MultiContact 'Exploring possibilities'

HOSSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013)

A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott „Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben” címő pályázathoz

(ROP 3.2.1–2004-09-0002/37)

2006. augusztus 14.

MultiContact 'Exploring possibilities'


Tartalom TARTALOM ......................................................................................................................................................... 2 AJÁNLÁS .............................................................................................................................................................. 4 1.

HELYZETÉRTÉKELÉS............................................................................................................................ 5 1.1.

A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELKÉLÉSE.............................................................. 5

1.2.

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI ....................................................... 7

1.2.1.

A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért .............................. 7

1.2.2.

Az Európai Kohéziós Politika (2007-2013)..................................................................................... 9

1.2.3.

Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései..................................................................... 11

1.3.

1.2.3.1.

Európai Foglalkoztatási Stratégia ........................................................................................................ 12

1.2.3.2.

Európai eszközök a foglalkoztatás bıvítésének szolgálatában ............................................................ 13

1.2.3.3.

Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) ................................ 13

MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT .......................... 15

1.3.1.

Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe........................................................................ 15

1.3.2.

A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitőzései .............................................................. 17

1.3.3.

Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása .......................................................................... 19

1.3.4.

Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia (NVT)............................................................................ 21

1.4.

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI ................................................. 22

1.4.1. 1.5.

Az Észak-alföldi régió Stratégai Programja (2007-2013)............................................................. 25

DERECSKE-LÉTAVÉRTES

KISTÉRSÉG

SZEREPE

A

TELEPÜLÉSI

FOGLAKOZTATÁSI

STRATÉGIA

MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ........................................................................................................................... 30

1.6.

1.6.1.

Elhelyezkedés, természetes és épített környezeti adottságok ......................................................... 32

1.6.2.

Demográfiai adatok....................................................................................................................... 33

1.6.3.

Oktatási és szociális, kulturális ellátottság ................................................................................... 34

1.7.

HOSSZÚPÁLYI FOGLAKOZTATÁSI HELYZETKÉPE .................................................................................. 35

1.7.1.

A leggyakrabban elıforduló FEOR kategóriák Hosszúpályiban .................................................. 37

1.7.2.

Az álláskeresık fıbb adatainak bemutatása Hosszúpályiban ....................................................... 38

1.7.3.

Vállalkozások ................................................................................................................................ 39

1.8. 2.

HOSSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG ALAPVETİ JELLEMZİI ............................................................................ 32

HOSSZÚPÁLYI HELYZEÉRTÉKLÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE - SWOT ANALÍZIS .................................................. 42

KITÖRÉSI PONTOK ............................................................................................................................... 43 2.1.

SZOCIÁLIS ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK LÉTESÍTÉSE .................................................................................... 43

2.1.1.

Leírás és helyzetértékelés .............................................................................................................. 44

2.1.2.

Operatív tevékenységek leírása – szolgáltatások felsorolása........................................................ 45

2.1.3.

Operatív tevékenységek leírása – törvényi háttér, emberi erıforrás............................................. 46

2.1.4.

Hatás analízis................................................................................................................................ 48

2.1.5.

Források felsorolása ..................................................................................................................... 49

2.2.

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSA ................................................................................... 50

2.2.1.


2


2.2.2.

Operatív tevékenységek leírása ..................................................................................................... 51

2.2.3.

Operatív tevékenységek leírása – tevékenységek és emberi erıforrás .......................................... 52

2.2.4.

Hatás analízis................................................................................................................................ 54

2.2.5.


2.3.

KLASZTEREK, HÁLÓZATOK LÉTREHOZÁSA ........................................................................................... 56

2.3.1.


2.3.2.

Operatív tevékenységek leírása – klaszterek típusai ..................................................................... 58

2.3.3.

Operatív tevékenységek leírása II. – emberi erıforrások.............................................................. 59

2.3.4.

Hatás analízis................................................................................................................................ 60

2.3.5.


2.4.

TURIZMUSFEJLESZTÉS .......................................................................................................................... 62

2.4.1.


2.4.2.


2.4.3.

Operatív tevékenységek leírása II. ................................................................................................ 68

2.4.4.

Hatás analízis................................................................................................................................ 70

2.4.5.


2.5.

ORVOSI MŐSZERGYÁRTÁS – HOSSZÚPÁLYI ......................................................................................... 73

2.5.1.


2.5.2.


2.5.3.

Operatív tevékenységek leírása II. ................................................................................................ 75

2.5.4.

Hatás analízis................................................................................................................................ 76

2.5.5.


FORRÁSOK ........................................................................................................................................................ 78 ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................................................................ 80 TÁBLÁZATJEGYZÉK...................................................................................................................................... 80

3


Ajánlás Jelen kutatás és stratégia elsıdleges célja az, hogy javítsa egy magyarországi kistérség foglalkoztatási mutatóit. Jellemzı módon egy ilyen anyagban számoknak és azokból levont következtetések kuszának tőnı halmazának kell szerepelnie. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a következı oldalakon szereplı számok mögött egyéni sorsok, családok, gyermekek sorsának jobbulása húzódik meg. Egy jól meghatározott és megvalósított stratégia mindenkinek érdeke. Érdeke a megrendelı kistérségi társulásnak, mert egy ilyen közös fellépés erısítheti a ma még gyenge közösségi tudatot a térségen belül. Érdeke az önkormányzatoknak, mivel a polgármesterektıl és a helyi képviselıktıl azt várják el, hogy munkájukkal segítsék minden téren, még a foglalkoztatás terén is választóikat. Érdeke a térségben mőködı civil szervezeteknek, mivel az ilyen jellegő aktivitás csak olyan közegben tud valóban erıs lenni, ahol a helyben élık elégedettek sorsuk alakulásával és nem munka és jövedelem nélkül kell tengessék mindennapjaikat. Érdeke az elkészítésért felelıs MultiContact Consulting Kft.-nek is, mivel egy sikeres projekt alapjainak a lerakása tovább öregbíti hírnevünk és segíti, hogy újabb hasonló típusú munkánkat végezhessünk el Magyarországon. Végül, de nem utolsósorban, sıt legfıképpen érdeke a projekt a kistérségben élı embereknek. Sajnos napjainkban még rendkívül jelentıs hányaduk van munka nélkül, többségük már évekkel ezelıtt lemondott arról, hogy valaha is újra munkához jusson. Mások képzettségüknek, vágyaiknak nem megfelelı munkakörben kell dolgozzanak, gyakorta jóval kevesebbet keresve annál, ami elegendı lenne a nyugodt életvitelhez.

A stratégiában megszólított partnerek szoros és elkötelezett együttmőködése garantálja a sikert. Kérem, forgassa ezt a stratégiát a kitőzött feladat nagyságrendjének megfelelı figyelemmel!

Petı Gábor Ügyvezetı Igazgató

4


1. HELYZETÉRTÉKELÉS A következı oldalakon azon fejlesztési környezetet járjuk körbe, amelynek ismerete elengedhetetlenül szükséges a települési foglalkoztatási stratégia elkészítéséhez. A helyzetértékelés folyamán madártávlatból közelítünk, vázlatosan bemutatjuk a fontosabb világgazdasági folyamatokat. Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, az európai egységes piac integráns része. Az Európai Unió közösségi politikái és szabályozási rendszere adja meg azt a tágan vett fejlesztési környezetet, amelyben el kell helyezünk a jelen települési foglakoztatási stratégiát is. Ebben a fejezetben foglalkozunk a hazai (országos, regionális, kistérségi) szabályozási, illetve fejlesztési irányvonalakkal és, hangsúlyosan, a település – Hosszúpályi – adottságainak és lehetıségeinek elemzésével.

1.1. A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELKÉLÉSE A globális gazdaság az emelkedı olajárak és a természeti katasztrófák ellenére dinamikusan növekedett 2005-ben, a globális GDP növekedés 4,8% volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által minden év ıszén kiadott „Világgazdasági Kilátások” (World Economic Outlook) szerint ez a bıvülés továbbra is folytatódni fog.1

Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) 5 4,6 4,1

százalék

4 3

3,5

3,4

2,6

2,7 2 1 0

1,6

1,8 1,2

1,7

1,5 1

1,1 -0,2 2001

3,2 2,8 2,2 2,3

2003

2005

-1

év EU 25

EU 15

Németország

Magyarország

USA

Japán

1. ábra Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) Forrás: Eurostat

5


A gazdasági növekedés üteme az Európai Unió és a világ vezetı gazdaságait összevetve, arra enged következtetni, hogy az összeurópai GDP bıvülés dinamikája az elmúlt fél évtizedben 1-2 százalékkal elmaradt az Egyesült Államok és Japán hasonló adataitól. A feltörekvı ázsiai országok (Kína, India, Dél-kelet Ázsia) jelentıs kihívást és lehetıséget jelentenek a fejlett ipari országok számára. Az ázsiai alacsony bérköltségő munkaerıhöz való tıkeáramlás jelentıs mértékő gazdasági szerkezetátalakítást eredményez a legtöbb OECD tagországban. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban évtizedek óta csökken a mezıgazdasági, illetve az ipari jellegő területeken foglalkoztatottak száma és emelkedik a szolgáltató szektor szerepe az ország gazdaságában.

Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezetı gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) 75

A Lisszaboni 70%-os cél százalék

70 65 60 55 50 EU 25

EU 15

Németország

Magyarország

USA

Japán

ország

2001

2002

2003

2004

2005

2. ábra Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezetı gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) Forrás: Eurostat

A dinamikus gazdasági fejlıdés mellett létrejövı egyidejő foglalkoztatottság-, és termelékenységnövekedés csak a rendkívül versenyképes országokra jellemzı. Az elmúlt idıszakban az egyik legsikeresebb ország e téren is az Egyesült Államok volt. A termelékenységi, foglalkoztatottsági mutatók szerint az USA-hoz és Japánhoz viszonyítva az EU egésze lemaradásban van.

1

A Nemzetközi Valutaalap jelentése: World Economic Outlook (2005) http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2006/01/pdf/c1.pdf

6


1.2.

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI Az Európai Unió általános jellemzıi (2005)

Terület (ezer km2)

3 893

Foglalkoztatottsági ráta

63,8%

Népesség (millió fı)

456,8

Munkanélküliségi ráta

8,7%

GDP (milliárd €)

10 816

Munkanélküliségi ráta (25 év alattiak)

18,5%

1. táblázat: Az Európai Unió általános jellemzıi (Forrás: Eurostat Yearbook 2005)

Az Európai Unió népességét tekintve Kína és India után a világ legnépesebb egységes gazdasági térsége. Az EU egészére számított nemzeti össztermék (GDP) közel megegyezik az Egyesült Államok hasonló mutatójával. A foglalkoztatás és a termelékenység szintje azonban évtizedek óta elmarad az USA és Japán eredményeitıl.

Mivel

a

nemzeti össztermék növe- 1. térkép: A 25 tagú Európai Unió és a tagjelölt államok (2006) kedési üteme is lassult az

Forrás: http://www.europa.eu

Európai Unió legfejlettebb tagállamaiban (átlagosan a 25 tagállamban alig egy százalékkal nı GDP), így földrészünk leszakadóban van a világ vezetı gazdaságaihoz képest. Az Európai Unió jelenleg legfontosabb kihívásának a versenyképesség növelését tartja, amelynek egyik legfontosabb pillére a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bıvítése. A következıkben bemutatjuk az Európai Unió legfontosabb stratégiai fejlesztési dokumentumait, amelyek fontos iránymutatást jelentenek a tagállami és a helyi-regionális szereplık részére.

1.2.1. A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért A 2000 márciusában tartott lisszaboni csúcstalálkozón az Európai Unió tagállamainak vezetıi – kormányfık és államfık – megállapodtak az Európai Unió számára kidolgozott új stratégiai 7


célban, amely szerint az EU 2010-ig „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kell tenni, mely képes a fenntartható gazdasági fejlıdésre több és jobb munkahelyet és szorosabb társadalmi összetartást biztosítva” (az Európai Tanács lisszaboni ülését követı Elnökségi Konklúziók). A Lisszaboni Stratégiaként ismertté vált egyezmény keretében a következıkben felsorolt területeken van szükség cselekvésre: egységes, európai belsı piac bıvítése és elmélyítése (1), információs társadalom kialakítása (2), kutatás és fejlesztés szerepének növelése (3), oktatás minıségének javítása (4), strukturális gazdasági reformok véghezvitele (stabil valuta és a makroökonómiai politikák olyan együttese, amely a gazdasági növekedést és a fenntartható államháztartást egyaránt elısegíti (5). A lisszaboni stratégia egyik fontos eleme a munkahelyteremtés. Számszerősítve ez azt jelenti, hogy a döntéshozók 2005-ig az aktív népesség foglalkoztatási arányát 67%-ra, 2010-ig 70%ra kívánták emelni. A 2007-tıl 27 tagú Európai Unióban ez 24 millió új munkahely létrehozását teszi szükségessé 2010-ig! A stratégia végrehajtása elsısorban a tagállamok kormányainak kezében van, de számos terület (fıként a fejlesztéspolitika, információs társadalom kiépítése, munkahelyteremtés és oktatáspolitika) esetében a települési önkormányzatok is olyan kompetenciával rendelkeznek, amelyek hatással vannak a célkitőzések sikerére. Az Európai Unió intézményei, elsısorban a munkaerı-piac európai szintő stagnálása okán, 2005-ben elégedetlenségüket fejezték ki a lisszaboni stratégia megvalósulásának dinamikájával kapcsolatban. Öt évvel a reformprogram megindítása után az Európai Bizottság felülvizsgálta a megvalósult elırelépéseket azzal a nem titkolt céllal, hogy újabb lökést adjon az akcióterv megvalósításának. Az Európai Bizottság egy új kezdetet javasol a lisszaboni stratégiának, amelynek keretében az erıforrásokat két fı feladatra kívánja összpontosítani: erısebb és tartósabb növekedés megvalósítása, valamint több és jobb minıségő munkahely teremtése. Az európai munkaerı-piac megerısítése kapcsán „A lisszaboni stratégia új kezdete – növekedés és munkalehetıség” címő dokumentumban az Európai Bizottság az alábbi elemeket hangsúlyozza: -

még több ember bevonása a foglalkoztatásba és a szociális védelmi rendszerek korszerősítése

-

a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerıpiac rugalmasságának javítása

-

az oktatás és a képességek javításával a befektetések növelése a humán erıforrások területén

8


Mit jelentenek ezek a gyakorlatban? A tagállamoknak és a szociális partnereknek komolyabb erıfeszítéseket kell tenniük a foglalkoztatás megszilárdítása érdekében. Különösen olyan tevékeny szociális és foglalkoztatási politikák alkalmazásával, amelyek segítik az állampolgárok munkaerı-piaci (re)integrációját. A döntéshozóknak javítaniuk kell a munkaerı és az üzleti vállalkozások alkalmazkodó-képességét, valamint a munkaerıpiac rugalmasságát annak érdekében, hogy Európa igazodni tudjon a piaci szerkezetváltásokhoz és változásokhoz. A regionális és helyi hatóságoknak pedig olyan projekteket kell kidolgozniuk, amelyek közelebb viszik az Európai Uniót a Lisszabonban meghatározott célkitőzéseihez. A strukturális alapok következı generációját (beleértve a vidékfejlesztéssel kapcsolatos alapokat) e szemlélet tükrében átalakították, s így az alapok célkeresztjében az áll, hogy azok helyi szinten hogyan tudnak hozzájárulni a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

1.2.2. Az Európai Kohéziós Politika (2007-2013) Az európai kohéziós politikai egyszerre jelenti az elmaradott városok és régiók EU források segítségével történı modernizációját, felzárkóztatását és az összetartó társadalom megteremtését. A társadalmi kohézió a leszakadó rétegek, csoportok – munkanélküliek, hátrányos helyzetőek, fogyatékkal élık – esélyeinek és lehetıségeinek biztosítását, röviden társadalmi integrációjukat jelenti. Az Európai Bizottság komoly erıfeszítéseket tesz ezen célok megvalósításáért. Az EU kohéziós politikája két célterületet különít el a források hatékony felhasználása érdekében. Az elsı csoportba azok a régiók tartoznak, amelyekben az egy fıre jutó GDP nem éri el az EU átlagának 75%-át, ezek az úgy nevezett Konvergencia Régiók. Ebbe a csoportba 100 régió tartozik Európa szerte, amelyekben az EU lakosságának 35%-a él. Az Észak-alföldi régiót, a többi magyarországi régióhoz hasonlóan a Konvergencia Régiók közé sorolták. A másik csoport a Regionális Versenyképességi és Foglalkoztatási Régiók elnevezést kapta. Ide tartozik az összes az elızı csoportba nem sorolt régió. Közös jellemzıjük, hogy általában nem érik el a lisszaboni stratégiában kitőzött 70% foglalkoztatottsági szintet. A két csoport között két átmeneti (a Phasing in, és a Phasing out) csoportot is találunk. E két úgy nevezett átmeneti csoport arra, szolgál, hogy az egyik támogatási csoportból a másikba való átkerülés ne járjon az adott régióban gazdasági visszaeséssel. A magyar régiók közül a Központi Régió a Phasing in térségek közé tartozik, azaz 2013-ig jogosult a Konvergencia Régiók számára fenntartott támogatásokra is. Az európai kohéziós politika kiemelten kezeli a Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységeket. 9


A K+F tevékenységek esetében különösen fontos az erıforrások koncentrációja, emiatt nem szabad elaprózni ezeket a forrásokat. A Negyedik Kohéziós Jelentés szerint jelenleg az EU K+F tevékenységeinek fele 35 régióban koncentrálódik és számos olyan régió van, ahol nincsen K+F tevékenység. A lisszaboni folyamatban meghatározottak szerint az információs és kommunikációs technológiákhoz (ICT) való hozzáférés kulcsfontosságú az európai tudásgazdaság megteremtése érdekében. Az EU átlag szerint 2005-ben minden második európai háztartásban volt internetet, azonban ez mind tagállami, mind regionális szinten jelentıs szóródást mutat. A Konvergencia Régiókban kevesebb, mint 30% az internet penetráció. Összeurópai szinten is jelentıs a különbség mutatkozik e területen a városi és a vidéki térségek között. A 2007 és 2013 közötti idıszakban az európai kohéziós források 51,3%a az új tagállamokban kerül majd felhasználásra. Az Európai Strukturális Alapok forrásaihoz továbbra is a tagállamok által, a Bizottsággal egyeztetett Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben (a Nemzeti Fejlesztési Terv, új elnevezése) rögzített feltételekkel lehet hozzájutni. A magyar fejlesztési tervekrıl emiatt a következı fejezetben írunk részletesen. Az új kohéziós politika új stratégiai irányvonalakat jelölt ki az EU és tagállamok számra. Lássuk, melyek azok a horizontális célok, amelyek áthatják az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Mezıgazdasági és Orientációs Alap (EMOGA), a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) és a Kohéziós Alap egészét. Az Európai Unió: -

legyen vonzó a befektetések és a tıke számára, és tegye lehetıvé a gyors munkahelyteremtést

-

magas növekedéső, versenyképes és innovatív térséggé váljon

-

legyen a teljes foglalkoztatottság és a magas termelékenység területe, több és jobb életminıséget kínáló állással.

