397
13. fejezet A vegyi anyagok illegális szállítása
Cél: a veszélyes anyagok országon belüli és országhatáron át történő biztonságos fuvarozása, valamint a mérgező/veszélyes termékek illegális nemzetközi kereskedelmének megakadályozása.
Bevezetés A veszélyes anyagok fuvarozásával országon belüli és országhatáron át történő biztonságot, egészséget nem károsító körülmények garantálásával történő szállítása mind a közutakon (ADR), mind a vasúton (RID), mind belvízen (ADN), mind pedig a légi utakon (ICAO) nemzetközileg szabályozott. Az átfogó szabályozás egyik legfontosabb célja a mozgó objektumokból (veszélyes anyagokból) váratlan helyeken (bárhol a szállításra kijelölt útvonalon, a kijelölt útvonaltól eltérő „illegális fuvarozás” esetén egy-egy ország bármely pontján) kialakuló haváriák, a környezet nem kívánatos szennyezésének elkerülése és a lakosság egészségvédelmének biztosítása. Az 1992-ben Rio de Janeiroban megrendezett Földcsúcs által aláírt, 2002-ben Johannesburgban megrendezett környezetvédelmi világkongresszuson megerősített ún. Agenda 21. tizenkilencedik fejezetében megfogalmazott hat kiemelt Programterülete (A, B, C, D, E és F programok) között foglalkozik a „Mérgező és veszélyes termékek illegális nemzetközi kereskedelmének megakadályozása” („program area F”) kérdéssel. A kérdés jelentőségét az a felismerés adja, hogy tudniillik kiderült, hogy a legnagyobb tömegben előállított ipari- és agrokemikáliák, valamint a biocidok (de más veszélyes anyagok között is) vannak olyanok, amelyek az ember egészségét, illetőleg a környezetet különösen veszélyeztetik (pl. POP anyagok, PIC listán szereplő anyagok, karcinogének, mutagének, reprodukciót károsítók). Ezen anyagok túlnyomó többségére restrikciós és tiltó szabályozások vannak (lásd 4. fejezet). Mindezek ellenére hosszú időn át a gyártók, vállalkozások egy része azt a gyakorlatot követte, hogy noha saját országában a veszélyes anyag nem volt forgalmazható, a veszélyes anyagot, terméket másik (általában fejlődő) országban adta el. Ez a megoldás a globális környezetszennyezés nem kívánatos növelését jelentette. A „program area F” kidolgozása során az IFCS – ezen belül az IFCS Közép- és Kelet Európai régiójának 1999-ben, 2000-ben, valamint 2003-ban Budapesten rendezett értekezletei is – javaslatot tettek az illegális forgalom feltérképezésére, ellenőrzésére és megakadályozására.
398
13.1. A veszélyes áruk szállításának ellenőrzése. Illegális szállítás kontrollja 13.1.1. A veszélyes áruk fuvarozása Magyarországon A veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenység speciális területét jelenti a veszélyes áruk fuvarozása. Az ipari üzemi technológiák esetében a veszélyforrás helyhez kötött, ellenőrzése, valamint a megelőzés és beavatkozás jobban tervezhető, a felkészülés feltételei megteremthetőek. A veszélyes áru fuvarozás a veszélyforrás mobilitása miatt a fuvarozókat, a hatóságokat, valamint a mentőerőket lényegesen nehezebb feladat elé állítja. A korai időszakában a bekövetkező baleset, tűz, robbanás következményeinek elhárítása volt a meghatározó irány. Ma a megelőzés az elsődleges elem, és ezt követi a kárelhárítás fejlesztése. A vegyipari termelés jelentősen bővül, az alap és intermedier veszélyes anyagok közúti szállítása az országon belül és külföldről, valamint tranzitként erőteljesen növekedni fog. A közutak veszélyes anyaggal történő leterheltsége szintén emelkedni fog, így a kialakuló veszélyhelyzetek számának emelkedésével lehet számolni. Mindezek miatt mind az Európai Unió, mind Magyarország kiemelt figyelmet fordít a szállítások szabályozására, a hatékony baleset megelőzésre: az EU a veszélyes áruk közúti és vasúti szállításában a nemzetközi megállapodások (ADR, RID) előírásait vezette be egységes belső piacán (94/55/EK és 96/49/EK Tanácsi Irányelvek), valamint további közösségi irányelvek kiadásával (például a szállítás ellenőrzésére vonatkozó 95/50/EK Tanácsi Irányelv, vagy a szállítási biztonsági tanácsadók kinevezéséről és képesítéséről szóló 96/35/EK, illetve a szállítási biztonsági tanácsadók minimális vizsgakövetelményeiről szóló 2000/18/EK Tanácsi Irányelv) biztosítja a magas szintű védelmet. Magyarországon a veszélyes áruk szállításának