381
12. fejezet A vegyi anyagok-kezeléséhez rendelkezésre álló és szükséges
kormányzati erőforrások Cél: A vegyi anyag-kezelés különböző aspektusaival kapcsolatos, a kormányzaton belül rendelkezésre álló források áttekintése (beleértve az emberi és pénzügyi erőforrásokat) és a szükséges források elemzése.
12.1. A vegyi anyagok-kezeléséhez rendelkezésre álló és szükséges erőforrások A kormányintézmények – minisztériumok, hivatalok, hatóságok és háttérintézetek – vegyi anyagok kezelésével kapcsolatos feladatai a jogszabályokban (ld. a 4. fejezetet) vannak rögzítve. Tevékenységüket – a vegyi anyagok különböző csoportjai szerint rendezve – részletesebben az 5. fejezetben mutattuk be. A kormányintézmények költségeit általában az állami költségvetésből fedezik. Bizonyos esetekben a hivatali eljárás költségeit a kérelmező téríti meg. A rendelkezésre álló erőforrásokat a 12.1. Táblázatban foglaltuk össze. 12.1. Táblázat A kormány (minisztériumok, intézményei) rendelkezésre álló erőforrásai a kémiai biztonság területén Érintett minisztérium/hivatal Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium/ Országos KVF, Környezetvédelmi Felügyeletek, OKTVF Egészségügyi Minisztérium, OGYI, ÁNTSZ (területi intézetek)
Érintett szakmai személyzet 6 fő
Rendelkezésre álló szakértelem típusa vegyész
4 fő
vegyész
10 fő 3+5 fő 2 fő 88+ fő
természettudományos vegyész+ technikus orvos, jogász gyógyszerész, jogász, egyéb diplomás orvos, közegészségügyi felügyelő, orvos, közegészségügyi felügyelő orvos, vegyész, toxikológus biológus, informatikus, statisztikus vegyész, orvos, biológus nincs pontos adat
55+196 fő
ÁNTSZ-OTH ÁNTSZ -OKK
18++ fő 16+++ fő
ÁNTSZ -OÉTI
56++++
+
Pénzügyi erőforrások (évre) Létszámarányos bérköltségek
Létszámarányos bérköltségek
teljes létszám 192 fő; diplomások 88 fő; 4 fő kémiai és közegészségügyi biztonság, 5 fő élelmiszerbiztonság, 9 fő gyógyszerbiztonság; +++ nem tartalmazza az analitikai kémiai, toxikológiai, kockázatelemző, vízbiztonsági egységekben dolgozók számát; ++++ csak az intézet összes diplomására vonatkozó adat áll rendelkezésre ++
382
12.1. Táblázat/1 Érintett minisztérium/hivatal Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és háttérintézetei (Központi és 19 megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat)
Érintett szakmai személyzet
Rendelkezésre álló szakértelem típusa
Pénzügyi erőforrások (évre)
vegyész, mezőgazdász 3 fő 880 fő
vegyész, toxikológus, mezőgazdász, biológus, koordinátor, számítógépes szakember
Létszámarányos bérköltségek
(a növényvédelmi hálózat engedélyezéssel, maradék vizsgálatokkal, hulladékkezeléssel foglalkozó szakemberei, felügyelői)
+200 fő (részfeladatként a munkaidő kb. 2-10%ában)
GKM - központ - háttérintézmények
Belügyminisztérium/ Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság/ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság/ Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokságok
10 fő 55 fő (ebből a Közlekedési Főfelügyeletnél teljes munkaidőre vetítve 35 fő) Ipari balesetmegelőzési (40 fő), veszélyhelyzetkezelési (100 fő), tűzmegelőzési szakemberek (100 fő)
növényvédelmi felügyelőkmezőgazdász, biológus (felhasználása ellenőrzése, mintavétel)
felsőfokú szakmai képesítés
150 MFt (becsült adat)
felsőfokú (néhány esetben középfokú) szakmai képesítés
350 MFt (becsült adat)
mérnöki végzettséggel: (vegyész, gépész-, környezetvédelmi-, tűzvédelmi-, építőmérnök)
SEVESO Irányelv végrehajtására: 40 millió Ft (2004); 50 millió Ft (2005); Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok fejlesztése: 150 millió Ft (2004)
ADR ügyintézők és tanácsadók (144 fő)
felsőfokú műszaki végzettséggel
A központi költségvetés szerint biztosított összegekből
Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokságok tűzmegelőzési létszámkerete: 363 fő
mérnöki végzettséggel: (vegyész, gépész-, környezetvédelmi-, tűzvédelmi-, építőmérnök)
A központi költségvetés szerint biztosított összegekből
383
12.1. Táblázat/2 Érintett minisztérium/hivatal
Érintett szakmai személyzet
Rendelkezésre álló szakértelem típusa
Pénzügyi erőforrások (évre)
Oktatási Minisztérium és háttérintézményei* Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium / OMMF
Összesen: 195 fő
