75
3. fejezet A vegyi anyagok termelésével, importjával, exportjával és felhasználásával kapcsolatos legfontosabb aggályok
Cél: áttekintést adni a vegyi anyagok termelésével, kereskedelmével és felhasználásával kapcsolatos problémák természetéről és amennyire ismert, a gondokat okozó vegyi anyagokról, vagy vegyi anyag kategóriákról.
3.1. A vegyi anyagok importjával, termelésével és felhasználásával kapcsolatos aggályok ismertetése Az elmúlt évek hazai tapasztalata azt mutatta, hogy a gazdálkodási gyakorlat az intenzív környezetvédelmet nem támogatta megfelelően. A beruházási eszközök általában szűkösen álltak a vállalatok rendelkezésére, ezért szó sem lehetett a nagymértékben szennyező technológiák, berendezések cseréjéről, ehelyett súlyos gondokat okozó esetekben kisebb beruházási vonzatú, de hosszabb távon drágább extenzív módszereket alkalmaztak. Rendszerint pl. korszerű tisztítóberendezéseket telepítettek korszerűtlen vagy közepes műszaki színvonalú termelőberendezések mellé. Ezzel nagyrészt lemondtak azokról az innovációs teljesítményekről, amit az új hulladékszegény technológiákkal a termelékenység növelésén, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentésén keresztül nyerhettünk volna. Ennek következményeként sokan még ma is a vegyipart tekintik a természeti környezetet leginkább terhelő iparágnak. Bár az utóbbi években ez a helyzet jelentősen javult és főként a nagyobb cégek komoly erőfeszítéseket tesznek tevékenységük környezeti hatásainak mérséklésére, számos probléma vár még megoldásra. A környezeti terhelés egyik legsúlyosabb területe az emberi egészség közvetlen veszélyeztetése, az egészségre, a környezetre vagy az élővilágra veszélyes anyagok nem kielégítő tárolása, szállítása, alkalmazása és adott esetben későbbi megsemmisítése. A fogyasztói elvárások elsősorban a vegyipari termékek használati értékével, minőségével és árával kapcsolatosak, de egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a környezeti hatások csökkentésére (újrahasznosítás, lebonthatóság) vonatkozó igények is. Ez folyamatos innovációt kíván a vegyipari cégek részéről. Mivel az új termékek kifejlesztésének költsége egyre magasabb, a potenciális kockázatok mérséklésének igénye szintén a fúziók irányába hat. A környezetvédők, akiknek az értékrendjében a tiszta környezet iránti igény a társadalmi átlagnál magasabb, vezetik azt a törekvést, hogy a káros emissziók csökkenjenek, vagyis, hogy akár
76
az anyagi javak és szolgáltatások fogyasztásának csökkenése árán is sikerüljön az ökológiai értékeket megőriznünk. A vegyi anyagok importjával, termelésével és felhasználásával kapcsolatos problémák diagnosztizálásában és fontosság szerinti rangsorolásában a 3.1. és 3.2. Táblázat ad tájékoztatást. A 3.1. Táblázat áttekinti és leírja a problémaköröket, a problémák előfordulási helyét és körülhatárolja a vegyi anyagok jellemző csoportját. A 3.2. Táblázat az előbbiben felsorolt problémakörökkel kapcsolatos kiegészítő információkat és általános elemzést nyújt, beleértve többek között a legfontosabb aggályos területek rangsorolását. 3.1. Táblázat
1
A probléma természete Levegőszennyezés
2
Levegőszennyezés
3
Felszíni vizek szennyezése
A vegyi anyagok importjával, gyártásával és felszanálásával kapcsolódó problémák leírása Budapesti kerület / Megye Budapest IV, V, VII, VIII, IX, X, XI, XII, XIII, XVIII, XIX, XXII Pest Baranya Bács-Kiskun Borsod-Abauj-Zemplén Csongrád Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Budapest XXII Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron, települések az ország különböző pontjain Budapest IX, XVIII Baranya Borsod-Abauj-Zemplén Heves, Pest
A probléma rövid leírása A közlekedés, az ipari és a szolgáltatások velejáró vagy hibás technológiában eredő kibocsátásai, szennyezései.
Vegyi anyag(ok) Szennyező(k) SOX, NOX, NH3, Cl2, CH, Pb, bűzös anyagok, kipufogó gázok
Építményekben az azbeszttartalmú szigetelő anyaggal elöregszik és porzik.
Azbeszt rostok
Felszíni vízbe, csatornába engedett, árvíz sodorta szennyezőanyagok, hulladékok, légi permetezés (elszóródás).
Ecetsav, cián nehézfémek, peszticidek, irtószerek, gyógyszergyári hulladék
77
3.1. Táblázat/1
4
5 6
7
8 9 10 11 12 13
14
A probléma természete Talajszennyezés
Felszín alatti víz-, talajszennyezés Levegő-, víz-, talajszennyezés Lomtalanítás okozta szennyezések, baleseti mérgezések Gyermekjátékok okozta szennyezések Hazai és import élelmiszerek szennyezése Felhasználatlan gyógyszerek lakásokban Vegyszeres szúnyogirtás Vegyi anyag maradék élelmiszerben Veszélyes hulladék nem kellő ártalmatlanítása Belsőtéri levegőszennyezettség
Budapesti kerület / Megye Budapest XIX, XX, XXII Pest Baranya Csongrád Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Budapest IV, XV, XIX Budapest IV, XII, XIX, Bács-Kiskun Győr-Moson-Sopron Heves, Pest, Zala Budapest és a nagyvárosok
A probléma rövid leírása A vegyszerek és vegyszerhulladékok helytelen vagy illegális tárolása miatt a környezet szennyeződik.
A vegyszerek helytelen vagy illegális használata, tárolása. Tűzeset, autófényezés, hígító használat, levegő-, víz- és talajszennyezés is. Lomtalanítás alkalmával ismételten előforduló gyermekkori mérgezések.
Vegyi anyag(ok) Szennyező(k) Vegyes
Peszticidek, irtószerek Szerves oldószerek, üzemanyag DNOC, Pb, kidobott gyógyszerek
országos
Gyermekjátékok vegyi szennyezettsége.
országos
Hazai és import élelmiszerek vegyi szennyezettsége. Felhasználatlan gyógyszerek felhalmozódása lakásokban.
Aflatoxin, ochratoxin, ólom, K-bikromát Vegyes
országos
Vegyszeres szúnyogirtás.
országos
Hiányosan ellenőrzött élelmiszerek importja.
Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron
Hulladékégetők hibás működtetése.
Diklorvos, deltametrin Állatgyógyszer, peszticid, nehézfémek, PCB Szervetlen, szerves vegyületek, nehézfémek, klórozott CH-k CO dohányfüst azbeszt NO2 formaldehid VOC
országos
országos
Tökéletlen lakásfűtés, rossz életmód, helytelen szellőztetési szokások.
Ftalát
78
3.1. Táblázat/2 A probléma természete Mezőgazdasági kistermelők hiányos kémiai biztonsága
Budapesti kerület / Megye országos
16
Nem szervezett munkavégzésben dolgozó ipari tevékenységet végzők hiányos kémiai biztonsága
országos
17
Foglalkozási és lakókörnyezeti daganatos megbetegedések
országos
18
Egyéb jelentős egészségkárosító hatások
országos
19
Ismeretlen vegyi anyag import Elavult vegyi anyag raktározása, hulladék
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nyirség
15
20
Budapest, Pest, Csongrád
A probléma rövid leírása
Vegyi anyag(ok) Szennyező(k) Növényvédő szerek, esetenként egyéb veszélyes anyag
Főként a kis földterületen gazdálkodók tőkeszegénysége miatt az egyéni védőeszközök nem biztosítottak, sok a túlmunka, munkahelyi higiénés feltételek nem biztosítottak. Foglalkozásegészségügyi ellátás nem biztosított. A foglalkozási A szervezett munkavégzés világán kívül maradottak (pl. veszélyes anyagok teljes skálája önmagukat foglalkoztató kisiparosok, fekete gazdaság dolgozói) munkavédelme (egyebek közt veszélyes anyagok elleni védelme) hiányos, ellenőrizetlen. Foglalkozás-egészségügyi ellátás nem biztosított. Foglalkozási és A magyarországi lakókörnyezeti foglalkozási és karcinogének teljes lakókörnyezeti eredetű skálája daganatos megbetegedések töredékét ismerjük fel. Ezért ezek prevenciója a jónak tűnő szabályozás ellenére gyakorlatilag megoldatlannak tekinthető. Veszélyes anyagok okozta Allergizáló anyagok allergiás megbetegedések (fémek, oldószerek, gyakorisága növekszik. A biocidok, stb.); hazai endokrin-diszruptor endokrin szennyezettség ismeretlen. diszruptorok Nem megfelelő vegyi termékek, peszticidek, nincs adat termésnövelők behozatala. Illegális és engedély nélküli nehézfémek, lerakók, üzemi raktárak klórozott hibás működtetése. CH-ek
79
3.1. Táblázat/3 A probléma természete Gyermekkori mérgezések, felnőttek mérgezései/öngyilkosság
Budapesti kerület / Megye országos
Perzisztens szerves szennyezők Vegyi anyag szennyezés termékből Sztratoszféra károsító anyagok Üvegházhatású gázok
A még nem mentesített megyék
26
Ipari és szállítási vegyi balesetek
országos
27
Természetes ivóvízszennyeződés
regionális
28 .
