37) november 30. MultiContact. 'Exploring Possibilities'

ÁLMOSD KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013)

A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott „Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben” című pályázathoz

(ROP 3.2.1–2004-09-0002/37)

2006. november 30.

MultiContact 'Exploring Possibilities'


Tartalom TARTALOM ......................................................................................................................................................... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................................................................. 4 1.

AZ ELEMZÉS HÁTTERE......................................................................................................................... 6 1.1.

A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELKÉLÉSE ............................................................ 6

1.2.

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI ...................................................... 8

1.2.1.

A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért .............................. 9

1.2.2.

Az Európai Kohéziós Politika (2007-2013)................................................................................... 10

1.2.3.

Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései..................................................................... 12

1.2.3.1.

Európai Foglalkoztatási Stratégia ........................................................................................................ 13

1.2.3.2.

Európai eszközök a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában ............................................................ 16

1.2.3.3.

Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) ................................ 16

1.3. 1.3.1.

Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe........................................................................ 17

1.3.2.

A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitűzései .............................................................. 20

1.3.3.

Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása .......................................................................... 24

1.3.4.

Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv ........................................................................ 26

1.4.

Az Észak-alföldi régió Stratégai Programja (2007-2013)............................................................. 30

1.4.2.

Az Észak-alföldi régió Regionális Operatív programja ................................................................ 35

1.5.1.

FOGLALKOZTATÁS-POLITIKAI INTÉZMÉNY- ÉS ESZKÖZRENDSZER MAGYARORSZÁGON ..................... 40 Foglalkoztatáspolitikai intézmények eszközrendszere................................................................... 41

ÁLMOSD ALAPVETŐ JELLEMZŐI.................................................................................................... 44 2.1.1.

Elhelyezkedés, természetes és épített környezeti adottságok ......................................................... 44

2.1.2.

Demográfiai adatok....................................................................................................................... 46

2.1.3.

Oktatási és szociális, kulturális ellátottság ................................................................................... 48

2.2.

ÁLMOSD FOGLAKOZTATÁSI HELYZETKÉPE ......................................................................................... 52

2.2.1.

Az álláskeresők főbb adatainak bemutatása Álmosdon................................................................. 52

2.2.2.

Vállalkozások ................................................................................................................................ 54

2.2.3.

Korábbi foglalkoztatási kezdeményezések..................................................................................... 56

2.3. 3.

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI................................................ 27

1.4.1.

1.5.

2.

MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT ......................... 17

ÁLMOSD HELYZEÉRTÉKLÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE - SWOT ANALÍZIS ........................................................ 57

A FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE ............................................................... 58 3.1.

STRATÉGIAI CÉL .................................................................................................................................. 58

3.2.

KISTÉRSÉGI OPERATÍV CÉLOKHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS ..................................................................... 60

3.2.1

Térségi humánerőforrás fejlesztése............................................................................................... 60

3.2.2

Térségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás növelés.................................................................... 61

3.2.3

Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése .................................................................................... 61

3.2.2

Horizontális célok ......................................................................................................................... 62

2


3.2.2.1

Esélyegyenlőség .................................................................................................................................. 62

3.2.2.2

Női munkavállalók .............................................................................................................................. 66

3.2.2.3

Megváltozott munkaképességű munkanélküliek ................................................................................. 66

3.2.3

3.2.3.1

Non-profit civil szektor fejlesztése ...................................................................................................... 67

3.2.3.2

Integrált szociális ellátó és szolgáltató rendszer kiépítése ................................................................... 68

3.2.4

4

Intézmény-rendszer fejlesztése ...................................................................................................... 67

Fenntarthatóság ............................................................................................................................ 68

3.2.4.1

A családi élet funkcióinak megőrzését segítő szolgáltatások támogatása............................................ 68

3.2.4.2

Gyermek- és ifjúságvédelem fejlesztése.............................................................................................. 69

KITÖRÉSI PONTOK ............................................................................................................................... 71 4.1

TÉRSÉGI HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE ......................................................................................... 72

4.1.1

Alapfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése (2.2) ...................................................... 72

Felzárkóztató képzés szervezése az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők számára (Mintaprojekt) ....... 74

4.1.2

Munka világába való visszavezetés (2.3)....................................................................................... 75

Szakképzés a munka világába való visszavezetés érdekében (Mintaprojekt) ........................................................... 76

4.1.3

Piaci és helyi igényekhez igazodó felnőtt- és szakképzések (2.1) .................................................. 77

Felnőtt és szakképzés biztosítása igazodva a piaci igényekhez (Mintaprojekt) ........................................................ 79

4.2

TÉRSÉGI GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉS........................................................ 80

4.2.1

Mezőgazdasági foglalkoztatás (1.3) .............................................................................................. 80

Mezőgazdasági termelés fenntarthatóvá tétele – biogazdálkodás meghonosítása (Mintaprojekt) ............................ 82 Alternatív energiahordozók (Mintaprojekt) .............................................................................................................. 83 Bemutató gazdaságok létrehozása (Mintaprojekt) .................................................................................................... 84 Termelői közösségek létrehozása (Mintaprojekt) ..................................................................................................... 85

4.2.2

Turizmusfejlesztés (1.4) ................................................................................................................. 86

Álmosd bekapcsolódása a kistérségi turisztikai kínálat és koncepció kialakításába, valamint marketingkampány lefolytatásába (Mintaprojekt).................................................................................................................................... 88

4.2.3

Infrastruktúrafejlesztés (1.1) ......................................................................................................... 90

Gazdaságfejlesztési koncepció – befektetők vonzására (Mintaprojekt).................................................................... 92 Infrastrukturális beruházások (Mintaprojekt) ........................................................................................................... 93

4.2.4

Vállalkozás fejlesztés (1.2) ............................................................................................................ 94

Szaktanácsadási szolgáltatás nyújtása a helyi vállalkozások számára (Mintaprojekt) .............................................. 96 Vállalkozások technológia fejlesztése (Mintaprojekt) .............................................................................................. 97

4.3

MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE ............................................................................ 98

4.3.1

Pályaorientáció (3.4) .................................................................................................................... 98

Pályaorientációs szolgáltató hálózat kialakítása (Mintaprojekt) ............................................................................. 100

TÁBLÁZATJEGYZÉK.................................................................................................................................... 101 ÁBRAJEGYZÉK .............................................................................................................................................. 101 TÉRKÉPJEGYZÉK ......................................................................................................................................... 101 I.

FÜGGELÉK ............................................................................................................................................ 102

II.

FÜGGELÉK ............................................................................................................................................ 108

3


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió és tagjai, így Magyarország számára is egyre fontosabb kérdés a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kérdések, hiányosságok megoldása. Az Unióhoz történt csatlakozással a tagállamok újabb lehetőségeket és pénzügyi forrást kaptak a jelenlegi, sok területen kedvezőtlen helyzet javítására. Ennek keretében került meghirdetésre Magyarországon a ROP 3.2.1 „Foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése” című pályázat is, melynek egyik nyertese Sáránd Község Önkormányzatának „Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi kistérségben” című projektje. A pályázati kiírás célja a foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolása, valamint a helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása volt. Jelen dokumentum a projekt során elkészített Álmosd Község stratégiáját tartalmazza.

A stratégia-készítés célja, hogy meghatározza a Derecske-Létavértesi kistérség speciális foglalkoztatási problémáira adható hatékony válaszokat és a szükséges beavatkozás módját, mely tükrözi a helyi sajátosságokat. További célja, hogy segítse a kistérség településeinek összefogását és a Foglalkoztatási Paktum megalapításával és működtetésével ösztönözze a helyi kezdeményezéseket és a közös koordinációt. A stratégiai dokumentum elkészítésének várt eredménye a helyi szereplők (munkaadók, vállalkozók, munkavállalók, önkormányzatok, civil szervezetek, szakmai szervezetek) mobilizálása, az egyes szereplők feladatainak és lehetőségeinek meghatározása, valamint minták nyújtása a továbblépés érdekében.

A stratégia elkészítése során először az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai törekvései, majd a magyarországi célok és irányvonalak, elkészített stratégiák kerültek elemzésre. Ezzel párhuzamosan zajlott a kistérség helyzetének, foglalkoztatáspolitikai szempontból meghatározó szereplőinek megismerése, személyes interjúk készítésével, valamint statisztikai adatok elemzésével. Ezután kerültek feltárásra a korábbi kezdeményezések eredményei, majd készült el a kistérség helyzetelemzése. A helyzetelemzésben vázolt problémák és lehetőségek összefoglalását egy SWOT analízis tartalmazza, mely egyben kiindulási alapja magának a Stratégiának.

4


A helyzetfeltárás eredményeként az alábbi stratégiai cél került meghatározásra: „A foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése Derecske-Létavértesi kistérségben, a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése; a térség munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti rendszerének – a szereplők közötti foglalkoztatási partnerség – kiépítése által. A stratégia megvalósítása során szükséges a munkaerő-piac egyensúlyának megteremtése és a területi differenciák, különbségek csökkentése.” A célhierarchiában szerepel a fent idézett stratégiai cél, az operatív célok és a horizontális célok illetve a célok megvalósulását elősegítő intézkedések. Az utolsó rész mintaprojektek sorozatából áll, melyek alkalmasak arra, hogy az elméleti célkitűzések gyakorlati megvalósításához útmutatót, kiindulási pontot adjanak. A stratégia a 2007-2010 közötti időszakot öleli fel, ennek oka, hogy a gazdasági környezet és az ezzel szorosan összefüggő foglalkoztatási helyzet gyors változása szükségessé teszi a stratégia négyévenkénti újragondolását, a célok, prioritások, célcsoportok és intézkedések aktuális helyzethez való igazítását.

A stratégia megalkotása során a kistérség számos foglalkoztatási szempontból jelentős szereplője volt a dokumentum készítőinek segítségére. Az helyzetelemzéshez szükséges információk megszerzésében és értelmezésében, valamint a célok, prioritások, intézkedések kialakításában aktívan közreműködött mind a tizenegy érintett település polgármestere, valamint a nagyobb vállalkozások vezetői, a Kistérségi Társulás szakemberei, a helyi kisebbségi önkormányzatok vezetői, a Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht. irányítója, non-profit szervezetek vezetői, az Érmelléki Iskolaszövetség képviselői, továbbá a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ munkatársai. Az ő munkájuk és szakmai hozzáértésük nagyban segítette a dokumentum kidolgozását, a stratégia kialakítását a helyi helyzetkép és igények maximális figyelembe vétele mellett. A közreműködők pontos listáját a II. Függelék – Interjújegyzék tartalmazza. Valamennyiük munkáját ez úton is köszönjük!

5


1. AZ ELEMZÉS HÁTTERE A következő oldalakon azon fejlesztési környezetet járjuk körbe, amelynek ismerete elengedhetetlenül szükséges a kistérségi foglalkoztatási stratégia elkészítéséhez. A helyzetértékelés folyamán madártávlatból közelítünk, vázlatosan bemutatjuk a fontosabb világgazdasági folyamatokat. Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, az európai egységes piac integráns része. Az Európai Unió közösségi politikái és szabályozási rendszere adja meg azt a tágan vett fejlesztési környezetet, amelyben el kell helyezünk a jelen kistérségi foglakoztatási stratégiát is. Ebben a fejezetben foglalkozunk a hazai (országos, regionális, kistérségi) szabályozási, illetve fejlesztési irányvonalakkal és, hangsúlyosan, a Derecske-Létavértesi kistérség adottságainak és lehetőségeinek elemzésével.

1.1.

A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELKÉLÉSE

A globális gazdaság az emelkedő olajárak és a természeti katasztrófák ellenére dinamikusan növekedett 2005-ben, a globális GDP növekedés 4,8% volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által minden év őszén kiadott „Világgazdasági Kilátások” (World Economic Outlook) szerint ez a bővülés továbbra is folytatódni fog.

Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) 5 4,6 4,1

százalék

4 3

3,5

3,4

2,6

2,7 2 1 0

1,6

1,8 1,2

1,7

1,5 1

1,1 -0,2 2001

3,2 2,8 2,2 2,3

2003

2005

-1

év EU 25

EU 15

Németország

Magyarország

USA

Japán

1. ábra Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) Forrás: Eurostat

6


A gazdasági növekedés üteme az Európai Unió és a világ vezető gazdaságait összevetve, arra enged következtetni, hogy az összeurópai GDP bővülés dinamikája az elmúlt fél évtizedben 1-2 százalékkal elmaradt az Egyesült Államok és Japán hasonló adataitól. A feltörekvő ázsiai országok (Kína, India, Dél-kelet Ázsia) jelentős kihívást és lehetőséget jelentenek a fejlett ipari országok számára. Az ázsiai alacsony bérköltségű munkaerőhöz való tőkeáramlás jelentős mértékű gazdasági szerkezetátalakítást eredményez a legtöbb OECD tagországban. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban évtizedek óta csökken a mezőgazdasági, illetve az ipari jellegű területeken foglalkoztatottak száma és emelkedik a szolgáltató szektor szerepe az ország gazdaságában.

Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezető gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) 75

A Lisszaboni 70%-os cél százalék

70 65 60 55 50 EU 25

EU 15

Németország

Magyarország

USA

Japán

ország

2001

2002

2003

2004

2005

2. ábra Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezető gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) Forrás: Eurostat

A dinamikus gazdasági fejlődés mellett létrejövő egyidejű foglalkoztatottság-, és termelékenységnövekedés csak a rendkívül versenyképes országokra jellemző. Az elmúlt időszakban az egyik legsikeresebb ország e téren is az Egyesült Államok volt. A termelékenységi, foglalkoztatottsági mutatók szerint az USA-hoz és Japánhoz viszonyítva az EU egésze lemaradásban van.

7


1.2.

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI Az Európai Unió általános jellemzői (2005)

Terület (ezer km2)

3 893

Foglalkoztatottsági ráta

63,8%

Népesség (millió fő)

456,8

Munkanélküliségi ráta

8,7%

GDP (milliárd €)

10 816

Munkanélküliségi ráta (25 év alattiak)

18,5%

1. táblázat: Az Európai Unió általános jellemzői (Forrás: Eurostat Yearbook 2005)

Az Európai Unió népességét tekintve Kína és India után a világ legnépesebb egységes gazdasági térsége. Az EU egészére számított nemzeti össztermék (GDP) közel megegyezik az Egyesült Államok hasonló mutatójával. A foglalkoztatás és a termelékenység szintje azonban évtizedek óta elmarad az USA és Japán eredményeitől.

Mivel

a

nemzeti össztermék növe- 1. térkép: A 25 tagú Európai Unió és a tagjelölt államok (2006) kedési üteme is lassult az

Forrás: http://www.europa.eu

Európai Unió legfejlettebb tagállamaiban (átlagosan a 25 tagállamban alig egy százalékkal nő GDP), így földrészünk leszakadóban van a világ vezető gazdaságaihoz képest. Az Európai Unió jelenleg legfontosabb kihívásának a versenyképesség növelését tartja, amelynek egyik legfontosabb pillére a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítése. A következőkben bemutatjuk az Európai Unió legfontosabb stratégiai fejlesztési dokumentumait, amelyek fontos iránymutatást jelentenek a tagállami és a helyi-regionális szereplők részére.

8


1.2.1. A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért

A 2000 márciusában tartott lisszaboni csúcstalálkozón az Európai Unió tagállamainak vezetői – kormányfők és államfők – megállapodtak az Európai Unió számára kidolgozott új stratégiai célban, amely szerint az EU 2010-ig „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kell tenni, mely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre több és jobb munkahelyet és szorosabb társadalmi összetartást biztosítva” (az Európai Tanács lisszaboni ülését követő Elnökségi Konklúziók). A Lisszaboni Stratégiaként ismertté vált egyezmény keretében a következőkben felsorolt területeken van szükség cselekvésre: egységes, európai belső piac bővítése és elmélyítése (1), információs társadalom kialakítása (2), kutatás és fejlesztés szerepének növelése (3), oktatás minőségének javítása (4), strukturális gazdasági reformok véghezvitele (stabil valuta és a makroökonómiai politikák olyan együttese, amely a gazdasági növekedést és a fenntartható államháztartást egyaránt elősegíti (5). A lisszaboni stratégia egyik fontos eleme a munkahelyteremtés. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a döntéshozók 2005-ig az aktív népesség foglalkoztatási arányát 67%-ra, 2010-ig 70%ra kívánták emelni. A 2007-től 27 tagú Európai Unióban ez 24 millió új munkahely létrehozását teszi szükségessé 2010-ig! A stratégia végrehajtása elsősorban a tagállamok kormányainak kezében van, de számos terület (főként a fejlesztéspolitika, információs társadalom kiépítése, munkahelyteremtés és oktatáspolitika) esetében a települési önkormányzatok is olyan kompetenciával rendelkeznek, amelyek hatással vannak a célkitűzések sikerére. Az Európai Unió intézményei, elsősorban a munkaerő-piac európai szintű stagnálása okán, 2005-ben elégedetlenségüket fejezték ki a lisszaboni stratégia megvalósulásának dinamikájával kapcsolatban. Öt évvel a reformprogram megindítása után az Európai Bizottság felülvizsgálta a megvalósult előrelépéseket azzal a nem titkolt céllal, hogy újabb lökést adjon az akcióterv megvalósításának. Az Európai Bizottság egy új kezdetet javasol a lisszaboni stratégiának, amelynek keretében az erőforrásokat két fő feladatra kívánja összpontosítani: erősebb és tartósabb növekedés megvalósítása, valamint több és jobb minőségű munkahely teremtése. Az európai munkaerő-piac megerősítése kapcsán „A lisszaboni stratégia új kezdete – növekedés és munkalehetőség” című dokumentumban az Európai Bizottság az alábbi elemeket hangsúlyozza: -

még több ember bevonása a foglalkoztatásba és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése

9


-

a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerőpiac rugalmasságának javítása

-

az oktatás és a képességek javításával a befektetések növelése a humán erőforrások területén

Mit jelentenek ezek a gyakorlatban? A tagállamoknak és a szociális partnereknek komolyabb erőfeszítéseket kell tenniük a foglalkoztatás megszilárdítása érdekében. Különösen olyan tevékeny szociális és foglalkoztatási politikák alkalmazásával, amelyek segítik az állampolgárok munkaerő-piaci (re)integrációját. A döntéshozóknak javítaniuk kell a munkaerő és az üzleti vállalkozások alkalmazkodó-képességét, valamint a munkaerőpiac rugalmasságát annak érdekében, hogy Európa igazodni tudjon a piaci szerkezetváltásokhoz és változásokhoz. A regionális és helyi hatóságoknak pedig olyan projekteket kell kidolgozniuk, amelyek közelebb viszik az Európai Uniót a Lisszabonban meghatározott célkitűzéseihez. A strukturális alapok következő generációját (beleértve a vidékfejlesztéssel kapcsolatos alapokat) e szemlélet tükrében átalakították, s így az alapok célkeresztjében az áll, hogy azok helyi szinten hogyan tudnak hozzájárulni a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

1.2.2. Az Európai Kohéziós Politika (2007-2013) Az európai kohéziós politikai egyszerre jelenti az elmaradott városok és régiók EU források segítségével történő modernizációját, felzárkóztatását és az összetartó társadalom megteremtését. A társadalmi kohézió a leszakadó rétegek, csoportok – munkanélküliek, hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők – esélyeinek és lehetőségeinek biztosítását, röviden társadalmi integrációjukat jelenti. Az Európai Bizottság komoly erőfeszítéseket tesz ezen célok megvalósításáért. Az EU kohéziós politikája két célterületet különít el a források hatékony felhasználása érdekében. Az első csoportba azok a régiók tartoznak, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az EU átlagának 75%-át, ezek az úgy nevezett Konvergencia Régiók. Ebbe a csoportba 100 régió tartozik Európa szerte, amelyekben az EU lakosságának 35%-a él. Az Észak-alföldi régiót, a többi magyarországi régióhoz hasonlóan a Konvergencia Régiók közé sorolták. A másik csoport a Regionális Versenyképességi és Foglalkoztatási Régiók elnevezést kapta. Ide tartozik az összes az előző csoportba nem sorolt régió. Közös jellemzőjük, hogy általában nem érik el a lisszaboni stratégiában kitűzött 70% foglalkoztatottsági szintet. A két csoport között két átmeneti (a Phasing in, és a Phasing out) csoportot is találunk. E két úgy nevezett átmeneti csoport arra, szolgál, hogy az egyik támogatási csoportból a másikba való átkerülés 10


ne járjon az adott régióban gazdasági visszaeséssel. A magyar régiók közül a Központi Régió a Phasing in térségek közé tartozik, azaz 2013-ig jogosult a Konvergencia Régiók számára fenntartott támogatásokra is. Az európai kohéziós politika kiemelten kezeli a Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységeket. A K+F tevékenységek esetében különösen fontos az erőforrások koncentrációja, emiatt nem szabad elaprózni ezeket a forrásokat. A Negyedik Kohéziós Jelentés szerint jelenleg az EU K+F tevékenységeinek fele 35 régióban koncentrálódik és számos olyan régió van, ahol nincsen K+F tevékenység. A lisszaboni folyamatban meghatározottak szerint az információs és kommunikációs technológiákhoz (ICT) való hozzáférés kulcsfontosságú az európai tudásgazdaság megteremtése érdekében. Az EU átlag szerint 2005-ben minden második európai háztartásban volt internetet, azonban ez mind tagállami, mind regionális szinten jelentős szóródást mutat. A Konvergencia Régiókban kevesebb, mint 30% az internet penetráció. Összeurópai szinten is jelentős a különbség mutatkozik e területen a városi és a vidéki térségek között. A 2007 és 2013 közötti időszakban az európai kohéziós források 51,3%a az új tagállamokban kerül majd felhasználásra. Az Európai Strukturális Alapok forrásaihoz továbbra is a tagállamok által, a Bizottsággal egyeztetett Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben (a Nemzeti Fejlesztési Terv, új elnevezése) rögzített feltételekkel lehet hozzájutni. A magyar fejlesztési tervekről emiatt a következő fejezetben írunk részletesen. Az új kohéziós politika új stratégiai irányvonalakat jelölt ki az EU és tagállamok számra. Lássuk, melyek azok a horizontális célok, amelyek áthatják az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) és a Kohéziós Alap egészét. Az Európai Unió: -

legyen vonzó a befektetések és a tőke számára, és tegye lehetővé a gyors munkahelyteremtést

-

magas növekedésű, versenyképes és innovatív térséggé váljon

-

legyen a teljes foglalkoztatottság és a magas termelékenység területe, több és jobb életminőséget kínáló állással.

-

biztosítson magas szintű, hatékony közszolgáltatokat a vállalkozások és a lakosság számára, helyi, regionális és tagállami és európai szinten egyaránt

Bár, mint korábban jeleztük, a kohéziós források túlnyomó részben a tagállamok – így esetünkben a magyar kormányzat – programjain keresztül hívhatók le, azonban számos közvetlenül elérhető forrás és intézmény áll rendelkezésre a helyi szereplők számára is. 11


-

JASPERS (Közös segítségnyújtás az európai régiók projektjei számára). A kezdeményezés összefogja az európai finanszírozási szereplőket (Bizottság, Európai Befektetési Bank [EIB], és az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank [EBRD]) a regionális környezetvédelmi és közlekedési projektek előkészítése terén. A Kohéziós Alap projektjeinek jobb előkészítését várják ettől a programtól. Főként regionális szinten várható jelentős hatása.

-

JEREMIE (Közös európai források a mikro-, a kis- és a középvállalkozások számára). A kezdeményezés a mikro-m kis-, és középvállalkozások támogatását tűzte ki célul. Az Európai Befektetési Alap (EIF) segítségével a kohéziós forrásokhoz való hozzáférést kívánja a Bizottság elősegíteni.

Az Európai Unió számos további úgy nevezett Közösségi Kezdeményezést indított el, amelyek egy-egy részterületen innovatív megoldásokat kidolgozó programokat és projekteket tartalmaznak. Foglalkoztatás politikai szempontból fontos kiemelni az EQUAL és a LEADER+ programokat, amelyeket, mivel van tagállami stratégia a végrehajtásukra, a hazai viszonyok bemutatásakor részletezünk. A továbbiakban az európai kohéziós politikához szorosan illeszkedő európai foglalkoztatáspolitikai célokat, terveket, programokat mutatjuk be.

