35

CÍMLAPON

Hotelek és hitelek

FOTÓ: PETER CARDE, GETTY IMAGES

VENDÉG V

42

FIGYELÔ 2011/35.

F_42-50.indd 42

8/29/11 8:32:57 PM

G VADÁSZAT ÉLETRE-HALÁLRA A lassan növekvô vendégszám és az öldöklô árverseny miatt a legtöbb magyar szálloda a túlélésért küzd. Nehezékkel versenyeznek a svájci frankból finanszírozott hotelek, amelyek közül egyre több kerül át a hitelezô bank tulajdonába. Amikor pedig baj van, könnyebben a felszínre kerülnek a múlt sötét ügyei is: a projektgazdák csalásai, illetve a velük összejátszó bankárok korrupciói.

B

üntetőfeljelentések, felszámolói hirdetmények, csődegyezségek – sajnos az utóbbi időkben inkább ilyen hírek és nem avatóünnepségek, pezsgőbontások és más sikerbeszámolók érkeznek a hitelből finanszírozott szállodaprojektek világából. Előbb a 2008-as pénzügyi válság vitt be egy méretes gyomrost a szektornak, mind az árak, mind a kihasználtság tekintetében, újabban a sok svájci frank alapú finanszírozás löki szakadékba pénzügyileg a projekteket. Wossala György, a Balatonalmádi Hotel Ramada tulajdonosa a svájci frank hiteleket nem bírta. Az egerszalóki Saliris Resort az állami MFB-re szállt át, és egyenes úton halad a bukás felé. De még az olyan „látványpékségek” között is van finanszírozási nehézség, mint a budapesti Four Seasons (ezekről lásd a keretes történeteket). Felszámolók, bankok hirdetgetik a gödi Pólust, a Római parton a Lidót, az MKB-csoportba került a zalaegerszegi Hotel Balaton és a soproni Hotel Fagus. Úgy tudjuk, az MKB által a problémás projektet tulajdonlására is létrehozott Resideal-csoport lett a tulajdonos, a Fagusnál a régi projektgazda lízingeli a szállodát. Itt nincs is baj a foglaltsággal, működik a szálló, csak éppen a mintegy 5 milliárd forintnyi hitel tűnik kigazdálkodhatatlannak. A CIB-csoportnál projektfinanszírozási és lízingoldalról is sok szálloda jutott az üzemeltetési portfólióba. A mintegy 20 szálloda között van a hévízi Rogner (újabban Lotus Therme), a bükfürdői golfszálloda, a siófoki Casa Perla, a tarcali Andrássy Kúria vagy éppen a zalakarosi MenDan. Az egyik belvárosi szálloda tulajdonosa ugyanakkor a bankokra is panaszkodik, szerinte nemcsak árfolyam-, de árazási problémáról is van szó. „Ha nem 4,0, hanem 2,5 százalékos marzsot kérne a finanszírozó bank, rögtön tudnék a kamatokon túl tőketörlesztést is fizetni” – mondja. Az új hitel, a piaci refinanszírozás ritka, mint a fehér holló, igaz még mindig vannak szállodafejlesztések, sőt olykor hitel is akad. Princz Gábor egykori Postabank-vezér szervezésében, elsősorban a győri multik vendégeire számító győri szállo-

Néhány, a CIB Bank által visszavett hotel A SZÁLLÓ NEVE HELYSZÍN Lotus Therme Hotel & Spa (korábban: Rogner) Hévíz Greenfield Hotel Golf & Spa (korábban: Birdland) Bükfürdô BL Bavaria Yachtclub & Apartments Balatonlelle (korábban: Lelle Yacht Club) Andrássy Rezidencia Wine and Spa Tarcal Aquantis Wellness- és Gyógyászati Központ Dunaújváros (élményfürdô) Casa Perla Siófok da- és luxusapartman-beruházás szerveződik. A ráckevei Kék Duna hotelt sikeresen üzemeltető, egykoron papíriparból és kiadói tevékenységből meggazdagodó Farkas-család (Farkas József és fia, Tamás) az Eger melletti Noszvajon 1 milliárd forintért fejleszt, és úgy tudjuk, erre az Erstétől projekthitelt is kapott. Ez mindenképpen örömteli, főleg, mert a hírek szerint az Ersténél is vannak zűrös ügyek, például a Nefrin-csoport ingatlancsomagjával (ennek ékköve a Hotel Taverna). A fáma szerint az egykoron az MKB-val közösen finanszírozott ingatlanportfólió ugyanannak a Tolnai Sándor Újpest-elnöknek volt az érdekeltsége, akit a CIB Bank feljelentése alapján nemrégiben le is tartóztattak (lásd Kriminalizálva című cikkünket!). Az MKB és az Erste is összevesztek, az MKB ugyanis állítja, hogy nem a Nefrinnel, hanem az Erstével volt csak kapcsolatban, a Nefrin nem neki törlesztett, nem is volt nála számlája. Az Erste azonban nem akarja elfogadni azt, hogy az MKB csak úgy kiszállt a finanszírozásból. A sok problémás ügy banki kezelése nem könnyű, ilyenkor jönnek a kényszermegoldások, a hitelhosszítások, vagy a banki hitel részleges tőkévé konvertálása. Bizony, több bank, de elsősorban a CIB ma már komoly hotelportfólióval rendelkezik, amelyet kiad üzemeltetésre, s abban bízik, hogy majd jobb időkben lehet a portfóliót értékesíteni. A bankok eltérő stratégiát követhetnek.