Pénzügyminisztérium és intézményei
Pénzügyminisztérium 1 fő
gyógyszerész
Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Határügyi és Ügyeleti Főosztály
1 fő
ADR (7-es osztály kivételével valamennyi osztályra) ügyintéző és tanácsadó ADN (1-es és 7-es osztály kivételével valamennyi osztályra) tanácsadó ADR Ügyintéző ADR Ellenőr
2003. évi adat: védőfelszerelések: 6.573 eFt
5 fő 35 fő
Műszaki felső- és középfokú Külön címzett végzettség oszlop nincs Külön címzett összeg nincs
képzés: 775 eFt bérköltség: 2.000 e Ft (becsült adat)
Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága
62 fő
1 fő vegyész laboráns 1 fő kém. bizt. tanfolyam (ÁNTSZ méregkezelői)
Védőeszköz: 35 eFt Tárolóeszköz: 50 eFt Vegyi anyag szállítás 600 eFt Bérköltség: 1.500 eFt (becsült adat)
Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága
92 fő
1 fő vegyésztechnikus 1 fő növényvédő technikus
140 fő
1 fő állatorvosi egyetemi végzettség 5 fő kábítószer kezeléssel kapcsolatos tanfolyam
Bérköltség. 1.200 eFt (becsült adat) Bérköltség: 320 eFt (becsült adat)
*
lásd: 5.2.2. pont; az OM közvetlenül nem vesz részt a vegyi anyagok kezelésében;
Járőrkutya kiképzés 700 e Ft
384 12.1. Táblázat/3 Érintett minisztérium/hivatal Vám- és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Regionális Parancsnoksága
Érintett szakmai személyzet 21 fő
Rendelkezésre álló szakértelem típusa 8 fő vegyész 5 fő veszélyes áru ellenőrképesítés (ADR-hez kapcsolódva )
Vám- és Pénzügyőrség Észak-Alföldi Regionális Parancsnoksága
45 fő (12 vámhivatal)
3 fő általános vegyész
Vám- és Pénzügyőrség Észak-Magyarországi Regionális Parancsnoksága
27 fő (7 vámhivatal)
nincs
Vám- és Pénzügyőrség Közép-Dunántúli Regionális Parancsnoksága
19 fő (5 vámhivatal)
nincs
Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Parancsnoksága
64 fő (19 vámhivatal)
nincs
Vám- és Pénzügyőrség DélDunántúli Regionális Parancsnoksága
40 fő (10 vámhivatal)
Vám- és Pénzügyőrség Nyugat-Dunántúli Regionális Parancsnoksága
44 fő (12 vámhivatal)
Pénzügyi erőforrások (évre) Bérköltség: 6.280 eFt Vegyi anyag szállítás: 1.915 eFt (becsült adatok) Bérköltség: 4.714 eFt (becsült adat) Bérköltség: 7.275 eFt (becsült adat) vegyi anyag szállítás: 405 eFt Bérköltség: 996 eFt (becsült adat) Bérköltség, vegyi anyag szállítási költség: 900 eFt (becsült adat)
1 fő Bérköltség: vegyész 380 eFt 1 fő vegyész laboráns Vegyi anyag szállítás: 120 eFt (becsült adatok) 3 fő kőolajipari szakköz. 1 fő kém.bizt. tanf. (ÁNTSZ méregkezelői)
Bérköltség: 450 eFt (becsült adat)
385 12.1. Táblázat/4 Érintett minisztérium/hivatal Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete
Érintett szakmai személyzet 74 fő
Rendelkezésre álló szakértelem típusa 11 fő vegyészmérnök 18 fő vegyész-technikus
Pénzügyi erőforrások (évre) Bérköltség: 60.635 eFt (becsült adat csak közvetlenül a vegyi anyagokkal 7 fő kémiai biztonság kapcsoltban tevékenységet végző (ÁNTSZ 45 fő adata) méregkezelői) tanfolyam veszélyes hulladékmegsemmisítés: 13.277 eFt (2003. évi adat) vizsgálathoz szükséges vegyszer és eszközköltség: 10.232 eFt (2003. évi adat)
A testület által biztosított mintavételi eszközökre fordított költség 2003. évben 2.276 eFt volt. Ez megközelítően 9.000 jövedéki mintavételezést jelent. 12.2. Erőforrások, amelyek szükségesek a kormány intézmények részére ahhoz, hogy a vegyi anyagok kezelése terén lévő feladataikat teljesíthessék. Azokat az erőforrásokat, amelyek a minisztériumok és háttérintézményei részére a vegyi anyagok kezeléséhez tartozó feladatok teljesítéséhez – saját megítélésük szerint szükségesek lennének – a 12.2. Táblázatban foglaltuk össze. 12.2. Táblázat Erőforrások, amelyek szükségesek a kormány intézmények részére a vegyi anyagok-kezelése terén megoldandó feladatok teljesítéséhez Érintett minisztérium/hivatal/ intézmény Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium/ Országos KVF, Környezetvédelmi Felügyeletek, OKTVF
A szükséges szakemberek száma/típusa
Képzési követelmények
-+ 3 fő
Kockázatbecslés
-+ 1 fő
Műszeres analitika
386 12.2. Táblázat/1 Érintett minisztérium/hivatal/ intézmény
A szükséges szakemberek száma/típusa
Képzési követelmények
Egészségügyi Minisztérium (beleértve OGYI) és ÁNTSZ (beleértve OTH, OKK), továbbá orvosi/klinikai ellátás
