37) november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'

SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013)

A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott „Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben” című pályázathoz (ROP 3.2.1–2004-09-0002/37)

2006. november 30.

MultiContact 'Exploring possibilities'

MultiContact 'Exploring Possibilities'

Tartalom TARTALOM ......................................................................................................................................................... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................................................................. 4 1.

AZ ELEMZÉS HÁTTERE......................................................................................................................... 6 1.1.

A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELKÉLÉSE ............................................................ 6

1.2.

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI ...................................................... 8

1.2.1.

A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért .............................. 8

1.2.2.

Az Európai Kohéziós Politika (2007-2013)................................................................................... 10

1.2.3.

Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései..................................................................... 11

1.2.3.1.

Európai Foglalkoztatási Stratégia ........................................................................................................ 12

1.2.3.2.

Európai eszközök a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában ............................................................ 14

1.2.3.3.

Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) ................................ 14

1.3. 1.3.1.

Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe........................................................................ 15

1.3.2.

A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitűzései .............................................................. 17

1.3.3.

Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása .......................................................................... 22

1.3.4.

Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv ........................................................................ 23

1.4.

Az Észak-alföldi régió Stratégai Programja (2007-2013)............................................................. 27

1.4.2.

Az Észak-alföldi régió Regionális Operatív programja ................................................................ 31

1.5.1.

FOGLALKOZTATÁS-POLITIKAI INTÉZMÉNY- ÉS ESZKÖZRENDSZER MAGYARORSZÁGON ..................... 36 Foglalkoztatáspolitikai intézmények eszközrendszere................................................................... 37

SÁRÁND ALAPVETŐ JELLEMZŐI..................................................................................................... 40 2.1.1

Elhelyezkedés, természetes és épített környezeti adottságok ......................................................... 40

2.1.2

Demográfiai adatok....................................................................................................................... 43

2.1.3

Oktatási és szociális, kulturális ellátottság ................................................................................... 45

2.2

SÁRÁND FOGLAKOZTATÁSI HELYZETKÉPE .......................................................................................... 49

2.2.1

Az álláskeresők főbb adatainak bemutatása Sárándon ................................................................. 49

2.2.2

Vállalkozások ................................................................................................................................ 50

2.2.3

Korábbi foglalkoztatási kezdeményezések..................................................................................... 52

2.3 3

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI................................................ 24

1.4.1.

1.5.

2.

MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT ......................... 15

SÁRÁND HELYZETÉRTÉKELÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE - SWOT ANALÍZIS ..................................................... 53

A FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE ............................................................... 54 3.1

STRATÉGIAI CÉL .................................................................................................................................. 54

3.2

KISTÉRSÉGI OPERATÍV CÉLOKHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS ..................................................................... 56

3.2.1

Térségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás növelés.................................................................... 56

3.2.2

Térségi humánerőforrás fejlesztése............................................................................................... 56

3.2.3

Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése .................................................................................... 57

3.2.4

Horizontális célok ......................................................................................................................... 58

2


3.2.4.1

Esélyegyenlőség .................................................................................................................................. 58

3.2.4.1

Pályakezdők ........................................................................................................................................ 60

3.2.4.2

Női munkavállalók .............................................................................................................................. 61

3.2.4.3

Megváltozott munkaképességű munkanélküliek ................................................................................. 61

3.2.5

3.2.5.1

Non-profit civil szektor fejlesztése ...................................................................................................... 62

3.2.5.2

Integrált szociális ellátó és szolgáltató rendszer kiépítése ................................................................... 62

3.2.6

4

Intézmény-rendszer fejlesztése ...................................................................................................... 61

Fenntarthatóság ............................................................................................................................ 63

3.2.6.1

A családi élet funkcióinak megőrzését segítő szolgáltatások támogatása............................................ 63

3.2.6.2

Gyermek- és ifjúságvédelem fejlesztése.............................................................................................. 63

KITÖRÉSI PONTOK ............................................................................................................................... 66 4.1

TÉRSÉGI GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉS (3.2.1) ............................................ 67

4.1.1

Turizmusfejlesztés (1.3) ................................................................................................................. 67

Bekapcsolódás a kistérségi turisztikai kínálat és koncepció kialakításába, valamint marketingkampány lefolytatásába (Mintaprojekt).................................................................................................................................... 69

4.1.2

Infrastruktúrafejlesztés (1.1) ......................................................................................................... 71

Infrastrukturális beruházások (Mintaprojekt) ........................................................................................................... 73

4.1.3

Vállalkozásfejlesztés (1.2) ............................................................................................................. 75

Szaktanácsadási szolgáltatás nyújtása a helyi vállalkozások számára (Mintaprojekt) .............................................. 77 Vállalkozások technológia fejlesztése (Mintaprojekt) .............................................................................................. 78 Határon átnyúló vállalkozói együttműködés kialakítása (Mintaprojekt) .................................................................. 79 Gazdaságfejlesztési koncepció – befektetők vonzására (Mintaprojekt).................................................................... 80 Nyugdíjas otthonok létrehozása (Mintaprojekt) ....................................................................................................... 82

4.2

TÉRSÉGI HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE (3.2.2) .............................................................................. 83

4.2.1

Piaci és helyi igényekhez igazodó felnőtt- és szakképzések (2.1) .................................................. 83

Felnőtt és szakképzés biztosítása igazodva a piaci igényekhez (Mintaprojekt) ........................................................ 85

4.2.2

Munka világába való visszavezetés (2.3)....................................................................................... 87

Szakképzés a munka világába való visszavezetés érdekében (Mintaprojekt) ........................................................... 89

4.3

MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE (3.2.3) ................................................................ 91

4.3.1

Pályaorientáció (3.4) .................................................................................................................... 91

Pályaorientációs szolgáltató hálózat kialakítása (Mintaprojekt) ............................................................................... 93

4.3.2

Munkaerő-piaci információk biztosítása (3.3) .............................................................................. 95

Munkapiaci információk biztosítása (Mintaprojekt)................................................................................................. 96

TÁBLÁZATJEGYZÉK...................................................................................................................................... 98 ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................................................................ 98 TÉRKÉPJEGYZÉK ........................................................................................................................................... 98 I.

FÜGGELÉK .............................................................................................................................................. 99

II.

FÜGGELÉK ............................................................................................................................................ 104

3


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió és tagjai, így Magyarország számára is egyre fontosabb kérdés a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kérdések, hiányosságok megoldása. Az Unióhoz történt csatlakozással a tagállamok újabb lehetőségeket és pénzügyi forrást kaptak a jelenlegi, sok területen kedvezőtlen helyzet javítására. Ennek keretében került meghirdetésre Magyarországon a ROP 3.2.1 „Foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése” című pályázat is, melynek egyik nyertese Sáránd Község Önkormányzatának „Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi kistérségben” című projektje. A pályázati kiírás célja a foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolása, valamint a helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása volt. Jelen dokumentum a projekt során elkészített Sáránd Város stratégiáját tartalmazza.

A stratégia-készítés célja, hogy meghatározza a Derecske-Létavértesi kistérség speciális foglalkoztatási problémáira adható hatékony válaszokat és a szükséges beavatkozás módját, mely tükrözi a helyi sajátosságokat. További célja, hogy segítse a kistérség településeinek összefogását és a Foglalkoztatási Paktum megalapításával és működtetésével ösztönözze a helyi kezdeményezéseket és a közös koordinációt. A stratégiai dokumentum elkészítésének várt eredménye a helyi szereplők (munkaadók, vállalkozók, munkavállalók, önkormányzatok, civil szervezetek, szakmai szervezetek) mobilizálása, az egyes szereplők feladatainak és lehetőségeinek meghatározása, valamint minták nyújtása a továbblépés érdekében.

A stratégia elkészítése során először az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai törekvései, majd a magyarországi célok és irányvonalak, elkészített stratégiák kerültek elemzésre. Ezzel párhuzamosan zajlott a kistérség helyzetének, foglalkoztatáspolitikai szempontból meghatározó szereplőinek megismerése, személyes interjúk készítésével, valamint statisztikai adatok elemzésével. Ezután kerültek feltárásra a korábbi kezdeményezések eredményei, majd készült el a kistérség helyzetelemzése. A helyzetelemzésben vázolt problémák és lehetőségek összefoglalását egy SWOT analízis tartalmazza, mely egyben kiindulási alapja magának a Stratégiának.

4


A helyzetfeltárás eredményeként az alábbi stratégiai cél került meghatározásra: „A foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése Derecske-Létavértesi kistérségben, a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése; a térség munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti rendszerének – a szereplők közötti foglalkoztatási partnerség – kiépítése által. A stratégia megvalósítása során szükséges a munkaerő-piac egyensúlyának megteremtése és a területi differenciák, különbségek csökkentése.” A célhierarchiában szerepel a fent idézett stratégiai cél, az operatív célok és a horizontális célok illetve a célok megvalósulását elősegítő intézkedések. Az utolsó rész mintaprojektek sorozatából áll, melyek alkalmasak arra, hogy az elméleti célkitűzések gyakorlati megvalósításához útmutatót, kiindulási pontot adjanak. A stratégia a 2007-2010 közötti időszakot öleli fel, ennek oka, hogy a gazdasági környezet és az ezzel szorosan összefüggő foglalkoztatási helyzet gyors változása szükségessé teszi a stratégia négyévenkénti újragondolását, a célok, prioritások, célcsoportok és intézkedések aktuális helyzethez való igazítását.

A stratégia megalkotása során a kistérség számos foglalkoztatási szempontból jelentős szereplője volt a dokumentum készítőinek segítségére. Az helyzetelemzéshez szükséges információk megszerzésében és értelmezésében, valamint a célok, prioritások, intézkedések kialakításában aktívan közreműködött mind a tizenegy érintett település polgármestere, valamint a nagyobb vállalkozások vezetői, a Kistérségi Társulás szakemberei, a helyi kisebbségi önkormányzatok vezetői, a Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht. irányítója, non-profit szervezetek vezetői, az Érmelléki Iskolaszövetség képviselői, továbbá a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ munkatársai. Az ő munkájuk és szakmai hozzáértésük nagyban segítette a dokumentum kidolgozását, a stratégia kialakítását a helyi helyzetkép és igények maximális figyelembe vétele mellett. A közreműködők pontos listáját a II. Függelék – Interjújegyzék tartalmazza. Valamennyiük munkáját ez úton is köszönjük!

5


1. AZ ELEMZÉS HÁTTERE A következő oldalakon azon fejlesztési környezetet járjuk körbe, amelynek ismerete elengedhetetlenül szükséges a kistérségi foglalkoztatási stratégia elkészítéséhez. A helyzetértékelés folyamán madártávlatból közelítünk, vázlatosan bemutatjuk a fontosabb világgazdasági folyamatokat. Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, az európai egységes piac integráns része. Az Európai Unió közösségi politikái és szabályozási rendszere adja meg azt a tágan vett fejlesztési környezetet, amelyben el kell helyezünk a jelen kistérségi foglakoztatási stratégiát is. Ebben a fejezetben foglalkozunk a hazai (országos, regionális, kistérségi) szabályozási, illetve fejlesztési irányvonalakkal és, hangsúlyosan, a Derecske-Létavértesi kistérség adottságainak és lehetőségeinek elemzésével.

1.1.

A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELKÉLÉSE

A globális gazdaság az emelkedő olajárak és a természeti katasztrófák ellenére dinamikusan növekedett 2005-ben, a globális GDP növekedés 4,8% volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által minden év őszén kiadott „Világgazdasági Kilátások” (World Economic Outlook) szerint ez a bővülés továbbra is folytatódni fog.

Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) 5 4,6 4,1

százalék

4 3

3,5

3,4

2,6

2,7 2 1 0

1,6

1,8 1,2

1,7

1,5 1

1,1 -0,2 2001

3,2 2,8 2,2 2,3

2003

2005

-1

év EU 25

EU 15

Németország

Magyarország

USA

Japán

1. ábra Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) Forrás: Eurostat

A gazdasági növekedés üteme az Európai Unió és a világ vezető gazdaságait összevetve, arra enged következtetni, hogy az összeurópai GDP bővülés dinamikája az elmúlt fél évtizedben 1-2 százalékkal elmaradt az Egyesült Államok és Japán hasonló adataitól.

6


A feltörekvő ázsiai országok (Kína, India, Dél-kelet Ázsia) jelentős kihívást és lehetőséget jelentenek a fejlett ipari országok számára. Az ázsiai alacsony bérköltségű munkaerőhöz való tőkeáramlás jelentős mértékű gazdasági szerkezetátalakítást eredményez a legtöbb OECD tagországban. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban évtizedek óta csökken a mezőgazdasági, illetve az ipari jellegű területeken foglalkoztatottak száma és emelkedik a szolgáltató szektor szerepe az ország gazdaságában.

Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezető gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) 75

A Lisszaboni 70%-os cél százalék

70 65 60 55 50 EU 25

EU 15

Németország

Magyarország

USA

Japán

ország

2001

2002

2003

2004

2005

2. ábra Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezető gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) Forrás: Eurostat

A dinamikus gazdasági fejlődés mellett létrejövő egyidejű foglalkoztatottság-, és termelékenységnövekedés csak a rendkívül versenyképes országokra jellemző. Az elmúlt időszakban az egyik legsikeresebb ország e téren is az Egyesült Államok volt. A termelékenységi, foglalkoztatottsági mutatók szerint az USA-hoz és Japánhoz viszonyítva az EU egésze lemaradásban van.

7


1.2.

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI Az Európai Unió általános jellemzői (2005)

Terület (ezer km2)

3 893

Foglalkoztatottsági ráta

63,8%

Népesség (millió fő)

456,8

Munkanélküliségi ráta

8,7%

GDP (milliárd €)

10 816

Munkanélküliségi ráta (25 év alattiak)

18,5%

1. táblázat: Az Európai Unió általános jellemzői (Forrás: Eurostat Yearbook 2005)

Az Európai Unió népességét tekintve Kína és India után a világ legnépesebb egységes gazdasági térsége. Az EU egészére számított nemzeti össztermék (GDP) közel megegyezik az Egyesült Államok hasonló mutatójával. A foglalkoztatás és a termelékenység szintje azonban évtizedek óta elmarad az USA és Japán eredményeitől. Mivel a nemzeti össztermék növekedési üteme is lassult az Európai Unió legfejlettebb tagállamaiban (átlagosan a 25 tagállamban alig egy százalékkal nő GDP), így földrészünk leszakadóban 1. térkép: A 25 tagú Európai Unió és a tagjelölt államok (2006) van a világ vezető gazdasá- Forrás: http://www.europa.eu gaihoz képest. Az Európai Unió jelenleg legfontosabb kihívásának a versenyképesség növelését tartja, amelynek egyik legfontosabb pillére a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítése. A következőkben bemutatjuk az Európai Unió legfontosabb stratégiai fejlesztési dokumentumait, amelyek fontos iránymutatást jelentenek a tagállami és a helyi-regionális szereplők részére.

1.2.1. A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért A 2000 márciusában tartott lisszaboni csúcstalálkozón az Európai Unió tagállamainak vezetői – kormányfők és államfők – megállapodtak az Európai Unió számára kidolgozott új stratégiai célban, amely szerint az EU 2010-ig „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás

8


alapú gazdaságává kell tenni, mely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre több és jobb munkahelyet és szorosabb társadalmi összetartást biztosítva” (az Európai Tanács lisszaboni ülését követő Elnökségi Konklúziók). A Lisszaboni Stratégiaként ismertté vált egyezmény keretében a következőkben felsorolt területeken van szükség cselekvésre: egységes, európai belső piac bővítése és elmélyítése (1), információs társadalom kialakítása (2), kutatás és fejlesztés szerepének növelése (3), oktatás minőségének javítása (4), strukturális gazdasági reformok véghezvitele (stabil valuta és a makroökonómiai politikák olyan együttese, amely a gazdasági növekedést és a fenntartható államháztartást egyaránt elősegíti (5). A lisszaboni stratégia egyik fontos eleme a munkahelyteremtés. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a döntéshozók 2005-ig az aktív népesség foglalkoztatási arányát 67%-ra, 2010-ig 70%ra kívánták emelni. A 2007-től 27 tagú Európai Unióban ez 24 millió új munkahely létrehozását teszi szükségessé 2010-ig! A stratégia végrehajtása elsősorban a tagállamok kormányainak kezében van, de számos terület (főként a fejlesztéspolitika, információs társadalom kiépítése, munkahelyteremtés és oktatáspolitika) esetében a települési önkormányzatok is olyan kompetenciával rendelkeznek, amelyek hatással vannak a célkitűzések sikerére. Az Európai Unió intézményei, elsősorban a munkaerő-piac európai szintű stagnálása okán, 2005-ben elégedetlenségüket fejezték ki a lisszaboni stratégia megvalósulásának dinamikájával kapcsolatban. Öt évvel a reformprogram megindítása után az Európai Bizottság felülvizsgálta a megvalósult előrelépéseket azzal a nem titkolt céllal, hogy újabb lökést adjon az akcióterv megvalósításának. Az Európai Bizottság egy új kezdetet javasol a lisszaboni stratégiának, amelynek keretében az erőforrásokat két fő feladatra kívánja összpontosítani: erősebb és tartósabb növekedés megvalósítása, valamint több és jobb minőségű munkahely teremtése. Az európai munkaerő-piac megerősítése kapcsán „A lisszaboni stratégia új kezdete – növekedés és munkalehetőség” című dokumentumban az Európai Bizottság az alábbi elemeket hangsúlyozza: -

még több ember bevonása a foglalkoztatásba és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése

-

a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerőpiac rugalmasságának javítása

-

az oktatás és a képességek javításával a befektetések növelése a humán erőforrások területén

Mit jelentenek ezek a gyakorlatban? A tagállamoknak és a szociális partnereknek komolyabb erőfeszítéseket kell tenniük a foglalkoztatás megszilárdítása érdekében. Különösen olyan tevékeny szociális és foglalkoztatási politikák alkalmazásával, amelyek segítik az állampolgárok munkaerő-piaci (re)integrációját. A döntéshozóknak javítaniuk kell a munkaerő és az üzleti vállalkozások alkalmazkodó-képességét, valamint a munkaerőpiac rugalmasságát annak érdekében, hogy Európa igazodni tudjon a piaci szerkezetváltásokhoz és változásokhoz. A regionális és helyi hatóságoknak pedig olyan projekteket kell kidolgozniuk, amelyek közelebb viszik az Európai Uniót a Lisszabonban meghatározott célkitűzéseihez. A strukturális alapok következő generációját (beleértve a vidékfejlesztéssel kapcsolatos alapokat) e szemlélet tükrében átalakították, s így az alapok célkeresztjében az áll, hogy azok helyi szinten hogyan tudnak hozzájárulni a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

9


1.2.2. Az Európai Kohéziós Politika (2007-2013) Az európai kohéziós politikai egyszerre jelenti az elmaradott városok és régiók EU források segítségével történő modernizációját, felzárkóztatását és az összetartó társadalom megteremtését. A társadalmi kohézió a leszakadó rétegek, csoportok – munkanélküliek, hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők – esélyeinek és lehetőségeinek biztosítását, röviden társadalmi integrációjukat jelenti. Az Európai Bizottság komoly erőfeszítéseket tesz ezen célok megvalósításáért. Az EU kohéziós politikája két célterületet különít el a források hatékony felhasználása érdekében. Az első csoportba azok a régiók tartoznak, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az EU átlagának 75%-át, ezek az úgy nevezett Konvergencia Régiók. Ebbe a csoportba 100 régió tartozik Európa szerte, amelyekben az EU lakosságának 35%-a él. Az Észak-alföldi régiót, a többi magyarországi régióhoz hasonlóan a Konvergencia Régiók közé sorolták. A másik csoport a Regionális Versenyképességi és Foglalkoztatási Régiók elnevezést kapta. Ide tartozik az összes az előző csoportba nem sorolt régió. Közös jellemzőjük, hogy általában nem érik el a lisszaboni stratégiában kitűzött 70% foglalkoztatottsági szintet. A két csoport között két átmeneti (a Phasing in, és a Phasing out) csoportot is találunk. E két úgy nevezett átmeneti csoport arra, szolgál, hogy az egyik támogatási csoportból a másikba való átkerülés ne járjon az adott régióban gazdasági visszaeséssel. A magyar régiók közül a Központi Régió a Phasing in térségek közé tartozik, azaz 2013-ig jogosult a Konvergencia Régiók számára fenntartott támogatásokra is. Az európai kohéziós politika kiemelten kezeli a Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységeket. A K+F tevékenységek esetében különösen fontos az erőforrások koncentrációja, emiatt nem szabad elaprózni ezeket a forrásokat. A Negyedik Kohéziós Jelentés szerint jelenleg az EU K+F tevékenységeinek fele 35 régióban koncentrálódik és számos olyan régió van, ahol nincsen K+F tevékenység. A lisszaboni folyamatban meghatározottak szerint az információs és kommunikációs technológiákhoz (ICT) való hozzáférés kulcsfontosságú az európai tudásgazdaság megteremtése érdekében. Az EU átlag szerint 2005-ben minden második európai háztartásban volt internetet, azonban ez mind tagállami, mind regionális szinten jelentős szóródást mutat. A Konvergencia Régiókban kevesebb, mint 30% az internet penetráció. Összeurópai szinten is jelentős a különbség mutatkozik e területen a városi és a vidéki térségek között. A 2007 és 2013 közötti időszakban az európai kohéziós források 51,3%a az új tagállamokban kerül majd felhasználásra. Az Európai Strukturális Alapok forrásaihoz továbbra is a tagállamok által, a Bizottsággal egyeztetett Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben (a Nemzeti Fejlesztési Terv, új elnevezése) rögzített feltételekkel lehet hozzájutni. A magyar fejlesztési tervekről emiatt a következő fejezetben írunk részletesen. Az új kohéziós politika új stratégiai irányvonalakat jelölt ki az EU és tagállamok számra. Lássuk, melyek azok a horizontális célok, amelyek áthatják az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) és a Kohéziós Alap egészét. Az Európai Unió: -

legyen vonzó a befektetések és a tőke számára, és tegye lehetővé a gyors munkahelyteremtést

-

magas növekedésű, versenyképes és innovatív térséggé váljon

10


-

legyen a teljes foglalkoztatottság és a magas termelékenység területe, több és jobb életminőséget kínáló állással.

-

biztosítson magas szintű, hatékony közszolgáltatokat a vállalkozások és a lakosság számára, helyi, regionális és tagállami és európai szinten egyaránt

Bár, mint korábban jeleztük, a kohéziós források túlnyomó részben a tagállamok – így esetünkben a magyar kormányzat – programjain keresztül hívhatók le, azonban számos közvetlenül elérhető forrás és intézmény áll rendelkezésre a helyi szereplők számára is. -

JASPERS (Közös segítségnyújtás az európai régiók projektjei számára). A kezdeményezés összefogja az európai finanszírozási szereplőket (Bizottság, Európai Befektetési Bank [EIB], és az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank [EBRD]) a regionális környezetvédelmi és közlekedési projektek előkészítése terén. A Kohéziós Alap projektjeinek jobb előkészítését várják ettől a programtól. Főként regionális szinten várható jelentős hatása.

-

JEREMIE (Közös európai források a mikro-, a kis- és a középvállalkozások számára). A kezdeményezés a mikro-m kis-, és középvállalkozások támogatását tűzte ki célul. Az Európai Befektetési Alap (EIF) segítségével a kohéziós forrásokhoz való hozzáférést kívánja a Bizottság elősegíteni.

