MUNKABIZTONSÁG 2.5
A vegyi anyagok szállításának biztonsági értékelő rendszere Tárgyszavak: biztonság; vegyipar; szállítás; szabályozás; veszélyfelmérés; audit; veszélyes anyag; tartály; tisztítás.
A Responsible Care program jelentősége Az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) Responsible Care (Felelős Gondoskodás) elnevezésű programja a vegyipar biztonsági, foglalkozásegészségügyi és környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javítását tűzte ki célul. A Responsible Care (RC) 1996 óta folyamatosan bővíti adatbázisát – ma már az EU összes tagországából érkeznek az információk, amelyeket európai szinten összesítenek, és a tagszervezetek rendelkezésére bocsátanak. Segítségükkel a szervezetek és a vállalatok megismerhetik az iparágban alkalmazott legjobb gyakorlatokat, és öszszehasonlíthatják működésük paramétereit más országok és vállalatok teljesítményével. A vegyipar ma már a gyáriparon belül az egyik legbiztonságosabb ágazatnak számít Európában, és a statisztikák folyamatosan javulnak. Az RC programban részt vevő vállalatok mérhetően jobb teljesítményt nyújtanak mindhárom célterületen, mint a kezdeményezésen kívül maradók. Az európai kezdeményezés terjedése A Responsible Care program ma már Európán kívül is érezteti hatását. Az USA-ban 2005 elején két olyan – vegyi anyagok szállítását érintő – komolyabb vonatbaleset is történt, amelyek halálos áldozatokkal jártak, és mindkét esetben ki kellett telepíteni a lakosságot is. A kongresszusban ezután sokan a szövetségi törvényi szabályozás szigorítását követelték, mások amellett érveltek, hogy az ipar önkéntes intézkedései elegendőek a hasonló esetek megakadályozására. Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (DHS) – amely elsősorban a terrorizmus veszélyeivel foglalkozik – ugyancsak felvetette annak szükségességét, hogy a vegyi üzemek biztonságát törvényi szinten szabályozzák.
Ez lehetőséget kínál az Amerikai Vegyipari Tanács (ACC) számára – amely az USA vegyipari termelésének mintegy 90%-át reprezentálja és a tagság feltételeként szabja a részvételt az RC programban – hogy a Responsible Care program kormányzati szintű elismerést kapjon. A környezetvédelmi csoportok ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy tapasztalataik szerint az ipar magától nem hajlandó arra, hogy megfelelő komolysággal kezelje a biztonsági kérdéseket, ezért a törvény erejével kell rákényszeríteni őket. A jelenlegi törvényi szabályozás elég jogot ad ahhoz, hogy vegyszerek szállításakor kikényszerítsék a megfelelő biztonsági intézkedéseket a repülésben és a hajózásban, ezért ott új törvényre nincs szükség, csak a meglevő szabályok érvényesítésére. Az infrastruktúra egyéb sebezhető elemeivel, pl. a vegyi üzemek és a vasúti, illetve közúti szállítás biztonságával kapcsolatban már nem ilyen jó a helyzet. Egy új törvényjavaslat szabályozni kívánja a veszélyes anyagokat szállító tartálykocsik fizikai állapotát, definiálná azokat a veszélyes területeket, ahol ilyen anyagok szállítása elképzelhető, és koordinálná az állami és helyi hatóságok munkáját ilyen anyagok szállítása esetén. Más törvények szigorúan szabályoznák a veszélyes anyagok szállításának útvonalait, és a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny területekről azt teljesen kitiltanák, hacsak nincs vészhelyzet, vagy ha nem lenne más ésszerű alternatív útvonal. Ez azonban rendkívüli terhet róna a szállító cégekre, amelyeknek a jelenlegi törvények szerint kötelességük a veszélyes anyagok szállítása bármilyen helyszínre, ezért szükség van a javaslat és a meglévő törvények harmonizációjára. Egy-egy nagy visszhangot kiváltó baleset hatására sokan követelnek olyan figyelmeztető rendszert, amely előre tudomására hozza a biztonságért felelős helyi szervezeteknek, hogy mikor milyen veszélyes szállítmányok áthaladása várható a területükön. Ugyanakkor a veszélyes anyagokat szállító vállalkozások szakmai szövetsége hangsúlyozza, hogy az USA-ban egy évben 1,7 millió veszélyes szállítmányt juttatnak célba, és ezek 99,9968%-a biztonságosan meg is érkezik a célállomásra. 1990 óta a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos balesetek száma 34%-kal csökkent.