1.2.3. Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései

Az egységes piac megteremtése és a Gazdasági és Pénzügyi Unió – azaz az euró bevezetése – érdekében tett lépések az 1990-es évek közepén ráirányították a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatáspolitika már nem csak a tagállamok kizárólagos területe. Az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerződésben a tagállamok megegyeztek abban, hogy nemzeti stratégiáikat koordinálják a foglalkoztatás területén. E szerződés alapján kapott az Európai Bizottság felhatalmazást arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse a foglalkoztatás helyzetét az Európai Unióban. A monitoring eredményét a Bizottság teszi közzé „Jelentés az európai foglalkoztatás helyzetéről” címmel. Az utolsó nagyobb összefoglaló 2004-ben, a csatlakozás után jelent meg. E szerint 2003-ban a 25 tagú Unió tagországainak foglalkoztatási képe korántsem volt egységes, hiszen a tagok közel felében éves szinten csökkent a munkahelyek száma. Ebben az évben a Cseh Köztársaságban, Finnországban, Hollandiában és Svédországban jött létre kevesebb munkahely – a tendencia valamennyi országban év közben vált negatívvá. Belgiumban, Dáni12


ában, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Szlovéniában 2003-ban tovább folytatódott a munkahelyek számának 2002-ben is tapasztalt csökkenése, ugyanezen a téren Franciaországban viszont stagnálás jellemezte 2003 utolsó negyedévét. A fentiekkel szemben nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy más tagországokban jóval egy százalék fölötti volt a foglalkoztatottság növekedésének üteme: különösen Spanyolországban fokozódott erősen (két százalékkal) a munkahely-létesítés volumene, ez pedig közepes javulásként értékelendő. Olaszországban hozzávetőlegesen egy százalékos javulást mértek, noha korábban magasabb értékekről is beszámoltak. Egy százalékosnál nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottság Észtországban, Görögországban, Írországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban és Szlovákiában is. Az általános gazdasági teljesítmény korábban jósolt növekedése ellenére az ezredforduló után Európában tapasztalt gazdasági visszaesés várhatóan ezután is rányomja bélyegét a munkaerőpiac alakulására, így a munkahelyek számának csupán kismértékű növekedése jósolható 2004-re és 2005-re. Ennek fényében az Európai Unió foglalkoztatási előrejelzéseinek a Tanács lisszaboni ülésén hozott, illetve az Európai Foglalkoztatási Stratégia (European Employment Strategy, EES) alapján kidolgozott célkitűzésekkel és foglalkoztatásimutatóelőirányzattal történő összevetésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni az előzőekben említetteket.

Az Amszterdami Szerződés 1997-es aláírásával került először az EU napirendjére hangsúlyosan a foglalkoztatás kérdése. Az 1990-es években a munkanélküliség folyamatosan emelkedett a tagállamokban, az állampolgárok ebben az időszakban a kérdés megoldását részben az EU intézményeitől várták. Az Európai Bizottság javaslatára a Tanács 1998 decemberében fogadta el az első foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat, amelyet az Európai Foglalkoztatási Stratégia megalkotása és az ezzel összhangban lévő nemzeti foglalkoztatási tervek kidolgozásának ösztönzése követett.

1.2.3.1.

Európai Foglalkoztatási Stratégia

A szakképzett és alkalmazkodni képes munkaerő és a gazdasági változásokhoz igazodó munkaerőpiac biztosítása érdekében a tagállamok és az Európai Unió összehangolt foglalkoztatási stratégiát alakított ki, amelynek legfőbb célja a teljes foglalkoztatás megteremtése, hozzájárulva a tudásalapú gazdaság versenyképességének javításához, a társadalmi kohézió erősítéséhez, a fenntartható fejlődés biztosításához. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) 13


lényegében az EU tagállamok foglalkoztatáspolitikájának koordinációs alapját jelenti. Az európai munkaerő-piac élénkítését célzó szakpolitika elveit és eszközeit folyamatosan felülvizsgálják. A jelenleg érvényes EFS a 2005 és 2008 közötti időszakra vonatkozik. Az EU tagállamainak összehangolt és közös cselekvése ezidőtájt az alábbi tevékenységekben jelentik meg:

A) Foglalkoztatási Iránymutatások (Integrated Employment Guidelines) Az EFS egyik új eleme a lokális kezdeményezések támogatása. A helyi politikában is érvényesítendő iránymutatások közül a legfontosabbak: -

befogadó munkaerő-piac biztosítása, a munkavállalás vonzóvá és kifizetődővé tétele az álláskeresők – köztük a hátrányos helyzetűek – és az inaktívak számára (19. iránymutatás).

-

humán erőforrás terén tett befektetések (oktatás, képzés) javítása (23. iránymutatás).

-

oktatási és képzési rendszereknek az új munkahelyi körülményekre figyelemmel történő kiigazítása (24. iránymutatás).

B) Nemzeti akciótervek (National Reform Programmes) Minden tagállamnak évente nemzeti akciótervet kell készítenie, amelyben rögzítésre kerül, hogy a közösségi irányok miként valósulnak meg a gyakorlatban. Intézkedés

Iránymutatás A munka legyen mindenki számára lehetőség – kortól és nemtől függetlenül Érje meg dolgozni! Több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetűeknek Korszerű foglalkoztatási szolgálat A migráció munkaerő-piaci helyzethez igazodó kezelése Rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá A földrajzi mobilitás elősegítése Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatásbarát munkaerő-költségek

1) A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása

2) A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodó-képességének javítása

3) Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén

A humánerőforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása A munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés

2. táblázat: A foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések és iránymutatások Forrás: Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért

14


C) Közös jelentés a foglalkoztatás helyzetéről (Joint Employment Report) és Európai éves jelentés (EU Annual Progress Report) Az Európai Bizottság és az Európai Tanács közösen vizsgálja meg az egyes akcióterveket, amelyek alapján jelentést készít. A jelentések alapján készülnek a következő évek foglalkoztatáspolitikai irányvonalai. A 2005/2006-os jelentés megállapítja, hogy „a reform kifizetődő. Ez az a lecke, amelyet a tagállamok által az 1990-es évek közepe óta véghezvitt strukturális változásokból és a munkaerőpiac jellemzőinek széles körére gyakorolt pozitív hatásaiból megtanultunk. A reform segített fokozni a növekedésben a foglalkoztatás részesedését, több foglalkoztatásbarát bérfejlesztést, valamint a munkanélküliség terén alacsonyabb szerkezeti arányokat biztosított. Mindazonáltal az EU egésze esetében a reform kiterjedéséből és mélységéből hiányzott az ambíció és a meggyőződés. A strukturális folyamat továbbra sem volt elégséges ahhoz, hogy több gazdasági és foglalkoztatási növekedést tápláljon, valamint hogy elősegítse az EU a foglalkoztatottsággal kapcsolatos célkitűzései felé való gyors haladást. Az újra átgondolt lisszaboni stratégia összpontosít erre a hiányosságra, tudva azt, hogy az EU gazdaságával és társadalmával szemben álló kihívások növekedni fognak. A népesség elöregedése folyamatosan változtatja a munkaerő összetételét, csökkenteni fogja a munkaerő-utánpótlást és végezetül a foglalkoztatást is. A globalizáció által okozott gazdasági változás gyorsulása továbbra is megbolygatja a fennálló egyensúlyokat. Az EU és a tagállamok rendelkeznek az e változó környezethez való igazodás képességével. A lisszaboni stratégia biztosítja az EU számára a keretet ahhoz, hogy sikeresen hajtsa végre ezt az alkalmazkodást.”1 A dokumentum fő feladatnak tartja: a. még több ember ösztönzését a munkavállalásra és a munkában való maradásra b. munkaerőpiaci kínálat növelését c. a szociális védelmi rendszerek korszerűsítését d. munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítását e. a humántőkébe történő befektetés növelését a jobb oktatás és szakképzés révén

D) Ajánlások (Recommendations) Az Európai Tanács országonként speciális ajánlásokat fogalmaz meg a foglalkoztatáspolitika területén. A Magyarországnak szóló, csatlakozás utáni Ajánlás értelmében a Tanács szerint szükséges:

1

2005/2006-os közös foglalkoztatási jelentés – Több és jobb állás: Az európai foglalkoztatási stratégia

15


a. csökkenteni a munkaerő alkalmazását sújtó adóterheket, igazodni a munkaadók igényeihez b. javítani a munkavállalók egészégi állapotán, valamint a munkakörnyezet színvonalán c. támogatni a részidős munkavállalást, különösen a nők számára d. erősíteni a megelőzést szolgáló munkaerő-piaci eszközök alkalmazását, ezáltal csökkenteni a munkanélküliség szintjét, különösen az elmaradott régiókban e. esélyegyenlőséget biztosítani valamennyi réteg számára az egyetemi oktatásban való részvételhez, javítani az oktatási rendszer hatékonyságát, növelni a fiatalok rugalmasságát és alkalmazkodó képességét

1.2.3.2.

Európai eszközök a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában

A eszközök közül az egyik legfontosabb az Európai Strukturális Alapok közé tartozó Európa Szociális Alap (ESZA). Az ESZA célja: a foglalkoztatás bővítésének elősegítése a foglalkoztathatóság, a vállalkozói szellem és az esélyegyenlőség támogatásával, valamint a humán erőforrásokba történő befektetéssel, képzéssel. Az ESZA forrásaihoz, az első nemzeti fejlesztési tervhez hasonlóan a második nemzeti fejlesztési terv (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) operatív programjai alapján juthatnak hozzá majd a magyarországi kedvezményezettek. A Lisszaboni Stratégia alapján azonban szinte az összes kohéziós forrást a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában kell felhasználnia a tagállamoknak.

1.2.3.3.

Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP)

A Derecske-Létavértes kistérségben a szereplők számára követendő mintaként elsősorban azon törekvések merülnek fel, amelyek a Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) vagy Területi Foglalkoztatási Partnerség, illetve Területi Foglalkoztatási Paktum néven ismertek. Az 1990-es évek elején útjára indított TEP-ek keretében az állampolgárokhoz legközelebbi szinten jön létre az együttműködés, az önkormányzatok és a helyi szociális partnerek (vállalkozások és munkavállalók képviselői/szervezetei) között. A TEP-ek lényegében helyi beavatkozások során megvalósuló projektekkel növelik az adott térségben a foglalkoztatottságot. A tagállamokkal együttműködve a Bizottság kilencven ilyen megállapodást indított útjára. Az együttműködések kulcseleme az, hogy helyi szinten foglalkoztatási stratégia kialakítására kerüljön sor. 16


A foglalkoztatási paktum definíciója szerint egy koordinált eljárás, amelynek célja a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés elősegítése és a munkanélküliség visszaszorítása. A paktumot a helyi igényeknek és problémáknak megfelelően tényleges tartalommal az együttműködő partnerek töltik meg. A foglalkoztatási paktum formálisan dokumentum, amelyet a térségi szereplők aláírásukkal legitimálnak. A megállapodás kiterjed a közös célokra, a tevékenységek célcsoportjainak megnevezésére és rögzíti az együttműködés szervezeti kereteit. Nem utolsó sorban a paktum tartalmazza a tevékenységek megvalósításához szükséges források felsorolását is. A területi foglalkoztatási megállapodások a helyi szereplők aktív és közös munkájára építenek, abból az alapfeltételezésből kiindulva, hogy ők képesek leginkább hozzájárulni a helyi gazdaság és foglalkoztatás fenntartható, hatékony fejlesztéséhez.

1.3.

MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT

Magyarország általános jellemzői (2005) Terület (ezer km2)

93,030


56,9%


10,09


7,2%

GDP (milliárd €)

87,9


19,4%

3. táblázat: Magyarország általános jellemzői (Forrás: Eurostat Yearbook 2005)

1.3.1. Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe

Magyarországon a rendszerváltást megelőzően a tervgazdaság a mesterséges eszközökkel fenntartott teljes foglalkoztatottságra épült. Az 1990-es években megtörtént a gazdasági szerkezet átalakítása, lezajlott a privatizáció és kialakult a magántulajdonra épülő piacgazdaság. A szerkezetváltás, és a keleti piacok elvesztése miatt újra megjelent és tömegessé vált a munkanélküliség hazánkban. A gazdasági rendszerváltás jelentős áldozatokkal járt, a nemzeti össztermék csak az ezredfordulót követően haladta meg az 1988-as szintet. A gazdaság az 1990-es évek közepe óta növekedési pályán van, azonban hátrányos helyzetű térségekben ez kevéssé érezteti a hatását. A rendszerváltás okozta változások a mai napig éreztetik hatásukat, amelyet a következő táblázatban szemléltetünk, bemutatva a hazai munkaerő-piac 2000 és 2005 közötti legfontosabb jellemzőit:

17


Magyarország munkaerő-piaci adatai 2000–2005 Év

2000

2001

2002

2003

2004

2005

3 856,2

3 868,3

3 870,6

3 921,9

3 900,4

3 901,5

263,7

234,1

238,8

244,5

252,9

303,9

Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő)

4 119,9

4 102,4

4 109,4

4 166,4

4 153,3

4 205,4

Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fő)

3 659,6

3 670,0

3 652,8

3 578,5

3 567,9

3 517,1

Foglalkoztatási arány (%)

49,6

49,8

49,9

50,6

50,5

50,5

Munkanélküliségi ráta (%)

6,4

5,7

5,8

5,9

6,1

7,2

Aktivitási arány (%)

53,0

52,8

52,9

53,8

53,8

54,5

Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliek száma (ezer fő)

4. táblázat: Magyarország munkaerő-piaci adatai 2000-2005 Forrás:Munkaerő-piaci jellemzők a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal

A táblázat adatain jól látható, hogy a magyar munkaerő-piacot leíró adatok tendenciájukat tekintve változatlanok. Az elmúlt másfél évtizedben alkalmazott foglalkoztatáspolitikai intézkedések ellenére nem történt áttörés a foglalkoztatottak számának növelésében, illetve a gazdaságilag inaktívak arányának csökkentésében (lásd: 3. táblázat). A magyar foglalkoztatáspolitika legnagyobb kihívása, hogy alacsony a foglalkoztatás mértéke. (lásd. 3 ábra)

18


Gazdasági aktivitás a M agyarországon (2005)

303 900

Eltartott népesség száma Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma

3 901 500

5 992 915

3. ábra Gazdasági aktivitás Magyarországon (fő) (2005) Forrás: Munkaerő-piaci jellemzők a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal

A 3. ábrán jól látható, hogy jelenleg az össznépesség 38%-nak (foglalkoztatottak száma) van bejelentett munkából származó jövedelme. A lakosság 42%-a (eltartott népesség száma) kisebb részben keresőképtelen gyermek, nagyobb részben járulékokból (például: öregségi, betegségi, gyermekgondozással összefüggő, szociális jutatás) vagy tartósan munkanélküli, illetve szabályozatlan, bejelentetlen és idényjellegű fekete munkából tartja fenn magát és családját. Az eltartott népesség legnagyobb csoportját a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű járadékban (például rokkantsági ellátás) részesülők jelentik, már a 2001-es Népszámlálás is azt mutatta, hogy a lakosság 30,3%-a jogosult ilyen jellegű ellátásra. Az eltartottak másik jellegzetes csoportja a 14 év alatti és/vagy iskolarendszerű képzésben részt vevő gyermekek, fiatalok korosztálya. E két csoport kiemelése a foglalkoztatás szempontjából azért lényeges, mert a gyermekek és fiatalok (29 év) száma az utóbbi években drasztikusan csökkent az idősebb népesség arányaihoz képest. 2005-ben lényegében azonos volt a 0-14 évesek és a 65 évesek és idősebbek száma. Míg a várható élettartamnak az utóbbi évtizedekben bekövetkezett meghosszabbodása önmagában örvendetes jelenség, az idősek hányadának jelentős növekedése a munkaképes korúak részarányához képest jelentős gazdasági-társadalmi következményekkel jár. 19


1.3.2. A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitűzései

2001-ben a magyar kormány az Európai Bizottsággal együtt elkészítette „A magyar foglalkoztatás- és munkaerő-piaci politika középtávú prioritásainak közös értékelése” című dokumentumot. A dokumentum kijelölte a magyar foglalkoztatáspolitika céljait, és meghatározta az azok eléréshez szükséges lépéseket az alábbi prioritások mentén:

-

a foglalkoztatás bővítése (a teljes foglalkoztatottság céljával),

-

a munkanélküliség csökkentése,

-

rugalmasabb munkaerőpiac kialakítása,

-

humánerőforrás-fejlesztés,

-

a foglalkoztatáspolitika intézményi és jogi feltételeinek megerősítése.

A röviden „Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelés”-nek nevezett dokumentumban megfogalmazott prioritások konkretizálása és megvalósítása érdekében a mindenkori kormányok úgynevezett „Nemzeti akcióprogramokat” fogalmaznak meg, amelyek egy megadott időszakra vonatkoznak. A jelenleg érvényben lévő kormányzati program a „Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a Növekedésért és a Foglalkoztatásért”2 címet viseli, amelyet az alábbiakban mutatunk be.

A dokumentum szerint a foglalkoztatás és az aktivitás növelését a Kormány továbbra is az egyik legfontosabb céljának tekinti. Folytatni kívánja azt a politikát, amely a munkaerő-piac kínálati oldalát tekintve az aktivitás növelését helyezi a középpontba, és amelynek eredményei az inaktivitás utóbbi időben tapasztalt csökkenésében már megmutatkoznak. A foglalkoztatás bővítése – a tartós növekedés mellett – a 2007-2013 közötti időszak stratégiáját meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljainak egyike.

2006-2008 között ugyanakkor a makrogazdasági egyensúly megteremtése áll a Kormány stratégiájának középpontjában, ez alapozhatja meg a tartós növekedést és a foglalkoztatás bővítését. Rövidtávon a munkaerő-piaci helyzet alakulását döntően befolyásolja majd a 2

Felülvizsgált Nemzeti Liszaboni Akcióprogram a Növekedésért http://www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=ci_202

20

és

a

Foglalkoztatásért


közszférában foglalkoztatottak számának csökkenése, miközben a versenyszférában sem lehet a munkaerő iránti kereslet számottevő növekedésére számítani. A kiigazítás időszakában a munkaerő-piaci helyzet tekintetében a Kormány célja az, hogy a foglalkoztatás és az aktivitás szintje ne csökkenjen, és az esetleges kedvezőtlen foglalkoztatási hatások ne a leghátrányosabb helyzetűeket érintsék leginkább. A 2008-ig tartó időszak intézkedései megteremtik a makrogazdasági feltételeit annak, hogy ezt követően megindulhasson a foglalkoztatás növekedése, elsősorban a versenyszférában teremtve új munkahelyeket. A konvergencia-programban foglaltakkal összhangban a Kormány a következő számszerűsített célkitűzéseket határozza meg a foglalkoztatási ráta tekintetében:

5. táblázat Foglalkoztatási ráta célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT

1.3.2.1 PRIORITÁSOK

A 2010-ig terjedő időszakra vonatkozó foglalkoztatási stratégia a következő prioritásokra épül:

Aktív munkaerő-piaci politikák szerepének megerősítése

A foglalkoztatás és az aktivitás növelése érdekében az akcióprogram nagy hangsúlyt helyez az álláskeresés ösztönzésére, az álláskeresést segítő szolgáltatások fejlesztésére, a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítására, a munkanélküli és a szociális ellátórendszeren belül a munkavállalásra való ösztönzés elvének érvényesítésére.

6. táblázat Aktivitási ráta célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT

21


Célzott támogatások hátrányos helyzetűek foglalkoztatása érdekében

A költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedések mellett a járulékterhek általános mérséklésére nincs lehetőség. A célzott járulékkedvezmények ugyanakkor fontos szerepet tölthetnek be a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek javításában. Ilyen célzott járulékkedvezményt nyújtanak a pályakezdő fiataloknak már jelenleg is, és a támogatás kiterjesztését tervezik az idősekre és a gyermekgondozási szabadságról visszatérőkre. A járulékkedvezmények új típusát jelenti a hátrányos helyzetű térségekben élő álláskeresők támogatása, amely jelentős mértékben hozzájárul majd az e térségekben élők – köztük mindenekelőtt a romák – foglalkoztatási feltételeinek javításához.

7. táblázat Nők és idősebbek foglalkoztatási rátájának célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT

Az egész életen át tartó tanulás támogatása

A gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás segítése érdekében fejleszteni kívánják az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit., az egész életen át tartó tanulás stratégiájáról és annak végrehajtásáról született 22215/2005 (X.13) sz. kormány-határozatban rögzített feladatok és ütemterv alapján. Cél, hogy növekedjen a képzésben résztvevő felnőttek száma, és a képzési lehetőségek mindenki számára elérhetővé váljanak, erősítsük a kulcskompetenciákat,

amelyek

munkaerő-piaci

8. táblázat Képzésben résztvevők aránya (%) Forrás: EUROSTAT

22

szempontból

kiemelkedő

fontosságúak.


Az oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása

Az oktatás gazdasági és társadalmi célok szolgálatába való fokozottabb állítása érdekében, az egész életen át tartó tanulás stratégiájának a szellemében olyan fejlesztések fognak megvalósulni, amelyek javítják az oktatási szolgáltatások eredményességét és minőségét, erősítik a tanulási szakaszok egymásra épülését, megteremtik az oktatási és kulturális kapacitásokkal és az oktatás humán erőforrásaival való hatékonyabb gazdálkodás feltételeit és javítják az oktatás irányításának hatékonyságát és átláthatóságát. Ezt a célt szolgálja az oktatás és kulturális intézmények partneri együttműködésének erősítése is.

9. táblázat Iskolázottság és lemorzsolódás (%) Forrás: EUROSTAT

1.3.2.2 INTÉZKEDÉSEK

Az akció program alábbi fejezetei – az uniós foglalkoztatási iránymutatások struktúráját követve –, figyelembe véve az Európai Bizottság ország-értékelését és az Európai Tanács következtetéseit, az alábbi három fő terület mentén mutatják be a foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések végrehajtását és a tervezett további lépéseket:

1. A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása, 2. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, 3. Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén.

Tervezett intézkedések -

A START program kiterjesztése

-

Az idősebb korosztályok aktivitásának megőrzése a korai nyugdíjba vonulás csökkentésével

-

Az egészségi állapot javítása

23


-

A szociális segélyben részesülők esetében alkalmazott „beilleszkedési terv” és a foglalkoztatási szolgálatnál alkalmazott „álláskeresési megállapodás” jelenleg elkülönülten működő rendszereinek összehangolására.

-

Az aktivitás megőrzése és a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése

-

Újfajta együttműködés a foglalkoztatási szolgálat és a civil szervezetek között

-

A romák munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében 2007-től 25 hátrányos helyzetű, javarészt romák által lakott kistérségben komplex gazdasági, kulturális és szociális fejlesztési programok elindítása

-

A rehabilitációs foglalkoztatás széleskörű elterjesztése, a munkáltatók érdekeltté válása céljából az un. „védett piacok” működési feltételeinek megteremtése

-

Integrált foglalkoztatási és szociális ellátórendszer

-

A gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások erősítése (pl. munkaerő igények feltárása)

-

A migráció munkaerő-piaci helyzethez igazodó kezelése

-

A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá

-

A földrajzi mobilitás elősegítése

-

Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatás-barát munkaerő-költségek

-

A humánerőforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása (kulcskompetenciák fejlesztése, munkahelyi képzések, intézmény-rehabilitációs program)

-

A szakképzés és a felnőttképzés rendszerének fejlesztése.