Egyebek
regionális
21
22 23 24 25
országos regionális országos
A probléma rövid leírása 2-5 tömeges mérgezés fordul elő évente az ország különböző munkahelyein. Jelentős az öngyilkossági kísérletek nyomán fellépő mérgezések száma (lásd: 3.1.2.2. pont) és a gyermekeket sújtó mérgezések gyakorisága (lásd: 3.1.2.3. pont). POP tartalmú elavult növényvédőszerek vannak még raktárakban. Műanyagok, elektronikai termékek helytelen feldolgozása. Hűtőszekrények kidobása, szabálytalan bontása. Az energiaipar, a mezőgazdaság és a közlekedés kibocsátása magas. Veszélyes anyagok bármely úton történő szállítása potenciális haváriaveszélyt jelenthet. 1,4 millió ember él olyan ivóvízzel ellátott térségben, ahol az As szennyezettség meghaladja az új EU határértéket. Pirotechnikai, illetve egyéb tűz- és robbanásveszélyes anyagraktárak robbanása.
Vegyi anyag(ok) Szennyező(k) - szénmonoxid, sósav, klór, ólom, gyógyszerek, növényvédő szerek, háztartási vegyi anyagok
12 ún. POP vegyület pl.: ftalátok, brómozott égésgátlók, PFOS halogénezett szénhidrogének széndioxid, metán tűz-, robbanás- és környezetkárosító veszélyes anyagok széles skálája arzén
pirotechnikai anyagok, egyéb robbanóanyagok, veszélyes anyagok
A szennyezések mértékére, a gondot okozó anyagok megjelölésére és a problémák prioritásának megjelölésére a 3.2. Táblázat szolgál.
80
3.2. Táblázat
A vegyi anyagokkal kapcsolatos legfontosabb aggályok
A probléma természete
A probléma skálája
1
Levegőszennyezés
regionális/ országos
magas
2
Levegőszennyezés
regionális
magas
3
4 5
6.
7
8
9
10 11
Felszíni vizek szennyezése Talajszennyezés Felszín alatti víz-, talajszennyezés Levegő-, víz-, talajszennyezés Lomtalanítás okozta szennyezések, baleseti mérgezések Gyermekjátékok okozta szennyezések Hazai és import élelmiszerek szennyezése Felhasználatlan gyógyszerek lakásokban Vegyszeres szúnyogirtás
A veszélyesség szintje
A probléma kezelhetőségének szintje
Statisztikai adatok létezése
Gondot okozó vegyi anyagok
Fontosság szerinti rangsorolás
közepes
elégséges
SOX, NOX, NH3, Cl2, CH, Pb, bűzös anyagok, kipufogó gázok
2
közepes
elégséges
Azbeszt rostok
1
Ecetsav, cián nehézfémek, peszticidek, irtószerek, gyógyszergyári hulladék Vegyes
regionális
alacsony
közepes
elégséges
regionális/ országos
alacsony
nehéz
nem elégséges
regionális
alacsony
nehéz
nem elégséges
Peszticidek, irtószerek Szerves oldószerek, üzemanyag
3
4 4 3
regionális
alacsony
közepes
nem elégséges
Budapest és a nagyvárosok
alacsony
nehéz
nem elégséges
DNOC,Pb, kidobott gyógyszerek
3 3
országos
alacsony
közepes
elégséges
Ftalát
2 2 2 4 3
országos
magas
nehéz
elégséges
Aflatoxin, ochratoxin, ólom, K-bikromát
országos
közepes
könnyű
elégséges
Vegyes
2
országos
alacsony
közepes
elégséges
Diklorvos, deltametrin
4 4
81
3.2. Táblázat/1 A probléma természete
A probléma skálája
A veszélyesség szintje
A probléma kezelhetőségének szintje
Statisztikai adatok létezése
12
Vegyi anyag maradék élelmiszerben
országos
alacsony
közepes
elégséges
13
Veszélyes hulladék nem kellő ártalmatlanítása
helyi vagy regionális
közepes
közepes
elégséges
14
Belsőtéri levegőszennyezettség
15
16
17
18
Mezőgazdasági kistermelők hiányos kémiai biztonsága Nem szervezett munkavégzésben dolgozó ipari tevékenységet végzők hiányos kémiai biztonsága Foglalkozási és környezeti daganatos megbetegedések Egyéb egészségkárosító hatások
országos
országos
regionális
közepes
közepes
közepes
közepes
közepes
könnyű
nem elégséges
Gondot okozó vegyi anyagok Állatgyógyszer, peszticid, nehézfémek, PCB Szervetlen, szerves vegyületek, nehézfémek, klórozott CH-k CO dohányfüst azbeszt NO2 formaldehid VOC
Fontosság szerinti rangsorolás
4
2 2 2 2 2 3 3
nem elégséges
Növényvédő szerek, esetenként egyéb veszélyes anyagok
1
elégséges
Foglalkozási veszélyes anyagok teljes skálája
1
országos
magas
közepes
elégséges
országos
magas
nehéz
nem elégséges
Foglalkozási és lakókörnyezeti karcinogének teljes skálája Allergizáló anyagok (fémek, oldószerek, biocidok, stb.); endokrin diszruptorok
2
1
82
3.2. Táblázat/2 A probléma természete 19
20
Ismeretlen vegyi anyag import Elavult vegyi anyag raktározása, hulladék Gyermekkori mérgezések, felnőttek mérgezései, öngyilkossági kísérletek Perzisztens szerves szennyezők
A probléma skálája
A veszélyesség szintje
A probléma kezelhetőségének szintje
Statisztikai adatok létezése
Gondot okozó vegyi anyagok
Fontosság szerinti rangsorolás
helyi
alacsony
alacsony
elégséges
nincs adat
4
helyi
magas
közepes
nem elégséges
nehézfémek, klórozott CH-ek
2
1/3/2
országos
közepes/ magas
közepes/ alacsony
elégséges
szénmonoxid, sósav, klór, hipó/gyógyszer, növényvédő szerek
helyi
alacsony
megfelelő
elégséges
12 ún. POP vegyület
1
23
Vegyi anyag szennyezés termékből
regionális /országos
nehezen felbecsülhető
közepes
elégtelen
pl.: ftalátok, brómozott égésgátlók, PFOS
2
24
Sztratoszféra károsító anyagok
globális
magas
közepes
elégséges
halogénezett szénhidrogének
2
25
Üvegházhatású gázok
globális
közepes
alacsony
nem elégséges
26
Ipari és szállítási vegyi balesetek
országos
közepes
közepes/jó
elégséges
27
Természetes ivóvíz szennyezés*
regionális
alacsony-magas
magas
elégséges
arzén
1
nem elégséges
pirotechnikai és egyéb robbanóanyagok, veszélyes anyagok
3
21
22
28
Egyebek
regionális
közepes
alacsony
széndioxid, metán a balesetben részt vevő veszélyes anyagok széles skálája
3
4
Megjegyzés. A kiemelten fontos problémákat 1-től 5-ig terjedő számokkal jelöltük (1=legsürgetőbb, legsúlyosabb, 5=legkevésbé sürgető, legkevésbé súlyos). A problémák minősítése részben a tárcáknál (GKM, KvVM, EüM, FVM) rendelkezésre álló adatok, részben az összeállításban résztvevők tapasztalatain, véleményén alapul. *Az ivóvizek arzén szennyezésének megoszlását a 3.1. ábrán mutatjuk be. A „természetes” eredetű szennyeződések nem képezik a Profil tárgyát; az arzén okozta természetes eredetű ivóvíz-szennyeződésével jelentősége miatt tettünk kivételt!
83
3.1. ábra. Arzén-szennyezettség a magyarországi ivóvizekben. Magyarországon 1,4 millió ember (a lakosság 14%-a) él olyan ivóvízzel ellátott térségben, ahol az ivóvíz arzén szennyezettsége meghaladja az EU jelenlegi határértékét.
3.1.1. A vegyi anyagok okozta egészségkárosító kockázatok 3.1.1.1. Bejelentett foglalkozási betegségek(mérgezések) és fokozott expozíciós esetek Azokat a megbetegedéseket, amelyek ok-okozati összefüggésbe hozhatók a foglalkozással, foglalkozási megbetegedésnek nevezzük. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról a 27/1996. (VIII.28.) NM rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét a 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
84
4000 3264 3000
3526 3316 2867 2371
2000
2053 1485
1649 1000
1280
1347
13911352 1424
958
901 990 988 675 640
1161
829
1156 854
675 547 481 488 541
473
719 709 691 670
567 529 469 423 379 0 248 19861987198819891990199119921993199419951996199719981999200020012002200320042005 531
Foglalkozási megbetegedés
Fokozott expozíció
3.2. ábra. Bejelentett foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek számának alakulása 1986-2005. években. Forrás: OKK-OMFI éves jelentés.