Az Európai Unió számos további úgy nevezett Közösségi Kezdeményezést indított el, amelyek egy-egy részterületen innovatív megoldásokat kidolgozó programokat és projekteket tartalmaznak. Foglalkoztatás politikai szempontból fontos kiemelni az EQUAL és a LEADER+ programokat, amelyeket, mivel van tagállami stratégia a végrehajtásukra, a hazai viszonyok bemutatásakor részletezünk. A továbbiakban az európai kohéziós politikához szorosan illeszkedő európai foglalkoztatáspolitikai célokat, terveket, programokat mutatjuk be. 1.2.3. Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései Az egységes piac megteremtése és a Gazdasági és Pénzügyi Unió – azaz az euró bevezetése – érdekében tett lépések az 1990-es évek közepén ráirányították a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatáspolitika már nem csak a tagállamok kizárólagos területe. Az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerződésben a tagállamok megegyeztek abban, hogy nemzeti stratégiáikat koordinálják a foglalkoztatás területén. E szerződés alapján kapott az Európai Bizottság felhatalmazást arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse a foglalkoztatás helyzetét az Európai Unióban. A monitoring eredményét a Bizottság teszi közzé „Jelentés az európai foglalkoztatás helyzetéről” címmel. Az utolsó nagyobb összefoglaló 2004-ben, a csatlakozás után jelent meg. E szerint 2003-ban a 25 tagú Unió tagországainak foglalkoztatási képe korántsem volt egységes, hiszen a tagok közel felében éves szinten csökkent a munkahelyek száma. Ebben az évben a Cseh Köztársaságban, Finnországban, Hollandiában és Svédországban jött létre kevesebb munkahely – a tendencia valamennyi országban év közben vált negatívvá. Belgiumban, Dániában, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Szlovéniában 2003-ban tovább folytatódott a munkahelyek számának 2002-ben is tapasztalt csökkenése, ugyanezen a téren Franciaországban viszont stagnálás jellemezte 2003 utolsó negyedévét. A fentiekkel szemben nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy más tagországokban jóval egy százalék fölötti volt a 11


foglalkoztatottság növekedésének üteme: különösen Spanyolországban fokozódott erősen (két százalékkal) a munkahely-létesítés volumene, ez pedig közepes javulásként értékelendő. Olaszországban hozzávetőlegesen egy százalékos javulást mértek, noha korábban magasabb értékekről is beszámoltak. Egy százalékosnál nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottság Észtországban, Görögországban, Írországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban és Szlovákiában is. Az általános gazdasági teljesítmény korábban jósolt növekedése ellenére az ezredforduló után Európában tapasztalt gazdasági visszaesés várhatóan ezután is rányomja bélyegét a munkaerőpiac alakulására, így a munkahelyek számának csupán kismértékű növekedése jósolható 2004-re és 2005-re. Ennek fényében az Európai Unió foglalkoztatási előrejelzéseinek a Tanács lisszaboni ülésén hozott, illetve az Európai Foglalkoztatási Stratégia (European Employment Strategy, EES) alapján kidolgozott célkitűzésekkel és foglalkoztatásimutatóelőirányzattal történő összevetésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni az előzőekben említetteket. Az Amszterdami Szerződés 1997-es aláírásával került először az EU napirendjére hangsúlyosan a foglalkoztatás kérdése. Az 1990-es években a munkanélküliség folyamatosan emelkedett a tagállamokban, az állampolgárok ebben az időszakban a kérdés megoldását részben az EU intézményeitől várták. Az Európai Bizottság javaslatára a Tanács 1998 decemberében fogadta el az első foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat, amelyet az Európai Foglalkoztatási Stratégia megalkotása és az ezzel összhangban lévő nemzeti foglalkoztatási tervek kidolgozásának ösztönzése követett. 1.2.3.1.

Európai Foglalkoztatási Stratégia

A szakképzett és alkalmazkodni képes munkaerő és a gazdasági változásokhoz igazodó munkaerőpiac biztosítása érdekében a tagállamok és az Európai Unió összehangolt foglalkoztatási stratégiát alakított ki, amelynek legfőbb célja a teljes foglalkoztatás megteremtése, hozzájárulva a tudásalapú gazdaság versenyképességének javításához, a társadalmi kohézió erősítéséhez, a fenntartható fejlődés biztosításához. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) lényegében az EU tagállamok foglalkoztatáspolitikájának koordinációs alapját jelenti. Az európai munkaerő-piac élénkítését célzó szakpolitika elveit és eszközeit folyamatosan felülvizsgálják. A jelenleg érvényes EFS a 2005 és 2008 közötti időszakra vonatkozik. Az EU tagállamainak összehangolt és közös cselekvése ezidőtájt az alábbi tevékenységekben jelentik meg: A) Foglalkoztatási Iránymutatások (Integrated Employment Guidelines) Az EFS egyik új eleme a lokális kezdeményezések támogatása. A helyi politikában is érvényesítendő iránymutatások közül a legfontosabbak: -

befogadó munkaerő-piac biztosítása, a munkavállalás vonzóvá és kifizetődővé tétele az álláskeresők – köztük a hátrányos helyzetűek – és az inaktívak számára (19. iránymutatás).

-

humán erőforrás terén tett befektetések (oktatás, képzés) javítása (23. iránymutatás).

12


-

oktatási és képzési rendszereknek az új munkahelyi körülményekre figyelemmel történő kiigazítása (24. iránymutatás).

B) Nemzeti akciótervek (National Reform Programmes) Minden tagállamnak évente nemzeti akciótervet kell készítenie, amelyben rögzítésre kerül, hogy a közösségi irányok miként valósulnak meg a gyakorlatban. Intézkedés

Iránymutatás A munka legyen mindenki számára lehetőség – kortól és nemtől függetlenül Érje meg dolgozni! Több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetűeknek Korszerű foglalkoztatási szolgálat A migráció munkaerő-piaci helyzethez igazodó kezelése Rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá A földrajzi mobilitás elősegítése Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatásbarát munkaerő-költségek

1) A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása

2) A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodó-képességének javítása

3) Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén

A humánerőforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása A munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés

2. táblázat: A foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések és iránymutatások Forrás: Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért

C) Közös jelentés a foglalkoztatás helyzetéről (Joint Employment Report) és Európai éves jelentés (EU Annual Progress Report) Az Európai Bizottság és az Európai Tanács közösen vizsgálja meg az egyes akcióterveket, amelyek alapján jelentést készít. A jelentések alapján készülnek a következő évek foglalkoztatáspolitikai irányvonalai. A 2005/2006-os jelentés megállapítja, hogy „a reform kifizetődő. Ez az a lecke, amelyet a tagállamok által az 1990-es évek közepe óta véghezvitt strukturális változásokból és a munkaerőpiac jellemzőinek széles körére gyakorolt pozitív hatásaiból megtanultunk. A reform segített fokozni a növekedésben a foglalkoztatás részesedését, több foglalkoztatásbarát bérfejlesztést, valamint a munkanélküliség terén alacsonyabb szerkezeti arányokat biztosított. Mindazonáltal az EU egésze esetében a reform kiterjedéséből és mélységéből hiányzott az ambíció és a meggyőződés. A strukturális folyamat továbbra sem volt elégséges ahhoz, hogy több gazdasági és foglalkoztatási növekedést tápláljon, valamint hogy elősegítse az EU a foglalkoztatottsággal kapcsolatos célkitűzései felé való gyors haladást. Az újra átgondolt lisszaboni stratégia összpontosít erre a hiányosságra, tudva azt, hogy az EU gazdaságával és társadalmával szemben álló kihívások növekedni fognak. A népesség elöregedése folyamatosan változtatja a munkaerő összetételét, csökkenteni fogja a munkaerő-utánpótlást és végezetül a foglalkoztatást is. A globalizáció által okozott gazdasági változás gyorsulása továbbra is megbolygatja a fennálló egyensúlyokat. Az EU és a tagállamok rendelkeznek az e változó környezethez való 13


igazodás képességével. A lisszaboni stratégia biztosítja az EU számára a keretet ahhoz, hogy sikeresen hajtsa végre ezt az alkalmazkodást.”1 A dokumentum fő feladatnak tartja: a. még több ember ösztönzését a munkavállalásra és a munkában való maradásra b. munkaerőpiaci kínálat növelését c. a szociális védelmi rendszerek korszerűsítését d. munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítását e. a humántőkébe történő befektetés növelését a jobb oktatás és szakképzés révén D) Ajánlások (Recommendations) Az Európai Tanács országonként speciális ajánlásokat fogalmaz meg a foglalkoztatáspolitika területén. A Magyarországnak szóló, csatlakozás utáni Ajánlás értelmében a Tanács szerint szükséges: a. csökkenteni a munkaerő alkalmazását sújtó adóterheket, igazodni a munkaadók igényeihez b. javítani a munkavállalók egészégi állapotán, valamint a munkakörnyezet színvonalán c. támogatni a részidős munkavállalást, különösen a nők számára d. erősíteni a megelőzést szolgáló munkaerő-piaci eszközök alkalmazását, ezáltal csökkenteni a munkanélküliség szintjét, különösen az elmaradott régiókban e. esélyegyenlőséget biztosítani valamennyi réteg számára az egyetemi oktatásban való részvételhez, javítani az oktatási rendszer hatékonyságát, növelni a fiatalok rugalmasságát és alkalmazkodó képességét 1.2.3.2.

Európai eszközök a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában

A eszközök közül az egyik legfontosabb az Európai Strukturális Alapok közé tartozó Európa Szociális Alap (ESZA). Az ESZA célja: a foglalkoztatás bővítésének elősegítése a foglalkoztathatóság, a vállalkozói szellem és az esélyegyenlőség támogatásával, valamint a humán erőforrásokba történő befektetéssel, képzéssel. Az ESZA forrásaihoz, az első nemzeti fejlesztési tervhez hasonlóan a második nemzeti fejlesztési terv (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) operatív programjai alapján juthatnak hozzá majd a magyarországi kedvezményezettek. A Lisszaboni Stratégia alapján azonban szinte az összes kohéziós forrást a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában kell felhasználnia a tagállamoknak. 1.2.3.3.

Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP)

A Derecske-Létavértes kistérségben a szereplők számára követendő mintaként elsősorban azon törekvések merülnek fel, amelyek a Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial

1

2005/2006-os közös foglalkoztatási jelentés – Több és jobb állás: Az európai foglalkoztatási stratégia

14


Employment Pacts, TEP) vagy Területi Foglalkoztatási Partnerség, illetve Területi Foglalkoztatási Paktum néven ismertek. Az 1990-es évek elején útjára indított TEP-ek keretében az állampolgárokhoz legközelebbi szinten jön létre az együttműködés, az önkormányzatok és a helyi szociális partnerek (vállalkozások és munkavállalók képviselői/szervezetei) között. A TEP-ek lényegében helyi beavatkozások során megvalósuló projektekkel növelik az adott térségben a foglalkoztatottságot. A tagállamokkal együttműködve a Bizottság kilencven ilyen megállapodást indított útjára. Az együttműködések kulcseleme az, hogy helyi szinten foglalkoztatási stratégia kialakítására kerüljön sor. A foglalkoztatási paktum definíciója szerint egy koordinált eljárás, amelynek célja a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés elősegítése és a munkanélküliség visszaszorítása. A paktumot a helyi igényeknek és problémáknak megfelelően tényleges tartalommal az együttműködő partnerek töltik meg. A foglalkoztatási paktum formálisan dokumentum, amelyet a térségi szereplők aláírásukkal legitimálnak. A megállapodás kiterjed a közös célokra, a tevékenységek célcsoportjainak megnevezésére és rögzíti az együttműködés szervezeti kereteit. Nem utolsó sorban a paktum tartalmazza a tevékenységek megvalósításához szükséges források felsorolását is. A területi foglalkoztatási megállapodások a helyi szereplők aktív és közös munkájára építenek, abból az alapfeltételezésből kiindulva, hogy ők képesek leginkább hozzájárulni a helyi gazdaság és foglalkoztatás fenntartható, hatékony fejlesztéséhez.

1.3.

MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT

Magyarország általános jellemzői (2005) Terület (ezer km2)

93,030


56,9%


10,09


7,2%

GDP (milliárd €)

87,9


19,4%

3. táblázat: Magyarország általános jellemzői (Forrás: Eurostat Yearbook 2005)

1.3.1. Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe Magyarországon a rendszerváltást megelőzően a tervgazdaság a mesterséges eszközökkel fenntartott teljes foglalkoztatottságra épült. Az 1990-es években megtörtént a gazdasági szerkezet átalakítása, lezajlott a privatizáció és kialakult a magántulajdonra épülő piacgazdaság. A szerkezetváltás, és a keleti piacok elvesztése miatt újra megjelent és tömegessé vált a munkanélküliség hazánkban. A gazdasági rendszerváltás jelentős áldozatokkal járt, a nemzeti össztermék csak az ezredfordulót követően haladta meg az 1988-as szintet. A gazdaság az 1990-es évek közepe óta növekedési pályán van, azonban hátrányos helyzetű térségekben ez kevéssé érezteti a hatását. A rendszerváltás okozta változások a mai napig éreztetik hatásukat, amelyet a következő táblázatban szemléltetünk, bemutatva a hazai munkaerő-piac 2000 és 2005 közötti legfontosabb jellemzőit:

15


Magyarország munkaerő-piaci adatai 2000–2005 Év

2000

2001

2002

2003

2004

2005

3 856,2

3 868,3

3 870,6

3 921,9

3 900,4

3 901,5

263,7

234,1

238,8

244,5

252,9

303,9

Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő)

4 119,9

4 102,4

4 109,4

4 166,4

4 153,3

4 205,4

Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fő)

3 659,6

3 670,0

3 652,8

3 578,5

3 567,9

3 517,1

Foglalkoztatási arány (%)

49,6

49,8

49,9

50,6

50,5

50,5

Munkanélküliségi ráta (%)

6,4

5,7

5,8

5,9

6,1

7,2

Aktivitási arány (%)

53,0

52,8

52,9

53,8

53,8

54,5

Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliek száma (ezer fő)

4. táblázat: Magyarország munkaerő-piaci adatai 2000-2005 Forrás:Munkaerő-piaci jellemzők a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal

A táblázat adatain jól látható, hogy a magyar munkaerő-piacot leíró adatok tendenciájukat tekintve változatlanok. Az elmúlt másfél évtizedben alkalmazott foglalkoztatáspolitikai intézkedések ellenére nem történt áttörés a foglalkoztatottak számának növelésében, illetve a gazdaságilag inaktívak arányának csökkentésében (lásd: 3. táblázat). A magyar foglalkoztatáspolitika legnagyobb kihívása, hogy alacsony a foglalkoztatás mértéke. (lásd. 3 ábra)

16


Gazdasági aktivitás a M agyarországon (2005)

303 900

Eltartott népesség száma Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma

3 901 500

5 992 915

3. ábra: Gazdasági aktivitás Magyarországon (fő) (2005) Forrás: Munkaerő-piaci jellemzők a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal

A 3. ábrán jól látható, hogy jelenleg az össznépesség 38%-nak (foglalkoztatottak száma) van bejelentett munkából származó jövedelme. A lakosság 42%-a (eltartott népesség száma) kisebb részben keresőképtelen gyermek, nagyobb részben járulékokból (például: öregségi, betegségi, gyermekgondozással összefüggő, szociális jutatás) vagy tartósan munkanélküli, illetve szabályozatlan, bejelentetlen és idényjellegű fekete munkából tartja fenn magát és családját. Az eltartott népesség legnagyobb csoportját a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű járadékban (például rokkantsági ellátás) részesülők jelentik, már a 2001-es Népszámlálás is azt mutatta, hogy a lakosság 30,3%-a jogosult ilyen jellegű ellátásra. Az eltartottak másik jellegzetes csoportja a 14 év alatti és/vagy iskolarendszerű képzésben részt vevő gyermekek, fiatalok korosztálya. E két csoport kiemelése a foglalkoztatás szempontjából azért lényeges, mert a gyermekek és fiatalok (29 év) száma az utóbbi években drasztikusan csökkent az idősebb népesség arányaihoz képest. 2005-ben lényegében azonos volt a 0-14 évesek és a 65 évesek és idősebbek száma. Míg a várható élettartamnak az utóbbi évtizedekben bekövetkezett meghosszabbodása önmagában örvendetes jelenség, az idősek hányadának jelentős növekedése a munkaképes korúak részarányához képest jelentős gazdasági-társadalmi következményekkel jár. 1.3.2. A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitűzései 2001-ben a magyar kormány az Európai Bizottsággal együtt elkészítette „A magyar foglalkoztatás- és munkaerő-piaci politika középtávú prioritásainak közös értékelése” című dokumen17


tumot. A dokumentum kijelölte a magyar foglalkoztatáspolitika céljait, és meghatározta az azok eléréshez szükséges lépéseket az alábbi prioritások mentén: -

a foglalkoztatás bővítése (a teljes foglalkoztatottság céljával),

-

a munkanélküliség csökkentése,

-

rugalmasabb munkaerőpiac kialakítása,

-

humánerőforrás-fejlesztés,

-

a foglalkoztatáspolitika intézményi és jogi feltételeinek megerősítése.

A röviden „Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelés”-nek nevezett dokumentumban megfogalmazott prioritások konkretizálása és megvalósítása érdekében a mindenkori kormányok úgynevezett „Nemzeti akcióprogramokat” fogalmaznak meg, amelyek egy megadott időszakra vonatkoznak. A jelenleg érvényben lévő kormányzati program a „Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a Növekedésért és a Foglalkoztatásért”2 címet viseli, amelyet az alábbiakban mutatunk be. A dokumentum szerint a foglalkoztatás és az aktivitás növelését a Kormány továbbra is az egyik legfontosabb céljának tekinti. Folytatni kívánja azt a politikát, amely a munkaerő-piac kínálati oldalát tekintve az aktivitás növelését helyezi a középpontba, és amelynek eredményei az inaktivitás utóbbi időben tapasztalt csökkenésében már megmutatkoznak. A foglalkoztatás bővítése – a tartós növekedés mellett – a 2007-2013 közötti időszak stratégiáját meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljainak egyike. 2006-2008 között ugyanakkor a makrogazdasági egyensúly megteremtése áll a Kormány stratégiájának középpontjában, ez alapozhatja meg a tartós növekedést és a foglalkoztatás bővítését. Rövidtávon a munkaerő-piaci helyzet alakulását döntően befolyásolja majd a közszférában foglalkoztatottak számának csökkenése, miközben a versenyszférában sem lehet a munkaerő iránti kereslet számottevő növekedésére számítani. A kiigazítás időszakában a munkaerő-piaci helyzet tekintetében a Kormány célja az, hogy a foglalkoztatás és az aktivitás szintje ne csökkenjen, és az esetleges kedvezőtlen foglalkoztatási hatások ne a leghátrányosabb helyzetűeket érintsék leginkább. A 2008-ig tartó időszak intézkedései megteremtik a makrogazdasági feltételeit annak, hogy ezt követően megindulhasson a foglalkoztatás növekedése, elsősorban a versenyszférában teremtve új munkahelyeket. A konvergencia-programban foglaltakkal összhangban a Kormány a következő számszerűsített célkitűzéseket határozza meg a foglalkoztatási ráta tekintetében:

2

Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a Növekedésért http://www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=ci_202

18

és

a

Foglalkoztatásért


5. táblázat Foglalkoztatási ráta célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT

1.3.2.1 PRIORITÁSOK A 2010-ig terjedő időszakra vonatkozó foglalkoztatási stratégia a következő prioritásokra épül:

Aktív munkaerő-piaci politikák szerepének megerősítése

A foglalkoztatás és az aktivitás növelése érdekében az akcióprogram nagy hangsúlyt helyez az álláskeresés ösztönzésére, az álláskeresést segítő szolgáltatások fejlesztésére, a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítására, a munkanélküli és a szociális ellátórendszeren belül a munkavállalásra való ösztönzés elvének érvényesítésére.

6. táblázat Aktivitási ráta célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT

Célzott támogatások hátrányos helyzetűek foglalkoztatása érdekében

A költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedések mellett a járulékterhek általános mérséklésére nincs lehetőség. A célzott járulékkedvezmények ugyanakkor fontos szerepet tölthetnek be a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek javításában. Ilyen célzott járulékkedvezményt nyújtanak a pályakezdő fiataloknak már jelenleg is, és a támogatás kiterjesztését tervezik az idősekre és a gyermekgondozási szabadságról visszatérőkre. A járulékkedvezmények új típusát jelenti a hátrányos helyzetű térségekben élő álláskeresők támogatása, amely jelentős mértékben hozzájárul majd az e térségekben élők – köztük mindenekelőtt a romák – foglalkoztatási feltételeinek javításához.

19


7. táblázat Nők és idősebbek foglalkoztatási rátájának célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT

Az egész életen át tartó tanulás támogatása

A gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás segítése érdekében fejleszteni kívánják az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit., az egész életen át tartó tanulás stratégiájáról és annak végrehajtásáról született 22215/2005 (X.13) sz. kormány-határozatban rögzített feladatok és ütemterv alapján. Cél, hogy növekedjen a képzésben résztvevő felnőttek száma, és a képzési lehetőségek mindenki számára elérhetővé váljanak, erősítsük a kulcskompetenciákat, amelyek munkaerő-piaci szempontból kiemelkedő fontosságúak.

8. táblázat Képzésben résztvevők aránya (%) Forrás: EUROSTAT

Az oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása

Az oktatás gazdasági és társadalmi célok szolgálatába való fokozottabb állítása érdekében, az egész életen át tartó tanulás stratégiájának a szellemében olyan fejlesztések fognak megvalósulni, amelyek javítják az oktatási szolgáltatások eredményességét és minőségét, erősítik a tanulási szakaszok egymásra épülését, megteremtik az oktatási és kulturális kapacitásokkal és az oktatás humán erőforrásaival való hatékonyabb gazdálkodás feltételeit és javítják az oktatás irányításának hatékonyságát és átláthatóságát. Ezt a célt szolgálja az oktatás és kulturális intézmények partneri együttműködésének erősítése is.

9. táblázat Iskolázottság és lemorzsolódás (%) Forrás: EUROSTAT

20


1.3.2.2 INTÉZKEDÉSEK Az akció program alábbi fejezetei – az uniós foglalkoztatási iránymutatások struktúráját követve –, figyelembe véve az Európai Bizottság ország-értékelését és az Európai Tanács következtetéseit, az alábbi három fő terület mentén mutatják be a foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések végrehajtását és a tervezett további lépéseket: 1. A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása, 2. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, 3. Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén. Tervezett intézkedések -

A START program kiterjesztése

-

Az idősebb korosztályok aktivitásának megőrzése a korai nyugdíjba vonulás csökkentésével

-

Az egészségi állapot javítása

-

A szociális segélyben részesülők esetében alkalmazott „beilleszkedési terv” és a foglalkoztatási szolgálatnál alkalmazott „álláskeresési megállapodás” jelenleg elkülönülten működő rendszereinek összehangolására.

-

Az aktivitás megőrzése és a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése

-

Újfajta együttműködés a foglalkoztatási szolgálat és a civil szervezetek között

-

A romák munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében 2007-től 25 hátrányos helyzetű, javarészt romák által lakott kistérségben komplex gazdasági, kulturális és szociális fejlesztési programok elindítása

-

A rehabilitációs foglalkoztatás széleskörű elterjesztése, a munkáltatók érdekeltté válása céljából az un. „védett piacok” működési feltételeinek megteremtése

-

Integrált foglalkoztatási és szociális ellátórendszer

-

A gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások erősítése (pl. munkaerő igények feltárása)

-

A migráció munkaerő-piaci helyzethez igazodó kezelése

-

A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá

-

A földrajzi mobilitás elősegítése

-

Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatás-barát munkaerő-költségek

-

A humánerőforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása (kulcskompetenciák fejlesztése, munkahelyi képzések, intézmény-rehabilitációs program)

-

A szakképzés és a felnőttképzés rendszerének fejlesztése.

