Gyöngyös, 2016. november 30.
ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS
INTÉZMÉNYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA rezümé kötet Gyöngyös, 2016. november 30.
2
ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS
EKE Egyetemi Tudományos Diákköri Bizottság, Gyöngyösi Károly Róbert Campus Tamus Antalné Dr. PhD, főiskolai tanár, professor e. EKE GTK TDK Bizottság, Gyöngyösi Károly Róbert Campus Szabóné dr. Benedek Andrea PhD, adjunktus EKE AVK TDK Bizottság, Gyöngyösi Károly Róbert Campus Elnök: Dr. Koncz Gábor PhD, főiskolai docens Tagok: Ambrus Andrea, adjunktus Dr. Tury Rita PhD, adjunktus Breznyik Benjamin, hallgató
Felelős kiadó: Dr. habil Bujdosó Zoltán, a Gyöngyösi Károly Róbert Campus főigazgatója Kiadó: Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, kiadva 40 példányban
3
A RENDEZVÉNY TÁMOGATÓI
4
TARTALOMJEGYZÉK
A Tudományos Diákköri Konferencia programja ...................................................................... 7 Agrártudományi szekció ................................................................................................... 9 Közgazdaságtudományi szekció ..................................................................................... 17 Szerzők jegyzéke ...................................................................................................................... 23
5
6
A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA PROGRAMJA 2016. november 30.
14:00
Megnyitó
14:30
Szekcióülések
A épület 2.206. terem Dr. habil Bujdosó Zoltán, Campus főigazgató Tamus Antalné Dr.
AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (2.206) Elnök: Tagok:
Titkár:
Dr. Baranyai Zsolt, egyetemi docens MET Dr. Szűcs Antónia – adjunktus EKE GYKRC Dr. Láposi Réka – főiskolai docens EKE GYKRC Dr. Herczeg Béla – főiskolai tanár EKE GYKRC Breznyik Benjamin – hallgató EKE GYKRC Hoboli László
KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (2.207) Elnök: Tagok:
Titkár:
Dr. Szabóné dr. Széles Zsuzsanna, egyetemi docens NYME Dr. Novák Tamás, egyetemi docens EKE GYKRC Dr. Tégla Zsolt, egyetemi docens EKE GYKRC Dr. Erdélyi Tamás, főiskolai docens EKE GYKRC Unghváry Tamás, hallgató EKE GYKRC Bárdi-Szeberényi Rita Eredményhirdetés, A épület, K szint (2.206)
7
8
AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ 2.206 Terem Elnök: Tagok:
Titkár:
Dr. Baranyai Zsolt, egyetemi docens MET Dr. Herczeg Béla – főiskolai tanár EKE GYKRC Dr. Láposi Réka – főiskolai docens EKE GYKRC Dr. Szűcs Antónia – adjunktus EKE GYKRC Breznyik Benjamin – hallgató EKE GYKRC Hoboli László hallgató
A szekció résztvevői: Gubacsi Franciska A gazdaságfejlesztés új irányai Recsk nagyközségben Témavezető: Dr. Koncz Gábor, főiskolai docens Kovács Bernadett Katalin A Gyöngyösi Kistérség város-vidék kapcsolatrendszerének elemzése Témavezető: Dr. Koncz Gábor, főiskolai docens Potlesák Csilla Közszolgáltatás vidéken Témavezető: Dr. Nagyné Dr. Demeter Dóra, egyetemi docens Szabó Erika Csiperkegomba termesztés a Járvás gazdaságban Témavezető: Dr. Kaprinyák Tünde, adjunktus Tóth Sándor Az eredetvédelem és a borvásárlás összefüggéseinek vizsgálata Témavezető: Csernák József, tanársegéd; Dr. Zsófi Zsolt egyetemi docens
9
10
GUBACSI FRANCISKA II. évfolyam Vidékfejlesztési agrármérnök (Msc) ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, AVK Témavezető: Dr. Koncz Gábor főiskolai docens Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, AVK