2011/35. FIGYELÔ

F_42-50.indd 43

43

8/30/11 7:11:19 PM

CÍMLAPON

Hotelek és hitelek

Megoldási irányok ■ A szállodapiacon azért vannak sikeresebb szegmensek és kitörési stratégiák is. Remekül mennek például a kisebb, mintegy 50 szobás belvárosi butikhotelek, amelyek a családias panziók és az elegáns szállók előnyeit ötvözik. E cégek neten szerzik vendégeik 80–90 százalékát és 50–60 eurós szobaáraikból még legalább 20–25 százalékos jutalékot fizetnek az olyan oldalaknak, mint például a nemzetközi Booking.com. A másik

menekülési irány: profi üzemeltetőre bízni a hotelt. Ezzel előszeretettel élnek például a visszavett hotelekkel bajlódó bankok, vagy azok a tulajdonosok, akik belátták: vendéget keríteni és kiszolgálni bizony önálló szakma. Főként két körnek kínál szolgáltatást az Accent Hotel Management Kft., amelyet nemzetközi szállodaláncoknál tapasztalatot szerzett szakemberek alapítottak 2007 tavaszán. A tulajdonlással nem, csak üzemeltetéssel foglalkozó kft. jelenleg 10 szállodát üzemeltet, köztük 4 banki tulajdonút. Kerek

Az MKB vezetői azt vallják, ők pénzügyesek, nem pedig szállodások, így inkább átstrukturálnak, hosszítanak, csak ne kelljen a szállodákat átvenni, a veszteséget elismerni. Korábban e banknál is felmerült többféle megoldás, például az, hogy a bank elveszi a tulajdont és lízingbe adja a korábbi tulajdonosnak a szállodáját, ám ezzel az volt a baj, hogy a tulajdonosváltásoknak magas – korábban 12 százalék volt, jelenleg 6 százalék – az illetékigénye, amit ugyanúgy nem tud a legatyásodott ügyfél kifizetni. Hivatalos megkeresésünkre az MKB Bank azt jelezte, hogy gyakorlatilag nincs, illetve elenyésző mértékű a frankalapú hotel kitettsége, az ingatlanfinanszírozási portfóliónak csak kevesebb mint 5 százalékát adja az ösz-

Három tantörténet HOTEL RAMADA ■ Wossala György nagyvállalkozó a Balaton egyik legismertebb szállodáját, a balaton-

44

almádi Hotel Ramada szállót bukta el. Az egykori vitorlázóbajnokból lett üzletember hat éve 2,9 milliárd forintos sváj-

Péter marketingigazgató szerint az ő üzemeltetési díjuk sokkal kedvezőbb a nemzetközi szállodaóriások díjainál, miközben számos előny adódik egy efféle hazai, független hotelcsoportban. Az Accent nem kíván márkát építeni, üzemeltetett szállodáit saját nevükön reklámozza, ám a beszerzésnél és a kapacitások értékesítésénél kihasználja, hogy az Accor, a Danubius és a Hunguest után a negyedik legnagyobb hazai portfólióval bír, több vidéki és fővárosi helyszínen, több árkategóriában.●

szes hotel. A másik véglet a CIB, amely inkább szembenéz a problémával, és különösen, ha szabálytalanságot gyanít, odalép és érvényesíti a biztosítékot, viszi a hotelt. Ennél a banknál már komoly csapat az asset management team, ahol egymástól elkülönülten menedzselik a bankra szálló autókat, lakóingatlanokat, ipari ingatlanokat és szállodákat. A szálloda ugyan nem a legrosszabb típusú biztosíték, de nagy probléma, hogy amennyiben egy hotel operatív szinten nem működik, akkor a fedezet gyakorlatilag csak tégla, semmit nem ér. A válság előtt sokszor tapasztalatlan vállalkozók (építőiparban meggazdagodott üzletemberek, olykor stróman mögé bújó politikuci frank alapú kölcsönt vett fel az északi part látképét is uraló szálló teljes felújítására. Hiába törlesztett eddig 1,1 milliárd forintot, a frankhitel jelenlegi értéke 4,8 milliárd forintra duzzadt. Pedig a szállót ügyesen üzemeltette, marketingre, minőségre nem sajnálta a pénzt, és azt sem lehet mondani, hogy rossz helyen lenne az épület, amely erős, évi egymilliárd forint körüli forgalmat ér el. Bár a felszámolás formálisan egy négymilliós kifizetetlen mosodai számla miatt indult el, Wossala maga is elismerte: egy-két hónapig bírta volna csak fizetni hitelét a mai frankárfolyam mellett. A felszámoló sem tehet mást, mindenáron tovább üzemelteti a hotelt, hiszen az harmadanynyit sem ér, ha nincsenek benne vendégek.