A Responsible Care biztonsági és minőségi értékelő rendszere Az európai vegyipar nagyrészt mások által kínált logisztikai szolgáltatásokat vesz igénybe nyersanyagok, köztitermékek és végtermékek
tárolására, kezelésére és szállítására. A vegyipari cégeknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy ezeket a műveleteket biztonságosan és jó minőséggel végzik el úgy, hogy megfelelően gondoskodnak az alkalmazottak, a lakosság és a környezet védelméről. A múltban ez úgy történt, hogy az egyes vegyipari cégek időnként és ötletszerűen auditálták logisztikai szolgáltatóikat, ami azonban számos párhuzamos auditálási programot eredményezett. Ez drága és kevéssé hatékony volt mind a vegyipar, mind a fuvarozás számára. A Responsible Care rendszer részeként a Cefic elindította az ún. ICE programot, amelynek célja a vegyszerek szállításával, raktározásával és kezelésével kapcsolatos biztonsági gyakorlat javítása. Az ICE program kulcskérdése volt azon számos biztonsági és minőségi értékelő rendszer (angolul Safety and Quality Assesment System = SQAS) kidolgozása, amelyek mindegyike adott szállítási módhoz vagy logisztikai művelethez (közúti, vasúti, intermodális, tisztító állomások, tengeri csomagolt áruszállítás, tengeri ömlesztett áruszállítás, tároló terminálok, uszályok) kapcsolódik. Az SQAS lehetőséget kínál arra, hogy független szakértők segítségével, egységes módszerrel, szabványosított kérdőív használatával mérjék fel a logisztikai szolgáltatók biztonsági és környezetirányítási rendszereit, és így elkerüljék az egyes vegyipari cégek által elvégzett párhuzamos kiértékelést. Az SQAS segítséget jelent a vegyipari cégek számára a megfelelő logisztikai szolgáltató(k) kiválasztásában és abban, hogy meghatározzák, melyiknél milyen javító intézkedéseket kell hozni. A független testület által végzett felmérés ugyan nem jelent tanúsítványt, de olyan részletes, tényszerű jelentés, amelyet minden egyes vegyipari vállalatnak magának kell kiértékelnie saját követelményeinek megfelelően. Ez az egyetlen felmérés pótolja azt a számtalan adatgyűjtési eljárást, amelynek a logisztikai szolgáltatók hagyományosan ki voltak téve, anélkül azonban, hogy szükségtelenné tenné a szolgáltató és a vegyipari cég közötti dialógust. Az SQAS ugyan nem garantálja a nyújtott szolgáltatás biztonságát és minőségét, mégis olyan mechanizmust kínál, amely lehetővé teszi a folyamatos kiértékelést. A rendszer hasznos visszacsatolást nyújt a szolgáltatónak arra nézve, hogy a felmérés során milyen erős és gyenge oldalait figyelték meg. A kiértékelés eredményeinek a vegyipari cégnél végzett feldolgozása után a felhasználóra nézve specifikus visszajelzés adható, ami létrehozhatja és/vagy megerősítheti a valódi, kölcsönösen előnyös együttműködés alapját.
