3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői... 14

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések ....................................................................................................... 5 1.1 A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja ............................................. 5 1.2 A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata és hatálya .................................. 5 1.3 A közoktatási intézmény adatai .................................................................................... 5 1.4 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága .................................................................... 7 1.5 Az iskola által kiadott iratok alaki-formai követelményei, a kiadványozás szabályai…………………………………………………………………...…………..7 1.6 Véleményezési eljárások……………...……………………………………………….7 1.7 A nevelőtestületi elfogadás törvényessége……………………..……………………..8 1.8 A döntéshozatali eljárás……………………..…………...…………………………....9 1.9 Fenntartói, működtetői egyetértés……..……..………………………………………9 2. Az intézmény szervezeti felépítése ...................................................................................... 9 2.1 A köznevelési intézmény vezetője ................................................................................. 9 2.1.1 Az intézmény felelős vezetője ....................................................................... 9 2.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettesítési rend ................. 11 2.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök............................ 12 2.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ................... 12 2.2.1 Intézményvezető-helyettesek....................................................................... 12 2.2.2 Az iskola vezetősége ................................................................................... 13 2.3 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje .......................... 13 2.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje..................................................... 13 2.5 Tájékoztatás a pedagógiai programról……………………………..………………13 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ........................................................................ 14 4. A működés rendje ............................................................................................................... 15 4.1 Az iskola nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje………………………...14 4.2 Vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje ............................ 16 4.3 Ügyeletek rendje .......................................................................................................... 15 4.4 A tanítási órák, napközis foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama….15

2

4.5 Egyéb foglalkozások…………………………………………………………………16 4.5 Egyéb foglalkozások…………………………………………………………………17 4.5.1 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások…………………………………..…………17 4.5.2 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások…..………………………………...………17 4.6 Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel nem jogviszonyban állók részére....….……………………………………………………………………………….17 4.7 Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok ................................. 1818 4.8 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok…………………………………………………………………….……………18 4.8.1 Jelképeink, névadónk: ................................................................................ 18 4.8.2 Az iskolai ünnepségek, megemlékezések és rendjük: ................................. 19 4.8.3 Hagyományápolás ..................................................................................... 20 4.9 Intézményi védő, óvó előírások................................................................................. 210 4.10 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ............................... 222 4.11 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ...................... 25 4.11.1 A tankönyvellátás célja és feladata .......................................................... 25 4.11.2. A tankönyvfelelős megbízása ................................................................... 25 4.11.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése ........................................... 26 4.11.4 A tankönyvrendelés elkészítése ................................................................. 26 4.12 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje .................................................................................................................................... 276 4.13Az iskolában folyó reklámtevékenység szabályai………………………………….28 5. Pedagógusok, az intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközösségei…….………..28 5.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése ................................................................... 28 5.2 Az intézmény nevelőtestülete ...................................................................................... 28 5.3 A nevelőtestület értekezletei ........................................................................................ 29 5.4 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ............................. 30 5.5 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ............................................................... 30 5.5.1 A szakmai munkaközösségek tevékenysége .............................................. 311 5.5.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai ............................... 311 6. A tanulókkal kapcsolatos szabályok ............................................................................... 322 6.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................... 322 6.2 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend .... 322 6.3 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai .................. 332 3

6.4 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ....................... 343 6.5 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ........................................................ 354 7. Közösségek, kapcsolattartás formája és rendje ............................................................... 35 7.1 Az iskolaközösség ......................................................................................................... 35 7.2 A munkavállalói közösség ........................................................................................... 35 7.3 A szülői munkaközösség .............................................................................................. 36 7.4 Az iskolaszék ................................................................................................................ 36 7.5 Az intézményi tanács ................................................................................................... 36 7.6 A diákönkormányzat ................................................................................................... 37 7.7 Az osztályközösségek ................................................................................................... 38 7.8 A szakmai munkaközösségek együttműködése.………………………………...…..38 7.9 A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái........................................................................................................................... 39 7.9.1 A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formái ......................... 39 7.9.2 A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formái…………41 7.9.3 A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái .................. 42 7.10 A diák-önkormányzati szerv, valamint az iskolavezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása .................................................................................................................... 43 7.11 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ........................................................................................................................... 44 7.12 A külső kapcsolatok rendje és formája .................................................................... 44 8. Záró rendelkezések............................................................................................................. 47

MELLÉKLETEK: I. Munkaköri leírás minták Intézményvezető-helyettes Napközis nevelő Tanító Tanár Osztályfőnök Fejlesztőpedagógus Szabadidő szervező Iskolatitkár 4

Osztályfőnök Oktatástechnikus II. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata III. Adatkezelési szabályzat IV. Közzétételi lista V. Iratkezelési szabályzat

5

1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  368/2001. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára  17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról1  2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról1  16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről  a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata és hatálya  A hatályos jogszabályokban foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, a tanulók és a pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása.  A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa az iskola működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.  A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak 6

 

megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. Jelen szervezeti és működési szabályzat nevelőtestületi elfogadása után - a fenntartó egyetértésével - lép hatályba és határozatlan időre szól.

1.3 A köznevelési intézmény adatai1  Az intézmény megnevezése: Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule  Idegen nyelvű neve: Valéria Dienes Grundschule Szekszárd  Az intézmény székhelye: 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 6.  Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma  Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere  Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.  Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ  Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32.  A köznevelési intézmény típusa: általános iskola  Az intézmény OM azonosító száma: 036281  Köznevelési és egyéb feladata: o Általános iskolai nevelés-oktatás o Nappali rendszerű iskolai oktatás o Alsó tagozat, felső tagozat o 1-8. évfolyamok o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása o nemzetiségi nevelés-oktatás (kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás, nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás – német) o fejlesztő nevelés-oktatás o iskola maximális létszáma: 670 fő o iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel o úszásoktatás sportlétesítménnyel megállapodás alapján  Helyrajzi száma: 004460  Hasznos alapterülete: nettó 5789 nm  Intézmény jogköre: ingyenes használati jog  KLIK jogköre: ingyenes használati jog  Működtető neve: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény jelenlegi szakmai alapdokumentuma még hibákat tartalmaz. Javítása folyamatban van. Az SZMSZ a helyes adatokat tartalmazza. A szakmai alapdokumentumban jelenleg még hibásan a következők szerint szerepel: 1.1. Hivatalos neve: Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola 1.2. Idegen nyelvű neve: Valéria Dienes Grundschule Szekszárd 6.1.1.5 Köznevelési és egyéb feladata nemzetiségi: nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás (német)) 1

7

 

Működtető székhelye: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat

1.4 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága A pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat és az iskolai házirend egy példánya az iskola könyvtárában megtalálható, azt a szülők, tanulók a könyvtár nyitva tartása alatt szabadon megtekinthetik, továbbá az intézmény honlapján is olvasható. 1.5 Az iskola által kiadott iratok alaki-formai követelményei, a kiadványozás szabályai Külső szervhez vagy személyhez küldendő irat kiadmányként történő aláírására csak a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben, iratkezelési szabályzatban meghatározott kiadmányozási jog alapján kerülhet sor. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Az intézmény által kiadmányozott iratnak az alábbiakat tartalmaznia (pl. az OM azonosító alatt): Kiadmányozás: A nevelési-oktatási intézmény neve: Székhelye: Iktatószám: Ügyintéző: Ügyintézés helye: Ügyintézés ideje: Az irat aláírójának neve, beosztása: Az intézmény körbélyegzőjének lenyomata: Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás, valamint az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumok. A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról nyilvántartást kell vezetni. A közfeladatot ellátó szerv által használt valamennyi bélyegző és elektronikus aláírás kezelésének rendjéről és nyilvántartásáról az iratkezelési szabályzat vagy más belső szabályzat rendelkezik. 1.6 Véleményezési eljárások A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási intézményben a nevelőtestület fogadja el az iskolaszék, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 8

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. Ha iskolaszék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az iskolai szülői szervezet véleményét kell beszerezni. Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt.

1.7 A nevelőtestületi elfogadás törvényessége A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell  elkészítésének helyét,  idejét,  a jelenlévők felsorolását,  az ügy megjelölését,  az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen o az elhangzott nyilatkozatokat, 9

o a meghozott döntéseket,  továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. 1.8 A döntéshozatali eljárás A nevelőtestület dönt  a pedagógiai program elfogadásáról,  az SZMSZ elfogadásáról,  a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,  a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,  a továbbképzési program elfogadásáról,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,  a házirend elfogadásáról,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,  a tanulók fegyelmi ügyeiben,  az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,  jogszabályban meghatározott más ügyekben 1.9 Fenntartói, működtetői egyetértés A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZe, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. A települési önkormányzat, az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban közreműködő nevelési-oktatási intézmény beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését:  a létesítéséhez, megszüntetéséhez, átszervezéséhez, nevének megállapításához,  a költségvetésének meghatározásához és módosításához,  az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez,  az SZMSZ-ének jóváhagyásához,  a pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez,  a vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával összefüggő véleményéhez

10

2. Az intézmény szervezeti felépítése 2.1 A köznevelési intézmény vezetője 2.1.1 Az intézmény felelős vezetője A köznevelési intézmény vezetője  felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért,  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,  felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,  jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,  képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel  a pedagógiai munkáért,  a nevelőtestület vezetéséért,  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,  a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.

2.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettesítési rend A nevelési-oktatási intézményben biztosítani kell, hogy az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul, ennek érdekében:  Az intézményvezető helyettesítését a felső tagozatért felelős intézményvezetőhelyettes (általános intézményvezető-helyettes) látja el teljes felelősséggel, feladat- és hatáskörrel.  A felső tagozatért felelős intézményvezető-helyettes (általános intézményvezetőhelyettes) helyettesítését az alsó tagozatért felelős intézményvezető-helyettes látja el teljes felelősséggel, feladat- és hatáskörrel. 11



A vezetők egyidejű akadályoztatása (távolléte) esetén a halaszthatatlan vezetői feladatokat a német munkaközösség vezetője, az ő távolléte esetén az alsós munkaközösség vezetője látja el. A közalkalmazott, munkavállaló felelőssége, intézkedési jogköre - a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 2.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat.  az alsós intézményvezető-helyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést,  az alsós, illetve felsős intézményvezető-helyettes számára az alsós illetve felsős órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,  az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát az alsós, illetve felsős helyettes számára a feladattól illetve a célcsoporttól függően,  a felsős intézményvezető-helyettes számára – a szóbeli egyeztetést követően – a terembérleti és más bérleti szerződések megkötését,  a felsős intézményvezető-helyettes számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 2.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre 2.2.Intézményvezető-helyettesek Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai:  alsós intézményvezető-helyettes  felső tagozatos intézményvezető-helyettes. Az intézményvezető-helyettes csak a tantestület határozatlan időre alkalmazott pedagógusai lehetnek. Az intézményvezető-helyettesi feladatokkal történő megbízás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének jogkörébe tartozik. Az átruházott hatáskörökről szóló utasítás szerint az intézményvezető-helyettes megbízását a Szekszárdi Tankerület intézményvezetője a tantestület véleményének kikérésével határozott időre adja. Az intézményvezető-helyettes munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik. A három vezető rendszeresen hetente egyszer hétfőn 1000 órakor tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseit az intézményvezető vezeti.

12

2.2.2 Az iskola vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az iskola vezetőségének tagjai:  intézményvezető  intézményvezető-helyettesek  szakmai munkaközösségek vezetői  diákönkormányzat vezetője  közalkalmazotti tanács elnöke  a pedagógus szakszervezet titkára Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az intézményvezető készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 2.3 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A nevelőtestület közösségeinek – alsó tagozat, felső tagozat, napközi – kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógusvezetők, és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  Munkaértekezletek – minden hónap első keddjén  Kibővített vezetői értekezletek – tanévenként legalább háromszor: tanév elején, végén, félévkor  Megbeszélések – aktualitás szerint  Munkaközösségi foglalkozások – a munkaközösségek munkaterve szerint  Munkaközösségek közötti megbeszélések – a munkaközösségek munkaterve szerint és aktualitás szerint 2.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása szabályozza. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:

13



biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  intézményvezető,  intézményvezető-helyettesek,  munkaközösség-vezetők, Az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetekben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelöli. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  A pedagógusok munkafegyelme.  A tanulók, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása.  A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága.  A tanterem rendezettség, tisztasága, dekorációja.  A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása.  A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: - Előzetes felkészülés, tervezés. - A tanítási óra felépítése és szervezése. - A tanítási órán alkalmazott módszerek. - A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. - Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. (Tantárgyi eredménymérések). (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.)  A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. 2.5 Tájékoztatás a pedagógiai programról A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. A pedagógus kötelessége különösen, hogy 14



nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról,  a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel,  segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését  előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,  egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,  a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,  a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával,  a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon. A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Az intézmény pedagógiai programja megtalálható az iskola honlapján. Tartalmával kapcsolatban – előre egyeztetett időpontban – tájékoztatást lehet kérni az intézmény vezetőjétől és helyetteseitől. 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végezhet. Az intézmény székhelyét képező épület és telek tulajdonosa Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Klebersberg Intézményfenntartó Központ megállapodása alapján az intézmény székhelyén a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta az KLIK számára.

4. A működés rendje A köznevelési intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik. 15

4.1 Az iskola nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől-péntekig a következők szerint tartanak nyitva: főépület: - tantermek: reggel 700 órától 1700 óráig főépület: - tornaterem, tornacsarnok: reggel 700 órától 2130 óráig Az iskola vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola vezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni szerdai napon 800 órától 1200 óráig. Az ügyelet időpontjairól a tanévzáró ünnepségig tájékoztatni kell a szülőket. A nyári munkarendet az épületben több helyen láthatóvá kell tenni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetekben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, illetve az osztályfőnök adhat engedélyt. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 730 óra és 1500 óra között. 4.2 Vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 730 óra és délután 1630 óra között az intézményvezetőnek vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben előre kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus, felelős az iskola működésének rendjéről, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az intézményvezető vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 4.3 Ügyeletek rendje Az iskolában reggel 700 órától tanári ügyelet van. Óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 4.4 A tanítási órák, napközis foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 1435 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek 15 perc hosszúak, a negyedik tanóra után 20 perces, az ötödik tanóra után 10 perces. Kéthetes órarend szerint dolgozunk. 16

A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1700 óráig tart az alsó tagozatban. A tanulók kötelező iskolában tartózkodásának ideje 8.00-16-00. A délutáni foglalkozások látogatása alól az intézményvezető adhat felmentést. Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és menzai ellátását. A jelentkezést írásban szülői aláírással kell jelezni az iskola által kiadott jelentkezési lapon. A napközis foglalkozások rendje: 11.45 – től 17.00 óráig Menzai étkeztetés rendje: 11.45 – től 14.00 óráig A felső tagozatos tanulószobás csoportoknak 1600 óráig tart a foglalkozás, nevelői felügyelet. 4.5 Egyéb foglalkozások Egyéb foglalkozásokat 1400 órától a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. Kerülni kell a kötelező tanórák utáni csatlakozó időpontokban az egyéb foglalkozásokat. Tanulók érdekeit figyelembe véve minimum 30 percnek kell eltelnie a foglalkozások között. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett –egyéb rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon  tanulószoba  továbbá: szakkörök, énekkar, diáksportkör, felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások

4.5.1 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően tehetséggondozási céllal indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások:  Továbbtanulást elősegítő foglalkozások  Énekkar  Sportkörök  Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) 4.5.2 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások  Versenyek és bajnokságok  Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások  A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok  Kulturális intézmények látogatása 17

4.6 Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel nem jogviszonyban állók részére Az intézményünkben portai szolgálat működik. Reggel 800 óráig a főbejárat nyitva van, 800 óra után az iskolába érkezők, akik intézményünkkel nem állnak jogviszonyban, az iskola portáján jelzik jövetelük okát, majd a portaszolgálat gondoskodik a keresett személy értesítéséről, aki (ha az indokolt) a látogatót a megbeszélés helyszínére kíséri. Ha munkaszüneti napokon az intézmény termeit az iskolával nem jogviszonyban állók bérbe veszik, az intézménynek gondoskodnia kell az épület nyitásáról és zárásáról. Ha csak a sportcsarnokot veszik bérbe, amely az iskolaépület többi részétől elkülönítve lezárható, akkor az intézményvezető beléptető kártyát biztosíthat a bérbevevő számára. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi a főépületben. Ennek érdekében a főépület oldalsó bejáratát 800 órakor be kell zárni, az udvari bejáraton közlekedőket a portás köteles figyelni. 4.7 Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok Az iskola épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményvezetőtől engedélyt kapnak. (pl. helységbérlet esetén). Különleges védettséget kell biztosítani azokra a helyiségekre, amelyekben a tanulók nevelése és oktatása folyik. Ha a szülő beszélni kíván a pedagógussal, azt előre személyesen (írásban, telefonon) egyeztesse az érintett személlyel. A fenti rendelkezések a szülői értekezletekre, fogadóórákra és nyílt tanítási órák idejére nem vonatkoznak. Az iskolába érkező külső személyeket (kivéve, akikkel folyamatos munkakapcsolatban állunk) a tanítási idő alatt (800-1400) a portaszolgálat köteles nyilvántartani (a belépő neve, a belépés célja, a belépés és távozás ideje). Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása mindazoknak a kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 4.8 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 4.8.1 Jelképeink, névadónk: Az iskola zászlója: Az iskola ünnepi alkalmakkor nemzeti zászlónkat használja, amelyen hímzett címer van. Kiemelt évfordulókon – az iskola alapításának, a névadó születésének ill. halálának kerek évfordulóján valamint ballagáskor – emlékszalagot kötünk a zászlórúdra. Ballagáskor a végzősök jelképesen átadják a zászlót a hetedikesek képviselőinek. Az iskola jelvénye: Ovális, fehér, keményített vászon alapon az iskola színes, ház alakú, hímzett emblémáját tartalmazza, melyet kék betűkkel az iskola neve (Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola 18

Valéria Dienes Grundschule) fog közre. A jelvényt kék szegélyhímzés zárja. A 2014/2015-ös tanévtől – felmenő rendszerben – a vászon jelvényt fém kitűző váltja fel. Az iskolai egyenruha: Sötét alj, nadrág; fehér blúz, ing az iskola jelvényével, melyet ünnepi alkalmakkor viselnek tanulóink. Az iskola rendelkezik az intézmény logójával ellátott pólókkal, melyekben tanulóink sport –és egyéb rendezvényeken képviselhetik iskolánkat. Az iskola névadója emlékének ápolása: Iskolánk névadója Dienes Valéria (szül. Geiger Valéria), aki 1879. május 25-én született városunkban és 1978-ban halt meg. Ő volt az első magyar professzorasszony; matematikából, filozófiából és orkesztikából is doktori címet szerzett. Kiemelt ünnepség iskolánk névadójának születésnapján minden év május 25-én a DIENESNAP. A Dienes-nap hagyományos rendezvényei:  várostörténeti vetélkedők  a Dienes- futás  a városi iskolák számára is meghirdetett játékos anyanyelvi vetélkedő  az iskolai szintű évfolyamonkénti szaktárgyi versenyek: matematika, német, illetve angol nyelvi  első évfolyamos tanulóink a Dienes-nap keretében meglátogatják a Dienes-házat  Dienes-napon a DÖK koszorút helyez el a szülőházon  sportversenyek 4.8.2 Az iskolai ünnepségek, megemlékezések és rendjük: Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben is segítsék elő a tanulók hazaszeretetre nevelését, megismertetve velük – életkoruknak megfelelően – a Magyarország állami ünnepeit, a hozzájuk kapcsolódó eseményeket. Az ünnepélyek időpontját, felelősét és egyéb körülményeit az éves iskolai munkaterv (ezen belül a magyar- ill. az alsós munkaközösség munkaterve) rögzíti. Az ünnepségek előkészítéséről, lebonyolításáról, a külsőségek megszervezéséről, a felelősökről forgatókönyv készül. Ezen alkalmakkor az iskolai egyenruha viselete kötelező. Ajánlott ünnepi faliújság készítése is.  Állami és nemzeti ünnepeik közül március 15-én - hagyományaink szerint – a negyedik osztályok adják az iskolai műsort. A városi szintű szervezésben az iskolánk tanulóközössége vesz részt.  Az október 23-i ünnepélyt a magyart tanítók munkaközösségének munkaterve alapján magyar szakos szaktanárok szervezik meg.  Október 6-ról az iskolarádión keresztül emlékezünk meg. Ennek lebonyolítása szintén a magyar munkaközösség feladata. 19

A tanév rendjéhez kapcsolódó ünnepségek:  A tanév a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik. Ezt a rendezvényt a harmadik osztályok – felvéve a kapcsolatot a városi óvodákkal – szervezik meg. Itt ünnepélyes keretek között fogadjuk iskolánk tanulóivá az első osztályosokat: a nyolcadikosok feltűzik ruhájukra az iskola jelvényét, a DÖK nevében egy diák, valamint a tantestület nevében az intézményvezető köszönti őket.  Hagyományaink szerint a tanév végén külön napon búcsúztatjuk el végzős diákjainkat a ballagási ünnepségen. Itt kerül sor a külön nyolcadikosok számára adományozható díjak, kitüntetések átadására is. (Az év tanulója és az évfolyam tanulója címnek, valamint a kiemelt jutalomkönyveknek az átadásához az anyagiakat a Tehetségekért Alapítvány biztosítja, odaítéléséről is az alapítvány egyetértésével történik döntés.)  A tanévet évzáró ünnepséggel fejezzük be, melyen szintén kitüntető címet adományozunk minden évfolyamon a legeredményesebb tanulónak felső tagozaton. Könyvjutalomban részesülnek az iskola hírnevét öregbítő tanulóink, versenyzőink is. A jutalmazások kritériumait az iskolai házirend rögzíti. 4.8.3 Hagyományápolás Rendezvények:  Gyermeknapon színes kavalkád, érdekes ügyességi versenyek várják az alsósokat; különböző csapat – és egyéni sportversenyeken mérhetik össze erejüket, ügyességüket a felsősök. A programokat az éves iskolai munkaterv tartalmazza.  Szokássá vált iskolánkban, hogy az ötödikes osztályok egyike rövid műsorral köszönti az alsó tagozatos osztályokat Mikulás-napon. Műsorukat a Wunderland Óvodában is előadják.  Hagyományos rendezvényeink sorába emelkedett a Karácsonyi műsor és a Kultúrák Napja.  Farsangi időszakban jelmezbált szervezünk az alsós – igény szerint az ötödikes tanulók részére. A szülői közösséggel együtt szervezzük meg a tanulókat támogató alapítványi bált.  Német nemzetiségi nyelvet oktató és német nemzetiségi kétnyelvű iskola vagyunk, így a nemzetiségi hagyományápolás céljából is szervezünk rendezvényeket.  Iskolai sváb bált rendezünk farsangkor. Iskolai honlap: Az iskolarádió az információ-áramlás eszköze. Segítségével szerezhetnek tudomást a tanulók és a tanárok az iskolai és egyéb versenyek eredményéről, valamint az iskolai élet egyéb aktuális eseményeiről, közérdekű információkról. Az iskola honlapja a www.dienessuli.hu internetes címen érhető el. Itt követhetők nyomon iskolai rendezvényeink, tanulmányi- és sportversenyeink; eredményeink.

