatás kérdése. Az 1990-es években a munkanélküliség folyamatosan emelkedett a tagállamokban, az állampolgárok ebben az időszakban a kérdés megoldását részben az EU intézményeitől várták. Az Európai Bizottság javaslatára a Tanács 1998 decemberében fogadta el az első foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat, amelyet az Európai Foglalkoztatási Stratégia megalkotása és az ezzel összhangban lévő nemzeti foglalkoztatási tervek kidolgozásának ösztönzése követett.

16


1.2.3.1.

Európai Foglalkoztatási Stratégia

A szakképzett és alkalmazkodni képes munkaerő és a gazdasági változásokhoz igazodó munkaerőpiac biztosítása érdekében a tagállamok és az Európai Unió összehangolt foglalkoztatási stratégiát alakított ki, amelynek legfőbb célja a teljes foglalkoztatás megteremtése, hozzájárulva a tudásalapú gazdaság versenyképességének javításához, a társadalmi kohézió erősítéséhez, a fenntartható fejlődés biztosításához. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) lényegében az EU tagállamok foglalkoztatáspolitikájának koordinációs alapját jelenti. Az európai munkaerő-piac élénkítését célzó szakpolitika elveit és eszközeit folyamatosan felülvizsgálják. A jelenleg érvényes EFS a 2005 és 2008 közötti időszakra vonatkozik. Az

EU

tagállamainak

összehangolt

és

közös

cselekvése

ezidőtájt

az

alábbi

tevékenységekben jelentik meg:

A) Foglalkoztatási Iránymutatások (Integrated Employment Guidelines) Az EFS egyik új eleme a lokális kezdeményezések támogatása. A helyi politikában is érvényesítendő iránymutatások közül a legfontosabbak: -

befogadó munkaerő-piac biztosítása, a munkavállalás vonzóvá és kifizetődővé tétele az álláskeresők – köztük a hátrányos helyzetűek – és az inaktívak számára (19. iránymutatás).

-

humán erőforrás terén tett befektetések (oktatás, képzés) javítása (23. iránymutatás).

-

oktatási és képzési rendszereknek az új munkahelyi körülményekre figyelemmel történő kiigazítása (24. iránymutatás).

B) Nemzeti akciótervek (National Reform Programmes) Minden tagállamnak évente nemzeti akciótervet kell készítenie, amelyben rögzítésre kerül, hogy a közösségi irányok miként valósulnak meg a gyakorlatban.

17


Intézkedés

Iránymutatás A munka legyen mindenki számára lehetőség – kortól és nemtől függetlenül Érje meg dolgozni! Több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetűeknek Korszerű foglalkoztatási szolgálat A migráció munkaerő-piaci helyzethez igazodó kezelése Rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá A földrajzi mobilitás elősegítése Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatásbarát munkaerő-költségek

1) A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása

2) A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodó-képességének javítása

A humánerőforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása

3) Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén

A munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés

2. táblázat: A foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések és iránymutatások Forrás: Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért

C) Közös jelentés a foglalkoztatás helyzetéről (Joint Employment Report) és Európai éves jelentés (EU Annual Progress Report) Az Európai Bizottság és az Európai Tanács közösen vizsgálja meg az egyes akcióterveket, amelyek alapján jelentést készít. A jelentések alapján készülnek a következő

évek

foglalkoztatáspolitikai

irányvonalai.

A

2005/2006-os

jelentés

megállapítja, hogy „a reform kifizetődő. Ez az a lecke, amelyet a tagállamok által az 1990-es évek közepe óta véghezvitt strukturális változásokból és a munkaerőpiac jellemzőinek széles körére gyakorolt pozitív hatásaiból megtanultunk. A reform segített fokozni a növekedésben a foglalkoztatás részesedését, több foglalkoztatásbarát bérfejlesztést, valamint a munkanélküliség terén alacsonyabb szerkezeti arányokat biztosított. Mindazonáltal az EU egésze esetében a reform kiterjedéséből és mélységéből hiányzott az ambíció és a meggyőződés. A strukturális folyamat továbbra sem volt elégséges ahhoz, hogy több gazdasági és foglalkoztatási növekedést tápláljon, valamint hogy elősegítse az EU a foglalkoztatottsággal kapcsolatos célkitűzései felé való gyors haladást. Az újra átgondolt lisszaboni stratégia összpontosít erre a hiányosságra, tudva azt, hogy az EU gazdaságával és társadalmával szemben álló kihívások növekedni fognak. A népesség elöregedése folyamatosan változtatja a munkaerő összetételét, csökkenteni fogja a munkaerő-utánpótlást és végezetül a foglalkoztatást is. A globalizáció által okozott gazdasági változás gyorsulása továbbra is megbolygatja a 18


fennálló egyensúlyokat. Az EU és a tagállamok rendelkeznek az e változó környezethez való igazodás képességével. A lisszaboni stratégia biztosítja az EU számára a keretet ahhoz, hogy sikeresen hajtsa végre ezt az alkalmazkodást.”1 A dokumentum fő feladatnak tartja: -

még több ember ösztönzését a munkavállalásra és a munkában való maradásra

-

munkaerőpiaci kínálat növelését

-

a szociális védelmi rendszerek korszerűsítését

-

munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítását

-

a humántőkébe történő befektetés növelését a jobb oktatás és szakképzés révén

D) Ajánlások (Recommendations) Az

Európai

Tanács

országonként

speciális

ajánlásokat

fogalmaz

meg

a

foglalkoztatáspolitika területén. A Magyarországnak szóló, csatlakozás utáni Ajánlás értelmében a Tanács szerint szükséges: -

csökkenteni a munkaerő alkalmazását sújtó adóterheket, igazodni a munkaadók igényeihez

-

javítani a munkavállalók egészégi állapotán, valamint a munkakörnyezet színvonalán

-

támogatni a részidős munkavállalást, különösen a nők számára

-

erősíteni a megelőzést szolgáló munkaerő-piaci eszközök alkalmazását, ezáltal csökkenteni a munkanélküliség szintjét, különösen az elmaradott régiókban

-

esélyegyenlőséget biztosítani valamennyi réteg számára az egyetemi oktatásban való részvételhez, javítani az oktatási rendszer hatékonyságát, növelni a fiatalok rugalmasságát és alkalmazkodó képességét

1.2.3.2.

Európai eszközök a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában

A eszközök közül az egyik legfontosabb az Európai Strukturális Alapok közé tartozó Európa Szociális Alap (ESZA). Az ESZA célja: a foglalkoztatás bővítésének elősegítése a foglalkoztathatóság, a vállalkozói szellem és az esélyegyenlőség támogatásával, valamint a humán erőforrásokba történő befektetéssel, képzéssel. Az ESZA forrásaihoz, az első nemzeti fejlesztési tervhez hasonlóan a második nemzeti fejlesztési terv (Nemzeti Stratégiai 1

2005/2006-os közös foglalkoztatási jelentés – Több és jobb állás: Az európai foglalkoztatási stratégia

19


Referencia Keret) operatív programjai alapján juthatnak hozzá majd a magyarországi kedvezményezettek. A Lisszaboni Stratégia alapján azonban szinte az összes kohéziós forrást a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában kell felhasználnia a tagállamoknak.

1.2.3.3.

Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP)

A Derecske-Létavértesi kistérségben a szereplők számára követendő mintaként elsősorban azon törekvések merülnek fel, amelyek a Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) vagy Területi Foglalkoztatási Partnerség, illetve Területi Foglalkoztatási Paktum néven ismertek. Az 1990-es évek elején útjára indított TEPek keretében az állampolgárokhoz legközelebbi szinten jön létre az együttműködés, az önkormányzatok és a helyi szociális partnerek (vállalkozások és munkavállalók képviselői/szervezetei) között. A TEP-ek lényegében helyi beavatkozások során megvalósuló projektekkel növelik az adott térségben a foglalkoztatottságot. A tagállamokkal együttműködve a Bizottság kilencven ilyen megállapodást indított útjára. Az együttműködések kulcseleme az, hogy helyi szinten foglalkoztatási stratégia kialakítására kerüljön sor. A foglalkoztatási paktum definíciója szerint egy koordinált eljárás, amelynek célja a munkahelyteremtés,

a

munkahelymegőrzés

elősegítése

és

a

munkanélküliség

visszaszorítása. A paktumot a helyi igényeknek és problémáknak megfelelően tényleges tartalommal az együttműködő partnerek töltik meg. A foglalkoztatási paktum formálisan dokumentum, amelyet a térségi szereplők aláírásukkal legitimálnak. A megállapodás kiterjed a közös célokra, a tevékenységek célcsoportjainak megnevezésére és rögzíti az együttműködés szervezeti kereteit. Nem utolsó sorban a paktum tartalmazza a tevékenységek megvalósításához szükséges források felsorolását is.

A területi

foglalkoztatási megállapodások a helyi szereplők aktív és közös munkájára építenek, abból az alapfeltételezésből kiindulva, hogy ők képesek leginkább hozzájárulni a helyi gazdaság és foglalkoztatás fenntartható, hatékony fejlesztéséhez.

20


1.3.

MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT

Magyarország általános jellemzői (2005) Terület (ezer km2)

93,030


56,9%


10,09


7,2%

GDP (milliárd €)

87,9


19,4%

(25 év alattiak)

3. táblázat: Magyarország általános jellemzői (Forrás: Eurostat Yearbook 2005)

1.3.1. Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe Magyarországon a rendszerváltást megelőzően a tervgazdaság a mesterséges eszközökkel fenntartott teljes foglalkoztatottságra épült. Az 1990-es években megtörtént a gazdasági szerkezet átalakítása, lezajlott a privatizáció és kialakult a magántulajdonra épülő piacgazdaság. A szerkezetváltás, és a keleti piacok elvesztése miatt újra megjelent és tömegessé vált a munkanélküliség hazánkban. A gazdasági rendszerváltás jelentős áldozatokkal járt, a nemzeti össztermék csak az ezredfordulót követően haladta meg az 1988-as szintet. A gazdaság az 1990-es évek közepe óta növekedési pályán van, azonban hátrányos helyzetű térségekben ez kevéssé érezteti a hatását. A rendszerváltás okozta változások a mai napig éreztetik hatásukat, amelyet a következő táblázatban szemléltetünk, bemutatva a hazai munkaerő-piac 2000 és 2005 közötti legfontosabb jellemzőit: Magyarország munkaerő-piaci adatai 2000–2005 Év

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Foglalkoztatottak száma (ezer fő)

3 856,2

3 868,3

3 870,6

3 921,9

3 900,4

3 901,5

Munkanélküliek száma (ezer fő)

263,7

234,1

238,8

244,5

252,9

303,9

Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő)

4 119,9

4 102,4

4 109,4

4 166,4

4 153,3

4 205,4

Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fő)

3 659,6

3 670,0

3 652,8

3 578,5

3 567,9

3 517,1

Foglalkoztatási arány (%)

49,6

49,8

49,9

50,6

50,5

50,5

Munkanélküliségi ráta (%)

6,4

5,7

5,8

5,9

6,1

7,2

Aktivitási arány (%)

53,0

52,8

52,9

53,8

53,8

54,5

4. táblázat Magyarország munkaerő-piaci adatai 2000-2005 Forrás:Munkaerő-piaci jellemzők a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal

21


A táblázat adatain jól látható, hogy a magyar munkaerő-piacot leíró adatok tendenciájukat tekintve változatlanok. Az elmúlt másfél évtizedben alkalmazott foglalkoztatáspolitikai intézkedések ellenére nem történt áttörés a foglalkoztatottak számának növelésében, illetve a gazdaságilag inaktívak arányának csökkentésében. A magyar foglalkoztatáspolitika legnagyobb kihívása, hogy alacsony a foglalkoztatás mértéke. Gazdasági aktivitás a M agyarországon (2005)

303 900

Eltartott népesség száma Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma

3 901 500

5 992 915

3. ábra Gazdasági aktivitás Magyarországon (fő) (2005) Forrás: Munkaerő-piaci jellemzők a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal

A 3. ábrán jól látható, hogy jelenleg az össznépesség 38%-nak (foglalkoztatottak száma) van bejelentett munkából származó jövedelme. A lakosság 42%-a (eltartott népesség száma) kisebb részben keresőképtelen gyermek, nagyobb részben járulékokból (például: öregségi, betegségi, gyermekgondozással összefüggő, szociális jutatás) vagy tartósan munkanélküli, illetve szabályozatlan, bejelentetlen és idényjellegű fekete munkából tartja fenn magát és családját. Az eltartott népesség legnagyobb csoportját a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű járadékban (például rokkantsági ellátás) részesülők jelentik, már a 2001-es Népszámlálás is azt mutatta, hogy a lakosság 30,3%-a jogosult ilyen jellegű ellátásra. Az eltartottak másik jellegzetes csoportja a 14 év alatti és/vagy iskolarendszerű képzésben részt vevő gyermekek, fiatalok korosztálya. E két csoport kiemelése a foglalkoztatás szempontjából azért lényeges, mert a 22


gyermekek és fiatalok (29 év) száma az utóbbi években drasztikusan csökkent az idősebb népesség arányaihoz képest. 2005-ben lényegében azonos volt a 0-14 évesek és a 65 évesek és idősebbek száma. Míg a várható élettartamnak az utóbbi évtizedekben bekövetkezett meghosszabbodása önmagában örvendetes jelenség, az idősek hányadának jelentős növekedése a munkaképes korúak részarányához képest jelentős gazdasági-társadalmi következményekkel jár.

1.3.2.

A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitűzései

2001-ben a magyar kormány az Európai Bizottsággal együtt elkészítette „A magyar foglalkoztatás- és munkaerő-piaci politika középtávú prioritásainak közös értékelése” című dokumentumot. A dokumentum kijelölte a magyar foglalkoztatáspolitika céljait, és meghatározta az azok eléréshez szükséges lépéseket az alábbi prioritások mentén:

-

a foglalkoztatás bővítése (a teljes foglalkoztatottság céljával),

-

a munkanélküliség csökkentése,

-

rugalmasabb munkaerőpiac kialakítása,

-

humánerőforrás-fejlesztés,

-

a foglalkoztatáspolitika intézményi és jogi feltételeinek megerősítése.

A röviden „Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelés”-nek nevezett dokumentumban megfogalmazott prioritások konkretizálása és megvalósítása érdekében a mindenkori kormányok úgynevezett „Nemzeti akcióprogramokat” fogalmaznak meg, amelyek egy megadott időszakra vonatkoznak. A jelenleg érvényben lévő kormányzati program a „Felülvizsgált Nemzeti Liszaboni Akcióprogram a Növekedésért és a Foglalkoztatásért”2 címet viseli, amelyet az alábbiakban mutatunk be.

A dokumentum szerint a foglalkoztatás és az aktivitás növelését a Kormány továbbra is az egyik legfontosabb céljának tekinti. Folytatni kívánja azt a politikát, amely a munkaerő-piac kínálati oldalát tekintve az aktivitás növelését helyezi a középpontba, és amelynek

2

Felülvizsgált Nemzeti Liszaboni Akcióprogram a Növekedésért http://www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=ci_202

23

és

a

Foglalkoztatásért


eredményei az inaktivitás utóbbi időben tapasztalt csökkenésében már megmutatkoznak. A foglalkoztatás bővítése – a tartós növekedés mellett – a 2007-2013 közötti időszak stratégiáját meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljainak egyike.

2006-2008 között ugyanakkor a makrogazdasági egyensúly megteremtése áll a Kormány stratégiájának középpontjában, ez alapozhatja meg a tartós növekedést és a foglalkoztatás bővítését. Rövidtávon a munkaerő-piaci helyzet alakulását döntően befolyásolja majd a közszférában foglalkoztatottak számának csökkenése, miközben a versenyszférában sem lehet a munkaerő iránti kereslet számottevő növekedésére számítani. A kiigazítás időszakában a munkaerő-piaci helyzet tekintetében a Kormány célja az, hogy a foglalkoztatás és az aktivitás szintje ne csökkenjen, és az esetleges kedvezőtlen foglalkoztatási hatások ne a leghátrányosabb helyzetűeket érintsék leginkább. A 2008-ig tartó időszak intézkedései megteremtik a makrogazdasági feltételeit annak, hogy ezt követően megindulhasson a foglalkoztatás növekedése, elsősorban a versenyszférában teremtve új munkahelyeket.

A

konvergencia-programban

foglaltakkal

összhangban

a

Kormány

a

következő

számszerűsített célkitűzéseket határozza meg a foglalkoztatási ráta tekintetében:

5. táblázat Foglalkoztatási ráta célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT

1.3.2.1 PRIORITÁSOK

A 2010-ig terjedő időszakra vonatkozó foglalkoztatási stratégia a következő prioritásokra épül:

Aktív munkaerő-piaci politikák szerepének megerősítése

A foglalkoztatás és az aktivitás növelése érdekében az akcióprogram nagy hangsúlyt helyez az álláskeresés ösztönzésére, az álláskeresést segítő szolgáltatások fejlesztésére, a hátrányos 24


helyzetűek


javítására,

a

munkanélküli

és

a

szociális

ellátórendszeren belül a munkavállalásra való ösztönzés elvének érvényesítésére.

6. táblázat Aktivitási ráta célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT

Célzott támogatások hátrányos helyzetűek foglalkoztatása érdekében

A költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedések mellett a járulékterhek általános mérséklésére nincs lehetőség. A célzott járulékkedvezmények ugyanakkor fontos szerepet tölthetnek

be

a

munkaerő-piaci

szempontból

hátrányos

helyzetű

munkavállalók

elhelyezkedési esélyeinek javításában. Ilyen célzott járulékkedvezményt nyújtanak a pályakezdő fiataloknak már jelenleg is, és a támogatás kiterjesztését tervezik az idősekre és a gyermekgondozási szabadságról visszatérőkre. A járulékkedvezmények új típusát jelenti a hátrányos helyzetű térségekben élő álláskeresők támogatása, amely jelentős mértékben hozzájárul majd az e térségekben élők – köztük mindenekelőtt a romák – foglalkoztatási feltételeinek javításához.

7. táblázat Nők és idősebbek foglalkoztatási rátájának célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT

Az egész életen át tartó tanulás támogatása

A gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás segítése érdekében fejleszteni kívánják az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit., az egész életen át tartó tanulás stratégiájáról és annak végrehajtásáról született 22215/2005 (X.13) sz. kormány25


határozatban rögzített feladatok és ütemterv alapján. Cél, hogy növekedjen a képzésben résztvevő felnőttek száma, és a képzési lehetőségek mindenki számára elérhetővé váljanak, erősítsük a kulcs-kompetenciákat, amelyek munkaerő-piaci szempontból kiemelkedő fontosságúak.

8. táblázat Képzésben résztvevők aránya (%) Forrás: EUROSTAT

Az oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása

Az oktatás gazdasági és társadalmi célok szolgálatába való fokozottabb állítása érdekében, az egész életen át tartó tanulás stratégiájának a szellemében olyan fejlesztések fognak megvalósulni, amelyek javítják az oktatási szolgáltatások eredményességét és minőségét, erősítik a tanulási szakaszok egymásra épülését, megteremtik az oktatási és kulturális kapacitásokkal és az oktatás humán erőforrásaival való hatékonyabb gazdálkodás feltételeit és javítják az oktatás irányításának hatékonyságát és átláthatóságát. Ezt a célt szolgálja az oktatás és kulturális intézmények partneri együttműködésének erősítése is.

9. táblázat Iskolázottság és lemorzsolódás (%) Forrás: EUROSTAT

1.3.2.2 INTÉZKEDÉSEK

Az akció program alábbi fejezetei – az uniós foglalkoztatási iránymutatások struktúráját követve –, figyelembe véve az Európai Bizottság ország-értékelését és az Európai Tanács következtetéseit, az alábbi három fő terület mentén mutatják be a foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések végrehajtását és a tervezett további lépéseket:

26


1. A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása, 2. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, 3. Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén.

Tervezett intézkedések -

A START program kiterjesztése

-

Az idősebb korosztályok aktivitásának megőrzése a korai nyugdíjba vonulás csökkentésével

-

Az egészségi állapot javítása

-

A szociális segélyben részesülők esetében alkalmazott „beilleszkedési terv” és a foglalkoztatási szolgálatnál alkalmazott „álláskeresési megállapodás” jelenleg elkülönülten működő rendszereinek összehangolására.

-

Az aktivitás megőrzése és a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése

-

Újfajta együttműködés a foglalkoztatási szolgálat és a civil szervezetek között

-

A romák munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében 2007-től 25 hátrányos helyzetű, javarészt romák által lakott kistérségben komplex gazdasági, kulturális és szociális fejlesztési programok elindítása

-

A rehabilitációs foglalkoztatás széleskörű elterjesztése, a munkáltatók érdekeltté válása céljából az un. „védett piacok” működési feltételeinek megteremtése

-

Integrált foglalkoztatási és szociális ellátórendszer

-

A gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások erősítése (pl. munkaerő igények feltárása)

-

A migráció munkaerő-piaci helyzethez igazodó kezelése

-

A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá

-

A földrajzi mobilitás elősegítése

-

Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatás-barát munkaerő-költségek

-

A humánerőforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása

(kulcskompetenciák

fejlesztése,

munkahelyi

képzések,

intézmény-

rehabilitációs program) -

A szakképzés és a felnőttképzés rendszerének fejlesztése.

1.3.3. Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása A magyar kormány 2006 őszére elkészíti a 2007-2013 EU költségvetési időszakhoz igazodó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) elnevezésű dokumentumot, amely az

27


elkövetkező időszak fejlesztési prioritásait rögzíti. Az NSRK az Európai Bizottság terminológiája, a magyar kormány Új Magyarország Fejlesztési Terv néven hivatkozik rá. A továbbiakban mi is a kormány elnevezését használjuk. Jelen foglakoztatási stratégia megvalósítása

szempontjából

az

Új

Magyarország

Fejlesztési

Terv

ismerete

kulcsfontosságú, mivel a megvalósításához szükséges források és lehetőségek ezekben lelhetők fel. Az EU források felhasználásához szükséges magyar társfinanszírozás előteremtése szinte teljes egészében felöleli a jelenlegi ágazati fejlesztési forrásokat, azaz rendkívül korlátozottan várhatók források az ÚMFT-én kívül. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006. augusztusi társadalmi egyeztetésre bocsátott változatában, már megfigyelhetők a főbb tervezési szempontok. Minden bizonnyal fő vonalaiban már nem változik a terv, azonban 2006. decemberéig a foglalkoztatási stratégia ezen fejezete valószínűsíthetően átdolgozásra kerül.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a 2007-2013 közötti időszak 22,4 milliárd euró EU kohéziós forrás felhasználásához szükséges tervezési

ÁTFOGÓ CÉL a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése

dokumentum. Az ÚMFT a jelenlegi lezáruló Nemzeti Fejlesztési

STRATÉGIAI CÉLOK

Terv (NFT) átdolgozott, kiegészített változatának tekinthető. A két dokumentum szerkezete hasonlóan épül fel, most csak az ÚMFT legfontosabb

Fenntarthatóság

Kohézió

célkitűzéseire és szerkezetére hívjuk fel a figyelmet. 4. ábra Az Új Magyarország Fejlesztési

Az ÚMFT átfogó célja, „a foglalkoztatás bővítése és Terv átfogó és stratégiai céljai Új Magyarország Fejlesztési a tartós növekedés elősegítése.” A dokumentum a Forrás: Terv (www.nfh.hu) programozás

elvének

megfelelően

szorosan

illeszkedik

a

Lisszaboni

Stratégia

célkitűzéseihez. A stratégia célok között a fenntarthatóság egymást erősítő kohézió céljait találjuk. A foglalkoztatás bővítése és tartós növekedés csak akkor valósulhat meg, amennyiben teljesülnek a környezeti, makrogazdasági és társadalmi fenntarthatóság követelményei, továbbá, ha az ÚMFT a területi, gazdasági és társadalmi (pl. esélyegyenlőség) megvalósulását szolgálja. A területfejlesztési feladatok hatékony ellátása érdekében 2007-től minden egyes régió önálló operatív programmal rendelkezik.

28


ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV (2007-2013) PRIORITÁSOK

OPERATÍV PROGRAMOK

1. A gazdaság fejlesztése

Gazdaságfejlesztési OP

2. A közlekedés fejlesztése

Közlekedési OP

3. A társadalom megújulása

Társadalmi megújulás OP Társadalmi infrastruktúra OP

4. Környezet- és energiafejlesztés 5. Területfejlesztés

6. Államreform

Környezet és energia OP 7 db Regionális Operatív Program: például: Észak-alföldi Regionális OP Államreform OP Elektronikus közigazgatás OP

7. Az ÚMFT koordinációja és

Végrehajtás OP

kommunikációja 10. táblázat: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai

1.3.4. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv

Az Európai Unió költségvetésének több mint 40%-át a Közös Agrárpolitika (KAP) pénzügyi forrásai jelentik. Az EU költségvetésében az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) bár folyamatosan csökkenő részt képvisel, azonban még mindig évente több, mint 40 milliárd euró forrással rendelkezik. Az EMVA és az EMGA (Európai Mezőgazdasági Garancia Alap) források finanszírozzák a agrártermelőket közvetlenül (például a földalapú támogatások) azonban számos vidékfejlesztési program megvalósításáért is felel. Az EMGÁ-ból számos forrás áll a magyar vidék fejlesztésére is, emiatt készítette el a földművelési és vidékfejlesztési tárca az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervet, a 2007-2013-as időszakra.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó általános céljai között megtalálható a vidéki lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatási helyzetének javítása. A stratégia több tervezési tengely mentén jelöl ki prioritásokat, most a jelen Foglakoztatási Stratégia szempontjából releváns harmadik tengely specifikus céljait emeljük ki:

29


-

A vidéki gazdasági potenciál erősítése, vállalkozásfejlesztés

-

Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése

-

Helyi humán kapacitás fejlesztése, bővülő vállalkozói, tervezési és végrehajtási ismeretek és ezeket támogató információbázis kialakítása

A vidéki gazdasági potenciál erősítése hozzájárul a foglalkoztatás javítása átfogó prioritás megvalósulásához azáltal, hogy mezőgazdaságon kívüli munkahelyeket teremt és tart meg a vidéki térségekben, valamint a tevékenységek diverzifikációja – „több lábon állás” elve – által növeli a családok jövedelmét. A cél elérésének eszközei egyrészt a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó háztartások egyéb nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének támogatása (például a falusi és agrárturizmus, illetve egyéb típusú vállalkozások fejlesztése).

30


1.4.

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI Észak-alföldi régió általános jellemzői (2005)

Terület (ezer km2)

17,729


44,7%


1,54


9,1%

GDP (milliárd €)

6,6

Munkanélküliségi ráta (25 év alattiak)

23,2%

11. táblázat Észak-alföldi régió általános jellemző (2005) Forrás: KSH

2. térkép Magyarország tervezési statisztikai NUTS 2 besorolású régiói Forrás: Wikipedia, (http://hu.wikipedia.org)

Az Észak-alföldi Régió a Magyar Köztársaság keleti, észak-keleti részén fekszik, területe 17.729 km2 (Magyarország területének 19,1%-a) lakosságszáma a KSH által 2005. közepén tartott mikrocenzus alapján 1.540.424 fő (Magyarország népességének 15%-a). A terület hazánk második legnagyobb és legnépesebb régiója. A városi jogállással rendelkező településeket alapul véve, Észak-Alföld Magyarország magasan urbanizált régiója. Azonban az MTA Regionális Kutatások Központjának értékelése szerint problémát jelent, hogy a régió városai között jelentősen felülreprezentáltak a városhierarchia alsó fokain álló települések.

31


Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 2006-os közlése alapján a régió adja az ország GDP-jének 9,9%-át, az egy főre jutó GDP-je a magyarországi átlag 64,4%-a, az EU25 átlagának 37,5%-a. Az Észak-alföldi régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy 27 kistérségéből 24 tartozik a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett (kivétel a debreceni, a szolnoki és a nyíregyházi kistérségek), ezek közül 15 pedig a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé. A GDP ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az Észak-alföldi régióban az országos átlagot lényegesen meghaladja a mezőgazdaság, a közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás, az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás részesedése (Forrás: Magyarország nemzeti számlái 2002-2003, KSH 2005). A régióban a jövedelmi színvonal jóval az országos átlag alatt található, 2004-ben a háztartások egy főre jutó átlagos bruttó jövedelme Magyarországon 904 ezer Ft volt, míg Észak-alföldön 748 ezer Ft volt (Forrás: KSH korrigált népszámlálási adatok 2004).

A regisztrált munkanélküliek száma az Észak-alföldi régióban – szinkronban az országos tendenciákkal – a rendszerváltás utáni években jelentősen emelkedett, az elmúlt években a régió munkanélküliségi rátája 7-10% körül mozog (Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép 2005, KSH 2006). A foglalkoztatási arány rámutat az Észak-alföldi régió egyik jelentős gyengeségére: a 15-74 éves korcsoporton belül magyarországi viszonylatban is igen alacsony a foglalkoztatottak száma, amellyel a régió csupán az Észak-magyarországi régiót tudja megelőzni. Kiemelkedően magas az eltartottak száma, jellemző a halmozottan hátrányos helyzetű népesség magas aránya, amelynek prognosztizálható a növekedése. Mindez a régióra súlyos szociális terheket ró (Forrás: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja 2007-2013).

32


5. ábra: Foglalkoztatási ráta régiók szerint (2000-2005) Forrása: KSH, Munkaerő-felmérés (*a 15-74 éves népesség foglalkoztatási aránya negyedévente régiónként) Az ábra megtalálható a Foglalkoztatási Hivatal és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Magyarországi Munkaerőpiac 2005 című tanulmány 116. oldalán.

Az új évezredben fokozatosan enyhült az 1990-es évtizedre jellemző „vállalkozói boom”, és ennek eredményeként mérsékeltebb ütemben emelkedett a működő vállalkozások száma. A régió lakosságának relatíve alacsony vállalkozói kedvét mutatja, hogy a fajlagos mutatók szempontjából a terület csak az Észak-magyarországi régiót tudja megelőzni, és az országos értékhez viszonyított lemaradás nagyobb tőkeerejű társas vállalkozások esetében sokkal jelentősebb. Az egyéni vállalkozások arányát tekintve a régió a középmezőnyben foglal helyet, ez a tény ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a kényszervállalkozásoknak magas számával. Észak-alföldön az egyéni vállalkozások 65%-os arány képviselnek az összes vállalkozáshoz viszonyítva, ami néhány százalékkal jobb a környező régiók mutatóinál. Azonban lényegesen elmarad Észak-alföld is a Közép-Magyarországi régió 45%-os arányától. (Forrás: TEIR, KSH).

33


A tudásgazdaság kiépítése szempontjából kiemelkedően fontos a modern információs és kommunikációs eszközök (elsősorban a számítógép és az internet) használatának alakulása. A régió lakosságának alacsony szintű digitális írástudását mutatja, hogy 2005-ben a háztartások mindössze 9,3%-a rendelkezett internet eléréssel, ami lényegesen elmarad a 22%-os országos átlagtól. (Forrás: KSH 2005).

Debrecen nemcsak a régió, hanem az ország egyik meghatározó és gyorsan fejlődő egyetemi központja, egyetemi képzésre a régión belül csak itt van lehetőség. Magyarország második, az Alföld legnagyobb városa, már évtizedek óta kiemelkedő funkciógazdaságú, urbánus hatásait az egész régióra kiterjesztő, vitathatatlan erejű regionális központ. Részesedési adatai a régióból csaknem olyanok, mint Budapest adatai az országosból. Lakosságaránya 13,6%, ugyanakkor itt működik a régió összes vállalkozásának több mint 20%-a, itt él a szellemi foglalkozásúak 23%-a, és egyetemi központját látogatja a régió összes felsőfokú hallgatójának 45%-a. Az elmúlt években Debrecen körül egy agglomerációs térség alakult ki, amely egységes gazdasági és munkaerő-piaci teret alkot. A debreceni agglomerációba a Derecske-Létavértesi kistérség alábbi települési tartoznak: Hajdúbagos, Hosszúpályi, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Sáránd (Forrás: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja 2007-2013).

Magyarország más régióihoz hasonlóan régióban az EU csatlakozást követően is folytatódik a regionális szintű fejlesztési intézmények megerősítése, valamint a nemzeti és regionális szintű programozási dokumentumok kidolgozása. A 2007-2013 időszak tervezési dokumentumainak tartalma döntő módon meghatározza a bevonásra kerülő EU és hazai költségvetési források felhasználását, ezen keresztül az elkövetkező évek fejlődési ütemét, irányait.

1.4.1. Az Észak-alföldi régió Stratégai Programja (2007-2013)

A régiók egészére kiterjedő tervezés folyamata az 1076/2004-es kormányhatározat alapján vette kezdetét, melynek keretében az ország összes régiója – így az Észak-alföldi régió is – elkészítette önálló tervezési-programozási dokumentumait, amelyek szükségesek az Európai Unió 2007-2013 közötti kohéziós politikájának megvalósításához és a regionális támogatások felhasználásához. Ez alapján készült el az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja 2007-2013 című dokumentum, amelynek középpontjában a fenntartható módon 34


történő fejlődés elősegítése áll. A stratégia átfogó célja a régió belső és önálló potenciáljaira alapozott, ökonómiai, ökológiai és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésének az elősegítése, amely a környezeti értékek megőrzésével és fejlesztésével biztosítja a régió versenyképességét és a területi különbségek felszámolását. A stratégia prioritásai közül mindegyik érinti a foglalkoztatás növelését és a munkaerő-piac bővítését. A stratégiához kapcsolódóan az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kidolgozásra kerülő Észak-Alföld Regionális Operatív Programban már konkrét intézkedéseket és forrásokat találunk majd.

1. Prioritás - Dinamikus régió A fejlesztés célja a régióban nyitott, egészséges, fejlődésre képes gazdasági struktúra megteremtése, húzóágazatok kialakítása és fejlesztése, a logisztikai potenciál fejlesztése a racionális területhasználat elveinek figyelembevételével, amelyben tartósan biztosított a nagy és közepes vállalatok növekedése, illetve egyenletes, kiegyensúlyozott fejlődése, valamint a mikro- és kisvállalkozások megerősödése.

1.1. Prioritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése -

infrastrukturális fejlesztések (pl. működőtőke letelepedését szolgáló infrastruktúra fejlesztése, befektetés-ösztönzés, vállalkozási övezetek, ipari parkok létesítése)

-

regionális mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése (pl. beszállítói hálózatok működésének elősegítése) és szolgáltatásaik spektrumának bővítése (pl. logisztikai szolgáltatások fejlesztése, marketing tevékenység fokozása, befektetés-ösztönzés, inkubációs tevékenység)

-

határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, együttműködések dinamizálása, interregionális kapcsolatok fejlesztése

1.3. Prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása -

a turisztikai infrastruktúra fejlesztése (pl. szálláshely-szolgáltatások és a speciális szolgáltatások a falusi turizmus és az ökoturizmus területén)

-

integrált és koherens regionális turisztikai marketingtevékenység fejlesztése

-

a régiós civil társadalom önfenntartó képességének növelése, együttműködésük erősítése

-

a vidéki gazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek diverzifikálása (pl. falusi turizmus, hagyományos kézművesipar stb.)

35


4. Prioritás - Agrár-régió A gazdaság szerkezetének főbb mutatói alapján az agrárgazdaság az Észak-alföldi régióban tradicionálisan nagy szerepet játszik és ennek megfelelően a régió súlya is kiugróan nagy az ország bizonyos mezőgazdasági ágazataiban. Az ország mezőgazdasági területének 21,8%át köti le, s ezzel a magyarországi régiók között – a Dél-Alföld után – a második legnagyobb. A GDP, a vállalkozási szerkezet és a foglalkoztatás alapján a régió mindhárom megyéjében az országos átlagnál fontosabb szerepet tölt be a mezőgazdaság. A régió belső adottságai, tradíciói azonban csak akkor használhatók ki, ha előtérbe kerül az agrárgazdaság diverzifikálása, a tájjellegű, illetve egyedi, magas minőségű termékek előállítása, a munkaigényes kultúrák terjesztése, a helyi feldolgozás és értékesítés bővülése, s mindezek eredményeként az ágazat hozzáadott érték-teremtő képességének a növelése.

