004-038 I. fejezet2008 12/19/08 12:20 Page 13
13
A világ a XX. század húszas és harmincas éveiben
3. ÚJ ÁLLAMOK SZÜLETÉSE, A RÉGIEK ÚJJÁSZÜLETÉSE KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN KELET-KÖZÉP-EURÓPA ÉS A BALKÁN AZ ELSÔ VILÁGHÁBORÚ UTÁN
Viharos történelmi események színterévé vált 1918 után Kelet-Közép-Európa és a Balkán-félsziget. Felkelések, forradalmak, helyi háborúk; új államok születése, régiek újjászületése követte egymást. Ezen a mintegy másfél millió
Beszéljétek meg, mi volt a jelentôségük a tankönyvi térképre zöld színû betûkkel írt területeknek!
FINNORSZÁG Helsinki
G e g
n V isztu
G
SZILÉZIA CSE
Pó
ZÁ
Á
g
B
Szófia
BU
ÁR LG
I
IA
G
e
Nápoly
n
V
e
ALBÁNI
Konstantinápoly
r
A
IA ÓN ED C MA GÖRÖGORSZÁG
TÖRÖ
. KO
AR ÍNIA D
L
A
Z
t
SZ
d
BI
i R
Á
-
S
HERCEGOVINA
r
O S
i
DO
Duna
ER
Z a
O
d
Szarajevó
Szmirna
SZ
k
ö Megszûnt határoki Nemzeti határok 1924-beni
IC
ÍL
z i
Új vagy újjászületett államok határaii
Athén
IA
-
t
e
n
g
A
SZ
G
S
Z
l
Bukarest
U
A
J
L
Róma
ö
ERDÉLY
SZLOVÉNIA VA SZL JD Zágráb AVÓ A S NI Fiume SÁ HORVÁT- z á v a A G ORSZÁG Belgrád A BOSZNIA
Velence
KORZIKA
F
ROMÁNIA
G YA R O R
Trieszt
Milánó
BES BUKOVINA
ÉK
ÁBIA
MA
G
A
ut
Budapest
CI
Pr
DÉLTIROL
L A FE V ID
Bécs
AUSZTRIA
SVÁJC
ÁKI
AR
München
LOV
Pozsony
Duna
Bern
HSZ
Kijev
GALÍ
S
Duna
ELZÁSZ
O
Á
Prága
Marseille
Új és újjászületô (területében növekvô) államok Kelet-Közép-Európában ■ Melyik állam melyik korábbi nagyhatalmakból vált ki, vagy növelte rovásukra területét?
l a LENGYELORSZÁG
Varsó
Tis za
N
SZ OR T E ÉM
Minszk
SZ
FRA N CIA OR SZ R ho n ÁG e
LOTARINGIA
Lyon
t e B
LL HO
Párizs
Lipcse
a
LG IU M
S Z O V J E T - O R O S Z O R S Z Á G y e per n D
A ND I A
Berlin
a
BE
jn Ra
Brüsszel
Kaunas
POROSZORSZÁG O der
Elb
LITVÁNIA
(szabad város) KELET-
Hamburg
a
Hága
t l a Danzig
Koppenhága
ÉSZAKSCHLESSWIG
Az 1920-ban Görögországhoz került terület, melyet 1929-ben Törökország visszaszerzett
Riga
LETTORSZÁG
R U D ZS
Bulgária területveszteségei
Tallinn
ÉSZTO.
i
DÁN IA
Oroszország területveszteségei
Stockholm
-
D O R S S V É
Z
Osló
Ausztria és Magyarország területveszteségei
Leningrád
r
Á
NORVÉGIA
A
Németország területveszteségei
e
r
KRÉTA
039-080 II. fejezet2008 12/19/08 12:27 Page 62
62
Magyarország a két világháború között
1. Miért volt szükség konszolidációra, a politikai viszonyok normalizálódására? 2. Melyek voltak a konszolidáció legfontosabb állomásai? 3. Milyen eredményei voltak a kormány és a parasztság számára a földreformnak? Miért nem volt mégsem teljes értékû a reform? 4. Értékeld a szociáldemokrata párttal történt megegyezést mindkét fél szempontjából! 5. Néhány mondatban foglald össze a Horthy-rendszer legfontosabb politikai jellemzôit!