20

4.9 Intézményi védő, óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata közé tartózik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan:  Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani az iskolai munkavédelmi szabályzatot, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.  Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.  A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.  Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat.  Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal, a tanév megkezdésekor, tanulmányi kirándulások, túrák előtt; közhasznú munkavégzés megkezdése előtt; a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.  Az első osztályfőnöki órán ismertetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat;  a házirend balesetvédelmi előírásait;  a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat);  a menekülés rendjét;  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.  A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.  A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk tartalmazza. 21

 

A tanulók által egyáltalán nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek jegyzékét a 20/2012. EMMI rendelet melléklete tartalmazza. Az iskola vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzése (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, iskolai védőnő segítségét kell kérni, ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézményvezetőnek. E feladat ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola vezetőjánek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:  A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani.  A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 4.10 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az

22

iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.);  a tűz;  a robbanással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az intézményvezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  intézményvezető  intézményvezető-helyettesek A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  a fenntartót,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola vezetője szükségesnek tartja.

illetve

A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket rövid megszakított csengőszóval riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezésekor a nevelőnek meg kell számolnia! 23

Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról  a vízszerelési helyek szabaddá tételéről  az elsősegélynyújtás megszervezéséről  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézményvezetőnek vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről, - kémia, fizikaszertár)  a közmű (víz, gáz, elektromos áram stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni, a pótlás időpontját a fenntartónak jelenteni kell. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” utasítás tartalmazza.  A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére – bombariadó terv” c. intézményvezetői utasítás tartalmazza.  A tűzriadó terv a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatért az intézmény vezetője a felelős. A tanulók továbbhaladási naplójában ezt rögzíteni kell.  Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézményvezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

24

4.11 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.2 4.11.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói számára beszerezhetőek legyenek. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az intézményvezető az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola elektronikus formában teszi közzé. 4.11.2. A tankönyvfelelős megbízása Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős.  A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola intézményvezető megnevezi a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását.  Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból átveszi majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában.

2

Ez az egyetlen (véletlenül a jogszabályokban maradt) egyetértési jog, amellyel az iskolaszék és a diákönkormányzat az SZMSZ készítésekor rendelkezik.

25

4.11.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése  Az intézményvezető minden év április 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az új tanulók esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.  Az iskola az előző pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)–b) pontokon túl. Az igényeket meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra.  A felmérés eredményéről az intézményvezető minden évben tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot.  Az iskola kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 4.11.4 A tankönyvrendelés elkészítése Az iskola az oktatásért felelős minisztérium honlapján közzétett hivatalos tankönyvjegyzékből választja ki tankönyveit.  A tankönyvrendelést az iskola a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: a) a tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 30. c) a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés).  A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével.  A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli 26





elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon– közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

4.12 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok hitelesítési, kezelési rendje: Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá. A közfeladatot ellátó szervnek az elektronikus ügyiratokat - SZEÜSZR-ben meghatározott elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás szabályainak figyelembevételével - az iratkezelési szabályzatában meghatározottak szerint, elektronikus irattárban kell tárolnia. A közfeladatot ellátó szerv irattározási feladatainak ellátására elektronikus iratok esetében a SZEÜSZR-ben meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet engedélyével rendelkező elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatót vehet igénybe. A SZEÜSZ szolgáltató ez esetben a közfeladatot ellátó szerv adatfeldolgozójaként jár el. Az azonos iktatóhelyhez és azonos évkörhöz tartozó elektronikusan tárolt iratokat, kezelési feljegyzéseket, nyilvántartási adatokat közös rendszerben kell kezelni. Megfelelő 27

jogosultsági rendszer alkalmazása esetén a különböző iktatóhelyekhez tartozó iratok közös rendszerben is tárolhatók. Az elektronikusan tárolt és archivált adatállományok, elektronikus dokumentumok utólagos olvashatóságát, visszakereshetőségét, használatát a megőrzési idő lejáratáig biztosítani kell. Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében. A közfeladatot ellátó szervek alkalmazottai csak azokhoz az - akár papíralapú, akár elektronikus adathordozón tárolt - iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani. 4.13 Az iskolában folyó reklámtevékenység szabályai Iskolánkban tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.  Ilyen tartalmú reklámtevékenység csak az intézményvezetők engedélyével folytatható.  Reklámplakátokat az intézményvezetők aláírásával a szabadidő szervező, illetve a portás helyezhet ki a faliújságra.  A szabadidő-szervezőnek minden nap meg kell győződnie arról, hogy az intézményben nincs engedély nélkül kihelyezett plakát, felhívás. Amennyiben ilyent talál, azt a faliújságról el kell távolítani. 5. Pedagógusok, az intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközösségei 5.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése  A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által jogszabályban meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.  A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.  Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

28

5.2 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az intézményvezető döntése szerint a pedagógusok – munkájuk támogatására – laptopot kaphatnak, melyet kollégáikkal közösen használhatnak a tanórai munka támogatására. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, a laptopokat a pedagógusok a tanórára való felkészüléshez – az intézményvezető engedélyével – otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. 5.3 A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:  tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó konferencia,  tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),  nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), 29



rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézményvezető szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meghívható a tárgy szerinti véleményezési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményvezető adhat felmentést. 5.4 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. 5.5 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Az adott tanévben működő munkaközösségek felsorolását az éves munkaterv határozza meg. Intézményünkben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget, az intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség működhet. A szakmai munkaközösség tagjai és vezetője az iskola pedagógusai. 30

A szakmai munkaközösség vezetőjét az intézményvezető bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A megbízás többször is meghosszabbítható. A köznevelési törvény szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok mentortanárának megbízására. A munkaközösség – az intézményvezető megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, az iskolai háziversenyek, továbbá az iskola részvételével lebonyolított városi, megyei versenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. 5.5.1 A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak:  Koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.  Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.  A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában, a pedagógusminősítési eljárásban.  Közreműködnek a tanulók tudásszintjének felmérésében, értékelésében.  Szervezik a pedagógusok továbbképzését.  Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák feladatait, ezeket értékelik.  Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.  Figyelemmel kísérik az intézménybe újonnan kerülő, pályakezdő pedagógusok munkáját. Tapasztalataikról beszámolnak az intézményvezetőnek. 5.5.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai  Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. 31



Az intézményvezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.  Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, órát látogat.  Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.  Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.  Ha a munkaközösség véleményét kéri az intézményvezető, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. 6. A tanulókkal kapcsolatos szabályok 6.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézményvezető állandó kapcsolatot tart a védőnővel és az iskola gyermekorvosával. A megállapodás biztosítja:  az iskolaorvos tanévenként meghatározott időpontban történő rendelését az iskolában  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat, tüdőszűrés, belgyógyászati vizsgálat, szemészet jogszabályi előírás szerint.  a tanulók fizikai állapotának mérését szükség szerint.  a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,  a tanulóknak a védőnő által végzett higiéniai- tisztasági szűrővizsgálatát folyamatosan.  a védőnő főállásban, teljes munkaidőben dolgozik iskolánkban, részt vállal egészségügyi felvilágosító tevékenységben, prevenciós munkában. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 6.2 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas 32

szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény értelmében az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 6.3 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg:  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézményvezetőnek, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de  A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 33

6.4 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ban szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézményvezető tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá 34



 

az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

6.5 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 7. Közösségek, kapcsolattartás formája és rendje 7.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 7.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az intézményvezető – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: 35

    

szakmai munkaközösségek, szülői munkaközösség, iskolaszék, diákönkormányzat, osztályközösségek.

7.3 A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SZMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. 7.4 Az iskolaszék Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása,  tisztségviselőinek megválasztása,  az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az intézményvezető, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszék véleményezési jogot gyakorol:  a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor;  a házirend elfogadásakor;  a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.  Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.  Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetve a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az intézményvezető gondoskodik.  Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a nevelésioktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. 36



Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot.

Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SZMSZ szabályok elfogadásakor.3 7.5 Az intézményi tanács Az intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti  a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,  az iskolai szülői szervezet képviselője,  az iskolai diákönkormányzat képviselője,  az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős jogi intézményfenntartó,  az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselői,  az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat,  a települési nemzetiségi önkormányzat.

személy,

Az intézményi tanácsot létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakítását, és részt vesznek munkájában. Azonos számú képviselőt küldhet az intézményi tanácsba  a nevelőtestület,  az iskolai szülői szervezet képviselője,  az iskolai diákönkormányzat,  az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat,  az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház. Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat. A kötelező intézményi Tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból kell megalakítani (=minimális létszám). Az intézményi tanács minimális létszáma összesen: 3 fő  a szülőket 1 fő  a nevelőtestületet 1 fő  a fenntartó által delegált 1 fő képviseli. Az intézményvezető, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az intézményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez. Az Intézményi Tanács tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására. A szülőket az iskolai szülői szervezet delegálja a kötelező Intézményi Tanácsba.

3

Elrendeli a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 29.§ (3) bekezdése.

37

Az iskola Tanács ülései remélhetőleg nem munkaidőben tartják, hiszen a dolgozó szülők nem vehetnek ki szabadságot az ülések idejére. A pedagógusok és az önkormányzati delegáltak munkaköri kötelessége az üléseken való részvétel és az ügyintézés. A kötelezően létrehozott Intézményi Tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást az Oktatási Hivatal vezeti, székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik. Az Intézményi Tanácsról az oktatási hivatal által vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az Intézményi Tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza az Intézményi Tanács hivatalos nevét. 7.6 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az intézményvezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a házirend elfogadása előtt 7.7 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a nevelési-oktatási folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály DÖK képviselőjének megválasztása,  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, 38



döntés az osztály belügyeiben.

7.8 A szakmai munkaközösségek együttműködése A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz munkaközösség hozható létre.

szakmai szakmai

A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet.

7.9 A vezetők, az iskolaszék és az intézményi tanács, valamint a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái 7.9.1 A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formái Az iskolaszék tagjai: Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak szerint, az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. Az iskolaszék létszáma összesen:  a szülőket  a nevelőtestületet  az iskolai diákönkormányzatot  a fenntartó által delegált  helyi kisebbségi önkormányzat

5 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

képviseli.

Az iskolaszék tagjainak megválasztása: 39

   

A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői szervezet – az osztály SZMK elnökök közössége – nyílt szavazással választja meg. Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai nyílt szavazással választják meg. A tantestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület nyílt szavazással választja meg. Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért 30 napon belül az intézményvezető a felelős.

Az iskolaszék működése:  Az iskolaszékkel való együttműködés szervezése az intézményvezető feladata. Az intézményvezető és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítja meg. Az iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van.  Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.  Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az iskolaszék véleményezési jogot gyakorol:  a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor;  a házirend elfogadásakor;  a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.  Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.  Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetve a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az intézményvezető gondoskodik.  Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a nevelésioktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben.  Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. 40

Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként (évente legalább egy alkalommal) kötelesek tájékoztatni az őket, megválasztókat az iskolaszék tevékenységéről. Kötelesek az őket megválasztók kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék elé vinni. Az iskolaszék ülésein meghívottként az alábbiak vehetnek részt:  az intézményvezető (ha nem tagja az iskolaszéknek), az intézményvezetőhelyettesek Az iskola egészének életéről, az iskola munkatervről az intézményvezető rendszeresen (évente legalább két alkalommal) tájékoztatja az iskolaszéket. Az intézményvezető köteles megküldeni azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amelyekkel kapcsolatosan az iskolaszék véleményét kötelezően ki kell kérni. Az iskolaszék feladatainak ellátásához igénybe veheti az alábbi helyisége(ke)t, eszközöket és berendezéseket: intézményvezetői iroda, tanterem, műszaki berendezések. 7.9.2 A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formái Az intézményi tanács ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az Intézményi Tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi az Oktatási Hivatalnak jóváhagyásra. Az ügyrend, hivatal által történt jóváhagyását követően az Intézményi Tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba. Az ügyrend tartalmazza a tanács célját és feladatait, szervezeti felépítését, tisztségviselőinek számát (nevét), a döntéshozatal szabályait (szavazati arányokat) és minden olyan kérdést rendez, ami a hatékony működéshez szükséges. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az Intézményi Tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Törvény értelmében az Intézményi Tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre! Az intézményi tanács dönt  működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,  tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá  azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

41

Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Intézményi tanács hiányában az erre jogosultak iskolaszék létrehozását kezdeményezhetik. Az intézményi tanács működése:  Az intézményi tanács való együttműködés szervezése az intézményvezető feladata. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van.  Az intézményi tanács döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.  Az intézményi tanács részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az intézményi tanács ülésein meghívottként az alábbiak vehetnek részt:  az intézményvezető (ha nem tagja az iskolaszéknek), az intézményvezető-helyettesek Az iskola életéről, az iskola munkatervről az intézményvezető rendszeresen (évente legalább két alkalommal) tájékoztatja az intézményi tanácsot. Az intézményvezető köteles megküldeni azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amelyekkel kapcsolatosan az intézményi tanács véleményét kötelezően ki kell kérni. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit. 7.9.3 A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái  Az iskolában a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik.  Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.  A tanév kezdetén – általában szeptember 20-ig – osztályonként az osztályfőnök vezetésével (és az érdekelt napközis nevelők közreműködésével) szülői értekezletet kell tartani, ahol a szülők tájékoztatásán túlmenően megválasztják (vagy tisztségében megerősítik) az osztály szülői közösség elnökét és helyettesét (esetleg egyéb képviselőit).  Az osztály szülői közössége évente három alkalommal a szülői értekezleten (rendkívüli esetben több szülői értekezlet is összehívható) az osztályfőnök vezetésével elemzi a tanulóközösség fejlődését, meghatározza az iskolai és családi nevelés összehangolásának időszerű feladatait, dönt az osztályközösség saját programjairól – különös tekintettel a szülők közreműködésére. Az osztályfőnök és az osztály szülői közösség elnöke rendszeresen együttműködik az elfogadott közösségi programok, a szülők által vállalt feladatok szervezésében. 42











 

Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetéséhez. Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői közösség választmánya (SZMV), amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként két tagot delegálnak (az osztály szülői közösség elnökét, elnökhelyettesét), továbbá egy póttagot delegálhatnak. Az SZMV dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének, tisztségviselőinek megválasztásáról. Az iskola szülői szervezet elnöke, az SZMV elnök közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. Az iskola SZMV szervezet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmányát (osztályközösség, választott tisztségviselői) az intézményvezetőnek legalább két alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanuló nagyobb csoportja alatt. Az intézményvezető három munkanappal előbb köteles megküldeni azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amelyekkel kapcsolatosan a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg, illetve amikor annak véleményét kötelezően ki kell kérni. Az iskolai szülői szervezet feladatainak ellátásához igénybe veheti az alábbi helyisége(ke)t, eszközöket és berendezéseket: tanterem,műszaki berendezések. Az iskolai szülői közösség választmányának elnökét meg kell hívni azokra a nevelőtestületi tanácskozásokra, melyeknek napirendjén az iskolai és családi nevelés közös feladatainak meghatározása, az iskola egészét érintő programok szerepelnek.

7.10 A diák-önkormányzati szerv, valamint az iskolavezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása  Az intézményvezető évente két alkalommal, valamint az estleges felmerülő problémák esetén tájékoztatja a diákönkormányzat vezetőjét a tanulókat érintő kérdésekről.  Az intézményvezető rendelettel szabályozott módon megküldi a diákönkormányzatnak azon intézkedések tervezetét, melyekkel kapcsolatosan a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetve véleményét kötelező kikérni.  Az iskolai diákönkormányzat céljainak megvalósításához igénybe veheti az iskola helyiségei közül az alábbiakat: tantermek, tornatermek, ebédlő, könyvtár, udvar.

43

7.11 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formái és rendje: Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez - sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként - hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskola munkatervének részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásaira a sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai sportköri csoportonként hetente legalább kétszer negyvenöt perc áll rendelkezésre. Az iskolai sportkör térítésidíj-fizetési kötelezettség melletti tanórán kívüli foglalkozásként is megszervezhető. Az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, 7.12 A külső kapcsolatok rendje és formája Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának munkakapcsolatot tart:

érdekében

az

iskola

állandó

Fenntartóval  A kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: beszámolás, tájékoztatás. A kapcsolat tartalma: információáramlás, kapcsolaterősítés. Működtetővel  A kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: beszámolás, tájékoztatás. A kapcsolat tartalma: információáramlás, kapcsolaterősítés. A helyi oktatási intézményekkel  Az óvodákkal a kapcsolatot az alsós intézményvezető-helyettes tartja. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, tapasztalatcsere, bemutató órák, nyílt nap, suli-váró. A kapcsolat tartalma: az átmenet megkönnyítése  Az általános iskolákkal a kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: versenyek, továbbképzések, értekezletek. A kapcsolat tartalma: a kapcsolatok szorosabbá tétele.

44





A középiskolákkal a kapcsolatot a felsős intézményvezető-helyettes tartja. A kapcsolat formája: pályaválasztási szülői értekezletek, nyílt napok, írásos és szóbeli tájékoztatók. A kapcsolat tartalma: a tanulók továbbtanulása, nyomon követés. A Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Liszt Ferenc Zeneiskolája (tagintézmény) a kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: zeneórák, szereplések rendezvényeken. A kapcsolat tartalma: tehetségek irányítása, együttműködés.

Az Egészségügyi Gondnoksággal  A kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: orvosi vizsgálatok, szűrések, felvilágosítások. A kapcsolat tartalma: a tanulók egészségének biztosítása, fejlődésük nyomon követése. Az ANTSZ –szel  A kapcsolatot az intézményvezető  és a védőnő tartja. A kapcsolat formája: jelentések, felvilágosítás. A kapcsolat tartalma: beteglétszám felmérése egészségügyi ellenőrzés, vegyszerek jóváhagyatása. Családsegítő Központtal  A kapcsolatot a gyermekvédelmi felelős tartja. A kapcsolat formája: környezettanulmányok, segélyek. A kapcsolat tartalma: a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése. A Nevelési Tanácsadóval  A kapcsolatot az intézményvezető-helyettesek, fejlesztő pedagógus tartják. A kapcsolat formája: személyes találkozás, fogadóóra, levelezés, beutalók összeállítása. A kapcsolat tartalma: mérések végzése, a tanulók személyiségének jobb megismerése, egyénre szabott képességfejlesztés, különös tekintettel az sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra. Művelődési intézményekkel  A kapcsolatot a szabadidő-szervező tartja. A kapcsolat formája: rendezvények, előadások, versenyek. A kapcsolat tartalma: a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltése. Sportintézményekkel, sportegyesületekkel  A kapcsolatot az intézményvezető és a testnevelő tanárok tartják. A kapcsolat formája: rendezvények, edzések, tanfolyamok. A kapcsolat tartalma: sportolási lehetőségek megismerése, a versenysport támogatása. Civil szervezetekkel  A kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: tájékoztatás. A kapcsolat tartalma: információáramlás, kapcsolaterősítés. Rendőrséggel 45



A kapcsolatot az intézményvezető tartja. Az iskola rendőr személyét mindig a rendőrség jelöli ki. A kapcsolat formája: előadások, bemutatók, KRESZ-versenyek, iskolarendőr foglalkozásai. A kapcsolat tartalma: közlekedési ismeretek bővítése, prevenció.

Egyházakkal.  A kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: hitoktatás. A kapcsolat tartalma: az eltérő világnézet tiszteletben tartása, elfogadása.