szabályozása a korszerű nemzetközi gyakorlathoz igazodik. A fenti elvek megvalósítása, a kitűzött célok elérése a szabályozókban foglaltak betartásával illetve betartatásával lehetséges. Megnő a veszélyes áruk szállítását engedélyező, ellenőrző szervek feladata és felelőssége: a szabálytalan, illetve illegális szállítások kiszűrése, a professzionális és egységes ellenőrzési eljárások, megfelelő szankcionálási rendszer kidolgozása és bevezetése, az ellenőrzések kiterjesztése (pl. a telephelyekre) nagyban hozzájárulhat a biztonság fokozásához, a szállítási kockázatok csökkentéséhez. Természetesen mindez csak az érintett hatóságok együttműködésével, közös, integrált információs, nyilvántartási és statisztikai rendszer létrehozásával és működtetésével lehet hatékony, melynek létrehozása a legsürgetőbb feladatok közé tartozik. A katasztrófavédelem, mint az elsődlegesen beavatkozó szervezet döntő szerepet játszik a balesetek hatásainak csökkentésében, a lakosság védelmének biztosításában. Ezért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság sokat tesz azért, hogy a veszélyes áruk szállítása biztonságának fokozásával, azok szisztematikus ellenőrzésével szavatolja a lakosság és a környezet magas szintű védelmét. 13.1.1.1. A veszélyes árut szállító gépjárművek útvonalának kijelölése Az egyes veszélyes árukat szállító közúti gépjárművek útvonalának kijelölését az 122/1989. (XII.5.) MT rendelete szabályozza, ami alapján bizonyos veszélyes árut
399
közúton csak a hatóság által kijelölt útvonalon szabad szállítani. A szállítási útvonal kijelölésben első fokon eljáró hatóság szerepét a szállítás kiindulási és végpontjától függően más és más szervezet látja el: − egy helység közigazgatás határán belül az illetékes jegyző; − a fővárosban, egy megyén belül az illetékes Megyei, Fővárosi Közlekedési Felügyelet; − több megyén áthaladó, az országhatáron ki- és belépő szállítás esetén az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság. A hatóság a szállítási útvonalat a megyén belüli szállítás esetén a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, megyék között, illetve nemzetközi szállítás esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – mint szakhatóság – véleménye alapján jelöli ki. A rendelet a véleményadáson túlmenően az OKF és megyei igazgatóságok részére a rendőrséggel és a közlekedési felügyeletekkel együttműködve ellenőrzési jogkört is biztosít. Az útvonal kijelölés során véleményt adó BM OKF Veszélyhelyzeti és Kommunikációs Központ, illetve a megyei igazgatóságok készenléti szolgálatai a BM OKF Ipari Balesetmegelőzési és Felügyeleti Főosztálya részére a kiadott véleményeket és adatlapokat negyedévente megküldik, melyeket félévente összesítenek. Néhány adat a nyilvántartásból: A katasztrófavédelem hivatásos szervei 2001. 06. 18-tól vesznek részt a szállítási útvonalak kijelölésében, illetve ezen járművek ellenőrzésében. A BM OKF adatai alapján az útvonal kijelölés véleményezésében az ügyeleti szolgálatok 2001-ben (VIIIXII. hó) 31, 2002-ben 370, 2003-ban 706 alkalommal, 2004-ben pedig 669 alkalommal vettek részt. Az adatok az útvonal kijelölésre kötelezett szállítások száma tekintetében 2003-ban nagymértékű növekedést mutattak; ez a növekedés az előző évhez képest kb. 91%-os. A növekedés nemcsak a vegyipari termelés élénkülésével és a délszláv helyzet normalizálódásával magyarázható, hanem az ellenőrzések megindításával, szigorításával, illetve ennek hatására a jogkövető magatartás, a jogszabályok betartása is javuló tendenciát mutat. 2004-ben a 2003. évi adatokhoz képest az első félévi nagymértékű emelkedés (35%) után a második félévben az útvonal-kijelöléssel közlekedő járművek száma mintegy 60 százalékkal csökkent. A csökkenés csak a nemzetközi viszonylatokat érintette drasztikusan, a belföldi szállítás volumene emelkedett. A csökkenés egyik lehetséges oka, hogy hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozásával megszűntek a belső határok. A határforgalom ellenőrzése nem automatikus, még a veszélyes áruk szállítása esetén sem, a szállítási útvonal kijelölésére csak a jogszabályban meghatározott határátkelőhelyeken van mód. Az útvonal kijelölések számának változását az 13.1. ábra jól szemlélteti.