21


1.3.3. Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása A magyar kormány 2006 őszére elkészíti a 2007-2013 EU költségvetési időszakhoz igazodó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) elnevezésű dokumentumot, amely az elkövetkező időszak fejlesztési prioritásait rögzíti. Az NSRK az Európai Bizottság terminológiája, a magyar kormány Új Magyarország Fejlesztési Terv néven hivatkozik rá. A továbbiakban mi is a kormány elnevezését használjuk. Jelen foglakoztatási stratégia megvalósítása szempontjából az Új Magyarország Fejlesztési Terv ismerete kulcsfontosságú, mivel a megvalósításához szükséges források és lehetőségek ezekben lelhetők fel. Az EU források felhasználásához szükséges magyar társfinanszírozás előteremtése szinte teljes egészében felöleli a jelenlegi ágazati fejlesztési forrásokat, azaz rendkívül korlátozottan várhatók források az ÚMFT-én kívül. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006. augusztusi társadalmi egyeztetésre bocsátott változatában, már megfigyelhetők a főbb tervezési szempontok. Minden bizonnyal fő vonalaiban már nem változik a terv, azonban 2006. decemberéig a foglalkoztatási stratégia ezen fejezete valószínűsíthetően átdolgozásra kerül. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a 2007-2013 közötti időszak 22,4 milliárd euró EU kohéziós forrás felhasználásához szükséges tervezési dokumentum.

ÁTFOGÓ CÉL a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése

Az ÚMFT a jelenlegi lezáruló Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) átdolgozott, kiegészített változatának tekinthető. A két dokumentum szerkezete hasonlóan épül fel, most csak az ÚMFT legfontosabb célkitűzéseire és szerkezetére hívjuk fel a figyelmet.

STRATÉGIAI CÉLOK

Az ÚMFT átfogó célja, „a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítéFenntarthatóság Kohézió se.” A dokumentum a programozás elvének megfelelően szorosan illeszkedik a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseihez. A 4. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó és stratégia célok között a fenntarthatóság stratégiai céljai egymást erősítő kohézió céljait találjuk. Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv (www.nfh.hu) A foglalkoztatás bővítése és tartós növekedés csak akkor valósulhat meg, amennyiben teljesülnek a környezeti, makrogazdasági és társadalmi fenntarthatóság követelményei, továbbá, ha az ÚMFT a területi, gazdasági és társadalmi (pl. esélyegyenlőség) megvalósulását szolgálja. Az Új Magyarország Fejlesztési terv markánsan különválasztja az ágazati és területfejlesztési feladatokat. A területfejlesztési feladatok hatékony ellátása érdekében 2007-től minden egyes régió önálló operatív programmal rendelkezik.

22


ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV (2007-2013) PRIORITÁSOK

OPERATÍV PROGRAMOK

1. A gazdaság fejlesztése

Gazdaságfejlesztési OP

2. A közlekedés fejlesztése

Közlekedési OP

3. A társadalom megújulása 4. Környezet- és energiafejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform 7. Az ÚMFT koordinációja és koordinációja

Társadalmi megújulás OP Társadalmi infrastruktúra OP Környezet és energia OP 7 db Regionális Operatív Program: például: Észak-alföldi Regionális OP Államreform OP Elektronikus közigazgatás OP Végrehajtás OP

10. táblázat: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai

1.3.4. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Az Európai Unió költségvetésének több mint 40%-át a Közös Agrárpolitika (KAP) pénzügyi forrásai jelentik. Az EU költségvetésében az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) bár folyamatosan csökkenő részt képvisel, azonban még mindig évente több, mint 40 milliárd euró forrással rendelkezik. Az EMVA Garancia Szekciójából finanszírozzák a agrártermelőket közvetlenül (például a földalapú támogatások) azonban számos vidékfejlesztési program megvalósításáért is felel. Az EMVA Garancia Szekciójából számos forrás áll a magyar vidék fejlesztésére is, emiatt készítette el a földművelési és vidékfejlesztési tárca az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervet, a 2007-2013-as időszakra. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó általános céljai között megtalálható a vidéki lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatási helyzetének javítása. A stratégia több tervezési tengely mentén jelöl ki prioritásokat, most a jelen Foglakoztatási Stratégia szempontjából releváns harmadik tengely specifikus céljait emeljük ki:

-

A vidéki gazdasági potenciál erősítése, vállalkozásfejlesztés

-

Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése

-

Helyi humán kapacitás fejlesztése, bővülő vállalkozói, tervezési és végrehajtási ismeretek és ezeket támogató információbázis kialakítása

A vidéki gazdasági potenciál erősítése hozzájárul a foglalkoztatás javítása átfogó prioritás megvalósulásához azáltal, hogy mezőgazdaságon kívüli munkahelyeket teremt és tart meg a vidéki térségekben, valamint a tevékenységek diverzifikációja – „több lábon állás” elve – által növeli a családok jövedelmét. A cél elérésének eszközei egyrészt a mezőgazdasági termelés-

23


sel foglalkozó háztartások egyéb nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének támogatása (például a falusi és agrárturizmus, illetve egyéb típusú vállalkozások fejlesztése).

1.4.

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI Észak-alföldi régió általános jellemzői (2005)

Terület (ezer km2)

17,729


44,7%


1,54


9,1%

GDP (milliárd €)

6,6


23,2%

11. táblázat: Észak-alföldi régió általános jellemzői (2005)

2. térkép: Magyarország tervezési statisztikai NUTS 2 besorolású régiói Forrás: Wikipedia, (http://hu.wikipedia.org)

Az Észak-alföldi Régió a Magyar Köztársaság keleti, észak-keleti részén fekszik, területe 17.729 km2 (Magyarország területének 19,1%-a) lakosságszáma a KSH által 2005. közepén tartott mikrocenzus alapján 1.540.424 fő (Magyarország népességének 15%-a). A terület hazánk második legnagyobb és legnépesebb régiója. A városi jogállással rendelkező településeket alapul véve, Észak-Alföld Magyarország magasan urbanizált régiója. Azonban az MTA Regionális Kutatások Központjának értékelése szerint problémát jelent, hogy a régió városai között jelentősen felülreprezentáltak a városhierarchia alsó fokain álló települések.

24


Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 2006-os közlése alapján a régió adja az ország GDP-jének 9,9%-át, az egy főre jutó GDP-je a magyarországi átlag 64,4%-a, az EU25 átlagának 37,5%-a. Az Észak-alföldi régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy 27 kistérségéből 24 tartozik a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett (kivétel a debreceni, a szolnoki és a nyíregyházi kistérségek), ezek közül 15 pedig a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé. A GDP ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az Észak-alföldi régióban az országos átlagot lényegesen meghaladja a mezőgazdaság, a közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás, az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás részesedése (Forrás: Magyarország nemzeti számlái 2002-2003, KSH 2005). A régióban a jövedelmi színvonal jóval az országos átlag alatt található, 2004-ben a háztartások egy főre jutó átlagos bruttó jövedelme Magyarországon 904 ezer Ft volt, míg Észak-alföldön 748 ezer Ft volt (Forrás: KSH korrigált népszámlálási adatok 2004). A regisztrált munkanélküliek száma az Észak-alföldi régióban – szinkronban az országos tendenciákkal – a rendszerváltás utáni években jelentősen emelkedett, az elmúlt években a régió munkanélküliségi rátája 7-10% körül mozog (Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép 2005, KSH 2006). A foglalkoztatási arány rámutat az Észak-alföldi régió egyik jelentős gyengeségére: a 15-74 éves korcsoporton belül magyarországi viszonylatban is igen alacsony a foglalkoztatottak száma, amellyel a régió csupán az Észak-magyarországi régiót tudja megelőzni. Kiemelkedően magas az eltartottak száma, jellemző a halmozottan hátrányos helyzetű népesség magas aránya, amelynek prognosztizálható a növekedése. Mindez a régióra súlyos szociális terheket ró (Forrás: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja 2007-2013).

25


5. ábra: Foglalkoztatási ráta régiók szerint (2000-2005) Forrása: KSH, Munkaerő-felmérés (*a 15-74 éves népesség foglalkoztatási aránya negyedévente régiónként) Az ábra megtalálható a Foglalkoztatási Hivatal és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Magyarországi Munkaerőpiac 2005 című tanulmány 116-oldalán.

Az új évezredben fokozatosan enyhült az 1990-es évtizedre jellemző „vállalkozói boom”, és ennek eredményeként mérsékeltebb ütemben emelkedett a működő vállalkozások száma. A régió lakosságának relatíve alacsony vállalkozói kedvét mutatja, hogy a fajlagos mutatók szempontjából a terület csak az Észak-magyarországi régiót tudja megelőzni, és az országos értékhez viszonyított lemaradás nagyobb tőkeerejű társas vállalkozások esetében sokkal jelentősebb. Az egyéni vállalkozások arányát tekintve a régió a középmezőnyben foglal helyet, ez a tény ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a kényszervállalkozásoknak magas számával. Észak-alföldön az egyéni vállalkozások 65%-os arány képviselnek az összes vállalkozáshoz viszonyítva, ami néhány százalékkal jobb a környező régiók mutatóinál. Azonban lényegesen elmarad Észak-alföld is a Közép-Magyarországi régió 45%-os arányától. (Forrás: TEIR, KSH). A tudásgazdaság kiépítése szempontjából kiemelkedően fontos a modern információs és kommunikációs eszközök (elsősorban a számítógép és az internet) használatának alakulása. A régió lakosságának alacsony szintű digitális írástudását mutatja, hogy 2005-ben a háztartások mindössze 9,3%-a rendelkezett internet eléréssel, ami lényegesen elmarad a 22%-os országos átlagtól. (Forrás: KSH 2005).

26


Debrecen nemcsak a régió, hanem az ország egyik meghatározó és gyorsan fejlődő egyetemi központja, egyetemi képzésre a régión belül csak itt van lehetőség. Magyarország második, az Alföld legnagyobb városa, már évtizedek óta kiemelkedő funkciógazdaságú, urbánus hatásait az egész régióra kiterjesztő, vitathatatlan erejű regionális központ. Részesedési adatai a régióból csaknem olyanok, mint Budapest adatai az országosból. Lakosságaránya 13,6%, ugyanakkor itt működik a régió összes vállalkozásának több mint 20%-a, itt él a szellemi foglalkozásúak 23%-a, és egyetemi központját látogatja a régió összes felsőfokú hallgatójának 45%-a. Az elmúlt években Debrecen körül egy agglomerációs térség alakult ki, amely egységes gazdasági és munkaerő-piaci teret alkot. A debreceni agglomerációba a DerecskeLétavértes kistérség alábbi települési tartoznak: Hajdúbagos, Hosszúpályi, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Sáránd (Forrás: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja 2007-2013). Magyarország más régióihoz hasonlóan régióban az EU csatlakozást követően is folytatódik a regionális szintű fejlesztési intézmények megerősítése, valamint a nemzeti és regionális szintű programozási dokumentumok kidolgozása. A 2007-2013 időszak tervezési dokumentumainak tartalma döntő módon meghatározza a bevonásra kerülő EU és hazai költségvetési források felhasználását, ezen keresztül az elkövetkező évek fejlődési ütemét irányait. 1.4.1. Az Észak-alföldi régió Stratégai Programja (2007-2013) A régiók egészére kiterjedő tervezés folyamata az 1076/2004-es kormányhatározat alapján vette kezdetét, melynek keretében az ország összes régiója – így az Észak-alföldi régió is – elkészítette önálló tervezési-programozási dokumentumait, amelyek szükségesek az Európai Unió 2007-2013 közötti kohéziós politikájának megvalósításához és a regionális támogatások felhasználásához. Ez alapján készült el az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja 2007-2013 című dokumentum, amelynek középpontjában a fenntartható módon történő fejlődés elősegítése áll. A stratégia átfogó célja a régió belső és önálló potenciáljaira alapozott, ökonómiai, ökológiai és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésének az elősegítése, amely a környezeti értékek megőrzésével és fejlesztésével biztosítja a régió versenyképességét és a területi különbségek felszámolását. A stratégia prioritásai közül mindegyik érinti a foglalkoztatás növelését és a munkaerő-piac bővítését. A stratégiához kapcsolódóan az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kidolgozásra kerülő Észak-Alföld Regionális Operatív Programban már konkrét intézkedéseket és forrásokat találunk majd. 1. Prioritás - Dinamikus régió A fejlesztés célja a régióban nyitott, egészséges, fejlődésre képes gazdasági struktúra megteremtése, húzóágazatok kialakítása és fejlesztése, a logisztikai potenciál fejlesztése a racionális területhasználat elveinek figyelembevételével, amelyben tartósan biztosított a nagy és közepes vállalatok növekedése, illetve egyenletes, kiegyensúlyozott fejlődése, valamint a mikro- és kisvállalkozások megerősödése.

27


1.1. Prioritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése -

infrastrukturális fejlesztések (pl. működőtőke letelepedését szolgáló infrastrukturális kapacitásfejlesztés, befektetés-ösztönzés, vállalkozási övezetek és ipari parkok létesítése, fejlesztése)

-

regionális mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése (pl. beszállítói hálózatok működésének elősegítése) és szolgáltatásaik spektrumának bővítése (pl. logisztikai szolgáltatások fejlesztése, marketing tevékenység fokozása, befektetés-ösztönzés, inkubációs tevékenység)

-

határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, együttműködések dinamizálása, interregionális kapcsolatok fejlesztése

1.3. Prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása -

a turisztikai infrastruktúra fejlesztése (pl. szálláshely-szolgáltatások és a speciális szolgáltatások a falusi turizmus és az ökoturizmus területén)

-

integrált és koherens regionális turisztikai marketingtevékenység fejlesztése

-

a régiós civil társadalom önfenntartó képességének növelése, együttműködéseinek megerősítése

-

a vidéki gazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek diverzifikálása (pl. falusi turizmus, hagyományos kézművesipar stb.)

4. Prioritás - Agrár-régió A gazdaság szerkezetének főbb mutatói alapján az agrárgazdaság az Észak-alföldi régióban tradicionálisan nagy szerepet játszik és ennek megfelelően a régió súlya is kiugróan nagy az ország bizonyos mezőgazdasági ágazataiban. Az ország mezőgazdasági területének 21,8%-át köti le, s ezzel a magyarországi régiók között – a Dél-Alföld után – a második legnagyobb. A GDP, a vállalkozási szerkezet és a foglalkoztatás alapján a régió mindhárom megyéjében az országos átlagnál fontosabb szerepet tölt be a mezőgazdaság. A régió belső adottságai, tradíciói azonban csak akkor használhatók ki, ha előtérbe kerül az agrárgazdaság diverzifikálása, a tájjellegű, illetve egyedi, magas minőségű termékek előállítása, a munkaigényes kultúrák terjesztése, a helyi feldolgozás és értékesítés bővülése, s mindezek eredményeként az ágazat hozzáadott érték-teremtő képességének a növelése.

4.1. Prioritás: A mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése -

régióspecifikus, tájjellegű, minőségi, jelentős hozzáadott értéket tartalmazó egyedi termékek előállítása

-

ökogazdálkodás, tájjellegű termelési módok fejlesztése

-

termelő infrastruktúra fejlesztése (pl. mezőgazdasági úthálózat karbantartása és fejlesztése, állattartó telepek kialakítása, korszerűsítése, mezőgazdasági belvízelvezető rendszerek felújítása, karbantartása és fejlesztése, a növénytermesztéshez, kertészethez kapcsolódó műszaki-technológiai korszerűsítés, az állattenyésztési tevékenység, halgazdálkodás feltételeinek javítása.)

28


-

környezeti és ágazat specifikus minőségbiztosítás, élelmiszerbiztonság kialakítása, minőségügyi infrastrukturális fejlesztések, minőségbiztosítási tanúsítványok megszerzését elősegítő fejlesztések támogatása, élelmiszerbiztonsághoz, növény- és állategészségügyi higiéniához kapcsolódó fejlesztések (pl. állati és növényi eredetű hulladékok előírásszerű gyűjtése, tárolása, hasznosítása)

-

élelmiszeripari információs rendszerek fejlesztése, termékpályák kialakítása, agrárgazdasághoz kötődő humán erőforrás és humán infrastruktúra-fejlesztés

4.2. Prioritás: Nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése -

energetikai célú mezőgazdasági termelés és termeltetésének támogatása (pl. biomassza, növényolaj-gyártás)

-

nem élelmiszeripari mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó logisztikai fejlesztések

4.3. Prioritás: Mezőgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása -

természetkímélő gazdálkodási módok elterjesztése az agrár-környezetvédelmi célokkal összhangban (pl. allergén növények eltávolítása, csatorna-karbantartás, útkarbantartás, erózióvédelem)

-

terület-specifikus fenntartható földhasználat kialakítása

-

komplex vízgazdálkodása a termésbiztonság és talajvédelem megteremtése

-

regionális víztakarékos vízgazdálkodási programok kistérségi bevezetése

-

extenzív területhasznosítási programok támogatása

5. Prioritás - Esélyteremtő és Felzárkózó régió Kiemelt cél a régió elérhetőségi nehézségeiből származó hátrányok csökkentése, majd megszüntetése, a lakosság foglalkoztatásának növelése, az életesélyeinek javítása, a települések integrált fejlesztése, a magas minőségű szolgáltató ellátórendszer kialakítása, a helyi gazdaságfejlesztés eszközeinek bővítése.

5.1. Prioritás: A periférikus területek bekapcsolása a régió fejlődésébe -

régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése (pl. utak burkolatának felújítása és hiányzó kapcsolatok kiépítése, térségi alapú közlekedésszervezés támogatása, helyi és helyközi tömegközlekedés szolgáltatásai minőségének és infrastrukturális feltételeinek javítása, kerékpárutak építése)

-

kistérségi központok szolgáltatásainak bővítése (pl. oktatási, képzési, egészségügyi, sport, szociális, gyermekvédelmi és ifjúsági részvételt segítő szolgáltatások)

-

települési önkormányzatok feladatkörébe tartozó szociális alapellátások infrastrukturális fejlesztése

29


5.2. Prioritás: A vidéken élők és hátrányos helyzetűek életminőségének és életesélyeinek javítása -

esélyteremtést elősegítő regionális szociális intézményrendszer fejlesztése (pl. halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek védelme, tehetséggondozása, teleházak, közösségi terek fejlesztése, szociális lakás- és földprogramok, falugondnoki programok, cigányprogramok támogatása)

-

korszerű információs és kommunikációs technikai eszközök használatának támogatása (pl. közösségi internet elérési pontok számának emelése és szolgáltatásainak bővítése, közös térségi adatbázisok kialakítása, fejlesztése, térségi alapú tájékoztatás szervezése).

5.3. Prioritás: A vidéki társadalom életminőségének javítása -

vidéki lakosság foglalkoztatási szintjének növelése (pl. helyi termékek előállításához, értékesítéséhez kapcsolódó munkahelyteremtés és vállalkozásfejlesztés támogatása, helyi, térségi piacokra termelő és szolgáltatást nyújtó mikro- és kisvállalkozások képzése, tanácsadási tevékenységek támogatása, távmunkahelyek kialakítása, bedolgozói hálózat működtetése, fejlesztése)

-

alternatív jövedelemtermelő és foglalkoztatási formák támogatása

-

átképzés lehetőségének fejlesztése és támogatása

-

aktív szociálpolitikai programok)

-

a vidék kulturális és szellemi örökségének megóvása, fejlesztése (pl. szellemi, kulturális, művészeti értékek, hagyományok, helyi művelődési szokások feltárása, megőrzése, fejlesztése, kulturális örökség értékeinek ápolása, kulturális turizmus fejlesztése, kulturális, vallási intézményfejlesztés, a hagyományok ápolása, helyi ünnepek, jeles napok, rendezvények, kulturális értékek létrehozása, „hagyományipar” megteremtése)

eszközök

alkalmazása

(szociális

földprogram,

közmunka-

5.4. Prioritás: Települési környezet fejlesztése -

települések épített környezetének és arculati elemeinek javítása, fejlesztése (pl. város- és településrészek rekonstrukciója, rehabilitációja, közterek felújítása, zöldfelületek növelése)

-

települések tárgyi, építészeti, műemléki és régészeti értékek feltárása, értékmegőrző felújítása és fejlesztése

-

barnamezős területek, régi iparterületek revitalizációja, hasznosítása funkcióváltással (pl. vállalkozásra alkalmassá tétele)

-

tervezési, területrendezési, területhasznosítási dokumentumok készítése

30


1.4.2. Az Észak-alföldi régió Regionális Operatív programja Az Észak-alföldi régió operatív programját a Regionális Fejlesztési Tanács a 2006. november 17.-i ülésén jóváhagyta. Az Észak-Alföldi régió önálló regionális operatív programja tartalmazza azokat a regionális fejlesztési területeket, amelyek támogatására a 2007 és 2013 közötti időszakban csaknem 270 milliárd forintnyi fejlesztési forrás fog rendelkezésre állni, amely európai uniós és a hozzá társuló hazai társfinanszírozásból áll. Az elfogadott programot a Kormánynak a többi ágazati és regionális operatív programmal együtt kell eljuttatni Brüsszelbe. Amennyiben a Kormány és az Unió is jóváhagyását adja a programra, arra várhatóan 2007 elejét_l pályázati kiírások fognak épülni, s így a régió szereplői számára megnyílnak az Európai Unió forrásai.

31


Az Észak-Alföldi Régió Operatív Programjának átfogó célja: „Az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése”. Mivel a régió 27 kistérségéből 15 a leghátrányosabb, 9 pedig a hátrányos helyzetűek közé tartozik, ezért a program egyaránt megkülönböztetett figyelmet fordít a versenyképesség növelésére és a területi különbségek felszámolására, s ezt a környezeti értékek megőrzésével kívánja elérni. Az Észak-Alföldi Operatív Program átfogó célja négy specifikus cél mentén valósul meg.

1. A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítése Annak érdekében, hogy a régió versenyképes legyen, kiemelt figyelmet szükséges fordítani a régió gazdasági bázisát adó mikro-, valamint kis- és középvállalkozások megerősítésére.

2. A helyi szintű közlekedési kapcsolatok javítása Az elérhetőség minősége döntően befolyásolja a régió versenyképességét és növekedését. A jó közlekedési infrastruktúra előmozdítja a hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, és közvetlenül is hat a lakosság életminőségére, valamint lehetőséget teremt a munkahelyek, szolgáltatások, turisztikai vonzerők elérésére.

3. A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása Az Észak-alföldi régiónak számos európai színvonalú hagyományos természeti környezeti, illetve kulturális értékei vannak. A régió értékeire alapozott turisztikai ágazat fejlesztése kiemelten fontos.

4. Az épített és társadalmi környezet által kínált életminőség javítása A program egyik alapvető célja, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek biztosítják a régió lakossága számára az egészséges és biztonságos lakókörnyezetet, a megfelelő minőségű közszolgáltatások elérését, és lehetővé teszik a gazdasági fejlődést megalapozó városfejlesztést.