A Horthy-rendszer megszilárdulása a Horthy-rendszer kialakulása ↓ a politikai viszonyok rendezése ↓ parlamentarizmus, földreform, megegyezés erôs kormánypárt a társadalmi a szociáldemokrata bázis szélesítése párttal ↓ eredményes konszolidáció ↓ a Horthy-rendszer politikai arca
15. GAZDASÁGUNK A HÚSZAS ÉVEKBEN. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG A GAZDASÁG TALPRA ÁLLÁSA A HÁBORÚ UTÁN
A hazai területen az ipari munkáslétszám 49,3%-a maradt. Ez azonban a teljes ipari érték 55,6%-át adta. A textilipar gyors fejlôdésére jellemzô, hogy a fonóés szövôiparban 1921–33 között 175%-os növekedés mutatkozott. Ezért a korábbi 215 millió pengô értékû behozatal 14 millióra csökkent.
A Trianon okozta óriási problémák ellenére – melyeket az elszakított országrészekbôl menekülô munkanélküliek áradata is növelt – gazdaságunk nem omlott össze teljesen. Akadt ugyanis néhány olyan tényezô, mely a gazdasági életre serkentôleg hatott. A megmaradt területeken sûrûbb volt az út- és vasúthálózat, jobb a postai ellátás. A nagy, hajózható vízi utak is fôleg a középsô területeken maradtak. Így az infrastruktúra fejlesztésével, a vasút-, telefon- és útépítéssel egy ideig kevésbé kellett foglalkozni. Ugyancsak kedvezô volt, hogy a mezôgazdasági területekbôl fôleg az értékesebbek maradtak meg (például a szántóterület 43%-a, a szôlô 68%-a). Mindez lehetôvé tette, hogy a nyugati élelmiszer-fölvevô piacainkat ne kelljen megfelelô exporttermékek hiányában végképp elveszítenünk. Hazánk legfontosabb természeti kincse továbbra is a termôföld maradt. További elôny volt, hogy miután elszakadtunk a Monarchia fejlettebb könnyûiparral rendelkezô országaitól, lehetôvé és szükségessé vált a könnyûipar és néhány minôségi iparág (vegyipar, híradástechnika) átlagosnál gyorsabb fejlôdése. Ez jórészt felszívta a munkanélküliek tömegét is. Az ipar termelési értéke kezdett felzárkózni a mezôgazdasághoz. A nemzeti jövedelem mintegy felét, az export harmadát adta. Eközben akadtak iparvállalatok, melyek olyan fejlettségi szintet értek el, hogy tengerentúli piacokra is sikeresen szállítottak (hajókat, villanymozdonyokat, nyersolajmotorokat stb.).
039-080 II. fejezet2008 12/19/08 12:27 Page 63
63
Magyarország a két világháború között
A Kandó-mozdony. A korszak magyar gyártmányú mozdonya a vasútvonalak kezdôdô villamosításához készült, és nemzetközi hírnévre tett szert
Az Orion Gyár plakátja
A magyar hanglemezgyártás reklámja a húszas évekbôl ■ Milyen gazdasági okai voltak a plakáton szereplô feliratnak: „Pártoljuk a hazai ipart!”?
A lakihegyi nagyadó. A kor egyik legnagyobb teljesítményû rádióadója
081-122 III. fejezet2008 12/19/08 12:33 Page 104
104
A második világháború. Hazánk a második világháborúban
Magyar katonák védôállásban a Donnál. A lövészároknál elhelyezett tábla felirata: „Vigyázz!!! Az ellenség a védôállásunkba belelát, rejtôzzél!” ■ Mit jelentenek az ábrák a képen látható táblán?
Veszteségek a Don-kanyarban: A veszteségeket növelte az irgalmatlan hideg és egyes német parancsnokok magatartása. Néhány szemtanú beszámolója szerint: „A hadtest vezérkari fônöke jelentette, hogy a szabadban való tartózkodás (–38 fok) teljesen megtörte az emberek fizikai és erkölcsi erejét. Egész sorok maradtak megfagyva a harc helyén. Egyes német parancsnokok ugyanekkor a melegedni akaró embereinket kizavarták a házakból, padlásokról stb. A legnagyobb hidegben sem juthattak fedél alá.”
