1. VIZSGATÁRGY: PÉNZÜGYI ÉS BIZTOSÍTÁSI PIAC SZEREPLŐI 1) PÉNZÜGYI PIACOK SZEREPLŐI, TEVÉKENYSÉGÜK ÉS SZOLGÁLTATÁSAIK Pénzügyi piac fogalma 1 Az alábbiak közül mely tényezők hatnak a kötvények árfolyamára? A a vállalat vezérigazgatójának utasítása B a piaci kamatláb változása C a kötvényben meghatározott feltételek 2 Az alábbi típusú portfoliók közül melyik jár a legmagasabb kockázattal? A a kiegyensúlyozott portfolió B a klasszikus portfolió C a növekedési portfolió 3 Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyek tartoznak az ún. pénzügyi eszközök közé? A az értékpapírok B az ékszerek C az ingatlanok 4 Hosszú távon az alábbiak közül milyen típusú befektetés várható hozama lehet nagyobb? A a bankbetété B az államkötvényé C a részvényé 5 Az alábbiak közül - az általános megítélés szerint - melyik tekinthető a legkockázatosabb befektetésnek? A az állampapír befektetési alap B a döntően részvényekbe fektető befektetési alap C a vállalati kötvényekbe fektető befektetési alap 6 Az alábbi meghatározások közül melyik IGAZ az ún. pénzügyi piac fogalmára? A A pénzügyi piac a pénz előállításának helyszíne. B A pénzügyi piac a pénz cseréjének helyszíne. C A pénzügyi piac a megtakarítások keletkezésének helyszíne. 7 Ha a különböző befektetési lehetőségeket a várható hozam szempontjából növekvő sorrendbe állítjuk, az alábbiak közül melyik a jó felsorolás? A részvény, kincstárjegy, bankbetét B vállalati kötvény, államkötvény, bankbetét, részvény C bankszámla követelés, államkötvény, vállalati kötvény, részvény 8 Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési jegy nettó eszközértéke kiszámításának módját! A a portfólió eszközértéke – a befektetési alapot terhelő összes kötelezettség B a portfólió eszközértéke + a befektetési alapot terhelő összes kötelezettség C a portfólió eszközértéke + a befektetési alap összes követelése 9 Az alábbiak közül mit tekintünk a pénzügyi piac feladatának? A A megtakarítások felhasználói és a megtakarítók közötti csere közvetítését. B Az áruk és szolgáltatások felhasználók közötti elosztását. C A direkt gazdaságirányítási rendszer működtetését. 10 Az alábbi típusú portfóliók közül melyiket tekintik a legkevésbé kockázatosnak? A a kiegyensúlyozott portfólió B a klasszikus portfólió C a növekedési portfólió
11 Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési alap hozamát! A Az alap tőkenövekményének azon része, amit a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési jegy tulajdonosok számára kifizetni köteles. B Az alap tőkenövekményének azon fix része, amit a befektetési alapkezelő a forgalmazók részére a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) szerint kifizetni köteles. C Az alap tőkenövekményének azon része, amit a befektetési alapkezelő a letétkezelő részére kifizetni köteles. 12 Mit értünk portfóliókezelés alatt? A a kockázatszétterítést B a kockázat porlasztását C befektetési csomag létrehozását különböző pénzügyi eszközökből 13 Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési jegy tulajdonosát megillető jogokat! A A befektetési alap hozamából való részesedés. B Az alapkezelőtől napi tájékoztatás kérése. C Az alapkezelő felszámolása esetén extra hozam követelése. 14 Az alábbiak közül melyikre hat közvetlenül a jegybanki alapkamat változása? A a lekötött bankbetét kamatlábára B az államkötvény árfolyamára C a részvény osztalékára 15 Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyik tartozik a polgári jog szempontjából a vagyontárgyak közé? A a bankszámla B a biztosítási szerződés C az ingatlan 16 Mikor jött létre Magyarországon az állampapírok ún. elsődleges forgalmazói rendszere? A Közvetlenül a rendszerváltás után, 1990. januárjában. B 1996. januárjában. C A Budapesti Értéktőzsde alapítását követő 2. negyedévben. 17 Az általános szabályok szerint milyen időtávban gondolkodjon az, aki részvényekbe fektet? A Minél rövidebb időben, lehetőleg pár napban. B Mivel a középtávú befektetésnél lehet a legnagyobb a hozam, így 1-5 éves időtávban. C Hosszú távú befektetéseknél érdemes részvényekbe fektetni. 18 Az alábbiak közül melyik piac teszi lehetővé a befektetők tulajdonában lévő, korábban kibocsátott értékpapírok adásvételét? A a másodlagos értékpapírpiac B az elsődleges értékpapírpiac C a Közös Piac 19 Az alábbiak közül mi a pénzügyi piac feladata? A A pénzügyi piac feladata a gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök eljuttatása a felhasználókhoz. B A pénzügyi piac feladata a mezőgazdaságban keletkező megtakarított pénzeszközök eljuttatása a felhasználókhoz. C A pénzügyi piac feladata a pénzügyi szektorban keletkező megtakarítások eljuttatása a felhasználókhoz. 20 Mit tekintenek a részvénybefektetések előnyének? A jelentős kockázattal jár B fix kamatjövedelmet biztosít C hosszabb távon magasabb hozam realizálható
21 Az adózással, a tartalékolással és a befektetésekkel kapcsolatos kérdésekben az alábbiak közül melyik jogterület szabályai a mérvadók? A pénzügyi jog B Polgári Törvénykönyv C társasági jog 22 Minek nevezik azt a „csomag”-ot (eredetileg „tárcá”-t), amit az egyes befektetők által birtokolt különböző típusú (kockázatú, hozamú stb.) értékpapírokból és más pénzügyi eszközökből állítanak össze? A portfólió B tőzsdeindex C díjtartalék 23 Az alábbiak közül kik tartoznak a gazdaság alapvető nagy szereplői közé? A a lakosság (háztartások) B a vállalatok vagy más néven üzleti szektor C mindkettő 24 A pénzügyi piac elsődleges feladata: A A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a felhasználókhoz. B A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a bankokhoz, biztosítókhoz C A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a lakossághoz. 25 Melyik szektorban bevételek az adók? A állami szektorban B lakossági szektorban C vállalati szektorban 26 Mit fejez ki az ún. pozitív reálkamat? A A ténylegesen kifizetett kamat nagyságát. B A felkamatoztatott összeg vásárlóerejének a növekedését. C A nominál kamat és az infláció különbségét 27 Az alábbiak közül mivel lehet leginkább csökkenteni a befektetés kockázatát? A Azzal, ha csak egyfajta részvényt vásárolunk. B Azzal, ha csak államkötvényt vásárolunk. C Befektetési jegyet vásárolunk 28 Mit jelent a likviditás? A kintlévőség B elszámolás C elszámolhatóság D azonnali fizetőképesség 29 A gazdaság szereplőit három nagy csoportba oszthatjuk: a lakosságra, a vállalatokra vagy más néven üzleti szektorra és az államra. A igaz B hamis
30 Mit értünk a pénzügyi matematikában tőkén? A Azt a pénzmennyiséget, amit időszakonként a hitelintézet a hozzá betett, felhalmozott pénz után fizet, mint annak használati díját. B Százalékban kifejezett pénzmennyiséget – a kamathoz képest – időszakonként, általában évente. C Azt a pénzmennyiséget, amelyet a tulajdonos másra (általában egy hitelintézetre) bízott, hogy forgassa és kamatoztassa. 31 Az OTC (over-the- counter) piac…. A szervezett tőkepiac B nem illetve kis mértékben szabályozott piac C az árutőzsde 32 Az értékpapírpiacnak és a pénzpiacnak nincsen közös eleme. A Igaz B Hamis 33 Mi NEM jellemzi az állami, társadalombiztosítási rendszert az alábbiak közül? A a felek szabad döntésén alapul B közjogi, társadalmi kategória C írásbeliség nem kötelező 34 A felsoroltak közül melyik NEM tartozik az egyéni öngondoskodás formái közé? A önkéntes nyugdíjpénztári tagság B üzleti biztosítások C állami nyugdíjrendszer 35 Mi jellemzi az állami, társadalombiztosítási rendszert az alábbiakban felsoroltak közül? A törvényileg kötelező, nincs írásbeliség B pénzügyi szemléletű, a nyereségorientáltság dominál C szerződéssel, vagy tagsági viszony alapján jön létre 36 Melyik fogalom NEM tartozik a társadalombiztosítás jellemzői közé? A az írásbeliség kötelező B szociális célú C törvényileg kötelező 37 Mi a diverzifikáció? A A befektetendő pénz megosztása többféle befektetési forma között. B A portfolió hozamának növelése. C A részvénysúlyos befektetés kötvénysúlyos befektetésbe való átirányítása. 38 A tőzsdei kereskedelem során a spekulánsok ténylegesen meg akarják szerezni a szerződésben szereplőtermékeket, árukat. A Igaz B Hamis 39 Melyik az a gazdasági szereplő, aki legfőbb hitelfelvevőként jelenik meg az értékpapírpiacon? A külföld B háztartások C állam 40 A nettó hozamráta a költségekkel csökkentett, befektetett tőkén felüli pénzbevétel a befektetett tőke százalékában kifejezve. A Igaz B Hamis
1.1.2. Pénzügyi közvetítőrendszer intézményei (hitelintézet, szakosított hitelintézet, hitelszövetkezet, pénzügyi vállalkozás, biztosítók,befektetési szolgáltatók, befektetési alapkezelők) 1 A befektetési alapkezelő az alábbiak közül mely tevékenységet végzi a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) alapján? A A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését, kezelését végzi, megállapítja a nettó eszközértéket, továbbá vezeti az alap bankszámláját és értékpapírszámláját. B A befektetési döntések meghozatalában nyújt segítséget tanácsadóként. C Befektetési döntéseket hoz, befekteti a befektetési alap vagyonát a törvénynek és az alapkezelési szabályzatnak megfelelően. 2 Kérem, válassza ki az alábbiak közül a bank minimális tőkekövetelményét! A A tevékenységi körtől függ. B 2 milliárd forint. C 1 milliárd forint. 3 Az alábbiak közül melyik NEM a pénzügyi közvetítőrendszer szereplője? A a bankrendszer B a biztosítók C az állam 4 Az alábbiak közül melyek a hitelintézetek fajtái? A bankok, szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek B bankok, biztosítótársaságok, szakosított hitelintézetek, takarékszövetkezetek C központi bank, kereskedelmi bankok, biztosítótársaságok 5 Az alábbiak közül melyik állítás NEM igaz az intézményi befektetőkre? A A kockázatmegosztás. B A nagy volumen. C Az, hogy kizárólag részvénytársasági formában működhetnek. 6 Milyen összefüggést lát az alábbiak közül egy befektetésnél a hozam és a kockázat között? A az alacsonyabb kockázat általában alacsonyabb hozamot eredményez B minél alacsonyabb a kockázat, annál magasabb a hozam-elvárás C semmilyen összefüggés sincs 7 Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás végzéséhez szükséges-e a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye? A Igen, minden esetben. B Nem. C Igen, kivéve, ha erre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyedi felmentést ad. 8 Befektetési szolgáltatási tevékenységet ha törvény eltérően nem rendelkezik végezhet-e befektetési vállalkozáson és hitelintézeten, bizonyos tevékenységek tekintetében a befektetési alapkezelőn kívül más piaci szereplő? A Igen, bárki. B Nem. C Igen, a biztosítók. 9 A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) értelmében befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül-e a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett portfólió-kezelés? A Igen. B Nem. C Nem, kivéve, ha azt hitelintézet végzi.
10 Az alábbi megállapítások közül melyiket tekintik általában IGAZNAK a kötvényekbe fektető befektetési alapokra? A A kötvényekbe fektető befektetési alapok kockázatos befektetések. B A kötvényekbe fektető befektetési alapok kockázatmentes befektetések. C A kötvényekbe fektető befektetési alapok relatíve biztonságos befektetések. 11 A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) értelmében befektetési szolgáltatási tevékenységnek illetve kiegészítő szolgáltatásnak minősül-e a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett befektetési hitel nyújtása? A Igen. B Nem. C Nem, kivéve, ha hitelintézet végzi. 12 Az alábbiak közül a bank mely tevékenységeit nevezzük ún. passzív műveleteknek? A a hitelnyújtást B a betétgyűjtést C a számlavezetést 13 A pénzügyi közvetítőrendszert alapvetően a következő szereplők alkotják: A pénzügyi intézmények ( bankok); Befektetési szolgáltatók (tőkepiac); Biztosítók; Nyugdíj- és egészségpénztárak. B a pénzügyi vállalkozások (Pl.: gépjármű finanszírozók) Befektetési szolgáltatók (tőkepiac). C Befektetési szolgáltatók (tőkepiac); Biztosítók; Nyugdíj- és egészségpénztárak. 14 Mi a pénzügyi közvetítőrendszer feladata? A összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal kapcsolatosak. B a megtakarítók, és az állam közötti kapcsolatot adja hozzá. C a gazdaságban felhalmozódó pénzfeleslegeket oda közvetíti, ahol a gazdaság növekedéséhez felhasználásukra szükség van. 15 Melyik NEM a pénzügyi közvetítőrendszer szereplője? A nyugdíjpénztár B termelőszektor C lízingtársaság 16 Mi a pénzügyi közvetítőrendszer feladata? A segítse a felek egymásra találását, összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal, kockázattal, futamidővel kapcsolatosak. B segítse a felek egymásra találását. C összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal kapcsolatosak. 17 Mi a pénzügyi közvetítőrendszer alapvető tevékenysége? A a lakosságnál fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik szereplőtől a másikig. B a lakosságnál fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik banktól a másikig. C a gazdaságban fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik szereplőtől a másikig. 18 Kérem, válassza ki a bank fogalmát az alábbiak közül! A A bank fogalmába beletartozik minden kereskedelmi bank és a Magyar Nemzeti Bank. B A bank pénzügyi vállalkozás, mely a pénzügyi szolgáltatások teljes körének felét végezheti. C A bank az a hitelintézet, amely a saját tőkéjét meghaladó mértékben gyűjt betétet és más visszafizetendő pénzeszközt a nyilvánosságtól, hitelt és pénzkölcsönt nyújt, illetve pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását végzi.
19 Mi a pénzügyi közvetítőrendszer „hozzáadott értéke”? A a gazdaságban felhalmozott pénzfeleslegeket oda közvetíti, ahol a gazdaság növekedéséhez a felhasználásukra szükség van. B nincs „hozzáadott értéke” a pénzügyi folyamatokhoz, mivel az állam szerepe a domináns ebben. C a pénzügyi rendszer csak a haszonra törekszik és nem a pénz áramoltatására. 20 A pénzügyi közvetítőrendszer egyik szereplője a biztosító. A igaz B hamis 21 A pénzügyi közvetítő intézmények és a befektetők közötti kapcsolat fontos szereplője A az állam. B a pénzügyi tanácsadók. C a reklámok. 22 Mi szolgálja a befektetők visszafizetési biztonságát a befektetési alapok esetében? A Nincs biztonság a befektetési alapok esetében sem. B A letétkezelő felügyeli a meglévő vagyont és tájékoztatást ad az alap piaci értékéről. C Az állam vállal garanciát a befektetési alapok biztonságáért. 23 Melyik állítás hamis? A A befektetési alapok egyik csoportját képezik az ingatlanalapok. B Az alapkezelő vállalja a befektetési alap megszervezését és működését. C A befektetési alapokban jellemzően az intézményi befektetők helyezik el a tőkéjüket. 24 A biztosítótársaságok szerepe jelentős az intézményi befektetők körében, mivel nagy volumenű, hosszú távra befektethető tőkével rendelkeznek. A Igaz B Hamis 1.1.3. Kétszintű bankrendszer fogalma (Magyar Nemzeti Bank, kereskedelmi bankok), a jegybank és a kereskedelmi bankok feladatai és szolgáltatásai 1 Mi a bankok feladata az alábbiak közül? A a hitelintézetek számláinak vezetése B a megtakarítók és megtakarítások közötti közvetítés C elkülöníteni a különböző kockázatú ügyfeleket 2 Az alábbiak közül milyen jogi formában működik a Magyar Nemzeti Bank? A részvénytársasági formában B köztestület formájában C kormányhivatalként 3 Az alábbiak közül melyik a magyar bankközi devizapiacon kialakult kamatráta? A a BUBOR B a LIBOR C a RMAX 4 Az alábbiak közül melyik állítás NEM IGAZ az ún. kamatmarzsra? A A bank ebből képezi a nyereségét és a törvény által előírt tartalékot. B A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége. C A bank hirdetményein kötelező feltüntetni.
5 A bankrendszer melyik alábbi szereplőjére IGAZ, hogy egy adott országban csak ő bocsáthat ki nyomtatott és vert pénzt? A a szakosított hitelintézetre B a központi bankra C a kereskedelmi bankra 6 Az alábbiak közül ki határozza meg a jegybanki alapkamatot? A a Bankszövetség B a BAMOSZ C a Magyar Nemzeti Bank 7 Az alábbiak közül a banki működés melyik fajtájához soroljuk a betétgyűjtést? A aktív B passzív C semleges 8 Mi a feladata az alábbiak közül a Magyar Nemzeti Banknak? A a hitelintézetek számláinak vezetése B a megtakarítók és megtakarítások közötti kapcsolat lebonyolítása C elkülöníteni a különböző kockázatú ügyfeleket 9 Az alábbiak közül melyik szerve a Magyar Nemzeti Banknak? A Monetáris Tanács B Ügyvezetőség 10 Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ a magyarországi bankok tevékenységére? A A bankok tevékenységét Magyarországon kizárólag a Magyar Nemzeti Bank felügyeli. B A bankok tevékenységét Magyarországon kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeli. C A bankok tevékenységét Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank mellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is felügyeli. 11 Ki a Monetáris Tanács elnöke? A a Magyar Nemzeti Bank elnöke B a köztársasági elnök C a kormányfő 12 Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ a kétszintű bankrendszerre? A A központi bank ugyanúgy kiszolgálja a vállalkozásokat, magánszemélyeket, állami intézményeket, mint a többi bank. B A bankok kereskedelmi és befektetési funkciókat is betöltenek. C A központi bank felügyeli a bankok működését, míg a vállalkozásokat, magánszemélyeket, állami intézményeket a bankok szolgálják ki. 13 Az alábbiak közül mit jelent a kétszintű bankrendszer? A A központi bank a jegybanki funkciók mellett közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodókkal. B A központi bank nem áll kapcsolatban a gazdálkodókkal, csak a kereskedelmi bankokkal. C A központi bank a többi hitelintézetet két szintre sorolja: eltérően kezeli az ún. „A”, és az ún. „B” besorolású hitelintézeteket. 14 Az alábbiak közül melyik művelet NEM TARTOZIK a bank ún. semleges műveletei közé? A a bankszámlák közötti átutalás B a bankszámla-hitelezés C a bankszámla-vezetés
15 Az alábbiak közül mi az ún. kamatmarzs? A A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége. B A hitelkamatok és a bank nyereségének különbsége C A betéti és a látra szóló kamatok különbsége. 16 Az alábbiak közül melyik állítás NEM IGAZ a mai magyar bankrendszerre? A kétszintű B univerzális C specializált 17 Melyek az alábbiak közül a bankok funkciói? A Árfolyam-politikai döntések meghozatala. B Arany- és devizatartalékok menedzselése. C A hitelezéshez szükséges betétgyűjtés. 18 Az alábbiak közül mi a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának célja? A Az, hogy befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet. B Az, hogy támogassa a kormány árfolyampolitikáját. C Az, hogy közigazgatási aktusaival biztosítsa Magyarországon a pénzügyi intézményrendszer stabilitását. 19 Az alábbiak közül melyik a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladata? A vállalkozások részére hitel nyújtása B betét gyűjtése a lakosságtól C a monetáris politika meghatározása és megvalósítása 20 Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, a Magyar Nemzeti Bank a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás tilalmának betartásával nyújthat-e rendkívüli hitelt? A Igen. B Nem. C Nem, kivéve, ha erre az Alkotmánybíróság kötelezi a Magyar Nemzeti Bankot. 21 Hitelnyújtáskor a hitelfelvevő ügyfél jövőbeli pénzét jelenbeli pénzre cseréli. A Igaz B Nem 22 Az egyszintű bankrendszer az, ahol: A a központi bank a jegybanki feladatokat és a kereskedelmi banki tevékenységeket egyaránt ellátja; B a központi bank csak a bankrendszer második szintjén álló kereskedelmi bankokkal áll közvetlen kapcsolatban, C gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a kereskedelmi bankok, valamint a pénzintézetek tartják 23 A kétszintű bankrendszer az, ahol: A a központi bank a jegybanki feladatokat és a kereskedelmi banki tevékenységeket egyaránt ellátja B a központi bank csak a bankrendszer második szintjén álló kereskedelmi bankokkal áll közvetlen kapcsolatban, a gazdasági egységekkel viszont nem; a gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a kereskedelmi bankok, valamint a pénzintézetek tartják. C gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a központi bank tartja. 24 Ki(k) dönt(enek) a jegybanki alapkamat mértékéről? A a Pénzügyminiszter B az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága C az MNB Monetáris Tanácsa
25 Mit nevezünk bankrendszernek? A A bankrendszert egy adott országon belül a bankok összessége alkotja. B A bankrendszert egy adott országon belül a bankok, és biztosítók összessége alkotja. C A bankrendszert egy adott országon belül a bankok, biztosítók, befektetési szolgáltatók összessége alkotja. 26 Ki bocsátja ki a „készpénzt”? A a készpénzt adott országban a jegybank (az állam központi bankja) bocsátja ki B a készpénzt adott országban a kereskedelmi bank bocsátja ki C a készpénzt adott országban a kereskedelmi bank (az államközponti bankja) bocsátja ki 27 Mit jelent a „számlapénz”? A egy bankkal szembeni, készpénzre szóló követelés B bankjegy, vagy érme C egy biztosítóval szembeni követelés 28 Magyarországon ki látja el a jegybanki funkciókat? A a Magyar Nemzeti Bank B OTP Bank és a Kereskedelmi és Hitelbank közösen C a mindenkori kormány 29 A bank főleg az ügyfeleitől származó forrást kölcsönzi tovább a hitelfelvevőnek. A Igaz B Hamis 30 A jegybank és az üzleti bankok pénzteremtése között semmilyen különbség nincs. A Igaz B Hamis 31 Magyarországon mióta van kétszintű bankrendszer? A 1945 B 1990 C 1987 32 Ki teremtheti a forgalomba kerülő pénzállományt? A kereskedelmi (üzleti) bankok B Pénzügyminisztérium C a jegybank és a kereskedelmi (üzleti) bankok 33 A gazdaságpolitika alakításába a jegybanknak nincs beleszólása. A Igaz B Hamis 1.1.4. Értékpapír fogalma, fajtái 1 Mi a jelenlegi gyakorlatban az állampapírok legjellemzőbb értékesítési módszere az alábbiak közül? A az aukció B a folyamatos, napi kibocsátás C az éves kibocsátás 2 A pénzpiac rövid lejáratú kölcsönök, értékpapírok és egyéb ügyletek piaca, ahol az időtáv néhány órától, egy évig terjedhet. A Hamis B Igaz
3 Az alábbiak közül hogyan határozzuk meg a befektetési jegy árfolyamát? A Az 1 jegyre jutó nettó eszközértékkel. B Az 1 jegyre jutó bruttó eszközértékkel. C A bruttó eszközérték osztva az értékelési napok számával és megszorozva a befektetési jegyek darabszámával. 4 Az alábbiak közül milyen jogviszonyról szóló értékpapír a kötvény? A A kötvény ingadozó hozamú tagsági jogról szóló értékpapír. B A kötvény tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapír C A kötvény hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír. 5 Az alábbi értékpapírok közül melyiknek az alapjogviszonya tagsági jog? A a közraktári jegyé B a váltóé C a részvényé 6 Az átruházhatóság szempontjából az értékpapírokat az általános szabályok szerint hogyan lehet kiállítani? A kizárólag névre szólóan B kizárólag bemutatóra szólóan C bemutatóra szólóan vagy névre szólóan 7 Az alábbi értékpapírok közül - az általános szabályok alapján - melyik kamatozó? A a törzsrészvény B a kötvény C a befektetési jegy 8 Az alábbi megállapítások közül melyik IGAZ a nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyeire? A A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei bármikor visszaválthatóak. B A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei csak lejáratkor válthatóak vissza. C A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei csak minden év december 31-én válthatóak vissza. 9 Ha a kibocsátó a zárt körben forgalomba hozott értékpapírt dematerializált formában állította elő, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb rendelkezhet-e? A Igen, minden korlátozás nélkül. B Nem, a dematerializált értékpapír nem alakítható át nyomdai úton előállított értékpapírrá. C Általában nem, kivéve, ha erre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyt ad. 10 Az alábbiak közül milyen jogot fejeznek ki a részvények? A hiteljogviszonyt B tagsági jogot C a befektetési alaphoz viszonyított nagyságrendi viszonyt 11 Az alábbiak közül mit fejez ki a kötvény? A hitelviszonyt B tulajdonviszonyt C a befektetési alaphoz viszonyított nagyságrendi viszonyt 12 Az alábbiak közül milyen jogok illetik meg a részvényest? A kamat, elővásárlási és ellenőrzési jogok B tagsági, vagyoni és kisebbségi jogok C gazdasági, szerződéses és fogyasztói jogok
13 Az alábbiak közül melyik értékpapír NEM állampapír? A az államkötvény B a kincstárjegy C a befektetési jegy 14 Kérem, az alábbiak közül válassza ki az állampapír definícióját! A Az állampapír az állam adósságát megtestesítő értékpapír. B Az állampapír tagsági jogot megtestesítő értékpapír. C Az állampapír vállalati tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. 15 Kérem, az alábbiak közül válassza ki a befektetési jegy definícióját! A a befektetési jegy az állam adósságát megtestesítő értékpapír B a befektetési jegy tulajdoni részesedést, tagsági jogot jelentő befektetés C a befektetési jegy pénzkövetelésre szóló, befektetési jellegű értékpapír 16 Az alábbiak közül milyen alapjogviszonyról kiállított értékpapír a részvény? A Hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír. B Ingadozó hozamú értékpapír. C Tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír. 17 A diszkontkincstárjegy… A egy éven túli lejáratú értékpapír. B az állam adósságának fedezésére kibocsátott értékpapír. C az MNB által kibocsátott értékpapír. 18 Az alábbi megállapítások közül melyik IGAZ az értékpapírok jogi fogalmára? A Az értékpapír a kiállító feltétlen és egyoldalú kötelezettségvállalása. B Az értékpapír olyan szerződés, aminek alapján a befektető vagyoni jogokat gyakorolhat. C Az értékpapír olyan közokirat, aminek alapján a befektetőt közvetlen pénzkövetelés illeti meg a kibocsátóval szemben. 19 Kérem, az alábbiak közül jelölje meg a részvény általános definícióját! A a részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír B a részvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír C a részvény az állam adósságát megtestesítő értékpapír 20 Kérem, az alábbiak közül válassza ki, ki lehet az állampapírok kibocsátója! A a részvénytársaság B az állam, a jegybank vagy az Európai Központi Bank C a befektetési alap 21 Az alábbiak közül melyik minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak? A az osztalékelsőbbségi részvény B a jegyzési jogot biztosító kötvény C a kárpótlási jegy 22 Kérem, az alábbiak közül válassza ki azt az állampapírt, ami 1 éven túli lejáratú is lehet! A a diszkont kincstárjegy B a kamatozó kincstárjegy C az államkötvény 23 Az alábbiak közül mit nevezünk diszkont-kincstárjegynek? A Az éves kamatozású állampapírokat. B Az 1 évnél hosszabb futamidejű, változó kamatozású államkötvényeket. C Az 1 évnél rövidebb futamidejű, nem kamatozó állami adósságpapírokat.
24 Kérem, válassza ki az alábbiak közül a lejárat nélküli értékpapírokat! A Részvény B Állampapír C Váltó 25 Az alábbiak közül melyik csoportba sorolható a részvény? A a részvény rövid, egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír B a részvény hosszú, 5 évnél hosszabb futamidejű értékpapír C a részvény lejárat nélküli értékpapír 26 Az alábbi értékpapírok közül melyik tartozik a hitelviszonyt megtestesítők közé? A a részvény B a jelzáloglevél C a közraktári jegy 27 Az alábbiak közül mi jellemzi az ún. „aranyrészvény”-t? A Az, hogy minden törzsrészvényest ugyanazok a jogok illetik meg. B Az, hogy a birtokosának igenlő szavazata nélkül a társaság közgyűlésén adott kérdésekben nem lehet döntést hozni. C Az, hogy ezt a fajta részvényt csak a részvénytársaság dolgozói vásárolhatják meg. 28 Az alábbiak közül mi jellemzi az ún. „átváltoztatható kötvény”-t? A Az, hogy a lejárat előtt a kamat nagysága megváltoztatható. B Az, hogy a kamatozó kötvény nem kamatozó kötvényre váltható át. C Az, hogy a kötvény a futamideje alatt a kibocsátó részvényére váltható át. 29 Minek a rövidítése a „KELER Zrt.”? A Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zártkörűen Működő Részvénytársaság B Közösségi Értékpapír Elszámolás Zártkörűen Működő Részvénytársaság C Központi Értékpapír Keletkeztető Zártkörűen Működő Részvénytársaság 30 Az alábbiak közül mi a részvény általános jellemzője? A a részvény fix kamatozású értékpapír B a részvény határozott futamidejű értékpapír C a részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír 31 Az alábbiak közül melyik NEM értékpapír? A a lekötött betét B a kötvény C a befektetési jegy 32 Értékpapír az alábbiak közül milyen követelésről vagy jogról állítható ki? A Kizárólag pénzkövetelésről. B Pénzkövetelésről, tagsági joggal kapcsolatosan, továbbá dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról. C Pénzkövetelésről és tulajdonjogról. 33 A zárt körben forgalomba hozott sorozatpapírok az alábbiak közül milyen formában állíthatók elő? A Kizárólag okirati formában. B Kizárólag dematerializált értékpapírként. C A kibocsátó döntése alapján nyomdai úton, okiratként, vagy dematerializált értékpapírként.