SALIRIS RESORT ■ Állatorvosi ló a 2010 májusában megnyitott egerszalóki Saliris Resort. A szálloda és fürdő soha nem fogja már visszahozni a belefektetett pénzt, valakinek egyszer majd el kell vinnie a balhét – mesélik a projekt ismerői. Baranyai László, a szállodát jelenleg főtulajdonló MFB

FIGYELÔ 2011/35.

F_42-50.indd 44

8/30/11 7:11:46 PM

sok) kezdtek hitelből szállodafejlesztésbe. Sok volt az elhibázott koncepció. Ha egy 50 szobás szálloda hatalmas wellness-centrumot próbál eltartani, biztosan megbukik, ahogyan az a modell sem működik, ahol egy szállodában 120 alkalmazott szolgál ki 100 szobát – mutatnak rá forrásaink. Ami magát a szállodapiacot illeti, a fővárosi helyzet mindennél beszédesebb. Az elmúlt öt évben nem kevesebb, mint 2600 új szállodai szobával, 13 százalékkal gyarapodott a budapesti hotelkínálat, miközben ugyanezen idő alatt az összes árbevétel 17 százalékkal csökkent. Különösen a 25 százalékkal bővülő négycsillagos kategória mérete nőtt meg, de minden szegmensre igaz, hogy az egyre kisebb tortaszeleten egyre több hotel osztozik. ALAPOSAN LESZAKADTAK AZ ÁRAK

Hóka Péter, idegenforgalmi szakértő, a Miki Travel Kft. ügyvezetője szerint már látszik némi fény az alagút végén, mert az uniós elnökség, vagy a drága külföldi utak rovására kissé élénkülő belföldi kereslet szinten tartja a jobb hotelek forgalmát. Ám ahhoz, hogy ez így is maradjon, jobb nyári időjárás, stabilabb gazdaság és gyengébb svájci frank lenne szükséges. A frank ugyanis duplán fáj, a hotelek finanszírozását is nehezíti, de a növekvő törlesztő részéletekkel szorongatott százezrek is visszafogják belföldi utazásaikat. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint azért a 2009-es mélypont óta nem csak tavaly, de 2011 első hat hónapjában is nőtt (8,2 százalékkal) a vendégéjszakák száma. Igaz, 2010 első feléhez képest az

elnök-vezérigazgatója finoman fogalmazott, amikor azt nyilatkozta, hogy az MFB 7,3 milliárd kockázatvállalásával, mintegy 10 milliárd forintos nagyságrendű beruházással elkészült hotel projektje nem állja ki a törvényesség követelményét a kivitelezés minősége és a számlák tekintetében.

F_42-50.indd 45

A bennfentesek nem fogalmaznak ilyen finoman: több fázisban mindent kiloptak belőle a CIB és az MFB elől, amelyek azóta egymással sem tudnak megállapodni. A CIB olykor befagyasztja a szálloda számláját, a szálloda menedzsmentje ilyenkor a készpénzes bevételből igyekszik az alkalmazottakat fizetni. A projektet jól ismerő forrásunk szerint a szálloda négy csillag feletti és vadonatúj, a fürdő azonban már 3-4 éve készen van, és már kezd amortizálódni, de arra esély sincs, hogy egy felújításba most valaki pénzt rakjon. Keserűen mesélik a forrásaink, hogy már az ötlet is reménytelen volt: vajon milyen projektfinanszírozó hitt abban, hogy 220 szobába folyamatosan 500 embert Egerszalókra lehet csábítani?

Hegedûs Attila, a BDO Hotel és Ingatlan Kft. ügyvezetôje: „Sok ingatlan már a felét sem éri.” átlagos foglaltság csak 2,2 százalékponttal, 42,6 százalékra nőtt, a kiadott szobák bruttó átlagára pedig csupán 1,7 százalékkal emelkedett. A szállodaipar évek óta tartó válsága így is mély. Kettős szorításban őrlődnek a szereplők: a vendégek száma és fizetési hajlandósága is csökken, miközben a tulajdonosok (és az őket finanszírozó bankok) mindenáron bevételt akarnak látni. E szegmensben ugyanis nincs annál rosszabb, mint egy üresen álló szállodai szoba, ám amennyiben vendéget mindig csak akciókkal és csoportos kedvezményekkel lehet fogni, az lejjebb tolja az árszintet. Egy listaáron 100 eurós fővárosi négycsillagos szobát nemritkán 30–40 euró körüli áron is kiadnak csoportoknak, de az internetes foglalási oldalakon is diszkonttal értékesítenek. Ez a 22-es csapdája, mert rövidtávon ugyan lehet valamit törleszteni a banknak, csakhogy általánossá válnak az engedmények, így az eredeti megtérülési számoknak búcsút lehet mondani. Nem is beszélve arról, hogyha egyszer élénkül majd a gazdaság, szinte lehetetlen lesz árakat emelni. Mint Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Kft. ügyvezetője fogalmaz: „Szó sincs már gyors megtérülési számokról, szinte mindenki egyszerűen a túlélésre játszik.”