Az adatok kizárólag a szervezett munkavégzés keretei között foglalkoztatott alkalmazásban állókra vonatkoznak; létszámuk 2002 és 2005 között 2 700 0003 000 000 között mozgott. Foglalkozási mérgezések. A foglalkozási megbetegedések bejelentéseinek rendszere nem megfelelő. Egyrészt a bejelentésekben ellenérdekelt a munkáltató, a munkavállaló érdekeltsége is csak legfeljebb a kártalanítandó betegségek esetében áll fenn. A foglalkozás-egészségügyi orvos a munkáltatótól függő helyzetben van. A nem szervezett munkavégzők foglalkozási megbetegedéséről nincs az országban adat. Másrészt nincs bejelentési kötelezettség a nem szervezett munkavégzésben résztvevők köréről. Mindez azzal jár együtt, hogy a szervezett munkavégzés világában a bejelentett (és elfogadott), valamint a valójában kialakult foglalkozási megbetegedések aránya – függően a kóroki tényezőtől – 1:2 és 1:10 között változik. Ez a helyzet hátrányosan befolyásolja a foglalkozási eredetű mérgezések bejelentését is. Fontos azonban, hogy a foglalkozási mérgezések visszaszorulásáért (2001. és 2005. között évente: 42-73 eset) a rossz bejelentési rendszer csak részben okolható. Hazánkban egy olyan munkahelyi biológiai monitorozás működik, amely révén az ún. fokozott expozíciós eseteket úgy tudjuk megszüntetni, hogy nem alakul ki mérgezés. Ez a rendszer a világon először Magyarországon került bevezetésre (3.2. ábra és 3.3. Táblázat). Megjegyzés: i) ha a szisztémás mérgezések mellett a lokális toxikus hatásokat (bejelentett vegyi anyag okozta bőrbetegségek, légzőrendszeri vagy nyálkahártya megbetegedéseket) is, figyelembe vesszük, a kémiai anyagok
85
okozta foglalkozási megbetegedések száma évente 150-200 között mozog. ii) 2000-2005 között évente 1-9 esetben tömeges foglalkozási mérgezés történt az országban; ez 23-142 főt érintett évente; oka: szénmonoxid, széndioxid, klórgáz, nehézfém (ólom), esetenként más veszélyes anyag. 3.3. Táblázat
Fokozott expozíciós esetek száma 2004-ben és 2005-ben
2004. évben:
529
2005. évben:
ebből vegyi anyagok: − fémek ebből: ólom − szerves oldószerek − egyéb ebből: fluor CO
151 72 48 67 15 2 10
ebből vegyi anyagok: − fémek ebből: ólom − szerves oldószerek − egyéb ebből: fluor CO
248 69 18 8 41 0 0 0
Foglalkozási eredetű allergiás megbetegedések többségét viszont vegyi anyagok okozzák. A bejelentett foglalkozási asthma esetek száma még mindig igen alacsony, bár kissé emelkedő tendenciát mutatva 1995 óta évente 20-22 új eset kerül bejelentésre. Az 1990 óta bejelentett 74 esetnél a kóroki ágensek közül a nagy-molekulasúlyú, fehérjetermészetű anyagok és a kis-molekulasúlyú anyagok aránya közel azonos, előbbiek közül a liszt és gabonafélék, valamint a szintén pékségben alkalmazott amiláz, utóbbiak közül az izocianátok és a különböző gyantafélék a leggyakoribbak. Foglalkozási asthma. A foglalkozási asthma, amit olyan anyag vált ki, amelyet az exponált személy gyárt, vagy valamely termék gyártása során felhasznált, vagy amely a gyártási technológiából adódóan, vagy attól függetlenül, de rendszeresen az exponált személy munkahelyén folyamatosan jelen van. A foglalkozási asthmát okozó anyagok száma 200 fölött van. A leggyakoribb foglalkozási allergének: 1. Nagy-molekulájú szerves anyagok: állati eredetű növényi eredetű enzimek 2. Kis-molekulasúlyú szerves és szervetlen anyagok:
izocionátok savanhidridek és származékaik fémek és sóik gyógyszerek
86
egyéb: formaldehid, egzotikus fák pora szerves aminok A foglalkozási asthmák, illetve rhinitis bejelentendő, de nem kártalanítandó foglalkozási megbetegedés; ennek „eredményeként” 2003-ban mindössze 7 foglalkozási asthma mellett egyetlen rhinitis sem került bejelentésre. A bejelentett esetek száma 2004-ben és 2005-ben is nagyon alacsony volt. A probléma jelentős: ennek oka egyrészt, hogy nagyon sokfajta iparágban, munkahelyen (gyógyszeripar, faipar, élelmiszeripar, gépipar, fémfelületek kezelése, bizsuk készítése egészségügy, múzeumok, levéltárak, stb.) jelentkezhet. Másrészt fontos oka, hogy a túlérzékenységet kiváltó vegyi anyagoknak – hasonlóan a genotoxikus rákkeltőkhöz – nincs biztonságos határértéke. Harmadrészt: a sorsszerű és a foglalkozási eredetű allergiás megbetegedések elkülönítése nem egyszerű; ezért, és mert kártérítésre nincs lehetőség, bejelentésük általában nem történik meg. Negyedszer: a megbetegedések mintegy kétharmada extrinsic asthma bronchiale, melyben a legfontosabb kóroki ágensek a következő gyakorisággal szerepelnek: parlagfű pollen, házi poratka, állati szőrök, egyéb pollenek. Az allergiás eredetű megbetegedések tehát nem elsősorban vegyi anyagok által előidézett problémához kapcsolódnak. Foglalkozási bőrbetegségek. A vegyi anyagokra kialakult érzékenység, szerzett megbetegedés, az allergénnel való kontaktus váltja ki. Vegyi allergia esetén alacsony koncentrációnál az érzékenység hosszabb idő alatt alakul ki. A legtöbb foglalkozási bőrbetegséget munkahelyen előforduló vegyi anyagok okozzák pl. kontakt dermatitis, kontakt akne, vegyi anyagok okozta bőrrák, pigment zavarok. Legjelentősebb a kontakt dermatitis, melyet az érintkezésnek megfelelően a vegyi anyagok bőrizgató (irritáló) vagy allergizáló hatása vált ki. A kontakt allergiás dermatitist a vegyi anyagra kialakult késői típusú immunválasz okozza. A vegyi allergia nem veleszületett, hanem szerzett megbetegedés, melynek kialakulása számos tényezőtől függ: pl. a vegyi anyag koncentrációjától; alacsony koncentrációnál az érzékenység hosszabb idő alatt alakul ki. A bejelentett kontakt ekzemás betegeknél az allergiás dermatitiszt kiváltó leggyakoribb munkaanyagok a következők: fém-fémsó-fémoxid, gyógyszer, gumi, festék, ragasztók. A kontakt ekzemát kiváltó allergéneket vizsgálva a leggyakoribbak: nikkel, gumi-allergén, króm, kobalt, epoxigyanta. A kontakt irritatív dermatitist bőrizgató hatású anyagok okozzák, melyek különböző patomechanizmus szerint direkt károsítják a bőrt. A foglalkozási betegségként bejelentett bőrbetegségek alakulása 2002-2004 között:
87
2002-ben 2003-ban 2004-ben összesen:
47 eset 38 eset 55 eset 140 eset
A 140 esetből 136 esetben vegyi anyagok okozták a betegséget (97%). Diagnózis szerinti megoszlás: kontakt irritatív dermatitis 42%, kontakt allergiás dermatitis megbetegedés 55%, egyéb 3%. A legtöbb foglalkozási bőrbetegséget a fémfeldolgozási termékgyártás, az építőipar és az egészségügyi szociális ellátás területéről jelentették. A bejelentett esetek száma ezek esetében is messze elmarad a valós esetek számától. 3.1.1.2. Mérgezések Magyarországon. Bejelentésük kötelező. 2003-ban 16 558 esetet, 2004-ben 13 658 esetet, 2005-ben 12 823 esetet jelentettek be a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézetében működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálathoz. Mérgezést okozó vegyi anyagok rangsora: a mérgezések túlnyomó többségét gyógyszerek okozzák (indíttatás: öngyilkossági kísérlet); az oki tényezők további rangsora: növényvédő szerek, ipari és háztartási anyagok, drogok és alkohol (3.4. Táblázat). A mérgezések indíttatásuk szerinti rangsora: öngyilkossági kísérletek, véletlenbaleseti eredetűek, addikcióval összefüggőek vagy foglalkozási mérgezések. Indíttatást illetően a mérgezések túlnyomó többsége öngyilkossági (3.5. Táblázat). A nagy gyakoriságú öngyilkossági mérgezések magyarországi tradíciója hosszú múltra tekint vissza. Amíg a 20. század első felében a szegény emberek öngyilkossági szerei a lúgok (ritkábban a savak) voltak, a 20. század második felében ezt a „szerepet” a gyógyszerek és (kisebb részben) a növényvédő szerek vették át. A véletlen/baleseti mérgezések szabálytalan munkavédelmi, vegyi anyag-kezelési (pl. nem eredeti csomagolásban tartott veszélyes anyagok) eljárásból, esetenként ismeretek hiányából erednek. 