32


Prioritások:

1. prioritás: A gazdaság működési feltételeinek javítása Az egy főre jutó GDP tekintetében a hazai régiók között a régió az utolsó helyen áll. A foglalkoztatottság szintje magyarországi viszonylatban is igen alacsony. Mindez a gazdaság általános gyengeségeiről tanúskodik. Éppen ezért a prioritás fő célkitűzései az Észak-alföldi régió mikro-, kis- és középvállalkozásai működési hatékonyságának javítása és az országos viszonylatban is alacsony gazdasági aktivitás növelése. Intézkedései: 1.1 Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése 1.2 Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának növelése, együttműködéseinek elsegítése 1.3 Alap- és emeltszintű tanácsadás

2. prioritás: A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése A régió gazdaságának, a lakosság életminőségének, a régión belüli területi különbségek csökkentésének egyik alapvető feltétele a térségi elérhetőség biztosítása. Különösen fontos feladat ez az Észak-alföldön, ahol az autópályák és autóutak alacsony aránya, a mellékúthálózat alacsony színvonala, s ezen okok miatt a régió kistérségeinek és településeinek általában rossz elérhetősége jellemző.

Intézkedései: 2.1 Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése 2.2 Integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése

3. prioritás: A turisztikai potenciál erősítése Az operatív program nagy hangsúlyt fektet a jövőben a minőségi turizmus feltételeinek kialakítására és az ún. turisztikai attrakciók megvalósítására, amelyek színesíthetik a programkínálatot, és hosszabb üdülésre ösztönzik a látogatókat.

33


Intézkedései: 3.1 Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés 3.2 A turizmus fogadási feltételeinek javítása 3.3 Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása

4. prioritás: Város- és térségfejlesztés A kisebb-nagyobb településeken egyaránt hosszú távú cél a humán közszolgáltatások (egészségügy, oktatás) európai színvonalának megteremtése. A régió hazánk egyik legvárosiasabb térsége, ezért a program kiemelten kezeli a városok fejlesztését is. A prioritás lehetőséget teremt környezet- és természetvédelmi fejlesztésekre (pl. szennyvízkezelés, belvízvédelem), valamint biztosítja a civil szervezetek hatékonyabb részvételét a közösségek életében. Intézkedései: 4.1 Városfejlesztés 4.2 Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 4.3 Térségi és települési természet- és környezetvédelmi fejlesztések 4.4 A régiós civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának növelése, együttműködéseinek megerősítése

34


Az Észak-alföldi ROP forrásallokációja

„A” VERZIÓ

1. Prioritás:

Dinamikus és Regionális fejleszFelzárkóztatásra dinamizálható tési pólus és alközváró térségek térségi közponpontjai (mFt) (mFt) tok (mFt)

Összesen

10 505 (3,6%)

10 797 (3,7%)

10 797 (3,7%)

32 099 (11%)

1.1 intézkedés

2 918

5 836

5 836

14 591

1.2 intézkedés

2 918

2 918

2 918

8 754

1.3. intézkedés

4 669

2 043

2 043

8 754

19 551 (6,7%)

6 712 (2,3%)

17 509 (6%)

43 772 (15%)

2.1. intézkedés

17 509

5 836

14 591

37 935

2.2. intézkedés

2 043

875

2 918

5 836

39 395 (13,5%)

17 509 (6%)

30 640 (10,5%)

87 543 (30%)

3.1. intézkedés

16 050

8 754

16 050

40 854

3.2. intézkedés

18 968

7 295

11 672

37 935

3.3. intézkedés

4 377

1 459

2 918

8 754

48 149 (16,5%)

20 427 (7%)

48 149 (16,5)

116 724 (40%)

4.1. intézkedés

26 263

10 213

24 804

61 280

4.2. intézkedés

10 213

4 377

8 754

23 345

4.3. intézkedés

7 295

4 377

11 672

23 345

4.4. intézkedés

4 377

1 459

2 918

8 754

2. Prioritás

3. Prioritás

4. Prioritás

Technikai segítségnyújtás

11 672 (4%)

12. táblázat: Az Észak-alföldi ROP forrásallokációja

35


1.5.

FOGLALKOZTATÁS-POLITIKAI

MAGYARORSZÁGON

INTÉZMÉNY-

ÉS

ESZKÖZRENDSZER

3

A hazai foglalkoztatás-politikai intézményrendszer több szinten – központi, regionális, helyi – és több területen – foglalkoztatás, munkaügy, szociális kérdések és az ezekhez kapcsolódó támogatási rendszerek – működik. Az intézmények feladatai és a kapcsolatfelvétel lehetőségét részletesen az I. Függelék – Foglalkoztatás-politikai intézményrendszer Magyarországon tartalmazza. Az intézményrendszer legfontosabb tagjai:

-

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

-

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

-

Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ)

o Foglalkoztatási Hivatal o Munkaügyi központok és kirendeltségeik o Regionális átképző központok -

Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA)

-

Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA)

-

Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT)

-

Érdekképviseleti szervek

A legfontosabb területek, melyeket a hazai intézményrendszer prioritásként kezel:

3

-

fiatalok munkába állásának támogatása

-

távmunka, mint atipikus foglalkoztatási forma elterjesztése

-

részmunkaidős foglalkoztatás erősítése

-

esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése

-

regionális igények figyelembe vétele, régiók közötti különbségek mérséklése

-

fekete foglalkoztatás visszaszorítása

-

munkaügyi szabályok betartatása

-

közmunka programok fejlesztése

-

fogyatékosok munkaerő-piaci helyzetének javítása

-

társadalmi kirekesztés elleni küzdelem

-

aktivitási ráta növelése

Részletezve a I. Függelékben

36


1.5.1. Foglalkoztatáspolitikai intézmények eszközrendszere4 Szociális és Munkaügyi Minisztérium A foglalkoztatáspolitika és munkaügy elsődleges irányítója. A Minisztérium közmunka tanácsa programjaival a munkaerő-piacról kiszorult hátrányos helyzetű, és/vagy tartósan munka nélkül lévő emberek átmeneti foglalkoztatásával jövedelemhez juttatja az érintetteket, valamint segíti újbóli munkába állásukat. A Minisztérium minden évben pályázatot hirdet „Közmunka program”-jára, mely lehetőséget nyújt a hosszabb ideje munkát nem találó, szociális segélyre jogosult álláskeresők átmeneti foglalkoztatásra önkormányzati, közösségi célú feladatok ellátásával. A program végrehajtása során a pályázók elsősorban aktív korú, hosszabb ideje szociális segélyben részesülő regisztrált álláskeresőkkel létesítenek munkaviszonyt. (www.szmm.hu). A Minisztérium a fentieken túl képzési programok lebonyolításával és foglalkoztatási támogatásokkal segíti a rászorulókat, melyeket minden éven más feltételek mellett ír ki. Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA) Az ESZA 2000. októberében jött létre az Oktatási Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, és a Gazdasági Minisztérium kezdeményezésére. Alapításának célja egy olyan intézményi struktúra létrehozása volt, amely egyrészről képes ellátni az ESZA típusú Phare programok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, másrészről fontos szereplőként működik közre az Európai Szociális Alap fogadására történő nemzeti felkészülésben. Az ESZA Kht. legfőbb foglalkoztatást segítő eszközei:

-

a Magyarországra érkező EU-s források felhasználására, az Európai Szociális Alap-ból érkező társfinanszírozott, Új Magyarország Fejlesztési Tervben meghatározott Operatív Programokhoz kapcsolódó pályázatok kiírása, befogadása, értékelése és a kapcsolódó projektek lebonyolítása, monitorozása

-

Szakmai támogatások biztosítása foglalkoztatási kezdeményezések megvalósításához (OFA-ROP Hálózat működtetése)

Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) A szervezet feladata szakmai támogatások biztosítása foglalkoztatási kezdeményezések megvalósításához (OFA-ROP Hálózat működtetése), valamint nonprofit szervezetek fejlesztése, célszervezetek felé állam tulajdonosi jogainak gyakorlása, megváltozott munkaképességűek segítése, az EQUAL Nemzeti Programiroda működtetése és a kapcsolódó pályázatok koordinálása. Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ)5 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalból, 7 regionális munkaügyi központból, a hozzájuk tartozó 23 regionális kirendeltségből áll. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a szervezet szakmai munkájának, informatikai fejlesztésének irányítását 4

Az intézmények részletes leírását a I. Függelék tartalmazza

5

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_AFSZ_KOZOS_Szervezetunk

37


végzi. A regionális munkaügyi központok és kirendeltségeik eszközrendszere a foglalkoztatás növelésének elősegítésére:

-

pályakezdők gyakorlatszerzéséhez;

-

megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához;

-

a szakismerettel nem rendelkezők képzéséhez/átképzéséhez nyújtott támogatások

-

részvétel a közmunkaprogramok lebonyolításában

-

részvétel (támogatóként) pályázatokban

-

szakmai konferenciák, tájékoztatók megtartása

-

információs szolgáltatás állás-keresőknek és munkaadóknak

-

segítség megfelelő munkavállaló kiválasztásában

-

foglalkoztatási támogatások biztosítása

-

részvétel Foglalkoztatási Paktumok kialakításában és működtetésében

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A Nemzeti Felnőttképzési Intézetet a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter alapította 2002. július 15-én, mint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium önálló, központi költségvetési intézményét. Az Intézet alapvető feladatait a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény határozta meg, részletes tevékenységét a miniszter által kiadott Alapító okirat tartalmazza. A legfontosabb feladatok a következők:

-

Felnőttképzési fejlesztési feladatok ellátása, a felnőttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztése

-

Felnőttképzésre vonatkozó szakmai dokumentációk, adatbázis létrehozása és fejlesztése

-

Felnőttképzési kutatások országos összehangolása

-

Felnőttképzési szolgáltatások. A felnőttképzésben dolgozó tanárok és szakemberek szakmai és módszertani továbbképzésének fejlesztése

-

A felnőttképzés, a közoktatás, a felsőoktatás, illetve a közművelődés közötti kapcsolat erősítése

-

Nemzetközi együttműködés, így az Európai Unió tagországainak felnőttképzési intézményeivel történő együttműködés erősítése

-

A Felnőttképzési Akkreditációs Testület Titkárságának (FAT Titkárság) működtetése

Munkaerő-fejlesztő és képző központok A regionális átképző központok munkaerő-fejlesztő és képző központok fő tevékenysége a felnőttképzés, amely a régió munkaerőpiaca által megfogalmazott igények szerint a munkakör ellátására alkalmas szakmai tudás megszerzését, a gazdaság struktúraváltásainak mentén megjelenő beruházók számára az emberi erőforrás fejlesztését, illetve az EU normáin alapuló képzést biztosítja. A központ a térség igényeinek megfelelő képzések szervezésével járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez.

38


Munkaügyi tanács A megyei munkaügyi tanácsok megszűntek 2006. végén, helyüket regionális szintű munkaügyi tanácsok veszik át. A tanácsok megalakulása még folyamatban van, de annyi már biztos, hogy egyik alapfeladatuk lesz a szociális és rehabilitációs ügyek intézése. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (röviden: foglalkoztatási törvény) 2006. december 11-én elfogadott módosítása kimondja: "az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén a foglalkoztatási és a munkaerő-piaci képzési, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációját elősegítő támogatásokkal kapcsolatos érdekegyeztetés ellátására a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból álló testületként helyi munkaügyi tanács alakul". (Ennek előzményeként a kormány 2006. december 6-án döntött arról, hogy a szociális és munkaügyi miniszter 2007. január 1-jéig előkészíti az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi központjainak regionális szintű megszervezését.) Az újjáalakult tanácsok konkrét eszközrendszere csak ezután kerül napvilágra.

39


2. Sáránd alapvető jellemzői 2.1.1

Elhelyezkedés, természetes és épített környezeti adottságok

A település a Dél-Nyírség déli peremén helyezkedik el a Debreceni Erdőspuszták szomszédságában. A táj alapvetően sík terület, amelyet csak a Nyírségi homokdombok nyúlványai tagolnak: a vertikális tagoltsága igen kicsi (5-8 m/km2), a horizontális ennél egy kicsivel nagyobb. A terület jellemző formái a nagyméretű parabola- és szegélybuckák (olykor 2 km hosszúak és 15-18 m magasak). A napsütéses órák száma 2000 órára tehető, ebből nyáron 810 óra körüli, télen 175-180 óra napfénytartam a megszokott. Az évi középhőmérséklet 10,0 °C, a nyári félévé 16,5 °C. A fagymentes időszak hossza 186-188 nap (április 15 és október 18-20 között), az évi hőmérsékleti maximumok átlaga 33,7-34,0 °C, a minimumoké -17,0 és -17,5 °C közötti. Az évi csapadékösszeg 560-590 mm, a vegetációs időszakban 350-360 mm eső valószínű. Az uralkodó szélirány az ÉK-i, a második, illetve harmadik helyen az É-i és a D-i áll. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatti. A felszín közeli üledékek jelentős része 125 m vastagságban kifejlődött, würm végén képződött futóhomok, amelyet döntően homoktalajok borítanak. Sáránd Hajdú-Bihar megye középső részén, a Debrecen-Berettyóújfalu-Békéscsaba-Szeged közötti 47. számú főútvonal mentén helyezkedik el, Debrecentől déli irányban 13-km-re. A község 2 268 km²-en terül el, és a kistérség legsűrűbben lakott településének számít 104 fő/km²-es népsűrűségi mutatójával. A Derecske-Létavértesi kistérségi Társulás székhelye Sáránd község.

40


3. térkép Sáránd földrajzi elhelyezkedése Forrás: Wikipedia, (http://hu.wikipedia.org)

Közlekedési infrastruktúra Sáránd az országos közúthálózathoz a 47. sz. főközlekedési úttal kapcsolódik. A település a Debrecen-Sáránd/Nagykereki vasútvonalon megállóhellyel rendelkezik (itt válik szét a Nagykereki, illetve a Sáránd felé futó két vasútvonal). Sáránd község Debrecen városkörnyéki településeinek körébe tartozik. Debrecen távolsága (13 km) meghatározta és ma is befolyásolja a település életének alakulását. A közlekedési kapcsolat jó, a kis távolság, megfelelő járatsűrűségű tömegközlekedési hálózat lehetővé tette a Debrecennel való széleskörű kapcsolatot. Az óvoda, általános iskola és a település észak-nyugati része között a távolság több, mint 1 km. Veszélyes a 47. sz. főúton túli lakóterületekről a főútvonalon való áthaladás. Az önkormányzati utak 98%-a része aszfaltozott. A járdák kiépítettségére az egyoldalúság jellemző.

41


Sáránd lakásállománya A KSH 2005-ös adatai szerint a város lakásállománya 833 darabot tett ki. Az év folyamán összesen 3 lakás szűnt meg 2 átépítés, 1 pedig avulás miatt, míg az újonnan épített lakások száma 8 volt, melyek közül mind családiházas formában készült. A lakások 87,5%-a négy és annál több szobás volt, 12,5%-a háromszobás. A fürdőszobával ellátott új lakások száma 100%, közüzemi vízvezetékkel valamennyi ingatlan rendelkezett. A gázvezetékkel is ellátott új lakások száma 7 volt. A fentiek alapján megállapítható, hogy az új építésű ingatlanok megfelelő komfort-fokozattal készülnek.

Infrastrukturális ellátottság Sáránd infrastrukturális fejlettsége eléri, néhány területen meg is haladja a megyebeli községek átlagos színvonalát. A településen távhőszolgáltatás nincs. A gázzal fűtött lakások száma 538 volt a KSH 2006. január 1-jére vonatkoztatott adatai szerint, ez a lakásállomány 64,5 %-a. A közüzemi ivóvízhálózatba a lakóingatlanok 100 %-a van bekapcsolva, a háztartási villamosenergiafogyasztók száma alapján a villamosenergia-ellátottság 100%. A településen a közcsatornahálózat kiépítése folyamatban van (2005. év végi adatok alapján 23 km a gázcsőhálózat hossza, de még egy lakás sincs rákötve a hálózatra). A telefonellátottság megfelelőnek mondható. Sárándon a kábeltelevízió hálózat több, mint 14 elérhető csatornával működik, valamint 2005. augusztusától a szélessávú internet elérés is rendelkezésre áll (ADSL). A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma meghaladja a 90 %-ot. Az adatok alapján az infrastrukturális ellátottság kielégítőnek mondható.

Sáránd történelme, legfontosabb nevezetességei A település nevének első megemlítése, még Sarang formájában 1219-ből való, majd a váradi egyházmegye évkönyvei szerint a XIII. század végén a faluban már szervezett egyház és templom volt. Első ismert birtokosa Márton úr, később Bakó, akiről sokáig Bakó-Sárángnak is nevezték a helységet. A XVI. században magánföldesúri birtok, 1552-ben Czibak Imréé és Sárándi Mihály örököseié. A település a hajdúkiváltságokat a XVII. század elején kapta meg (egyes források szerint 1605-ben Bocskai Istvántól), az azonban biztos, hogy az erdélyi törvénytár (Approbata Constitutiones) 1626-ban már a hajdúvárosok sorában említi. A közeli Nagyvárad török kézre kerülése után a lakosok a törököknek dézsmát és harminc magyar forint cenzust fizettek. A török kiegyezése után a település kiváltságait a bécsi udvar nem ismerte el, és a király a XVIII. század elején a falut az elmaradt nádori fizetés fejében zálogba Eszterházy Pál nádornak adományozta, s ő Sárándot a derecskei uradal-

42


mához csatolta. A lakosság azonban nem feledkezett meg városa hajdújogáról, és továbbra is használták a hajdúvárosi múltra utaló pecsétnyomót. A település címere az egykori hajdúvárosi múltra utal. A címerpajzsban egy támadóvívó állásban elhelyezkedő, jellegzetes hajdúsüveget viselő, kardot tartó hajdú vitéz képe látható, címersisakként pedig három pántos vitézi nyílt sisakot jelenítenek meg. A sisakdísz - a szokásostól eltérően - nem a címerképet ismétli meg, hanem a kor jellegzetes fecskefarkú hadilobogóját. A zászlórúd két oldalán egyenletesen elosztva az 1694-es évszám olvasható.

2.1.2

Demográfiai adatok6

Sáránd teljes állandó lakossága a KSH adatai szerint 2006. január 1-jei állapot szerint: 2361 fő. A második világháború utáni népességszám alakulást vizsgálva erősen ingadozó fejlődést lehet megállapítani. Az 1950-es években a természetes szaporodás még meghaladta az elvándorlás mértékét, s ennek volt tulajdonítható a növekedés, a következő évtizedben azonban már fordított volt a helyzet, és ez eredményezte a csökkenést. Az 1970-es évtizedben természetes szaporodás, illetve bevándorlás jellemezte a települést, míg az 1980-as évtizedben már természetes fogyás lépett fel. A legutóbbi adatok szerint növekszik Sáránd lakosságszáma, bár ez a folyamat évenként eltérő mértékű.

6

A statisztikai fogalmak magyarázatát a II. Függelék tartalmazza

43


2 400 2 350 2 300 2 250 2 200 2 150 2 100 2 050 2 000 1 950 1970

1980

1990

2001

2005

6. ábra: Sáránd lakónépességének alakulása 1970-2005 Forrás: KSH

Sáránd lakóinak 46,68 %-a férfi, míg 53,32%-a nő, ami kiegyensúlyozottnak mondható és megfelel a kistérségi átlagnak is. A településre állandó jelleggel költözők száma 2005-ben 68 volt, míg nagyjából ugyanennyien (66-an) költöznek el végleg a községből, így a migrációs folyamatok eredménye nem befolyásolja jelentősen a lakosságszámot. Az élveszületések száma valamelyest meghaladja a halálozási adatokat, így a népesség-növekedést évről-évre főleg ez adja, bár mértéke alig éri el a 0,3 %-ot. A településre állandó jelleggel beköltözők főleg Debrecenből érkeznek a nagyváros agglomerációjához tartozó településre. A beköltözők státuszukat tekintve, egyrészt a nagyobb lakó- és élettérre vágyó, fizetőképes középosztályi rétegek közül kerülnek ki. Másrészt a kiköltözési hullám jelentős a debreceni lakosság szegényebb csoportjaiban is, akik a magas rezsijű lakótelepi lakásaikat hagyják hátra az olcsóbb létfenntartás reményében.

Korösszetétel A település korösszetétele kedvezőnek értékelhető, a különböző korcsoportok – 20 éves intervallumok – kiegyensúlyozottan oszlanak meg. A településen jelentős, 19,14% (a kistérségi átlagnak megfelelő) a 14 év alatti gyermekek aránya, ami hosszú távon biztosítja a munkaképes lakosság utánpótlását a településen. A 60 év felettiek aránya 16,38%, azaz nagyjából megfelel a kistérségben átlagosan mutatkozó 18%-os aránynak. A munkaképes korú lakosság aránya két százalékponttal meghaladja a kistérségi átlagot.

44


Korstruktúra

16,38%

19,14% 14 év alattiak 4,70%

15-17 évesek 18-59 évesek 60-x évesek

59,78%

7. ábra: Sáránd demográfiai összetétele 2006 Forrás: KSH

2.1.3

Oktatási és szociális, kulturális ellátottság

Iskolázottság Sárándon egy óvoda működik, ahol 3 csoportba 80 beíratott gyermek jár, nevelésükről 6 óvodapedagógus gondoskodik. Az óvodai férőhelyek száma mindössze 75, vagyis az óvoda kihasználtsága kapacitáson felüli. A községben bölcsőde nincs. A bölcsődei gondozás kistérségi szinten nehezen, vagy egyáltalán nem oldható meg, mivel az ilyen pici gyerekek nagyobb távolságra történő utaztatása szinte kivitelezhetetlen. 2005. év végi KSH adatok szerint a város 25 év feletti népességének 5,2%-a rendelkezik egyetemi vagy főiskolai diplomával, míg a 18 év felettiek 23,9%-a birtokol középfokú végzettséget igazoló bizonyítványt. Összehasonlításképpen a felsőfokú képzettséggel rendelkezők országos aránya 9,4%, míg regionális aránya 4,23%, a középfokú végzettség tekintetében az országos adat 30,1%, míg a regionális 18,63% volt. Megállapítható, hogy Sáránd felsőfokú és középfokú iskolázottsági helyzete kedvezőbb ugyan, mint a kistérségi átlag, azonban elmarad az országos átlagtól. A 10 évnél idősebb népességből egyetlen osztályt sem teljesítők aránya viszont nagyon kedvező, 0,4%, ami jóval alacsonyabb, mint a kistérségi (1,56%) és az országos átlag (1%). (Forrás: KSH 2006).

45


90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% legalább általános iskola 8. évfolyam Sáránd

legalább középiskolai egyetem, főiskola stb. érettségivel Oklevéllel Kistérségi átlag

Országos átlag

8. ábra: Országos, regionális és települési iskolázottsági mutatók 2005 Forrás: KSH

A 18 év feletti lakosság 15,2 %-a nem fejezte be az általános iskolát sem. Bár ez sem alacsony érték, jóval kedvezőbb, mint a kistérségi (22,31%) és az országos (22%) átlag. A nők körében ez az arány magasabb (20 %), a férfiak esetében kedvezőbb (10,5 %). (KSH 2006.) A községben 1 általános iskola, a Kossuth Lajos Általános és Művészeti Iskola működik, ahol jelenleg 12 osztályban és 6 osztályteremben folyik az oktatás, az átlagos osztálylétszám 21 fő, azaz kimondottan kedvező. A tanulók száma 253, a nemek aránya kiegyenlített, 119 lány- és 134 fiú gyermek jár az intézményekbe. Az általános iskolai főállású pedagógusok száma 21 fő, azaz egy pedagógusra átlagosan 12 gyermek jut, mely lehetővé teszi a magas színvonalú oktatást. Az iskolában összesen 29 számítógép van (azaz egy gépre majdnem 9 gyermek jut), ami viszont kevésnek mondható, főleg, hogy a számítógépek egy része nem az oktatást, hanem az iskola adminisztrációs munkáját segíti. Az internetet az intézménybe bevezették, az iskolának saját honlapja nincsen. Az általános iskolában az 1996/97. tanévtől beindult a művészeti oktatás. A gyerekek elsajátíthatják a népi kismesterségek (szövés, agyagozás, hímzés, szűrrátét, kosárfonás) tudományát, népzenét, népi táncot tanulnak. 2005-ben valósult meg az iskolások és a nevelők "nagy álma": felépült a tornaterem és 4 tanteremmel, valamint melegítőkonyhával és ebédlővel bővült az intézmény, melynek területe több, mint kétszeresére nőtt. Az oktatás komoly problémája, hogy középiskola nincs a településen, a továbbtanulást választóknak a környékbeli városokban (pl. Debrecen) nyílik lehetőségük a képzés folytatására.