34 Az alábbiak közül milyen előállítási formában lehet nyilvánosan forgalomba hozni értékpapírt (az állampapír kivételével)? A Kizárólag dematerializált értékpapír formájában. B Kizárólag nyomdai úton előállított okiratként. C A kibocsátó döntése alapján akár nyomdai úton előállított okiratként, akár pedig dematerializált okirat formájában. 35 A kötvényt az alábbiak közül melyik csoportba soroljuk? A pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok B részesedést megtestesítő értékpapírok C tagsági jogot megtestesítő értékpapírok 36 Az alábbi megállapítások közül melyik IGAZ a diszkontkincstárjegyre? A A diszkontkincstárjegy az államkötvényeknél mindig olcsóbban vásárolható. B A diszkontkincstárjegy árfolyama mindig meghaladja a névértéket. C A diszkontkincstárjegy árfolyama lejáratig nem éri el a névértéket. 37 A dematerializált értékpapír esetében a tulajdonos nevét és az egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat mi tartalmazza? A maga az értékpapír B az értékpapírszámla C a részvénykönyv 38 Az alábbiak közül mit nevezünk osztaléknak? A a részvények összes nyereségét B a részvények szétosztott nyereségét C a kötvények összes nyereségét 39 Kérem, az alábbiak közül válassza ki azt az állampapírt, amelynek a futamideje NEM haladhatja meg az 1 évet! A a kamatozó részvény B az államkötvény C a diszkont kincstárjegy 40 Az alábbiak közül milyen értéken történik a részvények kibocsátása? A kibocsátási értéken B osztalékértéken C árfolyamértéken 41 Kérem, az alábbiak közül jelölje meg a kötvény definícióját! A a kötvény vállalati tulajdonjogot megtestesítő értékpapír B a kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír C a kötvény az állam adósságát megtestesítő értékpapír 42 Az alábbiak közül mely értékpapír után fizethető - az általános szabályok szerint - osztalék? A a kötvény után B a befektetési jegy után C a részvény után 43 Az alábbiak közül melyik minősül tagsági jogot megtestesítő értékpapírnak? A az átváltoztatható kötvény B a befektetési jegy C a visszaváltható részvény
44 Melyik minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak az alábbiak közül? A a kamatozó részvény B az átváltozatható kötvény C a közraktári jegy árujegy része 45 Az alábbiak közül mit nevezünk befektetési jegynek? A Az állam hosszú lejáratú adósságát megtestesítő értékpapírt. B A vállalat rövid lejáratú adósságának kiegyenlítésére szóló értékpapírt. C A befektetési alapkezelő közreműködésével a befektetési alap által kibocsátott értékpapírt. 46 Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ a diszkont-kincstárjegyről? A A diszkont kincstárjegy 1 éven túli lejáratú kamatozó állampapír. B A diszkont kincstárjegy 1 éven belüli lejáratú nem kamatozó állampapír. C A diszkont-kincstárjegy 1 éven belüli lejáratú kamatozó állampapír. 47 Az általános szabályok szerint mit ígér a kötvényben a kötvénykibocsátó a befektetőnek? A tőke visszafizetést és kamatfizetést B szavazatelsőbbségi jogot C osztalékot 48 Az alábbiak közül mi a különbség a kötvény és a részvény között? A a kötvény kibocsátója az állam, míg a részvényé a vállalat B a kötvényeknek nincs, míg a részvényeknek van másodlagos forgalmazása C a kötvény hitelviszonyt, a részvény pedig tagsági jogot megtestesítő értékpapír 49 Az alábbiak közül melyik kifejezés NEM kötődik az államkötvényhez? A az árfolyam B az osztalék C a kamat 50 Mi a részvény jellemzője? A Egy éven túli fix lejáratú értékpapír B Tagsági jogokat (tulajdonosi minőséget) megtestesítő értékpapír C Változó kamatozású értékpapír 51 A diszkontkincstárjegy… A egy éven túli lejáratú értékpapír. B az állam likviditási célú hiteleinek fedezésére kibocsátott értékpapír. C az MNB által kibocsátott értékpapír. 52 A fix kamatozású értékpapír árfolyamát nem befolyásolja a banki kamatok változása. A Igaz B Hamis 53 Az értékpapírok kibocsátása az elsődleges pénzügyi piacon történik. A Igaz B Hamis 54 Az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírokat általában államkötvényeknek hívjuk. A igaz B hamis 55 A felsoroltak közül melyik értékpapírnak nincs lejárati ideje? A kötvény B diszkont kincstárjegy C részvény
56 A kötvények kibocsátó szerint lehetnek államkötvények, önkormányzati, nemzetközi szervezetek által kibocsátott és vállalati kötvények. A igaz B hamis 57 A „Keler Rt.” az értékpapírok, és a származékos tőzsdei ügyletek pénzforgalmának feldolgozását végzi. A igaz B hamis 58 A kötvényhez kapcsolódóan milyen jövedelemre tehet szert a birtokosa? A kamatbevétel és osztalék B árfolyamnyereség és osztalék C kamatbevétel és árfolyamnyereség 59 A dematerizált értékpapír nem kerül nyomtatásra, hanem elektronikus formában tartják nyilván. A igaz B hamis 60 A bankbetét a hitelintézeteknél elhelyezett pénz, amely után a hitelintézet osztalékot fizet. A igaz B hamis 61 A bankbetét a hitelintézeteknél elhelyezett pénz, amely után a hitelintézet kamatot fizet. A igaz B hamis 62 A lekötött betétet nem, vagy csak a kamat teljes vagy jelentős részének elvesztése árán lehet feltörni. A igaz B hamis 63 Melyik NEM értékpapír? A kamatozó kincstárjegy B biztosítási kötvény C közraktárjegy 64 A részvény lehet… A diszkont B elsőbbségi C változó kamatozású 65 Az állampapírok kibocsátója lehet: A MNB B kereskedelmi bank C nyugdíjpénztár 66 Az állampapírok kibocsátója NEM lehet: A MNB B Magyar Állam C nyugdíjpénztár 67 Az értékpapírban foglalt jog alapján az értékpapírokat a következő csoportokba osztjuk: A állampapírok, pénztárjegyek, letéti jegyek, váltó, kötvény B pénzügyi vállalkozások (Pl.: gépjármű finanszírozók) befektetési szolgáltatók (tőkepiac) C pénzkövetelést megtestesítő, részesedést megtestesítő, áruval kapcsolatos jogot megtestesítő
68 Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír például: A állampapírok, pénztárjegyek, letéti jegyek, váltó, kötvény B a közraktárjegy, pénztárjegyek C közraktárjegy, hajóraklevél, jelzáloglevél. 69 Az értékpapírokat hogyan csoportosíthatjuk, „a forgalom helye ” szerint? A tőzsdén értékesített értékpapír; tőzsdén kívül (OTC piacon) értékesített értékpapír B zártkörű, (csak a meghívottak vásárolhatnak), nyilvános (bárki vásárolhat az adott értékpapírból) C bemutatóra szóló, névre szóló, rendeletre szóló 70 Az értékpapírokat hogyan csoportosítjuk, „fizikai megjelenése” szerint? A bemutatóra szóló, névre szóló, rendeletre szóló B zártkörű, nyilvános C materializált, dematerializált 71 Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyek NEM tartoznak a pénzügyi eszközök közé? A lakástakarék-pénztári megtakarítás B befektetési jegy C ingóság 72 A kötvényt névérték alatt NEM lehet kibocsátani. A Igaz B Hamis 73 A részvénytársaság részvényt névérték alatt, illetve névérték felett is kibocsáthat. A Igaz B Hamis 74 Egy adott részvénytársaság saját részvényeit NEM vásárolhatja meg. A Igaz B Hamis 75 A részvény megvásárlásával … A vállalkozóvá válunk. B megszerezhetjük a vállalati vagyon egy részének a tulajdonjogát. C az értékpapír kibocsátójának kölcsönt adunk. 76 Miért állíthatjuk, hogy a kötvény kockázata alacsonyabb a részvényénél? A azért mert, a kötvényt az állam bocsátja ki, B azért, mert a részvényekkel a tőzsdén kereskednek, C azért, mert a kötvény pénzáramlása matematikailag kiszámítható. 77 Mi az értékpapír kibocsátásának legfőbb célja? A a tőke bevonása gazdasági tevékenység végzéséhez B az államháztartás hiányának csökkentése C lakossági kölcsön felvétele 78 Melyik állítás igaz a kötvényre? A tulajdonosa a vállalkozó adózott eredményéből osztalékot kap B részesedési viszonyt testesít meg C hitelviszonyt testesít meg 79 A kötvény megvásárlásával A az értékpapír kibocsátójának hitelt nyújtunk B kisebb kockázatot vállalunk, mintha bankba tennénk a pénzünket C vállalkozóvá válunk D megszerezhetjük a vállalati vagyon egy részének tulajdonjogát
80 A kötvény és a részvény abban különbözik egymástól, hogy az egyik általában hosszú lejáratú, a másik pedig rövid lejáratú. A Igaz B Hamis 81 A törzsrészvényekhez kapcsolódóan milyen jövedelemre tehet szert a birtokosa? A kamatbevételre és osztalékra B árfolyamnyereségre C árfolyamnyereségre és osztalékra D kamatbevételre 82 A részvénybefektetés hozama mindig az osztalék. A Igaz B Hamis 83 Az elvárt hozam és a likviditás egymással egyenesen arányos. A Igaz B Hamis 84 A felsoroltak közül melyik NEM értékpapír? A szállítólevél B váltó C kárpótlási jegy 85 Miből keletkezik a diszkont-kincstárjegyek hozama, ha megtartjuk a lejáratig? A a kibocsátáskor meghatározott mértékű, adott időközönként fizetett kamatokból B a vételi és eladási ár különbözetéből C a névérték és a vételi árfolyamok különbségéből 86 Melyik állítás igaz? A diszkont-kincstárjegyet nem bocsátanak ki névérték feletti árfolyamon B az államkötvényt mindig éven belüli lejárattal bocsátják ki C az állampapírok nemcsak hitelviszonyt testesítenek meg 87 Mi a befektetési jegy? A a befektetési alap által kibocsátott értékpapír B a unit linked biztosítások befektetési egysége C egy kötvényekből és/vagy részvényekből álló portfólió 1.1.5. Tőzsde fogalma és szerepe 1 Az alábbi megállapítások közül melyik IGAZ a BUX indexről? A A BUX index a Budapesti Értéktőzsde indexe, amelyet a kosarában szereplő részvények árfolyamából számolnak. B A BUX index a naptári éven belüli hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények indexe. C A BUX index a részvény befektetési alapok indexe, amelyet 85%-ban a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények árfolyamából, 15%-ban 1 évnél rövidebb futamidejű állampapírok árfolyamából számolnak ki. 2 Az alábbi megállapítások közül melyik IGAZ a másodlagos értékpapír piacról? A A másodlagos piac az, ahol megvásárolják az értékpapírokat. B A másodlagos piac kizárólag az, ahol jegyzik az értékpapírokat. C A másodlagos piac az, ahol a befektetők tulajdonában lévő értékpapírok gazdát cserének.
3 A következő definíció az alábbiak közül melyik intézmény meghatározása: „helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik”? A a központi szerződő félé B a központi elszámolóházé C a tőzsdéé 4 Mi az értékpapírok koncentrált piacának neve? A árutőzsde B központi értéktár C értéktőzsde 5 A tőzsdei részvények árfolyamának ingadozása melyik kockázati kategóriába tartozik az alábbiak közül? A piaci kockázat B inflációs kockázat C vissza nem fizetési kockázat 6 Mikor alakult újra 1989. után Magyarországon az értéktőzsde? A 1990-ben B 1996-ban C 1993-ban 7 Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ az ún. elsődleges értékpapír piacról? A Az elsődleges piac az, ahol kibocsátáskor megvásárolják (jegyzik) az értékpapírokat. B Az elsődleges piac az, ahol a befektetők tulajdonában lévő értékpapírok gazdát cserélnek. C Az elsődleges piac a tőzsde, azaz a koncentrált piac. 8 Az alábbi állítások közül melyik NEM IGAZ a BUX indexre? A Az indexben a piaci értéküknek megfelelő arányban vannak képviseltetve a hazai vállalatok. B Évente kétszer felülvizsgálják az index kosarát. C 100 vezető hazai részvény árfolyammozgását méri. 9 Az alábbiak közül mit mutatnak meg a tőzsdei részvényindexek? A a részvények osztalékának alakulását B a részvények hozamának alakulását C az indexkosárban lévő részvények árfolyam-alakulását 10 Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ a befektetés hozamáról? A Egy befektetés hozamán a befektetési időszak alatt elért jövedelem és a befektetett tőke különbségét értjük. B Egy befektetés hozamán a befektetett időszak alatt elért többletjövedelem és a befektetett tőke különbségét értjük. C Egy befektetés hozamán a befektetési időszak alatt elért összes jövedelem és a teljes befektetett összeg (tőke, költségek) különbségét értjük. 11 Az értéktőzsdén melyik eszközzel NEM LEHET kereskedni az alábbiak közül A értékpapírral B devizával C energiahordozóval 12 Mit jelent az árfolyam? A az árfolyam a részvény nyeresége B az árfolyam maga a hozam C az árfolyam a részvény aktuális piaci értéke
13 A hatályos magyar szabályozás alapján kinek van joga a tőzsdén üzletet kötni? A a tőzsdei kereskedő cégek által felhatalmazott üzletkötőnek B bárkinek, aki szeretné befektetni a megtakarításait C csak a tőzsdén jegyzett részvényt kibocsátó társaságok brókereinek 14 Milyen időközönként változik meg az ún. BUX kosár összetétele? A negyedévente B évente C évente kétszer 15 Az árutőzsdén melyik eszközzel NEM LEHET kereskedni az alábbiak közül? A nyersanyaggal B mezőgazdasági termékekkel C értékpapírral, a közraktári jegy kivételével 16 Az alábbiak közül melyik állítás NEM IGAZ a tőzsdeindexről? A A tőzsdeindex a tőzsde alapvető mozgásáról folyamatos tájékoztatást ad. B A tőzsdeindex a tőzsde általános hangulatát, tendenciáját jelzi. C A tőzsdeindexet a média nem fogadja el, mert nem megbízható. 17 Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ az OTC (over-the-counter) piacról? A az OTC (over-the-counter) a tőzsdén kívüli ügyletkötés B az OTC (over-the-counter) az értékpapír-tőzsdén történő ügyletkötés C az OTC (over-the-counter) piac az árutőzsdén történő ügyletkötés 18 Az alábbiak közül mit jelent az ún. BUX kosár? A A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett valamennyi részvény, melyből a BUX index árfolyam-változását számítják ki. B A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényből kiválasztott 10-15 részvény, melyből a BUX index árfolyam változását számítják ki. C Egy elméleti portfólió, amelynek árfolyama reprezentálja a Budapesti Értéktőzsdén szereplő részvények árfolyam változását. 19 Az alábbiak közül mit jelent az ún. BUX kosár? A A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett valamennyi részvény, melyből a BUX index árfolyam-változását számítják ki. B A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényekből kiválasztott minimum 12 maximum 25 részvény, melyekből képzett portfólióból számítják a BUX index értékét. C A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényekből kiválasztott minimum 25 maximum 50 részvény, melyekből képzett portfólióból számítják a BUX index értékét. 20 A tőzsdei kereskedésben bármelyik megtakarító közvetlenül megjelenhet. A Igaz B Hamis 21 Mi a portfolió? A a befektetendő pénz megosztása többféle befektetési forma között B befektetési csomag C egyedi kockázatok csökkentése diverzifikáció által 22 Az alábbiak közül melyik tekinthető ideális befektetési formának a befektető elvárása alapján? A a legnagyobb hozamot produkáló befektetés, nagy kockázattal B a nagy hozammal, kis kockázattal és magas likviditással rendelkező befektetés C a nagy hozamú, és általában kis kockázatú befektetések, ha kicsi a likviditásuk
23 A tőzsdeindexek célja az, hogy: A minden tőzsde forgalmát külön-külön értékeljék. B egyes kiválasztott részvények aktuális árfolyamának átlagaként a tőzsde általános helyzetét bemutassák. C a tőzsdei felemelkedés vagy visszaesés mértékét befolyásolják. 24 Melyik állítás NEM igaz a tőzsdére? A specializált pénzügyi piac B a megtakarítók és a befektetések felhasználóinak közvetlen találkozási helye C kereskedelmi és információs centrum 1.1.6. A bankszerűen működő pénzintézetek tevékenységei (takarékszövetkezetek, szakosított hitelintézetek) 1 Az alábbiak közül melyiket tekintik ún. bankszerűen működő intézménynek? A a biztosítótársaságot B a nyugdíjalapokat C a lízingtársaságot 2 Mi a kamatmarzs? A A kamatos kamat jelenértéke B A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége C Az aktív bankügyletek nyeresége 3 Az alábbi szervezetek közül melyik jogosult betét gyűjtésére? A bármelyik pénzügyi vállalkozás B a befektetési vállalkozás C a hitelintézet 4 Az alábbi tevékenységek közül melyik minősül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) szerinti pénzügyi szolgáltatásnak, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak? A ingatlan forgalmazás B befektetési jegyek forgalmazása C betét gyűjtése 5 A hitel a pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében (pénzhitel), vagy olyan áruszállítás, amelynek ellenértékét későbbi időpontban egyenlítik ki (áru hitel). A igaz B hamis 6 A bank mely tevékenysége aktív bankművelet? A Hitelnyújtás B Betétgyűjtés C Számlakezelés 7 A banki működés melyik fajtájához soroljuk a hitelezést? A Aktív B Passzív C Semleges 8 Bankszerűen működő intézmény a(z) .. A befektetési bank B lakástakarék-pénztár C egészségpénztár
9 A lízingtársaságok…. A amelyek eszköz vásárlásával finanszíroznak cégeket (áru formájában hiteleznek). B amelyek tőke kölcsönzésével finanszíroznak cégeket (pénz formájában hiteleznek). 10 Az állampapírok hosszú távú kihelyezést tesznek lehetővé, így az állam is hosszú távú forráshoz juthat. A Igaz B Hamis 1.1.7. Pénztári szolgáltatások csoportosítása és fő szolgáltatásai (önkéntes egészségpénztár, magánnyugdíjpénztár (kötelező), önkéntes nyugdíjpénztár) 1 Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásait egy tagsági jogosultsággal A közeli hozzátartozó és az élettárs is használhatja, ha be lettek jelentve. B csak a tagdíjat fizető jogosult a használatra. C az a munkáltató jogosult a használatra, aki átvállalta a díjfizetést. 2 A tag halála esetén mi történik az egészségpénztári számlaegyenleggel? A Örökölhető az öröklés szabályai szerint. B Visszautalják társadalombiztosítási rendszerbe. C Csak akkor kaphatja meg az örökös, ha ő is tagja valamelyik magánnyugdíjpénztárnak. 3 Örökölhető-e az önkéntes nyugdíjpénztár élethosszig szóló járadéka? A igen B nem C csak akkor, ha a tag megjelölt kedvezményezettet 4 Milyen tartalékban van a pénztári tag pénze nyilvántartva az önkéntes nyugdíjpénztárban? A működési tartalék B likviditási tartalék C fedezeti tartalék 5 Milyen tartalék szolgál az ideiglenesen fel nem használtpénzeszközök gyűjtésére az önkéntes nyugdíjpénztáraknál? A működési tartalék B likviditási tartalék C fedezeti tartalék 6 Lehet-e több önkéntes nyugdíjpénztárnak tagja a magánszemély? A igen B nem C maximum 2 pénztár tagja lehet 7 Önkéntes nyugdíjpénztári tag a 10 éves várakozási idő letelte után felveheti külön csak a hozamot és az adómentes? A Felveheti és az adómentes. B Felveheti, de adót kell utána fizetni. C Csak tőkével együtt veheti fel és adóköteles. 8 Az egészségpénztárak pénzbeli szolgáltatása lehet… A kiegészítő szakellátás. B gyógyszerek. C egyéni egészségvédelmi programok.
9 Önkéntes nyugdíjpénztári tag a 10 éves várakozási idő letelte után milyen időszakonként veheti fel pénze egy részét vagy egészét adómentesen? A 1 évente egy alkalommal csak a hozamot. B 3 évente 1 alkalommal csak a hozamot. C 5 évente 1 alkalommal csak a hozamot. 10 Az egészségpénztári tagok a szolgáltatást mikor vehetik igénybe? A Azonnal igénybe vehetik. B 10 év várakozási időt követően vehetik igénybe. C 3 év várakozási időt követően vehetik igénybe. 11 Milyen tartalékból finanszírozza működését az önkéntes nyugdíjpénztár? A működési tartalék B likviditási tartalék C fedezeti tartalék 12 Hány év a várakozási idő az önkéntes nyugdíjpénztárnál? A A belépéstől számítva 3 év. B A belépéstől számítva 10 év. C A belépéstől számítva 20 év. 13 Az önkéntes nyugdíjpénztárnál a várakozási idő letelte után a pénzfelvétel következőképpen történhet A 3 évente 1 alkalommal lehet felvenni a hozamot adómentesen a számláról. B Bármikor felvehető összeg, de adóköteles, évente - 10%-al csökkentve. C Minden évfordulón lehet felvenni pénzt maximum az egyenleg 50%-ig és az adómentes. 14 Az egészségpénztárak természetbeni szolgáltatása lehet… A gyógyszerek. B gyógyászati segédeszközök. C egyéni egészségvédelmi programok. 15 Az egészségpénztári szolgáltatások közé nem sorolható: A egészség védelmét szolgáló programok szervezése B nyugdíjszolgáltatások C betegség miatti kieső jövedelmek teljes vagy részbeni pótlása 16 Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések az alábbiak szerint osztódnak… A kétfelé: fedezeti tartalékba és a működési tartalékba. B háromfelé: fedezeti tartalékba, működési tartalékba és a likviditási tartalékba. C háromfelé: fedezeti tartalékba, működési tartalékba és a kockázati tartalékba. 17 Mi növeli a biztosító kockázatát járadékbiztosításnál? A ha az ügyfél valóságos életkoránál fiatalabbnak vallotta magát B az ügyfél rossz egészségi állapota C ha az ügyfél nem dohányzik 18 Az egészségpénztári szolgáltatások közé NEM sorolható: A életjáradék-szolgáltatások B gyógyüdülés C gyógyászati segédeszköz
1.1.8. Eltérés és kapcsolódás a banki, a befektetési, a pénztári és a biztosítói szektor és szolgáltatásai között 1 Válassza ki a HAMIS választ! A biztosító – a jogszabályban meghatározott feltételekkel - végezhet A pénztári tagtoborzást. B pénzügyi lízinget. C bankügynöki tevékenységet. 2 Válassza ki a helyes választ! Miként kapcsolódhat a nyugdíjpénztári szolgáltatásokhoz biztosítási szolgáltatás? A A nyugdíjpénztár unit-linked biztosításokba fekteti a tag befizetéseit. B A fedezeti tartalék terhére az ügyfél jogosult kedvezményes lakásbiztosítást kötni a nyugdíjpénztárral szerződött biztosítóval. C A magánnyugdíjpénztár járadékszolgáltatási kötelezettségét biztosítótól történő járadékvásárlással is teljesítheti. 3 Az alábbiak közül melyik NEM tekinthető a banki és biztosítási szolgáltatások integrációja okának? A Megtakarítási hajlam növekedése. B Tulajdonosi kapcsolatok kialakulása a bankok és biztosító között. C A PSZÁF elvárásai. 4 Az értékpapírok, a biztosítás vásárlása, az önkéntes nyugdíjjellegű megtakarítások az alábbiak közül milyen jellegű befektetéseknek minősülnek? A reál befektetésnek B humán befektetésnek C pénzügyi befektetésnek 5 Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e független biztosításközvetítő banki termékeket? A Nem. B Igen, minden feltétel nélkül. C Igen, a Hitelintézeti törvényben meghatározott feltételekkel. 6 Válassza ki a helyes választ! Az alábbiak közül melyik banki termékhez NEM szokásos biztosítási terméket kapcsolni? A lakáshitel B bankgarancia C bankkártya 7 Válassza ki a helyes állítást! A Pénztári szolgáltatásokhoz soha nem kapcsolódhat biztosítási szolgáltatás. B Csak az egészségpénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódhat biztosítási szolgáltatás. C A nyugdíjpénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódhat biztosítási szolgáltatás. 8 Az alábbiak közül melyik tekinthető a banki és biztosítási szolgáltatások integrációja okának? A A biztosítási jogszabályok növekvő komplexitása. B A banki és biztosítási termékek azonos árazási struktúrája. C A többes (átfogó) pénzügyi szolgáltatások előtérbe kerülése 9 Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! Olyan pénzügyi termék, amelynél a biztosító a biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből álló - eszközállományokba helyezi befektetés céljából. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás B lekötött betét C befektetési jegy
10 Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e biztosító banki termékeket? A Nem. B Igen, minden feltétel nélkül. C Igen, a PSZÁF engedélyével. 11 Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e biztosító befektetési termékeket? A Nem. B Igen, minden feltétel nélkül. C Igen, a PSZÁF engedélyével a Befektetési vállalkozásokról szóló törvényben foglaltak szerint. 12 Az ügyfél lakáshitelt vesz fel új lakása megvásárlásához. Az alábbiak közül melyik biztosítási terméket ajánlja számára ennek kapcsán elsősorban? A Jogvédelmi biztosítás B Egyéni balesetbiztosítás C Hitelfedezeti életbiztosítás 13 Mire terjed ki a függő ügynök közvetítői tevékenysége? A Egy biztosító kizárólag egy termékének a közvetítésére. B Több biztosító egymással versengő termékeinek közvetítésére bizonyos feltételek fennállása esetén. C Több biztosító egymással nem versengő termékeinek közvetítésére. D Mindhárom előbbi eset igaz. 14 Főtevékenységként függő biztosításközvetítői tevékenységet végző terjesztheti-e több biztosító termékeit A Igen, de csak az egymással nem versengő termékeket. B Igen, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete külön engedélyével. C Nem. 15 Melyik hagyományos életbiztosítási termék kapcsolódik általában bankkártyához? A kockázati B vegyes C egész életre szóló (whole life) 16 A bankkártyához mely biztosítás kapcsolódhat? A kezesi biztosítás B hitelbiztosítás C utasbiztosítás 1.2.) BIZTOSÍTÁSI PIAC SZEREPLŐI (A BIT. VONATKOZÓ SZABÁLYAI) 1.2.1. Biztosítók szervezeti formái és értékesítési csatornái 1 Válassza ki a helyes választ! Biztosító egyesületet A kizárólag természetes személyek alapíthatnak. B legalább 15 tag alapíthat. C természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei alapíthatnak. 2 Mikor szűnt meg a biztosítási monopólium Magyarországon? A 1990-ben B 1986-ban C 1956-ban 3 Melyek a közvetlen értékesítési csatornák fajtái? Válassza ki a helyes választ! A Direkt marketing, ügyfélszolgálati iroda, biztosítási ügynök. B Direkt marketing, telefon, Internet, ügyfélszolgálati iroda. C Direkt marketing, telefon, biztosítási ügynök, ügyfélszolgálati iroda.
4 Mit jelent a Biztosítási Törvény fogalmi rendszerében a harmadik ország? A Európai Unió tagállamát B olyan országot, mely nem tagja az Európai Uniónak C fejlődő országot 5 Működhet-e harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe a Magyar Köztársaság területén? A Nem. B Igen. C Igen, de kizárólag szövetkezeti formában. 6 Melyik NEM tartozik a biztosító egyesület jellemzői közé? A önkéntesen létrehozott B nyereségérdekeltség, mint elsődleges cél C kölcsönösségen alapuló szervezet 7 Mi a közvetlen értékesítési csatornák célja? A Az ügyfélkör személyes közbenjárás eredményeként való kiépítése. B Az ügyfelek minél szélesebb körű tájékoztatása. C Jelentős piaci részesedés szerzése költségcsökkentés és minél szélesebb ügyfélkör gyors elérése mellett. 8 Biztosítók mely szervezeti formájára igaz az alábbi meghatározás? Önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi elven működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében nyújt szolgáltatást. A kölcsönös biztosító egyesület B biztosító szövetkezet C biztosító részvénytársaság 9 A biztosító értékesítési csatornáinak mely csoportjába sorolható az ügyfélszolgálati iroda működtetése? A direkt marketing B közvetlen értékesítés C közvetett értékesítés 10 Az alábbi állítások közül melyik állítás IGAZ a biztosítókra? A Minden biztosító minden biztosítási ágban tevékenykedhet. B A biztosító csak abban a biztosítási ágban tevékenykedhet, amelyre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tevékenységi engedélye felhatalmazza. C Egyetlen biztosító sem tevékenykedhet minden biztosítási ágban. 11 Melyek a biztosító közvetett értékesítési csatornái? Válassza ki a helyes választ! A függő és független biztosításközvetítők B telefon és Internet C függő biztosításközvetítők és a biztosítási ügynökök 12 Az alábbiak közül melyik értékesítési csatorna NEM tartozik a közvetlen értékesítési csatornák csoportjába? A telefon B internet C biztosítási ügynök 13 Alapítható-e biztosító a Magyar Köztársaság területén egyesületi formában? A Igen, de legalább 10 tag szükséges hozzá. B Igen, de legalább 5 tag szükséges hozzá. C Nem.
14 Az alábbiak közül melyik társasági formában NEM alapítható biztosító társaság? A részvénytársaság B egyesület C korlátolt felelősségű társaság 15 Válassza ki a helyes választ! Biztosítási szövetkezet alapításához legalább! A 5 tag szükséges. B 10 tag szükséges. C 15 tag szükséges. 16 Milyen formában alapítható biztosító az alábbiak közül? A betéti társaság B részvénytársaság C korlátolt felelősségű társaság 17 A biztosítók mely szervezeti formában való alapításának NEM feltétele legalább 10 tag megléte? A biztosító egyesület B biztosító szövetkezet C harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe 18 Végezhet-e biztosító részvénytársaság teljes körűen biztosítási tevékenységet? A Nem. B Igen, feltétel nélkül. C Igen, az engedélyezett biztosítási ágon belül. 19 Az alábbiak közül melyik értékesítési csatorna tartozik a közvetett értékesítési csatornák csoportjába? A többes ügynök B telefon C ügyfélszolgálati iroda 20 Mi a lényege az Internet, mint közvetlen értékesítési csatorna alkalmazásának? A A biztosító közvetlenül elektronikus levél útján keresi meg az ügyfelet biztosításkötés céljából. B Az ügyfelek közvetlenül tájékozódhatnak az ügyfélszolgálati iroda nyitvatartási idejéről. C Az érdeklődő a biztosító honlapján közvetlenül köthet biztosítási szerződést. 21 A Magyar Köztársaság területén milyen formában alapítható biztosító? A Részvénytársaság, betéti társaság, egyesület, harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe. B Részvénytársaság, betéti társaság, szövetkezet, egyesület. C Részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe. 22 Milyen tevékenységet végezhet a biztosító? A Biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység végzésére. B Biztosítási és más üzletszerű tevékenység végzésére. C Bármilyen üzletszerű tevékenység végzésére. 23 Ki végezhet biztosítási tevékenységet? A kizárólag biztosító B biztosító és független biztosításközvetítő C biztosító és független biztosításközvetítő, amennyiben a biztosító megbízásából jár el 24 Alapítható-e biztosító a Magyar Köztársaság területén szövetkezeti formában? Válassza ki a helyes választ! A Igen, de legfeljebb 10 taggal. B Igen, de legalább 10 taggal. C Igen, de csak 10 taggal.
25 Az alábbiak közül a biztosítók mely szervezeti formában való alapításának feltétele legalább 10 tag megléte? A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe B biztosító szövetkezet C biztosító részvénytársaság 26 Az alábbiak közül melyik NEM feltétele a biztosító egyesületi formában történő alapításának? A A részjegyek névértéke legalább 10 ezer forint legyen. B Kizárólag tagoknak nyújt szolgáltatást. C Tagsági hozzájárulás befizetése. 27 Milyen értékesítési csatornákat különböztetünk meg? A közvetlen — közvetett B közvetítő — nem közvetítő C direkt – on-line 28 Az alábbiak közül mi NEM minősül biztosítással közvetlenül összefüggő tevékenységnek? A hitelközvetítés B biztosításközvetítés C vagyonkezelés 29 Válassza ki a helyes választ! Harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe A az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti. B az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet csak korlátozottan végezheti. C a Magyar Köztársaság területén biztosítási tevékenységet nem végezhet. 30 Alapítható-e biztosító a Magyar Köztársaság területén részvénytársasági formában? A Igen. B Igen, de csak nyilvánosan működő részvénytársasági formában. C Nem. 31 Az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező biztosító a tevékenységét a Magyar Köztársaság területén mikor végezheti határon átnyúló szolgáltatás formájában? A akkor, ha erre saját tagállamában jogosult B a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével C csak fióktelep útján 32 Az értékesítési csatornák mely csoportjára jellemző az alábbi állítás? A biztosító és az ügyfél között van egy közvetítő, aki az eredményes értékesítési munka jutalmául jutalékot kap a biztosítótól. A ügyfélszolgálati irodára, mint értékesítési csatornára B közvetett értékesítési csatornákra C közvetlen értékesítési csatornákra 33 Kölcsönös biztosító egyesülettel kötött szerződésben a szerződő fél csak a biztosító egyesület tagja lehet. A Igaz B Hamis 34 A biztosító tevékenységének megkezdéséhez a MABISZ engedélye szükséges. A Igaz B Hamis 35 A bank értékesíthet biztosítási terméket. A Igaz B Hamis
36 A Bit. hatálya NEM terjed ki a felosztó-kirovó módszer alapján működő rendszerekre. A Igaz B Hamis 37 Mely formában NEM lehetséges biztosítási tevékenységet végezni? A részvénytársaság B korlátolt felelősségű társaság C egyesület 38 Melyik állítás felel meg a szektorális zártság követelményének? A A biztosító végezhet minden pénzügyi tevékenységet, de ipari tevékenységet nem folytathat. B A biztosító végezhet biztosítási és nyugdíjpénztári tevékenységet, de banki és más pénzügyi tevékenységet nem végezhet. C Biztosítási tevékenységet csak biztosító végezhet. 39 Nem- életbiztosítási tevékenységre melyik állítás igaz? A A törvény értelmében újonnan alapított biztosítóvégezhet élet és nem élet-biztosítási tevékenységet is. B A biztosító végezhet biztosítási és nyugdíjpénztári tevékenységet, de banki és más pénzügyi tevékenységet nem végezhet. C Nem életbiztosítási tevékenységet csak kompozit-, vagy nem életbiztosító végezhet. 40 A kölcsönös biztosító egyesület… A kizárólag tagjai részére nyújthat biztosítási szolgáltatást. B a tagjai részére és más személyek részére is nyújthat biztosítási szolgáltatást. C az összeférhetetlenségi szabályok miatt a tagjainak nem nyújthat biztosítási szolgáltatást. 41 A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) szabályozza … A a biztosítási szerződés létrejöttének, megszűnésének, módosításának legfontosabb szabályait. B a biztosító mentesülésének szabályait. C a biztosítási piac szereplőinek piacra lépési és működési feltételeit. 42 Az alábbi tevékenységek közül mire terjed ki a Bit hatálya? A a belföldön folytatott biztosítási és az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre B a társadalombiztosítási tevékenységre C az állami exporthitel biztosítási tevékenységre 43 A Bit. hatálya az alábbiak közül mely tevékenységre terjed ki? A társadalombiztosítási tevékenységre B külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepe által folytatott tevékenységre C külföldiek által külföldi biztosítóval kötött szerződésekre 44 Az alábbi tevékenységek közül mire terjed ki a Bit hatálya? A a biztosításközvetítői és a biztosítási szaktanácsadói tevékenységre B a társadalombiztosítási tevékenységre C az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak tevékenységére 45 A biztosításközvetítő a szerződés megkötését megelőzően írásban köteles tájékoztatni a szerződőt vagy a biztosítottat a következőkről: A a szerződés megkötése után milyen összegű jutalékot kap. B végez-e határon átnyúló szolgáltatást. C függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el.