-

biztosítson magas szintő, hatékony közszolgáltatokat a vállalkozások és a lakosság számára, helyi, regionális és tagállami és európai szinten egyaránt

Bár, mint korábban jeleztük, a kohéziós források túlnyomó részben a tagállamok – így esetünkben a magyar kormányzat – programjain keresztül hívhatók le, azonban számos közvetlenül elérhetı forrás és intézmény áll rendelkezésre a helyi szereplık számára is. -

JASPERS (Közös segítségnyújtás az európai régiók projektjei számára). A kezdeményezés összefogja az európai finanszírozási szereplıket (Bizottság, Európai Befektetési Bank [EIB], és az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank [EBRD]) a regionális környezetvédelmi és közlekedési projektek elıkészítése te10


rén. A Kohéziós Alap projektjeinek jobb elıkészítését várják ettıl a programtól. Fıként regionális szinten várható jelentıs hatása. -

JEREMIE (Közös európai források a mikro-, a kis- és a középvállalkozások számára). A kezdeményezés a mikro-m kis-, és középvállalkozások támogatását tőzte ki célul. Az Európai Befektetési Alap (EIF) segítségével a kohéziós forrásokhoz való hozzáférést kívánja a Bizottság elısegíteni.

Az Európai Unió számos további úgy nevezett Közösségi Kezdeményezést indított el, amelyek egy-egy részterületen innovatív megoldásokat kidolgozó programokat és projekteket tartalmaznak. Foglalkoztatás politikai szempontból fontos kiemelni az EQUAL és a LEADER+ programokat, amelyeket, mivel van tagállami stratégia a végrehajtásukra, a hazai viszonyok bemutatásakor részletezünk. A továbbiakban az európai kohéziós politikához szorosan illeszkedı európai foglalkoztatáspolitikai célokat, terveket, programokat mutatjuk be.

1.2.3. Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései

Az egységes piac megteremtése és a Gazdasági és Pénzügyi Unió – azaz az euró bevezetése – érdekében tett lépések az 1990-es évek közepén ráirányították a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatáspolitika már nem csak a tagállamok kizárólagos területe. Az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerzıdésben a tagállamok megegyeztek abban, hogy nemzeti stratégiáikat koordinálják a foglalkoztatás területén. E szerzıdés alapján kapott az Európai Bizottság felhatalmazást arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse a foglalkoztatás helyzetét az Európai Unióban. A monitoring eredményét a Bizottság minden évben közzé teszi „Jelentés az európai foglalkoztatás helyzetérıl” címmel.

Az Amszterdami Szerzıdés 1997-es aláírásával került elıször az EU napirendjére hangsúlyosan a foglalkoztatás kérdése. Az 1990-es években a munkanélküliség folyamatosan emelkedett a tagállamokban, az állampolgárok ebben az idıszakban a kérdés megoldását részben az EU intézményeitıl várták. Az Európai Bizottság javaslatára a Tanács 1998 decemberében fogadta el az elsı foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat, amelyet az Európai Foglalkoztatási Stratégia megalkotása és az ezzel összhangban lévı nemzeti foglalkoztatási tervek kidolgozásának ösztönzése követett.

11


1.2.3.1.

Európai Foglalkoztatási Stratégia

A szakképzett és alkalmazkodni képes munkaerı és a gazdasági változásokhoz igazodó munkaerıpiac biztosítása érdekében a tagállamok és az Európai Unió összehangolt foglalkoztatási stratégiát alakított ki, amelynek legfıbb célja a teljes foglalkoztatás megteremtése, hozzájárulva a tudásalapú gazdaság versenyképességének javításához, a társadalmi kohézió erısítéséhez, a fenntartható fejlıdés biztosításához. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) lényegében az EU tagállamok foglalkoztatáspolitikájának koordinációs alapját jelenti. Az európai munkaerı-piac élénkítését célzó szakpolitika elveit és eszközeit folyamatosan felülvizsgálják. A jelenleg érvényes EFS a 2005 és 2008 közötti idıszakra vonatkozik. Az EU tagállamainak összehangolt és közös cselekvése ezidıtájt az alábbi tevékenységekben jelentik meg:

A) Foglalkoztatási Iránymutatások (Integrated Employment Guidelines) Az EFS egyik új eleme a lokális kezdeményezések támogatása. A helyi politikában is érvényesítendı iránymutatások közül a legfontosabbak: -

befogadó munkaerı-piac biztosítása, a munkavállalás vonzóvá és kifizetıdıvé tétele az álláskeresık – köztük a hátrányos helyzetőek – és az inaktívak számára (19. iránymutatás).

-

humán erıforrás terén tett befektetések (oktatás, képzés) javítása (23. iránymutatás).

-

oktatási és képzési rendszereknek az új munkahelyi körülményekre figyelemmel történı kiigazítása (24. iránymutatás).

B) Nemzeti akciótervek (National Reform Programmes) Minden tagállamnak évente nemzeti akciótervet kell készítenie, amelyben rögzítésre kerül, hogy a közösségi irányok miként valósulnak meg a gyakorlatban.

C) Közös jelentés a foglalkoztatás helyzetérıl (Joint Employment Report) és Európai éves jelentés (EU Annual Progress Report) Az Európai Bizottság és az Európai Tanács közösen vizsgálja meg az egyes akcióterveket, amelyek alapján jelentést készít. A jelentések alapján készülnek a következı évek foglalkoztatáspolitikai irányvonalai.

12


D) Ajánlások (Recommendations) Az Európai Tanács országonként speciális ajánlásokat fogalmaz meg a foglalkoztatáspolitika területén.

1.2.3.2.

Európai eszközök a foglalkoztatás bıvítésének szolgálatában

A eszközök közül az egyik legfontosabb az Európai Strukturális Alapok közé tartozó Európa Szociális Alap (ESZA). Az ESZA célja: a foglalkoztatás bıvítésének elısegítése a foglalkoztathatóság, a vállalkozói szellem és az esélyegyenlıség támogatásával, valamint a humán erıforrásokba történı befektetéssel, képzéssel. Az ESZA forrásaihoz, az elsı nemzeti fejlesztési tervhez hasonlóan a második nemzeti fejlesztési terv (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) operatív programjai alapján juthatnak hozzá majd a magyarországi kedvezményezettek. A Lisszaboni Stratégia alapján azonban szinte az összes kohéziós forrást a foglalkoztatás bıvítésének szolgálatában kell felhasználnia a tagállamoknak.

1.2.3.3.

Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP)

A Derecske-Létavértes kistérségben a szereplık számára követendı mintaként elsısorban azon törekvések merülnek fel, amelyek a Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) vagy Területi Foglalkoztatási Partnerség, illetve Területi Foglalkoztatási Paktum néven ismertek. Az 1990-es évek elején útjára indított TEP-ek keretében az állampolgárokhoz legközelebbi szinten jön létre az együttmőködés, az önkormányzatok és a helyi szociális partnerek (vállalkozások és munkavállalók képviselıi/szervezetei) között. A TEP-ek lényegében helyi beavatkozások során megvalósuló projektekkel növelik az adott térségben a foglalkoztatottságot. A tagállamokkal együttmőködve a Bizottság kilencven ilyen megállapodást indított útjára. Az együttmőködések kulcseleme az, hogy helyi szinten foglalkoztatási stratégia kialakítására kerüljön sor. A foglalkoztatási paktum definíciója szerint egy koordinált eljárás, amelynek célja a munkahelyteremtés, a munkahelymegırzés elısegítése és a munkanélküliség visszaszorítása. A paktumot a helyi igényeknek és problémáknak megfelelıen tényleges tartalommal az együttmőködı partnerek töltik meg. A foglalkoztatási paktum formálisan dokumentum, amelyet a térségi szereplık aláírásukkal legitimálnak. A megállapodás kiterjed a közös célokra, a tevékenységek célcsoportjainak megnevezésére és rögzíti az együttmőködés szervezeti kereteit. Nem utolsó sorban a paktum tartalmazza a tevékenységek megvalósításához szükséges forrá13


sok felsorolását is. A területi foglalkoztatási megállapodások a helyi szereplık aktív és közös munkájára építenek, abból az alapfeltételezésbıl kiindulva, hogy ık képesek leginkább hozzájárulni a helyi gazdaság és foglalkoztatás fenntartható, hatékony fejlesztéséhez. .

14


1.3.

MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT

Magyarország általános jellemzıi (2005) Terület (ezer km2)

93,030


56,9%


10,09


7,2%

GDP (milliárd €)

87,9


19,4%

(25 év alattiak)

2. táblázat: Magyarország általános jellemzıi (Forrás: Eurostat Yearbook 2005)

1.3.1. Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe Magyarországon a rendszerváltást megelızıen a tervgazdaság a mesterséges eszközökkel fenntartott teljes foglalkoztatottságra épült. Az 1990-es években megtörtént a gazdasági szerkezet átalakítása, lezajlott a privatizáció és kialakult a magántulajdonra épülı piacgazdaság. A szerkezetváltás, és a keleti piacok elvesztése miatt újra megjelent és tömegessé vált a munkanélküliség hazánkban. A gazdasági rendszerváltás jelentıs áldozatokkal járt, a nemzeti össztermék csak az ezredfordulót követıen haladta meg az 1988-as szintet. A gazdaság az 1990-es évek közepe óta növekedési pályán van, azonban hátrányos helyzető térségekben ez kevéssé érezteti a hatását. A rendszerváltás okozta változások a mai napig éreztetik hatásukat, amelyet a következı táblázatban szemléltetünk, bemutatva a hazai munkaerı-piac 2000 és 2005 közötti legfontosabb jellemzıit: Magyarország munkaerı-piaci adatai 2000–2005 Év

2000

2001

2002

2003

2004

2005

3 856,2

3 868,3

3 870,6

3 921,9

3 900,4

3 901,5

263,7

234,1

238,8

244,5

252,9

303,9

Gazdaságilag aktívak száma (ezer fı)

4 119,9

4 102,4

4 109,4

4 166,4

4 153,3

4 205,4

Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fı)

3 659,6

3 670,0

3 652,8

3 578,5

3 567,9

3 517,1

Foglalkoztatási arány (%)

49,6

49,8

49,9

50,6

50,5

50,5

Munkanélküliségi ráta (%)

6,4

5,7

5,8

5,9

6,1

7,2

Aktivitási arány (%)

53,0

52,8

52,9

53,8

53,8

54,5

Foglalkoztatottak száma (ezer fı) Munkanélküliek száma (ezer fı)

3. táblázat Magyarország munkaerı-piaci adatai 2000-2005 Forrás:Munkaerı-piaci jellemzık a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal

15


A táblázat adatain jól látható, hogy a magyar munkaerı-piacot leíró adatok tendenciájukat tekintve változatlanok. Az elmúlt másfél évtizedben alkalmazott foglalkoztatáspolitikai intézkedések ellenére nem történt áttörés a foglalkoztatottak számának növelésében, illetve a gazdaságilag inaktívak arányának csökkentésében (lásd: 3. táblázat). A magyar foglalkoztatáspolitika legnagyobb kihívása, hogy alacsony a foglalkoztatás mértéke. (lásd. 3 ábra) Gazdasági aktivitás a M agyarországon (2005)

303 900

Eltartott népesség száma Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma

3 901 500

5 992 915

3. ábra Gazdasági aktivitás Magyarországon (fı) (2005) Forrás: Munkaerı-piaci jellemzık a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal

A 3. ábrán jól látható, hogy jelenleg az össznépesség 38%-nak (foglalkoztatottak száma) van bejelentett munkából származó jövedelme. A lakosság 42%-a (eltartott népesség száma) kisebb részben keresıképtelen gyermek, nagyobb részben járulékokból (például: öregségi, betegségi, gyermekgondozással összefüggı, szociális jutatás) vagy tartósan munkanélküli, illetve szabályozatlan, bejelentetlen és idényjellegő fekete munkából tartja fenn magát és családját. Az eltartott népesség legnagyobb csoportját a nyugdíjban vagy nyugdíjszerő járadékban (például rokkantsági ellátás) részesülık jelentik, már a 2001-es Népszámlálás is azt mutatta, hogy a lakosság 30,3%-a jogosult ilyen jellegő ellátásra. Az eltartottak másik jellegzetes csoportja a 14 év alatti és/vagy iskolarendszerő képzésben részt vevı gyermekek, fiatalok korosztálya. E két csoport kiemelése a foglalkoztatás szempontjából azért lényeges, mert a gyermekek és 16


fiatalok (29 év) száma az utóbbi években drasztikusan csökkent az idısebb népesség arányaihoz képest. 2005-ben lényegében azonos volt a 0-14 évesek és a 65 évesek és idısebbek száma. Míg a várható élettartamnak az utóbbi évtizedekben bekövetkezett meghosszabbodása önmagában örvendetes jelenség, az idısek hányadának jelentıs növekedése a munkaképes korúak részarányához képest jelentıs gazdasági-társadalmi következményekkel jár.

1.3.2. A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitőzései

2001-ben a magyar kormány az Európai Bizottsággal együtt elkészítette „A magyar foglalkoztatás- és munkaerı-piaci politika középtávú prioritásainak közös értékelése” címő dokumentumot. A dokumentum kijelölte a magyar foglalkoztatáspolitika céljait, és meghatározta az azok eléréshez szükséges lépéseket az alábbi prioritások mentén:

-

a foglalkoztatás bıvítése (a teljes foglalkoztatottság céljával),

-

a munkanélküliség csökkentése,

-

rugalmasabb munkaerıpiac kialakítása,

-

humánerıforrás-fejlesztés,

-

a foglalkoztatáspolitika intézményi és jogi feltételeinek megerısítése.

A röviden „Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelés”-nek nevezett dokumentumban megfogalmazott prioritások konkretizálása és megvalósítása érdekében a mindenkori kormányok úgynevezett „Nemzeti akcióprogramokat” fogalmaznak meg, amelyek egy megadott idıszakra vonatkoznak. A jelenleg érvényben lévı kormányzati program a „Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért 2005-2008”2 címet viseli. Az akcióterv kiemelt céljai között szerepel a foglalkoztatottság növelése, a nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható foglalkoztatási ráta javulása. A foglalkoztatás tekintetében 2005-ben a következı számszerősített célkitőzéseket határozta meg a kormány:

2

Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért 2005-2008 http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13950

17


Foglalkoztatási

EU átlag

EU célkitőzések

ráta Tény (2003)

Magyar-

Magyar célkitőzé-

ország

sek

2005

2010

Tény

EU-25

EU-25

(2003)

2006

2010

57,0

59

63

60

50,9

53

57

-

-

63,4

64

69

-

50

29,0

33

37

EU-15

EU-25

Összesen

64,3

62,9

67

70

Nık

56,0

55,0

57

Férfiak

72,5

70,8

55+

41,7

40,2

4. táblázat Számszerősített célkitőzések a foglalkoztatás terén (2005-2008) Forrás: Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért 2005-2008. 40. oldal

Összességében az alacsony foglalkoztatással párosuló, viszonylag alacsony munkanélküliség azt jelzi, hogy a nem foglalkoztatott emberek jelentıs része nem keres aktívan állást. A rendszerváltást követı alacsony munkaerı-piaci részvétel kialakulásában az alacsony nyugdíjkorhatár és a népesség rossz egészségi állapota mellett fontos szerepet játszott az is, hogy az állásukat vesztett vagy azt veszélyeztetve érzı emberek viszonylag széles körben vehették igénybe a különbözı jövedelempótló ellátásokat. A munkaerı-piaci helyzet javítására irányuló intézkedéseknek - a munkanélküliség csökkentése helyett - mindenekelıtt a foglalkoztatás bıvítésére, az aktivitás növelésére, a bejelentett foglalkoztatás ösztönzésére és a strukturális átalakulás segítésére kell irányulniuk. Erısíteni kell azoknak az ellátásoknak a szerepét, amelyek a munkaerı-piaci aktivitás megırzését, az aktív álláskeresést szolgálják. Ezzel párhuzamosan érvényesíteni kell társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerben a munkavállalásra való ösztönzés elvét, és olyan szolgáltatási elemeket kell kapcsolni a pénzbeli ellátásokhoz, amelyek segítik a munkaerı-piaci igényekhez való alkalmazkodást, a munkaerı-piacra való visszatérést. A foglalkoztatási stratégiáknak arra kell irányulnia, hogy a munka legyen vonzó és tényleges lehetıség mindenki számára. A foglalkoztatás bıvítése csak akkor érhetı el, ha megéri dolgozni, mert tisztességes megélhetést és biztonságot nyújt, és ha megéri legálisan foglalkoztatni, mert a bejelentett foglalkoztatás nem ró aránytalanul nagy terheket a munkáltatókra. Ehhez szükséges, hogy: -

a munkaerı-piac legyen átlátható, és megfelelı ösztönzık segítsék a legális foglalkoztatást, valamint erısödjön a munkaügyi ellenırzés,

18


-

a munkát terhelı adó- és járulékterhek célzott csökkentése – a költségvetés egyensúlyának megtartása mellett – támogassa a munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzető csoportok foglalkoztatását,

-

a szociális ellátórendszer ösztönözze-segítse az álláskeresést, a munkavállalást

-

a munka legyen mindenki számára lehetıség – kortól és nemtıl függetlenül

-

az álláskeresık és a hátrányos helyzetőek több és hatékonyabb segítséget kapjanak

-

a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképessége javuljanak (rugalmas munkaerı-piac, mobilitás)

-

a humánerıforrás-fejlesztésre irányuló befektetéseket növelni kell, és javítani kell a hatékonyságon (munkaerıpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés).