A gazdaságfejlesztés új irányai Recsk nagyközségben Problémafelvetés Recsk település neve tradicionálisan összeforrt a bányászattal, iparral. A kitermelőipar fejlesztése továbbra is jelentős, azonban igen bizonytalan az előretörés a nagyközség életében. Kutatási célkitűzés Új gazdaságfejlesztési irányok és lehetőségek feltárására törekszem. Foglalkozom a fejlődést befolyásoló tényezőkkel és irányokat határozok meg a jövőre vonatkoztatva. Kutatási kérdés(ek) Tudományos dolgozatom fő kérdésköre, hogy milyen új gazdaságfejlesztési irányok felé mozdulhat el a település. Kutatási kérdéskört alkotott a turizmus és ipar területe. Hipotézis(ek) Az ércbánya megnyitása nem jelent potenciális lehetőséget Recsk életében. A nagyközségnek a szomszédos településekhez képest másabb fejlesztési koncepciókkal kell dolgoznia. Anyag és módszer Az egykori mátrai bányásztelepülés a heves megyei Pétervásárai járásban található. Recsk helyzetének értékelésére összetett elemzői vizsgálatot folytattam (széleskörű kérdőíves vizsgálat, számítások, terepszemlék, szakértői tanulmányok áttekintése stb.), ezen kívül munkámhoz adatelemzés (kereszttábla-, varianciaanalízis, faktor- és klaszterelemzés) is kapcsolódik, amelyet IBM SPSS Statistics 20 programmal vizsgáltam. Kutatási eredmények Recsk nagyközség speciális helyzete jól kirajzolódott. Negatív társadalmi és gazdasági mutatókkal rendelkezik, mégis megjelenik a mikrotérségi szerepkör. A településről alkotott korábbi negatív vélemény nem emelkedik ki az eredményekből. A gazdaságfejlesztés lakossági támogatottsága leginkább az ipar és turizmus felé irányult. Következtetések, javaslatok A településnek szélesíteni kell a partneri együttműködéseit. Az idegenforgalom fellendítése lehet a fejlődés egyik útja. A szolgáltatói-kereskedelmi szektor bővítése erősítheti a település helyzetét. A gazdaság területén a középméretű, kiegészítő tevékenységekre épülő és melléktermékekkel foglalkozó vállalkozások lehetnek meghatározóak.
11
KOVÁCS BERNADETT KATALIN IV. évfolyam Vidékfejlesztési agrármérnök (BSc) ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, AVK Témavezető: Dr. Koncz Gábor főiskolai docens Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, AVK A Gyöngyösi kistérség város- vidék kapcsolatrendszerének elemzése Problémafelvetés A Gyöngyösi kistérség az Észak- magyarországi régióban helyezkedik el Heves megyében. A Gyöngyösi kistérség központja Gyöngyös. Témaválasztásomnál fontosnak gondoltam, hogy az aktuális és szerteágazó legyen, ennek teljes mértékben megfelel a város és vidék kapcsolatrendszerének vizsgálata. Kutatási célkitűzés Gyöngyös és a kistérség többi települése közötti kapcsolatokat tárom fel a dolgozatomban. Fontos kutatási célkitűzésem volt számomra feltárni a meglévő kapcsolatok erősségeit és gyengeségeit, mivel a probléma feltárásával azokra megoldást is lehet találni. Kutatási kérdések A dolgozatom kérdésköre felöleli Gyöngyös város kistérség központként betöltött szerepének és a kistérség jelenlegi kapcsolatrendszerének vizsgálatát. Ez mellett vizsgálom, hogy mit tud nyújtani a vidék a városnak és a város a vidékének. Anyag és módszer Primer és szekunder kutatásokat is végeztem. Interjú alanyaim voltak: Hiesz György Gyöngyös város jelenlegi polgármestere és egyben a Kistérségi Társulás elnöke, illetve Maka Piroska, aki a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ igazgatóasszonya. Ez mellett felvettem a kapcsolatot, a gyöngyösi Bugát Pál korház koordinációs asszisztensével is. Az adatbázisokat Microsoft Excelben vizsgáltam és végeztem gravitációs-index és koncentrációs-index számításokat. Hipotézisek A kutatás előtt több hipotézist állítottam fel, a vizsgálat során nagyobb részük alátámasztást nyert: A Gyöngyösi kistérségben a szolgáltatások Gyöngyös városában koncentrálódnak. Hatvan közelsége miatt erős térségi versenytársa Gyöngyösnek. Gyöngyös szuburbanizácós területe túlnyúlik a kistérsége határain. A Gyöngyösi kistérség keleti és déli településeivel gyengébb Gyöngyös város kapcsolata. Kutatási eredmények Egy hipotézisemet elvetettem a vizsgálat alapján: A Gyöngyöstől való távolság segíti a szolgáltatások megjelenését a kistérség településein. Továbbá a gyöngyösi Bugát Pál Korház adatainak elemzése során világossá vált számomra hogy nem csak a Gyöngyösi kistérség településeiről veszik igénybe a betegek a szakrendeléseket. Következtetések, javaslatok A kistérségi együttműködés szerintem a jövőben is releváns. Javaslom a kistérségi kapcsolatrendszert erősíteni és kiterjeszteni a kistérségen kívüli településekre is. Egy jól működő kistérség kerül bemutatásra, melyben sok fejlesztési lehetőség van.