46

8. Záró rendelkezések, jognyilatkozatok Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) a nevelőtestület módosította az iskolaszék, a szülői szervezet, az intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Szekszárd, 2014. 12. 16. P.h. Simon Andrea intézményvezető

A nevelőtestület képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule szervezeti és működési szabályzatának módosítását az intézmény nevelőtestülete megismerte, véleményezte és elfogadta. Szekszárd, 2014. 12. 18. Dr. Galigerné Pártai Erika a nevelőtestület képviseletében

A Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule Iskolaszéke képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az iskolaszék az SzMSz módosítását december 16-i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadja. Szekszárd, 2014. 12. 16. Dr. Andódi László az iskolaszék elnöke

Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule szülői szervezetének képviseletében nyilatkozom és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A szülői szervezet az SzMSz módosítását december 16-i ülésén ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadja. Szekszárd, 2014. 12. 16. Anticsné Tajti Márta a szülői szervezet képviselője 47

A Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule Intézményi Tanácsának képviseletében nyilatkozom és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Intézményi Tanács az SzMSz módosítását december 15-i ülésén ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadja. Szekszárd, 2014. 12. 15. Anticsné Tajti Márta az Intézményi Tanács elnöke

A Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule diákönkormányzatának képviseletében nyilatkozom és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A diákönkormányzat az SzMSz módosítását december 16-i ülésén ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadja. Szekszárd, 2014. 12. 16. Balaskó Krisztina a diákönkormányzat képviselője

A Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule szervezeti és működési szabályzatának módosítását, továbbá annak mellékleteit a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata megismerte, véleményezte és a mai napon jóváhagyja. Szekszárd, 2014. 12. 19. P.h. Ács Rezső a működtető önkormányzat képviselője

A Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule szervezeti és működési szabályzatának módosítását, továbbá annak mellékleteit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szekszárdi Tankerülete megismerte, véleményezte és a mai napon jóváhagyja. Szekszárd, 2015. 01. 15. P.h. Gerzsei Péter a fenntartó képviselője 48

MELLÉKLETEK

I. Munkaköri leírás minták Intézményvezető-helyettes Napközis nevelő Tanító Tanár Osztályfőnök Fejlesztőpedagógus Szabadidő szervező Iskolatitkár Osztályfőnök Oktatástechnikus II. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata III. Adatkezelési szabályzat IV. Közzétételi lista V. Iratkezelési szabályzat

49

50

I. Munkaköri leírás minták Intézményvezető-helyettes munkaköri leírása Általános vezetési feladatok Működési feltételek: - Közreműködik a szakszerű és törvényes belső szabályozás feltételeinek megteremtésében. Ennek érdekében közreműködik abban, hogy rendelkezésre álljanak a jogszabályban előírt szabályozások. Alapító okirattal kapcsolatos feladatok - Az intézmény alapító okiratában foglaltakat figyelemmel kíséri, indokolt esetben észrevételt tesz az is intézményvezetőnél. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok - Közreműködik az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítésében. - Részt vesz az SZMSZ rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében. Házirenddel kapcsolatos feladatok - Közreműködik a házirend elkészítésében, aktualizálásában. - Javaslatokat tesz a házirend módosítására. - Közreműködik a házirend - nyilvánosságában, és - ellátottak részére történő átadásában. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Javaslatokat fogalmaz meg az intézmény minőségpolitikájának főbb irányaira, javaslatit továbbítja az i intézményvezető felé. - Közreműködik az intézmény minőségirányítási programjának elkészítésében. - Tevékenységét a minőségirányítási programban meghatározott minőségpolitika és minőségcélok szerint végzi. - Közreműködik a minőségirányítási programhoz illeszkedő hosszú- és rövidtávú stratégiai program elkészítésében. Adat nyilvántartás, kezelés - Részt vesz az intézményi működéshez szükséges adatvédelmi szabályok kialakításában, ennek érdekében közreműködik - a közalkalmazottak személyi adatai, - a tanulók személyi adatai, valamint - a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatok elkészítésében. - Közreműködik a helyi iratkezelési szabályzat elkészítésében. - Részt vesz a pedagógusigazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátásában. - Részt vesz a diákigazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátásában. A meghatározó intézményi dokumentumok nyilvánossága

51

- Közreműködik az SZMSZ, a házirend, a minőségirányítási program nyilvánosságra hozatalában. - Részt vesz a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalában. Munkáltatói jogkörök gyakorlása - Az intézményvezető helyettesítése során, az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat. Továbbképzés, képzés - Közreműködik a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében. - Részt vesz a továbbképzési kötelezettségek és a kötelezettség teljesítésének nyomon követésére alkalmas nyilvántartások vezetésében. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Közreműködik a gyermekvédelmi hatóságok által működtetett veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben, indokolt esetben jelzi az intézményvezetőnek, ha a tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja. Esélyegyenlőség - Közreműködik az intézményi foglalkoztatottakra vonatkozó esélyegyenlőségi terv kidolgozásában és végrehajtásában. - Segíti az intézményvezetőt az esélyegyenlőség érvényesítésében. Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok Pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - Szaktudásával támogatja a pedagógiai program elkészítését. - Részt vesz a pedagógiai program összeállításában, felülvizsgálatában. Munkatervvel kapcsolatos feladatok - Feladatokat lát el az iskolai munkaterv elkészítése során, a munkaterv keretében részt vesz a nevelési év rendjének meghatározásában. Nevelőtestülettel kapcsolatos feladatok - Segíti a nevelőtestület vezetését. - Támogatja a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellenőrzésében. - Támogatja az intézményvezető nevelő és oktató munkát irányító és ellenőrző tevékenységét. - Segíti az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos feladatok ellátását. - Segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösség tevékenységét. - Az intézményvezetővel egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tanítási órákat az alsó tagozaton, valamint a napközi foglalkozásokon. - Ellenőrzi a szakkörök tevékenységét, a szülői értekezletek megtartását. - Az elkészített tantárgyfelosztás alapján elkészíti a tantermek beosztását. Jóváhagyja az alsó tagozatos és a napközis nevelők tanmenetét, foglalkozási tervét. - Megszervezi az alsó tagozatos nevelők ügyeleti rendjét. - Gondoskodik a nevelők adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről. Döntési, együttműködési feladatok

52

- Döntés-előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. - Döntés-előkészítési feladatokat lát el a tanuló intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. - Együttműködik a(z) - iskolaszékkel, - munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, - diákönkormányzattal, - szülői szervezetekkel. Az iskolai oktatás megszervezése - Közreműködik a tanulók nevelésének, oktatásának megszervezésében. - Részt vesz a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátásában. - Támogatja az intézményvezető azon tevékenységét, melynek során biztosítja, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a tanuló a lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződése megvallására, illetve megtagadására ne kényszerüljön. Szakmai ellenőrzés - Közreműködik a pedagógusok szakmai tevékenységének ellenőrzése, felmérése megszervezésében.

Egyéb feladatok - Közreműködik a nemzeti, nemzetiségi és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésében. - Segíti az intézményvezető gyermek- és ifjúságvédelmi munkát irányító tevékenységét. - Segíti a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos irányítási tevékenységet. - Közreműködik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos, továbbá a működés rendjéről való értesítési feladatok ellátásában. - Segíti a nevelési tanácsadóval, valamint a szakértői rehabilitációs bizottsággal való kapcsolattartást. - Közreműködik a tanügyi nyilvántartások vezetésében. Speciális nevelési/oktatási feladatok - Közreműködik a speciális oktatást igénylő tanuló iskolai oktatása feltételeinek megszervezésében, az oktatáshoz szükséges személyes és tárgyi feltételek biztosításában. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok Az intézmény működtetése - Segíti az intézményvezetőt az intézmény költségvetési gazdálkodása során abban, hogy a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítottak legyenek. - Támogatja az intézményvezetőt az intézmény takarékos gazdálkodása érdekében. Költségvetési tervezéssel, beszámolással kapcsolatos feladatok - Részt vesz a költségvetési tervezési feladatok ellátásában. 53

- Részt vesz az intézmény költségvetési koncepciójának összeállításában. - Közreműködik a beszámolási tevékenységben. A költségvetési szervként való működéssel kapcsolatos információ-szolgáltatási feladatok - Segíti az intézményvezető az intézmény költségvetésével, beszámolásával kapcsolatos adatszolgáltatási feladatainak ellátását. - Szaktudásával hozzájárul a fenntartó által az intézményvezetőtől kért információk biztosításához a költségvetési gazdálkodás témában. Általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Részletes szakmai feladatok A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok - Tanárként alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ennek keretében - gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, - figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, - segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, - segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, - a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, - ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, - közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, 54

- a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, - a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja.

Az intézményvezető-helyettes a munkaköri leírásában foglaltakat - az intézményvezető utasítása, rendelkezései szerint, - személyesen, illetve a további – munkakörnek közvetlenül alárendelt – vezetői munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el.

55

Napközis nevelő munkaköri leírása A napközis foglalkozást tartó tanító alapfokú nevelési-oktatási feladatai: A napközis foglalkozás időtartama alatt a tanulókat a tanítási órákhoz igazodva neveli-oktatja. Tevékenysége során ügyel arra, hogy - a tanulók fejlesztése a test és lélek szempontjából harmonikusan történjen, - a tanulók szocializációs folyamatait elősegítse, - megteremtse az elemi műveltségi alapok feltételrendszerét, - a tanulási stratégia a tanulókhoz igazodóan kerüljön megválasztásra. A napközis foglalkozások alkalmával fogékonnyá teszi a tanulót a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Aktívan részt vesz a napközis munkaközösség munkájában. A továbbképzéseken, tanfolyamokon megismert szakmai újdonságokról a munkaközösségben beszámol. Részt vesz a csoportjába tartozó tanulók szülői értekezletein, fogadóórákon, együttműködik az osztályfőnökkel. A tanulókat tanórán tanító pedagógussal napi kapcsolatot tart fenn, a tanulókkal kapcsolatos elvárásaikat egymással egyeztetik. Gondoskodik a csoportban meglévő játékok, munka- és szemléltető eszközök gondos tárolásáról és állaguk megőrzéséről. Feladatai közé tartozik a tanulók másnapi felkészülésének biztosítása, az önálló tanulás feltételeinek megteremtése, módszereinek megtanítása és a szükség szerinti segítségnyújtás. Házi feladataikat mennyiségileg minden esetben, minőségileg lehetőség szerint ellenőrzi. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, közreműködik a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Szükség esetén a felkészüléshez szakmai segítséget nyújt, segíti a gyengébb képességű tanulók felkészülését. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza az önálló tanulási szokásokat. Megismerkedik az új tanulási módszerekkel és technikákkal, melyeket lehetőség szerint munkájában is alkalmaz. Az adott időkeretek szabta lehetőségek szerint csoportja számára legalább heti 1 alkalommal kultúr, sport-, és munkafoglalkozásokat szervez. Tevékenysége során teret ad a tanuló játék- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. 56

A tanulók szabadidejének megszervezése céljából együttműködik a szabadidő-szervezővel, részt vesz a társintézmények által biztosított programokon. Azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, szervezi a tanulók mindennapos testedzését, ezt a haladási naplóban rögzíti is. Részt vesz műsorok szervezésében és lebonyolításában. Versenyekre készíti fel a tanulókat, zsűrizést vállal.

57

Tanító munkaköri leírása

Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését. Tevékenységével aktívan segíti az osztályközösség kialakulását, illetve megerősödését. Rendszeresen követi az osztályában tanuló gyerekek tanulmányi eredményeit, konzultál tanító társaival azért, hogy a tanulók képességeiknek megfelelő tanulmányi eredményt érjenek el. A hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel és a fejlesztő pedagógussal. Segíti az iskolai DÖK munkáját, igyekszik felkelteni a tanulókban a közéleti tevékenység iránti érdeklődést. Közreműködik a tanulók és tanítók konfliktusainak megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is. Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kikéri tanító társai véleményét. Az indoklásba bevonja a tanulókat is, ezzel fejlesztve önértékelő képességüket. Ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. Ellátja a tanügyi nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat az osztályába járó tanulókról. Végzi a bizonyítványok kitöltésével és kezelésével kapcsolatos feladatokat. Szülői értekezletet tart, melyen megadja a szülőknek az oktatással-neveléssel, az őket érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatos legfontosabb tájékoztatást. Rendszeresen fogadóórát tart, mely során tárgyilagos tájékoztatást nyújt a szülőknek gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről. Az osztályában tanulókat ellátja az iskola működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon.

58

Tanár munkaköri leírása

Munkaköri feladatát felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése-oktatása érdekében végzi. Kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Közoktatási Törvény Közalkalmazotti Törvény Munka Törvénykönyve Iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat Iskolai Kollektív Szerződés Pedagógiai Program útmutatásai alkotják.

Munkaideje heti 40óra, amelyet a mindenkori érvényes tantárgyfelosztás alapján az éves órarend beosztása szerint végez. Óráit a minőségi munka elvárásának feltételei szerint látja el. Kötelező óraszáma 22 (23,24) A fennmaradó munkaidőben - az iskolai munkaterv, munkaközössége munkaterve, és tanmenetei alapján dolgozik. FELADATAI: - a tanórák, egyéb foglalkozások előkészítése, - foglalkozási tervek, segédanyagok készítése, - a tanulók írásbeli munkájának előkészítése, javítása, értékelése, - kapcsolattartás a szülői házzal (fogadóórák,szülői értekezletek, egyéb rendezvények, személyes találkozások), - tanulókkal való egyéni foglalkozás, felzárkóztatás, - versenyekre való felkészítés, tehetséggondozás, - gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, - iskolai rendezvények, ünnepségek, kirándulások szervezése, azokon való részvétel, - iskolai ügyelet, felügyelet ellátása külön beosztás szerint (tanítási szünetek idején is), - iskolai rend, fegyelem betartása és betartatása, - felszerelési tárgyak, berendezések megóvása, leltározásban való részvétel - bemutató órák tartása, - tanulói vizsgáztatás - tanítás nélküli munkanapokon való munkavégzés program szerint, - részvétel a nevelőtestület munkájában, - részvétel a gyermekbalesetek megelőzésével összefüggő feladatok végrehajtásában, - részvétel tanfolyamokon és továbbképzéseken, - részvétel az intézményi dokumentumok elkészítésében, - közreműködés az iskolaközösség fejlesztésében. Munkáját közvetlenül az intézményvezető-helyettes utasításai, útmutatásai alapján végzi. 59

Osztályfőnök munkaköri leírása

- Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanulók személyiségének helyes irányba való fejlődését. Aktívan részt vesz az osztályközösség kialakításában, formálásában, megerősödésében/megerősítésében. - Rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló gyerekek tanulmányi eredményeit, együttműködik, konzultál az osztályában tanító szaktanárokkal a tanulók haladásáról. - Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kéri tanár társai és a diákok véleményét is. - Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon. - Együttműködik a DÖK vezetővel, a gyermekvédelmi felelőssel, a drogprevenciós koordinátorral, a védőnővel, a fejlesztő pedagógussal, a szabadidő szervezővel, a Nevelési Tanácsadóval, stb. - Közreműködik a tanulók és tanárok konfliktusainak megoldásában, kapcsolatot tart a szülőkkel, és szükség szerint a problémamegoldásba is bevonja őket. - Szülői értekezletet tart, melyen megadja a szülőknek az oktatással, neveléssel, és az őket érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást. - Ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs (tanügyi nyilvántartások, hiányzások), valamint a bizonyítványok, anyakönyvek kitöltésével, kezelésével kapcsolatos feladatokat. - Ellátja az évfolyamok számára kitűzött speciális feladatokat (ballagás, szüreti felvonulás, Mikulás ünnep, továbbtanulás, stb.). - Ellátja a Munkatervben megfogalmazott feladatokat.

60

Fejlesztőpedagógus munkaköri leírása

Végzi az integrációs fejlesztésben részt vevő tanulók fejlesztését. Elvégzi a minőségirányítási programban meghatározott és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos méréseket. Követi a tanulók fejlődését (tantárgyi előmenetelét) és elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztratív teendőket. Munkája során együttműködik - fejlesztő pedagógiai ellátásban részesülő tanulók pedagógusaival, - lehetőség szerint a szüleivel is - a Nevelési Tanácsadó és a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival. Végzi a tantárgyhoz kapcsolódó fejlesztés feladatait: - készségfejlesztés különböző játékokkal - a beszédkészség, kifejezőkészség fejlesztése, - tanulási korrekció - tanulási technikák kialakítása - tanulási motiváció fejlesztése - ismeretkör bővítése, tantárgyi korrekció - fogalmi gondolkodás fejlesztése. Ellátja a viselkedés zavarokkal küszködő tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatokat: - a tűrőképesség (tolerancia) javítása - a megfelelő feszültségoldó és energia-levezető módszerek kifejlesztése - a percepció fejlesztése - figyelem, megfigyelő képesség fejlesztése - emlékezet fejlesztése - koncentrációs képesség fejlesztése Egyéb feladatai: - Folyamatosan fejleszti ismereteit. - Részt vesz az intézményvezető által szervezett esetmegbeszéléseken. - Részt vesz az éves munkaterv és beszámoló készítésében.

61

Szabadidő szervező munkaköri leírása

Általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulóval kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Figyelemmel kíséri az intézmény minőségirányítási programját, különösen a megfogalmazott minőségpolitikát és minőségcélokat. - Fogadja a szülők iskolai működéssel, tevékenységével kapcsolatos jelzéseket, javaslatokat, igényeket, s azokat tolmácsolja az intézményvezető felé. Részletes szakmai feladatok Szabadidő szervezéssel kapcsolatos feladatok - Segíti az iskola pedagógusainak szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. - Segíti az iskola tanulóinak szabadidő-szervezését, a közösségi életük szervezéséhez segítséget nyújt, - Előkészíti és szervezi az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó, tanórán kívüli foglalkozásokat, programokat. - Segíti a környezeti neveléssel összefüggő – pedagógiai programhoz igazodó – tevékenységeket, pl.: erdei iskola, táboroztatás stb. - Gondoskodik az iskola pedagógiai programjához nem kötődő szabadidős tevékenységek előkészítéséről, szervezéséről. - Tájékoztatást nyújt a szabadidős programokról. - Segíti a tanulóközösség, a diákönkormányzat programjainak szervezését, lebonyolítását. - Segíti a szülői szervezet (közösség) tevékenységét. - Előkészíti, szervezi az iskolai hagyományokhoz tartozó foglalkozásokat. - Szervezi az egészséges életmóddal összefüggő szabadidős tevékenységet. - Szervezi a szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos szabadidős tevékenységet.

62

- Gondoskodik a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedését segítő szabadidős tevékenység szervezéséről. - Közreműködik az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai másság elfogadtatásában. - Segíti az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítését, a partneriskolákkal való együttműködést. - Figyelemmel kíséri a hazai és külföldi tanulmányutak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségeket. - Közreműködik a szabadidő-szervezéssel kapcsolatos pályázatok kidolgozásában. - Segíti az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást. - Segítséget nyújt a munkába állással kapcsolatos programok megszervezéséhez. - Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Szabadidős tevékenységek feltételeivel kapcsolatos feladatok - Felméri a szabadidős tevékenységek tárgyi feltétel szükségleteit. - A tárgyi feltételek biztosításához pályázati forrásokat keres, a pályázatokat megírja, lebonyolítja. - A meglévő eszközöket áttekinti azok szabadidős tevékenységekre való felhasználhatósága céljából. A szabadidő-szervezési feladatai ellátására vonatkozó további előírások - Tevékenysége során az ismereteket, információkat úgy teszi közzé, hogy az érintettekhez a legcélirányosabban érjen el. - Munkája során figyeli, hogy a tanulók egészsége biztosított legyen, a testi épség megőrzéséhez szükséges feltételek rendelkezésre álljanak. - A szülőket és a tanulókat az őket érintő szabadidő-tevékenységgel kapcsolatos kérdésekről rendszeresen tájékoztatja. - A szülő és tanuló javaslataira, kérdéseire a szabadidő-szervező tevékenységéhez kapcsolódóan érdemi választ ad. - Tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - Az iskola pedagógiai programjának szabadidős tevékenységgel kapcsolatos feladatai keretében az egészségnevelési program kidolgozását segíti, végrehajtását figyelemmel kíséri; szükség esetén intézkedés megtételét kezdeményezi az intézményvezetőnél, tájékoztatást nyújt a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. Más munkakörrel való együttműködési feladatai - Tevékenysége során együttműködik a - gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, 63

- a diákönkormányzatok munkáját segítő személlyel. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja.

A szabadidő-szervező a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az intézményvezető iránymutatása alapján látja el.

64

Iskolatitkár munkaköri leírása A munkakör célja: Az intézmény szervezeti-működési szabályzatában meghatározott adminisztrációs feladatok felelős végrehajtása. Feladatai: A szülők, pedagógusok, iskolába látogató személyek fogadása, ügyeik elintézése, vagy az ügyben illetékeshez juttatása. Minden intézkedéséről tájékoztatja az intézményvezetőt vagy helyettesét. A hivatali adminisztráció ellátása. Bonyolítja az intézmény levelezését, elvégzi az iktatást, az iratkezelési szabályoknak megfelelően kezeli az ügyiratokat, figyelemmel kíséri a határidők betartását. Figyelemmel kíséri a határidős jelentési kötelezettségek teljesítését. Mutatókönyvezi az újonnan megjelenő, az iskolára vonatkozó törvényeket, rendeleteket, utasításokat. Jogszabályok betűrendes útmutatását, nyilvántartását vezeti. Rendbe rakja a tanügyi nyomtatványokat, kiegészítésükről, pótlásukról gondoskodik. Folyamatosan intézi a tanulók diákigazolvány igénylését, nyilvántartását. A hivatalos üzeneteket, körtelefonok tartalmát továbbítja, vezeti a postakönyvet. Ellátja a kedvezményes vasúti utazásra jogosító igazolványokkal kapcsolatos adminisztrációt. Igénynek és szükségnek megfelelően, meghatározott időben fénymásol. Az intézményvezető utasítása alapján ellátja az intézményi ügyeletet. Közreműködik a munkáltatói adminisztráció elkészítésében: Vezeti a személyzeti munkával kapcsolatos nyilvántartásokat, közreműködik az e tárgyban megjelenő új jogszabályok érvényesítésében, az intézmény vezetőjének irányításával készíti az átsorolásokat, kimutatást készít a határozott idejű kinevezések lejártáról, naptári évre kiszámolja és nyilvántartja a dolgozók szabadságát, arról tájékoztatja az intézményvezetőt és helyettesét. Gondoskodik a kitöltött munkaügyi nyomtatványok megfelelő helyre történő továbbításáról, valamint arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, és az ügyviteli rendnek megfeleljenek. Vezeti a dolgozók munkaügyi nyilvántartásait, minden év november 1.-ig kimutatást készít az intézmény vezetőjének a jubileumi jutalomra jogosultak, a sorosan előlépők, valamint a nyugdíj-jogosultságot a következő költségvetési évben elérő dolgozókról. - Tartja a kapcsolatot a KESZ-szel, segít az árajánlatok beszerzésében nagyobb értékű tárgyi eszközök vásárlásakor. Ellenjegyzéseket kér az intézményvezető által meghatározott számlák kifizethetőségéhez. - Elkészíti a megrendeléseket, beszerzi, kiadja, nyilvántartja az irodaszereket. A tanulókkal kapcsolatos adminisztráció területén: Közreműködik a tanulók továbbtanulási nyomtatványainak kitöltésében. Vezeti a tanulók nyilvántartását, végzi a tanulók iskoláztatásával kapcsolatos adminisztrációt (az igazolatlan mulasztások miatti felszólítások és feljelentések nyilvántartása). Lebonyolítja a tanév közben érkező és távozó tanulókkal kapcsolatos adminisztratív teendőket. Felelős a bizonyítványok és törzslapok gondos raktározásáért. 65

Az intézményvezető utasítására bizonyítvány-másolatot, illetve anyakönyv-másolatot készít. Rendszeres kapcsolatot tart a védőnővel, és az oktatás-technikussal. Munkája során a tanulókról, pedagógusokról és az iskola belső életéről szerzett információkat hivatali titokként kezeli. A fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az intézményvezető megbízza.