A bejelentett munkavállalás ösztönzése mellett olyan intézkedésekre is szükség van, amelyek a munkavállalást tényleges lehetıséggé teszik azok számára is, akiknek képzettségbeli vagy egyéb életkörülményeikbıl fakadó hátrányaik (lakóhely, fogyatékosság, gyermek vagy más hozzátartozó otthoni gondozása, stb.) nehezítik az elhelyezkedést. Így a kormányzat célja, hogy az oktatás, a szociális ellátórendszer, illetve a regionális egyenlıtlenségek kiküszöbölését szolgáló intézkedéseket hozzon a helyi és országos foglalkoztatás ráta növelése érdekében.

1.3.3. Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása A magyar kormány 2006 ıszére elkészíti a 2007-2013 EU költségvetési idıszakhoz igazodó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) elnevezéső dokumentumot, amely az elkövetkezı idıszak fejlesztési prioritásait rögzíti. Az NSRK az Európai Bizottság terminológiája, a magyar kormány Új Magyarország Fejlesztési Terv néven hivatkozik rá. A továbbiakban mi is a kormány elnevezését használjuk. Jelen foglakoztatási stratégia megvalósítása szempontjából az Új Magyarország Fejlesztési Terv ismerete kulcsfontosságú, mivel a megvalósításához szükséges források és lehetıségek ezekben lelhetık fel. Az EU források felhasználásához szükséges magyar társfinanszírozás elıteremtése szinte teljes egészében felöleli a jelenlegi ágazati fejlesztési forrásokat, azaz rendkívül korlátozottan várhatók források az ÚMFT-én kívül. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006. augusztusi társadalmi egyeztetésre bocsátott változatában, már megfigyelhetık a fıbb tervezési szempontok. Minden bizonnyal fı vonalaiban már nem változik a terv, azonban 2006. decemberéig a foglalkoztatási stratégia ezen fejezete valószínősíthetıen átdolgozásra kerül.

19


Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a 2007-2013 közötti idıszak

ÁTFOGÓ CÉL a foglalkoztatás bıvítése és a tartós növekedés elısegítése

22,4 milliárd euró EU kohéziós forrás felhasználásához

szükséges

tervezési

dokumentum. Az ÚMFT a jelenlegi lezáruló Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) átdolgozott, ki-

STRATÉGIAI CÉLOK

egészített változatának tekinthetı. A két dokumentum szerkezete hasonlóan épül fel, most csak az ÚMFT legfontosabb Fenntarthatóság

célkitőzéseire és szerkezetére hívjuk fel a figyelmet.

Kohézió

4. ábra Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó és

Az ÚMFT átfogó célja, „a foglalkoztatás stratégiai céljai

Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv (www.nfh.hu)

bıvítése és a tartós növekedés elısegítése.” A dokumentum a programozás elvének megfelelıen szorosan illeszkedik a Lisszaboni Stratégia célkitőzéseihez. A stratégia célok között a fenntarthatóság egymást erısítı kohézió céljait találjuk. A foglalkoztatás bıvítése és tartós növekedés csak akkor valósulhat meg, amennyiben teljesülnek a környezeti, makrogazdasági és társadalmi fenntarthatóság követelményei, továbbá, ha az ÚMFT a területi, gazdasági és társadalmi (pl. esélyegyenlıség) megvalósulását szolgálja. Az Új Magyarország Fejlesztési terv markánsan különválasztja az ágazati és területfejlesztési feladatokat. A területfejlesztési feladatok hatékony ellátása érdekében 2007-tıl minden egyes régió önálló operatív programmal rendelkezik.

20


ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV (2007-2013) PRIORITÁSOK

OPERATÍV PROGRAMOK

1. A gazdaság fejlesztése

Gazdaságfejlesztési OP

2. A közlekedés fejlesztése

Közlekedésfejlesztési OP

3. A társadalom megújulása

Emberi erıforrások Fejlesztése OP Humán Infrastruktúra OP

4. Környezet- és energiafejlesztés

Környezet- és Energiafejlesztési OP 7 db Regionális Operatív Program: például: Észak-alföldi Regionális OP

5. Területfejlesztés

Európai Területi Együttmőködések OP 6. Államreform

Közigazgatás Megújítása OP Közszolgáltatások Korszerősítése OP

7. Az ÚMFT koordinációja és koordinációja Végrehatás Támogatási OP 5. táblázat: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai

1.3.4. Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia (NVT) Az Európai Unió költségvetésének több mint 40%-át a Közös Agrárpolitika (KAP) pénzügyi forrásai jelentik. Az EU költségvetésében az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) bár folyamatosan csökkenı részt képvisel, azonban még mindig évente több, mint 40 milliárd euró forrással rendelkezik. Az EMOGA Garancia Szekciójából finanszírozzák a agrártermelıket közvetlenül (például a földalapú támogatások) azonban számos vidékfejlesztési program megvalósításáért is felel. Az EMOGA Garancia Szekciójából számos forrás áll a magyar vidék fejlesztésére is, emiatt készítette el a földmővelési és vidékfejlesztési tárca a Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Stratégiát, a 2007-2013-as idıszakra. A Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Stratégia 2007 és 2013 közötti idıszakra vonatkozó általános céljai között megtalálható a vidéki lakosság életminıségének, jövedelmi és foglalkoztatási helyzetének javítása. A stratégia több tervezési tengely mentén jelöl ki prioritásokat, most a jelen Foglakoztatási Stratégia szempontjából releváns harmadik tengely specifikus céljait emeljük ki:

-

A vidéki gazdasági potenciál erısítése, vállalkozásfejlesztés

-

Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése 21


-

Helyi humán kapacitás fejlesztése, bıvülı vállalkozói, tervezési és végrehajtási ismeretek és ezeket támogató információbázis kialakítása

A vidéki gazdasági potenciál erısítése hozzájárul a foglalkoztatás javítása átfogó prioritás megvalósulásához azáltal, hogy mezıgazdaságon kívüli munkahelyeket teremt és tart meg a vidéki térségekben, valamint a tevékenységek diverzifikációja – „több lábon állás” elve – által növeli a családok jövedelmét. A cél elérésének eszközei egyrészt a mezıgazdasági termeléssel foglalkozó háztartások egyéb nem mezıgazdasági jellegő tevékenységének támogatása (például a falusi és agrárturizmus, illetve egyéb típusú vállalkozások fejlesztése).

1.4.

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI Észak-alföldi régió általános jellemzıi (2005)

Terület (ezer km2)

17,729


44,7%


1,54


9,1%

GDP (milliárd €)

6,6

Munkanélküliségi ráta (25 év alattiak)

2. térkép Magyarország tervezési statisztikai NUTS 2 besorolású régiói Forrás: Wikipedia, (http://hu.wikipedia.org)

22

23,2%


Az Észak-alföldi régió az Európai Unió keleti kapuja, a Magyar Köztársaság keleti határán fekszik. A régió területe 17.729 km2 (Magyarország területének 19,1%-a) lakosságszáma a KSH által 2005. közepén tartott mikrocenzus alapján 1.540.424 fı (Magyarország népességének 15%-a). A terület hazánk második legnagyobb és legnépesebb régiója. A városi jogállással rendelkezı településeket alapul véve, Észak-Alföld Magyarország magasan urbanizált régiója. Azonban az MTA Regionális Kutatások Központjának értékelése szerint problémát jelent, hogy a régió városai között jelentısen felülreprezentáltak a városhierarchia alsó fokain álló települések. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 2006-os közlése alapján a régió adja az ország GDP-jének 9,9%-át, az egy fıre jutó GDP-je a magyarországi átlag 64,4%-a, az EU25 átlagának 37,5%-a. Az Észak-alföldi régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy 27 kistérségébıl 24 tartozik a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett (kivétel a debreceni, a szolnoki és a nyíregyházi kistérségek), ezek közül 15 pedig a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzető kistérségek közé. A GDP ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az Észak-alföldi régióban az országos átlagot lényegesen meghaladja a mezıgazdaság, a közigazgatás és kötelezı társadalombiztosítás, az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás részesedése (Forrás: Magyarország nemzeti számlái 2002-2003, KSH 2005). A régióban a jövedelmi színvonal jóval az országos átlag alatt található, 2004-ben a háztartások egy fıre jutó átlagos bruttó jövedelme Magyarországon 904 ezer Ft volt, míg Észak-alföldön 748 ezer Ft volt (Forrás: KSH korrigált népszámlálási adatok 2004). A regisztrált munkanélküliek száma az Észak-alföldi régióban – szinkronban az országos tendenciákkal – a rendszerváltás utáni években jelentısen emelkedett, az elmúlt években a régió munkanélküliségi rátája 7-10% körül mozog (Forrás: Munkaerı-piaci helyzetkép 2005, KSH 2006). A foglalkoztatási arány rámutat az Észak-alföldi régió egyik jelentıs gyengeségére: a 15-74 éves korcsoporton belül magyarországi viszonylatban is igen alacsony a foglalkoztatottak száma, amellyel a régió csupán az Észak-magyarországi régiót tudja megelızni. Kiemelkedıen magas az eltartottak száma, jellemzı a halmozottan hátrányos helyzető népesség magas aránya, amelynek prognosztizálható a növekedése. Mindez a régióra súlyos szociális terheket ró (Forrás: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja 2007-2013).

23


5. ábra: Foglalkoztatási ráta régiók szerint (2000-2005) Forrása: KSH, Munkaerı-felmérés (*a 15-74 éves népesség foglalkoztatási aránya negyedévente régiónként) Az ábra megtalálható a Foglalkoztatási Hivatal és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Magyarországi Munkaerıpiac 2005 címő tanulmány 116-oldalán.

Az új évezredben fokozatosan enyhült az 1990-es évtizedre jellemzı „vállalkozói boom”, és ennek eredményeként mérsékeltebb ütemben emelkedett a mőködı vállalkozások száma. A régió lakosságának relatíve alacsony vállalkozói kedvét mutatja, hogy a fajlagos mutatók szempontjából a terület csak az Észak-magyarországi régiót tudja megelızni, és az országos értékhez viszonyított lemaradás nagyobb tıkeerejő társas vállalkozások esetében sokkal jelentısebb. Az egyéni vállalkozások arányát tekintve a régió a középmezınyben foglal helyet, ez a tény ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a kényszervállalkozásoknak magas számával. Észak-alföldön az egyéni vállalkozások 65%-os arány képviselnek az összes vállalkozáshoz viszonyítva, ami néhány százalékkal jobb a környezı régiók mutatóinál. Azonban lényegesen elmarad Észak-alföld is a Közép-Magyarországi régió 45%-os arányától. (Forrás: TEIR, KSH).

24


A tudásgazdaság kiépítése szempontjából kiemelkedıen fontos a modern információs és kommunikációs eszközök (elsısorban a számítógép és az internet) használatának alakulása. A régió lakosságának alacsony szintő digitális írástudását mutatja, hogy 2005-ben a háztartások mindössze 9,3%-a rendelkezett internet eléréssel, ami lényegesen elmarad a 22%-os országos átlagtól. (Forrás: KSH 2005). Debrecen nemcsak a régió, hanem az ország egyik meghatározó és gyorsan fejlıdı egyetemi központja, egyetemi képzésre a régión belül csak itt van lehetıség. Magyarország második, az Alföld legnagyobb városa, már évtizedek óta kiemelkedı funkciógazdaságú, urbánus hatásait az egész régióra kiterjesztı, vitathatatlan erejő regionális központ. Részesedési adatai a régióból csaknem olyanok, mint Budapest adatai az országosból. Lakosságaránya 13,6%, ugyanakkor itt mőködik a régió összes vállalkozásának több mint 20%-a, itt él a szellemi foglalkozásúak 23%-a, és egyetemi központját látogatja a régió összes felsıfokú hallgatójának 45%-a. Az elmúlt években Debrecen körül egy agglomerációs térség alakult ki, amely egységes gazdasági és munkaerı-piaci teret alkot. A debreceni agglomerációba a DerecskeLétavértes kistérség alábbi települési tartoznak: Hajdúbagos, Hosszúpályi, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Sáránd (Forrás: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja 2007-2013). Magyarország más régióihoz hasonlóan régióban az EU csatlakozást követıen is folytatódik a regionális szintő fejlesztési intézmények megerısítése, valamint a nemzeti és regionális szintő programozási dokumentumok kidolgozása. A 2007-2013 idıszak tervezési dokumentumainak tartalma döntı módon meghatározza a bevonásra kerülı EU és hazai költségvetési források felhasználását, ezen keresztül az elkövetkezı évek fejlıdési ütemét irányait.

1.4.1. Az Észak-alföldi régió Stratégai Programja (2007-2013)

A régiók egészére kiterjedı tervezés folyamata az 1076/2004-es kormányhatározat alapján vette kezdetét, melynek keretében az ország összes régiója – így az Észak-alföldi régió is – elkészítette önálló tervezési-programozási dokumentumait, amelyek szükségesek az Európai Unió 2007-2013 közötti kohéziós politikájának megvalósításához és a regionális támogatások felhasználásához. Ez alapján készült el az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja 2007-2013 címő dokumentum, amelynek középpontjában a fenntartható módon történı fejlıdés elısegítése áll. A stratégia átfogó célja a régió belsı és önálló potenciáljaira alapozott, ökonómiai, ökológiai és társadalmi szempontból fenntartható fejlıdésének az elısegítése, amely a kör-

25


nyezeti értékek megırzésével és fejlesztésével biztosítja a régió versenyképességét és a területi különbségek felszámolását. A stratégia prioritásai közül mindegyik érinti a foglalkoztatás növelését és a munkaerı-piac bıvítését. A Derecske-Létavértes kistérség szempontjából azonban kiemelkedıen fontos a „Dinamikus régió” (1. prioritás), „Agrár-régió” (4. prioritás), „Esélyteremtı és Felzárkózó

régió” (5. prioritás). Az öt prioritás, alprioritásokra bomlik. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kidolgozásra kerülı Észak-Alföld Regionális Operatív Programban már konkrét intézkedéseket és forrásokat találunk majd.

1. Prioritás - Dinamikus régió A fejlesztés célja a régióban nyitott, egészséges, fejlıdésre képes gazdasági struktúra megteremtése, húzóágazatok kialakítása és fejlesztése, a logisztikai potenciál fejlesztése a racionális területhasználat elveinek figyelembevételével, amelyben tartósan biztosított a nagy és közepes vállalatok növekedése, illetve egyenletes, kiegyensúlyozott fejlıdése, valamint a mikro- és kisvállalkozások megerısödése.

1.1. Prioritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése -

infrastrukturális fejlesztések (pl. mőködıtıke letelepedését szolgáló infrastrukturális kapacitásfejlesztés, befektetés-ösztönzés, vállalkozási övezetek és ipari parkok létesítése, fejlesztése)

-

regionális mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése (pl. beszállítói hálózatok mőködésének elısegítése) és szolgáltatásaik spektrumának bıvítése (pl. logisztikai szolgáltatások fejlesztése, marketing tevékenység fokozása, befektetés-ösztönzés, inkubációs tevékenység)

-

határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, együttmőködések dinamizálása, interregionális kapcsolatok fejlesztése

1.3. Prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása -

a turisztikai infrastruktúra fejlesztése (pl. szálláshely-szolgáltatások és a speciális szolgáltatások a falusi turizmus és az ökoturizmus területén)

-

integrált és koherens regionális turisztikai marketingtevékenység fejlesztése

26


-

a régiós civil társadalom önfenntartó képességének növelése, együttmőködéseinek megerısítése

-

a vidéki gazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek diverzifikálása (pl. falusi turizmus, hagyományos kézmővesipar stb.)