400
Az útvonalkijelölések száma 800
706
669
700 600
EU EU!!!!
500 db
370
400 300 200
31
100 0
2001.
2002.
2003.
2004.
IV. né.
19
101
257
74
III. né
12
73
126
79
II. né
0
107
172
241
I. né.
0
89
151
275
13.1. ábra. Az útvonal-kijelöléssel szállított veszélyes szállítmányok száma 2001 és 2004 között
A 2004-ben mintegy 10 848 tonna különösen veszélyes áru szállítására került sor Magyarország útjain. Ez kismértékű csökkenést mutat az előző évhez képest (13 460 tonna). A legnagyobb mennyiségben szállított anyagnak a salétromsav és egyes gázkeverékek, a legveszélyesebbnek, pedig a klór és a hidrogén-fluorid tekinthető.
Útvonalkijelölés 2003.
Útvonalkijelölés 2004.
tranzit 2%
tranzit 4% export 33%
import 10%
export 16%
magyarországi 53%
im port 4%
m agyarországi 79%
13.2. ábra 13.3. ábra A veszélyes szállítmányok útirány szerinti megoszlása
401
Ezeknek a veszélyes anyagoknak a szállításának döntő többsége 2001-ben külföldről magyarországi létesítményekbe irányult, a szállítások kisebb részét képezték csak a tranzit, illetve magyarországi létesítmények közötti szállítások. 2003-ban a külföldre irányuló szállítások száma arányaiban mintegy hatszorosára emelkedett (33%), főleg a délszláv térséggel való gazdasági kapcsolatok javulásának köszönhetően. A magyarországi létesítmények közötti szállítás teszi ki azonban a legnagyobb részt (53%), míg a szállítások kisebb része külföldről magyarországi létesítménybe irányul (10%), vagy tranzit szállítás (4%) (13.2. ábra). 2004-ben a szállítások döntő többsége magyarországi létesítmények közötti szállítás (79%). A csökkenés a nemzetközi viszonylatokat érintette drasztikusan, a belföldi szállítás volumene megnőtt. Nemzetközi veszélyes áru szállítás tekintetében a külföldre irányuló szállítás 16%, kisebb rész a külföldről magyarországi létesítménybe irányuló (4%), illetve tranzit szállítás (2%). (13.3. ábra). 13.1.1.2. A veszélyes áruk szállításának ellenőrzése A veszélyes áruk közúti szállítása témakör a Kormány EU csatlakozással kapcsolatos, 2002. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó jogharmonizációs programjában is szerepelt a Tanács 95/50 irányelve a veszélyes anyagok közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról” (Ellenőrzési Irányelv), melynek felelősei a KVM, BM és PM volt. Ennek megfelelően kiadásra került „A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról” szóló 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet, mely rendelet előírásai a közúton és a telephelyen a területileg illetékes közlekedési felügyeletek, a BM OKF, illetve a területileg illetékes igazgatóságai (a fővárosban a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság), a rendőrhatóság, valamint a vámhatóság szervei részére az ADR hatálya alá tartozó valamennyi veszélyes áru szállításának rendszeres és szúrópróbaszerű ellenőrzésére vonatkoznak. A rendeletben meghatározott ellenőrzést: − a határforgalomra vonatkozóan a vámhatóság végezhet. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (fővárosban a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság) – a megyei közlekedési felügyeletekkel, a megyei, fővárosi rendőrfőkapitányságokkal, illetve a vámhatósággal egyeztetve – folyamatosan tervezik és hajtják végre az ellenőrzéseket, az 1/2002. Korm. rendelet alapján. Az ellenőrzések számának alakulását a 13.4. ábra jól szemlélteti.
402
Végrehajtott ellenőrzések száma 345 350 300
344 328
300 266 235
250 200 150 100 50 0 I.fé.
II.fé. 2002.
I.fé.
II.fé. 2003.
I.fé.