FOUR SEASONS BUDAPEST ■ A projektfinanszírozások szempontjából korántsem csak azokkal a szállodákkal van baj, amelyek kívülről is rossznak tűnnek. A legcsillogóbb intézmények is bajban lehetnek, ha azokat egy optimistább időszakban túlfinanszírozták. A Széchenyi (nemrég még Roosevelt) téri Four Seasons Budapest az egyik legjobb magyar

szálloda, csak éppen annyira túl van finanszírozva, hogy szobánként kellene százmilliós hitel-visszafizetést kitermelni. Ehhez 85 százalékos listaáras szobakihasználtság kellene, ettől pedig nagyon messze van a feltöltöttség, nem véletlen, hogy egy teljes évig gyakorlatilag szünetelt a törlesztés a CIB felé. Végül a megoldás egy hamarosan nyilvános bejelentésig eljutó tulajdonoscsere lesz.

8/30/11 7:12:15 PM

CÍMLAPON

Hotelek és hitelek

Géher Zoltán, a Continental Hotel Zara igazgatója: „Semmi sem számít a foglalásoknál, egyedül az ár.” Csak az lehet nyugodtabb, akinek kevés a hitele. Darvas Zoltán, a siófoki Panoráma Hotelt, és a gárdonyi Nautis Hotelt birtokló vállalkozónak a Panorámán nincs hitele, a tavaly nyílt gárdonyi szállót pedig 70 százalék önerővel és némi forinthitellel építette. Ám ő is azt panaszolja, hogy a nyaralás olyan luxussá vált, amit egyre kevesebben engednek meg maguknak. Ráadásul a válság óta megfeleződött a vállalati rendezvények, konferenciák száma, holott a vidéki szállók jobbára ebből élnek. BAJBAN A VIDÉKI WELLNESS

Mindenki felett ott lebeg Damoklesz kardja – véli Géher Zoltán, a múlt nyáron, az egykori Hungária Fürdő/Continental Szálló helyén megnyitott 272 szobás belvárosi Continental Hotel Zara igazgatója, aki szerint a vidéki szállók vannak nagyobb bajban. Különösen azok, ahol wellness részleg is van. A medencék fűtése, a víztisztasági előírások és a tetemes karbantartási költségek mindenképpen jelentkeznek, így sokkal nagyobb a szorítás, mint a jóval kisebb fix költséggel ketyegő szállóknál.

Gyenge nyár ■ A Forma–1 hétvégéjét és a Sziget Fesztivál napjait leszámítva roppant gyenge volt a nyár a magyar szállók számára – mondta el Erdei János, a Ma-

A fővárosi szállodapiac azonban kezd magához térni: a Zara augusztusi foglaltsága eddig a 90 százalékot is elérte, és éves szinten is 74 százalék körül alakult. E ház igazgatója is panaszolja azonban, hogy a belvárosban is csupán 55 euró körüli a négycsillagos szobák átlagára, miközben Bécsben 75 euró a jellemző (adók és reggeli nélküli, úgynevezett nettó szobaárról van szó, ez mintegy harmadával kevesebb a turisták által fizetett tényleges árnál). „Semmi sem számít ma már, csak az ár. Hiába van nálunk a tetőn nyitott úszómedence, hiába az új épületünk szép dizájnja és központi elhelyezkedése, először mindenki az árat nézi, és gyakorlatilag ez alapján dönt” – panaszolja Géher Zoltán. Ráadásul Bécsben egész évben vannak zenei, kulturális programok, így az év 365 napján tudnak több napnyi időtöltést kínálni a vendégeknek. Budapesten is egyre több a program, de még korántsem elég. A leggyakoribb az, hogy a városnéző vendégek egy, legfeljebb két éjszakát követően továbbállnak. Gonda János, a Király utcai Hotel Carat igazgatója szerint is jól jönne, ha nem csak négy-öt nemzetközi jelentőségű program lenne a fővárosban. „Leginkább novembertől márciusig kellene valamit kitalálni, mert áprilistól októberig tele van a város” – mondja. Szerinte nagyon hiányzik például egy 5–6 ezer fős konferenciaközpont, amit már bő egy évtizede hiába vár a szakma. A belvárosi négycsillagos butikhotel vezetője azt is hiányolja, hogy nem látni, mire megy el a mind magasabb idegenforgalmi adó. Eb-

gyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Egyes egységek 15–20 százalékos forgalom-visszaesést szenvedtek el a gyenge tavalyi évhez képest is, ami azért is szomorú, mert nem csak a nyaralóhelyeken, de a városokban is kiemeltnek számít ez az időszak. Az uniós elnökség lezárultával a fővárosi szállodákból is eltűnt a vendégtöbblet. A szövetség elnökének becslései szerint az 1000 milliárd forintot közelítheti a szállók összes hitelállománya. Ennek kezelésében segíthetne a többször felvetett ötlet: az állami turizmusbank. Az osztrák mintára felálló pénzintézet nem csak beruházási, de forgóeszközhitelekkel is segíthetne. Más forrásaink

Erdei János szállodaszövetségi elnök: „Szükség lenne az állami turizmusbankra.”

F_42-50.indd 46

is jelezték, állami, vagy legalábbis szálloda szövetségi segítség kellene, hogy a magyar szállodapark ne pusztuljon le, ne értéktelenedjen el teljesen. Hasonlóan fontos lenne Budapest, mint egységes márka megerősítése. Az erre hivatott turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezet felállítása azonban a mai napig is még csak terv szintjén létezik. A főváros marketingjére fordítható összeg közben töredéke a bécsinek. Nem is meglepő így, hogy a 41 európai várost listázó, neves STR (Smith Travel Research) adatbázisban Budapest a foglaltságban és a nettó átlag szobaárban a 39. helyen van, és a hotelek fő nyereségességi mutatója (az összbevétel az összes elérhető szoba arányában (revenue per available room, röviden RevPAR) is csak harmadannyival javult, mint Csehországban, vagy Lengyelországban.●

8/30/11 7:13:16 PM

Lelassult, vagy megtorpant hotelfejlesztések a fôvárosban A SZÁLLÓ NEVE Hotel Rosslyn Rác Hotel &Thermal Spa Buddha Bár (Klotild Palota) Szabadság téri szálló Renaissance (Mariott) Hotel Yasmin Hotel Clark Budapest Airport Hotel Hotel Rumbach Express by Holiday Inn Green Hotel

HELYSZÍN Podmaniczky utca Hadnagy utca Váci utca Október 6. utca Vörösmarty tér Lázár utca Clark Ádám tér Ferihegy Wesselényi utca Lónyai utca Stadionok

MEGJEGYZÉS – Politikai jellegû idôhúzás alakult ki. Évek óta épül, de végül 2012 februárjában megnyílik. Augusztusban nyílik a Hi Grupo és az Iberostar projektje, de egy évig üresen állt. – – – Évek óta tervezik a Wallis-csoporthoz tartozó Wing Zrt. projektjét. Még nincs kész a szálló, és nincs meg az üzemeltetô sem. – –

Megjegyzés: A két évvel korábbi mintegy 80 helyett, ma 25 fejlesztés van folyamatban, ám ezek harmadánál sem megy minden a tervek szerint. Forrás: BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Kft.

ből kellene ugyanis marketingre, eseményekre költeni, ekkor a szállodások is szívesebben befizetnék azt. A BDO Magyarország szakértője szerint 2007-ben még 119 euró körül volt az ötcsillagos budapesti szállodák átlagos nettó szobaára, ez a szám 2010-re 90 euró alá csökkent. A külvárosi négycsillagos hoteleknek be kell érniük 40 euró körüli árral, a vidéki nagyvárosokban (Debrecen, Eger, Pécs, Szeged) pedig inkább a 30 euró körüli átlagárak jellemzőek. A vezető wellness szállókban a kiadott szobák napi bevétele számít, ez úgy 80–100 euró összbevételi sávban mozog.

A szerény bevételek ellenére még csak-csak elketyegnének a szállók, ám a válság előtti években alacsony önerő mellett frankhitelt felvevő tulajdonosoknak nincs esélye. Hegedűs Attila szerint a banki számításokban a válság előtt stabil és növekvő idegenforgalmi árszinttel és kereslettel kalkuláltak. A cash-flow termelőképesség drámai csökkenését az is súlyosbítja, hogy a hitelek mögött lévő ingatlanok leértékelődtek. Ez különösen igaz a rossz helyen, rossz koncepcióval épült, túl nagy szállókra, ahol a minimális bevétel alapján lehet, hogy az ingatlan a felét sem éri annak, mint amekkora a hitel és a felhalmozódott kamatok értéke.●