66

Oktatástechnikus munkaköri leírása Az oktatástechnikus feladata, hogy az oktatási és művelődési intézményekben, a pedagógiai folyamatban használt oktatástechnikai, informatikai eszközök és multimédia rendszerek biztonságos, gyakorlott kezelését végezze. Gondoskodik a számítástechnika terem üzemeltetéséről és az eszközök javíttatásáról. Elvégzi az alapvető információhordozók (transzparensek, diák, videofilmek, multimédia programok) tervezését és kivitelezését. Fontos, hogy a foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatait önálló munkával tudja megoldani, illetve megfelelő módon tudja segíteni a pedagógust. Lényeges, hogy rendelkezzék alapvető pedagógiai és informatikai ismeretekkel, s ezeket tudja alkalmazni. A jó kommunikációs készség mellett fontos az együttműködési készség magas szintű jelenléte. Munkáját hassa át a gyermekközpontú szemlélet.

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok: - Használatra előkészíti, beállítja az oktatástechnikai vagy informatikai eszközöket. - Igény szerint működteti és kezeli az oktatástechnikai eszközöket, részt vesz – amennyiben szükséges – a tanórákon, segíti a pedagógus munkáját. - Rendszeresen karbantartja az eszközöket, gondoskodik az információközvetítő és rögzítő eszközök alkatrész- és anyagellátásáról. - Részt vesz az információhordozók tervezésében. - Igény szerint az audiovizuális anyagokról másolatokat készít, hogy azok később levetítésre kerülhessenek a különböző osztályokban. - Végzi a tantermek berendezését és felszerelését az oktatástechnikai eszközökkel. - Igény szerint szaktanácsot ad az eszközök kezeléséről, új eszközök esetén bemutatót tart. - Gondoskodik az oktatástechnikai eszközök javíttatásáról és közreműködik az eszközök és információhordozók beszerzésében. - Gondoskodik az oktatási eszközök szakszerű tárolásáról. - Elvégzi az információhordozó anyagok tárolásával kapcsolatos feladatokat. - Ismeri és betartja a biztonságtechnikai előírásokat és munkavédelmi szabályokat. - Gondoskodik az iskolai audio-video-DVD eszközök, fénymásolók ellenőrzéséről, javításáról, illetve javíttatásáról. - Biztosítja az audio, video, DVD műsorok tervszerű, adott helyiségbe történő kiadását. - Biztosítja a hangosítást az iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken. - Az iskolai propagandamunkát és az oktatás hatékonyságát segítő anyagokat készít. - Módszertani segítséget nyújt a pedagógusoknak az AV eszközök használatában. - Közreműködik a műsoros iskolai rendezvények előkészítésében. - Kezeli, őrzi és szükség szerint használatra kiadja a video és DVD kazettákat. - Végzi a számítástechnikai eszközök folyamatos állagmegóvását. - Segít az új számítástechnikai eszközök vásárlásában, üzembe helyezésében. - Elvégzi a szükséges gépbővítéseket. Kapcsolatot tart a szervizzel. - Beszerzi, ill. frissíti a számítógépek és más kapcsolódó eszközök használatához szükséges szoftvereket. - Rendszeresen ellenőrzi, esetleg újratelepíti a programokat. - Elvégzi az installálási feladatokat. 67

- Védi a számítógépeket a vírusoktól. - Nyilvántartja, illetve kölcsönzi a multimédiás programokat. - Elvégzi a hálózati rendszeradminisztrációt. - A munkával kapcsolatos pályázatokat figyeli, arról tájékoztatást nyújt. - Részt vesz szakmai megbeszéléseken. Az oktatástechnikus a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, illetve az intézményvezető iránymutatása alapján végzi el.

68

II.

Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata

TARTALOMJEGYZÉK I. A könyvtár adatai .................................................................................................................. 70 A szabályzat jogszabályi és iskolai forrásai ............................................................................. 70 1. Név, cím, elérhetőség ........................................................................................................... 70 2. Fenntartó............................................................................................................................... 71 II. A könyvtár működése .......................................................................................................... 71 1. A könyvtár feladatai ............................................................................................................. 71 1.1. Könyvtári szolgáltatások ................................................................................................... 72 1.2. Kiegészítő könyvtári szolgáltatások .................................................................................. 73 III. A könyvtár állománya ........................................................................................................ 73 1. Az állomány feldolgozása és gondozása, gyűjteményszervezés .......................................... 73 2. A könyvtári állomány védelme ............................................................................................ 74 3. Az állomány elhelyezése ...................................................................................................... 74 4. A könyvtári állomány feltárása ............................................................................................ 74 IV. A könyvtárhasználat rendje ................................................................................................ 75 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 76 1. sz. melléklet – Gyűjtőköri szabályzat .................................................................................. 76 2. sz. melléklet – Könyvtárhasználati szabályzat ..................................................................... 80 1. A könyvtár használóinak köre .............................................................................................. 80 2. A könyvtárhasználat módjai ................................................................................................. 80 3. sz. melléklet – A könyvtárostanár munkaköri leírása .......................................................... 82 1. A könyvtár vezetésével kapcsolatos feladatai ...................................................................... 82 2. Az állományalakítással, feltárással, állományvédelemmel kapcsolatos feladatai ................ 82 3. Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolattartás feladatai ....................................................... 83 4. Könyvtár-pedagógiai tevékenység ....................................................................................... 84 4. sz. melléklet – Katalógusszerkesztési szabályzat ................................................................. 85 5. sz. melléklet – Tankönyvtári szabályzat .............................................................................. 87 1. A tankönyvek nyilvántartása ................................................................................................ 87 2. A tankönyv kölcsönzés rendje .............................................................................................. 87

69

I. A könyvtár adatai A szabályzat jogszabályi és iskolai forrásai  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  110/2012- évi Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról  22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról  16/2013 (II.28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.  3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról  Az IFLA – UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata, 1999.  Az iskola pedagógiai programja  Az iskola könyvtár-pedagógiai programja

1. Név, cím, elérhetőség Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule Könyvtára Cím: Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule , 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 6. tel: 74-511-471 Web: Iskola: www.dienessuli.hu e-mail: [email protected] A könyvtár által használt bélyegzők: könyvtári bélyegző:

tankönyvtári bélyegző

70

2. Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Szekszárdi Tankerület A könyvtár az iskola saját szervezeti egysége.

II. A könyvtár működése Az iskolai könyvtár az iskola információs- és forrásközpontja. Az intézmény működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumokat gyűjti, feltárja, áttekinthetően tárolja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja. Sajátos eszközrendszerével részt vesz az iskola pedagógiai programjának a megvalósításában. Gyűjteménye tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít. Alkalmazza a különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Rendelkezik a különböző ismerethordozók használatához, ill. az újabb dokumentumok előállításához szükséges eszközökkel. Mint a könyvtári rendszer tagja a mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik. Működése során biztosítja a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését. Az iskola könyvtár-pedagógiai tevékenységét, az információs kultúra oktatását biztosítja. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tanterv szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését, segíti informatikai szemléletük, információkezelési szokásaik kialakítását. Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. A szakszerűen fejlesztett gyűjteménynek és az erre épülő szolgáltatásoknak biztosítania kell a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét és a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát.

1. A könyvtár feladatai4  a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,  a könyvtári állomány nyilvántartása, rendszerezése és védelme  tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,  az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások megtartása,  könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése, 4

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 166. § (1)

71

 a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. 1.1. Könyvtári szolgáltatások A) Könyvtári tér, könyvtári helyszín o forrásalapú tanórák helyszíne, ahol a diákok megtanulják az önálló tanulás, az információkeresés- és felhasználás módszereit o könyvtárhasználati órák helyszíne o felügyelet, értelmes időtöltés helyszíne o közösségi tér, kulturált helyszín o kulturális programok, iskolai vetélkedők, házi versenyek helyszíne o tanulási helyszín B) Információk szolgáltatása o szakmai és tanulmányi pályázatok figyelése o jogszabályfigyelés o szakmai sajtó figyelése, ajánlások készítése o az iskola működési alapdokumentumainak nyilvánosságának biztosítása o információs szolgáltatások szabadidős, kulturális programokról C.) Dokumentumok biztosítása 1.) a tanítási órákhoz o szótárak, feladatgyűjtemények nagy példányszámban o órai szemléltető eszközök (pl.: albumok) 2.) az órára való felkészüléshez o források (módszertan, ismeretterjesztő művek, szakkönyvek, CD-k, internet) o eszközök (számítógép, szkenner, CD-, DVD-lejátszó) o technikai, módszertani segítség o differenciáláshoz, tehetséggondozáshoz szükséges alternatív források, feladatok 3.) tanuláshoz o kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzése o kötelező és szorgalmi feladatokhoz források és segítség o projektmunkákhoz forrás és eszköz o tanulmányi versenyekhez D) Könyvtár-pedagógia o az információs műveltség fejlesztése o ennek érdekében könyvtári tanórák, programok szervezése o olvasáspedagógia, olvasásfejlesztés, olvasóvá nevelés o ennek érdekében vetélkedők, programok szervezése o kollégák támogatása ötletekkel, feladatlapokkal

72

1.2. Kiegészítő könyvtári szolgáltatások o más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, szolgáltatás közvetítés o számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, másolatkészítés o az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Ennek keretében a könyvtáros tanár: • közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában • közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, • követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, • követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, • az éves tankönyvrendeléskor – a tankönyvfelelőssel együttműködve – számon tartja és pótolja az elhasználódott köteteket és az újonnan kiadott tankönyveket, • a tankönyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat a tankönyvtári nyilvántartásba veszi, és a tanév elején kikölcsönzi a tanulóknak. III. A könyvtár állománya Az iskolai könyvtár állományát a pedagógiai program határozza meg, állomány-alakítási szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti. A gyűjtőköri szabályzatnak (ld. 1. sz. melléklet) megfeleltetett könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszerből kell kiindulni, amely meghatározza a könyvtár alapfunkcióját. Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. A gyűjtemény gyarapítására fordítható összeg felhasználásáért a könyvtáros felelős. Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy más dokumentumot senki nem vásárolhat. 1. Az állomány feldolgozása és gondozása, gyűjteményszervezés 1. A könyvtárba érkező (a gyűjtőkörbe tartozó) tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül állományba kell venni. Ez a Szikla21 integrált könyvtári program segítségével történik. 2. A tanári kézipéldányokról (tankönyvek, tantervek, tantervi útmutatók stb.), valamint a gyorsan avuló tartalmú kisebb terjedelmű kiadványokról (fogyóanyagok) ideiglenesnyilvántartás vezetendő. 3. A kurrens időszaki kiadványokról ideiglenes állomány-nyilvántartást kell vezetni. 4. A tankönyvtári állományról külön nyilvántartást kell vezetni. 5. A tudatos gyűjteményalakítás érdekében szükséges a szakmai szempontok szerinti tervszerű állományapasztás. 73

2. A könyvtári állomány védelme 1. Apasztás -- Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált, valamint a behajthatatlan követeléseket. Az állományból való kivonás a szabályoknak megfelelő jegyzőkönyvezéssel történik. A jegyzőkönyvet a könyvtáros írja és jóváhagyatja a fenntartóval. 2. Állományvédelem -- Az állomány külön könyvtárteremben van, melynek egyik kulcsa az iskola portáján, a másik a könyvtárostanárnál van. A könyvtárostanár tudta és beleegyezése nélkül semmilyen dokumentum és eszköz nem vihető el a könyvtárból. 3. Ellenőrzés -- A könyvtári állomány ellenőrzése és a dokumentumok nyilvántartásból való törlése a számítógépes nyilvántartás alapján – a nyilvántartás és tényleges dokumentumállomány összevetésével történik. Állományellenőrzést az állomány mindenkori nagyságát figyelembe véve5 kell végezni és minden esetben, amikor - elemi kár következett be - a könyvtárostanár személye változott. A leltározáshoz legalább két személy szükséges. Az állományellenőrzés végrehajtásáról a vonatkozó jogszabályok 6 alapján jegyzőkönyvet kell készíteni és jóváhagyatni a fenntartóval. 3. Az állomány elhelyezése, A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok szabadpolcos rendszerben vannak A szabadpolcos rendszer állományrészei: 1. kézi- és segédkönyvtár – szakrendben 2. kölcsönözhető állomány: a.) szépirodalom – szerző szerinti betűrendben, életkori csoportosításban 3. ismeretközlő irodalom – szakrendben, 4. folyóiratok 5. audiovizuális dokumentumok, multimédiás eszközök, CD-ROM, DVD A tankönyvtár és tanári kézipéldányok külön helyiségben vannak elhelyezve. 5.. Letéti állomány: - szaktantermi és osztály letétek, 4. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya az elektronikus katalógus segítségével használható. Az állomány feltárási szintje 100 %-os. 2001. óta a Szikla21 integrált könyvtári program segítségével történik a feldolgozás

5

3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról. II. fejezet. 3-4 §. 6 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról. II. fejezet 11. §.

74

IV. A könyvtárhasználat rendje Az iskolai könyvtár szolgáltatásait és használati rendjét a helyi pedagógiai programnak, a könyvtárhasználati tanterveknek megfelelően, ill. a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek és a helyi adottságok figyelembevételével szervezi meg. Az iskolai könyvtár az iskola nevelőinek és tanulóinak könyvtára. Minden diák, amíg az iskola tanulója, a könyvtár szolgáltatásait térítésmentesen igénybe veheti. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az iskola könyvtára nem nyilvános könyvtár, kívülállók által nem látogatható. A tanulók által kikölcsönzött dokumentumokért a szülők vállalnak anyagi felelősséget. A könyvtár alapszolgáltatásai: a dokumentumok helyben használata, kölcsönzése, és a tanítási folyamat keretében csoportos használatuk. Az iskolai könyvtárból szeptember 1-től május 31-ig lehet kölcsönözni, Az iskolai könyvtár feladata, hogy a tanítási napokon biztosítsa használói (tanulók, pedagógusok, a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók, adminisztratív alkalmazottak) számára a könyvtárhasználat jogát, megfelelő időpontban a nyitva tartást. A nyitva tartás rendjét minden tanév elején az intézményvezető és a könyvtárostanár a tantárgyfelosztás és az órarend ismeretében állapítja meg az érvényben lévő jogszabályoknak 7 megfelelően.

7

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 165. § (1) c.

75

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet – Gyűjtőköri szabályzat A gyűjtőkör indoklása Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztését az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszer határozza meg. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtáros-tanár és a nevelőtestület együttműködését igényli. A könyvtár az iskola egész életét átszövi. Megjelenik az Informatika műveltség-területben, valamint a tantárgyankénti tantervekben. A Magyar nyelv és irodalom tantervekben főként az önálló ismeretszerzésre való felkészítés jelenik meg, mint átfogó nevelési feladat. A magyar, informatika és osztályfőnöki órákon történik a könyvtárhasználatra nevelés alapozása, mint részműveltségi terület. Emellett a forrásalapú ismeretszerzésre nevelés a könyvtáros-tanár mellett az egész nevelőtestület feladata. Az információhordozókkal való megismerkedés, a szellemi munka technikáinak alkalmazása segíti tanulóinkat abban, hogy továbbtanulásuk sikeres legyen, valamint az önképzésre való igényük életen át megmaradjon. Célunk nem az, hogy tanulóink ismereteket halmozzanak fel, hanem az, hogy alkotó részesei legyenek az ismeretszerzésnek és feldolgozásnak, s ezzel mind kreativitásuk, mind önállóságuk fejlődjék. E megtanított ismeretek szakórákon való rendszeres alkalmazása, gyakorlása útján válik élővé a könyvtárhasználati ismeret, s így lesz a tantárgy is tantárgyközivé. Emellett a könyvtár a szabadidő eltöltésének is egyik legjobb eszköze, a tanulók aktív pihenésében is fontos szerepet játszik. Fő gyűjtőkör Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány fő gyűjtőkörébe: Írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül - a kézi és segédkönyvek, - a helyi tantervben meghatározott házi olvasmányok, - az óravezetés keretében munkáltató eszközként használatos művek, - a tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók, Mellék gyűjtőkör A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok adják. - a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom, tankönyv, - ifjúsági szórakoztató ismeretközlő, szépirodalom, - a sokoldalú szemléltetés és gyakoroltatás céljainak megfelelő művek, - a pedagógusok ön- és továbbképzését segítő határtudományok. a NAT-ban tantárgyként külön nem szereplő, de megjelenő részműveltségi területek szakirodalma 76

- a pedagógia határterületei Az iskolai könyvtár gyűjtőköre dokumentumtípusonként Írásos-nyomtatott dokumentumok  könyv  időszaki kiadvány  tankönyv Audio-vizuális dokumentumok  nyelvi hangzó dokumentumok  zenei CD - lemez  hangos- képes dokumentumok  CD-multimédiás program  oktatócsomag  DVD-filmek A gyűjtés szintje és mélysége témakörönként Szépirodalom A gyűjtés terjedelme és szintje Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalomból A házi- és ajánlott olvasmányok A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei Kortárs magyar és külföldi ifjúsági és gyermekirodalom Tematikus antológiák Regényes életrajzok, történelmi regények Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom A magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiákat, gyűjteményes köteteket A nemzetiségi tanulók anyanyelvi művelődését, oktatását segítő szép-, gyermek- és ifjúsági irodalmat

A gyűjtés mélysége - teljességgel - kiemelten, a teljesség igényével - teljességgel - válogatással - válogatva - teljességre törekedve - válogatva - erős válogatással - erős válogatással teljességgel válogatva

Ismeretközlő irodalom A gyűjtés terjedelme és szintje A gyűjtés mélysége Kis-, közép- és nagyméretű alapszintű általános lexikonok - teljességgel és általános enciklopédiák Kis-, közép- és nagyméretű középszintű általános lexikonok - válogatva és enciklopédiák A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet - kis-, közép- és nagyméretű alapszintű elméleti és történeti - teljességgel összefoglalói 77

- kis-, közép- és nagyméretű középszintű elméleti és történeti összefoglalói A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató - kis-, közép- és nagyméretű alapszintű szakirányú összefoglalói - kis-, közép- és nagyméretű középszintű szakirányú összefoglalói A tantárgyak, szaktárgyak (szaktudományok) - alapszintű elméleti és történeti összefoglalói - középszintű elméleti és történeti összefoglalói Munkáltató eszközként használatos művek - alapszintű ismeretközlő irodalom - középszintű ismeretközlő irodalom A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó - alapfokú ismeretközlő irodalom A tanult tárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő alap- és középszintű ismeretközlő irodalom Az adott oktatási intézmény érvényben lévő tantervei, tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai A továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok Az iskolában tanított idegen nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédletek A sporttal kapcsolatos kiadványok, dokumentumok, évkönyvek, lexikonok Pedagógiai gyűjtemény A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülését segítő szakirodalom és határtudományai - pedagógiai, pszichológiai lexikonok, enciklopédiák, szakszótárak - pedagógiai, pszichológiai, szociológiai összefoglalók - egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, dokumentum gyűjtemények - a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom - a műveltségi területek módszertani segédkönyvei - a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalmát - a családi életre neveléssel és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó munkák - az értelmi neveléssel és a személyiségformálással kapcsolatos alapvető munkák - a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai - az iskolával kapcsolatos statisztikai-, jogi- és szabálygyűjtemények

- válogatva

- teljességgel - válogatva - teljességgel - válogatva - teljességgel - válogatva - válogatva - erősen válogatva - teljességgel - teljességre törekedve - erős válogatással - teljességre törekedve

- teljességre törekedve - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva 78

- általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat

- válogatva

A könyvtáros segédkönyvtára Kézi- és segédkönyvek Elsőfokú általános bibliográfiák, a legfontosabb másodfokú bibliográfiák, valamint a szakbibliográfiák és tantárgyi bibliográfiák Könyvtári, könyvkereskedői és kiadói katalógusok A könyvfeldolgozói munkához, a gyarapítás, nyilvántartás, a bibliográfiai leírás, az osztályozás és indexelés, a katalógusszerkesztés szabványait, szabályzatait tartalmazó segédletek. A könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és középszintű könyvtári összefoglalók, a könyvtárakat érintő jogszabályok, irányelvek Az olvasás technikájával, irodalompropagandával, az olvasásra és könyvtárhasználatra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok (óraleírás-kötetek, feladatgyűjtemények A segédkönyvtár számára Az iskola vezetősége részére az iskola nevelőmunkájának irányításához, az igazgatásához, a gazdálkodás és az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények. - a munkaviszonnyal, munkarenddel, munkaügyi vitákkal, bérezéssel, munkaidővel, munkavégzéssel, munkavédelemmel kapcsolatos irodalom - az intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok - a betegsegélyezéssel, társadalombiztosítással, családvédelemmel kapcsolatos jogszabálygyűjtemények és magyarázatok - Az iskolavezetéssel kapcsolatos művek

- teljességgel - válogatással - válogatással - válogatással

- teljességgel - teljességgel

- válogatással - válogatással - válogatással - válogatással

Kéziratok Az iskola pedagógiai dokumentációja Az iskola illetve a gyermek- és ifjúsági szervezetek történetével kapcsolatos dokumentumok Felügyelői, szaktanácsadói összegzéseket Fontosabb iskolai dokumentumokat - éves munkatervek - összegző elemzések, értékelések - iskolai rendezvények forgatókönyvei, dokumentációi - tanulmányi kirándulások dokumentációja

- teljességre törekedve - teljességre törekedve - teljességre törekedve - teljességgel - teljességgel - teljességgel - teljességgel

79

2. sz. melléklet – Könyvtárhasználati szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai és dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: • név • lakcím • születési idő, • beleegyező nyilatkozat, amelyben a szülő jótállóként tudomásul veszi, hogy a gyermeke a könyvtárból dokumentumokat kölcsönöz és azokért anyagi felelősséget vállal. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az intézményvezető tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A tanuló vagy szülője eltávozás előtt rendezi fennálló könyv és tankönyv tartozását. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai • helyben használat, • kölcsönzés, • csoportos használat 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: • olvasótermi, kézikönyvtári állományrész, • külön gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, folyóiratok A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: • az információk közötti eligazodásban, • az információk kezelésében, • a szellemi munka technikájának alkalmazásában, • a technikai eszközök használatában. 2.2 Kölcsönzés  A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanár tudtával szabad kivinni.  Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. 80

 A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik.  A tanuló aláírásával igazolja a kikölcsönzött dokumentum átvételét A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető 3 hét időtartamra. ami egyszer újabb 3 hétre meghosszabbítható. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. 2.3. Csoportos használat A könyvtárhasználati órákat a könyvtáros-tanár, a könyvtárhasználatra épülő szakórákat a szaktanárok tartja a könyvtáros-tanár közreműködésével. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtár-pedagógiai programnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. 2.4. Letétek Letéti állomány osztálytermekbe és szaktantermekbe kerülhet. A letéti anyagot minden tanév elején kérhetik a kollégák s az utolsó tanítási héten le kell adni a könyvtárba. A letéti anyagért a kölcsönző tanár anyagi felelősséggel tartozik. Az időleges nyilvántartásba rögzítés után vehetik át a kollégák a nevelői kézipéldányokat augusztus utolsó hetében és a tanév végén, legkésőbb a tanévzárón kell leadniuk a könyvtárban.