3.1.1.3. Gyermekkori mérgezések. A gyermekkori mérgezések helytelenül tárolt vegyi anyagok (pl. gyógyszerek) gondatlanul kezelt veszélyes hulladék, gyermekbiztos zár hiánya miatt következnek be. Fontos felismerés, hogy az iskoláskorú gyermekek mérgezése az alapvető kémiai biztonsági ismeretek hiányával függ össze. A gyermekkori mérgezések gyakoriságát a 3.6. Táblázat mutatja be. 3.1.1.4. Nagyobb munka- és környezet-egészségügyi problémákat okozó anyagok Azbeszt. Magyarországon azbeszttartalmú terméket gyártani, behozni, forgalmazni és felhasználni tilos. A korábbi termelő kapacitás felszámolása megtörtént (2001). Az azbesztcement sík- és hullámpala tetőfedések, építmény
88
burkolatok, csővezetékek cseréjére nincs jogszabályi előírás, azok élettartamuk végéig beépítve maradhatnak. A jelenleg már beépített 150 millió m2 tetőfedő anyagból származó 1.2 millió m3, továbbá a 86 millió méter cső bontásával keletkező mintegy 900.000 m3 darabos hulladék (összesített tömege kb. 1,6 millió tonna) elhelyezésével kell számolni kb. 2030-ig. Az EU besorolás szigorodása miatt ez a fajta hulladék is veszélyes hulladéknak minősül, lerakása elsősorban monodepóniákban lehetséges. Így a fajlagos költségek kisebbek, mint a porlódó azbeszt-hulladék esetében, ugyanakkor térfogata annak csaknem százszorosa. A ’90-es években a környezetvédelemért és az egészségügyért felelős tárcák megbízásából, részben Phare támogatással készültek felmérések, amelyek az azbeszt-hulladékok összetételét, forrásait, mennyiségét, másrészt budapesti épületek reprezentatív csoportjában a beépített azbeszt előfordulásokat, a veszélyeztetettek körét tárták fel. A Környezetvédelmi Minisztérium irányításával 1999-ben megindult és 2002. végéig folyt a szórt azbesztet tartalmazó épületek országos felderítése és nyilvántartásba vétele. A felmérést 2003 és 2005 között az ÁNTSZ folytatta. A felmérés elsősorban a paneles lakóépületek esetében bizonyult igen eredményesnek, lásd a 3.7. Táblázatot. Az országos nyilvántartásba számos középület (iskola, óvoda, szálloda, irodaépület, sportcsarnok és pályaudvar) került be. Az 1999-2002 között felvett adatbázisba összesítve mintegy 170.000 m2 felületre felvitt azbeszt vakolatot találtak. Figyelembe véve a szórt azbesztes technológiát alkalmazó kivitelezők 1970 és 1985 között üzemeltetett termelési kapacitását, országos szinten a beépített mennyiség mintegy 400.000-450.000 m2-re becsülhető. 2002. végétől az adatgyűjtés feladatát átvette az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), és a 46/2003. (IV.16.) OGY határozattal kihirdetett Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja része lett. A felmérés adatai az OTH-ban rendelkezésre állnak. Ezek alapján kezdődött meg 2005-ben a lakóépületek azbeszt-mentesítése a budapesti XXII. kerületben, Győrben és Tatabányán.
89
3.4. Táblázat
A bejelentett emberi mérgezési esetek megoszlása, a mérgezést előidéző fontosabb anyagcsoportok szerint 2001 és 2005 között Összes bejelentett
Anyagcsoportok Gyógyszerek Ipari és háztartási anyagok Alkohol Növényvédő szerek Kábítószer (szipuzás) Egyéb (növény, gomba, ismeretlen) Mindösszesen
2001.
2002.
Az összes bejelentettből halálos kimenetelű
2003.
2004.
2005.
2001. össz. %
2002. össz. %
2003. össz. %
2004. össz. %
2005. össz. %
5 093
6 006
12 849
10 748
9 976
44
53,66
99
60,74
98
54,44
128
68,5
111
65,6
795
772
1 080
1 138
1 121
10
12,20
20
12,27
29
16,11
21
11,2
23
13,6
1 525
1 298
763
524*
718
-
-
2
1,23
8
4,44
1
0,5
4
2,4
253
339
369
322
289
24
29,27
21
12,88
35
19,44
23
12,3
15
8,9
70
90
1 231
591
333
2
2,44
19
11,66
9
5,00
11
5,9
10
5,9
294
279
266
326
386
2
2,44
2
1,23
1
0,56
3
1,6
6
3,6
8 030
8 784
16 558
13 645
12 823
82
100,0
163
100,0
180
100,0
187
181
100,0
100,0
90
3.5. Táblázat
A mérgezések megoszlása az indítékok szerint 2003 és 2005 között
Öngyilkossági kísérlet 2003 2004 2005
ebből halálos 6 087 7 677 8 038
118 152 123
(1,9%) (2,0%) (1,5%)
15 35 46
(1,9%) (0,6%) (0,9%)
ebből halálos
Véletlen, baleseti mérgezés 2003 2004 2005
1 729 5 893 4 785
Megjegyzés: a bejelentett adatok nem teljes körűek. Forrás: OKK-OKBI ETTSZ
3.6. Táblázat Korcsoport (év)
Gyermekkori mérgezések 2003 és 2005 között Mérgezések (2003) Az összes Száma mérgezés %-ában
Mérgezések (2004) Az összes Száma mérgezés %-ában
Mérgezések (2005) Az összes Száma mérgezés %-ában
<1
165
1,0
74
0,5
24
0,2
1-4
764
4,6
896
6,6
932
7,3
5-14
809
4,9
662
4,9
622
4,8
0-14
1 738
10,5
1 632
12,0
1 578
12,3
Forrás: OKK-OKBI ETTSZ
Az épületekben alkalmazott szórt azbeszt szigetelések mentesítése várhatóan mintegy tízéves program során történhet meg. Ezzel egyidejűleg az azbeszthulladék keletkezési üteme megnövekszik. Emellett fontos figyelembe venni, hogy az azbeszt környezeti veszélyei elsősorban az azbeszttartalmú épületek, bontása, szigetelések elöregedése során jelentkeznek. Jelenleg az azbeszt-hulladékok kezelésének módja Magyarországon nem egységes. A bontási területeken keletkező azbeszt-hulladékok kezelésének jelenlegi módszerei az alábbiak ötvözetéből áll: – a hulladék tárolása (felhalmozása) a termelés helyszínén; – különböző alvállalkozók gyűjtik össze a hulladékot a gyártás/bontás helyszínéről; és
91
– hulladéklerakó telepen, ellenőrzött feltételek között (mint pl. Aszódon) vagy a települési szilárdhulladék lerakón (előzetes kezeléssel vagy anélkül) történő elhelyezés. 3.7. Táblázat
Azbeszt szigetelést, azbesztet tartalmazó épületek adatai
A: 2002-ig felmért azbeszt szigetelést, azbesztet, tartalmazó épületek összesítése Lakótelep
49 112 37 3 78 13 47 124 88 191 114 132 77
1 004 2 017 525 30 1 210 312 677 1 915 1 718 3 964 2 683 2 611 1 532
Azbeszt mennyisége, m2 10 829,00 17 222,00 5 751,85 351,00 13 032,02 2 323,06 7 057,69 21 618,55 14 607,43 21 553,28 18 302,43 11 337,24 9 797,00
1 065
20 198
153 782,55
Szekciók száma
Budapest, Rózsakert ltp. Tatabánya, Sárbereki ltp. Tatabánya, Bánhidai ltp. Tatabánya, Dózsakert ltp. Esztergom Nyergesújfalu Komárom Győr, József Attila ltp. Győr, Marcalváros I. ütem Győr, Adyváros I.-V. ütem Győr 2 Sopron Mosonmagyaróvár Összesen:
Lakások száma
B: A szórt azbeszt mennyisége különböző épülettípusokban Épület-típusok Lakóépületek Irodák Tömegközlekedési épületek Iskolák Óvodák-bölcsődék Kórházak Laktanyák Szállodák Ipari, kereskedelmi, egyéb Sportcsarnokok Összesen:
Szórt azbeszt, m2 175 814 21 720 3 540 2 100 2 750 nincs adat nincs adat 3 500 26 773 1 500 237 697
Kiegészítendő a kvázi végleges 2004-2005-s adatokkal: az adatok az OKK-KKL-ben és az OTH-ban állnak rendelkezésre. Forrás: KvVM és ÁNTSZ-OTH.