4.1. Prioritás: A mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése -

régióspecifikus, tájjellegű, minőségi, jelentős hozzáadott értéket tartalmazó egyedi termékek előállítása

-

ökogazdálkodás, tájjellegű termelési módok fejlesztése

-

termelő infrastruktúra fejlesztése (pl. mezőgazdasági úthálózat karbantartása és fejlesztése, állattartó telepek kialakítása, korszerűsítése, mezőgazdasági belvízelvezető rendszerek felújítása, karbantartása és fejlesztése, a növénytermesztéshez, kertészethez kapcsolódó műszaki-technológiai korszerűsítés, az állattenyésztési tevékenység, halgazdálkodás feltételeinek javítása.)

-

környezeti és ágazat specifikus minőségbiztosítás, élelmiszerbiztonság kialakítása, minőségügyi

infrastrukturális

fejlesztések,

minőségbiztosítási

tanúsítványok

megszerzését elősegítő fejlesztések támogatása, élelmiszerbiztonsághoz, növény- és állategészségügyi higiéniához kapcsolódó fejlesztések (pl. állati és növényi eredetű hulladékok előírásszerű gyűjtése, tárolása, hasznosítása) -

élelmiszeripari

információs

rendszerek

fejlesztése,

termékpályák

agrárgazdasághoz kötődő humán erőforrás és humán infrastruktúra-fejlesztés

36

kialakítása,


4.2. Prioritás: Nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése -

energetikai célú mezőgazdasági termelés és termeltetésének támogatása (pl. biomassza, növényolaj-gyártás)

-

nem élelmiszeripari mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó logisztikai fejlesztések

4.3. Prioritás: Mezőgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása -

természetkímélő gazdálkodási módok elterjesztése az agrár-környezetvédelmi célokkal összhangban (pl. allergén növények eltávolítása, csatorna-karbantartás, útkarbantartás, erózióvédelem)

-

terület-specifikus fenntartható földhasználat kialakítása

-

komplex vízgazdálkodása a termésbiztonság és talajvédelem megteremtése

-

regionális víztakarékos vízgazdálkodási programok kistérségi bevezetése

-

extenzív területhasznosítási programok támogatása

5. Prioritás - Esélyteremtő és Felzárkózó régió Kiemelt cél a régió elérhetőségi nehézségeiből származó hátrányok csökkentése, majd megszüntetése, a lakosság foglalkoztatásának növelése, az életesélyeinek javítása, a települések integrált fejlesztése, a magas minőségű szolgáltató ellátórendszer kialakítása, a helyi gazdaságfejlesztés eszközeinek bővítése.

5.1. Prioritás: A periférikus területek bekapcsolása a régió fejlődésébe -

régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése (pl. utak burkolatának felújítása és hiányzó kapcsolatok kiépítése, térségi alapú közlekedésszervezés támogatása, helyi és helyközi tömegközlekedés szolgáltatásai minőségének és infrastrukturális feltételeinek javítása, kerékpárutak építése)

-

kistérségi központok szolgáltatásainak bővítése (pl. oktatási, képzési, egészségügyi, sport, szociális, gyermekvédelmi és ifjúsági részvételt segítő szolgáltatások)

-

települési önkormányzatok feladatkörébe tartozó szociális alapellátások infrastrukturális fejlesztése

37


5.2. Prioritás: A vidéken élők és hátrányos helyzetűek életminőségének és életesélyeinek javítása -

esélyteremtést elősegítő regionális szociális intézményrendszer fejlesztése (pl. halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek védelme, tehetséggondozása, teleházak, közösségi terek fejlesztése, szociális lakás- és földprogramok, falugondnoki programok, cigányprogramok támogatása)

-

korszerű információs és kommunikációs technikai eszközök használatának támogatása (pl. közösségi internet elérési pontok számának emelése és szolgáltatásainak bővítése, közös térségi adatbázisok kialakítása, fejlesztése, térségi alapú tájékoztatás szervezése).

5.3. Prioritás: A vidéki társadalom életminőségének javítása -

vidéki lakosság foglalkoztatási szintjének növelése (pl. helyi termékek előállításához, értékesítéséhez kapcsolódó munkahelyteremtés és vállalkozásfejlesztés támogatása, helyi, térségi piacokra termelő és szolgáltatást nyújtó mikro- és kisvállalkozások képzése,

tanácsadási

tevékenységek

támogatása,

távmunkahelyek

kialakítása,

bedolgozói hálózat működtetése, fejlesztése) -

alternatív jövedelemtermelő és foglalkoztatási formák támogatása

-

átképzés lehetőségének fejlesztése és támogatása

-

aktív szociálpolitikai eszközök alkalmazása (szociális földprogram, közmunkaprogramok)

-

a vidék kulturális és szellemi örökségének megóvása, fejlesztése (pl. szellemi, kulturális, művészeti értékek, hagyományok, helyi művelődési szokások feltárása, megőrzése, fejlesztése, kulturális örökség értékeinek ápolása, kulturális turizmus fejlesztése, kulturális, vallási intézményfejlesztés, a hagyományok ápolása, helyi ünnepek, jeles napok, rendezvények, kulturális értékek létrehozása, „hagyományipar” megteremtése)

5.4. Prioritás: Települési környezet fejlesztése -

települések épített környezetének és arculati elemeinek javítása, fejlesztése (pl. város- és településrészek rekonstrukciója, rehabilitációja, közterek felújítása, zöldfelületek növelése)

-

települések tárgyi, építészeti, műemléki és régészeti értékek feltárása, értékmegőrző felújítása és fejlesztése

38


-

barnamezős területek, régi iparterületek revitalizációja, hasznosítása funkcióváltással (pl. vállalkozásra alkalmassá tétele)

-

tervezési, területrendezési, területhasznosítási dokumentumok készítése

1.4.2. Az Észak-alföldi régió Regionális Operatív programja

Az Észak-alföldi régió operatív programját a Regionális Fejlesztési Tanács a 2006. november 17.-i ülésén jóváhagyta.

Az Észak-Alföldi régió önálló regionális operatív programja tartalmazza azokat a regionális fejlesztési területeket, amelyek támogatására a 2007 és 2013 közötti időszakban csaknem 270 milliárd forintnyi fejlesztési forrás fog rendelkezésre állni, amely európai uniós és a hozzá társuló hazai társfinanszírozásból áll.

Az elfogadott programot a Kormánynak a többi ágazati és regionális operatív programmal együtt kell eljuttatni Brüsszelbe. Amennyiben a Kormány és az Unió is jóváhagyását adja a programra, arra várhatóan 2007 elejétől pályázati kiírások fognak épülni, s így a régió szereplői számára megnyílnak az Európai Unió forrásai.

Az Észak-Alföldi Régió Operatív Programjának átfogó célja:

„Az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése”.

Mivel a régió 27 kistérségéből 15 a leghátrányosabb, 9 pedig a hátrányos helyzetűek közé tartozik, ezért a program egyaránt megkülönböztetett figyelmet fordít a versenyképesség növelésére és a területi különbségek felszámolására, s ezt a környezeti értékek megőrzésével kívánja elérni.

39


Az Észak-Alföldi Operatív Program átfogó célja négy specifikus cél mentén valósul meg. 1. A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítése Annak érdekében, hogy a régió versenyképes legyen, kiemelt figyelmet szükséges fordítani a régió gazdasági bázisát adó mikro-, valamint kis- és középvállalkozások megerősítésére. 2. A helyi szintű közlekedési kapcsolatok javítása Az elérhetőség minősége döntően befolyásolja a régió versenyképességét és növekedését. A jó közlekedési infrastruktúra előmozdítja a hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, és közvetlenül is hat a lakosság életminőségére, valamint lehetőséget teremt a munkahelyek, szolgáltatások, turisztikai vonzerők elérésére. 3. A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása Az Észak-alföldi régiónak számos európai színvonalú hagyományos természeti környezeti, illetve kulturális értékei vannak. A régió értékeire alapozott turisztikai ágazat fejlesztése kiemelten fontos. 4. Az épített és társadalmi környezet által kínált életminőség javítása A program egyik alapvető célja, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek biztosítják a régió lakossága számára az egészséges és biztonságos lakókörnyezetet, a megfelelő minőségű közszolgáltatások elérését, és lehetővé teszik a gazdasági fejlődést megalapozó városfejlesztést. Prioritások: 1. prioritás: A gazdaság működési feltételeinek javítása Az egy főre jutó GDP tekintetében a hazai régiók között a régió az utolsó helyen áll. A foglalkoztatottság szintje magyarországi viszonylatban is igen alacsony. Mindez a gazdaság általános gyengeségeiről tanúskodik. Éppen ezért a prioritás fő célkitűzései az Észak-alföldi régió mikro-, kis- és középvállalkozásai működési hatékonyságának javítása és az országos viszonylatban is alacsony gazdasági aktivitás növelése. Intézkedései: 1.1 Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése 1.2 Helyi gazdasági szereplők hatékonyság-növelése, együttműködésük támogatása 1.3 Alap- és emeltszintű tanácsadás

40


2. prioritás: A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése A régió gazdaságának, a lakosság életminőségének, a régión belüli területi különbségek csökkentésének egyik alapvető feltétele a térségi elérhetőség biztosítása. Különösen fontos feladat ez az Észak-alföldön, ahol az autópályák és autóutak alacsony aránya, a mellékúthálózat alacsony színvonala, s ezen okok miatt a régió kistérségeinek és településeinek általában rossz elérhetősége jellemző. Intézkedései: 2.1 Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése 2.2 Integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése

3. prioritás: A turisztikai potenciál erősítése Az operatív program nagy hangsúlyt fektet a jövőben a minőségi turizmus feltételeinek kialakítására és az ún. turisztikai attrakciók megvalósítására, amelyek színesíthetik a programkínálatot, és hosszabb üdülésre ösztönzik a látogatókat. Intézkedései: 3.1 Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés 3.2 A turizmus fogadási feltételeinek javítása 3.3 Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása

4. prioritás: Város- és térségfejlesztés A kisebb-nagyobb településeken egyaránt hosszú távú cél a humán közszolgáltatások (egészségügy, oktatás) európai színvonalának megteremtése. A régió hazánk egyik legvárosiasabb térsége, ezért a program kiemelten kezeli a városok fejlesztését is. A prioritás

lehetőséget

teremt

környezet-

és

természetvédelmi

fejlesztésekre

(pl.

szennyvízkezelés, belvízvédelem), valamint biztosítja a civil szervezetek hatékonyabb részvételét a közösségek életében. Intézkedései: 4.1 Városfejlesztés 4.2 Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 4.3 Térségi és települési természet- és környezetvédelmi fejlesztések 4.4 A régiós civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának növelése, együttműködéseinek megerősítése

41


„A” VERZIÓ 1. Prioritás: 1.1 intézkedés 1.2 intézkedés 1.3. intézkedés 2. Prioritás 2.1. intézkedés 2.2. intézkedés 3. Prioritás 3.1. intézkedés 3.2. intézkedés 3.3. intézkedés 4. Prioritás 4.1. intézkedés 4.2. intézkedés 4.3. intézkedés 4.4. intézkedés Technikai segítségnyújtás

Regionális fejlesztési pólus és alközpontjai (mFt) 10505 (3,6%) 2 918 2 918 4 669 19551 (6,7%) 17 509 2 043 39395 (13,5%) 16 050 18 968 4 377 48149 (16,5%) 26 263 10 213 7 295 4 377

Dinamikus és Felzárkóztatásra dinamizálható váró térségek térségi (mFt) központok (mFt) 10797 (3,7%) 10797 (3,7%) 5 836 5 836 2 918 2 918 2 043 2 043 6712 (2,3%) 17509 (6%) 5 836 14 591 875 2 918 17509 (6%) 30640 (10,5%) 8 754 16 050 7 295 11 672 1 459 2 918 20427 (7%) 48149 (16,5) 10 213 24 804 4 377 8 754 4 377 11 672 1 459 2 918

12. táblázat Az Észak-alföldi ROP forrásallokációja Forrás: EAROP

42

Összesen 32099 (11%) 14 591 8 754 8 754 43772 (15%) 37 935 5 836 87543 (30%) 40 854 37 935 8 754 116724 (40%) 61 280 23 345 23 345 8 754 11672 (4%)


1.5.

FOGLALKOZTATÁS-POLITIKAI

MAGYARORSZÁGON

INTÉZMÉNY-

ÉS

ESZKÖZRENDSZER

3

A hazai foglalkoztatás-politikai intézményrendszer több szinten – központi, regionális, helyi – és több területen – foglalkoztatás, munkaügy, szociális kérdések és az ezekhez kapcsolódó támogatási rendszerek – működik. Az intézmények feladatai és a kapcsolatfelvétel lehetőségét részletesen az I. Függelék – Foglalkoztatás-politikai intézményrendszer Magyarországon tartalmazza. Az intézményrendszer legfontosabb tagjai: -

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

-

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

-

Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) o Foglalkoztatási Hivatal o Munkaügyi központok és kirendeltségeik o Regionális átképző központok

-

Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA)

-

Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA)

-

Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT)

-

Érdekképviseleti szervek

A legfontosabb területek, melyeket a hazai intézményrendszer prioritásként kezel:

3

-

fiatalok munkába állásának támogatása

-

távmunka, mint atipikus foglalkoztatási forma elterjesztése

-

részmunkaidős foglalkoztatás erősítése

-

esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése

-

regionális igények figyelembe vétele, régiók közötti különbségek mérséklése

-

fekete foglalkoztatás visszaszorítása

-

munkaügyi szabályok betartatása

-

közmunka programok fejlesztése

-

fogyatékosok munkaerő-piaci helyzetének javítása

-

társadalmi kirekesztés elleni küzdelem

-

aktivitási ráta növelése

Részletezve a I. Függelékben

43


1.5.1. Foglalkoztatáspolitikai intézmények eszközrendszere4

Szociális és Munkaügyi Minisztérium A foglalkoztatáspolitika és munkaügy elsődleges irányítója. A Minisztérium közmunka tanácsa programjaival a munkaerő-piacról kiszorult hátrányos helyzetű, és/vagy tartósan munka nélkül lévő emberek átmeneti foglalkoztatásával jövedelemhez juttatja az érintetteket, valamint segíti újbóli munkába állásukat. A Minisztérium minden évben pályázatot hirdet „Közmunka program”-jára, mely lehetőséget nyújt a hosszabb ideje munkát nem találó, szociális segélyre jogosult álláskeresők átmeneti foglalkoztatásra önkormányzati, közösségi célú feladatok ellátásával. A program végrehajtása során a pályázók elsősorban aktív korú, hosszabb ideje szociális segélyben részesülő regisztrált álláskeresőkkel létesítenek munkaviszonyt. (www.szmm.hu). A Minisztérium a fentieken túl képzési programok lebonyolításával és foglalkoztatási támogatásokkal segíti a rászorulókat, melyeket minden éven más feltételek mellett ír ki.

Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA) Az ESZA 2000. októberében jött létre az Oktatási Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, és a Gazdasági Minisztérium kezdeményezésére. Alapításának célja egy olyan intézményi struktúra létrehozása volt, amely egyrészről képes ellátni az ESZA típusú Phare programok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, másrészről fontos szereplőként működik közre az Európai Szociális Alap fogadására történő nemzeti felkészülésben. Az ESZA Kht. legfőbb foglalkoztatást segítő eszközei: -

a Magyarországra érkező EU-s források felhasználására, az Európai Szociális Alap-ból érkező társfinanszírozott, Új Magyarország Fejlesztési Tervben meghatározott Operatív Programokhoz kapcsolódó pályázatok kiírása, befogadása, értékelése és a kapcsolódó projektek lebonyolítása, monitorozása

-

Szakmai támogatások biztosítása foglalkoztatási kezdeményezések megvalósításához (OFA-ROP Hálózat működtetése)

4

Az intézmények részletes leírását a I. Függelék tartalmazza

44


Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) A szervezet feladata szakmai támogatások biztosítása foglalkoztatási kezdeményezések megvalósításához (OFA-ROP Hálózat működtetése), valamint nonprofit szervezetek fejlesztése, célszervezetek felé állam tulajdonosi jogainak gyakorlása, megváltozott munkaképességűek segítése, az EQUAL Nemzeti Programiroda működtetése és a kapcsolódó pályázatok koordinálása. Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ)5 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalból, 7 regionális munkaügyi központból, a hozzájuk tartozó 23 regionális kirendeltségből áll. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a szervezet szakmai munkájának, informatikai fejlesztésének irányítását végzi. A regionális munkaügyi központok és kirendeltségeik eszközrendszere a foglalkoztatás növelésének elősegítésére: -

pályakezdők gyakorlatszerzéséhez;

-

megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához;

-

a szakismerettel nem rendlekezők képzéséhez/átképzéséhez nyújtott támogatások

-

részvétel a közmunkaprogramok lebonyolításában

-

részvétel (támogatóként) pályázatokban

-

szakmai konferenciák, tájékoztatók megtartása

-

információs szolgáltatás állás-keresőknek és munkaadóknak

-

segítség megfelelő munkavállaló kiválasztásában

-

foglalkoztatási támogatások biztosítása

-

részvétel Foglalkoztatási Paktumok kialakításában és működtetésében

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A Nemzeti Felnőttképzési Intézetet a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter alapította 2002. július 15-én, mint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium önálló, központi költségvetési intézményét. Az Intézet alapvető feladatait a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény határozta meg, részletes tevékenységét a miniszter által kiadott Alapító okirat tartalmazza. A legfontosabb feladatok a következők: -

Felnőttképzési fejlesztési feladatok ellátása, a felnőttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztése

5

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_AFSZ_KOZOS_Szervezetunk

45


-

Felnőttképzésre vonatkozó szakmai dokumentációk, adatbázis létrehozása és fejlesztése

-

Felnőttképzési kutatások országos összehangolása

-

Felnőttképzési szolgáltatások. A felnőttképzésben dolgozó tanárok és szakemberek szakmai és módszertani továbbképzésének fejlesztése

-

A felnőttképzés, a közoktatás, a felsőoktatás, illetve a közművelődés közötti kapcsolat erősítése

-

Nemzetközi együttműködés, így az Európai Unió tagországainak felnőttképzési intézményeivel történő együttműködés erősítése

-

A Felnőttképzési Akkreditációs Testület Titkárságának (FAT Titkárság) működtetése

Munkaerő-fejlesztő és képző központok A regionális átképző központokmunkaerő-fejlesztő és képző központok fő tevékenysége a felnőttképzés, amely a régió munkaerőpiaca által megfogalmazott igények szerint a munkakör ellátására alkalmas szakmai tudás megszerzését, a gazdaság struktúraváltásainak mentén megjelenő beruházók számára az emberi erőforrás fejlesztését, illetve az EU normáin alapuló képzést biztosítja. A központ a térség igényeinek megfelelő képzések szervezésével járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez.

Munkaügyi tanács A megyei munkaügyi tanácsok megszűntek 2006. végén, helyüket regionális szintű munkaügyi tanácsok veszik át. A tanácsok megalakulása még folyamatban van, de annyi már biztos, hogy egyik alapfeladatuk lesz a szociális és rehabilitációs ügyek intézése. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (röviden: foglalkoztatási törvény) 2006. december 11-én elfogadott módosítása kimondja: "az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén a foglalkoztatási és a munkaerőpiaci képzési, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációját elősegítő támogatásokkal kapcsolatos érdekegyeztetés ellátására a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból álló testületként helyi munkaügyi tanács alakul". (Ennek előzményeként a kormány 2006. december 6-án döntött arról, hogy a szociális és munkaügyi miniszter 2007. január 1-jéig előkészíti az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi központjainak regionális szintű megszervezését.) Az újjáalakult tanácsok konkrét eszközrendszere csak ezután kerül napvilágra. 46


2. HELYZETFELTÁRÁS

2.1.

DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG ALAPVETŐ JELLEMZŐI

2.1.1. Elhelyezkedés, természetes és épített környezeti adottságok

A Derecske-Létavértesi kistérség Hajdú-Bihar megye keleti részén fekszik, keleten Romániával határos.

3. térkép A Derecske-Létavértesi kistérség földrajzi elhelyezkedése Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja

A kistérség Budapestről az M3-as autópályán illetve a 33-as főúton Debrecenen keresztül a 47 és 48. számú utak érintésével érhető el. A kistérség legtöbb települése vasúton a debreceni Nagyállomásról induló rendszeres vonatjáratokon a Debrecen-Sáránd-Létavértes vonalon, illetve a menetrendszerű autóbusz járatokkal egyaránt megközelíthető.

47

2.1.1.1.

Településszerkezet bemutatása

A kistérség központi települése Létavértes (7.200 lakos), a legnagyobb lélekszámmal (közel 10.000 fő) azonban Derecske rendelkezik.

4. térkép A Derecske-Létavértesi kistérség településszerkezete Forrás: Derecske-Létavértesi kistérség – Kistérségi helyzetkép (2006. január)

A térségben két városon, Derecskén és Létavértesen túl két nagyközség (Bagamér, Hosszúpályi) és hét község található. Hosszúpályi esetében több ízben is felmerült a várossá nyilvánítás gondolata, amelyet leginkább fejlett ellátórendszere indokol a viszonylag magas népességszám mellett. A térség életének kiegyensúlyozottsága szempontjából is fontos lenne, ha az erős duális működést egy harmadik település fejlődése ellensúlyozni tudná. Mivel Hosszúpályi előnyös térségen belüli elhelyezkedéssel rendelkezik, ezért erre esélye is van. Fejlődése azonban jelentős mértékben függ az infrastrukturális tényezők javulásától, illetve az általános gazdasági környezettől. Gyengébb fejlődési periódusokban ugyanis a megyeszékhely impulzív, vonzó hatása idáig már nem ér el. Szintén sok függ a Debrecenből való kiköltözések nagyságrendjétől is. A falvakat összehasonlítva érződik a legjobban, hogy van a térségben a kelet-nyugati megosztottság. A keleti falvak egyértelműen hátrányos helyzetűek, míg a nyugatiak többsége legalább prosperáló, de biztosan nem hanyatló. A köztes helyzetben lévő falvak időszakos fejlődésbeli hullámzásoknak vannak kitéve, ezért esetükben nehezebb a fejlesztési tervek végrehajtása.


9. táblázat: A térség legfontosabb számadatai és helyzet minősítő jelzői Terület (km2)

580

Lakónépesség (fő, 2004. dec. 31.)

39 661

Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm.

Igen

rendelet szerint) Típus szerint

Mérték szerint

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség

Igen

Ipari szerkezetátalakítási térség

Nem

Vidékfejlesztési térség

Igen

Hátrányos helyzetű

Igen

Leghátrányosabb helyzetű

Nem

Települések száma

11

Jogállás szerint

Város

2

Község

9

Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003.

4

Korm. rendelet szerint) Típus szerint

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 4

4

Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel

1

sújtott település 1 Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb

1

helyzetű település 1 Forrás: Országos Területfejlesztési Hivatal

2.1.2. Infrastrukturális adottságok értékelése

2.1.2.1.

Közlekedési infrastruktúra

Derecske, Sáránd és Mikepércs a 47-es számú főút mentén helyezkednek el, a többi település csak alsóbbrendű utakon érhető el. A kistérség legtávolabbi és leghosszabb úton megközelíthető települései közé tartoznak a közvetlenül a magyar - román határ mentén fekvő Álmosd és Bagamér. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a már folyó útépítéseket és 2007. végéig átadásra kerülő új szakaszokat sem. Az M35-ös új szakasza 2006. decemberében került átadásra, ennek eredményeként Debrecen már könnyen és gyorsan megközelíthetővé válik 49


közúton is. Ezek az új gyorsforgalmi utak lehetővé teszik mind Debrecen, mind a kistérség – első sorban nyugati részén lévő – településeinek elérését. Emellett az útépítések folyamatos hatással

munkaerő-igénye

lehet

a

szintén

kistérségre,

mivel

jó a

tevékenység nagy mennyiségű élőmunkaigényével felszívhatja a térség munkanélküli, de dolgozni akaró lakosságának egy részét.

Álmosd,

Bagamér,

valamint

Kokad

kivételével valamennyi település elérhető vasúton a Debrecen - Létavértes (107), valamit 5. térkép: A tervezett gyorsforgalmi úthálózat a Debrecen - Nagykereki (106) szárnyvonalon. Forrás: Magyar Közút Kht. Románia felé csak a korlátozott átjárhatóságú Létavértes - Székelyhíd közúti határátkelő üzemel, más átkelőhely nincs.

A mezőgazdasági infrastruktúrát tekintve a külterületen lévő gazdaságok, létesítmények esetében sok helyen fejlesztésre szorulnak a vonalas infrastruktúrák, a mezőgazdasági úthálózatok.

A térségben található egyéb utak minősége rossz, felújítást igényel, telente gyakoriak a felfagyások, amelyeknek javítása legtöbbször kívánnivalókat hagy maga után. A térség rendelkezik közútfejlesztési koncepcióval, amelyben nagy szerepe van a határon túli romániai településekkel való összeköttetés javításának, illetve hiányzó útszakaszok építésének.

Derecske közlekedés-földrajzi fekvése lényegesen kedvezőbb, mint a magyar-román határ mellett fekvő Létavértesé. A falvakat és nagyközségeket tekintve Hosszúpályi – a kistérség földrajzi középpontja – van a legkedvezőbb helyzetben.

50


2.1.2.2.

Kommunális infrastruktúra

A kistérség infrastruktúrájában a legnagyobb lemaradás a szennyvízcsatorna hálózat terén van. A kistérség 8 településén egyáltalán nincs csatornahálózat. A kedvezőbb helyzetű települések is jelentősen elmaradnak a megyei, regionális és országos átlagtól. Kedvezőbb a helyzet a közüzemi víz és elektromos hálózatra kapcsolt lakások arányát tekintve. A vezetékes gázhálózatba kapcsolt lakások aránya közepes. A kommunális hulladék elhelyezésére a debreceni, ISPA támogatásból épült hulladéklerakó szolgál, a települési hulladéklerakók azonban még nem kerültek rekultiválásra.

A vezetékes gáz bekötések is jelentősen elmaradnak az országos, sőt a regionális átlagtól is. Ez egy olyan mutató, amely elsősorban a háztartások fejlettségére utal, arra, hogy az elmúlt években az itt élők rendelkeztek-e házi költségvetésükben akkora összeggel, amelyből egy komolyabb jellegű beruházás megvalósítható. 6. ábra V e z e t é k e s g á z t h a s z n á ló h á z ta r t á s o k a r á n y a

M a g y a ro rs z á g

7 2 ,4 0 %

É s z a k - A lfö ld

6 6 ,7 0 %

D e re c s k e L é ta v é rte s 0 ,0 0 %

4 6 ,7 0 %

2 0 ,0 0 %

4 0 ,0 0 %

6 0 ,0 0 %

8 0 ,0 0 %

Forrás: A területfejlesztési statisztika kistérségek fontosabb adatai, KSH 2004

Az egyéb infrastrukturális adottságokat sorra véve tehát elmondható, hogy minden területen jelentős elmaradások tapasztalhatók mind az országos, mind a megyei, sőt a regionális mutatóktól is.

51

Település

Lakásállomány Közcsatornahálózatba (becsült) bekapcsolt lakások db

Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Mikepércs Monostorpályi Sáránd Kistérség összes

719 1 015 3 314 839 1 992 298 853 2 708 1 181 938 833 14 690

db 0 0 299 0 469 0 0 700 0 0 0 1 468

% 0,00% 0,00% 9,02% 0,00% 23,54% 0,00% 0,00% 25,85% 0,00% 0,00% 0,00% 9,99%

Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások db % 643 89,43% 841 82,86% 3 271 98,70% 744 88,68% 1 976 99,20% 275 92,28% 795 93,20% 2 412 89,07% 1 181 100,00% 894 95,31% 833 100,00% 13 865 94,38%

13. táblázat A kistérség kommunális infrastruktúrával való ellátottsága (%) Forrás: KSH

Gázzal fűtött lakások db 263 338 2 097 416 984 129 343 1 288 829 389 538 7 614

% 36,58% 33,30% 63,28% 49,58% 49,40% 43,29% 40,21% 47,56% 70,19% 41,47% 64,59% 51,83%

Háztartási villamosenergia fogyasztók db 731 1 093 3 657 832 2 063 323 953 3 024 1 486 990 1 037 16 189

% 101,67% 107,68% 110,35% 99,17% 103,56% 108,39% 111,72% 111,67% 125,83% 105,54% 124,49% 110,20%

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások db % 599 83,31% 872 85,91% 3 150 95,05% 669 79,74% 1 825 91,62% 250 83,89% 812 95,19% 2 440 90,10% 1 181 100,00% 743 79,21% 752 90,28% 13 293 90,49%

2.1.2.3.

Telekommunikációs infrastruktúra

Vezetékes telefon kiépítettséggel minden település rendelkezik, úgy szintén minden önkormányzat és iskola rendelkezik Internet csatlakozással. A vállalkozásoknak azonban csupán 10-20%-a él (becsült arány) az internetes szolgáltatások lehetőségeivel. A kis és középvállalkozások számára az információk hiánya gyakran azonos súlyú probléma a tőkehiánnyal. Az Internet-használat elterjesztésében nagy szerepe lehet a gyerekeknek, fiataloknak, akik az iskolában már használják a világhálót és ezt a tudást "hazaviszik".

A háztartások infrastrukturális ellátottságát elemezve megállapítható, hogy a kábeltelevíziók elterjedtsége, és valószínűsíthetően ennek megfelelően az internet-használat is jelentősen elmarad az országostól. 7. ábra Ezer lakosra jutó kábeltelevíziós bekötések Magyarország

172 104

Derecske-Létavértes

30 0

50

100

150

200


2.1.3. Gazdasági jellemzők

2.1.3.1.

Gazdasági aktivitás

A kistérségben a működő gazdasági szervezetek száma 2005-ben 2.129 db volt, ebből 1.856 jogi személyiség nélküli vállalkozás és közülük 1.568 egyéni vállalkozó volt, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások többsége kicsi, kevésbé munkaadó, inkább önfoglalkoztató (jelentős részben kényszervállalkozások).


A vállalkozások gyakorlatilag négy településen koncentrálódnak (Mikepércs, Derecske, Hosszúpályi, Létavértes). A gazdasági szervezetek közül 738 működik Derecskén, és közel 330 db Létavértesen.

Határozottan kettészakad a kistérség a vállalkozások településenkénti sűrűsége alapján. Az ezer főre jutó működő vállalkozások száma alapján viszonylag magas értéket mutatnak a kistérség nyugati települései azaz Derecske és vonzáskörzete, míg a határmenti településeken negyven alatt marad a számuk. Nagyon alacsony a vállalkozások száma Álmosdon, Bagamérban illetve Konyáron.

6. térkép Ezer főre jutó működő vállalkozások száma a kistérségben (2005) Forrás: KSH

Nagyvállalkozás nincs, középvállalkozásból, azaz 50 és 250 fő között foglalkoztató gazdálkodó szervezetből mindössze hét található a térségben, ezek is jellemző módon a foglalkoztatási szintjüket tekintve a megjelölt keretszámok alsó részéhez közelítenek inkább. Jelentős vállalkozásként kell ennek megfelelően számon tartani szinte minden az egyéni vállalkozás keretein túlmutató gazdasági egységet.

54


Az egyéni vállalkozások aránya magasan meghaladja a társas vállalkozásokét (majdnem háromszorosa annak). Közöttük a főfoglalkozású egyéni vállalkozók vannak túlsúlyban (58,1 %), őket követik a mellékfoglalkozású (23,9 %) és a nyugdíjas egyéni vállalkozók (18%).

A regisztrált vállalkozások közül a 2005-ös KSH adatok alapján összesen 1856 jogi személyiség nélküli és 273 jogi személyiségű gazdasági társaság működik a kistérségben.

Település

Regisztrált vállalkozások száma db

Ebből: jogi személyiség nélküli vállalkozások száma db

Ebből: jogi személyiségű vállalkozások száma db

Álmosd

49

41

8

Bagamér

85

74

11

Derecske

738

653

85

Hajdúbagos

82

69

13

Hosszúpályi

272

230

42

Kokad

36

29

7

Konyár

86

73

13

Létavértes

327

283

44

Mikepércs

219

197

22

Monostorpályi

117

101

16

Sáránd

118

106

12

2 129

1 856

273

Kistérség összes

14. táblázat Regisztrált vállalkozások száma és megoszlása településenként (2005) Forrás: KSH

A kistérségben a stratégia megalkotása során 12 vállalkozással készítettünk mélyinterjút. Az interjúkat 6 standard témakör köré építettük fel (természetesen teret hagyva az egyéni vélemények tágabb kifejtésének is): 1. Mi a vállalkozás tevékenysége? 2. Hány főt foglalkoztat? 3. Tervez-e fejlesztést/munkaerő felvételt? 4. Mi az elvárása egy potenciális munkavállalóval szemben? 55


5.

Mi

a

véleménye

a

jelenlegi

kistérségi/helyi

szintű

munkaerő-piaci

szolgáltatásokról (önkormányzati szerepvállalás, kistérségi szerepvállalás, for profit szolgáltatások) 6. Mi az elvárása a kialakítandó foglalkoztatási paktummal szemben?

A

megkérdezett

vállalkozások

kiválasztásánál

különös

figyelmet

fordítottunk

a

diverzifikálásra (ekkora mintánál a reprezentativitást nem lehet biztosítani, de törekedtünk annak

megközelítésére).

A

mintában

képviseltették

magukat

agrárvállalkozások,

termelőcégek, szolgáltató és kereskedő vállalatok. Nagyság szerint a minta legkisebb tagja egy 2 főt foglalkoztató mikrovállalkozás, a legnagyobb 120-130 főt foglalkoztató középvállalkozás volt.

A vállalkozások egyértelműen nyitottak a fejlesztésre és a munkaerő felvételre. Csupán egy vállalkozó jelentette ki, hogy az egy munkavállalóra jutó profit maximalizálása a célja, ami a termelés hatékonyabbá tételét és a felesleges munkaerő-kapacitás csökkentését jelenti. A térségben ugyanakkor kevés vállalat rendelkezik ambiciózus tervekkel a fejlesztések tekintetében. A lassú és folyamatos fejlesztések mellett érveltek, amit a beszállítói integrátorok rendelés állománya indokolt.

A potenciális munkavállalókkal szemben támasztott elvárások kapcsán a megkérdezett vállalkozások elsődlegesen a munkához való pozitív hozzáállást emelték ki, és csak másodlagos

tényezőként

említették

meg

a

képzettséget

és

a

szaktudást.

A

mikrovállalkozások többségének nem jelent gondot a munkaerő-felvétel, ugyanakkor a szezonális munkák tekintetében a munkaadók komoly térségi összefogást szorgalmaznak.

A jelenlegi munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatban a cégek kritikusnak mutatkoztak, különös tekintettel igaz ez az önkormányzatok és a vállalkozások közötti kapcsolatra. Az interjú alanyok hiányolták az aktív önkormányzati segítséget. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az önkormányzatokkal folytatott interjúk alapján elmondható, hogy az ilyen irányú rendezvényeken a vállalkozások részvételi aránya alacsony volt, ami az érdeklődés hiányát jelzi. Véleményünk szerint mindkét szereplőtől komoly erőfeszítést igényel jelen helyzet megváltoztatása, az aktív párbeszéd kialakítása. A paktum megfelelő kialakítása megfelelő keretet adhat a változásra.

56


A paktum kialakításának tekintetében minden megkérdezett vállalat részéről pozitív volt a hozzáállás. Tisztában vannak a térség foglalkoztatási helyzetével, szívesen részt vesznek a paktum munkájában. Ugyanakkor ki kell hangsúlyozni, hogy nagyon magasak az elvárásaik, ami a paktum kezdeti időszakában történő megfelelést megnehezíti. Az interjúk jegyzékét a II. Függelék tartalmazza.

2.1.3.2.

Gazdasági szerkezet

A térség legfőbb foglalkoztatói az önkormányzatok. Ez a tény önmagáért beszél, mivel egyértelműen rámutat arra, hogy integrációs erőt jelentő gazdasági vállalkozás nincs a kistérségben.