A VORONYEZSI KATASZTRÓFA A németek a 2. magyar hadsereg megfelelô fegyverzettel való ellátására tett ígéretüket lényegében nem tartották meg. A hadsereg a Don-folyó egyik kanyarulatában, Voronyezsnél egy körülbelül 200 kilométeres frontszakasz védelmét kapta. Ezt a feladatot legfeljebb átlagos harctéri viszonyok, egyszerû állásharcok közt tudta volna ellátni. Arra nem volt reménye, hogy hiányos fegyverzetével a széthúzódó fronton egy nagyobb támadást visszaverjen (komolyabb tartalékok nélkül). A kiküldött hadsereggel pedig a legfelsô szinten a német hadvezetés rendelkezett. Ismerve ezeket a viszonyokat, a szovjet hadvezetés 1943 januárjában a magyar frontszakaszon indított offenzívát. Jelentôs erôfölény birtokában két ponton is áttörte az arcvonalat, bekerítéssel és megsemmisítéssel fenyegetve a szétszakított magyar haderôt. Ebben a helyzetben csak gyors, rendezett visszavonulás vagy az áttörés helyén megfelelô tartalékok harcbavetése segített volna. A németek a térségben rendelkeztek is ilyen erôkkel, nagyobb páncélos egységekkel. Ennek ellenére mereven – a visszavonulás engedélyezése nélkül – a végsôkig való védekezésre utasították a magyar egységeket. Miközben a magyar hadsereg lelassította az orosz támadást és elvérzett, a németek saját csapataikat új védelmi vonalra vonták vissza, cserbenhagyva magyar szövetségesüket. A következmény a frontra küldött katonai egységeink teljes felmorzsolódása lett. A 200 000 fôs hadseregbôl alig 50 000-en tértek épségben haza. A hadfelszerelés mintegy 80%-a pedig odaveszett.
Kállay Miklós miniszterelnök díszmagyarban
081-122 III. fejezet2008 12/19/08 12:33 Page 105
105
A második világháború. Hazánk a második világháborúban 2. né met had se re
Német–olasz Szovjet
Bekerített magyar egységek
Uriv 40. hadsereg Do n Scsucsje Osztrogozsszk
Repjevka
ya ha
d
A Don-kanyar
Alexejevszka
se
Voronyezs
e
r
km 00 12
Kamenya er amp. Crcso
Novij Oszkol
r
A 3. magyar hadtest védelmi vonala
Sztorozsevoje
Do
RSZ ÁG
n
g
Karpenkovo
8 ha . ol Rosszos ds asz er eg
3. harckocsizó hadsereg
kol
Hadsereg-parancsnokság
Sztarij Oszkol
ag 2. m
Os z
Szovjet támadás
O MAGYAR
Voronyezs
g
60. hadsereg
Magyar visszavonulás Német visszavonulás
Német ellentámadási kísérlet
A doni hadszíntér. A 2. magyar hadsereget szétzúzó orosz támadás
Don
Frontvonalak 1943. I. 11-én Magyar
Do n
Fekete-tenger
MAGYARORSZÁG NÉMET MEGSZÁLLÁSA A voronyezsi vereség kiélezte a magyar belpolitikai helyzetet. Kállay – abban bízva, hogy a Balkán felôl angolszász csapatok érik majd el hazánkat – béketapogatózásba kezdett Nyugaton. (Olaszország ekkor már békét kért.) A németek azonban mindenképp meg akarták akadályozni, hogy hazánk is kiugorjon a háborúból. Gyorsan és határozottan cselekedtek: 1944. március 19-én megszállták hazánkat. Az antifasiszta vezetôk nagy részét elfogták. (Kállay a török követségre menekült.) Az új kormányfô az eddigi berlini magyar nagykövet (Sztójai Döme) lett, aki fenntartás nélkül kiszolgálta a németeket. Emiatt, és mert Horthy és a magyar közigazgatás a helyén maradt, a szövetségesek hazánkat nem megszállt, hanem a németekkel együttmûködô (kollaboráns) országnak tekintették.
Megszálló német katonai alakulat a Várban
Horthy és Hitler találkozója: Közvetlenül a megszállás elôtt Hitler fôhadiszállására, Klessheimbe kérette Horthyt. Itt közölte vele megszállási szándékát. Bár Horthy tiltakozott, s nem adta beleegyezését a megszállásba, végül is visszavonta korábban kiadott fegyveres ellenállási parancsát. Így a megszállás katonai ellenállás nélkül történt. Vitassátok meg! Jól döntött-e Horthy, amikor nem adta ki az ellenállási parancsot a németekkel szemben? Mi lett volna az ellenállás következménye rövid távon és mi (lehetett volna) hosszú távon?
081-122 III. fejezet2008 12/19/08 12:34 Page 120
120
A második világháború. Hazánk a második világháborúban
ÖSSZEFOGLALÁS ■ Adjatok címet az összefoglalásban közölt képeknek, ábráknak! A fejezet melyik leckéjében találkoztatok velük? Milyen eseményeket, problémákat idéznek fel ezek a képek és ábrák? Beszéljetek róluk részletesebben!