II.fé. 2004
13.4. ábra. A katasztrófavédelmi szervek által végrehajtott ADR ellenőrzések száma 2002 és 2004 között
A katasztrófavédelmi igazgatóságok önállóan nem jogosultak ellenőrizni. Általában az érintett három hatóság (a katasztrófavédelmi igazgatóságok, megyei közlekedési felügyeletek és a megyei rendőrkapitányságok) közös, komplex ellenőrzéseket végez havonta 2-4 alkalommal. Az elmúlt évben bekövetkezett balesetek, illetve a közvélemény, a sajtó és a kormányzat kiemelkedő figyelme miatt az ADR hatálya alá tartozó gépjárműforgalom ellenőrzésének fokozása szükséges. Habár a szabályok betartása területén nagyon kismértékű javulás mutatkozik, a szállítások ellenőrzése során feltárt nagyszámú nem megfelelőség, illetve a statisztikai adatok megbízhatóságának alacsony szintje miatt a megelőzés érdekében szükséges a közúti szállítás további szisztematikus ellenőrzése. Kívánatos az lenne, ha az ellenőrzések a szállítások számának 5-15%-ra terjednének ki. Pontos adatok a magyarországi ADR-es szállítmányok számára nem állnak rendelkezésre, egyes becslések szerint évente mintegy 100-150 000 ilyen szállítmány fut az utakon. Ez kb. 5-15 000 ellenőrzött gépjárművet jelenthet évente. Jelenleg a Közlekedési Főfelügyelet adatai szerint a hatóságok 3500 járművet ellenőriztek 2003ban, azaz az ellenőrzések száma még növelhető. Az ellenőrzések telephelyekre történő kiterjesztésével jelentős javulás érhető el, a szabálytalanságok nagy része keletkezésük előtt megszüntethető, így a közúton történő részvétel jelenlegi szintje megfelelő lenne. Az ellenőrzés alá vont gépjárművek számát tekintve elmondható, hogy az ellenőrzések megindulása óta (2001. július) a katasztrófavédelmi szervek fokozódó intenzitással vesznek részt az ellenőrzésekben, 2004-ban 1 501 veszélyes árut szállító gépjárművet ellenőriztek. A végrehajtott ellenőrzések alakulását az 13.5. ábra tartalmazza.
403
Ellenőrzött gépjárművek száma (db) 1200 1000 800 600 400 200 0
II.fé.
I.fé.
2001. Ell. gj.
265
II.fé.
I.fé.
2002. 571
II.fé.
I.fé.
2003. 597
786
II.fé. 2004
967
774
I.fé. 2005
727
835
13.5. ábra. A katasztrófavédelmi szervek által ellenőrzött gépjárművek száma 2001 és 2005 között
A nemzetközi fuvarozásban résztvevő nagyobb cégek és vállalatok veszélyes árut szállító járművei az ADR szabályainak és előírásainak többnyire megfelelnek, jelölésük szabályos, kiegészítő felszerelésekkel, tűzvédelmi eszközökkel rendelkeznek. A legtöbb hiányosság a belföldi fuvarozást vállaló kisebb vállalatok gépjárműveinél fordul elő. Elmondható, hogy a hibák sokszor halmozottan jelentkeznek, s azok száma az előző időszakhoz képest relatíve csökkent (2004.: 0,57 hiba/gjmű, 2003.: 0,68 hiba/gjmű, 2002.: 0,71 Hibás szállítások alakulása hiba/gjmű). 2003-ban a hivatásos katasztrófa2003 2004 védelmi szervek által ellenőrzött 1753 gépjármű magyar szállító 34% 27% közül 581-nél tártak fel hiányosságot. A magyar külföldi szállító 25% 31% szállítók harmada, a külföldi szállítók negyede összes 33% 27% nem felelt meg valamilyen szempontból az előírásoknak. 2004-ben 1 501 gépjármű közül 410-nél találtak valamilyen hiányosságot. A mellékelt (a szövegbe illesztett kisméretű) táblázat szerint a magyar szállítók 27%-a, a külföldi szállítók 31%-a nem felelt meg valamilyen szempontból az előírásoknak. (Az elmúlt évben tapasztalt arány ebben a tekintetben tehát megfordult.) A szállítás biztonságának növelése, illetve a szállítás szabályainak betartása és betartatása érdekében javasolható a telephelyi ellenőrzések előtérbe helyezése. A megelőzés hatékonyabban végezhető, ha a veszély forrásánál, a szállító és feladó telephelyén történne az ellenőrzés első fázisa, tekintettel arra, hogy itt lehetőség nyílna az ADR szabályok és előírások komplex áttekintésére (itt ellenőrizhető a feladó, csomagoló, töltő felelősségi körébe tartozó kötelezettségek, a szállítási biztonsági tanácsadó feladatai). A közúti ellenőrzés során csak korlátozott tartalmú kontrollra van lehetőség, ahol csupán veszélyes áru szállítása (hely-változtatása) során betartandó rendszabályok vizsgálata történhet.