Javaslatokat lásd: 5. fejezet 1. pont (a folyamatban levő regionális átszervezések miatt a „szükséges” létszám pontos meghatározása később adható meg)
Követelmények (szakterületenként változva): egyetemi végzettség, szakirányú szakképzettség, MSc, BSc és minden területen rendszeres továbbképzés. Szakterületek: kísérletes toxikológia, higiénés toxikológia, klinikai toxikológia, kockázatelemzés, informatika, műszeres analitika, nyelv
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és háttérintézetei
10 fő (engedélyezési szakterületre, biológus, toxikológus, informatikus, adminisztrátor) )
Kockázatbecslés, műszeres analitika, informatika, nyelv
GKM - központ - háttérintézmények
Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Határügyi és Ügyeleti Főosztály
+ 12 fő
felsőfokú képesítés
+ 60 fő (ebből a Közlekedési Főfelügyeletnél teljes munkaidőre vetítve plusz 35 fő)
felsőfokú (néhány esetben középfokú) szakmai képesítés, specializáló, elsősorban környezetvédelmi továbbképzéssel
1 fő RID Tanácsadó 30 fő ADR ügyintéző 25 fő ADR ellenőr
Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága
21 fő
Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága
24/2004. (IV.13.) PM r. alapján Regionális Parancsnokságokhoz kerül az utólagos ellenőrzés és az állomány is
Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága
142 fő
(7-es osztály kivételével valamennyi osztályra) OKJ-s vizsga Továbbképző tanfolyam 35 fő Kémiai biztonsággal kapcsolatos tanfolyam
--
Kémiai biztonság (méregkezelői) tanfolyam
387 12.2. Táblázat/2 Érintett minisztérium/hivatal/ intézmény
A szükséges szakemberek száma/típusa
Képzési követelmények
Vám- és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Regionális Parancsnoksága
22 fő
Veszélyes áru ellenőr Általános vegyész
Vám- és Pénzügyőrség Észak-Alföldi Regionális Parancsnoksága
61 fő
Kémiai biztonság (méregkezelői) tanfolyam
Vám- és Pénzügyőrség ÉszakMagyarországi Regionális Parancsnoksága
18 fő
ADR tanfolyam Kémiai biztonság (méregkezelői) tanfolyam
Vám- és Pénzügyőrség KözépDunántúli Regionális Parancsnoksága
9 fő
Kémiai biztonság (méregkezelői) tanfolyam
Vám- és Pénzügyőrség KözépMagyarországi Regionális Parancsnoksága
64 fő
Kémiai biztonság (méregkezelői) tanfolyam
Vám- és Pénzügyőrség Dél-Dunántúli Regionális Parancsnoksága
55 fő
Kémiai biztonság (méregkezelői) tanfolyam
Vám- és Pénzügyőrség NyugatDunántúli Regionális Parancsnoksága
48 fő
RID/ADR vizsga Kémiai biztonság (méregkezelői) tanfolyam
Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete
78 fő
Vegyészmérnök Vegyész-technikus Kémiai biztonság (méregkezelői) tanfolyam
PM (Vám- és Pénzügyőrség intézményei) összesen
524 fő
Belügyminisztérium/ Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
OKF 20 fő (veszélyes ipari üzemi felügyelő)
Igazságügyi Minisztérium és háttérintézményei
--
Műszaki egyetemi végzettség (vagy tűzvédelmi mérnök) Súlyos balesetmegelőzési tanfolyam KIR tanácsadói tanfolyam ADR ügyintézői végzettség --
388
12.2. Táblázat/3 Érintett minisztérium/hivatal/ intézmény Oktatási Minisztérium és háttérintézményei
A szükséges szakemberek száma/típusa --
Képzési követelmények
Kémiai biztonsággal kapcsolatos ismeretekre koncentráló továbbképzés
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium OMMF
12.2.1. Az erőforrásokat működtető háttérintézmények 12.2.1.1. Egészségügyi Minisztérium – Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) A gyógyszerekkel, gyógyhatású készítményekkel az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium intézete, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) foglalkozik; a tevékenységet a 4., 5. és 9. fejezetek ismertetik. Az OGYI létszáma: 192 fő, ebből egyetemi végzettségű diplomás (gyógyszerész, orvos, jogász, közgazdász stb.) 88 fő. A veszélyes anyagokkal, készítményekkel kapcsolatos hatósági laboratóriumi végrehajtása elsősorban az ÁNTSZ 6 regionális (Főváros, Győr, Veszprém, Pécs, Miskolc, Szeged) és az OKK-ban működő központi (ún. csúcs), valamint az OÉTI laboratóriumokra hárul. Ez a laboratórium rendszer képes a rendkívüli események során az ún. gyors reagálás analitikai kémiai háttérvizsgálatainak, (valamint fejlesztéssel) a helyszíni