1.3.3. Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása A magyar kormány 2006 őszére elkészíti a 2007-2013 EU költségvetési időszakhoz igazodó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) elnevezésű dokumentumot, amely az elkövetkező időszak fejlesztési prioritásait rögzíti. Az NSRK az Európai Bizottság terminológiája, a magyar kormány Új Magyarország Fejlesztési Terv néven hivatkozik rá. A továbbiakban mi is a kormány elnevezését használjuk. Jelen foglakoztatási stratégia megvalósítása szempontjából az Új Magyarország Fejlesztési Terv ismerete kulcsfontosságú, mivel a megvalósításához szükséges források és lehetőségek ezekben lelhetők fel. Az EU források felhasználásához szükséges magyar társfinanszírozás előteremtése szinte teljes egészében felöleli a jelenlegi ágazati fejlesztési forrásokat, azaz rendkívül korlátozottan várhatók források az ÚMFT-én kívül. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006. augusztusi társadalmi egyeztetésre bocsátott változatában, már megfigyelhetők a főbb tervezési szempontok. Minden bizonnyal fő vonalaiban 24


már nem változik a terv, azonban 2006. decemberéig a foglalkoztatási stratégia ezen fejezete valószínűsíthetően átdolgozásra kerül.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a 2007-2013 közötti időszak

ÁTFOGÓ CÉL a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése

22,4 milliárd euró EU kohéziós forrás felhasználásához

szükséges

tervezési

dokumentum. Az ÚMFT a jelenlegi lezáruló Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) átdolgozott, ki-

STRATÉGIAI CÉLOK

egészített változatának tekinthető. A két dokumentum szerkezete hasonlóan épül fel, most csak az ÚMFT legfontosabb Fenntarthatóság

célkitűzéseire és szerkezetére hívjuk fel a figyelmet. Az ÚMFT átfogó célja, „a foglalkoztatás

Kohézió

4. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó és stratégiai céljai Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv (www.nfh.hu)

bővítése és a tartós növekedés elősegítése.” A dokumentum a programozás elvének megfelelően szorosan illeszkedik a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseihez. A stratégia célok között a fenntarthatóság egymást erősítő kohézió céljait találjuk. A foglalkoztatás bővítése és tartós növekedés csak akkor valósulhat meg, amennyiben teljesülnek a környezeti, makrogazdasági és társadalmi fenntarthatóság követelményei, továbbá, ha az ÚMFT a területi, gazdasági és társadalmi (pl. esélyegyenlőség) megvalósulását szolgálja. Az Új Magyarország Fejlesztési terv markánsan különválasztja az ágazati és területfejlesztési feladatokat. A területfejlesztési feladatok hatékony ellátása érdekében 2007-től minden egyes régió önálló operatív programmal rendelkezik.

25


ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV (2007-2013) PRIORITÁSOK

OPERATÍV PROGRAMOK

1. A gazdaság fejlesztése

Gazdaságfejlesztési OP

2. A közlekedés fejlesztése

Közlekedési OP

3. A társadalom megújulása

Társadalmi megújulás OP Társadalmi infrastruktúra OP

4. Környezet- és energiafejlesztés 5. Területfejlesztés

6. Államreform

Környezet és energia OP 7 db Regionális Operatív Program: például: Észak-alföldi Regionális OP Államreform OP Elektronikus közigazgatás OP

7. Az ÚMFT koordinációja és

Végrehajtás OP

kommunikációja 10. táblázat: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai

1.3.4. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Az Európai Unió költségvetésének több mint 40%-át a Közös Agrárpolitika (KAP) pénzügyi forrásai jelentik. Az EU költségvetésében az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) bár folyamatosan csökkenő részt képvisel, azonban még mindig évente több, mint 40 milliárd euró forrással rendelkezik. Az EMVA Garancia Szekciójából finanszírozzák a agrártermelőket közvetlenül (például a földalapú támogatások) azonban számos vidékfejlesztési program megvalósításáért is felel. Az EMVA Garancia Szekciójából számos forrás áll a magyar vidék fejlesztésére is, emiatt készítette el a földművelési és vidékfejlesztési tárca az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervet, a 2007-2013-as időszakra. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó általános céljai között megtalálható a vidéki lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatási helyzetének javítása. A stratégia több tervezési tengely mentén jelöl ki prioritásokat, most a jelen Foglakoztatási Stratégia szempontjából releváns harmadik tengely specifikus céljait emeljük ki:

-

A vidéki gazdasági potenciál erősítése, vállalkozásfejlesztés

-

Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése 26


-

Helyi humán kapacitás fejlesztése, bővülő vállalkozói, tervezési és végrehajtási ismeretek és ezeket támogató információbázis kialakítása

A vidéki gazdasági potenciál erősítése hozzájárul a foglalkoztatás javítása átfogó prioritás megvalósulásához azáltal, hogy mezőgazdaságon kívüli munkahelyeket teremt és tart meg a vidéki térségekben, valamint a tevékenységek diverzifikációja – „több lábon állás” elve – által növeli a családok jövedelmét. A cél elérésének eszközei egyrészt a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó háztartások egyéb nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének támogatása (például a falusi és agrárturizmus, illetve egyéb típusú vállalkozások fejlesztése).

1.4.

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI Észak-alföldi régió általános jellemzői (2005)

Terület (ezer km2)

17,729


44,7%


1,54


9,1%

GDP (milliárd €)

6,6


23,2%

11. táblázat Észak-alföldi régió általános jellemzői (2005)

2. térkép Magyarország tervezési statisztikai NUTS 2 besorolású régiói Forrás: Wikipedia, (http://hu.wikipedia.org)

27


Az Észak-alföldi Régió a Magyar Köztársaság keleti, észak-keleti részén fekszik, területe 17.729 km2 (Magyarország területének 19,1%-a) lakosságszáma a KSH által 2005. közepén tartott mikrocenzus alapján 1.540.424 fő (Magyarország népességének 15%-a). A terület hazánk második legnagyobb és legnépesebb régiója. A városi jogállással rendelkező településeket alapul véve, Észak-Alföld Magyarország magasan urbanizált régiója. Azonban az MTA Regionális Kutatások Központjának értékelése szerint problémát jelent, hogy a régió városai között jelentősen felülreprezentáltak a városhierarchia alsó fokain álló települések. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 2006-os közlése alapján a régió adja az ország GDP-jének 9,9%-át, az egy főre jutó GDP-je a magyarországi átlag 64,4%-a, az EU25 átlagának 37,5%-a. Az Észak-alföldi régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy 27 kistérségéből 24 tartozik a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett (kivétel a debreceni, a szolnoki és a nyíregyházi kistérségek), ezek közül 15 pedig a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé. A GDP ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az Észak-alföldi régióban az országos átlagot lényegesen meghaladja a mezőgazdaság, a közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás, az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás részesedése (Forrás: Magyarország nemzeti számlái 2002-2003, KSH 2005). A régióban a jövedelmi színvonal jóval az országos átlag alatt található, 2004-ben a háztartások egy főre jutó átlagos bruttó jövedelme Magyarországon 904 ezer Ft volt, míg Észak-alföldön 748 ezer Ft volt (Forrás: KSH korrigált népszámlálási adatok 2004). A regisztrált munkanélküliek száma az Észak-alföldi régióban – szinkronban az országos tendenciákkal – a rendszerváltás utáni években jelentősen emelkedett, az elmúlt években a régió munkanélküliségi rátája 7-10% körül mozog (Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép 2005, KSH 2006). A foglalkoztatási arány rámutat az Észak-alföldi régió egyik jelentős gyengeségére: a 15-74 éves korcsoporton belül magyarországi viszonylatban is igen alacsony a foglalkoztatottak száma, amellyel a régió csupán az Észak-magyarországi régiót tudja megelőzni. Kiemelkedően magas az eltartottak száma, jellemző a halmozottan hátrányos helyzetű népesség magas aránya, amelynek prognosztizálható a növekedése. Mindez a régióra súlyos szociális terheket ró (Forrás: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja 2007-2013).

28


5. ábra: Foglalkoztatási ráta régiók szerint (2000-2005) Forrása: KSH, Munkaerő-felmérés (*a 15-74 éves népesség foglalkoztatási aránya negyedévente régiónként) Az ábra megtalálható a Foglalkoztatási Hivatal és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Magyarországi Munkaerőpiac 2005 című tanulmány 116-oldalán.

Az új évezredben fokozatosan enyhült az 1990-es évtizedre jellemző „vállalkozói boom”, és ennek eredményeként mérsékeltebb ütemben emelkedett a működő vállalkozások száma. A régió lakosságának relatíve alacsony vállalkozói kedvét mutatja, hogy a fajlagos mutatók szempontjából a terület csak az Észak-magyarországi régiót tudja megelőzni, és az országos értékhez viszonyított lemaradás nagyobb tőkeerejű társas vállalkozások esetében sokkal jelentősebb. Az egyéni vállalkozások arányát tekintve a régió a középmezőnyben foglal helyet, ez a tény ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a kényszervállalkozásoknak magas számával. Észak-alföldön az egyéni vállalkozások 65%-os arány képviselnek az összes vállalkozáshoz viszonyítva, ami néhány százalékkal jobb a környező régiók mutatóinál. Azonban lényegesen elmarad Észak-alföld is a Közép-Magyarországi régió 45%-os arányától. (Forrás: TEIR, KSH). A tudásgazdaság kiépítése szempontjából kiemelkedően fontos a modern információs és kommunikációs eszközök (elsősorban a számítógép és az internet) használatának alakulása. A 29


régió lakosságának alacsony szintű digitális írástudását mutatja, hogy 2005-ben a háztartások mindössze 9,3%-a rendelkezett internet eléréssel, ami lényegesen elmarad a 22%-os országos átlagtól. (Forrás: KSH 2005). Debrecen nemcsak a régió, hanem az ország egyik meghatározó és gyorsan fejlődő egyetemi központja, egyetemi képzésre a régión belül csak itt van lehetőség. Magyarország második, az Alföld legnagyobb városa, már évtizedek óta kiemelkedő funkciógazdaságú, urbánus hatásait az egész régióra kiterjesztő, vitathatatlan erejű regionális központ. Részesedési adatai a régióból csaknem olyanok, mint Budapest adatai az országosból. Lakosságaránya 13,6%, ugyanakkor itt működik a régió összes vállalkozásának több mint 20%-a, itt él a szellemi foglalkozásúak 23%-a, és egyetemi központját látogatja a régió összes felsőfokú hallgatójának 45%-a. Az elmúlt években Debrecen körül egy agglomerációs térség alakult ki, amely egységes gazdasági és munkaerő-piaci teret alkot. A debreceni agglomerációba a DerecskeLétavértes kistérség alábbi települési tartoznak: Hajdúbagos, Hosszúpályi, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Sáránd (Forrás: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja 2007-2013). Magyarország más régióihoz hasonlóan régióban az EU csatlakozást követően is folytatódik a regionális szintű fejlesztési intézmények megerősítése, valamint a nemzeti és regionális szintű programozási dokumentumok kidolgozása. A 2007-2013 időszak tervezési dokumentumainak tartalma döntő módon meghatározza a bevonásra kerülő EU és hazai költségvetési források felhasználását, ezen keresztül az elkövetkező évek fejlődési ütemét irányait.

1.4.1. Az Észak-alföldi régió Stratégai Programja (2007-2013)

A régiók egészére kiterjedő tervezés folyamata az 1076/2004-es kormányhatározat alapján vette kezdetét, melynek keretében az ország összes régiója – így az Észak-alföldi régió is – elkészítette önálló tervezési-programozási dokumentumait, amelyek szükségesek az Európai Unió 2007-2013 közötti kohéziós politikájának megvalósításához és a regionális támogatások felhasználásához. Ez alapján készült el az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja 2007-2013 című dokumentum, amelynek középpontjában a fenntartható módon történő fejlődés elősegítése áll. A stratégia átfogó célja a régió belső és önálló potenciáljaira alapozott, ökonómiai, ökológiai és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésének az elősegítése, amely a környezeti értékek megőrzésével és fejlesztésével biztosítja a régió versenyképességét és a területi különbségek felszámolását.

30


A stratégia prioritásai közül mindegyik érinti a foglalkoztatás növelését és a munkaerő-piac bővítését. A stratégiához kapcsolódóan az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kidolgozásra kerülő Észak-Alföld Regionális Operatív Programban már konkrét intézkedéseket és forrásokat találunk majd.

1. Prioritás - Dinamikus régió A fejlesztés célja a régióban nyitott, egészséges, fejlődésre képes gazdasági struktúra megteremtése, húzóágazatok kialakítása és fejlesztése, a logisztikai potenciál fejlesztése a racionális területhasználat elveinek figyelembevételével, amelyben tartósan biztosított a nagy és közepes vállalatok növekedése, illetve egyenletes, kiegyensúlyozott fejlődése, valamint a mikro- és kisvállalkozások megerősödése.

1.1. Prioritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése -

infrastrukturális fejlesztések (pl. működőtőke letelepedését szolgáló infrastrukturális kapacitásfejlesztés, befektetés-ösztönzés, vállalkozási övezetek és ipari parkok létesítése, fejlesztése)

-

regionális mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése (pl. beszállítói hálózatok működésének elősegítése) és szolgáltatásaik spektrumának bővítése (pl. logisztikai szolgáltatások fejlesztése, marketing tevékenység fokozása, befektetés-ösztönzés, inkubációs tevékenység)

-

határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, együttműködések dinamizálása, interregionális kapcsolatok fejlesztése

1.3. Prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása -

a turisztikai infrastruktúra fejlesztése (pl. szálláshely-szolgáltatások és a speciális szolgáltatások a falusi turizmus és az ökoturizmus területén)

-

integrált és koherens regionális turisztikai marketingtevékenység fejlesztése

-

a régiós civil társadalom önfenntartó képességének növelése, együttműködéseinek megerősítése

-

a vidéki gazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek diverzifikálása (pl. falusi turizmus, hagyományos kézművesipar stb.)

4. Prioritás - Agrár-régió

31


A gazdaság szerkezetének főbb mutatói alapján az agrárgazdaság az Észak-alföldi régióban tradicionálisan nagy szerepet játszik és ennek megfelelően a régió súlya is kiugróan nagy az ország bizonyos mezőgazdasági ágazataiban. Az ország mezőgazdasági területének 21,8%-át köti le, s ezzel a magyarországi régiók között – a Dél-Alföld után – a második legnagyobb. A GDP, a vállalkozási szerkezet és a foglalkoztatás alapján a régió mindhárom megyéjében az országos átlagnál fontosabb szerepet tölt be a mezőgazdaság. A régió belső adottságai, tradíciói azonban csak akkor használhatók ki, ha előtérbe kerül az agrárgazdaság diverzifikálása, a tájjellegű, illetve egyedi, magas minőségű termékek előállítása, a munkaigényes kultúrák terjesztése, a helyi feldolgozás és értékesítés bővülése, s mindezek eredményeként az ágazat hozzáadott érték-teremtő képességének a növelése.

4.1. Prioritás: A mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése -

régióspecifikus, tájjellegű, minőségi, jelentős hozzáadott értéket tartalmazó egyedi termékek előállítása

-

ökogazdálkodás, tájjellegű termelési módok fejlesztése

-

termelő infrastruktúra fejlesztése (pl. mezőgazdasági úthálózat karbantartása és fejlesztése, állattartó telepek kialakítása, korszerűsítése, mezőgazdasági belvízelvezető rendszerek felújítása, karbantartása és fejlesztése, a növénytermesztéshez, kertészethez kapcsolódó műszaki-technológiai korszerűsítés, az állattenyésztési tevékenység, halgazdálkodás feltételeinek javítása.)

-

környezeti és ágazat specifikus minőségbiztosítás, élelmiszerbiztonság kialakítása, minőségügyi infrastrukturális fejlesztések, minőségbiztosítási tanúsítványok megszerzését elősegítő fejlesztések támogatása, élelmiszerbiztonsághoz, növény- és állategészségügyi higiéniához kapcsolódó fejlesztések (pl. állati és növényi eredetű hulladékok előírásszerű gyűjtése, tárolása, hasznosítása)

-

élelmiszeripari információs rendszerek fejlesztése, termékpályák kialakítása, agrárgazdasághoz kötődő humán erőforrás és humán infrastruktúra-fejlesztés

4.2. Prioritás: Nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése

32


-

energetikai célú mezőgazdasági termelés és termeltetésének támogatása (pl. biomassza, növényolaj-gyártás)

-

nem élelmiszeripari mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó logisztikai fejlesztések

4.3. Prioritás: Mezőgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása -

természetkímélő gazdálkodási módok elterjesztése az agrár-környezetvédelmi célokkal összhangban (pl. allergén növények eltávolítása, csatorna-karbantartás, útkarbantartás, erózióvédelem)

-

terület-specifikus fenntartható földhasználat kialakítása

-

komplex vízgazdálkodása a termésbiztonság és talajvédelem megteremtése

-

regionális víztakarékos vízgazdálkodási programok kistérségi bevezetése

-

extenzív területhasznosítási programok támogatása

5. Prioritás - Esélyteremtő és Felzárkózó régió Kiemelt cél a régió elérhetőségi nehézségeiből származó hátrányok csökkentése, majd megszüntetése, a lakosság foglalkoztatásának növelése, az életesélyeinek javítása, a települések integrált fejlesztése, a magas minőségű szolgáltató ellátórendszer kialakítása, a helyi gazdaságfejlesztés eszközeinek bővítése.

5.1. Prioritás: A periférikus területek bekapcsolása a régió fejlődésébe -

régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése (pl. utak burkolatának felújítása és hiányzó kapcsolatok kiépítése, térségi alapú közlekedésszervezés támogatása, helyi és helyközi tömegközlekedés szolgáltatásai minőségének és infrastrukturális feltételeinek javítása, kerékpárutak építése)

-

kistérségi központok szolgáltatásainak bővítése (pl. oktatási, képzési, egészségügyi, sport, szociális, gyermekvédelmi és ifjúsági részvételt segítő szolgáltatások)

-

települési önkormányzatok feladatkörébe tartozó szociális alapellátások infrastrukturális fejlesztése

5.2. Prioritás: A vidéken élők és hátrányos helyzetűek életminőségének és életesélyeinek javítása

33


-

esélyteremtést elősegítő regionális szociális intézményrendszer fejlesztése (pl. halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek védelme, tehetséggondozása, teleházak, közösségi terek fejlesztése, szociális lakás- és földprogramok, falugondnoki programok, cigányprogramok támogatása)

-

korszerű információs és kommunikációs technikai eszközök használatának támogatása (pl. közösségi internet elérési pontok számának emelése és szolgáltatásainak bővítése, közös térségi adatbázisok kialakítása, fejlesztése, térségi alapú tájékoztatás szervezése).

5.3. Prioritás: A vidéki társadalom életminőségének javítása -

vidéki lakosság foglalkoztatási szintjének növelése (pl. helyi termékek előállításához, értékesítéséhez kapcsolódó munkahelyteremtés és vállalkozásfejlesztés támogatása, helyi, térségi piacokra termelő és szolgáltatást nyújtó mikro- és kisvállalkozások képzése, tanácsadási tevékenységek támogatása, távmunkahelyek kialakítása, bedolgozói hálózat működtetése, fejlesztése)

-

alternatív jövedelemtermelő és foglalkoztatási formák támogatása

-

átképzés lehetőségének fejlesztése és támogatása

-

aktív

szociálpolitikai

eszközök

alkalmazása

(szociális

földprogram,

közmunka-

programok)

-

a vidék kulturális és szellemi örökségének megóvása, fejlesztése (pl. szellemi, kulturális, művészeti értékek, hagyományok, helyi művelődési szokások feltárása, megőrzése, fejlesztése, kulturális örökség értékeinek ápolása, kulturális turizmus fejlesztése, kulturális, vallási intézményfejlesztés, a hagyományok ápolása, helyi ünnepek, jeles napok, rendezvények, kulturális értékek létrehozása, „hagyományipar” megteremtése)

5.4. Prioritás: Települési környezet fejlesztése -

települések épített környezetének és arculati elemeinek javítása, fejlesztése (pl. város- és településrészek rekonstrukciója, rehabilitációja, közterek felújítása, zöldfelületek növelése)

-

települések tárgyi, építészeti, műemléki és régészeti értékek feltárása, értékmegőrző felújítása és fejlesztése

-

barnamezős területek, régi iparterületek revitalizációja, hasznosítása funkcióváltással (pl. vállalkozásra alkalmassá tétele)

-

tervezési, területrendezési, területhasznosítási dokumentumok készítése

34


1.4.2. Az Észak-alföldi régió Regionális Operatív programja

Az Észak-alföldi régió operatív programját a Regionális Fejlesztési Tanács a 2006. november 17.-i ülésén jóváhagyta.

Az Észak-Alföldi régió önálló regionális operatív programja tartalmazza azokat a regionális fejlesztési területeket, amelyek támogatására a 2007 és 2013 közötti időszakban csaknem 270 milliárd forintnyi fejlesztési forrás fog rendelkezésre állni, amely európai uniós és a hozzá társuló hazai társfinanszírozásból áll.

Az elfogadott programot a Kormánynak a többi ágazati és regionális operatív programmal együtt kell eljuttatni Brüsszelbe. Amennyiben a Kormány és az Unió is jóváhagyását adja a programra, arra várhatóan 2007 elejétől pályázati kiírások fognak épülni, s így a régió szereplői számára megnyílnak az Európai Unió forrásai.

35


Az Észak-Alföldi Régió Operatív Programjának átfogó célja:

„Az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése”.

Mivel a régió 27 kistérségéből 15 a leghátrányosabb, 9 pedig a hátrányos helyzetűek közé tartozik, ezért a program egyaránt megkülönböztetett figyelmet fordít a versenyképesség növelésére és a területi különbségek felszámolására, s ezt a környezeti értékek megőrzésével kívánja elérni.

Az Észak-Alföldi Operatív Program átfogó célja négy specifikus cél mentén valósul meg.

1. A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítése

Annak érdekében, hogy a régió versenyképes legyen, kiemelt figyelmet szükséges fordítani a régió gazdasági bázisát adó mikro-, valamint kis- és középvállalkozások megerősítésére.

2. A helyi szintű közlekedési kapcsolatok javítása

Az elérhetőség minősége döntően befolyásolja a régió versenyképességét és növekedését. A jó közlekedési infrastruktúra előmozdítja a hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, és közvetlenül is hat a lakosság életminőségére, valamint lehetőséget teremt a munkahelyek, szolgáltatások, turisztikai vonzerők elérésére.

3. A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása

Az Észak-alföldi régiónak számos európai színvonalú hagyományos természeti környezeti, illetve kulturális értékei vannak. A régió értékeire alapozott turisztikai ágazat fejlesztése kiemelten fontos.

36


4. Az épített és társadalmi környezet által kínált életminőség javítása

A program egyik alapvető célja, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek biztosítják a régió lakossága számára az egészséges és biztonságos lakókörnyezetet, a megfelelő minőségű közszolgáltatások elérését, és lehetővé teszik a gazdasági fejlődést megalapozó városfejlesztést.

Prioritások:

1. prioritás: A gazdaság működési feltételeinek javítása

Az egy főre jutó GDP tekintetében a hazai régiók között a régió az utolsó helyen áll. A foglalkoztatottság szintje magyarországi viszonylatban is igen alacsony. Mindez a gazdaság általános gyengeségeiről tanúskodik. Éppen ezért a prioritás fő célkitűzései az Észak-alföldi régió mikro-, kis- és középvállalkozásai működési hatékonyságának javítása és az országos viszonylatban is alacsony gazdasági aktivitás növelése.

Intézkedései: 1.1 Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése 1.2 Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának növelése, együttműködéseinek elsegítése 1.3 Alap- és emeltszintű tanácsadás

2. prioritás: A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése

A régió gazdaságának, a lakosság életminőségének, a régión belüli területi különbségek csökkentésének egyik alapvető feltétele a térségi elérhetőség biztosítása. Különösen fontos feladat ez az Észak-alföldön, ahol az autópályák és autóutak alacsony aránya, a mellékúthálózat alacsony színvonala, s ezen okok miatt a régió kistérségeinek és településeinek általában rossz elérhetősége jellemző.

37


Intézkedései: 2.1 Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése 2.2 Integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése

3. prioritás: A turisztikai potenciál erősítése

Az operatív program nagy hangsúlyt fektet a jövőben a minőségi turizmus feltételeinek kialakítására és az ún. turisztikai attrakciók megvalósítására, amelyek színesíthetik a programkínálatot, és hosszabb üdülésre ösztönzik a látogatókat.

Intézkedései: 3.1 Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés 3.2 A turizmus fogadási feltételeinek javítása 3.3 Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása

4. prioritás: Város- és térségfejlesztés

A kisebb-nagyobb településeken egyaránt hosszú távú cél a humán közszolgáltatások (egészségügy, oktatás) európai színvonalának megteremtése. A régió hazánk egyik legvárosiasabb térsége, ezért a program kiemelten kezeli a városok fejlesztését is. A prioritás lehetséget teremt környezet- és természetvédelmi fejlesztésekre (pl. szennyvízkezelés, belvízvédelem), valamint biztosítja a civil szervezetek hatékonyabb részvételét a közösségek életében.