12
POTLESÁK CSILLA II. évfolyam Vidékfejlesztési agrármérnök (MSc) ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, AVK Témavezető: Dr. Nagyné Dr. Demeter Dóra egyetemi docens Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, AVK Közszolgáltatás vidéken Problémafelvetés: Témaválasztásom időszerűségét az új közigazgatási rendszer, a járások kialakulása adja. 2013-ban megalakultak a járások, majd ezt követően 2014-ben elindították a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáinak az úgynevezett kormányablakoknak a kiépítését országszerte. Kutatási célkitűzés Dolgozatom célja, hogy a felmerült hipotézisekre keressem a választ. Kutatési kérdés Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy milyen helybentartó hatása lehet a közszolgáltatásoknak, valamint, hogy milyen ügyeket lehet elintézni egy helyen, és miben változott a közszolgáltatás. Hipotézisek H1: A médiában, írott sajtóban az elmúlt pár évben nagyon sok szó esett a kormányablakokról, viszont a tapasztalat szerint a lakosság azon rétege aki nem mélyül el a témában az nem tudja pontosan, hogy miért is alakultak ki, mi a célja, illetve milyen ügyeket lehet itt elintézni. H2: Továbbá a különböző szlogenek hátterére voltam kíváncsi, hogy a hétköznapokban valóban abban részesülnek az emberek, amit ígérnek, mint például: Gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb; Számtalan ügyet egy helyen; Ügyintézés a lehető leggyorsabban. Anyag és módszer Primer kutatáson keresztül felmérést végeztem három településen (Jászberényben, Jászapátin és Gyöngyösön) kérdőíves formában, illetve mélyinterjút készítettem. Kutatási eredmények Dolgozatom első részében, egy történelmi áttekintéssel bemutatom a járási közigazgatási rendszert. A jelenlegi járási rendszernél részletesen taglalom, hogy milyen célból alakultak ki újra a járások, a járási hivatalok felépítését és működését, illetve ismertetem a kormányablakokat. A kormányablakok kapcsán bemutatom a fő feladataikat, kialakításuk célját, valamint az intézhető ügyek számát, jellegét, majd ezeket ábrákkal is szemléltetem. Továbbá, a kormány 2020-ig dolgozta ki a közigazgatás-és közszolgáltatás-fejlesztési stratégiáját, így e kapcsán bemutatom, hogy még mit tartogat számunkra a jövő. Következtetések, javaslatok Vidékfejlesztés szempontjából a kormányablakoknak helyben tartó hatása is van. Hiszen ha egy településen fejlett az infrastruktúra, valamint a közszolgáltatások is elérhetőbbek az állampolgárok számára, akkor ez által mérsékelhetjük a vidékről történő elvándorlást.