81

3. sz. melléklet – A könyvtáros-tanár munkaköri leírása A könyvtáros-tanár a tantestület teljes jogú tagja, aki velük közösen részt vett és folyamatosan részt vesz a pedagógiai program által meghatározott feladatok elvégzésében, a kerettanterv könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításában. Feladata, hogy biztosítsa az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatainak végrehajtását, megvalósítását (ld. SZMSZ) Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtár állományáért, rendetetésszerű működéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. 1. A könyvtár vezetésével kapcsolatos feladatai Az intézményvezetővel és nevelőtestületével közösen elkészíti a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét, a könyvtár-pedagógiai programot Éves munkatervet, tanév végén beszámolót készít és tájékoztatást ad a tanulók könyvtárhasználatáról. Elkészíti a könyvtári statisztikát, jelentéseket ír, állományelemzést végez a gyűjteményben a pedagógiai program figyelembevételével. javaslatokat ad a költségvetés tervezéséhez. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását. Végzi a könyvtári iratok kezelését. A számlák eredeti példányát a gazdasági irodán záradékolva leadja, a fénymásolatot a könyvtárban őrzi. A számlák nem selejtezhetők. Könyvrendeléseknél aláírási joga van. A rendelésekről nyilvántartást vezet, a megrendelő egy példányát az irattárba leadja. Nevelőtestületi értekezleteken részt vesz és képviseli a könyvtár érdekeit. Szakmai értekezleteken vesz részt. Szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. 2. Az állományalakítással, feltárással, állományvédelemmel kapcsolatos feladatai Végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását, mely munkában figyelembe veszi a tantestület javaslatait is. A megrendelésekről, a beszerzési összegek felhasználásáról nyilvántartást vezet. Rendelni a tudta nélkül nem lehet. A vásárlás történhet jegyzékről vagy megtekintés alapján készpénzes vásárlással. Ajándékozással is gyarapodhat a könyvtár. A könyvtáros ilyenkor a gyűjteménybe nem illő műveket elcserélheti vagy jutalmazásra felajánlhatja. Cserével a fölös példányok száma is csökkenthető. Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az elektronikus állomány nyilvántartást. A dokumentumokat az állományba vétellel egy időben ellátja a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat (ld. Gyűjtőköri szabályzat) 6 napon belül kell végleges nyilvántartásba vennie. A szerzeményezés alapja a Gyűjtőköri szabályzat, amely figyelembe veszi az iskola pedagógiai programját. A könyvtáros-tanárnak ismerni kell a nevelők oktatással kapcsolatos igényeit és biztosítania kell a különböző forráseszközök megfelelő választékát az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységekhez. 82

Biztosítja az állomány bibliográfiai adatainak hozzáférhetőségét. A könyvtár katalógusait folyamatosan építi, gondozza. A feltárást az osztályozás és a dokumentum leírás szabályainak megfelelően a Katalógusszerkesztési szabályzat alapján végzi. Folyamatosan vonja ki az állományból /a 3) 1975 KM-PM rendelet alapján / az elhasználódott, elavult és fölöslegessé vált dokumentumokat. Ehhez a tevékenységhez kéri a szaktanárok javaslatait is. A törlésre engedélyt az intézményvezető adhat. A dokumentumok kivezetése hitelesített jegyzőkönyv alapján történik, melyet az intézményvezető írt alá. A kivont dokumentumok közül a fölös példányokat a könyvtáros felajánlhatja: - más könyvtáraknak - az iskola tanulóinak, dolgozóinak. Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. A rábízott könyvtári állományért és a rendeltetésszerű működésért anyagilag és erkölcsileg is felelős. A felelősség mértékét meghatározza a vagyonvédelmi előírások, szabályok betartásának mértéke. Feljegyzést kell készítenie, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki akadályozza. Az időszakos vagy soron kívüli leltározást az intézményvezető rendeli el és biztosítja a személyi feltételeket, a könyvtáros és elvégzi annak adminisztratív teendőit. az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet készít, melyet 6 hónappal a leltározás előtt kell benyújtania az intézményvezetőhöz. A revízióban nem vesz részt, csak segédkezik. Annak lebonyolítása a leltározási Bizottság feladata. Az elkészült jegyzőkönyvet a könyvtárosnak is alá kell írnia. Személyi változáskor részt kell vennie a könyvtár átadásában – átvételében. Mivel a könyvtáros-tanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű és folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért – hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki sem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak a számla (vagy magánszemélytől való vásárlás esetén a kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet. - A könyvtár kulcsainak másolatát a könyvtáros a portán lévő kulcsszekrényben helyezi el, melyet csak tudtával és beleegyezésével lehet kiadni. Távolléte, hosszas betegsége vagy vis maior (elháríthatatlan esemény) esetén csak az intézményvezető veheti fel a kulcsokat. Tilos a könyvtárban a dohányzás – ezt táblával is jelezni kell. Kézi tűzoltó készüléket kell a könyvtár bejáratánál elhelyezni. Tűz esetén az oltáshoz tilos vizet használni – a könyvek védelme miatt. 3. Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolattartás feladatai Lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést Segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, ehhez szükséges ismeretek elsajátításában. Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást, témafigyelést végez.

83

Ajánló bibliográfiákat készít a műveltségterületek igényei szerint. (tanulmányi versenyek, ünnepélyek megtartásához is). Segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát. Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat. 4. Könyvtár-pedagógiai tevékenység A könyvtáros-tanár felelős a könyvtár-pedagógiai program végrehajtásáért, könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért. A munkaközösség-vezetőkkel közösen összeállítja – a tantárgyi programok alapján – a könyvtári foglalkozások, könyvtári órák éves tervét. Részt vesz a műveltségterületek tanterveinek, tanmeneteinek tervezésében, kiegészítésében, módosításában. Biztosítja a nevelőknek és a tanulóknak az ismeretek megszerzéséhez a könyvtár teljes eszköztárát, szolgáltatásait. A tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtári szakórákat minden műveltségterületen megtartja. A szaktanárokkal együttműködve előkészíti a könyvtárhasználatra épülő szakórákat. Felkészíti a tanulókat a különféle versenyekre (pl. Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny) illetve helyi versenyeket szervez. A munkaköri leírás betartása kötelező, vétség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

84

4. sz. melléklet – Katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai és tartalmi feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az iskolai könyvtár katalógusa digitális nyilvántartás a Szikla21 könyvtári program segítségével. A könyvtári katalógust tartalmazó adatbázis szerkezete Bibliográfiai rekord A bibliográfiai rekord a könyvtári címleírás alanya, a dokumentum adatainak leírását tartalmazza. A bibliográfiai rekord a HUNMARC leírás szerint a kiadvány valamennyi címleírási adatát, és azok összes elképzelhető variációit tartalmazza. Besorolási rekord A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A bibliográfia rekordhoz kapcsolódó külön rekord, ami valamely adat bővebb kifejtését tartalmazza és egyedi. Feladata az, hogy a vonatkozó adatok egységesen és pontosan legyenek feltárva. Ily módon ellenőrzött adatállományok jönnek létre a könyvtári rendszerben a cím, a szerző, a tárgyszó stb. számára. A besorolási rekordokat a megadott szerkezettel a katalogizáló felületen kell elkészíteni, és a címleíró a már kész besorolási rekordot kapcsolhatja a címleíráshoz. A besorolási rekordok felvétele történhet önálló menüpontban az "Értéklisták" alatt, vagy a bibliográfiai rekord felvitele közben, a funkciót a megfelelő mezőből meghívva. A besorolási rekordokban nyilvántartott adatok: szerző, tárgyszó, kiadó, megjelenés helye, kiadó ország, nyelv, osztályozás, dokumentumtípus. A besorolási rekordok az alapadat mellett rendelkeznek egy "utaló" mezővel is. Állományrekord (példányok) A bibliográfiai rekordhoz tartozó példány adatait tartalmazza. Ezek: azonosítás, nyilvántartási adatok, lelőhely, raktári jelzet, kölcsönzési adatok. Többkötetes dokumentumok illetve analitikák feltárása A többkötetes dokumentumok feltárása többlépcsős leírással történik. Tehát a többkötetes könyv közös leírása és a kötetek leírása, illetve analitikus feltárás esetében az analitikus leírás és a fődokumentum leírása külön rekordot képez és közöttük a kapcsolatot a rekordazonosító alapján hozzuk létre a feldolgozás során. A katalógus biztosítja a visszakeresést dokumentumtípusok szerint:  könyvek  időszaki kiadványok  vizuális dokumentumok  zenei és hangzó dokumentumok  elektronikus dokumentumok  kartográfiai dokumentumok. 85

A tartalmi feltárást A dokumentum szakrendi – ETO szám szerinti – és tárgyszó szerinti feldolgozása biztosítja. Ezek is a besorolási rekordban kerülnek rögzítésre. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét a szabadpolcon raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentumban elhelyezett könyvkártyára, valamint megtalálható a példányrekordban is. A szépirodalmi művek raktári jelzete a Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja.

86

5. sz. melléklet – Tankönyvtári szabályzat 1. A térítésmentes és/vagy ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai tankönyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell adni az iskolai könyvtárba. 1. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. A tankönyvtári tankönyvek külön bélyegzővel vannak ellátva. Évente leltárlistát készít: • az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) • a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) • a selejtezendő tankönyvekről (október-november) 2. A tankönyv kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. A tankönyvbe be kell írni a tanév idejét, a használó diák nevét és a tankönyv nyilvántartási számát. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve a szülők aláírják a nyilatkozatot, amellyel tudomásul veszik a házirendben foglaltakat a tankönyvek átvételére, használtára, esetleges kártérítésére vonatkozólag! Ennek szövege: „A térítésmentesen használható tankönyvek az iskola tulajdonát képezik. Azokat az iskolai könyvtárból - beleltározás után - kölcsönzi a diák 1 tanéves használatra tanév kezdéskor.” (Kivétel az atlaszok, ezek 4 éves használatra maradhatnak a tanulónál, csak akkor kell visszahozni, ha az iskolából távozik a tanuló.) Az így kölcsönzött tankönyveket a tanév végi utolsó héten vissza kell hozni ép, használható állapotban. Ezeket a tankönyveket átlátszó fóliával kérjük bekötni, rá címke ragasztható a diák adatainak feltüntetésére. A tankönyvekben csak ceruzával lehet jelölni a legszükségesebbeket. Toll, szövegkiemelő használata tilos! Megrongált (összefirkált, koszos, hiányos, sérült stb.) vagy elvesztett tankönyv helyett annak ép példányát kell a tanév végén leadni! Abban az esetben, ha a tanuló tanév közben iskolát vált köteles az iskolától kapott tankönyvcsomagot a távozás előtt leadni a könyvtárban. 87

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Kártérítés Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módja: ugyanolyan könyv beszerzése.

88

III. A SZEKSZÁRDI DIENES VALÉRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA VALÉRIA DIENES GRUNDSCHULE

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. I. Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja: Az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A szabályzat hatálya: A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottjaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézménnyel jogviszonyban álló tanulóra és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkatársakra. 3. E szabályzat alapján kell ellátni  a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), valamint  a tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: tanulói adatkezelés). 4.A gyermekekkel/tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. II. A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés 1. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért  az intézmény vezetője,  az érintett közalkalmazottak tekintetében a teljesítményértékelést végző vezető (vezető-helyettes),  iskolatitkár,  személyügyi adatkezelésben bármely formában közreműködő közalkalmazott,  a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. Az intézmény vezetője felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. A teljesítményértékelést végző vezető (vezető-helyettes) felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. A vezető felelős azért, hogy az adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. 89

2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 2.1 A köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartott adatok:  név, születési hely és idő, állampolgárság,  lakóhely, tartózkodási hely, oktatási azonosító számát, pedagógus-igazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét;  közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: — iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,  munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő,  besorolással kapcsolatos adatok,  alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,  munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás,  munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés,  kártérítésre kötelezés,  munkavégzés ideje, túlmunka ideje, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultjai,  szabadság, kiadott szabadság,  alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,  az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei. 2.2 Az alkalmazottak adatainak nyilvántartása a KIR-rendszerben és az alapján történik. 2.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló adatait. 2.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. 2.5. A köznevelésről szóló törvény által előírt, de a közalkalmazotti törvény alapnyilvántartási adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi, akinek titoktartási kötelezettsége van. 3. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai 3.1 Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az iskolatitkár végzi. Feladatkörén belül a megbízott adatokat kezeli. 3.2 A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás VII. adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását iskolánk gazdasági ügyintézője vezeti. 3.4 A megbízott személy felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy:  az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának; 90









a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az intézményvezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg, ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az intézményvezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését, a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően.

3.5 Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezeli. 4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása A nyilvántartott alkalmazotti adatok a Kjt. 5. számú melléklete szerint kerülnek felvételre. 4.1 A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – a következő kivétellel – papíralapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott:  adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát,  áthelyezéskor,  közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint  a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére (azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed). 4.2 A 4.1 pont alapján készített iratokat személyi iratként kell kezelni. 4.3 A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 4.4 A oktatási azonosító a közalkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt. A oktatási azonosítóról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. 4.7 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

91

4.6 A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.7 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.7 Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 4.8 Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja. 5. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei 5.1 A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 5.2 A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az intézményvezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 5.3 A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az intézményvezetőt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 6. Személyi irat 6.1 Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), felhasználása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 6.2 A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell kezelni és egy év után megsemmisíteni. 6.3 A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak:  a személyi anyag iratai,  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok,  a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás),  a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. 92

6.4 Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 7. Személyi irat kezelése 7.1 Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a megbízott személy feladata. 7.2 A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni:  a közalkalmazott felettese,  feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv,  a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,  munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,  a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,  az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,  az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.  más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr) 7.3 Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. 7.4 A közalkalmazotti jogviszony létesítésének elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létesítését kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. 7.5 A személyi anyag tartalma: a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai,  a pályázat vagy szakmai önéletrajz,  az erkölcsi bizonyítvány,  az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata,  iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata,  a kinevezés és annak módosítása,  a vezetői megbízás és annak visszavonása,  a címadományozás,  a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok,  a teljesítményértékelés, minősítés,  a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,  a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,  a közalkalmazotti igazolás másolata.

93

7.6 A 7.5 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. 7.7 A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni. A megbízott személy összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 7.8 A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 7.9 A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni. 7.10 A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42. §-ában foglalt eseteket. 7.11 A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását rögzíteni kell. 7.12 A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi anyag 50 évig nem selejtezhető. III. A tanulók adatainak kezelése, továbbítása 1. Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért 1.1 Az intézmény vezetője felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és jelen Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2 Az arra kijelölt személy felelős a vezetői feladatmegosztás szerint irányítása alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért. 1.3 A pedagógusok, az osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus, valamint az arra kijelölt személy a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. 1.4 A megbízott személy és a feladatköre szerint illetékes gazdasági ügyintéző felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért. 94

2. Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok 2.1 A tanulók személyes adatai a köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, társadalombiztosítási, szociális juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 2.2 A köznevelésről szóló Nkt. 41. § alapján nyilvántartott tanulói adatok:  a tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgárság esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, társadalombiztosítási azonosító jele;  a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma;  a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: − felvételivel kapcsolatos iratok,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,  a gyermekbalesetre vonatkozó adatok,  a többi adat a szülő hozzájárulásával, továbbá,  a jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,  a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok,  a tanulóbalesetre vonatkozó adatok,  a tanuló oktatási azonosító száma,  mérési azonosító,  a fentieken túl jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és kedvezményre való jogosultsága. 3. Az adatok továbbítása A tanulói adatok a köznevelésről szóló 1993. évi LXXIX. szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézményből: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok, c) a magatartás és tudás értékelésével kapcsolatos adatok a nevelőtestületen belül, a szülőnek, f) a gyerek iskolai felvételével, átvételével kapcsolatban az érintett óvodához, iskolához g) az egészségügyi, iskolai egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségi állapotának megállapítása céljából, 95

h) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. 4. Az adatkezelés- és továbbítás intézményi rendje 4.1 A tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak: az intézményvezető, a helyettes, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, gyermekés ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi megbízott, iskolatitkár. 4.2 Az iskolatitkár feladata a tanulói nyilvántartásra szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja. 4.3 Az iskolatitkár kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, jegyzőkönyvet, a jogszabályban meghatározottak szerint. 4.4 Az iskolatitkár kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat. Nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az intézményvezető-helyettes. 4.5 Az intézményvezető adhatja ki a 3. a), b), f) és h) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az intézményvezető jelöli ki. 4.6 Az intézményvezető adja ki a 3. g) pont szerinti adattovábbításról szóló iratokat. 4.7 A pedagógus, osztályfőnök a tanuló haladásával, tanulmányai, magatartása és szorgalma értékelésével, hiányzásával összefüggő adatokat közölheti a szülővel. 4.8 Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapul szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. 4.9 Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 4.10 A mindenkori adatkezelő köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a köznevelésről szóló törvényben és jelen Szabályzat II/2.1 pontjában leírt célok körébe. 5. Titoktartási kötelezettség 5.1 Az intézményvezetőt, helyettest, a beosztott pedagógust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 96

5.2 A kiskorú gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. 5.3 Az adat közlése akkor is sérti, súlyosan veszélyezteti a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. 5.4 A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. 5.5 A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést – a pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján – az intézményvezető kezdeményezheti írásban. 5.6 A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek adatainak a köznevelésről szóló Nkt.41.§ (4) szerint meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. 5.7 A köznevelésről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők. IV. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség 1. A tanuló fejlődésének nyomon követése 1.1 Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a köznevelési feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait – beleértve a mérési azonosítót is – a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a köznevelési feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte 97

tovább. A köznevelési feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi. 1.2 A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók – a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán – a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 2. A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás 2.1 A volt tanuló középiskolája jogszabályban meghatározott rend szerint információt szolgáltat a pályakövetési rendszer részére abban az esetben, ha nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt. 2.2 Ha a volt tanuló foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a volt tanulót milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el. 2.3 A köznevelés információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. 2.4 A köznevelési információs iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógusmunkakörben, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak. 2.5 A köznevelés információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 2.6 A köznevelési információs iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített. 2.7 A köznevelés információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony 98

megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 3. A pedagógusigazolvány A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a köznevelési információs iroda készítteti el, és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a köznevelés információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a köznevelési információs irodával történő egyeztetését foglalja magában. 4. A diákigazolvány Az iskola a tanuló részére – kérelemre – diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a köznevelési információs iroda készítteti el, és küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további – nem személyes adatok – is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés a köznevelési információs irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában. Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.

99

IV. A SZEKSZÁRDI DIENES VALÉRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA VALÉRIA DIENES GRUNDSCHULE

KÖZZÉTÉTELI LISTÁJA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége Munkakör

név

Vezetői megbízás

pedagógus

Nevelési, oktatási munkát segítők

52

4

Vezetői beosztás

megnevezés

oklevélben megjelölt képesítés 1.