1. Frissítsd fel az emlékezeted! Lapozd végig a leckéket! Nézd meg az események menetét összefoglaló vázlatokat! Idézd fel, melyik irányító szóhoz milyen események, történések tartoznak! Ha nem tudsz visszaemlékezni, vagy nem érted, hogy mire utal a szó, nézz utána a lecke szövegében is! 2. Olvasd végig figyelmesen az alábbi összefoglaló szöveget, majd kapcsold a felsorolt eseményeket az összefoglalás képeihez, valamint a 3. pontban felsorolt történelmi dátumokhoz! Próbálj a dátumokkal is kiemelt eseményekrôl valamivel többet elmondani, mint amennyi az összegezésben van!
A második világháború elôzményei, eseményei A harmincas évek második felében a nemzetközi erôviszonyok hirtelen megváltoztak. Létrejött a Berlin–Róma-tengely, majd a német–japán–olasz szövetség. Anglia és Franciaország kezdeti engedékenysége miatt ezek az országok ragadták magukhoz a kezdeményezést a világpolitikában. Számos országot, területet foglaltak el komolyabb következmények nélkül. Mindez egyre agresszívabbá tette Hitlert, aki, miután megegyezett a korszak másik nagy diktátorával, Sztálinnal (elhatárolva egymás érdekterületeit), kirobbantotta az új világháborút. A háború kezdetben a fasiszta államok sikereit hozta. A már békeidôben elfoglalt országokon – Ausztrián, Csehszlovákián, Albánián kívül – Lengyelország, Dánia, Norvégia, Hollandia, Luxemburg, Belgium, Franciaország, Görögország, Jugoszlávia is áldozatukká lesz. A németek rohamát a Szovjetunió is csak óriási területek feladása révén tudja elhárítani. Fölényes gyôzelmet arat, s a németekével vetekedô nagyságú területeket száll meg kezdetben Japán is. A villámháborúk kifulladása után azonban érvényesülni kezd a szövetségesek nagyobb anyagi ereje. Az olaszokat, japánokat, németeket közel azonos idôben megrendítô csapások érik. Többek közt a Midway- (és más) szigetek melletti tengeri csaták elvesztése; kiszorulás Észak-Afrikából és a szicíliai partraszállás. Az atlanti csata, s fôleg a sztálingrádi, kurszki ütközetek elvesztése már fordulópontot jeleznek. Ezek nyomán megkezdôdött szövetségi rendszerük felbomlása. Kiugrik a háborúból Olaszország, majd Románia, Finnország. Az 1944. évi orosz roham és a szövetségesek vele egyidejû partraszállása Normandiában, a légi fölény megszerzése végleg térdre kényszeríti elôbb a németeket, majd a „békaugrás” hadmûveletek sikere és fôleg az atombomba ledobása a japánokat. A legyôzöttek sorsáról az osztozkodó gyôztesek konferenciáikon: Teheránban, Jaltán és Potsdamban döntöttek.
Hazánk sorsa a második világháborúban Hazánk a háborúba nagyrészt földrajzi helyzete és Trianon igazságtalanságai következtében keveredett bele. Hogy érvényesíthesse igényeit – békés, tárgyalásos alapon –, támogatókat kellett keresnie a nagyhatalmak között. Miután a gyôztesekre a legyôzött kis országok keservei nem hatottak, értelemszerûen azokhoz az erôs hatalmakhoz fordult, amelyek tárgyalásos alapon (például Münchenben) ki tudták kényszeríteni a nemzetiségi határok figyelembevételét. Így született meg az elsô, majd a második bécsi döntés.
081-122 III. fejezet2008 12/19/08 12:34 Page 121
A második világháború. Hazánk a második világháborúban
A háborúba való bekapcsolódást hazánk mindenképpen igyekezett elkerülni. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságáig ez sikerült is. Ekkor azonban a háborúba kényszerítô nyomás már olyan erôssé vált, hogy a nagyhatalmak ellentétei között geopolitikai helyzetünk miatt sem tudtunk semlegesek maradni. Mindezek következményeként elôbb óriási vérveszteséget szenvedtünk. Azután a német megszállás és a szövetséges bombázások sújtották országunkat. Egy rosszul szervezett kiugrási kísérlet után pedig hazánk hadszíntérré, majd – vesztesként – megszállt országgá vált. 3. Melyik dátumhoz mely események tartoznak? Ismételd át idôrendileg (s földrajzilag) is a tanultakat! 1936 1936–1939 1938. március 1938. szeptember 1938. november 1939. március 1939. augusztus 23. 1939. szeptember 1. 1939. november 1940. április 1940. május–június 1940. június 10. 1940. augusztus 30. 1941. április 1941. június 22. 1941. december 1942. június 1942. november 1942. november 1943. január–február 1943. február 2. 1943. július 1943. szeptember 1943. november 1944. március 19. 1944. június 6. 1944. augusztus 23. 1944. október 15. 1944. december– 1945. február 13. 1945. február 1945. április 30. 1945. május 9. 1945. július 1945. augusztus 6. 1945. szeptember 2.