Tevékenységi körük szerint a társas vállalkozások a következőképp oszlanak meg:

1,25%

bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gõz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban

13,19%

13,01%

kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágban pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban 17,11%

szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban

26,38%

egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdas ági ágban egyéb tevékenység nemzetgazdasági ágban

0,00% 2,67%

építõipar nemzetgazdasági ágban 3,57% ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban 4,46% oktatás nemzetgazdasági ágban 4,28%

1,25%

12,83%

8. ábra Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása (2005) Forrás: KSH

A társas vállalkozások legnagyobb része tehát a kereskedelemben (26,38 %), az építőiparban (17,11 %), valamint a bányászat, feldolgozóipar, energia- és vízellátás terén (13,19 %) tevékenykedik.

57


A kistérségben jelentős zöldség, gyümölcs termelői és feldolgozói kapacitás van jelen, de jelentős a gabonatermelés is. A lakosság mezőgazdasági termelői tapasztalatai magas szintűek. Az extenzív termelés és a biogazdálkodás aránya alacsony. A mező- és erdőgazdálkodás termelési folyamatai nincsenek összehangolva, hiányoznak az integrációk. A fejlett mezőgazdasági technológiák gyakorlatilag hiányoznak, a birtokszerkezet és a termelési struktúra korszerűtlen, a mezőgazdasági termékek többnyire nem versenyképesek. Az állattenyésztés feltételei nem biztosítottak (műszaki infrastruktúra, technológia). A térség ipari tevékenysége az élelmiszeriparra összpontosít.

Jelentős tényezőként vannak jelen a mezőgazdasági jellegű tevékenységet végző gazdasági társulások is. Az ezen területen működő vállalkozások azonban állandó munkalehetőséget csak kevés ember számára tudnak nyújtani. Mivel a mezőgazdasági tevékenységre nem épül élelmiszeripari tevékenység, ezért elmondható, hogy a megtermelt javak lényegében feldolgozatlanul hagyják el a kistérséget.

Település

Szántó AK/ha

Gyümölcsös AK/ha

100 ha-ra jutó lakónépesség (fő)

Álmosd

16,03

24,3

52

Bagamér

14,88

27,09

53

Derecske

24,63

33,78

87

Hajdúbagos

17,48

17,8

52

Hosszúpályi

17,99

27,18

68

Kokad

15,12

26,14

45

Konyár

24,27

36,33

53

Létavértes

20,06

20,92

59

Mikepércs

23,09

17,23

92

Monostorpályi

14,95

37,99

48

Sáránd

21,49

14,64

101

15. táblázat Szántó, gyümölcsös hektáronkénti AK értéke 2000 évben Forrás: KSH

A szántó aranykorona értékei kifejezetten jónak mondhatók Derecske, Konyár, Mikepércs és Sáránd környékén, mely 20 AK feletti értékeket mutat. A valamivel gyengébb minőségű földek Bagamér, Monostorpályi, Kokad és Álmosd határában találhatók, 14 és 16 AK között. 58


A Derecske-Létavértesi kistérségben a turizmus és turisztikai szolgáltatások fejletlensége szembeszökő.

9. sz. ábra E z e r la k o s r a ju tó v e n d é g é js z a k á k szám a M a g y a ro rs z á g

1816

É s z a k - A lf ö ld

1156

D e re c s k e -L é ta v é rte s

23 0

500

1000

1500

2000


A mutató adatait szemlélve egyértelmű, hogy szinte nem is létezik helyi szintet érintő többnapos, azaz vélhetően turisztikai célzatú térségi tartózkodás. Országos szinten utolsónak lenni ebben a mutatóban mélyebb szintű, ezen tanulmány keretein túlmutató elemzést igényel. Annyit azonban meg kell jegyezni, hogy biztosnak tűnik az, hogy sem a megyeszékhely közelsége, sem pedig egyéb megyei turisztikai centrumok léte nem befolyásolja egyértelműen ezt. Inkább egy összetett problémaforrás tűnik valószínűnek. Mint az korábban már említésre került, a térségben nagyon gyenge a szolgáltatói, kereskedelmi, vendéglátó-ipari tevékenység, így az elmúlt évtizedekben a vállalkozók elsősorban a fennmaradásért küzdöttek, többségüknél ennek megfelelően az innovatív piaci cselekvés fel sem merülhetett. Az innováció nélkül viszont nem jöhettek létre minőségi ellátást nyújtó vendéglátó-ipari helyek és ezekhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások.

59

2.2.

DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG HUMÁN ERŐFORRÁS JELLEMZŐI

2.2.1. Demográfiai viszonyok a kistérségben 2.2.1.1.

Népesség, népsűrűség6

A Derecske-Létavértesi kistérség 11 települést foglal magába. Kokad kivételével a kistérség valamennyi településének népességszáma 1.000 fő felett van. A 2 várost és 9 községet felölelő kistérség 39.768 fős lakónépességének (a www.nyilvantarto.hu 2005. január 1-ei állapotot tükröző adatai szerint 40.415 fő, a statisztikák közötti eltérést a számítási módok különbözősége indokolja) mintegy negyede él Derecskén, a kistérség össznépességének pedig közel fele a két városban koncentrálódik. A népsűrűség a települések nagy alapterülete miatt azonban országos viszonylatban csak közepes mindössze 68,6 fő/km2, tehát alig fele Magyarország átlagos 109 fő/km2-es népsűrűségének. Jelentősen elmarad a Budapest nélküli - vidéki - népsűrűség 89 fő/km2-es értékből, az Észak-Alföld 86, s Hajdú-Bihar megye 88 fő/km2-es átlagos népsűrűségi értékétől is. Így a kistérség a ritkábban benépesült területek közé tartozik. Település

Terület

Lakónépesség

Népsűrűség

ha

fő

fő/km2

Álmosd

3 413

1 690

50

Bagamér

4 702

2 546

54

Derecske

10 358

9 320

90

Hajdúbagos

3 744

1 964

52

Hosszúpályi

7 918

5 841

74

Kokad

1 610

642

40

Konyár

4 170

2 217

53

Létavértes

11 662

7 211

62

Mikepércs

3 693

3 753

102

Monostorpályi

4 444

2 223

50

Sáránd

2 268

2 361

104

57 982

39 768

69

Derecske-Létavértesi kistérség

16. táblázat A kistérség településeinek közigazgatási területe, lakónépessége és népsűrűsége (2005) Forrás: KSH 6

A statisztikai elemzések során használt fogalmak meghatározása az II. Függelékben szerepel


A 90-es években a népességváltozás jelentős mértékben átalakult. A megelőző évtizedek egyoldalú elvándorlásával szemben jelentős visszavándorlást is tapasztalhattunk. A lakónépesség változása tehát a 90-es években sokszínűvé vált. A városi munkahelyek megszűnte eredményeként sokan tértek vissza falusi szülőhelyükre, otthonukba. Tehát a korábbi egyöntetűen negatív elvándorlási tendenciát néhol a lakónépesség növekedése váltotta föl. Ezt egyértelműen mutatják a kilencvenes évek népszaporodási és migrációs adatai. 12 000

10 000 8 000

6 000 4 000

2 000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2005 Álmosd

Bagamér

Derecske

Hajdúbagos

Hosszúpályi

Kokad

Konyár

Létavértes

Mikepércs

Monostorpályi

Sáránd

10. ábra A lakó népesség számának változása 1870 és 2005 között Forrás: KSH

Míg általánosságban az észak-alföldi, Hajdú-Bihar megyei települések többsége - néhány nagyváros és ipari központ kivételével - az elmúlt fél évszázadban népességvesztő volt, tehát a jelentős természetes szaporodás ellenére a folytonos vándorlási veszteségnek köszönhetően a természetes fogyás volt az általános, addig a Derecske-Létavértesi kistérség esetében ellentétes tendenciákat figyelhetünk meg, azaz megállapíthatjuk, hogy a lakónépesség az utóbbi években stabilizálódott, enyhén növekvő irányzatot vett. Bár a halálozások száma elmarad az élve születések száma mögött, tehát „természetes fogyás” jellemző a települések döntő többségére, (ez alól 2005-ben csak Bagamér, Konyár, Létavértes, Sáránd volt a kivétel) a tényleges pozitív népességszám változásához a jelentős pozitív belföldi vándorlási különbözet járult hozzá. 61


11. ábra A lakónépesség számának változása az 1995-2004 között (%) Forrás: Derecske-Létavértesi kistérség – Kistérségi helyzetkép (2006. január)

Összességében a Derecske-Létavértesi kistérségből 2005-ben 218 fővel többen telepedtek le, mint ahányan vándoroltak el, így az 1000 főre számított vándorlási különbözet 5,5 fő. Ez a megyei átlagnál jóval kedvezőbb adat, 2005-ben Derecske, Kokad, Konyár és Monostorpályi kivételével mindegyik településnek pozitív vándorlási különbözete volt.

A természetes szaporodás, illetve fogyás és a belföldi vándorlási különbözetének összege adja meg a tényleges szaporodást, illetve fogyást. 2005-ben legnagyobb természetes fogyása Derecskének (-37 fő), legnagyobb tényleges szaporodása pedig Hosszúpályinak (+66 fő) volt.

A növekedés üteme persze néhány tizednyi éves szinten, de figyelembe véve a tényt, hogy az ország legtöbb kistérségben legalább ilyen mértékű csökkenés figyelhető meg, ez pozitívumnak is tűnhet. Az a tény azonban, hogy hasonló növekedés jellemző módon a szociális és erre épülő etnikai problémákkal küzdő térségekben figyelhető meg (szelektív migráció), már óvatosságra és figyelmességre kell intsen minket. Valószínűsíthető, hogy a növekedés ténylegesen előnyt jelenthet a megyeszékhelyhez közeli településeken, a keleti részeken azonban valószínűsíthető a problémákkal terhelt növekedés.

62

Lakónépesség év

Élve

végén

születés

Álmosd

1 690

16

Bagamér

2 546

Derecske

Település

Természetes Halálozás

Állandó

Állandó

szaporodás ill odavándorlások elvándorlások

Belföldi

Tényleges

vándorlási

szaporodás ill

fogyás

száma

száma

különbözet

fogyás

22

-6

86

38

48

42

42

34

8

101

75

26

34

9 320

101

115

-14

142

165

-23

-37

Hajdúbagos

1 964

19

41

-22

62

39

23

1

Hosszúpályi

5 841

69

76

-7

178

105

73

66

Kokad

642

5

8

-3

33

31

2

-1

Konyár

2 217

38

35

3

53

70

-17

-14

Létavértes

7 211

101

84

17

123

126

-3

14

Mikepércs

3 753

31

72

-41

178

98

80

39

Monostorpályi

2 223

20

36

-16

70

63

7

-9

Sáránd

2 361

25

18

7

68

66

2

9

39 768

467

541

-74

1 094

876

218

144

Kistérség összes

17. táblázat Kistérségi lakosságszám változásának okai (2005) Forrás: KSH

2.2.1.2.

Nemi összetétel

Az Derecske-Létavértesi kistérségben a népesség körében a nemi arányok megegyeznek a megyei és az országos átlaggal (48% férfi – 52% nő). A nők népességen belüli aránya egyedül Sárándon haladja meg az 53%-ot, de ott sem számottevő az eltérés.

2.2.1.3.

Korösszetétel

A korösszetétel tekintetében a kistérségben 4,5 százalékkal nagyobb a fiatalok aránya, mint országosan és regionálisan is csak hat kistérség rendelkezik jobb arányszámmal.

A települések közül Bagamér, Hosszúpályi és Létavértes népessége tekinthető a legkedvezőbb korösszetételűnek, de a kistérség egésze az megye átlagánál jobb értéket mutat.

Valamelyest csökkent a gyermekkorúak aránya az össznépességből. Csak Bagamérban, Kokadon, Konyáron haladja meg nagyobb mértékben a 22%- ot. A legtöbb településen 2022% körül alakul a 15 év alattiak aránya, legkisebb arányban pedig Hajdúbagoson és Monostorpályiban élnek gyermekkorúak.

A 60 év felettiek aránya csak Monostorpályiban haladja meg a 20%-ot, a kistérségben átlagosan pedig 18% az öregkorúak aránya. A legfiatalosabb korstruktúrájú településen Bagamérban ez az érték éppen csak meghaladja a 16.6%- ot. Legkevesebb időskorú Hosszúpályiban él, ahol arányuk mindössze 15,3%.

Az alapvető demográfiai mutatószámok eredményeként az öregedési index egy fiatalosabb korstruktúrájú településcsoportról árulkodik. Egy egész fölötti az öregedési index (azaz több a 60 év feletti idős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú népesség) Derecskén, Hajdúbagoson, Mikepércsen és Monostorplyiban. Legtöbb településen 0,9 körül alakul az öregedési index. Egészségesebb korstruktúráról árulkodik Bagamér (0,69), Hosszúpályi (0,71) és Kokad (0,81) öregedési indexe.


A statisztikailag örömtelinek tűnő tény, árnyalásra szorul, ugyanis az adatok az mutatják, hogy a fiatalok arányának növekedése elsősorban a térség szociális problémákkal jobban sújtott településein jellemzők.

A korstruktúra tanulmányozása azt mutatja, hogy a kistérségben az aktív korúak aránya a települések döntő többségében még ma is 60% körül mozog, tehát a népesség demográfiai szerkezete még nem torzult el jóvátehetetlenül, s ez számottevő helyi humán erőforrást jelent a jövőbeli társadalmi-gazdasági felemelkedés számára.

2.2.2. Társadalmi aktivitás, jövedelmi viszonyok a kistérségben

2.2.2.1.

Társadalmi aktivitás

Az Derecske-Létavértesi kistérségben a 39 ezres népességből 8,803 főnek volt főállású munkaviszonya 2001- ben. Ez 22,1%-ot jelent, ami rosszabb a megyei 29%-os átlagnál. Egyéni- és társasvállalkozásból, valamint egyéb jövedelmekből – a munkaviszonyban levőkel együtt – 12.873 adófizető volt, ami 32,4% a teljes népességben.

12. ábra Az adófizetők aránya a teljes lakónépességhez viszonyítva (%) Forrás: Derecske-Létavértesi kistérség – Kistérségi helyzetkép (2006. január)

Az adófizetők aránya a legmagasabb Kokadon (38,94%) és Derecskén (38,77%) ahol az adófizetők száma meghaladja az aktív korúak 60%-át. A legrosszabb mutatóval Bagamér rendelkezik, itt az adófizetők aránya a teljes népesség 23,6%, míg az aktív korúak 40,8%.

65


2.2.2.2.

Jövedelmi viszonyok

Az APEH SZJA kimutatásai szerint a kistérségben 2004-ben a belföldi jövedelem összesen 11,051 MrdFt volt. Ez a megyében megtermelt jövedelmek 4,74%-át tette ki. Az egy főre jutó jövedelem éves szinten 278 ezer forint volt, ami sokkal rosszabb, mint a megyei átlag (417 eFt/fő/év). A megyei átlagot meghaladó jövedelem sehol sem található a kistérségben. A kistérségi átlagot meghaladó a jövedelem Derecskén, Hajdúbagoson, Mikepércsen, Monostorpályiban és Sárándon található, ezek közül a 300 eFt-ot meghaladja a jövedelem Derecskén, Hajdúbagoson, és Sárándon. Az évi egy főre jutó jövedelem a 200 eFt-ot sem éri el Kokadon (187 eFt/fő/év) és Konyáron (195 eFt/fő/év).

Az egy adófizetőre jutó éves jövedelem tekintetében Hajdúbagos vezet (1.034 mFt-tal), míg a sort itt Kokad zárja (0,480 mFt-tal), tehát a „kereseti különbségek” a kistérségen belül kb. 2-szeresnek mondhatók.

7. térkép Egy adófizetőre jutó éves jövedelem alakulása kistérségi megoszlásban (2004) Forrás: KSH

66


DERECSKE-LÉTAVÉRTESI MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI

2.3.

A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ státusz-elemzése alapján a megyében található munkaügyi központi kirendeltségekhez tartozó települések – az alkalmazható munkaerőpiaci befolyásoló tényezők tekintetében - 3 nagy csoportba, úgynevezett „zónákba” sorolhatóak.

A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ által készített ábrán látható 1.

számú

zóna

egy

logisztikai,

befektetési zóna a megyén belül, a 2. számú

zóna

szellemigazdasági

a

megye

centruma,

a 3.

számú zóna pedig a határsáv övezetét is magában foglaló általános zóna. Az egyes zónákban másmás, egymástól eltér_

eszközökkel

lehetséges

a

jelenlegi regisztrált munkanélküliség sikeres

kezelése.

Ebből

a

megközelítésből a Derecske-Létavértesi

8. térkép Hajdú-Bihar megye munkaerő-piaci zónái Forrás: Hajdú-Bihar megyei Munkaügyi Központ

kistérség az 2. számú zóna azaz a szellemigazdasági zóna határán helyezkedik el.

2.3.1. Foglalkoztatottság

2.3.1.1.

Foglalkoztatottsági aktivitás

A Derecske-Létavértesi kistérségben az állandó népesség közel 60%-a (2005-ben 23.500 fő) aktív korú, tehát 18-59 éves korú közé esik. Az aktív korú népesség arányát tekintve viszonylag nagy eltérés nem mutatkozik településenként, legrosszabb mutatóval Konyár (55,66%) rendelkezik, míg a legnagyobb arányban Álmosdon (62,07%) élnek aktív korúak.

A kistérségben a 39 ezres népességből 8,803 főnek volt főállású munkaviszonya 2001- ben, ami 22,1%-ot jelent.

67


Egyéni- és társas-vállalkozásból, valamint egyéb jövedelmekből – a főállásúakkal együtt – 12.873 adófizető volt, ami 54,7% az aktív korúak között, és 32,4% a teljes népességben.

Az adófizetők aránya a legmagasabb Kokadon (38,94%) és Derecskén (38,77%) ahol az adófizetők száma meghaladja az aktív korúak 60%-át. A legrosszabb mutatóval Bagamér rendelkezik, itt az adófizetők aránya a teljes népesség 23,6%, míg az aktív korúak 40,8%.

2.3.1.2.

Foglalkoztatottság szerkezete

A mezőgazdaságból és erdőgazdálkodásból élők aránya 6 százalékkal haladja meg a regionálisan ezen ágazatban dolgozók arányát (7,8%), az országos átlagot pedig 9 százalékkal. 1400-an dolgoznak ebben a nemzetgazdasági ágban. Ez a szám ennél jóval magasabb is lehet, mert a feketefoglalkoztatás szintjét megbecsülni sem nagyon lehet. Ugyanakkor sokak számára a mezőgazdasági tevékenység csupán jövedelem-kiegészítési célt szolgál (sok az olyan őstermelő, aki főállású munkája, munkahelye mellett végzi ezt a tevékenységet). A foglalkoztatási stratégia szempontjából ez egy fokozottan érzékeny terület. Az itt foglalkoztatottak fokozottabban ki vannak téve a munkanélküliség veszélyének.

Agrár; 13,90%

Szolgáltatás; 54,70%

Ipar; 31,30%

13. ábra Nemzetgazdasági ág szerinti foglalkoztatottak az összes foglalkoztatott százalékában Forrás: A területfejlesztési statisztika kistérségek fontosabb adatai, KSH 2004

68


Az iparban foglalkoztatottak aránya a regionális és az országos adatoktól csak kis mértékű elmaradást mutat (32,4%, illetve 32,9%). Hasonlóan jó arányok figyelhetők meg a szolgáltatói szektorban. A regionális átlagnál 0,6%-kal többen dolgoznak ezen a területen, az országos átlagtól is mindössze 1,2 %-os az elmaradás.

A foglalkoztatottsági helyzet vizsgálata során alapvető szempontot jelent az összevont foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlás tanulmányozása, mert ez tájékoztat igazán a munkahelykínálat nagyságáról és szerkezetéről.

Alacsony a kistérségben a vezető, értelmiségi (12,2%) és az egyéb szellemi (14,5%) foglalkozású ember aránya a foglalkoztatottak között. Egyébként is az ebben a főcsoportokban foglalkoztatottak csaknem fele Derecskén és Létavértesen dolgozik.

A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a szolgáltatási főcsoportban foglalkoztatottak között is a Létavértesen dolgozók a felülreprezentáltak. A mezőgazdasági foglalkozásúak között Kokadon és Konyáron, az ipari foglalkozási főcsoporton belül Álmosd és Monostorpályi szerepe jelentős.

FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) besorolása alapján a régió és a kistérség foglalkoztatottjai között jelentős arányban a következő szakmák képviselői szerepelnek:

69


FEOR számok 2431 2432 3211 5111 5112 5320 6111 6131 6140 7212 7335 7421 7439 7611 7624 8136 8311 8356 9111

FEOR megnevezések Általános iskolai tanár, tanító Óvónő Általános ápolónő, ápoló Kereskedő Eladó Egészségügyi, oktatási szolgáltatási foglalakozások Növénytermesztő Általános álattartó és -tenyésztő Általános mezőgazdasági foglalkozások Tartósítóipari munkás, gyümölcs-, zöldségfeldolgozó Cipész, cipőkészítő, -javító Lakatos Egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói Kőműves Villanyszerelő Műanyag-feldolgozó Mezőgazdasági erőgépvezető, -kezelő Tehergépkocsi-vezető Lakás-, intézménytakarító

18. táblázat FEOR megnevezések Forrás: KSH

A következő táblázatban a régióban, valamint a kistérségben a foglalkoztatottak között előforduló öt leggyakoribb szakmát emeljük ki: Leggyakoribb FEOR kategóriák regionális és kistérségi szinten (2001) Derecske-Létavértes Észak-alföldi Régió Kistérség 1

Eladó (5112)

Eladó (5112)

2

Általános iskolai tanár, tanító (2431)

Lakás- és intézménytakarító (9111)

3

Tehergépkocsi vezető (8356)

Tehergépkocsi vezető (8356)

4

Lakás- és intézménytakarító (9111)

Általános iskolai tanár, tanító (2431)

5

Lakatos (7421)

Általános mezőgazdasági foglakozások (6140)

19. táblázat Leggyakoribb FEOR kategóriák a kistérségben (2001) Forrás: KSH

70


Azonos színnel az azonos szakmákat jelöltük. A táblázat alapján megállapítható, hogy a foglalkoztatottak szakmánkénti megoszlása regionális és kistérségi szinten nagyon hasonló. Eltérés két helyen van, az „Általános iskolai tanár, tanító” és a „Lakás- és intézménytakarító” csoport egymással helyetcserélt a két listán (mivel a régió oktatási infrastruktúrája fejlettebb a kistérséginél, ugyanakkor a kistérségben magasabb az képzetlen, vagy alacsonyan képzett munkaerő aránya), továbbá regionális szinten a „Lakatos”, míg kistérségi szinten az „Általános mezőgazdasági foglalkozások” csoportba tartozók kerültek az ötödik helyre. A fenti táblázat kiegészíti és megerősíti a 11. ábra megállapítását, miszerint a foglalkoztatottak legnagyobb arányban kistérségi szinten a szolgálatások terén dolgoznak, illetve a 7. ábrát, mely szerint a kistérségben működő vállalkozások több mint negyede a kereskedelem területén tevékenykedik. A következő táblázat a foglalkozási csoportok településenkénti megoszlását mutatja meg (a színek továbbra is azonosak):

1 2 3 4 5

1 2 3 4 5

Leggyakoribb FEOR kategóriák települési szinten (2001) Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi 5112 6140 5112 5112 9111 7421 5112 8356 9111 5112 9111 2431 5111 8356 6140 2431 7212 7611 2431 8356 8311 6111 7421 5320 6111 Konyár

Létavértes

Mikepércs

6131 6140 9111 7335 6111

5112 2431 9111 5111

5112 9111 8356 3211 6111

2432

Monostorpályi 5112 8136 2431 9111 8356

Kokad 6140 6111 7212 8311 2431

Sáránd

Kistérség

5112 9111 8356 7439 7624

5112 9111 8356 2431 6140

20. táblázat Leggyakoribb FEOR kategóriák településenként (2001) Forrás: KSH

A kistérségi sorrendnek megfelelően a 11 település közül hétben szintén az „Eladó” foglalkozáscsoport képviselői vannak a legtöbben a foglalkoztatottak között. A második helyen szereplő „Lakás- és intézménytakarító” foglalkozás egy településen az első, két településen a második, míg hármon a harmadik leggyakoribb foglalkozás. Mezőgazdasági jellegű, ahhoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó foglalkozáscsoport gyakori előfordulása inkább a kistérség keleti részére jellemző, illetve Hosszúpályi, Mikepércs és Konyár településeken. Ipari jellegű szakmák a kistérség keleti részén (tartósítóipar),

71


Derecskén (építő- és feldolgozóipar), valamint középső részén (javítás, szerelés, feldolgozóipar) fordulnak elő gyakrabban. Érdekesség, hogy a kistérség másik városában, Létavértes nincs ipari jellegű foglalkozáscsoport az öt, foglalkoztatottak között leggyakoribb szakma között.

Összességében a Derecske-Létavértesi kistérség falvaiban a foglalkoztatottsági helyzet kifejezetten rossz, a kistérségben kicsi a mobilitási hajlandóság, azaz az aktív korú népesség csak kis hányada keres a településén kívül állást. A helyben dolgozó és a más településre eljáró foglalkoztatott lakónépesség adatai azt mutatják, hogy 2001-ben például Kokadon a foglalkoztatottak 81,6%-a helyben dolgozott, és még a legmagasabb munkanélküliség rátával rendelkező Bagamérban is a foglalkoztatottak több mint kétharmada helyi foglalkoztatott volt. Ennek meghatározó oka lehet a nem megfelelő közlekedési infrastruktúra, valamint egyes települések esetében (Kokad, Álmosd, Bagamér) a munkába járás magas költsége, melyet sok esetben a munkáltató nem támogat.

A kistérség kisebb településein a legjelentősebb foglalkoztatók ma az önkormányzatok és azok

intézményei,

relatív

magas

törzslétszámuk

miatt,

valamint

a

közhasznú

munkalehetőségek biztosításának köszönhetően.

2.3.1.3.

Munkanélküliség

A regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben 2005. decemben 31-ei adatok szerint 2 544 volt, így a munkanélküliségi ráta (a regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korú népességben) pedig 10,8%, ami megyei és az országos átlagnál magasabb értéket mutat különösen a határ menti községekben. A munkanélküliségi ráta 20% fölötti volt Bagamérban, míg 10% alatti értékkel 4 település esetében találkozhatunk (Hajdúbagos, Mikepércs, Monostorpályi, Sáránd).

A tartós munkanélküliek száma 2005-ben elérte az 1 426 főt, így a tartós munkanélküliek aránya összességében meghaladja a 6%-ot a kistérségben.

72


9. térkép Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korú népességben, kistérségi szinten (2005) Forrás: KSH

Az inaktív keresők aránya a kistérségen egyenletesen alakul összességében 34,5%-os kistérségi arányszámot adva. 2004-ben 30% alatti értékkel csak Hosszúpályi rendelkezett, míg Kokadon az inaktív keresők aránya meghaladta a 40%-ot. A településeken igen magas a nyugdíjas, a leszázalékolt és a járadékos lakosok aránya, átlagosan az inaktív keresők 76%a, de Hajdúbagoson, Mikepércsen és Sárándon ez az arány meghaladta a 80%-ot.

Az eltartottak aránya a legmagasabb a fiatalosabb korstruktúrájú Kokadon (39,4%), míg Mikepércsen (27,5%) és Monostorpályiban (28,5%) a legalacsonyabb

A népesség gazdasági aktivitását elemezve megállapítható, hogy a Derecske-Létavértesi kistérségben a lakosság nagyobbik fele inaktív kereső és eltartott. Arányuk még Derecskén is eléri a 62 %-ot, Kokadon pedig meghaladja a 82%-ot. Ebben a tekintetben legjobb helyzetben Derecske és Sáránd van, hiszen itt a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya. Messze a legalacsonyabb a foglalkoztatottak aránya Kokadon és Bagamérban.

Az inaktív keresők száma a jövőben jelentős mértékben emelkedni fog, hiszen a második világháború után született korosztály tagjai elérik a nyugdíjas kort. Arra kell törekedni, hogy

73


elsősorban a munkanélküliek számának csökkenésével a foglalkoztatottak számát stabilizálni lehessen.

E mellett a regisztrálatlan munkanélküliek, a jövedelempótló és szociális segélyen lévők, (főképp asszonyok), akik a TSZ-ek idején kisegítő családtagként dolgoztak száma is igen magas. Amennyiben hozzászámolnánk a regisztrálatlanokat a munkanélküliekhez, úgy az még 3-4%-kal emelkedne. Legsúlyosabb a falusi cigány aktív korú lakosság munkanélkülisége, arányuk településenként legtöbbször meghaladja a 80-90%-ot.

Munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása

A regisztrált munkanélküliek között a kistérségben a legnagyobb arányt képviselik az általános iskolát végzettek (46,3%), őket követik a szakmunkásképzőben végzettek (26,1%). Ezek az arányok közel azonosak, mint a megyei átlag.

A szakközépiskolát végzettek teszik ki a munkanélküliek 12,3%-át, ami viszont jóval magasabb, mint a megyei (9%-os) átlag. A 8. általánost el nem végzettek aránya a munkanélküliek között 11,7%. A felsőfokú végzettségűek aránya a kistérségben 2%.

A regisztrált munkanélküliek legnagyobb százaléka képzetlen segédmunkás. Többségük mezőgazdasági foglalkozású volt, és a megszűnt, illetve átalakult mezőgazdasági termelőszövetkezetekből kerületek ki. A térség több településen a mezőgazdasági termelőszövetkezet volt az egyetlen munkaadó évtizedeken át.

74

Település

Regisztrált

8 osztálynál

szakiskolai

munkanélküli

kevesebb

végzettséggel

fő

fő

%

fő

általános iskolai végzettséggel

szakközépiskolai szakmunkásképző

technikumi

főiskolai

egyetemi

végzettséggel

gimnáziumi

végzettséggel

végzettséggel

végzettséggel

%

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

Álmosd

143

14

9,79%

4

2,80%

81

56,64%

32

22,38%

12

8,39%

0

0,00%

0

0,00%

Bagamér

314

77

24,52%

4

1,27%

157

50,00%

52

16,56%

23

7,32%

1

0,32%

0

0,00%

Derecske

582

44

7,56%

13

2,23%

205

35,22%

201

34,54%

107

18,38%

12

2,06%

0

0,00%

Hajdúbagos

108

9

8,33%

2

1,85%

47

43,52%

27

25,00%

18

16,67%

4

3,70%

1

0,93%

Hosszúpályi

411

55

13,38%

3

0,73%

230

55,96%

81

19,71%

37

9,00%

3

0,73%

2

0,49%

Kokad

43

8

18,60%

1

2,33%

23

53,49%

8

18,60%

3

6,98%

0

0,00%

0

0,00%

Konyár

158

30

18,99%

0

0,00%

68

43,04%

37

23,42%

18

11,39%

4

2,53%

1

0,63%

Létavértes

408

40

9,80%

4

0,98%

235

57,60%

79

19,36%

39

9,56%

7

1,72%

4

0,98%

Mikepércs

165

5

3,03%

3

1,82%

55

33,33%

70

42,42%

26

15,76%

5

3,03%

1

0,61%

93

6

6,45%

3

3,23%

35

37,63%

33

35,48%

14

15,05%

1

1,08%

1

1,08%

119

9

7,56%

3

2,52%

42

35,29%

45

37,82%

16

13,45%

3

2,52%

1

0,84%

297 11,67%

40

1,57%

1 178 46,31%

665

26,14%

313

12,30%

40

1,57%

11

0,43%

Monostorpályi Sáránd Kistérség összes

2 544

21. táblázat Regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettségük szerint (2005) Forrás: KSH

Munkanélküliek nem szerinti megoszlása

Nagyon fontos tendencia a kistérségben, hogy 2001 és 2005 között a regisztrált munkanélküliek között a férfiak aránya csökkent a 2001. évi népszámláláskor rögzített 67,7%-ról 2005-re 53,6%-ra csökkent míg a nők aránya ellentétesen változott azaz 32,3%ról 46,4%-ra nőtt. Hosszabb idő intervallumban általánosan is megfigyelhető tendencia a női munkanélküliek arányának növekedése.

Munkanélküliek kor szerinti megoszlása

A regisztrált munkanélküliek kor szerinti megoszlása a kistérségben nem csak összességében, hanem összetételében is jelentős mértékben változott. Az állományon belül nőtt az idősebb - 36-55 éves - korosztályok aránya. Település

1 049 1 470 5 677 1 209 3 411 371 1 234 4 037 2 326 1 267 1 449

Regisztrált munkaélküliek (fő) 143 314 582 108 411 43 158 408 165 93 119

23500

254400,00%

Aktív korú népesség

Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Mikepércs Monostorpályi Sáránd DerecskeLétavértesi kistérség

36-40

Település fő Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Mikepércs Monostorpályi Sáránd DerecskeLétavértesi kistérség

0-16 fő

17-20

0 1 1 0 2 0 0 2 0 1 0

% 0,00% 0,32% 0,17% 0,00% 0,49% 0,00% 0,00% 0,49% 0,00% 1,08% 0,00%

7

0,28%

fő

41-45

27 48 75 17 50 8 23 68 22 15 15

% 18,88% 15,29% 12,89% 15,74% 12,17% 18,60% 14,56% 16,67% 13,33% 16,13% 12,61%

368

14,47%

fő

21-25

12 15 37 8 22 1 3 24 10 3 5

% 8,39% 4,78% 6,36% 7,41% 5,35% 2,33% 1,90% 5,88% 6,06% 3,23% 4,20%

140

5,50%

fő

46-50

19 32 73 14 55 9 21 51 24 14 16

% 13,29% 10,19% 12,54% 12,96% 13,38% 20,93% 13,29% 12,50% 14,55% 15,05% 13,45%

328

12,89%

fő

26-30

13 41 75 16 45 5 25 63 20 9 18

% 9,09% 13,06% 12,89% 14,81% 10,95% 11,63% 15,82% 15,44% 12,12% 9,68% 15,13%

330

12,97%

fő 23 47 72 13 75 3 18 48 32 8 12 351

51-55

18 40 82 13 52 3 20 58 17 15 12

% 12,59% 12,74% 14,09% 12,04% 12,65% 6,98% 12,66% 14,22% 10,30% 16,13% 10,08%

330

12,97%

fő

31-35 % fő 16,08% 14,97% 12,37% 12,04% 18,25% 6,98% 11,39% 11,76% 19,39% 8,60% 10,08%

%

13,80%

56-60

10 23 52 8 36 4 13 27 22 10 16

% 6,99% 7,32% 8,93% 7,41% 8,76% 9,30% 8,23% 6,62% 13,33% 10,75% 13,45%

221

8,69%

22. táblázat Regisztrált munkanélküliek megoszlása életkoruk szerint (2005) Forrás: KSH

fő

14 53 86 14 71 8 29 56 16 12 20

9,79% 16,88% 14,78% 12,96% 17,27% 18,60% 18,35% 13,73% 9,70% 12,90% 16,81%

379

14,90%

61-X

7 13 29 4 3 2 6 11 2 6 4

% 4,90% 4,14% 4,98% 3,70% 0,73% 4,65% 3,80% 2,70% 1,21% 6,45% 3,36%

87

3,42%

fő 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 1

% 0,00% 0,32% 0,00% 0,93% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,84%

3

0,12%


2.3.2. A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatottsági helyzete

2.3.2.1.

Cigány népesség

Ma Magyarországon viszonylag nehéz meghatározni azt is, hogy ki tartozik a cigány etnikai kisebbséghez. A demokratikus jogállamokban minden egyén szuverén joga az, hogy önmagát mely etnikumhoz sorolja. Így a 2001-es népszámlálás alkalmával minden magyar állampolgár

szabadon

hagyományokhoz

való

dönthetett

a

nemzetiség,

kötődéséről,

a

anyanyelvéről,

kulturális illetve

a

értékekhez különböző

és

a

emberi

közösségekben beszélt nyelvéről. 2001-ben a Derecske-Létavértesi kistérség településein 1972 fő (a lakosság 5,1%) mondta magát a cigány népcsoporthoz tartozónak, 5% - feletti cigány lakosság csak Bagamérban, Létavértesen, Konyáron és Hosszúpályiban lakott, ez utóbbiban a cigány lakosság arány meghaladta a 10%-ot.