46 A Bit. hatálya mely tevékenységekre terjed ki az alább felsoroltak közül? A a biztosításközvetítői tevékenységre B a felosztó-kirovó rendszerben működő veszélyközösségekre C az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak tevékenységére 47 Az EGT-n kívüli országban székhellyel rendelkező biztosító mely tevékenységet végezheti Magyarországon az alábbiak közül anélkül, hogy letelepedne? A életbiztosítások értékesítése B utasbiztosítások értékesítése C viszontbiztosítási tevékenység 48 Melyik állítás igaz a határon átnyúló szolgáltatásokra? A Bármelyik Európában működő biztosító végezhet másik európai államban ilyen szolgáltatást. B Minden, Európai Unión belüli tagállam végezhet egy másik tagállamban ilyen szolgáltatást. C Bármelyik harmadik országban működő biztosító végezhet más államban ilyen szolgáltatást. 1.2.2. Biztosításközvetítői tevékenység formái (függő biztosításközvetítő, független biztosításközvetítő, többes ügynök, alkusz) 1 Az alábbiak közül mely tevékenység NEM minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? A biztosítási szerződés megkötésének elősegítése B kárfelmérési és értékbecslési tevékenység C biztosítási termék ajánlása 2 A függő biztosításközvetítő milyen jogviszonyban jogosult biztosítási szerződést közvetíteni? A biztosítóval fennálló munkaviszonya, vagy megbízása alapján B ügyféllel fennálló munkaviszonya, vagy megbízása alapján C kizárólag munkaviszonyban 3 Melyik állítás igaz? A Alkusz végezhet többes ügynöki tevékenységet, de többes ügynök nem végezhet alkuszi tevékenységet B Többes ügynök végezhet alkuszi tevékenységet, de alkusz nem végezhet többes ügynöki tevékenységet C Többes ügynök nem végezhet alkuszi, alkusz többes ügynöki tevékenységet 4 Az alábbiak közül melyik NEM minősül független biztosításközvetítőnek? A az alkusz B a többes ügynök C az egyes ügynök 5 Az alábbiak közül ki NEM közvetíthet biztosítási szerződést? A egyes ügynök B biztosítási szaktanácsadó C többes ügynök 6 Válassza ki a helyes állítást! A Az alkusz az ügyfél megbízásából jár el. B A többes ügynök az ügyfél megbízásából jár el. C A többes ügynök és az alkusz mindig a biztosító megbízásából jár el. 7 Az alábbiak közül ki az, aki kizárólag egy biztosító megbízásából végezheti a tevékenységét? A vezérügynök B ügynök C szaktanácsadó
8 Jogosult-e az egyes ügynök biztosítási szerződést a biztosító megbízása alapján közvetíteni? A Nem, mert biztosítási szerződést egyes ügynök csak a biztosítóval fennálló munkaviszonyban közvetíthet. B Nem, mert egyes ügynök biztosítási szerződést csak az ügyfél megbízása alapján közvetíthet. C Igen. 9 Az alábbiak közül melyik minősül független biztosításközvetítőnek? Válassza ki a helyes választ! A az alkusz B a többes ügynök C mindkettő 10 Melyik állítás HAMIS? A Alkusz végezhet szaktanácsadói, de szaktanácsadó nem végezhet alkuszi tevékenységet B Szaktanácsadó végezhet ügynöki, de ügynök nem végezhet szaktanácsadói tevékenységet C Ügynök végezhet szaktanácsadói, de szaktanácsadó nem végezhet ügynöki tevékenységet 11 Melyik ügynökre IGAZ az az állítás, hogy a biztosító teljes körű felhatalmazása alapján jogosult a biztosító nevében kötvényt kiállítani? A a vezérügynökre B a többes ügynökre C az egyes ügynökre 12 Melyik állítás IGAZ? A többes ügynök… A egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok egymással versengő termékeit közvetíti. B kizárólag egy biztosítóval fennálló jogviszonya alapján annak valamennyi termékét közvetíti. C egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok nem versengő termékeit közvetíti. 13 Az alábbiak közül melyik biztosításközvetítő jár el az ügyfél megbízásából? A a többes ügynök B a vezérügynök C az alkusz 14 Az alábbiak közül kinek az eljárásáért nem felel a biztosító? A az egyes ügynök B a többes ügynök C az alkusz 15 A szaktanácsadó tevékenységéért megbízója felel. A Igaz B Hamis 16 Jogosult-e az alkusz a biztosítási szerződés megkötésére? A Igen, az ügyfél képviseletében. B Igen, a biztosító képviseletében. C Nem. 17 Kinek a megbízásából járhat el a többes ügynök? A Az ügyfél megbízásából. B Kizárólag egy biztosító megbízásából. C Több biztosító megbízásából. 18 A Biztosítási Törvény alapján a biztosításközvetítők mely két fő csoportját különböztetjük meg? A függő és független biztosításközvetítő B alkusz és többes ügynök C egyes ügynök és többes ügynök
19 Az alábbiak közül ki az, aki több biztosító megbízásából is végezheti a tevékenységét? A vezérügynök B ügynök C alkusz 20 Az alábbiak közül ki az, aki több biztosító megbízásából végzi a tevékenységét? A vezérügynök B alkusz C többes ügynök 21 Melyik állítás IGAZ? A vezérügynök… A egy biztosító által teljes körűen felhatalmazott ügynök, aki jogosult szerződés megkötésére, kötvény kiállítására és biztosítási díj átvételére. B több biztosító által felhatalmazott olyan ügynök, aki jogosult szerződés megkötésére, kötvény kiállítására és biztosítási díj átvételére. C egy biztosító által teljes körűen felhatalmazott ügynök, aki jogosult szerződés megkötésére, kötvény kiállítására, de nem jogosult biztosítási díj átvételére. 22 Válassza ki a helyes megoldást! A A többes ügynök tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésére, a biztosítási díj átvételére azonbansemmilyen esetben nem jogosult. B A többes ügynök tevékenysége nem terjedhet ki a szerződés megkötésére, a biztosítási díj átvételére azonban a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult. C A többes ügynök tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a biztosítási díj átvételére. 23 Melyik állítás NEM igaz? Az alkusz… A jogosult a biztosítási díj átvételére a biztosító ez irányuló hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából. B eljárásáért a biztosító felelősséggel tartozik. C önállóan, saját nevében és kockázatára lép fel. 24 Ki végzi a tevékenységét az ügyfél megbízásából az alábbiak közül? A vezérügynök B alkusz C többes ügynök 25 Az alkuszi tevékenység felsőfokú végzettséghez kötött. A Igaz B Hamis 26 Az alábbiak közül ki az, aki NEM végezheti több biztosító megbízásából a tevékenységét? A vezérügynök B ügynök C többes ügynök 27 Válassza ki a helyes választ! A függő biztosításközvetítő… A biztosító megbízásából jár el. B az ügyfél megbízásából jár el. C a maga nevében jár el. 28 Az alábbiak közül melyik minősül függő biztosításközvetítőnek? Válassza ki a helyes választ! A az egyes ügynök B a többes ügynök C mindkettő
29 Ki végezheti a tevékenységét az ügyfél megbízásából az alábbiak közül? A szaktanácsadó B Ügynök C többes ügynök 30 Milyen biztosításközvetítőnek minősül az a biztosításközvetítő, aki a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, feltéve hogy az ügyféltől biztosítási díjat, a biztosítótól pedig az ügyfélnek járó összeget nem vesz át? A független biztosításközvetítő B nem minősül biztosításközvetítőnek C függő biztosításközvetítő 31 Ki végezhet biztosításközvetítői tevékenységet? A Egyes ügynök, többes ügynök, vezérügynök, alkusz. B Egyes ügynök, többes ügynök és biztosítási szaktanácsadó. C Kizárólag az egyes ügynök és a többes ügynök. 32 Ki NEM végezheti biztosításközvetítői tevékenységét a biztosító megbízásából az alábbiak közül? A többes ügynök B ügynök C alkusz 33 Közvetíthet-e biztosítási szaktanácsadó biztosítási szerződést? A Igen, korlátozás nélkül B Igen, de csak a biztosító ez irányú meghatalmazása alapján C Nem 34 Függő ügynöknek minősül-e a biztosításközvetítő akkor, ha az egyik biztosítónál casco és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékeket közvetít, míg a másik biztosítónak életbiztosítási terméket? A Igen. B Nem, mert függő ügynök csak egy biztosító termékeit közvetítheti. C Igen, de csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete külön engedélyével. 35 A biztosító megbízottjaként tevékenykedő biztosításközvetítő a biztosítóval létesített megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetőleg a biztosítási díj átvételére jogosult, nem jogosult viszont az ajánlat elfogadására, mely a biztosító hatáskörébe tartozik. Megbízotti minőségben károkozásáért a biztosító felelős. Mely biztosításközvetítőre IGAZ az állítás? A az alkuszra B a vezérügynökre C a függő ügynökre 36 A vezérügynök hány biztosítóval állhat biztosításközvetítésre irányuló jogviszonyban? A egy biztosítóval B több biztosítóval C több biztosítóval, ha azok egymással nem versengő termékeit közvetíti 37 Melyik a helyes állítás? A Alkusz végezhet ügynöki, de ügynök nem végezhet alkuszi tevékenységet B Ügynök végezhet alkuszi, de alkusz nem végezhet ügynöki tevékenységet C Ügynök nem végezhet alkuszi, alkusz ügynöki tevékenységet 38 Az alábbiak közül mi minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? A Kizárólag a biztosítási termék ismertetése, ajánlása, és az ezzel kapcsolatos felvilágosítás nyújtása. B A biztosítási szerződés biztosító nevében való megkötése. C Biztosítási szerződés létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység.
39 A függő biztosításközvetítő az ügyfél nevében jár el. A Igaz B Hamis 40 Melyik állítás NEM igaz? Az alkusz… A önállóan, saját nevében és kockázatára lép fel. B jogosult a biztosítási díj átvételére. C az ügyfél megbízásából jár el. D egy biztosítótársaság termékeit értékesítheti. 41 Melyik állítás igaz? A függő ügynök A egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok egymással versengő termékeit közvetítheti. B egy biztosítóval fennálló jogviszonya alapján annak egy vagy több termékét közvetítheti. C kizárólag egy biztosítóval fennálló jogviszonya alapján annak csak egy termékét közvetítheti. 42 Melyik állítás igaz? A vezérügynök… A több biztosítóval állhat jogviszonyban B független biztosításközvetítő C függő biztosításközvetítő 43 Mely jogszabály határozza meg a biztosításközvetítői tevékenységet? A Gazdasági társaságokról szóló törvény B Biztosítási törvény C Polgári Törvénykönyv 44 A Bit. szerint mely tevékenység NEM biztosításközvetítői tevékenység? A Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása B Biztosítási szerződések adatainak rögzítése, karbantartása a biztosító rendszerében C Biztosítási szerződések megkötése 45 Mely tevékenység NEM minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? A Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása B Biztosítási szerződések megkötése C Kárfelmérési és értékbecslési tevékenység 46 Mely tevékenység NEM minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? A Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása B Közreműködés a követelések behajtásában C Biztosítási szerződések megkötése 47 Mely tevékenység minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? A Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása B Közreműködés a követelések behajtásában C Kárfelmérési és értékbecslési tevékenység 48 Ki tekinthető az alábbiak közül függő biztosításközvetítőnek? A Aki több biztosító egymással versengő termékét közvetíti. B Akinek a jutaléka a biztosítótól függ. C Aki a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, amennyiben díjat, biztosítási összeget nem vesz át. 49 Versengő termék jellemzője, hogy … A azonos árkategóriába tartoznak. B egyazon biztosító különböző termékei. C azonos biztosítási ágazatba tartoznak és képesek egymást helyettesíteni.
50 Mely biztosítási termékek tekinthetők versengő terméknek? A amelyiket a biztosító a PSZÁF termékversenyébe benevez B amelyek azonos biztosítási ágazatba tartoznak és képesek egymást helyettesíteni C amelyiket az ügyfelek a legjobbnak tartanak a biztosítási piacon 51 Ki tekinthető az alábbiak közül függő biztosításközvetítőnek? A aki több biztosító egymással versengő termékét közvetíti B aki a jutalékát az ügyféltől kapja C aki egy biztosító biztosítási termékeit közvetíti 52 Függő biztosításközvetítőnek minősül az alábbiak közül az, aki … A kizárólag egy biztosító termékeit értékesíti. B alkuszi engedéllyel rendelkezik. C többes ügynökként több biztosító egymással versengő termékeit közvetíti 53 Az a közvetítő, aki több biztosító egymással versengő termékeit értékesíti, csak akkor minősül függő közvetítőnek, és csak akkor nem kell megfelelnie a független közvetítőkre vonatkozó szigorúbb előírásoknak, ha … A főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végzi a biztosításközvetítői tevékenységet, díjat nem vesz át, ügyfélnek járó összeget nem fizet ki. B rendelkezik az EU egész területére érvényes felelősségbiztosítással. C a Felügyelet a független közvetítőkre vonatkozó követelmények alól felmentést adott. 54 Az a biztosításközvetítő, aki több biztosító egymással nem versengő termékeit közvetíti: A az alkusz. B a függő ügynök. C a többes ügynök. 55 Az a biztosításközvetítő, aki több biztosító megbízásából azok egymással versengő termékeit közvetíti: A alkusz. B többes ügynök. C függő ügynök. 56 Az a biztosításközvetítő, aki több biztosító egymással versengő termékeit az ügyfél megbízásából közvetíti A alkusz B többes ügynök C függő ügynök 57 Az alábbiak közül milyen társasági formában folytatható független biztosításközvetítői tevékenység? A betéti társaság B egyéni vállalkozó C korlátolt felelősségű társaság 58 Mi minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? A a biztosítási szerződések lebonyolításban és teljesítésében való közreműködés, ha azt olyan személy végzi, aki a szerződések kiközvetítésben nem vesz részt B a más szakmai tevékenység keretében nyújtott információszolgáltatás, ha a tevékenység célja, hogy az ügyfelek számára segítséget nyújtson a szerződés megkötésében vagy teljesítésben. C olyan biztosítási szerződés létrehozására irányuló, rendszeres, üzletszerű tevékenység, mely kiterjed többek között a biztosítási szerződések megkötésére, és az értékesítés megszervezésére. 59 Az alábbi tevékenységek közül melyik NEM minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? A biztosítási termékek ismertetése B értékbecslési tevékenység C biztosítási szerződések megkötésében való közreműködés
60 Az alábbi tevékenységek közül melyik minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? A közreműködés követelések behajtásában B biztosítási szerződések értékesítésének szervezése C kárfelmérési tevékenység 61 A vezérügynök… A az az ügynök, aki a beosztott ügynökök tevékenységét koordinálja, és tevékenységükért felelős. B az az ügynök, aki többes ügynöki tevékenység végzésére is jogosult. C az az ügynök, aki teljes körű felhatalmazással rendelkezik, mindazon jogkörök ellátására, amely a biztosító üzletviteléhez szükséges. 62 Melyik állítás igaz az alábbiak közül? A Vezérügynök kizárólag felsőfokú végzettségű lehet B A vezérügynök kizárólag egy biztosítóval állhat biztosításközvetítésre irányuló jogviszonyban. C A vezérügynök kizárólag független biztosításközvetítő lehet. 63 A vezérügynök… A csak egy biztosító termékeit közvetítheti. B több biztosító egymással nem versengő termékeit is közvetítheti. C több biztosító egymással versengő termékeit is közvetítheti. 64 Melyik az a speciális jogosultság, mely csak az alkuszt illeti meg? A Több biztosító társaság egymással versengő termékeit közvetítheti. B Az ügyfél nevében és javára megkötheti a biztosítási szerződést. C A biztosító hozzájárulása esetén jogosult a biztosítási díj átvételére. 65 Melyik megállapítás igaz a többes ügynökkel kapcsolatban? A Több biztosító társaság egymással versengő termékeit közvetítheti, de tevékenységét a biztosító megbízásából fejti ki. B Az ügyfél nevében és javára megkötheti a biztosítási szerződést. C Maga dönthet arról, hogy alkuszként vagy többes ügynökként tevékenykedik. 1.2.3. Biztosításközvetítők piacra lépésének feltételei és működésük főbb szabályai (regisztrációs követelmény, a végzettségre/szakképesítésre/képesítésre vonatkozó követelmények, jogkör, kötelezettség) 1 A független biztosításközvetítőt milyen kötelezettség terheli az ügyfél által befizetett, biztosítót megillető összegek tekintetében? A köteles azokat elkülönített ügyfélszámlákon tartani B köteles azokat a hitelezők kielégítésére fordítani C köteles azokat közös számlán tartani 2 Az alkusz biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles… A legalább egy biztosítási szerződést elemezni. B kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni. C legalább három, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni. 3 Milyen végzettség esetén szükséges a biztosításközvetítőnek a Biztosítási Törvényben foglalt szakképesítéssel rendelkeznie, ahhoz hogy biztosításközvetítői tevékenységet végezhessen? A egyetemi végzettség B középfokú végzettség C főiskolai végzettség
4 Az alábbiak közül ki állíthatja ki a biztosításközvetítést végző természetes személy arcképes igazolványát? A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete B független biztosításközvetítő C függő biztosításközvetítő 5 Mely biztosításközvetítőre igaz az alábbi állítás? A biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni. A alkuszra B függő ügynökre C biztosítási szaktanácsadóra 6 Jogosult-e a vezérügynök a biztosítási díj átvételére? A Igen, a biztosító ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából. B Igen, a biztosító teljes körű felhatalmazása alapján. C Nem. 7 Az alábbiak közül ki NEM kérhet az ügyféltől díjazást? A az alkusz B a szaktanácsadó C a többes ügynök 8 Végezhet-e biztosításközvetítői tevékenységet az a biztosításközvetítő, aki nem szerepel a felügyeleti nyilvántartásban? A Nem, mert biztosításközvetítői tevékenység végzésének feltétele a felügyeleti nyilvántartásában történő regisztráció. B Igen, korlátozás nélkül. C Igen, de csak a Biztosítási Törvényben meghatározott esetekben. 9 Az alábbiak közül ki kaphat az ügyféltől díjazást? A az alkusz B a vezérügynök C a többes ügynök 10 Végezhet-e a többes ügynök egyben alkuszi tevékenységet? A igen B nem C igen, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete külön engedélyével 11 A független biztosításközvetítő mely összegeket köteles elkülönített ügyfélszámlákon tartani? A csak az ügyfél által befizetett, biztosítót megillető összegeket B csak a biztosító által befizetett, ügyfelet megillető összegeket C mindkettőt 12 Kell-e alkalmazni az egyes ügynökre a biztosításközvetítőkre vonatkozó törvényi rendelkezéseket életbiztosítási szerződések közvetítése esetén? A igen B igen, de csak a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén C nem 13 Az alábbiak közül kinek NEM lehet a biztosítótól származó bevétele? A az alkusznak B a szaktanácsadónak C a többes ügynöknek D valamennyiüknek lehet
14 Az alábbiak közül ki NEM kaphat megbízást biztosítótól és ügyféltől egyaránt? A az alkusz B a vezérügynök C a szaktanácsadó 15 Végezhet-e hitelintézettel munkaviszonyban álló természetes személy biztosításközvetítői tevékenységet anélkül, hogy szerepelne a felügyeleti nyilvántartásában? A Nem, mert biztosításközvetítői tevékenység végzésének feltétele a felügyeleti nyilvántartásában történő regisztráció. B Igen, mert a hitelintézet munkavállalója nem minősül biztosításközvetítőnek. C Igen, a munkáltatója utasításainak megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra szolgáló helyiségében, ha az általa közvetített termékkel kapcsolatban megfelelő képzést kapott. 16 Az alábbiak közül a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény alapján ki nem végezhet biztosításközvetítői tevékenységet anélkül, hogy szerepelne a felügyeleti nyilvántartásban? A alkusz által megbízott gépjármű-kereskedő B hitelintézeti munkavállaló C postai alkalmazott 17 Válassza ki a helyes választ? A Az alkusz tevékenységének részeként adhat szaktanácsot a biztosítási termékkel összefüggésben. B Az alkusz nem végezheti egészségpénztári termékek és szolgáltatások közvetítését. C Az alkusz végezhet egyidejűleg függő biztosításközvetítői tevékenységet. 18 Az alábbiak közül a Biztosítási Törvény alapján ki végezhet biztosításközvetítői tevékenységet anélkül, hogy szerepelne a felügyeleti nyilvántartásban? A postai alkalmazott B alkusz által megbízott gépjármű-kereskedő C alkusz 19 Mire terjedhet ki a többes ügynök tevékenysége? A Kizárólag ajánlat kitöltésére és a díjelőleg átvételére B A biztosítási szerződés megkötésének az előkészítésére, a szerződés megkötésére, a díj átvételére valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre C A biztosítási szerződés megkötésének az előkészítésére, a díj átvételére valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre 20 Biztosításközvetítői tevékenységet – törvényben foglalt kivételekkel – kizárólag… A olyan természetes személy végezhet, aki szerepel a felügyeleti nyilvántartásban. B olyan gazdálkodó szervezet végezhet, aki szerepel a felügyeleti nyilvántartásban. C olyan személy végezhet, aki szerepel a felügyeleti nyilvántartásban. 21 Köteles-e a felsőfokú végzettséggel rendelkező személy biztosításközvetítői szakképesítéssel rendelkezni ahhoz, hogy biztosításközvetítői tevékenységet végezhessen? A Nem. B Igen. C Igen, hatósági vizsgát köteles letenni. 22 Az alábbi közvetítők közül kinek NEM lehet megbízója biztosító? A az alkusznak B az ügynöknek C a vezérügynöknek
23 Végezhet-e az alkusz egyben egyes ügynöki tevékenységet? A igen B igen, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete külön engedélyével C nem 24 Az alábbiak közül ki nem köteles felelősségbiztosítással rendelkezni? A biztosítási szaktanácsadó B alkusz C egyes ügynök 25 Az a pénzösszeg, amit a biztosító a biztosításközvetítőnek eredményes munkájáért, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységéért fizet. A költségtérítés B nettó díj C jutalék 26 Jogosult-e az ügynök a biztosítási díj átvételére? A Nem. B Igen, az ügyfél megbízásából. C Igen, a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén. 27 Az alkusz az alábbiak közül milyen egyéb biztosításközvetítői tevékenységet végezhet? A Csak egyes ügynöki tevékenységet, többes ügynökit nem végezhet. B Csak többes ügynöki tevékenységet, egyes ügynökit nem végezhet. C Sem többes ügynöki, sem egyes ügynöki tevékenységet nem végezhet. 28 Az alábbiak közül mi az előfeltétele a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy felügyeleti nyilvántartásba vételének? A büntetett előélet B törvényben meghatározott képesítés, vagy felsőfokú végzettség igazolása C legalább 5 éves munkaviszony fennállása 29 Az alábbiak közül ki NEM kaphat jutalékot a biztosítótól? A az alkusz B a szaktanácsadó C a többes ügynök D valamennyien kaphatnak 30 Hogyan érinti a biztosításközvetítő nyilvántartási számát az, ha a már nyilvántartásba vett természetes személy más biztosító társasággal létesít függő biztosításközvetítői viszonyt? A Nem érinti, mivel ugyanazon természetes személy részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg. B Új nyilvántartási számot kap, a régi pedig törlésre kerül. C Új nyilvántartási számot kap a korábbi mellé. 31 Szükséges-e az Európai Unió másik tagállamában nyilvántartásba vett biztosításközvetítő esetében a felügyeleti nyilvántartásba vétel biztosításközvetítői tevékenység folytatásához? A igen B nem C nem, de csak ha részvénytársasági formában működik 32 Az alábbiak közül kit nem kell felügyeleti nyilvántartásba venni? A A biztosító munkavállalóját, ha a közvetítői tevékenységet munkaviszonyával összefüggésben végzi. B A gazdálkodó szervezet természetes személy vezetőjét. C Hitelintézet munkatársát, ha a közvetítői tevékenységet megbízási jogviszonyával összefüggésben végzi.
33 Nyilvántartásba kell-e venni külön biztosításközvetítőként is a biztosítót? A Igen, amennyiben biztosításközvetítői tevékenységet is kíván végezni. B Nem, mert saját jogán végezhet biztosításközvetítést. C Nem, mert biztosító biztosításközvetítői tevékenységet nem végezhet. 34 Az alábbiak közül kit kell felügyeleti nyilvántartásba venni? A biztosítót B egyes ügynököt C a biztosító munkavállalóját, ha a közvetítői tevékenységet munkaviszonyával összefüggésben végzi 35 Az ügynök köteles… A az általa közvetített termékek alapos ismeretével rendelkezni. B az adott biztosítási ág valamennyi termékének alapos ismeretével rendelkezni. C a biztosító által közvetített valamennyi termék szakismeretével rendelkezni. 36 Ki lehet jogosult a biztosító nevében a biztosítási szerződés megkötésére? A a vezérügynök B az alkusz C a szaktanácsadó 37 Ki rendelkezhet kockázat elbírálási joggal életbiztosítások esetén az alábbiak közül? A az alkusz B a vezérügynök C a többes ügynök 38 Melyik állítás IGAZ? A függő biztosításközvetítő… A nem köteles felelősségbiztosítást kötni. B köteles legalább káreseményenkénti 1.120.200 EURO összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni. C köteles legalább évi 1.680.300 EURO összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni. 39 A visszaírás a biztosítónak az az eljárása, amellyel a biztosításközvetítőnek kifizetett jutalékát visszakövetelheti meghatározott időn belül bizonyos feltételek mellett. A HAMIS B IGAZ 40 Mi az akvizíció? A A biztosítás megkötésére irányuló üzleti tevékenység. B A biztosítottnak a biztosítás megkötésére vonatkozó szándéknyilatkozata. C A biztosítási szükséglet megléte. D A biztosítási díj beszedésére irányuló tevékenység. 41 Mi a biztosításközvetítői jutalék? A Az a pénzösszeg, amit a biztosító a biztosításközvetítő munkájáért fizet. B Az a pénzösszeg, amit az ügyfél fizet a biztosítónak a kockázata befogadásáért. C Az a pénzösszeg, amit a biztosító fizet a szerződőnek, ha visszavásárolja a biztosítást. 42 Mi a visszaírás? A A visszaírás a biztosítónak az az eljárása, amivel a biztosításközvetítőnek kifizetett jutalékot részben vagy egészben visszaköveteli. B A károsultnak kifizetett kártérítés visszakövetelése a biztosítottól. C A kártérítés visszakövetelése a károsulttól.
43 Mely szervezet működteti a biztosításközvetítői nyilvántartást? A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete B Pénzügyminisztérium C Gazdasági és Iparkamara 44 Az alább felsorolt biztosításközvetítők közül mely személyek mentesülnek a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól? A munkaviszonyával összefüggésben a biztosító munkavállalója B biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet vezetője C biztosító megbízott üzletkötői 45 Milyen képesítési előírást tartalmaz a Bit. a biztosításközvetítőkre vonatkozóan? A a felsőfokú végzettségűeknek kell biztosításközvetítői hatósági vizsgát tenniük B a középfokú végzettségűeknek kell biztosításközvetítői hatósági vizsgát tenniük vagy OKJ-s szakképesítést szerezniük C minden biztosításközvetítőnek biztosításközvetítői hatósági vizsgát kell tennie 46 Az alább felsorolt biztosításközvetítők közül mely személyek mentesülnek a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól? A a bank alkalmazottai B bank megbízott üzletkötői C biztosító megbízott üzletkötői 47 Az alább felsorolt biztosításközvetítők közül mely személyek NEM mentesülnek a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól? A postai alkalmazottak B biztosító munkavállalói C biztosító megbízott üzletkötői 48 Az alább felsorolt biztosításközvetítők közül mely személyeket NEM kell nyilvántartásba venni a magyar felügyeletnél? A a Magyarországon székhellyel rendelkező biztosításközvetítőket B az EU másik tagállamában nyilvántartásba vett biztosításközvetítőket C a harmadik országban nyilvántartásba vett biztosításközvetítőket 49 Az alábbiak közül melyik NEM előfeltétele a független biztosításközvetítő piacra lépésének? A kft. formájában történő működés esetén legalább 5 millió Ft törzstőke B rendelkeznie kell saját irodával és nyilvántartással C az Európai Unió minden tagállamában meg kell szereznie a működési engedélyt 50 A független biztosításközvetítő köteles elkülönített ügyfélszámlákon tartani … A az ügyfelek által befizetett biztosítási díjakat és az ügyfeleknek járó, biztosítótól származó összegeket. B a biztosítótól az egyes szerződésekre kapott jutalékot. C az ügyfelektől az egyes szerződések után kapott megbízási díjakat. 51 Ha az alkusz a szerződő fél ajánlatát április 1-jén átveszi, de azt a biztosító részére csak április 5-én továbbítja, a biztosító az ajánlatot … A április 15-ig utasíthatja vissza. B április 20-ig utasíthatja vissza. C május 1-ig utasíthatja vissza. 52 Ha a többes ügynök a szerződő fél ajánlatát április 1-jén átveszi, de azt a biztosító részére csak április 5én továbbítja, a biztosító az ajánlatot … A április 15-ig utasíthatja vissza. B április 20-ig utasíthatja vissza. C május 1-ig utasíthatja vissza.
53 Ha az ügynök a szerződő fél ajánlatát április 1-jén átveszi, de azt a biztosító részére csak április 5-én továbbítja, a biztosító az ajánlatot … A április 15-ig utasíthatja vissza. B április 20-ig utasíthatja vissza. C május 1-ig utasíthatja vissza 1.2.4. Biztosításközvetítők általános tájékoztatási kötelezettsége 1 Milyen tájékoztatási kötelezettség terheli a biztosítót, ha a biztosítási szerződés megkötése során alkusz működik közre? A A biztosítót nem terheli tájékoztatási kötelezettség az ügyfél irányába. B A biztosító csak a saját adatairól köteles tájékoztatni az ügyfelet. C A biztosító csak a biztosítási szerződés jellemzőiről köteles tájékoztatni az ügyfelet. 2 Az alábbiak közül mit nem kell tartalmaznia a biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatásnak? A a biztosítási időszakot B a kockázatviselés kezdetét C a biztosításközvetítő jutalékának mértékét 3 Az alábbiak közül miről kell a biztosításközvetítőnek tájékoztatni az ügyfelet a vagyonbiztosítási szerződés megkötését megelőzően? A a kockázatviselés kezdetéről B a kedvezményezett nevéről C alkusz esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár el 4 Köteles-e a biztosításközvetítő az ügyfelet írásban tájékoztatni? A nem, elegendő szóban B igen C igen, de csak a biztosítási szerződés megkötését követően 5 Az alábbiak közül mit nem kell tartalmaznia a biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatásnak felelősségbiztosítási szerződés esetén? A díjfizetés módját B szerződés megszűnésének eseteit C azt, hogy a biztosító vállal-e tőke, illetve hozamgaranciát 6 Az alábbiak közül mely biztosítási szerződés esetén kell az ügyfelet tájékoztatni a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokról? A életbiztosítás szerződés B vagyonbiztosítási szerződés C felelősségbiztosítási szerződés 7 Az alábbiak közül a biztosításközvetítő mikor NEM köteles az ügyfelet a Bit.-ben foglaltak szerint tájékoztatni? A a biztosítási szerződés megkötését megelőzően B a biztosítási szerződés módosításakor C a biztosítási szerződés megszűnésekor 8 Válassza ki a HAMIS választ! A biztosításközvetítőt a biztosítási szerződés megkötése előtti tájékoztatási kötelezettség azzal a személlyel szemben terheli, aki a biztosítási szerződés létrejötte esetén A a biztosított pozíciójába kerül. B a kedvezményezett pozíciójába kerül. C a szerződő fél pozíciójába kerül.
9 Válassza ki a HAMIS választ! A biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötését megelőzően adott tájékoztatását A csak magyarul adhat. B az ügyféllel kötött megállapodásban kikötött nyelven is megadhatja. C eltérő megállapodás hiányában a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén köteles adni. 10 Az alábbiak közül milyen speciális kötelezettség terheli a biztosításközvetítőt elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén? A Köteles a tájékoztatást az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikusan is elérhetővé tenni. B Köteles a tájékoztatást az ügyfél részére szóban is megadni. C Köteles az ügyfelet arról külön tájékoztatni, hogy a szolgáltatást elektronikus úton nyújtja. 11 Milyen módon kell a biztosítási szerződési feltételeknek tartalmaznia a biztosító mentesülésének feltételeit, alkalmazott kizárásokat? A közérthetően B figyelemfelhívásra alkalmas módon C bizonyíthatóan 12 Mely biztosításközvetítő nem köteles az ügyfelet arról tájékoztatni, hogy mely biztosító(k) nevében jár el? A egyes ügynök B többes ügynök C alkusz 13 A biztosításközvetítő az alábbiak közül miről NEM köteles a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az ügyfelét tájékoztatni? A A biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről. B A biztosításközvetítést végző természetes személy lakcíméről. C Arról, hogy rendelkezik-e befolyásoló részesedéssel az adott biztosítóban. 14 Köteles-e a biztosításközvetítő az ügyfelet arról tájékoztatni, hogy mely biztosító(k) nevében jár el? A nem B igen, de csak az egyes ügynök C igen, az egyes ügynök és a többes ügynök 15 Válassza ki a HAMIS választ! A biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia A a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat B a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit C a magyar jog alkalmazásának kikötését 16 Válassza ki a helyes választ! A biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötését megelőzően adott tájékoztatását A csak magyarul adhatja. B az ügyféllel kötött megállapodásban kikötött nyelven is megadhatja. C a szerződéskötés helye szerinti nyelven köteles adni. 17 Az alábbiak közül a biztosításközvetítő mikor köteles az ügyfelet a Bit.-ben foglaltak szerint tájékoztatni? A A biztosítási szerződés megszűnésekor. B A biztosítási szerződés módosításakor, ha a szerződés megkötésekor adott tájékoztatásban szereplő adatokban változás következett be. C A biztosítás szerződés megkötését megelőzően és azt követően csak akkor, ha azt az ügyfél kifejezetten kéri.
18 Válassza ki a HAMIS választ! A biztosításközvetítő köteles a biztosítási szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni ügyfelét A arról, hogy rendelkezik-e befolyásoló részesedéssel abban a biztosítóban, amelynél ügyfele a közvetítésével szerződést köt. B arról, hogy a felügyeleti nyilvántartásban hogyan ellenőrizheti az ügyfele, hogy szerepel a biztosításközvetítő. C arról, hogy büntetlen előéletű. 19 Az ügyfélpanasz mely szervekhez való előterjesztésének lehetőségét kell a biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatónak tartalmaznia? A PSZÁF-hoz, fogyasztóvédelmi hatósághoz, békéltető testületekhez B Békéltető testületekhez, bírósághoz C Fogyasztóvédelmi hatósághoz, ügyészséghez, bírósághoz 20 A biztosításközvetítést végző természetes személy a biztosítási szerződés megkötése során mikor köteles megmutatni arcképes igazolványát? A minden esetben B csak az ügyfél kérésére C csak akkor, ha nem magyar nyelven kötik a biztosítási szerződést. 21 Válassza ki a HAMIS választ! A biztosításközvetítő az ügyfele számára a biztosítási szerződés megkötését megelőzően a tájékoztatást A bizonyítható és azonosítható módon köteles megadni. B magyar nyelven köteles megadni. C közérthetően köteles megadni. 22 Az alábbiak közül mit NEM kell tartalmaznia a biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatásnak vagyonbiztosítási szerződés esetén? A kockázatviselés kezdetét B szerződésfelmondás feltételeit C a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat 23 Milyen formában köteles a biztosításközvetítő az ügyfelet a biztosítási szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni? A szóban B akár írásban, akár szóban C írásban 24 Köteles-e a biztosításközvetítő az ügyfelet a biztosítási szerződés megújításakor tájékoztatni? A Igen, ha a szerződés megkötésekor adott tájékoztatásban szereplő adatokban változás következett be. B Igen, de kizárólag az ügyfél kifejezett kérésére. C Nem, mert csak a biztosítási szerződés megkötését megelőzően terheli ez a kötelezettség. 25 Mit NEM kell tartalmaznia a biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatásnak életbiztosítási szerződés esetén? A a szerződéssel kapcsolatosan alkalmazott halandósági táblát B a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat C azt, hogy a biztosító vállal-e tőke, illetve hozamgaranciát 26 Kinek köteles a biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötése előtt a tájékoztatást megadni? A Azon ügyfélnek, aki a biztosítási termék iránt érdeklődik B A biztosítási szerződés kedvezményezettje részére. C Azon személyek részére, akik a biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosított, vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.
27 Köteles-e a biztosításközvetítő az ügyfelet arról tájékoztatni, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt? A igen B csak akkor, ha az ügyfél kifejezetten kéri C nem 28 Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia A a biztosító mentesülésének szabályait. B a biztosító nevét. C a kockázatviselés kezdetét. 29 Azon biztosításközvetítők, akikre a Bit. alapján a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, miről kötelesek a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az ügyfelet tájékoztatni? A A biztosító és a biztosításközvetítő főbb adatairól, valamint a szerződés jellemzőiről. B Kizárólag a biztosítási szerződés jellemzőiről. C Kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről. 30 Válassza ki az IGAZ választ! A biztosítót NEM terheli az ügyfél irányában tájékoztatási kötelezettség, ha az ügyfél a biztosítási szerződést A a többes ügynök közreműködésével köti meg. B az alkusz közreműködésével köti meg. C a biztosítási szaktanácsadó közreműködésével köti meg. 31 A biztosításközvetítő a szerződés megkötését megelőzően írásban köteles tájékoztatni a szerződőt vagy a biztosítottat arról, hogy … A a szerződés megkötése után milyen összegű jutalékot kap. B végez-e határon átnyúló szolgáltatást. C tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt. 32 A függő biztosításközvetítő a szerződés megkötését megelőzően írásban köteles tájékoztatni a szerződőt vagy a biztosítottat arról, hogy … A mely biztosító(k) nevében jár el. B alkalmazottként vagy munkaviszonyban látja el a közvetítői tevékenységet. C alkuszi vagy többes ügynöki engedéllyel rendelkezik-e. 33 Mire terjed ki a biztosításközvetítő tájékoztatási kötelezettsége? A arra, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el B arra, hogy milyen nyelveken képes kommunikálni C arra, hogy ki a közvetlen vezetője és mi a pontos címe 34 A biztosításközvetítő a szerződés megkötését megelőzően írásban köteles tájékoztatni a szerződőt vagy a biztosítottat arról, hogy … A az általa ajánlott termék minőségi besorolásáról. B függő vagy független közvetítőként jár el. C az adott szerződés után milyen összegű jutalékot kap a biztosítótól. 35 A biztosításközvetítő a szerződés megkötését megelőzően fontosabb adatairól írásban köteles tájékoztatni … A az engedményest vagy a kedvezményezettet. B a PSZÁF-ot. C a biztosítottat illetve a szerződő felet.