4. Prioritás - Agrár-régió A gazdaság szerkezetének fıbb mutatói alapján az agrárgazdaság az Észak-alföldi régióban tradicionálisan nagy szerepet játszik és ennek megfelelıen a régió súlya is kiugróan nagy az ország bizonyos mezıgazdasági ágazataiban. Az ország mezıgazdasági területének 21,8%-át köti le, s ezzel a magyarországi régiók között – a Dél-Alföld után – a második legnagyobb. A GDP, a vállalkozási szerkezet és a foglalkoztatás alapján a régió mindhárom megyéjében az országos átlagnál fontosabb szerepet tölt be a mezıgazdaság. A régió belsı adottságai, tradíciói azonban csak akkor használhatók ki, ha elıtérbe kerül az agrárgazdaság diverzifikálása, a tájjellegő, illetve egyedi, magas minıségő termékek elıállítása, a munkaigényes kultúrák terjesztése, a helyi feldolgozás és értékesítés bıvülése, s mindezek eredményeként az ágazat hozzáadott érték-teremtı képességének a növelése.

4.1. Prioritás: A mezıgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése -

régióspecifikus, tájjellegő, minıségi, jelentıs hozzáadott értéket tartalmazó egyedi termékek elıállítása

-

ökogazdálkodás, tájjellegő termelési módok fejlesztése

-

termelı infrastruktúra fejlesztése (pl. mezıgazdasági úthálózat karbantartása és fejlesztése, állattartó telepek kialakítása, korszerősítése, mezıgazdasági belvízelvezetı rendszerek felújítása, karbantartása és fejlesztése, a növénytermesztéshez, kertészethez kapcsolódó mőszaki-technológiai korszerősítés, az állattenyésztési tevékenység, halgazdálkodás feltételeinek javítása.)

-

környezeti és ágazat specifikus minıségbiztosítás, élelmiszerbiztonság kialakítása, minıségügyi infrastrukturális fejlesztések, minıségbiztosítási tanúsítványok megszerzését elısegítı fejlesztések támogatása, élelmiszerbiztonsághoz, növény- és állategészségügyi higiéniához kapcsolódó fejlesztések (pl. állati és növényi eredető hulladékok elıírásszerő győjtése, tárolása, hasznosítása)

27


-

élelmiszeripari információs rendszerek fejlesztése, termékpályák kialakítása, agrárgazdasághoz kötıdı humán erıforrás és humán infrastruktúra-fejlesztés

4.2. Prioritás: Nem élelmiszeripari célú mezıgazdasági termelés elterjedésének elısegítése -

energetikai célú mezıgazdasági termelés és termeltetésének támogatása (pl. biomassza, növényolaj-gyártás)

-

nem élelmiszeripari mezıgazdasági termékekhez kapcsolódó logisztikai fejlesztések

4.3. Prioritás: Mezıgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása -

természetkímélı gazdálkodási módok elterjesztése az agrár-környezetvédelmi célokkal összhangban (pl. allergén növények eltávolítása, csatorna-karbantartás, útkarbantartás, erózióvédelem)

-

terület-specifikus fenntartható földhasználat kialakítása

-

komplex vízgazdálkodása a termésbiztonság és talajvédelem megteremtése

-

regionális víztakarékos vízgazdálkodási programok kistérségi bevezetése

-

extenzív területhasznosítási programok támogatása

5. Prioritás - Esélyteremtı és Felzárkózó régió Kiemelt cél a régió elérhetıségi nehézségeibıl származó hátrányok csökkentése, majd megszüntetése, a lakosság foglalkoztatásának növelése, az életesélyeinek javítása, a települések integrált fejlesztése, a magas minıségő szolgáltató ellátórendszer kialakítása, a helyi gazdaságfejlesztés eszközeinek bıvítése.

5.1. Prioritás: A periférikus területek bekapcsolása a régió fejlıdésébe -

régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése (pl. utak burkolatának felújítása és hiányzó kapcsolatok kiépítése, térségi alapú közlekedésszervezés támogatása, helyi és helyközi tömegközlekedés szolgáltatásai minıségének és infrastrukturális feltételeinek javítása, kerékpárutak építése)

-

kistérségi központok szolgáltatásainak bıvítése (pl. oktatási, képzési, egészségügyi, sport, szociális, gyermekvédelmi és ifjúsági részvételt segítı szolgáltatások)

28


-

települési önkormányzatok feladatkörébe tartozó szociális alapellátások infrastrukturális fejlesztése

5.2. Prioritás: A vidéken élık és hátrányos helyzetőek életminıségének és életesélyeinek javítása -

esélyteremtést elısegítı regionális szociális intézményrendszer fejlesztése (pl. halmozottan hátrányos helyzető gyermekek védelme, tehetséggondozása, teleházak, közösségi terek fejlesztése, szociális lakás- és földprogramok, falugondnoki programok, cigányprogramok támogatása)

-

korszerő információs és kommunikációs technikai eszközök használatának támogatása (pl. közösségi internet elérési pontok számának emelése és szolgáltatásainak bıvítése, közös térségi adatbázisok kialakítása, fejlesztése, térségi alapú tájékoztatás szervezése).

5.3. Prioritás: A vidéki társadalom életminıségének javítása -

vidéki lakosság foglalkoztatási szintjének növelése (pl. helyi termékek elıállításához, értékesítéséhez kapcsolódó munkahelyteremtés és vállalkozásfejlesztés támogatása, helyi, térségi piacokra termelı és szolgáltatást nyújtó mikro- és kisvállalkozások képzése, tanácsadási tevékenységek támogatása, távmunkahelyek kialakítása, bedolgozói hálózat mőködtetése, fejlesztése)

-

alternatív jövedelemtermelı és foglalkoztatási formák támogatása

-

átképzés lehetıségének fejlesztése és támogatása

-

aktív

szociálpolitikai

eszközök

alkalmazása

(szociális

földprogram,

közmunka-

programok)

-

a vidék kulturális és szellemi örökségének megóvása, fejlesztése (pl. szellemi, kulturális, mővészeti értékek, hagyományok, helyi mővelıdési szokások feltárása, megırzése, fejlesztése, kulturális örökség értékeinek ápolása, kulturális turizmus fejlesztése, kulturális, vallási intézményfejlesztés, a hagyományok ápolása, helyi ünnepek, jeles napok, rendezvények, kulturális értékek létrehozása, „hagyományipar” megteremtése)

5.4. Prioritás: Települési környezet fejlesztése -

települések épített környezetének és arculati elemeinek javítása, fejlesztése (pl. város- és településrészek rekonstrukciója, rehabilitációja, közterek felújítása, zöldfelületek növelése)

29


-

települések tárgyi, építészeti, mőemléki és régészeti értékek feltárása, értékmegırzı felújítása és fejlesztése

-

barnamezıs területek, régi iparterületek revitalizációja, hasznosítása funkcióváltással (pl. vállalkozásra alkalmassá tétele)

-

tervezési, területrendezési, területhasznosítási dokumentumok készítése

1.5.

DERECSKE-LÉTAVÉRTES

KISTÉRSÉG SZEREPE FOGLAKOZTATÁSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A

TELEPÜLÉSI

A kistérségi szint kialakításának célja a közigazgatás hatékonyságának és szakmaiságának fokozása, a területfejlesztés modernizációja, a szolgáltató állam kiépítése és a közszolgálat emberi erıforrásainak fejlesztése olvasható ki a közigazgatási rendszer korszerősítésével kapcsolatos feladatokról szóló 2003. szeptember 1-jén elfogadott kormányhatározatból (2198/2003. (IX.1.) Korm. határozat). További cél, hogy egy szervezeti keretben történjen a területfejlesztési, az önkormányzati közszolgáltatási és az államigazgatási funkciók ellátása, és ez a szervezeti egység a kistérség legyen! Derecske-Létavértesi kistérség Hajdú-Bihar megyében – Debrecen közvetlen környezetében, a magyar-román határ mentén – létrehozott területfejlesztési-statisztikai területi egység. A 64/2004. Korm. rendelet a területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve a vidékfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek közé sorolta. A kistérségi szint számára a területfejlesztési törvényben is deklarált, felülrıl megfogalmazott feladatként jelenik meg a kistérségi fejlesztési tervek (koncepciók és programok) kidolgozása és a megyei fejlesztési tanácsok munkáját, ezen belül a tanács kistérségi képviselıjének tevékenységét segítı szervezıi, koordinációs és szakmai feladatok ellátása. Ezen feladatok mellett az ország kistérségi fejlesztı szervezetei még számtalan, a helyi és kistérségi gazdaság, társadalom és fizikai környezet fejlıdését elısegítı feladatot fölvállalhatnak és fel is vállalnak. A Központi Statisztikai Hivatal 2002-ben elkészítette a statisztikai kistérségek osztályozását. A KSH tíz különbözı mutató alapján (személyi jövedelemadó-alapot képzı jövedelem, mőködı gazdasági szervezetek adatai, munkanélküliek aránya, telefonvonalak száma, személygépkocsik száma, stb.) öt csoportba sorolta az ország kistérségeit. A KSH megkülönböztetett „lemaradó”, „stagnáló”, „felzárkózó”, „fejlıdı” és „dinamikusan fejlıdı” kistérségeket. Derecske-Létavértes kistérség a stagnáló kistérségek közé tartozik, amelyek jellemzıje, hogy a

30


vidéki átlagtól való elmaradás a jelzıszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot. (Lásd: 3. térkép).

3. térkép: Kistérségek fejlettségbeli különbségei az EU küszöbén (2002) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Területi Atlasz (2002)

A kistérség részletes foglalkoztatási helyzetelemzését és stratégiáját egy önálló dokumentumban fogjuk kifejteni, ez a dokumentum azonban kiegészül a kistérségi foglalkoztatási stratégia céljaival, illetve javasolt megoldásaival.

31


1.6.

HOSSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG ALAPVETİ JELLEMZİI

1.6.1. Elhelyezkedés, természetes és épített környezeti adottságok Hosszúpályi, a 7918 hektár területő nagyközség (405 ha belterület, 7513 ha külterület) a DélNyírség nevő alföldi tájegység déli részén helyezkedik el. Hosszúpályi a nyírségi homoktalajok és a debreceni löszös hát termékeny talajának találkozásánál fekszik, amelynek eltérı adottságai jelentısen meghatározzák a település mezıgazdasági arculatát. A községtıl északra fekvı területeken – a homokos talajon – nagykiterjedéső erdık, szılıskertek és gyümölcsösök találhatók. Míg a délen – a vasútvonal mesterséges határvonalat is szab – füves terület, rétek és legelık találhatók. A településen keresztül halad a Konyári-Kálló egyik ága, amely a település belvízelvezetı csatornarendszerének fontos eleme. A település déli szomszédságában található a Fehértói vésztározó és a Kerek-szik tó nemzetközileg is számon tartott madárfészkelı-hely, a vonuló madarak fontos pihenıhelye. Hosszúpályihoz tartozó hajdani Sós-tó, a 20. század elején még a település fontos idegenforgalmi célpontját képezte. A trianoni határmegvonást követıen azonban elvesztette korábbi látogatottságát. A tó mellett mőködı egykori vendégfogadónak mára már nyoma sincs (Forrás: Hosszúpályi nagyközség honlapja).

4. térkép: Hosszúpályi elhelyezkedése Derecske-Létavértes Kistérségben és Debrecen agglomerációjában Forrás: http://maps.google.com

32


Hosszúpályi vasúti infrastruktúrája jónak mondható. A mintegy száz esztendeje kiépült, a térség talán legfontosabb térszerkezeti elemét jelentı, Debrecen-Nagyléta-Vértes vasútvonal érinti a települést, azon vasútállomással rendelkezik. Továbbá, a település déli határa mentén halad el a Nagykereki felé futó vasúti szárnyvonal is. A térség fontos forgalmi folyosóját jelentı Sáránd-Nagyléta-Székelyhíd közötti út a múlt század legvégén épült. Fontos szerepe abban állt, hogy összeköttetést biztosított a település és Debrecen között. A térségben a közúti közlekedés a meghatározó, a vasútnak csak a személyszállításban van számottevı szerepe, de a közúti közlekedés (távolsági autóbuszjáratok) ezen a téren is konkurenciát jelent. A távolsági autóbuszjárat-párok száma Hosszúpályi és Debrecen között hetente 52-69. A térszerkezetben elfoglalt helye és a tömegközlekedési kapcsolatok száma alapján, a község még egyértelmően Debrecen felé orientálódik, míg a tıle keletre található települések már Létavértes vonzáskörzetébe tartoznak (Forrás: Hosszúpályi nagyközség honlapja). A településen lakók életminıségét jelentısen meghatározzák a közüzemi és egyéb infrastrukturális feltételek. Hosszúpályiban a vezetékes ivóvíz hálózat kiépítettsége 100%-os, a lakások majdnem mindegyike be van kötve a hálózatba. A vezetékes gáz használata azonban mindezidáig a lakások 47%-ra jellemzı. A községben a szennyvízelvezetés korszerő formája, a csatornázás kiépítés alatt áll. A településen a mobil és vezetékes telefonhálózat kiépítettsége teljes. Szélessávú internet hozzáférhetı közösségi elérhetıségi pontokon (iskola, könyvtár, teleház), valamint rendelkezésre áll egyéni felhasználók részére is (Adsl, kábeltévé hálózaton).

1.6.2. Demográfiai adatok Hosszúpályi nagyközség teljes állandó lakossága a KSH adatai szerint 2006. január 1-jei állapot szerint: 5841 fı. A nagyközség létszáma 1960-ban érte el eddigi történetének maximumát (5933 fı), ettıl az idıtıl kezdve Hajdú-Bihar megye többi településéhez hasonlóan megindult a népesség fogyása. A negatív tendenciát valamelyest árnyalja, hogy a 2001-es népszámlálás óta, Hosszúpályi lakossága közel 400 fıvel gyarapodott. A népességcsökkenés mérséklıdésének egyik legfontosabb eleme, hogy a Debrecen agglomerációjához tartozó településre egyre többen költöznek a nagyvárosból. A beköltözık státuszukat tekintve, egyrészt a nagyobb lakó- és élettérre vágyó, fizetıképes középosztályi rétegek közül kerülnek ki. Másrészt a kiköltözési hullám jelentıs a debreceni lakosság szegényebb csoportjaiban is, akik a magas rezsijő lakótelepi lakásaikat hagyják hátra az olcsóbb létfenntartás reményében. Tapasztalható, hogy a Debrecenben munkát vállalók távolabbi településekrıl is Hosszúpályiba költöznek. 33


A település korösszetétele kedvezınek értékelhetı, a különbözı korcsoportok – 20 éves intervallumok – kiegyensúlyozottan oszlanak meg. Hosszúpályi demográfiai összetétele (2006)

1800 1600 1400

fı

1200 1000 800 600

1761 1525 1281 902

400 372

200 0 0-14

15-18

19-39

40-59

60-

korcsoportok

6. ábra: Hosszúpályi demográfiai összetétele 2006 Forrás: KSH, Népszámlálási adatok

A településen jelentıs a 14 év alatti gyermekek száma (21,9%) ami hosszú távon biztosítja a munkaképes lakosság jelenlétét a településen. A településen folyamatosan növekszik a 60 évnél idısebben száma, az elmúlt öt évben mintegy 50 fıvel bıvül ez a csoport – de ez még mindig nem haladja meg az országos és a megyei értéket. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az idısebb korosztály bıvülése a következı 10 évben gyorsulni fog, a Ratkó-korszak gyermekei ekkor kerülnek át fokozatosan ebbe a korcsoportba (Forrás: KSH 2006).

1.6.3. Oktatási és szociális, kulturális ellátottság Napjainkban a humán erıforrás fejlettsége, vagyis a lakosság képzettsége jelentısen meghatározza az adott település lehetıségeit. Az egyik ilyen fontos mérıszám az iskolai végzettség. Etekintetben Hosszúpályi jelenlegi helyzete meglehetısen kedvezıtlennek mondható, hiszen a felsıfokú és a középfokú végzettséggel rendelkezı lakosság száma meglehetısen alacsony. A 2001-es Népszámlálás eredményei szerint Hosszúpályi 25 év feletti népességének mindössze 4,1%-a rendelkezik egyetemi vagy fıiskolai diplomával, míg a 18 év felettiek 16,6%-a birtokol középfokú végzettséget igazoló bizonyítványt. Összehasonlításképpen a felsıfokú kép34


zettséggel rendelkezık országos aránya 12,6%, míg regionális aránya 9,4%, a középfokú végzettség tekintetében az országos adat 38,2%, míg a regionális 29,2% volt (Forrás: KSH 2006). A településen az oktatási intézményrendszer elemei közül óvoda és általános iskola található (Irinyi József Általános Iskola), amelynek megmaradását és fejlesztését garantálja a relatíve állandó gyermeklétszám. A nagyközség képviselı-testülete 2001-ben új intézményként hozta létre a Bem József Mővelıdési Ház, Községi Könyvtár és Tájház nevet viselı összevont intézményt. Az intézmény biztosítja a közmővelıdési feladatok ellátását, a helyi társadalom öntevékenységének alapinfrastruktúráját (Forrás: Hosszúpályi nagyközség honlapja). Az intézmény 2005-ben sikeresen részt vett a települési ifjúsági munkát fejlesztı Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács pályázatán (Forrás: Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda honlapja).

1.7.