13
SZABÓ ERIKA IV. évfolyam Mezőgazdasági mérnök (BSc) ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, AVK Témavezető: Dr. Kaprinyák Tünde adjunktus Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, AVK CSIPERKEGOMBA TERMESZTÉS A JÁRVÁS GAZDASÁGBAN Problémafelvetés Hazánkban a csiperkegomba iránt a fogyasztói igény növekedik, így a jelenlegi termőfelület növelése lenne szükséges. Európai Unió által nyújtotta pályázati lehetőségek miatt egyre többen kezdenek bele a csiperkegomba termesztésébe, azonban sokan nem szakszerű odafigyeléssel, illetve megfelelő termesztő berendezésben termesztik. Kutatási célkitűzés 2015. évi terméshozamok összehasonlítása a két vizsgált teremben. Kutatási kérdések A termés mennyisége és minősége a kapott alapanyag függvényében, azonos termesztési gyakorlat mellett, szakszerű odafigyeléssel a két vizsgált teremben hogyan változik? Valamint a két terem alapvető különbsége, a szellőző kürtő és az évszakok befolyásolják-e az adott termések mennyiségét és minőségi értékeit? Hipotézis Az évszakok és a szellőző nyílások elhelyezkedése befolyásolják a termesztéstechnológiát. Anyag és módszer Dolgozatomban bemutattam a gazdaság csiperkegomba termesztési technológiáját, melyeket képekkel illusztráltam. Kutatási eredmények Vizsgálataimat a 2015-ös évben végeztem. Mindkét teremnél 5-5 betelepítés történt, melyet részletesen bemutattam. Táblázatok alapján szemléltettem, hogy a különböző költségek, mint a személy-, anyag-, gépi-, és egyéb költségek hogyan oszlanak meg. Következtetések, javaslatok Kutatásom során kiderült, hogy a „2-es” teremben, amelyben a szellőző kürtő több méter magasságban, a mennyezethez közel helyezkedik el, azonos termesztés technológia és szakszerű odafigyelés ellenére is kisebb a termésátlag, mint a másik általam vizsgált teremben. A nyári meleg egyértelműen befolyásolja a terméshozamot mindkét teremben. Javasolnám az új lehetőségek és termesztéstechnológia kipróbálását, az Európai Unió által nyújtott pályázati lehetőségek kihasználását, illetve a nyári nagy melegben mellőzni a betelepítést.
14
TÓTH SÁNDOR III. évfolyam Szőlész-borász mérnök (BSc) ESZTERHÁZY KÁROLYEGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, AVK Témavezető: Csernák József tanársegéd Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, GTK Dr. Zsófi Zsolt egyetemi docens Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, AVK Az eredetvédelem és borvásárlás összefüggéseinek vizsgálata Problémafelvetés Magyarországon az elmúlt években egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi borok iránt, valamint a tudatos vásárlás is egyre jobban előtérbe kerül. Az országban a borkereskedések és nagyáruházláncok is igyekeznek minél jobban kiszolgálni az igényeket és megfelelően tájékoztatni a vevőket a náluk kapható tételekről. Felmerül azonban a kérdés, vajon mennyire vagyunk tisztában egy palack kézbevételekor a címkén feltüntetett eredetvédelemről. Kutatási célkitűzés A borvásárlási szokások és az eredetvédelem kapcsolatának vizsgálata több szempont alapján. Kutatási kérdés(ek) Van-e kapcsolat az eredetvédelem és borvásárlás között. Hipotézis(ek) A vásárlók fontosnak tartják, hogy a vásárolt bortétel milyen eredetvédelemmel rendelkezik? Anyag és módszer: A kutatásom kérdőívezéssel és személyes megkeresések segítségével zajlott. Számos online felületen és különböző borkedvelő közösségekben terjesztettem a kérdőívet országszerte, hogy minél reprezentatívabb adatokat kapjak. Kutatási eredmények A kérdőívek beérkezése után Microsoft Excel segítségével adatbázist készítettem. Kereszttábla elemzéseket alkalmaztam, valamint Csuprov asszociációs együtthatójának segítésével kerestem a legnagyobb összefüggést a válaszok között. Következtetések, javaslatok. A kapott eredmények segítségével számos hiányosságra koncentrálva lehetséges megoldásokat fogalmaztam meg. Emellett több reformjellegű javaslatot tettem, amik a borágazat fejlődését hivatottak szolgálni.