Intézkedései: 4.1 Városfejlesztés 4.2 Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 4.3 Térségi és települési természet- és környezetvédelmi fejlesztések 4.5 A régiós civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának növelése, együttműködéseinek megerősítése

38


Az Észak-alföldi ROP forrásallokációja

„A” VERZIÓ 1. Prioritás:

Dinamikus és Regionális fejleszFelzárkóztatásra dinamizálható tési pólus és alközváró térségek térségi közponpontjai (mFt) (mFt) tok (mFt) 10 505 (3,6%) 10 797 (3,7%) 10 797 (3,7%)

Összesen 32 099 (11%)

1.1 intézkedés 1.2 intézkedés 1.3. intézkedés 2. Prioritás

2 918 2 918 4 669 19 551 (6,7%)

5 836 2 918 2 043 6 712 (2,3%)

5 836 2 918 2 043 17 509 (6%)

14 591 8 754 8 754 43 772 (15%)

2.1. intézkedés 2.2. intézkedés 3. Prioritás

17 509 2 043 39 395 (13,5%)

5 836 875 17 509 (6%)

14 591 2 918 30 640 (10,5%)

37 935 5 836 87 543 (30%)

3.1. intézkedés 3.2. intézkedés 3.3. intézkedés 4. Prioritás

16 050 18 968 4 377 48 149 (16,5%)

8 754 7 295 1 459 20 427 (7%)

16 050 11 672 2 918 48 149 (16,5)

40 854 37 935 8 754 116 724 (40%)

26 263 10 213 7 295 4 377

10 213 4 377 4 377 1 459

24 804 8 754 11 672 2 918

61 280 23 345 23 345 8 754 11 672 (4%)

4.1. intézkedés 4.2. intézkedés 4.3. intézkedés 4.4. intézkedés Technikai segítségnyújtás

12. táblázat: Az Észak-alföldi ROP forrásallokációja

39


1.5.

FOGLALKOZTATÁS-POLITIKAI

MAGYARORSZÁGON

INTÉZMÉNY-

ÉS

ESZKÖZRENDSZER

3

A hazai foglalkoztatás-politikai intézményrendszer több szinten – központi, regionális, helyi – és több területen – foglalkoztatás, munkaügy, szociális kérdések és az ezekhez kapcsolódó támogatási rendszerek – működik. Az intézmények feladatai és a kapcsolatfelvétel lehetőségét részletesen az I. Függelék – Foglalkoztatás-politikai intézményrendszer Magyarországon tartalmazza. Az intézményrendszer legfontosabb tagjai:

-

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

-

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

-

Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ)

o Foglalkoztatási Hivatal o Munkaügyi központok és kirendeltségeik o Regionális átképző központok -

Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA)

-

Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA)

-

Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT)

-

Érdekképviseleti szervek

A legfontosabb területek, melyeket a hazai intézményrendszer prioritásként kezel:

3

-

fiatalok munkába állásának támogatása

-

távmunka, mint atipikus foglalkoztatási forma elterjesztése

-

részmunkaidős foglalkoztatás erősítése

-

esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése

-

regionális igények figyelembe vétele, régiók közötti különbségek mérséklése

-

fekete foglalkoztatás visszaszorítása

-

munkaügyi szabályok betartatása

-

közmunka programok fejlesztése

-

fogyatékosok munkaerő-piaci helyzetének javítása

-

társadalmi kirekesztés elleni küzdelem

-

aktivitási ráta növelése

Részletezve a I. Függelékben

40


1.5.1. Foglalkoztatáspolitikai intézmények eszközrendszere4

Szociális és Munkaügyi Minisztérium A foglalkoztatáspolitika és munkaügy elsődleges irányítója. A Minisztérium közmunka tanácsa programjaival a munkaerő-piacról kiszorult hátrányos helyzetű, és/vagy tartósan munka nélkül lévő emberek átmeneti foglalkoztatásával jövedelemhez juttatja az érintetteket, valamint segíti újbóli munkába állásukat. A Minisztérium minden évben pályázatot hirdet „Közmunka program”-jára, mely lehetőséget nyújt a hosszabb ideje munkát nem találó, szociális segélyre jogosult álláskeresők átmeneti foglalkoztatásra önkormányzati, közösségi célú feladatok ellátásával. A program végrehajtása során a pályázók elsősorban aktív korú, hosszabb ideje szociális segélyben részesülő regisztrált álláskeresőkkel létesítenek munkaviszonyt. (www.szmm.hu). A Minisztérium a fentieken túl képzési programok lebonyolításával és foglalkoztatási támogatásokkal segíti a rászorulókat, melyeket minden éven más feltételek mellett ír ki.

Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA) Az ESZA 2000. októberében jött létre az Oktatási Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, és a Gazdasági Minisztérium kezdeményezésére. Alapításának célja egy olyan intézményi struktúra létrehozása volt, amely egyrészről képes ellátni az ESZA típusú Phare programok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, másrészről fontos szereplőként működik közre az Európai Szociális Alap fogadására történő nemzeti felkészülésben. Az ESZA Kht. legfőbb foglalkoztatást segítő eszközei:

-

a Magyarországra érkező EU-s források felhasználására, az Európai Szociális Alap-ból érkező társfinanszírozott, Új Magyarország Fejlesztési Tervben meghatározott Operatív Programokhoz kapcsolódó pályázatok kiírása, befogadása, értékelése és a kapcsolódó projektek lebonyolítása, monitorozása

-

Szakmai támogatások biztosítása foglalkoztatási kezdeményezések megvalósításához (OFA-ROP Hálózat működtetése)

Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA)

4

Az intézmények részletes leírását a I. Függelék tartalmazza

41


A szervezet feladata szakmai támogatások biztosítása foglalkoztatási kezdeményezések megvalósításához (OFA-ROP Hálózat működtetése), valamint nonprofit szervezetek fejlesztése, célszervezetek felé állam tulajdonosi jogainak gyakorlása, megváltozott munkaképességűek segítése, az EQUAL Nemzeti Programiroda működtetése és a kapcsolódó pályázatok koordinálása. Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ)5 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalból, 7 regionális munkaügyi központból, a hozzájuk tartozó 23 regionális kirendeltségből áll. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a szervezet szakmai munkájának, informatikai fejlesztésének irányítását végzi. A regionális munkaügyi központok és kirendeltségeik eszközrendszere a foglalkoztatás növelésének elősegítésére:

-

pályakezdők gyakorlatszerzéséhez;

-

megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához;

-

a szakismerettel nem rendlekezők képzéséhez/átképzéséhez nyújtott támogatások

-

részvétel a közmunkaprogramok lebonyolításában

-

részvétel (támogatóként) pályázatokban

-

szakmai konferenciák, tájékoztatók megtartása

-

információs szolgáltatás állás-keresőknek és munkaadóknak

-

segítség megfelelő munkavállaló kiválasztásában

-

foglalkoztatási támogatások biztosítása

-

részvétel Foglalkoztatási Paktumok kialakításában és működtetésében

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A Nemzeti Felnőttképzési Intézetet a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter alapította 2002. július 15-én, mint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium önálló, központi költségvetési intézményét. Az Intézet alapvető feladatait a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény határozta meg, részletes tevékenységét a miniszter által kiadott Alapító okirat tartalmazza. A legfontosabb feladatok a következők:

-

Felnőttképzési fejlesztési feladatok ellátása, a felnőttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztése

5

Felnőttképzésre vonatkozó szakmai dokumentációk, adatbázis létrehozása és fejlesztése

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_AFSZ_KOZOS_Szervezetunk

42


-

Felnőttképzési kutatások országos összehangolása

-

Felnőttképzési szolgáltatások. A felnőttképzésben dolgozó tanárok és szakemberek szakmai és módszertani továbbképzésének fejlesztése

-

A felnőttképzés, a közoktatás, a felsőoktatás, illetve a közművelődés közötti kapcsolat erősítése

-

Nemzetközi együttműködés, így az Európai Unió tagországainak felnőttképzési intézményeivel történő együttműködés erősítése

-

A Felnőttképzési Akkreditációs Testület Titkárságának (FAT Titkárság) működtetése

Munkaerő-fejlesztő és képző központok A regionális átképző központokmunkaerő-fejlesztő és képző központok fő tevékenysége a felnőttképzés, amely a régió munkaerőpiaca által megfogalmazott igények szerint a munkakör ellátására alkalmas szakmai tudás megszerzését, a gazdaság struktúraváltásainak mentén megjelenő beruházók számára az emberi erőforrás fejlesztését, illetve az EU normáin alapuló képzést biztosítja. A központ a térség igényeinek megfelelő képzések szervezésével járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez.

Munkaügyi tanács A megyei munkaügyi tanácsok megszűntek 2006. végén, helyüket regionális szintű munkaügyi tanácsok veszik át. A tanácsok megalakulása még folyamatban van, de annyi már biztos, hogy egyik alapfeladatuk lesz a szociális és rehabilitációs ügyek intézése. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (röviden: foglalkoztatási törvény) 2006. december 11-én elfogadott módosítása kimondja: "az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén a foglalkoztatási és a munkaerő-piaci képzési, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációját elősegítő támogatásokkal kapcsolatos érdekegyeztetés ellátására a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból álló testületként helyi munkaügyi tanács alakul". (Ennek előzményeként a kormány 2006. december 6-án döntött arról, hogy a szociális és munkaügyi miniszter 2007. január 1-jéig előkészíti az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi központjainak regionális szintű megszervezését.) Az újjáalakult tanácsok konkrét eszközrendszere csak ezután kerül napvilágra.

43


2. Álmosd alapvető jellemzői 2.1.1. Elhelyezkedés, természetes és épített környezeti adottságok Álmosd község Hajdú-Bihar megye északkeleti részén található; Debrecentől – a megyeszékhelytől - 36 km-re, közvetlenül a román határ közelében. A község az érmelléki löszhát északi részén, a Nagy Ér völgyétől Keletre, homokos lösszel fedett hordalékkúp síkságon fekszik. A felszínt nagyobb részt igen jó termőképességű mészlepedékes csermozjom talajok borítják. Az éghajlat mérsékelten meleg, mérsékelten száraz . A napsütés éves időtartama 2000 óra. Az éves középhőmérséklet 10 °C , csapadékmennyiség 600 mm. Lakosságának száma 1690 fő.

3. térkép: Álmosd elhelyezkedése

Az ország térszerkezetében az adja meg sajátos helyzetét, hogy része az Alföld egyik határmenti elmaradott térségének, ugyanakkor szomszédos Kelet-Magyarország makroregionális térszervező központjával, Debrecennel. A község a megye térszerkezeti erővonalaitól távol, periférikus térségben helyezkedik el. 44


A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan keleti irányban a 48-as úton Vámospércsig, majd délkeleti irányban egy mellékúton Bagamér után 3,6 km. A legközelebbi nagyobb település Nyugat felé Vámospércs, mely 14 km-re van; Dél felé Létavértes, mely 10 km-re található. A két város között három kisebb település van: Álmosd, Bagamér, Álmosd. A két város összekötő 4806 sz. összekötő utat az utóbbi 20 évben csak javítgatták. Rossz minősége ellenére a megyeszékhely 30-40 perc alatt elérhető. A távolsági autóbuszok jelenleg 04.40 óra és 23.30 óra között közlekednek, naponta 12 közvetlen járat köti össze a megyeszékhellyel. Vasúton a település nem közelíthető meg.

Álmosd lakásállománya

A KSH 2005-ös adatai szerint a település lakásállománya 719 darabot tett ki. Az év folyamán összesen 3 lakás szűnt meg, míg az újonnan épített lakások száma 10 volt, melyek közül valamennyi családiházas formában készült. A lakások 30%-a háromszobás volt, míg a többi közül 4 kétszobás, és 3 négy vagy annál több szobás. Valamennyi lakás fürdőszobával volt ellátva, közüzemi vízvezetékkel és házicsatornával valamennyi ingatlan rendelkezett. A gázvezetékkel egyik lakás sem volt ellátva. A fentiek alapján megállapítható, hogy az új építésű ingatlanok közepes komfort-fokozattal készülnek, a lakások megújulási rátája viszont nagyon alacsony, 0,9 %, ami a felújítások minimális szintjével együtt azt jelenti, hogy a lakásállomány ilyen ütem mellett csak több mint 100 évente tudna megújulni.

Infrastrukturális ellátottság A településen távhőszolgáltatás nincs. A gázzal fűtött lakások száma 263 volt a KSH 2006. január 1-jére vonatkoztatott adatai szerint, ez kevesebb, mint a lakásállomány 37 %-a. A közüzemi ivóvízhálózatba a lakóingatlanok 89,5 %-a, míg a közcsatornahálózatba egyetlen lakás sincs bekapcsolva, a háztartási villamosenergiafogyasztók száma alapján a villamosenergiaellátottság meghaladja a 99 %-ot. A község közvilágítása megoldott, a vezetékes telefonszolgáltatás elérhető. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma eléri a 83 %-ot. Az adatok alapján az infrasturkturális ellátottság közepesnek mondható.

45


Álmosd legfontosabb nevezetességei A település egyik, a XVIII. század végén épült öreg, nádfedeles lakóházban élt és alkotott Kölcsey Ferenc 1812 és 15 között. A klasszicista kúria ma Kölcsey Ferenc Emlékház. A község másik kiállítása a Kovácsműhely, Mucsi Mihály kovácsmester teljes szerszámkészletével, és a gyártott termékek, patkók, szekér- és ekealkatrészek bemutatásával. A település további nevezetességei a Református templom (13-14. századból való, többször átépítve); a Lelkészlak (barokk stílusú a 18. századból); Emlékmű az álmosdi csata helyén, és a PostMail-Art Múzeum, melyet Joseph Kádár magyar származású, Párizsban élő festőművész vásárolt meg és újította fel, majd tablókat készített művésztársaival, melyek postai küldeményeket, bélyegeket mutatnak be. A Post Mail Art intézmény 2000. augusztus 8-án - Kölcsey Ferenc születésének 210. évfordulóján nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A borászati hagyományok örököseként boltozatos pince várja a látogatókat, amely egyszerre néhány család számára kínál lehetőséget és alkalmat a helyi ételek megkóstolása, valamint lovaglásra. A település nyugati részén, Újléta felé természetvédelmi területet találhatunk, ahol érdemes gyalogos, vagy akár lovas túrákat tenni.

2.1.2. Demográfiai adatok Álmosd teljes állandó lakossága a KSH adatai szerint 2006. január 1-jei állapot szerint: 1690 fő. A község népessége az utóbbi három évtizedben jelentős csökkenésnek indult, az 1970-es években még több mint 2200-an lakták a települést, azóta viszont folyamatos, az utóbbi évtizedben lassuló ütemű népességfogyás, majd az utolsó három évben enyhe növekedés tapasztalható.

46


3 000 2 500

2 282 1 932

2 000

1 739

1 694

1 690

1990

2001

2005

1 500 1 000 500 0 1970

1980

6. ábra: Álmosd lakónépességének alakulása 1970-2005 Forrás: KSH

Álmosd lakóinak 47,1 %-a férfi, míg 52,9 %-a nő, ami nagyjából kiegyensúlyozottnak mondható, de két százalékkal nagyobb különbséget mutat, mint a kistérségi átlag. A településre állandó jelleggel költözők éves száma 80 és 90 fő között van, míg nagyjából fele ennyien költöznek el végleg a településről, így a migrációs folyamatok eredménye évente 30-40 fővel növelte az utóbbi két évben a lakosságszámot. Az élveszületések száma csak kétharmada a halálozási adatokat, így a népesség-növekedést évről-évre kizárólag a migrációs folyamatok eredménye adja.

Korösszetétel A település korösszetétele kimondottan kedvezőnek értékelhető, a különböző korcsoportok – 20 éves intervallumok – kiegyensúlyozottan oszlanak meg, viszonylag kedvező a 18 éven aluli népesség aránya (24,5 %).

A településen átlagos, 19,8% (gyakorlatilag megegyezik a kistérségi átlaggal) a 14 év alatti gyermekek arány, ami biztosíthatja a munkaképes lakosság utánpótlását. A 60 év felettiek aránya 18,06 %, azaz megfelel a kistérségben átlagosan mutatkozó 18%-os aránynak. Az aktív korú lakosság aránya szintén közel esik a kistérségi átlaghoz. Aggodalomra csupán az

47


ad okot, hogy az élveszületések száma kevesebb a halálozási adatoknál, de a korösszetétel romlását eddig a beköltözők magas száma megakadályozta.

60-x évesek; 18,06%

14 év alattiak; 19,81%

15-17 évesek; 4,71%

18-59 évesek; 57,42%

7. ábra: Álmosd demográfiai összetétele 2006 Forrás: KSH

2.1.3. Oktatási és szociális, kulturális ellátottság

Iskolázottság Álmosdon egy óvoda működik, ahol 4 csoportba 80 beíratott gyermek jár, nevelésükről 7 óvodapedagógus gondoskodik. Az óvoda épülete 1860-ban kimondottan erre a célra épült, ám azóta korszerűtlenné vált, a település tervbe vette felújítását és turisztikai szálláshellyé alakítását. A községben bölcsőde nincs. A bölcsődei gondozásra valószínűleg lenne igény, de ez kistérségi szinten nehezen, vagy egyáltalán nem oldható meg, mivel az ilyen pici gyerekek nagyobb távolságra történő utaztatása szinte kivitelezhetetlen.

2005. év végi KSH adatok szerint a település 25 év feletti népességének mindössze 3,4%-a rendelkezik egyetemi vagy főiskolai diplomával, míg a 18 év felettiek 14,2%-a birtokol középfokú végzettséget igazoló bizonyítványt. Összehasonlításképpen a felsőfokú képzettséggel rendelkezők országos aránya 12,6%, míg regionális aránya 9,4%, a középfokú végzettség tekintetében az országos adat 38,2%, míg a regionális 29,2% volt A 10 évnél idősebb népességből egyetlen osztályt sem teljesítők aránya sem mondható alacsonynak, 1,2%-ával az országos átlag felett van. (Forrás: KSH 2006). 48


45,0% 40,0% 35,0% 30,0%

Álmosd

25,0%

Észak-Alföldi Régió

20,0%

Magyarország

15,0% 10,0% 5,0% 0,0% Középfokú

Felsőfokú

8. ábra: Álmosd lakosságának képzettség szerinti megoszlása Forrás: KSH

A 18 év feletti lakosság 23 %-a az általános iskolát sem fejezte be. Ez nagyon magas arány, ami nagyban megnehezíti a továbbképzésüket, illetve foglalkoztatásukat. A nők körében ez az arány még magasabb (28,58 %), míg a férfiak valamelyest kedvezőbb helyzetben vannak (16,9 %). (KSH 2006.)

A településen 1 általános iskola van (Bocskai István Általános iskola), ahol jelenleg 9 osztályban és 10 osztályteremben folyik az oktatás, az átlagos osztálylétszám 21,2 fő, azaz kedvező. A tanulók száma 191, a nemek aránya kiegyenlített, 92 lány- és 99 fiúgyermek jár az intézménybe. Az első osztályba beíratottak száma 25 fő, míg a nyolcadik osztályba 24-en járnak, amely két okból, a gyermeklétszám csökkenésből és az általános iskolát félbehagyók „kieséséből” adódik. Az általános iskolai főállású pedagógusok száma 16 fő, azaz egy pedagógusra átlagosan 11,9 gyermek jut. Az iskolában és az óvodában összesen 18 számítógép van (azaz egy gépre majdnem 15 gyermek jut), ami viszont kevésnek mondható, főleg, hogy a számítógépek egy része nem az oktatást, hanem az iskola, óvodai adminisztrációs munkáját segíti. Az internetet az intézménybe bevezették, az iskolának saját honlapja nincsen.

2004-ben megalakult az Érmelléki Iskolaszövetség, melyben Létavértes vezetésével Álmosd oktatási intézményei és szakemberei is szerepet kaptak. A szövetség célja az óvodai és általános iskolai szakmai munka koordinálása, a tanulók számára tanulmányi versenyek szervezése, tehetséggondozás, valamint a pedagógusok szakmai továbbképzése. A szervezet keretein belül 18 szakmai munkaközösség dolgozik, a bevont tanárok száma meghaladja a 250 főt. A 49


szövetség szorosan együttműködik a Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézettel, akik a szakmai felügyeletet látják el a törvényileg meghatározott keretek között. A fejlesztési célok között szerepel a Közoktatási Intézkedési Tervben meghatározott feladatok végrehajtása, a tanulók továbbtanulásának ösztönzése az általános iskola elvégzése után, a közoktatási feladatok kistérségi szinten való ellátása, takarékosabbá és hatékonyabbá tétele.

Az oktatás komoly problémája, hogy középiskola nincs a településen, a továbbtanulást választóknak a környékbeli városokban (pl. Debrecen, Derecske) nyílik lehetőségük a képzés folytatására. A továbbtanulást egyébként is nagyon kevesen választják, a gyerekek 85,8 %-a már középiskolai végzettséget sem szerez, ezért nagyon sok a községben a „kallódó” fiatal, akiknek nagyobb része amúgy is hátrányos helyzetű. Álmosdnak további gondot okoz, hogy a továbbtanulók jelentős része végleg elköltözik a településről, az értelmiség inkább Debrecenben, vagy más városokban keres munkát, csak az marad itt, akinek nincs más lehetősége. A pedagógus létszám folyamatosan csökken.

Szociális és egészségügyi ellátottság Álmosd szociális ellátottság szempontjából elfogadható helyzetben van. A településen házi gyermekorvos nincs, csak egy háziorvos és egy védőnő dolgozik. Gyógyszertár nincs. Kórházi ellátás és szakrendelés csak Debrecenben érhető el. 2005.-ben a háziorvosi ellátásban a megjelentek és meglátogatottak száma 14185 volt, mely a lakosságra vetítve éves szinten átlagosan 8,3 orvos-beteg találkozásnak felel meg, amely magasnak mondható. Ennek egyik oka lehet a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma (558 fő, ebből 221 férfi és 337 nő), és kiemelkedően magas aránya (18 éven felüli népesség 40,5%-a), akiknek jelentős része kora, vagy egészségügyi állapota miatt rendszeres orvosi ellátásra szorul.

50


400 350 Egyéb 300 Öregségi nyugdíjban részesülők száma

250

Hozzátartozói nyugdíjban részesülők száma

200

Korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülők száma

150

Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők száma

100

Megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők száma

50 0 Férfiak

Nők

9. ábra: Szociális támogatásban részesülők Forrás: KSH

Az ábra alapján megállapítható, hogy az egészségügyi állapota miatt nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma meghaladja a 240 főt, mely a felnőtt korú lakosság 17,6 százaléka, amely magas értéket képvisel. A munkaképes korú, de nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma főleg a nők körében magas, 109 fő (KSH 2005. december 31.).

Az időskorúak ellátására Álmosdon nincs időskorúak otthona, nappali ellátást nyújtó idősek klubja szintén nincs a településen. A szociális alapellátás keretében étkezésben és házi segítségnyújtásban részesülők száma 1fő volt, a csak étkezésben részesülők száma 27. Az alap és nappali ellátásban összesen 3 főt foglalkoztattak 2005. év végén, közülük ketten gondozói, ápolói munkát végeznek.

A szociális ellátási intézményrendszer nem elég fejlett, a településen nincs önálló Támogató szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő Központ, hanem a létavértesi intézmények látnak el kistérségi feladatokat. Idősek otthona több környező településen is van.

51


Kulturális ellátottság

Álmosd kulturális életét a Könyvtár (274 beíratkozott olvasóval), valamint a négy múzeum határozza meg (Kölcsey-ház, Kovács múzeum, Post-Mail-Art múzeum, Kádár múzeum). Mellettük fontos szerep jut a Református Egyháznak is. A településen működik az Álmosdi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A községben mozi nincs. A településen rendszeresen szerveznek Falunapot, valamint ifjúsági táborokat, találkozókat, a helyi étterem pedig akár négyszáz fős rendezvények étkeztetését is vállalni tudja.

2.2.