Balaskó Krisztina

tanár

főiskola

rajztanár

Balláné Bán Beáta

tanár

egyetem

angol, orosz, testnevelés tanár

Bozzay Izabella Katalin

tanító

főiskola

Búsné Mikus Franciska

tanító

egyetem

nemzetiségi német, ének tanító, óvodás úszás pedagógia és testnevelés tanító, pedagógia szakos bölcsész és tanár

Cseszák Edit

tanító

főiskola

ének tanító

Dr. Galigerné Pártai Erika

tanító

főiskola

pedagógia-rajz; közművelődési szakember, közösségszervező

Dr. Rostáné Bodahelyi Teréz

tanító

főiskola

tanító

Enyediné Szakálos Mariann

tanár

főiskola

matematika, kémia tanár

Gubik András

tanár

egyetem

magyar tanár

Gyimóthy Lászlóné

tanító

főiskola

pedagógia - tanító

Hacklné Domonkos Klára

fejlesztő pedagógus

főiskola

pedagógia és testnevelés tanító, fejlesztőpedagógus

Haffner Zsoltné

tanár

főiskola

ének tanár

Heimné Ébner Éva

tanító

főiskola

tanító

Hucker Ferencné

tanító

főiskola

pedagógia és ének tanító

Illésné Gesztesi Piroska

tanár

egyetem

orosz, angol történelem tanár

Kilián Szilvia

tanító

főiskola

testnevelés és gyógytestnevelés tanító,

Klézli Mária

tanár

főiskola

magyar és történelem tanár

Komárominé Neidert Erzsébet

tanító

főiskola

tesnevelés tanító

Kubanekné Csötönyi Piroska

tanító

főiskola

pedagógia, ének és informatika tanító

Kurdiné Vesztergombi Andrea

tanító

főiskola

tanító, könyvtár, fejlesztőpedagógia

Lauer Józsefné

tanító

főiskola

testnevelés tanító

Lenkeiné Várhegyi Éva

tanító

főiskola

német, pedagógia, technika tanító

Losonczyné Csuprik Erika

tanár

főiskola

biológia, technika tanár

Márkus Anikó

tanító

főiskola

tanító, népművelő szakkollégium

Mikola Péterné

tanító

főiskola

német tanító

Müller Jánosné

tanító

főiskola

német tanító

Pálné Nähr Györgyi

tanító

főiskola

biológia, német, kémia tanár

Palotás Zoltánné

tanító

főiskola

testnevelés tanító

Pasinszkiné Jákob Lívia

tanító

főiskola

Pentz Mária Magdolna

tanár

főiskola

német nemzetiségi tanító, magyar matematika, műszaki ismeretek, oktatás informatikus

Póczáné Zsákovics Csilla

tanító

főiskola

testnevelés tanító

Poda Krisztina

tanár

főiskola

magyar, német tanár

intézményvezetőhelyettes

100

Potyondiné Balog Elvira

tanár intézményvezetőhelyettes

egyetem

biológia, kémia, informatika tanár

egyetem

német nemzetiségi tanító, német tanár, földrajz tanár

Prischetzkyné Márkus Emőke

tanár

Puskás Andrea Erzsébet

tanár

egyetem

német, francia tanár

Rangáné Jámbor Ildikó

tanító

főiskola

testnevelés tanító

Reinics Gábor

tanár

egyetem

történelem tanár

Scherer Tamás

tanár

főiskola

testnevelés, német tanár, úszás, atlétika

Scherer-Csabai Gyöngyi

tanító

főiskola

német nemzetiségi tanító

Simon Andrea

tanár

főiskola

német nemzetiségi tanító, német tanár

Csabai Zsuzsanna

tanító

főiskola

rajz tanító

Somogyvári Klára

tanító

főiskola

testnevelés, informatika tanító

Stella Éva

tanár

főiskola

matematika, testnevelés tanár

Stierné Jankovics Mária

tanár

főiskola

orosz, testnevelés, német tanár

Szabó Lászlóné

tanító

főiskola

népművelés tanító

Szabó Tamás Béla

tanár

főiskola

fizika, informatika, technika tanár

Tobakné Baris Erzsébet

tanító

főiskola

rajz tanító

Tóthné Fehér Mária

tanár

főiskola

angol, testnevelés tanár

Vargáné Rónai Éva

tanító

főiskola

német nemzetiségi tanító, német tanár

Vargáné Szabados Edit

könyvtárostanár

egyetem

történelem tanár, könyvtárpedagógia

Völgyi Istvánné

tanár

főiskola

matematika, fizika tanár

Zalakovicsné Kovács Klára

tanár

főiskola

biológia, földrajz tanár

intézményvezető

Agócs-Kapuvári Krisztina

pedagógiai asszisztens

Középfokú

Pedagógiai- és családsegítő munkatárs

Faragó Zsolt

rendszergazda

felsőfokú

Általános rendszergazda

Kovácsné Heimann Edit

szabadidőszervező

főiskola

Mathiás Judit

iskolatitkár

főiskola

művelődésszervező természetismeret tanító, mérlegképes könyvelő

3. Az országos mérés-értékelés eredményei

101

Iskolánk eredményei a 2012. évi Országos kompetenciamérésen8 2012 májusában immár tízedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre, amelyen minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanuló részt vett, és amelynek célja a diákok szövegértési képességeinek és matematikai eszköztudásának a feltérképezése.

Átlageredmények

1. ábra Összehasonlítás országos eredményekkel és hasonló adottságú iskolákkal Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=i&id=036281

Mindkét évfolyamon iskolánk átlageredménye az országos átlagnál szignifikánsan jobb. A 6. osztályosok a hasonló adottságú iskolák eredményéhez nagyon hasonló teljesítményt nyújtottak, míg a nyolcadikosaink mindegyiknél szignifikánsan magasabbat. Az eredményhez megjegyzem, hogy a 6. évfolyamosok gyengébb teljesítménye nem meglepő, mivel nekik a tanulmányi eredményük is elmarad a 8. évfolyamos tanulókétól. Az országos és a megyeszékhelyi iskolák között elfoglalt helyünket oszlopdiagramok szemléltetik. Matematika, 6. évfolyam 8

Az Oktatási Hivatal honlapján megjelentetett eredmények az Országos Kompetenciamérés eredményeiről  IntezmenyiOsszefoglalo_036281_0_0_2013_03_12_09_14_16 https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=i&id=036281  Intezmenyi_036281_0_0_2013_02_14_20_15_44 https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1  Intezmenyi_036281_0_0_2013_02_14_20_15_48 https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1

102

2. ábra Matematika 6. - Összehasonlítás országos eredményekkel és hasonló adottságú iskolákkal Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1

Látható, hogy az ország összes általános iskolájának telephelyi átlaga alapján 6. évfolyamon 1201 iskola szignifikánsan gyengébben (az iskolák kb. 45%-a) és 287 szignifikánsan jobban teljesített nálunk (ez kicsit több mint az iskolák 10%-a), 1169 olyan iskola van, amelyik hasonló eredményt ért el. Matematika, 8. évfolyam 8. évfolyamon 1864 iskola szignifikánsan gyengébben (az iskolák kb. 68%-a) 167 szignifikánsan jobban (kb. 7%-a az iskoláknak) és 714 iskola hasonló eredményt ért el.

3. ábra Matematika 8. - Összehasonlítás országos eredményekkel és hasonló adottságú iskolákkal Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1

103

Szövegértés, 6. évfolyam

4. ábra Szövegértés 6. - Összehasonlítás országos eredményekkel és hasonló adottságú iskolákkal Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1

Az ország összes általános iskolájának telephelyi átlaga alapján 6. évfolyamon 1294 iskola szignifikánsan gyengébben (az iskolák kb. 49%-a) és 204 szignifikánsan jobban teljesített nálunk (ez az iskolák 8%-a), 1159 olyan iskola van, amelyik hasonló eredményt ért el. Szövegértés, 8. évfolyam

5. ábra Szövegértés 8. - Összehasonlítás országos eredményekkel és hasonló adottságú iskolákkal Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1

A 8. évfolyamon 1805 iskola szignifikánsan gyengébb (az iskolák kb. 68%-a!) 186 szignifikánsan jobb (az iskolák 7%-a) és 754 iskola hasonló eredményt ért el (25 %). 104

Az alapszint alatt teljesítők aránya A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján 6. évfolyam esetében a 3. képességszint, a 8. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint, amelynek elérése szükséges ahhoz,

hogy

a

tanuló

eredményesen

tudja

alkalmazni

képességeit

a

további

ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. 6. ábra Az alapszint alatt teljesítők aránya

Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1

Az alapszint alatt teljesítők aránya az országos eredményekhez hasonlítva mindkét mérési területen mindenütt lényeges eltérést mutat iskolánk javára. Eredményeinket az iskola- és a településtípushoz hasonlítva a 6. osztályos matematika kivételével – ahol 2 %-kal több nálunk az alapszint alatt teljesítők aránya – szintén mindenütt az iskolánk tanulói körében kedvezőbb a helyzet. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása Matematika, 6. évfolyam:

7. ábra Matematika 6. - Képességszintek szerinti százalékos megoszlás Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1

105

Hatodikosaink 31,8 %-a a 3. képességszint alatt van, ez országosan 39 %, a megyeszékhelyi iskolákban is eléri a 29,8 %-ot. Tehát hatodikosaink majdnem egyharmada nagyon gyengén teljesített. Köztük 6,8 % az 1. szint alatt, ami a megyeszékhelyi általános iskolák 2,7 %-ához képest túl sok lemaradó tanulót jelez. A 7. képességszintet ugyan egy tanulónk sem érte el – a többi iskolában is csak elvétve akadt ilyen tanuló –, de annak azért örülhetünk, hogy az 5-6. szinten levő tanulók többen vannak, mint a másik két viszonyítási csoportban az 5-6-7. szinten levők összesen. Az országos átlag 1489 képességpont (a 3. szint 1440 pontnál kezdődik), tanulóink majdnem 70 %-a az országos átlag fölött teljesített.

Matematika, 8. évfolyam:

8. ábra Matematika 8. - Képességszintek szerinti százalékos megoszlás Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1

Nyolcadikosainkra nagyon büszkék lehetünk, náluk az alapszint a 4. szint, ez alatt tanulóink 26,4%-a teljesített (a 2011-es kompetenciamérésnél 40 % volt!), országosan a tanulók 41,6%a nem éri el ezt a szintet. 6-7. szinten tanulóink majdnem negyedrésze oldotta meg a feladatokat (24,5%), ami sokkal több, mint a másik két viszonyítási csoportban. Az országos átlag 1612 képességpont (ez a 4-es és 5-ös szint között van), így tanulóink több mint 50%-a az országos szint feletti eredményt ért el.

106

Szövegértés, 6. évfolyam

9. ábra Szövegértés 6. - Képességszintek szerinti százalékos megoszlás Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1

Hatodikosainknak alig több mint 10 %-a teljesített a 3. képességszint alatt, országosan 27,7%, de a megyeszékhelyi iskolákban is 19,5 %. Tehát a lemaradók aránya nálunk a hasonló adottságú iskolákhoz képest kevésnek mondható. Külön örvendetes, hogy a gyenge 2. szinten csak kevés tanulónk található. A 4., viszonylag alacsony szinten még kevesebb tanulónk teljesített, míg a többség a 4., átlagos szintet érte el. Sajnos a 7. képességszinten szövegértésben sem teljesítette egy tanulónk sem – a megyeszékhelyi iskolák 1,2 %-ával szemben –, viszont az 5-6. szintet többen érték el, mint a másik két csoportban a felső három szinten együttesen. Szövegértés, 8. évfolyam

10. ábra Szövegértés 8. - Képességszintek szerinti százalékos megoszlás Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1

107

Nyolcadikosainkra szövegértésben is remekeltek. A 4. szint alatt tanulóink csupán 10,6 %-a található, ami nagyon kevésnek mondható, hiszen országosan a tanulók 34 %-a nem éri el ezt a szintet, a megyeszékhelyi általános iskolák tanulóinak pedig 27 %-a. A legtöbb tanuló a 4. szinten helyezkedik el, több mint a másik két viszonyítási csoportban, míg a 6-7. szinten tanulóink több mint negyedrésze oldotta meg a feladatokat (29,8%). Ez is sokkal több, mint a másik két viszonyítási csoportban. Az országos átlag 1612 képességpont (ez a 4-es és 5-ös szint között van), így tanulóink több mint 50%-a az országos szint feletti eredményt ért el. Az egyes tanulók eredményei Matematika

11. ábra Matematika 6. - Iskolánk tanulóinak eredményei

Hatodikosainknál matematikából 5 tanuló nem érte el a 2. szintet sem, két tanulónk van, akik majdnem a 7. szinten teljesítettek, ők még így is több mint 400 képességponttal az országos átlag fölötti eredményt értek el.

12. ábra Matematika 8. - Iskolánk tanulóinak eredményei

108

A nyolcadikosok eredménye ennél lényegesen jobb: a 6-7. képességszinten 13 tanulónk teljesített. 7 tanuló 2000 képességpont feletti eredményt ért el – az országos átlag 1612 képességpont. A legeredményesebb nyolcadikosunknak 2119 képességpontja van (507 ponttal több az országos átlagnál). 1 tanuló teljesített az 1. szint alatt, rajta kívül 3 tanuló nem érte el a 3. képességszintet. Szövegértés 13. ábra Szövegértés 6. - Iskolánk tanulóinak eredményei

Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1

Hatodikosainknál szövegértésből az egy leszakadó tanulón kívül még 4 nem éri el a 3. szintet, viszont a többség egymáshoz közel tömörül a 3-6. szinten. A 8. évfolyamon 2 tanuló nem érte el a 3. képességszintet, viszont a 6-7. szintet elért tanuló közül 2 magasan kiemelkedik a többiek közül. A többség a 4-6. szinten tömörül.

14. ábra Szövegértés 8. - Iskolánk tanulóinak eredményei

109

Tanulóink teljesítményének változása 2 év alatt Ha azt szeretnénk lemérni, hogy ténylegesen mennyit fejlődnek átlagosan a tanulók két év alatt, ugyanannak a korosztálynak a két évvel korábban mért eredményéhez kell hasonlítanunk a jelenlegi teljesítményét, és a kettő különbsége alapján következtethetünk a tanulók tényleges fejlődésére. Ez alapján megállapítható, hogy 2 év alatt matematikából 202, szövegértésből 109 képességponttal fejlődtek tanulóink.

Matematika

Szövegértés

Tanév

Osztály

2009/2010.

6. osztály

2011/2012.

8. osztály

2009/2010.

6. osztály

2011/2012.

8. osztály

Átlageredmény

Fejlődés mértéke

1575 202 1717 1553 109 1662

15. ábra Tanulóink teljesítményének változása 2 év alatt Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=i&id=036281

Iskolánk átlageredményeinek változásai

16. ábra Iskolánk átlageredményeinek változásai 2009 és 2012 között Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=i&id=036281

110

Összefoglalóan

elmondható,

hogy

a

hatodik

évfolyamon

kismértékű

visszaesés

tapasztalható, viszont nyolcadikosaink az eddigi legjobb eredményt érték el. Számottevő különbségek nem tapasztalhatók, enyhe ingadozásokat láthatunk, amelyek évfolyamonként különböző irányban mutatnak kismértékű eltérést. A különbségek értéke akár pozitív akár negatív irányban a skála értékeihez képest oly kicsinyek, hogy azokkal sem a fejlődésre sem a teljesítményromlásra vonatkozó következtetéseket nem lehet érvényesen alátámasztani. Inkább az évfolyamok közötti eltérés érezhető. Eredményeink többnyire nem mutatnak szignifikáns eltéréseket négy kivétellel: egy 2008-as eredményünk volt gyengébb, három viszont kiemelkedőbb az átlaghoz képest. Regresszió analízissel tudjuk megbecsülni, hogy egy konkrét CSH indexű iskolától milyen képességpont várható el matematikából, illetve szövegértésből. A tényleges eredményből kivonják a regresszió becslés alapján várható eredményt, ami már a hozzáadott pedagógiai érték HPÉ. Ha ez a szám pozitív, akkor az iskola csökkentette a diákok közti különbségeket, leegyszerűsítve: jól dolgozott. – Ez ránk is vonatkozik, a következő eredményeink ezt tükrözik. Átlageredmény a tanulók korábbi eredményének tükrében Matematikából

17. ábra Matematika - Átlageredmény a tanulók korábbi eredményének tükrében

111

Intézményünk eredménye matematikából a regressziós becslés alapján várható eredmény tükrében: Telephelyünk 2012-es áltageredménye

1717

(1670;1773)

A telephely tanulóinak 2010-es átlageredménye

1585

(1544;1636)

Várható eredmény az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján

1670

(A tényleges eredmény ettől nem különbözik szignifikánsan)

47 

18. ábra Matematika - Nyolcadikos tanulóink fejlődése 2 év alatt Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=i&id=036281

Mint az ábrából és a számadatokból is kiderül, nyolcadikos tanulóink a hatodikos eredményük alapján a várhatónál 47 képességponttal jobban teljesítettek matematikából, az eredmény közelít a szignifikánshoz. Szövegértésből

19. ábra Szövegértés - Átlageredmény a tanulók korábbi eredményének tükrében Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1

112

Intézményünk eredménye szövegértésből a regressziós becslés alapján várható eredmény tükrében: Telephelyünk 2012-es áltageredménye

1662

(1621;1702)

A telephely tanulóinak 2010-es átlageredménye

1546

(1505;1593)

Várható eredmény az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján

1612

(A tényleges eredmény ennél szignifikánsan jobb)

50 

20. ábra Szövegértés - Nyolcadikos tanulóink fejlődése 2 év alatt Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=i&id=036281

Szövegértékelésből már szignifikáns az a különbség (50 képességpont), amennyivel nyolcadikos tanulóink a hatodikos eredményük alapján a várhatónál jobban teljesítettek.

113

A 2013. évi Országos kompetenciamérés eredményei Matematika A 2012/13-as tanévben 252850 tanuló írta meg a mérést, ami 4389 iskolát érintett. Iskolánkból 70 hatodik osztályos és 51 nyolcadik osztályos szerepel a mérési eredményekben. A

6. és 8. osztályos tanulóink által megírt teszteket teljes egészében központilag javították,

így az elemzés csak a hasonló nagyságú iskolák, valamint az országos átlag illetve az előző évek eredményeinek összehasonlítására terjed ki.

Átlageredmények A 2013. évi Országos kompetenciamérésben a tanulók matematikai eszköztudás átlageredménye a 6. évfolyamon 1572 képességpont, 8. évfolyamon 1725.

Mindkét évfolyamon iskolánk átlageredménye az országos átlagnál jobb, 6. évfolyamon 83 képességponttal, 8. évfolyamon 105 képességponttal. 6. évfolyamon a megyeszékhelyi iskolák átlagánál 45 képességponttal, a megyeszékhelyi nagy általános iskoláknál 34 képességponttal értünk el jobb eredményt. 8. évfolyamon is mindkét viszonyítási csoportnál jobb iskolánk eredménye. A megyeszékhelyi iskoláknál 71, a megyeszékhelyi nagy általános iskoláknál 56 képességponttal teljesítettünk jobban.

114

Az országos és a megyeszékhelyi iskolák között elfoglalt helyünket oszlopdiagramok szemléltetik.

6. évfolyam

Látható, hogy az ország összes általános iskolájának telephelyi átlaga alapján 6. évfolyamon 1486 iskola szignifikánsan gyengébben, 170 iskola szignifikánsan jobban teljesített nálunk. 989 olyan iskola van, amely szignifikánsan hasonló eredményt ért el. Ez százalékban azt jelenti, hogy az ország összes iskolája közül 56,2 % gyengébben 6,4 %-a jobban, és 37,4 %-a hasonlóan teljesített. A megyeszékhelyi általános iskolák közül 19, míg a nagy általános iskolák közül csak 17 ért el jobb eredményt az országban.

8. évfolyam

115

8. évfolyamon 1649 iskola szignifikánsan gyengébben, 113 szignifikánsan jobban teljesített, 963 iskola szignifikánsan hasonló eredményt ért el. Százalékban kifejezve az iskolák 60,5%-a gyengébben, 35,4 %-a hasonlóan, 4,1%-a jobban teljesített. A megyeszékhelyi általános iskolák közül 10, míg a nagy általános iskolák közül csak 9 ért el jobb eredményt iskolánknál. Képességeloszlás A tanulók képességeinek mérésére a teszten elért összes pontszám vagy a százalékos eredmények nem elegendőek. Ezért a tanulók tudásának mérésére képességmodellt alkalmaznak. A képességszintek abban segítenek, hogy – a tanulókat képességük szerint kategóriákba sorolva – meg tudjuk mondani, legalább milyen képességeket tudhatnak magukénak az adott szintbe tartozók, és mi az, amiben elmaradnak a magasabb szinten található tanulóktól. A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján 6. évfolyam esetében a 3. képességszint, a 8. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint, amelynek elérése szükséges ahhoz,

hogy

a

tanuló

eredményesen

tudja

alkalmazni

képességeit

a

további

ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása 6. évfolyam (A sávdiagramokon alapszintként definiált képességszint alsó határához igazították a sávokat.)

116

Hatodikosaink 21,5 %-a nem éri el azt a minimális szintet, amely a sikeres továbbhaladáshoz elengedhetetlen. Országosan ez 40 %, a megyeszékhelyi iskolákban is eléri a 31,6%-ot. Tanulóink nagy része, 60%-a 3. és 4. szinten teljesített. Sajnos ezen az évfolyamon egy tanuló sem érte el a legfelső szintet. Iskolánk tanulóinak eredményei (egy kör egy tanulót jelent)

Jól látszik az ábráról, hogy 2 tanuló nem érte el a 2. szintet sem, két tanulónk van, akik a 6. szinten teljesítettek (1856; 1860 képességponttal). A legjobb eredményt elért tanuló 371 képességponttal az országos átlag fölötti eredményt ért el. 8. évfolyam A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása

117

Nyolcadikosoknál az alapszint a 4. szint, ez alatt tanulóink 23,6%-a teljesített, országosan a tanulók 40 %-a nem éri el ezt a szintet. Arra büszkék lehetünk, hogy tanulóink több mint negyede 25,5% a 6-7. szinten oldotta meg a feladatokat, ami sokkal több, mint a másik két viszonyítási csoportban.

Iskolánk tanulóinak eredménye Jól látszik, hogy a 6-7. képességszinten 13 tanulónk teljesített. 4 tanuló 2000 képességpont feletti eredményt ért el – az országos átlag 1620 képességpont. A legeredményesebb nyolcadikosunknak 2136 képességpontja van (516 ponttal több az országos átlagnál). Sajnos 6 tanuló még a 3. képességszintet sem érte el.

A tanulók képességeloszlása az egyes részpopulációkban. Iskolánkban nagy a különbség a minimum és maximum között. 6. évfolyamon a min.: 1235, a max.: 1860 képességpont. A képességbeli különbség a leggyengébb és a legjobban teljesítő tanuló között 625 képességpont. 8. évfolyamon még nagyobb a különbség 898 képességpont. Ezen az évfolyamon a legjobban teljesítő tanuló 2136 képességpontot ért el, míg a leggyengébben teljesítő csak 1238 pontot. (Okai lehetnek: szövegértési nehézségek, intelligenciaszint, motiválatlanság).

118

Iskolánk átlageredményei a mérési évek függvényében 2008-as évtől kezdődően új skála szerint számították ki a tanulók képességpontjait. Ezért a 2008-as mérés az első, amely a követéses mérésben figyelembe vehető. Átlageredmény

Évfolyam 2008

2009

2010

2011

2012

2013

6.

1622

1537

1575

1588

1536

1572

8.

1682

1651

1685

1627

1717

1725

1900 1800 1700 1600 6.évfolyam 1500

8.évfolyam

1400 1300 1200 2008

2009

2010

2011

2012

2013

A táblázat és az ábra segítségével jól látható, hogy a 6. évfolyamon a 2008-as méréshez képest 50 ponttal csökkent, a 2012-es évhez viszonyítva 36 ponttal emelkedett a tanulók átlagosan matematikai eszköztudása. 8. évfolyamon az idei mérésnél értük el a legjobb eredményt. A 2008-as és a 2012-es évhez képest 43 illetve 8 képességponttal emelkedett az átlag. Mindkét évfolyam esetében az idősor azt mutatja, hogy a mérési eredmények nem tükröznek erőteljes tendenciát. A diákok átlagos teljesítménye egyes években valamivel jobb, míg más években valamivel gyengébb. A minimális növekedések és csökkenések valójában statisztikai ingadozást jelentenek, miközben az eredmények többé-kevésbé állandó tanulói átlagteljesítményt mutatnak.

119

A tanulók megoszlása a matematikai képességszinteken A különböző képességszinten teljesítők aránya 6. évfolyamon 2011-2013. évi méréseknél

7. 6. 5. 4.