92
Az azbeszt által okozott tüdőfibrózisok incidenciája Magyarországon 20-40 közötti; nem ismerjük azonban azoknak a tüdőrákos és mesotheliomás betegeknek a számát, akiknek daganatos megbetegedését közvetve vagy közvetlenül azbeszt okozta. A különböző nemzetközi statisztikai felmérések alapján az összes tüdőrák keletkezésében 1-20% között tételezhető fel az azbeszt valamilyen oki szerepe. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon a tüdőrák incidenciája 6 000, akkor hazánkban évente minimálisan 60, maximálisan 1 200 tüdőrák keletkezésében játszik szerepet a környezeti vagy foglalkozási azbesztexpozíció. Ehhez képest az évenként bizonyított 5-6 ilyen esetszám mindenképpen alacsony. (Az Európai Unióval együttműködésben egy olyan retrospektív kérdőíves felmérő vizsgálatot végzett az OMÜI, ami részletesen tisztázta a rejtetten maradt foglalkozási azbesztexpozícióra vonatkozó adatokat is.) A megbetegedések és elhalálozások nyilvántartott adatai alapján a 3.8. Táblázat mutatja be a vonatkozó statisztikát. Az azbesztexpozíció és a mesotheliomás megbetegedések gyakorisága közötti összefüggésekre csak becsült adataink vannak (3.4. ábra). 3.8. Táblázat
Azbeszt okozta mortalitási és foglalkozási baleseti adatok A: Mortalitási adatok
Év 2000 2001 2002 2003
Mellhártya rosszindulatú daganata 50 58 55 59
Ezen belül mesothelioma 15 15 19 13
Mesothelioma % 30,0 25,9 34,5 22,0
Forrás: KSH, Fodor József Országos Közegészségügyi Központ-Országos Munkahigiénés- és Foglalkozás-egészségügyi Intézet
B: Foglalkozási betegségként bejelentett mesothelioma esetek Év
Összesen
Halálos
2000 2001 2002 2003
3 4 0 5
0 0 0 1
2004
3
0
Megjegyzés eternitgyártás, szórásos hőszigetelés (2) mind eternitgyártás eternitgyártás (4), kemenceépítés (g, 54 éve kezdődő exp.) eternitgyártás
Forrás: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ-Országos Munkahigiénés- és Foglalkozás-egészségügyi Intézet
93
Mesothelioma mortalitás, 0-100 éves férfiak, 1986-2003
megyehatár SHH kategóriák magas, p<0,05 magas, p>0,05 átlagos alacsony, p>0,05, vagy nincs adat alacsony, p<=0,05
Mesothelioma mortalitás, 0-100 éves nők, 1986-2003
megyehatár SHH kategóriák magas, p<0,05 magas, p>0,05 átlagos alacsony, p>0,05, vagy nincs adat alacsony, p<=0,05
3.3. ábra. A magyarországi mesotheliomás esetek térinformatikai módszerrel bemutatott regionális és/vagy kistérségi megoszlása nemek szerint. Az expozíciós források azonosítása további kutatást igényel. Piros szín: az esetek jelentős halmozódását jelzi. Forrás: OKK. 2005.
94
Ólom. A toxikus nehézfémek közül a környezetben mindenütt jelenlévő és az emberi szervezetben felhalmozódásra hajlamos ólom változatlanul elsőrangú fontosságú, mind környezet-egészségügyi, mind foglalkozás-egészségügyi szempontból. – Bár a foglalkozási ólommérgezések száma a 90-es évek elejére a rendszeres környezeti és biológiai monitorozás segítségével minimálisra csökkent, az utóbbi években, – az elsősorban kisvállalkozásokban, kedvezőtlen munkahigiénés körülmények között, ellenőrizetlen ólomexpozícióban dolgozók körében – a fokozott expozíciós esetek és mérgezések száma aggasztó módon megnőtt. 1996-ban és 1997-ben sor került elavult nagy gyárak szétszerelésére. A fémszerkezetek nem megfelelően kivitelezett és ellenőrzött lángvágóval történt darabolása foglalkozási eredetű tömeges ólommérgezést okozott (a felforrósított alapozó mínium-festékből ólomgőz párolog ki). A munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása fémszerkezetes hidak renoválása (fedőréteg csiszolása, a lecsiszolt por száraz seprése, gyűjtése) során a munkazónába jutó ólomtartalmú festékpor több alkalommal (1961, 2004) okozott tömeges ólommérgezést. – A munkanélküliség és a feketegazdaság előretörésével ugyancsak megnőtt azok száma, akik alkalmi munkaként, házilag, teljesen ellenőrizetlen körülmények között és kellő higiénés ismeretek nélkül vállalnak ólomexpozícióval járó munkát, veszélyeztetve ezáltal nemcsak önmagukat, de családjukat és környezetüket. Heves községben az ellenőrzés nélküli ólomolvasztás halálos-kimenetelű gyermekmérgezést okozott. – A feketekereskedelem előretörése következtében időről időre forgalomba kerülnek az egészséget súlyosan veszélyeztető termékek, amelyek nehezen felderíthető, tömeges, járványszerű és sporadikus mérgezési eseteket egyaránt okoznak, mint pl. a 1990-es években lezajlott, több száz személyt érintő ólomtartalmú festékkel kevert fűszerpaprika okozta mérgezés vagy az étkezési célokra nem megfelelő cserépedények okozta, családi halmozódású ólommérgezések. – Ugyanakkor – szerencsére – környezet-egészségügyi szempontból kifejezetten örömteli eredményekről, illetve eredményes intézkedésekről is beszámolhatunk. Első helyen érdemel kiemelést, hogy a katalizátoros autók túlsúlyra jutása jelentősen csökkenti a nagyvárosok, a főváros ólomszennyezettségét; a gépjárműpark ilyen irányú átalakítása a jövőben is kiemelt fontosságú. A benzinek ólomtartalmának csökkentésével (1996) a városok levegőjének ólomterhelése kimutathatóan csökkent. Az ólmozott üzemanyagok forgalmazásának betiltása (1999. április 1.) után a környezeti levegő ólom terhelése igen alacsony szinten (a 0,3 μg/m3 határérték 20 %-a körüli értéken) stagnál.
95
Rákkeltő vegyi anyagok. A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezést és az ezek által okozott egészségkárosodások megelőzését a 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet szabályozza. A rendelet előírja, hogy mindazon munkáltató, aki rákkeltővel végez tevékenységet, az ÁNTSZ területileg illetékes városi/fővárosi kerületi intézetének köteles jelentést tenni. Ezek alapján a következő adatok állnak rendelkezésre: Rákkeltő vegyi anyagok gyártásával, feldolgozásával, foglalkozó bejelentett gazdálkodó egységek száma:
forgalmazásával
1 288 (2003), 1 245 (2004), 1 020 (2005) Rákkeltő anyaggal exponált munkavállalók száma: 11 804 fő (2003), 15 171 fő (2004), 12 690 fő (2005) Férfi:
10 121 fő (2003), 11 837 fő (2004) 10 364 fő (2005)
Nő:
1 683 fő (2003) 3 334 fő (2004) 2 326 fő (2005)
Felhasznált rákkeltő anyagok: Benzin (a benzinben lévő benzol rákkeltő) - üzemanyagtöltés Ásványolaj (a kezeletlen kőolajok PAH tartalmuk miatt rákkeltők) Ásványolajok lepárlási termékei Fémek (króm, nikkel, kadmium) Etilén-oxid Vinil-klorid Benzol Azbeszt Keményfapor Megjegyzés 1: A benzin, mint motorhajtóanyag a hatályos minőségi előírások szerint legfeljebb 1% benzolt tartalmazhat. A jelenlegi elért átlagos benzoltartalom 0,7-0,8%. A töltőállomásokon már csak gőzvisszavezetéses kútoszlopok működhetnek. Az elvégeztetett mérések alapján a benzolkoncentráció a töltőállomás kezelő légzési zónájában, személyi mintavevővel mérve is nagyságrenddel, nagyságrendekkel a megengedett koncentráció alatt volt.