404
13.2. Illegális fuvarozás Az 1/2002. (I.11.) Kormányrendeletben foglaltak szerint Magyarországon a vámhatóság az egyetlen olyan hatóság, amely mindenhol – így határátkelőhelyen, közúton és telephelyen – egyaránt önállóan ellenőrizheti az ADR szabályainak betartását. Sajnos, financiális okok miatt, e szakterületen nem tudunk szakembereket képezni, így jelenleg csak az ún. külső határátkelőhelyen és a mobilcsoportok által – szúrópróbaszerűen – közúton ellenőrizzük az ADR szabályainak betartását. (A szakemberek száma, illetve a nem megfelelő visszatartó erővel bíró szankciórendszer a megfelelő biztonságot nem garantálja.) A 2005. januártól életbe lépő ADR 1.10 fejezete a terrorveszély kapcsán kiemelt szerepet tulajdonít az EU külső határai védelmének a veszélyes áruk közúti szállításának területén. Ebbe természetszerűleg beletartoznak a határátkelőhelyek és az ún. zöldhatár. A rendelkezésre álló információk szerint veszélyes árukat (így pl. vegyi anyagokat) a zöldhatáron egyáltalán nem szállítanak, legalábbis ilyen jellegű felderítésről (sem a Vám- és Pénzügyőrség, sem más hatóság tekintetében) nem rendelkezünk információval. A határátkelőhelyeken a veszélyes áru kereskedelmi forgalomba ADR kontroll nélkül nem jöhet be az Európai Unió területére, ugyanis a vámhatóság minden beérkező szállítmányról ún. 37 pontból álló (2005. október 1-től 34 pontból álló) ellenőrzési jegyzéket köteles felvenni, sőt az útvonal-kijelölésre kötelezett anyagokat szállító szállítmányról felvett jegyzéket megküldi a BM OKF diszpécser-szolgálatának; az ADR ellenőrzések évenkénti számát mutatja be a 13.6. ábra.
22370
15175
9238 6061
2004.I.
7547
2004.II. 2004.III. 2004.IV.
8465
5453
2005.I.
2005.II. 2005.III.
ADR ellenőrzések száma negyedévente
13.6. ábra. A vámhatóság 2004-ben és 2005-ben végzett ADR ellenőrzései
405
Természetszerűleg a terrorveszély kapcsán a vámhatóság a személyforgalomban is fokozottan ellenőrzi és igyekszik megakadályozni a terrorcselekmények elkövetésére is alkalmas vegyi anyagok, radioaktív anyagok, robbanóanyagok és egyéb veszélyes tárgyak, anyagok illegális behozatalát, illetve ezek meghatározott országokba történő kivitelét. Radioaktív anyagok kiszűrésére a Vám- és Pénzügyőrség valamennyi külső határos teherforgalmi közúti és vasúti átkelőhelyére telepített ún. BNS-94 típusú Sugárkapu Operációs rendszert. De ennek ellenére személyforgalomban elképzelhető az ilyen anyagok csempészete, ahogy arra volt is példa a Záhonyi határátkelőhely ukrán oldalán. Kifejezetten vegyi anyagok illegális szállítása tárgyában konkrét esetről nincs információ. Ez a fajta tevékenység Magyarországon nem jellemző. Ugyanakkor elképzelhető, ahogy arra volt is már példa (legutóbb Romániában a nem bárcázott ammónium-nitrát szállítmány 15 halálos áldozatot követelő felrobbanása), hogy veszélyes árut nem veszélyes áruként – azaz bárca és/vagy egyéb veszélyt jelző (számozott, vagy szám nélküli) tábla alkalmazása nélkül – szállítanak. Ez azonban Magyarországon a szabálytalanság és így a szabálysértés kategóriájába tartozik, amelyet szintén a Nemzeti Profil 4. fejezete tárgyal. A határátkelőkön az 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet értelmében a kérdéses veszélyes anyagok azonosítása érdekében mintavétel történik. Az anyagot a VPOP és az OKK közötti Együttműködési Szerződés értelmében az OKK Központi Kémiai Laboratóriuma megvizsgálja, elemzi és a leleteket az OKK a VPOP rendelkezésére bocsátja. Ennek birtokában dönt a VPOP az országhatáron túlra szánt, vagy Magyarországra érkező anyag sorsáról. Az Együttműködési Szerződés arra is kitér, hogy a szabályosan felcímkézett, de a határon kérdéseket felvető anyagok esetében a VPOP az OKK-OKBI-ben