Az SQAS tartálykocsik tisztítására vonatkozó részletes felmérési dokumentációja Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az SQAS dokumentumnak a tartálykocsik tisztítási eljárásaira vonatkozó részét. Ennek első változatát 1998 áprilisában publikálták, az itt közölt javított változatot pedig a vegyipari cégek, a szállítóvállalatok, a tisztítást végző cégek és a tanúsító testületek közreműködésével dolgozták ki. (A teljes SQAS rendszer dokumentumai a www.sqas.org weboldalról letölthetők.) Az „SQAS Tisztítás” csomag két dokumentumból áll, amelyeket együtt kell használni: • Az SQAS tisztításra vonatkozó iránymutatásai. Ezek általános információval szolgálnak az SQAS felmérésre vonatkozóan, különösen részletes információt tartalmaznak mind a felmérő, mind a vizsgált cég számára arra nézve, hogy miként kell értelmezni az SQAS tisztítási felmérő kérdőív kérdéseit • SQAS tisztítási felmérő kérdőív. A mértékadó szöveg az angol. Hivatalos fordítások léteznek franciául, spanyolul, olaszul és németül. Kétség esetén mindig az angol verzióhoz kell folyamodni. Az SQAS tisztítási felmérő kérdőív hat fő területet fed le: 1. Irányítás Ez a fejezet az alábbi területekre vonatkozik: • a vezetők felelőssége, • képzés, • a szabályostól eltérő jelenségek jelentése és kivizsgálása, • személyzeti kérdések, • megfelelő viselkedésformák kialakítása, • az irányítási rendszerek auditálása és felülvizsgálata stb. Mindegyik fontos terület, ahol a felső vezetésnek személyes iránymutatást kell adnia, és elő kell segítenie olyan támogató rendszer kialakítását, amely a cég tevékenységét a biztonság, egészség- és környezetvédelem, valamint a minőség szempontjából is kiemelkedővé teszi. 2. Biztonság, egészség, környezetvédelem Ennek a szakasznak az a feladata, hogy bizonyítsa: a legmagasabb biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi szabványok érvényesülnek, és megfelelő gondot fordítanak minden alkalmazott, a lakosság és a környezet védelmére.
3. Berendezések A megbízható és biztonságos működés iránti törekvés eredményeként a cégnél a berendezések tervezése és kialakítása kellő hangsúlyt kap, és megfelelő rutinszerű ellenőrző és karbantartási programokat bevezetését követelik meg. 4. Működés Ebben a szakaszban a napi gyakorlati és adminisztratív tevékenységet vizsgálják, és a felmérő arról próbál bizonyosságot szerezni, hogy megfelelő ellenőrző rendszerek és eljárások vannak-e érvényben és ezeket követik-e. 5. Biztonság Elvárható, hogy az ügyfél tulajdonát és a bizalmas információkat érintő biztonsági kérdésekre kellő figyelmet fordítsanak. A felmérő a szabványokra és eljárásokra, a hozzáférhetőség ellenőrzésére és a rendszeres biztonsági bejárásokra kíváncsi. 6. Helyszíni bejárás Noha az SQAS alapvetően az irányítási rendszereket vizsgálja, és nem magának az eszközállománynak az ellenőrzésére szolgál, ez a szakasz bizonyos hardver elemekre koncentrál, hogy képet lehessen alkotni a berendezések állapotáról, továbbá működésüknek a biztonságot, egészséget és környezetet érintő minőségi aspektusairól.