96
Megjegyzés 2: A faporok esetében a legveszélyeztetettebbek a kis asztalosműhelyekben, préselt bútorlap méretrevágással is foglalkozó kereskedelmi cégek alkalmazottai. [A nagy multinacionális cégek ilyen műhelyeiben sincs rendszeresített minősített egyéni védőeszköz (porálarc)! Itt komolyabb kockázatkommunikáció és határozottabb hatósági ellenőrzés kellene. A bútoriparban a fapor mellett néhány konzerváló anyag (pl. formaldehid) rákkeltő hatásával is számolni kell.] A bejelentett rákkeltő anyagok közül legnagyobb mennyiségben az ásványolajat és származékait (benzin) használják fel. Az azbeszt felhasználásban kiemelendő, hogy főleg bontásnál, szállításnál kerül elő. A keményfapor mennyisége csak becsülhető, mivel sokszor a felhasznált alapanyag mennyiségét adják meg, nem pedig a képződött (elszívott) porét. Az etilén-oxid valós adatait módosíthatja, hogy valószínűleg több egészségügyi intézményben használták, mint ahányból jelentették; jelentősége – a formaldehides fertőtlenítésre történő áttérés miatt az utóbbi években csökken. Az etilén-oxid expozíció a munkavédelmi szabályok megsértése miatt az egyik megyei kórház újszülött osztályán (az 1990-s évek végén és a 2000-s évek elején) a nővérek és az orvosnők között tömeges daganatos megbetegedést okozott. A célszerv elsősorban az emlő volt. Az ország valamennyi kórházára kiterjedő epidemiológiai vizsgálat eredménye arra utalt, hogy az etilén-oxid mellett az etiológiában a hordozható rtg. gépekből eredő rtg. sugárexpozíció is szerepet játszott. A rákkeltő anyagok kiváltására – egészségre kevésbé ártalmas anyaggal technológiai okok miatt csak ritkán van műszaki lehetőség. A legtöbb rákkeltő alapanyag a technológiában nem helyettesíthető más anyaggal. A jelentések szerint 2004-ben rákkeltő anyaggal, készítménnyel exponált dolgozók körében az elvégzett időszakos orvosi vizsgálatok általában nem mutattak ki egészségkárosodást. A foglalkozás-egészségügyi ellátást végző orvosok rákkeltő anyag által okozott foglalkozási megbetegedést 4 esetben jelentettek be. A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések többségét – elsősorban a betegség hosszú latencia periódusa, a diagnosztika nehézségei miatt – nem ismerik fel; ezeket sorsszerű daganatként dokumentálják. 3.1.2. Élelmiszerbiztonság A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Programban nevesített fő nemzeti célok tartalmaznak kémiai biztonsággal összefüggő elemeket is. Ezeket mutatjuk be az alábbiakban. Az élelmiszer nyersanyagok környezetből eredő szennyeződésének csökkentése Biztonságos élelmiszer előállításának alapfeltétele a környezet szennyezettségének lehető legalacsonyabb szinten tartása. A növényi és állati szervezetbe beépülnek a talajban, a levegőben, a vízben előforduló szennyező, mérgező anyagok, melyek eliminálása az élelmiszer-előállítás során már nehezen, vagy
97
egyáltalán nem megoldható. A környezeti szennyeződés így végső soron az emberi szervezetbe kerül, ahol megbetegedésekhez vezet. A társadalomnak minden ésszerű és megvalósítható intézkedést meg kell tenni a környezetben levő, élelmiszerbiztonságot befolyásoló szennyeződések feltárása, csökkentése, az új szennyeződések megelőzése érdekében. A növénytermesztés, állattenyésztés során alkalmazott technológiából eredő szennyeződés csökkentése A népesség elegendő mennyiségű élelmiszerrel történő ellátása, az élelmezésbiztonság fenntartása szükségessé teszi az intenzív növénytermesztést és a tömeges állattartást. Ennek során jelenleg még nélkülözhetetlen a növényvédő szerek, talajjavító szerek, természetes és műtrágyák, állatgyógyszerek, hozamfokozók, tápok alkalmazása is, melyek az élelmiszerekben szennyező anyag maradékot eredményezhetnek. A mezőgazdasági tevékenység során a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazásával, a növényvédő szerekre, az állatgyógyszerekre és takarmányokra vonatkozó előírások szigorú betartásával tudatosan kell törekedni arra, hogy az alkalmazott technológiák a lehető legkevésbé jelentsenek szennyezőanyag-terhelést az előállított élelmiszer-nyersanyagok tekintetében. A mezőgazdaságot és állattenyésztést a lehetőségek határáig ösztönözni kell olyan technológiák alkalmazására, valamint olyan növény- és állatfajták kiválasztására, melyek kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem igénylik a kemikáliák és biológiai hatású anyagok használatát. Az élelmiszerbiztonságot elősegítő technológiák alkalmazása, az új technológiák veszélyeinek feltárása, kivédése A technikai, társadalmi haladással, és az életmód változásával egyidejűleg az élelmiszerekkel szemben is új igények fogalmazódtak meg. Előtérbe került a fogyasztásig csak kevés előkészítést igénylő kényelmi termékek iránti igény, és erősödik a fizetőképes kereslet a házon kívüli étkezésre, a házhoz (munkahelyre) szállított ételek rendelésére. A fogyasztók ugyanakkor kevés adalékanyaggal, kíméletes eljárással készülő, a természeteshez közel álló, friss termékek irányába orientálódnak. Az ipar a nagy mennyiségben, és/vagy nagy profittal előállítható termékeket preferálja, míg a kereskedelem a hosszú ideig eltartható, a tárolás körülményei iránt kevéssé érzékeny élelmiszereket részesíti előnyben. Ezek a megváltozott, sok esetben egymással versengő igények előhívják és igénylik a régi technológiák megváltoztatását, új technológiák bevezetését. A bevezetni, alkalmazni kívánt élelmiszerbiztonsági technológia kiválasztásánál elsődleges szempont legyen annak meggyőző igazolása, hogy a technológia nem jelent sem rövid, sem hosszú távú egészségkárosító kockázatot a fogyasztók részére. Ennek legmegfelelőbb eszköze új technológiák esetében a részletes kockázatelemzés, ezen belül is az egészségkárosító kockázatok becslése. Üzemi
98
szinten új technológia bevezetése, az alkalmazott technológia bármilyen megváltoztatása részletes és alapos HACCP elemzést igényel. A fogyasztásra kerülő élelmiszerek mikrobiológiai, kémiai, radiológiai, fizikai szennyeződésének csökkentése a termelés, előállítás, forgalmazás higiénéjének fokozásával Az élelmiszerláncolat valamennyi tevékenységének végső célja és vezérlő elve, hogy a fogyasztásra kerülő élelmiszer ne tartalmazzon ártalmas mennyiségben mikrobiológiai, vegyi, radiológiai, fizikai szennyeződést, ezáltal ne jelentsen egészségi kockázatot a fogyasztó részére. Ennek érdekében a biztonságos élelmiszer előállításához, forgalmazásához szükséges, elérhető legmagasabb szintű higiéniai körülményeket kell biztosítani. Az üzemelés során be kell tartani az iparágra kidolgozott Jó Higiéniai Gyakorlat alapelveit, a tevékenység szabályozását pedig a HACCP alapelvein működő élelmiszerbiztonsági rendszerre kell alapozni. Segíti az egység szabályozott működtetését a HACCP rendszerrel összehangoltan működtetett egyéb minőségbiztosítási rendszer(ek) alkalmazása is. Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos monitoring és surveillance rendszerek áttekinthető, hatékony, egymásba kapcsolódó módon történő kialakítása és működtetése. Gyors veszélyjelzés és élelmiszerbiztonsági kockázat esetén gyors reagálás kialakítása. A hazai élelmiszerbiztonsági helyzet objektív megítélése, nemzetközi adatokkal való összehasonlítása, a trendek megállapítása csak az élelmiszerbiztonsággal összefüggő adatok ismeretében lehetséges. Az adatgyűjtési és elemzési rendszerek lehetővé teszik a beavatkozást igénylő területek és helyzetek észlelését, az élelmiszerbiztonsági beavatkozások hatékonyságának kiértékelését. Jelentős számúak – de pontos adatokkal itt sem rendelkezünk – az élelmiszer okozta allergiás megbetegedések is. Valószínűleg különböző eredetű allergének (környezeti növényi, állati eredetű allergének, foglalkozási allergének és az élelmiszer-allergének) közötti additív vagy szinergikus hatások együttesen felelősek a megbetegedések jelentős incidenciájáért. Ehhez az élelmiszerek szennyeződésének figyelésére és nyomon követésére alkalmas monitoring, és az élelmiszer eredetű megbetegedéseket jelző surveillance rendszerek által gyűjtött információk nemzeti szinten egységes, koordinált gyűjtése, értékelése, és a nemzetközi adatgyűjtési rendszerekhez történő kapcsolása szükséges. Ki kell alakítani a gyors veszélyjelzés nemzeti hálózatát, és annak csatlakoztatását az Európai Unió Élelmiszer és Takarmány Gyors Veszély Jelző Rendszeréhez (RASFF). Veszélyhelyzet esetére ki kell dolgozni a teendőket és felelősségi köröket tartalmazó szabályozást, melyet minden érintettnek hozzáférhetővé kell tenni, és be kell gyakoroltatni.