15
16
KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ 2.207 Terem Elnök: Tagok:
Titkár:
Dr. Szabóné dr. Széles Zsuzsanna, egyetemi docens NYME Dr. Erdélyi Tamás, főiskolai docens, EKE GYKRC Dr. Novák Tamás, egyetemi docens EKE GYKRC Dr. Tégla Zsolt, egyetemi docens EKE GYKRC Unghváry Tamás, hallgató EKE GYKRC Bárdi-Szeberényi Rita, hallgató
A szekció résztvevői: Bata Miléna A tudás, mint versenyelőny - mit nyerhetünk kulcskompetenciáink fejlesztésével? Témavezető: Dr. Herneczky Andrea, főiskolai docens Faragó Csaba, Fekete Csilla A KKV szektor elemzése különös tekintettel a csődmodellek alkalmazására Témavezető: Dr. Baranyi Aranka, egyetemi docens Dr. Racskó Péter, egyetemi docens Kecskés Anna Élményturizmus a Mátrában Témavezető: Dr. Taralik Krisztina egyetemi docens, Ocela Tibor A Gyöngyös-Mátra TDM mint szervezet jelene és jövője, a hazai TDM-hálózat és a területfejlesztés tükrében Témavezető: Dr. Taralik Krisztina, egyetemi docens
17
18
BATA MILÉNA IV. évfolyam Gazdálkodás és menedzsment (BA) ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, GTK Témavezető: Dr. Herneczky Andrea főiskolai docens Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, GTK A tudás, mint versenyelőny – mit nyerhetünk kulcskompetenciáink fejlesztésével? Problémafelvetés A kutatási problémát a felsőoktatásban résztvevő hallgatók kulcskompetenciáinak fejlesztési lehetőségei jelentették. Kutatási célkitűzés Céljaim a kulcskompetenciák megítélésének vizsgálata a hallgatók szempontjából, az oktatás szerepének vizsgálata a tanulmányi eredmények tekintetében, illetve az oktatók szerepének vizsgálata a tehetséggondozásban voltak. Kutatási kérdések Hogyan ítélik meg egy felsőoktatási intézmény hallgatói a kulcskompetenciák fontosságát? Az oktatás milyen mértékben járul hozzá azok fejlesztéséhez? Mit tesznek közvetlenül az oktatók azért, hogy egyén és csoport szinten is a legjobbat hozzák ki a hallgatókból? Hipotézisek Hipotéziseim a következők voltak: a tanulás tanulása kevésbé fontos a hallgatók számára a karrierépítés során, mint a tanulmányok folytatása közben; az átlagosan teljesítő hallgatók nagy része hiányolja a támogatást; az oktatók véleménye szerint a tanulás tanulása a leghiányosabb kompetencia a hallgatók körében. Anyag és módszer Vizsgálataim során primer és szekunder kutatási módszereket alkalmazva eddigi tanulmányaimra, kérdőíves, illetve fókuszcsoportos lekérdezéseimre támaszkodtam, melyben oktatók és hallgatók egyaránt részt vettek. Kutatási eredmények Vizsgálataim során mindhárom hipotézisemet sikerült igazolnom a kérdőívek és a fókuszcsoportos interjúk eredményeire alapozva. Következtetések, javaslatok Az eredményekre vonatkozó következtetések levonása után öt javaslatot fogalmaztam meg a témával kapcsolatban: nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gyakorlatorientált képzésre; elengedhetetlen a szóbeli visszajelzés, a hallgatók nem csak magukért, de egymásért is felelősséggel tartoznak; ösztönözni kell a hallgatókat céljaik megfogalmazására és az elérésükhöz szükséges stratégiák felállítására; elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás és a partnerségi viszony a felsőoktatási intézmények és a munkáltatók között.