Település

Népesség összesen

Nemzetiség/etnikum

Hazai

magyar

kisebbséghez tartozó együtt

cigány, romani, beás

népcsoporthoz tartozik

Álmosd

1 694

27

1 556

91,85%

23

1,36%

Bagamér

2 418

229

2 337

96,65%

224

9,26%

Derecske

9 136

196

8 573

93,84%

182

1,99%

Hajdúbagos

1 972

52

1 818

92,19%

45

2,28%

Hosszúpályi

5 471

939

4 585

83,81%

931

17,02%

701

22

571

81,46%

22

3,14%

Konyár

2 263

116

2 123

93,81%

114

5,04%

Létavértes

7 045

374

6 609

93,81%

367

5,21%

Mikepércs

3 465

33

3 294

95,06%

30

0,87%

Monostorpályi

2 191

15

2 170

99,04%

4

0,18%

Sáránd

2 310

34

2 217

95,97%

30

1,30%

38 666

2 037

35 853

92,72%

1 972

5,10%

Kokad

Kistérség összes

23. táblázat: A roma népesség aránya a 2001-es népszámlálás adatai alapján Forrás: KSH

A kistérséget jól ismerők túlzottan alacsonynak tartják ezt az utolsó népszámlálási adatot, bár e többség is elismeri az önbesorláshoz való jogot, s tiszteletben tartja a szabad identitásválasztás eredményét.

77


A cigány lakosság demográfiai helyzetéből következik, hogy a fiatal korosztályokban arányuk dinamikusan növekszik, s egyes kistérségi településeken a gyermekkorúak, s a munkát kereső fiatalok jelentős hányadát ők teszik ki. Ezért a Derecske-Létavértesi kistérség oktatási-képzési és foglalkoztatás-fejlesztési stratégiai programja az egyik legfontosabb célcsoportnak tekinti őket.

2.3.2.2.

Nők

Az Derecske-Létavértesi kistérségben a népesség körében a nemi arányok megegyeznek a megyei és az országos átlaggal (48% férfi – 52% nő). A nők népességen belüli aránya egyedül Sárándon haladja meg az 53%-ot, de ott sem számottevő az eltérés. Hagyományos értelemben a nők a kistérségben nincsenek munkaerő-piaci szempontból jelentős hátrányban a férfiakhoz képest a regisztrált álláskeresők számát tekintve, kivéve Monostorpályiban (Munkaügyi Központ adatai /2006. június 20./),

2.3.2.3.

Pályakezdők

A regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma a KSH 2005. év végi adatai alapján 272 fő azaz az összes regisztrált munkanélküli 10,7%-a, ebből 52.6% férfi és 47,4% nő. Legmagasabb a pályakezdő munkanélküliek aránya Mikepércsen (12,7%), míg legkevesebb pályakezdő Monostorpályiban (6,45%) keres állást. A pályakezdő munkanélküliek nemek szerinti és területi megoszlását az alábbi táblázat mutatja.

Település Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Mikepércs Monostorpályi Sáránd Derecske-Létavértesi kistérség

Pályakezdő munkanélküli fő % 15 10,49% 33 10,51% 61 10,48% 12 11,11% 45 10,95% 4 9,30% 16 10,13% 47 11,52% 21 12,73% 6 6,45% 12 10,08% 272 10,69%

24. táblázat: Pályakezdő munkanélküliek 2005-ben Forrás: KSH

78

Ebből: Férfi

Ebből: Nő

fő

fő

8 22 28 5 27 2 6 27 12 1 5 143

% 53,33% 66,67% 45,90% 41,67% 60,00% 50,00% 37,50% 57,45% 57,14% 16,67% 41,67% 52,57%

7 11 33 7 18 2 10 20 9 5 7 129

% 46,67% 33,33% 54,10% 58,33% 40,00% 50,00% 62,50% 42,55% 42,86% 83,33% 58,33% 47,43%


A nemek szerinti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy Bagamér, Hosszúpályi és Létavértes kivételével nincs jelentős számbeli különbség a fériak és nők között. A pályakezdő munkanélkülieket iskolai végzettségük szerint vizsgálva megállapítható, hogy – hasonlóan az összes regisztrált munkanélküli vizsgálatakor kapott értékkel – jelentős részük nem rendelkezik szakképzettséggel (45 %-uknak nincs általános iskolainál magasabb végzettsége). Viszont körükben magasabb az iskolázottabbak aránya, a legalább technikusi végzettséggel rendelkezők aránya eléri a 23 %-ot. Ugyanakkor figyelmeztető adat, hogy a pályakezdők aránya ugyan átlagosan csupán tíz százalék körül mozog, a 25 éven aluli fiatalok aránya megközelíti a 20 %-ot az összes regisztrált munkanélküli között.

2.3.2.4.

45 év felettiek

A Derecske-Létavértesi kistérségben a 45 év feletti regisztrált munkanélküliek száma a 2005. év végi adatok szerint 641 fő volt, az összes regisztrált munkanélküliek 25,2%-a zömük tartósan munkanélkülii és rendszeres szociális ellátásban részesül. A 45 éven felüli munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele rendkívül kedvezőtlen:

56

százalékuk

egyáltalán

nem

rendelkezik

szakképzettséggel,

48

százalékuknak csak általános iskolai végzettsége van. Elhelyezkedésüket gyakran akadályozza a hosszabb munkanélküliség miatt kialakult lelkiállapot, szakmai tapasztalataik gyors avulása. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik munkahelyhiányos térségekben laknak, mivel mobilitási készségük alacsony. A munkáltatók körében diszkrimináció tapasztalható, nem szeretnek idősebb munkavállalókat alkalmazni.

2.3.2.5.

Megváltozott munkaképességű népesség

A kistérségben a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők száma 2005 év végi adatok alapján 2 275 fő, arányuk az aktív lakosságon belül elérte a 9,7%-ot. Az OOSZI (Országos Orvosszakértői Intézet) minősítéssel rendelkezők aránya továbbra is kiugróan magas, ami azt mutatja, hogy e munkavállalók legfőbb célja a rokkantsághoz kötődő ellátások megszerzése, illetve ezen ellátások kiegészítése a munkából származó bérjövedelemmel.

79


Álmosd

Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők száma fő 95

Bagamér

96

59

37

121

53

68

Derecske

533

297

236

354

144

210

Hajdúbagos

123

74

49

63

33

30

Hosszúpályi

277

145

132

196

103

93

Kokad

37

19

18

29

9

20

Konyár

124

79

45

90

38

52

Létavértes

474

279

195

260

114

146

Mikepércs

271

156

115

116

63

53

Monostorpályi

111

70

41

86

36

50

Sáránd

134

83

51

83

39

44

2 275

1 312

963

1 494

663

831

Település

Kistérség össz

fő 51

fő 44

Megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők száma fő 96

Ebből: Ebből: férfiak nők

Ebből: Ebből: férfiak nők fő 31

fő 65

25. táblázat: A megváltozott munkaképességűek száma 2005-ben Forrás: KSH

2.3.3. Humánerőforrás potenciál

2.3.3.1.

Iskolázottság

Az egyes települések lakosságának képzettségi színvonalát az elvégzett évfolyamok számával, illetve a megszervezett érettségi bizonyítvánnyal, egyetemi-főiskolai oklevéllel lehet meghatározni.

A 10 évnél idősebb népességből egyetlen osztályt sem teljesítők aránya magas a kistérség összességét tekintve. Ők a statisztika által analfabétának tekintett tagjai a lakosságnak. A települések zömében ez az érték követi az országos átlagot, de 3 településen (Kokad, Konyár, Bagamér) ez az érték jóval magasabb és néhol meghaladja a 3%-ot.

80


10. térkép 10 évesnél idősebb népességből általános iskola első évfolyamát sem végzettek aránya (2005) Forrás: KSH

Természetesen nem csak ők tekinthetők analfabétának, mert az egy-két osztályt elvégzők zöme is írástudatlannak számít. Másrészt tapasztalatok alapján bizton állíthatjuk, hogy az önmagukat analfabétának vallók számát többszörösen felülmúlja a funkcionális analfabéták száma.

A helyzetet nem változtatja meg lényegesen, ha saját „súlycsoportjában” vizsgáljuk az adatokat. A megfelelő település típussal, hasonló mérettel rendelkező települések országos átlagával történő összevetés sem pozitív. Mindenesetre a felnőtt lakosság legalább háromnegyede elvégezte az általános iskolát. A legmagasabb az arányuk Derecskén (85,3%),

Sárándon

(84,8%),

Mikepércsen

(81,2%),

Hosszúpályiban

(80,4%),

a

legalacsonyabb pedig Bagamérban (69,1%), és Kokadon (70,9%). A 18 évesnél idősebb lakosság középiskolai végzettséggel rendelkezők száma igen alacsony a kistérségben. A 18 évesnél idősebbek közül legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya csak Derecskén (26,2,8%), Sárándon (23,9%), Mikepércsen (22,3%) és Monostorpályiban (20,7%) haladja meg a 20%-ot, Konyáron (13,2%), Bagamérban (13,7%), és Álmosdon (14,2%),, arányuk 15%- alatt marad.

81


11. térkép 18 évesnél idősebb népességből középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya (2005) Forrás: KSH

A másik lényeges mutató a szellemi tőkére vonatkozik. A 25 évnél idősebb népességen belüli aránya a diplomásoknak szintén rossz mutatókkal rendelkezik és a települések több mint felében nem érte el a 4%-át sem.

A helyi humán erőforrások alapvető szerepet játszanak egy kistérség fejlesztésében, hiszen a művelt-képzett ember a legfontosabb tőke-vonzó tényező. A Derecske-Létavértesi kistérségben a határmenti települések ebből a szempontból is rosszabb helyzetben vannak. Kevés a középiskolát végzettek száma, s igen alacsony a diplomások aránya is annak ellenére, hogy a megyében található Magyarország egyik legjelentősebb egyetemi városa, Debrecen.

2.3.3.2.

Az oktatás-képzési lehetőségek a kistérségben

A demográfiai feltételeket és igényeket figyelembe véve az óvodai ellátás és általános iskolai oktatás alapvető tárgyi és személyi feltételei adottak.

82

A foglalkoztatás és


foglalkoztathatóság szempontjából azonban lényeges tény, hogy a kistérségben jelenleg nem működik bölcsődei ellátás megnehezítve a nők gyermekvállalás utáni munkába állását.

Megoldódott az óvodai ellátás, az óvodák többségében teljes kihasználtsággal működnek.

Az általános iskolások döntő hányada helyben tanul, az ingázó tanulók nagyobb része a középiskolások közül kerül ki, a korosztály tagjai között viszont nem megfelelő a továbbtanulók aránya. Egyedül Derecskének van némi oktatási vonzáskörzete: 220 tanuló, más településről jár be tanulni.

2.3.4. A kistérség intézményi felszereltsége

2.3.4.1.

Oktatási – kulturális intézmények

A kistérségben 16 általános iskola működik, ahol 2005 év végén 229 osztályba közel 4.500 diák járt, az átlagos osztálylétszám 19,5 fő volt, azaz kimondottan kedvező. Az általános iskolai főállású pedagógusok száma 425 fő, azaz egy pedagógusra átlagosan 10,45 gyermek jut, mely több helyen lehetővé teszi a magas színvonalú oktatást, ezzel párhuzamosan viszont az is igaz, hogy vannak olyan települések is, ahol a felső tagozatos szakos oktatás nem megoldott. A kistérség keleti perfiériáján elhelyzekedő kisebb településeken ez még inkább gondot okoz, így náluk nagyobb arányban nem végzik el a gyerekek már az általános iskolát sem, mely a későbbiekben a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetet erősíti (ezeken a településeken a kistérségi átlagnál is magasabb a munkanélküliség).

Az iskolákban mindenhol van számítógép, 11 gyermekre jut egy gép, ami alacsony értéknek mondható, főleg, hogy a számítógépek egy része nem az oktatást, hanem az iskola adminisztrációs munkáját segíti. Az internetet minden intézményben van, bár az Internet is sok esetben az adminisztrációt szolgálja.

83


Település

Számítógéppel ellátott közoktatási intézmények száma

Számítógépek száma a közoktatási intézményekben

db

db

Internettel ellátott feladatellátási helyek száma a közoktatási intézményekben db

Álmosd

2

18

2

Bagamér

2

26

1

Derecske

2

133

6

Hajdúbagos

1

22

1

Hosszúpályi

1

34

2

Kokad

3

22

2

Konyár

1

13

1

Létavértes

3

57

4

Mikepércs

1

24

1

Monostorpályi

1

12

1

Sáránd

2

30

1

19

391

22

Kistérség összes

26. táblázat Számítógéppel és internettel való ellátottság a kistérség közoktatási intézményeiben (2005) Forrás: KSH

2004-ben megalakult az Érmelléki Iskolaszövetség. A szövetség célja az óvodai és általános iskolai szakmai munka koordinálása, a tanulók számára tanulmányi való versenyek szervezése, tehetséggondozás, valamint a pedagógusok szakmai továbbképzése.

A szervezet keretein belül 18 szakmai munkaközösség dolgozik, a bevont tanárok száma meghaladja a 250 főt. A szövetség szorosan együttműködik a Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézettel, akik a szakmai felügyeletet látják el a törvényileg meghatározott keretek között. A fejlesztési célok között szerepel a Közoktatási Intézkedési Tervben meghatározott feladatok végrehajtása, a tanulók továbbtanulásának ösztönzése az általános iskola elvégzése után, a közoktatási feladatok kistérségi szinten való ellátása, takarékosabbá és hatékonyabbá tétele.

Az oktatás komoly problémája a középiskolai intézmények, szakiskolák relatíve alacsony száma. A kistérségben jelenleg a középiskolai oktatásban való részvételre Derecskén, az I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközép- és Általános Iskola keretein belül van lehetőség. Az intézményben 15 osztályban és 14 osztályteremben folyik középiskolai szintű képzés. A

84


tanulók közül 328 nappali tagozatos szakközépiskolai és 111 gimnáziumi tanuló jár, közülük 220-an naponta (más településekről) járnak be, míg 78-an kollégiumban laknak, így a helyben lakó középiskolások száma 141 fő. A városban a felnőttoktatásra is van lehetősége, 2005. év végén 49 fő tanult középiskolai felnőttoktatás keretei között. Az intézménybe az adatok alapjánis jól látszik, hogy a kistérség egész területéről érkeznek tanulók.

Derecskén kívül Debrecenben van lehetőség a továbbtanulásra, mely a kistérség nyugati, észak-nyugati részén élők számára könnyen kihasználható, a távolabbi, határmenti települések lakóinak viszont nagyobb gondot jelent a bejárás. A nagyváros ugyanakkor széles skálán kínál lehetőségeket, akár szak-, akár gimnáziumi képzés tekintetében. Továbbtanulási lehetőség emellett Létavértesen van, ahol az Arany János Általános Iskola esti tagozatos gimnáziumi osztályt is indít, az Irinyi János Általános Iskolában pedig szociális gondozó képzést vezettek be. Mindkét képzés közös problémája azonban, hogy alapfeltételük a 10. osztály elvégzése, ami sok esetben – első sorban a kisebb települések tekintetében – akadályt jelent. Ezért Létavértes tervei között szerepel a 2007/2008-as tanévtől

a

nyolcadikosok

számára

középiskolai

képzés

beindítása,

melynek

megalapozásához 2005.-ben igényfelmérés készült a mikrotérségben. Ennek eredményeként megállapítást nyert, hogy gimnáziumra nincs igény (az érdeklődők jelenleg is Debrecenben, Derecskén és Berettyóújfalun tanulnak), viszont korszerű szakiskolai képzés beindítására annál inkább. Ennek nagy szerepe lenne a lakosság iskolázottságának növelésében, mivel a továbbtanulás egyik fő akadálya a kistérségi települések közötti utazás nehézkessége és költségessége, így ezek az okok játszanak közre abban is, hogy a továbbtanulást nagyon kevesen választják, a kistérségben elő gyerekek 80 %-a már középiskolai érettségit sem szerez.

85

Óvoda

Település

intézm. száma

csoportok

pedagógusok száma

Általános iskola

férőhely

óvodások

intézm

osztály

száma

száma

-termek

osztályok

Pedagó-

tanulók

Ebből:

gusok

száma

napközis

Felnőttoktatásban részesülők

Álmosd

1

4

7

82

80

1

10

9

16

191

46

0

Bagamér

1

4

8

115

113

2

18

19

37

347

179

0

Derecske

5

13

27

298

306

3

42

53

96

1015

498

0

Hajdúbagos

1

3

6

75

68

1

8

8

18

166

129

0

Hosszúpályi

1

11

21

265

268

1

19

33

59

640

223

0

Kokad

2

4

6

100

78

2

20

16

24

218

128

0

Konyár

1

4

8

77

94

1

12

14

25

259

81

0

Létavértes

4

14

29

276

346

2

42

41

86

894

546

0

Mikepércs

1

4

9

96

97

1

16

14

26

297

143

0

Monostorpályi

1

4

6

90

78

1

5

10

17

185

51

0

Sáránd

1

3

6

75

80

1

6

12

21

253

67

0

Kistérség összes

19

68

133

1 549

1 608

16

198

229

425

4 465

2 091

0

27. táblázat Közoktatási és feladatkezelési intézmények főbb adatai (2005) Forrás: KSH


2.3.4.2.

Szociális intézmények

A Derecske-Létavértesi kistérség szociális ellátottság szempontjából viszonylag kedvező helyzetben van. A szociális ellátási intézményrendszer fejlett, a kistérségben működik – térségi vagy települési/településközi szinten – Támogató szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő Központ, mely kistérségi feladatokat lát el, továbbá a Gyámhivatalnak is van kihelyezett intézménye. A fontosabb szociális intézményeket a két alábbi táblázat sorolja fel. Jellege 1 Pszichiátriai betegek és értelmi fogyatékosok otthona

Neve Férőhely Címe Telefon DERMÁK Derecskei (8+52) Derecske, Sas u. 1. szhely. 54/411-244 Mentálhigiénés és (52+40) Derecske, Morgó tanya 1. thely. Ápolási Központ

Igazgató Vezendiné Szarvas Ibolya

Fenntartó HBM. Önkormányzat DERMÁK Kht.

2 Idősek otthona

Idősek Otthona

3 Idősek otthona 4 Idősek otthona

Időskorúak Otthona Református Egyház Szeretetháza Református Szeretetotthon Gondozási Központ

5 Idősek otthona 6 Idősek otthona 7 Idősek otthona 8 Idősek otthona 9 Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 10 Más ellátást nyújtó intézmények

Hosszúpályi Gondozási Központ Idősek Otthona

195 Mikepércs, Forrás tanya 41.

52/398-128

36 Létavértes, Kossuth u. 2. 68 Létavértes, Irinyi u. 7 és 11.

52/376-059 52/250-687

Vargáné Budai Magdolna Becsi Sándorné Rozsnyai István

51 Bagamér, Bocskai u. 10-12.

52/

Szabó Zsolt

16 Monostorpályi, Kossuth u. 50.

52/393-013

Vágó Józsefné

HBM. Önkormányzat Létavértes V. ÖK. Református Egyházközség Ref. Egyház (Bocskai u Monostorpályi Önk.

50 Hosszúpályi, Debreceni u. 6/a.

52/375-132

Nagy Istvánné

Hosszúpályi Önk.

52/567-249

Barta Éva

„Falugondnokság Hajdúbagos” Kht.

58 +4 Hajdúbagos, Óvodaköz u. 1.

Éjjeli Menedékhely

4 Derecske, Semmelweis u. 26.

54/410-228

DERMÁK Kht. Lakóotthona

8 Derecske, Tulipán u. 9.

1. pont alatti Vezendiné telephelye Szarvas Ibolya

Jóléti Szolg. Alap.(Szováti u. DERMÁK Kht.

29. táblázat Kistérség szociális intézményei Forrás: Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal (2006. augusztus 28.) Érintett település Intézmény neve, címe 1 Derecske Derecske Város Jóléti Szolgálat Alapítvány Konyár 4130 Derecske, Szováti u. 1.

Gyermekjólésit szolgáltatás Gyermekjóléti Szolgálat 4130 Derecske, Szováti u. 1.

2 Létavértes Kokad Álmosd Bagamér 3 Hajdúbagos

Létavértes-Kokad-Álmosd-Bagamér Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Létavértes, Rózsa u. 1-3.

Gyermekjóléti Szolgálat Létavértes, Rózsa u. 1-3.

Falugondnokság Hajdúbagos KHT. Gyermekjóléti Szolgáltatás 4273 Hajdúbagos, Nagy u. 134. Hosszúpályi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Megyei Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat 4274 Hosszúpályi, Petőfi köz 7.

Gyermekjóléti Szolgáltatás 4273 Hajdúbagos, Nagy u. 100.

Mikepércs Önkormányzat Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata 4271 Mikepércs, Petőfi u. 67. Gondozási Központ, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 4275 Monostorpályi, Kossuth u. 50. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltató 4272 Sáránd, Nagy u. 51.

Gyermekjóléti Szolgálat 4271 Mikepércs, Petőfi u. 67.

4 Hosszúpályi

5 Mikepércs

6 Monostorpályi

7 Sáránd

Gyermekjóléti Szolgálat, Megyei Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat 4274 Hosszúpályi, Petőfi köz 7.

Gyermekjóléti Szolgálat 4275 Monostorpályi, Debreceni út 1. Gyermekjóléti Szolgáltató 4272 Sáránd, Nagy u. 51.

29. táblázat Gyermekjóléti szolgáltatások a kistérségben Forrás: Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal (2006. március 8.)

87


2.3.4.3.

Egészségügyi intézmények

Az egészségügyi intézményrendszer működése összességében kielégítő, különös tekintettel Derecskére, Létavértesre, Hosszúpályira és Mikepércsre, itt szinte minden típusú - a korházi ellátás kivételével- elérhető. Az egészségügyi szolgáltatások legszűkebb köre Kokadon áll rendelkezésre, ahol az 1 fő háziorvoson kívül nincs se gyógyszertár, se védőnő, sem pedig öregek otthona vagy bármilyen bentlakásos szociális otthon.

Összes működő kórházi ágyak száma Működő háziorvosok száma Működő házi gyermekorvosok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónők száma Betöltött védőnői álláshelyek száma Gyógyszertárak száma (humán) Fiókgyógyszertárak száma (humán) Időskorúak otthonainak száma Időskorúak otthonai működő férőhelyeinek száma Időskorúak otthonaiban gondozottak szám Nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubjai működő férőhelyeinek száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubjaiban ellátottak száma Tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó otthonok száma Tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma Tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottak száma 30. táblázat Kistérség egészségügyi és szociális ellátottságára vonatkozó főbb adatok (2005) Forrás: KSH

88

0 18 6 9 19 17 8 4 8 454 411 7 217 240 11 618 572


2.3.5. Foglalkoztatás szempontjából releváns szereplők a kistérségben

A Derecske-Létavértes kistérségben foglalkoztatási szempontból aktív szerepet játszó, illetve aktív szerepet vállalni tudó intézmények, szereplők a következőek: •

Kistérségi Társulás – A kistérségi társulás 2004. júniusában jött létre, azzal a céllal, hogy a tizenegy tagtelepülés számára olyan szolgáltatásokat nyújtson, melyeket azok egyenként nem tudnának kiépíteni, fenntartani, illetve a működtetésük nem lenne hatékony. Ilyen szolgáltatás például a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a foglalkoztatási helyzet javítása. A Társulás által létrehozandó Foglalkoztatási Paktum feladata épp ez utóbbi. Az eddigi tevékenységeken túl a Társulás képes összehangolni a települési foglalkoztatási kezdeményezéseket (pályázatok, közmunkaprogramok), kapcsolatot tartani a foglalkoztatási szempontból releváns szereplők között, illetve javaslataival a regionális és országos hatáskörű intézmények fejlődését elősegíteni.

•

Helyi önkormányzatok – A kistérség 11 érintett településének önkormányzata szintén fontos szereplője a foglalkoztatási kezdeményezéseknek. Eddig elsődlegesen két területen (közmunkaprogramok szervezése, illetve állandó jellegű foglalkoztatás) tudott hozzájárulni a helyi foglalkoztatási helyzet javításához. A továbbiakban ezek mellett közvetett módon is, a helyi igények pontos és rendszeres felmérésével, a munkaadók és munkavállalók közötti kapcsolattartással, valamint a fejlesztési programok lebonyolításával (akár kistérségi szinten, külső forrás bevonásával) tudja segíteni a foglalkoztatást.

•

Helyi kisebbségi önkormányzatok – A helyi kisebbségi önkormányzatok szerepe különösen azokon a településeken jelentős, ahol relatív magas a kisebbséghez – jellemzően cigány kisebbséghez – tartozók aránya (Hosszúpályi, Bagamér, Konyár, Létavértes). A kisebbségi önkormányzatok többnyire alaposan és közvetlenül ismerik képviseltjeik problémáit, így aktív szerepet játszanak és játszhatnak a későbbiekben is a foglalkoztatási programok, projektek kidolgozásában és megvalósításában, valamint motiválni tudják a kisebbség tagjait az ezekben való részvételre is. A kisebbségi önkormányzatok mellett a kisebbségi civil szervezeteket is érdemes mobilizálni a későbbiekben.

89


•

Szakmai civil szervezetek – Az oktatás, képzés, szociális szféra, foglalkoztatás területén tevékenykedő civil szervezetek új megközelítést, nagyobb rugalmasságot és speciális megoldási javaslatokat vihetnek a foglalkoztatási kezdeményezésekbe. A kistérségben jellemzően iskolákat támogató alapítványok (Bagamér, Derecske stb.), családsegítő, gyeremekvédelmi és szociális (Família Családsegítő Alapítvány – Létavértes, Napfényes Ősz Alapítvány – Mikepércs, ), valamint a településekért munkálkodó (Hosszúpályiért Közalapítvány, Konyárért Közalapítvány), szervezetek, ifjúsági, kulturális és sport egyesületek működnek. Szakmai civil szervezet még az Erdőspusztai

Kistérségi

Humánfejlesztő

Egyesület

(Hajdúbagos),

melynek

célkitűzései között szerepel a Térségi humánerőforrás fejlesztés, a kistérségi nonprofit szektor multiplikálása. Szintén fontos szereplő a debreceni székhelyű CSAT Egyesület, mely a munkanélküliek, pályakezdő fiatalok, hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segíti elő. A civil szervezetek további aktivizálása szükséges a kistérségben.

•

Hajdú-Bihar

Megyei

kirendeltséghez

Munkaügyi

(Debreceni,

Központ

Létavértesi)

–

A

kistérség

tartoznak.

A

települései

HBMMK

két

széleskörű

szolgáltatásokkal segíti a foglalkoztatás bővítését (humán szolgáltatások – álláskeresési,

életvezetési

tanácsadás,

álláskeresés,

önismeret

fejlesztése,

továbbképzések támogatása; Munkajogi tanácsadás; Munkaközvetítés; Pszichológiai tanácsadás; Pályaválasztási Kiállítás szervezése; részvétel foglalkoztatási pályázatok kidolgozásában

és

megvalósításában;

Rehabilitációs

Információs

Centrum

működtetése stb). A munkajogi tanácsadás, valamint a munkaközvetítés nem csak álláskeresők, hanem munkaadók számára is elérhető szolgáltatás, míg ez utóbbi kör csoportos létszámleépítéshez is kaphat segítséget. A HBMMK a fentieken túl rendszeresen készít statisztikákat, elemzéseket, stratégiai tanulmányokat, mely nagyban segíti a fejlesztési irányok meghatározását.

•

Foglalkoztatók – első sorban a for-profit szféra képviselői

•

Képző intézmények – mint a tudás, készség és képesség fejlesztési programok szakértői

90


•

Regionális fejlesztési intézményrendszer szereplői – A foglalkoztatás kistérségi szintű növelése érdekében érdemes felvenni a kapcsolatot a régióben működő fejlesztési intézményekkel is: o Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. o Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács o Országos Területfejlesztési Hivatal Hajdú-Bihar megyei szervezője o Magyar Fejlesztési Bank Hajdú-Bihar megyei képviselete o Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) HajdúBihar megyei irodája o Hajdú-Bihar Megye Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

2.3.6. Korábbi foglalkoztatásfejlesztési kezdeményezések bemutatása A Hajdú-Bihar megyei Munkaügyi Központ helyi kirendeltségével szoros kapcsolatot ápolnak a kistérség Önkormányzatai, szociális és civil szervezetei. Az intézmények közötti együttműködés keretében készült el az az Közoktatási Intézkedési Terv, amely a szakos ellátás bővítését, a fejlesztési irányok meghatározását és a racionális működés kialakítását tűzte ki célul. Az Intézkedési Terv nem közvetlenül kapcsolódik a foglalkoztatásfejlesztéshez, hanem a jövő generáció készségeinek, képességeinek fejlesztése által próbálja „helyzetbe hozni” a munkaerő-piacra csak ezután kilépő fiatalokat. A közös munka másik gyümölcse a Phare programra beadott, 2004.-ben megkezdett egy éves projekt, amely települési összefogással 55 fő munkaerőpiaci-reintegrációját tűzte ki célul. A partnerek között Létavértes Város Önkormányzatán és a Hajdú-Bihar megyei Munkaügyi Központon kívül kisebbségi és kistelepülési önkormányzat (Kokad) és egy for-profit szervezet is részt vettek. A program során 20 fő ács-állványozó, 20 fő kőműves és 15 fő parkgondozó képzettséget szerzett, 18 fő pedig a 8,5 hónapos képzési-foglalkoztatási időn túl további 8,5 hónapra írhatott alá munkaszerződést. A térség települései a Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása keretein belül évek óta részt vesznek közmunka programokban, ahol 2005-ben 99, 2006-ban 119 fő foglalkoztatására nyílit lehetőség, mely során városrendezési, település-üzemeltetési és tisztasági, valamint parkrendezési feladatokat láttak el a résztvevők. A kezdeményezés célja, hogy az állásukat elveszítő, munkaerő-piacról kiszoruló munkanélküliek ne maradjanak hosszú távon jövedelem nélkül, illetve segítse az érintett célcsoportok munkaerő-piaci 91


reintegrációját. A kistérség településein a munkalehetőségek behatároltak, épp ezért a közfoglalkoztatás különösen jelentős szerepet tölt be a pályázatokban érintett községek életében. Mindamellett, hogy a program célcsoportjának tagjai munkalehetőséghez – s ezáltal jövedelemhez – jutnak, tevékenységük olyan közfeladatok ellátására irányul elsősorban, amelyek végrehajtása gyakran még támogatás igénybevételével is nehezen megvalósítható, ámde elengedhetetlen a biztonságos, rendezett, tiszta környezet megteremtése érdekében. A program keretében megvalósult munkálatok a településeken évente periodikusan jelentkező feladatok közé tartoznak, melynek elvégzését eddig is főként közmunkaprogramok, illetve közcélú és közhasznú foglalkoztatás keretében oldották meg a társulás önkormányzatai. A programok eredményeként a résztvevők anyagi és mentális szintje, önértékelése javult. A program eredményeként a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása mellett a települések összképe is javult a tevékenységek elvégzésével. A települések közintézményeinek közvetlen gazdasági haszna származott a közmunkások foglalkoztatásából adódóan, hiszen az intézményekben és környezetükben takarítási, tereprendezési, illetve egyéb mindennapos feladat bőven adódott. A települések szépítése, illetve közterületeinek karbantartása mellett további érték a hátrányos helyzetűek

életkörülményeinek

javítása,

a

célcsoport

önbizalmának

növelése.

A

foglalkoztatottak érezhették azt, hogy a társadalom számára fontosak. Azonban ezek a programok csak átmeneti segítséget nyújtanak, tartos megoldást a résztvevők számára csak a nyílt munkaerő-piacra való visszatérés jelenthet.

2.4.

STRATÉGIA CÉLCSOPORTJAINAK AZONOSÍTÁSA

A helyzetfelmérés során feltárt problémák alapján meghatározásra kerültek azok a célcsoportok, melyek különösen hátrányos helyzetben vannak és amelyek igényeire a stratégiaalkotás során kiemelt figyelmet kell fordítani.

Alacsony iskolai végzettségű 18 éven felüli lakosság A helyzetelemzés során feltárásra került, hogy a kistérség lakosainak 22,31 %-a még általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik. Megfelelő tudás és alapok hiányában ennek a csoportnak a foglalkoztatása kiemelten nehéz, szakmai képzése szinte lehetetlen, így az ő felzárkóztatásuk az egyik kulcskérdés a kistérség foglalkoztatási helyzetének fejlesztésében.

92


Szakképzetlen, vagy elavult képzettséggel rendelkező felnőttkorú lakosság A regisztrált munkanélküliek legnagyobb százaléka képzetlen segédmunkás. Többségük mezőgazdasági foglalkozású volt, és a megszűnt, illetve átalakult mezőgazdasági termelőszövetkezetekből kerületek ki. A regisztrált munkanélküliek több mint 58 %-a nem rendelkezik általános iskolainál magasabb végzettséggel, így munkalehetőségük nagyban korlátozott. Számukra használható, piacképes szaktudás megszerzése alapfeltétele a továbblépésnek.

Tartósan munkanélküliek A kistérségben a munkanélküliek aránya meghaladja a 10,8 %-ot, ráadásul a munkanélküliek több mint 55 %-a tartósan munkanélkülinek számít. A hivatalos adatok mellett egyes – főleg a határhoz közeli - településeken a valós arány ennek akár két- háromszorosa is lehet. A tartósan

munkanélkülik

kiszorulnak

az

ellátórendszerből,

megélhetésükről

az

önkormányzatok szinte kizárólag szociális segély és egyéb támogatások formájában tudnak gondoskodni, elveszítik önbecsülésüket, gyakran családi életük és egészségügyi állapotuk is megromlik, könnyebben válnak szenvedélybeteggé. A tartósan munkanélküliek re-integrálása a munkaerő-piachoz külön feladat, hiszen a munka nélkül töltött időszakban jellemző fizikaiszellemi leépülésüket előbb kompenzálni kell, csak ezután történhet meg az újbóli munkába állásuk.

Megváltozott munkaképességűek A kistérségben a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők száma 2005 év végi adatok alapján 2 275 fő, arányuk az aktív lakosságon belül elérte a 9,7%-ot, a megváltozott munkaképességűek járadékában 1494 fő részesült. Az OOSZI (Országos Orvosszakértői Intézet) minősítéssel rendelkezők aránya továbbra is kiugróan magas, ami azt mutatja, hogy e munkavállalók legfőbb célja a rokkantsághoz kötődő ellátások megszerzése, illetve ezen ellátások kiegészítése a munkából származó bérjövedelemmel. Ugyanakkor megfelelő munkakörülményeket teremtve, illetve piacképes szaktudást biztosítva ez a csoport is mobilizálható lenne, ezzel is csökkentve az inaktív keresők arányát, akik az eltartottakkal együtt a lakosság 62-82 %-át teszik ki a kistérség településein. Ez az arány annyira magas, hogy már rövid távon is jelentős veszélyforrást jelent a települések számára. A célcsoport számára rehabilitációs és szakmai képzés után nyílik csak lehetőség a munkaerő-piaci visszatérésre, melyhez folyamatos támogatást, mentorálást is igényelnek.

93


Cigány népesség 2001-ben a Derecske-Létavértesi kistérség településein 1972 fő (a lakosság 5,1%) mondta magát a cigány népcsoporthoz tartozónak, 5% - feletti cigány lakosság csak Bagamérban, Létavértesen, Konyáron és Hosszúpályiban lakott, ez utóbbiban a cigány lakosság arány meghaladta a 10%-ot. A kistérséget jól ismerők túlzottan alacsonynak tartják ezt az utolsó népszámlálási adatot, bár e többség is elismeri az önbesorláshoz való jogot, s tiszteletben tartja a szabad identitásválasztás eredményét, ugyanakkor vélekedésük szerint a cigány lakosság száma a fenti adatok mintegy duplája. A cigány lakosság demográfiai helyzetéből következik, hogy a fiatal korosztályokban arányuk dinamikusan növekszik, s egyes kistérségi településeken a gyermekkorúak, s a munkát kereső fiatalok jelentős hányadát ők teszik ki. Ezért a Derecske-Létavértesi kistérség oktatási-képzési és foglalkoztatás-fejlesztési stratégiai programja az egyik legfontosabb célcsoportnak tekinti őket. Számukra a legnagyobb problémát az alacsony iskolázottsági szint és a munkaerő-piaci járatlanság, a tapasztalatok és pozitív példák hiánya jelenti.