99
A hazai élelmiszerbiztonság az utóbbi években kiemelt gondot kell, hogy fordítson a melegégövről származó import élelmiszerek szennyezettségének felismerésére, hatásának megelőzésére. Ezek esetében problémát okoz az aflatoxin és az ochratoxin szennyezettség. De a nehezebb problémák közé tartozik a kistermelők által a piacra vitt élelmiszerek (Pl. zöldségek, gyümölcsök) növényvédő szermaradék szennyezettsége is. Problémát jelent esetenként az eltulajdonított 1-s forgalmi kategóriájú növényvédő szerek avatatlan kezek általi felhasználása, élelmiszer szennyezése. Sajnálatos eseményként fordult elő a fűszerpaprika szándékos szennyezése ólomvegyülettel, illetve káliumbikromattal. 3.1.3. Üzemek és települések veszélyeztetettsége 3.1.3.1. Tűz- és robbanásveszélyes anyagok A haváriák megelőzése szempontjából fontos csoport. Jelentőségüket növeli, hogy a kőolajtermékek termelése (tonna/év) nagyobb, mint az összes többi vegyi anyag együttesen. Havária-, katasztrófa-megelőzés szempontjából kiemelést érdemelnek a kőolajfinomítók, a szénhidrogén csővezetékek és az üzemanyag raktárak is. A nagyobb üzemek tűzoltási és veszélyelhárítási tervekkel, a SEVESO II. hatálya alá tartozó veszélyes ipari üzemek, ezen túlmenően belső védelmi tervekkel rendelkeznek. Az ilyen üzemek egy részében jogszabályi kötelezettség alapján létesítményi tűzoltóságok is működnek. A kőolajszármazékok tárolótartályai stabil vagy félstabil habbal oltó berendezésekkel vannak védve. A tűz és robbanásveszélyes anyagok tárolására szolgáló nagyobb raktárak esetében jogszabályi kötelezettség alapján automatikus jelző és oltóberendezéseket kell kiépíteni, amelyek jelentősen csökkentik egy esetleges tűzeset során az egészség- és környezetkárosító anyagok környezetbe kerülését. A veszélyes ipari üzemek biztonsági dokumentáció készítésére kötelezettek. Ebben bizonyítaniuk kell, hogy az üzem elfogadható kockázatot jelent a környezetében élő lakosság számára. Ez a kockázatelemző tevékenység alkalmas arra is, hogy az üzemeltető megállapítsa, mely tényezők járulnak hozzá legjobban az üzem kockázatához, s ennek megfelelően megtegye a szükséges intézkedéseket. A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek esetén a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szerve a település polgármesterével együttműködve külső védelmi terv készítésére kötelezett. Az üzemek biztonsági jelentésének nyilvánosságát az érintett település polgármestere biztosítja. Új üzem építése esetén a biztonsági jelentésről, valamint a külső védelmi terv koncepciójáról a lakosság véleményt nyilváníthat.
100
A fentiek, és a biztonsági dokumentáció kötelező időszakos felülvizsgálata biztosítja a súlyos ipari balesetek megelőzésének színvonalbeli javulását és a lakosság fokozottabb védelmét. A 2005. évi adatok alapján 72 település van Magyarországon, amelyet az adott veszélyes ipari üzemben esetlegesen bekövetkező súlyos ipari baleset veszélyeztethet. 3.1.3.2. Veszélyes áru szállítás A globalizáció következtében a szállítási igények, és így a teljesítmények az egész világon növekednek. A közlekedési ágak közül mind jelentősebb arányt képvisel a közúti áruszállítás. Ez az arány, illetve mennyiség a sűrűbben lakott európai régiókban már-már elviselhetetlen terhet jelent az úthálózatra, illetve ennek kapcsán a környezetre. Ez igaz hazánkra is, az utóbbi időben jelentősen nő különösen a veszélyes áruk szállításának mennyisége. A közúti és a vasúti forgalom ugrásszerű növekedésével növekszik a balesetek, haváriák bekövetkezésének a kockázata is (3.4. ábra). A SEVESO II. Irányelv bevezetésének eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az üzemek megpróbálják logisztikai eszközökkel csökkenteni az egy időben tárolt veszélyes áru mennyiségét, ezzel a kockázatot, így kikerülhetnek a SEVESO hatálya alól, viszont ezt a kockázatot áthelyezik az utakra, a szállítási útvonalakra (lásd még: 13. és 14. fejezet). Figyelembe véve a magyarországi utak állapotát, a kockázat fokozottan jelentkezik a szállítási útvonalak által érintett településeken. E települések a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló a 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklet I-III. pv. csoportba sorolja („d) azokat a településeket, amelyek területén a veszélyes anyagok vasúti, közúti, vízi úti szállításával (tranzittárolással) kapcsolatos közlekedési csomópontok, átrakóhelyek találhatók”. A polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet, pedig előírja a polgári védelmi szempontból I., II., III. csoportba sorolt településeken veszélyelhárítási alapterv készítését. Ennek megfelelően Magyarországon 554 települést érint a veszélyes anyagok szállításával összefüggő tervkészítési kötelezettség.
101
A B I E R S Z
3.4. ábra. Az ország fontosabb köz- és vasútvonalai. Forrás: ÁMIK. 1990.
3.1.3.3. Veszélyes hulladék helytelen, gondatlan kezelése Az elmúlt évtizedek során a gondatlanul végzett gazdasági tevékenységek, valamint a mainál jóval enyhébb szabályozás következtében számos helyen szennyezett terület alakult ki. A régi, ma már bezárt, többnyire rekultivált lerakókban mintegy 500 millió tonna ipari hulladékot halmoztak fel, amelynek 99%-át a bányaipar, a vaskohászat, a villamosenergia-ipar és az építőipar adta. A lerakott mennyiség mintegy 10%-a ma is veszélyezteti, vagy szennyezi a környezetet. A mai lerakási követelményeket ki nem elégítő módon lerakott, közvetlen veszélyeztetést jelentő veszélyes hulladék mennyisége mintegy 270 ezer tonnára becsülhető, amelynek felszámolása folyamatban van. Egy lerakó felmérési program előzetes adatai alapján közel 620, 3-500 m3-t meghaladó nagyságú illegálisan használt és engedély nélküli lerakó létezik az országban, míg a felhagyott, bezárt, de nem kellően rekultivált lerakóhelyek száma eléri az 1 250-et. Ezek mintegy 10 millió tonna felhalmozott hulladékkal veszélyeztetik a környezetet. A régi, nem megfelelő biztonságot adó lerakók felszámolására egyrészt az Országos Környezeti Kármentesítési Programon belül, másrészt a települési hulladéklerakók rekultiválási programján belül kerül sor, amelyek eredményeként évente 50-100 lerakó kerül bezárásra, felszámolásra, illetve rekultiválásra.
102
Külön problémát okoznak nem kielégítő gondossággal működtetett hulladékégetők. 2004-ben és 2005-ben a dorogi hulladékégetőből ismételten jelentős mennyiségű (~100 tonna) gyógyszergyári hulladék folyt ki és jutott a Kenyérmezei patakon át (4-5 km) az Esztergom, Dorog és Pilismarót helységek (~40 000 lakos) ivóvízbázisául szolgáló Dunába (3.5. ábra). A vízbázis kútjaiban szerves oldószerek (benzol, toluol, klórozott szénhidrogének és néhány más oldószer) jelent meg (3.6. ábra). A térségben működő műveseosztályokat azonnal be kellett zárni, a lakosság ivóvízellátását zacskós vízzel és lajtkocsikkal kellett biztosítani. A biztonságos szennyezés azonosítást az OKK-KKL végezte (3.5. ábra). Felmerül azonban: az igen sokféle szennyezést tartalmazó nagy folyókra (pl. Duna, Tisza) települő ivóvízkutak mennyire biztonságosak, hogyan lehet ezek víztisztaságát megfelelő biztonsággal garantálni!?
Kutak
Kenyérmezei stream
Waste Incinerator
Az I. káresemény színhelye 3.5. ábra. Rendkívüli vízszennyezési esemény színhelyének sémás rajza. Forrás: az ÁNTSZ Komárom-Esztergom megyei intézete.
103
Vízminta „spike” kromatogramja a gyors reagálású laboratóriumban
3.6. ábra. Az „esztergomi” kutakban a rendkívüli eseményt követő 3.-5. napokon megnőtt a klórozott és az aromás szerves oldószerek (benzol, toluol) koncentrációja. Forrás: OKK-KKL
3.2. Magyarázat/Elemzés/Javaslatok 3.2.1. Összegző elemzés Munka- és környezet-egészségügyi szempontból kifejezetten nehéz és megoldásra váró problémát jelentenek a belsőtéri légszennyezők, az azbeszt, a nehézfémek (közülük is elsősorban az ólom), a rákkeltő vegyi anyagok, a perzisztens szerves szennyezők (POP), a túlérzékenységet okozó, allergénként ható vegyi anyagok és az endokrin diszruptorok. Megjegyzés: a perzisztens szerves szennyezők szervezetben történő felhalmozódása a kis dózisban a szervezetbe jutó egyéb toxikus anyagok hatását facilitálhatja (interakciók). A biztonságos és az egészséget nem károsító környezet megteremtéséhez szükséges feltételeket javítani kell. A levegő-, víz- és talajszennyezések csökkentésén túl az elavult vegyi anyagok, a veszélyes hulladékok, szermaradékok megfelelő kezelését is elő kell segíteni. Környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az ózonpajzs-romboló anyagok (freonok) kivonásának, a POP anyagok kibocsátása visszaszorításának. Hasonlóképpen kiemelt jelentőségűek az Országos Kármentesítési programba felvett problémák (amelyek megoldása az állami felelősség körébe tartozik), valamint a nagyobb nemzeti programok, hosszú távú politikák (pl. nemzeti környezetegészségügyi program, hosszú távú egészségfejlesztési politika, nemzeti munkavédelmi program, élelmiszerbiztonsági program) releváns prioritásai.