1.2.5. Szakmai szövetségek tevékenysége, célja, feladatköre (MABISZ tevékenysége, célja, feladatköre, Etikai kódex, Kártalanítási Számla, FBAMSZ, MABIASZ tevékenysége, célja) 1 Az alábbiak közül ki látja el a Kártalanítási Számla feladatait? A MABISZ B FBAMSZ C PSZÁF 2 Az alábbiak közül melyik tartozik a MABISZ Etikai- és versenykódex alapelvei közé? A az előnyök elfogadásának elve B a megtévesztés tilalma C a szolidaritás elve 3 Az alábbiak közül mi NEM tartozik a MABIASZ feladatai közé? A A nyilvánosság tájékoztatása az alkuszi tevékenység szakmai, gazdasági sajátosságairól. B Szakmai programok, továbbképzések szervezése. C Döntés az alkuszok közötti jogvitában. 4 Kinek a feladata a Kártalanítási Számla kezelése? A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének B Magyar Biztosítók Szövetsége Nemzeti Irodájának C Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájának 5 Minek a rövidítése az MABIASZ? A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége B Magyar Biztosítók Alkuszainak Szövetsége C Magyar Biztosításközvetítői Alapításának Szövetsége 6 Mikor alapították meg a MABISZ-t? A 1983-ban B 1986-ban C 1990-ben 7 Melyik szervezet látja el a biztosítók szakmai érdekképviseletét? A PSZÁF B MABISZ C FBAMSZ 8 Minek a rövidítése a MABISZ? A Magyar Biztosításközvetítők Szövetsége B Magyar Alkuszok Biztosítási Szövetsége C Magyar Biztosítók Szövetsége 9 Mi a Kártalanítási Számla célja? A A szerződéskötési kötelezettség ellenére kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjármű üzemben tartók, valamint az ismeretlen üzemben tartók által okozott személyi sérüléssel járó és a jogszabályban említett egyéb károk megtérítése. B A szerződéskötési kötelezettségnek eleget tevő, kötelező felelősségbiztosítással rendelkező üzemben tartók által okozott károk megtérítése. C Kötelező felelősségbiztosítással rendelkező üzemben tartóknak okozott károk megtérítése. 10 Az alábbiak közül melyik nem tartozik a MABISZ Etikai- és versenykódex alapelvei közé? A a megtévesztés tilalma B előnyök elfogadásának tilalma C a tisztességes verseny tilalma
11 Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik szervre illik a következő megfogalmazás! A Szövetség tagja lehet minden, a Magyar Köztársaság területén működő biztosítóintézet, biztosítótársaság, biztosító szövetkezet, biztosítási egyesület, valamint minden egyéb olyan jogi személy, amely a Magyar Köztársaság területén engedéllyel magánbiztosítási tevékenységet folytat. A MABISZ B PSZÁF C FBAMSZ 12 Kötelező érvényűek-e a MABISZ Etikai- és versenykódexének rendelkezései? A igen, a biztosítási piac valamennyi résztvevőjére B igen, a MABISZ tagokra C nem 13 Kikre terjed ki a MABISZ Etikai- és versenykódexének hatálya? A MABISZ tagokra B valamennyi biztosítóra C a biztosítási piac valamennyi résztvevőjére 14 Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartó kinek köteles bejelenteni a káreseményt? A Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájának B a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének C a saját felelősségbiztosítójának 15 Jelenleg Magyarországon hány, az alkuszok érdekképviseletével foglalkozó szervezet létezik? A1 B2 C0 16 Az alábbiak közül melyik nem tartozik a biztosításközvetítők érdekképviseleti szervei közé? A Függő Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége B Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége C Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége 17 Az alábbiak közül mely esetben NEM köteles a Kártalanítási Számla kezelője a károsultat kártalanítani? A Ha egy biztosító és a Kártalanítási Számla kezelője között az a kérdés vitatott, hogy a jogszabály alapján melyiküknek kell a károsulttal szemben helytállnia. B Ha a káreseményt kötelező felelősségbiztosítással rendelkező üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták. C Ha a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták. 18 Kiknek az érdekképviseletét látja el a FBAMSZ? A alkuszokét B független biztosításközvetítőkét C függő ügynökökét 19 Válassza ki a helyes választ! A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségének tagsága A kötelező B önkéntes C ingyenes
20 Az alábbiak közül ki lehet a Magyar Biztosítók Szövetségének a tagja? A Természetes vagy jogi személy, amely Magyarországon engedéllyel magánbiztosítási tevékenységet folytat. B Jogi személy, amely Magyarországon engedéllyel magánbiztosítási tevékenységet folytat. C Olyan szervezet, mely a biztosítók szakmai védelmét elláthatja. 21 Minek a rövidítése az FBAMSZ? A Függő Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége B Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége C Független Biztosítók Alapításának Magyarországi Szövetsége 22 Mire szolgál a Magyar Biztosítók Szövetsége? A A biztosítók és biztosítási tevékenységgel foglakozó egyéb intézmények szakmai érdekképviseleti szervezete. B Kizárólag a biztosító részvénytársaságok szakmai védelmi szerve. C Valamennyi biztosítási tevékenységgel foglalkozó intézmény és természetes személy szakmai védelmi szerve. 23 Mi Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájának feladata, ha kötelező gépjármű felelősségbiztosítással kapcsolatos káresemény bekövetkezésekor a biztosítók között vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni? A köteles a jogvitát eldönteni B köteles a kártérítési összeget megelőlegezni C jogosult a biztosítókra bírságot kivetni 24 Tartalmaz-e a Magyar Biztosítók Szövetsége Etikai- és versenykódexe a biztosításközvetítőkre is vonatkozó etikai szabályokat? A Nem, csak a biztosítókra. B Igen, de csak a függő ügynökre. C Igen. 25 Az alábbiak közül melyik az alkuszok egyik érdekképviseleti szerve? A Alkuszok Magyarországi Szövetsége B Függő Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége C Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége 26 Az alábbiak közül mi NEM tartozik a Magyar Biztosítók Szövetségének feladatai közé? A állásfoglalás kialakítása szakmai-, etikai- és versenykérdésekben B nagyobb jelentőségű általános szerződési feltételek kidolgozása és engedélyeztetése C a tagok üzleti jellegű nemzetközi kapcsolatainak összehangolása 27 Az érvényes felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartó gépjárműve által okozott károk fedezetéül szolgál a … A Kárrendezési Iroda B Kártalanítási Számla C Kártérítési Számla 28 Az alábbiak közül mely esetekben köteles a Kártalanítási Számla kezelője a károsult kárát megtéríteni? A Ha a káreseményt kötelező felelősségbiztosítással rendelkező üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták. B Ha a személyi sérüléssel nem járó, gépjárműben okozott kárt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták. C Ha a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták.
29 Melyik szervezetnek NEM lehet tagja az alkusz? A FBAMSZ B MABIASZ C MABISZ 30 Szükséges-e alkuszi tevékenység megkezdéséhez az alábbi szervezetek egyikében viselt tagság? A MABIASZ B FBAMSZ C Nem szükséges tagság. 31 A MABIASZ nem más, mint a A a biztosítók érdek-képviseleti és szakmai szervezete, a Kártalanítási Számla kezelője. B a kis- és közepes nagyságú biztosítási alkuszok érdekvédelmi, szakmai szövetsége. C a MABISZ alkuszi tagozata 32 Az alábbi szervezetek közül melyik látja el független alkuszok érdek-képviseletét? A MABISZ B FUVOSZ C FBAMSZ 1.3.) A BIZTOSÍTÁSI PIAC MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ HATÓSÁGOK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK 1.3.1. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének főbb feladatai, jogkörei (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének biztosításközvetítőkre vonatkozó ajánlásai, útmutatói) 1 Mi tartozik a PSZÁF céljai és feladatai közé az alábbiakban felsoroltak közül? A A biztosítási szakma közös érdekeinek a védelme, azok képviselete és érvényesítése, továbbá a tagok közreműködésével közös álláspont kialakítása a szakmát érintő döntések, illetőleg jogszabályok előkészítésében. B Fellép a tisztességtelen verseny ellen, tájékoztatja a nyilvánosságot a biztosítási tevékenységek gazdasági jelentőségéről, valamint részt vesz a nagyobb jelentőségű általános szerződési feltételek kidolgozásában. C Biztosítja a pénzügyi piacok megbízható, folyamatos és átlátható működését, valamint erősíti a pénzügyi piacok iránti bizalmat, továbbá védi a piaci szereplők jogos érdekeit. 2 Mekkora lehet a PSZÁF által a független biztosításközvetítő részére kiszabható bírság összege? A 50 ezer forinttól 4 millió forintig B 40 ezer forinttól 1 millió forintig C 100 ezer forinttól 2 milliárd forintig 3 Melyik kifejezés illeszthető a kipontozott rész helyére? A(z) …………honlapján és kiadványaiban informálja a lakosságot a biztosító társaságok működéséről és a biztosításokkal kapcsolatos fogyasztói információkról. A MABISZ B PSZÁF C EU irányelvek 4 Válassza ki a helyes választ! A PSZÁF az általa kiadott független biztosításközvetítői engedélyekről, azok módosításáról, visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi A a Gazdasági Versenyhivatalnak. B a cégbíróságnak. C az MNB-nek.
5 Az alábbiak közül mihez NEM szükséges a PSZÁF engedélye? A A belföldi független biztosításközvetítő által harmadik országban működő független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához. B A biztosító kárrendezési tevékenységének kiszervezéséhez. C A független biztosításközvetítő által más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához. 6 A PSZÁF az alábbiak közül kit nem kötelezhet felügyeleti bírság megfizetésére? A a szaktanácsadói tevékenység irányítóját B a független biztosításközvetítőt C a biztosító vezető jogtanácsosát 7 Ki az igényfelmérő nyomtatvány gazdája a biztosító alkalmazottja vagy ügynöke általi értékesítés esetében? A megállapodás kérdése B a biztosító alkalmazottja vagy ügynöke C a biztosító 8 Melyik állítás HAMIS ? A A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, ez az időtartam nem hosszabbítható meg. B A felügyeleti biztos kirendeléséről a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokat (tagokat) is értesíteni kell. C A felügyeleti biztos feladata a Bit-ben foglalt szabályok betartása és betartatása. 9 Az alábbiak közül melyik szervezet engedélyezi és ellenőrzi a biztosítók tevékenységét? A PSZÁF B MABISZ C Pénzügyminisztérium 10 A PSZÁF az alábbiak közül mely intézkedések meghozatalára NEM jogosult? A A PSZÁF által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet. B Megtilthatja az engedély nélküli biztosítási, független biztosításközvetítői, vezérügynöki és felügyeleti nyilvántartáson kívüli szaktanácsadói tevékenység folytatását. C Megtilthatja egyes biztosítási termékek terjesztését. 11 Melyik állítás HAMIS? A A PSZÁF erősíti a pénzügyi piacok iránti bizalmat. B A PSZÁF aktívan részt vesz a pénzügyi bűnözés visszaszorításában. C A PSZÁF biztosítja a piaci szereplők közötti tisztességes versenyt. 12 Kinek az engedélye szükséges a biztosítási állomány átruházásához? A PSZÁF B biztosítottak C szerződők 14 Az alábbiak közül melyik a PSZÁF feladata? A a biztosítók és biztosításközvetítők érdekeinek képviselete B internetes információs portált működtet, ahol az ügyfelek tudják összehasonlítani a szolgáltatásokat C engedélyezi az új biztosítókat
15 Az alábbiak közül melyik állítás helyes? A A felügyeleti biztost a MABISZ rendeli ki. B A felügyeleti biztos legfeljebb egy évre rendelhető ki, mely kirendelés időtartama nem hosszabbítható meg. C A felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban meghatározott jogait és kötelezettségeit a kirendelésének időtartama alatt. 16 A PSZÁF mely esetben kötelezhet felügyeleti bírság megfizetésére? A Ha a biztosító határidőre nem tesz eleget a PSZÁF által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének. B Ha a biztosító nem jelenti be a PSZÁF részére 1 munkanapon belül székhelyének megváltozását. C Ha a biztosító új biztosítási termékével kapcsolatos adatokat nem küldi meg a PSZÁF-nak. 17 A PSZÁF az alábbiak közül mely esetekben jogosult a biztosításközvetítővel szemben a Bit-ben meghatározott intézkedéseket alkalmazni? A Kizárólag amennyiben a biztosításközvetítő tevékenysége jogszabályt sért. B Kizárólag amennyiben a biztosításközvetítő tevékenysége a PSZÁF határozatát sérti. C Amennyiben a biztosításközvetítő tevékenysége jogszabályt sért, vagy a PSZÁF határozatába ütközik. 18 Az alábbiak közül kinek köteles a független biztosításközvetítő felügyeleti díjat fizetni? A PSZÁF B MABISZ C Gazdasági Versenyhivatal 19 Melyik kifejezés illeszthető a kipontozott rész helyére? A biztosító társaságok tevékenységét a(z) …………. engedélyezi és ellenőrzi. A PSZÁF B MABISZ C Pénzügyminisztérium 20 Mely állítás IGAZ a független biztosításközvetítői tevékenység PSZÁF által történő felfüggesztésére? A A felfüggesztés időtartama a nyolc hónapot nem haladhatja meg. B A PSZÁF a független biztosításközvetítő tevékenységét felfüggesztheti, ha a független biztosításközvetítő a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat nem teljesíti, de megalapozottan várható, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntethető. C A független biztosításközvetítői tevékenység felfüggesztését a PSZÁF kérelemre nem engedélyezheti. 21 Engedély vagy bejelentés hiányában végzett biztosításközvetítői tevékenység megállapítása esetén a PSZÁF által kiszabható bírság összege A százezer forinttól ötszázmillió forintig terjedhet. B egymillió forinttól tízmillió forintig terjedhet. C ötmillió forinttól ötvenmillió forintig terjedhet. 22 Az alábbiak közül melyik állítás helyes? Ha a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosító másik tagállamban lévő fióktelepének tevékenysége veszélyezteti a biztosító pénzügyi biztonságát, a PSZÁF A kérelemmel fordulhat a fióktelep tagállamának illetékes felügyeleti hatóságához, hogy az a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozza, illetve megtiltsa. B közvetlenül korlátozhatja, illetve megtilthatja a fióktelep tevékenységét. C jogosult a helyszínen a tevékenységet ellenőrizni, valamint a biztosítótól adatszolgáltatást kérni.
23 Milyen adatszolgáltatást teljesítenek a biztosítók, a független biztosításközvetítők és a szaktanácsadók a PSZÁF-nak? A Jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást. B Jogszabályon alapuló eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló rendszeres adatszolgáltatást. C Jogszabályon alapuló rendszeres, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást. 24 A biztosító az állományát NEM adhatja el, nem ruházhatja át más biztosítónak. A Igaz. B Hamis. 25 A biztosító az állományát csak a PSZÁF engedélyével ruházhatja át másik biztosítóra. A Igaz. B Hamis. 26 Életbiztosító állományát kompozit biztosítóra NEM ruházhatja át. A Igaz. B Hamis. 27 Kompozit biztosító a teljes állományát átruházhatja életbiztosítóra. A Igaz. B Hamis. 28 Mely szervezet engedélye szükséges a biztosító társaságok működéséhez? A Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal B Pénzügyminisztérium C Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 29 Mely szervezet engedélye szükséges a független biztosításközvetítők működéséhez? A Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal B Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete C Pénzügyminisztérium 30 A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) tartalmazza A a biztosítási szerződés létrejöttének, hatályba lépésének szabályait. B a biztosításközvetítői jutalékkal kapcsolatos szabályokat. C az állami felügyeleti hatóság engedélyezési tárgyköreit és intézkedési jogosítványait. 1.3.2. Gazdasági Versenyhivatal (a biztosítást érintő versenyszabályok lényege) 1 Az alábbiak közül, a versenytörvény szerint melyik NEM tilos? A Valós tény állításával a versenytárs hírnevét sérteni. B Versenyeztetés tisztaságát bármilyen módon megsérteni. C Üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül harmadik személynek továbbítani. 2 A Gazdasági Versenyhivatal felé az alábbiak közül ki élhet panasszal? A bárki B csak az, aki jogos érdekét valószínűsíti C aki a panaszt megelőzően peres eljárást is kezdeményezett az ügyben 3 A biztosításközvetítők között létrejött piacfelosztásra vonatkozó megállapodás minősülhet-e versenykorlátozó (kartell) megállapodásnak? A Nem, kartellnak csak a biztosítók együttműködése minősülhet. B Igen. C Nem, mert a versenytörvény hatálya nem terjed ki a biztosításközvetítőkre.
4 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint az üzleti titok: A Kizárólag olyan információ, amelyről egyedül egy gazdasági társaság ügyvezetőjének lehet tudomása. B Kizárólag olyan megoldás, amelyet az üzletekben a kereslet növelésére fordítanak. C A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. 5 Válassza ki a helyes választ! A versenytörvény hatálya mely biztosításközvetítőkre terjed ki? A Valamennyi biztosításközvetítőre kiterjed. B Csak a független biztosításközvetítőkre terjed ki, mivel a függő biztosításközvetítőkért a biztosítók felelősek. C Csak a függő biztosításközvetítőkre terjed ki, mert a biztosítási alkuszok az ügyfél megbízása alapján járnak el. 6 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján az alábbiak közül melyik szervezet engedélye szükséges a vállalkozások összefonódásához? A Cégbíróság B Pénzügyminisztérium C Gazdasági Versenyhivatal 7 Az alábbiak közül mely esetben NEM tilos a vállalkozások közötti, a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását, illetve torzítását célzó, illetve ilyen hatás kifejtésére alkalmas vagy ilyen hatást kifejtő megállapodás és összehangolt magatartás? A Ha az csekély jelentőségű, feltéve, hogy a törvényben meghatározott kritériumoknak megfelel. B Ha az csak a vételi és eladási árak meghatározására vonatkozik. C Ha az a beszerzési források vállalkozások közti felosztására irányul. 8 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint a fogyasztó: A A megrendelő, a vevő, a felhasználó. B gazdasági társaság. C ügyfél. 9 Az alábbiak közül mely vállalkozás van gazdasági erőfölényben az érintett piacon a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján? A akinek az éves árbevétele a 200 millió eurót meghaladja. B Akit a Gazdasági Versenyhivatal ilyenként nyilvántartásba vett. C Aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. 10 Melyik alapelv nem szerepel a MABISZ Etikai- és versenykódexben az alábbiak közül? A A megtévesztés tilalma B Előnyök elfogadásának tilalma C A tisztességes verseny tilalma 11 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján jelölje meg, melyik állítás HAMIS, azaz mely magatartás NEM minősül az üzletfél megtévesztésének? A Az áru árával, tulajdonságával kapcsolatos valótlan tény állítása. B A fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről való megtévesztésre alkalmas tájékoztatás. C Az áru árának tulajdonságaitól függő meghatározása.
12 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint bizalmi viszony: A emberek között fennálló tartós üzleti kapcsolat. B a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, és a tagsági viszony. C gazdasági társaságok együttműködési kapcsolata. 13 Az alábbiak közül melyik NEM tilos a versenytörvény szerint? A Üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozni. B Máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, melynek célja harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatának felbontása. C Az árut a versenytárs hozzájárulásával olyan megjelöléssel ellátni, amelyről a versenytárs áruját szokták felismerni. 14 Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ? A Gazdasági Versenyhivatal bejelentés alapján indult eljárásának költségeit… A minden esetben az állam előlegezi és viseli. B minden esetben az állam előlegezi, azonban amennyiben a bejelentésben megjelölt magatartás törvénybe ütköző volta megállapításra kerül, a bejelentési eljárás költségeit az köteles megtéríteni, akinek törvénybe ütköző magatartását megállapították. C minden esetben a bejelentést tevő személy előlegezi, azonban amennyiben a bejelentésben megjelölt magatartás törvénybe ütköző volta megállapításra kerül, a bejelentési eljárás költségeit az köteles megtéríteni, akinek törvénybe ütköző magatartását megállapították. 1.3.3. Adatvédelmi Biztos Hivatala, tevékenységei (a biztosítási szektorra vonatkozó adatvédelemmel kapcsolatos szabályok) 1 Az alábbiak közül melyik esetben továbbítható személyes adat (beleértve a különleges adatot is) harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére (feltéve, hogy a harmadik országban az átadott adatok kezelése, illetőleg feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme)? A Ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult. B Ha az ellen az érintett nem tiltakozik. C Ha azt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása lehetővé teszi. 2 Az alábbiak közül melyik állítás igaz? A Személyes adatot kezelni az ügyfél hozzájárulásával, egészen a hozzájárulás visszavonásáig lehet. B Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. C Személyes adatot kezelni a PSZÁF erre vonatkozó határozatában meghatározott feltételek szerint lehet. 3 Az alábbiak közül ki jogosult az adatvédelmi nyilvántartás vezetésére? A Alapvető Jogok Biztosának Hivatala B Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. C Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 4 Az alábbiak közül melyik állítás HAMIS? Személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha A az érintett ahhoz hozzájárult és az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. B a törvény azt megengedi és az adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek. C az érintett az adatkezelés ellen nem tiltakozik, és az adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek.
5 Az alábbiak közül mely esetben NEM kezelhető személyes adat az adatvédelmi törvény szerint? A a PSZÁF határozatával engedélyezi az adatkezelést B ahhoz az érintett hozzájárul C azt törvény vagy helyi önkormányzat rendelete elrendeli 6 Az alábbiak közül melyik adatkezelést kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba? A amelyik az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági, tanulói viszonyban, ügyfélkapcsolatban álló személyek adatait tartalmazza B amely a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatait tartalmazza C amely a biztosítási szerződést kötő felek adatait tartalmazza 7 Az alábbiak közül melyik állítás HAMIS? A Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. B Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében. C Különleges adat az érintett szóbeli hozzájárulása alapján kezelhető. 8 Az alábbiak közül melyik állítás HAMIS az adatvédelmi törvény rendelkezései alapján? A Az érintett személyes adatai kezeléséről tájékoztatást kérhet. B Az érintett kérheti - akár jogszabályban elrendelt adatkezelés esetében is - személyes adatainak törlését. C Az érintett adatainak jogellenes kezelésével okozott kárt az adatkezelő köteles megtéríteni. 1.3.4. Biztosítási titok és személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok 1 Jelölje meg a jó megoldást! A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége fennáll A a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel szemben. B a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben. C a szerződő üzleti partnerével szemben. 2 Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint az alábbiak közül melyik NEM minősül különleges adatnak? A a politikai véleményre vagy pártállásra vonatkozó személyes adat B az egészségi állapotra vonatkozó, valamint a bűnügyi személyes adat C a vagyoni helyzetre, gazdálkodásra vonatkozó személyes adat 3 Az alábbiak közül melyik állítás a helyes? A Harmadik személynek kiadható a biztosítási titok, ha a biztosító ügyfele, vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. B Harmadik személynek kiadható a biztosítási titok akkor, ha a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést pozitív irányban képesek befolyásolni a biztosítási titkok. C Ha a biztosítási szerződés bármilyen okból nem jött létre, a biztosítónak lehetősége nyílik arra, hogy a birtokában lévő biztosítási titkokat más gazdasági szervezetnek, más biztosítónak átadja annak érdekében, hogy partnere meghiúsult üzlete létrejöhessen. 4 Az alábbiak közül melyik állítás HAMIS? A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény szerint az adatkezelés célja lehet… A a biztosítási szerződés megkötése. B a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése. C a biztosítási szerződések keresztértékesítéséhez adatbázisként történő felhasználás.
5 Válassza ki a helyes megoldást! A biztosítási titok sérelmét jelenti: A olyan adatok szolgáltatása, amelynek pontos körét az ügyfél meghatározta, és amelyek harmadik fél részére történő kiadásához az ügyfél szóban hozzájárult. B fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak. C a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. 6 Az alábbiak közül melyik illeszthető a kipontozott rész helyére? Biztosítási titok minden olyan államtitoknak nem minősülő -, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) … … … vonatkozik. A személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, illetve más biztosítóval kötött szerződéseire B vagyoni helyzetére, életkörülményeire, illetve üzleti titkaira C személyi körülményeire, különleges adataira, illetve üzleti titkaira 7 Válassza ki a HELYTELEN választ! Mikor lehet az ügyfél biztosítási titkait kiadni? A ha az ügyfél az adatkör pontos meghatározásával erre felmentést ad B ha azok az ügyfél egészségügyi állapotára vonatkozó biztosítási adatok C ha hagyatéki ügyben eljáró közjegyző kéri 8 A Bit. szerint mi az a „Biztosítási titok”? A Minden olyan adat, amit az ügyfél nem akar megosztani a biztosítóval. B Minden olyan adat, amely a biztosító egyes ügyfeleinek személyi körülményére, vagyoni helyzetére, vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. C Minden olyan adat, információ, amit a szerződő bizalmasan mond el az üzletkötőnek. 9 Válassza ki, hogy az alábbiak közül mi NEM minősül biztosítási titoknak: A az ügyfél személyes körülményeire vonatkozó adat B az ügyfél vagyoni helyzetére vonatkozó adat C az ügyfelek összesített statisztikai adatai 10 Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyek azok az adatok, melyeket a biztosításközvetítő kizárólag az ügyfél írásbeli hozzájárulásával kezelhet. A a biztosítási szerződéssel kapcsolatos biztosítási titkokat B a biztosítási szerződés létrejöttére vonatkozó biztosítási adatokat C az ügyfél egészségi állapotával kapcsolatos adatokat 11 A biztosítási titok tekintetében a biztosításközvetítőt az alábbiak közül milyen időtartamig terheli titoktartási kötelezettség? A az ügyfél biztosítási szerződésének megszűnéséig B korlátlan ideig C a biztosítási titok tudomására jutásától számított 15 évig 12 Az alábbiak közül mely személlyel szemben áll fenn a biztosításközvetítő biztosítási titok megtartási kötelezettsége? A a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben B az igazságügyi és rendészeti miniszterrel szemben C a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal szemben 13 Az alábbiak közül a biztosító az ügyfél melyik adatát kezelheti kizárólag annak előzetes írásbeli hozzájárulásával? A az ügyfél üzleti titkát B az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat C az ügyfél vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat
14 Válassza ki a helyes választ! Személyes adat… A minden, a természetes személlyel összefüggésbe hozható adat. B minden, a természetes személlyel összefüggésbe hozható, az életkorra, nemre és elérhetőségre vonatkozó, azzal összefüggésbe hozható adat. C minden, a természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. 15 Válassza ki, hogy mi NEM minősül biztosítási titoknak: A az ügyfél egészségi állapotára vonatkozó adat. B az ügyfél családi állapotára vonatkozó adat. C az ügyfél befektetésekről való ismereteire vonatkozó adat. D az ügyfél biztosítási szerződésére vonatkozó adat. 16 Egészítse ki a mondatot a HELYES válasszal. A biztosítási titok … A tekintetében a titoktartási kötelezettség egy előre meghatározott ideig terheli a biztosítót. B megtartásának kötelezettsége fennáll a feladatkörében eljáró Felügyelettel szemben. C sérelmét jelenti az olyan összesített adatok szolgáltatása is, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg. D csak akkor adható ki harmadik személynek, ha az ügyfél a biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. 17 Mit véd a biztosítási titok? A Az ügyfeleknek a biztosító által a biztosítási tevékenysége végzése során megismert adatait B Kizárólag az ügyfelek vagyoni helyzetével kapcsolatos adatokat C Kizárólag a biztosítási szolgáltatások teljesítésével kapcsolatos adatokat 18 Tulajdonlási kapcsolat alapot ad-e arra, hogy a biztosító vagy bank továbbítsa az ügyfeleiről birtokában lévő adatokat? A Igen B Nem 19 Mely személyes adat minősül különleges adatnak? A Az ügyfél vagyoni, jövedelmi helyzete B Az ügyfél egészségi állapota C Az ügyfél gazdasági tevékenységére vonatkozó adatok 20 Mely jogszabály szabályozza a biztosítási titokra vonatkozó szabályokat? A Polgári Törvénykönyv személyhez fűződő jogokra vonatkozó fejezete B A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény C A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény 21 Adattovábbítás esetén mely eset NEM jelenti a biztosítási titok sérelmét? A Ha az ügyfél írásban hozzájárul B Ha az ügyfél szóban hozzájárul 22 Mely szervezeteknek NEM adhatja át a biztosító a biztosítási titok hatálya alá tartozó ügyfél adatokat? A ügyészség B együttműködő bank C gyámhatóság 1.3.5. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabály
1 A biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot NEM köteles rögzíteni az azonosítás során a pénzmosási törvény szerint? A Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, rövidített nevét. B Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét. C Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet főtevékenységét. 2 Mi minősül a pénzmosási törvény alapján „ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak”? A azonos szerződőtől származó, ugyanazon tárgyra vonatkozó megbízások B amelyek esetében a szolgáltatási kedvezményezett azonos C azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást 3 A biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot NEM köteles rögzíteni az azonosítás során. A Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, rövidített nevét. B Cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. C Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletére jogosultak nevét és beosztását. 4 A biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot NEM köteles rögzíteni a természetes személy azonosítása során a pénzmosási törvény szerint? A természetes személy családi és utónevét B természetes személy lakcímét C természetes személy születési helyét, idejét 5 A biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot köteles rögzíteni az azonosítás során a pénzmosási törvény szerint? A Cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. B Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletére jogosultak nevét és beosztását. C Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet főtevékenységét. 6 A szolgáltató mikor NEM köteles ügyfél-átvilágítást végezni feltéve, hogy az adott szolgáltatás a pénzmosási törvény alá tartozik? A az üzleti kapcsolat létesítésekor B a hárommillió-hatszázezer forintot el nem érő összegű ügyleti megbízás teljesítésekor C ha a korábban rögzített ügyfél azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel 7 A pénzmosási törvény szerint a biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot NEM köteles rögzíteni természetes személy azonosítása során? A természetes személy családi és utónevét B természetes személy azonosító okmányának számát C természetes személy anyjának nevét
8 Az azonosítás során a biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot NEM köteles rögzíteni. A Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, rövidített nevét. B Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét. C Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. 9 A pénzmosási törvény szerint ügyfél-átvilágítást kell elvégezni, ha az ügyfél egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásának együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ezt az ügyfél-átvilágítást a biztosításközvetítő mikor köteles elvégezni? A az első ügyleti megbízás elfogadásakor B azon ügyleti megbízás elfogadásakor, amelynél az együttes érték a hárommillió-hatszázezer forintot meghaladja C az utolsó ügyleti megbízás elfogadásakor 10 Az alábbiak közül ki nem tartozik a pénzmosási törvény hatálya alá? A független biztosításközvetítő az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során B a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 1. számú mellékletében meghatározott nem életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel C a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 2. számú mellékletében meghatározott életbiztosítási-ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel 11 Az alábbiak közül melyik válasz illeszthető a kipontozott részek helyére? "Egyszerűsített ügyfélátvilágítás alkalmazható az életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén, ha az éves biztosítási díj nem haladja meg a ……… forintot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a ……… forintot." A 260 ezer … 650 ezer B 150 ezer … 500 ezer C 500 ezer … 1 millió 12 Mely esetben alkalmazható egyszerűsített ügyfél-átvilágítás? A Azon életbiztosítási ágba tartozó biztosítás esetén, melynél az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a nyolcszázezer forintot. B Azon életbiztosítási ágba tartozó biztosítás esetén, melynél az éves biztosítási díj nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot. C Azon nyugdíjbiztosítások esetén, melyeknél a biztosítási szerződés visszavásárolható. 13 Amennyiben a biztosításközvetítő a pénzmosási törvény alapján ügyfél-átvilágításra köteles, az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan az alábbiak közül mely rögzítésére NEM köteles? A a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát B a teljesítés körülményét (helyét és idejét) C a megbízás tárgyát és összegét 14 A pénzmosási törvény szerint az ügyfél-átvilágítási kötelezettség körében a biztosításközvetítő az alábbiak közül kinek az azonosítására NEM köteles? (Pmt. 7.§ ) A az ügyfél meghatalmazottja B az ügyfél képviselője C az ügyféllel egyidejűleg jelen lévő közeli hozzátartozó 15 A biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot köteles rögzíteni a természetes személy azonosítása során a pénzmosási törvény szerint? A természetes személy azonosító okmányának számát és típusát B természetes személy anyja nevét C természetes személy születési helyét, idejét
16 Melyik állítás HAMIS? A Ha a biztosítóval szerződő egy életbiztosítási szerződés keretében több személy, mint biztosított javára köt életbiztosítást (csoportos biztosítási szerződés), a biztosító ilyen esetben csak a szerződő vonatkozásában köteles az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni. B A biztosító nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha biztosításközvetítői tevékenysége keretében független biztosításközvetítő az ügyfelet korábban már azonosította. C Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását nem kell elvégezni. 17 Mi minősül átvilágításnak? A Az ügyfél szerződés állományának áttekintése. B Az ügyfél folyamatos tranzakcióinak figyelemmel kísérése (monitoring). C Az azonosítás, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, és az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring). 18 Mi minősül azonosításnak a pénzmosási törvény alapján? A A törvényben meghatározott adatok írásban történő rögzítése. B Az ügyfél személyi azonosságát igazoló okiratok megtekintése C Az ügynök, illetve a kockázat elbíráló személyesen ismeri az ügyfelet és igazolja annak kilétét. 19 Az alábbiak közül mely hatósági igazolvány NEM alkalmas a pénzmosási törvény alapján a személyazonosság igazolására? A nem kártya formátumú útlevél B nem kártya formátumú személyi igazolvány C nem kártya formátumú vezetői engedély 20 Mely biztosítási ágba tartozó termékek közvetítése esetén NEM szükséges az ügyfél-azonosítást elvégezni? A az életbiztosítási és a nem-életbiztosítási ágba tartozó termékek esetén B a nem-életbiztosítási ágba tartozó termékek esetén C a társadalombiztosítási ágba tartozó termékek esetén 21 NEM kell ismételten elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket abban az esetben, ha a biztosító az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, és a képviselő vonatkozásában már alkalmazta és a megadott adatokban nem történt változás. A Hamis B Igaz 22 A pénzmosás elleni tevékenység körében melyek a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok? A kizárólag a személyazonosító igazolvány B minden személyazonosításra alkalmas igazolvány, kivétel az útlevél C személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély 23 Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) rendelkezéseit a biztosítások körében kizárólag az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység esetében kell alkalmazni. A Igaz B Hamis 24 Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) rendelkezéseit a biztosítások körében kizárólag a nem életbiztosítási ágba tartozó tevékenység esetében kell alkalmazni. A Igaz B Hamis
25 A felsoroltak közül mely dokumentum kell a szerződő azonosításához? A lakcímkártya ( új személyi igazolvány esetén) B házassági anyakönyvi kivonat C születési anyakönyvi kivonat D folyószámla kivonat 26 Ki NEM köteles a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében belső szabályzatot készíteni? A Független biztosításközvetítő B Biztosító társaság C Függő biztosításközvetítő 27 Önmagában melyik körülmény nem ad alapot az ügyfél-átvilágítására? A az üzleti kapcsolat létesítése B a kettőmillió-ötszázezer forintot elérő megbízás teljesítése C a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény felmerülése 28 Mely hatósági igazolvány NEM alkalmas személyazonosság igazolására? A személyazonosító igazolvány + lakcímkártya B útlevél + lakcímkártya C TB igazolvány + lakcímkártya 29 Mely hatósági igazolvány NEM alkalmas személyazonosság igazolására? A kártya formátumú vezetői engedély + lakcímkártya B útlevél + lakcímkártya C adóigazolvány + lakcímkártya 30 A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényt kizárólag… A az életbiztosításba tartozó tevékenység esetében kell alkalmazni. B vagyonbiztosításba tartozó tevékenység esetében kell alkalmazni. C balesetbiztosításba tartozó tevékenység esetében. 31 Ha a biztosító NEM tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, ebben az esetben… A a biztosító köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését. B indokolt esetben mellőzheti az ügyfél-átvilágítást. C értesíti a bűnüldöző szerveket. 32 Mely összegkorlát esetén köteles a biztosító ügyfél-átvilágítást végezni? A Ha az éves folytatólagos díj meghaladja a 260 000 Ft-ot. B Ha az éves folytatólagos díj meghaladja a 240 000 Ft-ot. C Ha az éves folytatólagos díj meghaladja a 220 000 Ft-ot. 33 Mely összegkorlát esetén köteles a biztosító ügyfél-átvilágítást végezni? A Ha az egyszeri biztosítási díj meghaladja a 650 000 Ft-ot. B Ha az egyszeri biztosítási díj meghaladja a 600 000 Ft-ot. C Ha az egyszeri biztosítási díj meghaladja az 550 000 Ft-ot. 1.3.6. A békéltető testület feladata, jogköre 1 Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik illeszthető a kipontozott rész helyére! A békéltető testület … tagú tanácsban jár el. A 3 tagú B 5 tagú C 7 tagú
2 Válassza ki a helyes választ! A békéltető testület… A a bíróságok mellett működő testület. B a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete mellett működő független testület. C az MNB által működtetett testület. 3 A békéltető testület tanácsa az ügy érdemében milyen módon dönt? A minősített szótöbbséggel B egyszerű szótöbbséggel C egyhangúan 4 Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik illeszthető a kipontozott rész helyére! Az eljárásra elsősorban … … … békéltető testület illetékes. A a fogyasztó által megjelölt B a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti C a fogyasztó és a vállalkozás által közösen meghatározott 5 Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik illeszthető a kipontozott rész helyére! A békéltető testület eljárása … indul. A hivatalból vagy kérelemre B a fogyasztó kérelmére C a vállalkozó kérelmére 6 A békéltető testület feladata: A egyéni fogyasztói panaszok kivizsgálása. B a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. C a gazdálkodó szervezetek képviselete a fogyasztókkal szemben. 7 A békéltető testület hatáskörébe tartozó feladatok különösen: A a fogyasztók képviselete a gazdálkodó szervezetekkel szembeni bármely vitás ügyben. B a gazdálkodó szervezetek képviselete a fogyasztókkal szembeni bármely vitás ügyben. C a fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek között az áruk, szolgáltatások minőségével, szerződések teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezése. 8 Az alábbiak közül melyik állítás HAMIS? Egyezség hiányában a békéltető testület tanácsa az ügy érdemében A kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás legkésőbb a döntés meghozataláig megtett nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőnek elismerte. B javaslatot tesz, amennyiben a felek legkésőbb a döntés meghozataláig ez irányú, közös kérelmüket a tanácsnak benyújtottak, illetve szóban a meghallgatáson előterjesztették. C ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezőként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott. 9 Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A békéltető testület tagjai A a Felügyelettel alkalmazott jogviszonyban állnak. B a Felügyelettel köztisztviselői jogviszonyban állnak. C a Felügyelettel megbízási jogviszonyban állnak. 10 Melyik állítás NEM igaz? A békéltető testület elnöke az eljárásra vonatkozó kérelmet - meghallgatás kitűzése nélkül - elutasítja, ha A megállapítható, hogy a felek között per van folyamatban. B ugyanazon tényalapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak. C fogyasztó az ügyvédi meghatalmazást a kérelemhez nem csatolja.