Pályakezdő munkanélküliek A regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma a KSH 2005. év végi adatai alapján 272 fő azaz az összes regisztrált munkanélküli 10,7%-a, ebből 52.6% férfi és 47,4% nő. Legmagasabb a pályakezdő munkanélküliek aránya Mikepércsen (12,7%), míg legkevesebb pályakezdő Monostorpályiban (6,45%) keres állást. Ugyanakkor a kategóriát kicsit tágabban értelmezve a 25 éven aluli munkanélküliek száma elérte a 477 főt, tehát megállapítható, hogy az egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset foglalkoztatott fiatalok aránya eléri a 18,75 %ot. A kiugróan magas érték miatt érdemes a stratégia készítése során kiemelt figyelmet fordítani erre a célcsoportra is.

45 év felettiek A Derecske-Létavértesi kistérségben a 45 év feletti regisztrált munkanélküliek száma a 2005. év végi adatok szerint 641 fő volt, az összes regisztrált munkanélküliek 25,2%-a zömük tartósan munkanélkülii és rendszeres szociális ellátásban részesül. A 45 éven felüli munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele rendkívül kedvezőtlen: 56 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik szakképzettséggel, 48 százalékuknak csak általános iskolai végzettsége van. Elhelyezkedésüket gyakran akadályozza a hosszabb munkanélküliség miatt kialakult lelkiállapot, szakmai tapasztalataik gyors avulása. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik munkahelyhiányos térségekben laknak, mivel mobilitási készségük 94


alacsony. A munkáltatók körében diszkrimináció tapasztalható, nem szeretnek idősebb munkavállalókat alkalmazni. A célcsoportot érintő problémák egy része megegyezik a tartósan munkanélküliek gondjaival, kiegészítve az életkori sajátosságból fakadóakkal (neheze vehetőek rá új szakma elsajátítására, nehezebb a képzésük, készségfejlesztésük stb.).

Kis- és középvállalkozások A stratégia célcsoportjai között a munkavállalók oldala mellett megjelenik a munkáltatói oldal is. A kistérség gazdaságának, vállalkozásainak fejlettségi szintje elmarad az országos és a regionális átlagtól is, így a foglalkoztatási kezdeményezések csak akkor lehetnek sikeresek, ha az ő helyzetüket, versenyképességüket is javítja.

Civil szervezetek Az erős civil szektor minden kistérség számára garancia a gyorsabb és sikeresebb fejlődésre. Ezek a szervezetek képesek koordinálni azokat az elképzeléseket, melyeket az állami szakmai szervezetek, illetve a for-profit szféra nem tud, nem hatékonyan tud, vagy nem akar megtenni. A kistérség civil szféra jelenleg fejletlen, nagyon kevés a foglalkoztatással, képzéssel foglalkozó szakmai civil szervezet, így a szektor erősítése elengedhetetlen a későbbi siker érdekébéen.

2.5.

KORÁBBI STRATÉGIÁK MEGÁLLAPÍTÁSAI

A 2006. decemberében készült „Észak-alföldi Regionális nonprofit foglalkoztatás-fejlesztési stratégia” című tanulmány, mely az Észak-alföldi Régió részletesebb elemzésével foglalkozik, megállapítja, hogy a régió, ezen belül a kistérségek fejlődését nagyban hátráltatja, hogy csupán két 100000 főnél nagyobb lakosságszámú város (Debrecen, Nyíregyháza), valamint egy 50000 főnél népesebb város (Szolnok) található itt, így ezeknek nincs megfelelő fejlődés generáló hasása. További problémát okoz, hogy a határon túl szintén gazdaságilag alulfejlett területek veszik körül a régiót – ami a Derecske-Létavértesi kistérségre kiemelten igaz. Szintén a tanulmány megállapítása, hogy bár a születési ráta magasabb, a halálozási kedvezőtlenebb a régióban, mint az ország más területein, az elvándorlás pedig szintén jelentős tényező. A kistérségi adatok ismeretében ez a megállapítás szintén helytálló. További fontos információ a tanulmányban, hogy a roma lakosság országos átlagon felüli reprezentáltsága sajátos demográfiai szerkezetet ad a régiónak és a kistérségnek egyaránt.

95


Lényeges problémaként veti fel az elemzés, hogy a régió jövedelmi viszonyai nagyon kedvezőtlenek, az országos átlagot 10-15 %-kal múlják alul, az inaktív keresők aránya kiemelten magas, a térségben sok helyen állandósult a „segélyezett létforma”. A nehézkes közlekedés – mely a kistérség keleti felére kiemelten igaz – tovább nehezíti a felzárkózást, a nehéz körülmények között élő családok plusz terheket már nem tudnak vállalni. Az egészségügyi, szociális ellátásban problémát okoz a területi eloszlás egyenetlensége a régióban és a kistérségben egyaránt. A tanulmány megállapításai szerint a régióban a népesség iskolai végzettsége kedvezőtlen országos viszonylatban, nagyok a területi különbségek. Az aktivitási ráta az országos átlag alatt, míg a munkanélküliségi az országos átlag felett van, a roma népesség foglalkoztatási mutatói pedig kiemelkedően kedvezőtlenek (körükben a foglalkoztatottak hányada 5 % körül mozog), a foglalkoztatás sok esetben idényjellegű. A rokkantnyúgdíjasok és megváltozott munkaképességűek aránya. A tanulmány helyzetelemzése megerősíti azokat az észrevételeket, melyek a kistérség elemzése során felszínre kerültek.

Az Észak-alföldi Régió 2005-ben készült SWOT analízise megállapítja, hogy a régió erősségei között kiemelendő a kedvező mezőgazdasági termelési adottsága, a természeti kincsek mint turisztikai vonzerők megléte, a relatív alacsony bérköltségű munkaerő, jók az adottságok a megújuló energia termeléséhez. Ugyanakkor gyengeség a térségi fejlettségi különbségek, a hátrányos helyzetben lévő cigányság magas aránya, az egységes régiómarketing hiánya, az ipari beruházások alacsony aránya, a tőkeszegény kis és középvállalkozások nagy száma, a magas feldolgozottságú termékek kis száma, a komplex turisztikai termékek hiánya, a halmozottan hátrányos helyzetű népesség, a magas munkanélküliség és a munkanélküliek alacsony képzettségi szintje, a szakképzés válsáa, a közúthálózat minősége, a régión belüli elérhetőség korlátozottsága, a vasúti hálózatok fejletlensége, a digitális tartalomszolgáltatás alacsony szintja. Az elemzés lehetőséget lát a 2007-től megnyíló támogatási forrásokban, a biotermékek iránti kereslet növekedésében, az egészség- és ökoturizmus fellendülésében, a kereskedelmi szálláshelyek kapacitásnövelésében, a megújuló energiaforrások iránti kereslet növekedésében. Ugyanakkor veszélyként értékeli a tartós tőkehiányt, az elhúzódó infrastrukturális fejlesztéseket, a munkanélküliség állandósulását, a szociális válság elmélyülését. (A fentiekben azok az észrevételek kerültek kiemelésre, mely a kistérségre is külön érvényes, nem csak a általánosságban a régióra, vagy annak más területeire).

96


A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ (ma Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Debreceni kirendeltsége) 2005-ös, a Derecske-Létavértesi kistérségre vonatkozó elemzései szerint az év decemberében a regisztrált álláskeresők között a férfiak nagyobb számban képviseltették magukat, mint a nők (ez alól csak Monostorpályi, Mikepércs és Derecske) képezett kivételt. A települési munkanélküliségi mutató csak Hajdúbagos, Mikepércs, Monostorpályi és Sáránd esetében nem érte el a megyei átlagot, míg Bagamér esetében annak több mint duplája volt. A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti elemzése kimutatta, hogy a nyolcs álatlánosnál magasabb végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya alig éri el a 40 %-ot, míg legalább érettségivel alig több mint 10 %-uk rendelkezik. A regisztrált álláskeresők állománycsoportonkénti megoszlásából kiderül, hogy szak-, betanított-, vagy segédmunkás az álláskeresők mintegy 90 %-a. A pályakezdő álláskeresők legnagyobb része szintén ebből az állománycsoportból kerül ki.

97


2.6.

A KISTÉRSÉG

HELYZETÉRTÉKELÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE - SWOT ANALÍZIS

ERŐSSÉGEK

Debrecen agglomerációjának része Növekvő lakosságszám Fiatalodó korstruktúra Kiépített szociális és egészségügyi ellátórendszer Megtartásra érdemes hagyományok, színvonalas kulturális rendezvények Viszonylag jól kiépített alapfokú oktatási intézményrendszer Középfokú oktatás Derecskén, elsősorban a kistérség igényeit kielégítő gimnázium és szakközépiskola Hagyományok és természeti adottságok az élelmiszergazdasági alapanyag termelésre Természeti táj és épített környezet, mint turisztikai vonzerő Aktív, kezdeményezésekre, összefogásra, együttműködésre képes Önkormányzatok A kistérség potenciális EU támogatási célterület A határ-menti kapcsolatok és együttműködés alapjai megvannak

GYENGESÉGEK Közúti és vasúti infrastruktúra fejletlen A határ korlátozott átjárhatósága Hátrányos helyzetű népcsoportok arányának növekedése, bevándorlása Hiányos közmű ellátás, megoldatlan a szennyvíz kezelése A kistérségben nincs bölcsődei ellátás Nagy számú szakképzetlen és alulképzett munkavállaló, viszonylag alacsony az értelmiségi réteg Jelentős az általános iskolát nem befejezettek száma Alacsony a felsőfokú diplomával rendelkező idegen nyelvet beszélő szakemberek száma Viszonylag szűk körben elérhető szakképzési lehetőségek a térségben A közoktatási intézmények rugalmatlansága a változó munkaerőpiaci igényekkel szemben Digitális írástudás alacsony szintje A megszerzett végzettség nehezen konvertálható Magas az eltartottak és az inaktívak aránya Alacsony a munkaerő mobilitása Munkaerő-piaci információk hiánya a célcsoportnál Magas a szociális támogatásokból élők és erre az életmódra berendezkedettek aránya A jövedelemszint jelentősen elmarad a magyarországi átlagtól Nagyarányú a tartósan (több éve) munkanélküliek, illetve az egészségügyi morális és egyéb okból a munkaerő piacról kikerültek száma Kevés a piacképes vállalkozás és jövedelmező munkahely Tőkehiányos vállalkozások, külső befektetők hiánya Az ipar jelenlétének hiánya Elaprózódott birtokszerkezet

98


LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Rugalmas munkaerő-piaci formák elterjedése (részmunka, távmunka) Képzési kapacitás növelése, felnőttoktatás fejlesztése, diverzifikálása Az oktatásban rejlő lehetőségek hatékony kiaknázásával a cigány népesség felzárkóztatása Távoktatási képzési formák elterjesztése Helyi szociális ellátórendszer továbbfejlesztése (pl házigondozás, idősek otthona, elmeszociális otthon) Fenntartható mezőgazdasági termelési formák fejlesztése A turisztikai szolgáltatások magasabb színvonalra emelése, falusi turizmus fejlesztése Gyümölcs,- szőlő és bortermelés hagyományainak megőrzése Biotermékek előállítása Debrecen közelsége, mint felvevőpiac, munkalehetőség A kistérségi együttműködés fejlesztése, közös marketingpolitika kialakítása Határon átnyúló együttműködés, partnerség erősítése Forrásszerző képesség növelése, partnerségek, pályázati konzorciumok A magas munkanélküliségi rátából következően jelentős számú „szabad” és olcsó munkaerő

Románia EU csatlakozását követően külföldi munkaerő beáramlásának lehetősége A kistérség nem lesz képes kielégíteni a befektető vállalkozások minőségi munkaerő igényét A fokozódó szociális feszültségek hatására mind többen próbálnak legális munka helyett illegális tevékenységből megélni. A jelenlegi feldolgozóipar korlátozott versenyképessége Munkanélküliség szezonalitása A vállalkozások tőke ellátottsága romlik, újabb munkahelyek szűnnek meg. A kényszervállalkozók egy része tönkremegy, és tovább nő a munkanélküliség, nem bővül a belső piac A családi gazdaságok ellehetetlenülése A képzett, fiatal munkaerő elvándorlása Finanszírozási problémák miatt szűkülhet az oktatási-képzési struktúra Az elszegényedés eredményeként csökken a művelődési igény Önkormányzati források csökkenése

A helyzetelemzés, valamint a SWOT analízis elkészítése után átfogó képet kaptunk a kistérség helyzetéről. A SWOT analízisből vastagon szedve azokat a erősségeket – gyengeségeket – lehetőségeket – veszélyeket jelöltük, melyekre alapozva a stratégia további része készült. A dokumentum elkészítése során végig a helyi hagyományok, értékek védelme, azok alapként való felhasználása, valamint a modern gazdasági folyamatok okozta változásokhoz való alkalmazkodó készség növelése volt a fő szempont.

99


3. A FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE 3.1.

JÖVŐKÉP

A foglalkoztatási stratégia célrendszerének meghatározása előtt fontos lépés a jövőkép kialakítása. A jövőkép nem más, mint azok az értékek, célok, fejlesztési irányok, melyekkel a közösség tagjai egyetértenek és amelyekre a jövőt építik. Ugyanakkor a jövőkép fontos feladata, hogy a közösség értékrendjéhez igazodva a realitásokra épüljön, ne tűnjön elérhetetlennek, de bátor és előremutató legyen. A fentiek figyelembe vétele mellett a Derecske-Létavértesi Kistérség számára a stratégia alkotás során meghatározott jövőkép a következő:

„A Derecske-Létavértesi Kistérség Európa és Magyarország integráns részévé, olyan kistérséggé formálódik, mely a helyi, első sorban természeti értékekben és a hagyományokban rejlő erőforrásokat kihasználva erősödő, regionális léptékben is fajsúlyos szerepet vállal. A kistérség 18 éven felüli lakosság elvégzi az általános iskola nyolc osztályát, a 25 éven felül lakosság körében az érettségivel, vagy szakképesítéssel rendelkezők aránya nő. Az elvándorlás csökken, a gazdasági aktivitás növelésével a képzett fiatalok a kistérségben maradnak és itt kamatoztatják tudásukat. A civil szervezetek szerepe megnő, projektjeikkel és pályázataikkal jelentős pótlólagos forrásokat vonnak be képzési és foglalkoztatási kezdeményezésekbe. A kistérség települései, a térségi Munkaügyi Központ és foglalkoztatáspolitikai, szakmai szervezetek közötti összefogás példaértékűvé válik országos szinten is, a közösen kialakított programok, koordináció és munkamegosztás eredményeként a térség hátrányos helyzetű csoportjai egyre jobb helyzetbe kerülnek a nyílt munkaerő-piacon, a munkanélküliség az országos átlag alá csökken.”

3.2.

STRATÉGIAI CÉL

A foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése a Derecske-Létavértesi kistérségben, a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése a térség munkavállalói, munkaadói és szakintézményei közötti foglalkoztatási partnerség kiépítése által, a munkaerőpiac egyensúlyának megteremtése és a területi differenciák, különbségek csökkentése.

100


A stratégiai célokhoz kapcsolódó operatív célokat, a prioritásokat, valamint az ezekhez tartozó intézkedéseket a következő táblázat mutatja be:

Stratégiai cél

Operatív célok

Prioritások

Intézkedések

A foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése Derecske-Létavértesi kistérségben, a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése a térség munkavállalói, munkaadói és szakintézményei közötti foglalkoztatási partnerség kiépítése által, a munkaerő-piac egyensúlyának megteremtése és a területi differenciák, különbségek csökkentése.

1. Térségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás növelés

1.1 Versenyképes gazdasági környezet kialakítása

1.2 Vállalkozás- és intézményfejlesztés, kiemelten a mezőgazdaság és turizmus területén

2. Térségi humánerőforrás fejlesztése

2.1 Képzettségi szint növelése, élethosszig tartó tanulás eszméjének elterjesztése

3.1 A népességmegtartó erő növelése, a szociális ellátó-rendszer 2.2 Hátrányos helyzetű szolgáltatásaihoz való csoportok hozzáférhetőség foglalkoztathatóságáterületi–térségi–település nak növelése, tudás- és i különbségeinek, készségfejlesztése egyenlőtlenségeinek mérséklése, megszüntetése

2.1.1 Piaci és helyi igényekhez igazodó 1.2.1 Vállalkozások felnőtt- és szakképzések fejlesztése 2.1.2 Alapfokú 1.1.1 Infrastruktúra 1.2.2 Mezőgazdasági végzettséggel 2.2.1 Munka világába fejlesztés foglalkoztatás növelése rendelkezők számának való visszavezetés 1.1.2 Térségi marketing 1.2.3 Turizmusfejlesztés növelése 1.2.4 Szociális 2.1.3 Munkavállalók intézmények fejlesztése képzése, készségfejlesztése

31. táblázat Stratégia célrendszere Forrás: MultiContact Consulting Kft.

101

3. Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése

3.1.1 Képzési struktúrák összehangolása 3.1.2 Atipikus, innovatív foglalkoztatási formák ösztönzése 3.1.3 Munkaerő-piaci információk biztosítása 3.1.4 Pályaorientáció 3.1.5 Kistérségi foglalkoztatási partnerség megvalósítása


3.3.

OPERATÍV CÉLOK

3.3.1. Térségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás növelés

A célmeghatározást a kistérség munkanélküliségi helyzete, és a kistérség gazdaságának teljesítőképessége közötti ok-okozati összefüggés indokolja. Ugyanis a munkanélküliség előidézője és felszámolásának, enyhítésének legfontosabb tényezője a munkáltatói kör, vagyis a térség gazdasága.A munkahelyteremtés leghatékonyabb formája a versenyképes, magas hozzáadott értéket termelő gazdasági szerkezet kialakítása és fenntartása. Munkahelyeket, legalábbis tartós, fenntartható munkahelyeket és foglalkoztatási lehetőségeket a gazdaság, a prosperáló, növekvő kis-, közép- és magánvállalkozások, a jól működő, stabil piac tud teremteni. Azok lesznek a legeredményesebb munkaerő-piaci támogatások, programok, amelyek a piaci, elsődleges gazdaságra építenek.

A prioritással elérni kívánt általános cél – a térség meglévő erőforrásaira és a számításba vehető külső erőforrásokra alapozott – hatékony, versenyképes térségi gazdaság létrehozása.

E stratégiai program hosszú távú hatásaként a térségben működő vállalkozások működési feltételei kedvezőbbé válhatnak és ezek a feltételek a térségen kívüli, potenciális befektetők számára is vonzóvá tehetik a térséget.

Szükséges

tovább

erősíteni

a

határmenti

és

a

határokon

átnyúló

gazdasági

együttműködésekben rejlő lehetőségek kihasználását, annak érdekében, hogy a kistérség földrajzi elhelyezkedéséből adódóan erősödjön a vállalkozások gazdasági teljesítőképessége.

Az operatív célhoz tartozó indikátorok: •

Kistérségben működő gazdasági társaságok számának változása

•

Kistérségben működő gazdasági társaságok árbevételének változása

•

A kistérségben foglalkoztatottak számának változása

Az operatív célhoz tartozó prioritások: •

Versenyképes gazdasági környezet kialakítása

•

Vállalkozás- és intézményfejlesztés, kiemelten a mezőgazdaság és turizmus területén

102


3.3.2. Térségi humánerőforrás fejlesztése

A prioritás fontosságára elsősorban a térség munkanélküli állományának képzettség szerinti megoszlása hívja fel a figyelmet, de figyelemre méltó a megye és az ország átlagos képzettségi mutatóival való összehasonlítás is.

A kistérség munkaerő-forrása, mint egyébként az ország munkaerő-forrása is, véges. Az egyetlen igazi stratégiai tartalék, az egyének foglalkoztathatóságának a fejlesztése. A jelen és jövő munkavállalóinak személyiségében, képességeiben, adottságaiban rejlő kiaknázatlan lehetőségek jelentik azt a tartalékot, mellyel a régió hosszú távú versenyképességének kulcsa.

A lakosság széles körben megvalósuló tanulása, művelődése, a tudás iránti igény általánossá válása, a térség számára igényt és lehetőséget teremt. Igényt a minőségi életvitelre és –a humán erőforrás gyarapodása folytán – lehetőséget a térség komplex fejlődéséhez.

A prioritással elérni kívánt általános cél a kistérség munkaképes korú lakosságának, ismereteinek és képességeinek fejlesztése és minél szélesebb körű rugalmas felhasználásának elősegítése a hatékony munkavégzés elérése céljából.


Alapfokú végzettséggel rendelkezők népességhez viszonyított arányának változása

•

Szakképesítéssel rendelkezők népességhez viszonyított arányának változása

•

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességhez viszonyított arányának változása

Az operatív célhoz tartozó prioritások: •

Képzettségi szint növelése, élethosszig tartó tanulás eszméjének elterjesztése

•

Hátrányos

helyzetű

csoportok


készségfejlesztése

103

növelése,

tudás-

és


3.3.3. Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése

A strukturális munkanélküliség csökkentésének egyik lehetősége a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, amit a gyorsan változó makrogazdasági környezet és az éles piaci verseny is megkövetel. A diplomások egy része ma képzettségénél alacsonyabb szintű munkakörök betöltésére kényszerül, kiszorítva ezzel a korábban ezeket a posztokat betöltő alacsonyabb végzettségű munkavállalókat. Emellett a gyorsuló technológiai fejlődés és a gazdasági szerkezetváltás miatt sok munkavállaló képzettsége elavulttá vált.

Egyszerre van jelen a munkaerőpiacon a magas szakképzettségű munkavállalók iránti igény és azonos szakterületen az alacsonyabb képzettségű munkanélküliek kínálata. A munkaadóknak (főleg a KKV-kra) ugyanakkor nincs meg a lehetőségük a munkavállalók betanítására, átképzésére ezért gyakorlatilag csak tapasztalt és megfelelően képzett munkaerőt keresnek.

A munkanélküliség megelőzésének leghatásosabb módja, ha sikerül elkerülni, hogy a fiatalok a hosszú tanulási időszak után versenyképtelen képzettséggel, képességekkel kerüljenek ki a munkaerőpiacra.

A prioritással elérni kívánt általános cél a munkaerőpiac ezen rugalmasságának növelése, a piac szereplőinek gyors alkalmazkodóképességének elősegítése.


Munkapiaci információkat nyújtó szervezetek számának változása

•

Pályaorientációs/munkaügyi tanácsadáson részvettek számának változása

Az operatív célhoz tartozó prioritás: •

A népességmegtartó erő növelése, a szociális ellátó-rendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférhetőség

területi–térségi–települési

mérséklése, megszüntetése

104

különbségeinek,

egyenlőtlenségeinek


4. A FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA INTÉZKEDÉSEI 4.1.

TÉRSÉGI GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉS

4.1.1

Versenyképes gazdasági környezet kialakítása

4.1.1.1 Infrastruktúrafejlesztés

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés a határ korlátozott átjárhatóságára, a hiányos közmű ellátás, megoldatlan szennyvíz kezelés problémájára, valamint az információ-technológiai ellátottság, digitális írástudás alacsony szintjére, mint kistérségi gyengeségre kíván megoldást kínálni.

Az intézkedés célja: A korszerű és teljes körű infrastrukturális szolgáltatások fejlesztésével erősíteni a működő vállalkozásokat, vonzóbbá tenni a térséget a befektetők számára, hozzájárulni a lakosság kényelmesebb életviteléhez, védeni a természeti és épített környezetet.

Az intézkedés elemei: •

a fő közlekedési utak (például 47, 4809 stb.) korszerűsítése

•

a térség valamennyi települése között korszerű közúti kapcsolat létesítése

•

a vezetékes szennyvíz elvezető rendszerbe valamennyi település bekapcsolása

•

az ellátott településeken a közüzemi hálózatokra való rácsatlakozás biztosítása

•

az információs szolgáltatások körének és minőségének növelése, különös tekintettel a szélessávú Internet csatlakozások és a mobil telefon szolgáltatás színvonalának növelése

•

az egyes gazdálkodó szervezetek igényeinek megfelelő infrastrukturális beruházások támogatása főleg a kis-, és középvállalkozások számára, lehetőleg a termelő ágazatokban, valamint az idegenforgalom és szolgáltatások területén

Az intézkedés érintettjei: •

települések önkormányzatai

•

kis- és középvállalkozások

•

lakosság 105


Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Gazdaságfejlesztési Operatív Program •

3. Az információs társadalom és a modern üzleti környezet erősítése o 3.2 Telephelyfejlesztés

•

Infokommunikációs technológia és szolgáltatások fejlesztése

Észak-Alföldi Operatív Program •

1. Gazdaság működési feltételeinek javítása o 1.1 Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése

•

2. Regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése o 2.1 Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Környezet és Energia Operatív Program •

1.2.1 Szennyvízgyűjtés, - kezelés és folyékony hulladékkezelés, elhelyezés művelet

4.1.1.2 Térségi marketing

Az intézkedés indoklása: A kistérségi együttműködés fejlesztése, közös marketingpolitika kialakítása olyan lehetőség az érintett térségben, amely hosszútávon biztosíthatja a fenntartható fejlődést.

Az intézkedés célja: Vállalkozások létrehozásának és a meglévők működtetésének alapvető feltétele a piacok feltárása és piaci kapcsolatok létesítése. A kistérség erősségeinek és lehetőségeinek bemutatása, pedig az egész térség fejlődésének egyik kulcs kérdése.


A különböző régiókban bemutatni, népszerűsíteni a térséget, bemutatni erősségeit és lehetőségeit

•

Vállalkozások információs támogatása, piaci lehetőségek feltárása a vállalkozások számára, hozzájárulva a piaci pozícióik erősítéséhez.

•

Vállalkozói megbízások alapján piacfigyelő szolgáltatásokat nyújtása.

106



Kis- és középvállalkozások

•

Önkormányzatok

•

Szakmai civil szervezetek

Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Észak-Alföldi Operatív Program •

3.3 Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program •

1.13. Termelői csoportok támogatása az élelmiszerminőségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén

4.1.2

Vállalkozás- és intézményfejlesztés, kiemelten a mezőgazdaság és a turizmus területén

4.1.2.1 Vállalkozás fejlesztés

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés a piacképes vállalkozások elégtelen számára, a jövedelmező munkahely és az ipar

jelenlétének

hiányára,

mint

gyengeségre

kíván

megoldást

találni

a

magas

munkanélküliségi rátából következően rendelkezésre álló jelentős számú „szabad” és olcsó munkaerőre, mint lehetőségre építve. Az intézkedés kidolgozása során figyelembe vett veszélyforrás a jelenlegi feldolgozóipar korlátozott versenyképessége volt.

Az intézkedés célja: Az új – elsősorban kis és közepes - vállalkozások alapításának és megerősödésének, valamint a már működő vállalkozások fejlődésének támogatása, amelyek összességében a legnagyobb potenciált jelentik a munkahelyek számának bővítésére, ugyanakkor nem rendelkeznek

107


megfelelő ismeretekkel a vállalkozás menedzsmentjéhez, nincs stabil piacuk és ügyfélkörük, és jellemzően tőkehiánnyal küzdenek.

Az intézkedés elemei: A munkaerő-piaci eszközrendszerrel a következő módokon érdemes ösztönözni az új vállalkozások alapítását, fejlődését: •

A vállalkozói ismeretek elterjesztésével, készségfejlesztéssel a vállalkozási formában is végezhető szakmák tanfolyamaihoz kapcsolódva.

•

A foglalkoztatási programokon és tanfolyamokon keresztül a klaszter-szerű rendszerekbe integrálni a vállalkozásokat.

•

Az intézkedés részeként létrejöhet egy olyan komplex üzleti szolgáltató rendszer és hálózat, amely hatékonyan segíti a kis- és középvállalkozások működését, a vállalkozások számára jogi, pénzügyi, kereskedelmi, stb. tanácsokat ad és szolgáltatások nyújt..



Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Gazdaságfejlesztési Operatív Program •

2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) jövedelemtermelő képességének erősítése o 2.1 Vállalkozások technológiai korszerűsítése o 2.2 Vállalati szervezet-fejlesztés, korszerű folyamat-menedzsment ösztönzése

•

3.3 Vállalkozások részére üzleti, információs és piacfejlesztési tanácsadás, szolgáltatás nyújtása

•

4. Technikai prioritás o 4.1 Mikrofinanszírozás o 4.2 Garanciaeszközök o 4.3 Tőkepiac fejlesztése (kockázati tőke, magvető tőke)

108


Észak-Alföldi Operatív Program •

1.2

Helyi

gazdasági

szereplők

működési

hatékonyságának

növelése,

együttműködéseinek elősegítése •

1.3 Alap- és emeltszintű tanácsadás

4.1.2.2 Mezőgazdasági foglalkoztatás

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés a meglévő hagyományok és az élelmiszergazdasági alapanyag termeléséhez megfelelő természeti adottságok meglétére, mint erősségre kíván építeni fenntartható mezőgazdasági termelési formák fejlesztése (Pl. TÉSZ), mint lehetőség által. Az intézkedéssel elkerülendő veszélyforrás a családi gazdaságok ellehetetlenülése,

Az intézkedés célja: A

vidéki

lakosság

életminőségének,

életfeltételeinek,

jövedelmi

helyzetének

és

népességmegtartó képességének javítása, tehát a vidéki térségek felzárkóztatása érdekében szükséges a mezőgazdaság szerkezetátalakításának, és egy hatékony innovatív agrárszerkezet kialakításának, a vidéki gazdasági potenciálnak fejlesztése. Továbbá igen fontos a fenntartható agrárgazdálkodás követelményeit szem előtt tartó multifunkcionális, tájmegőrző, extenzív típusú agrárgazdálkodás célterületeinek fejlesztését is


A táji adottságokhoz illeszkedő új típusú mezőgazdasági technológiák elterjesztése bemutató és oktató tevékenységgel

•

Megújuló energiaforrások alkalmazása, beruházások ösztönzése a mezőgazdasági melléktermék (hulladék) hő-, erdők energiacélú- valamint szélenergia hasznosítására,

•

Környezetvédelem elősegítése a kommunális szemét elhelyezésére szolgáló régi lerakók rekultivációjának megoldásával a falvakban

•

Gazdálkodásra alkalmas méretű birtokok kialakítása, a jelenleg rendkívül felaprózott birtokszerkezet átalakítása oly módon, hogy a kialakuló összefüggő birtoktesteken eredményes, piacra is termelő gazdálkodás valósulhasson meg.

•

TÉSZ-ek létrehozása és működtetése ágazatonként

•

Biogazdálkodás elterjesztése az érintett gazdák ilyen irányú képzésével

109


•

Szaktanácsadás rendszer kialakítása, amely a farmok beindításához szükséges mezőgazdasági, jogi, pénzügyi, Európai Uniós, CARPE, stb. szakismeretek közvetítését biztosítja

•

Önszerveződésre épülő marketingszervezet létrehozása a kistérség termékeinek szervezett módon történő értékesítse céljából

•

Feldolgozó kapacitások kiépítése a kistérségben megtermelt élelmiszerek minél magasabb feldolgozási szinten történő értékesítése érdekében


Mezőgazdasági vállalkozások

•

Őstermelők

•

Családi gazdaságok


4.2 Falufejlesztés


1.1.1 Innovatív technológiák megismertetése bemutatóüzemi tájékozató programokkal

•

1.2. A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása

•

1.4.1. Mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók részére nyújtott szaktanácsadás támogatása

•

1.4.2. Mezőgazdasági termelői csoportok részére nyújtott csoportos szaktanácsadás támogatása

•

1.5.2. Üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatás létrehozása mezőgazdasági termelők részére

•

1.6.1. Növénytermesztést és kertészetet szolgáló beruházások

•

1.9. Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködés a mezőgazdasági és élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban

•

1.11. A közösségi előírásokon alapuló előírások betartása

110


•

1.13. Termelői csoportok támogatása az élelmiszer-minőségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén

•

1.15. Termelői csoportok létrehozásának támogatása

•

3.4. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

4.1.2.3 Turizmusfejlesztés

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés a megtartásra érdemes hagyományok, színvonalas kulturális rendezvények meglétére és a természeti táj és épített környezet, mint turisztikai vonzerő tényezőre épít. A témakörben kihasználásra érdemes lehetőségek a turisztikai szolgáltatások magasabb színvonalra emelése, falusi turizmus fejlesztése, a gyümölcs,- szőlő és bortermelés hagyományainak megőrzése és a biotermékek előállítása.

Az intézkedés célja: A kistérség eddig részben kihasználatlan turisztikai adottságaira alapozva idegenforgalmi szolgáltatások meghonosítása illetve fejlesztése. Az intézkedés elemei: •

a turisztikai kínálat szélesítése -

A falusi-tanyai-erdei-vízi turizmus

-

Kerékpáros és „bakancsos” turizmus

-

Program szervezés (kulturális program, életmód tábor, népi hagyományok, mesterségek, motoros találkozó)

-

Helyi jellegzetességek, kulturális és gasztronómiai értékek propagálása

-

Horgászturizmus, lovasturizmus

-

Torma Út Egyesület (és más, hasonló civil szervezetek) tevékenységbővítésének és továbbfejlesztésének támogatása

•

a természeti és épített környezet értékeinek megőrzése

•

a térségben töltött vendégéjszakák számának növelését célzó beruházások támogatása

•

térségmarketing tevékenység ösztönzése.

111




•

Falusi turizmus szálláshelyadók

•

Helyi önkormányzatok

•

Szakmai civil szervezetek és érdekvédelmi szövetségek

•

Magánszemélyek (pl. népi mesterségek gyakorlói)


3.1 Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés

•

3.2 Turizmus fogadási feltételeinek javítása


3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése

4.1.2.4 Helyi szociális ellátórendszer fejlesztése

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés a helyi szociális ellátórendszer fejlesztésére (pl házigondozás, idősek otthona, elmeszociális otthon), mint lehetőségre kíván alapozni.

Az intézkedés célja: A térségben olyan szociális ellátó intézmények létesítése, amelyeknek – a szakellátási módjukból adódóan – nem kötelező a nagy népességsűrűségű városokban létesülniük. Ilyen szociális ellátó intézmények: •

Idősek otthona

•

Szociális alapellátást nyújtó intézmények (pl: házi gondozói szolgálat)

•

Pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakást nyújtó intézménye

•

Drogbetegeket ellátó intézmény

112


A felsorolt intézményeket általában a települések visszautasítandónak és a települési morálra károsnak szokták tartani, de ki kell jelentenünk, hogy létesítésük a térségi foglalkoztatás problémájára pozitívan hat, hiszen az intézményekben az ellátói feladatokat a térségben élők tudják a leghatékonyabb módon elvégezni. Fontos kihangsúlyozni továbbá, hogy ezek zárt intézmények, amelyek lakói a külvilággal nem érintkeznek, így a település nem érzékeli annak káros valóságos hatásait.


A kapcsolódó jogszabályok részletes áttanulmányozása szükséges, különös tekintettel az 1993 évi III. törvény 92. §-ára, amely szabályozza a szociális szolgáltatások engedélyezését.

•

A megvalósíthatósági tanulmány készítése kitérve a beruházás tervezésére, a jövőbeli foglalkoztatottak kiválasztásának módjára, felkészítésére és képzésére, valamint a működtetés megtervezésére különös tekintettel a finanszírozhatóságra.

•

Szakképzés megvalósítása tekintettel arra, hogy egy nagyobb beruházáshoz és a szolgáltatások magasabb színvonalon történő biztosításához komoly emberi erőforrás szükséges

•

A magántőke befektetések ösztönzése megfelelő projekt előkészítéssel, rugalmas és segítőkész ügyvitellel és befektetői kedvezményekkel (pl.: telekárkedvezmény)


Szociális és szakintézmények

•

Helyi önkormányzatok

•


Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Társadalmi megújulás Operatív Program •

1.8 Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások támogatása

113


•

5.2

Leghátrányosabb

helyzetű

térségek

komplex

fejlesztéséhez

kapcsolódó

foglalkoztatási, képzési, oktatási, szociális, egészségfejlesztési elemek •

5.4

Szociális

szolgáltatások

minőségének

és

hozzáférhetőségének

javítása,

szakemberek készségfejlesztése Társadalmi infrastruktúra Operatív Program •

3.1.2 Integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális és informatikai feltételeinek megteremtése

4.2.