46


Szociális és egészségügyi ellátottság Sáránd szociális ellátottság szempontjából viszonylag kedvező helyzetben van. A településen működik házi gyermekorvosi és felnőtt háziorvosi rendelés is, 1 háziorvos, valamint 1 ápolónő praktizál. A község Egészségházában az előbbiek mellett működik fogorvosi rendelés, illetve védőnői szolgálat, a betöltött védőnői állások száma 1. A településen egy gyógyszertár működik. A házi gyermekorvosi rendelésen megjelentek, illetve otthonukban meglátogatottak száma 2005-ben 8 271 volt, mely a 14 éven aluli korosztály számával összevetve (464 fő) átlagosan egy főre vetítve 17,8 orvos-beteg találkozást jelent éves szinten. Ez kiemelkedően magasnak mondható. A háziorvosi ellátásban a megjelentek és meglátogatottak száma 12 445 volt, mely a 14 éven felüli lakosságra (1960 fő) vetítve éves szinten átlagosan 6,3 orvos-beteg találkozásnak felel meg, amely magasnak mondható. Ennek egyik oka lehet, a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma (693 fő, ebből 288 férfi és 405 nő), és kiemelkedően magas aránya (18 éven felüli népesség 37,5%-a!), akiknek jelentős része kora, vagy egészségügyi állapota miatt rendszeres orvosi ellátásra szorul.

450 400

38

Egyéb

350

51

Korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülők

300 250

63 44

25 52 2 39

158

87

200 150 100 50 0

51 Nők

83

Hozzátartozói nyugdíjban részesülő Megváltozott munkaképességű járadékban részesülő Örregségi nyugdíjban részesülő Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülő

Férfiak

9. ábra: Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők megoszlása 2005 Forrás: KSH

Az időskorúak ellátására Sárándon nem működik sem tartós bentlakásos, sem nappali ellátást nyújtó intézmény.

47


Kulturális ellátottság Sáránd kulturális életét a Művelődési Ház és a Könyvtár (228 beiratkozott olvasóval) határozza meg. A 8000 kötetes községi könyvtár heti 5 nap nyitva tartással működik. A Művelődési Ház funkcióját kevéssé tölti be, tevékenysége alkalmankénti kulturális rendezvényekre, ünnepségekre korlátozódik. Mellettük fontos szerep jut a civil szervezeteknek is. A településen működő civil szervezetek:

•

Gyermekeinkért, Iskolánkért Alapítvány

•

Teleház - Kulturális és Ifjúságfejlesztő Sportegyesület, lakossági telekommunikációs és szolgáltató iroda

A Teleház sokoldalú tevékenységét érdemes külön is részletezni. Az egyesület 1999. szeptember 29-én alakult. Részt vesz a sárándi Falunap és a különböző közösségi rendezvények szervezésében. Az egyesület nagy sikerrel bonyolítja le a Gombóta Fesztivált a Falunap keretében. (A gombóta hagyományos laktató, helyi étel.) A Teleházban ifjúsági klub is működik. Az Egyesület együttműködik a Hajdúbagosi Kulturális és Közösségfejlesztő Egyesülettel. Minden évben megrendezik a helyi Kossuth Lajos Általános és Művészeti Iskola és a debreceni Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézet együttműködésével az integrációs nyári tábort. Fő cél, hogy az ép és fogyatékos gyerekek együtt nyaralva megismerhessék azon társaikat, akik valamilyen fogyatékosságban szenvednek. A lakossági telekommunikációs és szolgáltató irodát (vagyis a Teleházat) 2000. április 3-án nyitották meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Teleház Szövetség jóvoltából. Ez olyan közösségi tér, amely nyitva áll a falu minden lakosa előtt, legyen szó akár fénymásolásról, fax-küldésről, telefonálásról vagy főleg Internethasználatról. A Teleház 7 multimédiás, modern számítógéppel, fénymásolóval és fax funkciójú telefonkészülékkel van felszerelve. Mindenki számára elérhető Internet-kapcsolat máshol nincs a faluban. A Teleházban működik továbbá ifjúsági klub, női torna és a Sárándi Hírmondó kiadása. A településen egy felnőtt labdarúgócsapat működik. Az egyéb sporttevékenység az általános iskolai testnevelés oktatás keretei között zajlik. A futballcsapat korábban igen szép sikereket ért el, jelenleg a Megye III bajnokságban játszik.

48


2.2 SÁRÁND FOGLAKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2.2.1

Az álláskeresők főbb adatainak bemutatása Sárándon

Sárándon az aktív korú népesség a KSH 2005. év végi adatai alapján 1 449 fő volt, a regisztrált munkanélküliek száma 119, mely 8,2%-os munkanélküliségi mutatónak felel meg, ez a kistérségben a harmadik legalacsonyabb érték, több mint 2%-al alacsonyabb, mint a kistérségi átlag (10,83 %). A munkanélküliek jelentős része, 59,66 %-a tartós munkanélküli: 71 fő 180 napnál régebben nem tud elhelyezkedni. A regisztrált munkanélküliek 53,78 %-a férfi, míg 46,22 %-a nő. A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása az alacsony iskolázottságúak jelentős túlsúlyát mutatja. Az álláskeresők 45,38 %-a nem rendelkezik szakiskolainál, vagy általános iskolainál magasabb végzettséggel, míg a diplomás álláskeresők száma nem éri el a 3,4 %-ot. Ennek megfelelően alakul a fizikai dolgozók aránya is a munkanélküliek között (92,44%).

2,52% 13,45%

0,84%

8 osztálynál kevesebb

7,56% 2,52%

szakiskolai végzettségű általános iskolai végzettségű szakmunkáképzőt végzett

35,29%

szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű főiskolát végzett

37,82%

egyetemet végzett

10. ábra: Regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettségük szerint 2005 Forrás: KSH

A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti elemzése alapján megállapítható, hogy viszonylag alacsony a 20 év alatti, illetve 56 év feletti munkanélküliek száma. A többi korcsoportban viszonylag arányosan oszlik meg a munkanélküliek száma. Ezek a korosztályok veszélyeztetettségi sorrendben a következők: 31-35 évesek (16,8%), utánuk a 21-25 évesek (15%), a 41-45 és az 51-55 évesek ugyanolyan mértékben veszélyeztetettek (13,45%), utánuk következnek a 36-40 évesek (12%), a legkevésbé veszélyeztetettek pedig a 26-30, valamint a 46-50 éves korosztály (10%).

49


25 20 20

18 15

15

12

16

16 12

10 5

4

5

1

0 0

0-16 17-20 21-25 26-30 31-35 36-40 41-45 46-50 51-55 56-60 60-x

11. ábra: Regisztrált munkanélküliek megoszlása életkoruk szerint 2005 Forrás: KSH

A pályakezdő munkanélküliek az összes regisztrált munkanélküli 10%-át adják, közöttük a nők aránya (58%) lényegesen magasabb, mint a férfiaké. Az összes főállásban foglalkoztatott száma 2005. végén 681 fő volt, mely az aktív korú népesség 42,6 %-a, ami rendkívül alacsony értéknek számít. Az összes adófizető száma elérte a 819-et, közöttük szerepelnek az idény-jelleggel dolgozók, az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók, a részidőben dolgozók, valamint az alkalmi munkavégzők és a társas vállalkozások nem alkalmazotti státuszban lévő vezetői. Így az összes adófizető, a regisztrált munkanélküliek (119 fő), az aktív korú nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő megváltozott munkaképességűek (83 fő) és korhatár alatti rokkantnyugdíjban részesülők (134 fő) számát is figyelembe véve megállapítható, hogy nagyjából az aktív korú népesség 20%-a teljesen kiesett a rendszerből, egyik nyilvántartásban sem szerepel. Ők valószínűleg a reményvesztett munkanélküliek, akik már nem jogosultak ellátásra és nem is remélik, hogy munkát találnak, illetve azok, akik teljes mértékben a szürke- vagy feketegazdaságból szerzik jövedelmüket. 2.2.2

Vállalkozások

Sárándon 2005. év végén a regisztrált gazdasági szervezetek száma 132 volt. A településen a regisztrált vállalkozások száma ugyanekkor 118 darab volt, ebből a társas vállalkozások száma 33, a regisztrált egyéni vállalkozásoké pedig 85. A vállalkozásokon kívül 7 költségvetési szerv és 7 non-profit intézmény működött a településen.

50


5%

5% 25% Regisztrált társas vállalkozás Regisztrált egyéni vállalkozás Költségvetési intézmény Működő non-profit szervezet

65%

12. ábra: Gazdálkodó szervezetek megoszlása 2005 Forrás: KSH

Az egyéni vállalkozások aránya magasan meghaladja a társas vállalkozásokét (több mint kétszerese annak). Közöttük a főfoglalkozású egyéni vállalkozók vannak túlsúlyban (58,8 %), őket követik a mellékfoglalkozású (27%) és a nyugdíjas egyéni vállalkozók (14,2%). A társas vállalkozások közül 21 jogi személyiség nélküli, míg 12 jogi személyiségű. Jogi forma szerint 21 betéti társaság, 12 korlátolt felelősségű társaság működik a településen. Tevékenységi körük szerint a társas vállalkozások a következőképp oszlanak meg: Kereskedelem, javítás

3%

6%

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás

18%

6%

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Építőipar

12%

18%

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban

9%

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

28%

13. ábra: Társas vállalkozások megoszlása tevékenységi körük szerint (2005) Forrás: KSH

51


A társas vállalkozások legnagyobb része tehát a tercier szektorban (33 %), az építőiparban (28 %), valamint a kereskedelemben (18 %) tevékenykedik. A község egyetlen termelőszövetkezetének 1992-ben történt megszűnése után a munkalehetőségek beszűkültek. 2.2.3

Korábbi foglalkoztatási kezdeményezések

Derecske-Létavértes Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása egyik fő feladatként a kistérség munkanélküliségének csökkentését tűzte ki célul. I. 2005 februárjában a Társulás, többek között Sáránd részvételével, pályázatot adott be a „Köz-Területünk” című pályázati felhívásra, melynek célja a kistérség hátrányos helyzetű lakosságának foglalkoztatása, társadalmi reintegrációjának elősegítése volt. A programban összesen 99 fő foglalkoztatása történt meg 7 hónapon keresztül, közülük 12 fő volt sárándi lakos. A program keretében a következő tevékenységek elvégzésére került sor a kistérség településein: 1.)

Kül- és belterületi önkormányzati tulajdonú csapadékvíz és belvízelvezető csatornahálózatának kialakítása, helyreállítása, karbantartása

2.)

A települések belterületi útjainak fenntartása, az utak környezetének karbantartása

3.)

Parkosítás, szabad zöldterületek kialakítása, parkfenntartás

4.)

Települések belterületi útjainak fenntartása, az utak környezetének karbantartása.

II. 2005 októberében a Társulás újabb pályázatot adott be „Közcélú feladatok ellátása a Derecske-Létavértesi Kistérségben” címmel, a kistérség hátrányos helyzetű lakosságának foglalkoztatása, társadalmi reintegrációjának elősegítése céljából. A program keretében 8 sárándi lakos foglalkoztatására került sor 7 hónapon keresztül. A program keretében a következő tevékenységek elvégzésére került sor a kistérség településein: 1) Település-üzemeltetési és tisztasági feladatok ellátása a települések közigazgatási területén 2) Parkosítás, szabad zöldterületek kialakítása és fenntartása 3) Belterületi önkormányzati tulajdonú csapadékvíz és belvízelvezető csatornahálózat kialakítása, helyreállítása, karbantartása, valamint a kapcsolódó infrastruktúra (utak, útpadkák és járdák) rendszerszerű fejlesztése 4) Önkormányzati közintézmények felújítása, karbantartása

52


2.3 SÁRÁND HELYZETÉRTÉKELÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE - SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Debrecen agglomerációjának része Kistérségi központ Jó földrajzi adottságok Megfelelően kiépített infrastruktúra Enyhén növekvő lakosságszám, gyermekek száma nem mutat csökkenő tendenciát Magas a 18 éven aluliak aránya Megfelelő egészségügyi ellátórendszer (gyermek és felnőtt orvosi rendelés, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, védőnői szolgálat) Jó alapfokú oktatás Hagyományok továbbvitele az oktatás részeként (művészeti iskola) Megtartásra érdemes hagyományok, színvonalas kulturális rendezvények

Megyei periféria Nincs bölcsőde Óvodai férőhely nem elegendő Nincs középfokú oktatás Magas az elavult szakképzettséggel rendelkezők száma Kevés számítógép az oktatási intézményekben Magas a szociális támogatásokból élők aránya Kevés a piacképes vállalkozás és jövedelmező munkahely Tőkehiányos vállalkozások, külső befektetők hiánya Közúti infrastruktúra fejlesztésre szorul

LEHETŐSÉGEK

Képzési kapacitás növelése, a középfokú és felnő lehetőségének ttoktatás megteremtése A jelenlegi művészeti oktatásra alapozva a hagyományos mesterségek, kultúra újjáélesztése (népitánc, kosárfonás, szűrrátét, hímzés, stb.) Szociális gazdaság fejlesztése (pl házigondozás, idősek otthona, elmeszociális otthon) Fenntartható mezőgazdasági termelési formák fejlesztése (torma, szőlő) Falusi turizmus fejlesztése (falunap, gombota fesztivál, vendéglátóhelyek, kulturális és sport események, szervezése, fejlesztése) A magas munkanélküliségi rátából következően jelentős számú „szabad” és olcsó munkaerő Rugalmas munkaerő-piaci formák elterjedése (részmunka, távmunka) A kistérségi együttműködés fejlesztése, közös marketingpolitika kialakítása (lehetőség) Biotermékek előállítása (lehetőség)

VESZÉLYEK A képzett és a fiatal munkaerő elvándorlása A település nem lesz képes kielégíteni a befektető vállalkozások minőségi munkaerő igényét A fokozódó szociális feszültségek hatására mind többen próbálnak legális munka helyett illegális tevékenységből megélni. A vállalkozások tőke ellátottsága romlik, újabb munkahelyek szűnnek meg A kényszervállalkozók egy része tönkremegy, és tovább nő a munkanélküliség, nem bővül a belső piac A családi gazdaságok ellehetetlenülése.

53


3

A FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE

3.1

STRATÉGIAI CÉL

A foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése Derecske-Létavértesi kistérségben, a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése; a térség munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti rendszerének – a szereplők közötti foglalkoztatási partnerség – kiépítése által. A stratégia megvalósítása során szükséges a munkaerő-piac egyensúlyának megteremtése és a területi differenciák, különbségek csökkentése. A Derecske-Létavértesi kistérség stratégiai céljai elérése érdekében az alábbi prioritásokat fogalmaztuk meg:

•

A foglalkoztatási színvonal javításának elsődleges feltétele a versenyképes gazdaság kialakítása, amely versenyképes gazdasági szervezeteken keresztül elegendő munkahelyet kínál a kistérség munkaképes lakosságának.

•

Az elérhető legmagasabb foglalkoztatottsági szint biztosítása a kistérségben.

•

Kistérségi vállalkozás-ösztönző struktúrák létrehozása a célból, hogy a vállalkozások reálisan felmért piaci célok teljesítése érdekében a megfelelő munkaerőt (például képzettségben, tapasztalatban) foglalkoztassák

•

A gazdasági szereplők munkaerő-piaci igényeinek és a rendelkezésre álló helyi munkaerő képzettségének, megújuló-képességének közös nevezőre hozása a kistérség gazdasági versenyképességének fenntartása érdekében.

•

A népességmegtartó erő, a foglalkoztathatóság és a szociális ellátó-rendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférhetőség területi–térségi–települési különbségeinek, egyenlőtlenségeinek mérséklése, megszüntetése.

A következő oldalon a stratégiai cél, a megfogalmazott prioritások, és az ezekből levezetett operatív célok közötti kapcsolatot mutatjuk be.

54


Stratégiai cél

A foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése Derecske-Létavértesi kistérségben, a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése; a térség munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti rendszerének – a szereplők közötti foglalkoztatási partnerség – kiépítése által. A stratégia megvalósítása során szükséges a munkaerőpiac egyensúlyának megteremtése és a területi differenciák, különbségek csökkentése

Prioritások

A foglalkoztatási színvonal javításának elsődleges feltétele a versenyképes gazdaság kialakítása, amely versenyképes gazdasági szervezeteken keresztül elegendő munkahelyet kínál a megye munkaképes lakosságának

Operatív célok

Az elérhető legmagasabb foglalkoztatottsági szint biztosítása a kistérségben

A gazdasági szereplők A népességmegtartó munkaerő-piaci erő, a Kistérségi vállalkozásigényeinek és a foglalkoztathatóság és ösztönző struktúrák rendelkezésre álló a szociális ellátólétrehozása a célból, rendszer helyi munkaerő hogy a vállalkozások képzettségének, szolgáltatásaihoz való reálisan felmért piaci megújulóképességének hozzáférhetőség célok teljesítése területi–térségi–települ közös nevezőre érdekében a megfelelő ési különbségeinek, hozása a kistérség munkaerőt gazdasági egyenlőtlenségeinek foglalkoztassák versenyképességének mérséklése, fenntartása érdekében megszüntetése

1. Térségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás növelés

55

2. Térségi humánerőforrás fejlesztése

3. Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése


3.2 KISTÉRSÉGI OPERATÍV CÉLOKHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy a kistérségi stratégiában szereplő operatív célok Sáránd esetében hogyan értelmezendők és milyen prioritási sorrendet érdemes követni a célok megvalósításában. A célok a kistérségi stratégia sorszámait követik. 3.2.1

Térségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás növelés

A prioritást a település munkanélküliségi helyzete, és a település gazdaságának teljesítőképessége közötti ok-okozati összefüggés indokolja. Ugyanis a munkanélküliség előidézője és felszámolásának, enyhítésének legfontosabb tényezője a munkáltatói kör, vagyis a térség gazdasága. A munkahelyteremtés leghatékonyabb formája a versenyképes, magas hozzáadott értéket termelő gazdasági szerkezet kialakítása és fenntartása. Munkahelyeket, legalábbis tartós, fenntartható munkahelyeket és foglalkoztatási lehetőségeket a gazdaság, a prosperáló, növekvő kis-, közép- és magánvállalkozások, a jól működő, stabil piac tud teremteni. Azok lesznek a legeredményesebb munkaerőpiaci programok, amelyek a piaci, elsődleges gazdaságra építenek. A prioritással elérni kívánt általános cél – Sáránd meglévő erőforrásaira (népi hagyományok és kultúra őrzése, megtartásra érdemes rendezvények, vendégszeretet, jól kiépített inrastruktúra) és a számításba vehető külső erőforrásokra (pályázati források, kistérségi összefogás) alapozott – hatékony, versenyképes térségi gazdaság létrehozása. E stratégiai program hosszú távú hatásaként a településen működő vállalkozások működési feltételei kedvezőbbé válhatnak és ezek a feltételek a térségen kívüli, potenciális befektetők számára is vonzóvá tehetik a települést. 3.2.2

Térségi humánerőforrás fejlesztése

A község helyzetelemzéséből kitűnik, hogy a humán infrastruktúra szerkezetátalakítására van szükség. A település problémája a felnőtt és középfokú oktatás hiánya, valamint az elavult szakképzettséggel rendelkezők magas aránya a munkanélkülieken belül. Alapvető szükséglet a humáninfrastruktúra szakképzettségi szerkezetének olyan átalakítása, ami már megalapozhatja a foglalkoztatást. A település munkaerő-forrása, mint egyébként az ország munkaerő-forrása is, véges. Az egyetlen igazi stratégiai tartalék, az egyének foglalkoztathatóságának a fejlesztése. A jelen és jövő munkavállalóinak személyiségében, képességeiben, adottságaiban rejlő kiaknázatlan

56


lehetőségek jelentik azt a tartalékot, amely a település hosszú távú versenyképességének kulcsa. A lakosság széles körben megvalósuló tanulása, művelődése, a tudás iránti igény általánossá válása, a település számára igényt és lehetőséget teremt. Igényt a minőségi életvitelre és –a humán erőforrás gyarapodása folytán – lehetőséget a település komplex fejlődéséhez. A prioritással elérni kívánt általános cél a település munkaképes korú lakosságának, ismereteinek és képességeinek fejlesztése és minél szélesebb körű rugalmas felhasználásának elősegítése a hatékony munkavégzés elérése céljából. 3.2.3

Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése

A strukturális munkanélküliség csökkentésének egyik lehetősége a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, amit a gyorsan változó makrogazdasági környezet és az éles piaci verseny is megkövetel. A diplomások egy része ma képzettségénél alacsonyabb szintű munkakörök betöltésére kényszerül, kiszorítva ezzel a korábban ezeket a posztokat betöltő alacsonyabb végzettségű munkavállalókat. Emellett a gyorsuló technológiai fejlődés és a gazdasági szerkezetváltás miatt sok munkavállaló képzettsége elavulttá vált. Egyszerre van jelen a munkaerőpiacon a magas szakképzettségű munkavállalók iránti igény és azonos szakterületen az alacsonyabb képzettségű munkanélküliek kínálata. A munkaadóknak (főleg a KKV-knak) ugyanakkor nincs meg a lehetőségük a munkavállalók betanítására, átképzésére ezért gyakorlatilag csak tapasztalt és megfelelően képzett munkaerőt keresnek. A munkanélküliség megelőzésének leghatásosabb módja, ha sikerül elkerülni, hogy a fiatalok a hosszú tanulási időszak után versenyképtelen képzettséggel, képességekkel kerüljenek ki a munkaerőpiacra. A prioritással elérni kívánt általános cél a munkaerőpiac ezen rugalmasságának növelése, a piac szereplőinek gyors alkalmazkodóképességének elősegítése. Sárándon a munkanélküliek több, mint fele legalább középfokú végzettséggel rendelkezik. Ez a tény arra enged következtetni, hogy a munkanélküliek több, mint felének szakképzettsége mára már elavult. Nagyon fontos feladat tehát a munkaerő piaci igények és a képzések folyamatos összehangolása, valamint a fiatalok számára nyújtandó piaci igényeknek megfelelő pályaorientációs tanácsadás. Ezt a prioritást az előző, térségi humánerőforrás fejlesztés prioritással párhuzamosan érdemes megvalósítani, hiszen a humáninfrastruktúra piaci igényeknek megfelelő fejlesztéséhez mindenképpen szükség van a munkaerő piaci információk biztosítására, ez a két terület folyamatos kölcsönhatásban áll egymással.