19
FARAGÓ CSABA – FEKETE CSILLA III. évfolyam Gazdálkodás és menedzsment (BA) ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, GTK Témavezető: Dr. Baranyi Aranka egyetemi docens Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, GTK Dr. Racskó Péter egyetemi docens Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, TTK
A KKV szektor vizsgálata különös tekintettel a csődmodellekre Problémafelvetés: A fizetésképtelenség korai előrejelzése nem csak a bankok és hitelminősítő intézetek számára lehet elengedhetetlen tényező. Egy vállalkozásnak ugyanúgy előnyt jelenthet, ha képes partnerei esetleges fizetési problémáit előre látni és reagálni rá. Kutatási célkitűzés: Elemzésünk célja a mikro-, kis- és középvállalkozások fizetésképtelenségének objektív előrejelzése pénzügyi mutatószámok segítségével. Egy olyan módszer kidolgozása a célunk, amely nyilvánosan használt mérleg- és eredménykimutatásokból származó adatokat alkalmaz és képes csőd közeli állapot megbízható előrejelzésére. Kutatási kérdések: Témaválasztásunk alapötletét egy korábbi kutatásunk jelentette, melyben a KKV vállalkozások pénzügyi típusjelenségeit vizsgáltuk a kutatás-fejlesztés tükrében. Elemzésünk során olyan kérdések maradtak megválaszolatlanul, mint hogy a paraméterezett csődmutatók képesek-e napjainkban hatékonyan előrejelzést nyújtani. Illetve, hogy milyen alternatív megoldások léteznek fizetésképtelenség előrejelzésére. Hipotézisek: A paraméterezett csődmodellek fizetőképesség megállapítására szolgáló előrejelzések évről évre romlanak. Mesterséges intelligenciára építkező csődmodellek képesek hosszú távon is reálisan előre jelezni a csőd közeli állapotot. A cég felszámolások számának csökkenése jelentősen befolyásolhatja a csődmodellek bizonytalanságát. Anyag és módszer: Munkánk során kiemelt ágazatokat vizsgáltuk (Feldolgozóipar, Építőipar, Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) 2010-2014 közötti időszakban. A fizetésképtelenség megállapítása olyan összefüggések feltárására alkalmas módszerekkel történt, mint a diszkriminancia- analízis, logisztikus regresszió, valamint mesterséges intelligencia használatával. Kutatási eredmények: Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a korai, paraméterezett csődelőrejelzők (Altman-, Springate modell) képtelenek a napjainkban érvényes finanszírozási szokásokat, készletezési technikákat figyelembe venni és ez által megfelelően előre jelezni a fizetésképtelenséget. Következtetések, javaslatok: Az elemzés alapján úgy véljük, hogy eredményes csőd előrejelzésre csak a mesterséges intelligenciával megalkotott döntési fa alkalmas az általunk vizsgált módszerek közül.
20
KECSKÉS ANNA II. évfolyam Turizmus menedzsment (MA) ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, GTK Témavezető: Dr. Taralik Krisztina egyetemi docens Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, GTK
Élményturizmus a Mátrában Problémafelvetés: Dolgozatomban szeretném részletesen bemutatni a Mátrát, mint turisztikai desztinációt, áttekinteni annak kínálati és keresleti jellemzőit, feltárni a programlehetőségeket az ide látogatók számára. Kutatási célkitűzés: Szekunder információk feldolgozásán keresztül mutatom be a hazai turizmus jellemzőit mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról, valamint szekunder adatgyűjtésen keresztül előbb az Észak-Magyarországi régió aktív turisztikai lehetőségeit tártam fel, Vizsgálataimat primer mélyinterjú sorozattal lebonyolításával zártam. Kutatási kérdések: Szeretném megvizsgálni, hogy milyen adottságai vannak a térségnek, és hogyan lehetne ezeket az adottságokat úgy hasznosítani a jövőben, hogy a turizmus még meghatározóbb ággá válhasson az Észak- Magyarországi régióban. Hipotézisek: Az idegenforgalom lehet az egyik fő kapaszkodó a hosszú távú fejlődésben, leginkább az aktív turizmus. Anyag és módszer: Először szekunder adatgyűjtéssel és elemezéssel tártam fel a témát, majd primer mélyinterjú segítségével kvalitatív vizsgálatot végeztem a turizmus témakörében kompetens szakemberek megkérdezésével. Kutatási eredmények: a Mátra fejlesztése minden szempontból előnyös és visszatérülő befektetés, mivel hazánkban csak itt vannak jelen olyan magashegységi turizmushoz tartozó elemek, mint pl. a jól kiépített sícentrum Mátraszentistvánon, vagy az extrém sportok számára létrehozott kalandpark Mátrafüred felett. Következtetések és javaslatok A desztináció turisztikai fejlesztését az ehhez szükséges fizikai környezettel, infrastruktúra kialakításával kell kezdeni. Megítélésem szerint a marketing területén is jobban kellene erősíteni a desztináció támogatását, hogy a desztináció még népszerűbbé váljon a turisták körében.