HIRDETÉS

A kiemelkedô teljesítmény elismerést érdemel:

bemutatjuk az AmCham Nôi Kiválóság díját, melynek keretében 2011-ben kiváló nôi vezetôket keresünk. Ha ismer olyan nôt, aki inspiráló, karizmatikus és sikeres vezetô is egyben, – az élet bármely területén – jelölje Ôt az Amerikai Kereskedelmi Kamara idei Nôi Kiválóság díjára. A jelöléshez, és a díjjal kapcsolatos további információkért látogasson el a www.noikivalosag.hu oldalra. A nevezések leadásának határideje 2011. szeptember 16. A díjátadó ünnepségre az Ötödik AmCham Esélyegyenlôségi Konferencia után kerül sor 2011. november 8-án. Szponzorok:

F_42-50.indd 47

8/30/11 7:14:14 PM

CÍMLAPON

Hotelek és hitelek

– Főnők, nyereséggel zárjuk a szezont! A Mátraderecskére néző lakosztályunkat 85 millióért számítom fel Herr Müllernek!

Kriminalizálva T

olnai Sándor ingatlanfejlesztőt, az Újpest FC tulajdonosát – két társával együtt – augusztus elején helyezte előzetes letartóztatásba a Budakörnyéki Bíróság, majd pár nap múlva szabadlábra helyezte a milliárdos csalással gyanúsított üzletembert. Az egykoron különböző bankokban (Volksbank, Erste Bank) éppen bankhitelek kihelyezésével foglalkozó Tolnait a Figyelő információi szerint a CIB Bank feljelentése miatt gyanúsították meg. A CIB ugyanis immár másodszor tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a hévízi Rogner, ma Lotus Therme Hotel & Spa szállóval kapcsolatban. Tolnaiék érdekeltsége, a DARE-Taverna csoport korábban inkább az Erste finanszírozását vette igénybe, de miután több erstés projekt-finanszírozó átült a CIB-be, utóbbi lett a 48

csoport első számú banki kapcsolata. A DARE egykoron a CIB Bank és az UniCredit hiteléből vette meg a 232 ágyas szállodát, nézeteltérések, viták után a bankok éltek a biztosítéki jog érvényesítésével, majd a CIB kivásárolta az UniCreditet. A CIB az első feljelentést akkor tette, amikor azt gyanította, hogy hamisított (inflált) bevételi adatok szerepeltek a hitelkérelemben. A CIB és Tolnaiék különösképpen nem kedvelik mostanában egymást, hiszen a banknak több ügye is van velük, a Rogner mellett a bükfürdői – akkori nevén – Birdland Golf Resort &Spa (még korábban Radisson), egy visegrádi, egy balatoni projekt, valamint a Csillagvár óbudai kereskedelmi érdekeltség projekt-finanszírozása miatt is futnia kell a CIB-nek a pénze után. No persze az újabb, ezúttal már előzetes letartóztatáshoz vezető feljelentés nem a meg-

RAJZ: SZMODIS IMRE

Büntetôjogi kategóriájú esetekben is bôvelkedik az elmúlt évek szálloda-finanszírozási története. A megtisztulás még várat magára.

FIGYELÔ 2011/35.