11 Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A békéltető testületi tagok megbízatása A 3 évre szól B 5 évre szól C határozatlan időre szól 12 Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy… A a felek között az adott vita tárgyában bírósági eljárás folyamatban legyen. B a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. C a fogyasztó írásbeli panasszal éljen a vállalkozó felé. 13 Köteles-e meghatározott időn belül befejezni a békéltető testület tanácsa az eljárást? A Nem, és a törvény erre vonatkozó korlátozást nem is tartalmaz B A törvény kizárólag annyit ír elő, hogy ésszerű időn belül köteles az eljárás befejezni. C Igen, 90 napon belül. 14 Az alábbi állítások közül melyik igaz? A A békéltető testület által meghozott határozat hatályon kívül helyezése iránti pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani. B A békéltető testület által meghozott határozat ellen - annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál kell benyújtani. C Amennyiben a tanács kötelezést tartalmazó határozatot hoz, a fogyasztó ugyanazon igényének elbírálása végett peres eljárás megindítására nem jogosult. 15 A békéltető testület … A határozata a felekre nem lehet kötelező erejű. B a MABISZ mellett működő független testület. C célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy rendezése. 1.3.7. Fogyasztóvédelem, az esetleges jogsérelem orvoslásának lehetőségei 1 Jelölje meg a helyes választ! Telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat esetében A a vállalkozásnak biztosítania kell az ügyfélszolgálat napi 24 órás elérhetőségét. B a vállalkozás köteles biztosítani a legfeljebb 5 percen belüli hívásfogadást és ügyintézést. C a vállalkozás köteles az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíteni. 2 A vállalkozás köteles biztosítani legalább azt, hogy az ügyfelek részére működtetett ügyfélszolgálat nyitva tartson A a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig. B a hét két munkanapján 10 órától 19 óráig. C a hét három munkanapján 10 órától 18 óráig. 3 Az alábbiak közül melyik állítás igaz? Írásbeli panasz esetén… A a vállalkozás köteles azt 45 napon belül írásban megválaszolni B amennyiben a vállalkozás azt elutasítja, köteles a fogyasztót tájékoztatni, hogy panaszával mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. C a válasz másolati példányát a vállalkozás köteles az ellenőrző hatóságoknak megküldeni.
4 A biztosítási, illetve pénztári szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás ügyfélszolgálata a panasszal kapcsolatos álláspontjára és intézkedéseire vonatkozó írásbeliség követelményének eleget tehet A kizárólag tértivevényes levél útján. B kizárólag levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján. C bármely olyan eszközzel, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatok tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. 5 Melyik állítás HAMIS? Telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat esetében a vállalkozás köteles A a hangfelvétel készítéséről és annak megőrzéséről az ügyintézés kezdetekor tájékoztatni. B a hangfelvételt 5 évig megőrizni. C a hangfelvétel másolatát a felügyeleti szervnek megküldeni. 6 Az alábbiak közül melyik nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján? A A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatás. B A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás. C A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltatás. 7 Az alábbiak közül mely állítás HAMIS? A A fogyasztót írásban kell tájékoztatni a szolgáltatás díjáról. B A szolgáltatás díját a biztosításközvetítő köteles forintban, euróban vagy az Európai Unió valamely tagállamának hivatalos fizetőeszközében feltüntetni. C A szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az ÁFA-t és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. 8 A biztosítási, illetve pénztári szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás ügyfélszolgálata a panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit az alábbiak közül mely esetben köteles írásba foglalni, és a fogyasztónak a panasz beérkezését követő 15 napon belül megküldeni? A minden esetben B amennyiben a panasz írásban érkezik C amennyiben a panaszt az ügyfél szóban jelenti be, és a vállalkozás annak nyomban nem tesz eleget 9 A panaszkezeléssel kapcsolatban az alábbi állítások közül melyik HAMIS? A A fogyasztó a vállalkozásnak az áru részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással. B A biztosítási, illetve pénztári szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás a fogyasztói panaszok intézésére, valamint a fogyasztók tájékoztatására köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni. C A szóbeli panaszt a vállalkozás köteles 30 napon belül megválaszolni. 10 Melyik HAMIS az alábbi állítások közül? A A szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. B Több szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás a feltüntetett legmagasabb szolgáltatási díjat számíthatja fel. C A szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében kifejezve kell feltüntetni. 11 Az áru árának tulajdonságaitól függő meghatározása NEM minősül a fogyasztó megtévesztésének. A Igaz B Hamis
12 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint mi NEM tartozik a fogyasztó fogalmába: A a felhasználó B a biztosított C a megrendelő 13 A fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni kell, ha a gazdálkodó szervezet a nyitva tartásra vonatkozó szabályokat megszegi. A Hamis B Igaz 14 A fogyasztóvédelmi törvény a vitatott esetekben aktív jogi képviseletet biztosít. A igaz B hamis 15 A fogyasztóvédelmi törvény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezet által végzett gazdasági, illetve szakmai tevékenységre, amely a fogyasztókat érintik. A igaz B hamis 16 A fogyasztó megtévesztésének minősül, ha elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A Igaz B Hamis 17 A fogyasztó megtévesztésének minősül, ha az áru áráról, lényeges tulajdonságáról részletes tájékoztatást adunk. A Igaz B Hamis 2. VIZSGATÁRGY: BIZTOSÍTÁSSZAKMAI ALAPFOGALMAK 2.1. Veszély, bizonytalanság, kockázat fogalma 1 Milyen kockázatokra lehet biztosítást kötni? A csak negatív kimenetelűekre, úgynevezett tiszta kockázatokra B csak pozitív kimenetelűekre C negatív és pozitív kimenetelűekre egyaránt 2 Milyen kimenetelű lehet a spekulatív kockázat? A csak negatív kimenetelű lehet B csak pozitív kimenetelű lehet C negatív vagy pozitív kimenetelű lehet 3 Biztosítható-e a spekulatív kockázat? A nem B igen C csak akkor, ha negatív kimenetelű 4 Válassza ki a helyes választ! Ha általában minden 100 sertésből 1 elhullik, akkor az elvállaló biztosító ____________ 1%. A veszélye B kockázata C kára
5 CASCO biztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legnagyobb kockázatot? A budapesti friss jogosítványú B városi friss jogosítványú C vidéki friss jogosítványú 6 Kinek a legkisebb a kockázati életbiztosítási díja az alábbiak közül? A dohányzó nő B nem dohányzó férfi C nem dohányzó nő 7 Válassza ki az alábbiak közül a kockázat helyes fogalmát! A A kockázat egy jövőbeli, bizonytalan kimenetelű esemény lehetséges bekövetkezésének a lehetősége. B A kockázat kedvezőtlen hatású esemény. C A kockázat valamely jövőbeni, kedvezőtlen hatású esemény bekövetkezésének a lehetősége. 8 Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A A veszély kedvezőtlen hatású, bekövetkezett esemény. B A veszély jövőbeni, kedvezőtlen hatású esemény bekövetkezésének a lehetősége. C A veszély három tényezője, hogy milyen káresemény, milyen valószínűséggel és milyen súlyossággal következik be. 9 CASCO biztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legkisebb kockázatot? A budapesti friss jogosítványú B városi friss jogosítványú C vidéki friss jogosítványú 10 Életbiztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legnagyobb kockázatot? A dohányzó férfi B nem dohányzó nő C dohányzó nő 11 Mikor beszélünk abszolút kockázatról? A Amikor nem biztos, hogy bekövetkezik a biztosítási esemény az adott biztosítási időszakon belül. B Amikor biztos, hogy bekövetkezik a biztosítási esemény, csak az nem biztos, hogy mikor. C Amikor az sem biztos, hogy mikor, sőt az sem, hogy az adott biztosítási időszakon belül egyáltalán lesz-e káresemény. 12 Válassza ki a helyes választ! Valamely jövőbeni, kedvezőtlen hatású esemény bekövetkezésének a lehetősége a(z)… A áremelkedés B veszély C kockázat 13 A tiszta kockázat mely két fő csoportját különböztetjük meg? A pozitív és negatív kockázat B abszolút és relatív kockázat C alapvető és nem alapvető kockázat 14 Egyéni járadékbiztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legnagyobb kockázatot? A dohányzó férfi B nem dohányzó nő C dohányzó nő
15 Mi vezet antiszelekciós hatáshoz? A A veszélyközösségben valóságosnál nagyobb kockázatukat eltitkolni igyekvő ügyfelek magas száma. B A veszélyközösségben átlagosnál nagyobb biztonságigényű ügyfelek magas száma. C A veszélyközösségben átlagos kockázatú ügyfelek magas száma. 16 Mit nevezünk autoszelekciónak? A Ha a veszélyközösségbe valóságosnál nagyobb kockázatukat eltitkolni igyekvő ügyfelek kerülnek. B Ha a veszélyközösséget átlagosnál nagyobb biztonságigényű ügyfelek keresik. C Ha veszélyközösségben az átlagos kockázatú ügyfelek száma magas. 17 A veszély milyen kimenetelhez kapcsolódó fogalom? A a negatív kimenetelhez B a pozitív kimenetelhez C mindkettőhöz kapcsolódhat 18 Melyik állítás igaz? A Minden tiszta kockázat biztosítható. B Minden biztosítható kockázat tiszta kockázat. C Egyik sem igaz. 19 Melyik állítás igaz? A A kárfelosztó rendszerekben az előre megállapított díj alapja a tényleges kár. B A kockázat-felosztó rendszerekben az előre megállapított díj alapja a biztosított tényleges kockázata. C A kockázat-felosztó rendszerekben a díj befizetése utólag történik. 20 Mit értünk tiszta kockázat alatt? A azokat az eseményeket, melyek kimenetele a kiinduló állapot, vagy negatív lehet (veszteség, érdeksérelem lehetősége) B spekulatív kockázatokat C Materiális bekövetkezési bizonytalanságú (anyagi kárral fenyegető) kockázatokat 21 Az alábbiak közül melyik tartozik a biztosítás összgazdasági hatásai közé? A A bekövetkezett károk hatása nem gyűrűzik tovább. B Megteremti a biztonság tudatát. C A biztosítás a kockázatkezelés egyik eszköze. 22 Mi jellemzi az üzleti-, magánbiztosítást az alábbiakban felsoroltak közül? A Általános érvényű, kötelező. B A díjat a kockázati körülmények alapján állapítják meg. C Alrendszerei az egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás. 23 Milyen tevékenységet jelent a kockázat-elbírálás? A annak mérlegelése, hogy a kár esélye az alkalmazott feltételekkel és díjakkal összhangban áll-e. B Annak mérlegelése, hogy a vállalni szándékolt kockázat megfelel-e a biztosíthatóság kritériumainak. C Mindkét előző igaz. 24 A kockázat mértéke … A minden esetben meghatározható. B semmilyenesetben sem határozható meg. C van, amikor meghatározható és van amikor nem meghatározható. 25 Melyik állítás igaz? A Minden kockázat biztosítható. B Minden negatív kockázat biztosítható. C Minden olyan tiszta kockázat biztosítható, amely a biztosíthatóság kritériumainak megfelel.
26 Mi a veszélyközösség definíciója? A Azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közössége. B A bekövetkezett kár utólagos megtérítése, kiegyenlítése. C Kockázatkezelési intézkedések lehetősége. 2.2. Kár, kártérítés, kármegelőzés, kárenyhítés, kárkiegyenlítés fogalma 1 Kinek a kötelezettsége a kárkiegyenlítés? A a biztosítóé B a biztosítotté C a kedvezményezetté 2 Mi a kárgyakoriság? A a károk számának és a kötvények számának összege B a károk számának és a kötvények számának szorzata C a károk számának és a kötvények számának hányadosa 3 Mit jelent a tételes függőkár? A Olyan kárigény, amelyről már a képviselőt tájékoztatták, de a Biztosító kárrendezési egységéhez még nem jelentették be. B Olyan kárigény, amelyet már a biztosítónak bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg. C Olyan kárigény, amelynek a bejelentését még nem döntötte el a biztosított. 4 Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? Egy megkezdődött károsodási folyamat lassítása, illetve megállítása, ezáltal a veszteség csökkentése. A megelőzés B kárenyhítés C kárkiegyenlítés 5 Az alábbiak közül ki viseli a kárenyhítés költségeit? A a biztosító B a biztosított C a károsult 6 Milyen eredménnyel jár a kárenyhítés? A a kár nem következik be B a kár csak ritkábban következik be C a kár mértéke csökken 7 Válassza ki a helyes választ! Olyan tudatos emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár ne következzen be, és arányos ráfordítás mellett elérhető, hogy a veszélyhelyzet egyáltalán ne, vagy csak ritkábban realizálódjék. A biztosítási tevékenység B kárkiegyenlítés C kármegelőzés 8 Az alábbiak közül vagyonbiztosítás esetén kit terhel a kármegelőzés kötelezettsége? A a biztosítottat B a károsultat C a károkozót 9 Mit értünk „kár” alatt? A Valamely kedvezőtlen hatású esemény bekövetkezésének lehetőségét. B A kockázatban rejlő károsító hatású esemény tényleges bekövetkezését. C Valamely cselekvéssel járó veszélyből fakadó veszteség keletkezésének a lehetőségét.
10 Kinek a kötelezettsége a kárenyhítés alkalmazása? A A szerződő kötelezettsége, hiszen ő fizeti a díjat. B A biztosított kötelezettsége, hiszen rá vonatkozik a szerződés. C A kedvezményezett kötelezettsége, hiszen ő a haszonélvező. 11 Mit értünk kármegelőzés alatt? A Olyan tudatos emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár ne következzen be. B Olyan ösztönös emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár ne következzen be. C Olyan emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár csökkenjen. 12 Az alábbiak közül ki viseli a kárenyhítés költségeit annak sikertelensége esetén? A a biztosított B a károkozó C a biztosító 13 Mi az átlagkár fogalma? A Azt a káresemény típust nevezzük így, amelyik a leggyakrabban fordul elő. B Az összes kifizetett kár és a bekövetkezett biztosítási események számának hányadosa. C A biztosítási események és az érvényes biztosítási szerződések hányadosa. 14 Válassza ki a helyes választ a kár fogalmára! A A kockázatban rejlő károsító hatású esemény tényleges bekövetkezése. B A veszélyben rejlő károsító hatású esemény várható bekövetkezése. C A veszélyben rejlő károsító hatású esemény bekövetkezésének lehetősége. 15 Mikor áll fenn a kárenyhítési kötelezettség? A a biztosítási szerződés fennállása alatt folyamatosan B ha valamely veszélyhelyzetben a kár már ténylegesen bekövetkezett C ha valamely veszélyhelyzetben a kár tényleges bekövetkezése várható 16 Mi a kárkiegyenlítés? A A bekövetkezendő kár előzetes kiegyenlítése. B A bekövetkezett kár utólagos megtérítése. C A kockázat csökkentése. 17 Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? A kockázatban rejlő károsító hatású esemény tényleges bekövetkezése. A veszély B kárveszély C kár 18 Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? A bekövetkezett kár utólagos megtérítése. A kárkiegyenlítés B kártalanítás C kárenyhítés 19 Mit értünk kárenyhítés alatt? A Egy megkezdődött károsodási folyamat lassítását, illetve megállítását, ezáltal a veszteség csökkentését. B A kockázat megszüntetésére, mérséklésére irányuló offenzív magatartást. C Egy még meg nem kezdődött, de láthatóan megkezdődő folyamat elkerülésének érdekében tett fizikai lépések sorozatát.
20 Terhelheti-e a biztosítót kármegelőzési kötelezettség? A Igen, erre vonatkozó megállapodás alapján. B Nem. C Igen, minden esetben őt terheli. 21 Mi a kártérítés a biztosítási jogban? A A biztosító kizárólag pénzbeli szolgáltatásának nyújtása. B A biztosító szolgáltatása negatív kimenetelű esemény bekövetkezése esetén. C A biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkezése esetén. 22 Mit nevezünk „maradvány” értéknek? A A károsodott vagyontárgy káridőponti értékét B Azt az értéket, amit a biztosító újértéken térít meg C Azt az anyag értéket, amit a megállapított kártérítési összegből minden esetben levon a biztosító. 23 Az alábbiak közül mikor köteles a biztosító a biztosított kárát megtéríteni biztosítási szerződés alapján? A Biztosítási esemény bekövetkezését követően. B A károsító esemény bekövetkezésekor. C A biztosító károkozása esetén. 24 Melyik válasz HELYES? Az alábbiak közül általában kit terhel a kármegelőzés költsége? A a biztosítottat B a biztosítót C a károkozót 25 Az alábbiak közül kit terhelhet a kártérítési kötelezettség? A a károsultat B a biztosítottat C a kedvezményezettet 26 Az alábbiak közül kit NEM terhelhet a kártérítési kötelezettség? A a károsultat B a biztosítottat C a biztosítót 27 Mi az avulás? A A vagyontárgy könyv szerinti értéke B A vagyontárgy káridőponti értékét jelenti C Azt fejezi ki, hogy az elhasználódás során mennyit veszít a vagyontárgy az értékéből 28 Mi a kárhányad? A a kárösszeg és a díjösszeg hányadosa B a kárdarabszám és a díjösszeg hányadosa C a kárösszeg és a díjösszeg összege 29 Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? A biztosító szolgáltatása a vagyonbiztosítási esemény bekövetkezése esetén: A kártérítés B kárenyhítés C kármegelőzés 30 Kármegelőzésről akkor beszélünk, amikor a károsító esemény már bekövetkezett. A Igaz B Hamis
31 Kárenyhítésről akkor beszélünk, amikor a károsító esemény még nem következett be. A Igaz B Hamis 32 A kárrendezés folyamatában a jogalap-elbírálás célja… A az, hogy a kárszakértő helyszíni kárfelmérést végezzen. B az, hogy a kártérítés kifizethető legyen. C annak megállapítása, hogy a biztosított jogosan vagy jogtalanul támaszt-e kártérítési igényt. 33 Az alábbiak közül melyik állítás igaz? A Az állapotmegőrzési kötelezettség fontosabb, mint a kárenyhítés, mert egyébként a biztosító nem fizet. B Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit az arányos kártérítés szabályai szerint fizeti ki. C A kármegelőzés költségei a biztosítót terhelik. 34 Az alábbiak közül melyik állítás igaz? A Az állapotmegőrzés kötelezettség azt jelenti, hogy a biztosított vagyontárggyal gondosan, az előírt karbantartási szabályokat betartva kell bánni. B A kárenyhítés költségét az ügyfél viseli. C A szerződő felek megállapodhatnak a kármegelőzés teendőiben. 2.3. Kockázatkezelési módszerek (elkerülés, megelőzés, áthárítás, megtartás) kockázatviselés, öngondoskodás 1 Mi a kockázatkezelés célja? A A maximális biztonság elérése. B A cselekvőképtelenséget eredményező maximális bizonytalanság és elkényelmesedést eredményező maximális biztonság közötti optimum pont meghatározása. Az elkényelmesedést eredményező maximális bizonytalanság és cselekvőképtelenséget eredményező maximális biztonság közötti optimum pont meghatározása. 2 Az alábbiak közül mi tartozik a kockázatáthárítás, mint kockázatkezelési módszer csoportjába? A biztosítás B szociális segély C támogatás 3 Az alábbiak közül melyik tartozik a kockázatkezelési módszerek közé? A kockázatelkerülés B kockázat-elbírálás C kockázatkövetés 4 Mi a Risk-management magyar megfelelője? A kockázatkezelés. B kockázatelkerülés. C kockázatelbírálás. 5 Mi alapján alakítja ki a kockázatgazda döntéshozó (egyén, szervezet, gazdasági szereplő, stb.) a kockázatkezelés lehetséges stratégiáit? A kárgyakoriság és kárnagyság alapján B kárarány és kárnagyság alapján C kárhányad és kárarány alapján 6 Mi a kockázatáthárítás? A A kockázat gazdasági terhének közvetlen, kizárólag pénzügyi áthárítása. B A kockázat természetbeni áthárítása. C A kockázat gazdasági terhének közvetlen pénzügyi, vagy természetbeni áthárítása.
7 Melyik fogalom tartozik a következő meghatározáshoz? Olyan döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, illetőleg védelmi eszközöket rendelnek mellé. A megelőzés B kárenyhítés C kockázatkezelés 8 Melyik állítás igaz a kockázatkezelés (risk management) céljára? A A kockázattal kapcsolatos teljes biztonság megvalósítása. B A kockázattal kapcsolatos optimális biztonsági szint elérése. C A kockázattal kapcsolatos legolcsóbb megoldás megtalálása. 9 Melyik NEM tartozik a kockázatkezelés (risk management) módszerei közé? A kockázatcsökkentés B kockázatelkerülés C kockázat-elbírálás 10 Melyik kockázatkezelési (risk management) eljáráshoz tartozik a biztosítás? A kockázatcsökkentés B kockázatelkerülés C kockázatáthárítás 11 Mit jelent az elkerülés, mint kockázatkezelési stratégia? A A kockázat csökkentésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra. B A kockázat kezelésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység nem kerül végrehajtásra. C A kockázat elkerülésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra. 12 Mely kockázatkezelési (risk management) módszerre IGAZ az alábbi állítás? A kockázat kezelésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység nem kerül végrehajtásra. A kockázatelkerülés B kockázatáthárítás C kockázatcsökkentés 13 Mikor alkalmazzuk az kockázatelkerülési stratégiát? A ha egy tevékenység során gyakran fenyegetnek nagy kárral járó kockázatok B ha egy tevékenység során ritkán fenyegetnek ugyan, de akkor nagy kárral járó kockázatok C ha egy tevékenység során gyakran fenyegetnek kis kárral járó kockázatok 14 Az alábbiak közül melyik a kockázatáthárítási stratégia? A Biztosítás kötése B Amikor a kockázatos tevékenységet tudatosan, az ellene való védekezés nélkül hajtják végre, és így a kár viselése a kockázatviselőre hárul. C Amikor a kártérítés kockázatát a viselője maga vállalja. 15 A kockázatkezelés (risk management) mely formájának minősül a biztosítás? A kockázatáthárítás B kockázatelkerülés C kockázatmegtartás 16 Válassza ki az alábbiak közül a kockázatkezelés (risk management) fogalmát? A A kockázattal járó cselekvés elkerülése. B A kockázatkezelés egy döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, és védelmi eszközöket rendelnek melléjük. C A kockázat tudatos felvállalása.
17 Melyek a kockázatkezelés (risk management) módszerei? A kockázatelkerülés, kockázat-elhárítás, kockázatcsökkentés, kockázat-elbírálás B kockázatcsökkentés, megelőzés, kockázat-elbírálás, kockázatvállalás C kockázatelkerülés, kockázatcsökkentés, kockázatmegtartás, kockázatáthárítás 18 Mit jelent a megelőzés, mint kockázatkezelési stratégia? A A kockázat csökkentésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység nem kerül végrehajtásra. B A kockázat elkerülésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység nem kerül végrehajtásra. C A kockázat csökkentésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra. 19 Mely kockázatkezelési módszerre igaz az alábbi állítás? A kockázat kezelésének (risk management) azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra. A megelőzés, kockázatcsökkentés B kockázatelkerülés C kockázatmegtartás 20 Mikor beszélünk kockázatcsökkentésről, megelőzésről? A Amikor a kockázatos tevékenységet tudatosan, az ellene való védekezés nélkül hajtják végre, és így a kár megtérítése a kockázatviselőre hárul. B Amikor a kártérítés kockázatát a viselője maga vállalja, s az megnyilvánulhat eszköz-, vagy pénzügyi tartalék képzésében. C Amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra. 21 Mely kockázatkezelési (risk management) módszerre IGAZ az alábbi állítás? Amikor a kockázatos tevékenységet tudatosan, az ellene való védekezés nélkül hajtják végre, és így a kár viselése a kockázatviselőre hárul. A a kockázatcsökkentésre, megelőzésre B a kockázatáthárításra C a kockázatmegtartásra 22 Mikor NEM beszélünk megtartásról, mint kockázatkezelési módszerről? A Amikor a kártérítés kockázatát a biztosító vállalja. B Amikor a kockázatos tevékenységet tudatosan, az ellene való védekezés nélkül hajtják végre, és így a kár a kockázatviselőre hárul. C Amikor a kár kockázatát a viselője maga vállalja. 23 Mely kockázatkezelési (risk management) módszerre IGAZ az alábbi állítás? A kár következményeit a kockázat viselője maga vállalja, s az megnyilvánulhat eszköz, vagy pénzügyi tartalék képzésében. A a kockázatcsökkentésre,megelőzésre B a kockázatmegtartásra, önbiztosításra C a kockázatáthárításra 24 Passzív kármegelőzésen a kockázat elkerülését értjük. A Igaz B Hamis 25 A biztosítás makrogazdasági hatásai közé tartozik: A megakadályozza a gazdasági folyamatok elakadását B munkahelyet teremt C mindkettő igaz
26 Melyik kockázatkezelési módszert célszerű alkalmazni a következő esetben? „Magas kárgyakoriság, magas kárnagyság.” A kockázat elkerülése B kockázat megtartás C kockázat áthárítás 27 Melyik kockázatkezelési módszert célszerű alkalmazni a következő esetben? „Alacsony kárgyakoriság, magas kárnagyság.” A kockázat elkerülése B kockázat megtartás C kockázat áthárítás 28 Melyik kockázatkezelési módszert célszerű alkalmazni a következő esetben? „Alacsony kárgyakoriság, alacsony kárnagyság.” A kockázat elkerülése B kockázat megtartás C kockázat áthárítás 2.4. Veszélyközösség fogalma 1 Válassza ki a helyes választ! Mi a kockázat-felosztó rendszer lényege? A A veszélyközösség tagjai a tényleges kár ismeretében egyenlő arányban felosztották a károsult felé fizetendő összeget B A veszélyközösség tagjai előre, személyre szabottan és a saját kockázatuk arányában fizetik meg a díjat, s ennek ellenében kapják a szolgáltatást C Valamennyi veszélyközösségi tag fennálló szerződésére vonatkozóan, a biztosítottak aktív korában felhalmozott – egy elkülönített betétszámlán kamatozó – pénz mértéke megegyezik a szolgáltatás folyósításához szükséges összeg tőkeértékével 2 Milyen kockázat-megosztási rendszerben működik a magánbiztosítás? A kár-felosztó rendszerben B felosztó-kirovó rendszerben C kockázat-felosztó rendszerben 3 Az alábbiak közül mi nem minősül veszélyközösség kockázat-megosztási rendszerének? A felosztó-kirovó rendszer B kockázat-felosztó rendszer C kockázat-kirovó rendszer 4 Válassza ki a HAMIS választ! A veszélyközösség ___________ kockázatoknak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre. A azonos B hasonló C különböző 5 Érvényesül-e a veszélyközösségben a nagy-számok törvényének követelménye, azaz, hogy megfelelő számú tagja legyen az adott csoportnak? A Igen B Nem, mert a veszélyközösségben a kis számok törvénye kell, hogy érvényesüljön C Nem, 2 fölött bármilyen létszámmal létrejöhet a veszélyközösség 6 Válassza ki a következő mondatba illő helyes szót! A veszélyközösség azonos, vagy hasonló ________________________ személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre. A károkat szenvedett B kockázatoknak kitett C károkat elkerült
7 Melyik fogalom illik a következő meghatározáshoz? „Azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre.” A biztosító B biztosított C veszélyközösség 8 Miért szükséges az, hogy a veszélyközösség kellően nagy legyen? A Azért, hogy a nagyszámú tag által befizetett díjak fedezzék a ténylegesen kárt szenvedetteknek nyújtandó szolgáltatásokat B Azért, hogy minél kevesebb káresemény következzen be C Azért, hogy a nagyszámú tag által befizetett díjak fedezzék a biztosító működési költségeit 9 Válassza ki a következő mondatba illő helyes szót! A veszélyközösség azonos, vagy hasonló ____________ kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre. A károknak B eseményeknek C kockázatoknak 10 Mely fogalomnak felel meg leginkább a következő állítás? „A veszélyközösség tagjai előre, személyre szabottan és a saját kockázatuk arányában fizetik meg a díjat, s ennek ellenében kapják a szolgáltatást.” A kár-felosztó rendszernek B tőke-fedezeti rendszernek C kockázat-felosztó rendszernek 11 Az alábbiak közül mi NEM tartozik a veszélyközösség létrehozásának feltételei közé? A Nagy-számok törvénye B Azonos, vagy hasonló kockázat C Családi állapot 12 Mit jelent az a feltétel, hogy a veszélyközösség tagjainak homogénnek kell lennie? A Hogy a veszélyközösség tagjai azonos, vagy hasonló károkat szenvednek B Hogy a veszélyközösség tagjainak azonos típusú és hasonló nagyságú-minőségű veszélyekkel kell szembenéznie C Hogy a veszélyközösség tagjainak azonos neműnek kell lennie 13 Mit jelent a nagy-számok törvényének elve? A Azt, hogy minél nagyobb a kár mértéke, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közösségre vonatkozóan a károk a várt valószínűséggel következnek be. B Azt, hogy minél nagyobb a veszély, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közösségre vonatkozóan a károk a várt valószínűséggel következnek be. C Azt, hogy minél többen vannak egy veszélyközösségben, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közösségre vonatkozóan a károk a várt valószínűséggel következnek be. 14 Feltétele-e a veszélyközösség létrehozásának az, hogy annak tagjai azonos típusú és hasonló nagyságúminőségű veszélyeknek legyenek kitéve? A Igen B Igen, de csak csoportos biztosítás esetén C Nem
15 Mi jellemzi a kár-felosztó rendszert? A A veszélyközösség tagjai nem szednek be előre díjat, hanem megállapodnak abban, hogy amennyiben bármely tagot kár éri, azt utólag egymás között felosztják B A veszélyközösség tagjai előre, személyre szabottan és a saját kockázatuk arányában fizetik meg a díjat, s ennek ellenében kapják a szolgáltatást C A veszélyközösség tagjai a fennálló szerződésükre vonatkozóan a biztosítottak aktív korában felhalmozott – egy elkülönített betétszámlán kamatozó – pénz mértéke megegyezik a szolgáltatás folyósításához szükséges összeg tőkeértékével 16 Válassza ki a következő mondatba illő helyes szót! A veszélyközösség azonos, vagy hasonló kockázatoknak kitett _____________ csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre. A természetes személyek B jogi személyek C személyek 17 Mi a veszélyközösség? A Különböző kockázatnak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre B Veszélynek kitett hasonló személyek csoportja C Azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre 18 Jellemzően milyen területen érvényesül a felosztó-kirovó rendszer? A önkéntes nyugdíjpénztár B magánbiztosítás C társadalombiztosítás 19 Milyen kockázatoknak kitett személyek között jön létre a veszélyközösség? A Azonos, vagy hasonló kockázatoknak B Különböző kockázatoknak C Alapvető kockázatoknak 20 Válassza ki a helyes megoldást! Milyen személyek között jöhet létre veszélyközösség? A csak természetes személyek B csak jogi személyek C természetes és jogi személyek között egyaránt 21 Melyek a veszélyközösség létrehozásának a feltételei? A Homogén csoport követelménye, nagy-számok törvénye, ugyanazon vagy hasonló veszély B Heterogén csoport, kis-számok törvénye, azonos veszély C Heterogén csoport, nagy-számok törvénye, különböző veszély 22 Válassza ki a következő mondatba illő helyes szót! A veszélyközösség _______________ kockázatoknak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre. A azonos, vagy hasonló B különböző C veszélyes 23 Mely fogalomnak felel meg leginkább a következő állítás? „A veszélyközösség tagjai nem képeznek előleget, hanem megállapodnak abban, hogy amennyiben bármely tagot kár éri, azt utólag egymás között felosztják.” A kockázat-felosztó rendszer B kár-felosztó rendszer C váromány-fedezeti rendszer
24 Milyen elv érvényesülése mellett érhető el leginkább, hogy a veszélyközösség tagjai által befizetett díjak fedezzék a ténylegesen kárt szenvedetteknek nyújtandó szolgáltatásokat? A Nagy számok törvénye B homogén csoport követelménye C Szolidaritás 25 Az alábbiak közül mi tartozik a veszélyközösség létrehozásának feltételei közé? A Homogén csoport követelménye B Kockázatporlasztás C Kis-számok törvénye 26 Mi a váromány-fedezeti (defined benefit) rendszer működési elve? A A veszélyközösség tagjai nem képeznek előleget, hanem csak megállapodnak abban, hogy a bármely tagot ért kárt, utólag egymás között felosztják B A veszélyközösség tagjainak hozamokkal növelt befizetéseit a jövőben elvárt szolgáltatások mértéke határozza meg. C A veszélyközösség tagjainak befizetései (hozamokkal növelten) határozzák meg a jövőbeli szolgáltatások nagyságát. 27 Mi a tőkefedezeti (defined contribution) rendszer működési elve? A A veszélyközösség tagjai nem képeznek előleget, hanem csak megállapodnak abban, hogy a bármely tagot ért kárt, utólag egymás között felosztják B A veszélyközösség tagjainak hozamokkal növelt befizetéseit a jövőben elvárt szolgáltatások mértéke határozza meg. C A veszélyközösség tagjainak befizetései (hozamokkal növelten) határozzák meg a jövőbeli szolgáltatások nagyságát. 28 Milyen tendencia jellemzi Európa népességének alakulását? A Az idős lakosság arányának növekedése. B A várható élettartam stagnálása. C A gyermekek számának növekedése. 29 A veszélyközösség létrehozásának egyik feltétele a homogenitás. Mit jelent ez? A A veszélyeknek hasonló nagyságúaknak kell lenni. B A veszélyeknek hasonló minőségűeknek kell lenni. C Az előző kettő együttesen igaz. 30 A mai modern biztosítók működésének alapja a kockázatfelosztó rendszer. A Igaz B Hamis 31 Melyik fogalom NEM tartozik a társadalombiztosítás jellemzői közé? A A felek szabad döntésén alapul B Szociális célú C Törvényileg kötelező 32 Melyik fogalom tartozik a társadalombiztosítás jellemzői közé? A Írásbeliség kötelező B Pénzügyi szemléletű, a pénzügyi szellem dominál C Törvényileg kötelező 33 Melyik esetben helyes az áthárítás, mint kockázatkezelési módszer? A Ha a lehetséges kár nagysága alacsony,a gyakorisága pedig magas. B Ha a lehetséges kár gyakorisága és nagysága is magas. C Ha a lehetséges kár gyakorisága alacsony, a nagysága pedig magas.