2013

3.

2012 2011

2. 1. 1. szint alatt 0

10

20

30

40

Az ábráról jól látható, hogy a 2013-as mérésnél 1. szint alatt nem teljesített egy tanuló sem, és az 1. és 2. szinten teljesítők aránya is csökkent, a 4. és 5. szinten teljesítők száma emelkedett az előző évi mérési eredményekhez képest. Csak a 2011-es évben volt olyan tanulónk, aki a 7. képességszintet elérte.

A különböző képességszinten teljesítők aránya 8. évfolyamon 2011-2013. évi méréseknél7. 6. 5. 4.

2013

3.

2012 2011

2. 1. 1. szint alatt 0

5

10

15

20

25

30

35

Nyolcadikosaink közül mindhárom évben voltak olyan tanulóink, akik a legmagasabb szintet elérték. A 2013. évi mérésnél a 7. szinten teljesítők száma kicsit csökkent, míg a 6. szinten 120

emelkedett. 2012 és 2013. évben az 5. képességszinten teljesítettek a legtöbben. Sajnos a 2. szinten teljesítők száma nőtt a 2012-es méréshez képest, de a 2011-eshez viszonyítva csökkent. 1-es szint alatt egyik évben sem volt egy tanulónk sem.

A teljesítmény két év alatti fejlődése Ha azt szeretnénk lemérni, hogy ténylegesen mennyit fejlődnek átlagosan a tanulók két év alatt, ugyanannak a korosztálynak a két évvel korábban mért eredményéhez kell hasonlítanunk a jelenlegi teljesítményét, és a kettő különbsége alapján következtethetünk a tanulók tényleges fejlődésére. A tanulói azonosító bevezetésének és az új képességskáláknak köszönhetően 2010 óta van lehetőség a tényleges fejlődés mérésére.

A tanulók teljesítményének két év alatt elért fejlődése(mérési év) 6. évfolyam

8. évfolyam

változás

–

1682(2008)

–

1651(2009)

1622(2008)

1685(2010)

+ 63 pont

1537(2009)

1627(2011)

+ 90 pont

1575(2010)

1717(2012)

+ 142 pont

1588(2011)

1725(2013)

+ 137 pont

1536(2012)

–

(2014)

–

1572(2013)

–

(2015)

–

Mivel csak 2008-tól létezik a közös skála ezért az adatsor hiányos. (Az átlageredmények mellett alsóindexben az is szerepel, melyik mérési évből származik az eredmény.) A táblázatból jól látható, hogy mind a négy mérési csoportban tanulóink matematika eszköztudása jelentősen emelkedett, főleg az utolsó két mérési évben.

121

Összességében elmondható, hogy eredményeink az országos átlaghoz képest jobbak, tanulóink matematika eszköztudása jelentősen emelkedik a 8. év végére, ami a munkánk eredményességét is igazolja.

122

Szövegértés 8. évfolyam

A 2013-as mérés hasonló eredményt hozott, mint az eddigiek. Magasan az országos átlag fölött teljesítettünk. Csak a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok előztek meg minket. Mivel ezekbe az intézményekbe válogatás után kerülnek a tanulók, nem vetélkedhetünk velük.

123

Az eredmények évek óta hasonlóak, nincs jelentős változás. Ha a szekszárdi nagyobb iskolákat nézzük, ott is kedvező a kép: országos

Dienes iskola

Babits iskola

Baka iskola

Garay iskola

Gyakorló iskola

1555

1657

1620

1606

1451

1589

Örvendetes az is, hogy az 1. szinten és az 1. szint alatt egy tanulónk sincs. Diákjaink 60 %-a az 5., 6. és 7. szinten helyezkedik el.

Ha az egyes osztályokat nézzük, a 8.a-ban egy tanuló teljesített a 2. szinten a többiek a 3., 4., 5. szinten tömörülnek. A legjobb és a leggyengébb között 472 a különbség.

A 8.b-ben egy leszakadó áll a 2. szinten, a többiek a 4., 5., 6. és 7. szinten. Itt nagyon magas, 729 a különbség a legjobb és leggyengébb között. Ekkora differencia általában nem jellemző ezekre az osztályokra. 124

A 8.c a kettő között áll: vannak leszakadók és kiemelkedők. A különbség 461.

125

Összességében elégedettek lehetünk az eredménnyel, az eddigi munkát kell folytatnunk. A hatodik évfolyamon is kedvező a kép, az országos átlag felett teljesítettünk és csak a 8 osztályos gimnáziumok előznek meg minket. 6. évfolyam

Az eredmény megfelel a korábbiaknak, nincs jelentős eltérés. 126

Ha a városi iskolákat nézzük, ott is kedvező a kép: országos

Dienes iskola

Babits iskola

Baka iskola

Garay iskola

Gyakorló iskola

1497

1590

1581

1566

1442

1494

Ha a tanulók képesség megoszlását nézzük, az 1. szint alatt nincs diákunk, az 1. szinten viszont kettő is. Tanulóink 41 %-a az 5., 6., 7. szinten teljesített. Ez gyengébb, mint a 8. évfolyam, de az összes mutató azt jelzi, a hatodikos feladatok nehezebbek voltak.

Ha az egyes osztályokat nézzük. a 6.a kiegyensúlyozottan teljesített, a többség a 4., 5. szinten áll, néhány gyengébb és néhány kiemelkedő között. A legjobb és a leggyengébb közötti különbség 635.

A 6.b-ben a leggyengébbek is elérték a 3. szintet. Néhány kiemelkedő teljesítményt is láthatunk. A különbség hasonló a 6. a-hoz: 634.

127

A 6.c-ben van a két gyengén, 1. szinten teljesítő. Van néhány kiemelkedő is, a többség pedig a 3., 4., 5. szinten áll. Nem véletlen, hogy itt a legnagyobb különbség a leggyengébb és a legjobb teljesítmény között: 779.

Feladatunk, hogy a leggyengébben teljesítőket fejlesszük. A többiek esetében az eddigi eredményes munkát kell folytatni. 128

4. A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatokat 2014. augusztusi osztályozó- és javítóvizsgázók – eredmény Osztályt ismétel a tanév végi eredménye alapján 3 tanuló Szünetelő jogviszonyú tanulók 1 tanuló sikeresen vizsgázott 1 tanuló sikertelenül vizsgázott 7 tanuló nem jelent meg Magántanulók 1 tanuló sikertelenül vizsgázott 3 tanuló nem jelent meg Javítóvizsgára bukottak 6 tanuló sikeresen vizsgázott 1 tanuló sikertelenül vizsgázott 5. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége Mindennapos testnevelés: Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,  iskolai sportkörben való sportolással,  versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező sportoló tanuló kérelme alapján a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 6. A hétvégi házi feladatok szabályai Otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai  A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, készség- és képességfejlesztés, a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, tapasztalatok gyűjtése. Minden történhet írásban és szóban.  A tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére a szokásos, egyik óráról a másikra esedékes feladatokkal azonos mennyiségű szóbeli és írásbeli feladatot kaphatnak a tanár megítélése szerint. 129

6.1.1. A házi feladat kijelölésének elvei  A tanulóval közölni kell a házi feladat elkészítésének szabályait, a mulasztás következményeit.  A házi feladat járuljon hozzá a tanulók felelősségének, önállóságának fokozásához.  A házi feladatot gondosan kell kijelölni.  Legyen sikeresen megoldható.  Kapcsolódjon az órai munkához, de ne a be nem fejezett ismeretelsajátítási folyamat befejezése legyen.  Szolgálja az elsajátítottak gyakorlását, vagy a következő órai anyag előkészítését 6.2. Az iskolai dolgozatok szabályai Év eleji (diagnosztizáló) felmérés Célja: a hiányosságok feltárása, javaslat a felzárkóztató foglalkozáson való részvételre. Időtartama: 1-2 tanítási óra Értékelése: Nem kötelező érdemjeggyel értékelni, Nem számít bele a félévi és év végi osztályzatba. Korlátja: lehetőleg rövid, ismétlő szakasz után írassuk. Röpdolgozat Célja: a tanuló órai felkészülésének ellenőrzése Időtartama: max. 20 perc Értékelése: érdemjeggyel értékeljük Témazáró dolgozat Célja: összefüggő ismeret ellenőrzése egy témakör lezárásakor, összefoglaló óra után. Időtartama: 1-2 óra Értékelése: súlyozott érdemjeggyel. Korlátja: egy tanítási napon max. 2 témazáró dolgozat íratható, megíratását legalább egy héttel előtte hozzuk a tanuló tudomására. Az írásbeli számonkérési formák értékelésének ajánlott skálája: A tantárgyi érdemjegyek száma havonta legalább egy. A tanulók írásbeli munkáit (a tantárgy sajátosságaitól függően) százalékos értékeléssel is elláthatjuk. Ennek osztályzatra átváltását a következő módon határozzuk meg:  minimum szintű mérés esetén: 90%-tól elfogadható 90% alatt elfogadhatatlan 

minimumot meghaladó mérés esetén 0 – 39 % elégtelen (1) 40 – 55 % elégséges (2) 56 – 74 % közepes (3)

130

75 – 90 % jó (4) 91 – 100 % jeles (5)

7. a tanulmányok alatti vizsgák szabályai és tervezett ideje A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, javítóvizsgákra, különbözeti vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.  Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézményvezető különbözeti vizsga letételét írja elő.  Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A vizsgaszabályzat Osztályozóvizsga Osztályozó vizsgát tehet a tanuló:  ha igazolt és igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára  ha tanulmányait magántanulói státuszban végzi  ha tanulmányait szünetelő jogviszonyban végzi  ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget Az osztályozóvizsga előírásai: Tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell meghatározni. Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni. A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja. Javítóvizsga Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 2-8. évfolyamon a tanév végén egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsgák előírásai: A javítóvizsga időpontja: augusztus 25- 31-ig terjedhet.

131

A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az intézményvezető írja alá; A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. Amennyiben más helységbe költözik, új iskolájában is tehet javítóvizsgát. A vizsga eredményét az iskolatávozási bizonyítványon jelzi a vizsgáztató iskola; A javítóvizsga nem ismételhető. A vizsgák szabályai A vizsgák időpontjáról és helyéről a vizsgázót, illetve a szülőt írásban tájékoztatni kell. Az vizsgát háromtagú bizottság előtt kell tenni. Tagjai: szaktanár, munkaközösség-vezető, intézményvezető, illetve intézményvezető-helyettes. Legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. Az írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. 

 





A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 60 perc. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az intézményvezető engedélye alapján: a szakvéleményében meghatározott kedvezményeket meg kell adni: többletidő biztosítása, segédeszköz használatának, írásbeli helyett szóbeli vizsga engedélyezése Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. Azt a tanulót, aki az osztályozó, ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna.

A vizsga értékelése Az értékelés módja függ a vizsga jellegétől.  Osztályozó, ill. különbözeti vizsga esetén a helyi tantervben meghatározott értékelés a mérvadó.  Ha a tanuló javítóvizsgát tesz és a feladatok csak a minimum követelményeket tartalmazzák, akkor a sikeres vizsgához 90 %-os teljesítmény szükséges.  Az osztályzatot a bizottság állapítja meg 132

8. Iskolai osztályok száma, és az egyes osztályokban tanulók létszáma Tanulólétszám 2014/2015. tanév osztály csoport fiú lány összesen

1. a

angol-inf. nemzetiségi n. összesen

10 2 12

5 3 8

15 5 20

1. b

kétnyelvű n.

7

19

26

1. c

nemzetiségi n. kétnyelvű n. összesen

8 1 9

8 5 13

16 6 22

angol-inf. kétnyelvű n. 1. évf. nemzetiségi n. összesen

10 8 10 28

5 24 11 40

2. a 2. b 2. c 2. évf.

angol-inf. kétnyelvű n. nemzetiségi n. összesen

15 12 9 36

3. a

angol-inf. nemzetiségi n. összesen

3. b

3. c

osztály

2014. október 01. csoport fiú lány összesen

5. a

angol-inf. nemzetiségi n. összesen

10 7 17

6 2 8

16 9 25

5. b

kétnyelvű n.

9

16

25

5. c

nemzetiségi n. kétnyelvű n. összesen

6 6 12

8 5 13

14 11 25

15 32 21 68

angol-inf. kétnyelvű n. 5. évf. nemzetiségi n. összesen

10 15 13 38

6 21 10 37

16 36 23 75

7 13 16 36

22 25 25 72

6. a 6. b 6. c 6. évf.

angol-inf. kétnyelvű n. nemzetiségi n. összesen

11 8 12 31

5 6 11 22

16 14 23 53

7 4 11

7 6 13

14 10 24

7. a 7. b 7. c 7. évf.

angol-inf. kétnyelvű n. nemzetiségi n. összesen

6 5 6 17

9 15 10 34

15 20 16 51

kétnyelvű n.

7

23

30

nemzetiségi n. kétnyelvű n. összesen

9 5 14

8 9 17

17 14 31

angol-inf. kétnyelvű n. 3. évf. nemzetiségi n. összesen

7 12 13 32

7 32 14 53

14 44 27 85 8. a 8. b 8. c 8. évf.

angol-inf. kétnyelvű n. nemzetiségi n. összesen

11 9 9 29

8 10 15 33

19 19 24 62

4. a

angol-inf.

10

4

14

4. b

kétnyelvű n.

8

12

20

133

nemzetiségi n. kétnyelvű n. összesen

6 4 10

4 4 8

10 8 18

angol-inf. kétnyelvű n. 4. évf. nemzetiségi n. összesen

10 12 6 28

4 16 4 24

14 28 10 52

4. c

alsó tag. össz.

42 23 angol-inf. 44 85 kétnyelvű n. nemzetiségi n. 38 45 összesen 124 153 82 130 német össz. Tanulólétszám:

65 129 83 277 212

felső tag. össz.

518

angol-inf. kétnyelvű n. nemzetiségi n. összesen német össz.

38 37 40 115 77

28 52 46 126 98

fő + 7 f ő szünetelő

Nemzetiségi arány:

74,71

%

jogviszonyú tanuló

9. Tanév helyi rendje - 2014/2015-ös tanév 1. Jelentkezés, alakuló értekezlet : aug. 25. 9 óra 2. Javító- és oszt. vizsgákra felkészítő aug. 25-27-ig (11 ó) 3. Javító- és osztályozóvizsgák aug. 28. 8 órától 4. Tanévnyitó értekezlet :aug. 29. 9 óra 5. Tanévnyitó ünnepély :aug. 31. 17:30 óra 6. Első tanítási nap : szept. 01. 8 óra 7. Ügyeleti rend (nevelői, tanulói) : szept. 05. Dr. Galigerné Pártai Erika, Prischetzkyné Márkus Emőke 8. Napközis, tanulószobás csoportok kialakítása : szept. 01. - igh. 9. Szertári és tanári szekrények rendbetétele , osztályok dekorálása :szept. 01. - nevelők 10. Az eszközök felvétele (Illés Péter) : aug. 25- 29. 11. Pedagógus igazolványok leadása titkárságra : aug. 29. 12. Gyógytestnevelésre utaltak, felmentettek, könnyített testnevelés névsor beadása : szept. 12. - testnevelők - védőnővel egyeztetés : of.-k, 13. Első tanítási napon az első két óra osztályfőnöki óra : szept. 01. 8 – 10 óra - létszámegyeztetés, menzás igények felmérése, - napközi pontosítása, leadása, - könyvtárból ingyenes tankönyvek felvétele sorrend szerint, - tájékoztatók, ellenőrzők kiosztása, 134

66 89 86 241 175

HÁZIREND, munka- és tűzvédelmi rend ismertetése (naplóban rögzíteni) - órarend, személyi adatváltozások felmérése. 14. Múlt évi naplók, anyakönyvek hiánypótlása - javítóvizsgák rögzítése, leadása, - új naplók megnyitása (pontos egyeztetés) : - teljesen kitöltött naplók (adatok, órarend, ülésrend, okt. 1-i statisztika) : 15. Szülői értekezletek: - 1. osztály : szept. 08. / hétfő / - 5. osztály : szept. 09. / kedd / 16. Tűzriadó szeptember, Simon Andrea 17. Tűzvédelmi szemle Simon Andrea 18. Tanmenetek leadása szept. 26. mkv. , igh. 19. 16 óráig való benntartózkodás felmérése : 20. Korrepetálási és szakköri lehetőségek összeírása : 21. Korrepetálási és szakköri igények felmérése egyedi felmérő lapon - foglalkozások kezdete 22. Munkaközösségi munkatervek leadása : -

szept. 06. osztályfőnökök okt. 01. 17 óra 17 óra

of. of.

szept. 05. szept. 05. :szept. 12. :szept. 15. szept. 19.

BEOSZTÁSOK: ALSÓ TAGOZAT 1. a (1. cs.) Cseszák Edit Lauer Józsefné 1. b (2. cs.) Gyimóthy Lászlóné Scherer-Csabai Gyöngyi 1. c (3. cs.) Póczáné Zsákovics Csilla Dr. Rostáné Bodahelyi Teréz 2. a (4. cs.) Szabó Lászlóné Somogyvári Klára 2. b (5. cs.) Müller Jánosné Komárominé Neidert Erzsébet 2. c (6. cs.) Palotás Zoltánné Márkus Anikó 3. a (7. cs.) Hucker Ferencné Tobakné Baris Erzsébet 3. b (8. cs.) Lenkeiné Várhegyi Éva Kilián Szilvia 3. c (9. cs.) Búsné Mikus Franciska Heimné Ébner Éva 4. a (10. cs.) Csabai Zsuzsanna Kubanekné Csötönyi Piroska 4. b (11. cs.) Bozzay Izabella Rangáné Jámbor Ildikó 4. c (12. cs.) Kurdiné V. Andrea Pasinszkiné Jákob Lívia 13. cs. Felsős napközi Fejlesztő pedagógus: Hacklné Domonkos Klára Németes nevelők: Mikola Péterné Vargáné Rónai Éva

135

5. a 5. b 5. c 6. a 6. b 6. c 7. a 7. b 7. c 8. a 8. b 8. c

FELSŐ TAGOZAT Enyediné Szakálos Mariann Pálné Nähr Györgyi Losonczyné Csuprik Erika Klézli Mária Stierné Jankovics Mária Illésné Gesztesi Piroska Szabó Tamás Völgyi Istvánné Pentz Magdolna Balaskó Krisztina Scherer Tamás Stella Éva

I/8. I/9. I/10. II/9. II/11. II/6. II/5. I/12. I/11. I/7. II/1. II/2.

10. Elérhetőségek Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule Cím: 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 6. Telefon: 74/511-471 Fax: 74/413-754 E-mail cím: [email protected] 11. A vezetői ügyelet rendje a 2014/2015-ös tanévben Vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 16.30 óra között az intézményvezető vagy egyik helyettese az iskolában tartózkodik.

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus, felelős az iskola működésének rendjéről, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az intézményvezető vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A tanítási órák, napközis foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 14.40 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek 15 perc hosszúak, a negyedik tanóra után 20 perces, az ötödik tanóra után 10 perces. Kéthetes órarend szerint dolgozunk. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1700 óráig tart az alsó tagozatban. A tanulók kötelező iskolában tartózkodásának ideje 8.00-16-00. A délutáni foglalkozások látogatása alól az intézményvezető adhat felmentést.

136

Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és menzai ellátását. A jelentkezést írásban szülői aláírással kell jelezni az iskola által kiadott jelentkezési lapon. A napközis foglalkozások rendje: 11.45 –től 17.00 óráig Menzai étkeztetés rendje: 11.45 –től 14.00 óráig A felső tagozatos tanulószobás csoportoknak 16.00 óráig tart a foglalkozás, nevelői felügyelet. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok: A napköziben a tanulók nevelését és oktatását, szabad idejének hasznos eltöltését az utolsó óra befejezésétől 17 óráig biztosítjuk. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg az iskola működési rendjének figyelembe vételével. A napközis foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben –szülői kérés hiányában –az eltávozásra az intézményvezető vagy helyettese engedélyt adhat. Egyéb foglalkozások Egyéb foglalkozásokat 14.00 órától a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. Kerülni kell a kötelező tanórák utáni csatlakozó időpontokban az egyéb foglalkozásokat. Tanulók érdekeit figyelembe véve minimum 30 percnek kell eltelnie a foglalkozások között.

12. A beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma Az iskolába történő felvétel Az első osztályosok beiratkozására a jogszabályban meghatározott időben van lehetőség. Beírásuk a bemutatott okiratok (a gyermek születési anyakönyvi kivonata, az óvoda véleménye) révén történik meg. A körzethatáron belül lakó tanulókat fel kell venni. Az általános tagozatra és a nemzetiségi nyelvoktató osztályba való beiratkozás a beiskolázási körzethez kötött. A kétnyelvű nemzetiségi osztályba való bekerülés nincs feltételhez kötve, még a beiskolázási körzethez sem. 13. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításai

137

Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valeria Dienes Grundschule 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 6. Tel.: 74/511-471, 74/511-472 mail: [email protected]

Fax.: 74/413-754

E-

A Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

Szekszárd, 2014. november 10.

Simon Andrea intézményvezető

138

I.

AZ IRATKEZELÉS RENDJE

Általános rendelkezések

1.

1. Az iratkezelés feladata az iratok átvétele, vagy elektronikus rendszeren keresztül történő fogadása (annak kinyomtatása), posta bontása, rendszerezése, iktatása, kiosztása, nyilvántartása, az ügyintézés során keletkező produktumok leírása, továbbítása, valamint az elintézett ügyiratok irattári kezelése, megőrzése, selejtezése, illetve levéltári őrizetbe adása. 2. Iratnak minősül: Minden olyan írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármilyen eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült újság, folyóirat, vagy könyvjellegű kéziratok; Minden, az intézmény szervezeti egységeinek üléséről készült dokumentum, tekintet nélkül arra, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhető-e. Az intézmény főbb ügykörei: 2.

vezetési és igazgatási ügykör, nevelési és oktatási ügykör, gazdasági ügykör, személyi ügykör, tanulói ügykör, egészség- és gyermekvédelmi ügykör. Az iskolatitkár feladatköre

Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése és végzése, valamint az ügyeket kísérő iratkezelés az iskolatitkár munkakörébe tartozik. Fontosabb feladatai az alábbiak: -

a hivatali ügyek nyilvántartása, az ügyiratok és a bélyegzők nyilvántartása a küldemények átvétele, felbontása, kezelése, a hivatalos ügyek csoportosítása, rangsorolása, az iratok iktatása, előíratok csatolása, mutatózás, a határidős ügyek nyilvántartása, az ügyek irányítása és a szükséges iratok továbbítása az ügyintézőkhöz, valamint az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése kiadványozás előkészítése, a kiadványok továbbítása, postai feladása, a továbbítandó küldemények bérmentesítésére szolgáló ellátmány kezelése, az ügyiratokról hivatalos másolat és másodlat készítése, az elintézett ügyek iratainak elhelyezése, az irattár kezelése, rendezése, az irattári jegyzékek készítése, 139

-

az irattári anyag selejtezése vagy levéltári átadása.