F_42-50.indd 48

8/30/11 7:14:14 PM

cégek tulajdonában volt, noha a jól értesültek hazai dőlt projektek, hanem okirat-hamisítással fűszerezett vállalkozókat ismertek végső haszonhúzóként). Sok lenyúlási kísérlet miatt született. A CIB annyit észlelt, Olykor egéCIB-es szálloda viszont működik, így a fentebb már hogy az MNB-nél vezetett számlájáról 2,3 milliárd forintot emeltek le és utaltak át egy Budapest Banknál ve- szen pofátlan említett Rogner is, ezek üzemeltetését professzionázetett számlára. A gyanú szerint a CIB által elvett héví- módszerekkel lis partnerre bízta a bank. A nemzetközileg is rettentő sok zűrbe, vizsgázi hotel kapcsán egy hamis, de egy közjegyző segítsé- lopták meg latba sodródott Hypo Alpe-Adria deklaráltan kigével szabályosnak tűnő közokiratba foglalt követelés vonul Magyarországról, igyekszik hát értékesíteni bemutatásával utaltatta át a végrehajtó a pénzt. A CIB a bankokat a portfólióját. A legtöbb bank azonban halogatja a azonnal minden szálat megmozgatott, feljelentést tett, a fehérgallészembenézést a veszteséggel. „Olyan a portfóliónk, a Budapest Banknak pedig jelezte, büntetőfeljelentést ros bûnözôk. mint jó társaságban a szellentés, jó lenne már elenfog tenni. Végül sikerült is megakadályozni a továbbutalást, bűnügyi zárlat alá került az összeg. Nem akármilyen csör- gedni, de addig kell tartani, ameddig csak lehet” – mondta egy te várható, hiszen Tolnai üzleti és személyes szálak folytán igen bankár arra utalva, hogy bármennyire is köztudott, hogy a bank soha nem fogja visszakapni a hiteleit, beismerni a veszteséget komagas körökhöz is be van kötve. A magyar bankrendszerben sok intézmény foglalkozott szállo- rántsem olyan könnyű. daprojektek finanszírozásával, így a kereskedelmi bankok közül a CIB, az MKB, az Erste, a Raiffeisen és a Volksbank, valamint BÛNÜGYEK a magyar piacról már deklaráltan kivonuló osztrák Hypo Alpe- Ami azonban a sok szállodaprojekt ügyében talán a legdöbbeneteAdria csoport, az állam oldaláról pedig az MFB tekinthető banki sebb, projektgazdák, bankárok, felszámolók és értékbecslők sokhoteltulajdonosnak. Sok intézményben ráadásul még ma is ugyan- szor egymással összejátszva, vagy éppen egyesek összefogásával, azok ülnek a projekt-finanszírozási részlegen, akik a rengeteg ko- másokat kijátszva és a „profiton” osztozva kopasztották a bankorábbi visszaélés idején döntöttek a hitelkérelmekről. Ahol azon- kat. Olykor megdöbbentően nyíltan és pofátlanul. Egyik forrában a pénzügyi szolgáltató tetején változás történt, különösen, ha sunk mesélte, hogy egy korábbi projektfinanszírozás során a haa magyar mutyitól távolabbi vezető érkezett – mint a CIB Bank- talmas, többmilliárd forintos hitelfolyósítás után 300 millió foba Tomas Spurny, vagy az Erstébe Jelasity Radovan – ott bizony rintos utalást kapott az egyik bankár a hitelezett csoporttól. Teralaposan megpiszkálták a régi ügyeket. mészetesen nem a saját bankjához irányította a jutalékot, de az ügy kiderült. Az eset a napnál is világosabb volt, feljelentést mégsem volt érdemes tenni, mert az ügy éppen elévült. A nyílt korMÛKÖDÔ ÉS NEM MÛKÖDÔ SZÁLLODÁK Nem kis pénzről van szó, olykor projektenként is milliárdokról, rupció mellett a további módszerek is vegyesek, a szállodaépíténem csoda, hogy forrásaink szerint nem is sajnálják a pénzinté- seknél a projektgazda nagyjából nulla önerővel volt benne a bezetek az ügyvédi, akár magánnyomozói szolgáltatások igénybevé- ruházásban, értékbecslői és bankári segítséggel ugyanis azonnal telét. Zajlik a szállodák mögötti céghálók feltérképezése, s a ko- kilopta az önerőt. Innentől pedig már történhetett bármi, a tulajrábbi banki döntéshozók telefonlistái, külföldi bankkártya-hasz- donos már rég a pénzénél volt, a pofátlanabbja még nyert is sonálata sem kerülik el a vizsgálódók figyelmét. Ha az alacsony fi- kat. Olykor a nagy magyar ingatlanfejlesztők össze is játszottak, zetésű projektfinanszírozási munkatárs kéthavonta a Seychelle- bizonyos csoportok fiktív ügyletekkel, visszaosztásokkal adtákszigeteken nyaralt, nem bizonyíték semmire, feljelenteni ez alap- vették egymás között a szállodákat, levéve a refinanszírozást válján nem lehet, de azért szankciója mégis lehet. Legalábbis azon laló bankokat. A beavatott, amúgy profi banki projektfinanszíforrásaink szerint, akik úgy tudják, hogy bár a büntetőfeljelen- rozási munkatárs pedig segített: bár értett a szállodákhoz, ezektés ritka, de nem példa nélküli, és elsősorban a CIB-ben, kisebb nél a döntéseknél feltűnően értetlen maradt a hitelezési bizottság részt pedig az Erstében már sok munkatársat elbocsátottak. Nem kétkedései hallatán. Lássunk egy sztorit az egyik nagy magyar bank anekdotakincsévéletlenül, hiszen egészen hátborzongató ügyek jöttek felszínre a ből! Adott egy 1 milliárd forintot érő hotel. Két offshore hátterű magyar szállodák finanszírozása kapcsán. A bankárok igyekeznek segíteni a még működő szállodákon, HIRDETÉS illetve az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülteken, de egyre keményebbek ott, ahol csalást gyanítanak. Ez sem egy könnyű harc, milliárdokról van szó, az érintett workout munkatársak, jogászok folyamatosan kapnak életveszélyes fenyegetéseket. Egyes hazai bankok (elsősorban a CIB) ma már nagyobb hotelportfólióval rendelkeznek, mint a legnagyobb hazai szállodacégek, ebben vannak működő, illetve üresen álló házak is. Nem működik például az M1–M7 autópály közös bevezető szakasza mentén álló egykori Hotel Wien. Ez a szálloda is a CIB-re szállt, ám üresen tátong és rohad, mivel előtte az épületből valakik a csavaroktól, a konnektoroktól az ajtófélfákig mindent elvittek, a bank rákölteni pedig nem szeretne (a szálloda korábban Belizében bejegyzett