gyorsméréseknek az elvégzésére is. A gyors reagálás fontos része még a mérőegységek mellett a megszervezett kockázatelemző akciócsoportok, döntéselőkészítő csoportok is. Nagyon fontos szerep vár az EU új veszélyes anyag politikájának megvalósítása során, a REACH-hez kapcsolódó munkákban az OKKban korszerűsített, felújított toxikológiai egység munkatársaira. Ez az egység az OECD módszertani gyűjteményében bemutatott csaknem valamennyi módszerrel képes dolgozni (a klasszikus kísérletes toxikológiai módszerek mellett bevezették az ökotoxikológiai és az alternatív toxikológiai eljárások sorát). Az ÁNTSZ az egyéb közegészségügyi feladatok mellett – és a kémiai biztonsággal kapcsolatos, már meglévő hatósági, szakhatósági feladatokon belül – új feladatként végzi a tevékenységi engedélyek kiadását, illetőleg a munkahelyi levegő szennyezettségi (beleértve a port is) vizsgálatokat, a biológiai közegekben, mintákban (vér, vizelet) a veszélyes anyagok (vagy metabolitjaik) koncentrációjának vagy hatásának meghatározását a lakóhelyi környezetben, élelmiszerekben, továbbá a hatáskörbe utalt levegő, víz, talaj, élelmiszer kémiai (toxikológiai) vizsgálatokat. Az
389
ÁNTSZ megyei intézeteinek 2004. évi záró létszáma+ 2 632 fő; ebből orvos: 23 fő és 46 közegészségügyi felügyelő végzett munkaegészségügyi és kémiai biztonsági feladatokat. Az ÁNTSZ városi intézeteinek 2004. évi záró létszáma 2 242 fő; közülük 32 fő orvos és 150 közegészségügyi felügyelő végzett munkaegészségügyi és kémiai biztonsági feladatokat. A kémiai biztonság felügyeleti rendszere szakszerű irányítást, rendszeres továbbképzést igényel. Az ÁNTSZ-n belül nincs szakmailag elkülönített felügyelet, de a felügyeleti munkához szükséges alapismereteket PHARE támogatással szervezett tanfolyam segítségével sajátították el az ÁNTSZ munkatársai, összesen 150 fő. A veszélyes anyagok bejelentésének fogadását, regisztrációját az OKK önálló osztálya végzi; létszám: 2 diplomás, 3 középfokú végzettségű. A készítmények bejelentését és az országos toxikológiai információt az OKK főosztálya végzi; összesen: 8 diplomás, 3 középfokú képzettségű. Az OTH-ban 3 orvos és 1 fő közegészségügyi felügyelő érintett a közegészségügyi feladatok ellátása során felmerülő kémiai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben. Az élelmiszer biztonsággal, közegészségüggyel kapcsolatos feladatokat 3 orvos és 2 egyéb diplomás látja el. A gyógyszerellátás szakmai felügyeletét koordináló szervezeti egység – gyógyszerészeti kabinet – 9 főből áll. − Az OKK-ban: 80 orvos és 210 nem orvos diplomás van alkalmazásban (ebből OKK Főigazgatóságon és a főigazgatóság közvetlen irányítása alá tartozó laboratóriumokban) 12 orvos, 28 nem orvos diplomás, OKK-OKBI állományában 3 orvos 29 nem orvos diplomás, OKK-OKI állományában 12 orvos 51 nem orvos diplomás, OKK-OMFI állományában 34 orvos 9 nem orvos diplomás dolgozott 2004ben. A kémiai biztonság nemzeti hatósági funkcióját az OKK-OKBI látja el (lásd: 9. fejezet); az OKK-OKBI, valamint az OKK Központi Kémiai Laboratórium és a VPOP közötti együttműködés biztosítja a veszélyes anyagok előírt restrikciójának és illegális forgalmazásának kontrollját. − Az OÉTI (korábban OKK-OÉTI)-ben 10 orvos és 46 nem orvos diplomás volt 2004-ben alkalmazva. A gyógyszer-biztonság megoldottnak látszik, az OGYI és a tiszti-gyógyszerészi hálózat (az utóbbi az ÁNTSZ keretén belül dolgozik) gondoskodik a lakossághoz eljutó gyógyszerek biztonságáról. +
A 2004. év korábbi időpontjából az ÁNTSZ-re az alábbi adatok álltak rendelkezésre:
−
Az ÁNTSZ megyei intézeteinél kémiai biztonsági feladatellátásban: 6 orvos, 14 nem orvos diplomás, 12 felügyelő; a munkaegészségügyi feladat ellátásban: 18 orvos, 3 nem orvos diplomás, 36 felügyelő; környezet-egészségügyi feladat ellátásban: 18 orvos, 18 nem orvos diplomás, 52 felügyelő; élelmiszerbiztonság feladat ellátásban: 17 orvos 2 nem orvos diplomás, 41 felügyelő volt érintve. A tisztigyógyszerészi feladat ellátásban: 20 megyei tisztifőgyógyszerész, 22 megyei tisztigyógyszerész dolgozott.
−
Az ÁNTSZ városi intézeteinél 278 orvos, 36 nem orvos diplomás, 922 felügyelő napi feladatai voltak kapcsolatosak – egyebek mellett – a közegészségügy, kémiai biztonság részfeladataival.