működő ETTSZ-től azonnal információt kérhet és az OKK tájékoztató szolgálata ezt 24 órás non-stop információs ügyelete révén azonnal továbbítja. Az anyag sorsáról ez esetben is a VPOP dönt. 13.3. A nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatásán alapuló egyetértési (az ún. PIC-) eljárásról szóló Rotterdami Konvencióról és a konvencióval kapcsolatos kötelezettségekről A Rotterdami Konvenciónak célja, hogy előmozdítsa a felelősség megosztását és az együttműködésre irányuló erőfeszítéseket a Felek között egyes veszélyes vegyi anyagok nemzetközi kereskedelme tekintetében, annak érdekében, hogy védelmezze az emberi egészséget és a környezetet a lehetséges károk ellen, és hozzájáruljon e szerek környezetvédelmileg megalapozott használatához, megkönnyítve a jellemzőikre vonatkozó információk cseréjét, rendelkezve a vegyi anyagok behozatalával és kivitelével kapcsolatos nemzeti döntéshozatali eljárásról és tájékoztatva a Feleket ezekről a döntésekről. [266/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet]. A Rotterdami Konvenciót Magyarország 1999. szeptember 10-én aláírta, majd 2000. október 31-én ratifikálta. A Konvenció Magyarország számára is a nemzetközi hatálybalépéssel egyidejűleg 2004. február 24-én lépett hatályba.
406
A Magyar Köztársaság két kijelölt DNA-ja a 8/2004. (XII.1.) EüM-FVM-KvVMGKM együttes rendelet értelmében: − növényvédő szerek és termésnövelő anyagok esetében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a minisztérium által kijelölt intézmény a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, 1118 Budapest, Budaörsi út 141145.). − egyéb vegyi anyagok és készítmények esetében a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ – Országos Kémiai Biztonsági Intézet (1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.) Az export és import ellenőrzést a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokága (VPOP) felügyeli, miután megtörtént a megbízás rendeleti megerősítése. A VPOP és a két DNA szoros kapcsolatot tart fenn a kötelezettségek végrehajtása érdekében. A VPOP és a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy javítsák a felek közötti információcsere hatékonyságát, olyan átfogó és következetes megközelítést hozzanak létre a vonatkozó jogszabályokban foglaltak végrehajtása során, amely a meglevő erőforrások jobb kihasználását eredményezi, valamint a nem biztonságos veszélyes anyagok és készítmények belföldi piacra kerülését megakadályozza, illetve a belföldi piacra kerülés kockázatát minimálisra csökkentse (lásd még: 13.2. alfejezet utolsó bekezdését). A Rotterdami Konvenció kötelezettségeinek végrehajtását bemutató intézkedési sémát a 13.6. ábrán mutatjuk be. A fontosabb feladatok az alábbiak: EU Bizottság Kapcsolata a Rotterdami Konvenció Titkárságával: PIC bejelentést igénylő anyagok (lásd: rendelet mellékletei) adatainak megküldése írásos értesítés formában a Titkárságnak (90 nap ill. 60 nap). Bizottság kötelezettségei: − PIC bejelentések megküldése Titkárságnak, ill. Tagállamok DNA-inak. Import válaszok kezelése. − DGD-k (Decision Guidance Documents), útmutatók, illetve körlevelek fogadása (Titkárságtól), majd megküldése a Tagállamok DNA-inak. − Regulation mellékleteinek rendszeres felülvizsgálata, döntés a módosításról/ kiegészítésről. − Tagállamok jelentéseinek (DNA) fogadása, Közösségi jelentés összeállítása. − Közösségi útmutatók kidolgozása és közzététele az Official J. European Union c. sorozatában. Közösség részvétele azt jelenti, hogy a Bizottság „kijelölt hatóság”-ként jár el a Tagállamok DNA-i nevében azokkal együttműködve és konzultálva. Lényegében végzi a PIC eljárással és export értesítéssel kapcsolatosan az adminisztratív feladatokat.