Az ügyek és az ügyiratok nyilvántartása

3.

Az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott eljárások, valamint az irattári tervek és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok jogszerű, szakszerű, és biztonságos megőrzésére, kezelésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért az intézményvezető a felelős. Központi iratkezelés működik: egy helyen történik az iratkezelés valamennyi mozzanata, mely tevékenységeket az iskolatitkár lát el egy személyben. Az intézmény vezetője által szignált határidős és egyéb iratokat a nyilvántartó könyvébe kell bevezetni és még a szignálás napján át kell adni az ügyintézőknek. Az iskolatitkár az ügyintézők részére – elintézés céljából – az ügy iratait iktatószám, tárgy és átvétel időpontjának feltüntetésével adja át. Az iratok visszavételét jelezni kell a titkárság nyilvántartókönyvében. Az ügyek határidejének betartásáért is az intézmény vezetője felel, ezért a határidőhöz kötött ügyek határidejéről is nyilvántartást kell vezetni. Határidő – nyilvántartás történik az iktatókönyvben. A határidőt az iktatókönyv „Megjegyzés” vagy „Elintézési határidő” rovatban a naptári nap megjelölésével kell feltüntetni. Az iskolatitkár az ügy elintézése érdekében tett sürgetést az ügyiraton névaláírással és keltezéssel köteles feljegyezni. Az intézményvezető szükség esetén meghosszabbíthatja a határidőt. Elintézendő ügy iratát határidő-nyilvántartásba helyezni csak vezető vagy vezetőhelyettes engedélyével lehet. Az engedélyt az ügyet kísérő iraton fel kell tüntetni. Az iskolatitkárnál azt az iratot kell határidőnyilvántartásba helyezni, amelynek végleges elintézése valamilyen közbenső intézkedéshez vagy feltételhez kötött. A jogorvoslat közbenső intézkedése az elintézési határidőt a törvényes keretek között arra az időpontra módosítja, mikor a közbenső intézkedésre válasz érkezett.

4. Az intézményi bélyegzők nyilvántartása Az intézményvezető engedélye iskolatitkárnak kell tartani.

alapján

készített

hivatalos

bélyegzőket

az

A bélyegzők nyilvántartólapján fel kell tüntetni: -

a bélyegző lenyomatát, a bélyegzőt használó szervezeti egység nevét, a bélyegző használatára jogosultak nevét és aláírását, 140

- a bélyegző kiadásának dátumát, - a bélyegző őrzéséért felelős dolgozó nevét. Az intézményvezető gondoskodik - a bélyegzőt használók jelzése alapján – a sérült és elavult bélyegzők megsemmisítéséről, valamint az új bélyegzők beszerzéséről és a bélyegzők szétosztásáról. A bélyegző használója felelős a bélyegző biztonságos őrzéséért és a hivatali munkával kapcsolatos rendeltetésszerű és jogszerű bélyegzőhasználatért. A bélyegző eltűnése esetén a bélyegző felkutatására és az ügyben lefolytatott eljárásra, valamint szükség esetén a bélyegző érvénytelenítésére a vezető-helyettes intézkedik. 5. Felvilágosítás hivatalos ügyekben Az intézményben bármely üggyel kapcsolatos érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró illetékes ügyintéző vagy vezető (intézményvezető és vezetőhelyettes) adhat. Tanulónak, valamint szülőjének (vagy a tanuló igazolt képviselőjének) a tanulóra vonatkozó iratokba való betekintést oly mértékben kell biztosítani, amennyire ez mások személyiségi jogainak sérelme nélkül lehetséges – az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően. Hivatalos szerveknek (fenntartó, különböző hatóságok) a személyiségi jogokat nem sértő adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján lehet rendelkezésre bocsátani. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. A benyújtott irat és az igazolásul felhasznált másolat egyezőségéről az ügyiratkezelőnek gondosan meg kell győződni. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.

6.

Az ügyvitel és az iratkezelés irányítása és felügyelete Az intézmény ügyviteli és iratkezelési feladatait az intézményvezető irányítja, s ellátja annak felügyeletét is. A pedagógiai tárgykörű ügyvitelt és az iratkezelést a pedagógiai vezetőhelyettes ellenőrzi. A gazdasági tárgykörű ügyvitel és iratkezelés közvetlen irányítása és ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételeket és utasításokat a nyilvántartókönyv soron következő rovatába kell bejegyezni. Ide kell beírni az ellenőrzések során megállapított hiányosságok megszüntetésére tett intézkedéseket. Hivatalátadás esetén az erről felvett és iktatott jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az utolsó iktatószámot (számokat) és tételesen fel kell sorolni az átadott, illetőleg átvett ügyiratokat és az ügyirathátralékot.

141

II.

AZ ÜGYIRATOK KEZELÉSÉNEK RENDJE

1. Az ügyiratkezeléssel kapcsolatos fogalmak Irat minden írott szöveg, rajz, vázlatrajz, terv, tervrajz, fénykép, kép, hangfelvétel, film, térkép, kotta, mágneses és más adathordozó (adattároló), valamint a megjelenés formájától függetlenül minden más dokumentáció, amely bármilyen anyagon, bármely elnevezéssel (feljegyzés, előterjesztés, jelentés, átirat, tájékoztató, tervezet, stb.) bármely eszköz felhasználásával keletkezett. Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre ügyviteli szempontból még szükség van. Levéltári anyagnak kell tekinteni a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, tudományos, műszaki kulturális, oktatási, nevelési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű iratokat, amelyekre az ügyvitelnek már nincs szüksége. Az irattári terv foglalja rendszerbe az intézmény által ellátott ügyköröket és az elintézendő ügyekhez kapcsolódó iratokat, ennek megfelelően tagolja. Az irattári terv ezáltal az iratok rendszerezésének az alapja.

2.

Az ügyiratok védelmével kapcsolatos egyes szabályok Iratot a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményi munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak az intézményvezető, illetve a felelős helyettes engedélyével lehet, ügyelve arra, hogy tartalmát illetéktelen személy ne ismerje meg. Az ügykezelőnél lévő iratba akkor tekinthet bele, ha az a munkájával, tevékenységével összefüggő feladatok ellátása ezt szükségessé teszi.

3.

Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása Az intézmény ügyeinek iratairól másolatot az iskolatitkár vezetői engedéllyel adhat ki. A másolatot „A másolat hiteles” felirattal, keltezéssel és az engedélyező aláírásával kell ellátni. Másodlatot kell kiadni az intézmény által kiállított eredeti okmányokról (bizonyítványok, oklevelek) azok elvesztése vagy megsemmisülése esetén, a törzslap alapján, „Eredetivel mindenben megegyező” pecsét és hiteles aláírás kíséretével.

142

4.

A küldemények átvétele és felbontása Az intézmény részére postán vagy kézbesítő útján érkező iratokat, tértivevényeket és más küldeményeket, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat és kérelmeket, elektronikus úton érkező dokumentumokat az iskolatitkár veszi át.

A küldemény átvételére jogosultak: - intézményvezető és helyettesek - iskolatitkár - a címzett - postai meghatalmazással rendelkező személy Az átvevő a papír alapú iratok esetében a kézbesítőokmányon aláírásával és az átvétel dátumának, valamint nevének olvasható feltüntetésével az átvételt elismeri. Az elektronikus úton érkezett küldemények kezelése: -

-

E-mailben érkezett küldemények esetén az átvevő elküldi a feladónak az átvételt igazoló elektronikus visszaigazolást, amennyiben a feladó ezt kifejezetten kérte. Elektronikus iratot elektronikus adathordozón elküldeni vagy átvenni csak papíralapú kísérőlappal lehet. A kísérőlap tartalmazza a címzést és az adathordozón lévő iratok tárgyát. Az adathordozó átvételét követően ellenőrizni kell a kísérőlapon jelzett adatok valóságtartalmát. Az elektronikus úton érkezett küldeménynek ellenőrizni kell az olvashatóságát. amennyiben a rendelkezésre álló eszközökkel a küldemény nem nyitható meg, erről a feladót haladéktalanul értesíteni kell.

A küldemény felbontására jogosultak: - intézményvezető és helyettesek - iskolatitkár - a címzett Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani: - a tévesen címzett küldeményeket - a névre szóló iratokat, ha azok hivatalos ügyintézést nem igényelnek Fel kell bontani minden küldeményt, amelyről a boríték (csomagolás) alapján megállapítható, hogy a küldemény tartalma hivatalos jellegű. A névre szóló iratot – amennyiben az hivatalos elintézést igényel – a címzett a felbontást követően juttassa vissza az iratkezelőhöz iktatás céljából. 5.

A küldemények feldolgozása A küldemény felbontásakor egyeztetni kell a feltüntetett és a ténylegesen beérkezett 143

mellékletek számát. Jelezni kell, ha a boríték sérült, illetve ha a mellékletek között pénz, illetékbélyeg található. Soron kívül kell az intézményvezetőhöz továbbítani a fenntartótól érkezett megkereséseket, az intézményhez címzett idézéseket, meghívókat. A borítékot akkor kell az irathoz csatolni és ezt az iraton feltüntetni, ha a postára adás időpontjához jogkövetkezmény (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat) fűződhet, valamint a feladó neve és pontos címe az iratból nem állapítható meg.

III.

1.

AZ ÜGYIRATOK IKTATÁSA

Az iktatókönyv Az intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatandó iratokat egyedi azonosító számon, iktatószámon kell nyilvántartani. Az iktatás papír alapon, iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként eggyel kezdődő sorszámos, központi rendszerben történik az iratok érkezésének sorrendjében. Minden naptári évben új iktatókönyvet kell nyitni és az év végén – az utolsó iktatás alatt – keltezéssel és névaláírással le kell zárni. Az iktatókönyvnek kötelezően kell tartalmaznia az alábbi adatokat: -

iktatószám, iktatás időpontja, küldemény érkezésének időpontja, módja, érkeztető száma, küldemény elküldésének időpontja, módja, küldemény adathordozójának típusa (papíralapú, elektronikus), adathordozója, küldő megnevezése, azonosító adatai, címzett megnevezése, azonosító adatai, érkezett irat iktatószáma (idegen szám), mellékletek száma, ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző megnevezése, irat tárgya, elő- és utóiratok iktatószáma, kezelési feljegyzések, ügyintézés határideje, és végrehajtásának időpontja, irattári tételszám, irattárba helyezés időpontja.

Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, valamint ennek alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. Az iktatás sorszámozása az első iktatószámtól megszakítás nélkül folyamatosan halad. A dátumot naponta csak az elsőnek iktatott iratnál kell feltüntetni. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad.

144

Téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel nem szabad megszüntetni vagy más módon eltüntetni (kifestés). A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni, hogy az eredeti (téves) bejegyzés olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes szöveget.

2.

A mutatókönyv Mutatókönyvet kell vezetni, ha az iratok száma meghaladja a százat. A mutatókönyv betűsoros nyilvántartás, amely az iratokat név és tárgy szerint tartja nyilván, s amelyet az iktatókönyv végén kell vezetni. Az ügyeket, a lényegüket kifejező egy vagy több címszó alapján kell nyilvántartani.

3. Az iktatási bélyegző A papíralapú iratok iktatásához iktatóbélyegzőt kell használni, ennek lenyomatát az iraton el kell helyezni, és a lenyomat rovatait ki kell tölteni. Iktatáskor az irat jobb felső sarkát el kell látni az érkeztető-bélyegző lenyomatával. Az iktatási bélyegző tartalmazza: - az érkezés (kiadás) keltét - az iktatószámot és a mellékletek számát - az ügyintéző nevét - irattári tárgykör (tétel) számát.

4.

Az iktatás szabályai Az ügyiratok minden mellékletére rá kell írni az irat iktatószámát. Az irathoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit. Az előzményt ideiglenesen (csatolás), szükség esetén véglegesen (szerelés) az iktatott irathoz kell kapcsolni. Nem kell iktatni a beérkező küldemények közül az alábbi iratokat: - amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást (pl.: személyzeti nyilvántartások, gazdasági nyilvántartások) kell vezetni, - meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, folyóiratokat) Gyűjtőszám (közös iktatószám) alatt iktathatók az egy személytől származó vagy a pályázati kiírásra beérkező jelentkezések, az azonos ügyre vonatkozó iratok. Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes adatot. Az iktatókönyv egy-egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni. Ha az ügyben az iskola már iktatott iratot, azt az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz, és ezekkel együtt az alapszámon kell kezelni. 145

Ha egy ügyben több éven keresztül keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az előző években iktatott anyagot pedig csatolni kell az új iktatószámhoz.

IV.

1.

AZ ÜGYINTÉZÉS ÉS A KIADVÁNYOZÁS

Az ügyintézők és a kiadványozási jogok Az ügyintézők az ügyeket érkezési sorrendben és sürgősségük figyelembevételével kötelesek elintézni. A kiadványozási jogkör szabályait az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A kiadványozott intézkedés szövegén – elküldés előtt – csak az módosíthat, aki azt kiadványozta. Elküldés után a kiadványozott intézkedés szövege nem módosítható.

2.

A kiadvány tartalma Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak (kiadványoknak) az alábbiakat feltétlenül tartalmaznia kell (hivatalos nyomtatványon kell elkészíteni):

-

az intézmény nevét, székhelyét, az iktatószámot és a mellékletek számát, az ügyintéző nevét, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét és beosztását, az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

Amennyiben az irat szövege az elintézendő üggyel kapcsolatban hozott határozat, ezt minden esetben indoklással kell ellátni. A határozat felépítése: bevezető, és rendelkező rész, valamint indoklás. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást. Utalni kell arra, hogy az eljárással kapcsolatban jogorvoslatra nyílik lehetőség. Ha a határozat ellen a törvényben megállapított fellebbezési határidőn (kézhezvételtől számított 15 nap) belül fellebbezéssel élnek – és az intézmény elsőfokú határozatát nem vonja vissza, illetve nem módosítja, - az intézmény 8 napon belül köteles felügyeleti szervének megküldeni az ügyben keletkezett összes eredeti iratot. Ebben az esetben az irattárba iratpótlóként az eredeti irat másolata kerül. A határozatokkal kapcsolatos iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen az esetleges jogviták, illetve fellépő jogkövetelmények tisztázása érdekében.

146

3.

A kiadvány alaki kellékei A kiadvány alaki kellékkel rendelkezik, melyeknek egy részét a kiadvány bal felső részén kell feltüntetni. Ezek az alábbiak: - az intézmény jellemzői (név, cím, irányítószám és távbeszélő száma) - az irat iktatószáma, - az ügyintéző neve, A kiadvány jobb felső részén a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya, az esetleges hivatkozási szám, a mellékletek száma, A fentieket követi a címzés, majd a kiadvány szövege.

4.

A kiadványok leírása A vezető által jóváhagyott iratok tisztázásának elkészítése az iskolatitkár feladata. A leírásnál a kiadvány szövegétől eltérő rövidítések alkalmazása tilos, a dátum mindig legyen azonos a kiadványozás keltével.

5.

A kiadvány egyeztetése és aláírása Az elintézett ügyekkel kapcsolatos kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán a kiadványozó nevét zárójelben, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. Ha a kiadványt nem eredeti aláírással kell elküldeni, hanem hitelesített kiadványként, - a keltezés alatt a levélpapír jobb oldalán a kiadványozó nevét zárójel nélkül „s.k.” toldattal, valamint alatta a hivatali beosztás kell szerepeltetni. A keltezés alatt bal oldalon „A kiadvány hiteles” záradékot kell rágépelni. A hitelesítést végző irodai dolgozó a záradékot aláírásával és körbélyegzővel hitelesíti. A leíró a tisztázat elkészítését az iraton (az iktatási bélyegzőlenyomat vagy az előadói ív megfelelő rovatában) saját névaláírásával és keltezéssel köteles jelezni. Bélyegzőlenyomat (körbélyegző) csak az elküldött eredeti iratanyagon szerepel.

6.

A boríték címzése és a kiadványok továbbítása 147

A borítékokat a kiadványon feltüntetett címzettek részére a leíró készíti el. A borítékon fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát, a postai irányítószámot és a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást (expressz, ajánlott, stb) is. A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell végezni. A küldeményeket közönséges, ajánlott, expressz, ajánlott – expressz, tértivevényes, ajánlott – tértivevényes levélként, csomagban illetve táviraton vagy telefaxon, elektronikus adatátvitel esetén Internet-en lehet elküldeni vagy továbbítani. az elküldés módjára – ha az nem közönséges levélként történik – az ügyintéző köteles az iraton utalást adni. Expressz levélként, táviratként csak a soron kívüli postai kézbesítést igénylő küldeményeket, illetve értesítéseket szabad továbbítani. Ajánlott levélben csak fontos vagy nehezen pótolható iratokat (okmányokat, bizonyítványokat, stb) szabad küldeni. Tértivevénnyel kell elküldeni az iratot, ha átvételének időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie. Kézbesítéssel csak sürgős, kivételes esetekben szabad küldeményeket továbbítani. A kézbesítés a kézbesítő vagy a vezető által kijelölt alkalmazott feladata.

VI. AZ IRATTÁROZÁS ÉS AZ IRATSELEJTEZÉS RENDJE

1. Az irattári terv Az ügykörök (ügycsoportok) tagolása az irattári tervben sorszámmal jelölt irattári tárgykör (tétel, tárgycsoport) szerint történik. Úgy kell meghatározni, hogy az ahhoz tartozó iratok selejtezési határideje, illetve a levéltárnak történő átadása egységes legyen. Valamennyi tételnél jelölni kell a selejtezési határidőt, és azt hogy a nem selejtezhető tételeket mikor kell a levéltárnak átadni.

Az irattári tárgykörök (tételek) számát az ügyvitel igényeinek megfelelően növelni vagy csökkenteni lehet. A nagyobb ügyfélforgalmú tételeket altételekre lehet bontani. Az irattári tervbe fel kell venni olyan iratféleségeket is, amelyek az általános szabályok szerint nem kerülnek iktatásra (pl.: gazdálkodással kapcsolatos kartonok, könyvelési, bérszámfejtési iratok). Az irattári tervben az ilyen iratok őrzési helyére kerül.

2. Az iratok irattárba helyezése

Az elintézett ügyek iratait az alábbi záradékkal kell ellátni: „További ügyintézést nem igényel, ezért irattárba helyezhető”, dátum, intézményvezető aláírása. 148

Az iskolatitkár köteles az iratot átvizsgálni, hogy nincs-e benne idegen irat, továbbá, hogy minden kezelési utasításnak eleget tettek-e.

3. A kézi irattár

Az intézmény 3 évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és őrizni az évek sorrendjében. Minden tárgykört külön dossziéban, ezeket dobozokban kell tárolni.

4. Irattári őrzés

Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket, nem selejtezhető tételeket, illetve a történeti értékű ügyiratokat meg kell küldeni az illetékes levéltárnak.

5. Az irattári anyag selejtezése Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű, és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történik, ennek megfelelően az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni és ki kell választani azokat, amelynek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést 30 nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A bejelentés az iskolatitkár feladata. A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. Az intézménynél keletkezett, de nem iktatott iratokat az intézményvezető által megállapított őrzési idő után szabályos selejtezési eljárással kell selejtezni.

6. Az iratselejtezési jegyzőkönyv A selejtezésre szánt iratokról három példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: - az intézmény nevét - a selejtezett irattári tételeket - az iratok irattárba helyezésének évét - az iratok mennyiségét 149

- a selejtezést végző személy nevét - a selejtezést ellenőrző személy nevét A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak a hozzájárulása alapján lehet.

7. Az iratok átadása a levéltárnak A nem selejtezhető iratokat az irattári tervben megjelölt átadási időben- legalább 15 év őrzési idő után át kell adni, előre egyeztetett időben az illetékes levéltárnak. A levéltárnak csak teljes, lezárt évfolyamú és rendezett irattári tételeket lehet átadni. Az iratokat jegyzékkel, az intézmény költségén kell a levéltárnak eljuttatni.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.

A szabályzat időbeli és személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és másmunkavállalójára.

Jelen intézményvezetői utasítás 2014. november 10. napjával lép hatályba és ezzel egyidejűleg minden korábbi vonatkozó belső utasítás hatályát veszti.

2.

A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézményvezető helyettesei kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a vezetőhelyettesi irodában és a tanári szobában.

A felelős helyettesnek gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendelete hatálybalépése miatt szükséges.

Szekszárd, 2014. november 10. ph.

Simon Andrea intézményvezető 150

A Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule

IRATTÁRI TERVE

1. Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés

nem selejtezhető

2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

nem selejtezhető

3. Személyzeti, bér és munkaügy

50 év

4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek 10 év 5. Fenntartói irányítás

10 év

6. Szakmai ellenőrzés

10 év

7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10 év

8. Belső szabályzatok, jegyzőkönyvek

10 év

9. Polgári védelem

10 év

10. Munkatervek, jelentések, statisztikák

5 év

11. Panaszügyek

5 év

2. Nevelési-oktatási ügyek 12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók 14. Felvétel, átvétel

10 év nem selejtezhető 20 év

15. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5 év

16. Naplók

5 év

17. Diákönkormányzat szervezése, működése

5 év

18. Pedagógiai szakszolgáltatás

5 év

19. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5 év

20. Gyakorlati képzés szervezése

5 év

21. Vizsgajegyzőkönyvek

5 év

22. Tantárgyfelosztás

5 év

23. Gyermek- és ifjúságvédelem

3 év

24. Tanulók dolgozatai, témazárói

1 év 151

3. Gazdasági ügyek

25. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

határidő nélküliek

26. Társadalombiztosítás

50 év

27. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, selejtezés

10 év

28. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók

5 év

29. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5 év

Szekszárd, 2014. november 10.

152