390
Az ESZCSM és az irányítása alatt működő ÁNTSZ szerkesztésével, feladataival kapcsolatos további részleteket illetően utalunk az ötödik fejezetre. 12.2.1.2. Belügyminisztérium – Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) A SEVESO II. európai uniós irányelv – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek elleni védekezés – hazai jogrendbe való illesztése 2002. január 1-én megtörtént. A kapcsolatos hatósági engedélyezési feladatok ellátására az ipari balesetmegelőzési felügyelői státuszok biztosításra kerültek. A felügyelők és a megyei katasztrófavédelemi szakértők felkészítése két PHARE Twinning Project keretében továbbképzések, esettanulmányok és tanulmányutak útján valósult meg. A SEVESO II. Irányelvet 2003. év decemberében módosították, ehhez kapcsolódóan megtörtént a növekvő feladatok végrehajtáshoz szükséges felügyelői állomány létszámának bővítése és a felügyelők felkészítése. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos hatósági tevékenység (a veszélyes ipari üzemek hatósági felügyelete) megalapozása céljából a BM OKF és a területi szervek szakértői részére kockázatelemző szoftver került beszerzésre, amelynek alkalmazása érdekében a BM OKF továbbképző tanfolyamokat szervezett. A rendelkezésre álló állomány és annak felkészültsége elégséges a szakfeladatok ellátásához (5.1. ábra). A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésében résztvevő megyei szakemberek részére ADR ügyintézői alaptanfolyam került megszervezésre, valamint a feladatok szakszerű és rendszeres végzéséhez biztosítjuk az ügyintézők folyamatos képzését, továbbképzését. A feladatok ellátásához szükséges személyi állomány e területen is biztosított (lásd még: 11. fejezet). A területi igazgatóságok által működtetett veszélyhelyzeti felderítő csoportok (VFCS) működési feltételei biztosítottak. A VFCS-k (18 gépjármű) vegyi és sugárfelderítő képesség növelése érdekében a BM OKF 2004 és 2005 évben technikai fejlesztést végzett. A felderítést végző személyi állomány felkészítése és továbbképzése folyamatos. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknál 363 fő tűzmegelőzési státusz biztosított. Alapfeladatuk a tűzvédelmi követelmények érvényre juttatása és hatósági ellenőrzése, a tűzvizsgálati tevékenység ellátása. Naprakész ismereteikhez rendszeres továbbképzésben részesülnek. A fenti intézményfejlesztési intézkedések által a vegyi anyagokkal kapcsolatos katasztrófavédelmi és tűzvédelmi feladatokhoz szükséges feltételek a BM OKF-en és területi szerveinél megfelelőek. 12.2.1.3. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Az FVM és intézetei két fontos területen látnak el veszélyes anyagokat (növényvédő szerek, műtrágyák,) érintő feladatokat: − Engedélyezés: A minisztérium koordinálásával a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezésének nemzeti és uniós, feladatait a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat látja el. Feladata, hogy elsősorban a benyújtott adatok értékelése alapján a
391
meghatározzák ezen anyagok biztonságos felhasználásának feltételeit, illetve tevékenységével hozzájáruljon a növényvédő szerekre vonatkozó uniós döntések előkészítéséhez és végrehajtásához. A központi szolgálatnál ezt a munkát jelenleg 15 fő látja el fő feladatként, amelyhez további 15-20 szolgálati és külső intézményi szakember kapcsolódik, részfeladatként történő bevonásukkal. − Ellenőrzés: A növényvédő szerek és termésnövelő anyagok minőségét, illetve felhasználásuk következtében a növényekben és környezetben mérhető maradékukat, illetve a növényvédő szerek felhasználását, 19 megyei növény- és talajvédelmi szolgálat szakemberei ellenőrzik. A növényvédő szerek minőségének és a növényvédő szer maradékok analitikai vizsgálatai hét regionális laboratóriumban folynak. Évenként 45000 minta vizsgálatát végezik el. A laboratóriumok jelenlegi technikusi és mérnöki létszáma kb. 50 fő. Monitoring vizsgálataikkal kiemelt nemzeti és uniós kémiai- és élelmiszerbiztonsági feladatokat látnak el. A növényvédő szerek gyakorlati felhasználását a forgalmazóknál és termelőknél a megyei szolgálatok, mintegy 200 fős felügyelői gárdája ellenőrzi, akik elvégzik a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges mintavételt is. Ily módon közvetlenül a kémiai biztonsághoz tevékenységüknek csak kisebb része kapcsolódik közvetlenül. A minisztérium, az országos hatáskörű központi szolgálat, a megyei szolgálatok által alkotott növényvédelmi szervezet több mint 50 éve működik, eddigi tevékenysége alapján a mezőgazdasági kemikáliák területén hatékonyan látja el a kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatokat. 12.2.1.4. Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium A KvVM és háttérintézményei a veszélyes anyagok gyártásától megsemmisítéséig terjedő folyamatok kockázatának csökkentésére szolgáló programok kezdeményezése, kidolgozása és ezek végrehajtásának irányítása mellett aktívan részt vesznek a jogalkotásban és a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében. Egyúttal feladata a vizek minőségének ellenőrzése is, amelyik ugyancsak a kémiai biztonság témakörébe tartozik. Az ivóvíz, az ivóvízbázisok, a fürdővizek kontrollját a vízművek és az ÁNTSZ regionális laboratóriumai, valamint az OKK laboratóriumok végzik. Összeállításunkban a következő háttérintézmények adatait szerepeltetjük: − Országos Környezeti és Vízügyi Főfelügyelőség – OKVF − Környezetvédelmi Felügyelőségek – KF-ek − Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság – OKTVF − ÁNTSZ laboratóriumok
392
12.2.1.5. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium – OMMF Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) a munkabiztonság állami irányítási feladatainak, illetve meghatározott munkabiztonsági hatósági feladatoknak az ellátására 1984-ben létrehozott, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter közvetlen felügyelete alatt álló önálló központi hivatal; területi szervei a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek. Jogállását, feladat- és hatáskörét a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény határozza meg. Az OMMF jogkörét országos illetékességű központja, valamint területi munkabiztonsági felügyelőségei keretében működő munkabiztonsági felügyelők és igazgatók útján gyakorolja. Az Országgyűlés 2001. márciusában fogadta el a Munkavédelem Országos Programját, és egyben felhatalmazta a Kormányt a végrehajtási határozatok megalkotására, amelyek előkészítésében az OMMF-nek alapvető fontosságú szakmai szerepe van. Az OMMF állami irányítási feladatként a tárca felelősségi körén belül fontos szabályozás előkészítési feladatokat lát el. Az OMMF készíti elő a munkavédelmi törvényt, illetve annak módosításait, továbbá a munkabiztonsági miniszteri rendeleteket. Az elmúlt években a jogalkotást alapvetően a tárcára jutó jogharmonizációs feladatok határozták meg. Ezek terméke volt többek között a munkahelyi biztonsági jelzésekre, a munkaeszközök minimális munkavédelmi követelményeire, az egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésére és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentésére, a szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézményekre, a munkahelyek kémiai biztonságára, az egyéni védőeszközök követelményeire és megfelelőségének tanúsítására, a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjére, az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekre vonatkozó rendelet. A munkavédelmi szabályok megtartásának elősegítése és ellenőrzése a munkabiztonsági szakterületen az OMMF hatáskörébe tartozik. Az OMMF ellenőrzése kiterjed a munkáltatók és munkavállalók munkabiztonsággal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére, a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére, továbbá a munkabalesetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására és megelőzésére tett intézkedésekre. Az alfejezetben a kémiai biztonsághoz kapcsolódó forrásokat (infrastruktúrát), humán erőforrást tevékenységeket kell ismertetni, kiemelni. 12.2.1.6. Oktatási Minisztérium Az OM kiemelkedő szerepet játszik a kémiai biztonság oktatásában (lásd: 15. fejezet). Az OM felügyelete alá tartozó intézmények laboratóriumai csak közvetve (oktatás, kutatás, egyéb) érintettek a helyes vegyi anyag-kezelésben (lásd: 5.2.2. pont).
393
12.2.1.7. Pénzügyminisztérium/Vám- és Pénzügyőrség A Vám- és Pénzügyőrség intézményei jogosultak a vegyi termékek külkereskedelme (export-import) során a kereskedelmi forgalomban résztvevő áruk vámeljárás alá vonására. A behozatali engedélyköteles termékek a vám- és pénzügyőrség részéről kiemelt ellenőrzés alatt állnak. Magyarországon a vonatkozó 1/2002. (I.11.) Kormányrendelet előírásainak értelmében a vámhatóság az egyetlen olyan hatóság, mely mindenhol – határátkelőhelyen, közúton és telephelyen – egyaránt önállóan ellenőrizheti a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó előírások (ADR, EDN, RID) betartását. A vámeljárások során mintavételezést a vámvizsgálatra jelentkező személy végzi a vám hivatalnok felügyeletével. A mintavételi eszközöket és a védőfelszereléseket jövedéki termékek esetében a testület biztosítja, vám szakterületen, pedig az ügyfél. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetébe végzi a beküldött minták azonosító vizsgálatait. A Regionális Parancsnokságokhoz tartozó vámhivatalok nem rendelkeznek külön elkülönített pénzügyi erőforrásokkal. A 12.1. Táblázatban a pénzügyi erőforrásoknál feltüntetett értékek a munkatársak éves bruttó jövedelméből és a vegyi anyagokkal történő tevékenységre fordított munkaidő arányából megbecsült összegek. A vámhivatalok állományában a vegyi anyagok mintavételezésében közreműködő munkatársaknak mindössze 14%-a rendelkezik ezen anyagok kezeléséhez megfelelő képesítéssel. A veszélyes anyagok közúti szállításának ellenőrzésében jelenleg résztvevő 56 fő rendelkezik feladatának ellátásához szükséges ADR ellenőri és ügyintézői ismeretekkel. Ezen munkatársak számára évente megfelelő, ADR témakörrel kapcsolatos továbbképzés szükséges. Figyelembe véve, hogy 2005. januártól életbe lépő ADR 1.10 fejezete a terrorveszély kapcsán kiemelt szerepet tulajdonít az EU külső határai védelmének a veszélyes áruk közúti szállítása területén, szükséges a rendészeti szakterület megfelelő képzettséggel rendelkező személyi állományának és a rendelkezésre álló pénzeszközöknek bővítése. Előzetes becslés szerint 2005-ben az ehhez szükséges pénzeszköz kb. 10 MFt. A járőrszolgálatnál és a régiókhoz tartozó vámhivataloknál kábítószer kereső kutyákkal dolgozó kutyavezetők vesznek részt a felderítésekben. A Járőrszolgálat kétévente egy új szolgálati kutya vásárlását és kiképzését tervezi, melynek jelenlegi költsége kb. 700 eFt kutyánként. Kábítószer és prekurzorok keresésében résztvevő kollégák rendelkeznek ezen anyagokkal folytatott tevékenységhez szükséges ismeretekkel. Évente rendszeres továbbképző tanfolyamot végeznek. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete anyagminta vizsgálati és szakvéleményezési/áruosztályozási jogkörrel rendelkezik. 2002 januárja óta akkreditált intézet és az akkreditációt a vizsgálatok egyre nagyobb körére terjeszti ki. Az Intézetben a minták vizsgálatával foglalkozó személyzet munkakörének ellátásához rendelkezik a megfelelő vegyészmérnöki, vegyész technikusi végzettséggel. A
394
vizsgálatra beküldött mintákat regisztrálásával, raktározásával, illetve megsemmisítésre történő előkészítésével 7 fő foglalkozik. E kollégák közül csak 2 fő rendelkezik alapfokú kémiai biztonsággal kapcsolatos végzettséggel. A beküldött minták vizsgálatával jelenleg 26 fő, vegyészmérnök és vegyész-technikus foglalkozik. A mobil, ásványolajtermékeket vizsgáló laboratóriumok 8 fős személyzettel működnek. A mintavételezések során a vámhivataloknál keletkező ún. ellenmintákat (melyek 90%-ban ásványolaj termékek) a vámeljárás lefolytatása után a Vegyvizsgáló Intézet begyűjti és megsemmisítteti. E minták begyűjtését 2 fő végzi. Az Európai Unió PHARE programjának keretében jelenleg is folyamatban van a Vegyvizsgáló Intézet technikai fejlesztése, illetve 4 fő vegyészmérnök és vegyésztechnikus felvételével a vegyvizsgálattal foglalkozó személyi állomány bővítése. A vizsgált vegyi anyagok és vizsgálatok során keletkező veszélyes hulladékok megsemmisítése éves szinten 13-14 MFt, ehhez költségként a vizsgálathoz szükséges vegyszerek és eszközök 10-12 MFt-ot jelentenek. Igények szerint 524* fő, megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező munkatárs foglalkoztatás szükséges a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és az által felügyelt intézmények/szervek területén a vegyi anyagokkal végzett tevékenységekhez. Az emberi erőforrásokat tekintve a Vegyvizsgáló Intézetbe 2 fő vegyészmérnök és 2 fő vegyész-technikus, veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzéséhez 15 megfelelő ADR/RID/ADN képesítéssel rendelkező munkatárs felvétele szükséges. A régióknál és a hozzájuk tartozó vámhivataloknál (a tervezett leépítések/átszervezések megtörténte után) itt tevékenységet végző vámhivatalnokoknak legalább alapfokú, a vegyi anyagok szakszerű kezelésével, tárolásával kapcsolatos ismeretek elsajátítása szükséges. Összegezve megállapítható, hogy a vegyi anyag-kezeléssel és a kémiai biztonsággal kapcsolatos tevékenységek a Vám- és Pénzügyőrségen belül igen sokrétűek és szerteágazóak. Becsült adatok alapján a veszélyes anyagokkal tevékenységet végző kollégák képzésére és továbbképzésére szükséges pénzösszeg 25-30 MFt-t, egyéb költségek (védőfelszerelések, kiképzett kutyák, mintavételi eszközök) 8-10 MFt, a vegyi anyagok vizsgálatának járulékos költségei 24-26 MFt. 12.3.8. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A GKM és háttérintézményei felügyelik a vegyi anyagok gyártását, kereskedelmét, szállítását, aktívan részt vesznek a jogalkotásban és a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében. Összeállításunkban a következő háttérintézmények adatait szerepeltetjük: Közlekedési Főfelügyelet Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal *
a 12.2. Táblázat szerinti igény: 574 fő; a különbség oka valószínűleg a PM-VPOP különböző forrásokból történő igénybejelentése.