HOSSZÚPÁLYI FOGLAKOZTATÁSI HELYZETKÉPE

Hosszúpályi életében és gazdaságszerkezetében a mezıgazdasági tevékenységek jelentıs szerepet játszanak évszázadok óta. A rendszerváltás elıtt a településen a legnagyobb foglalkoztató a nagyközségben mőködı két mezıgazdasági termelıszövetkezet volt. A szövetkezetek a talaj és az éghajlati adottságoknak megfelelıen kalászosokat, kukoricát, cukorrépát, dohányt és zöldségeket termeltek. A Vörös Hajnal Tsz. az 1990-es évek elıtt a Debreceni Konzervgyár egyik legfontosabb zöldség beszállítója volt. Az állattenyésztés területén a fı ágazat a juhászat és a szarvasmarhatartás volt (Forrás: BM Levéltár). A termelıszövetkezetek megszőnésével az alkalmazottakat elbocsátották, illetve a kárpótlás és a földek magántulajdonba kerülésének folyamatával a szövetkezet hajdani dolgozói önálló gazdálkodókká, ıstermelıkké vagy mezıgazdasági idénymunkásokká váltak. 1972-ben megalakult a Mozaik Kisszövetkezet, amely bırhulladék feldolgozásával foglalkozott. 1978-ban megkezdte mőködését a Medicor helyi üzemegysége, amely orvosi mőszerek gyártásával foglalkozott. A bırhulladék feldolgozásával foglalkozó cég jelentısen csökkentette kapacitásait, a Medicor pedig teljesen kivonult Hosszúpályi gazdaságából. Az orvosi mőszergyártás azonban kevesebb alkalmazottal, de tovább folytatódik a településen. A helyi mezıgazdaság és ipar leépülése mellett a debreceni nagyvállalatok (például a Barnevál Baromfifeldolgozó Vállalat) felszámolása is kedvezıtlenül érintette Hosszúpályi gazdaságát. Az elmúlt néhány évben az élelmiszer feldolgozás terén három nagyobb vállalkozás kezdte meg mőködését a nagyközségben: Hajdúsági Tej Kft, a Salemeat Kft (húsüzem) és Soma 3000 Kft (Savanyító üzem). A településen a könnyőipari tevékenységet egy 30 fıt foglalkoz35


tató kötöde-varroda üzem képviseli. A lakosság jelentıs része továbbra is Debrecenben vállal munkát,

a

régió

központjának

valamely

közintézményében

vagy

vállalkozásánál.

Hosszúpályi legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat. A polgármesteri hivatalban, az oktatási, kulturális és szociális intézményeiben összesen 225 fı dolgozik.

Hosszúpályi foglalkoztatási helyzetképét jelentısen meghatározza a település humánerıforrása és a makrogazdasági folyamatok. Más szóval, az országos és regionális tendenciáknak megfelelıen Hosszúpályiban is meglehetısen alacsony a foglalkoztatottak aránya a teljes népességen belül.

fı

Hosszúpályi lakosságának aktivitási jellemzıi (2001)

2 000 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0

1 935

1 725

296 1 514

Gazdaságilag aktív népesség száma

Az inaktív keresık száma

Az eltartottak A munkanélküliek száma száma

aktivitási csoportok 7. ábra: Hosszúpályi lakosságának aktivitási jellemzıi (2001) Forrás: KSH, Népszámlálási adatok

A lakosság többsége nem részese a munka világának. Az inaktív keresık csoportjába tartoznak a nyugdíjban vagy nyugdíjszerő járadékban (például rokkantsági ellátás) és az anyasági támogatásban részesülık. Magas az eltartottak aránya, amelybe a tanuló gyerekek mellett a háztartásbeliek tartoznak. A település aktív korú népességének jelentıs része nem jelenik meg a munkaerı-piac legális részében, emellett mind a munkanélküliségi, mind egyéb más szociális jutatási rendszerbıl kiesett csoportról van szó. Megélhetési forrásuk ismeretlen, szakértık szerint ez a réteg szabályozatlan és idényjellegő feketemunkából, illegális tevékenységekbıl tartja fenn önmagát és

36


családját. İk elsısorban az összlakosság 20%-át kitevı roma lakosságból kerülnek ki. Munkaerı-piaci integrációjukat a többségi társadalom elıítéletei mellett rendkívül megnehezíti, hogy képzettséggel alig rendelkeznek és rendkívül alacsony az iskolai végzettségük (gyakori a be nem fejezett általános iskola). Így a ténylegesen foglalkoztatottak számára mindössze becsléseink lehetnek. 1.7.1. A leggyakrabban elıforduló FEOR kategóriák Hosszúpályiban A foglalkozási viszonyok egységes osztályozási rendszere (FEOR) az egyes munkaköröket rendszerezi a Központi Statisztikai Hivatal összeállításában. Minden munkakört egy négy számjegyő szám, az úgynevezett FEOR szám jelöl (például eladó, 5112). A munkaadók számára új munkaviszony létesítése esetén kötelezı a munkavállalók besorolása különbözı FEOR munkakörökbe. Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy melyek az elsı öt leggyakrabban elıforduló munkaköri besorolás. A táblázat tartalmazza a regionális, a kistérségi és a települési rangsort, a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján.

Leggyakoribb FEOR kategóriák regionális, kistérségi és települési szinten (2001) Észak-alföldi Régió

1 2 3 4 5

Derecske-Létavértes

Eladó (5112)

Eladó (5112)

Általános iskolai tanár, tanító

Lakás- és intézménytakarító

(2431)

(9111)

Tehergépkocsi vezetı (8356)

Tehergépkocsi vezetı (8356)

Lakás- és intézménytakarító

Általános iskolai tanár, tanító

(9111)

(2431)

Lakatos (7421)

Hosszúpályi

Kistérség

Általános mezıgazdasági foglakozások (6140)

Lakás- és intézménytakarító (9111) Eladó (5112) Általános mezıgazdasági foglakozások (6140) Tehergépkocsi vezetı (8356)

Növénytermesztı (6111)

6. táblázat Leggyakoribb FEOR kategóriák regionális, kistérségi és települési szinten. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2001. évi Népszámlálás

A táblázatban az azonos FEOR számokhoz tartozó munkaköröket ugyanazzal a színnel jelöltük meg. A FEOR kategóriák közül az eladó, a tehergépkocsi vezetı és a lakás- és intézménytakarító mindhárom oszlopban szerepel. A FEOR kategóriák alapján is jól látható, hogy Hosszúpályi helyi gazdaságában jelentıs szerepet játszik a mezıgazdaság. Fontos kiemelni,

37


hogy a leggyakrabban elıforduló foglalkozások között általában az alacsony képzettséget igénylı, minimálbér közeli jövedelmet biztosító munkaköröket találjuk.

1.7.2. Az álláskeresık fıbb adatainak bemutatása Hosszúpályiban

Az álláskeresık foglalkoztatáspolitikai fogalmát a Foglalkoztatási törvény 2005. november elsején életbelépett módosítása vezette be. A korábbi munkanélküli-segély ezt követıen álláskeresési járadékká változott. Az álláskeresık – regisztrált munkanélküliek – bemutatásához, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) és a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ (HBMMK) adatait használjuk fel. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a következıkben bemutatásra kerülı adatok kizárólag azoknak a munkanélkülieknek az adatait tartalmazzák, akik az adott hónap – jelen esetben 2006. június – 20. napján benne voltak a nyilvántartásban. Hosszúpályiban 2006. június 20-án összesen 353 regisztrált álláskeresıt tartott nyilván a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ. A HBMMK adatai szerint a munkanélküliségi mutató Hosszúpályiban 9,42% volt ekkor, amely valamelyest meghaladja a kistérség 8,56%-os mutatóját és közel duplája az országos átlagnak (5,45%). Az álláskeresık állománycsoportok szerinti felosztását a következı ábra tartalmazza:

Az álláskeresık száma állománycsoportok szerint Hosszúpályiban (fı) (2006.06.20.)

3

18

5 72

Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Vezetı, Irányító Ügyintézı

154

Ügyviteli alkalmazott 101

8. ábra: Az álláskeresık száma állománycsoportok szerint Hosszúpályiban (2006. 06. 20.) Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ (http://www.hajdummk.hu)

38


Az álláskeresık több mint 40%-a segédmunkás, 30%-a betanított munkás, 20%-a pedig szakmunkás volt. Ebbe a három csoportba az összes álláskeresı 90%-a sorolható be. Álláskeresık iskolavégzettség szerinti összetétele alátámasztja azt az alaptörvényt, miszerint minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál jobb elınyösebb a munkaerı-piaci helyzete. Ugyanis, a regisztrált munkanélküliek közel háromnegyede (69 %-a) nem rendelkezik képzettséggel, amelyet alacsony iskolai végzettség mutat. A szakiskolai vagy szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık is felülreprezentáltak, 2006-ban az álláskeresık közel 18%-a tartozott ebbe a csoportba. Az álláskeresık 13%-a rendelkezik középfokú, vagy felsıfokú végzettséggel. Az álláskeresık életkor szerinti megosztottsága is mutatja a térségben az ifjúsági munkanélküliség jelenlétét. A fiatalok önálló életkezdésekor jelentkezı munkaerı-piaci hátrányok jelentıs kihívásokat jelentenek a foglalkoztatási intézményrendszer számára.

A regisztrált munkanélküliek életkori szerinti csoportosítása (2006. június 20) Összesen: 353 fı 25 év alatt

26-35 év

36-45 év

46-50 év

50+ év

Fı

75

107

92

40

36

%

21%

31%

27%

11%

10%

7. táblázat: A regisztrált munkanélküliek életkori szerinti csoportosítása (2006. június 20) Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ (http://www.hajdummk.hu)

A hazai nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében várható nyugdíjkorhatár emelés, prognosztizálhatóan hatással lesz az ötven év feletti álláskeresık számának növekedésére.

1.7.3. Vállalkozások

Hosszúpályiban a KSH 2004-es adatai szerint összesen 188 vállalkozás mőködött. A vállalkozások kétharmada egyéni vállalkozás (125 db), csak 63 darab társas vállalkozás volt a nagyközségben. A társas vállalkozások egyenlıen oszlanak meg a betéti társaság és korlátolt felelısségő társasági forma között. A következı (9. ábra) ábra mutatja a vállalkozások tevékenységek szerinti megoszlását:

39

Vállalkozások tevékenységek szerinti megoszlása Hosszúpályiban a tíz leggyakrabban elıforduló TEÁOR kategória szerint (KSH, 2004) Egyéni vállakozások

Társas vállalkozások 7%

6%

15%

6%

7%

8%

30%

23%

7%

14% 10%

7% 16% 7%

10%

11% 7%

10%

10%

Élelmiszer kiskereskedelem Máshová nem sorolt egyéb gazdasági tevékenység Közúti teherszállítás Iparcikk kiskereskedelem Nyomozás, biztonsági tevékenység Étkezıhelyi vendéglátás Piaci kiskereskedelem Gabonafélék termelése Növénytermelési szolgáltatások Villanyszerelés

70%

7%

Társas Egyéni

12%

Építési vállalkozás Növénytermelési vállalkozás Élelmiszer kiskereskedelem Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás Orvosi mőszergyártás Étkezıhelyi vendéglátás Szárazföldi személyszállítás Közúti teherszállítás Járóbeteg-ellátás Bárok, egyéb vendéglátás

Az egyéni vállalkozási formában mőködı cégek elsısorban a kiskereskedelem, a mezıgazdaság és a szolgáltatások területén mőködnek. A társas vállalkozások keretében tıke és humánerıforrás igényes tevékenységek - építıipar, az orvosi mőszergyártás - találhatók. A magyar munkaerı-piacon számos olyan állás található, amelyet alvállalkozóként látnak el a munkavállalók. Ilyen például a biztonsági ır szakma, amelynek TEÁOR kódja az egyéni vállalkozások közül minden tizedikben szerepel Hosszúpályiban


HOSSZÚPÁLYI HELYZEÉRTÉKLÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE - SWOT ANALÍZIS

1.8.

Pozitív

Negatív

Belsı tényezık

ERİSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Debrecen agglomerációjának része Relatíve állandó lakosságszám, gyermekek száma nem mutat csökkenı tendenciát Fejlett szociális ellátórendszer (gondozási központ, családsegítı, gyermekjóléti szolgálat) Fejlett egészségügyi ellátórendszer (orvosi rendelı, orvosi ügyelet, fogorvosi rendelı, gyógyszertár, védınıi szolgálat) Fejlett kulturális szolgáltatások: Bem József Mővelıdési Ház, községi könyvtár, tájház Szabadidıs tevékenységek: sportcentrum

Külsı tényezık

LEHETİSÉGEK

Jelentıs az általános iskolát nem befejezettek száma Magas az eltartottak és az inaktívak aránya Magas a szociális támogatásokból élık aránya A jövedelem szint jelentısen elmarad a magyarországi átlagtól Elaprózott birtokszerkezet, illetve rendezetlen birtokviszonyok Tıkehiányos vállalkozások A közúti és vasúti infrastruktúrafejlesztésre szorul Digitális írástudás alacsony szintje

VESZÉLYEK

A közösségi és nemzeti fejlesztési források hatékony felhasználása A kistérségi együttmőködés fejlesztése A régióközponttal való kapcsolatok erısítése Szociális gazdaság fejlesztése (pl. házigondozás, idısek otthona, elmeszociális otthon) Falusi turizmus fejlesztése Rugalmas munkaerı-piaci formák elterjedése Fenntartható mezıgazdasági termelési formák fejlesztése Tájjellegő élelmiszeripari termékek forgalmazása

42

A település helyi munkaerıpiacán meghatározó a közszféra szerepe A jelenlegi feldolgozóipar korlátozott versenyképessége a globális piacokon Idısek arányának emelkedése A képzett és a fiatal munkaerı elvándorlása


2. Kitörési pontok A helyzetértékelést követıen a település foglalkoztatottsági mutatóinak javítását célzó javaslatainkat közöljük. A javaslatok kidolgozásakor maximálisan figyelembe vettük az országrész, illetve Hajdúbagos múltját és jelenét, speciális jellemzıit és adottságait, továbbá a tervezési logika mentén a nemzeti és regionális fejlesztési irányokat. Ennek alapján négy, elsısorban kistérségi szinten értelmezhetı, majd egy a helyi szinten önállóan is megvalósítható kitörési pontot járunk körül. A kitörési pontok bemutatásakor alapvetıen hat olyan kérdésre koncentráltunk, amelyek a legfontosabbak egy döntés megszületése elıtt: „mit?”, „miért?”, „hogyan?”, „mi a teendı?”, „melyek a lehetséges hatások?” és végül „milyen forrásokból várhatunk segítséget a megvalósításhoz?”. Javaslatainkban szereplı fejlesztési irányok konkrét projektötletek magját is képezhetik, amelyre fókuszálva jelentıs beruházások indulhatnak kistérségi, illetve települési szinten.

2.1.

SZOCIÁLIS ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK LÉTESÍTÉSE

Szociális ellátó intézmények létesítése

Kitörési pont ismertetése és indoklása

Törvényi háttér

Diagnózis Térségi és ágazati helyzet értékelés

Indikátor: Hatás és eredmény

Szolgáltatások felsorolása, elemzése Emberi Erıforrás

11. ábra: Szociális ellátó intézmények létesítése – folyamatábra

43

Források: Pályázati források bemutatása


2.1.1. Leírás és helyzetértékelés

Kitörési pont meghatározása és indoklása Kitörési pont ismertetése és indoklása


A szociális ellátó intézmények létesítése és finanszírozása az 1999 évi III. törvény szerint az állam alapfeladati közé tartozik. Jelen kitörési pontban arra teszünk javaslatot, hogy a térségben olyan szociális ellátó intézmények létesüljenek, amelyeknek – a szakellátási módjukból adódóan – nem kötelezı a nagy népességsőrőségő városokban létesülniük. Ilyen szociális ellátó intézmények:

Idısek otthona Pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakást nyújtó intézménye

Drogbetegeket ellátó intézmény A felsorolt intézményeket általában a települések visszautasítandónak és a települési morálra károsnak szokták tartani, de ki kell jelentenünk, hogy létesítésük a térségi foglalkoztatás problémájára pozitívan hat, hiszen az intézményekben az ellátói feladatokat a térségben élık tudják a leghatékonyabb módon elvégezni. Fontos kihangsúlyozni továbbá, hogy ezek zárt intézmények, amelyek lakói a külvilággal nem érintkeznek, így a település nem érzékeli annak káros valóságos hatásait.

Helyzetértékelés Magyarország területén a szociális ellátásra szorulók köre európai viszonylatban igen magas, ennek oka a rossz szociális helyzetre, a kilátástalan életre vezethetı vissza. Az alábbiakban az Észak-alföldi régió helyzetértékelését végezzük el abból a célból, hogy a késıbbi cselekvési tervet a jelenlegi helyzetnek megfelelıen tudjuk meghatározni.