ÁLMOSD FOGLAKOZTATÁSI HELYZETKÉPE

2.2.1. Az álláskeresők főbb adatainak bemutatása Álmosdon Álmosdon az aktív korú népesség a KSH 2005. év végi adatai alapján 1049 fő volt, a regisztrált munkanélküliek száma 143, mely 13,6%-os munknanélküliségi mutatónak felel meg, ez a kistérségben a második legnagyobb érték, 2,8 százalékponttal a kistérségi átlag felett (10,83 %). A munkanélküliek 57,34 %-a, 82 fő 180 napnál régebben nem tud elhelyezkedni. A regisztrált munkanélküliek 52,45 %-a férfi, míg 47,55 %-a nő.

A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása az alacsony iskolázottságúak jelentős túlsúlyát mutatja. Az álláskeresők 69,23 %-a nem rendelkezik szakiskolainál, vagy általános iskolainál magasabb végzettséggel, míg diplomás álláskereső nincs a településen. Ennek megfelelően alakul a fizikai dolgozók aránya is a munkanélküliek között (93,71%).

8,39%

0,00%

9,79% 2,80%

8 osztálynál kevesebb szakiskolai végzettségű

22,38% általános iskolai végzettségű szakmunkáképzőt végzett szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű főiskolát vagy egyetemet végzett 56,64%

10. ábra: Munkanélküliek megoszlása végzettség szerint Forrás: KSH

52


A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti elemzése alapján megállapítható, hogy viszonylag ingadozó értéket mutat, a legmagasabb számban a 36-40 éves korosztály tagjai vannak. Ugyanakkor 17 éven aluli és 60 éven felüli regisztrált munkanélküli nincs a településen. Ennek oka lehet, hogy a fiatalabb korosztály könnyebben talál munkát, a közép-korosztály még bízik az esetleges munkalehetőségben, így munkanélküliként regisztráltatja magát, míg az idősebbek ezt vagy már nem teszik, vagy már nem jogosultak támogatásra. 30 27 25

23 19

20

15 12

18

14

13

10 10 7 5 0

0

0 0-16

17-20

21-25

26-30

31-35

36-40

41-45

46-50

51-55

56-60

60-x

11. ábra: Munkanélküliek megoszlása korcsoportonként Forrás: KSH

A pályakezdő munkanélküliek az összes regisztrált munkanélküli 10,49 %-át adják, közöttük a férfiak aránya (53,3 %) enyhén magasabb, mint a nőké. A regisztrált munkanélküliek 42,9 %-a részesül rendszeres szociális segélyben, járadékra 15,2 %-uk jogosult, álláskeresési segélyben 6 fő részesült.

Azonban az összes munkanélküli száma a települési vezetés becslése szerint meghaladja a regisztráltak számának dupláját is. Ezen felül még a hivatalos adatok is jelentős ingadozást mutatnak, mivel az idényjellegű (tavasztól őszig tartó mezőgazdasági) munkák miatt a nyári és téli időszak nagy különbséget okoz a munkanélküliek számát illetően (akár 20 %-kal is csökkenhet nyáron a regisztrált munkanélküliek száma). Az Önkormányzat által nyújtott rendszeres szociális segélyben 85-en, átmeneti segélyben 54-en részesültek 2005. folyamán.

53


Az összes főállásban foglalkoztatott száma 2005. végén 412 fő volt, mely az aktív korú népesség mindössze 28,1 %-a, ami rendkívül alacsony értéknek számít. Az összes adófizető száma elérte a 537-et, közöttük szerepelnek az idény-jelleggel dolgozók, az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók, a részidőben dolgozók, valamint az alkalmi munkavégzők és a társas vállalkozások nem alkalmazotti státuszban lévő vezetői. Így az összes adófizető (537), a regisztrált munkanélküliek (412 fő), az aktív korú nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő megváltozott munkaképességűek (96 fő), korhatár alatti rokkantnyugdíjban részesülők (95 fő) és a rendszeres szociális segélyben részesülők (85 fő) számát is figyelembe véve megállapítható, hogy nagyjából az aktív korú népesség 7 %-a teljesen kiesett a rendszerből, egyik nyilvántartásban sem szerepel. Ők valószínűleg a reményvesztett munkanélküliek, akik már nem jogosultak ellátásra és nem is remélik, hogy munkát találnak, illetve azok, akik teljes mértékben a szürke- vagy feketgazdaságból szerzik jövedelmüket.

2.2.2. Vállalkozások Álmosdon 2005. év végén a regisztrált gazdasági szervezetek száma 63 volt. A településen a regisztrált vállalkozások száma ugyanekkor 49 darab volt, ebből a társas vállalkozások száma 19, a regisztrált egyéni vállalkozásoké pedig 30. A vállalkozásokon kívül 4 költségvetési szerv és 10 non-profit intézmény működött a településen.

16%

Működő nonprofit szervezetek

30% Regisztrált egyéni vállalkozások Regisztrált költségvetési szerv és intézménye

6% 48%

Regisztrált társas vállalkozások

12. ábra: Gazdasági szervezetek típusainak megoszlása Forrás: KSH

Az egyéni vállalkozások aránya meghaladja a társas vállalkozásokét (30 %-kal több). Közöttük a főfoglalkozású egyéni vállalkozók vannak túlsúlyban (56,7 %), őket követik a mellék54


foglalkozású (23,3 %) és a nyugdíjas egyéni vállalkozók (20 %). Az egyéni vállalkozások között fő tevékenységük alapján az alábbiak vannak többségben:

Tevékenység Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Kereskedelem, javítás Pénzügyi közvetítés Építőipar Szállítás, raktározás, posta, távközlés Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban

Vállalkozás 11 6 4 4 2 2 1

A társas vállalkozások közül 11 jogi személyiség nélküli, míg 8 jogi személyiségű. Jogi forma szerint 11 betéti társaság, 7 korlátolt felelősségű társaság és 1 szövetkezet működik a településen. Tevékenységi körük szerint a társas vállalkozások a következőképp oszlanak meg:

Építőipar

Kereskedelem, javítás 5%

5%

11%

32%

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

21%

26%

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás Egészségügyi, szociális ellátás

13. ábra: Társas vállalkozások megoszlása tevékenységi kör szerint Forrás: KSH

A társas vállalkozások legnagyobb része tehát az építőiparban és a kereskedelemben tevékenykedik, az egyéni vállalkozók között viszont kiugróan magas a gazdasági szolgáltatások és a mezőgazdaság terén (23,5 %) működők aránya. 55


A rendszerváltás után és az azóta eltelt időben jelentősen átalakult a község gazdasági szerkezete. Korábban a mezőgazdasági tevékenység volt a húzóágazat, csak 60-80 fő ingázott Debrecenbe az ottani üzemekbe dolgozni. Azóta visszaszorult a mezőgazdasági szektor, a régen 250-300 főt foglalkoztató TSZ átalakulása után csak 35-40 főnek ad munkát, mégis csökkent a faluból a közeli városokba ingázók száma (nagyjából 20 fő). Ennek többek között a magas utazási költség az oka, mely az átlagos, vagy annál alacsonyabb fizetésű munkavállalóknál az ingázást gazdaságtalanná teszi. Álmosdon semmilyen ipari létesítmény nincs, az iparban foglalkoztatottak az ingázók közül kerülnek ki. Az Önkormányzat 68-70 fő számára biztosít munkalehetőséget, ezzel a község egyik legnagyobb munkaadója. A munka nélkül maradtak jó része idény-jellegű munkát tud vállalni, ami tavasztól őszig, mintegy fél éven át nyújt megélhetési lehetőséget, ám ez többnyire nem legális foglalkoztatás. Az év fennmaradó részében az Önkormányzati támogatásból próbálják fenntartani magukat, mely nagy megterhelést jelent az önkormányzati költségvetés számára.

2.2.3. Korábbi foglalkoztatási kezdeményezések A Hajdú-Bihar megyei Munkaügyi Központtal a település jó kapcsolatot ápol. A közös munka eredményeként évente 50-60 közcélú munkás foglalkoztatására kap lehetőséget a község, egyszerre 10-20 fő számára munkatapasztalatot jelentő programok megvalósításával. Álmosd a Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása keretein belül évek óta részt vesz közmunka programokban, ahol 8-10 ember foglalkoztatására nyílik lehetőség, mely során területrendezési, település-üzemeltetési és tisztasági, valamint parkrendezési feladatokat látnak el a résztvevők. A kezdeményezés célja, hogy az állásukat elveszítő, munkaerő-piacról kiszoruló munkanélküliek ne maradjanak hosszú távon jövedelem nélkül. További helyi kezdeményezés keretei között megindult a potenciális betelepülő vállalkozók keresése, de csak átmeneti és kétes sikert hozott. A megújuló energiaforrások (energia erdő, aprítékok, szénhidrogén kutak) felhasználására, valamint hőcserélő segítségével fóliás zöldség termesztésére szintén volt szándék. Ezek a kezdeményezések továbbvitelre érdemesek. A torma-termesztésre és feldolgozásra szintén érdemes lenne építeni, ez hosszú távú munkalehetőséget jelentene a községben.

56


2.3.

ÁLMOSD HELYZEÉRTÉKLÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE - SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Jó minőségű talaj, mezőgazdasági termelésre alkalmas éghajlat Aktív kulturális élet – 4 múzeum 400 fő kiszolgálására képes konyha, étterem Természetvédelmi terület közelsége Kedvező korstruktúra

Megyei periféria Rossz közúti megközelíthetőség Csak alapszintű infrastruktúra Nincs bölcsőde Internet- és számítógép ellátottság rossz Alacsony átlagos iskolázottság Nincs középfokú oktatási intézmény Szociális ellátórendszer nincs jól kiépítve Magas munkanélküliség és alacsony aktivitási ráta Magas a szociális támogatásokból élők aránya, különösen a nők körében

Számítógép ellátottság alacsony Kevés a piacképes vállalkozás és jövedelmező munkahely

Tőkehiányos vállalkozások, külső befektetők hiánya

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Megújuló energiaforrások felhasználásának erősítése Fóliás zöldségek termesztése Kezdő vállalkozások támogatása (mikrohitel lehetőség bővítése) A magas munkanélküliségi rátából

következően jelentős számú „szabad” és olcsó munkaerő Tájjellegű élelmiszeripari termékek előállítása, marketingje és forgalmazása (torma) Falusi turizmus fejlesztése: vendéglátó egységek, programok (tanya tábor gyerekeknek, szilveszteri disznóvágás, torma-ünnep, falunap stb.) Kerékpáros turizmus fejlesztése – a település bekapcsolása a kerékpárútba Bemutató biogazdaság létesítése Rugalmas munkaerő-piaci formák elterjedése (részmunka, távmunka)

Fenntartható mezőgazdasági termelési formák fejlesztése

57

A fiatal munkaerő elvándorlása A felzárkóztató képzések iránti érdektelenség A jelenlegi feldolgozóipar korlátozott versenyképessége A kistérség nem lesz képes kielégíteni a befektető vállalkozások minőségi munkaerő igényét A fokozódó szociális feszültségek hatására mind többen próbálnak legális munka helyett illegális tevékenységből megélni.

Nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők magas és egyre növekvő aránya Munkát vállalni tudók nagy részét csak szezonálisan tudják foglalkoztatni. A családi gazdaságok ellehetetlenülése (veszély)


3. A FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE 3.1.

STRATÉGIAI CÉL

A foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése Derecske-Létavértesi kistérségben, a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése; a térség munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti rendszerének – a szereplők közötti foglalkoztatási partnerség – kiépítése által. A stratégia megvalósítása során szükséges a munkaerő-piac egyensúlyának megteremtése és a területi differenciák, különbségek csökkentése.

A Derecske-Létavértesi kistérség stratégiai céljai elérése érdekében az alábbi prioritásokat fogalmaztuk meg:

•

A foglalkoztatási színvonal javításának elsődleges feltétele a versenyképes gazdaság kialakítása, amely versenyképes gazdasági szervezeteken keresztül elegendő munkahelyet kínál a kistérség munkaképes lakosságának.

•

Az elérhető legmagasabb foglalkoztatottsági szint biztosítása a kistérségben.

•

Kistérségi vállalkozás-ösztönző struktúrák létrehozása a célból, hogy a vállalkozások reálisan felmért piaci célok teljesítése érdekében a megfelelő munkaerőt (például képzettségben, tapasztalatban) foglalkoztassák

•

A gazdasági szereplők munkaerő-piaci igényeinek és a rendelkezésre álló helyi munkaerő képzettségének, megújulóképességének közös nevezőre hozása a kistérség gazdasági versenyképességének fenntartása érdekében.

•

A népességmegtartó erő, a foglalkoztathatóság és a szociális ellátó-rendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférhetőség területi–térségi–települési különbségeinek, egyenlőtlenségeinek mérséklése, megszüntetése.

A következő oldalon a stratégiai cél, a megfogalmazott prioritások, és az ezekből levezetett operatív célok közötti kapcsolatot mutatjuk be.

58


Stratégiai cél

A foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése Derecske-Létavértesi kistérségben, a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése; a térség munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti rendszerének – a szereplők közötti foglalkoztatási partnerség – kiépítése által. A stratégia megvalósítása során szükséges a munkaerőpiac egyensúlyának megteremtése és a területi differenciák, különbségek csökkentése

Prioritások

A foglalkoztatási színvonal javításának elsődleges feltétele a versenyképes gazdaság kialakítása, amely versenyképes gazdasági szervezeteken keresztül elegendő munkahelyet kínál a megye munkaképes lakosságának

Operatív célok

Az elérhető legmagasabb foglalkoztatottsági szint biztosítása a kistérségben

A gazdasági szereplők A népességmegtartó munkaerő-piaci erő, a Kistérségi vállalkozásigényeinek és a foglalkoztathatóság és ösztönző struktúrák rendelkezésre álló a szociális ellátólétrehozása a célból, helyi munkaerő rendszer hogy a vállalkozások képzettségének, szolgáltatásaihoz való reálisan felmért piaci megújulóképességének hozzáférhetőség célok teljesítése területi–térségi–települ közös nevezőre érdekében a megfelelő ési különbségeinek, hozása a kistérség munkaerőt egyenlőtlenségeinek gazdasági foglalkoztassák mérséklése, versenyképességének megszüntetése fenntartása érdekében

1. Térségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás növelés

59

2. Térségi humánerőforrás fejlesztése

3. Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése


3.2.

KISTÉRSÉGI OPERATÍV CÉLOKHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS

Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy a kistérségi stratégiában szereplő operatív célok Álmosd esetében hogyan értelmezendők és milyen prioritási sorrendet érdemes követni a célok megvalósításában. A célcsoport meghatározását a kistérségi stratégia tartalmazza.

3.2.1

Térségi humánerőforrás fejlesztése

Ezen operatív cél első helyen szerepeltetése prioritási sorrendet is kifejez Álmosd esetében. A község helyzetelemzéséből kitűnik, hogy a humán infrastruktúra nagyfokú fejlesztésre szorul. A település súlyos problémája, hogy a lakosság 23%-a még az általános iskolát sem fejezte be. A lakosság 23%-a tehát nem felel meg a foglalkoztathatóság, illetve a szakképzés alapvető feltételeinek sem. Első lépésként, megalapozandó a többi cél teljesülését, alapvető szükséglet a humáninfrastruktúra olyan szintre fejlesztése, ami már megalapozhatja a foglalkoztatást, illetve a szakirányú továbbképzést.

A település munkaerő-forrása, mint egyébként az ország munkaerő-forrása is, véges. Az egyetlen igazi stratégiai tartalék, az egyének foglalkoztathatóságának a fejlesztése. A jelen és jövő munkavállalóinak személyiségében, képességeiben, adottságaiban rejlő kiaknázatlan lehetőségek jelentik azt a tartalékot, amely a település hosszú távú versenyképességének kulcsa.

A lakosság széles körben megvalósuló tanulása, művelődése, a tudás iránti igény általánossá válása, a település számára igényt és lehetőséget teremt. Igényt a minőségi életvitelre és –a humán erőforrás gyarapodása folytán – lehetőséget a település komplex fejlődéséhez.

A prioritással elérni kívánt általános cél a település munkaképes korú lakosságának, ismereteinek és képességeinek fejlesztése és minél szélesebb körű rugalmas felhasználásának elősegítése a hatékony munkavégzés elérése céljából.

60


3.2.2

Térségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás növelés

Az operatív célok sorrendjében második helyre kerülő prioritást a település munkanélküliségi helyzete, és a település gazdaságának teljesítőképessége közötti ok-okozati összefüggés indokolja. Ugyanis a munkanélküliség előidézője és felszámolásának, enyhítésének legfontosabb tényezője a munkáltatói kör, vagyis a térség gazdasága.

A munkahelyteremtés leghatékonyabb formája a versenyképes, magas hozzáadott értéket termelő gazdasági szerkezet kialakítása és fenntartása. Munkahelyeket, legalábbis tartós, fenntartható munkahelyeket és foglalkoztatási lehetőségeket a gazdaság, a prosperáló, növekvő kis-, közép- és magánvállalkozások, a jól működő, stabil piac tud teremteni. Azok lesznek a legeredményesebb munkaerőpiaci programok, amelyek a piaci, elsődleges gazdaságra építenek.

A prioritással elérni kívánt általános cél – a település meglévő erőforrásaira (a tormatermesztéshez szükséges egyedülálló talajadottságok és mikroklíma, tájvédelmi körzet közelsége, a természet, mint turisztikai vonzerő) és a számításba vehető külső erőforrásokra (pályázati források, kistérségi összefogás) alapozott – hatékony, versenyképes térségi gazdaság létrehozása.

E stratégiai program hosszú távú hatásaként a településen működő vállalkozások működési feltételei kedvezőbbé válhatnak és ezek a feltételek a térségen kívüli, potenciális befektetők számára is vonzóvá tehetik a települést.

3.2.3

Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése

A strukturális munkanélküliség csökkentésének egyik lehetősége a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, amit a gyorsan változó makrogazdasági környezet és az éles piaci verseny is megkövetel. A diplomások egy része ma képzettségénél alacsonyabb szintű munkakörök betöltésére kényszerül, kiszorítva ezzel a korábban ezeket a posztokat betöltő alacsonyabb végzettségű munkavállalókat. Emellett a gyorsuló technológiai fejlődés és a gazdasági szerkezetváltás miatt sok munkavállaló képzettsége elavulttá vált.

61


Egyszerre van jelen a munkaerőpiacon a magas szakképzettségű munkavállalók iránti igény és azonos szakterületen az alacsonyabb képzettségű munkanélküliek kínálata. A munkaadóknak (főleg a KKV-kra) ugyanakkor nincs meg a lehetőségük a munkavállalók betanítására, átképzésére ezért gyakorlatilag csak tapasztalt és megfelelően képzett munkaerőt keresnek.

A munkanélküliség megelőzésének leghatásosabb módja, ha sikerül elkerülni, hogy a fiatalok a hosszú tanulási időszak után versenyképtelen képzettséggel, képességekkel kerüljenek ki a munkaerőpiacra.

A prioritással elérni kívánt általános cél a munkaerőpiac ezen rugalmasságának növelése, a piac szereplőinek gyors alkalmazkodóképességének elősegítése.

Álmosd esetében hosszútávon, az általános képzettség szintjének emelkedésével párhuzamosan fontos a fenti cél szem előtt tartása, azonban rövid távon nem jelentkezik élesen a probléma, hiszen egyelőre a lakosság csupán 14%-a rendelkezik szakképzettséggel. A lakosság nagyobb részét nem érinti a képzettség elavulásának problémaköre, hiszen nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel. A pályaorientációs tanácsadás azonban már rövid távon is szükséges és megoldandó feladat.

3.2.2

Horizontális célok

3.2.2.1 Esélyegyenlőség

A térség hátrányos helyzetű népességéhez azok tartoznak, akiknek nincs munkával szerzett jövedelmük, akik eltartásáról az állam gondoskodik. A hátrányos helyzet egyrészt öröklött, másrészt sokan rajtuk kívül álló okokból tartoznak abba. A hátrányos helyzetű népességből való kilépés útja, vagy a szociális ellátó rendszeren, vagy a munkahelyen keresztül vezet. Munkahelyért nagyon sokan, – sokkal többen, mint ahány munkahely van a térségben – állnak sorban. Így van ez Álmosd esetében is, ahol a lakosság 40,5%-ának eltartásáról az állam gondoskodik.

A munka világából valamilyen okból kiszorult embert rehabilitációs, képzési-átképzési, foglalkoztatási, egymással szinergiában levő rendszer tudja ismét az értékteremtés szférájába emelni. A segélyezettség állapotából a szükségesség állapotába emelni ezeket a sokszor hal62


mozottan hátrányos helyzetű embereket (megváltozott munkaképességű, munkanélküli 50 év feletti nő) egyértelműen strukturált, kistérségi együttműködési stratégiai programok integrációjában valósíthatja meg a régió.

A változási folyamatnak tartalmaznia kell prevenciós, rehabilitációs, stabilizáló, változáskezelő és válságkezelő elemeket. Az esélyegyenlőség megteremtését úgy kell elvégeznünk, hogy közben az egyenlőtlenség újratermelődési veszélyét minimalizáljuk.

A prioritás hosszú távú célja a régió versenyképességének fokozása az esélyegyenlőség megteremtésével és fenntartásával felszabaduló többlet gazdasági és humánerőforrás hatékony hasznosításával.

A jelenlegi munkáltatók, és a várható majdani munkavállalók előtt azonban nem egyenlő eséllyel állnak sorban a tanult, a képzett és a képzetlen, a jó egészségi állopotú és a gyenge fizikumú, a cigány és nem cigány, a 45 év feletti és alatti, a női és a férfi munkavállalók. Szükség van a térségben olyan programra, amely általános célja, a munkaerő-piacon azonos helyzetbe hozni minden munkaképes polgárt.

Az eszközrendszer magában foglalja a fellépést a társadalmi kirekesztődéssel szemben, mivel morális és politikai szempontból egyaránt elfogadhatatlan, hogy a társadalom egyes csoportjainak – még ha különböző segélyek folytán alapvető megélhetésük biztosított is – esélyük sincs arra, hogy a szegénységi csapdából kikerülve életszínvonaluk érzékelhetően javuljon. E cselekvési iránynak az a része, hogy a munkavállalókat alkalmassá kell tenni arra, hogy megfeleljenek a munkaerőpiac képesség- és képzettségbeli igényeinek, arra vonatkozik, hogy ennek a követelménynek leginkább a munkaerő-állomány képzése útján lehet eleget tenni.

A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása érdekében kistérségi, illetve regionális együttműködés szükséges. A kistérségi együttműködések a különböző témájú pályázatokon való közös részvételben nyilvánulhatnak meg. Az együttműködések a foglalkoztatás

növelésére,

munkahelyteremtésre,

oktatási

programok

megvalósítására

irányulhatnak. De lehetnek közmunkaprogramok, településfejlesztési programok.

Az önkormányzatok oktatási, szakképzési programok indításával, ingyenes tankönyv biztosításával járulhatnak hozzá a roma lakosság szociális helyzetének javításához. 63


Az esélyteremtő iskolai programok elsősorban olyan felzárkóztatási programok, amelyek a tanulmányi hátrányok leküzdésére irányulnak. A kötelező oktatás keretein kívül, a szabadidő eltöltéséhez kínálnak alternatívákat a konkrét képzési tartalmakon túl (sport, művészeti oktatás) a szociális integráció révén hozzájárulhatnak az esélyegyenlőség biztosításához. Ezeknek a programoknak a hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtott anyagi támogatás (ingyenes étkeztetés, tanulói ösztöndíj) is lehet eleme.

Az önkormányzatok településfejlesztési koncepció keretében dolgozhatnak ki stratégiát a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítására. A településfejlesztési koncepció esélyegyenlőség javítására irányuló eleme lehet a humánerőforrás-fejlesztési fejezet, a szociálpolitikai fejezet, a közoktatási fejezet, az egészségügyi fejezet, amelyek mind a négy területen célszerű, ha rendelkeznek az esélyegyenlőséget elősegítő stratégiával.

A prioritással elérni kívánt általános cél arra irányul, hogy a települési, helyi szintű egészségügyi, szociális, alapfokú és más nevelési-oktatási közszolgáltatások minősége és összehangolt szervezettsége javuljon a kistérségi együttműködések támogatásával.