57


3.2.4

Horizontális célok

3.2.4.1 Esélyegyenlőség A térség hátrányos helyzetű népességéhez azok tartoznak, akiknek nincs munkával szerzett jövedelmük, akik eltartásáról az állam gondoskodik. A hátrányos helyzet egyrészt öröklött, másrészt sokan rajtuk kívül álló okokból tartoznak abba. A hátrányos helyzetű népességből való kilépés útja, vagy a szociális ellátó rendszeren, vagy a munkahelyen keresztül vezet. Munkahelyért nagyon sokan, – sokkal többen, mint ahány munkahely van a térségben – állnak sorban. Így van ez Sáránd esetében is, ahol az aktív korú lakosság több, mint 13%-ának eltartásáról az állam gondoskodik. A munka világából valamilyen okból kiszorult embert rehabilitációs, képzési-átképzési, foglalkoztatási, egymással szinergiában levő rendszer tudja ismét az értékteremtés szférájába emelni. A segélyezettség állapotából a szükségesség állapotába emelni ezeket a sokszor halmozottan hátrányos helyzetű embereket (megváltozott munkaképességű, munkanélküli 50 év feletti nő) egyértelműen strukturált, kistérségi együttműködési stratégiai programok integrációjában valósíthatja meg a régió. A változási folyamatnak tartalmaznia kell prevenciós, rehabilitációs, stabilizáló, változáskezelő és válságkezelő elemeket. Az esélyegyenlőség megteremtését úgy kell elvégeznünk, hogy közben az egyenlőtlenség újratermelődési veszélyét minimalizáljuk. A prioritás hosszú távú célja a régió versenyképességének fokozása az esélyegyenlőség megteremtésével és fenntartásával felszabaduló többlet gazdasági és humánerőforrás hatékony hasznosításával. A jelenlegi munkáltatók, és a várható majdani munkavállalók előtt azonban nem egyenlő eséllyel állnak sorban a tanult, a képzett és a képzetlen, a jó egészségi állapotú és a gyenge fizikumú, a cigány és nem cigány, a 45 év feletti és alatti, a női és a férfi munkavállalók. Szükség van a térségben olyan programra, amely általános célja, a munkaerő-piacon azonos helyzetbe hozni minden munkaképes polgárt. Az eszközrendszer magában foglalja a fellépést a társadalmi kirekesztődéssel szemben, mivel morális és politikai szempontból egyaránt elfogadhatatlan, hogy a társadalom egyes csoportjainak – még ha különböző segélyek folytán alapvető megélhetésük biztosított is – esélyük sincs arra, hogy a szegénységi csapdából kikerülve életszínvonaluk érzékelhetően javuljon. E cselekvési iránynak az a része, hogy a munkavállalókat alkalmassá kell tenni arra, hogy megfeleljenek a munkaerőpiac képesség- és képzettségbeli igényeinek, arra vonatkozik, hogy ennek a követelménynek leginkább a munkaerő-állomány képzése útján lehet eleget tenni.

58


A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása érdekében kistérségi, illetve regionális együttműködés szükséges. A kistérségi együttműködések a különböző témájú pályázatokon való közös részvételben nyilvánulhatnak meg. Az együttműködések a foglalkoztatás növelésére, munkahelyteremtésre, oktatási programok megvalósítására irányulhatnak. De lehetnek közmunkaprogramok, településfejlesztési programok. Az önkormányzatok oktatási, szakképzési programok indításával, ingyenes tankönyv biztosításával járulhatnak hozzá a roma lakosság szociális helyzetének javításához. Az esélyteremtő iskolai programok elsősorban olyan felzárkóztatási programok, amelyek a tanulmányi hátrányok leküzdésére irányulnak. A kötelező oktatás keretein kívül, a szabadidő eltöltéséhez kínálnak alternatívákat a konkrét képzési tartalmakon túl (sport, művészeti oktatás) a szociális integráció révén hozzájárulhatnak az esélyegyenlőség biztosításához. Ezeknek a programoknak a hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtott anyagi támogatás (ingyenes étkeztetés, tanulói ösztöndíj) is lehet eleme. Az önkormányzatok településfejlesztési koncepció keretében dolgozhatnak ki stratégiát a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítására. A településfejlesztési koncepció esélyegyenlőség javítására irányuló eleme lehet a humánerőforrás-fejlesztési fejezet, a szociálpolitikai fejezet, a közoktatási fejezet, az egészségügyi fejezet, amelyek mind a négy területen célszerű, ha rendelkeznek az esélyegyenlőséget elősegítő stratégiával. A prioritással elérni kívánt általános cél arra irányul, hogy a települési, helyi szintű egészségügyi, szociális, alapfokú és más nevelési-oktatási közszolgáltatások minősége és összehangolt szervezettsége javuljon a kistérségi együttműködések támogatásával. Az esélyegyenlőség elvének tudatosítása és népszerűsítése A cél, a térség teljes lakossága körében annak tudatosítása, hogy olyan hátrányos helyzetű csoportok élnek közöttük, akik önerejükből képtelenek sorsukon változtatni. A célcsoport esélyegyenlőségének megteremtése nem csak csoport, hanem térségi érdek is, hasonlóan az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű régiók esélyegyenlőség iránti igényéhez. Az önkormányzatok és civil szervezetek a különböző propaganda eszközök segítségével, kiadványokkal, rendezvényeken terjesztik a hátrányos helyzet össztársadalmi felelősségét és az esélyegyenlőség jelentőségét. A diszkrimináció elleni fellépés A diszkrimináció alkotmányos alapjogot sért és elmélyíti a szociális, társadalmi feszültségeket. Kezelése komplex politikai, szociális, területfejlesztési kérdés, amelynek vannak munkaerő-piaci vetületei is. A munkaerő-piaci esélyegyenlőség azt jelenti, hogy mindenki számára

59


egyenlő és diszkriminációmentes hozzáférést kell biztosítani a munkához, szakképzéshez és az egyes foglalkozásokhoz. A diszkrimináció munkaerőpiacon a felmérések szerint elsősorban a romákat, egyes esetekben a nőket és az 50 év feletti munkavállalókat érinti. A munkáltatók körében kimondva és kimondatlanul is ott él a megkülönböztetés. Már nem írják le, nem mondják el, de a munkaerőigények részletei ellene hatnak a romák felvételi, sőt közvetíthetőségi lehetőségeinek is. A megkülönböztetés döntően a kisvállalkozások munkaerőigényeinél tapasztalhatók, míg a nagyfoglalkoztatóknál ez egészen minimálisra csökkent. A helyi közösségi gondolkodás, azonos érdekeken alapuló megegyezéses légkör sokat segíthet a feszültségek oldásában. Ebben szerepet vállal a munkaügyi, társadalmi, oktatási, egészségügyi, gazdasági környezet, és ez a roma munkanélküliek valamennyi érintettjétől elvárható. Az esélyegyenlőség érdekében az érintett munkavállalóknak kell pozitív diszkriminációval (a foglalkoztatás támogatásával) lehetőséget adni a bizonyításra (elsősorban foglalkoztatási programokon keresztül), másrészt a kockázati csoportok segítésére kidolgozott programokban kell őket támogatni abban, hogy készségeik, képességeik révén önmaguk versenyképesebbek legyenek a munkaerőpiacon. A diszkrimináció miatt potenciálisan hátrányba kerülő munkavállalók esetében a készség, képesség fejlesztő programokhoz is kapcsolni kell olyan elemeket, amelyek a diszkrimináció kezelésére készítik fel őket és a tanácsadással, a foglalkoztatás dotálásával a munkavállalói oldal fogadókészségét is biztosítják. A programok finanszírozása A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása érdekében különböző témájú pályázatokon való közös részvétel. Az együttműködések a foglalkoztatás növelésére, munkahelyteremtésre, oktatási programok megvalósítására, valamint közmunkaprogramok, településfejlesztési programok megvalósítására. A kifejezetten hátrányos helyzetű csoportok A foglalkoztatási színvonal jelentős növelése csak akkor érhető el, ha sikerül a munkaerőpiacról kiszoruló csoportok integrálni. A munkaerő-piaci elemzések alapján egyértelműen kimutathatók azok a csoportok, amelyek valamilyen hátránnyal rendelkeznek a munkaerőpiacon. Ilyenek a pályakezdők, a megváltozott munkaképességű álláskeresők, a romák, a 45 év felettiek, a nők.

3.2.4.1 Pályakezdők A pályakezdők munkanélküliségét elsősorban a közép és felsőfokú oktatási rendszerek a munkaerő piac igényeivel történő összehangolása előzheti meg.

60


3.2.4.2 Női munkavállalók Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott. A hazai női gazdasági aktivitási ráta a fejlett piacgazdaságokét messze felülmúlta, s több százalékponttal magasabb volt a női munkavállalás tekintetében tradicionálisan élenjáró skandináv országok mutatóinál. Az 1990-es évek elején mindez drámai módon megváltozott és egyre nagyobb lett a nők körében a munkanélküliség. Sárándon különösen magas az általános iskolát be nem fejezett és az inaktív nők aránya ezért ezen csoport felzárkózatására különös figyelmet kell fordítani. A női munkavállalók helyzetén a diszkrimináció csökkentését szolgáló tevékenységek, az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése és komplex őket célzó foglakoztatási programok segíthetnek.

3.2.4.3 Megváltozott munkaképességű munkanélküliek Az egészségkárosodás, fogyatékosság kialakulását megelőző hatékony prevenció hiányából és a rehabilitáció működési zavaraiból adódóan a megváltozott, fogyatékos munkavállalók jelentős létszámmal vannak jelen a munkaerő-piacon, munkaerő-piaci esélyeinek javítása, szükségleteik figyelemmel kísérése a Munkaügyi Központ napi tevékenységének részévé vált. A megváltoztatott munkaképességű munkanélküliek reintegrálása a rehabilitációval kiegészített komplex foglalkoztatási programokon és az atipikus foglakoztatási formák elterjedésének ösztönzésén keresztül lehetséges. 3.2.5

Intézmény-rendszer fejlesztése

A foglalkoztatás és szociális ellátás fejlesztésének stratégiai kérdése az annak keretet adó intézményrendszer állapota, képessége arra, hogy hatékony, átlátható működésével alapot teremtsen a célokat megvalósító intézkedések végrehajtásának. Cél, hogy működjön olyan intézményrendszer a kistérségben, mely a tervezéstől, a végrehajtáson át a célokra való visszacsatolásig adjon legitimációs alapot a céloknak és az azokat megvalósító intézkedéseknek, legyen képes menedzselni az intézkedések végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi és információs erőforrás-felhasználást. Sáránd nagyközségnek is javasolt hozzájárulnia ezen horizontális cél eléréséhez a következő fejlesztési tevékenységekkel.

61


3.2.5.1 Non-profit civil szektor fejlesztése A non-profit szervezetek (egyesületek, alapítványok) képesek, személyes kapcsolatrendszerükön keresztül - leghatékonyabban elérni azon célcsoportokat, melyek társadalmi, szociális illetve foglalkoztatási helyzetének javítását tűzik ki célul. Az állami ellátó rendszerek csak korlátozottan képesek hatósági jellegű működésükkel adott személy aktuális szükségletének megfelelő támogatást nyújtani. Jelenleg a kistérségben első sorban ifjúsági, sport, kulturális és közművelődési civil szervezetek működnek, ezek is első sorban a térség földrajzilag kevésbé elzárt, nyugati részén. Cél, hogy a kistérségben működjön minél több olyan egyesület vagy alapítvány, mely szociális vagy foglalkoztatási, munkanélküliséget kezelő célt tűz ki maga elé. Az elérendő cél érdekében támogatni szükséges:

•

a szociális és foglalkoztatási célú egyesületek és alapítványok létrehozását

•

ezen civil szervezetek működési feltételeinek és pénzügyi menedzsment képességeinek fejlesztését

•

az egyesületek és alapítványok EU szemléletű projekt menedzsment tudásának fejlesztését

•

„Best practice” konferenciák szervezését a kistérségben működő szervezetek részvételével

3.2.5.2 Integrált szociális ellátó és szolgáltató rendszer kiépítése Az integrált foglalkoztatási és szociális ellátó- és szolgáltató rendszer kiépítésének elsődleges célja összehangoltan kezelni az inaktivitást és a szociális hátrányokat miközben a munkaerőpiaci aktivitás ösztönzésére helyezi a hangsúlyt. Ezen célt szolgálják:

•

a munkaerő piaci előrejelzés és az állásközvetítés rendszerének fejlesztése, a kék munka ügynökségek felállítása;

•

a munkáltatói kapcsolattartás erősítése, a virtuális munkaerőpiac kiépítése;

•

a kis- és középvállalkozások részére nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások széles körben való elérhetőségének biztosítása.

62


3.2.6

Fenntarthatóság

Az elmúlt években, évtizedekben számos olyan változás következett be a társadalom életében, amely számottevően megnehezíti a családok életét, funkcióik ellátását (pl.: nők munkavállalása, nehéz anyagi helyzetű családok). Elmondható, hogy a családok funkciójuk ellátása érdekében ma már támogatásra szorulnak. A prioritás célja, hogy az önkormányzatok, a szociális és civil szervezetek külső források igénybevételével erősítsék a szociális gazdaságot, illetve annak működését. a szociális ellátásra szorulók teljes körű és minőségi ellátása. Sáránd a következők megvalósításával járulhat hozzá a fenntarthatósághoz.

3.2.6.1 A családi élet funkcióinak megőrzését segítő szolgáltatások támogatása Az intézkedés célja a családok működőképességének megőrzését, funkcióinak ellátását segítő szolgáltatások biztosítása. Az intézkedés elemei:

•

Bölcsődék működtetése

•

A családok helyzetének feltárása, a család támogatása a funkció ellátásban, erősítése, a családi szemlélet érvényesítése.

•

Családbarát munkahelyek kialakítása

3.2.6.2 Gyermek- és ifjúságvédelem fejlesztése Magyarországon a 0–18 évesek száma 2,4 millió fő, közülük több mint 313 000 gyermeket veszélyeztetettként tartanak nyilván, így különféle környezeti, magatartási, anyagi és egészségi okok miatt átlagosan minden 8. gyermek veszélyeztetettnek számít. Az intézkedés elemei:

•

Fejlesztésüket szolgáló speciális programok alkalmazása.

•

Logopédiai ellátás, gyógytestnevelés biztosítása

•

Speciális cigány programok tervezése, átvétele

•

Tanulás tanítása, egyéni tanulási módszerek kialakítása

•

Kulturális és sporttevékenység

•

Szokásrendszer kialakítása:

•

Egészséges életmód oktatása

•

Magatartás és viselkedéskultúra oktatása

•

Alkalmazkodás, közéletiségre nevelés

63


A közoktatási intézmények vezetőjének, a civil szervezeteknek folyamatos kapcsolatot kell kiépíteni és fenntartani a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai, illetve a Családsegítő Központ gyermekvédelemmel foglalkozó munkatársaival a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése, nyilvántartása a fokozottabb gondoskodás, segítség érdekében. Az alábbi Célhierarchia című táblázatban foglaljuk össze a kistérség stratégiai, illetve operatív céljait az azokhoz tartozó intézkedésekkel, valamint szemléltetjük a horizontális célok célrendszerbe való illeszkedését.

64


CÉLHIERARCHIA STRATÉGIAI CÉL

A foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése Derecske-Létavértesi kistérségben, a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése; a térség munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti rendszerének – a szereplők közötti foglalkoztatási partnerség – kiépítése által. A stratégia megvalósítása során szükséges a munkaerő-piac egyensúlyának megteremtése és a területi differenciák, különbségek csökkentése. OPERATÍV CÉLOK I. Térségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás növelés

1. Infrastruktúrafejlesztés 2. Vállalkozás fejlesztés

II. Térségi humánerőforrás fejlesztése

1. Piaci és helyi igényekhez igazodó felnőtt- és szakképzések 2. Alapfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése

III. Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése

1. Képzési struktúrák összehangolása 2. Atipikus, innovatív foglalkoztatási formák ösztönzése

3. Mezőgazdasági foglalkoztatás

3. Munkavállalók képzése, készségfejlesztése

3. Munkaerő-piaci információk biztosítása

4. Turizmusfejlesztés

4. Munka világába való visszavezetés

4. Pályaorientáció 5. Kistérségi foglalkoztatási partnerség megvalósítása

5. Szociális gazdaság fejlesztése 6. Térségi marketing HORIZONTÁLIS CÉLOK IV. Esélyegyenlőség V. Intézmény-rendszer fejlesztése VI. Fenntarthatóság

Roma népesség felemelkedése Fogyatékkal élő népesség esélyegyelősége 45 év felettiek esélyegyelősége Nemek közötti esélyegyenlőség Tartós munkanélküliek esélyegyelősége Digitális szakadék áthidalása Gazdaságfejlesztő intézmények (Kamarák, Inkubátorház) Non-profit civil szektor fejlesztése Integrált szociális ellátó és szolgáltató rendszer kiépítése A családi élet funkcióinak megőrzését segítő szolgáltatások támogatása Gyermek- és ifjúságvédelem fejlesztése

65

4

Kitörési pontok

Ebben a fejezetben arra adunk javaslatot, hogy a kistérségi stratégiában meghatározott intézkedések közül melyek azok, amelyeket Sáránd nagyközségben rövid távon érdemes megvalósítani az operatív célok teljesüléséhez való hozzájárulásként. Az intézkedések sorrendje egyben prioritási sorrendet is tükröz. Az egyes javasolt intézkedéseket követően bemutatunk egy-egy minta projektet is, ami szemlélteti az intézkedés gyakorlati megvalósulásának egy-egy lehetséges változatát.

Intézkedés

Kapcsolódó mintaprojekt

1.4 Turizmusfejlesztés

Részvétel a kistérségi turisztikai kínálat és koncepció kialakításában, valamint marketingkampány lefolytatásában

1.1 Infrastruktúrafejlesztés

Infrastrukturális beruházások

1.2 Vállalkozásfejlesztés

1.4 Szociális gazdaság fejlesztése

•

Szaktanácsadási szolgáltatás nyújtása a helyi vállalkozások számára

•

Vállalkozások technológia fejlesztése

•

Gazdaságfejlesztési befektetők vonzására

•

Határon átnyúló együttműködés

koncepció vállalkozói

Nyugdíjas otthon létrehozása

2.1 Piaci és helyi igényekhez igazodó fel- Felnőtt képzés biztosítása igazodva a nőtt- és szakképzések piaci igényekhez 2.3 Munka világába való visszavezetés

Szakképzés a munka világába való viszszavezetés érdekében

3.4 Pályaorientáció

Pályaorientációs szolgáltató hálózat kialakítása

3.3 Munkaerő-piaci információk bizto- Munkapiaci információk biztosítása sítása Az intézkedések és operatív célok mögött mindig feltűntetjük a kistérségi foglalkoztatási stratégiában az azonos cél/intézkedés esetében használt sorszámot is.


4.1 TÉRSÉGI GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉS (3.2.1) 4.1.1

Turizmusfejlesztés (1.3)

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés a megtartásra érdemes hagyományok és rendezvények, valamint a hagyományőrző oktatás (hagyományos mesterségek és népi kultúra életben tartása) meglétére épít. A témakörben kihasználásra érdemes lehetőségek a turisztikai szolgáltatások magasabb színvonalra emelése, falusi turizmus fejlesztése, a népi mesterségek újjáélesztése, biogazdálkodás. Az intézkedés célja: A település eddig részben kihasználatlan turisztikai adottságaira alapozva idegenforgalmi szolgáltatások meghonosítása illetve fejlesztése. Az intézkedés elemei:

•

a turisztikai kínálat szélesítése -

A falusi-tanyai turizmus (vendéglátó- és szálláshelyek kapacitás bővítése, biogazdálkodás)

-

A település bekapcsolása a kerékpáros turizmusba a kerékpár útba való becsatlakozással

-

Program szervezés (kultúr program, életmód tábor, népi hagyományok, mesterségek, motoros találkozó, torma ünnepe, gombota ünnep)

-

Lovasturizmusba való bekapcsolódás lovas csillagtúrák szervezésével

-

Torma Út Egyesület tevékenységbővítésének és továbbfejlesztésének támogatása

•

a természeti környezet értékeinek megőrzése

•

vendéglátó és szálláshelyek kapacitásainak bővítése, a nyújtott szolgáltatások fejlesztése

•

marketing tevékenység ösztönzése kistérségi összefogással.

Az intézkedés érintettjei:

•

Kis- és középvállalkozások

•

Falusi turizmus szálláshelyadók

•

Helyi önkormányzatok

•

Szakmai civil szervezetek és érdekvédelmi szövetségek

67


Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Észak-Alföldi Operatív Program

•

3.1 Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés

•

3.2 Turizmus fogadási feltételeinek javítása

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

•

3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése

68


Bekapcsolódás a kistérségi turisztikai kínálat és koncepció kialakításába, valamint marketingkampány lefolytatásába (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.4 Turizmusfejlesztés; 1.6 Térségi marketing

•

Munkahely teremtés a település idegenforgalmának fellendítése révén a meglévő hagyományokra, természeti látnivalókra alapozva, továbbfejlesztve a turisztikai szolgáltatásokat

•

A Kistérségi összefogás erősítése

SWOT indokoltság:

• A kistérségi együttműködés fejlesztése, közös marketingpolitika kialakítása (lehetőség) •

A jelenlegi művészeti oktatásra alapozva a hagyományos mesterségek, kultúra újjáélesztése (népitánc, kosárfonás, szűrrátét, hímzés, stb.) - lehetőség

•

A turisztikai szolgáltatások magasabb színvonalra emelése, falusi turizmus fejlesztése (falunap, gombóta fesztivál, vendéglátóhelyek, kulturális és sport események, szervezése, fejlesztése) - lehetőség

•

Biotermékek előállítása (lehetőség) Projekt becsült költségvetése Minimum Maximum Költségnem (e Ft) (e Ft)

A program rövid leírása

1. Kiinduló helyzet meghatározása

A Kistérségi Társulás koordinálásával öszszegyűjtésre kerülnének az egész kistérség természeti és épített turisztikai látnivalói, a Összesen nettó költség 8.000 nyújtott szolgáltatások, a neves események, programok. Szükséges a kistérségre jellemÖsszes bruttó költség 9.400 ző „hungarikumok” (pl. torma, gombóta) meghatározása is, amelyek segítségével könnyen azonosíthatóvá válik a kistérség.

!

$

"

#

o

29.000

%

34.000

2. Turisztikai koncepció kidolgozása A kiinduló helyzet ismeretében meg kell határozni a fejlesztési irányokat, illetve a célcsoportot. Fejlesztési irányok lehetnek pl.:

69

MINTAPROJEKT – 1.4; 1.6 INTÉZKEDÉSEK

Célja:


•

a falusi turizmus fejlesztése (szállás és vendéglátóhelyek kapacitás bővítése, nyújtott szolgáltatások, programok fejlesztése, a falu idilljére vágyó város ember igényeire kialakított szolgáltatások fejlesztése)

•

hagyományos rendezvények, mesterségek újjáélesztése, esetleg új rendezvények szervezése, kistérségi szintű összehangolása

•

minél több kistérségi település bekapcsolása a kerékpáros, illetve a lovas turizmusba

•

biogazdálkodás

3. Turisztikai kínálat kialakítása A Társulás feladata lenne a begyűjtött információkból egy olyan a koncepcióba illeszkedő turisztikai kínálat kialakítása, amely egész évben a térségbe vonzhatja a turistákat. A kínálat kialakításánál meg különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyes események ne gyengítsék, hanem erősítsék egymás keresletét, elkerülendő a „termék kannibalizmus” esetét.