Szenvedélybetegek, kábítószer fogyasztók A KSH adatai szerint a régióban a regisztrált kábítószer-fogyasztók száma: 907 fı, amely nyilván messze nem a valós helyzetet tükrözi a

44


rendszeresen kábítószert fogyasztókról. Annak ellenére, hogy a regisztrált vidéki kábítószer-fogyasztók aránya az Észak-alföldi régióban a legmagasabb, vélhetıen más faktorokhoz képest elenyészı a munkaerı-piaci pozícióra gyakorolt hatása. Az alkoholfogyasztásnak és a dohányzásnak ebben a régióban valószínőleg sokkal negatívabb hatása van a munkaerıpiacra való reintegrációra, mint a kábítószerfogyasztásnak. A kábítószer-fogyasztókat segítı ambulancia mőködik Debrecenben, Nyíregyházán. (Forrás: www.ncsszi.hu)

Idısek száma és helyzete A régiót alkotó megyék közül Jász-Nagykun-Szolnok megyében 100 gyermekkorúra 84 idıs ember jut, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 86, Hajdú-Biharban pedig 77 ez az arány. Az Észak-alföldi régió a demográfiai mutatói alapján is sajátos színfoltot képez a magyarországi régiók között, hiszen mind a születési, mind a halálozási ráta kedvezıbb képet mutat, mint a többi régióban. A megyék és a kistérségek között azonban jelentıs területi különbségek mutatkoznak a demográfiai mutatók alakulásában is. 2.1.2. Operatív tevékenységek leírása – szolgáltatások felsorolása

Szenvedélybetegek segítése (Forrás: www.ncsszi.hu) Az egész régióra jellemzı, hogy az egyik legellátatlanabb csoportot a Szolgáltatások felso-

szenvedélybetegek és a pszichiátriai betegek alkotják. A nappali és az

rolása, elemzése

átmeneti ellátás szinte teljesen hiányzik az Észak-Alföld területén. Tartós, bentlakásos elhelyezés a legkiépültebb a régió mindhárom megyéjében. Javasoljuk a lakóotthoni elhelyezés fejlesztését a kistérségben. Olyan bentlakásos intézmények létrehozását amelyek a különbözı szenvedélybetegek ellátását segítik:

Alkoholisták Drogfüggık Idısellátás (Forrás: www.ncsszi.hu) A régió mindhárom megyéjében emelkedett az egyedülálló idısek

45


aránya. Régiós szinten elmondható, hogy az elmúlt években elsısorban a tartós bentlakásos és az átmeneti ellátások terén történt fejlıdés, míg az alap- és nappali ellátások terén stagnálás következett be. Jellemzı továbbá, hogy az idıs ellátórendszerben mérséklıdött az állami szféra dominanciája, egyre markánsabb a civil, a magán- és az egyházi szféra szerepvállalása. Bár a tartós bentlakást biztosító intézményrendszer mindhárom megyében többnyire kiépült, de mőködésük súlyos hiányosságokkal, problémákkal terhelt. A legtipikusabb problémák: nem megoldott az akadálymentesítés, elhelyezési problémák, demens részlegek hiánya, berendezések állapota, száma nem megfelelı, szakemberhiány. . Javasoljuk az idısek ellátására szakosodott intézetek létrehozását és a térségben már mőködı intézményekkel történı kapcsolatfelvételt.

2.1.3. Operatív tevékenységek leírása – törvényi háttér, emberi erıforrás

Törvényi háttér Elvégzendı tevékenységek Emberi Erıforrás

Törvényi háttér A szociális szolgáltatásokat az 1993 évi III. törvény, valamint az 1/2000 SzCsM rendelet szabályozza:

1993 évi III. tv 57. § (2) szabályozza a szakosított ellátások formáit: a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény, c) a lakóotthon [a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény], d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény [a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény], e) f) az egyéb speciális szociális

1993 évi III. tv 67. § (2) szabályozza az ápolást, gondozást nyújtó intézmények jogkörét: Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésérıl, szükség szerint 46


ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körő ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

Elvégzendı tevékenységek

Törvényi háttér részletes áttanulmányozása A fent említett jogszabályok részletes áttanulmányozása szükséges, különös tekintettel az 1993 évi III. törvény 92. §-ára, amely szabályozza a szociális szolgáltatások engedélyezését.

Megvalósíthatósági tanulmány készítése A megvalósíthatósági tanulmánynak ki kell terjednie a beruházás tervezésére, a jövıbeli foglalkoztatottak kiválasztásának módjára, felkészítésére és képzésére, valamint a mőködtetés megtervezésére különös tekintettel a finanszírozhatóságra.

Szakképzés megvalósítása Tekintettel arra, hogy egy nagyobb beruházáshoz komoly emberi erıforrás szükséges valószínősíthetı, hogy nagyszámban kell szakképzési tanfolyamokat indítani. Tekintettel a potenciális résztvevık számára javasoljuk a helyben történı képzés megszervezését, amelyre a képzı intézmény vélhetıleg hajlandó lesz.

Beruházás, mőködtetés A beruházás feladata nem feltétlenül az önkormányzatokat fogja terhelni, tekintettel arra, hogy a szociális ágazatban erıteljes részt képvisel a magánbefektetıi tıke. A kistérség a befektetést az elıkészítéssel, rugalmas és segítıkész ügyvitellel és befektetıi kedvezményekkel (pl.: telekárkedvezmény) tudja ösztönözni. Emberi erıforrás 47


A projekt megvalósításhoz elengedhetetlen a térségi összefogás. A települések önmagukban nem rendelkeznek megfelelı erıforrásokkal, illetve a koordinációhoz szükséges információkkal. Ennek megfelelıen javasoljuk, hogy a kistérség alapítson egy projekt csapatot a feladat elvégzésére.

2.1.4. Hatás analízis Eredményindikátor Eredményindikátorként a foglalkoztatási stratégia célját szem elıtt Indikátor: Hatás és eredmény

tartava a kitörési pont révén létrejövı új munkalehetıségek számát adjuk meg az alábbi részben. A számításainkat a 1/2000 számú SzCsM rendelet 2. számú mellékletére alapoztuk, amely meghatározza a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatait és mőködésük feltételeit.

Idısek otthona intézményvezetı, orvos, diétás nıvér, mozgásterapeuta, szociális, mentálhigiénés munkatárs, foglalkoztatás szervezı

24 fı ápoló, szociális gondozó (100 férıhelyre vetítve) Pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakást nyújtó intézménye (drogbetegeket ellátó intézmény kivételével) intézményvezetı, orvos, intézményvezetı ápoló, szociális, mentálhigiénés munkatárs, foglalkoztatás szervezı, munkavezetı

24 fı ápoló, szociális gondozó (100 férıhelyre vetítve), amenynyiben az intézmény ápolást, gondozást nyújt

12 fı ápoló, szociális gondozó (100 férıhelyre vetítve), rehabilitációs intézményt létesítése esetén

Drogbetegeket ellátó intézmény intézményvezetı, orvos, szociális, mentálhigiénés munkatárs, foglalkoztatás szervezı, munkavezetı 48


3 fı szociális, mentálhigiénés munkatárs (50 férıhelyre vetítve) 2 fı foglalkoztatásszervezı, munkavezetı (50 férıhelyre vetítve) Hatásindikátor A projektnek számos továbbgyőrőzıdı hatása sorolható fel, mi elsısorban a foglalkoztatást elımozdító hatásokra koncentráltunk.

A szociális intézmények letelepítése növeli a látogatók számát a településeken, ennek következtében a turisztikai fogadóhelyek (szálláshelyek, vendéglátó egységek) forgalma növekszik, amely maga után vonzza a foglalkoztatottak létszámának szükséges bıvítését.

A projekt mintaként szolgálhat a térség számára, amely hasonló kezdeményezések létrejöttét generálja.

2.1.5. Források felsorolása

Tekintettel arra, hogy a Magyar Kormány még nem hirdette ki a NemForrások: Pályázati források bemutatása

zeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) elnevezéső dokumentumot, amely az elkövetkezı idıszak fejlesztési prioritásait rögzíti jelen részét a tanulmánynak a késıbbiekben a konkrét pályázati keretek ismeretében tudjuk megírni.

49


2.2.

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSA

Megújuló energiaforrások hasznosítása



Megújuló energiaforrások felsorolása, elemzése

Elvégzendı tevékenységek Emberi Erıforrás



12. ábra Megújuló energiaforrások hasznosítása – folyamatábra




A debreceni agglomeráció 2004-ben elkészítette a „Munkahelyteremtı megújuló energiaforrások hasznosításának megvalósíthatósági tanulmányterve a Debreceni Agglomeráció térségében” címő tanulmányát a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával. (Készítık: Dr. Grasselli Gábor, Dr. Bai Attila, Dr. Marosvölgyi Béla, Bohoczky Ferenc) Jelen kitörési pont alapját a fenti tanulmány képezi, a benne szereplı adatokat összevonva és szó szerint is felhasználtuk. A megújuló energiaforrások piaca Magyarországon még kezdeti stádiumban található, de elmondható, hogy a hazai fosszilis energiaforrások egyre szőkösebbek és egyre drágábban kitermelhetık, ezért a jövıben energetikai értelemben egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhetünk. Ugyanakkor természeti feltételeink az élelmiszer-elıállításban egyedülállóan kedvezıek Európában. A megújuló erıforrások hasznosítása a térségben mind gazdasági mind foglalkoztatási szempontból elıremutató.

50


Helyzetértékelés A fenti tanulmány becslése szerint a hazai, energetikai célra felhasználható biomassza-mennyiség évente mintegy 36 millió t szilárd és 571 millió m3 folyékony állapotú anyagot foglal magában. A hazai biomassza-alapú energia-elıállítás (32-36 PJ/év) jelentısen elmarad mind az elméleti lehetıségtıl (942 PJ/év), mind a jelenlegi technikai szinten és keresleti viszonyok között elıállítható technikai potenciáltól (297 PJ/év). A jövıbeni elterjedés elsısorban tudati tényezık és a támogatási rendszer függvénye. Elıbbiek felmérése és kiértékelése folyamatban van, utóbbiaknál nemcsak ezek nagysága, hanem igénybe vehetısége (saját forrásigény) és kiszámíthatósága is lényeges szempont.

2.2.2. Operatív tevékenységek leírása Az anyagokból különbözı eljárásokkal hıenergia, villamos áram, vagy hajtóanyag állítható elı. A hazánkban alkalmazottakat az alábbiakban Megújuló energiaforrások felsorolása, elemzése

ismertetjük és elemezzük.

Közvetlen eltüzelés Közvetlen tüzelésre a növény- és gyümölcstermesztésben, valamint a feldolgozóiparban képzıdı termékek legnagyobb része felhasználható. Az anyagok területi energiahozama alacsony, mely alacsony főtıértékük (11-16 MJ/kg) következménye.

Biobrikett A biobrikett 5-10 cm átmérıjő, exportméretre vágás esetén darabonként mintegy 0,6-1 kg súlyú, természetes anyagokból préselt tüzelıanyag. A különféle

alapanyagokból elıállított biobrikettek a

barnaszénnel közel azonos nagyságú (15-20 MJ/kg). Az 5-20-szoros tömörítés lehetıvé teszi a gazdaságos szállítást és tárolást. A kiskapacitású, biomasszával mőködtetett lakossági főtıberendezések (kandallók, kályhák, tőzhelyek) száma 900-950 ezerre becsülhetı. Ezek kihasználása és technikai színvonala igen változó, szerepük 51


azonban jelentıs: évente 18-20 PJ energiát állítanak elı, mely az öszszes megújulók mintegy 50-60%-át teszi ki.

Biogáz A gyakorlatban a különféle szervesanyagok egy kilogramm szárazanyagából mintegy 230-400 liter biogáz kinyerésével lehet számolni. A hevítı hatású trágyáknak, valamint a cukorrépa-, a kukorica- és az élelmiszeripari termelés melléktermékeinek a legkedvezıbb a fajlagos biogáztermelésük, mely még fokozható az alapanyagok keverésével.

Biodízel A biodízel egy nagy mennyiségben használt és drága energiahordozó helyettesítésére alkalmas, egy általában kedvezıtlen jövedelmet produkáló nemzetgazdasági ágazatokban. A lakossági felhasználáson belül jóval kisebb az üzemanyagok jelentısége (12, illetve 27%). Hazai kıolajtermelésünk nemcsak az önellátást nem biztosítja, hanem a gépjármő-motorokban felhasználható minıséget sem.

Bioetanol A bioetanol elıállítása az egyik legdrágább és leginkább szennyezı energiaforrás, a benzin részbeni helyettesítését teszi lehetıvé mezıgazdasági alapanyagokból. Szintetikus úton leginkább földgázból, erjesztéssel pedig szénhidráttartalmú anyagokból is elıállítható etanol.

2.2.3. Operatív tevékenységek leírása – tevékenységek és emberi erıforrás


Emberi Erıforrás


A tanulmány részletes áttanulmányozása A „Munkahelyteremtı megújuló energiaforrások hasznosításának megvalósíthatósági tanulmányterve a Debreceni Agglomeráció térségében” címő tanulmány részletes áttanulmányozása szükséges, különös tekintettel a megvalósítandó beruházást elemzı tizenegyedik 52


fejezetre.

Megvalósíthatósági tanulmány készítése A megvalósíthatósági tanulmánynak ki kell terjednie a beruházás tervezésére, a mezıgazdaságban dolgozók felkészítésére és képzésére, valamint a mőködtetés megtervezésére különös tekintettel az alapanyag ellátás megszervezésére.

Alapanyag ellátás megszervezése és koordinálása A megújuló energiaforrások hasznosítása a térségben jelentıs mennyiségő mezıgazdasági termény elıállítását követeli meg. Ez kétségkívül pozitív hatással van a foglalkoztatásra, azonban a jelenlegi termelési struktúrával nem elégíthetı ki a megnövekedett terményigény. Ezért javasoljuk, hogy az önkormányzatok operatív módon szervezzék meg a megfelelı alapanyagellátást eredményezı mezıgazdasági ágazat újraszervezését.

Beruházás, mőködtetés A beruházás feladata jelen kitörési pont esetében sem feltétlenül az önkormányzatokat fogja terhelni, tekintettel arra, hogy a megújuló energiatermelés profitkilátásai a magánbefektetıi tıkét már régóta vonzzák. Ugyanakkor az önkormányzatoknak fontos szerepük van a befektetık megkeresésében és meggyızésében, amelyre megfelelı alapot biztosít a már hivatkozott tanulmány. Emberi erıforrás Jelen projekt esetében is lemondható, hogy a projekt megvalósításhoz elengedhetetlen a térségi összefogás. A települések önmagukban nem rendelkeznek megfelelı erıforrásokkal, illetve a koordinációhoz szükséges információkkal. Ennek megfelelıen javasoljuk, hogy a kistérség alapítson egy projekt csapatot a feladat elvégzésére.

53


2.2.4. Hatás analízis Eredményindikátor Sajnálatos módon arra vonatkozólag, hogy egy megújuló energiát terIndikátor: Hatás és eredmény

melı üzem mennyi új munkahelyet hoz létre nincs adatunk. Ez természetesen függ az üzem nagyságától, az elıállított energiahordozótól, a felhasznált termények fajtájától, a mezıgazdaság gépesítettségének mértékétıl és sok más egyéb külsı tényezıtıl.

Jelen tanulmányban az észak-alföldi régióban mőködı biomassza üzemek alapanyag igényét tudjuk részletezni:

Napraforgó: 21 ezer t Faapríték: 6 ezer t Egyéb növénytermelési hulladék: 3 ezer t Állattenyésztési hulladék: 50 ezer t sz.a. Szennyvíz: 18 millió m3 Települési szilárd hulladék: 700 ezer m3 A fenti mennyiségő alapanyagokból 5-6 MW elektromos-, 5 MW termikus energia, 9-10 millió liter biodízel (összesen 0,6-0,7 PJ) állítható elı. A beruházások összértéke 2003-as pénzértéken 6-7 Mrd Ft. (Forrás: Bai, 2003) Hatásindikátor A projektnek számos továbbgyőrőzıdı hatása sorolható fel, a megújuló energiaforrások termelése számos pozitív externáliát vonz maga után.

Világviszonylatban: A hagyományos energiaforrások kimerülésével a megújuló energiaforrások felértékelıdnek

A környezetvédelem világmérető szükségszerősége A növekvı melléktermék-mennyiség elhelyezésének az energetikai hasznosítás az egyik lehetısége

Országosan és regionálisan: 54


Import energia helyettesítése, külsı piac által kevésbé befolyásolt energia-politika

Kvótákkal nem korlátozott, piacképes termékek elıállítása Környezetvédelmi szempontból is fenntartható gazdasági növekedés

Pótlólagos környezetvédelmi források (CO2-kvóta) Az EU forrásainak bevonása (vidékfejlesztési támogatások) Az országos energiaellátási rendszer tehermentesítése Ellátásbiztonság megteremtése Helyi energia-ellátás, foglalkoztatás, népességmegtartás Infrastruktúra fejlesztés, helyi erıforrások jobb kihasználása Vállalkozásfejlesztés (háttériparágak)

Önkormányzatoknál maradó bevételhányad 2.2.5. Források felsorolása


zeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) elnevezéső dokumentumot, amely az elkövetkezı idıszak fejlesztési prioritásait rögzíti jelen részét a tanulmánynak a késıbbiekben a konkrét pályázati keretek ismeretében tudjuk megírni, de utalást természetesen tudunk tenni az NFT tapasztalataira alapozva. Fontos forrás lehet a jelenleg már nem pályázható Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 1.7.0. pályázati prioritása hatékony állami támogatást nyújtott a megújuló energiaforrások felhasználására irányuló beruházásoknak.

55


2.3.

KLASZTEREK, HÁLÓZATOK LÉTREHOZÁSA Klaszterek, hálózatok létrehozása



Klaszter típusok felsorolása, elemzése


Emberi Erıforrás



13. ábra Klaszterek, hálózatok létrehozása – folyamatábra




A rendszerváltás elıtti gazdaságnak – melyben a tervezés nemzetgazdasági szinten folyt – számos hátránya de ugyanakkor számos elınye is megfigyelhetı volt. A gazdaság és társadalompolitikai változást követıen a szocialista struktúrákat felváltotta a piacgazdasági struktúra, amelyben a népesség jelentıs hányada nem találta meg a helyét. Kézenfekvı példa erre a TSZ-ek széthullása, amelyet a kis családi gazdaságok váltottak fel. Sajnos a családi birtokok méretükbıl adódóan rossz tárgyalási pozícióban vannak a feldolgozó vállalatokkal szemben, sıt magukkal szemben is, hiszen a nem méretgazdaságos a mőködésük, azaz nem tudnak olyan nagyságú fejlesztéseket megvalósítani, ami versenyképessé tenné a termelést. A fenti problémákra ad megoldást a klaszter (vagy annak szervezettebb formája a hálózat). A klaszter szó nem teljes körően ismert a magyar köznyelvben. Számos definíció létezik rá, mi Michael Porter (Harvard Egyetem) definícióját idézzük, aki a 80-as években így határozta meg a klaszter fogalmát: „Egymással kapcsolatban lévı olyan vállalatok, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, valamint egyes szakmai területeken

56


hozzájuk kapcsolódó iparágak cégei és kisegítı intézmények (például egyetemek, szabványügyi hivatalok és iparszövetségek) földrajzi koncentrálódása, amelyek versenyben állnak de ugyanakkor kooperálnak is egymással.”