2.5. Biztosíthatóság feltételei 1 Válassza ki a helyes választ! Már bekövetkezett és ismert káreseményekre… A nem lehet biztosítást kötni, mert ellentétes a bizonytalanság követelményével. B csak vagyonbiztosítást lehet kötni. C nem lehet biztosítást kötni, mert ellentétes a jövőbeliség követelményével. 2 Mit jelent a jövőbeliség a biztosíthatóság szempontjából? A A biztosítási esemény bekövetkezése nem vonja maga után másik biztosítási esemény bekövetkezését. B Hogy a biztosítási esemény csak a jövőben válhat a biztosító számára ismertté. C Hogy a biztosítási eseménynek a jövőben kell bekövetkeznie. 3 Válassza ki a helyes választ! A jövőbeliség… A minden biztosítás biztosíthatóságának feltétele. B csak életbiztosítás biztosíthatóságának feltétele. C a biztosíthatóságnak nem feltétele. 4 Lehet-e biztosítást kötni már bekövetkezett és ismert káreseményekre? A Nem. B Igen. C Igen, de csak ha a bekövetkezett kár mértéke egyértelműen megállapítható. 5 A biztosíthatóság feltételei közé tartozik-e a jövőbeliség? A Igen, minden biztosítás esetében. B Nem. C Igen, de csak életbiztosítás esetében 6 Válassza ki a helyes választ! A jövőbeliség biztosíthatóság szempontjából azt jelenti, hogy A a biztosító szolgáltatást csak a jövőben nyújt. B a biztosítási eseménynek jövőben kell bekövetkeznie. C a biztosítás csak jövőben ismertté váló biztosítási eseményekre köthető. 7 A biztosíthatóság mely feltétele képezi akadályát annak, hogy már bekövetkezett és ismert káreseményekre utólag biztosítást lehessen kötni? A egyértelműség B bizonytalanság C jövőbeliség 8 Az alábbiak közül mi NEM minősül biztosíthatósági feltételnek? A tervezhetőség B véletlenszerűség C becsülhetőség 9 Az alábbiak közül mi minősül biztosíthatósági feltételnek? A függetlenség B oksági kapcsolat C homogenitás 10 Az alábbi feltételek teljesülése esetén biztosítható-e egy kockázat? Véletlenszerűség, egyértelműség, becsülhetőség, függetlenség, jövőbeliség. A Igen. B Nem, mert oksági összefüggéseknek is fenn kell állnia. C Nem, mert a kockázat nem lehet jövőbeli.
11 Mit jelent a becsülhetőség a biztosíthatóság szempontjából? A Egy biztosítási esemény bekövetkezése nem vonja maga után más hasonló biztosítási események bekövetkezését. B Matematikai eszközökkel a véletlenszerűen bekövetkező károk várható értéke a veszélyközösség szintjén jól számítható. C A biztosítási esemény csak jövőbeli lehet. 12 A biztosíthatóság mely feltétele alapján szükséges, hogy az egyedi kockázatra elégséges mértékű információ álljon rendelkezésre a biztosítási díj kiszámításához? A egyértelműség B becsülhetőség C véletlenszerűség 13 Az alábbiak közül melyik sérti a véletlenszerűség feltételét? A a biztosítottak szándékos magatartása B a károsult személyének bizonytalansága C a kár mértékének bizonytalansága 14 Melyek a biztosíthatóság feltételei? A jövőbeliség, véletlenszerűség, becsülhetőség, függetlenség, ésszerűség B jövőbeliség, véletlenszerűség, egyértelműség, függetlenség, becsülhetőség C egyértelműség, becsülhetőség, függetlenség, véletlenszerűség, önkéntesség 15 A felsoroltak közül melyik fogalom NEM tartozik a biztosíthatóság feltételei közé? A Homogenitás B Egyértelműség C Becsülhetőség D Véletlenszerűség 16 Csak a tiszta kockázatok biztosíthatók. A Igaz B Hamis 17 A spekulatív kockázatok NEM biztosítható kockázatok. A Igaz B Hamis 18 A biztosíthatóság alapelemei közé tartozik-e a véletlenszerűség? A Igen B Nem 19 Mit jelent a biztosíthatóság feltételei közül a függetlenség követelménye? A A bekövetkezett kár nem növelheti további károk bekövetkezésének valószínűségét. B A kár bekövetkezésének függetlennek kell lennie a biztosított akaratától. C A kár bekövetkezésének tényét független szakértőnek is meg kell tudni állapítani. 20 Az alábbiak közül melyik érvényesülésének feltétele, hogy a veszélyközösség elegendően nagy számú legyen? A ekvivalencia elv B minimális díj elve C nagy számok törvénye 21 Az alábbiak közül melyik NEM tartozik a biztosíthatóság feltételei közé? A szolidaritás B egyértelműség C függetlenség
22 Az alábbiak közül melyik tartozik a biztosítás lényegi elemei közé! A a jövő bizonytalanságai elleni védekezés B az emberi szolidaritás érzésén alapul C mindkét előző 23 Az alábbiak közül melyik igaz a biztosítások díjkalkulációjával kapcsolatban? A múltbeli adatok alapján történik B a valószínűség számítás módszereit alkalmazzák C mindkét előző igaz 2.6. A biztosítás fogalma 1 Melyik állítás igaz az alábbiak közül a személybiztosításokra? A A kockázatviselés általában egy személy életére vagy életkörülményeire vonatkozik. B A biztosító ez alapján a biztosított által másoknak okozott károkat téríti meg. C A személybiztosítások általában kárbiztosítások. 2 Válassza ki helyes választ! A biztosítási tevékenység … A Kizárólag biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás B Kizárólag jogszabályon alapuló kötelezettségvállalás C Biztosítási szerződésen, jogszabályon, vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás 3 Válassza ki helyes választ! A biztosítás… A a kockázatközösség megszervezésétől a szolgáltatás teljesítéséig terjedő tevékenység B a kár bekövetkezésének elkerülésre irányuló tevékenység C kizárólag szerződésen alapuló kötelezettségvállalás 4 Mi jellemzi az üzleti-, magánbiztosítást az alábbiakban felsoroltak közül? A Általános érvényű, kötelező. B Írásbeliség kötelező, illetve a felek szabad döntésén alapul. C A szociális szellem és a családvédelem az elsődleges szempont. 5 Válassza ki, hogy az alábbi fogalmak közül melyik illeszthető az alábbi mondatba! ___________ biztosítási szerződésen, jogszabályon, vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai, statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékot képez, és a létrejött jogviszony alapján teljesíti a szolgáltatásokat. A Az általános biztosítási kötelezettség B A biztosítási tevékenység C A kötelező biztosítás 6 Válassza ki az alábbiak közül a biztosítási tevékenység Biztosítási Törvény szerinti helyes fogalmát! A A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai, statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékot képez, és a létrejött jogviszony alapján teljesíti a szolgáltatásokat. B A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon, vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai, statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékot képez, és a létrejött jogviszony alapján teljesíti a szolgáltatásokat. C A biztosítási tevékenység jogszabályon, vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi különböző kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai, statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékot képez, és a létrejött jogviszony alapján teljesíti a szolgáltatásokat.
7 Melyik fogalom szerepel a biztosítási tevékenység Bit.-beli meghatározásában az alábbiak közül? A önkéntesség B kölcsönösség C veszélyközösség szervezése 8 Milyen kötelezettség-vállaláson NEM alapulhat a biztosítási tevékenység a Bit. alapján? A biztosítási szerződésen B PSZÁF rendelkezésen C jogszabályon 9 Mind a társadalombiztosításra, mind pedig a magánbiztosításra igaz, hogy … A általános érvényű, kötelező. B az írásbeliség kötelező. C a szolgáltatása lehet pénzbeli szolgáltatás. 2.7. Biztosítók kockázatmegosztási programjai (hazai, nemzetközi) (Viszontbiztosítás fogalma, Együttbiztosítás fogalma, Pool fogalma, Fronting fogalma) 1 Válassza ki a helyes választ! Fronting esetén az ügyfél felé ki bocsátja ki a biztosítási kötvényt? A a biztosítási alkusz B a fronting biztosító C a biztosítási kockázatot ténylegesen viselő viszontbiztosító 2 Válassza ki a helyes választ! Részt vehet-e a biztosításközvetítő egy biztosítási poolban? A Nem, ez kizárólag a biztosítókra tartozik. B Igen, ha csak az alaptőkéjével arányos kockázatot vállal. C Nem, legfeljebb csak a pool szervezésében működhet közre. 3 Az alábbi állítások közül melyik illik a frontingra? A A biztosított kockázat teljes egészében az ügyféllel szerződő biztosítót terheli. B A károkat a fronting biztosító mögött álló biztosító viseli. C A károkat a fronting biztosító csak a beszedett díj erejéig téríti meg. 4 Válassza ki a helyes választ! A viszontbiztosítás díját … A az ügyfél fizeti a viszontbiztosítónak B a viszontbiztosító fizeti a direkt biztosítónak C a direkt biztosító fizeti a viszontbiztosítónak 5 A biztosítók közötti kockázatmegosztás melyik típusába tartozik a biztosítási pool létrehozása? A viszontbiztosítás B fronting C együttbiztosítás 6 Válassza ki a helyes választ! A biztosítók Pool-t hoznak létre… A a katasztrófakárok megelőzésének elősegítésére. B bizonyos különlegesen veszélyes kockázatokra, amelyeket egy biztosító nem tud egyedül viselni. C befektetéseik egységes kezelésére a magasabb hozamok elérése érdekében. 7 Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A biztosító azért köt viszontbiztosítást, mert… A ez a kötvény kiállításának feltétele. B ha nem teszi, megbírságolja a PSZÁF. C ez szükséges a tevékenysége biztonságos folytatásához.
8 Válassza ki a helyes választ! Milyen szerepe lehet a biztosításközvetítőnek viszontbiztosítások esetén? A Semmilyen, a viszontbiztosítás csak a biztosítókra tartozik. B Képviseli a direkt biztosító ügyfelének érdekeit a viszontbiztosítási szerződés megkötése során. C A biztosító vagy a viszontbiztosító erre irányuló megbízása esetén közreműködik a viszontbiztosítási szerződés megkötésének előkészítésében. 9 Válassza ki a helyes választ! Együttbiztosítás esetén kinek a megbízásából jár el a biztosítási alkusz? A A vezető biztosító megbízásából. B Valamennyi együttbiztosító közös megbízása alapján. C Az ügyfél megbízása alapján. 10 Válassza ki a helyes választ! Az X. nagyüzem Ön által kezelt, viszontbiztosítással fedezett, biztosítási szerződése alapján az ügyfél jelzi Önnek, hogy az üzemben káresemény történt. Kinek továbbítja a kárigényt? A A viszontbiztosítónak, mivel végső soron úgyis azt terheli a kár. B A PSZÁF-nak, mert csak így érhető el, hogy a biztosító rendesen fizessen. C A direktbiztosítónak, mivel az ügyfél felé őt terheli a kár rendezésének kötelezettsége. 11 Válassza ki a HAMIS választ! Kizárja-e egymást a viszontbiztosítás és az együttbiztosítás? A Nem, a viszontbiztosítás is megköthető együttbiztosításként, ilyenkor nem egy, hanem több viszontbiztosító nyújtja a viszontbiztosítási fedezetet. B Nem, ilyen biztosításokat egyidejűleg is lehet kötni ugyanarra a kockázatra, feltéve, hogy eltérő a biztosítási összeg. C Nem, az együttbiztosításban résztvevő biztosítók is köthetnek viszontbiztosítást az általuk vállalt kockázati részre 12 Válassz ki a helyes válasz! Együttbiztosítás esetén a fedezetbe vont kockázatot A egy biztosító vállalja. B ötnél több biztosító vállalja. C kettő vagy több biztosító vállalja. 13 Válassza ki, hogy az alábbi állítások közül melyik HAMIS? A Viszontbiztosításnál a biztosított nem áll közvetlen kapcsolatban a direktbiztosítóval. B Viszontbiztosítás esetében a viszontbiztosító a direktbiztosító biztosítója. C Viszontbiztosításnál a biztosított nem áll közvetlen kapcsolatban a viszontbiztosítóval. 14 Válassza ki a helyes választ! Kiterjednek-e a magyar Polgári Törvénykönyv szabályai a viszontbiztosítási szerződésre? A Igen, valamennyi biztosítási szerződésre kiterjednek. B Nem, a viszontbiztosítási szerződést mindig külföldi biztosítókkal kötik a magyar biztosítók, és ők ragaszkodnak saját jogukhoz C Igen, ha a viszontbiztosítási szerződésre a magyar jog alkalmazását kötötték ki. 15 Melyik kifejezés illeszthető a kipontozott rész helyére? A biztosítók a vállalt kockázatok és díjak egy részét továbbadják más biztosítótársaságoknak, akik vállalják, hogy a befolyt díj arányában a kárkifizetéshez hozzájárulnak. Ez a… A viszontbiztosítás. B pénzügyi jog. C szolvencia. 16 Válassza ki a helyes választ! Mikor beszélünk frontingról? A Ha a direktbiztosító vállal egy megtartást (önrészt), és az ezt meghaladó károkat a viszontbiztosító fedezi felső határok megszabása mellett. B Amikor a biztosító a teljes bevállalt kockázatot a teljes beszedett biztosítási díj átadása mellett viszontbiztosításba adja, a biztosítás működtetésével kapcsolatos költségeinek megtérítése mellett. C Amikor a biztosító a külföldi biztosító nevében adja ki a kötvényt és szedi be a díjat.
17 Válassza ki a helyes választ! A viszontbiztosítás lehetővé teszi a biztosító számára, hogy … A olyan kockázatot is elvállaljon, ahol a biztosítási esemény bekövetkeztekor kártérítési kötelezettségnek nem tudna eleget tenni. B olyan biztosítási ágazatokban is tevékenykedjen, melyekre nincsen engedélye. C jelentősen megnövelje a díjtartalékon elérhető befektetési hozamot. 18 Válassza ki a helyes választ! Együttbiztosítás esetén kinél kell bejelenteni a kárigényt? A a biztosítási alkusznál B valamennyi biztosítónál egyidejűleg C a vezető biztosítónál 19 Az alábbi állítások közül melyik igaz? A A biztosító köteles aláíratni az ügyféllel a viszontbiztosítási szerződést is. B A biztosító köteles tájékoztatni az ügyfelet a viszontbiztosítási szerződés tartalmáról. C A viszontbiztosítási szerződést a biztosító köti a viszontbiztosítóval, így az ügyfélre abból sem jogok sem kötelezettségek nem hárulnak. 20 Válassza ki a helyes választ! A viszontbiztosítás és az együttbiztosítás között az a különbség, hogy A a viszontbiztosítást csak egy biztosító végezheti, az együttbiztosításhoz több biztosító szükséges. B Az együttbiztosításnál az ügyfél csak egy kötvényt kap, viszontbiztosításnál pedig kettőt, egyet a direktbiztosítótól, egyet a viszontbiztosítótól. C viszontbiztosítás esetén a viszontbiztosító az ügyféllel szerződő biztosítóval köt szerződést, együttbiztosítás esetén ugyanakkor valamennyi együttbiztosító részese az ügyféllel kötött biztosítási szerződésnek. 21 Válassza ki az alábbiak közül a HAMIS választ! Együttbiztosítás esetén a vezető biztosító az a biztosító, … A amelyik a biztosítottal a kapcsolatot tartja. B amelyiknek az együttbiztosítók közül a legmagasabb a piaci részesedése. C amelyik a károkat rendezi és a megállapított kártérítési összeget az együttbiztosítóktól beszedi és a biztosított (károsult) részére kifizeti. 22 Válassza ki a helyes választ! Az együttbiztosítók az ügyfél által fizetett biztosítási díjat A nem osztják meg, az teljes egészében a vezető biztosítót illeti. B a vállalt kockázat arányában osztják meg egymást közt. C szavatoló tőkéjük arányában osztják szét egymás közt 23 Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A A viszontbiztosítási tevékenység végzésének feltételeit csak a Bit. szabályozza. B A viszontbiztosítási tevékenység végzésének feltételeit a Bit. és külön törvény is szabályozza. C A viszontbiztosítási tevékenység végzésének feltételeit a Ptk. szabályozza. 24 Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! Mit jelent a viszontbiztosítás? A Több biztosítótársaság közösen látja el a biztosítói feladatokat egy biztosított esetében. B Biztosítói csoportok létrehozása általában nagy és új kockázatokra. C Az ügyféltől vállalt kockázatok egy részét átadja a biztosító egy másik biztosítónak. 25 Mit jelent az együttbiztosítás? A Az ügyféltől vállalt kockázatok egy részét átadja a biztosító egy másik biztosítónak. B Több biztosítótársaság közösen látja el a biztosítói feladatokat egy biztosított esetében. C Általában nagy és új kockázatokra létrejött csoportok. 26 Válassza ki a helyes megoldást! Viszontbiztosítási fedezet NEM lehet … A arányos. B nem arányos. C viszonylagos.
27 Válassza ki a helyes választ? Melyik a viszontbiztosítás két alapvető formája? A A teljes állományra vonatkozó megállapodás, illetve a fakultatív viszontbiztosítás. B Az együttbiztosítás és a pool C A captive és a fronting 28 A biztosító kárrendezési tevékenysége kiszervezésével kapcsolatban melyik állítás HELYES? A be kell jelenteni a PSZÁF-nak B engedélyeztetni kell a PSZÁF-fal C be kell jelenteni a MABISZ-nak 29 A biztosító ügyfélszolgálati tevékenysége kiszervezésével kapcsolatban melyik állítás HELYES? A be kell jelenteni a PSZÁF-nak B engedélyeztetni kell a PSZÁF-fal C nem lehetséges a kiszervezés 30 Együttbiztosításnál a kockázatporlasztás ténye a szerződő számára is ismert. A Igaz B Hamis 31 A fronting az együttbiztosítás egyik tipikus fajtája. A Igaz B Hamis 32 Az együttbiztosítás és a viszontbiztosítás egymás szinonimái. A Igaz B Hamis 33 A biztosító a teljes vállalt kockázatot és a teljes díjat másik biztosítónak továbbadja. A Ez a fronting ügylet. B Ez az együttbiztosítás. C Ez a pool. 34 Az alábbiak közül melyikkel áll szerződéses kapcsolatban a viszontbiztosító? A az ügyféllel B a direktbiztosítóval C mindkettővel 35 A szerződő nagy kár (50 millió Ft feletti) bekövetkezését jelentette be biztosítójánál. Kitől követelheti a szolgáltatás kifizetését, ha a direktbiztosítója arról tájékoztatta, hogy ezekre a károkra viszontbiztosítással rendelkezik? A a viszontbiztosítótól B a direktbiztosítótól C az előbbiek közül bármelyiktől 36 Együttbiztosítás esetén… A a vezető biztosító képez tartalékot a szolgáltatások fedezetére B a szerződésben csak a vezető biztosítót tüntetik fel C jellemzően a szolgáltatási igényt az együttbiztosításban részt vevő bármely biztosítónál be lehet jelenteni 37 A direktbiztosító, mint részvénytársaság saját állományát saját magánál is viszontbiztosíthatja. A Igaz. B Hamis. 38 A részvénytársasági formában működő direkt biztosító viszontbiztosítási tevékenységet is végezhet. A Igaz. B Hamis.
2.8. Biztosítási ág, ágazat, termék fogalma 1 Válassza ki a helyes választ! A PSZÁF a biztosítók tevékenységi engedélyét… A biztosítási áganként és azon belül biztosítási ágazatonként adja ki B biztosítási termékenként adja ki C együttesen mindkét biztosítási ágra adja ki 2 Mi a biztosítási termék? A A biztosítások elhatárolódása, kockázati ismérvek alapján B A biztosítások elhatárolódása a biztosítási összeg nagysága alapján C A meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és szolgáltatási rendszer 3 Melyik fogalom tartozik a következő meghatározáshoz? Biztosítások azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja A azonos biztosító termékei B egyéni biztosítás C azonos biztosítási ágazat termékei 4 Az alábbiak közül melyik tartozik a hagyományos életbiztosítások ágazatába? A Halálesetre és elérésre szóló vegyes biztosítás B Befektetési egységhez kötött életbiztosítás C Házassági biztosítás 5 Melyik állítás igaz? A Az élet ági termékek PSZÁF engedélykötelesek, a nem-élet ágiak nem. B Az élet ágiak nem PSZÁF engedélykötelesek, a nem-élet ágiak igen. C Sem az élet sem a nem-élet ági termékeket nem kell engedélyeztetni 6 Az alábbiak közül melyik nem tartozik a hagyományos életbiztosítások ágazatába? A Elérési biztosítás B Meghatározott tartamra szóló biztosítás C Baleseti biztosítás 7 A Biztosítási Törvény szerint melyik biztosítási ágba tartozik a betegségbiztosítás? A A nem-életbiztosítási ágba B Az életbiztosítási ágba C A személybiztosítási ágba 8 Válassza ki a helyes választ! A biztosítások elhatárolása, kockázati ismérvek alapján… A Biztosítási szerződés B Biztosítási ág C Biztosítási termék 9 Mely biztosítási ágazatba tartozik a halálesetre szóló biztosítás? A Hagyományos életbiztosítás B Jogvédelmi biztosítás C Betegségbiztosítás 10 Mi alapján különítjük el az élet és nem-életbiztosítási ágakat? A A biztosítás tárgya alapján B Kockázati ismérvek alapján C A biztosítási szolgáltatás típusa szerinti
11 Az alábbiak közül melyik biztosítási ágazat tartozik a nem-életbiztosítási ágba? A Balesetbiztosítás B Befektetési egységhez kötött életbiztosítás C Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás 12 Az élet és nem-életági szétválasztás egyik fő oka az eltérő adózás alkalmazása. A Igaz B Hamis 13 Az alábbiak közül melyik biztosítási ágazat NEM tartozik az életbiztosítási ágba? A Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás B Születési biztosítás C Betegségbiztosítás 14 A Biztosítási Törvény szerint melyik biztosítási ágba tartozik a balesetbiztosítás? A Személybiztosítási ágba B Vagyonbiztosítási ágba C Nem-életbiztosítási ágba 15 Az alábbiak közül melyik biztosítási ágazat tartozik az életbiztosítási ágba? A Balesetbiztosítás B Házassági biztosítás C Légijármű-casco 16 Hány biztosítási ágat különít el a Biztosítási Törvény a biztosítások kockázati ismérvei alapján? A2 B4 C6 17 Az alábbiak közül melyik biztosítási ágazat NEM tartozik a nem-életbiztosítási ágba? A Balesetbiztosítás B Betegségbiztosítás C Születési biztosítás 18 Az élet és nem-életági szétválasztás egyik fő oka a mentesülések különbözősége. A Igaz B Hamis 19 Válassza ki a helyes választ! A biztosítási termék meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott A kiegészítő biztosítás. B védelmi rendszer. C feltétel- és szolgáltatási rendszer. 20 A Biztosítási Törvény szerint milyen biztosítási ágakat különböztetünk meg? A személybiztosítás-vagyonbiztosítás B összegbiztosítás-kárbiztosítás C életbiztosítás – nem-életbiztosítás 21 Mely biztosítási ágba tartozik a felelősségbiztosítás? A Életbiztosítás B Nem-életbiztosítás C Személybiztosítás
22 Adható-e tevékenységi engedély egyszerre élet- és nem-életbiztosítási ágba is tartozó biztosítási tevékenységre? A Igen B Igen, de csak felügyeleti engedéllyel C Nem 23 Mely biztosítási ágba tartozik a jogvédelmi biztosítás? A Életbiztosítás B Nem-életbiztosítás C Vegyes biztosítás 24 Az alábbiak közül válassza ki a biztosítási ág helyes fogalmát! A A biztosítások elhatárolása, kockázati ismérvek alapján B A biztosítások elhatárolódása, biztosítási díj nagysága alapján C A biztosítások elhatárolódása biztosítási termékek alapján 25 Mely biztosítási ágazatra illik az alábbi állítás? Jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása. A Kezességi biztosítás B Pénzügyi veszteségek biztosítása C Jogvédelmi biztosítás 26 Melyik fogalom tartozik a következő meghatározáshoz? A meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és szolgáltatási rendszer. A általános biztosítási szerződési feltételek B biztosítási termék C biztosítási szerződés 27 A Biztosítási Törvény szerint mi a biztosítási ágazat? A meghatározott kockázatokra kidolgozott feltételrendszer B a biztosítások elhatárolódása, kockázati ismérvek alapján C a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja 28 Mely biztosítások tartoznak azonos biztosítási ágazatba? A Azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítások. B Különböző kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítások. C Kizárólag azonos kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítások. 29 A Biztosítási Törvény szerint melyik biztosítási ágba tartozik a házassági biztosítás? A Személybiztosítás B Életbiztosítás C Nem-életbiztosítás 30. Az alábbiak közül melyik NEM tartozik a hagyományos életbiztosítások ágazatába? A Halálesetre és elérésre szóló vegyes biztosítás B Befektetési egységhez kötött életbiztosítás C Kockázati életbiztosítás 31 Az élet és nem-életági szétválasztás célja az életági tartalékok védelme. A Igaz B Hamis
32 A mai magyar biztosítási piacon szereplő összes biztosítótársaság csak egy biztosítási ágban tevékenykedhet. A Igaz B Hamis 33 A balesetbiztosítások a nem-életbiztosítási ágba tartoznak. A Igaz B Hamis 34 Baleset és betegségbiztosítási szolgáltatást csak életbiztosítók nyújthatnak. A Igaz B Hamis 35 A biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportját nevezzük biztosítási ágazatnak. A Igaz B Hamis 36 A Bit. szerint melyik ágba tartozik a balesetbiztosítás? A A nem-élet ágba. B Az élet ágba. C A személybiztosítási ágba. 37 A Bit. szerint mi a biztosítási ág? A Meghatározott kockázatokra kidolgozott feltételrendszer B A biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja C Azonos, vagy hasonló kockázatok csoportja 38 Az élet és nem-életági szétválasztás egyik fő oka az eltérő módszerekre épülő tartalékolás. A Igaz B Hamis 39 Mi a biztosítási termék? A Becslés alapján kialakított rendszer, mely fedezi a biztosító költségeit és biztosítja a tervezett versenyképes nyereséget. B Meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázat csoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítés rendszer. C A kockázat mértékének megfelelő díjfizetés, amely a veszélyközösségben a magasabb kockázatú ügyféltől több díjat, az alacsonyabb kockázatú ügyféltől pedig kevesebb díjat kér. 2.9. Alapbiztosítás, kiegészítő biztosítás fogalma 1 Válassza ki a helyes választ! Köthető-e kiegészítő biztosítás önállóan? A Nem. B Igen. C Igen, ha a pótdíjat megfizetik. 2 Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik tekinthető helyes (alapbiztosítás – kiegészítő biztosítás) párnak? A casco biztosítás – kiegészítő segítségnyújtás biztosítás B lakásbiztosítás – kiegészítő hitelbiztosítás C kockázati életbiztosítás – kiegészítő felelősségbiztosítás 3 Milyen kiegészítő biztosítás választható valamely alapbiztosítás mellé? A olyan, amit az alapbiztosítást magába foglaló biztosítási termék tartalmaz B amilyet az ügyfél szeretne C olyan, ami a biztosításközvetítő szerint a legjobban illik az alapbiztosításhoz.
4 Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik NEM tekinthető helyes (alapbiztosítás – kiegészítő biztosítás) párnak? A casco biztosítás – kiegészítő balesetbiztosítás B lakásbiztosítás – kiegészítő hitelbiztosítás C kockázati életbiztosítás – kiegészítő baleseti halál esetére szóló biztosítás 5 Válassza ki a helyes választ! Fennmarad-e a kiegészítő biztosítás, ha az alapbiztosítás megszűnik? A Nem, megszűnik a kiegészítő biztosítás is. B Igen, önálló biztosításként tovább él. C Igen, feltéve, ha a díjat kiegészítik az alapbiztosítás díjára. 6 Mikor választható kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellé? A Ha az ügyfél szeretné. B Ha a biztosításközvetítő megítélése szerint az ügyfél számára kedvező. C Ha a biztosítási termék az alapbiztosítás mellett tartalmaz kiegészítő biztosítást is. 7 Válassza ki a helyes választ! Fennmarad-e az alapbiztosítás, ha a kiegészítő biztosítás megszűnik? A Nem, megszűnik az alapbiztosítás is. B Igen, feltéve, ha a biztosító visszafizeti a kiegészítő biztosítás díját. C Igen. 8 Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A Az alapbiztosítás díja magában foglalja a kiegészítő biztosítás díját is. B A kiegészítő biztosításért az alapbiztosítás díján felül külön díjat kell fizetni. C A kiegészítő biztosítás díjáról a biztosító és az ügyfél külön állapodnak meg. 2.10. Biztosítási igény felmérése, dokumentálása 1 Az igényfelmérő nyomtatványt hány példányban célszerű kitölteni, ha a biztosítási szerződés megkötésében többes ügynök is közreműködik? A egy B kettő C három 2 Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A Ha nincs szükség komplex igényfelmérésre, az ügyfelet azonosítani nem kell, csak indokolni, hogy miért egyértelmű az ügyfél igénye. B A komplex igényfelmérés első része az ügyfél, mint szerződő azonosítása. C A komplex igényfelmérőnek nem része az ügyfél hozzájárulása az adatkezeléshez, a szerződéses konstrukció kidolgozásához. 3 Életbiztosítási szerződés megkötését megelőzően a biztosításközvetítő az alábbiak közül mely esetekben nem köteles felmérni, illetve az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit? A megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások esetén, melynek biztosítási összege nem haladja meg az 1 millió forintot B vegyes életbiztosítások esetén, melyet pénzügyi intézmény az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt C megtakarítási elemet tartalmazó életbiztosítások esetén, melynek biztosítási összege meghaladja az 1 millió forintot 4 Válassza ki a helyes választ! Az ügyfelek igényfelmérés szempontjából az alábbi csoportokra oszthatók: A lakossági, vállalati B lakossági, közreműködő, szakértő C lakossági, szakértő
5 A Biztosítási Törvény alapján mit kell az életbiztosítási termékismertetőnek tartalmaznia a biztosítás megkötésére tett javaslat indoklása tekintetében? A Azt, hogy az igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján miért az adott biztosítónál való biztosítás megkötésére tesznek javaslatot B Azt, hogy az igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján miért az adott szolgáltatású, tartamú, és biztosítási összegű biztosítás megkötésére tesznek javaslatot C Azt, hogy az igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján miért az adott biztosítási díjú, tartalmú biztosítás megkötésére tesznek javaslatot 6 A visszavásárlási, illetve a díjmentes leszállítási érték meghatározásánál az életbiztosítási termékismertetőnek az alábbiak közül mire kell a szerződő figyelmét felhívni? A Hogy a bemutatott adatok a valóságnak megfelelőek és nem alapulnak feltételezésen B Hogy a bemutatott adatok nyilvánosak C Hogy a bemutatott adatok - figyelemmel arra, hogy részben feltételezéseken alapulnak - tájékoztató jellegűek 7 Az igényfelmérés szempontjából ki tekinthető szakértő ügyfélnek? A Alapvetően nagyobb cégek, szervezetek, akiknek elegendő erőforrás áll rendelkezésére ahhoz, hogy – akár ideiglenesen is – a piacról megfelelő szakértelmet vásároljon. B Minden jogi személy C Azon ügyfelek, akik szakértői tevékenységet végeznek. 8 Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítási termékismertetőnek tartalmaznia kell annak bemutatását, hogy… A a megkötni javasolt életbiztosítás tartama alatt mekkora az adott biztosítási szerződésre a visszavásárlási érték, a díjmentes leszállítás értéke. B miért az adott biztosítónál érdemes biztosítási szerződést kötni C miért az adott biztosítónál a legkedvezőbb a biztosítási díj 9 Az általános tájékoztatási kötelezettségen túl milyen további kötelezettség terheli a biztosítót és a biztosításközvetítőt azon életbiztosítási szerződések esetében, amelyek megkötése előtt igényfelmérést kell készíteni? A Az igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján legkésőbb a biztosítási kötvénnyel egyidejűleg köteles a termékismertetőt igazolható módon átadni. B Az igényfelméréssel egyidejűleg köteles a termékismertetőt igazolható módon átadni. C Az igényfelmérést megelőzően köteles a termékismertetőt igazolható módon átadni. 10 Mikor köteles a Biztosítási Törvény alapján a biztosító és a biztosításközvetítő a termékismertetőt átadni életbiztosítások esetén? A legkésőbb a biztosítási kötvénnyel egyidejűleg B legkésőbb az igényfelméréskor C legkésőbb az általános tájékoztatás megadásával egyidejűleg 11 Válassza ki a helyes állítást! A Komplex igényfelmérés esetén nem szükséges az egyes konkrét célok, szükségletek, élethelyzetek vizsgálata, beazonosítása. B Komplex igényfelmérés esetén ügyfelet azonosítani nem kell C Komplex igényfelmérés esetén elengedhetetlen az egyes konkrét célok, szükségletek, élethelyzetek vizsgálata, beazonosítása. 12 Válassza ki a HAMIS választ! Az ügyfelek igényfelmérés szempontjából alábbi csoportokra oszthatóak: A lakossági B közreműködő C szakértő
13 Válassza ki a helyes állítást az alábbiak közül! A A termékismertető a biztosítási szerződés lényeges elemeit tartalmazza. B A termékismertető a biztosítási szerződés valamennyi elemét tartalmazza C A termékismertető a biztosítási ajánlat lényeges elemeit tartalmazza 14 Az igényfelmérés és a termékismertető intézményét az alábbi közül mely biztosítások értékesítési folyamatában kell alkalmazni? A Élet és vagyonbiztosítások értékesítési folyamatában B Valamennyi biztosítás értékesítési folyamatában C Kizárólag életbiztosítások értékesítési folyamatában 15 Mennyi ideig kell az igényfelmérést megőrizni? A Addig, amíg a biztosítási, illetve megbízási jogviszonyból eredő igények érvényesíthetőek B A biztosítási, illetve megbízási jogviszonyból eredő igények érvényesíthetősége megszűnésétől számított 5 évig C A biztosítási, illetve megbízási jogviszonyból eredő igények érvényesíthetősége megszűnésétől számított 1 évig 16 Mikor lehet a termékismertetőt az igényfelméréshez képest elkészíteni? A Előtte B Azzal egyidejűleg C Azt követően 17 A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a termékismertetőnek mire kell a szerződő figyelmét felhívnia? A Hogy a befektetett egységek értéke mindig csökken B Hogy a befektetett egységek értéke csökkenhet, illetve növekedhet C Hogy a befektetett egységek értéke mindig növekszik 18 Köteles-e a biztosításközvetítő felmérni, illetve az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit, megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások esetén? A Igen B Nem. C Nem, amennyiben a biztosítási összeg nem haladja meg az 1 millió forintot 19 Mi az igényfelmérés célja? A Az ügyfél pontosabb információk alapján tudjon dönteni a konkrét szerződés megkötéséről. B A jutalék-visszaírás növekedése. C Rövidebb távon fenntartható szerződések születése. 20 Az igényfelmérést NEM kötelező írásban dokumentálni. A igaz B hamis 21 Szükséges-e az igényfelmérés, ha az ügyfélnek konkrét biztosítási igénye van? A Nem szükséges, mivel konkrét biztosítási igénye van, egy bizonyos kockázatra. B Nem szükséges, az az ügynök döntésétől függ. C Igen, szükséges. 22 Kinek a feladata az, hogy az ügyfél biztosítási igényeit felmérje és pontosítsa? A a biztosítási szaktanácsadóé B a biztosítóé illetve a biztosításközvetítőé C a szerződőé, mivel ő teszi az ajánlatot
23 Kötelező-e egy 500 ezer forint biztosítási összegű kockázati életbiztosítás esetén az igényfelmérés? A igen B nem 24 Kötelező-e egy 500 ezer forint biztosítási összegű vegyes életbiztosítás esetén az igényfelmérés? A igen B nem 25 Kötelező-e egy 2 millió forint biztosítási összegű kockázati életbiztosítás esetén az igényfelmérés? A igen B nem 26 Kötelező-e egy lakásbiztosítás esetén igényfelmérést készíteni? A igen B nem C igen, ha a biztosítási összeg meghaladja az 1 millió forintot 27 Melyik NEM igaz a következő állítások közül? A a termékismertetőt az ügyfél szempontjai alapján készítik el, B a termékismertető kiállítása a biztosító felelőssége, C a termékismertetőt az igényfelmérést követően lehet elkészíteni. 28 Mit NEM köteles a biztosító az életbiztosítási szerződés megkötése előtt átadni? A Igényfelmérést, B Környezettanulmányt, C Ügyfél-tájékoztatót. 29 Mikor készíthető el a termékismertető? A igényfelmérés után, B igényfelmérés előtt, C bármikor. 30 Ki felelhet az igényfelmérés elvégzéséért? A kizárólag a biztosító, B kizárólag a biztosításközvetítő, C mindkettő. 2.11. Összeg-, kárbiztosítás fogalma, a kárrendezés, a kárrendezés menete és dokumentálása (belső és kiszervezett) 1 Összegbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatása függ-e a bekövetkezett kár mértékétől? A Nem. B Igen, van közvetlen összefüggés C Igen, de csak balesetbiztosítások esetén 2 Melyik állítás NEM igaz a következők közül az összegbiztosításokra? A Az elszenvedett kár értéke pénzben nem mérhető. B A biztosító teljesítésének alapja mindig a tényleges kár. C A biztosító teljesítésének felső határa a biztosítási összeg. 3 Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! Összegbiztosítás esetén a biztosítási szolgáltatás A függ a bekövetkezett kár mértékétől. B nem függ a bekövetkezett kár mértékétől. C megegyezik a bekövetkezett kár mértékével.