A moduláris felépítés előnyei Egyre több logisztikai szolgáltató többféle szolgáltatást nyújt, például közúti szállítást és tartálykocsi-tisztítást. Ezek a cégek többszörös kiértékelésnek lennének kitéve, mert a különböző SQAS-csomagok számos közös kérdést tartalmaznak. Ezért azokat a kérdéseket, amelyek közösek a különböző SQAS csomagokban „közös” („Core”, C) kérdésekként jelölik meg. Ezek a kérdések bármely logisztikai szolgáltatást nyújtó cég biztonsági, egészségügyi és környezeti, valamint minőségirányítási rendszerének közös aspektusaira vonatkoznak. Azokat a kérdéseket, amelyek valamilyen konkrét logisztikai szolgáltatásra vonatkoznak „specifikusként” jelölik meg, pl. „tisztításspecifikusnak” („Cleaning Specific”, Cl) a tartály-
tisztításra vonatkozó kérdéseket vagy „közútspecifikusnak” (“Road Specific”, Ro) a közúti szállításra vonatkozó kérdéseket. Ez az elrendezés moduláris megközelítést tesz lehetővé oly módon, hogy az általános irányítási rendszert a közös kérdésekkel lehet felmérni, majd ezt a specifikus kérdéseket használva kiegészíthetik a konkrét logisztikai szolgáltatás felmérésével. Ezzel elkerülhető, hogy pl. egy olyan közúti szállító céget, amely tisztítóállomást is működtet, kétszer is teljes felmérésnek vessenek alá. A moduláris megközelítéssel tehát egyetlen „közös” felmérést lehet használni két különböző specifikus felméréssel kombinálva, amelyek a közúti szállításra és a tisztítóállomás működtetésére vonatkoznak. A specifikus felmérés azonban csak akkor kombinálható a közös felméréssel, ha a közös felméréshez képest legfeljebb 6 hónapon belül készült. Ha hosszabb időköz választja el azokat egymástól, a közös felmérést újra el kell végezni.
Kérdéstípusok és a kitöltés módszertana Alapkövetelmény, hogy minden kérdés meg legyen válaszolva. A kérdések közül nem szabad válogatni. Mindegyik kérdésre vagy igennel „1”, vagy nemmel „0”, vagy „nem alkalmazható” jelzéssel „–” kell válaszolni, a felmérés alatt álló cég szóbeli válaszait felhasználva és a felmérő által látott objektív tények alapján. A felmérő minden kérdéshez megjegyzést fűzhet (pl. megmagyarázhatja, hogy miért pozitív vagy negatív választ adott). Ha a válasz „nem alkalmazható”, akkor kötelező megjegyzést tenni (a felmérőnek meg kell magyaráznia, hogy véleménye szerint miért nem alkalmazható a felmérés alatt álló tevékenységre). A felmérőnek és a felmérés alatt álló cégnek is lehetősége van arra, hogy általános megjegyzéseket fűzzön az egész felméréshez. Ha a (specifikus vagy általános) megjegyzéseket a helyi nyelven teszik, mindig csatolni kell hozzá az angol fordítást. Háromféle kérdéstípus van attól függően, hogy milyen viszonylagos fontosságot tulajdonítanak a kérdéseknek: • Az „M” kérdések olyan dolgokra vonatkoznak, amelyeket Európa legtöbb országában (de nem szükségszerűen mindegyikben) törvény szabályoz. Olyan alapvető követelményeket képviselnek, amelyeket minden logisztikai szolgáltatónak teljesítenie kell. Amennyiben az M kérdés nem törvényes követelmény abban az országban, ahol a felmérést végzik, a kérdést akkor is meg kell
válaszolni, és a felmérőnek megjegyzést kell fűznie hozzá, amely jelzi, hogy abban az országban ez nem törvényes követelmény. Ha bizonyos I vagy D kérdések a felmérés alatt álló országban törvényes követelmények, ezt ugyancsak jelezni kell a megjegyzés rovatban. • Az „I” kérdések olyan dolgokra vonatkoznak, amelyeket a vegyipar rendszerint megkövetel logisztikai szolgáltatóitól annak érdekében, hogy elfogadható mértékű ellenőrzést gyakorolhasson. Ha egy ebbe a kategóriába tartozó kérdésre negatív válasz érkezik, akkor azt rövid időn belül orvosolni kell, az adott vegyipari vállalat és a szolgáltató megegyezése alapján. Ez az idő normál esetben nem haladhatja meg a 6 hónapot. • A „D” kérdések olyan dolgokra vonatkoznak, amelyek további javítást tesznek lehetővé a biztonság, az egészség, a környezetvédelem és a minőség területén. Ezeket általában újra vizsgálják a háromévente ismétlődő felülvizsgálat