F_42-50.indd 49

8/30/11 7:14:37 PM

CÍMLAPON

Hotelek és hitelek

magyar kft. 2 milliárd forintos adásvételt köt rá, amit egy nagy magyar így híre kel egy-egy csoport üzelmeinek. bank 1,8 milliárd forint jelzáloghitelA bankok jobb ötlet híján büntető-feljelenlel finanszírozott. A vevőnek a vásár■ Szomorú bankári tapasztalat, hogy a téseket tesznek, de ezek eredményessége lás előtt éppen egy fillérje nem volt, bankok között a csalárd ügyfelekről, vagy kétséges. A nyomozók, az ügyészek, a bía szükséges 200 millió forintos öna csaló munkatársakról semmilyen hivarók jellemzően egész életükben a pályájuerőt, az eladó juttatta el (adta kölcsön) talos adatcsere nincs, nem is lehet, hiszen kon voltak, nincsen közgazdasági, különöa vevőnek. Természetesen nem transza banktitok, illetve az adatvédelmi szabásen nincsen banki, pénzügyi hátterük, taparensen, hanem valahol a messzelyok ezt nem teszik lehetővé. No persze a pasztalatuk. Sajnos a bonyolult fehérgalléségben az offshore-ok segítségével. bankárok is kávéznak, ebédelnek olykor, s ros ügyekkel nehezen birkóznak meg.● Akadt korrupt értékbecslő, akadt korrupt banki döntés-előkészítő és dönA legnagyobb fogás az volt, ha besegített az önkormányzat is, téshozó, vagyis a 2 milliárdos értékbecslés és az 1,8 milliárdos hitel is megszületett. Összességében az egymilliárdos értékre 1,8 és a fillérekért megvett szántót át lehetett minősíteni építési terümilliárd hitel érkezett, volt min osztozni. Ez persze kirívó eset, letté. Ha 100 millióról 1 milliárdra ugrott a telek értéke, azt hivade az teljesen bevett volt, hogy valamilyen tétel felbecsülésével talosan soha nem a projektgazda nyerte meg (valójában dehogymaradt némi suska, amit ki lehetett venni. Ki a telekvásárlásnál, nem, csak ezt nem mutatta be), hanem kötött egy adásvételi szerki a tervezésnél, ki a marketingköltségnél, ki a menedzsmentdíj- ződést, és ami valójában csak 100 millióba fájt neki, azaz 100 milliós önerő lett volna, az rögtön egymilliárdos önerő lett. Vagyis 25 százalékos önerő mellett a telekapport már nem 400 milliós, hanem 4 milliárdos projekthitel önerejére volt elég. Aki aztán 4 milliárdos projektnél 100 milliót nem tudott visszavenni, azt nagyon tehetségtelennek tartották volna az ügyeskedők. Ha pedig megvan az önerő, onnan már minden, a további kivétek, vagy az esetleges valódi üzletmenet már pótnyereség.

A csalók jogai

SÖTÉT ERÔK

Mára a válság és a rossz tapasztalatok miatt a bankok nagyjából felhagytak a szállodafinanszírozással, kifehéríteni nem tudták a businesst, üzlet sincs már benne. Ahol ugyanis valóban volt szállodaüzemeltetési cél, ott előbb a válság tett be, hiszen ekkor tényleg lejjebb mentek a kihasználtsáA hévízi Lotus Therme. gok és az árak, majd jött a svájKemény csatában az egykori tulajdonos és a finanszírozó bank ci frank drágulása, ami a szektor 1,7–1,9 milliárd frankos hitelállonál találta meg és vette vissza az önerőt. A bankárok pedig nem mánya miatt végképp kigazdálkodhatatlanná tette a hiteleket. naivak vagy buták voltak, csak éppen érdekeltek. Ám az egész történetben az a legszebb, hogy a csőd mindenEgy másik metódusban a bajba jutott hotel végül a felszámolás képpen bekövetkezett volna, mert a fehérgalléros bűnözők megsorsára jutott, majd néhány pályázati kör és persze a bankok fe- találták maguknak a projektfinanszírozást, őket rengeteg pénzdezetvesztése után töredékáron visszakerült az eredeti tulajdono- hez segítette néhány korrupt banki munkatárs, maguk is csatlasi érdekkörbe. Ilyenkor a szállodatulajdonos és a felszámoló ját- kozva a gengszterséghez.● szott össze, ezért néhány bank azt a gyakorlatot választotta, hogy maga is adott be pályázatot, legalább azon az áron, ami alatt már Az összeállítást Brückner Gergely és Halaska Gábor készítette. mindenképpen fedezetvesztést kalkulált. 50

FIGYELÔ 2011/35.

F_42-50.indd 50

8/30/11 7:14:38 PM