TÉRSÉGI HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE

4.2.1. Képzettségi szint növelése, élethosszig tartó tanulás eszméjének elterjesztése

4.2.1.1 Piaci és helyi igényekhez igazodó felnőtt- és szakképzések

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés kidolgozása során a Derecskén lévő, elsősorban a kistérség igényeit kielégítő gimnázium és szakközépiskola, mint erősség és a viszonylag szűk körben elérhető szakképzési lehetőségek, mint gyengeség került figyelembe vételre. A képzési kapacitás növelése, felnőttoktatás fejlesztése, diverzifikálása olyan lehetőség, mely az előbbiekre építve lehetővé teszi, hogy a kistérség elkerülje, hogy ne legyen képes kielégíteni a befektető vállalkozások minőségi munkaerő iránti igényét.

Az intézkedés célja: A munkanélküliek, vagy elbocsátással veszélyeztetettek továbbképzése, a szakképzetségi színvonal növelése és az életen át tartó tanulás gyakorlatának támogatása.


A továbbképzéseknél ösztönözni kell rugalmas, kombinálható, kiscsoportos, akár távoktatás keretében elvégezhető kurzusok kialakítását, hogy a munkaerőpiac igényeire az oktatási intézményrendszer minél rövidebb idő alatt reagálhasson.

•

A hangsúlyt – akinél ez lehetséges – a már megszerzett szakterületen történő fejlődésre, elmélyülésre, kiegészítő képzettség megszerzésére kell helyezni, vagy az átképzésnél az egyén készségeinek megfelelő szakmát kell választani

•

Különösen fontos feladat a felnőttképzés hozzáférhetőségének biztosítása 114


•

Számba kell venni, be kell kapcsolni és a helyi sajátosságoknak, igényeknek megfelelő rendszert kell kialakítani a térségben az atipikus képző helyek között (könyvtárak, művelődési házak, múzeumok

stb.), ahol az egész életen át tartó tanuláshoz a

feltételek rendelkezésre állnak, valamint kialakíthatók lehetnek


Munkanélküliek

•

Hátrányos helyzetű pályakezdők

•


•

Oktatási és képző intézmények


3.1 Kompetencia alapú oktatás és a korszerű pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben

•

2.1 Gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés

•

2.2 Átfogó kompetenciafejlesztő felnőttoktatási és -képzési programok

•


•

3.3 Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése

4.2.1.2.

Alapfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés azért vált szükségessé, mert a kistérségben jelentős az általános iskolát nem befejezettek száma, mely jelentős gyengeség és egyben kiküszöbölendő veszélyforrás is egyben.

115


Az intézkedés célja: Az

intézkedés

célja

az

alapfokú

oktatás

fejlesztése,

az

alapvető

tudáselemek

megszerezhetőségében meglevő minőségi és területi egyenlőtlenségek oldása, mint a középfokú illetve szakképzési szintre való továbblépést megalapozó területként. Az intézkedés elemei: •

A bölcsődei-óvodai ellátás és az alapfokú oktatás infrastrukturális fejlesztése

•

A pedagógiai/nevelési programok közötti kooperáció megteremtése

•

Az intézményekben a pedagógus munkát segítő alkalmazottak körének bővítése (speciális szakemberek, és pedagógiai asszisztensek)

•

felzárkóztató oktatás indítása amelynek keretében a hátrányos helyzetű diák elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek

•

Mivel a gyerekek számára a családi ház, a szülők a legfontosabb modellek, így az intézmények számára elengedhetetlen, hogy a szülői házzal olyan, kölcsönös bizalmon alapuló jó kapcsolatot építsenek ki, amely elfogadja a tanulás fontosságát és ahhoz megfelelő támogató környezetet kínál. -

Olyan programok szervezése, ahol a pedagógussal együttműködve a szülők maguk is bekapcsolódnak a tevékenység vezetésébe

-

Szülők számára olyan – nem kimondottan iskolai jellegű, de az intézményben szervezett – programok szervezése, amelyek az ő szempontjukból fontos tanulásra, közösségi tevékenységre kínálnak lehetőséget, és ennek segítségével oldják

az

intézménnyel

szembeni

bizalmatlanságukat

(pl.

a

társas

összejövetelek gyakorlata, szülők-nevelők bálja több intézmény esetében,). -

A mindennapi gyakorlati tudásra építő, érdekes házi feladatok, amelyek – nem sok időt igénylő – megoldása csak a szülőkkel együtt lehetséges. Így ők bekapcsolódnak az iskola munkájába.


Alacsony iskolai végzettségűek (általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők)

•

Hátrányos helyzetű, alacsony iskolázottságú munkanélküliek

•

Helyi Kisebbségi Önkormányzatok

•


•

Oktatási intézmények

•

Képző intézetek 116



2.3 Hátrányos helyzetűekre irányuló képzési programok

•


•

3.9 Hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk támogatása, tanulási lehetőségeik bővítése

4.2.1.3.

Munkavállalók képzése, készségfejlesztése

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés a távoktatási képzési formák elterjesztésére, mint lehetőségre kíván építeni, hogy ezzel csökkentse a foglalkoztatás szezonalitásából származó negatív hatásokat.

Az intézkedés célja: A munkáltatók, munkahelyek és a szakképzés közötti kommunikáció kialakítása, elmélyítése annak érdekében, hogy az elősegítse a „felhasználói igényeknek” megfelelőbb képzés tartalmi fejlesztését, valamint a képzés feltételeinek megfelelőbb igazítását az igényekhez.


Az iskolák saját korszerű technikával rendelkező gyakorlati bázisaikat felkínálhatnák a kisvállalkozások vezetői és beosztottai számára is mint a szakmai továbbképzés egy lehetséges helyszínét -

Munkaadók továbbképzése, vezetői képességek javítása: -

a konfliktuskezelő képesség fejlesztése;

-

korszerű vezetői ismeretek, nyelvismeret;

-

a vezetők és a szakértők külföldi tapasztalatainak gyarapítása; a kamara, az önkormányzat szerepének átgondolása a kapcsolatok létesítésében;

117


-

A munkavállalók képzése: -

problémamegoldó képességet, kommunikációs képességeket fejlesztő tréningek szervezése;

-

számítástechnikai ismeretek oktatása, nyelvoktatás;

-

nemzetközi tapasztalatok, megoldási módok gyűjtése, adaptálása.



•

Munkavállalók


2.5 Munkahelyi képzések

•


4.2.2 Hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának növelése, tudás- és készségfejlesztése

4.2.2.1

Munka világába való visszavezetés

Az intézkedés indoklása: A kistérségben alacsony a munkaerő mobilitása és magas a szociális támogatásokból élők és erre az életmódra berendezkedettek aránya, ezért külön intézkedés végrehajtása indokolt ezen hátrányok megszűntetésére.

Az intézkedés célja: Olyan programok tervezése és futtatása, amelyek egyrészt motivációt teremtenek a rendszeres munkavégzésre, másrészt képességet fejlesztenek ahhoz.

118



Kommunikációs, alkalmazkodási képességek fejlesztése;

•

Mentorálás, pszichológiai tanácsadás;

•

Rehabilitáció (ha szükséges);

•

Támogatott foglalkoztatások biztosítása;

•

Szociál-ökonómiai üzemek létrehozása, amelynek két fő feladata a tartós munkanélküliek szociális, mentális, reintegrációs problémáinak kezelése és egyúttal gazdasági-gazdálkodói tevékenység végzése.

•

Termelő iskolák azaz határozott idejű munkahelyteremtés a fiatalok, pályakezdők, akik a hagyományos oktatási rendszerből valami miatt kiszorultak részére a munkához szoktatás, szakképesítés szerzése, az egyéni szociális problémák kezelése végett.

•

Gyakorlati tapasztalat szerzési lehetőség biztosítása

•

Partnerség

a

releváns

civil

szervezetekkel,

önkormányzatokkal,

képző

intézményekkel.


Munkaügyi Központ

•

Tartósan munkanélküliek

•

Pályakezdők

•


•

Helyi kisebbségi önkormányzatok


1.2 Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés

•

1.3 Fiatalok munkába állásának segítése

•

1.4 Idősebb korosztályok foglalkoztatásának elősegítése

•

1.5 Romák munkaerő-piaci részvételének növelése

•

1.6 Megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek foglalkoztatása

119


•

5.3

Halmozottan

hátrányos

helyzetű

társadalmi

csoportok

munkaerő-piaci

integrációjának előmozdítása

4.3.

MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE

4.3.1. A népességmegtartó erő növelése, a szociális ellátó-rendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférhetőség területi-térségi-települési különbségeinek, egyenlőtlenségeinek mérséklése, megszüntetése

4.3.1.1 Képzési struktúrák összehangolása

Az intézkedés indoklása: A közoktatási intézmények rugalmatlansága a változó munkaerő-piaci igényekkel szemben gyengeség ellensúlyozása.

Az intézkedés célja: A gazdasági élet követelményeinek egyre gyorsuló változásai miatt a munkaerő-piaci igények kielégítéséhez, a mikro-, kis- és középvállalkozások szintjén pedig sikeres működésükhöz szükséges

megfelelő,

korszerű

szaktudással

rendelkező

alkalmazottak

képzése,

továbbképzése, a kistérség számára fontos ágazatokban, hiányszakmákban szakképzési programok indítása és így a hiányszakmák szakképzett munkaerővel történő ellátása megcélozva a hátrányos helyzetű munkanélküliek csoportját is.


Kapcsolatot kell kiépíteni a kamarai adatbázisokkal a gyakorlati képzések adatairól, és a munkaügyi központok aktuális adataival.

•

A meglévő szakoknál valamint újak indításakor szükség van a tanműhelyi kapacitások egyeztetésére.

•

A partnerek együttműködésében jelentős feladat a szakképzettséggel nem rendelkezők kezelése, figyelemmel kisérése és bevonása az oktatási rendszerbe.

•

A változásokhoz való alkalmazkodás segítése érdekében fejleszteni kell a munkaerőpiaci változások előrejelzését szolgáló módszereket

120


•

A szakképző intézmények menedzsmentje legyen felkészült az innovációk befogadására alkalmas rendszer kialakítására, a folyamatos fejlesztés képességének szervezeti szintű kialakítására.

•

Az intézmények technikai felkészültsége biztosítson lehetőséget a korszerű anyag és technológiai ismeretek elsajátítására.

•

A felzárkóztató képzésben résztvevők számára olyan feltételeket kell teremteni az oktató-nevelő munkához, hogy tudják pótolni a jelentős lemaradásukat.


Szakmai civil szervezetek és kamarák

•

Oktatási intézmények

•

Képző intézetek

•

Önkormányzatok (mint fenntartók)

•


Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban:

Társadalmi megújulás Operatív Program •


•

3.4 Formális, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása

•

3.6 Átfogó mérési értékelési és minőségirányítási rendszerek fejlesztése

4.3.1.2

Atipikus, innovatív foglalkoztatási formák ösztönzése

Az intézkedés indoklása: A rugalmas munkaerő-piaci formák elterjedése (részmunka, távmunka), mint lehetőség szintén kitörési pontot jelenthet a hátrányos helyzetű térség számára.

121


Az intézkedés célja: Az éles piaci versenyben a vállalkozások számára létkérdéssé vált a kapacitások rugalmas menedzsmentje a megbízások függvényében. Ahol ez rendszeresen érinti a munkaerő létszámot is, ott a vállalkozások a rugalmasabb foglalkoztatási formák felé fordultak, mint például a munkaerő-kölcsönzés. Bár ez a forma a munkavállalók számára nem a legelőnyösebb, ha sikerül megfelelő piaci volument elérnie, a munkaerő-kölcsönző képes lehet több megbízóra támaszkodva kvázi folyamatos foglalkoztatást is biztosítani, illetve bizonyos

esetekben ez forma biztosítja az egyetlen munkalehetőséget

az adott

szakmaterületen. Az intézkedés elemei: •

a

munkaerő-közvetítéssel

együtt

népszerűsíteni

az

atipikus

munkavállalási

részmunkaidő, távmunka szolgáltatást is, •

növelni a munkavállalók és munkaadók körében az informáltságot a kapcsolódó szabályozással kapcsolatban

•

ösztönözni a munkaerő-kölcsönzéssel professzionális szinten foglalkozó szolgáltatók megjelenését a kistérség munkaerőpiacán.

•

a munkavállalók kapcsolódó képességeinek (pl.: számítástechnikai ismeretek), a technikai felkészültség fejlesztésére,

•

akadálymentesítés (fizikai és kommunikációs)



•

Munkaerő-közvetítők

•

Civil szervezetek

•

Helyi Önkormányzatok


1.8 Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások támogatása 122


4.3.1.3

Munkaerő-piaci információk biztosítása

Az intézkedés indoklása: Az alacsony munkaerő mobilitás gyengesége a kistérségnek, csökkenti a foglalkoztatás mértékét és ezzel magában hordozza a szociális feszültségek fokozódásának veszélyét, melynek hatására mind többen próbálnak legális munka helyett illegális tevékenységből megélni.

Az intézkedés célja: A foglalkoztatás területén érintett szereplők (munkáltatók, önkormányzatok, Munkaügyi központ, Kamarák, stb.) közötti információáramlás javítása, az információk megfelelő időben történő terítése, ezáltal kapcsolódási lehetőségek felfedése, melyek segítenek megelőzni a munkaerő-piaci zavarokat, vagy az együttműködés lehetősét nyújtják a fejlesztések területén.


Kistérségi Munkáltatói Klub létrehozása: ahol a kistérség jelentősebb munkáltatói számára a munka világával kapcsolatos legújabb szabályozások ismertetésére, az ezzel kapcsolatos előterjesztések véleményezésére és a munkaerő-piaci trendekkel, eseményekkel kapcsolatos információcserére volna lehetőség.


Munkaügyi Központok

•

Települések Önkormányzatai

•

Civil szervezetek

Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Társadalmi infrastruktúra Operatív Program •


123


4.3.1.4

Pályaorientáció

Az intézkedés indoklása: A kistérségben nagy számú szakképzetlen és alulképzett munkavállaló él, viszonylag alacsony az értelmiségi réteg aránya, alacsony a felsőfokú diplomával rendelkező idegen nyelvet beszélő szakemberek száma és sokak megszerzett végzettség nehezen konvertálható. Ezeknek a veszélyeknek az elhárítása fontos és sürgető feladat.

Az intézkedés célja: A fiatalok piacképes tudáshoz juttatásán túl alapvető feladat olyan pálya kiválasztása, amely első sorban a kistérségben biztosít elhelyezkedési lehetőséget, de emellett a régióban, az országon belül, vagy akár az Európai Unió területén is versenyképessé teszi őket.


Az iskolák pályaválasztási felelőseinek, osztályfőnökeinek folyamatos felkészítése, továbbképzési kereteinek megteremtése a pályatanácsadás hatékonyságának javítása érdekében.

•

A pályaválasztással foglalkozó szakemberek rendszeres tájékoztatását ellátó információs rendszer (pl.: honlap, kiadvány) kialakítása.

•

A pályakezdés előtt álló fiatalok sikeres munkaerő-piaci integrációjának elősegítése tanácsadó szolgáltatások biztosításával.

•

Évente megrendezésre kerülő pályaválasztási kiállítás és vásár megrendezése


Oktatási és képző intézmények tanárai és diákjai

•

Pályakezdők

•

Munkaügyi Központ

•

Települések önkormányzatai

•


•

Civil szervezetek

124


Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Társadalmi infrastruktúra Operatív Program •

2.4 Pályaorientációs, pályatanácsadási és pályakövetési szolgáltatások fejlesztése

4.3.1.5

Kistérségi foglalkoztatási partnerség megvalósítása

Az intézkedés indoklása: A kistérség erőssége a kezdeményezésekre, összefogásra, együttműködésre képes Önkormányzatok jelenléte, mely a forrásszerző képesség növelése, partnerségek, pályázati konzorciumok létrehozása után komoly lépéselőnyt jelenthet az itt élők számára.

Az intézkedés célja: Társadalmi – és térségi határokon is – átívelő problémák hatékony kezelésére, társadalmi és térségi összefogás, azaz partnerség szükséges. Bármely fejlesztési program akkor lehet sikeres, ha az érintettek a tervezés és a végrehajtás során egyaránt szerephez jutnak A

munkanélküliség

tipikusan

olyan

probléma,

amelynek

a

megoldása

partneri

együttműködést kíván, hiszen több szereplő saját érdekeitől motivált, ugyanakkor az egész közösség sorsára kiható döntéseiről van szó. A munkaerő-piac szereplői számára a munkanélküliség más-más aspektusban jelenik meg, éppen azért kell egy asztalhoz ülniük, mert van egymás számára mondani valójuk, úgy jövőjük tervezésekor, mint egy-egy döntést megelőzően. Az intézkedés általános célja a munkaerő-piac szereplőinek partneri együttműködése. A célcsoportba a munkaerő-piac szereplői illetve a foglalkoztatási Paktum aláírói tartoznak.


A munkaerőpiac állami szereplőinek kezdeményezésével fórumok szervezése, a munkáltatók, a munkavállalók érdekképviseletei az önkormányzatok és a civil szervezetek részvételével.

•

Rendszeres

propaganda

tevékenység

kiadványokkal,

együttműködés lehetőségeiről, előnyeiről, szükségességéről.

125

rendezvényeken,

az


•

A Foglalkoztatási Paktum előkészítése, együttműködők mozgósítása.

•

A Kistérségi Foglalkoztatási Paktum létrehozása és együttműködők csatlakozása a Paktum működéséhez.


Munkáltatók,

•

Munkavállalók érdekképviseletei

•

Önkormányzatok

•

Civil szervezetek

•

Munkaügyi Központ

Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban:

Társadalmi infrastruktúra Operatív Program •

2.8 Partnerség erősítése a munkaerőpiac szereplői között

•

2.9 Civil szervezetek kapacitásainak megerősítése

126


Operatív célok

Prioritások

Intézkedések

1.1 Versenyképes gazdasági 1.1.1 Infrastruktúra fejlesztés 1.1.2 Térségi marketing környezet kialakítása 1.2.1 Vállalkozások fejlesztése 1. Térségi 1.2.2 Mezőgazdasági 1.2 Vállalkozás- és gazdaságfejlesztés és intézményfejlesztés, kiemelten foglalkoztatás növelése foglalkoztatás növelés a mezőgazdaság és turizmus 1.2.3 Turizmusfejlesztés területén 1.2.4 Szociális intézmények fejlesztése 2.1.1 Piaci és helyi igényekhez igazodó felnőtt- és szakképzések 2.1 Képzettségi szint növelése, élethosszig tartó tanulás 2.1.2 Alapfokú végzettséggel eszméjének elterjesztése rendelkezők számának növelése 2. Térségi humánerőforrás 2.1.3 Munkavállalók képzése, fejlesztése készségfejlesztése 2.2 Hátrányos helyzetű 2.2.1 Munka világába való visszavezetés csoportok foglalkoztathatóságá-nak növelése, tudás- és készségfejlesztése 3.1.1 Képzési struktúrák 3.1 A népességmegtartó erő összehangolása növelése, a szociális ellátó- 3.1.2 Atipikus, innovatív rendszer szolgáltatásaihoz foglalkoztatási formák ösztönzése 3. Munkaerő-piaci való hozzáférhetőség szolgáltatások fejlesztése területi–térségi–települési 3.1.3 Munkaerő-piaci információk biztosítása különbségeinek, 3.1.4 Pályaorientáció egyenlőtlenségeinek mérséklése, megszüntetése 3.1.5 Kistérségi foglalkoztatási partnerség megvalósítása

Tartósan Megvált. Pályakezdő Kis- és Alacsony SzakképCigány 45 év Civil Szakintézmunkanél- munkakémunkanélközépvállalisk. végz. zetlenek felettiek népesség szervezetek mények küliek pességűek küliek kozások X X X X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

127

X X

X

32. táblázat Az intézkedésekkel érintett célcsoportok Forrás: MultiContact Consulting Kft.

X

X

X


4.

HORIZONTÁLIS CÉLOK

A horizontális célok közé azokat a célkitűzéseket soroljuk, melyek eléréséhez valamennyi intézkedésnek egyaránt hozzá kell járulnia. Ezek azok a területek, melyek fejlesztése az intézkedésekkel párhuzamosan, azokkal együtt és nem külön egységként történik.

4.1.

Esélyegyenlőség

A térség hátrányos helyzetű népességéhez azok tartoznak, akiknek nincs munkával szerzett jövedelmük, akik eltartásáról az állam gondoskodik. A hátrányos helyzet egyrészt öröklött, másrészt sokan rajtuk kívül álló okokból tartoznak abba. A hátrányos helyzetű népességből való kilépés útja, vagy a szociális ellátó rendszeren, vagy a munkahelyen keresztül vezet. Munkahelyért nagyon sokan, – sokkal többen, mint ahány munkahely van a térségben – állnak sorban.

A munka világából valamilyen okból kiszorult embert rehabilitációs, képzési-átképzési, foglalkoztatási, egymással szinergiában levő rendszer tudja ismét az értékteremtés szférájába emelni. A segélyezettség állapotából a szükségesség állapotába emelni ezeket az embereket – sokszor halmozottan hátrányos embereket (megváltozott munkaképességű, munkanélküli 50 év feletti nő) – az egyértelműen strukturált, kistérségi együttműködés stratégiai programok integrációjában valósíthatja meg a régió.

A

változási

folyamatnak

tartalmaznia

kell

prevenciós,

rehabilitációs,

stabilizáló,

változáskezelő és válságkezelő elemeket. Az esélyegyenlőség megteremtését úgy kell elvégeznünk, hogy közben az egyenlőtlenség újratermelődési veszélyét minimalizáljuk.

A prioritás hosszú távú célja a régió versenyképességének fokozása az esélyegyenlőség megteremtésével és fenntartásával felszabaduló többlet gazdasági és humánerőforrás hatékony hasznosításával.

A jelenlegi munkáltatók, és a várható majdani munkavállalók előtt azonban nem egyenlő eséllyel állnak sorban a tanult, a képzett és a képzetlen, a jó egészségi állopotú és a gyenge fizikumú, a cigány és nem cigány, a 45 év feletti és alatti, a női és a férfi munkavállalók.

128


Szükség van a térségben olyan programra, amely általános célja, a munkaerő-piacon azonos helyzetbe hozni minden munkaképes polgárt.

Az eszközrendszer magában foglalja a fellépést a társadalmi kirekesztődéssel szemben, mivel morális és politikai szempontból egyaránt elfogadhatatlan, hogy a társadalom egyes csoportjainak – még ha különböző segélyek folytán alapvető megélhetésük biztosított is – esélyük sincs arra, hogy a szegénységi csapdából kikerülve életszínvonaluk érzékelhetően javuljon. E cselekvési iránynak az a része, hogy a munkavállalókat alkalmassá kell tenni arra, hogy megfeleljenek a munkaerőpiac képesség- és képzettségbeli igényeinek, arra vonatkozik, hogy ennek a követelménynek leginkább a munkaerő-állomány képzése útján lehet eleget tenni.

A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása érdekében kistérségi, illetve regionális együttműködés szükséges. A kistérségi együttműködések a különböző témájú pályázatokon való közös részvételben nyilvánulhatnak meg. Az együttműködések a foglalkoztatás növelésére, munkahelyteremtésre, oktatási programok megvalósítására irányulhatnak. De lehetnek közmunkaprogramok, településfejlesztési programok.

Az önkormányzatok oktatási, szakképzési programok indításával járulhatnak hozzá a roma lakosság szociális helyzetének javításához.

Az esélyteremtő iskolai programok elsősorban olyan felzárkóztatási programok, amelyek a tanulmányi hátrányok leküzdésére irányulnak. A kötelező oktatás keretein kívül, a szabadidő eltöltéséhez kínálnak alternatívákat a konkrét képzési tartalmakon túl (sport, művészeti oktatás) a szociális integráció révén hozzájárulhatnak az esélyegyenlőség biztosításához. Ezeknek a programoknak a hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtott anyagi támogatás (ingyenes étkeztetés, tanulói ösztöndíj) is lehet eleme.

Az önkormányzatok településfejlesztési koncepció keretében dolgozhatnak ki stratégiát a hátrányos

helyzetű

településfejlesztési

társadalmi

koncepció

csoportok

esélyegyenlőség

esélyegyenlőségének javítására

irányuló

javítására. eleme

lehet

A a

humánerőforrás-fejlesztési fejezet, a szociálpolitikai fejezet, a közoktatási fejezet, az egészségügyi fejezet, amelyek mind a négy területen célszerű, ha rendelkeznek az esélyegyenlőséget elősegítő stratégiával. 129


Az esélyegyenlőség elvének tudatosítása és népszerűsítése

A cél, a térség teljes lakossága körében annak tudatosítása, hogy olyan hátrányos helyzetű csoportok élnek közöttük, akik önerejükből képtelenek sorsukon változtatni. A célcsoport esélyegyenlőségének megteremtése nem csak csoport, hanem térségi érdek is, hasonlóan az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű régiók esélyegyenlőség iránti igényéhez.

Az önkormányzatok és civil szervezetek a különböző propaganda eszközök segítségével, kiadványokkal, rendezvényeken terjesztik a hátrányos helyzet össztársadalmi felelőségét és az esélyegyenlőség jelentőségét.

A diszkrimináció elleni fellépés

A diszkrimináció alkotmányos alapjogot sért és elmélyíti a szociális, társadalmi feszültségeket. Kezelése komplex politikai, szociális, területfejlesztési kérdés, amelynek vannak munkaerő-piaci vetületei is. A munkaerő-piaci esélyegyenlőség azt jelenti, hogy mindenki számára egyenlő és diszkriminációmentes hozzáférést kell biztosítani a munkához, szakképzéshez és az egyes foglalkozásokhoz. A diszkrimináció munkaerőpiacon a felmérések szerint elsősorban a romákat, egyes esetekben a nőket és az 50 év feletti munkavállalókat érinti.

A munkáltatók körében kimondva és kimondatlanul is ott él a megkülönböztetés. Már nem írják le, nem mondják el, de a munkaerőigények részletei ellene hatnak a romák felvételi, sőt közvetíthetőségi lehetőségeinek is. A megkülönböztetés döntően a kisvállalkozások munkaerőigényeinél tapasztalhatók, míg a nagyfoglalkoztatóknál ez egészen minimálisra csökkent.

A helyi közösségi gondolkodás, azonos érdekeken alapuló megegyezéses légkör sokat segíthet a feszültségek oldásában. Ebben szerepet vállal a munkaügyi, társadalmi, oktatási, egészségügyi, gazdasági környezet, és ez a roma munkanélküliek valamennyi érintettjétől elvárható.

Az esélyegyenlőség érdekében az érintett munkavállalóknak kell pozitív diszkriminációval (a foglalkoztatás támogatásával) lehetőséget adni a bizonyításra (elsősorban foglalkoztatási 130


programokon keresztül), másrészt a kockázati csoportok segítésére kidolgozott programokban kell őket támogatni abban, hogy készségeik, képességeik révén önmaguk versenyképesebbek legyenek a munkaerőpiacon. A diszkrimináció miatt potenciálisan hátrányba kerülő munkavállalók esetében a készség, képesség fejlesztő programokhoz is kapcsolni kell olyan elemeket, amelyek a diszkrimináció kezelésére készítik fel őket és a tanácsadással, a foglalkoztatás dotálásával a munkavállalói oldal fogadókészségét is biztosítják.

A programok finanszírozása

A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása érdekében különböző témájú pályázatokon való közös részvétel civil szervezetekkel. Regionális együttműködések központi forrásból történő finanszírozása a foglalkoztatás növelésére, munkahelyteremtésre, oktatási programok megvalósítására, valamint közmunkaprogramok, településfejlesztési programok megvalósítására.

A kifejezetten hátrányos helyzetű csoportok

A foglalkoztatási színvonal jelentős növelése csak akkor érhető el, ha sikerül a munkaerőpiacról kiszoruló csoportok integrálni. A munkaerő-piaci elemzések alapján egyértelműen kimutathatók azok a csoportok, amelyek valamilyen hátránnyal rendelkeznek a munkaerőpiacon. Ilyenek a pályakezdők, a megváltozott munkaképességű álláskeresők, a romák, a 45 év felettiek, a nők.

4.1.1 Pályakezdők

A pályakezdők munkanélküliségét elsősorban a közép és felsőfokú oktatási rendszerek a munkaerő piac igényeivel történő összehangolása előzheti meg, amely téma külön fejezetben jelenik meg.

4.1.2 A Roma lakosság

A roma népcsoport társadalmi-gazdasági integrációja szempontjából az oktatásképzés és a foglalkoztatottság alapvető fontosságú. Ezeken az alapigazságokon kívül azonban a roma

131


népesség problémájának megszüntetését számos tényező akadályozza, a helyzet tisztázását téveszmék és előítéletek nehezítik.

A cigányság élethelyzetének javítása olyannyira összetett feladat, – annak ellenére, hogy foglalkoztatásuk vitathatatlan prioritást élvez – a megoldás nem jelentheti csak a foglalkoztatási programok kidolgozását és működtetését, hanem ennek át kell fognia a gazdasági, oktatási, közművelődési, szociális és kommunikációs teendőket is. A cigánysággal szembeni negatív társadalmi attitűdök azt jelzik, hogy elengedhetetlenül szükség van a partnerség elvének érvényesülésére, a települési és cigány önkormányzatok, a kisebbségi és többségi társadalom civil szervezeteinek összehangolt együttműködésére, a társadalmi párbeszédre.

A roma munkavállalók helyzetén a munka világába integráló komplex, készség, képzettség fejlesztő, az előítéleteket is kezelő, a foglalkoztatást támogató programok javíthatnak (lásd külön intézkedésben).

4.1.3 Női munkavállalók

Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott. A hazai női gazdasági aktivitási ráta a fejlett piacgazdaságokét messze felülmúlta, s több százalékponttal magasabb volt a női munkavállalás tekintetében tradicionálisan élenjáró skandináv országok mutatóinál. Az 1990-es évek elején mindez drámai módon megváltozott és egyre nagyobb lett a nők körében a munkanélküliség.

A női munkavállalók helyzetén a diszkrimináció csökkentését szolgáló tevékenységek (külön fejezetben tárgyaljuk), az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése és komplex őket célzó foglakoztatási programok segíthetnek. További fontos előrelépés lenne számukra a bölcsődei, óvodai intézményrendszer és szolgáltatások fejlesztése, mely nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a kisgyermekes anyukák is tudjanak munkát vállalni.

132


4.1.4 Megváltozott munkaképességű munkanélküliek

Az egészségkárosodás, fogyatékosság kialakulását megelőző hatékony prevenció hiányából és a rehabilitáció működési zavaraiból adódóan a megváltozott, fogyatékos munkavállalók jelentős létszámmal vannak jelen a munkaerő-piacon, munkaerő-piaci esélyeinek javítása, szükségleteik figyelemmel kísérése a Munkaügyi Központ napi tevékenységének részévé vált.

A megváltoztatott munkaképességű munkanélküliek reintegrálása a rehabilitációval kiegészített komplex foglalkoztatási programokon és az atipikus foglakoztatási formák elterjedésének ösztönzésén keresztül lehetséges.

4.1.5 Az 45 év feletti munkanélküliek

Elhelyezkedésüket gyakran akadályozza a hosszabb munkanélküliség miatt kialakult lelkiállapot, szakmai kapcsolataik gyors avulása. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik munkahelyhiányos térségekben laknak, mivel mobilitási készségük alacsony. A munkáltatók körében diszkrimináció tapasztalható, nem szeretnek idősebb munkavállalókat alkalmazni.

Az 50 éven felüli munkavállalók számára az újra kezdés esélyét jelentő dotált foglalkoztatási formák nyújthatnak elsősorban lehetőséget, leginkább (ha az adott egyénnél szükséges) a munka világába történő visszatérést segítő mentor szolgáltatásokkal kiegészítve.

A horizontális célhoz tartozó indikátorok •

Hátrányos helyzetű lakosság foglalkoztatottsági arányának változása (elvárt irány: foglalkoztatottság növekedése)

•

Hátrányos helyzetű népesség esélyegyenlőségét célzó programok száma (elvárt irány: programok száma nő)

•

Hátrányos helyzetű népesség esélyegyenlőségét célzó programok összes ráfordítása (elvárt irány: az erre a célra fordított összes ráfordítás nő)

133


4.2 Intézmény-rendszer fejlesztése

A foglalkoztatás és szociális ellátás fejlesztésének stratégiai kérdése az annak keretet adó intézményrendszer állapota, képessége arra, hogy hatékony, átlátható működésével alapot teremtsen a célokat megvalósító intézkedések végrehajtásának.

Cél, hogy működjön olyan intézményrendszer a kistérségben, mely a tervezéstől, a végrehajtáson át a célokra való visszacsatolásig adjon legitimációs alapot a céloknak és az azokat

megvalósító

intézkedéseknek,

legyen

képes

menedzselni

az

intézkedések

végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi és információs erőforrás-felhasználást.

4.2.1

Gazdaságfejlesztő intézmények (például Kamarák, Inkubátorház)

A helyi üzleti és kereskedelmi szolgáltatások bővítése többkomponensű feladat. Egyrészt fontos,

hogy

a

vállalkozásfejlesztés

hivatalos

szervezetei

közelebb

jussanak

a

vállalkozásokhoz, másrészt a vállalkozások is könnyen és lehetőleg helyben elérhessék szolgáltatásaikat. Mivel e szervezetek országos és megyei szinten szerveződnek, a helyi referensi hálózatok aktivizálásával, előadások, üzleti-szakmai találkozók, képzési programok szervezésével lehet a kapcsolatokat élőbbé tenni. Elsőrendű feladat a térségben olyan üzleti szolgáltató központok létrehozása, amelyek széleskörű

kedvezményekkel

és

szolgáltatásokkal

segítenék

az

induló

kis-

és

középvállalkozásokat a kistérségben.

4.2.2 Non-profit civil szektor fejlesztése

A

non-profit

szervezetek

(egyesületek,

alapítványok)

képesek,

személyes

kapcsolatrendszerükön keresztül - leghatékonyabban elérni azon célcsoportokat, melyek társadalmi, szociális illetve foglalkoztatási helyzetének javítását tűzik ki célul. Az állami ellátó rendszerek csak korlátozottan képesek hatósági jellegű működésükkel adott személy aktuális szükségletének megfelelő támogatást nyújtani. Jelenleg a kistérségben első sorban ifjúsági, sport, kulturális és közművelődési civil szervezetek működnek, ezek is első sorban a térség földrajzilag kevésbé elzárt, nyugati részén. 134


Cél, hogy a kistérségben működjön minél több olyan egyesület vagy alapítvány, mely szociális vagy foglalkoztatási, munkanélküliséget kezelő célt tűz ki maga elé.

Az elérendő cél érdekében támogatni szükséges: •

a szociális és foglalkoztatási célú egyesületek és alapítványok létrehozását

•

ezen

civil

szervezetek

működési

feltételeinek

és

pénzügyi

menedzsment

képességeinek fejlesztését •

az egyesületek és alapítványok EU szemléletű projekt menedzsment tudásának fejlesztését

•

„Best practice” konferenciák szervezését a kistérségben működő szervezetek részvételével

4.2.3 Integrált szociális ellátó és szolgáltató rendszer kiépítése

Az integrált foglalkoztatási és szociális ellátó- és szolgáltató rendszer kiépítésének elsődleges célja összehangoltan kezelni az inaktivitást és a szociális hátrányokat miközben a munkaerőpiaci aktivitás ösztönzésére helyezi a hangsúlyt. Ezen célt szolgálják: •

az egyablakos rendszer, a hatékony és ügyfélbarát szolgáltató-rendszer kialakítása;

•

a munkaerő piaci előrejelzés és az állásközvetítés rendszerének fejlesztése, a kék munka ügynökségek felállítása;

•

a munkáltatói kapcsolattartás erősítése, a virtuális munkaerőpiac kiépítése;

•

a kis- és középvállalkozások részére nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások széles körben való elérhetőségének biztosítása.


Foglalkoztatást segítő intézmények számának változása

•

Foglalkoztatást segítő intézmények eszközellátottságának változása (forrás: éves beszámolójuk)

135


4.3 Fenntarthatóság

Az elmúlt években, évtizedekben számos olyan változás következett be a társadalom életében, amely számottevően megnehezíti a családok életét, funkcióik ellátását (pl.: nők munkavállalása, nehéz anyagi helyzetű családok). Elmondható, hogy a családok funkciójuk ellátása érdekében ma már támogatásra szorulnak. A prioritás célja, hogy az önkormányzatok, a szociális és civil szervezetek külső források igénybevételével erősítsék a szociális gazdaságot, illetve annak működését. a szociális ellátásra szorulók teljes körű és minőségi ellátása

4.3.1 A családi élet funkcióinak megőrzését segítő szolgáltatások támogatása

Az intézkedés célja a családok működőképességének megőrzését, funkcióinak ellátását segítő szolgáltatások biztosítása. Az intézkedés elemei: •

Családbarát munkahelyek kialakítása

•

Bölcsődék működtetése

•

A családok helyzetének feltárása, a család támogatása a funkció ellátásban, erősítése, a családi szemlélet érvényesítése.