Az esélyegyenlőség elvének tudatosítása és népszerűsítése

A cél, a térség teljes lakossága körében annak tudatosítása, hogy olyan hátrányos helyzetű csoportok élnek közöttük, akik önerejükből képtelenek sorsukon változtatni. A célcsoport esélyegyenlőségének megteremtése nem csak csoport, hanem térségi érdek is, hasonlóan az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű régiók esélyegyenlőség iránti igényéhez.

Az önkormányzatok és civil szervezetek a különböző propaganda eszközök segítségével, kiadványokkal, rendezvényeken terjesztik a hátrányos helyzet össztársadalmi felelőségét és az esélyegyenlőség jelentőségét.

A diszkrimináció elleni fellépés

A diszkrimináció alkotmányos alapjogot sért és elmélyíti a szociális, társadalmi feszültségeket. Kezelése komplex politikai, szociális, területfejlesztési kérdés, amelynek vannak munkaerő-piaci vetületei is. A munkaerő-piaci esélyegyenlőség azt jelenti, hogy mindenki számára 64


egyenlő és diszkriminációmentes hozzáférést kell biztosítani a munkához, szakképzéshez és az egyes foglalkozásokhoz. A diszkrimináció munkaerőpiacon a felmérések szerint elsősorban a romákat, egyes esetekben a nőket és az 50 év feletti munkavállalókat érinti.

A munkáltatók körében kimondva és kimondatlanul is ott él a megkülönböztetés. Már nem írják le, nem mondják el, de a munkaerőigények részletei ellene hatnak a romák felvételi, sőt közvetíthetőségi lehetőségeinek is. A megkülönböztetés döntően a kisvállalkozások munkaerőigényeinél tapasztalhatók, míg a nagyfoglalkoztatóknál ez egészen minimálisra csökkent.

A helyi közösségi gondolkodás, azonos érdekeken alapuló megegyezéses légkör sokat segíthet a feszültségek oldásában. Ebben szerepet vállal a munkaügyi, társadalmi, oktatási, egészségügyi, gazdasági környezet, és ez a roma munkanélküliek valamennyi érintettjétől elvárható.

Az esélyegyenlőség érdekében az érintett munkavállalóknak kell pozitív diszkriminációval (a foglalkoztatás támogatásával) lehetőséget adni a bizonyításra (elsősorban foglalkoztatási programokon keresztül), másrészt a kockázati csoportok segítésére kidolgozott programokban kell őket támogatni abban, hogy készségeik, képességeik révén önmaguk versenyképesebbek legyenek a munkaerőpiacon. A diszkrimináció miatt potenciálisan hátrányba kerülő munkavállalók esetében a készség, képesség fejlesztő programokhoz is kapcsolni kell olyan elemeket, amelyek a diszkrimináció kezelésére készítik fel őket és a tanácsadással, a foglalkoztatás dotálásával a munkavállalói oldal fogadókészségét is biztosítják.

A programok finanszírozása

A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása érdekében különböző témájú pályázatokon való közös részvétel. Az együttműködések a foglalkoztatás növelésére, munkahelyteremtésre, oktatási programok megvalósítására, valamint közmunkaprogramok, településfejlesztési programok megvalósítására.

65


A kifejezetten hátrányos helyzetű csoportok

A foglalkoztatási színvonal jelentős növelése csak akkor érhető el, ha sikerül a munkaerőpiacról kiszoruló csoportok integrálni. A munkaerő-piaci elemzések alapján egyértelműen kimutathatók azok a csoportok, amelyek valamilyen hátránnyal rendelkeznek a munkaerőpiacon. Ilyenek a pályakezdők, a megváltozott munkaképességű álláskeresők, a romák, a 45 év felettiek, a nők.

3.2.2.2 Női munkavállalók

Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott. A hazai női gazdasági aktivitási ráta a fejlett piacgazdaságokét messze felülmúlta, s több százalékponttal magasabb volt a női munkavállalás tekintetében tradicionálisan élenjáró skandináv országok mutatóinál. Az 1990-es évek elején mindez drámai módon megváltozott és egyre nagyobb lett a nők körében a munkanélküliség. Álmosdon különösen magas az általános iskolát be nem fejezett és az inaktív nők aránya.

A női munkavállalók helyzetén a diszkrimináció csökkentését szolgáló tevékenységek (külön fejezetben tárgyaljuk), az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése és komplex őket célzó foglakoztatási programok segíthetnek.

3.2.2.3 Megváltozott munkaképességű munkanélküliek

Az egészségkárosodás, fogyatékosság kialakulását megelőző hatékony prevenció hiányából és a rehabilitáció működési zavaraiból adódóan a megváltozott, fogyatékos munkavállalók jelentős létszámmal vannak jelen a munkaerő-piacon, munkaerő-piaci esélyeinek javítása, szükségleteik figyelemmel kísérése a Munkaügyi Központ napi tevékenységének részévé vált.

A megváltoztatott munkaképességű munkanélküliek reintegrálása a rehabilitációval kiegészített komplex foglalkoztatási programokon és az atipikus foglakoztatási formák elterjedésének ösztönzésén keresztül lehetséges.

66


3.2.3

Intézmény-rendszer fejlesztése

A foglalkoztatás és szociális ellátás fejlesztésének stratégiai kérdése az annak keretet adó intézményrendszer állapota, képessége arra, hogy hatékony, átlátható működésével alapot teremtsen a célokat megvalósító intézkedések végrehajtásának.

Cél, hogy működjön olyan intézményrendszer a kistérségben, mely a tervezéstől, a végrehajtáson át a célokra való visszacsatolásig adjon legitimációs alapot a céloknak és az azokat megvalósító intézkedéseknek, legyen képes menedzselni az intézkedések végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi és információs erőforrás-felhasználást. Álmosd településnek is javasolt hozzájárulnia ezen horizontális cél eléréséhez a következő fejlesztési tevékenységekkel.

3.2.3.1 Non-profit civil szektor fejlesztése

A non-profit szervezetek (egyesületek, alapítványok) képesek, személyes kapcsolatrendszerükön keresztül - leghatékonyabban elérni azon célcsoportokat, melyek társadalmi, szociális illetve foglalkoztatási helyzetének javítását tűzik ki célul. Az állami ellátó rendszerek csak korlátozottan képesek hatósági jellegű működésükkel adott személy aktuális szükségletének megfelelő támogatást nyújtani. Jelenleg a kistérségben első sorban ifjúsági, sport, kulturális és közművelődési civil szervezetek működnek, ezek is első sorban a térség földrajzilag kevésbé elzárt, nyugati részén. Cél, hogy a régióban működjön minél több olyan egyesület vagy alapítvány, mely szociális vagy foglalkoztatási, munkanélküliséget kezelő célt tűz ki maga elé.

Az elérendő cél érdekében támogatni szükséges:

•

a szociális és foglalkoztatási célú egyesületek és alapítványok létrehozását

•

ezen civil szervezetek működési feltételeinek és pénzügyi menedzsment képességeinek fejlesztését

•

az egyesületek és alapítványok EU szemléletű projekt menedzsment tudásának fejlesztését

•

„Best practice” konferenciák szervezését a kistérségben működő szervezetek részvételével

67


3.2.3.2 Integrált szociális ellátó és szolgáltató rendszer kiépítése

Az integrált foglalkoztatási és szociális ellátó- és szolgáltató rendszer kiépítésének elsődleges célja összehangoltan kezelni az inaktivitást és a szociális hátrányokat miközben a munkaerőpiaci aktivitás ösztönzésére helyezi a hangsúlyt. Ezen célt szolgálják:

•

az egyablakos rendszer, a hatékony és ügyfélbarát szolgáltató-rendszer kialakítása;

•

a munkaerő piaci előrejelzés és az állásközvetítés rendszerének fejlesztése, a kék munka ügynökségek felállítása;

•

a munkáltatói kapcsolattartás erősítése, a virtuális munkaerőpiac kiépítése;

•

a kis- és középvállalkozások részére nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások széles körben való elérhetőségének biztosítása.

3.2.4

Fenntarthatóság

Az elmúlt években, évtizedekben számos olyan változás következett be a társadalom életében, amely számottevően megnehezíti a családok életét, funkcióik ellátását (pl.: nők munkavállalása, nehéz anyagi helyzetű családok). Elmondható, hogy a családok funkciójuk ellátása érdekében ma már támogatásra szorulnak. A prioritás célja, hogy az önkormányzatok, a szociális és civil szervezetek külső források igénybevételével erősítsék a szociális gazdaságot, illetve annak működését. a szociális ellátásra szorulók teljes körű és minőségi ellátása. Álmosd a következők megvalósításával járulhat hozzá a fenntarthatósághoz.

3.2.4.1 A családi élet funkcióinak megőrzését segítő szolgáltatások támogatása

Az intézkedés célja a családok működőképességének megőrzését, funkcióinak ellátását segítő szolgáltatások biztosítása. Az intézkedés elemei:

•

Bölcsődék működtetése

•

A családok helyzetének feltárása, a család támogatása a funkció ellátásban, erősítése, a családi szemlélet érvényesítése.

68


3.2.4.2 Gyermek- és ifjúságvédelem fejlesztése

Magyarországon a 0–18 évesek száma 2,4 millió fő, közülük több mint 313 000 gyermeket veszélyeztetettként tartanak nyilván, így különféle környezeti, magatartási, anyagi és egészségi okok miatt átlagosan minden 8. gyermek veszélyeztetettnek számít.

Az intézkedés elemei:

•

Fejlesztésüket szolgáló speciális programok alkalmazása.

•

Logopédiai ellátás, gyógytestnevelés biztosítása

•

Speciális cigány programok tervezése, átvétele

•

Tanulás tanítása, egyéni tanulási módszerek kialakítása

•

Kulturális és sporttevékenység

•

Szokásrendszer kialakítása:

•

Egészséges életmód oktatása

•

Magatartás és viselkedéskultúra oktatása

•

Alkalmazkodás, közéletiségre nevelés

A közoktatási intézmények vezetőjének, a civil szervezeteknek folyamatos kapcsolatot kell kiépíteni és fenntartani a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai, illetve a Családsegítő Központ gyermekvédelemmel foglalkozó munkatársaival a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése, nyilvántartása a fokozottabb gondoskodás, segítség érdekében.

Az alábbi Célhierarchia című táblázatban szemléltetjük a kistérség stratégiai, illetve operatív céljait az azokhoz tartozó intézkedésekkel, valamint a horizontális célok célrendszerbe való illeszkedését.

69


CÉLHIERARCHIA STRATÉGIAI CÉL

A foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése Derecske-Létavértesi kistérségben, a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése; a térség munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti rendszerének – a szereplők közötti foglalkoztatási partnerség – kiépítése által. A stratégia megvalósítása során szükséges a munkaerő-piac egyensúlyának megteremtése és a területi differenciák, különbségek csökkentése. OPERATÍV CÉLOK I. Térségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás növelés

1. Infrastruktúrafejlesztés 2. Vállalkozás fejlesztés

II. Térségi humánerőforrás fejlesztése

1. Piaci és helyi igényekhez igazodó felnőtt- és szakképzések 2. Alapfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése

III. Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése

1. Képzési struktúrák összehangolása 2. Atipikus, innovatív foglalkoztatási formák ösztönzése

3. Mezőgazdasági foglalkoztatás

3. Munkavállalók képzése, készségfejlesztése

3. Munkaerő-piaci információk biztosítása

4. Turizmusfejlesztés

4. Munka világába való visszavezetés

4. Pályaorientáció 5. Kistérségi foglalkoztatási partnerség megvalósítása

5. Szociális gazdaság fejlesztése 6. Térségi marketing HORIZONTÁLIS CÉLOK IV. Esélyegyenlőség V. Intézmény-rendszer fejlesztése VI. Fenntarthatóság

Roma népesség felemelkedése Fogyatékkal élő népesség esélyegyelősége 45 év felettiek esélyegyelősége Nemek közötti esélyegyenlőség Tartós munkanélküliek esélyegyelősége Digitális szakadék áthidalása Gazdaságfejlesztő intézmények (Kamarák, Inkubátorház) Non-profit civil szektor fejlesztése Integrált szociális ellátó és szolgáltató rendszer kiépítése A családi élet funkcióinak megőrzését segítő szolgáltatások támogatása Gyermek- és ifjúságvédelem fejlesztése

70

4

Kitörési pontok

Ebben a fejezetben arra adunk javaslatot, hogy a kistérségi stratégiában meghatározott intézkedések közül melyek azok, amelyeket Álmosd településen rövid távon érdemes megvalósítani az operatív célok teljesüléséhez való hozzájárulásként.

Az intézkedések sorrendje egyben prioritási sorrendet is tükröz.

Az egyes javasolt intézkedéseket követően bemutatunk egy-egy minta projektet is, ami szemlélteti az intézkedés gyakorlati megvalósulásának egy-egy lehetséges változatát.

Intézkedés

Kapcsolódó mintaprojekt

2.2 Alapfokú végzettséggel rendelkezők Felzárkóztató képzés szervezése az áltaszámának növelése lános iskolai végzettséggel sem rendelkezők számára 2.3 Munka világába való visszavezetés Szakképzés a munka világába való viszszavezetés érdekében 2.1 Piaci és helyi igényekhez igazodó fel- Szakképzés képzés biztosítása igazodva a nőtt- és szakképzések piaci igényekhez 1.3 Mezőgazdasági foglalkoztatás • Mezőgazdasági termelés fenntarthatóvá tétele – biogazdálkodás meghonosítása • Alternatív energiahordozók • Bemutató gazdaságok létrehozása • Termelői közösségek létrehozása 1.4 Turizmusfejlesztés Kistérségi turisztikai kínálat és koncepció kialakítása, valamint marketingkampány lefolytatása 1.1 Infrastruktúrafejlesztés • Infrastrukturális beruházások • Gazdaságfejlesztési koncepció – befektetők vonzására 1.2 Vállalkozásfejlesztés • Szaktanácsadási szolgáltatás nyújtása a helyi vállalkozások számára • Vállalkozások technológia fejlesztése 3.4 Pályaorientáció Pályaorientációs szolgáltató hálózat kialakítása

Az intézkedések és operatív célok mögött mindig feltűntetjük a kistérségi foglalkoztatási stratégiában az azonos cél/intézkedés esetében használt sorszámot is.


4.1 TÉRSÉGI HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE 4.1.1

Alapfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése (2.2)

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés azért vált szükségessé, mert a kistérségben jelentős az általános iskolát nem befejezettek száma, mely jelentős gyengeség és egyben kiküszöbölendő veszélyforrás is. Álmosd esetében a lakosság 23%-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, ami nagyon magas arány és a foglalkoztathatóság alapjaként sürgősen megoldandó probléma.

Az intézkedés célja: Az intézkedés célja az alapfokú oktatás fejlesztése, az alapvető tudáselemek megszerezhetőségében meglevő minőségi és területi egyenlőtlenségek oldása, mint a középfokú illetve szakképzési szintre való továbblépést megalapozó területként.


•

Óvodai ellátás és az alapfokú oktatás infrastrukturális fejlesztése

•

Az intézményekben a pedagógus munkát segítő alkalmazottak körének bővítése (speciális szakemberek, és pedagógiai asszisztensek)

•

Felzárkóztató oktatás indítása, amelynek keretében a hátrányos helyzetű diák elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek

•

Mivel a gyerekek számára a családi ház, a szülők a legfontosabb modellek, így az intézmények számára elengedhetetlen, hogy a szülői házzal olyan, kölcsönös bizalmon alapuló jó kapcsolatot építsenek ki, amely elfogadja a tanulás fontosságát és ahhoz megfelelő támogató környezetet kínál. -

Olyan programok szervezése, ahol a pedagógussal együttműködve a szülők maguk is bekapcsolódnak a tevékenység vezetésébe

-

Szülők számára olyan – nem kimondottan iskolai jellegű, de az intézményben szervezett – programok szervezése, amelyek az ő szempontjukból fontos tanulásra, közösségi tevékenységre kínálnak lehetőséget, és ennek segítségével oldják az intézménnyel szembeni bizalmatlanságukat (pl. a társas összejövetelek gyakorlata, szülők-nevelők bálja több intézmény esetében,). 72


-

A mindennapi gyakorlati tudásra építő, érdekes házi feladatok, amelyek – nem sok időt igénylő – megoldása csak a szülőkkel együtt lehetséges. Így ők bekapcsolódnak az iskola munkájába.

Az intézkedés érintettjei:

•

Alacsony iskolai végzettségűek

•

Hátrányos helyzetű, alacsony iskolázottságú munkanélküliek

•

Helyi Kisebbségi Önkormányzatok

•

Szakmai civil szervezetek

•

Oktatási intézmények

Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Társadalmi megújulás Operatív Program

•

2.3 Hátrányos helyzetűekre irányuló képzési programok

•

3.1 Kompetencia alapú oktatás és a korszerű pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben

•

3.9 Hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk támogatása, tanulási lehetőségeik bővítése

73


Felzárkóztató képzés szervezése az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők számára (Mintaprojekt)

Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 2.2 Alapfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése

Célja: Az általános iskolát végzettek számának növelése, mint a foglalkoztathatóság alapfeltételének megteremtése

SWOT indokoltság:

Jelentős az általános iskolát nem befejezettek száma (gyengeség) A település nem lesz képes kielégíteni a befektető vállalkozások minőségi munkaerő igényét (veszély)

Akkreditált felzárkóztató képzés szervezése az általános iskolát be nem fejezettek számára. Érintett hátrányos helyzetűek személyes megkeresése, szintfelmérés, hiányzó osztályok feltérképezése, majd ez alapján próbaévfolyam indítása (várhatóan 7. vagy 8. osztály szinttől), esti tagozaton, közmunka programmal kiegészítve (napközben 4-6 óra munka, este 2-3 óra tanítás).

Költségnem

!

"

#

Maximum

(e Ft)

(e Ft)

Minimum

o

8.600

28.000

%

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzat,

Összesen nettó költség $

Összes bruttó költség

&

10.140

33.000

civil szervezetek

Kapcsolódás az Új Magyarország Társadalmi megújulás Operatív Programhoz

• •

2.3 Hátrányos helyzetűekre irányuló képzési programok 3.1 Kompetencia alapú oktatás és a korszerű pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben

Projekt várható időtartama: 3-6 hónap

74

MINTAPROJEKT – 2.2 INTÉZKEDÉS

Projekt becsült költségvetése

A program rövid leírása


4.1.2

Munka világába való visszavezetés (2.3)

Az intézkedés indoklása: A kistérségben alacsony a munkaerő mobilitása és magas a szociális támogatásokból élők és erre az életmódra berendezkedettek aránya, ezért külön intézkedés végrehajtása indokolt ezen hátrányok megszűntetésére. Álmosdon is különösen magas a szociális támogatásokból élők aránya (a lakosság 40,5%), indokolt a település hozzájárulása ezen intézkedés megvalósításához. Az intézkedés célja: Olyan programok tervezése és futtatása, amelyek egyrészt motivációt teremtenek a rendszeres munkavégzésre, másrészt képességet fejlesztenek ahhoz. Az intézkedés elemei: • Kommunikációs, alkalmazkodási képességek fejlesztése; • Mentorálás, pszichológiai tanácsadás; • Rehabilitáció (ha szükséges); • Támogatott foglalkoztatások biztosítása; • Szociál-ökonómiai üzemek létrehozása, amelynek két fő feladata a tartós munkanélküliek szociális, mentális, reintegrációs problémáinak kezelése és egyúttal gazdaságigazdálkodói tevékenység végzése. • Termelő iskolák azaz határozott idejű munkahely-teremtés a fiatalok, pályakezdők, akik a hagyományos oktatási rendszerből valami miatt kiszorultak részére a munkához szoktatás, szakképesítés szerzése, az egyéni szociális problémák kezelése végett. • Próbamunka lehetőségének biztosítása • Partnerség a releváns civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, képző intézményekkel. Az intézkedés érintettjei: • Tartósan munkanélküliek • Pályakezdők • Szakmai civil szervezetek • Helyi kisebbségi önkormányzatok Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Társadalmi megújulás Operatív Program • 1.2 Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés • 1.3 Fiatalok munkába állásának segítése • 1.4 Idősebb korosztályok foglalkoztatásának elősegítése • 1.5 Romák munkaerő-piaci részvételének növelése • 1.6 Megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek foglalkoztatása • 5.3 Halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerő-piaci integrációjának előmozdítása

75


Szakképzés a munka világába való visszavezetés érdekében (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: • 2.3 Munka világába való visszavezetés Célja: A megváltozott munkaképességűek közülük is első sorban a tartósan munkanélküliek, a roma lakossághoz tartozók és alacsony iskolai végzettségűek számára a későbbi munkába állás elősegítése, az elhelyezkedés és a beilleszkedés támogatása.

A program rövid leírása A program során a következők megvalósítása Projekt becsült költségvetése szükséges: Minimum Maximum • A célcsoport felkutatása, bevonása Költségnem • Motiválás, egyéni állapot-, helyzet-, ké(e Ft) (e Ft) pesség és szükségletfelmérés • Egyéni fejlesztési tervek, pályatervek készítése • Személyiség és kulcsképességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kommunikáció, interjúzási készség, önéletrajz írás, rehabilitációs képzés: pl. Összesen nettó költség 23.000 55.000 munkaszocializáció, környezettudatos magatartás, alapfokú informatikai képzés • Pályaorientáció, tanácsadás Összes bruttó költség 26.800 63.600 • Alapismeretek pótlása, felzárkóztatás, az alapfokú képzettség megszerzésének elősegítése, • A munkakipróbálás lehetőségét biztosító munkahelyek és képző intézmények felkészítése a kliensek fogadására • Képzési, illetve munkavállalási lehetőségek feltárása • A munkaadók, képzőhelyek motiválása a hátrányos helyzetű emberek alkalmazására, közreműködés az esetlegesen meglévő fenntartások, előítéletek leküzdésében, diszkriminatív eljárások kiküszöbölésében, munkahelyi beilleszkedés elősegítése

!

$

"

#

o

&

&

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzatok, civil szervezetek Kapcsolódás a Társadalmi megújulás Operatív Programhoz • 1.2 Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés • 1.5 Romák munkaerő-piaci részvételének növelése • 1.6 Megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek foglalkoztatása

76

%



SWOT indokoltság: Magas az eltartottak és az inaktívak aránya (gyengeség) Magas a szociális támogatásokból élők és erre az életmódra berendezkedettek aránya (gyengeség)


4.1.3

Piaci és helyi igényekhez igazodó felnőtt- és szakképzések (2.1)

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés kidolgozása során a Derecskén lévő, elsősorban a kistérség igényeit kielégítő gimnázium és szakközépiskola, mint erősség és a viszonylag szűk körben elérhető szakképzési lehetőségek, mint gyengeség került figyelembe vételre. A képzési kapacitás növelése, felnőttoktatás fejlesztése, diverzifikálása olyan lehetőség, mely az előbbiekre építve lehetővé teszi, hogy a kistérség elkerülje, hogy ne legyen képes kielégíteni a befektető vállalkozások minőségi munkaerő iránti igényét. Mivel Álmosdon jelenleg nincs középfokú képzési lehetőség indokolt a település hozzájárulása ezen intézkedés megvalósításához.

Az intézkedés célja: A munkanélküliek, vagy elbocsátással veszélyeztetettek továbbképzése, a szakképzetségi színvonal növelése és az életen át tartó tanulás gyakorlatának támogatása.


•

A továbbképzéseknél ösztönözni kell rugalmas, kombinálható, kiscsoportos, akár távtanulás keretében elvégezhető kurzusok kialakítását, hogy a munkaerőpiac igényeire az oktatási intézményrendszer minél rövidebb idő alatt reagálhasson.