4. Kommunikációs anyag Amennyiben összeállt a kistérség turisztikai kínálata azt egy jól kommunikálható anyaggá kell összeszerkeszteni. A rendelkezésre álló források figyelembevételével ki kell választani azokat a kommunikációs csatornákat, amelyeken keresztül hatékonyan el lehet érni a célcsoportot. Javasoljuk a Magyar Turizmus Rt.-vel történő kapcsolatfelvételt és együttműködést a kommunikáció tervezése és megvalósítása tekintetében (honlap, prospektus, direkt mail, stb.).

Kapcsolódás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz

•

3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése

Kapcsolódás az Észak-Alföldi Operatív Programhoz

•

3.1 Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés

•

3.2 Turizmus fogadási feltételeinek javítása

Projekt várható időtartama: 9-12 hónap

70

MINTAPROJEKT – MINTAPROJEKT 4.1.4; 4.1.6 INTÉZKEDÉSEK - 1.7.1 INTÉZKEDÉS

Lehetséges projektgazda: Kistérségi Társulás, önkormányzat, civil szervezet


4.1.2

Infrastruktúrafejlesztés (1.1)

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés a hiányos közmű ellátás, megoldatlan szennyvíz kezelés, az oktatási infrastruktúra problémájára, valamint az információ-technológiai ellátottság, digitális írástudás alacsony szintjére, mint kistérségi gyengeségre kíván megoldást kínálni. Ezek a problémák egybeesnek Sáránd gyengeségeivel, így a település számára is javasolt az intézkedés egyes elemeinek megvalósításával hozzájárulni a célok eléréséhez. Az intézkedés célja: A korszerű és teljes körű infrastrukturális szolgáltatások fejlesztésével erősíteni a működő vállalkozásokat, vonzóbbá tenni a térséget a befektetők számára, hozzájárulni a lakosság kényelmesebb életviteléhez, védeni a természeti és épített környezetet. Az intézkedés elemei:

•

a fő közlekedési utak korszerűsítése

•

a település bekapcsolása a vezetékes szennyvíz elvezető rendszerbe

•

Oktatási infrastruktúra hiányosságainak kezelése (bölcsőde)

•

az információs szolgáltatások körének és minőségének növelése, különös tekintettel a szélessávú Internet csatlakozások és a mobil telefonok elterjedésére

•

infrastrukturális beruházások támogatása főleg a kis-, és középvállalkozások számára, lehetőleg a termelő ágazatokban, valamint az idegenforgalom és szolgáltatások területén


•

települések önkormányzatai

•

kis- és középvállalkozások

•

lakosság

Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Gazdaságfejlesztési Operatív Program

•

3. Az információs társadalom és a modern üzleti környezet erősítése

o 3.2 Telephelyfejlesztés •

Infokommunikációs technológia és szolgáltatások fejlesztése 71


Észak-Alföldi Operatív Program

•

1. Gazdaság működési feltételeinek javítása

o 1.1 Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése •

2. Regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése

o 2.1 Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése Környezet és Energia Operatív Program

•

1.2.1 Szennyvízgyűjtés, - kezelés és folyékony hulladékkezelés, elhelyezés művelet

72


Infrastrukturális beruházások (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.1 Infrastruktúrafejlesztés Célja:

•

Hozzájárulás a befektetők településre vonzásához a kistérség, illetve a település közútfejlesztése révén

•

Hozzájárulás a foglalkoztathatóság feltételrendszerének megteremtéséhez települési bölcsőde létesítéssel

SWOT indokoltság:

Közúti infrastruktúra fejlesztésre szorul A településen nincs bölcsőde

A program rövid leírása 1. Felmérés készítése a kistérség közúthálózatának minőségéről, és rendszeréről, majd döntés a legszükségesebbnek ítélt beavatkozásokról kistérségi szinten (bővítés, aszfaltozás, bekötőutak építése, stb.). Ezen kívül szükséges a helyi igények meghatározása is és a helyi szintű beavatkozás, amely már illeszkedik a kistérségi tervekbe is. A beruházáshoz pályázati források felkutatása és igénybevétele.

Projekt becsült költségvetése Minimum Maximum Költségnem (e Ft) (e Ft)

#

"

$

o

!

!

Összesen nettó költség %

28.100

384.800

&

Összes bruttó költség

!

33.400

'

460.800

2. Felmérés a bölcsődei szolgáltatásra való igények tekintetében. Bölcsődeépítés települési szinten. Megtörténik a bölcsőde pedagógusok toborzása és képzése, amennyiben szükséges. Szintén szükséges a pályázati források felkutatása és igénybevétele. A bölcsődék rendelkezésre állása hozzájárul a foglalkoztathatóság feltételrendszerének megteremtéséhez. Lehetséges projektgazda: Kistérségi Társulás, helyi önkormányzat Kapcsolódás az Új Magyarország Észak-Alföldi Operatív Programhoz

•

2.1 Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése

•

3.1 Munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése

73

MINTAPROJEKT – 1.1 INTÉZKEDÉS

Az óvoda kapacitáson felüli kihasználtsága



74


4.1.3

Vállalkozásfejlesztés (1.2)

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés a piacképes vállalkozások elégtelen számára, a jövedelmező munkahely és az ipar jelenlétének hiányára, mint gyengeségre kíván megoldást találni a magas munkanélküliségi rátából következően rendelkezésre álló jelentős számú „szabad” és olcsó munkaerőre, mint lehetőségre építve. Ezek a gyengeségek és lehetőségek egybeesnek Sáránd gyengeségeivel, így a település számára is javasolt az intézkedés egyes elemeinek megvalósításával hozzájárulni a célok eléréséhez.

Az intézkedés célja: Az új – elsősorban kis és közepes - vállalkozások alapításának és megerősödésének, valamint a már működő vállalkozások fejlődésének támogatása, amelyek összességében a legnagyobb potenciált jelentik a munkahelyek számának bővítésére, ugyanakkor nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a vállalkozás menedzsmentjéhez, nincs stabil piacuk és ügyfélkörük, és jellemzően tőkehiánnyal küzdenek. Az intézkedés elemei: A munkaerő-piaci eszközrendszerrel a következő módokon érdemes ösztönözni az új vállalkozások alapítását, fejlődését:

•

A vállalkozói ismeretek elterjesztésével, készségfejlesztéssel a vállalkozási formában is végezhető szakmák tanfolyamaihoz kapcsolódva.

•

A foglalkoztatási programokon és tanfolyamokon keresztül a klaszter-szerű rendszerekbe integrálni a vállalkozásokat.

•

Az intézkedés részeként létrejöhet egy olyan komplex üzleti szolgáltató rendszer és hálózat, amely hatékonyan segíti a kis- és középvállalkozások működését, a vállalkozások számára jogi, pénzügyi, kereskedelmi, stb. tanácsokat ad és szolgáltatások nyújt.


•

Kis- és középvállalkozások

Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Gazdaságfejlesztési Operatív Program

•

2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) jövedelemtermelő képességének erősítése

o 2.1 Vállalkozások technológiai korszerűsítése o 2.2 Vállalati szervezet-fejlesztés, korszerű folyamat-menedzsment ösztönzése 75


•

3.3 Vállalkozások részére üzleti, információs és piacfejlesztési tanácsadás, szolgáltatás nyújtása

•

4. Technikai prioritás

o 4.1 Mikrofinanszírozás o 4.2 Garanciaeszközök o 4.3 Tőkepiac fejlesztése (kockázati tőke, magvető tőke) Észak-Alföldi Operatív Program

•

1.2 Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának növelése, együttműködéseinek elősegítése

•

1.3 Alap- és emeltszintű tanácsadás

76


Szaktanácsadási szolgáltatás nyújtása a helyi vállalkozások számára (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.2 vállalkozásfejlesztés Célja: A vállalkozások fenntartható gazdálkodásának elősegítése szaktanácsadás nyújtásával SWOT indokoltság:

Kevés a piacképes vállalkozás és jövedelmező munkahely (gyengeség) Tőkehiányos vállalkozások, külső befektetők hiánya (gyengeség) A családi gazdaságok ellehetetlenülése (veszély)


A program rövid leírása Egy olyan szakértőkből álló apparátus felállítása, amely térítésmentesen ad tanácsot a helyi vállalkozások számára azok minden működési területével kapcsolatosan. Felvilágosítást tudnak adni a lehetséges finanszírozási forrásokkal, a források igénybevételének módjával, a lehetséges továbbfejlődési irányokkal kapcsolatban. Ilyen szolgáltatás nyújtásához pályázati források igénybevétele lehetséges.

!

"

o

Összesen nettó költség #

11.400

47.200

$


%

13.200

%

Kapcsolódás a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz 3.3 Vállalkozások részére üzleti, információs és piacfejlesztési tanácsadás, szolgáltatás nyújtása

Kapcsolódás az Észak-Alföldi Operatív Programhoz

•

1.3 Alap- és emeltszintű tanácsadás


77

55.200

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzat, civil szervezetek

•


A képzett, fiatal munkaerő elvándorlása (veszély)


Vállalkozások technológia fejlesztése (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.2 Vállalkozásfejlesztés Célja: A helyi vállalkozások fenntartható gazdálkodásának elősegítése az alkalmazott technológiák modernizálásával SWOT indokoltság:

Kevés a piacképes vállalkozás és jövedelmező munkahely (gyengeség) Tőkehiányos vállalkozások, külső befektetők hiánya (gyengeség) A családi gazdaságok ellehetetlenülése (veszély)



Tanácsadás útján KKV-k ösztönzése eszközparkjuk modernizálására pályázati forrásokból. Például egy helyi pékség termékskálájának bővítéséhez, termékei minőségének fejlesztéséhez, ezáltal beszállítói pozíciójának erősítéséhez Összesen nettó költség nagyban hozzájárulhat egy új croissant sütő berendezés beszerzése. A pékség piaci pozíciójáÖsszes bruttó költség nak megerősödése, a megrendelések növekedése pedig többlet munkaerő igényként is jelentkezik, ami hozzájárul a helyi foglalkoztatottság növeléséhez.

Lehetséges projektgazda: helyi vállalkozások Kapcsolódás a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz 2.1 Vállalkozások technológiai korszerűsítése


78

!

"

o

%

8.000

330.000

$

•

#

9.600

396.000


A képzett, fiatal munkaerő elvándorlása (veszély)


Határon átnyúló vállalkozói együttműködés kialakítása (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.2 Vállalkozásfejlesztés Célja: A települési és a román vállalkozói kör kapcsolatrendszerének erősítése az értékesítési és beszerzési piaci lehetőségek szélesítése érdekében SWOT indokoltság:

Határon átnyúló együttműködés, partnerség erősítése (lehetőség) A határ-menti kapcsolatok és együttműködés alapjai megvannak (erősség) A program rövid leírása Projekt becsült költségvetése Minimum Maximum Költségnem (e Ft) (e Ft)

!

"

o

%

Összesen nettó költség #

13.600

51.200

$


15.840

%

%

Kapcsolódás a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz 3.5.2 Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti, piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele


79

60.000

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzat, civil szervezetek, Kistérségi Társulás

•


Kapcsolatfelvétel a kistérségi és a román vállalkozókkal, vállalkozói találkozók szervezése, együttműködési lehetőségek kutatása, egy olyan a regisztrált vállalkozók számára elérhető adatbázis létrehozása, amely tartalmazza mind a kistérségi, mind a határ közeli román vállalkozások nevét, tevékenységét és elérhetőségét ezzel is hozzájárulva az aktív piaci kapcsolatok kialakulásához, megerősödéséhez.


Gazdaságfejlesztési koncepció – befektetők vonzására (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.2 Vállalkozásfejlesztés Célja: Egy olyan jól kommunikálható koncepció megalkotása, amely eszközül szolgál a befektetők (potenciális munkahelyteremtők) térségbe vonzásához SWOT indokoltság:

Kevés a piacképes vállalkozás és jövedelmező munkahely Tőkehiányos vállalkozások, külső befektetők hiánya Az ipar jelenlétének hiánya A jelenlegi feldolgozóipar korlátozott versenyképessége A kényszervállalkozók egy része tönkremegy, és tovább nő a munkanélküliség, nem bővül a belső piac A magas munkanélküliségi rátából következően jelentős számú „szabad” és olcsó munkaerő A program rövid leírása A befektetők vonzásának eszközei lehetnek a kistérség esetében az infrastruktúra fejlesztése és a meglévő olcsó munkaerő. Szükséges egy olyan koncepció megalkotása kistérségi szinten, amely jól kommunikálható a befektetők felé, továbbá szükséges felépíteni egy olyan kapcsolati rendszert a potenciális befektetőkkel, amely a folyamatos kommunikáció és információcsere eredményként elősegíti a magántőke beáramlását a térségbe.


!

o

Összesen nettó költség "

12.000

40.400

#


14.400

$

%

48.000

Lehetséges projektgazda: Kistérségi Társulás, civil szervezetek Kapcsolódás az Új Magyarország Észak-Alföldi Operatív Programhoz

•

2.1 Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése

•

1.2 Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának növelése, együttműködéseinek elősegítése

80


A vállalkozások tőke ellátottsága romlik, újabb munkahelyek szűnnek meg.



81


Nyugdíjas otthonok létrehozása (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.5 Szociális gazdaság fejlesztése Célja: Munkalehetőség teremtése idősek otthonának létrehozásával, amelynek célja fenntartható közegészségügyi és szociális támogatás nyújtása idősek számára. SWOT indokoltság:

Szociális gazdaság fejlesztése (pl. házigondozás, idősek otthona, elmeszociális otthon) – lehetőség Idősek szakszerű gondozásának hiánya a kistérségben és a településen

XXI. századnak megfelelő, a teljes értékű fizikaiszellemi élethez szükséges intézmény működési feltételeinek kialakítása idősek és fogyatékkal élők számára, illetve a napi étkeztetés feltételeinek megteremtése. Ehhez szükséges a technológiai háttér kialakítása (konyha), és a gondozó személyzet szakképzése. A projektet célszerű civil szervezet gondozásában megvalósítani, így kedvezőbb feltételek mellett vehető igénybe pályázati forrás a projekthez.


!

o


162.000

%

374.400

#


194.400

$

Kapcsolódás az Új Magyarország Társadalmi Megújulás Operatív Programhoz 5.4 Szociális szolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása, szakemberek készségfejlesztése

Kapcsolódás az Új Magyarország Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programhoz

•

3.2.4 Bentlakásos intézmények modernizációja


82

446.400

Lehetséges projektgazda: civil szervezetek

•




4.2 TÉRSÉGI HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE (3.2.2) 4.2.1

Piaci és helyi igényekhez igazodó felnőtt- és szakképzések (2.1)

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés kidolgozása során a Derecskén lévő, elsősorban a kistérség igényeit kielégítő gimnázium és szakközépiskola, mint erősség és a viszonylag szűk körben elérhető szakképzési lehetőségek, mint gyengeség került figyelembe vételre. A képzési kapacitás növelése, felnőttoktatás fejlesztése, diverzifikálása olyan lehetőség, mely az előbbiekre építve lehetővé teszi, hogy a kistérség elkerülje, hogy ne legyen képes kielégíteni a befektető vállalkozások minőségi munkaerő iránti igényét. Mivel Sárándon jelenleg nincs középfokú, illetve felnőtt és szakképzési lehetőség indokolt a település hozzájárulása ezen intézkedés megvalósításához. Az intézkedés célja: A munkanélküliek, vagy elbocsátással veszélyeztetettek piaci igényeknek megfelelő továbbképzése, a szakképzetségi színvonal növelése és az életen át tartó tanulás gyakorlatának támogatása. Az intézkedés elemei:

•

A továbbképzéseknél ösztönözni kell rugalmas, kombinálható, kiscsoportos, akár távtanulás keretében elvégezhető kurzusok kialakítását, hogy a munkaerőpiac igényeire az oktatási intézményrendszer minél rövidebb idő alatt reagálhasson.

•

A hangsúlyt – akinél ez lehetséges – a már megszerzett szakterületen történő fejlődésre, elmélyülésre, kiegészítő képzettség megszerzésére kell helyezni, vagy az átképzésnél az egyén készségeinek megfelelő szakmát kell választani

•

Különösen fontos feladat a felnőttképzés hozzáférhetőségének biztosítása

•

Számba kell venni, és be kell kapcsolni a településen azokat az atipikus képző helyeket (könyvtár, művelődési ház, tájház) ahol az egész életen át tartó tanuláshoz a feltételek rendelkezésre állnak, valamint kialakíthatók lehetnek


•

Munkanélküliek

•

Hátrányos helyzetű pályakezdők

•

Szakmai civil szervezetek

•

Oktatási és képző intézmények

Az intézkedés finanszírozása: 83


Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Társadalmi megújulás Operatív Program

•

3.1 Kompetencia alapú oktatás és a korszerű pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben

•

2.1 Gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés

•

2.2 Átfogó kompetenciafejlesztő felnőttoktatási és -képzési programok

•

3.1 Kompetencia alapú oktatás és a korszerű pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben

•

3.3 Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése

84


Felnőtt és szakképzés biztosítása igazodva a piaci igényekhez (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 2.1 Piaci igényekhez igazodó felnőtt- és szakképzések 3.5 Kistérségi foglalkoztatási partnerség megvalósítása

Célja: A piaci igényeknek megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkaerő rendelkezésre állása a települési szakképzés bővítésével, modernizálásával, illetve rugalmasságának növelésével.

•

A településen nincs középfokú képzési lehetőség (gyengeség)

•

Magas az elavult szakképzettséggel rendelkezők száma



1) Szakképzési koncepció kialakítása

Szükséges az általános iskola befejezését követő, a piaci igényeknek megfelelő szakképzési lehetőségek települési szintű bővítése (pl. falusi turizmus OKJ-s képzés, Összesen nettó költség 17.200 103.000 fenntartható mezőgazdaság OKJ-s képzés, Összes bruttó költség 19.440 120.000 stb). Ehhez meg kell határozni a piaci igényeknek és a kistérségi lehetőségeknek, adottságoknak egyaránt megfelelő képzési formákat, amelyek térítésmentes nyújtása települési szinten, a kistérség többi településével összehangolva pályázati forrásból finanszírozva oldható meg. A koncepció kidolgozásáért a Társulás lenne a felelős. A már állásban lévő munkavállalók továbbképzésére (informatikai, idegen nyelv, kommunikációs, stb.) több vállalkozás azonos képzést igénylő munkavállalóinak összevonásával oldható meg.

%

"

#

$

o

!

'

&

2) Szükséges technikai háttér megteremtése A munkaerő piaci értékének növelése érdekében szükséges mind az általános iskolák, mind a középfokú képzőintézmények számítógéppel való ellátottságának növelése. Ezt pályázati forrásból célszerű megoldani. A források felkutatásához célszerű egy kistérségi szintű pályázati információs rendszer működtetése. Felelős: a pályázati információs rendszer kialakításáért és működtetéséért a Társulás, a helyi önkormányzat az eszközpark modernizálásáért és bővítéséért felelős

85

MINTAPROJEKT – 2.1; 4.3.5 INTÉZKEDÉSEK

SWOT indokoltság:


Kapcsolódás az Új Magyarország Társadalmi megújulás Operatív Programhoz

•

2.1 Gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés

•

2.2 Átfogó kompetenciafejlesztő felnőttoktatási-és képzési programok


86


4.2.2

Munka világába való visszavezetés (2.3)

Az intézkedés indoklása: A kistérségben alacsony a munkaerő mobilitása és magas a szociális támogatásokból élők és erre az életmódra berendezkedettek aránya, ezért külön intézkedés végrehajtása indokolt ezen hátrányok megszűntetésére. Sárándon is különösen magas a szociális támogatásokból élők aránya (a lakosság 13,7%), indokolt a település hozzájárulása ezen intézkedés megvalósításához. Az intézkedés célja: Olyan programok tervezése és futtatása, amelyek egyrészt motivációt teremtenek a rendszeres munkavégzésre, másrészt képességet fejlesztenek ahhoz. Az intézkedés elemei:

•

Kommunikációs, alkalmazkodási képességek fejlesztése;

•

Mentorálás, pszichológiai tanácsadás;

•

Rehabilitáció (ha szükséges);

•

Támogatott foglalkoztatások biztosítása;

•

Szociál-ökonómiai üzemek létrehozása, amelynek két fő feladata a tartós munkanélküliek szociális, mentális, reintegrációs problémáinak kezelése és egyúttal gazdaságigazdálkodói tevékenység végzése.

•

Termelő iskolák azaz határozott idejű munkahely-teremtés a fiatalok, pályakezdők, akik a hagyományos oktatási rendszerből valami miatt kiszorultak részére a munkához szoktatás, szakképesítés szerzése, az egyéni szociális problémák kezelése végett.

•

Próbamunka lehetőségének biztosítása

•

Partnerség a releváns civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, képző intézményekkel.


•

Tartósan munkanélküliek

•

Pályakezdők

•

Szakmai civil szervezetek

•

Helyi kisebbségi önkormányzatok

Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban:

87


Társadalmi megújulás Operatív Program

•

1.2 Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés

•

1.3 Fiatalok munkába állásának segítése

•

1.4 Idősebb korosztályok foglalkoztatásának elősegítése

•

1.5 Romák munkaerő-piaci részvételének növelése

•

1.6 Megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek foglalkoztatása

•

5.3 Halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerő-piaci integrációjának előmozdítása

88


Szakképzés a munka világába való visszavezetés érdekében (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések:

•

2.3 Munka világába való visszavezetés

Célja: A megváltozott munkaképességűek, közülük is első sorban a tartósan munkanélküliek, a roma lakossághoz tartozók és alacsony iskolai végzettségűek számára a későbbi munkába állás elősegítése, az elhelyezkedés és a beilleszkedés támogatása. SWOT indokoltság:

Magas a szociális támogatásokból élők és erre az életmódra berendezkedettek aránya (gyengeség) A program rövid leírása A program során a következők megvalósítása szükséges: A célcsoport felkutatása, bevonása

•

Motiválás, egyéni állapot-, helyzet-, képesség és szükségletfelmérés

Költségnem

•

Egyéni fejlesztési tervek, pályatervek készítése

•

Személyiség és kulcsképességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kommunikáció, interjúzási készség, önéletrajz írás, rehabilitációs képzés: pl. munkaszocializáció, környezettudatos magatartás, alapfokú informatikai képzés

!

(e Ft)

(e Ft)

o


Maximum

Minimum

%

%

23.000

55.000

#


26.800

Pályaorientáció, tanácsadás

•

Alapismeretek pótlása, felzárkóztatás, az alapfokú képzettség megszerzésének elősegítése,

•

A munkakipróbálás lehetőségét biztosító munkahelyek és képző intézmények felkészítése a kliensek fogadására

•

Képzési, illetve munkavállalási lehetőségek feltárása

•

A munkaadók, képzőhelyek motiválása a hátrányos helyzetű emberek alkalmazására, közreműködés az esetlegesen meglévő fenntartások, előítéletek leküzdésében, diszkriminatív eljárások kiküszöbölésében, munkahelyi beilleszkedés elősegítése

89

%

63.600

•

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzatok, civil szervezetek


•

Projekt becsült költségvetése


Kapcsolódás a Társadalmi megújulás Operatív Programhoz

•

1.2 Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés

•

1.5 Romák munkaerő-piaci részvételének növelése

•

1.6 Megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek foglalkoztatása


90


4.3 MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE (3.2.3) 4.3.1

Pályaorientáció (3.4)

Az intézkedés indoklása: A kistérségben nagy számú szakképzetlen és alulképzett munkavállaló él, viszonylag alacsony az értelmiségi réteg aránya, alacsony a felsőfokú diplomával rendelkező idegen nyelvet beszélő szakemberek száma és sokak megszerzett végzettsége nehezen konvertálható. Ezeknek a veszélyeknek az elhárítása fontos és sürgető feladat. Mivel ezek a problémák, illetve a szakképzettség elavultsága Sárándon is fennáll, javasolt a településnek is hozzájárulnia az intézkedés megvalósulásához. Az intézkedés célja: A fiatalok piacképes tudáshoz juttatásán túl alapvető feladat olyan pálya kiválasztása, amely első sorban a kistérségben biztosít elhelyezkedési lehetőséget, de emellett a régióban, az országon belül, vagy akár az Európai Unió területén is versenyképessé teszi őket. Az intézkedés elemei:

•

Az iskolák pályaválasztási felelőseinek, osztályfőnökeinek folyamatos felkészítése, továbbképzési kereteinek megteremtése a pályatanácsadás hatékonyságának javítása érdekében.