során. A kérdés vonatkozhat a biztonságra és az egészségre (SH), a környezetvédelemre (E) és/vagy a minőségre (Q). Ezért egy kérdéshez tartozhat egy, két vagy három pontozómező. Mindig minden egyes mezőt ki kell tölteni. Meg kell jegyezni, hogy olyan kérdések esetében, ahol nem lehetséges vagy nem szükséges különbséget tenni a biztonság – egészség – környezet (SHE) és a minőség között, csak a Q pontozómező áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy olyan kérdések esetében, ahol csak a Q pontozómező áll rendelkezésre, az alábbi lehetőségek egyike áll fenn: • a kérdés csak a Q aspektusra vonatkozik; • a kérdés mind az SHE és/vagy a Q aspektusokra vonatkozik, de nem tettek különbséget ezek között. A különböző felmért területekhez tartozó kérdések száma: Felmért terület 1. Irányítás
Közös (C)
Tisztítás (Cl)
Összesen
100
9
109
40
39
79
3. Berendezések
0
52
52
4. Tervezés és működés
5
36
41
5. Biztonság
7
2
9
6. Helyszíni bejárás
0
97
97
152
235
387
2. Biztonság, egészség, környezetvédelem
Összes kérdés
A kérdések száma típusonként: Típus
Közös (C)
Tisztítás (Cl)
Összesen
M
16
31
47
I
119
166
285
D
17
38
55
152
235
387
Összes kérdés
A pontozómezők száma kérdéskategóriánként: Kategória
Közös (C)
Tisztítás (Cl)
Összesen
SH
96
110
206
E
70
37
107
Q
94
98
192
260
245
505
Pontozómezők összesen
A felmérővel szembeni elvárások Az SQAS felmérést végző személyekkel szemben a legmagasabb etikai elvárásokat kell támasztani. A felmérési jegyzőkönyvben megjelenő adatok bizalmasnak minősülnek, és a felmérést végző személy semmilyen körülmények között nem beszélheti meg a jelentés tartalmát bármely harmadik féllel. A felmérést végző személynek nem szabad zavarnia a logisztikai szolgáltató normál működését. A felmérést végző személy nem működtethet semmilyen berendezést, nem adhat tanácsot működési kérdésekben, továbbá arra nézve sem, hogy valamilyen meg nem felelés esetén hogyan lehet azt helyrehozni. A felmérést végző személytől elvárható, hogy jó példával jár elöl saját biztonsági eljárásaival kapcsolatban a felmérés során. A felmérést végző személynek követnie kell a biztonsági eljárásokat, és ha szükség van rá, személyi védőfelszerelést kell viselnie.
Az értékelési eljárás lefolyása A tisztító iparágon belül három különálló fél áll kapcsolatban: a tartálytisztító állomás, az állomás szolgáltatásait igénybe vevő fuvarozó cégek és a vegyipari cégek, amelyek a fuvarozók szolgáltatásait igénybe veszik. A köztük fennálló viszonyokat az 1. ábra mutatja:
visszajelzés
felmérő
tisztító állomás
fuvarozó vállalat
elvárások
felmérő szoftver
SQAS tisztítási adatbázis vegyipari vállalat
1. ábra SQAS tisztítási felmérési eljárás A felmérési eljárás során a felelősségi körök a következőkben foglalhatók össze: • A fuvarozóipar határozza meg a tisztítási szabványokat. A vegyipar adja a bementi oldalt – korábbi tapasztalatára támaszkodva. Az így kapott szabványok tükröződnek az SQAS kérdőívben. • A vegyipari cégek definiálják az elvárásokat, és közlik ezeket a velük partneri kapcsolatban álló fuvarozó cégekkel. • A fuvarozó cégek, szerződő félként, elemzik a felmérési jelentéseket, és visszajelzést adnak a tisztítóállomásoknak, hogy milyen javításokat kell eszközölniük. • A tisztítóállomások alkalmazzák az akkreditált felmérőket a felmérés elvégzése céljából, majd végrehajtják a korrekciókat. A teljes felméréshez szükséges idő függ a felmért cég méretétől. Egy teljes felmérés (közös + specifikus) azonban mindig legalább két teljes munkanapot igénybe vesz. Ha a „közös” részt kombinálják valamilyen más felméréssel (pl. közúti), akkor a „specifikus tisztítási” felmérés elvégezhető egy munkanap alatt. A felmérést végző személynek kérnie kell, hogy láthassa a bizonyító tényeket, és ellenőriznie kell, hogy az eljárásokat valóban át is vitték-e a gyakorlatba, és azok a kívánt eredményt meghozták-e. A felmérést végző személy nem fogadhatja el a logisztikai szolgáltató személyzetének nyilatkozatát önmagában, ha nem áll mögötte objektív bizonyíték.