4 Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A A vagyonbiztosítások általában összegbiztosítások B A vagyonbiztosítások a szükséglet-kielégítés absztrakt módja C A vagyonbiztosítások általában kárbiztosítások. 5 Jellemzően mit jelent a szolgáltatási összeg megállapítása kárbiztosítások esetén? A A szolgáltatási összegben való megállapodást jelenti a biztosítás megkötésekor B A szolgáltatási összeg kárszakértő helyszíni kárfelmérése, kárbecslése alapján történő megállapítása C A kötvényben szereplő biztosítási összeg meghatározását 6 Mi a biztosító teljesítésének alapja kárbiztosítások esetén? A A tényleges kár B A várható minimális kár C A várható kockázat 7 Mi a célja a kárbiztosításoknak? A a kár megelőzése B a kár elkerülése C a kár előtti állapot visszaállítása 8 Többszörözhetőek-e az összegbiztosítások? A Igen B Igen, de csak az életbiztosítások C Nem 9 Válassza ki melyik állítás helyes az alábbiak közül? A A kompozit biztosítók foglalkozhatnak mind összeg, mind kárbiztosításokkal. B Az összegbiztosítások a szerződésben meghatározott esetekben a biztosított által másoknak okozott károkat térítik meg. C A személybiztosítások általában kárbiztosítások. 10 Milyen feltétellel szervezhető ki a kárrendezés? A Csak a PSZÁF engedélyével B A szakértői szolgáltatások igénybevételével C Azzal, hogy az irányítási és ellenőrzési jog a biztosítónál kell, hogy maradjon 11 Meddig tart a kárrendezési szakterület tevékenysége? A A kárbejelentés beérkezésétől a megállapított kár összegének utalványozásáig B A károk nyilvántartásba vételétől a szolgáltatási összeg megállapításáig C A kárbejelentés beérkezésétől a szolgáltatási összeg megállapításáig 12 Melyik állítás NEM igaz a következők közül a kárbiztosításokra? A A biztosító teljesítésének felső határa a vagyontárgy értéke. B A kockázatviselés általában egy személy életére vagy életkörülményeire vonatkozik. C Cél a kár előtti állapot visszaállítása. 13 Miért hívják az összegbiztosításokat egyben a szükséglet-kielégítés absztrakt módjának? A Mert a biztosítás az egyedi szükségletek kielégítését célozza. B Mert az összegbiztosítások célja a kár előtti eredeti állapot visszaállítása. C Mert a biztosítási összeg meghatározása és a tényleges kár között bizonyítható közvetlen összefüggés nem feltétlenül szükséges.
14 Mire szolgál a jogalap elbírálás? A A biztosító arra kap választ, hogy a károsult ügyfél biztosítása alapján jogosan támaszthat-e szolgáltatási igényt B A biztosító arra kap választ, hogy az ügyfél biztosítható-e C A biztosító arra kap választ, hogy az ügyfélnek valóban szüksége van biztosításra 15 Kiszervezhető-e a kárrendezési tevékenység? A Igen B Igen, de csak életbiztosítások esetén C Nem 16 Többszörözhetőek-e a kárbiztosítások? A Igen B Igen, de csak a vagyonbiztosítások C Nem 17 Melyik állítás jellemző az összegbiztosításokra? A Cél a kár előtti állapot visszaállítása. B A biztosítások többszörözhetők. C A bekövetkezett kár értéke pénzben mérhető. 18 Az alábbiak közül melyik állítás jellemző a kárbiztosításokra? A A biztosítási összeg meghatározásának a tényleges kárral bizonyítható közvetlen összefüggése nem feltétlenül szükséges B A biztosítás célja a megváltozott élethelyzetre való felkészülés. C A kártérítés felső határa a tényleges kár, illetve a szerződésben rögzített biztosítási összeg. 19 Miért nem többszörözhetők a kárbiztosítások? A Mert az ellenkezne a biztosítás azon elvével, hogy a biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz B Mert az ellentétes a szolidaritás elvével C Mert semelyik biztosítás sem többszörözhető 20 Mi a célja az összegbiztosításoknak? A A kár előtti állapot visszaállítása B Az élethelyzet-megváltoztatására való felkészülés C A kár megelőzése 21 Az alábbiak közül mely biztosítások esetén nem szükséges az összeg meghatározása és a tényleges kár közötti közvetlen összefüggés? A Kárbiztosítások B Összegbiztosítások C Vagyonbiztosítások 22 Mi a kártérítés felső határa kárbiztosítások esetén? A A tényleges kár, illetve a szerződésben rögzített biztosítási összeg. B A kockázat értéke C A pótlólagos ráfordítások összege 23 Válassza ki a helyes választ! Az eléréses önrész lényege, hogy ha a kár kisebb, mint az önrész, vagy azzal egyenlő, kártérítésre nem kerül sor. Ha a kár meghaladja az önrészt, akkor a teljes kár…. A megtérül B nem térül meg C csak részben térül meg.
24 Mi az eléréses önrész lényege? A Az önrész értéke minden esetben levonásra kerül a kár összegéből B Ha a kár kisebb, mint az önrész, vagy azzal egyenlő, kártérítésre nem kerül sor. Ha a kár meghaladja az önrészt, akkor a teljes kár megtérül, (az önrészt nem vonják le). C Az ügyfél dönt arról, hogy az önrész mértékét százalékos formában, vagy forint összegben állapítja meg 25 Az összegbiztosításokra NEM értelmezhető a „káron gazdagodás tilalma”. A Igaz B Hamis 26 A kárbiztosítások többszörözhetőek, az összegbiztosítások nem. A Igaz B Hamis 27 Az életbiztosítások összegbiztosítások. A Igaz B Hamis 28 A biztosítási összegnek csak vagyonbiztosítások esetén van értelme. A Igaz B Hamis 29 A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a maximálisan kifizethető összeg. A biztosítási összeg B kár bekövetkezése esetén a viszontbiztosítótól kapott kártérítési összeg , valamint a biztosító által kifizetett összeg összesen C a nagykárok tartalékának felső határa 30 Az arányos kártérítést egyaránt használják a kárbiztosítások és az összegbiztosítások esetén is. A Igaz B Hamis 31 Mi az önrészesedés? A A kár azon része melyet a károsult visel. B A kár azon része melyet a károsult fog megfizetni a biztosítónak. C A kár azon része melyet a biztosító fog megfizetni a károsultnak. 32 Mit nevezünk összegbiztosításnak? A Összegbiztosítás esetén a biztosítás alanyának, és/vagy tárgyának pénzben mérhető kimutatható vagyoni káráról van szó, s a biztosító teljesítésének alapja mindig a tényleges kár, vagyis a konkrét szükséglet kielégítése. B Összegbiztosításnál az elszenvedett kár, vagyis az ember életének, fájdalmának, az értéke pénzben nem mérhető, tehát a biztosító egy előre meghatározott összeget térít. C Összegbiztosításnál olyan biztosítási összeget állapítanak meg, amelyet az arányos kártérítésnél használnak. 33 Mit nevezünk kárbiztosításnak? A Kárbiztosítás esetén a biztosítás alanyának, és/vagy tárgyának pénzben mérhető kimutatható vagyoni káráról van szó, s a biztosító teljesítésének alapja mindig a tényleges kár, vagyis a konkrét szükséglet kielégítése. B Kárbiztosításnál az elszenvedett kár, vagyis az ember életének, fájdalmának az értéke pénzben nem mérhető, tehát a biztosító egy előre meghatározott összeget térít. C Összegbiztosításnál olyan biztosítási összeget állapítanak meg, amelyet az arányos kártérítésnél használnak.
2.12. Biztosítási díj elemei és funkciói 1 Miből áll a nettó életbiztosítási díj? A bruttó kockázati díj+megtakarítási díjrész B tiszta kockázati díj+megtakarítási díjrész C tiszta kockázati díj+költségpótlék 2 Minimális többlethozam visszatérítést feltételezve (80 %), 2,5 % technikai kamatláb mellett, ha a díjtartalékon elért hozam 10 %, mennyi az ügyfelet ebből megillető többlethozam rész? A 7,5 % B 6,0 % C 8,0 % 3 Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díj a ____________ A Biztosítás költsége B Kockázatviselés ellenértéke C Szerződő megtakarítása 4 A magasabb technikai kamatlábú terméknek magasabb az előre garantált hozama mint az alacsonyabb technikai kamatlábúnak. A Igaz B Hamis 5 Az alábbiak közül mi minősül a biztosítási díj elemének? A kockázati díj B vállalati díj C pótdíj 6 Válassza ki a helyes választ! A bruttó biztosítási díj… A a nettó kockázati díj és a költségpótlék összege. B a nettó díj és a vállalkozói díjrész összege. C alacsonyabb a nettó díjnál. 7 Minimális többlethozam visszatérítést feltételezve (80 %), 2,5 % technikai kamatláb mellett, ha a díjtartalékon elért hozam 2,5 %, mennyi az ügyfelet ebből megillető többlethozam rész? A 2,5 % B2% C0% 8 PM rendelet szabályozza a technikai kamatláb minimumát. A Igaz B Hamis 9 Életbiztosítási díj mely része szolgál a lejárati szolgáltatások fedezetéül? A megtakarítási díjrész B biztonsági pótlék C nyereségpótlék 10 A díjak mely részét terheli költség? A A kockázati díjrészt B A díjnövelést C A teljes díjat 11 A technikai kamatláb egy érvényes szerződésben a rendelet változásával megváltozik. A Igaz B Hamis
12 A biztosító díjtartalékon elért hozama függ a technikai kamatláb nagyságától. A Igaz B Hamis 13 Az alábbiak közül mire NEM szolgál fedezetül a vállalkozói díjrész? A A biztosító költségeire B A biztosítástechnikai kockázatokra C A biztosító nyereségvállalásaira 14 Mit jelent a minimális díj elve? A A díjnak fedeznie kell a biztosító kárait + költségeit B A díjnak fedeznie kell a biztosító szolgáltatásait + költségeit C A díjnak fedeznie kell a biztosító kárait + adókat 15 Melyik állítás igaz a biztosítási díjra? A A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének ellenértéke. B A biztosítási díj a kedvezményezett által fizetett összeg. C A biztosítási díj a biztosító által nyújtott szolgáltatás. 16 A jelenleg hatályos maximális technikai kamatláb: A 2,9 % B 2,5 % C2% 17 PM rendelet szabályozza a technikai kamatláb maximumát. A Igaz B Hamis 18 Minimális többlethozam visszatérítést feltételezve (80 %), 2,5 % technikai kamatláb mellett, ha a díjtartalékon elért hozam 12 %, mennyi az ügyfelet ebből megillető többlethozam rész? A 7,6 % B 9,5 % C 9,6 % 19 Minimális többlethozam visszatérítést feltételezve (80 %), 2,5 % technikai kamatláb mellett, ha a díjtartalékon elért hozam 2 %, mennyi az ügyfelet ebből megillető többlethozam rész? A 1,6 % B -0,4 % (visszaírás a többlethozamból) C0% 20 Válassza ki a helyes választ! Nem-életbiztosítási díj vállalkozói díjrésze… A a költségpótlékot, a nyereségpótlékot és a biztosítási adópótlékot tartalmazza B a költségpótlékot és a biztonsági pótlékot tartalmazza C a takarékdíjat, a nyereségpótlékot tartalmazza 21 Lehetséges, hogy a biztosító normális többlethozam térítése 0 %. A Igaz B Hamis 22 A vagyonbiztosítási díj mely része szolgál a káringadozások fedezetéül? A kockázati díj B biztonsági pótlék C költségpótlék
23 Mi a nettó vagyonbiztosítási díj? A tiszta kockázati díj+biztonsági pótlék B bruttó kockázati díj+takarékdíj C tiszta kockázati díj+költségpótlék 24 Minimális többlethozam visszatérítést feltételezve (80 %), 2,5 % technikai kamatláb mellett, ha a díjtartalékon elért hozam 8 %, mennyi az ügyfelet ebből megillető többlethozam rész? A 5,5 % B 6,4 % C 4,4 % 25 Adott technikai kamatláb mellett a lejáratkori eredmény… A csak a többlethozam visszatérítés %-tól függ B csak a díjtartalékon elért hozamtól függ C mindkettőtől függ 26 Az alábbiak közül melyik a biztosító kockázatviselésének az ellenértéke? A Kockázati díj B Vállalkozói díjrész C Biztosítási díj 27 Az alábbiak közül mi NEM minősül a biztosítási díj elemének? A vállalati díjrész B vállalkozói díjrész C kockázati díj 28 Az alacsonyabb technikai kamatlábú terméknek kisebb a hozama mint a magasabb technikai kamatlábúnak. A Igaz B Hamis 29 A 2009. február végén hatályos rendelet szerint a biztosítók által alkalmazott technikai kamatláb az új szerződésekre NEM lehet A 3% B 2,5% C 2% 30 Mi alapján kerül kiszámításra a tiszta kockázati díj életbiztosítások esetén? A halandósági tábla alapján B kárstatisztikák alapján C káringadozások alapján 31 Lehetséges, hogy a biztosító normális többlethozam térítése negatív (visszaír az ügyfél hozamából) A Igaz B Hamis 32 Az alábbiak közül mire NEM szolgál fedezetül a tiszta kockázati díj? A Az adók fedezetéül B A biztosítástechnikai kockázatok fedezetéül C A károk fedezetéül 33 Válassza ki a helyes választ! A tiszta kockázati díj… A a károk és a biztosítástechnikai kockázatok fedezetéül szolgál. B a befektetésre kerülő díjat jelöli, amely a biztosított aktuális életkorától függ. C évente kerül elvonásra a befektetés értékéből.
34 Az alábbiak közül mire szolgál fedezetül a vállalkozói díjrész? A A biztosított költségeire B A károkra C Az adókra 35 A magasabb technikai kamatlábú terméknek magasabb a tényleges hozama, mint az alacsonyabb technikai kamatlábúnak. A Igaz B Hamis 36 Mi alapján kerül kiszámításra a tiszta kockázati díj vagyonbiztosítások esetén? A káringadozások alapján B kárstatisztikák alapján C kalkulált nyereség alapján 37 Mely alábbi meghatározáshoz illik a következő állítás? A biztosítási díj azon eleme, amely a károk és a biztosítástechnikai kockázatok fedezetéül szolgál A Vállalkozói díjrész B Tiszta kockázati díj C Bruttó díj 38 Minek a fedezésére szolgál a költségpótlék életbiztosítás esetén? A Szerzési, kárrendezési, igazgatási költségek és a biztosítási tevékenységet sújtó adó fedezésére B Káringadozások fedezetéül C A lejárt szolgáltatások fedezetére 39 A biztosítót a díjtartalékok többlethozamából megillető rész: A a többlethozam 20%-a B a többlethozam maximum 20%-a C a többlethozam minimum 20%-a 40 Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díj azon eleme, amely a biztosító költségeit, nyereségvállalásait és adóját tartalmazza. A bruttó díj B díjtartalék C vállalkozói díjrész 41 Az alacsonyabb technikai kamatlábú terméknek kisebb az előre garantált hozama, mint a magasabb technikai kamatlábúnak. A Igaz B Hamis 42 Milyen elemekből épül fel a vegyes életbiztosítási díj? A Kockázati díj, vállalkozói díjrész B Bruttó vállalkozói díjrész, nettó kockázati díj C Tiszta kockázati díj, megtakarítási díjrész, vállalkozói díjrész 43 Milyen elemekből épül fel a nem-életbiztosítási díj? A Kockázati díj, vállalkozói díjrész B Bruttó vállalkozói díjrész, nettó kockázati díj C Tiszta kockázati díj, biztonsági pótlék, vállalkozói díjrész 44 Mi a bruttó életbiztosítási díj? A Nettó díj+ költségpótlék+nyereségpótlék B Nettó díj+ bruttó kockázati díj C Bruttó díj+költségpótlék+nyereségpótlék
45 Minek a fedezésére szolgál a költségpótlék nem-életbiztosítás esetén? A A lejárt szolgáltatások fedezetére. B Szerzési, kárrendezési, igazgatási költségek és a biztosítási tevékenységet sújtó adó fedezésére. C A káringadozási költségek fedezésére. 46 Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díj vállalkozói díjrésze A a megtakarítási díjat, a nyereségpótlékot és az adó jellegű költségek pótlékát tartalmazza B a költségpótlékot és a nyereségpótlékot tartalmazza C a költségpótlékot, a nyereségpótlékot és a biztonsági pótlékot tartalmazza. 47 Az életbiztosítási szerződések díjában a vállalkozói díjrész a legmagasabb. A Igaz B Hamis 48 Az életbiztosítási szerződések díjában, általában, ha van ilyen díjelem, a megtakarítási díjrész a legmagasabb. A Igaz B Hamis 49 A nem életbiztosítási szerződések díjában általában a vállalkozói díjrész a legmagasabb. A Igaz B Hamis 50 A technikai kamatláb egy már megkötött szerződésben a szerződés megszűnéséig változatlan. A Igaz B Hamis 51 A biztosítót megillető hozamrész függhet a technikai kamatláb nagyságától. A Igaz B Hamis 52 A 2009. február végén hatályos jogszabályok szerint az alábbiak közül a biztosítók által új szerződéskötés során alkalmazott technikai kamatláb mértéke a felsoroltak közül csak ……. lehet. A3% B 3,5 % C 2,8% 53 A Bit. szerint a biztosító az alábbi többlethozam visszatérítési %-ot NEM alkalmazhatja az életág szintjén. A 75% B 80 % C 85 % 54 A Bit. szerint a biztosító az alábbi többlethozam visszatérítési %-ok közül az életág szintjén csak az alábbi többlethozam visszatérítési %-ot alkalmazhatja. A 75% B 65 % C 85 % 55 A biztonsági pótlék a biztosító kalkulált költségeit és nyereségeit tartalmazza. A Igaz B Hamis 56 A megtakarítási díjrész, a vagyonbiztosítások díjának meghatározó része. A Igaz B Hamis
57 A minimális díj elve azt jelenti, hogy A a biztosítónak minden módozatra meg kell állapítania egy minimális havi- illetve éves díjat. B a díjnak legalább a károk várható értékét fedeznie kell, és a biztosító nem köteles költséget és nyereséget kalkulálni. C a díjnak fedeznie kell a várható kárkifizetéseket és a biztosító költségeit. 58 Az ajánlat aláírásakor fizetett összeg … A az első díj. B a díjelőleg. C a halasztott díj. 59 Melyik állítás igaz a következők közül a betegségbiztosításokra? A A betegségbiztosítások minden esetben összegbiztosítások. B A betegségbiztosítások lehetnek összeg, vagy kárbiztosítások is. C A betegségbiztosítások kárbiztosítások. 60 A felsoroltak közül melyik biztosítás a legmegfelelőbb eszköze a nyugdíj-előtakarékosságnak? A folyamatos díjas életjáradék biztosítás B kockázati biztosítás C terme-fix biztosítás 61 A baleseti eredetű rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás esetén … A … a biztosított megrokkanása esetén a biztosító kifizeti a biztosítási összegnek az egészségkárosodás mértéke szerinti hányadát. B … ha a biztosított megrokkanása bizonyos mértéket meghalad (pl. 30% felett) a biztosító a teljes biztosítási összeget fizeti ki. C … feltételtől függően mindkét előző szolgáltatás lehetséges. 62 A biztosítási díj kockázati díjrésze a szolgáltatások fedezetéül szolgál. A Hamis B Igaz 63 Melyik állítás NEM igaz az levonásos önrészre? A Az önrész alatti károkat nem fizeti ki a biztosító. B Ha a kár kisebb, mint az önrész, vagy azzal egyenlő, kártérítésre nem kerül sor. Ha a kár meghaladja az önrészt, akkor a teljes kár megtérül (az önrészt nem vonják le). C Az önrész mértékét százalékos formában, vagy forint összegben állapítják meg, de a kettő együttesen is alkalmazható. 64 Melyek a levonásos önrész meghatározásának módjai? A abszolút (fix összegű) önrész B százalékos önrész C mindkét előző, illetve azok kombinációja is 65 Az alábbiak közül a biztosítás melyik fontos elvét jelenti a következő mondat? „A bevételek várható értékének jelenértéke meg kell egyezzen a kiadások várható értékének jelenértékével.” A díjekvivalencia elve B díjoszthatatlanság elve C minimális díj elve 66 Melyek a bruttó díj részei a vagyon- és felelősségbiztosításokban? A Bruttó díj + költségpótlék + nyereségpótlék. B Nettó díj + költségpótlék + nyereségpótlék. C Nettó díj + bruttó díj.
67 A biztosítási díj azon része, amely a károk fedezetéül szolgál. A bruttó díj B díjtartalék C nettó kockázati díj 68 Az életbiztosítási tiszta kockázati díjat a kárstatisztikák alapján számítják ki. A Igaz B Hamis 69 Az életbiztosítási díj vállalkozói díjrésze…. A tartalmazza a nettó kockázati díjat is. B nem tartalmazza a költség pótlékot. C tartalmazza a kötvényesítés költségeit. 70 Az életbiztosítási díj vállalkozói díjrésze NEM tartalmazza a nettó díjat. A Igaz. B Hamis. 71 Az életbiztosítási díj részeként jellemzően NEM alkalmaznak biztonsági pótlékot. A Igaz. B Hamis. 72 A biztosítási díj kockázati része tartalmaz a költségeket is. A Igaz. B Hamis. 73 A nem–életbiztosítás bruttó díja: A A nettó díj és a bruttó kockázati díj összege. B A nettó díj és a vállalkozói díjrész összege. C A vállalkozói díjrész és a bruttókockázati díj összege. 2.13. Engedmények, pótdíjak fajtái 1 Az alábbiak közül mi tartozik a másodlagos díjdifferenciálás módszerei közé? A volumenengedmény B üzletpolitikai kedvezmény C bonus 2 Az alábbiak közül mikor alkalmaz a biztosító díjfizetési mód szerinti engedményt? A rendszeres átutalási megbízásos díjfizetés esetén B rendszeres készpénzes befizetés esetén C rendszeres csekken történő befizetés esetén 3 A biztosító mely esetben nyújt az alábbiak közül együttkötési engedményt? A Ha üzletpolitikai szempontból különleges érdeke fűződik ahhoz, hogy az adott ügyfelet megszerezze B Ha az ügyfél egyszerre több szerződést is köt C Az ügyfél rendszeres átutalási megbízásos díjfizetés esetén 4 A díjdifferenciálás mely fajtájának felel meg a következő leírás? Engedmény, melyet a biztosítónál, vagy annak partnereinél több, magasabb díjú szerződéssel rendelkező ügyfélnek nyújt a biztosító. A partner engedmény B Volumenengedmény C Bonus
5 A díjdifferenciálás mely fajtájának felel meg a következő állítás? A befogadott biztosítási kockázat nagyságának függvényében alkalmazható a … A Volumenengedmény B Partner engedmény C Tartamengedmény 6 Válassza ki a helyes választ! Milyen hatással van a díjfizetés gyakorisága szerinti díjdifferenciálás a fizetendő díjra? A havi díjfizetés esetén a legkevesebb a fizetendő díj B éves díjfizetés esetén a legkevesebb a fizetendő díj C éves díjfizetés esetén a legmagasabb a fizetendő díj 7 Mi a másodlagos díjdifferenciálás? A Szerződéskötést követően az eredeti kockázatnak megfelelő díj érvényesítése B Szerződéskötéskor az eredeti kockázatnak megfelelő díj érvényesítése C A szerződés évfordulóin az előző évek kártörténete alapján történő díjmódosítás, ahol a fizetendő díjat a tényleges egyedi kalkulálástól és a szerződés megújításától is függővé teszik 8 Az alábbiak közül mi NEM tartozik az elsődleges díjdifferenciálás fajtái közé? A tartamengedmény B volumenengedmény C bonus 9 Nyújthat-e biztosító kedvezményt az ügyfélnek akkor, ha üzletpolitikai szempontból különleges érdeke fűződik ahhoz, hogy az adott ügyfelet megszerezze? A Nem, mert az ütközik az egyenlő bánásmód elvével B Igen, de csak természetes személyek esetén C Igen 10 Mi az elsődleges díjdifferenciálás? A biztosítástechnikai tartalékok képzése B szerződéskötéskor és az évfordulókor az eredeti kockázatnak megfelelő díj érvényesítése C az évfordulókor a szerződés kártörténete alapján történő díjmódosítás 11 Válassza ki a helyes választ! Szerződéskötéskor és az évfordulókor az eredeti kockázatnak megfelelő díj érvényesítése a(z) A díj-ekvivalencia B díjkalkuláció C elsődleges díjdifferenciálás 12 Mi a volumenengedmény? A Elsődleges díjdifferenciálási mód, mely szerint, minél kisebb a biztosítási összeg, annál kedvezőbb a díjtétel B Másodlagos díjdifferenciálási mód, mely szerint, minél nagyobb a biztosítási összeg, annál kedvezőbb a díjtétel C Elsődleges díjdifferenciálási mód, mely szerint, minél nagyobb a biztosítási összeg, annál kedvezőbb a díjtétel 13 Az alábbiak közül mi tartozik az elsődleges díjdifferenciálás módszerei közé? A bonus B együttkötési engedmény C díjemelés
14 Mi az elsődleges díjdifferenciálás? A különféle engedmények és pótdíjak alkalmazása B utólagos díjvisszatérítés C biztosítási szerződés kártörténete alapján történő díjmódosítás 15 Alkalmazhat-e a biztosító engedményt a díjfizetési módjától függően? A Nem B Igen, de csak rendszeres készpénzes befizetés esetén C Igen 16 Az alábbiak közül milyen díjdifferenciálást alkalmazhat a biztosító magasabb kockázati helyzetet előidéző körülmény esetén? A volumenengedményt B malus rendszert C pótdíjat 17 Minek minősül díjdifferenciálás szempontjából az, ha az éves díjfizetés esetén a legkevesebb a fizetendő díj? A volumenengedmény B tartamengedmény C díjfizetési gyakoriság szerinti engedmény 18 Az alábbiak közül milyen díjdifferenciálást alkalmazhat a biztosító a kockázati kör szűkítése esetén? A Engedményt B Pótdíjat C Bonus rendszert 19 Válassza ki a helyes választ! A szerződés évfordulóin az előző évek kártörténete alapján történő díjmódosítás, ahol a fizetendő díjat a tényleges egyedi kalkulálástól és a szerződés megújításától is függővé teszik, A az elsődleges díjdifferenciálás B a másodlagos díjdifferenciálás C a harmadlagos díjdifferenciálás 20 Változtathatja-e a biztosító a díjat a biztosítás tárgyának kockázati szempontból kedvező, vagy kedvezőtlen elhelyezkedése alapján? A Nem B Igen, ez az elsődleges díjdifferenciálás egyik fajtája C Igen, ez a másodlagos díjdifferenciálás egyik fajtája 21 Mit jelent a kockázat szerinti díjdifferenciálás? A bonus-malus rendszer alkalmazását B pótdíj alkalmazását a kockázati kör szűkítése, illetve a magasabb kockázati helyzetet előidéző körülmény esetén C engedmény alkalmazását a kockázati kör szűkítése esetén, pótdíj alkalmazását a magasabb kockázati helyzetet előidéző körülmény esetén 22 Válassza ki a helyes választ! A különféle engedmények és pótdíjak alkalmazása: A a díjdifferenciálás B a díjoszthatatlanság C a díj-ekvivalencia
23 Mely fogalomnak felel meg a következő leírás? A szerződés évfordulóin az előző évek kártörténete alapján történő utólagos díjvisszatérítés, vagy a következő időszakra kevesebb díj fizetésére vonatkozó díjmódosítás. A Malus B Partner engedmény C Bonus 24 Mely fogalomnak felel meg a következő leírás? A szerződés évfordulóin az előző évek kártörténete alapján történő díjemelés. A Bonus B Malus C Pótdíj 25 Az alábbiak közül mi NEM tartozik a másodlagos díjdifferenciálás módszerei közé? A bonus B malus C tartamengedmény 26 Az alábbiak közül melyik díjdifferenciálási módot alkalmazza a biztosító, ha különleges érdeke fűződik az adott ügyfél megszerzéséhez? A Volumenengedményt B Bonus rendszert C Üzletpolitikai kedvezményt 27 Jellemzően mikor alkalmaz a biztosító partner engedményt? A Ha a biztosító különleges érdeke az ügyfél, mint partner megszerzése B Ha a biztosítónál, vagy annak partnereinél több, vagy magasabb díjú szerződéssel rendelkezik az ügyfél C Az ügyfél rendszeres átutalási megbízásos díjfizetése esetén 28 Mikor adható tartamengedmény? A A felmondási jog maximum 5 évre történő kizárása esetén B A felmondási jog maximum 3 évre történő kizárása esetén C A felmondási jog maximum 4 évre történő kizárása esetén 29 A biztosító jellemzően milyen engedményt nyújt az ügyfélnek, ha az egyszerre több szerződést is köt? A együttkötési (multipartner) engedményt B volumenengedményt C bonust 30 A elsődleges díjdifferenciálás az egyes biztosítottak esetében úgy valósul meg, hogy A a fizetett díjak jelenértéke megegyezik a kifizetendő károk jelenértékével. B a saját kockázatukkal arányos díjat fizetnek. C a tartam alatt minden évben azonos, átlagos díjat fizetnek (az indexálást figyelmen kívül hagyva). 31 A másodlagos díjdifferenciálás azt jelenti, hogy a kártörténet alapján állapítják meg a következő időszak díját. A Igaz B Hamis 32 Az elsődleges díjdifferenciálás azt jelenti, hogy az átlagostól eltérő kockázatú tag a veszélyközösségen belül az átlagostól eltérő induló díjat fizet. A Igaz B Hamis
33 Melyik megállapítás igaz az alábbiak közül? A A biztonsági pótlék alkalmazása jellemzően a kárbiztosításoknál történik. B Biztonsági pótlékot minden biztosítás díjkalkulációjánál alkalmazni kell. C Adópótlékot kizárólag a kárbiztosításoknál lehet alkalmazni. 2.14. Pénzforgalommal kapcsolatos szabályok (átvett díj kezelése) 1 Mikor köteles továbbítani a biztosításközvetítő az általa beszedett díjat a biztosítónak? A Azonnal. B A biztosító által meghatározott határidőn belül. C Legkésőbb a tárgyhónap utolsó napjáig. 2 Jellemzően mely esetben alkalmazzák a készpénzes fizetési módot? A Az ajánlattal egy időben megfizetett díjelőleg esetében. B A folytatólagos díj esetében. C A halasztott díj esetében. 3 Melyik nem minősül díjfizetési módnak az alábbiak közül? A Postautalvány B Készpénz C Díjmentes leszállítás 4 Befektetheti-e a biztosításközvetítő az általa beszedett biztosítási díjat? A Igen, feltéve, hogy a hozamot megosztja az ügyféllel. B Nem, ez bűncselekménynek minősül C Nem, de biztonságos banki betétben lekötheti. 5 A biztosítási ügynök az alábbiak közül mely esetben jogosult a biztosítási díj átvételére? A Ha az ügyfél ehhez ragaszkodik. B Ha erre a biztosító felhatalmazta. C Ha ez az ügyfél érdekében feltétlenül szükséges. 6 Átvehet-e készpénzben díjat a biztosításközvetítő a szerződő féltől? A Nem, ilyenkor mindig postai csekket kell adnia az ügyfélnek, hogy azon fizesse be a díjat. B Igen, ha erre a biztosító felhatalmazta és rendelkezik a készpénz átvételéhez szükséges szigorú számadású dokumentummal. C Igen, de csak abban az esetben, ha a kötvényt is azonnal kiállítja. 7 Mi alapján kell a biztosításközvetítőnek eljárnia a szerződő féltől átvett biztosítási díjak kezelése során? A Legjobb belátása szerint. B A PSZÁF utasításai szerint. C A biztosítóval kötött szerződés rendelkezései és a biztosító pénzkezelésre vonatkozó utasításai szerint. 8 Válassza ki a helyes választ! Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette… A a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. B az köteles a díjat a szerződő félnek haladéktalanul visszautalni és felhívni arra, hogy a díjat közvetlenül a biztosítónak fizesse be. C az jutalékának levonása után haladéktalanul továbbutalja a beszedett díjat a biztosítónak. 9 Válassza ki a helyes választ! Fizethető a bankkártyával a biztosítási díj? A Igen, ha a biztosítási termék jellege ezt lehetővé teszi. B Igen, de csak bankautomatán keresztül. C Nem.