•

A hangsúlyt – akinél ez lehetséges – a már megszerzett szakterületen történő fejlődésre, elmélyülésre, kiegészítő képzettség megszerzésére kell helyezni, vagy az átképzésnél az egyén készségeinek megfelelő szakmát kell választani

•

Számba kell venni, és be kell kapcsolni a településen azokat az atipikus képző helyeket (könyvtár, művelődési ház,) ahol az egész életen át tartó tanuláshoz a feltételek rendelkezésre állnak, valamint kialakíthatók lehetnek


•

Munkanélküliek

•

Hátrányos helyzetű pályakezdők

•

Szakmai civil szervezetek

•

Oktatási és képző intézmények

77


Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Társadalmi megújulás Operatív Program

•


•

2.1 Gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés

•

2.2 Átfogó kompetenciafejlesztő felnőttoktatási és -képzési programok

•


•

3.3 Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése

78


Felnőtt és szakképzés biztosítása igazodva a piaci igényekhez (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 2.1 Piaci igényekhez igazodó felnőtt- és szakképzések 3.5 Kistérségi foglalkoztatási partnerség megvalósítása Célja: A piaci igényeknek megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkaerő rendelkezésre állása a települési szakképzés bővítésével, modernizálásával, illetve rugalmasságának növelésével.

A program rövid leírása Projekt becsült költségvetése Minimum Maximum 1) Szakképzési koncepció kialakítása Költségnem (e Ft) (e Ft) Szükséges az általános iskola befejezését követő, a piaci igényeknek megfelelő szakképzési lehetőségek települési szintű bővítése (pl. falusi turizmus OKJ-s képzés, fenntartható mezőgazdaság OKJ-s képzés, Összesen nettó költség 17.200 103.000 stb). Ehhez meg kell határozni a piaci igényeknek és a kistérségi lehetőségeknek, Összes bruttó költség 19.440 120.000 adottságoknak egyaránt megfelelő képzési formákat, amelyek térítésmentes nyújtása települési szinten, a kistérség többi településével összehangolva pályázati forrásból finanszírozva oldható meg. A koncepció kidolgozásáért a Társulás lenne a felelős. A már állásban lévő munkavállalók továbbképzésére (informatikai, idegen nyelv, kommunikációs, stb.) több vállalkozás azonos képzést igénylő munkavállalóinak összevonásával oldható meg.

#

"

%

$

o

!

'

&

2) Szükséges technikai háttér megteremtése A munkaerő piaci értékének növelése érdekében szükséges mind az általános iskolák, mind a középfokú képzőintézmények számítógéppel való ellátottságának növelése. Ezt pályázati forrásból célszerű megoldani. A források felkutatásához célszerű egy kistérségi szintű pályázati információs rendszer működtetése. Felelős: a pályázati információs rendszer kialakításáért és működtetéséért a Társulás, a helyi önkormányzat az eszközpark modernizálásáért és bővítéséért felelős Kapcsolódás az Új Magyarország Társadalmi megújulás Operatív Programhoz • 2.1 Gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés • 2.2 Átfogó kompetenciafejlesztő felnőttoktatási-és képzési programok Projekt várható időtartama: 12-24 hónap

79

MINTAPROJEKT – 2.1; 4.3.5 INTÉZKEDÉSEK

SWOT indokoltság: • Nagy számú szakképzetlen és alulképzett munkavállaló (gyengeség) • A településen nincs középfokú képzési lehetőség (gyengeség) • Digitális írástudás alacsony szintje (gyengeség)


4.2 TÉRSÉGI GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉS 4.2.1

Mezőgazdasági foglalkoztatás (1.3)

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés a meglévő hagyományok és az élelmiszergazdasági alapanyag termeléséhez megfelelő természeti adottságok meglétére, mint erősségre kíván építeni fenntartható mezőgazdasági termelési formák fejlesztése (Pl. TÉSZ), mint lehetőség által. Az intézkedéssel elkerülendő veszélyforrás a családi gazdaságok ellehetetlenülése. Mivel a kistérségen belül Álmosdon is, a tormatermesztéshez szükséges talajadottságok és mikroklíma az országban egyedülálló módon áll rendelkezésre, javasolt kihasználni ezen adottságokat. A fenntartható gazdálkodás meghonosítása egyben turisztikai célokat is szolgál.

Az intézkedés célja: A lakosság életminőségének, életfeltételeinek, jövedelmi helyzetének és a település népességmegtartó képességének javítása. A település felzárkóztatása érdekében szükséges a mezőgazdaság szerkezetátalakításának, és egy hatékony innovatív agrárszerkezet kialakításának, a gazdasági potenciál fejlesztése. Továbbá igen fontos a fenntartható agrárgazdálkodás követelményeit szem előtt tartó multifunkcionális, tájmegőrző, extenzív típusú agrárgazdálkodás célterületeinek fejlesztése is.


•

A táji adottságokhoz illeszkedő új típusú mezőgazdasági technológiák elterjesztése bemutató és oktató tevékenységgel

•

Gazdálkodásra alkalmas méretű birtokok kialakítása, a jelenleg rendkívül felaprózott birtokszerkezet átalakítása oly módon, hogy a kialakuló összefüggő birtoktesteken eredményes, piacra is termelő gazdálkodás valósulhasson meg.

•

TÉSZ-ek létrehozása és működtetése ágazatonként

•

Biogazdálkodás elterjesztése az érintett gazdák ilyen irányú képzésével

•

Szaktanácsadás rendszer kialakítása, amely a farmok beindításához szükséges mezőgazdasági, jogi, pénzügyi, Európai Uniós, CARPE, stb. szakismeretek közvetítését biztosítja

•

Részvétel az önszerveződésre épülő marketingszervezet létrehozása a kistérség termékeinek szervezett módon történő értékesítse céljából 80



•

Mezőgazdasági vállalkozások

•

Őstermelők

•

Családi gazdaságok

Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Észak-Alföldi Operatív Program

•

4.2 Falufejlesztés

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

•

1.1.1 Innovatív technológiák megismertetése bemutatóüzemi tájékozató programokkal

•

1.2. A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása

•

1.4.1. Mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók részére nyújtott szaktanácsadás támogatása

•

1.4.2. Mezőgazdasági termelői csoportok részére nyújtott csoportos szaktanácsadás támogatása

•

1.5.2. Üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatás létrehozása mezőgazdasági termelők részére

•

1.6.1. Növénytermesztést és kertészetet szolgáló beruházások

•

1.9. Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködés a mezőgazdasági és élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban

•

1.11. A közösségi előírásokon alapuló előírások betartása

•

1.13. Termelői csoportok támogatása az élelmiszer-minőségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén

•

1.15. Termelői csoportok létrehozásának támogatása

•

3.4. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

81


Mezőgazdasági termelés fenntarthatóvá tétele – biogazdálkodás meghonosítása (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.3 Mezőgazdasági foglalkoztatás 1.4 Turizmusfejlesztés Célja: A mezőgazdasági termelés fenntarthatóvá tételével a mezőgazdaságból élők anyagi biztonságának megteremtése, illetve a mezőgazdaság eltartó képességének növelése SWOT indokoltság: Hagyományok és természeti adottságok az élelmiszergazdasági alapanyag termelésre (erősség) Fenntartható mezőgazdasági termelési formák fejlesztése (lehetőség) Biotermékek előállítása (lehetőség) A képzett, fiatal munkaerő elvándorlása (veszély) Projekt becsült költségvetése A program rövid leírása Minimum Maximum Szaktanácsadás nyújtásával ösztönözni a gazdáKöltségnem (e Ft) (e Ft) kat a környezettudatos gazdálkodás megteremtésére, az energiatakarékos módszerek alkalmazására, valamint a települési adottságoknak leginkább megfelelő gazdálkodási formák meghonosítására. A szaktanácsadás Összesen nettó költség 8.000 330.000 kiterjed a lehetséges finanszírozási források Összes bruttó költség 9.600 396.000 megszerzésének módjára is. Ilyen fenntartható gazdálkodási forma lehet pl. a biogazdálkodásban történő tormatermesztés, amely egyben a falusi turizmus egyik fontos elemét is képezi.

"

!

o

$

$

#

$

Lehetséges projektgazda: helyi gazdák Kapcsolódás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz • Biogazdálkodás elterjesztése az érintett gazdák ilyen irányú képzésével • Szaktanácsadás rendszer kialakítása, amely a farmok beindításához szükséges mezőgazdasági, jogi, pénzügyi, Európai Uniós, CARPE, stb. szakismeretek közvetítését biztosítja Projekt várható időtartama: 12-24 hónap

82

MINTAPROJEKT – 1.3; 1.4 INTÉZKEDÉSEK


Alternatív energiahordozók (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.3 Mezőgazdasági foglalkoztatás Célja: az arra alkalmas termőterületek bevonása az alternatív mezőgazdasági energiahordozók termelésébe bioetanolt előállító üzem telepítése SWOT indokoltság: A családi gazdaságok ellehetetlenülése (veszély) Fenntartható mezőgazdasági termelési formák fejlesztése (lehetőség) A képzett, fiatal munkaerő elvándorlása (veszély) Projekt becsült költségvetése Minimum Maximum Költségnem (e Ft) (e Ft)

o

Összesen nettó költség #

"

30.000

!

300.000

$


Kapcsolódás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz • 4.1.8. A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése

83

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzat, Kistérségi Társulás,


36.000

360.000


A program rövid leírása Szaktanácsadás keretében szükséges ösztönözni a gazdákat a jövedelmezőbb és egyben fenntartható gazdálkodási formák folytatása felé. Ilyen lehet a bio-üzemanyag előállításához szükséges alapanyagok termesztése (pl. repce). Amennyiben rendelkezésre áll helyben az alapanyag, a Kistérségi Társulás, illetve a helyi önkormányzatok közbenjárásának segítségével megtörténik a munkahelyeket teremtő bioetanolt előállító üzemek telepítése magánbefektetők által.


Bemutató gazdaságok létrehozása (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.3 Mezőgazdasági foglalkoztatás 1.4 Turizmusfejlesztés Célja: A településen néhány olyan gazdálkodás létrehozása, amely alapul szolgál a fenntartható gazdálkodási formákkal kapcsolatos tudástranszfer megvalósításához. SWOT indokoltság: A családi gazdaságok ellehetetlenülése (veszély) Fenntartható mezőgazdasági termelési formák fejlesztése (lehetőség) Hagyományok és természeti adottságok az élelmiszergazdasági alapanyag termelésre (erősség) Biotermékek előállítása (lehetőség) A program rövid leírása Olyan minta gazdálkodások létrehozása, amelyek a kistérségi adottságokhoz igazodó legjobb gyakorlatként adhatók tovább a gazdák számára mind a növénytermesztés, mind az állattenyészÖsszesen nettó költség 28.500 tés fenntartható formáit tekintve. Ezek a gazdaságok egyúttal turisztikai funkciót is betöltenek, Összes bruttó költség 34.200 a vidéki élet demonstrálására. Szükséges a mintagazdaságok létesítéséhez kapcsolódó pályázati források felkutatása és igénybevétele.

#

o

"

"

!

!

!

195.000

$

Kapcsolódás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz • 1.1.1 Innovatív technológiák megismertetése bemutatóüzemi tájékozató programokkal Észak-Alföldi Operatív Programhoz • 3.1 Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés

84

213.600

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzat, civil szervezetek, Kistérségi Társulás



Projekt becsült költségvetése Minimum Maximum Költségnem (e Ft) (e Ft)


Termelői közösségek létrehozása (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.3 Mezőgazdasági foglalkoztatás Célja: A kistérség mezőgazdasági terményei (pl. torma) értékesítésének elősegítése kistérségi összefogással, termelői közösségek létrehozásával, amelyhez Álmosd is csatlakozik. SWOT indokoltság: A családi gazdaságok ellehetetlenülése (veszély) A képzett, fiatal munkaerő elvándorlása (veszély) Projekt becsült költségvetése Minimum Maximum Költségnem (e Ft) (e Ft)

!

o

"

"

!

Összesen nettó költség #

!

4.800

28.000

$


5.520

"

Kapcsolódás a Vidékfejlesztési Stratégiai Tervhez 1.13. Termelői csoportok támogatása az élelmiszer-minőségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén 1.15. Termelői csoportok létrehozásának támogatása

85

32.640

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzat, civil szervezetek, Kistérségi Társulás


"


A program rövid leírása A mezőgazdasági végtermékek, alapanyagok hatékony értékesítésének, illetve a termelési tapasztalatok, új technológiák elterjesztésének elősegítése érdekében termelői közösségek létrehozása. Szaktanácsadás keretében felhívni a gazdák figyelmét a termelői közösségek előnyeire és motiválni őket az azokhoz való csatlakozásra.


4.2.2

Turizmusfejlesztés (1.4)

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés a megtartásra érdemes hagyományok meglétére és a természeti táj, mint turisztikai vonzerő tényezőre épít. A témakörben kihasználásra érdemes lehetőségek a turisztikai szolgáltatások magasabb színvonalra emelése, falusi turizmus fejlesztése, torma termesztés hagyományainak megőrzése és a biotermékek előállítása.

Az intézkedés célja: A település eddig részben kihasználatlan turisztikai adottságaira alapozva idegenforgalmi szolgáltatások meghonosítása illetve fejlesztése. Az intézkedés elemei:

•

a turisztikai kínálat szélesítése -

A falusi-tanyai turizmus (vendéglátó- és szálláshelyek fejlesztése, biogazdálkodás)

-

A település bekapcsolása a kerékpáros turizmusba a kerékpár útba való becsatlakozással

-

Program szervezés (kultúr program, falunap, életmód tábor, népi hagyományok, mesterségek, motoros találkozó)

-

Hungarikum (torma)

-

Lovasturizmusba való bekapcsolódás lovas csillagtúrák szervezésével

-

Torma Út Egyesület tevékenységbővítésének és továbbfejlesztésének támogatása

•

a természeti környezet értékeinek megőrzése

•

vendéglátó és szálláshelyek kapacitásainak bővítése, a nyújtott szolgáltatások fejlesztése

•

marketing tevékenység ösztönzése kistérségi összefogással.


•

Kis- és középvállalkozások

•

Falusi turizmus szálláshelyadók

•

Helyi önkormányzatok

•

Szakmai civil szervezetek és érdekvédelmi szövetségek 86


Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: Észak-Alföldi Operatív Program

•

3.1 Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés

•

3.2 Turizmus fogadási feltételeinek javítása

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

•

3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése

87


Álmosd bekapcsolódása a kistérségi turisztikai kínálat és koncepció kialakításába, valamint marketingkampány lefolytatásába (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.4 Turizmusfejlesztés; 1.6 Térségi marketing

SWOT indokoltság: • Megtartásra érdemes hagyományok (erősség) • Természeti táj, mint turisztikai vonzerő (erősség) • A turisztikai szolgáltatások magasabb színvonalra emelése, falusi turizmus fejlesztése (lehetőség) • Biotermékek előállítása (lehetőség) Projekt becsült költségvetése Minimum Maximum Költségnem (e Ft) (e Ft)

A program rövid leírása

1. Kiinduló helyzet meghatározása A Kistérségi Társulás koordinálásával öszszegyűjtésre kerülnének az egész kistérség természeti és épített turisztikai látnivalói, a Összesen nettó költség nyújtott szolgáltatások, a neves események, programok. Szükséges a kistérségre jellemÖsszes bruttó költség ző „hungarikumok” (pl. torma) meghatározása is, amelyek segítségével könnyen azonosíthatóvá válik a kistérség.

$

!

"

#

o

8.000

29.000

%

9.400

34.000

2. Turisztikai koncepció kidolgozása A kiinduló helyzet ismeretében meg kell határozni a fejlesztési irányokat, illetve a célcsoportot. Fejlesztési irányok lehetnek pl.: • a falusi turizmus fejlesztése (szállás és vendéglátóhelyek kapacitás bővítése, nyújtott szolgáltatások, programok fejlesztése, a falu idilljére vágyó város ember igényeire kialakított szolgáltatások fejlesztése) • hagyományos rendezvények, mesterségek újjáélesztése, esetleg új rendezvények szervezése, kistérségi szintű összehangolása • minél több kistérségi település bekapcsolása a kerékpáros, illetve a lovas turizmusba • biogazdálkodás 3. Turisztikai kínálat kialakítása A Társulás feladata lenne a begyűjtött információkból egy olyan a koncepcióba illeszkedő turisztikai kínálat kialakítása, amely egész évben a térségbe vonzhatja a turistákat. A kínálat kialakításánál meg különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyes események ne gyengítsék, hanem erősítsék egymás keresletét, elkerülendő a „termék kannibalizmus” esetét.

88


Célja: • Munkahely teremtés a település idegenforgalmának fellendítése révén a meglévő hagyományokra, természeti és épített látnivalókra alapozva, továbbfejlesztve a turisztikai szolgáltatásokat • A Kistérségi összefogás erősítése


4. Kommunikációs anyag Amennyiben összeállt a kistérség turisztikai kínálata azt egy jól kommunikálható anyaggá kell összeszerkeszteni. A rendelkezésre álló források figyelembevételével ki kell választani azokat a kommunikációs csatornákat, amelyeken keresztül hatékonyan el lehet érni a célcsoportot. Javasoljuk a Magyar Turizmus Rt.-vel történő kapcsolatfelvételt és együttműködést a kommunikáció tervezése és megvalósítása tekintetében (honlap, prospektus, direkt mail, stb.). Lehetséges projektgazda: Kistérségi Társulás, önkormányzat, civil szervezet Kapcsolódás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz • 3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése Kapcsolódás az Észak-Alföldi Operatív Programhoz • 3.1 Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés • 3.2 Turizmus fogadási feltételeinek javítása Projekt várható időtartama: 9-12 hónap

89


4.2.3

Infrastruktúrafejlesztés (1.1)

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés a hiányos közmű ellátás, megoldatlan szennyvíz kezelés, az oktatási infrastruktúra problémájára, valamint az információ-technológiai ellátottság, digitális írástudás alacsony szintjére, mint kistérségi gyengeségre kíván megoldást kínálni. Ezek a problémák egybeesnek Álmosd gyengeségeivel, így a település számára is javasolt az intézkedés egyes elemeinek megvalósításával hozzájárulni a célok eléréséhez.

Az intézkedés célja: A korszerű és teljes körű infrastrukturális szolgáltatások fejlesztésével erősíteni a működő vállalkozásokat, vonzóbbá tenni a térséget a befektetők számára, hozzájárulni a lakosság kényelmesebb életviteléhez, védeni a természeti és épített környezetet.


•

a fő közlekedési út korszerűsítése

•

a település bekapcsolása a vezetékes szennyvíz elvezető rendszerbe

•

Oktatási infrastruktúra hiányosságainak kezelése (bölcsőde)

•

az információs szolgáltatások körének és minőségének növelése, különös tekintettel a szélessávú Internet csatlakozások és a mobil telefonok elterjedésére

•

infrastrukturális beruházások támogatása főleg a kis-, és középvállalkozások számára, lehetőleg a termelő ágazatokban, valamint az idegenforgalom és szolgáltatások területén


•

települések önkormányzatai

•

kis- és középvállalkozások

•

lakosság

90


Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban:

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

•

3. Az információs társadalom és a modern üzleti környezet erősítése

o 3.2 Telephelyfejlesztés •

Infokommunikációs technológia és szolgáltatások fejlesztése

Észak-Alföldi Operatív Program

•

1. Gazdaság működési feltételeinek javítása

o 1.1 Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése •

2. Regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése

o 2.1 Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Környezet és Energia Operatív Program

•

1.2.1 Szennyvízgyűjtés, - kezelés és folyékony hulladékkezelés, elhelyezés művelet

91


Gazdaságfejlesztési koncepció – befektetők vonzására (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.2 Vállalkozásfejlesztés 1.1 Infrastruktúra fejlesztés Célja: Egy olyan jól kommunikálható koncepció megalkotása, amely eszközül szolgál a befektetők (potenciális munkahelyteremtők) településre vonzásához

A program rövid leírása A befektetők vonzásának eszközei lehetnek a kistérség esetében az infrastruktúra fejlesztése és a meglévő olcsó munkaerő. Szükséges egy olyan koncepció megalkotása kistérségi szinten, amely jól kommunikálható a befektetők felé, továbbá szükséges felépíteni egy olyan kapcsolati rendszert a potenciális befektetőkkel, amely a folyamatos kommunikáció és információcsere eredményként elősegíti a magántőke beáramlását a térségbe.


!

o

Összesen nettó költség "

12.000

40.400

#


14.400

$

%

48.000

Lehetséges projektgazda: Kistérségi Társulás, civil szervezetek Kapcsolódás az Új Magyarország Észak-Alföldi Operatív Programhoz • 2.1 Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése • 1.2 Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának növelése, együttműködéseinek elősegítése Projekt várható időtartama: 6-12 hónap

92

MINTAPROJEKT – 1.1; 1.2 INTÉZKEDÉS

SWOT indokoltság: Kevés a piacképes vállalkozás és jövedelmező munkahely (gyengeség) Tőkehiányos vállalkozások, külső befektetők hiánya (gyengeség) A magas munkanélküliségi rátából következően jelentős számú „szabad” és olcsó munkaerő (lehetőség)


Infrastrukturális beruházások (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.1 Infrastruktúrafejlesztés Célja: • Hozzájárulás a befektetők településre vonzásához a kistérség, illetve a település közútfejlesztése révén • Hozzájárulás a foglalkoztathatóság feltételrendszerének megteremtéséhez települési bölcsőde létesítéssel SWOT indokoltság: Közúti és vasúti infrastruktúra fejletlen A településen nincs bölcsőde A program rövid leírása 1. Felmérés készítése a kistérség közúthálózatának minőségéről, és rendszeréről, majd döntés a legszükségesebbnek ítélt beavatkozásokról kistérségi szinten (bővítés, aszfaltozás, bekötőutak építése, stb.). Ezen kívül szükséges a helyi igények meghatározása is és a helyi szintű beavatkozás, amely már illeszkedik a kistérségi tervekbe is. A beruházáshoz pályázati források felkutatása és igénybevétele.

!

o

%


%

%

%

28.100

384.800

#


33.400

$

%

460.800

2. Felmérés a bölcsődei szolgáltatásra való igények tekintetében. Bölcsődeépítés települési szinten. Megtörténik a bölcsőde pedagógusok toborzása és képzése, amennyiben szükséges. Szintén szükséges a pályázati források felkutatása és igénybevétele. A bölcsődék rendelkezésre állása hozzájárul a foglalkoztathatóság feltételrendszerének megteremtéséhez. Lehetséges projektgazda: Kistérségi Társulás, helyi önkormányzat Kapcsolódás az Új Magyarország Észak-Alföldi Operatív Programhoz • 2.1 Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése • 3.1 Munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése Projekt várható időtartama: 12-24 hónap

93




4.2.4

Vállalkozás fejlesztés (1.2)

Az intézkedés indoklása: Az intézkedés a piacképes vállalkozások elégtelen számára, a jövedelmező munkahely és az ipar jelenlétének hiányára, mint gyengeségre kíván megoldást találni a magas munkanélküliségi rátából következően rendelkezésre álló jelentős számú „szabad” és olcsó munkaerőre, mint lehetőségre építve. Az intézkedés kidolgozása során figyelembe vett veszélyforrás a jelenlegi feldolgozóipar korlátozott versenyképessége volt.

Az intézkedés célja: Az új – elsősorban kis és közepes - vállalkozások alapításának és megerősödésének támogatása, amelyek összességében a legnagyobb potenciált jelentik a munkahelyek számának bővítésére, ugyanakkor nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a vállalkozás menedzsmentjéhez, nincs stabil piacuk és ügyfélkörük, és jellemzően tőkehiánnyal küzdenek.

Az intézkedés elemei: A munkaerő-piaci eszközrendszerrel a következő módokon érdemes ösztönözni az új vállalkozások alapítását, fejlődését:

•

A vállalkozói ismeretek elterjesztésével, készségfejlesztéssel a vállalkozási formában is végezhető szakmák tanfolyamaihoz kapcsolódva.

•

A foglalkoztatási programokon és tanfolyamokon keresztül a klaszter-szerű rendszerekbe integrálni a vállalkozásokat.

•

Az intézkedés részeként létrejöhet egy olyan komplex üzleti szolgáltató rendszer és hálózat, amely hatékonyan segíti a kis- és középvállalkozások működését, a vállalkozások számára jogi, pénzügyi, kereskedelmi, stb. tanácsokat ad és szolgáltatások nyújt.