395
KERMI Minőségellenőrző és Szolgáltató Kft. A tárca központi apparátusában és háttérintézményeiben a vegyi anyagokkal jellemzően vegyészmérnök, vegyész, biológus, gépészmérnök, közlekedési mérnök végzettségűek, néhány esetben szak-technikusok foglalkoznak. Ezeknek a munkatársaknak a munkaidejét nem teljes egészében a vegyi anyagokkal történő foglalkozás tölti ki, a táblázatokban szereplő adatok jó közelítésű becslésnek tekintendők. A pénzügyi erőforrásoknál a bért és közterheit, valamint a háromévenként esedékes számítógép cserét vettük figyelembe. A jövőbeni feladatok áttekintésénél csekély mértékű létszámbővülést látunk szükségesnek: az EU új vegyi anyagpolitikájának a megvalósítását képező szabályozási rendszer (REACH) 2006-tól várható bevezetése, annak előkészítése néhány fő további munkaerőt, a régebbiek továbbképzését igényli, elsősorban környezetvédelmi ismeretekkel. A háttérintézmények a KERMI kivételével központi költségvetési forrásból működnek. A KERMI a GKM 100%-os tulajdona, ráfordításait saját bevételekből fedezi. Az alfejezetben a Fogyasztóvédelmi Felügyelet kémiai biztonsági munkájának leírása fontos. Megjegyzem: ez a Felügyelet 2005-ben nem a GKM irányítása alatt végezte munkáját. Ez az „átcsoportosítás” alapvető fontosságú kormányzati politika realizálását tükrözi. Nevezetesen annak megvalósítása van folyamatban, hogy a termelésben, illetve foglalkoztatásban érdekelt tárcák ne felügyeljék a munkavállalók, a lakosság egészségéért és biztonságáért felelős hatóságok/felügyeletek munkáját. (Szükséges az: ICSSZEM adatszolgáltatása.) 12.3. Magyarázat, elemzés, javaslat 12.3.1. Elemzés, értékelés, magyarázat Magyarország tudatosan – figyelemmel a nemzetközi szervezetek, (korábban a WHO, ILO, UNEP, FAO, UNIDO, IPCS, később az IOMC, IFCS, OECD, EU) ajánlásaira, elvárásaira tudatosan építette fel kémiai biztonsági politikáját, amelyet a 80-s, majd a 90-s években tárca és kormányrendeletekben, 2000-ben törvényben (2000. évi Kbtv.) fogalmazott meg. Egyidejűleg felépítette szakmai és hatósági intézményrendszerét. Szakmai rendszeréből kiemelést érdemel: − A minisztériumok és háttérintézményei feladataikat jól képzett szakemberekkel, magas színvonalon törekszenek megoldani, létszámuk azonban több helyütt nem elégséges. Feladataik teljesítéséhez a rendelkezésre álló háttérintézményeik mellett független, vagy a tárcához tartozó szakértőket vesznek igénybe. Az erre a célra fordított költségek nem vagy alig becsülhetők. − Az egészségügyben (PHARE támogatással) jelentős háttérintézmény fejlesztés történt az elmúlt években. A Fodor József Országos Közegészségügyi Központban [alapításának időpontjában (1998)] önálló Országos Kémiai Biztonsági Intézet kezdte meg működését; a központban korszerű információs adatbázisok (hazai és
396
nemzetközi összeköttetésekkel), kémiai, toxikológiai, kockázatelemző, gyors reagáló egységek kezdték meg működésüket. − Az FVM laboratórium rendszere az élelmiszerek kémiai biztonsági kontrollját biztosítja. A MÉBIH életrehívása az élelmiszerbiztonság hatékonyabb működését eredményezte. Az OÉTI kiemelése az OKK-ból ugyancsak az élelmiszerbiztonsági laboratóriumok működésének, fejlesztésének hatékonyabb megoldását célozta. − Fontos háttérintézmény fejlesztés valósult meg (PHARE támogatással) a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetében. − Az ellenőrzést az ÁNTSZ speciális képzést kapott kémiai biztonsági felügyelői végzik; munkájukat az FVM-hez, a KvVM-hez kapcsolódó felügyeletek, valamint a fogyasztóvédelmi felügyelet, a határokon a PM, rendkívüli események során a BM-OKF segíti, vagy éppen irányítja és végzi. A feladat megoldásában részt vesz a GKM tulajdonában működő KERMI is. Felmerülő problémák a szakterület túlzottan sok tárcához való tartozása, az átfogó irányítás kérdése, a „különleges” feladatokra alkalmas szakemberek képzése (kísérletes toxikológusok, klinikai toxikológusok, kockázatelemző: -becslő, -kezelő, kommunikáló szakemberek), a felügyeletek széttagoltsága, a laboratóriumi erő megosztottsága, az országon belüli gyors és adekvát helyre jutó információáramlás inszufficienciája. Az idő előrehaladásával bővülő és/vagy változó feladatok koncepciózus és szakszerű vezetés esetén jelentős humánerőforrás bővítést nem igényelnek. Igényelnek viszont megfelelő utánpótlásképzést, követő infrastruktúra korszerűsítést, erős és szakszerű felügyeleti munkát. 12.3.2. Javaslat i) a kémiai biztonság területén működő tárcaközi bizottság integratív és operatív szerepének erősítése; ii) az információáramlás, „elágazásainak”, a célpopuláció-eléréseinek biztosítás; a meglévő adatbázisok megoszlásának elemzése, korszerűsítése, bővítése szükséges; iii) a kémiai biztonság követelményrendszerének bővülését (rendkívüli események gyakoriság növekedése, illegális vegyi anyag mozgások azonosítása, kis koncentrációval szennyezett biológiai és nem biológiai minták, közegek feltérképezése, veszélyes anyagokhoz kötött patológiás jelenségek felismerése, veszélyes anyagok hatása prevenciójának hatósági biztosítása stb.) követő szakemberképzés, laboratóriumi fejlesztés; iv) a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (és az ehhez hasonló) integratív, multidisciplinaris tevékenységre alkalmas intézmények egységben tartása, fejlesztése és/vagy kialakítása. Hasonló „háttérintézményrendszer” nélkül nemcsak a tudományos megalapozottság, hanem a hatósági munkához szükséges megfelelő gyakorlottságú szakember utánpótlás sem biztosítható.