Ha egy eljárást elvben bevezettek, de nincs bizonyíték arra, hogy valóban alkalmazzák is, a felmérést végző személynek nemleges választ kell adnia, és megjegyzést kell hozzáfűznie. Szigorú, de igazságos pontozást kell alkalmazni. Ha kétely merül fel vagy csak részleges a megfelelés, nemleges választ kell adni. Amennyiben a „Nem” kétely vagy részleges megfelelés miatt szerepel, megjegyzést kell hozzáfűzni a helyzet magyarázatára. Csak kellő óvatossággal fogadják el a „nem alkalmazható” válaszokat. Nem szabad akkor használni, amikor valójában a helyes válasz „nem”. A felmérő ne engedje magát meggyőzni azzal kapcsolatban, hogy egy cég nem hajt végre valamilyen tevékenységet, amikor valójában megtehetné vagy meg kellene tennie. A felmérés végeztével a felmérést végző személy tart egy záró megbeszélést a logisztikai szolgáltató igazgatójával (vagy annak képviselőjével). A felmérőnek meg kell beszélnie az igazgatóval a kérdőívre adott válaszokat, és ha megkérik rá, el kell magyaráznia, hogyan jutottak az egyes válaszokra. Amennyiben az igazgató tiltakozik egy „nem” válasz ellen, a felmérőnek meg kell adnia a lehetőséget az igazgató számára, hogy objektív bizonyítékot produkáljon a követelmény teljesítésével kapcsolatban. Ha kielégítő bizonyíték kerül elő a teljesítéssel kapcsolatban, az adott kérdésre adott válasz javítható. A kérdésekre adott válaszokat már nem szabad javítani, ha a felmérő elhagyta a logisztikai szolgáltató telephelyét. Az igazgatónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy írásos megjegyzéseket fűzzön a felmérési jelentés tartalmához. Az igazgató megjegyzéseit beviszik az adatbázisba: vagy a felmérő, vagy maga az igazgató. A felmérést látogathatja a fuvarozó vagy a vegyipar megfigyelője – egyetértésben a felmért céggel, vagy éppen annak meghívására – de nem zavarhatják a felmérés folyamatát, és nem szólhatnak bele abba. Remélhető, hogy az egységes auditálási rendszer bevezetése csökkenti a fölösleges párhuzamosságokat és egységesíti az elbírálás szempontjait, ilyen módon járulva hozzá a vegyipari szállítás biztonságához. Összeállította: Bánhegyiné Dr. Tóth Ágnes http://www.sqas.org/cleaning/general/about.htm#10#10 Sissell, K.: = Responsible Care: Making the security code pay off. = Chemical Week, 167. k. 22. sz. 2005. jún. 29./júl. 6. p. 25–29. Responsible Care Reporting. = European Chemical News, 81. k. 2124. sz. 2004. nov. p. 12–15.