•

Kis- és középvállalkozások

Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban: 94


Gazdaságfejlesztési Operatív Program

•

2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) jövedelemtermelő képességének erősítése

o 2.1 Vállalkozások technológiai korszerűsítése o 2.2 Vállalati szervezet-fejlesztés, korszerű folyamat-menedzsment ösztönzése •

3.3 Vállalkozások részére üzleti, információs és piacfejlesztési tanácsadás, szolgáltatás nyújtása

•

4. Technikai prioritás

o 4.1 Mikrofinanszírozás o 4.2 Garanciaeszközök o 4.3 Tőkepiac fejlesztése (kockázati tőke, magvető tőke)

Észak-Alföldi Operatív Program

•

1.2 Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának növelése, együttműködéseinek elősegítése

•

1.3 Alap- és emeltszintű tanácsadás

95


Szaktanácsadási szolgáltatás nyújtása a helyi vállalkozások számára (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.2 vállalkozásfejlesztés Célja: A vállalkozások fenntartható gazdálkodásának elősegítése szaktanácsadás nyújtásával SWOT indokoltság: Kevés a piacképes vállalkozás és jövedelmező munkahely (gyengeség) Tőkehiányos vállalkozások, külső befektetők hiánya (gyengeség) A családi gazdaságok ellehetetlenülése (veszély) A képzett, fiatal munkaerő elvándorlása (veszély) Projekt becsült költségvetése Minimum Maximum Költségnem (e Ft) (e Ft)

!

o

$

$


11.400

47.200

#


13.200

Kapcsolódás a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz • 3.3 Vállalkozások részére üzleti, információs és piacfejlesztési tanácsadás, szolgáltatás nyújtása Kapcsolódás az Észak-Alföldi Operatív Programhoz • 1.3 Alap- és emeltszintű tanácsadás

96

55.200

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzat, civil szervezetek



A program rövid leírása Egy olyan szakértőkből álló apparátus felállítása, amely térítésmentesen ad tanácsot a helyi vállalkozások számára azok minden működési területével kapcsolatosan. Felvilágosítást tudnak adni a lehetséges finanszírozási forrásokkal, a források igénybevételének módjával, a lehetséges továbbfejlődési irányokkal kapcsolatban. Ilyen szolgáltatás nyújtásához pályázati források igénybevétele lehetséges.


Vállalkozások technológia fejlesztése (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 1.2 Vállalkozásfejlesztés Célja: A helyi vállalkozások fenntartható gazdálkodásának elősegítése az alkalmazott technológiák modernizálásával SWOT indokoltság: Kevés a piacképes vállalkozás és jövedelmező munkahely (gyengeség) Tőkehiányos vállalkozások, külső befektetők hiánya (gyengeség) A családi gazdaságok ellehetetlenülése (veszély) A képzett, fiatal munkaerő elvándorlása (veszély) A program rövid leírása Projekt becsült költségvetése Minimum Maximum Tanácsadás útján KKV-k ösztönzése eszközKöltségnem (e Ft) (e Ft) parkjuk modernizálására pályázati forrásokból. Például egy helyi pékség termékskálájának bővítéséhez, termékei minőségének fejlesztéséhez, ezáltal beszállítói pozíciójának erősítéséhez nagyban hozzájárulhat egy új croissant sütő beÖsszesen nettó költség 8.000 330.000 rendezés beszerzése. A pékség piaci pozíciójának megerősödése, a megrendelések növekedése Összes bruttó költség 9.600 396.000 pedig többlet munkaerő igényként is jelentkezik, ami hozzájárul a helyi foglalkoztatottság növeléséhez.

!

o

%

%

#

Lehetséges projektgazda: helyi vállalkozások Kapcsolódás a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz • 2.1 Vállalkozások technológiai korszerűsítése

97


"

%



4.3 MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE 4.3.1

Pályaorientáció (3.4)

Az intézkedés indoklása: A kistérségben nagy számú szakképzetlen és alulképzett munkavállaló él, viszonylag alacsony az értelmiségi réteg aránya, alacsony a felsőfokú diplomával rendelkező idegen nyelvet beszélő szakemberek száma és sokak megszerzett végzettség nehezen konvertálható. Ezeknek a veszélyeknek az elhárítása fontos és sürgető feladat. Mivel ezek a problémák Álmosdon is fennállnak, javasolt a településnek is hozzájárulnia az intézkedés megvalósulásához.

Az intézkedés célja: A fiatalok piacképes tudáshoz juttatásán túl alapvető feladat olyan pálya kiválasztása, amely biztosítja az elhelyezkedést a régióban, vagy az országon belül, és lehetőséget biztosít igény esetén az Európai Unión belüli elhelyezkedésre is.


•

Az iskolák pályaválasztási felelőseinek, osztályfőnökeinek folyamatos felkészítése, továbbképzési kereteinek megteremtése a pályatanácsadás hatékonyságának javítása érdekében.

•

A pályaválasztással foglalkozó szakemberek rendszeres tájékoztatását ellátó információs rendszer (pl.: honlap, kiadvány) kialakítása.

•

A pályakezdés előtt álló fiatalok sikeres munkaerő-piaci integrációjának elősegítése tanácsadó szolgáltatások biztosításával.

•

Évente megrendezésre kerülő pályaválasztási kiállítás és vásár megrendezése


•

Oktatási és képző intézmények tanárai és diákjai

•

Pályakezdők

•

Munkaügyi Központ

•

Települések önkormányzatai

•

Helyi kisebbségi önkormányzatok

•

Civil szervezetek 98


Az intézkedés finanszírozása: Az intézkedés finanszírozására az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyeztetési változatában ismertetett célok és intézkedések értelmében az alábbi címeken áll majd rendelkezésre forrás a 2007-2013 közötti időszakban:

Társadalmi infrastruktúra Operatív Program

•

2.4 Pályaorientációs, pályatanácsadási és pályakövetési szolgáltatások fejlesztése

99


Pályaorientációs szolgáltató hálózat kialakítása (Mintaprojekt) Kapcsolódó kistérségi foglalkoztatási intézkedések: 3.4 Pályaorientáció 2.2 Alapfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése Célja: • az általános iskolások, a közép, vagy felsőfokú képzésben résztvevők számára pályaorientációs, illetve továbbképzésekkel kapcsolatos tanácsadás nyújtása térítésmentesen a piaci igényeknek megfelelő munkaerő rendelkezésre állása érdekében • a minimum általános iskolai végzettséggel rendelkezők számának növelése

A program rövid leírása Projekt becsült költségvetése Minimum Maximum A helyi önkormányzat a munkaügyi központtal Költségnem (e Ft) (e Ft) együttműködve létrehoz, és folyamatosan frissít egy olyan adatbázist, amely mindig az aktuális piaci viszonyoknak megfelelő továbbképzési és munkalehetőségeket tartalmazza a kistérségre vonatkozóan. Az önkormányzat oktatással fogÖsszesen nettó költség 8.600 28.000 lalkozó munkatársai a tanácsadás nyújtásához Összes bruttó költség 10.140 33.000 szükséges képzésben részesülnek, majd nyújtják a pályaorientációs és továbbképzési tanácsadást. Hozzájuk a különböző intézmények pedagógusai irányítják az oktatásban résztvevőket.

"

!

o

$

Lehetséges projektgazda: helyi önkormányzat Kapcsolódás az Új Magyarország Társadalmi infrastruktúra Operatív Programhoz • 2.4 Pályaorientációs, pályatanácsadási és pályakövetési szolgáltatások fejlesztése

100

#


MINTAPROJEKT – 3.4;.2.2 INTÉZKEDÉSEK

SWOT indokoltság: Nagy számú szakképzetlen és alulképzett munkavállaló (gyengeség) Jelentős az általános iskolát nem befejezettek száma (gyengeség) A település nem lesz képes kielégíteni a befektető vállalkozások minőségi munkaerő igényét (veszély)


Táblázatjegyzék 1. táblázat

Az Európai Unió általános jellemzői

8

2. táblázat

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések és iránymutatások

14

3. táblázat

Magyarország általános jellemzői

16

4. táblázat

Magyarország munkaerő-piaci adatai (2000-2005)

17

5. táblázat

Foglalkoztatási ráta célkitűzései

20

6. táblázat

Aktivitási ráta célkitűzései

20

7. táblázat

Nők és idősebbek foglalkoztatási rátájának célkitűzései

21

8. táblázat

Képzésben résztvevők aránya

21

9. táblázat

Iskolázottság és lemorzsolódás

22

10. táblázat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai

25

11. táblázat

Észak-alföldi régió általános jellemzői (2005)

26

12. táblázat

Az Észak-alföldi ROP forrásallokációja

38

Ábrajegyzék

3. ábra

Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezető gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) Gazdasági aktivitás Magyarországon (fő) (2005)

18

4. ábra

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó és stratégiai céljai

24

5. ábra

Foglalkoztatási ráta régiók szerint (2000-2005)

28

6. ábra

Álmosd lakónépességének alakulása 1970-2005

46

7. ábra

Álmosd demográfiai összetétele 2006

47

8. ábra

Álmosd lakosságának képzettség szerinti megoszlása

48

9. ábra

Szociális támogatásban részesülők

50

10. ábra

Munkanélküliek megoszlása végzettség szerint

51

11. ábra

Munkanélküliek megoszlása korcsoportonként

52

12. ábra

Gazdasági szervezetek típusainak megoszlása

53

13. ábra

Társas vállalkozások megoszlása tevékenységi körük szerint

54

1. ábra 2. ábra

6 7

Térképjegyzék 1. térkép

A 25 tagú Európai Unió és a tagjelölt államok (2006)

2. térkép

Magyarország tervezési statisztikai NUTS 2 besorolású régiói

26

3. térkép

Álmosd elhelyezkedése

43 101

8


I. Függelék Foglalkoztatás-politikai intézményrendszer Magyarországon

Szociális és Munkaügyi Minisztérium A foglalkoztatáspolitika és munkaügy elsődleges irányítója. Legfontosabb feladatait az alábbi törvények határozzák meg6:

-

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,

-

a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény,

-

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,

-

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,

-

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény,

-

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,

-

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény,

-

a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény,

-

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,

-

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény,

-

a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény,

-

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,

-

a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,

-

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény,

-

a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény,

-

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,

6

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13295

102


-

a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1982. évi 10. törvényerejű rendelet,

-

a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény,

-

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény,

-

a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény,

-

a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény,

-

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,

-

a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény,

-

a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény,

-

az Országgyűlés és a Kormány európai ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. Törvény

Elérhetőség: 1054 Budapest, Akadémia u. 3., tel: (1) 475-5700, web: www.szmm.gov.hu Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ)7 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalból, 7 regionális munkaügyi központból, a hozzájuk tartozó 23 regionális kirendeltségből áll. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a szervezet szakmai munkájának, informatikai fejlesztésének irányítását végzi. A regionális munkaügyi központok és kirendeltségeik feladatkörébe tartozik többek között

-

a munkanélküli ellátások megállapítása és számfejtése,

-

a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése, valamint

-

a munkaközvetítés és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások kiajánlása.

A kistérség a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ közös jogutódjaként 2007. január 1-től megalakult Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Debreceni Regionális Kirendeltségéhez tartozik. Feladataik: A munkahelykeresés, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutás, továbbá a munkahely megtartását elősegítő szolgáltatások, illetve támogatások nyújtása, a foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelő-

7

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_AFSZ_KOZOS_Szervezetunk

103


zése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében megalkotott többször módosított 1991. évi IV. törvényben meghatározott célok megvalósítása. A kistérség települései a következő kirendeltségekhez tartoznak:

o Debreceni Kirendeltség – Illetékességi területe: Debrecen, Hajdúsámson, Mikepércs, Nyíradony, Sáránd, Derecske, Konyár, Tépe (4025 Debrecen, Erzsébet u. 25., 52/ 516-100, Fax: 52/ 413-228)

o Létavértesi Kirendeltség – Illetékességi területe: Bagamér, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Létavértes, Monostorpályi, Álmosd (4281. Létavértes, Árpád tér 8., 52/ 585-313, Fax: 52/ 585-313)

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal hatáskörét a 291/2006. (XII.23.) kormányrendelet szabályozza. Ennek alapján „A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló, foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi, külön jogszabályban meghatározott szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, ifjúsági, valamint rehabilitációs, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatos, továbbá a társadalmi párbeszéd működtetésével összefüggő feladatokat ellátó központi hivatal, jogi személy, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv (székhelye: Budapest),”

Munkaerő-fejlesztő és képző központok A regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok fő tevékenysége a felnőttképzés, amely a régió munkaerőpiaca által megfogalmazott igények szerint a munkakör ellátására alkalmas szakmai tudás megszerzését, a gazdaság struktúraváltásainak mentén megjelenő beruházók számára az emberi erőforrás fejlesztését, illetve az EU normáin alapuló képzést biztosítja. (Térségi szervezete: Debreceni Regionális Képző Központ, 4034 Debrecen, Vámospércsi út 84., telefonszám: (52) 448 866, web: www.drmkk.hu) Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA)8 A Kormány által 1992. június 30-án alapított Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 1997. január 1-je óta közalapítványként tölti be szerepét a munkanélküliség enyhítését, a foglalkoztatás bővítését szolgáló intézményrendszerben.

8

http://www.ofa.hu/

104


Fő feladatait az Alapító Okirat rögzíti, amellyel összhangban tevékenysége a következő területekre irányul:

-

A munkaerőpiac nem állami szerveződéseinek támogatása.

-

Munkaügyi tárgyú kutatások koordinálása.

-

A szociális partnerek munkaügyi érdekegyeztetésének támogatása.

-

Az állam tagsági jogainak gyakorlása a célszervezetekben.

-

Részvétel az EQUAL közösségi kezdeményezés hazai megvalósításában.

-

Közreműködés a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által indított központi munkapiaci program végrehajtásában, ennek keretében elsősorban a foglalkozási rehabilitáció, a rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő munkapiaci program végrehajtásában.

A Közalapítvány mindezek mellett tevékenységével az Euroatlanti integrációhoz is hozzájárul. 2005. óta új feladata, hogy a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) megvalósításában is részt vesz. Elérhetőség: OFA Programiroda, 1037 Budapest, Bokor u. 9-11., tel: (1) 555 2900 Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA)9 Az ESZA 2000. októberében jött létre az Oktatási Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, és a Gazdasági Minisztérium kezdeményezésére. 2002 júniusa óta az ESZA Kht. tulajdonosa 76%-ban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (majd Szociális és Munkaügyi Minisztérium), 24%-ban pedig az Oktatási Minisztérium. Alapításának célja egy olyan intézményi struktúra létrehozása volt, amely egyrészről képes ellátni az ESZA típusú Phare programok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, másrészről fontos szereplőként működik közre az Európai Szociális Alap fogadására történő nemzeti felkészülésben. Ez az alap hivatott szolgálni a humán erőforrás fejlesztését és a foglalkoztatási problémák kezelését. Az ESZA keretében megvalósuló programokat az alábbi négy prioritást élvező kérdéskörben hajtják végre:

-

aktív munkaerő-piaci politikák alkalmazása,

-

a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítése,

-

az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása,

-

az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése.

Elérhetőség: ESZA Kht. 1146 Budapest, Hermina út 17, tel: (1)471 7676 9

http://www.esf.hu/iroda/bemutatkozas.asp

105


Országos Érdekegyeztető Tanács OÉT10

AZ OÉT a munkavállalók, munkáltatók és a kormány makroszintű tripartit (háromoldalú) egyeztető fóruma. A fórum tevékenysége kiterjed a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskörre, beleértve a jövedelemelosztással összefüggő alapvető gazdaságpolitikai kérdéseket is.

Az országos érdekegyeztetés Magyarországon több mint 15 éve működik (az első Országos Érdekegyeztető Tanács 1988 decemberében alakult). Az 1990. évben életre hívott és kibővített létszámú Érdekegyeztető Tanács tárgyalások útján folyamatosan feltárta és egyeztette az állam, a munkáltatók és a munkavállalók sajátos érdekeit, így jelentős szerepet töltött be abban, hogy a gazdasági és társadalmi átalakulások Magyarországon jelentősebb konfliktusok nélkül történtek meg.

A 2002. júliusában megújított Országos Érdekegyeztető Tanács intézményes keretet biztosít a Kormány és a szociális partnerek (munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervezetei) közötti folyamatos párbeszédre. Biztosítja a gazdasági és munkaügyi kérdések tárgyalások útján történő megtárgyalását, a szociális partnerek és a kormány érdekeit egyeztető megállapodások létrejöttét. Ennek érdekében az OÉT - féléves munkaprogramja alapján, átlagban havonkénti ütemezéssel - rendszeresen napirendre tűzi a munka világával összefüggő aktuálisan jelentkező feladatokat.

Az egyeztető fórum keretei között a kormány és a szociális partnerek tárgyalásokat folytatnak és országos megállapodásokat kötnek munkaügyi kérdésekről. Konzultálnak a gazdasági, szociális és foglalkoztatáspolitikai törvénytervezetekről és egyéb jogszabálytervezetekről, illetve az ezeket megalapozó szakmai koncepciókról. Véleményt cserélnek azokról az országos gazdasági és társadalmi kérdésekről, amelyeket a munka világának szereplői számára meghatározó fontosságúak. Elérhetőség: OÉT 1054 Budapest, Alkotmány u. 3., tel: (1) 472 8289

Érdekképviseleti szervek11 10

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16243&articleID=30408&ctag=articlelist&iid=1

106


A foglalkoztatás növelése, illetve az elbocsátások megelőzése érdekében munkavállalói érdekképviseleti szervek, szervezetek működnek. Ezek közül a legismertebbek a(z ágazati) szakszervezetek, illetve munkavállalói szövetségek. Mellettük fontos szerepet lát el a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége is (MGYOSZ), mely a Magyar Munkaadói Szövetség és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége egyesülésével jött létre 1998. július 23-án. Az MGYOSZ országos gazdasági, munkaadói szövetség, amelynek célja olyan érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenység ellátása, mely a gazdasági és munkaadói érdekek megvalósulását segíti és megteremti a Magyarországon működő tőke képviseletét is. A szövetség önkéntes

társulással

szerveződik.

Az

MGYOSZ meghatározó

szereplője a tripartit

érdekegyeztetésnek. Elérhetőség: MGYOSZ 1055 Budapest, Kossuth tér 6-8., tel: (1) 474 2041

11

http://www.mgyosz.hu/progr/pr.php

107


II. Függelék A stratégia elkészítésénél használt fontosabb statisztikai fogalmak

AKTÍV KERESŐ Az aktív keresők olyan foglalkoztatottak, akik közé nem számolják a nyugdíj, gyes, gyed, gyet mellett dolgozókat, és a nappali tagozatos tanulmányok mellett dolgozó, a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesítő, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott személyeket is csak akkor, ha bevonulásuk, illetve büntetés-végrehajtási intézetbe kerülésük előtt dolgoztak.

ELTARTOTT Eltartottak azok a személyek, akik nem tartoznak az előbbiekben felsorolt kategóriák egyikébe sem, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Ilyenek például -

a 15 éven aluli nem tanuló gyermekek;

-

a kereső tevékenységet nem folytató, inaktív keresőnek nem minősülő nappali tagozaton tanulók (mindazok, akik az iskolarendszerbe tartozó alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmények valamelyikének nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat, függetlenül attól, hogy részesülnek-e ösztöndíjban vagy – mint szakmunkástanulók – szakmunkásbérezésben);

-

az egyéb eltartottak (a 15 éves és idősebb, nappali tagozaton nem tanuló eltartottak, mint pl. a háztartásbeliek).

FOGLALKOZTATOTT Foglalkoztatottnak minősül minden 15 éves és idősebb személy, aki az eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától (pl. betegség miatti távollét vagy fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság miatt) csak átmenetileg volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít annak jogi kereteitől függetlenül minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet vagy természetbeni juttatást biztosít. Ennek megfelelően foglalkoztatottak mindazok, akik munkaviszonyban, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, bírói, ügyészi szolgálati viszonyban, munkavégzési köte-

108


lezettséggel járó tagsági viszonyban állnak bármely munkáltatóval, illetve munkaszerződéssel, vállalkozói engedéllyel rendelkeznek. Idetartozik a háztartáshoz tartozó gazdaságban vagy vállalkozásban, segítő családtagként végzett rendszeres tevékenység, az alkalmi munka, illetve a közhasznú munkában való részvétel is. A foglalkoztatottak közé tartoznak a sorkatonai vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesítők, a nyugdíj, gyed, gyes, gyet mellett dolgozók, továbbá – amennyiben az intézetben dolgoznak – a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartottak is. Foglalkoztatottnak számítanak a 15 éves és idősebb nappali tagozatos tanulók is abban az esetben, ha az eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órát dolgoztak.

A foglalkoztatottakon belül megkülönböztetjük -

az aktív keresők,

-

a gyermekgondozási ellátás mellett dolgozók és

-

a nyugdíj, járadék mellett dolgozók csoportját.

A gyed, gyes, gyet, illetőleg saját vagy hozzátartozói nyugdíj, járadék mellett dolgozók értelemszerűen sorolódnak a megfelelő kategóriába. Azok a foglalkoztatottak, akik nem nyugdíjasként, illetve nem gyermekgondozás címén járó, vagy más, járadékszerű ellátás mellett folytatnak kereső tevékenységet, az aktív keresők között szerepelnek.

GAZDASÁGILAG AKTÍV NÉPESSÉG A gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottakból és a munkanélküliekből tevődik össze.

GAZDASÁGILAG NEM AKTÍV NÉPESSÉG A gazdaságilag nem aktív népesség inaktív keresőkből és eltartottakból áll.

INAKTÍV KERESŐ Inaktív keresők azok a személyek, akik a felvétel eszmei időpontjában kereső tevékenységet nem folytattak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeztek, így -

a saját jogú nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, járadékban részesülők,

-

a hozzátartozói jogon folyósított nyugdíjban vagy egyéb ellátásban részesülők,

-

a gyermekgondozás (nevelés) címen ellátásban részesülők,

-

a munkanélküli-ellátásban részesülők, akik nem minősülnek munkanélkülinek (pl. nem keresnek munkát),

109


-

a vagyonukból vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelemből élők (pl. földjük, nyaralójuk, lakásuk bérbeadásából, bankbetétjük kamataiból, albérlő tartásából élnek).

MUNKANÉLKÜLI Munkanélküli az a személy, aki -

az eszmei időpontot megelőző héten nem dolgozott,

-

az eszmei időpontot megelőző négy hét folyamán aktívan munkát keresett (állás után érdeklődött a Munkaügyi Központnál, munkaközvetítő irodánál vagy magánmunkaközvetítőnél, személyesen vagy írásban megkeresett valamilyen munkáltatót, munkavállalás céljából hirdetést adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött munkaalkalom iránt vagy vállalkozás indítását intézte), valamint

-

úgy nyilatkozott, hogy azonnal, vagy legfeljebb két héten belül munkába tudna állni.

-

aki pedig úgy nyilatkozott, hogy csak két héten túl tud munkába állni az az egyéb munkát kereső kategóriába tartozik,

Passzív munkanélküli az a 15 éves és idősebb személy, aki azért nem keresett aktívan munkát, mert úgy gondolta, hogy már nem talál számára megfelelő munkát.

A munkanélküli minősítésnek nem feltétele a munkanélküli-ellátásban (pl. munkanélkülijáradék) való részesülés.

MUNKÁT KERESŐ Munkát kereső az a 15 éves és idősebb személy, aki -

az eszmei időpontot megelőző héten nem dolgozott,

-

az eszmei időpontot megelőző négy hét folyamán aktívan munkát keresett (állás után érdeklődött a Munkaügyi Központnál, munkaközvetítő irodánál vagy magánmunkaközvetítőnél, személyesen vagy írásban megkeresett valamilyen munkáltatót, munkavállalás céljából hirdetést adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött munkaalkalom iránt vagy vállalkozás indítását intézte).

110


NÉPSZAPORODÁS Tényleges szaporodás, illetve fogyás: az adott területen két egymást követő népszámlálásnál kimutatott népességszám különbözete.

Természetes szaporodás, illetve fogyás: az adott területen az élve születések és a halálozások egyenlege.

Vándorlási különbözet a tényleges és a természetes szaporodás, illetve fogyás különbözete.

Az átlagos évenkénti szaporodás, illetve fogyás számítása azon hipotézisen alapul, hogy a népesség két népszámlálási időpont között mértani haladvány szerint növekszik vagy csökken, vagyis a változási arány állandó.

ÖREGSÉGI INDEX Öregségi index a 0-14 évesek és a 60 év fölöttiek aránya

111

37) november 30. MultiContact. 'Exploring Possibilities'

Recommend Documents