4.3.2

•

Komplex család vizsgálat, felmérés

•

Kiadványok megjelentetése

Gyermek- és ifjúságvédelem fejlesztése

Magyarországon a 0–18 évesek száma 2,4 millió fő, közülük több mint 313.000 gyermeket veszélyeztetettként tartanak nyilván, így különféle környezeti, magatartási, anyagi és egészségi okok miatt minden 8. gyermek veszélyeztetettnek számít. Az intézkedés elemei: •

Fejlesztésüket szolgáló speciális programok alkalmazása.

•

Logopédiai ellátás, gyógytestnevelés biztosítása

•

Speciális cigány programok tervezése, átvétele

•

Tanulás tanítása, egyéni tanulási módszerek kialakítása

•

Kulturális és sporttevékenység

•

Szokásrendszer kialakítása, egészséges életmód oktatása

•

Magatartás és viselkedéskultúra oktatása, alkalmazkodás, közéletiségre nevelés

136


A közoktatási intézmények vezetőjének, a civil szervezeteknek folyamatos kapcsolatot kell kiépíteni és fenntartani a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai, illetve a Családsegítő Központ

gyermekvédelemmel foglalkozó munkatársaival a veszélyeztetett gyermekek

feltérképezése, nyilvántartása a fokozottabb gondoskodás, segítség érdekében.


Gyermek és ifjúságvédelmi programok száma

•

Bölcsődék és egyéb családi élet funkcióinak megőrzését segítő intézmények számának változása

137


5. A

Foglalkoztatási

Paktum

szereplőinek

szerepe

a

partnerség

megvalósításában A Foglalkoztatási Paktum helyi partnerség, a résztvevők önkéntes és egyenrangú együttműködése, melyhez kapcsolódóan együttműködési keretmegállapodást kell készíteni, azzal a céllal, hogy megismerjék a kistérség foglalkoztatási nehézségeit, a munkanélküliség okait, összehangolják a települések munkaerőpiacának szereplői között a gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzeléseket, megoldásokat keressenek a problémákra, és ennek érdekében foglalkoztatást segítő programokat valósítsanak meg, továbbá összehangolják a pénzügyi forrásokat és új fejlesztési forrásokat szerezzenek a foglakoztatás politikai célok eredményes megvalósításának érdekében. Az aláírók, támogatók felelősséget éreznek a térség foglalkoztatási helyzetéért és készek lehetőségeiket a fenti célok szolgálatába állítani. A továbbiakban a foglalkoztatási paktum kialakítására és működtetésére teszünk javaslatokat.

5.1 A PAKTUM FELÉPÍTÉSE A foglalkoztatási paktum elsődleges feladata az érintett kistérség fejlődésének támogatása a humánerőforrás fejlesztésével, valamint a foglalkoztatási színvonal emelésével. Ennek érdekében az aláírók Foglalkoztatási Paktum megkötését kezdeményezik, melynek felépítése a kitűzött célok minél hatékonyabb elérését segíti elő. Paktum együttműködési keretmegállapodása A keretmegállapodás megkötése, melyet a csatlakozók aláírásukkal látnak el, a foglalkoztatási partnerség formai megalakulását jelenti. A megállapodást az irányító csoport elnöke és az illetékes Munkaügyi Központ képviselője írja alá, a csatlakozó szervezetek képviselői pedig támogató nyilatkozatukkal látják el az okmányt. Feladata a Paktumban résztvevők közös céljainak rögzítése, az aláíró szervezetek és feladataik felsorolása, valamint az előzetes megállapodások véglegesítése. A keretmegállapodás ezen túlmenően részletezi a Paktum szervezeti felépítését, valamint a menedzsment feladatok ellátásáért felelős Munkaszervezet kialakításáról is rendelkezik. A keretmegállapodás határozatlan időre szól. A szerződést bármelyik fél az irányító csoporthoz intézett jognyilatkozattal 30 napos határidővel felmondhatja.

138


5.2 A PAKTUM ALÁÍRÓI A Foglalkoztatási Paktum csak abban az esetben lehet sikeres, ha minél szélesebb körben vonja be aláírói közé a foglalkoztatás bővítésében tevékenyen résztvevő szervezeteket. Ezért a következő csoportok és intézmények bevonását javasoljuk: •

Kistérségi Társulás – mint a Paktum létrehozója

•

Helyi önkormányzatok – valamennyi érintett településen

•

Helyi kisebbségi önkormányzatok – valamennyi érintett településen

•

Szakmai civil szervezetek – a foglalkoztatás, képzés, oktatás, szociális szféra területén tevékenykedő szervezet

•

Szociális parnerek – a foglalkoztatást közvetve segítő és támogató szervezetek

•

Érdekképviseletek – mint a munkavállalók álláspontjának érvényesítői

•

Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ – mint a foglalkoztatás-bővítés és humánerőforrás-fejlesztés helyi közigazgatási szintű irányítója

•

Foglalkoztatási intézményrendszer szereplői – regionális és helyi közigazgatási szakmai szervezetek

•

Foglalkoztatók – első sorban a for-profit szféra képviselői

•

Képző intézmények – mint a tudás, készség és képesség fejlesztési programok szakértői

•

Gazdaságfejlesztési intézményrendszer szereplői – első sorban megyei vagy kistérségi kirendeltségeik

5.3

FOGLALKOZTATÁSI FÓRUM

A térségi és helyi szintű szereplők széleskörű bevonása érdekében a paktum aláírói foglalkoztatási fórumot hoznak létre, melynek feladata a paktumban folyó munka nyilvánosságának biztosítása.. A fórumot tanácsos legalább félévente összehívni és erről minél szélesebb kört tájékoztatni. A fórum a megállapodás szereplői mellett a foglalkoztatáspolitikai kérdések iránt érdeklődő minden személy és szervezet előtt nyitva áll. A fórumot az irányító csoport hívja össze, legfontosabb feladatai: •

foglalkoztatáspolitika legfontosabb törekvései, intézkedései

•

beszámoló az eddig végzett munkáról

•

korábbi tevékenységek értékelése

139


5.4 IRÁNYÍTÓ CSOPORT A paktumban foglaltak megtervezéséért, előkészítéséért valamint végrehajtásáért az irányító csoport a felelős. Tagjait, a Szakmai Foglalkoztatási Fórum főbb szakterületeit figyelembe véve, a fórum saját tagjai közül választja és nevesítve rögzíti a keretmegállapodásban. Létszáma ideális esetben 10-15 fő, működése ügyrend alapján történik. Az Irányító Csoport elnöke az arra kijelölt polgármester. Irányító Csoport feladata: •

kialakítja a Paktum stratégiáját

•

információt gyűjt és megszervezi a Szakmai Foglalkoztatási Fórum tájékoztatását,

•

feldolgozza a foglalkoztatási fórum ajánlásait,

•

kidolgozza a foglalkoztatási paktum éves munkatervét,

•

beszámol a foglalkoztatáspolitikai fórumokon az egyes programok teljesítéséről, valamint

•

a következő időszak elképzeléséiről,

•

segíti a térségi partnerségi kapcsolatot

•

eljár más szerveknél a foglalkoztatási paktum nevében

Az Irányító Csoport éves munkaprogramot dolgoz ki, melyben rögzíti azokat a projekteket, melyeket a paktum működtetni kíván az adott évben. A program kialakítása során figyelembe kell venni a Fórum ajánlásait, valamint tartalmaznia kell a programok felelőseit, határidejeit és finanszírozását.

Az Irányító Csoport ügyrendje a szervezet működési kereteinek meghatározására szolgál. Kialakítása során nagy szabadságot élvez készítője. Jelen Foglalkoztatási Paktum számára az alábbi ügyrend kialakítása javasolt (ügyrend-tervezet): •

Irányító Csoport ülés megtartása negyedévente, a negyedév első hónapjának 15-ig, az Irányító Csoport elnöke által meghatározott – lehetőség szerint váltott – helyszínen

•

Az Irányító Csoport üléseinek állandó résztvevői a Kistérségi Társulás, a társult Önkormányzatok, Kisebbségi Önkormányzatok, illetékes Munkaügyi Központ és a

140


Paktum Menedzsmentjének képviselője, valamint meghívottként az 5.2 pontban felsorot szervezetek képviselői •

Szavazati joggal az állandó résztvevők, véleményezési joggal a meghívottak rendelkeznek. A szavazás nyíltan történik, de három állandó tag írásbeli kérésére titkos szavazás is elrendelhető. A döntéseket abszolút többséggel hozza az Irányító Csoport

•

A napirendi pontokat az Irányító Csoport elnökének koordinálása mellett a Menedzsment készíti elő, melyről legkésőbb egy héttel a Csoport ülése előtt értesíti valamennyi résztvevőt. Napirendi pontot Menedzsment, az Irányító Csoport, valamint a meghívott résztvevők egyaránt javasolhatnak.

•

Az ülések összehívásáról, a meghívók elkészítéséről és kiküldéséről a Menedzsment gondoskodik az Irányító Csoport elnökének koordinációja mellett

•

Az Irányító Csoportba a parnerek szervezeteket delegálnak, így képviseletük a GTK illetve PTK szabályozásának megfelelően biztosítható, helyettesítésük ügyében szintén ezek adnak iránymutatást.

•

Az Irányító Csoport határozatképes, ha tagjainak 50 %-a plusz 1 fő jelen van. A határozatképesség csak döntések meghozatalakor kerül felülvizsgálatra.

•

Az ülést az Irányító Csoport elnöke vezeti, jegyzőkönyvvezetőt ő kér fel, aki ezután koordinálja a hozzászólókat.

•

Az ülésen meghozott döntésekről a paktum valamennyi aláírója értesítést kap, ennek kiküldése a Menedzsment feladata.

•

Az Irányító Csoportnak beszámolási kötelezettsége van a Foglalkoztatási Fórum tagjai felé (évente egyszer). Ugyanakkor bármely partner által kért tájékoztatás esetén tájékoztatási kötelezettsége van az Irányító Csoportnak.

5.5 FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM KOORDINÁCIÓJA A koordinációs operatív feladatokat a foglalkoztatási paktum Menedzsmentje végzi, mely a paktum munkáját segítő önálló jogi személy. Létrehozásáról a keretmegállapodás rendelkezik. A Menedzsment az Irányító Csoport munkáját segíti, pályázatokat készít, pénzügyi forrásokat fogad, paktummal foglalkozó munkatársakat alkalmaz.

141


Menedzsment feladata: •

közös munka összefogása

•

a projektek koordinálása

•

adminisztratív feladatok ellátása

•

információk begyújtése az Irányító Csoport számára

•

pályázatok készítése az irányító Csoport megbízásából

•

különböző tanácskozások előkészítése

•

technikai feltételek biztosítása

•

partnerek közötti kapcsolattartás segítése

•

sajtónyilvánosság biztosítása

•

különböző döntések dokumentálása

•

paktum külső kapcsolatrendszerének gondozása

•

elektronikus hírlevélben folyamatosan tájékoztatja a fórum tagjait a támogatási lehetőségekről, aktuális információkról

•

a Paktum be- és kilépőivel való szerződéskötés előkészítése

5.6 A PAKTUM MONITORINGJA ÉS ÉRTÉKELÉS A monitoring alapja a folyamatos adatgyűjtés, amely alapján a Paktum menedzsmentje folyamatosan vizsgálja a stratégiai programok végrehajtásának lépéseit a stratégiai célok viszonylatában. A monitoring alapját a jól működő teljesítmény indikátorok képezik, ezért a tervezett operatív célokhoz indikátorok kerültek meghatározásra.

Az indikátorok lehetnek:

-

Eredménymutatók -

Pénzügyi mutatók: a program által okozott befektetések, költségcsökkenés, profitnövekedés, szociális és nyugdíj-szerű ellátásra fordított összegek csökkenése, önkormányzati bevételnövekedés

-

Fizikai vagy naturális mutatók: képzésben résztvevők száma, sikeresen vizsgát tettek száma, létrehozott új munkahelyek száma, létrehozott új szolgáltatások, intézmények száma,

142


-

Hatásmutatók -

Az akció közvetlen hatása és az eredmények a várakozások százalékában – regisztrált munkanélküliek számának csökkenése, feketén foglalkoztatottak számának csökkenése, alul-iskolázottak számának csökkenése

-

Végső hatás (a projekt végrehajtását követően) a tervezett általános célkitűzések fényében – térség versenyképességének növekedése, tőkevonzó képesség erősödése

A monitoring rendszer két fázisa az ellenőrzés és az értékelés. Az ellenőrzés feladata, hogy pontos képet adjon a projekt előrehaladásáról. Ezután következik az értékelés, amely az eredményeket elemzi, összeveti a kitűzött célokkal és a visszacsatolás révén alkalmat teremt arra, hogy szükség esetén a projekt menetét megváltoztatva, a hibákat kijavítva tökéletesítse a folyamatot. A menedzsment továbbá a visszacsatolás révén rendszeresen tájékoztatja az Irányító csoportot és Foglalkoztatási Fórumokon a partnereket, illetve a nyilvánosságot.

5.6.1

Értékelés

Az értékelés a projekt hatékonyságának és hatásosságának mérése. Három fázisa az előzetes (ex-ante), az időközi (mid-term) és az utólagos (ex-post) értékelés. Célja a projekt folyamatos nyomon követése, az eredmények rendszerezése, elemzése, ez adja meg az alapját az esetleges változtatási javaslatoknak. A folyamat dinamikus nyomon követése a biztosíték a kiindulási pont, a megvalósításhoz rendelt eszközök és az elért cél egységben tartásának, a projekt sikerességének.

5.6.1.1

Előzetes (Ex-ante)

Az előzetes értékelés a Derecske-Létavértesi kistérség foglalkoztatási stratégiájának szerves része. Célja, hogy az aktuális helyzet, kistérség égető problémáinak felmérésével alapot teremtsen a későbbi, hatékony fejlesztési utak és módok kidolgozására.

Az előzetes értékelés tartalmazza: 1. A jelenlegi helyzet és a SWOT analízis elemzését. A fejlesztési program céljainak, eszközeinek és módszereinek igazolásához szükséges a terv társadalmi-gazdasági,

143


környezeti és technológiai hátterének vizsgálata, az érintett ágazatok erősségének, gyengeségének valamint lehetőségeinek felmérése. 2. A stratégia alapelveinek, főbb pontjainak és egységességének vizsgálata. A kistérséget, mint az Észak-Alföldi régió illetve Magyarország szerves részét, nem csak önmagában, hanem az Európai Uniós normáknak, valamint az ebből levezetésre került hazai szabályozásnak megfelelően kell és lehet átalakítani, versenyképesebbé és hosszú távon is jövedelmezővé tenni. Csak ezeket a célokat szem előtt tartva lehetséges fejlesztési tervet kidolgozni. Hogy ez a valóságban is így sikerült-e, arról az előzetes értékelés második lépcsője során bizonyosodhatunk meg.

5.6.1.2

Időközi (Mid-term)

Az időközi értékelés fő célja a stratégiai célok és a megvalósulás közötti összhang és a társadalmi-gazdasági hatások, a hatékonyság érvényre jutásának elemzése. Az időközi értékelés módosításokat is javasolhat az erőforrások elosztásában, és felhasználásában egyaránt, valamint az esetleges, időközben felmerült újabb problémák megoldására is tehet javaslatot.

Az értékelés kulcskérdései: -

Célszerűség: mennyiben felelnek meg a projekt célkitűzései az elérni kívánt eredményeknek, felmerült igényeknek és meghatározott prioritásoknak

-

Hatásosság: mennyire gazdaságosan váltják át a bemeneteli forrásokat eredményekre és termékekre a projekt folyamán

-

Hatékonyság: a projekt mennyiben járult hozzá a specifikus és általános célkitűzések eléréséhez

-

Hasznosság: mennyire felel meg a projekt által szállítandó eredmény a valós igényeknek

-

Fenntarthatóság: mennyiben várható, hogy a projekt által kiváltott pozitív változások tartósan fennmaradnak a program lezárulta után

5.6.1.3

Utólagos (Ex-post)

Az értékelés célja, hogy lemérje, a program végrehajtása során sikerült-e elérni a kívánt hatásokat, a kistérség aktuális helyzete megfelel-e az elvártaknak, a terv a leghatékonyabb és 144


legcélravezetőbb megoldásokat tartalmazta-e. Amennyiben szükséges, az utólagos értékelés egyben alapja lehet egy következő, 2010-től induló újabb fejlesztési terv kidolgozásának, annak ex-ante értékelésének. A visszacsatolást, ellenőrzést segítő értékelésnek 2011 során kell elkészülnie.

5.6.2

Visszacsatolás

A folyamatos visszacsatolás a Paktum sikeres megvalósításának egyik kulcsterülete. Az elemző értékelések utolsó fázisa, célja, hogy a kapott eredmények ténylegesen feldolgozásra kerüljenek, azok beépítésével a stratégia projekt terv szükség szerint módosuljon a változó környezet változó igényeihez igazodva. A visszacsatolás szintén kettős szerepkörrel rendelkezik, egyrészt összefoglaló jellegű, a múltban megtett lépéseket rögzíti és elemzi, másrészt innovatív, jövőbe mutató, a hibákat és a sikereket figyelembe véve a változtatási, módosítási javaslatok alapja lehet, ezért érdemes minden fontosabb fázis megvalósulása után, illetve az értékelési szakaszok befejeztével külön figyelmet fordítani rá. Egy sikeres projekt végleges lezárása után a visszacsatolás adhatja meg a végső igazolást a végrehajtott folyamatok szükségességét, hatékonyságát és hatásosságát illetően.

A visszacsatolás nem önmagában különálló része a monitoring rendszernek, hanem a tervezés fontos, integrált eleme. Külön ki kell hangsúlyozni azonban, mert figyelmen kívül hagyása a teljes folyamat eredményességét és hatékonyságát kérdőjelezi meg. A visszacsatolásnak két külön szintjét határozzuk meg:

Jövőkép, Stratégia és forgatókönyv

Minden értékelés során számba kell venni azokat az információkat, véleményeket, amelyek a kistérség jövőképére, a követendő stratégiára, a forgatókönyv egészére vonatkoznak. Ezek alapján szükség lehet a jövőkép újraértelmezésére, a stratégia módosítására. Figyelembe kell venni, hogy ezt széleskörű és egységes negatív visszajelzés esetén célszerű csak megtenni, és el kell vonatkoztatni a változást - mint önmagát - negatívan értékelőktől.

145


6. Mintaprojektek KISTÉRSÉGI TURISZTIKAI KÍNÁLAT ÉS KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSA, VALAMINT MARKETINGKAMPÁNY LEFOLYTATÁSA (MINTAPROJEKT)

6.1.

Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: •

1.2.3 Turizmusfejlesztés;

•

1.1.2 Térségi marketing

Célja: •

Munkahely teremtés a kistérség idegenforgalmának fellendítése révén a meglévő hagyományokra, természeti és épített látnivalókra alapozva, továbbfejlesztve a turisztikai szolgáltatásokat

•

A Kistérségi összefogás erősítése

SWOT indokoltság: •

Megtartásra érdemes hagyományok, színvonalas kulturális rendezvények (erősség)

•

Természeti táj és épített környezet, mint turisztikai vonzerő (erősség)

•

A kistérségi együttműködés fejlesztése, közös marketingpolitika kialakítása (lehetőség)

•

A turisztikai szolgáltatások magasabb színvonalra emelése, falusi turizmus fejlesztése (lehetőség)

•

Gyümölcs,- szőlő és bortermelés hagyományainak megőrzése (lehetőség)

•

Biotermékek előállítása (lehetőség)

A program rövid leírása 1. Kiinduló helyzet meghatározása A

Kistérségi

Társulás

Projekt becsült költségvetése Minimum Maximum Költségnem (e Ft) (e Ft)

koordinálásával

összegyűjtésre kerülnének az egész kistérség

természeti és épített turisztikai látnivalói, a

„hungarikumok” (pl. torma) meghatározása

!

nyújtott szolgáltatások, a neves események, programok. Szükséges a kistérségre jellemző

"

#

o

Összesen nettó költség $

8.000

29.000

%

Összes bruttó költség

is, amelyek segítségével könnyen azonosíthatóvá válik a kistérség. 146

9.400

34.000


2. Turisztikai koncepció kidolgozása A kiinduló helyzet ismeretében meg kell határozni a fejlesztési irányokat, illetve a célcsoportot. Fejlesztési irányok lehetnek pl.: •

a falusi turizmus fejlesztése (szállás és vendéglátóhelyek kapacitás bővítése, nyújtott szolgáltatások, programok fejlesztése, a falu idilljére vágyó város ember igényeire kialakított szolgáltatások fejlesztése)

•

hagyományos rendezvények, mesterségek újjáélesztése, esetleg új rendezvények szervezése, kistérségi szintű összehangolása

•

minél több kistérségi település bekapcsolása a kerékpáros, illetve a lovas turizmusba

•

biogazdálkodás

3. Turisztikai kínálat kialakítása A Társulás feladata lenne a begyűjtött információkból egy olyan a koncepcióba illeszkedő turisztikai kínálat kialakítása, amely egész évben a térségbe vonzhatja a turistákat. A kínálat kialakításánál meg különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyes események ne gyengítsék, hanem erősítsék egymás keresletét, elkerülendő a „termék kannibalizmus” esetét. 4. Kommunikációs anyag Amennyiben összeállt a kistérség turisztikai kínálata azt egy jól kommunikálható anyaggá kell összeszerkeszteni. A rendelkezésre álló források figyelembevételével ki kell választani azokat a kommunikációs csatornákat, amelyeken keresztül hatékonyan el lehet érni a célcsoportot. Javasoljuk a Magyar Turizmus Rt.-vel történő kapcsolatfelvételt és együttműködést a kommunikáció tervezése és megvalósítása tekintetében (honlap, prospektus, direkt mail, stb.).

Lehetséges projektgazda: Kistérségi Társulás, önkormányzat, civil szervezet

Kapcsolódás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz •

3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése

Kapcsolódás az Észak-Alföldi Operatív Programhoz •


•

3.2 Turizmus fogadási feltételeinek javítása

Projekt várható időtartama: 9-12 hónap

147


SZAKKÉPZÉS A MUNKA VILÁGÁBA VALÓ VISSZAVEZETÉS ÉRDEKÉBEN (MINTAPROJEKT)

6.2.


2.2.1 Munka világába való visszavezetés

Célja: A megváltozott munkaképességűek, közülük is első sorban a tartósan munkanélküliek, a roma lakossághoz tartozók és alacsony iskolai végzettségűek számára a későbbi munkába állás elősegítése, az elhelyezkedés és a beilleszkedés támogatása.


Magas az eltartottak és az inaktívak aránya (gyengeség)

•

Magas a szociális támogatásokból élők és erre az életmódra berendezkedettek aránya (gyengeség)

•

Nagyarányú a tartósan (több éve) munkanélküliek, illetve az egészségügyi - morális és egyéb okból a munkaerő piacról kikerültek száma (gyengeség)

•

Az oktatásban rejlő lehetőségek hatékony kiaknázásával a cigány népesség felzárkóztatása (lehetőség)

A program rövid leírása A

program

során

a


következők

megvalósítása szükséges:

•

A célcsoport felkutatása, bevonása

•

!

Motiválás, egyéni állapot-, helyzet-, képesség és szükségletfelmérés

•

"

#

o


23.000

55.000

%

Egyéni fejlesztési tervek, pályatervek Összes bruttó költség

26.800

Személyiség és kulcsképességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kommunikáció, interjúzási készség, önéletrajz írás, rehabilitációs képzés: pl. munkaszocializáció, környezettudatos magatartás, alapfokú informatikai képzés

•

Pályaorientáció, tanácsadás

•

Alapismeretek pótlása, felzárkóztatás, az alapfokú képzettség megszerzésének elősegítése,

148

63.600

készítése •


•

A munkakipróbálás lehetőségét biztosító munkahelyek és képző intézmények felkészítése a kliensek fogadására

•

Képzési, illetve munkavállalási lehetőségek feltárása

•

A munkaadók, képzőhelyek motiválása a hátrányos helyzetű emberek alkalmazására, közreműködés az esetlegesen meglévő fenntartások, előítéletek leküzdésében, diszkriminatív eljárások kiküszöbölésében, munkahelyi beilleszkedés elősegítése

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzatok, civil szervezetek

Kapcsolódás a Társadalmi megújulás Operatív Programhoz •

1.2 Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés

•

1.5 Romák munkaerő-piaci részvételének növelése

•

1.6 Megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek foglalkoztatása


PÁLYAORIENTÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA (MINTAPROJEKT)

6.3.


3.1.4 Pályaorientáció

•

2.1.2 Alapfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése

Célja: •

az általános iskolások, a közép, vagy felsőfokú képzésben résztvevők számára pályaorientációs,

illetve

továbbképzésekkel

kapcsolatos

tanácsadás

nyújtása

térítésmentesen a piaci igényeknek megfelelő munkaerő rendelkezésre állása érdekében •

a minimum általános iskolai végzettséggel rendelkezők számának növelése


Nagy számú szakképzetlen és alulképzett munkavállaló, viszonylag alacsony az értelmiségi réteg (gyengeség) 149


•

Jelentős az általános iskolát nem befejezettek száma (gyengeség)

•

Alacsony a felsőfokú diplomával rendelkező idegen nyelvet beszélő szakemberek száma (gyengeség)

•

A megszerzett végzettség nehezen konvertálható (gyengeség)

•

A kistérség nem lesz képes kielégíteni a befektető vállalkozások minőségi munkaerő igényét (veszély)

A program rövid leírása A

helyi

önkormányzatok

a


munkaügyi

központokkal együttműködve létrehoznak, és

folyamatosan frissítenek egy olyan adatbázist,

amely mindig az aktuális piaci viszonyoknak megfelelő

továbbképzési

foglalkozó

munkatársai

a

tanácsadás

"

#

Összesen költség $

!

vonatkozóan. Az önkormányzatok oktatással

és

munkalehetőségeket tartalmazza a kistérségre

o

nettó

8.600

28.000

%


10.140

33.000

nyújtásához szükséges képzésben részesülnek, majd nyújtják a pályaorientációs és továbbképzési tanácsadást. Hozzájuk a különböző intézmények pedagógusai irányítják az oktatásban résztvevőket.

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzat

Kapcsolódás az Új Magyarország Társadalmi infrastruktúra Operatív Programhoz •

2.4 Pályaorientációs, pályatanácsadási és pályakövetési szolgáltatások fejlesztése


150


MUNKAPIACI INFORMÁCIÓK BIZTOSÍTÁSA (MINTAPROJEKT)

6.4.


3.1.3 Munkaerő-piaci információk biztosítása

A mintaprojekt célja: •

A foglalkoztatás elősegítése a potenciális munkáltatók munkavállalóval szembeni igényeinek felmérésével és a potenciális munkavállalók részére nyújtott szolgáltatások (képzés, tanácsadás, stb.) annak megfelelő rugalmas igazításával

•

A felmérés eredményeinek megfelelő képzések szervezése a munkavállalók részére összevontan

•

A munkáltatókkal történő szoros együttműködés kialakítása, melynek során felhívják a figyelmet az atipikus foglalkoztatási formák előnyeire (távmunka, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, stb.)


A közoktatási intézmények rugalmatlansága a változó munkaerő piaci igényekkel szemben (gyengeség)

•

Munkaerő-piaci információk hiánya a célcsoportnál (gyengeség)

•

Nagy számú szakképzetlen és alulképzett munkavállaló, viszonylag alacsony az értelmiségi réteg (gyengeség)

•

Rugalmas munkaerő-piaci formák elterjedése (részmunka, távmunka) - lehetőség

A program rövid leírása


A program keretében szükséges felvenni és folyamatosan

ápolni

a

kapcsolatot

a

munkáltatókkal (KKV-k, civil szervezetek,

szembeni

!

igényeinek

stb.). Egyrészt megtörténik a munkáltatók munkavállalókkal

"

#

o

10.300

66.200

%

felmérése, amely igények alapján időről-



11.640

76.240

időre aktualizálni lehet a piaci igényeknek megfelelő képzési formákat mind a munkavállalók, mind a potenciális munkavállalók számára. Másrészt a munkáltatókkal kialakított együttműködés keretében fel kell hívni a figyelmet az atipikus foglalkoztatási formák előnyeire, meg kell győzni őket ezen foglalkoztatási formák 151


alkalmazásának előnyiről. Ez a tevékenység fontos eleme a munkaerő piaci kereslet és kínálat összehangolásának.

Lehetséges projektgazda: önkormányzatok, civil szervezetek, Foglalkoztatási Paktum tagjai

Kapcsolódás az Új Magyarország Társadalmi infrastruktúra Operatív Programhoz •



FELNŐTT ÉS SZAKKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSA IGAZODVA A PIACI IGÉNYEKHEZ (MINTAPROJEKT)

6.5.


2.1.1 Piaci igényekhez igazodó felnőtt- és szakképzések

•

3.1.5 Kistérségi foglalkoztatási partnerség megvalósítása

Célja: A piaci igényeknek megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkaerő rendelkezésre állása a települési szakképzés bővítésével, modernizálásával, illetve rugalmasságának növelésével.


Nagy számú szakképzetlen és alulképzett munkavállaló, viszonylag alacsony az értelmiségi réteg (gyengeség)

•

Alacsony a felsőfokú diplomával rendelkező idegen nyelvet beszélő szakemberek száma (gyengeség)

•

Viszonylag szűk körben elérhető szakképzési lehetőségek a térségben (gyengeség)

•

A közoktatási intézmények rugalmatlansága a változó munkaerőpaiaci igényekkel szemben (gyengeség)

•

Képzési kapacitás növelése, felnőttoktatás fejlesztése, diverzifikálása (lehetőség)

•

Digitális írástudás alacsony szintje (gyengeség)

152


A program rövid leírása 1) Szakképzési koncepció kialakítása


Szükséges az általános iskola befejezését

követő,

a

szakképzési

piaci

igényeknek

lehetőségek

megfelelő

települési

szintű

fenntartható mezőgazdaság OKJ-s képzés, stb).

$

"

#

nettó

17.200

103.000

%

és a kistérségi lehetőségeknek, adottságoknak

Összesen költség

Ehhez meg kell határozni a piaci igényeknek

!

o

bővítése (pl. falusi turizmus OKJ-s képzés,


19.440

120.000

egyaránt megfelelő képzési formákat, amelyek térítésmentes nyújtása települési szinten, a kistérség többi településével összehangolva pályázati forrásból finanszírozva oldható meg. A koncepció kidolgozásáért a Társulás lenne a felelős. A már állásban lévő munkavállalók továbbképzésére (informatikai, idegen nyelv, kommunikációs,

stb.)

több

vállalkozás

azonos

képzést

igénylő

munkavállalóinak

összevonásával oldható meg. 2) Szükséges technikai háttér megteremtése A munkaerő piaci értékének növelése érdekében szükséges mind az általános iskolák, mind a középfokú képzőintézmények számítógéppel való ellátottságának növelése. Ezt pályázati forrásból célszerű megoldani. A források felkutatásához célszerű egy kistérségi szintű pályázati információs rendszer működtetése. Felelős: a pályázati információs rendszer kialakításáért és működtetéséért a Társulás, a helyi önkormányzat az eszközpark modernizálásáért és bővítéséért felelős

Kapcsolódás az Új Magyarország Társadalmi megújulás Operatív Programhoz •

2.1 Gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés

•

2.2 Átfogó kompetenciafejlesztő felnőttoktatási-és képzési programok


153


FELZÁRKÓZTATÓ

6.6.

KÉPZÉS SZERVEZÉSE AZ ÁLTALÁNOS VÉGZETTSÉGGEL SEM RENDELKEZŐK SZÁMÁRA (MINTAPROJEKT)

ISKOLAI


2.1.2 Alapfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése

Célja: Az általános iskolát végzettek számának növelése, mint a foglalkoztathatóság alapfeltételének megteremtése


Jelentős az általános iskolát nem befejezettek száma (gyengeség)

•

A kistérség nem lesz képes kielégíteni a befektető vállalkozások minőségi munkaerő igényét (veszély) Projekt becsült költségvetése Minimum Maximum Költségnem (e Ft) (e Ft)

A program rövid leírása Akkreditált felzárkóztató képzés szervezése az általános iskolát be nem fejezettek számára. Érintett hátrányos helyzetűek személyes megkeresése, szintfelmérés, hiányzó osztályok feltérképezése, majd ez alapján próbaévfolyam indítása (várhatóan 7. vagy 8. osztály szinttől), esti tagozaton, közmunka programmal kiegészítve (napközben 4-6 óra munka, este 2-3 óra tanítás).

!

"

#

Összesen költség $

o

nettó

8.600

10.140

Kapcsolódás az Új Magyarország Társadalmi megújulás Operatív Programhoz •

2.3 Hátrányos helyzetűekre irányuló képzési programok

•

3.1 Kompetencia alapú oktatás és a korszerű pedagógiai módszerek elterjedésének

154

28.000

%

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzat, civil szervezetek



támogatása a közoktatásban és a szakképzésben

33.000


GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ – BEFEKTETŐK VONZÁSÁRA (MINTAPROJEKT)

6.7.


1.2.1 Vállalkozásfejlesztés

Célja: Egy olyan jól kommunikálható koncepció megalkotása, amely eszközül szolgál a befektetők (potenciális munkahelyteremtők) térségbe vonzásához SWOT indokoltság: •

Kevés a piacképes vállalkozás és jövedelmező munkahely

•

Tőkehiányos vállalkozások, külső befektetők hiánya

•

Az ipar jelenlétének hiánya

•

A jelenlegi feldolgozóipar korlátozott versenyképessége

•

A vállalkozások tőke ellátottsága romlik, újabb munkahelyek szűnnek meg.

•

A kényszervállalkozók egy része tönkremegy, és tovább nő a munkanélküliség, nem bővül a belső piac

•

Magas munkanélküliségi ráta miatt jelentős számú „szabad” és olcsó munkaerő



A befektetők vonzásának eszközei lehetnek a

kistérség esetében az infrastruktúra fejlesztése és a meglévő olcsó munkaerő. Szükséges egy olyan

felépíteni

egy

olyan

$

"

#

nettó

12.000

40.400

%

rendszert a potenciális befektetőkkel, amely a

Összesen költség

kapcsolati

!

jól kommunikálható a befektetők felé, továbbá szükséges

o

koncepció megalkotása kistérségi szinten, amely


14.400

48.000

folyamatos kommunikáció és információcsere eredményként elősegíti a magántőke beáramlását a térségbe. Lehetséges projektgazda: Kistérségi Társulás, civil szervezetek Kapcsolódás az Új Magyarország Észak-Alföldi Operatív Programhoz •


Projekt várható időtartama: 6-12 hónap 155


INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK (MINTAPROJEKT)

6.8.


1.1.1 Infrastruktúrafejlesztés


Hozzájárulás a befektetők térségbe történő bevonzásához a kistérség, illetve a települések közútfejlesztése révén

•

Hozzájárulás a foglalkoztathatóság feltételrendszerének megteremtéséhez települési bölcsőde létesítéssel


Közúti és vasúti infrastruktúra fejletlen

•

A kistérség legtöbb településén nincs bölcsőde

A program rövid leírása 1.