•

A pályaválasztással foglalkozó szakemberek rendszeres tájékoztatását ellátó információs rendszer (pl.: honlap, kiadvány) kialakítása.

•

A pályakezdés előtt álló fiatalok sikeres munkaerő-piaci integrációjának elősegítése tanácsadó szolgáltatások biztosításával.

•

Évente megrendezésre kerülő pályaválasztási kiállítás és vásár megrendezése


•

Oktatási és képző intézmények tanárai és diákjai

•

Pályakezdők

•

Munkaügyi Központ

•

Települések önkormányzatai

•

Helyi kisebbségi önkormányzatok

•

Civil szervezetek

Az intézkedés finanszírozása:

91


Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Társadalmi infrastruktúra Operatív Program

•

2.4 Pályaorientációs, pályatanácsadási és pályakövetési szolgáltatások fejlesztése

92


Pályaorientációs szolgáltató hálózat kialakítása (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 3.4 Pályaorientáció 2.2 Alapfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése

•

az általános iskolások, a közép, vagy felsőfokú képzésben résztvevők számára pályaorientációs, illetve továbbképzésekkel kapcsolatos tanácsadás nyújtása térítésmentesen a piaci igényeknek megfelelő munkaerő rendelkezésre állása érdekében

•

a minimum általános iskolai végzettséggel rendelkezők számának növelése

SWOT indokoltság:

A település nem lesz képes kielégíteni a befektető vállalkozások minőségi munkaerő igényét (veszély)



A helyi önkormányzat a munkaügyi központtal együttműködve létrehoz, és folyamatosan frissít egy olyan adatbázist, amely mindig az aktuális piaci viszonyoknak megfelelő továbbképzési és munkalehetőségeket tartalmazza a kistérségre Összesen nettó költség 8.600 28.000 vonatkozóan. Az önkormányzat oktatással foglalkozó munkatársai a tanácsadás nyújtásához Összes bruttó költség 10.140 33.000 szükséges képzésben részesülnek, majd nyújtják a pályaorientációs és továbbképzési tanácsadást. Hozzájuk a különböző intézmények pedagógusai irányítják az oktatásban résztvevőket.

#

"

%

$

o

!

!

!

!

'

!

!

&

!

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzat

Kapcsolódás az Új Magyarország Társadalmi infrastruktúra Operatív Programhoz

•

2.4 Pályaorientációs, pályatanácsadási és pályakövetési szolgáltatások fejlesztése

Projekt várható időtartama: 6-12 hónap 93

!

MINTAPROJEKT – 3.4;.2.2 INTÉZKEDÉSEK

Célja:


94


4.3.2

Munkaerő-piaci információk biztosítása (3.3)

Az intézkedés indoklása: Az alacsony munkaerő mobilitás gyengesége a kistérségnek, csökkenti a foglalkoztatás mértékét és ezzel magában hordozza a szociális feszültségek fokozódásának veszélyét, melynek hatására mind többen próbálnak legális munka helyett illegális tevékenységből megélni. Az intézkedés célja: A foglalkoztatás területén érintett szereplők (munkáltatók, önkormányzatok, Munkaügyi központ, Kamarák, stb.) közötti információáramlás javítása, az információk megfelelő időben történő terítése, ezáltal kapcsolódási lehetőségek felfedése, melyek segítenek megelőzni a munkaerő-piaci zavarokat, vagy az együttműködés lehetősét nyújtják a fejlesztések területén. Az intézkedés elemei:

•

Kistérségi Munkáltatói Klub létrehozása: ahol a kistérség jelentősebb munkáltatói számára a munka világával kapcsolatos legújabb szabályozások ismertetésére, az ezzel kapcsolatos előterjesztések véleményezésére és a munkaerő-piaci trendekkel, eseményekkel kapcsolatos információcserére volna lehetőség.


•

Munkaügyi Központok

•

Települések Önkormányzatai

•

Civil szervezetek

Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Társadalmi infrastruktúra Operatív Program

•

3.1.2 Integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális és informatikai feltételeinek megteremtése

95


Munkapiaci információk biztosítása (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések:

•

3.3 Munkaerő-piaci információk biztosítása

•

A foglalkoztatás elősegítése a potenciális munkáltatók munkavállalóval szembeni igényeinek felmérésével és a potenciális munkavállalók részére nyújtott szolgáltatások (képzés, tanácsadás, stb.) annak megfelelő rugalmas igazításával

•

A felmérés eredményeinek megfelelő képzések szervezése a munkavállalók részére összevontan

•

A munkáltatókkal történő szoros együttműködés kialakítása, melynek során felhívják a figyelmet az atipikus foglalkoztatási formák előnyeire (távmunka, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, stb.)

SWOT indokoltság:

Rugalmas munkaerő-piaci formák elterjedése (részmunka, távmunka) - lehetőség Nagy számú elavult szakképzettséggel rendelkező munkavállaló (gyengeség)

A program rövid leírása A program keretében szükséges felvenni és folyamatosan ápolni a kapcsolatot a munkáltatókkal (KKV-k, civil szervezetek, stb.). Egyrészt megtörténik a munkáltatók munkavállalókkal szembeni igényeinek felmérése, amely igények alapján időrőlidőre aktualizálni lehet a piaci igényeknek megfelelő képzési formákat mind a munkavállalók, mind a potenciális munkavállalók számára.


#

"

$

o

!

Összesen nettó költség %

10.300

!

'

66.200

&


11.640

76.240

Másrészt a munkáltatókkal kialakított együttműködés keretében fel kell hívni a figyelmet az atipikus foglalkoztatási formák előnyeire, meg kell győzni őket ezen foglalkoztatási formák alkalmazásának előnyiről. Ez a tevékenység fontos eleme a munkaerő piaci kereslet és kínálat összehangolásának.

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzat, civil szervezetek, Foglalkoztatási Paktum tagjai

96


Célja:


Kapcsolódás az Új Magyarország Társadalmi infrastruktúra Operatív Programhoz

•

3.1.2 Integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális és informatikai feltételeinek megteremtése


97


Táblázatjegyzék 1. táblázat

Az Európai Unió általános jellemzői

8

2. táblázat

Magyarország általános jellemzői

13

3. táblázat

Magyarország munkaerő-piaci adatai 2000-2005

15

4. táblázat

Számszerűsített célkitűzések a foglalkoztatás terén (2005-2008)

16

5. táblázat

Foglalkoztatási ráta célkitűzései

19

6. táblázat

Aktivitási ráta célkitűzései

19

7. táblázat

és idősebbek foglalkoztatási rátájának célkitűzései

20

8. táblázat

Képzésben résztvevők aránya

20

9. táblázat

Iskolázottság és lemorzsolódás

20

10. táblázat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai

23

11. táblázat

Észak-alföldi régió általános jellemzői (2005)

24

12. táblázat

Az Észak-alföldi ROP forrásallokációja

35

Ábrajegyzék 1. ábra

Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005)

6

2. ábra

Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezető gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005)

7

3. ábra

Gazdasági aktivitás Magyarországon (fő) (2005)

17

4. ábra

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó és stratégiai céljai

22

5. ábra

Foglalkoztatási ráta régiók szerint (2000-2005)

26

6. ábra

Sáránd lakónépességének alakulása 1970-2005

44

7. ábra

Sáránd demográfiai összetétele 2006

45

8. ábra

Országos, regionális és települési iskolázottsági mutatók 2005

46

9. ábra

Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők megoszlása 2005

47

10. ábra

Regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettségük szerint 2005

49

11. ábra

Regisztrált munkanélküliek megoszlása életkoruk szerint 2005

50

12. ábra

Gazdálkodó szervezetek megoszlása 2005

51

13. ábra

Társas vállalkozások megoszlása tevékenységi körük szerint 2005

51

Térképjegyzék 1. térkép

A 25 tagú Európai Unió és a tagjelölt államok (2006)

2. térkép

Magyarország tervezési statisztikai NUTS 2 besorolású régiói

27

3. térkép

Sáránd elhelyezkedése

45

98

8


I. Függelék Foglalkoztatás-politikai intézményrendszer Magyarországon Szociális és Munkaügyi Minisztérium A foglalkoztatáspolitika és munkaügy elsődleges irányítója. Legfontosabb feladatait az alábbi törvények határozzák meg7:

7

-

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,

-

a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény,

-

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,

-

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,

-

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény,

-

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,

-

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény,

-

a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény,

-

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,

-

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény,

-

a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény,

-

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,

-

a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,

-

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény,

-

a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény,

-

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,

-

a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1982. évi 10. törvényerejű rendelet,

-

a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény,

-

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény,

-

a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény,

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13295

99


-

a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény,

-

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,

-

a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény,

-

a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény,

-

az Országgyűlés és a Kormány európai ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. Törvény

Elérhetőség: 1054 Budapest, Akadémia u. 3., tel: (1) 475-5700, web: www.szmm.gov.hu Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ)8 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalból, 7 regionális munkaügyi központból, a hozzájuk tartozó 23 regionális kirendeltségből áll. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a szervezet szakmai munkájának, informatikai fejlesztésének irányítását végzi. A regionális munkaügyi központok és kirendeltségeik feladatkörébe tartozik többek között

-

a munkanélküli ellátások megállapítása és számfejtése,

-

a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése, valamint

-

a munkaközvetítés és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások kiajánlása.

A kistérség a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ közös jogutódjaként 2007. január 1-től megalakult Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Debreceni Regionális Kirendeltségéhez tartozik. Feladataik: A munkahelykeresés, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutás, továbbá a munkahely megtartását elősegítő szolgáltatások, illetve támogatások nyújtása, a foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében megalkotott többször módosított 1991. évi IV. törvényben meghatározott célok megvalósítása. A kistérség települései a következő kirendeltségekhez tartoznak:

o Debreceni Kirendeltség – Illetékességi területe: Debrecen, Hajdúsámson, Mikepércs, Nyíradony, Sáránd, Derecske, Konyár, Tépe (4025 Debrecen, Erzsébet u. 25., 52/ 516-100, Fax: 52/ 413-228) o Létavértesi Kirendeltség – Illetékességi területe: Bagamér, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Létavértes, Monostorpályi, Álmosd (4281. Létavértes, Árpád tér 8., 52/ 585-313, Fax: 52/ 585-313) A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal hatáskörét a 291/2006. (XII.23.) kormányrendelet szabályozza. Ennek alapján „A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló, foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi, külön jogszabályban meghatározott szociális, gyermekjóléti és 8

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_AFSZ_KOZOS_Szervezetunk

100


gyermekvédelmi, ifjúsági, valamint rehabilitációs, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatos, továbbá a társadalmi párbeszéd működtetésével összefüggő feladatokat ellátó központi hivatal, jogi személy, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv (székhelye: Budapest).” Munkaerő-fejlesztő és képző központok A regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok fő tevékenysége a felnőttképzés, amely a régió munkaerőpiaca által megfogalmazott igények szerint a munkakör ellátására alkalmas szakmai tudás megszerzését, a gazdaság struktúraváltásainak mentén megjelenő beruházók számára az emberi erőforrás fejlesztését, illetve az EU normáin alapuló képzést biztosítja. (Térségi szervezete: Debreceni Regionális Képző Központ, 4034 Debrecen, Vámospércsi út 84., telefonszám: (52) 448 866, web: www.drmkk.hu) Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA)9 A Kormány által 1992. június 30-án alapított Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 1997. január 1-je óta közalapítványként tölti be szerepét a munkanélküliség enyhítését, a foglalkoztatás bővítését szolgáló intézményrendszerben. Fő feladatait az Alapító Okirat rögzíti, amellyel összhangban tevékenysége a következő területekre irányul:

-

A munkaerőpiac nem állami szerveződéseinek támogatása.

-

Munkaügyi tárgyú kutatások koordinálása.

-

A szociális partnerek munkaügyi érdekegyeztetésének támogatása.

-

Az állam tagsági jogainak gyakorlása a célszervezetekben.

-

Részvétel az EQUAL közösségi kezdeményezés hazai megvalósításában.

-

Közreműködés a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által indított központi munkapiaci program végrehajtásában, ennek keretében elsősorban a foglalkozási rehabilitáció, a rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő munkapiaci program végrehajtásában.

A Közalapítvány mindezek mellett tevékenységével az Euroatlanti integrációhoz is hozzájárul. 2005. óta új feladata, hogy a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) megvalósításában is részt vesz. Elérhetőség: OFA Programiroda, 1037 Budapest, Bokor u. 9-11., tel: (1) 555 2900 Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA)10 Az ESZA 2000. októberében jött létre az Oktatási Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, és a Gazdasági Minisztérium kezdeményezésére. 2002 júniusa óta az ESZA Kht. tulajdonosa 76%-ban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (majd Szociális és Munkaügyi Minisztérium), 24%-ban pedig az Oktatási Minisztérium. Alapításának 9

http://www.ofa.hu/

10

http://www.esf.hu/iroda/bemutatkozas.asp

101


célja egy olyan intézményi struktúra létrehozása volt, amely egyrészről képes ellátni az ESZA típusú Phare programok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, másrészről fontos szereplőként működik közre az Európai Szociális Alap fogadására történő nemzeti felkészülésben. Ez az alap hivatott szolgálni a humán erőforrás fejlesztését és a foglalkoztatási problémák kezelését. Az ESZA keretében megvalósuló programokat az alábbi négy prioritást élvező kérdéskörben hajtják végre:

-

aktív munkaerő-piaci politikák alkalmazása,

-

a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítése,

-

az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása,

-

az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése.

Elérhetőség: ESZA Kht. 1146 Budapest, Hermina út 17, tel: (1)471 7676 Országos Érdekegyeztető Tanács OÉT11 AZ OÉT a munkavállalók, munkáltatók és a kormány makroszintű tripartit (háromoldalú) egyeztető fóruma. A fórum tevékenysége kiterjed a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskörre, beleértve a jövedelemelosztással összefüggő alapvető gazdaságpolitikai kérdéseket is. Az országos érdekegyeztetés Magyarországon több mint 15 éve működik (az első Országos Érdekegyeztető Tanács 1988 decemberében alakult). Az 1990. évben életre hívott és kibővített létszámú Érdekegyeztető Tanács tárgyalások útján folyamatosan feltárta és egyeztette az állam, a munkáltatók és a munkavállalók sajátos érdekeit, így jelentős szerepet töltött be abban, hogy a gazdasági és társadalmi átalakulások Magyarországon jelentősebb konfliktusok nélkül történtek meg. A 2002. júliusában megújított Országos Érdekegyeztető Tanács intézményes keretet biztosít a Kormány és a szociális partnerek (munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervezetei) közötti folyamatos párbeszédre. Biztosítja a gazdasági és munkaügyi kérdések tárgyalások útján történő megtárgyalását, a szociális partnerek és a kormány érdekeit egyeztető megállapodások létrejöttét. Ennek érdekében az OÉT - féléves munkaprogramja alapján, átlagban havonkénti ütemezéssel - rendszeresen napirendre tűzi a munka világával összefüggő aktuálisan jelentkező feladatokat. Az egyeztető fórum keretei között a kormány és a szociális partnerek tárgyalásokat folytatnak és országos megállapodásokat kötnek munkaügyi kérdésekről. Konzultálnak a gazdasági, szociális és foglalkoztatáspolitikai törvénytervezetekről és egyéb jogszabálytervezetekről, illetve az ezeket megalapozó szakmai koncepciókról. Véleményt cserélnek azokról az országos gazdasági és társadalmi kérdésekről, amelyeket a munka világának szereplői számára meghatározó fontosságúak. Elérhetőség: OÉT 1054 Budapest, Alkotmány u. 3., tel: (1) 472 8289

11

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16243&articleID=30408&ctag=articlelist&iid=1

102


Érdekképviseleti szervek12 A foglalkoztatás növelése, illetve az elbocsátások megelőzése érdekében munkavállalói érdekképviseleti szervek, szervezetek működnek. Ezek közül a legismertebbek a(z ágazati) szakszervezetek, illetve munkavállalói szövetségek. Mellettük fontos szerepet lát el a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége is (MGYOSZ), mely a Magyar Munkaadói Szövetség és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége egyesülésével jött létre 1998. július 23-án. Az MGYOSZ országos gazdasági, munkaadói szövetség, amelynek célja olyan érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenység ellátása, mely a gazdasági és munkaadói érdekek megvalósulását segíti és megteremti a Magyarországon működő tőke képviseletét is. A szövetség önkéntes társulással szerveződik. Az MGYOSZ meghatározó szereplője a tripartit érdekegyeztetésnek. Elérhetőség: MGYOSZ 1055 Budapest, Kossuth tér 6-8., tel: (1) 474 2041

12

http://www.mgyosz.hu/progr/pr.php

103


II. Függelék A stratégia elkészítésénél használt fontosabb statisztikai fogalmak AKTÍV KERESŐ Az aktív keresők olyan foglalkoztatottak, akik közé nem számolják a nyugdíj, gyes, gyed, gyet mellett dolgozókat, és a nappali tagozatos tanulmányok mellett dolgozó, a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesítő, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott személyeket is csak akkor, ha bevonulásuk, illetve büntetés-végrehajtási intézetbe kerülésük előtt dolgoztak. ELTARTOTT Eltartottak azok a személyek, akik nem tartoznak az előbbiekben felsorolt kategóriák egyikébe sem, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Ilyenek például -

a 15 éven aluli nem tanuló gyermekek;

-

a kereső tevékenységet nem folytató, inaktív keresőnek nem minősülő nappali tagozaton tanulók (mindazok, akik az iskolarendszerbe tartozó alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmények valamelyikének nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat, függetlenül attól, hogy részesülnek-e ösztöndíjban vagy – mint szakmunkástanulók – szakmunkásbérezésben);

-

az egyéb eltartottak (a 15 éves és idősebb, nappali tagozaton nem tanuló eltartottak, mint pl. a háztartásbeliek).

FOGLALKOZTATOTT Foglalkoztatottnak minősül minden 15 éves és idősebb személy, aki az eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától (pl. betegség miatti távollét vagy fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság miatt) csak átmenetileg volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít annak jogi kereteitől függetlenül minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet vagy természetbeni juttatást biztosít. Ennek megfelelően foglalkoztatottak mindazok, akik munkaviszonyban, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, bírói, ügyészi szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó tagsági viszonyban állnak bármely munkáltatóval, illetve munkaszerződéssel, vállalkozói engedéllyel rendelkeznek. Idetartozik a háztartáshoz tartozó gazdaságban vagy vállalkozásban, segítő családtagként végzett rendszeres tevékenység, az alkalmi munka, illetve a közhasznú munkában való részvétel is. A foglalkoztatottak közé tartoznak a sorkatonai vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesítők, a nyugdíj, gyed, gyes, gyet mellett dolgozók, továbbá – amennyiben az intézetben dolgoznak – a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartottak is. Foglalkoztatottnak számítanak a 15 éves és idősebb nappali tagozatos tanulók is abban az esetben, ha az eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órát dolgoztak.

104


A foglalkoztatottakon belül megkülönböztetjük -

az aktív keresők,

-

a gyermekgondozási ellátás mellett dolgozók és

-

a nyugdíj, járadék mellett dolgozók csoportját.

A gyed, gyes, gyet, illetőleg saját vagy hozzátartozói nyugdíj, járadék mellett dolgozók értelemszerűen sorolódnak a megfelelő kategóriába. Azok a foglalkoztatottak, akik nem nyugdíjasként, illetve nem gyermekgondozás címén járó, vagy más, járadékszerű ellátás mellett folytatnak kereső tevékenységet, az aktív keresők között szerepelnek. GAZDASÁGILAG AKTÍV NÉPESSÉG A gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottakból és a munkanélküliekből tevődik össze. GAZDASÁGILAG NEM AKTÍV NÉPESSÉG A gazdaságilag nem aktív népesség inaktív keresőkből és eltartottakból áll. INAKTÍV KERESŐ Inaktív keresők azok a személyek, akik a felvétel eszmei időpontjában kereső tevékenységet nem folytattak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeztek, így -

a saját jogú nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, járadékban részesülők,

-

a hozzátartozói jogon folyósított nyugdíjban vagy egyéb ellátásban részesülők,

-

a gyermekgondozás (nevelés) címen ellátásban részesülők,

-

a munkanélküli-ellátásban részesülők, akik nem minősülnek munkanélkülinek (pl. nem keresnek munkát),

-

a vagyonukból vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelemből élők (pl. földjük, nyaralójuk, lakásuk bérbeadásából, bankbetétjük kamataiból, albérlő tartásából élnek).

MUNKANÉLKÜLI Munkanélküli az a személy, aki -

az eszmei időpontot megelőző héten nem dolgozott,

-

az eszmei időpontot megelőző négy hét folyamán aktívan munkát keresett (állás után érdeklődött a Munkaügyi Központnál, munkaközvetítő irodánál vagy magánmunkaközvetítőnél, személyesen vagy írásban megkeresett valamilyen munkáltatót, munkavállalás céljából hirdetést adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött munkaalkalom iránt vagy vállalkozás indítását intézte), valamint

-

úgy nyilatkozott, hogy azonnal, vagy legfeljebb két héten belül munkába tudna állni.

-

aki pedig úgy nyilatkozott, hogy csak két héten túl tud munkába állni az az egyéb munkát kereső kategóriába tartozik,

105


Passzív munkanélküli az a 15 éves és idősebb személy, aki azért nem keresett aktívan munkát, mert úgy gondolta, hogy már nem talál számára megfelelő munkát. A munkanélküli minősítésnek nem feltétele a munkanélküli-ellátásban (pl. munkanélkülijáradék) való részesülés. MUNKÁT KERESŐ Munkát kereső az a 15 éves és idősebb személy, aki -

az eszmei időpontot megelőző héten nem dolgozott,

-

az eszmei időpontot megelőző négy hét folyamán aktívan munkát keresett (állás után érdeklődött a Munkaügyi Központnál, munkaközvetítő irodánál vagy magánmunkaközvetítőnél, személyesen vagy írásban megkeresett valamilyen munkáltatót, munkavállalás céljából hirdetést adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött munkaalkalom iránt vagy vállalkozás indítását intézte).

106


NÉPSZAPORODÁS Tényleges szaporodás, illetve fogyás: az adott területen két egymást követő népszámlálásnál kimutatott népességszám különbözete. Természetes szaporodás, illetve fogyás: az adott területen az élve születések és a halálozások egyenlege. Vándorlási különbözet a tényleges és a természetes szaporodás, illetve fogyás különbözete. Az átlagos évenkénti szaporodás, illetve fogyás számítása azon hipotézisen alapul, hogy a népesség két népszámlálási időpont között mértani haladvány szerint növekszik vagy csökken, vagyis a változási arány állandó.

107

37) november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'

Recommend Documents