Helyzetértékelés Klaszterek a világ számos pontján és számos iparágában léteznek például Hollywood körzetében (vagy, hogy ne csak fejlett országbeli példa hangozzék el: a harmadik világ filmgyártásának ugyanilyen központjává vált Bombay, ahol a gyártócégek egymással versengı, de kifelé mégis egységesen fellépı rendszert: klasztert alkotnak).

Természetesen számos magyar példa létezik a klaszter szervezésre és mőködtetésre:

Közép-Magyarországi Autóipari Klaszter (célja a beszállítók versenyeztetése) Pápai Hús Élelmiszerfeldolgozó Klaszter (célja a piaci megjelenés összehangolása a klaszter-tagok között) Dél-Alföldi Turisztikai Klaszter (célja módszertani központ, „tudásközpont” létrehozása) Építıanyagkereskedık Minıségfejlesztési (melynek célja módszertani központ, „tudásközpont” létrehozása) Dél-Dunántúli Geotermikus Energiahasznosítási Klaszter (célja a régió-fejlesztési tervek megvalósítása) A klaszter látványos és meggyızı bizonyítéka annak a felfogásnak, hogy együttmőködés esetén valamennyi együttmőködı többet nyerhet, mint versengı magatartás esetén a gyıztes. Miközben a résztvevık önállósága megmarad és ez magába foglalja az egymással való innovációs, hatékonysági, piaci stb. verseny minden lehetıségét is, mindezek olyan „erıvonalak” mentén rendezıdnek el, amely valamennyi résztvevı számára nyitva hagyja a lehetıséget a bizalmi alapon való együttmőködéshez.

57


2.3.2. Operatív tevékenységek leírása – klaszterek típusai Az Európai Unióban a következı fıbb klaszter-típusokkal találkozhatunk: Klaszter típusok felsorolása, elemzése

Iparági (regionális) klaszter: fı célja az iparágak közötti szinergia erısítése az innovációs rendszerek és az értékláncrendszerek erısítése révén.

Intézményre épülı (intézmény-orientált) klaszter: ennek központjában a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltatóközpont vagy szakmai szervezet áll. Ez segíti a vállalkozók közötti együttmőködést.

Hálózatra épülı klaszter: általában zártkörő, hosszabb távú kapcsolatokat jelentı együttmőködés. A résztvevık: a kapcsolódó és támogató iparágakban mőködı, egymást kiegészítı tevékenységeket folytató vállalkozások.

Tudás-orientált klaszter: nyitott, az információk és tapasztalatok cseréjét lehetıvé tevı együttmőködés. A középpontjában gyakran egy mentori vállalkozás áll, amely a tudástranszfer szerepét tölti be a résztvevı vállalkozások között. Iparági klaszterekbıl többféle lehet aszerint, hogy az adott ágazat milyen szintő koncentrációját valósítják meg. Az adott iparághoz tartozó egy-két vállalat alvállalkozói, beszállítói például mikroklasztert alkothatnak. Az adott iparág értékláncai (pl. bútoripar) mezoklaszterként mőködhetnek. Megaklaszterrıl akkor beszélünk, ha valamely terület (pl. telekommunikáció, turizmus, pénzügyi szolgáltatások) teljes egészében klaszteresedik.

58


2.3.3. Operatív tevékenységek leírása II. – emberi erıforrások


Emberi Erıforrás

Elvégzendı tevékenységek A klaszter szervezése során a települési önkormányzatoknak fontos szerepük van, ugyanakkor a sikeres klaszterek nem felülrıl, hanem alulról

szervezıdnek.

A

klaszterekkel

kapcsolatos

viselkedés

Lagendijk-féle „parancsolatai” arról szólnak, hogy a központi kormányzat vagy az önkormányzat mit tehet és mit nem tehet a sikeres klaszteresedésért:

Lehet (ajánlott) Ösztönözni a klaszterek fejlıdését, A klasztert demonstrációs modellként felhasználni, Buzdítani a cégeket új együttmőködések kialakítására, Törekedni a klaszter bıvítésére, Felmérni a régió iparágainak globális piacát, Támogatni a nagyvállalatokat és fejlesztı ügynökségeket a klaszterek élénkítésében.

Nem lehet (nem célszerő) Klasztert mesterségesen létrehozni, A klasztert, mint végcélt hirdetni, Egyes klaszterek vagy cégek túlélése mellett elkötelezıdni, Hosszú távra létrehozni egyetlen klasztert, Fókuszálatlan támogatást nyújtani, Az innovációt ösztönözni, amikor a cél a modernizáció

Emberi erıforrás Jelen projekt esetében is lemondható, hogy a projekt megvalósításhoz elengedhetetlen a térségi összefogás. A települések önmagukban nem rendelkeznek megfelelı erıforrásokkal, illetve a koordinációhoz szük-

59


séges információkkal. Ennek megfelelıen javasoljuk, hogy a kistérség alapítson egy projekt csapatot a feladat elvégzésére.

2.3.4. Hatás analízis Eredményindikátor Sajnálatos módon arra vonatkozólag, hogy klaszterizáció mennyi új Indikátor: Hatás és eredmény

munkahelyet hoz létre nincs adatunk. Ez természetesen függ a klaszter nagyságától, eredményességétıl, iparági jellegétıl, és sok más egyéb külsı tényezıtıl.

Jelen tanulmányban a Derecske-Létavértesi kistérség azon ágazataira tudunk javaslatot tenni, amelyek klaszterizációja eredményes lehet:

Mezıgazdáság: 3-5 db klaszter lehetısége mezıgazdasági ágazatonként, amely fel tudja ölelni mind a termelést, mind a feldolgozást,

mind

az

agrárlogisztikát,

egészen

a

bolti

kiszállításként (elınye: kisebb kiszolgáltatottság, nagyobb innovációs lehetıség)

Ipar: Azon iparágak, amelyeknek a térségben nagy hagyományai vannak (ilyen például a cipıipar, orvosi mőszergyártás) újraéledhetnének, amennyiben a meglévı szaktudást eladhatóvá lehetne tenni. Újraélesztendı iparáganként 1 db klaszter létrehozása. Hatásindikátor A projektnek számos továbbgyőrőzıdı hatása sorolható fel mind a térségben, mind az iparágban.

A klaszter (méreténél és termelési erejénél fogva) a térség számontartott gazdasági szereplıje, amely tehát eredményesebben képes érdekei érvényesítésére, mint egy kis- vagy közép-vállalkozás.

Ha sikeres, újabb és újabb szereplık közelednek hozzá s így a klaszter egyre mélyebb „helyismerettel” rendelkezik a tagjai révén: ez fontos tényezı a környezet (ezen belül: a piac) feltér60


képezésében.

A klaszter „kedvéért” olyan kiegészítı tevékenységeket végzı intézmények is megjelennek a térségben (informatikai szolgáltatástól munkaerı-közvetítésig), amelyek ezt különben nem tennék. 2.3.5. Források felsorolása


zeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) elnevezéső dokumentumot, amely az elkövetkezı idıszak fejlesztési prioritásait rögzíti jelen részét a tanulmánynak a késıbbiekben a konkrét pályázati keretek ismeretében tudjuk megírni, de utalást természetesen tudunk tenni az NFT tapasztalataira alapozva. Klaszter-pályázattal már a Széchenyi Terv pályázatai között találkozhattunk: RE-1 (Regionális klaszterek létrehozása és szolgáltatásaik fejlesztése). Ebben 13 projekt összesen kb. egymillió euro támogatást kapott. A Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképességi Operatív Programjában is szerepelt a klaszterek fejlesztésének támogatása. Valószínősíthetı, hogy az NSRK-ban is szerepelni fog ez a támogatási cél.

61


2.4.

TURIZMUSFEJLESZTÉS Turizmusfejlesztés


Feltétel rendszer


Szolgáltatások felsorolása, elemzése



Emberi Erıforrás


14. ábra Turizmusfejlesztés – folyamatábra


Kitörési pont meghatározása és indoklása: Kitörési pont ismertetése és indoklása


Jelen kitörés pont a térség eddig részben kihasználatlan turisztikai adottságaira alapozva idegenforgalmi szolgáltatások meghonosítására tesz javaslatot. Ilyen szolgáltatások lehetnek:

Falusi turizmus (szálláshelyek + tanya vendéglátás) Kerékpáros és „bakancsos” turizmus Program szervezés (kultúr program, életmód tábor, népi hagyományok, mesterségek, motoros találkozó)

Hungarikum Horgászturizmus A felsorolt idegenforgalmi szolgáltatások a meglévı adottságokra alapoznak, nem igényelnek nagyobb beruházást, azonban igénylik a kistérség összefogását az egyes programok, szolgáltatások összehangolása érdekében. Annak ellenére, hogy a kistérség bıvelkedik természeti kincsekben (tájvédelmi körzet, arborétum stb.) és történelmi emlékekben indokolatlanul kicsi turisztikai kihasználtsága, ennek élénkítése szükséges és megvalósítható.

62


Helyzetértékelés: Az urbanizáció felerısödésével, a városi ember természettıl való eltávolodásával párhuzamosan egyre nagyobb igény mutatkozik a természethez való visszatérésre és a hagyományos falusi életmód, a hagyományos gasztronómia megismerésére. A város zajától távol esı települések igazi kuriózumot és kikapcsolódást jelenthetnek a városi ember számára. Ehhez azonban a szálláshelyek kialakításán túlmenıen olyan szolgáltatáscsomag létrehozására van szükség, amely komplexebbé teszi a falusi idıtöltést a kistérségben, és lehetıvé teszi, hogy a turisták aktívan részt vegyenek a falusi életben.

Szálláshelyek – tanya vendéglátás A KSH adatai szerint Hajdú-Bihar Megyében a falusi magánszállások száma 2004-ben 67 volt 345 férıhellyel, az Észak- Alföldi régióban pedig 267 1718 férıhellyel. A Derecske-Létavértesi kistérség egyes településein azonban egyáltalán nem mőködnek jelenleg kereskedelmi, illetve magánszálláshelyek (Pl. Hosszúpályiban nincs hivatalosan nyilvántartott szálláshely, pedig 50-60 erre alkalmas családiház áll rendelkezésre). Jellemzı, hogy hiányzik a szálláshelyek és a szolgáltatók közötti együttmőködés, a programok szervezése alkalomszerő, nincs hatékony marketing munka és hiányzik a nyelvismeret (forrás: Észak-Alföldi régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013). Az Észak-Alföldi régióban az ún. tanya turizmus újkelető szolgáltatásnyújtásnak minısül. Ez a típusú vendéglátás, melynek során a vendég aktív részvétel keretében a régi idık hangulatát hően tükrözı környezetben, a hagyományok ápolásával, megtartásával ismerkedhet meg, felidézheti a hagyományos ízeket, jelenleg Hajdúszoboszlón és Nyíregyházán mőködik a régióban.

Kerékpáros és „bakancsos” turizmus A terepadottságok, az elhanyagolható szintkülönbség, a kis forgalmú utak és a gátak, töltések jó lehetıséget biztosítanak a kerékpáros tu63


rizmus számára. Az EuroVelo nemzetközi kerékpáros úthálózat 11 es szakasza (Európa legészakibb pontjától – Nord Cap, Norvégia- a görögországi Athénig vezet) az Észak-Alföldi régión keresztül halad (végig a Tisza-mentén Rakamaz – Tiszasas), kitáblázása már a teljes szakaszon megtörtént. Ugyanakkor a szakaszhoz kapcsolódó, egyéb kerékpáros infrastruktúra (kerékpárkölcsönzı, szervízhálózat, szálláshely, stb.) kiépítettsége nem megfelelı. A régió gazdag természeti értékekben és azok védettsége is kedvezı: 2 nemzeti park, 24 országosés 123 helyi védettségő terület található jelenleg a területén, a növény és állatvilág gazdag, sokhelyütt érintetlen. Ennek ellenére a szakszerő bemutatás helyenként van csak megoldva, (Hortobágy kivételével) nincsenek látogatóközpontok és kevés a kialakított tanösvény, hiányoznak a népszerő, többnyelvő ismertetı kiadványok, melynek eredményeképp a potenciális kínálat kihasználtsága csak részben megoldott. (forrás: Észak-Alföldi régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013)

Programok A régióban jelentıs számú rendezvény, fesztivál kerül megrendezésre, melyek többsége ugyan visszatérı rendezvény, de csak helyi, esetleg regionális hatókörrel bír. Legnépszerőbb rendezvények Debreceni Virágkarnevál és Karneváli Hét, Hortobágyi Hídi Vásár, Pásztorok Ünnepe- Hortobágyi Lovasnapok, Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál, İszi Szolnoki Mővészeti Hetek, Debreceni İszi Fesztivál, Debreceni Jazz Napok, Szolnoki Zenei Fesztivál, Tisza-Party, „Szárnyas Sárkány” Hete, Jászberényi Nyár, Szoboszlói Dixiland Napok, Szatmári Zenei Napok, Szatmári Fesztivál, Nyírségi İsz, Gyümölcskarnevál, Szolnoki Gulyásfesztivál, Debreceni Pulykanapok, Nemzetközi Sütıtök Fesztivál, Bioétel-és Borfesztivál, Kevi Juhászfesztivál, Aratófalatok Ünnepe, Debreceni Borkarnevál (forrás: Észak-Alföldi régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013). A néphagyományok (pl. népi tánc), a népi mesterségek ápolására, életbentartására, az idelátogatók számára történı bemutatására egyelıre nem történnek kezdeményezések. 64


Hungarikum A régió tradicionális helyi mezıgazdasági termékei az alma, a torma, a méz, a dió, a szilvapálinka, az aszalt szilva. A kistérség gazdag állatvilágának egyik ritkasága a földikutya. A magyarországi populácó utolsó példányai élnek a kistérség területén. Különleges növényfajok a kistérség területén: magyar kökörcsin, debreceni csormolya, tatárjuharos tölgyes, fekete fenyves „1000 éves tölgy”. Építmény kuriózum az élıvíz felett álló vágóhíd, amely egyedülálló hazánkban (Létavértes). Egyedülálló néphagyomány a kistérségben a mikepércsi csárdás.

Horgász turizmus A régióban – a jelentıs vízbázis ellenére – kevés a jól felszerelt, közmővesített, kiszolgáló létesítménnyel ellátott horgászközpont és horgásztanya. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes helyeken jelentıs túlzsúfoltság van, míg más –esetleg regionális hatókörő– vonzerık az ismeretlenségbıl adódóan csak a helyiek szabadidı eltöltését biztosítják (forrás: Észak-Alföldi régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013).

2.4.2. Operatív tevékenységek leírása

Falusi szálláshelyek rendelkezésre állása Szolgáltatások felsorolása elemzése

A cél az, hogy olyan minıségi fogadóbázis jöjjön létre, ahol a belföldi és külföldi vendég számára biztosítottak az aktív pihenés feltételei és az igazi „magyar” falusi turizmus kínálatát tudja garantálni. A szálláshely a látogatók számára a „Természet-közelség élmény”-ét nyújtsa autentikus parasztházakkal, amelyek jó minıségő szállást, vidéki

vendég-szeretet,

jellegzetes

mezıgazdasági

termékeket,

bioélelmiszereket kínálnak, néphagyományaikat bemutatva. A falusi turizmus elınye, hogy nem kifejezetten szezonális, mivel az év minden idıszakában van olyan népi hagyományhoz köthetı program, ami látogatókat vonz (szüret, farsang, húsvét, stb.).

65


Kerékpáros és „bakancsos” turizmus Cél az, hogy az adott terület teherbíró képességét figyelembe véve minden nemzeti parkban, tájvédelmi körzetben kialakításra kerüljön egy látogatóközpont, amely alkalmas többek között kiállítások és rendezvények szervezésére is, megvalósuljon a nemzeti parkok lakosság és turistabarát mőködése, a „barátságos természetvédelem”. A régió adottságai folytán (nemzeti park, tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek) a legjobb lehetıségeket nyújtja a fenntartható turizmus megteremtéséhez. A bakancsos turizmus az Észak-alföldi régió esetében a természetjárás propagálását, tanösvények kialakítását és megtekintését tőzi ki célul. A kerékpáros turizmus esetében fontos az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások létrejötte, vagyis kerékpárkölcsönzı, kerékpár-alkatrész értékesítésével és javításssal foglalkozó kereskedelmi egységek létrejötte.

Programszervezés •

Kulturális rendezvények

Növelni kell a nagyobb tömegeket vonzó, hagyományteremtı, (kiegészítı) programot jelentı rendezvények számát. A meglevı rendezvényeket legalább egy évre elıre kell tervezni, és szükséges egymással összehangolni. Különösen a környezetileg érzékeny helyszíneken korlátozni kell az adott rendezvény növekedését, nehogy a vonzerıt jelentı adottságok károsuljanak (a természet szépsége, a hely „varázsa”, stb.).