407
Rotterdami Konvenció Titkárság kapcsolata az EU Bizottsággal: − DGD-k, útmutatók, körlevelek megküldése (az évenként két alkalommal megjelenő PIC Circular segíti a kijelölt nemzeti hatóságok munkáját). − Import válasz döntések megküldése. Tagállamok DNA-inak kötelezettségei: − Export bejelentések fogadása az exportálótól, és azok továbbítása a Bizottságnak. − Import bejelentések fogadása a Bizottságtól, illetve a direkt úton érkező bejelentéseké a külföldi exportálóktól (ezeket a Bizottságnak kell továbbítani). − Export/import ellenőrző hatóság munkájában való közreműködés (megjegyzés: az ellenőrzés nem DNA feladat, ezt a Vám – és Pénzügyőrség végzi). A jelentésnek erre is ki kell térnie. − A regulation előírásainak megsértése esetén büntetés kiszabása (a jelentésnek erre is ki kell térnie). − A 304/2003/EK rendelet 20. cikk előírásainak figyelembevételével a technikai segítségnyújtásban való részvétel (monitorozás, jelentéstétel az EU Bizottságnak az előírások teljesítéséről, beleértve a vámellenőrzést, szabálysértéseket, büntetéseket és az indokolt korrekciókat). Exportálók feladatai: Az export (kiviteli) bejelentés elkészítése és megküldése a 304/2003/EK rendelet III. melléklete szerint a tagállam DNA-jának, minden olyan vegyi anyag esetében, amely szerepel az I. melléklet 1. listáján. Biztosítani kell, hogy a peszticidek kivitele esetén a címke pontos és részletes információkat tartalmazzon, illetve, hogy a kivitt peszticid megfeleljen a Közösség jogszabályai által megállapított tisztasági előírásoknak. Teljesíteni kell a csomagolásra, címkézésre, biztonsági adatlapra vonatkozó EU előírásokat az adott ország nyelvén/nyelvein. Abban az esetben, ha a terméknek van lejárati ideje, valamint gyártási dátuma, akkor azt szükséges közölni. Exportálók és importálók feladatai: Az I. mellékletben felsorolt vegyi anyagok valamennyi exportőre minden év első negyedévében tájékoztatja tagállamának kijelölt nemzeti hatóságát az egyes Felek vagy más országok részére az előző év során (vegyi anyagként vagy készítmény formájában) szállított vegyi anyag mennyiségeiről. Ezt a tájékoztatást minden olyan importőr nevének és címének felsorolásával együtt kell megadni, akik részére a szóban forgó időszak alatt szállítást végeztek. A Közösségen belül működő valamennyi importőr ugyanilyen tájékoztatást biztosít a Közösség területére behozott mennyiségekről. (304/2003/EK rendelet 9. cikk (1) pont) A DNA-k feladatai: A kiviteli bejelentések fogadása a kijelölt nemzeti hatóságban bejegyzett exportőrtől. A tájékoztatás ellenőrzése, hogy az megfelel-e a III. mellékletnek, majd az értesítés
408
továbbítása a Bizottságnak. A behozatali határozatok hozzáférhetővé tétele az érintettek számára. Közreműködés a szabályozás előírásainak megsértése esetén történő büntetés kiszabásakor. A Rotterdami Konvenció, illetve a 304/2003/EK rendelet végrehajtásának felügyelete – az ÁNTSZ feladata Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, mint a kémiai biztonság hatósági feladatait ellátó szervezet célzott vagy más indokkal lefolytatott ellenőrzése során meggyőződik arról, hogy az Egyezmény hatálya alá tartozó anyagot gyártanak/importálnak-e adott vállalkozásnál, és teljesítik-e az előírt kötelezettségeket. (Export bejelentés, éves összesített jelentés az exportált/importált mennyiségről.) Szükségesnek tartjuk a figyelmet felhívni arra, hogy „A kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 189/2000. (XI.8.) Korm. rendelet módosító 12/2005. (I.26.) Kormányrendelet 5. §-a szerint: 50 000- 5 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki arra, aki az Európai Parlament és a Tanács veszélyes anyagok kiviteléről és behozataláról szóló, 2003. január 28-ai 304/2003/EK rendeletében foglalt rendelkezéseket megsérti. Az országhatáron átjutó kifejezetten veszélyes anyagok áthaladásának jó kontrollja a PIC eljárás. Az eljáráshoz kapcsolódó bejelentések (egyelőre) kisszámúak; ennek oka, hogy Magyarország nem exportál és nem is hoz be olyan anyagokat, ami a Konvenció PIC listáján szerepel. Tekintve azonban, hogy a releváns közösségi jogi aktus (rendelet) bővíti a PIC jegyzéken szereplő anyagok körét, ez a tevékenység a jövőben több feladatot jelenthet a kijelölt nemzeti hatóságoknak, és igényli majd a Nemzeti PIC Bizottság hatékonyabb működtetését. Jóllehet a fejezetnek nem szorosan képezi tárgyát, de itt említjük meg: előfordulhat, hogy engedélyhez kötött veszélyes anyagok (pl. I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek) eltulajdonítását követően avatatlan kezekbe kerülnek. Az így – illegálisan – felhasznált anyagok jelentős egészség- és környezetkárosító kockázattal járnak együtt.