Felmérés

készítése

közúthálózatának

kistérség Költségnem minőségéről, és

rendszeréről,

majd

döntés

a

szinten

(bővítés,

!

legszükségesebbnek ítélt beavatkozásokról kistérségi

Projekt becsült költségvetése Minimum Maximum (e Ft) (e Ft)

a

"

#

o

aszfaltozás, Összesen nettó költség $

28.100

384.800

%

bekötőutak építése, stb.). Ezen kívül szüksé-


33.400

460.800

ges a helyi igények meghatározása is és a helyi szintű beavatkozás, amely már illeszkedik a kistérségi tervekbe is. A beruházáshoz pályázati források felkutatása és igénybevétele. 2. Felmérés a bölcsődei szolgáltatásra való igények tekintetében. Bölcsődeépítés települési szinten. Megtörténik a bölcsőde pedagógusok toborzása és képzése, amennyiben szükséges. Szintén szükséges a pályázati források felkutatása és igénybevétele. A bölcsődék rendelkezésre állása hozzájárul a foglalkoztathatóság feltételrendszerének megteremtéséhez. Lehetséges projektgazda: Kistérségi Társulás, helyi önkormányzat Kapcsolódás az Új Magyarország Észak-Alföldi Operatív Programhoz •

2.1 Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése

•

3.1 Munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése



SZAKTANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSA A HELYI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA (MINTAPROJEKT)

6.9.



Célja: A vállalkozások fenntartható gazdálkodásának elősegítése szaktanácsadás nyújtásával SWOT indokoltság: •


•


•


•


•

A családi gazdaságok ellehetetlenülése

•

A képzett, fiatal munkaerő elvándorlása (veszély)



Egy olyan szakértőkből álló apparátus felállítása, amely

térítésmentesen

ad

tanácsot

a

helyi

vállalkozások számára azok minden működési

területével kapcsolatosan. Felvilágosítást tudnak adni

továbbfejlődési

módjával, irányokkal

a

lehetséges

kapcsolatban.

$

nyújtásához

pályázati

források

igénybevétele lehetséges.

"

#

11.400

47.200

%

szolgáltatás

Összesen nettó költség

Ilyen

!

a lehetséges finanszírozási forrásokkal, a források igénybevételének

o

Összes költség

bruttó

13.200

55.200

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzat, civil szervezetek Kapcsolódás a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz •

3.3 Vállalkozások részére üzleti, információs és piacitanácsadás, szolgáltatás nyújtása

Kapcsolódás az Észak-Alföldi Operatív Programhoz •




6.10.

VÁLLALKOZÁSOK TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE (MINTAPROJEKT)



Célja: A helyi vállalkozások fenntartható gazdálkodásának elősegítése az alkalmazott technológiák modernizálásával SWOT indokoltság: •


•


•


•


•

A családi gazdaságok ellehetetlenülése

•


A program rövid leírása Tanácsadás

útján

eszközparkjuk

KKV-k

modernizálására

Projekt becsült költségvetése Minimum Maximum (e Ft) (e Ft)

ösztönzése Költségnem pályázati

forrásokból.

Például

egy

helyi

pékség

termékskálájának

bővítéséhez,

termékei

minőségének fejlesztéséhez, ezáltal beszállítói

erősítéséhez

beszerzése. A pékség piaci pozíciójának meg-

"

nagyban Összesen

hozzájárulhat egy új croissant sütő berendezés

!

pozíciójának

o

#

nettó

8.000

330.000

költség $

%


9.600

396.000

erősödése, a megrendelések növekedése pedig többlet munkaerő igényként is jelentkezik, ami hozzájárul a helyi foglalkoztatottság növeléséhez. Lehetséges projektgazda: helyi vállalkozások Kapcsolódás a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz •

2.1 Vállalkozások technológiai korszerűsítése


158


HATÁRON ÁTNYÚLÓ VÁLLALKOZÓI EGYÜTTMŰKÖDÉS KIALAKÍTÁSA (MINTAPROJEKT)

6.11.



Célja: A kistérségi és a román vállalkozói kör kapcsolatrendszerének erősítése az értékesítési és beszerzési piaci lehetőségek szélesítése érdekében


Határon átnyúló együttműködés, partnerség erősítése (lehetőség)

•

A határ-menti kapcsolatok és együttműködés alapjai megvannak (erősség)

•

Románia EU csatlakozását követően külföldi munkaerő beáramlásának lehetősége (veszély)



Kapcsolatfelvétel a kistérségi és a román vállalkozókkal,

vállalkozói

találkozók

szervezése,

együttműködési

lehetőségek

tartalmazza mind a kistérségi, mind a határ

!

kutatása, egy olyan a regisztrált vállalkozók számára elérhető adatbázis létrehozása, amely

#

"

o


13.600

51.200

%


15.840

60.000

közeli román vállalkozások nevét, tevékenységét és elérhetőségét ezzel is hozzájárulva az aktív piaci kapcsolatok kialakulásához, megerősödéséhez.

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzat, civil szervezetek, Kistérségi Társulás

Kapcsolódás a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz •

3.5.2 Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti, piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele


159


MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FENNTARTHATÓVÁ TÉTELE – BIOGAZDÁLKODÁS MEGHONOSÍTÁSA (MINTAPROJEKT)

6.12.


1.2.2 Mezőgazdasági foglalkoztatás

•

1.2.3 Turizmusfejlesztés

Célja: A mezőgazdasági termelés fenntarthatóvá tételével a mezőgazdaságból élők anyagi biztonságának megteremtése, illetve a mezőgazdaság eltartó képességének növelése SWOT indokoltság: •

Hagyományok és természeti adottságok az élelmiszer-alapanyag termelésre (erősség)

•

Fenntartható mezőgazdasági termelési formák fejlesztése (lehetőség)

•


•




Szaktanácsadás nyújtásával ösztönözni a gazdákat a környezettudatos gazdálkodás megteremtésére,

az energiatakarékos módszerek alkalmazására,

valamint a kistérségi adottságoknak leginkább

szaktanácsadás

kiterjed

a

!

megfelelő gazdálkodási formák meghonosítására. A

o

"

#

lehetséges Összesen

nettó

8.000

330.000

költség

$

finanszírozási források megszerzésének módjára is. Ilyen fenntartható gazdálkodási forma lehet pl.

%


9.600

396.000

a biogazdálkodásban történő tormatermesztés, amely egyben a falusi turizmus egyik fontos elemét is képezi. Lehetséges projektgazda: helyi gazdák Kapcsolódás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz •

Biogazdálkodás elterjesztése az érintett gazdák ilyen irányú képzésével

•

Szaktanácsadás rendszer kialakítása, amely a farmok beindításához szükséges mezőgazdasági, jogi, pénzügyi, Európai Uniós, CARPE, stb. szakismeretek közvetítését biztosítja



6.13.

ALTERNATÍV ENERGIAHORDOZÓK (MINTAPROJEKT)




az

arra

alkalmas

termőterületek

bevonása

az

alternatív

mezőgazdasági

energiahordozók termelésébe •

bioetanolt előállító üzem telepítése


A családi gazdaságok ellehetetlenülése (veszély)

•


•


A program rövid leírása Szaktanácsadás keretében szükséges ösztönözni a


gazdákat a jövedelmezőbb és egyben fenntartható gazdálkodási formák folytatása felé. Ilyen lehet a

bio-üzemanyag

előállításához

szükséges

alapanyagok termesztése (pl. repce). Amennyiben rendelkezésre Kistérségi

áll

helyben

Társulás,

az

illetve

alapanyag, a

közbenjárásának

"

#

helyi Összesen

nettó

30.000

300.000

költség

segítségével

megtörténik a munkahelyeket teremtő bioetanolt

%


előállító üzemek telepítése magánbefektetők által.

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzat, Kistérségi Társulás,


!

o

a $

önkormányzatok

4.1.8. A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése


161

36.000

360.000


6.14.

BEMUTATÓ GAZDASÁGOK LÉTREHOZÁSA (MINTAPROJEKT)


1.3 Mezőgazdasági foglalkoztatás

•

1.4 Turizmusfejlesztés

Célja: A kistérségben néhány olyan gazdálkodás létrehozása, amely alapul szolgál a fenntartható gazdálkodási formákkal kapcsolatos tudástranszfer megvalósításához.



•


•

Hagyományok és természeti adottságok az élelmiszer-alapanyag termelésre (erősség)

•


A program rövid leírása Olyan

minta

gazdaságok


létrehozása,

amelyek a kistérségi adottságokhoz igazodó

legjobb gyakorlatként adhatók tovább a

!

gazdák számára mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés fenntartható formáit

"

#

o

28.500

195.000

%

tekintve. Ezek a gazdaságok egyúttal turiszti-



34.200

213.600

kai funkciót is betöltenek, a vidéki élet demonstrálására. Szükséges a mintagazdaságok létesítéséhez kapcsolódó pályázati források felkutatása és igénybevétele.



1.1.1 Innovatív technológiák megismertetése bemutatóüzemi tájékozató programokkal

Észak-Alföldi Operatív Programhoz •




6.15.

TERMELŐI KÖZÖSSÉGEK LÉTREHOZÁSA (MINTAPROJEKT)



Célja: A kistérség mezőgazdasági terményei (pl. torma) értékesítésének elősegítése kistérségi összefogással, termelői, beszerzői, értékesítési közösségek létrehozásával


Kistérségi együttműködés fejlesztése, közös marketingpolitika kialakítása (lehetőség)

•

Forrásszerző képesség növelése, partnerségek, pályázati konzorciumok (lehetőség)

•


•


A program rövid leírása A mezőgazdasági végtermékek, alapanyagok


hatékony értékesítésének, illetve a termelési

tapasztalatok, új technológiák elterjesztésének elősegítése érdekében termelői, beszerzői, közösségek

értékesítési

figyelmét a termelőiközösségek előnyeire és

!

létrehozása.

Szaktanácsadás keretében felhívni a gazdák

"

#

o


4.800

28.000

%


5.520

32.640

motiválni őket az azokhoz való csatlakozásra.


Kapcsolódás a Vidékfejlesztési Stratégiai Tervhez •

1.13. Termelői csoportok támogatása az élelmiszer-minőségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén

•

1.15. Termelői csoportok létrehozásának támogatása


163


6.16.

SZOCIÁLIS OTTHONOK LÉTREHOZÁSA (MINTAPROJEKT)


1.2.4 Szociális intézmények fejlesztése

Célja: Munkalehetőség teremtése idősek otthonának és/vagy szociális otthon létrehozásával, amelynek célja fenntartható közegészségügyi és szociális támogatás nyújtása a társadalom perifériájára szorult csoportok, fogyatékosok, idősek számára. SWOT indokoltság: •

Szociális gazdaság fejlesztése (pl. házigondozás, idősek otthona, elmeszociális otthon) – lehetőség

•

Elégtelen kapacitás az idősek szakszerű gondozására



XXI. századnak megfelelő, a teljes értékű

fizikai-szellemi élethez szükséges intézmény működési feltételeinek kialakítása idősek és

!

fogyatékkal élők számára, illetve a napi étkeztetés feltételeinek megteremtése. Ehhez

"

#

o


162.000

374.400

%


szükséges a technológiai háttér kialakítása

194.400

446.400

(konyha), és a gondozó személyzet szakképzése. A projektet célszerű civil szervezet gondozásában megvalósítani, így kedvezőbb feltételek mellett vehető igénybe pályázati forrás a projekthez. Lehetséges projektgazda: civil szervezetek Kapcsolódás az Új Magyarország Társadalmi Megújulás Operatív Programhoz •

5.4

Szociális

szolgáltatások

minőségének

és

hozzáférhetőségének

szakemberek készségfejlesztése Kapcsolódás az Új Magyarország Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programhoz •

3.2.4 Bentlakásos intézmények modernizációja


164

javítása,


Források World Economic Outlook (2005) http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2006/01/pdf/c1.pdf Európai Uniós dokumentumok: Lisszaboni folyamat honlapja http://ec.europa.eu/growthandjobs/ Európai Tanács lisszaboni ülését követő Elnökségi Konklúziók http://www.consilium.europa.eu/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/en/ec/00100-r1.en0.htm Európai Foglalkoztatási Stratégia honlapja http://ec.europa.eu/employment_social/employment_strategy/index_en.htm Országos és regionális fejlesztési dokumentumok: Új Magyarország Fejlesztési Terv. Foglalkoztatás és Növekedés 2007-2013 http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&p=umfttartalom Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért 2005-2008 http://www.3sz.hu/pm/unios_dok/nap_lisszabon_hu.pdf Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia http://www.fvm.hu Észak-alföldi régió Stratégiai Programja 2007-2013 http://www.eszakalfold.hu Települési információk Települések honlapjai (Hosszúpályi, Létavértes, Derecske, Bagamér, illetve Wikipédia hu.wikipedia.org és Vendégváró www.vendegvaro.hu) Interjú Berényi András polgármester úrral 2006. június 20. Kardos Aranka: Könyvtárhasználati szokások Hosszúpályi községi könyvtárában http://dspace.lib.unideb.hu:8080/dspace/bitstream/2437/282/1/szakdolgozat_720.pdf Jogszabályok: 1076/2004 Korm. határozat 2198/2003. Korm. határozat 64/2004. Korm. rendelet

165


Statisztikai adatok: EUROSTAT http://ec.europa.eu/eurostat/ Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ http://www.hajdummk.hu Központi Statisztikai Hivatal - Munkaerő-piaci jellemzők a 2005/IV. negyedévben http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/munkero/munkero054.pdf Központi Statisztikai Hivatal http://www.ksh.hu Magyarországi Munkaerőpiac 2005 Foglalkoztatási Hivatal és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kiadványa A Nemzetközi Valutaalap jelentése: World Economic http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2006/01/pdf/c1.pdf Wikipedia (http://hu.wikipedia.org) Derecske-Létavértesi kistérség – Kistérségi helyzetkép (2006. január)

166

Outlook

(2005)


Táblázatjegyzék 1. táblázat

Az Európai Unió általános jellemzői

11

2. táblázat

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések és iránymutatások –

18

Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram 3. táblázat

Magyarország általános jellemzői

21

4. táblázat

Magyarország munkaerő-piaci adatai 2000-2005

21

5. táblázat

Foglalkoztatási ráta célkitűzései (%)

24

6. táblázat

Aktivitási ráta célkitűzései

25

7. táblázat

Nők és idősebbek foglalkoztatási rátájának célkitűzései

25

8. táblázat

Képzésben résztvevők aránya

26

9. táblázat

Iskolázottság és lemorzsolódás

26

10. táblázat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai

29

11. táblázat

Észak-alföldi régió általános jellemző (2005)

31

12. táblázat

Az Észak-alföldi ROP forrásallokációja

42

13. táblázat

A kistérség kommunális infrastruktúrával való ellátottsága (%)

52

14. táblázat

Regisztrált vállalkozások száma és megoszlása településenként (2005)

55

15. táblázat

Szántó, gyümölcsös hektáronkénti AK értéke 2000 évben

58

16. táblázat

A kistérség településeinek közigazgatási területe, lakónépessége és

60

népsűrűsége (2005) 17. táblázat

Kistérségi lakosságszám változásának okai (2005)

63

18. táblázat

FEOR kategóriák

70

19. táblázat

Leggyakoribb FEOR kategóriák a kistérségben

70

20. táblázat

Leggyakoribb FEOR kategóriák településenként

71

21. táblázat

Regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettségük szerint

75

(2005) 22. táblázat

Regisztrált munkanélküliek megoszlása életkoruk szerint (2005)

76

23. táblázat

A roma népesség aránya a 2001-es népszámlálás adatai alapján

77

24. táblázat

Pályakezdő munkanélküliek 2005-ben

78

25. táblázat

A megváltozott munkaképességűek száma 2005-ben

80

26. táblázat

Számítógéppel és internettel való ellátottság a kistérség közoktatási

84

intézményeiben (2005)

167


27. táblázat

Közoktatási és feladatkezelési intézmények főbb adatai (2005)

86

28. táblázat

Kistérség szociális intézményei

87

29. táblázat

Gyermekjóléti szolgáltatások

87

30. táblázat

Kistérség egészségügyi és szociális ellátottságára vonatkozó főbb adatok

88

(2005) 31. táblázat

Stratégia célrendszere

101

32. táblázat

Az intézkedésekkel érintett célcsoportok

127

1. táblázat

Az Európai Unió általános jellemzői

11

2. táblázat

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések és iránymutatások –

18

Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram 3. táblázat

Magyarország általános jellemzői

21

Ábrajegyzék 1. ábra

Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon

9

(2001-2005) 2. ábra

Foglalkoztatási

ráta

(15-64)

a

világ

vezető

gazdaságaiban

és

10

Magyarországon (2001-2005) 3. ábra

Gazdasági aktivitás Magyarországon (fő) (2005)

22

4. ábra

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó és stratégiai céljai

28

5. ábra

Foglalkoztatási ráta régiók szerint (2000-2005)

33

6. ábra

Vezetékes gázt használó háztartások aránya

51

7. ábra

Ezer lakosra jutó kábeltelevíziós bekötések

53

8. ábra

Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása (2005)

57

9. ábra

Ezer lakosra jutó vendégéjszakák száma

59

10. ábra

A lakó népesség számának változása 1870 és 2005 között

61

11. ábra

A lakónépesség számának változása az 1995-2004 között (%)

62

12. ábra

Az adófizetők aránya a teljes lakónépességhez viszonyítva (%)

65

13. ábra

Nemzetgazdasági ág szerinti foglalkoztatottak az összes foglalkoztatott

68

százalékában

168


Térképjegyzék 1. térkép

A 25 tagú Európai Unió és a tagjelölt államok (2006)

11

2. térkép

Magyarország tervezési statisztikai NUTS 2 besorolású régiói

31

3. térkép

A Derecske-Létavértesi kistérség földrajzi elhelyezkedése

47

4. térkép

A Derecske-Létavértesi kistérség településszerkezete

48

5. térkép

A tervezett gyorsforgalmi úthálózat

50

6. térkép

Ezer főre jutó működő vállalkozások száma a kistérségben (2005)

54

7. térkép

Egy adófizetőre jutó éves jövedelem alakulása a kistérségben (2004)

66

8. térkép

Hajdú-Bihar megye munkaerő-piaci zónái

67

9. térkép

Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korú népességben (2005)

73

10. térkép

10 évesnél idősebb népességből általános iskola első évfolyamát sem végzettek aránya (2005)

11. térkép

81

18 évesnél idősebb népességből középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya (2005)

82

169


I. Függelék Foglalkoztatás-politikai intézményrendszer Magyarországon

Szociális és Munkaügyi Minisztérium A foglalkoztatáspolitika és munkaügy elsődleges irányítója. Legfontosabb feladatait az alábbi törvények határozzák meg7: -

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,

-

a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény,

-

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,

-

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,

-

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény,

-

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,

-

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény,

-

a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény,

-

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,

-

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény,

-

a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény,

-

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,

-

a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,

-

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény,

-

a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény,

-

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,

7

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13295

170


-

a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1982. évi 10. törvényerejű rendelet,

-

a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény,

-

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény,

-

a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény,

-

a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény,

-

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,

-

a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény,

-

a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény,

-

az Országgyűlés és a Kormány európai ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. Törvény

Elérhetőség: 1054 Budapest, Akadémia u. 3., tel: (1) 475-5700, web: www.szmm.gov.hu Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ)8 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalból, 7 regionális munkaügyi központból, a hozzájuk tartozó 23 regionális kirendeltségből áll. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a szervezet szakmai munkájának, informatikai fejlesztésének irányítását végzi. A regionális munkaügyi központok és kirendeltségeik feladatkörébe tartozik többek között -

a munkanélküli ellátások megállapítása és számfejtése,

-

a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése, valamint

-

a munkaközvetítés és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások kiajánlása.

A kistérség a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ közös jogutódjaként 2007. január 1-től megalakult Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Debreceni Regionális Kirendeltségéhez tartozik. Feladataik: A munkahelykeresés, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutás, továbbá a munkahely megtartását elősegítő szolgáltatások, illetve támogatások nyújtása, a foglalkoztatás elősegítése a

8

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_AFSZ_KOZOS_Szervezetunk

171


munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében megalkotott

többször

módosított

1991.

évi

IV.

törvényben

meghatározott

célok

megvalósítása. A kistérség településéei a következő kirendeltségekhez tartoznak: o Debreceni Kirendeltség – Illetékességi területe: Debrecen, Hajdúsámson, Mikepércs, Nyíradony, Sáránd, Derecske, Konyár, Tépe (4025 Debrecen, Erzsébet u. 25., 52/ 516-100, Fax: 52/ 413-228) o Létavértesi Kirendeltség – Illetékességi területe: Bagamér, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Létavértes, Monostorpályi, Álmosd (4281. Létavértes, Árpád tér 8., 52/ 585-313, Fax: 52/ 585-313)

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal hatáskörét a 291/2006. (XII.23.) kormányrendelet szabályozza. Ennek alapján „A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló, foglalkoztatáspolitikai,

munkaügyi,

külön

jogszabályban

meghatározott

szociális,

gyermekjóléti és gyermekvédelmi, ifjúsági, valamint rehabilitációs, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatos, továbbá a társadalmi párbeszéd működtetésével összefüggő feladatokat ellátó központi hivatal, jogi személy, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv (székhelye: Budapest),”

Munkaerő-fejlesztő és képző központok A regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok fő tevékenysége a felnőttképzés, amely a régió munkaerőpiaca által megfogalmazott igények szerint a munkakör ellátására alkalmas szakmai tudás megszerzését, a gazdaság struktúraváltásainak mentén megjelenő beruházók számára az emberi erőforrás fejlesztését, illetve az EU normáin alapuló képzést biztosítja. (Térségi szervezete: Debreceni Regionális Képző Központ, 4034 Debrecen, Vámospércsi út 84., telefonszám: (52) 448 866, web: www.drmkk.hu) Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA)9 A Kormány által 1992. június 30-án alapított Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 1997. január 1-je óta közalapítványként tölti be szerepét a munkanélküliség enyhítését, a foglalkoztatás bővítését szolgáló intézményrendszerben.

9

http://www.ofa.hu/

172


Fő feladatait az Alapító Okirat rögzíti, amellyel összhangban tevékenysége a következő területekre irányul: -

A munkaerőpiac nem állami szerveződéseinek támogatása.

-

Munkaügyi tárgyú kutatások koordinálása.

-

A szociális partnerek munkaügyi érdekegyeztetésének támogatása.

-

Az állam tagsági jogainak gyakorlása a célszervezetekben.

-

Részvétel az EQUAL közösségi kezdeményezés hazai megvalósításában.

-

Közreműködés a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által indított központi munkapiaci program végrehajtásában, ennek keretében elsősorban a foglalkozási rehabilitáció, a rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő munkapiaci program végrehajtásában.

A Közalapítvány mindezek mellett tevékenységével az Euroatlanti integrációhoz is hozzájárul. 2005. óta új feladata, hogy a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) megvalósításában is részt vesz. Elérhetőség: OFA Programiroda, 1037 Budapest, Bokor u. 9-11., tel: (1) 555 2900 Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA)10 Az ESZA 2000. októberében jött létre az Oktatási Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, és a Gazdasági Minisztérium kezdeményezésére. 2002 júniusa óta az ESZA Kht. tulajdonosa 76%-ban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (majd Szociális és Munkaügyi Minisztérium), 24%-ban pedig az Oktatási Minisztérium. Alapításának célja egy olyan intézményi struktúra létrehozása volt, amely egyrészről képes ellátni az ESZA típusú Phare programok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, másrészről fontos szereplőként működik közre az Európai Szociális Alap fogadására történő nemzeti felkészülésben. Ez az alap hivatott szolgálni a humán erőforrás fejlesztését és a foglalkoztatási problémák kezelését. Az ESZA keretében megvalósuló programokat az alábbi négy prioritást élvező kérdéskörben hajtják végre: -

aktív munkaerő-piaci politikák alkalmazása,

-

a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítése,

-

az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása,

-

az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése.

Elérhetőség: ESZA Kht. 1146 Budapest, Hermina út 17, tel: (1)471 7676 10

http://www.esf.hu/iroda/bemutatkozas.asp

173


Országos Érdekegyeztető Tanács OÉT11

AZ OÉT a munkavállalók, munkáltatók és a kormány makroszintű tripartit (háromoldalú) egyeztető fóruma. A fórum tevékenysége kiterjed a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskörre, beleértve a jövedelemelosztással összefüggő alapvető gazdaságpolitikai kérdéseket is.

Az országos érdekegyeztetés Magyarországon több mint 15 éve működik (az első Országos Érdekegyeztető Tanács 1988 decemberében alakult). Az 1990. évben életre hívott és kibővített létszámú Érdekegyeztető Tanács tárgyalások útján folyamatosan feltárta és egyeztette az állam, a munkáltatók és a munkavállalók sajátos érdekeit, így jelentős szerepet töltött be abban, hogy a gazdasági és társadalmi átalakulások Magyarországon jelentősebb konfliktusok nélkül történtek meg.

A 2002. júliusában megújított Országos Érdekegyeztető Tanács intézményes keretet biztosít a Kormány és a szociális partnerek (munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervezetei) közötti folyamatos párbeszédre. Biztosítja a gazdasági és munkaügyi kérdések tárgyalások útján történő megtárgyalását, a szociális partnerek és a kormány érdekeit egyeztető megállapodások létrejöttét. Ennek érdekében az OÉT - féléves munkaprogramja alapján, átlagban havonkénti ütemezéssel - rendszeresen napirendre tűzi a munka világával összefüggő aktuálisan jelentkező feladatokat.

Az egyeztető fórum keretei között a kormány és a szociális partnerek tárgyalásokat folytatnak és országos megállapodásokat kötnek munkaügyi kérdésekről. Konzultálnak a gazdasági, szociális és foglalkoztatáspolitikai törvénytervezetekről és egyéb jogszabálytervezetekről, illetve az ezeket megalapozó szakmai koncepciókról. Véleményt cserélnek azokról az országos gazdasági és társadalmi kérdésekről, amelyeket a munka világának szereplői számára meghatározó fontosságúak. Elérhetőség: OÉT 1054 Budapest, Alkotmány u. 3., tel: (1) 472 8289

11

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16243&articleID=30408&ctag=articlelist&iid=1

174


Érdekképviseleti szervek12

A foglalkoztatás növelése, illetve az elbocsátások megelőzése érdekében munkavállalói érdekképviseleti szervek, szervezetek működnek. Ezek közül a legismertebbek a(z ágazati) szakszervezetek, illetve munkavállalói szövetségek. Mellettük fontos szerepet lát el a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége is (MGYOSZ), mely a Magyar Munkaadói Szövetség és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége egyesülésével jött létre 1998. július 23-án. Az MGYOSZ országos gazdasági, munkaadói szövetség, amelynek célja olyan érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenység ellátása, mely a gazdasági és munkaadói érdekek megvalósulását segíti és megteremti a Magyarországon működő tőke képviseletét is. A szövetség önkéntes társulással szerveződik. Az MGYOSZ meghatározó szereplője a tripartit érdekegyeztetésnek. Elérhetőség: MGYOSZ 1055 Budapest, Kossuth tér 6-8., tel: (1) 474 2041

12

http://www.mgyosz.hu/progr/pr.php

175


II. Függelék - Interjújegyzék

Név

Beosztás

Helyszín

Nagy Zoltán

Projektmenedzser

Létavértes

Szatmári Ildikó

Kistérségi társulás

Sáránd

Szabó László

Helyi roma vezető

Létavértes

Vezető Jámbor Attila

(Derecske és térsége

Derecske

Vidékfejlesztési Kht.) Markovics Miklós

-

Bagamér

Mócsán Tiborné

Teleház vezető

Hajdúbagos

Nagy Józsefné

polgármester (Sáránd)

Berényi András

Szabó Lajos Dr. Nédics István

2005. december 14. szerda 8 óra 2005. december 14. szerda 12 óra 2005 december 15. Csütörtök 9 óra 2005 december 15. Csütörtök 13 óra 2005 december 15. Csütörtök 15 óra 2005 december 16. Péntek 9 óra

polgármester (Hosszúpályi)

Hosszúpályi

2006. július 20.

polgármester

polgármesteri hivatal

csütörtök 14 óra

(Hajdubagoos) polgármester (Konyár) Erdőspusztai Kistérségi

Mócsán Tiborné Zsóka

Időpont

Humánfejlesztő

Hajdúbagosi Teleház

Egyesület vezetője Menyhárt Dánielné

polgármester (Kokad)

Tapolcai Zoltán

osztályvezető

Nagy Zoltán

projektmenedzser

Remete Sándor

Pályázati referens

2006. augusztus 29. kedd 16 óra

Kokad község

2006. augusztus 30.

polgármesteri hivatala

szerda 16 óra

Hajdú-Bihar Megyei

2006. szeptember 21.

Munkaügyi Központ

Csütörtök 10 óra

Debrecen

2006. szeptember 21. Csütörtök 11 óra

Bagamér község

2006. október 17. kedd


9 óra

176


iskolaigazgató Markovits Mátyás

az Érmellék Kistérségi

Bagamér

Kht. vezetője Deszkál Tamás

pályázati referens

Farkas Pál

polgármester (Álmosd)

Menyhárt Károly

Zsírosné Pongor Magdolna

Menyhárt Dániel

Menyhárt Dánielné

Mikepércs

(Létavértes) az Érmelléki Iskolaszövetség


csütörtök 15 óra

Létavértes város



10 óra

vezetője Cégvezető (Kokad 2000 Kft) Polgármester (Kokad)

képviselő

CKÖ vezető (Létavértes)

(Léta COOP)

Pántya György

Fekete Miklós

Buzgó Sándor

Vizelli Károly

szerda 13 óra

polgármester

Cégvezető

Vágó András

2006. október 18

2006. október 18.

Kokad

Kokad

Létavértes

Létavértes Vásárhelyi József

11 óra

Álmosd község

GAMESZ vezető, Szima Sándor


Polgármester (Monostorpályi) Mezőgazdasági termelő Önkormányzati munkatárs Cégvezető (Alex-autó Kft.) Cégvezető (Charlie hűtő Bt.)

Létavértes

Létavértes

Monostorpályi

Létavértes

Létavértes

Létavértes

Létavértes

177

2007. január 10. szerda 8 óra 2007. január 10. szerda 9 óra 2007. január 10. szerda 11 óra 2007. január 10. szerda 12 óra 2007. január 10. szerda 13 óra 2007. január 10. szerda 14 óra 2007. január 10. szerda 15 óra 2007. január 10. szerda 16 óra 2007. január 10. szerda 17 óra 2007. január 10. szerda 18 óra


III.

Függelék A stratégia elkészítésénél használt fontosabb statisztikai fogalmak

AKTÍV KERESŐ Az aktív keresők olyan foglalkoztatottak, akik közé nem számolják a nyugdíj, gyes, gyed, gyet mellett dolgozókat, és a nappali tagozatos tanulmányok mellett dolgozó, a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesítő, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott személyeket is csak akkor, ha bevonulásuk, illetve büntetés-végrehajtási intézetbe kerülésük előtt dolgoztak.

ELTARTOTT Eltartottak azok a személyek, akik nem tartoznak az előbbiekben felsorolt kategóriák egyikébe sem, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Ilyenek például -

a 15 éven aluli nem tanuló gyermekek;

-

a kereső tevékenységet nem folytató, inaktív keresőnek nem minősülő nappali tagozaton tanulók (mindazok, akik az iskolarendszerbe tartozó alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmények valamelyikének nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat, függetlenül attól, hogy részesülnek-e ösztöndíjban vagy – mint szakmunkástanulók – szakmunkásbérezésben);

-

az egyéb eltartottak (a 15 éves és idősebb, nappali tagozaton nem tanuló eltartottak, mint pl. a háztartásbeliek).

FOGLALKOZTATOTT Foglalkoztatottnak minősül minden 15 éves és idősebb személy, aki az eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától (pl. betegség miatti távollét vagy fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság miatt) csak átmenetileg volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít annak jogi kereteitől függetlenül minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet vagy természetbeni juttatást biztosít. Ennek megfelelően foglalkoztatottak mindazok, akik munkaviszonyban, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, bírói, ügyészi szolgálati viszonyban,

178


munkavégzési kötelezettséggel járó tagsági viszonyban állnak bármely munkáltatóval, illetve munkaszerződéssel, vállalkozói engedéllyel rendelkeznek. Idetartozik a háztartáshoz tartozó gazdaságban vagy vállalkozásban, segítő családtagként végzett rendszeres tevékenység, az alkalmi munka, illetve a közhasznú munkában való részvétel is. A foglalkoztatottak közé tartoznak a sorkatonai vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesítők, a nyugdíj, gyed, gyes, gyet mellett dolgozók, továbbá – amennyiben az intézetben dolgoznak – a büntetésvégrehajtási intézetben fogva tartottak is. Foglalkoztatottnak számítanak a 15 éves és idősebb nappali tagozatos tanulók is abban az esetben, ha az eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órát dolgoztak.

A foglalkoztatottakon belül megkülönböztetjük -

az aktív keresők,

-

a gyermekgondozási ellátás mellett dolgozók és

-

a nyugdíj, járadék mellett dolgozók csoportját.

A gyed, gyes, gyet, illetőleg saját vagy hozzátartozói nyugdíj, járadék mellett dolgozók értelemszerűen sorolódnak a megfelelő kategóriába. Azok a foglalkoztatottak, akik nem nyugdíjasként, illetve nem gyermekgondozás címén járó, vagy más, járadékszerű ellátás mellett folytatnak kereső tevékenységet, az aktív keresők között szerepelnek.

GAZDASÁGILAG AKTÍV NÉPESSÉG A gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottakból és a munkanélküliekből tevődik össze.

GAZDASÁGILAG NEM AKTÍV NÉPESSÉG A gazdaságilag nem aktív népesség inaktív keresőkből és eltartottakból áll.

INAKTÍV KERESŐ Inaktív keresők azok a személyek, akik a felvétel eszmei időpontjában kereső tevékenységet nem folytattak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeztek, így -

a saját jogú nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, járadékban részesülők,

-

a hozzátartozói jogon folyósított nyugdíjban vagy egyéb ellátásban részesülők,

-

a gyermekgondozás (nevelés) címen ellátásban részesülők,

-

a munkanélküli-ellátásban részesülők, akik nem minősülnek munkanélkülinek (pl. nem keresnek munkát), 179


-

a vagyonukból vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelemből élők (pl. földjük, nyaralójuk, lakásuk bérbeadásából, bankbetétjük kamataiból, albérlő tartásából élnek).

MUNKANÉLKÜLI Munkanélküli az a személy, aki -

az eszmei időpontot megelőző héten nem dolgozott,

-

az eszmei időpontot megelőző négy hét folyamán aktívan munkát keresett (állás után érdeklődött a Munkaügyi Központnál, munkaközvetítő irodánál vagy magánmunkaközvetítőnél, személyesen vagy írásban megkeresett valamilyen munkáltatót, munkavállalás céljából hirdetést adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött munkaalkalom iránt vagy vállalkozás indítását intézte), valamint

-

úgy nyilatkozott, hogy azonnal, vagy legfeljebb két héten belül munkába tudna állni.

-

aki pedig úgy nyilatkozott, hogy csak két héten túl tud munkába állni az az egyéb munkát kereső kategóriába tartozik,

Passzív munkanélküli az a 15 éves és idősebb személy, aki azért nem keresett aktívan munkát, mert úgy gondolta, hogy már nem talál számára megfelelő munkát.

A munkanélküli minősítésnek nem feltétele a munkanélküli-ellátásban (pl. munkanélkülijáradék) való részesülés.

MUNKÁT KERESŐ Munkát kereső az a 15 éves és idősebb személy, aki -

az eszmei időpontot megelőző héten nem dolgozott,

-

az eszmei időpontot megelőző négy hét folyamán aktívan munkát keresett (állás után érdeklődött a Munkaügyi Központnál, munkaközvetítő irodánál vagy magánmunkaközvetítőnél, személyesen vagy írásban megkeresett valamilyen munkáltatót, munkavállalás céljából hirdetést adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött munkaalkalom iránt vagy vállalkozás indítását intézte).

180


NÉPSZAPORODÁS Tényleges szaporodás, illetve fogyás: az adott területen két egymást követő népszámlálásnál kimutatott népességszám különbözete.

Természetes szaporodás, illetve fogyás: az adott területen az élve születések és a halálozások egyenlege.

Vándorlási különbözet a tényleges és a természetes szaporodás, illetve fogyás különbözete.

Az átlagos évenkénti szaporodás, illetve fogyás számítása azon hipotézisen alapul, hogy a népesség két népszámlálási időpont között mértani haladvány szerint növekszik vagy csökken, vagyis a változási arány állandó.

ÖREGSÉGI INDEX Öregségi index a 0-14 évesek és a 60 év fölöttiek aránya

PÁLYAKEZDŐ ÁLLÁSKERESŐ A 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, a munkaügyi központ által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít,

181

37) november 30

Recommend Documents