•

Mesterségek, hagyományok életben tartása

A régió vonzerejét növelı, csak a régióra jellemzı egyedi népi hagyományok (népi tánc, stb.) és tradicionális mesterségek bemutatása szükséges. A hagyományokon alapuló turisztikai termékek újjáélesztése és funkcióval történı ellátására van szükség. El kell érni, hogy elterjedjen a jellemzı kézmőves ajándéktárgyak kínálata felélesztve ezzel a hagyományos kézmőves mesterségeket. Törekedni kell az elfeledett 66


(illetve ismert, de fel nem használt) régi mondák, legendák, mesék, híres emberek történeteinek felelevenítésére és feldolgozására, melyek lehetıvé teszik a helyi attrakciók különleges vonzerıkkel való kiegészítését.

•

Életmód táborok szervezése

Célja a természet közeli életmód megismertetése az érdeklıdıkkel. Fıleg a fiatalabb korosztályt vonzhatja, így jó alkalmat teremt a környezeti nevelésre, nem beszélve arról, hogy a fiatalok hosszú ideig jelenthetnek fizetıképes keresletet.

•

Motoros találkozók szervezése

Cél a természetközeliség és a szabadság nagy rajongóinak a motorosoknak a térségbe vonzása motoros találkozók szervezésével, amely fizetıképes célcsoport biztos közönséget jelenthet a térségben egyidejőleg megrendezésre kerülı egyéb rendezvények, programok számára is.

Hungarikum Cél a hagyományos kistérségi mezıgazdasági és kézmőves termékek kínálatának szélesítése, a megfelelı design kialakítása, illetve a helyi különlegességek tájegységhez való kötıdésének tudatosítása a potenciális idelátogatókban (marketing) és ezeknek a szimbólumoknak a felhasználása különbözı ajándéktárgyak értékesítésének támogatására.

Horgász turizmus Cél a már meglévı horgásztanyák közmővesítése, kiszolgáló egységekkel történı felszerelése, annak érdekében, hogy a turista hosszabb idıt is kényelmesen eltölthessen hódolva hobbijának.

67


2.4.3. Operatív tevékenységek leírása II. Kistérségi és regionális összefogás Feltételek

Az egyes területi egységek turisztikai kínálata önmagában nehezen


érvényesül, szükség van a kínálat kistérségi, illetve regionális szintő

Emberi erıforrás

összehangolására (mind az idızítés, mind a program kínálat tekintetében). Ha például ugyanabban az idıpontban kerül megrendezésre több nagy érdeklıdésre is számot tartó esemény, fellép a „termék kannibalizmus” esete, vagyis biztos, hogy valamelyik program a többi rovására fog menni, esetleg vesztüket okozza.

Kommunikáció A kommunikáció esetében is fontos a kistérség, illetve a régió összehangolt fellépése. A következı intézkedések megtétele szükséges:

Kommunikációs stratégia kidolgozása (régiós kommunikációs kampány, értékesítési stratégia kidolgozása)

Régiómarketing eszközök fejlesztése (színvonalas marketing kiadványok)

Turisztikai információs szolgáltatások fejlesztése (online és személyes)

Turisztikai márkaképzés támogatása (az „Észak-Alföldi régó ajánlásával” akció további folytatása

Elvégzendı tevékenységek Kommunikációs stratégia kidolgozása és lebonyolítása A kistérség turisztikai kínálatának megfelelı kommunikációja a mőködıképesség egyik kulcsa. A települések önmagukban nem rendelkeznek megfelelı erıforrásokkal és a koordinációhoz szükséges információkkal, ezért mindenképpen a régióval összehangolt tevékenységre van szükség. A régió turisztikai kínálatának részeként kezelendı a kistérség turisztikai kínálata is annak érdekében, hogy minél szélesebb körő érdeklıdésre tartson számot a térség.

Kistérségi és regionális összefogás A kommunikáció összehangolásán túlmenıen az egyéb tevékenységek

68


összehangolása is szükséges. Javasoljuk, hogy 1 évre elıre történjen meg az egyes programok, rendezvények összehangolása a turisztikai kínálat minden ágát tekintve, hiszen bizonyos turisztikai termékek erısítik, míg mások gyengíthetik egymás keresletét

Megvalósíthatósági tanulmány készítése A megvalósíthatósági tanulmánynak ki kell terjednie a fejlesztés tervezésére, a jövıbeli foglalkoztatottak kiválasztásának módjára, felkészítésére és képzésére, valamint a mőködtetés megtervezésére különös tekintettel a finanszírozhatóságra.

Szakképzés megvalósítása Tekintettel a potenciális résztvevık magas számára javasoljuk a helyben történı képzés megszervezését, amelyre a képzı intézmények vélhetıleg hajlandóak lesznek. Fejlesztés és mőködtetés A fejlesztések nagyobb része magántıke bevonásával valósul majd meg. A kistérség a fejlesztéseket az elıkészítéssel, rugalmas és segítıkész ügyvitellel és befektetıi kedvezményekkel (pl.: helyi adókedvezmény) tudja ösztönözni. Emberi erıforrás

Humán erıforrások fejlesztése A turisztikai ágazatban dolgozók idegen nyelvi kommunikációjának fejlesztése

A turistabarát szemlélet erısítése A falusi vendégfogadók képzése, és számukra szaktanácsadás biztosítása, gyakorlatias képzéseken keresztül (vendéglátási és idegenforgalmi ismeretek, nyelvtanfolyamok, fızıtanfolyamok, esettanulmányok)

A kézmőves képzés megvalósítása gyakorlati oktatások biztosításával

Szakirányú továbbképzések, rövid ciklusú szakmai képzések támogatása (marketingmenedzsment, minıség-menedzsment,

69


rendezvényszervezés, néprajz, környezet- és fogyasztóbarát szemlélet) A fejlesztések koordinálását célszerő egy kistérségi szintő projekt csapat segítségével magvalósítani.

2.4.4. Hatás analízis Szálláshely

Eredmény indikátorok Indikátor: Hatás és eredmény

szálláshelyek száma tanya-turizmusban résztvevı turisták száma Hatásindikátorok a régió GDP-jének növekedése

a régió GDP-jébıl a turisztikai ágazat arányának növekedése

természeti környezet stabilizálódása

Kerékpáros és bakancsos turizmus

Eredmény indikátorok tanösvények száma kerékpárkölcsönzı, kerékpár-alkatrész értékesítı és javító kereskedelmi egységek száma

látogató központok száma idegenvezetık száma Hatásindikátorok 1 fıre jutó turistaköltés nı a régió GDP-jének növekedése természeti környezet stabilizálódása és a környezettudatosság erısödése

Programszervezés

Eredmény indikátorok a megszervezésre kerülı rendezvények száma életmód táborok száma újjáélesztett néphagyományok és mesterségek száma 70


turisztikai termékek száma ajándéktárgyak bevétele rendezvényszervezık, kiszolgáló személyzet száma Hatásindikátorok a térségbe látogatók számának növekedése a szezon idejének meghosszabbodása 1 fıre jutó turistaköltés nı pozitív image növekedése örökségértékek megóvása, fenntartható fejlesztése a lakosság identitásának erısödése a régió GDP-jének növekedése Hungarikum

Eredmény indikátorok a kistérségre jellemzı turisztikai termékek száma az ajándéktárgyakból származó bevétel a feltámasztott népi mesterségek száma kézmőves mesterek száma eladók száma Hatásindikátorok örökségértékek megóvása a régió GDP-jének növekedése pozitív image növekedése Horgász turizmus

Eredmény indikátorok kiszolgáló létesítmények száma boltvezetık, kiszolgáló személyzet száma Hatásindikátorok a térségbe látogatók számának növekedése 1 fıre jutó turistaköltés nı a régió GDP-jének növekedése

71


2.4.5. Források felsorolása


zeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) elnevezéső dokumentumot, amely az elkövetkezı idıszak fejlesztési prioritásait rögzíti jelen részét a tanulmánynak a késıbbiekben a konkrét pályázati keretek ismeretében tudjuk bemutatni.

72


2.5.

ORVOSI MŐSZERGYÁRTÁS – HOSSZÚPÁLYI Orvosi mőszergyártás


Feltétel rendszer


Szolgáltatások felsorolása, elemzése



Emberi Erıforrás


15. ábra Orvosi mőszergyártás Hosszúpályi – folyamatábra




Kitörési pont meghatározása és indoklása Jelen kitörési pontban a kistérségben hagyományokkal rendelkezı orvosi mőszergyártás kapacitásainak fejlesztésére kívánunk javaslatot tenni. A következı fejlesztési alternatívákat vizsgáljuk:

A hosszúpályi vállalkozás piaci pozíciójának erısítése Zöld, illetve barnamezıs beruházás A felsorolt fejlesztési alternatívák elsısorban Hosszúpályi meglévı szakképzett munkaerejére alapoznak.

Helyzetértékelés Az orvosi mőszergyártás világszerte jövedelmezı, nagyfokú szakértelmet, innovációs készséget és precíziót megkövetelı üzletág.

A kistérségben Hosszúpályiban van hagyománya az orvosi mőszergyártásnak. A Medicor orvosi mőszergyár 42 fıt foglalkoztatott a településen, ám termelését áthelyezte Romániába. A gyártás egy részét 73


továbbvitte egy helyi vállalkozó, aki jelenleg 25 fıt foglalkoztat. Az egykor a Medicornak dolgozó munkaerı szakképzettsége jó alapot biztosíthat egy ide települı gyártónak, illetve a jelenleg is mőködı vállalkozás bıvüléséhez.

A régióban jelenleg Debrecenben és Nyíregyházán tevékenykednek orvosi mőszerek gyártásával, forgalmazásával és szervizelésével foglalkozó vállalkozások, a Derecske-Létavértesi kistérségben azonban a Hosszúpályi vállalkozáson kívül nincs hasonló profilú cég.

2.5.2. Operatív tevékenységek leírása

Piaci pozíció erısítése Fejlesztési irányok felsorolása, elemzése

A településen jelenleg is orvosi mőszerek gyártásával foglalkozó vállalkozás piaci pozíciójának erısítése szükséges, ami a következıkkel érhetı el:

marketing és értékesítési tevékenység hatékonyságának fokozása

termékskála, kapcsolódó szolgáltatások szélesítése (pl. orvosi mőszerek szervizelése)

beszállítói pozíció erısítése (alkatrész, félkész termékek gyártása), beszállítói kapcsolatok szélesítése (a beszállítói függıség elkerülése végett).

Zöld, illetve barnamezıs beruházás A meglévı szakképzett munkaerı hangsúlyozására alapozva orvosi mőszergyártók térségbe vonzása szükséges. A vonzerı egyik alapja lehet a jelenleg is mőködı hasonló profilú vállalkozás potenciális beszállítói státusza.

Hazánkban és világszerte jelenleg több tıkeerıs, nagy növekedési potenciállal rendelkezı orvosi mőszergyártó cég tevékenykedik. Ezen cégek meggyızése szükséges a térség kedvezı beruházási feltételeirıl, 74


melyek a következık:

szakképzett munkaerı potenciális beszállító rendelkezésre áll 5640 nm-es kedvezı áron bérbe vehetı, vagy megvásárolható gyárterület rendelkezésre áll

helyi adókedvezmény 2.5.3. Operatív tevékenységek leírása II.

Feltételrendszer

Potenciális beruházók, gyártók Az orvosi mőszergyártás területén mind hazai, mind külföldi nagy


múlttal, szaktudással és növekedési potenciállal rendelkezı vállalkozá-

Emberi Erıforrás

sok tevékenykednek. A következıkben néhány lehetséges beruházót említünk meg:

Teco Gmbh – Németország Gamma Endoscopy – USA Innomed Medical – Magyarország Mediroll Kft – Magyarország Mediagnost Kft. - Magyarország Elvégzendı tevékenységek

Lobbi tevékenység A potenciális beruházók térségbe vonzásához szükséges a helyi kormányzat (települési, kistérségi önkormányzat) összehangolt és hatékony

lobbi

tevékenysége,

a

térség

beruházási

elınyeinek

kidomborítása, tárgyalások lefolytatása.

Megvalósíthatósági tanulmány készítése A megvalósíthatósági tanulmánynak ki kell terjednie a beruházás tervezésére, a jövıbeli foglalkoztatottak kiválasztásának módjára, felkészítésére és képzésére, valamint a mőködtetés megtervezésére különös tekintettel a finanszírozhatóságra.

75


Képzés megvalósítása A jelenleg is mőködı vállalkozás vezetıi menedzsment, nyelv és marketing ismereteinek bıvítése szükséges. Továbbá, amennyiben a vállalkozás szerviz tevékenységgel is bıvíti szolgáltatásait, szükséges a munkavállalók ilyen irányú továbbképzése.

Beruházás, mőködtetés A kistérség a beruházásokat az elıkészítéssel, rugalmas és segítıkész ügyvitellel és befektetıi kedvezményekkel (pl.: telek bérleti díj kedvezmény, illetve kedvezményes telek vételár, helyi adó kedvezmény) tudja ösztönözni. Emberi erıforrás A potenciális beruházók térségbe csalogatása kistérségi, illetve régió szintő kormányzati lobbi tevékenységet követel meg (települési, kistérségi önkormányzatok). Ezen tevékenység hatékonyságának növeléséhez

összehangolt,

célirányos

munka

szükséges,

amelynek

megvalósításához javasoljuk egy projekt csoport felállítását.

2.5.4. Hatás analízis Eredményindikátor

Piaci pozíció erısítése Indikátor: Hatás és eredmény

Létrejövı munkahelyek száma a beszállítói pozíció erısítése és a szerviz szolgáltatás beindítása eredményeként

Termékek száma Beszállítói kapcsolatok száma Árbevétel növekedés Zöld mezıs beruházás Létrejövı munkahelyek száma

76


Hatásindikátor A projektnek számos továbbgyőrőzıdı hatása sorolható fel:

A régió GDP-jének növekedése Önkormányzati bevételek növekedése A térség lakosság megtartó képessége javul. 2.5.5. Források felsorolása


zeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) elnevezéső dokumentumot, amely az elkövetkezı idıszak fejlesztési prioritásait rögzíti jelen részét a tanulmánynak a késıbbiekben a konkrét pályázati keretek ismeretében tudjuk bemutatni.

77


Források World Economic Outlook (2005) http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2006/01/pdf/c1.pdf

Európai Uniós dokumentumok: Lisszaboni folyamat honlapja http://ec.europa.eu/growthandjobs/ Európai Tanács lisszaboni ülését követı Elnökségi Konklúziók http://www.consilium.europa.eu/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/en/ec/00100-r1.en0.htm Európai Foglalkoztatási Stratégia honlapja http://ec.europa.eu/employment_social/employment_strategy/index_en.htm

Országos és regionális fejlesztési dokumentumok: Új Magyarország Fejlesztési Terv. Foglalkoztatás és Növekedés 2007-2013 http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&p=umfttartalom Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért 2005-2008 http://www.3sz.hu/pm/unios_dok/nap_lisszabon_hu.pdf Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia http://www.fvm.hu Észak-alföldi régió Stratégiai Programja 2007-2013 http://www.eszakalfold.hu

Hosszúpályiról szóló információk: Hosszúpályi nagyközség honlapja http://www.hosszupalyi.hu/ Interjú Berényi András polgármester úrral 2006. június 20. Kardos Aranka: Könyvtárhasználati szokások Hosszúpályi községi könyvtárában http://dspace.lib.unideb.hu:8080/dspace/bitstream/2437/282/1/szakdolgozat_720.pdf Jogszabályok: 1076/2004 Korm. határozat 2198/2003. Korm. határozat 64/2004. Korm. rendelet

78


Statisztikai adatok: EUROSTAT http://ec.europa.eu/eurostat/ Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ http://www.hajdummk.hu Központi Statisztikai Hivatal - Munkaerı-piaci jellemzık a 2005/IV. negyedévben http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/munkero/munkero054.pdf Központi Statisztikai Hivatal http://www.ksh.hu Magyarországi Munkaerıpiac 2005 Foglalkoztatási Hivatal és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kiadványa

79


Ábrajegyzék 1. ábra Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon (20012005)........................................................................................................................................... 5 2. ábra Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezetı gazdaságaiban és Magyarországon (20012005)........................................................................................................................................... 6 3. ábra Gazdasági aktivitás Magyarországon (fı) (2005) ........................................................ 16 5. ábra: Foglalkoztatási ráta régiók szerint (2000-2005).......................................................... 24 6. ábra: Hosszúpályi demográfiai összetétele 2006 ................................................................. 34 7. ábra: Hosszúpályi lakosságának aktivitási jellemzıi (2001)................................................ 36 8. ábra: Az álláskeresık száma állománycsoportok szerint Hosszúpályiban (2006. 06. 20.) .. 38 10. ábra: Szociális ellátó intézmények létesítése – folyamatábra ............................................ 43 11. ábra Megújuló energiaforrások hasznosítása – folyamatábra ............................................ 50 12. ábra Klaszterek, hálózatok létrehozása – folyamatábra .................................................... 56 13. ábra Turizmusfejlesztés – folyamatábra............................................................................. 62 14. ábra Orvosi mőszergyártás Hosszúpályi – folyamatábra ................................................... 73

Táblázatjegyzék 1. táblázat: Az Európai Unió általános jellemzıi (Forrás: Eurostat Yearbook 2005)................ 7 2. táblázat: Magyarország általános jellemzıi (Forrás: Eurostat Yearbook 2005) .................. 15 3. táblázat Magyarország munkaerı-piaci adatai 2000-2005................................................... 15 4. táblázat Számszerősített célkitőzések a foglalkoztatás terén (2005-2008) .......................... 18 5. táblázat: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai ............. 21 6. táblázat Leggyakoribb FEOR kategóriák regionális, kistérségi és települési szinten.......... 37 7. táblázat: A regisztrált munkanélküliek életkori szerinti csoportosítása (2006. június 20)... 39

80

MultiContact 'Exploring possibilities'

Recommend Documents