409
EU Bizottság Tagállamok DNA-i
Magyar kijelölt DNA-k: • Fodor József Országos Közegészségügyi Központ – Országos Kémiai Biztonsági Intézet (ipari és egyéb vegyi anyagok) • Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (peszticidek)
A Konvenció végrehajtásában érintett további intézmények:
VPOP – ellenőrzi a vegyi anyag behozatalt/ kivitelt Együttműködés az OKK-val (az együttműködési szerződés szerint) ----------------------------------------------ÁNTSZ-ek - ellenőrzik, hogy teljesítik-e az exportálók/gyártók a Konvenció által előírt kötelezettségeket; a korlátozás alá eső vegyi anyagok gyártását,
Exportáló: Export notifikáció beküldése a hazai DNA-nak, a harmadik országba történő export előtt Exportáló és importáló: Éves jelentés készítése, illetve megküldése a hazai DNA-nak az előző évi exportált/importált anyagmennyiségről a 304/2003/EK rendelet IV. melléklete alapján
13.7. ábra. A Rotterdami Konvenció Kötelezettségei végrehajtásának sémája
13.4. Összegzés, elemzés, javaslatok 13.4.1. Összegző elemzés A vegyi anyagok gyártásának, alkalmazásának, felhasználásának elengedhetetlenül szükséges része ezen anyagok szállítása, fuvarozása. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó különleges biztonsági feltételeket nemzetközi jogszabályok rögzítik, Magyarországon a veszélyes áruk szállításának szabályozása a korszerű nemzetközi gyakorlathoz igazodik. A veszélyes áruk szállításának biztonsági szabályozása a megelőzést szolgálja. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett súlyos ipari balesetek felhívták a nyugati országok figyelmét arra, hogy ezek megelőzését feltétlenül be kell építeniük az iparpolitikai és környezetvédelmi stratégiájukba.
410
A rendőrség, a katasztrófavédelem, a környezetvédelmi felügyelőségek és a közlekedési hatóságok jogszabályokban jól körülírt módon együttműködnek egymással. A rendőrség, a katasztrófavédelem és a közlekedési felügyeletek által végzett veszélyes áru szállítás közös ellenőrzésének bevezetése a biztonság fokozásának, a szabályok betartásának irányába hatott. Szükséges lehet azonban az együttműködő szervezetek közötti kommunikációs platform kialakítását (formális és informális), melynek keretében az információk áramlása, a tapasztalatok hasznosítása az ellenőrzések hatékonyságának növelését vonhatja maga után. A katasztrófavédelem sokat tesz azért, hogy a veszélyes áruk szállítása biztonságának növelésével, azok szisztematikus ellenőrzésével szavatolja a lakosság és a környezet magas szintű védelmét. A VPOP és a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ közötti együttműködés a veszélyes anyagok országhatáron keresztüli biztonságos fuvarozása érdekében az ország lakosságának egészségvédelmének környezeti épségének érdekében jelentős hatékonyságú rendszert épített ki. 13.4.2. Javaslatok 1. Feladatot jelent a megfelelő jogszabályi háttér biztosításával a katasztrófavédelem további hatósági jogköreinek megteremtése, szankcionálási rendszerének bevezetése. 2. A jogszabályi feltételek megteremtésén túl a szállítások biztonsága érdekében javasolható egy központi adatbázis fejlesztése a katasztrófavédelem bázisán a különböző szervezeteknél meglévő adatbázisok kölcsönös igénybevételével. 3. Az EU luxemburgi ún. Health Security Committee álláspontjával összhangban a magyar egészségügy egyetértve a katasztrófavédelem jogszabályi rendezésre törekvő elképzeléseivel úgy ítéli meg, hogy a kémiai biztonság középpontjában az országhatáron átlépő veszélyes anyagok esetében is az ember áll. A megfogalmazásra kerülő jogszabálynak az ember egészségvédelme, az egészségvédelem prioritása és az emberek biztonsága érdekében az egészségügy felelősségét hatékony, gyors beavatkozását garantálni kell. 4. A PIC szabályozás alá tartozó anyagok/készítmények országhatáron áthaladásának célszerű ellenőrzését (beleértve a laboratóriumi kontrollt is) meg kell szervezni. 5. Fokozott figyelmet kell fordítani az eltulajdonított veszélyes anyagok avatatlan kezek általi felhasználásának megakadályozására.