104
A veszélyes anyagok forgalmazásánál, alkalmazásánál problémát jelent, hogy az engedélyezési kötelezettség csak néhány vegyi anyag kategóriánál (növényvédő szer, biocid termék, élelmiszer-adalékanyag) áll fenn. Az engedély elutasításán keresztüli korlátozás csak ebben a körben lehetséges. A korlátozás, tiltás további jogi lehetőségét az Európai Közösség szabályozásával összhangban alkalmazzuk. Úgy ítéljük meg, hogy a rendelkezésre álló információk elegendőek a vegyi anyag-kezelésben lévő problémák – fentebb bemutatott – relatív prioritásainak megállapításához+. Megállapítható, hogy a vegyi anyagok gyártása, szállítása területenként akkumulálódik. Az ország főváros-centrikussága (közúti, vasúti, légi, vízi fuvarozási csomópont), továbbá az a tény, hogy az ország lakosságának 1/5-1/6 része a fővárosban él, a főváros utcái gépjármű forgalmához képest szűkek, a fővárosi tömegközlekedés annak ellenére jelentős mértékben felszíni, hogy a kontinens első földalatti vasútja (még a 19. sz. végén) Budapesten épült, számos megoldásra váró problémát vet fel. Regionális problémaként jelentkezik, hogy vegyiparunk túlnyomó többsége 3 térségre lokalizálódik (Budapest, MiskolcKazincbarcika-Tiszaújváros, Balatonfűzfő-Inota-Várpalota). A fenntartható fejlődés három pillére (gazdaság, környezet, társadalom) szempontjából kiemelt jelentősége van a lakosság (gyermekek, felnőttek, idősek) és a munka világa valamennyi tagja (munkavállalók, munkáltatók, nem szervezett munkavégzésben dolgozók) egészségi állapotának. A kiemelkedően jónak gondolt szabályozás ellenére – részben oktatási inszufficiencia, részben tájékoztatási elégtelenség, részben szabályozások be nem tartása, részben felügyeleti mulasztások miatt – jelentős számú a 0-14 éves korosztály baleseti mérgezése (az összes mérgezés 10-13%-a!) Az országban – hasonlóan más etiológiájú foglalkozási eredetű megbetegedéshez és munkabalesethez – a veszélyes anyagok okozta heveny mérgezések (baleseti mérgezések) és ismétlődő expozíciók okozta félheveny, krónikus, késői szisztemás (mutagén, karcinogén, reprotoxikus) vagy lokális (allergiás, irritáció okozta megbetegedések) toxikus hatások jelentős része diagnosztizálatlan és/vagy bejelentetlen marad. Ez a fenntartható fejlődést gátolja, a munka világában az egészségkárosodás kockázatát megnöveli, az egészségvédelmet akadályozza. Oka: részben képzési hiányosságok, részben a bejelentésekben résztvevők (mérgezett dolgozó, munkáltató, diagnosztizáló orvos) érdektelensége vagy éppen ellenérdekeltsége. Gyakran az érdektelenség és az ismeretek hiánya az oka a felnőtt lakosság soraiban bekövetkező baleseti mérgezéseknek is.
+
Megjegyzés. az ország nem rendelkezik olyan térképekkel, mint pl. POP vegyületek okozta talajszennyezés (pl. hulladékégetők környezetében); célszerű lenne, az azbeszt-térképhez hasonló ólom- (pl. fémszerkezetes hidak, egyéb építmények), higany-, PCB- stb. – térképeket elkészíteni (MMKB Tud. Társ.)
105
Összegezve megállapítható, hogy 27 olyan probléma definiálható, amelyek a vegyi anyagok termelésével, kereskedelmével és felhasználásával hozható összefüggésbe. Ezek közül kettőt (sztratoszférát károsító anyagok, üvegházhatású gázok) globális, 13-t országos, 10-t regionálisnak minősítettek a szakértők. Közülük is a városi levegő szennyezettséget, az azbeszt és POP szennyezettséget, mezőgazdasági és ipari kisvállalkozók, a nem szervezett munkavégzésben dolgozók kémiai biztonságának kérdését, az allergiás megbetegedések gyakoriságának csökkentő intézkedéseket, a gyermekkori mérgezéseket és a gyermekek kémiai biztonságát (lásd még: 15. fejezet) a legsürgősebben megoldandó kérdések közé sorolták a szakemberek. Megemlítettük még: ivóvizeink egy jelentős részének „természetes” arzén-szennyeződését. A figyelembe vehető adatok alapján a meghatározott prioritásokat illetően a különböző csoportok (kormány, nem-kormány szervezetek) között jelentős véleménykülönbség nincs. A tudományos társaságok egyike azonban az ország szennyező anyag térképének hiányát a prevenció hatékonyságának gátlása, valamint a megbetegedések és szennyezések korrelációjának megítélhetősége miatt jelentős hiánynak ítéli meg! 3.2.1. Javaslatok A gazdaság és a környezetvédelem céljait a tudomány és a technológia nyújtotta lehetőségekkel jobban összhangba kell hozni. A vegyipar esetében a környezeti problémák megoldására az alábbiak javasoltak: – az egyes vegyipari termékek, a gyártási, feldolgozási és felhasználási hulladékok környezeti hatásainak felmérése: a káros hatások kiküszöböléséhez ismerni kell az adott anyagféleség és a környezet közötti kölcsönhatás mechanizmusát és időbeli alakulását; – monitoring végzése: a természetben előforduló alapvető biokémiai folyamatok jobb megértése: el kell dönteni, hogy hol és mit érdemes figyelni, továbbá mikor és hogyan kell mérni a környezet állapotát; – környezeti szempontból jóindulatú termékek és eljárások kifejlesztése, „tiszta” technológiák: újabban e területet zöld kémiának is nevezik, és alapvető célja annak biztosítása, hogy az alapanyagok felhasználásánál, a technológiai folyamatoknál és a termékek teljes élettartama során a lehető legkisebbek legyenek a környezeti hatások; – fontos lenne a kritikus anyagok okozta szennyezettségek feltérképezése (pl. országos dioxin térkép), illetve a feltárt problémás régiók, valamint a feltárandó problémák megoldására „non-stop” akcióterv kidolgozása, elrendelése.
106
A közegészségügyi biztonság (beleértve a munkaegészségügyi és kémiai biztonsági kérdéseket) javítása érdekében az alábbiakra kell tekintettel lenni: – a munka világában a szervezett munkavégzők körében a foglalkozási eredetű mérgezések megelőzésében, illetve felismerésében és bejelentésében érdekeltté kell tenni a munkavállalót, a munkaadót és a foglalkozásegészségügyi orvost/munkabiztonsági szakembert; ez jogszabály módosítást, valamennyi foglalkozási mérgezés/megbetegedés, kártalanításának újragondolását, a kockázatarányos biztosítás bevezetését igényelné (harmadik, balesetbiztosítási ágazat); – biztosítani kell a nem szervezett munkavégzésben dolgozó milliós nagyságrendű mezőgazdasági vagy ipari tevékenységet végzők (kis földterületen gazdálkodók, családok önmagukat foglalkoztatók, fekete munkát végzők) kémiai biztonságát. Érvényt kell szerezni az Országgyűlés által jóváhagyott MOP-nak. – a lakosság oktatását, tájékoztatását a mérgező anyagokról szemléletesebbé, érthetőbbé, befogadhatóbbá kell tenni. Ennek érdekében az ún. downstream információáramlás biztosítása mellett, ez utóbbi erőteljesebb felügyeletére és a felügyeleti tapasztalatok közlésére van szükség; – a gyermekek kémiai biztonságának szabályozására szolgáló eszközöket [ismeretek elsajátításának elősegítése, pl. játékokkal óvodás korban, kötelező oktatás, elemi-, közép és felsőoktatási intézményekben; az ún. „gyermekbiztos” zárak előírás szerinti alkalmazásának megkövetelése, ezek hatósági ellenőrzése] biztosítani kell; – az idősek kémiai biztonságának elveit, gyakorlati megvalósíthatóságát ki kell dolgozni; – fontos lenne a veszélyes anyagok országon belüli tömegének és mozgásának ismerete (pl. biocidok).