21
OCELA TIBOR II. évfolyam Turizmus menedzsment (MA) ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, GTK Témavezető: Dr. Taralik Krisztina egyetemi docens Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, GTK A Gyöngyös-Mátra TDM - mint szervezet - jelene és jövője, a hazai TDM-hálózat és a területfejlesztés tükrében Problémafelvetés: A dolgozat a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Desztinációs Menedzsment létrejöttének körülményeit, létrehozásának okát, jelenlegi – a TDM szervezetek sorában betöltött – helyzetének vizsgálatát végzi el oly módon, hogy feltárja a hazai struktúra legfontosabb ismérveit is. Kutatási célkitűzés: A nemzetközi trendek, a hazai turisztikai elvek feltárása, a TDM szervezetek általános jellemzőnek vizsgálata, ezen belül a Gyöngyös-Mátra TDM vizsgálata, helye a szervezeteken belül. Kutatási kérdések: Milyen szakmai stratégiák irányítják, jellemzik a hazai szervezeteket? Hogyan illeszkednek ezek a nemzetközi irányelvekhez? Mi jellemzi a működési alapokat? Milyen az a társadalmi közeg, az az infrastruktúra, amiben a TDM-ek működnek? Összhangban van-e a területfejlesztés illetve a területfejlesztési tervek megvalósulása a TDM szervezet működésével, céljaival? Hipotézisek: A különböző prioritási tengelyek mellett meghatározott célok összhangban vannak a szolgáltatási elvárással és annak infrastrukturális lehetőségeivel. A vállalkozások ösztönzésére odafigyelnek az önkormányzatok, ezt többek között ipari parkok létesítésével is erősítik, s a keletkezett iparűzési bevételt területfejlesztésre és turisztikai fejlesztésre fordítják. A helyi turisztikai szervezeteknek már az elején bekapcsolódnak a tervezési folyamatokba. Anyag és módszer: A téma vizsgálatához elsősorban szekunder adatgyűjtést és elemzést végeztem, melyet a Gyöngyös-Mátra TDM-nél betöltött funkcióm során szerzett személyes tapasztalataimmal – mint primer információkkal - egészítettem ki. Kutatási eredmények: A kulcsprojektek területei: turisztikai infrastruktúra-fejlesztés és rehabilitáció, szálláshely-, attrakció- és szolgáltatás-fejlesztés, kapcsolatépítés, a helyi TDMek fejlesztése. A turizmus hazai rendszerében Gyöngyös és a Mátra kiemelt terület. Abban az esetben, ha Gyöngyös-Mátra TDM financiális problémái megoldódnak, ha elég forrás áll a rendelkezésére, eredményes fejlesztő tevékenységet tud végezni, hiszen humán erőforrása, szellemi potenciálja jelentős. Működésével valóban megvalósulhat a „10 A” feltétel, amely a térség számára a fenntartható fejlődés útját is jelenti. Következtetések, javaslatok: A térségben nem maradhatnak el a kulcsfontosságú turisztikai fejlesztések, melyek koordinációját a Gyöngyös-Mátra TDM képes ellátni. A termékfejlesztési pillérek: a természeti aktív turisztikai pillér és a kulturális turisztikai pillér.
22
SZERZŐK JEGYZÉKE
BATA MILÉNA ....................................19 FARAGÓ CSABA – FEKETE CSILLA .................................20 GUBACSI FRANCISKA ......................11 KECSKÉS ANNA .................................21 KOVÁCS BERNADETT KATALIN ..12 OCELA TIBOR .....................................22 POTLESÁK CSILLA ...........................13 SZABÓ ERIKA .....................................14 TÓTH SÁNDOR ...................................15
23
24