(Berlin, Tokió), majd 1937 (Róma) (Spanyolország) (Ausztria) (München) (Bécs) (Cseh- és Morvaország, Kárpátalja) (Moszkva, Berlin) (!) (Finnország) (Dánia–Norvégia) (Nyugat-Európa) (Róma, Párizs) (Bécs) (Belgrád–Athén–Délvidék) (Kelet-Európa) (Moszkva, Pearl Harbor) (Midway-szigetek) (El-Alamein) (Sztálingrád) (Voronyezs) (Sztálingrád) (Szicília, Kurszk) (Olaszország) (Teherán) (Magyarország) (Normandia) (Bukarest) (Magyarország) (Budapest) (Jalta) (Berlin, vezéri bunker) (Európa) (Potsdam) (Hirosima) (Tokió)
121
193-205 VI. fejezet2008 12/19/08 12:49 Page 200
200 Ki nem választhat? Választójogát nem gyakorolhatja az, aki a cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, akit a közügyek gyakorlásától jogerôs bírói ítélet tiltott el (mindaddig, amíg annak hatálya fennáll), aki büntetôintézetben a büntetését tölti, illetve aki büntetôeljárásban jogerôsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
Állampolgári ismeretek
mányzati választásokat tartanak. Egy-egy nagyobb horderejû döntésben esetenként országos ügyekrôl rendezett népszavazáson vagy helyi kezdeményezés alapján, helyi népszavazáson kérik ki az állampolgárok véleményét. Minden szavazás demokratikus. Ez azt jelenti, hogy minden választópolgár, akinek választójoga van, a többi állampolgárral azonos feltételek mellett vehet részt a szavazáson, és titkosan adhatja le a szavazatát. Mindehhez hozzájárul még, hogy a magyar választójog rendkívül liberális. Az Alkotmány (70. §) errôl a következôket mondja: „A Magyar Köztársaság területén élô minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyûlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és választó legyen.” Hogy ezzel a jogával él-e valaki, az csak a saját elhatározásától függ. A saját, jól felfogott érdekünk azt kívánja, hogy éljünk is azzal a joggal, mellyel korábban gyakorlatilag nem élhettünk.
A KÖZÉLETBE VALÓ BEKAPCSOLÓDÁS TOVÁBBI LEHETÔSÉGEI
Emléklap 18 éveseknek az elsô szavazásról
A választásokon kétféleképpen is részt lehet venni: választóként – ez a választójog gyakorlásának szokásos módja – és megválasztandó jelöltként. Mindkettônek azonos jogalapja van: a választójog kétirányúsága. Választási rendszerünk alaptétele ugyanis, hogy akinek választójoga van, az minden választással elérhetô tisztségre választható is. Az, hogy az állampolgárok 18 éves koruktól aktív szereplôkként is részt vehetnek a közéletben, elôsegíti, hogy a fiatalok között ne uralkodjék el a politikai közömbösség vagy a közélettel, a közügyekben való részvétellel szembeni ellenszenv. A politikai pártok várják soraikba a friss gondolatokkal, elképzelésekkel rendelkezô, felnövekvô új nemzedéket. Hazánkban jelenleg elsôdlegesen a nemzeti és keresztény, a liberális és a szocialista irányzatú pártok között válogathatnak a fiatalok. A pártokon túlmenôen nagyon sok olyan egyesület, szervezet is létezik, mely a közélet egy-egy nagyon fontos részterületével, például környezetvédelemmel, a helyi problémák megoldásával, településfejlesztéssel foglalkozik. Ma már szerte az országban rengeteg közügyeket tárgyaló nyilvános elôadást és gyûlést tartanak. Ha ezekre eljár valaki, ha nemcsak hallgatóként van jelen, de el is mondja a véleményét, ha úgy ismerik meg, hogy értelmes ötletekkel rendelkezik, egyre többen figyelnek föl rá, s máris a közélet sûrûjében lehet.