10 Az alábbiak közül melyik minősül díjfizetési módnak? A Díjhalasztás. B Csoportos beszedés C Reponálás 11 Az alábbiak közül melyik NEM minősül díjfizetési módnak? A Banki átutalás B Csoportos beszedés C Reaktiválás 2.15. Biztosítástechnikai tartalékok, a tartalékok fogalma, szerepe és fajtái 1 Minek a fedezetéül szolgál biztosító káringadozási tartaléka? A Egy adott ágazat évek közötti káringadozásainak fedezetéül. B Egy adott ágazat egy adott év során felmerülő káringadozásának fedezetéül. C Egy adott ágazat negyedévek közötti káringadozások fedezetéül. 2 Melyik kifejezés illeszthető a kipontozott rész helyére? A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre ___________________ kell képeznie. A káringadozási tartalékot B matematikai tartalékot C biztosítástechnikai tartalékot 3 Válassza ki a helyes választ! A biztosító káringadozási tartaléka A több ágazat egy adott év során felmerülő káringadozásának fedezetéül szolgál. B egy adott ágazat évek közötti káringadozásainak fedezetéül szolgál. C ágazatok közötti káringadozásának fedezetéül szolgál. 4 Az alábbiak közül melyik nem tartozik a matematikai tartalékok közé? A életbiztosítási díjtartalék B vagyonbiztosítási díjtartalék C felelősségbiztosítási járadéktartalék 5 Melyik NEM biztosítástechnikai tartalék? A meg nem szolgált díjak tartaléka B katasztrófa károk tartaléka C káringadozási tartalék 6 Válassza ki a helyes választ! A nagy károk tartalékába kerül a katasztrófakockázatok fedezetéül szolgáló díjrész A biztonsági pótlékának egy része B takarékdíjának egy része C költségpótlékának egy része 7 Melyik tartalékba teszi a biztosító a díjtartalékainak befektetéséből elért többlethozam ügyfelet megillető részét? A eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékba B befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartalékába C nagy károk tartalékába 8 Az alábbiak közül mi minősül biztosítástechnikai tartaléknak? A eredménytől függő díj-tartalék B megszolgált díjak tartaléka C törlési tartalék
9 Köteles-e a biztosító biztosítástechnikai tartalékok képzésére? A Igen B Igen, de csak matematikai tartalékokat köteles képezni. C Nem, a tartalékképzés önkéntes. 10 Válassza ki a helyes választ! A biztosítástechnikai tartalékok képzése… A a biztosítási tevékenységet sújtó adó fedezete érdekében történik. B a biztosító biztonságos üzletmenete érdekében történik. C a káringadozások zökkenőmentes kezelése érdekében történik. 11 Az alábbi felsorolások közül melyek matematikai tartalékok? A életbiztosítási díjtartalék, betegségbiztosítási díjtartalék, felelősségbiztosítási díjtartalék B életbiztosítási díjtartalék, balesetbiztosítási járadéktartalék, felelősségbiztosítási járadéktartalék C életbiztosítási díjtartalék, vagyonbiztosítási díjtartalék, felelősségbiztosítási járadéktartalék 12 Az alábbiak közül mire NEM képez a biztosító biztosítástechnikai tartalékokat? A károk ingadozására B a már teljesített kötelezettségeire C várható biztosítási veszteségekre 13 Az alábbiak közül mely károkra NEM képez a biztosító függőkár tartalékot? A még be nem következett károkra B bekövetkezett, de még be nem jelentett károkra C bekövetkezett és bejelentett károkra 14 Mire képez a biztosító biztosítástechnikai tartalékokat? A Bekövetkezett kötelezettségei teljesítésére, valamint a biztosítási veszteségeire. B Várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre. C a károk ingadozása miatt várható biztosítási veszteségekre. 15 A biztosító mely biztosítástechnikai tartalékába kerülnek a biztosítások lejárati szolgáltatásait fedező, befektetési egységek megvásárlására fordított megtakarítási díjrészek? A unit-linked felelősségbiztosítási tartalékba B a unit-linked biztosítások függőkár tartalékába C unit-linked életbiztosítások tartalékába 16 Válassza ki a helyes választ! Eredménytől független díj-visszatérítési tartalékba kerülnek… A az ügyfél kármentességi visszatérítéseire szolgáló díjrészek. B az adott évben bekövetkező biztosítási események esetére nyújtandó fedezetek díjrészei. C a beszedett díjnak aktuális évi kockázaton túli fedezetet nyújtó része. 17 Válassza ki a helyes választ! A biztosítástechnikai tartalékok képzése a Bit.-ben szabályozott módon A kötelező. B önkéntes. C ajánlott. 18 December 1.-én beszedett éves tiszta kockázati díj 11/12 része ebbe a tartalékba kerül, mert a következő év januárjától novemberig terjedő időszak kockázatait fedezi. Melyik biztosítástechnikai tartalékra igaz a fenti példa? A meg nem szolgált díjak tartalékára B matematikai tartalékra C káringadozási tartalékra
19 Válassza ki a helyes választ! A nagy károk tartaléka… A a totálkár fedezetéül szolgál. B meghatározott számú káreseményt meghaladóan bekövetkezett károk fedezetéül szolgál. C a katasztrófakockázatok fedezetéül szolgál. 20 Az alábbiak közül mi NEM minősül biztosítástechnikai tartaléknak? A megszolgált díjak tartaléka B függő kártartalék C nagy károk tartaléka 21 Mi kerül a meg NEM szolgált díjak tartalékába? A A be nem szedett díjak éves kockázaton túli fedezetet nyújtó része. B A beszedett díjak aktuális évi kockázaton túli fedezetet nyújtó része. C A beszedett díjak aktuális évi kockázatra fedezetet nyújtó része. 22 A biztosító milyen kötelezettségei teljesítésére képez biztosítástechnikai tartalékot? A várható B bekövetkezett C ingadozó 23 Mely biztosítástechnikai tartalékok csoportjába tartozik az életbiztosítási és betegségbiztosítási díjtartalék? A káringadozási tartalékok B egyéb biztosítástechnikai tartalékok C matematikai tartalékok 24 Mire képez a biztosító tételes függő kár tartalékot? A bekövetkezett károk, melyek bejelentése várható B még be nem következett károk, melyek bekövetkezése várható C bekövetkezett és bejelentett károk 25 Válassza ki a helyes választ! A unit-linked életbiztosítások tartalékába kerülnek… A a biztosító díjtartalékainak befektetéséből elért többlethozam ügyfelet megillető része. B a biztosítások lejárati szolgáltatásait fedező, befektetési egységek megvásárlására fordított megtakarítási díjrészek. C a beszedett díjnak aktuális évi kockázaton túli fedezetet nyújtó része. 26 A szavatoló tőke igényt a viszontbiztosításba adás csökkenti. A Igaz B Hamis 27 A szavatoló tőke igényt a viszontbiztosításba adás növeli. A Igaz B Hamis 28 Az állomány növekedése és a szavatoló tőke igény egyenesen arányosak. A Igaz B Hamis 29 Az állomány növekedése és a szavatoló tőke igény fordítottan arányosak. A Igaz B Hamis
30 Az életbiztosítási tartalékok képzésénél mely szempontot kell figyelembe vennie az alábbiak közül a biztosítónak? A Az életbiztosítások lejáratakor és a tartamon belül is képesnek kell lennie a vállalt szolgáltatások teljesítésére. B Az ügyfelek azt a társaságot részesítik előnyben, amely a legnagyobb hozamot éri el befektetésein. C Egy fizetésképtelen biztosító csak kb. fele annyi biztosítást tud kötni, mint egy fizetőképes. 31 A felsoroltak közül NEM matematikai tartalék? A a felelősségbiztosítási járadéktartalék B a betegségbiztosítási díjtartalék C meg nem szolgált díjak tartaléka 32 Az alábbiak közül melyik NEM tartozik a biztosítástechnikai tartalékok közé? A felelősségbiztosítási járadéktartalék B törlési tartalék C tőketartalék 33 Az alábbiak közül melyik NEM tartozik a biztosítástechnikai tartalékok közé? A Eredménytől függő díj visszatérítési tartalék B Balesetbiztosítási járadéktartalék C eredménytartalék 34 Az alábbiak közül melyik NEM tartozik a biztosítástechnikai tartalékok közé? A meg nem szolgált díjak tartaléka B értékelési tartalék C eredménytől független díjvisszatérítési tartalék 35 Melyik állítás igaz a hagyományos életbiztosítások esetében? A A díjtartalékot a biztosító minden esetben a biztosítás kockázataira használja fel. B A díjtartalékot a biztosító befekteti. C A díjtartalékot a biztosító miden esetben kifizeti a biztosítottnak. 36 A matematikai tartalékok közé tartozik … A az életbiztosítási díjtartalék. B a függőkárok tartaléka. C a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás díjtartaléka. 37 Az IBNR függőkár képzésénél a kárbejelentés már megtörtént. A Igaz. B Hamis. 38 A tételes függőkár képzése a kár bejelentését követően történik. A Igaz. B Hamis. 2.16. Pénzügyi matematikai alapműveletek (kamat, kamatos kamat fogalma; jelenérték fogalma; jövőérték fogalma; belső megtérülési ráta fogalma) 1 Válassza ki a helyes választ! Egyszerű (lineáris) kamatozás esetén… A az időegység alatti tőkenövekmény mértéke időben állandó B a tőke az eltelt idővel exponenciálisan növekszik C a tőkenövekmény lineárisan nő az idővel 2 Válassza ki a helyes választ! A reálérték megmutatja, hogy… A hogy egy reáliának (vagyontárgynak) mennyivel változott az értéke egy év alatt B egy jelenbeli befektetéssel reálisan (minimális kockázat mellett) mekkora hozamot érhetünk el C egy jövőbeli pénzösszegnek mennyi a jelenbeli vásárlóértéke (az inflációval diszkontált értéke)
3 Válassza ki a helyes választ! Két különböző paraméterekkel rendelkező befektetés közül azt érdemes választani, amelyiknek… A kisebb a jövőértéke, de a jelenértéke nagyobb B kisebb a kockázata, és illikvid C nagyobb a nettó jelenértéke 4 Válassza ki a helyes választ! A kamat… A az a többlet, amit a kockázatvállalásért és a fogyasztásról történő lemondásért kapunk B megadja, hogy a jövőbeli pénz hány százaléka a jelenbeli pénznek C megmutatja, hogy 1Ft mennyit ér egy év múlva. 5 Válassza ki a helyes választ! Mit ért járadéktagon? A Adott szervezettől járadékra jogosult emberek (tagok) csoportja. B A rendszeresen ismétlődő pénzáramlás nagysága. C Az összes járadékra jogosult járadékának kumulált összeg. 6 Válassza ki a helyes választ! Kamatos kamatozás esetén… A a kamathoz hozzáadják a kamat kamatát, és a tartam végén magát a befektetett tőkét is B a kamatot a tőkéhez adják, a következő periódusban a kamattal növelt tőke kamatozik C a kamatot a tőkéhez adják, de csak a kamat kamatozik 7 Két beruházás közül az a kedvezőbb, amelynek… A kisebb a nettó jelenértéke. B magasabb a belső megtérülési rátája. C azonos a nettó jelenértéke, de kisebb a belső megtérülési rátája. 8 Melyik állítás igaz az alábbiak közül? A A kamat nagysága függ a befektetett tőke nagyságától, a kamatozási időtartamtól, a kamatlábtól és a kamatperiódusok számától. . B A kamat a pénz használatának díja, melyet a pénz tulajdonosa fizet a pénz használójának. C A kamatperiódus ugyanazt jelenti betéteknél és hiteleknél is. 9 Válassza ki a helyes választ! A kamattényező megadja, hogy A a befektetésünk hány forinttal nőtt egy év alatt B a befektetésünk hány százalékkal nőtt egy év alatt C 1 Ft jelenbeli pénz mennyit ér egy év múlva 10 Válassza ki a helyes választ! Ha az infláció 6% és a nominális kamatláb 9 %, mennyi a reálkamatláb? A 14,13 % B 15 % C 2,83 % 11 Válassza ki a helyes választ! Ha a nominális kamatláb 9 % és az infláció is 9 %, mennyi a reálkamatláb? A 18,12 % B0% C 4,5 % 12 Válassza ki a helyes választ! Ha a kamatláb 12 %, mennyi a hozzá tartozó kamattényező? A 13 % (1 + a kamatláb) B 1 (egy havi kamat =12 %: 12)) C 1,12 ( = 1 + 0,12)
13 Válassza ki a helyes választ! Ha a befektetett tőke kamatait negyedévente tőkésítik, az effektív (tényleges) kamatláb / hozam A nagyobb, mint ha félévente tőkésítik B nem függ a tőkésítés gyakoriságától, hiszen exponenciális C kisebb, mint ha félévente tőkésítik 14 Melyik állítás HAMIS? A Egy pénzáramlás-sorozat mindig azonos előjelű pénzáramlásokból áll. B Két pénzáramlás-sorozat akkor egyenértékű, ha jelenértékük megegyezik. C Egy pénzáramlás-sorozat jelenértéke az egyes pénzáramlások jelenértékének összege. 15 Az alábbi állítások közül melyik igaz a technikai kamatra? A A technikai kamat az a hozam, amelyet a biztosító a biztosítástechnikai tartalékok befektetésén realizál. B A technikai kamat olyan kamatláb, amelyet a biztosító a jövőbeni befektetései tekintetében minimálisnak tekint, ezért ezt a tartam teljes idejére garantálja, és a díj kalkulálásánál előre figyelembe veszi. C A technikai kamat olyan kamatláb, amelyet a biztosító a jövőbeni kockázatmentes befektetései tekintetében reálisnak tekint, ezért ezt az első díjemelésig garantálja, és a díj kalkulálásánál előre figyelembe veszi. 16 Válassza ki a helyes választ! Ha a névleges kamatláb 12 % és befektetett tőke kamatait negyedévente tőkésítik, az effektív (tényleges) kamatláb / hozam A 12,00 % B 12,55 % C 48,00 % 17 Válassza ki a helyes választ! Ha a nominális kamatláb 6 % és az infláció 9 %, mennyi a reálkamatláb? A 2,75 % B - 2,75 % C 15 % 18 Válassza ki a helyes választ! Ha a diszkontláb 12 %-os, mekkora a hozzá tartozó diszkonttényező? A 1,12 (= 1 + a diszkontláb) B 1 % (egy havi értéke =12 %: 12) C 0,88 (= 1 - a diszkontláb) 19 Válassza ki a helyes választ! Ha a reálkamatláb 3 %-os és az infláció 9 %, mennyi a nominális kamatláb? A 27 % B 5,96 % C 12,27 % 20 Melyik a helyes válasz! Kamatos kamatozás esetén… A az időegység alatti tőkenövekmény mértéke időben állandó B a tőke az évek számával fordított arányban növekszik C a tőke az évek számával exponenciálisan növekszik 21 Válassza ki a helyes választ! Egy jövőbeli pénzbevétel jelenértéke (PV) az az összeg amelyet… A most kell befektetnünk adott kamatláb mellett ahhoz, hogy később azzal a bevétellel megegyező pénzünk legyen B a futamidő végén (a jövőben) kapnánk, ha nem lenne infláció C a kamattényezővel osztva megkapjuk a jövőbeli értéket
22 Az alábbiak közül melyik állítás igaz a kamatos kamatozásra? A Ha a kamatláb változatlan, akkor a kamatozási időtartam alatt pénzünk kamatperiódusonként azonos összeggel nő. B Minden kamatperiódus végén a kamatot hozzáírják a tőkéhez. C Az ügyfelek számára általában kedvezőtlenebb, mint az egyszerű kamatozás. 23 Ha egy kötvényvásárlás nettó jelenértéke zérus, akkor… A kamatszelvények jelenértéke megegyezik a névértékkel. B a kötvény névleges kamatlába a piaci kamatlábbal egyezik meg. C a kötvény nettó árfolyama megegyezik a kötvény kamat- és törlesztő-szelvényeinek jelenértékével. 24 Az alábbiak közül melyik biztosítási alapelvre igaz a következő állítás? "A bevételek jelenértékének várható értéke egyenlő a kiadások jelenértékének várható értékével" A Az ekvivalencia elve B Az írásbeliség elve C A túlbiztosítás tilalma 25 Válassza ki a helyes választ! A diszkonttényező megadja, hogy A 1 Ft jelenbeli és 1 Ft jövőbeli pénz között mennyi a különbség B 1 Ft jövőbeli pénz mennyit ér most C 1 Ft jelenbeli pénz mennyivel ér kevesebbet egy év múlva 26 Válassza ki a helyes választ! Ha a nominális kamatláb 9 % és az infláció 3 %-os, mennyi a reálkamatláb? A 5,83 % B 12,23 % C 27,12% 27 Válassza ki a helyes választ! Egy befektetés éves nominális, vagy névleges kamatlába megmutatja, hogy… A a befektetés ideje alatt mekkora maximális %-os hozamot érhettünk volna el, ha a maximális kockázatot vállaljuk B a befektetett pénzünk egységére mekkora többlet pénzösszeget kapunk / ígérnek egy év alatt C a befektetés ideje alatt hány %-os volt az inflációval csökkentett hozam 28 Válassza ki a helyes választ! Ha a diszkonttényező 0,91, mekkora a hozzá tartozó diszkontláb? A 10,92 % (= 12 x 0,91) B 9 % (= 1 - 0,91) C 7,58 % (= 0,91 : 12) 29 Válassza ki a helyes választ! A belső megtérülési ráta (IRR) az a kamatláb, amely mellett a befektetés pénzáramlásainak nettó jelenértéke… A 0 (nulla) B pozitív C negatív 30 Válassza ki a helyes választ! Ha a nominális kamatláb 9 % és a reálkamatláb 6 %, mennyi az infláció? A 5,4 % B 15 % C 2,83% 31 Válassza ki a helyes választ! Egy pénzáramlás jelenértékét úgy számítjuk ki, hogy… A a pénzbevételeket összeadjuk, majd kiszámítjuk a jövőértékét és jelenértékre hozzuk. B minden jövőbeni pénzbevétel jelenértékét külön-külön kiszámoljuk, majd a kapott eredményeket összeadjuk C a pénzbevételeket összeadjuk, majd kiszámítjuk a jelenértékét.
32 Válassza ki a helyes választ! Egyszerű kamatozás esetén … A a befektetett tőke és a képződött kamat minden időszakban lineárisan nő B csak a képződött kamat kamatozik, a befektetett tőke lineárisan nő C csak a befektetett tőke kamatozik minden időszakban, a képződött kamat nem 33 Válassza ki a helyes választ! Ha az infláció 6% és a reálkamatláb 9 %, mennyi a nominális kamatláb? A 3,3 % B 54 % C 15,54 % 34 Melyik a helyes választ! Ha az infláció 6% és a nominális kamatláb 9 %, mennyi a reálkamatláb? A 14,13 % B 2,83 % C 15 % 35 Válassza ki a helyes választ! Ha a kamattényező 1,15, mennyi a hozzá tartozó kamatláb? A 15 % (= 1,15 - 1) B 13,8 % (=1,15 x 12) C 115 % ( = 1,15) 36 Válassza ki a helyes választ! Egy befektetés reálkamatlába… A a befektetett tőke realizálható hozama, ha a befektetési időszak egy év B a piaci kamatláb fölött reálisan elérhető kockázatmentes befektetés %-os hozama C a befektetett tőke vásárlóerejének százalékos növekedése, a nominális kamatnak az inflációtól megtisztított mértéke. 37 Válassza ki a helyes választ! A kamattényező és a hozzá tartozó diszkonttényező szorzata… A egyenlő eggyel (= 1) B nagyobb, mint 1, de kisebb, mint a kamattényező kétszerese C kisebb, mint 1, de nagyobb, mint a kamattényező és a diszkonttényező összege 38 Válassza ki a helyes választ! Ha a reálkamatláb nulla, a jövőbeli pénzünk vásárlóértéke… A pontosan a piaci kamatlábbal nőtt B 0-ra csökkent, elveszítettük a pénzünket C megegyezik a jelenbeli pénzünk vásárlóértékével 39 Válassza ki a helyes választ! A kamattényező és a hozzá tartozó diszkonttényező A különbsége egy B szorzata egy C összege egy 40 Válassza ki a helyes választ! Mi a járadékköz? A A járadék maximum 3 hónapig történő szüneteltetése. B A szolgáltatási igénybejelentés és a tényleges szolgáltatás megindulása közötti időkülönbség. C A két járadéktag kifizetése között eltelt idő. 41 Válassza ki a helyes választ! A diszkont… A az a pénzmennyiség, amivel kevesebbet fizetünk most, mint amit az időszak végén kapunk (levont kamat) B két befektetés közül az, amelyik olcsóbb C egy befektetés során az árengedmény százalékos értéke 42 Válassza ki a helyes választ! A diszkontláb… A a bankjegy kibocsátás kizárólagos joga B a diszkont százalékos aránya a jövőbeli értékhez viszonyítva C a diszkont százalékos aránya a múltbeli értékhez viszonyítva
43 Mi a helyes válasz? A kamattényező és a hozzá tartozó diszkonttényező… A különbsége egy B összege egy C egymás reciprokai 44 Mi a helyes válasz? A diszkontláb… A egyenlő a hozzá tartozó kamatlábbal B nagyobb, mint a hozzá tartozó kamatláb C kisebb, mint a hozzá tartozó kamatláb 45 Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A A jövőbeli pénzösszeg deriválása vezet a jelenértékhez. B A múltbeli pénzösszeg kamatos kamatozása vezet a jelenértékhez. C A múltbeli pénzösszeg jövőbeli pénzösszegből való levonása vezet a jelenértékhez. 46 Válassza ki a helyes választ! Ha egy befektetésnél 10 %-os a kamatláb, és 10 %-os a diszkontláb, akkor a befektetés jelenértéke a periódus végén a befektetett összegnél… A kisebb (az eredeti érték 99 %-át éri) B nem változik (+10 % - 10 % = 0 %) C nagyobb (az eredeti érték 110 %-át éri) 47 Válassza ki a helyes választ! Egy pénzáramlás jelenértékét úgy számítjuk ki, hogy… A a pénzbevételeket összeadjuk, majd kiszámítjuk a jövőértékét és jelenértékre hozzuk. B minden jövőbeni pénzbevétel jelenértékét külön-külön kiszámoljuk, majd a kapott eredményeket összeadjuk C a pénzbevételeket összeadjuk, majd kiszámítjuk a jelenértékét. 48 Válassza ki a helyes választ! Mi a járadék? A azonos nagyságú, vagy azonos mértékben változó pénzáramlás-sorozat, amely rendszeres időközönként ismétlődik B a fizetés meghatározott %-ában teljesített rendszeres (havi) befizetés C a megtakarítás kamatokkal növelt értéke, amire a befektető jogosult 49 Válassza ki a helyes választ! A kamatláb egy kamatperiódus végén… A a tőke százalékos aránya a jelenértékhez viszonyítva. B a kamat százalékos aránya a befektetett tőkéhez viszonyítva. C a kamat százalékos aránya a jövőértékhez viszonyítva. 50 Válassza ki a helyes választ! Egy jelenbeli pénz jövőértéke (FV) az az összeg, amelyet… A a jövőben kapunk, ha az inflációval diszkontáljuk. B a tőkét befektetve a lejáratkor kapunk. C a tőke diszkontálásával a jövőben kapunk. 51 Mit jelent a pénz időértékének elve? A A biztonságos egy forint többet ér, mint a kockázatos. B A kamatos kamatozású pénz többet ér, mint az egyszerű kamatozású. C Egy mai forint többet ér, mint egy holnapi. 52 Mennyi a befektetés éves hozama, ha 1.2 millió Ft befektetésével 30 000 Ft éves jövedelemre tettünk szert három hónap alatt? A 10% B 2.5% C 4%
3. VIZSGATÁRGY: BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSJOG 1) ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 3.1.1. Biztosítási szerződés fogalma 1 Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! Az az esemény, amelynek a bekövetkezése esetén a biztosító az életbiztosítási szerződés alapján a biztosítási szolgáltatást nyújtja. Életbiztosítás esetében ez lehet a biztosított halála, illetve a biztosítottnak a szerződésben előre meghatározott időpontban való életben léte (elérés). A kockázat kezdete B biztosítási esemény C kedvezményezett mentesülése 2 A biztosítási szerződés tartalmi követelményeit a A Ptk. tartalmazza. B Bit. tartalmazza. C Btk. tartalmazza. 3 Milyen jogszabály tartalmazza a biztosítási szerződés minimális tartalmi elemeit? A a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény B a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003.évi LX. törvény C a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 4 Mire kötelezi magát a szerződő fél a biztosítási szerződés alapján? A A kockázat felmérésére. B Díj fizetésére. C A biztosítási szolgáltatások igénybe vételére. 5 Mire kötelezi magát a biztosító a biztosítási szerződés alapján? A Pénzösszeg megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére. B A biztosítási szerződés rendelkezéseinek betartására. C A biztosított megfelelő tájékoztatására. 6 A biztosítási esemény bekövetkezése (pl. a biztosított személy halála) a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet? A Nem. B Bizonyos esetekben C Igen. 7 A biztosítási szerződésre vonatkozó alapvető szabályokat a Ptk. „Biztosítás” című XLV. fejezete tartalmazza. A Igaz B Hamis 8 A Ptk. „Biztosítás” című XLV. fejezete tartalmazza az egészségbiztosítás szabályait is. A Igaz B Hamis 9 Az általános szerződési feltételek bíróság előtt megtámadhatóak. A Igaz B Hamis
10 A biztosítási szerződés minimális tartalmi elemei közé NEM tartozik… A A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók rögzítése, B A biztosítottnak járó többlethozam összegének megadása, C Az egyes igények elévülési idejének meghatározása, D Értékkövetés esetén annak részletes szabályainak rögzítése. 11 Mit NEM kell tartalmaznia a biztosítási szerződési feltételeknek, figyelemfelhívásra alkalmas módon? A a biztosító mentesülésének szabályait, B a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit, C a biztosítási összeg befektetésének módját. 12 Milyen gyakorisággal köteles tájékoztatni az ügyfelet a biztosító, az életbiztosítási szerződés aktuális adatairól? A évente legalább egyszer, B havonta, C kétévente. 13 Válassza ki a HELYES választ! A biztosítási szerződés minimális tartalmi elemeit … A a Bit. határozza meg. B az ajánlattevő tetszőlegesen határozza meg. C a biztosító társaságok határozzák meg. 14 Melyik állítás NEM igaz?A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell A a biztosító és a biztosításközvetítő főbb adatait, valamint a biztosítási szerződés jellemzőit. B a biztosításközvetítő díjazásának mértékét. C a biztosítási szerződés esetleges értékkövetésének mértékét. 3.1.2. Biztosítási szerződések alapelvei 1. Önkéntesség 2. Egyenjogúság 3. Egyoldalú kogencia tilalma 4. Írásbeliség 5. Díjoszthatatlanság 1 Mit jelent az egyenjogúság elve? A A szerződő felek a szerződés fennállásának teljes időszakában egyenjogúak. B A szerződő felek a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg. C A szerződő felek a szerződés megkötése során egyenjogúak. 2 Az alábbiak közül kinek a hátrányára való eltérést tiltja az egyoldalú kogencia elve? A biztosító B kedvezményezett C károsult 3 Mit jelent az egyoldalú kogencia elve? A A biztosító szabályzatában és a felek szerződésében a Polgári Törvénykönyv előírásaitól kizárólag a biztosító javára lehet eltérni. B A szerződés általában a felek egybehangzó nyilatkozata alapján jön létre. C A biztosító szabályzata és a felek szerződése a biztosított, illetve a kedvezményezett hátrányára a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezésektől csak a Polgári Törvénykönyv kifejezett engedélyével térhet el.
4 Egy biztosító életbiztosítási szabályzata szerint a biztosítási szerződés 15 napos díjelmaradás esetén megszűnik. Sérti-e ez a szabályozás az egyoldalú kogencia elvét? A Nem, mert a Polgári Törvénykönyv nem tartalmaz rendelkezést a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése esetére. B Igen, mert a Polgári Törvénykönyv szerint 30 napos díjnemfizetés esetén szűnik meg a szerződés, melytől az ügyfél hátrányára nem lehet eltérni. C Nem, mert az ügyfél hátrányára a Polgári Törvénykönyv szabályaitól el lehet térni. 5 Mit jelent az „írásbeliség elve”? A A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. B A biztosítási szerződés a biztosító írásbeli ajánlata alapján jön létre. C A felek írásbeli megállapodását követően a biztosító köteles írásban kötvényt kiállítani. 6 A biztosítási szerződések alapelvei közül melyikre IGAZ az alábbi állítás? A szerződés érdekmúlással való megszűnésének esetén a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért. A egyenjogúság elve B díjoszthatatlanság elve C önkéntesség elve 7 Mit jelent az „önkéntesség elve”? A A biztosítási szerződést kötő felek szabadon döntenek abban a kérdésben, hogy kötnek-e egymással biztosítási szerződést. B A felek szabadon dönthetnek abban a kérdésben, hogy mikor mondják fel a szerződést. C A biztosító szabadon dönt abban a kérdésben, hogy biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti-e a szolgáltatást. 8 A biztosítási szerződés érvényesen főszabály szerint A a felek írásbeli megállapodásával jön létre. B a felek szóbeli megállapodásával jön létre. C a felek írásbeli és szóbeli megállapodásával is egyaránt létrejön. 9 Mit jelent a „díjoszthatatlanság elve”? A A biztosító nem adhat részletfizetési kedvezményt. B Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg. C A szerződő felek csak egyszeri díj fizetésében állapodhatnak meg. 10 A biztosítási szabályzatba foglaltak eltérhetnek-e a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott szabályoktól? A Igen, bármilyen tekintetben. B Nem, semmilyen indokkal. C Igen, de csak a biztosított, illetve a kedvezményezett javára. 11 Az alábbiak közül mely területen engedi meg a Polgári Törvénykönyv az egyoldalú kogencia elvétől való eltérést? A csak a fuvarozási biztosításban B csak a viszontbiztosításban C mindkettőben
12 Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A nem önkéntesen létrehozott biztosítási jogviszony(ok) az alábbiak lehetnek: A kötelező és biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályok alapján létrejött biztosítási jogviszonyok. B jogszabályok, vagy szerződésen alapuló kötelező biztosítás. C jogszabályon, vagy szerződésen alapuló biztosításkötési kötelezettség. 13 A biztosítási szerződésekkel kapcsolatban hol érvényesül az írásbeliség elve? A csak a szerződés megkötésénél B a szerződés megkötésénél és a kedvezményezett-jelölésnél C a szerződés megkötésénél, és a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatoknál 14 Válassza ki a helyes választ! A szerződő felek egyenjogúsága A csak a biztosítási szerződés megkötésekor és megszűnésekor érvényesül. B csak a biztosítási szerződés tartama alatt érvényesül. C mind a biztosítási szerződés megkötéskor, mind a szerződés tartama alatt érvényesül. 15 A Polgári Törvénykönyv alapján, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító… A az egész évre járó díj megfizetését követelheti. B csak az esemény bekövetkezéséig esedékes díjat követelheti. C legfeljebb 2 évre járó díj megfizetését követelheti. 16 A biztosítási szerződések alapelvei közül melyikre IGAZ az alábbi állítás? A biztosítási szerződést kötő felek szabadon döntenek abban a kérdésben, hogy kötnek-e egymással biztosítási szerződést. A együttműködés elve B egyenjogúság elve C önkéntesség elve 17 Egy biztosító életbiztosítási szabályzata szerint 90 napos díjnemfizetés esetén szűnik meg a szerződés. Sérti-e ez a szabályozás az egyoldalú kogencia elvét? A Igen, mert a Polgári Törvénykönyv szerint 30 napos díjnemfizetés esetén szűnik meg a szerződés, és ettől eltérni nem lehet. B Nem, mert az ügyfél javára a Polgári Törvénykönyv szabályaitól el lehet térni. C Nem, mert az ügyfél hátrányára a Polgári Törvénykönyv szabályaitól el lehet térni. 18 Eltérhet-e a biztosító a törvényi szabályozástól az ügyfél hátrányára a biztosítási szabályzatában? A Igen, de csak a törvény kifejezett engedélyével. B Nem, semmilyen esetben sem. C Igen, bármilyen esetben. 19 A Polgári Törvénykönyv szerint biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti. Megállapodhatnak-e a felek ennél rövidebb időszakban is? A Igen. B Nem. C Igen, de csak negyedéves időszakban. 20 Megvalósulhat-e az írásbeliség elve egyoldalú írásbeliség mellett? Válassza ki a helyes választ! A Igen, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. B Nem, mert a biztosítási szerződés érvényesen csak a felek írásbeli megállapodásával jön létre. C Igen, ha a biztosító írásbeli ajánlatára a szerződő 15 napon belül nem nyilatkozik. 21 A Polgári Törvénykönyv milyen módon segíti az egyenjogúság elvének érvényesülését? A A biztosítóintézetek szakértelmére vonatkozó előírásokkal. B Biztosítási szerződéskötési kötelezettség előírásával. C A biztosított „hátrányos” helyzetét javító jogszabályi garanciák előírásával.
22 A PTK Biztosítási Fejezete szerint meddig jár a biztosítónak a biztosítás díja a szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén? A A biztosítási évfordulóig. B Addig a napig, amelyen a szerződés megszűnik. C Annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben a szerződés megszűnt. 23 A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén meddig jár a biztosítónak a biztosítás díja a szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén? A A biztosítási évfordulóig. B Addig a napig, amelyen a szerződés megszűnik. C Annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben a szerződés megszűnt. 24 Az egyenjogúság elve csak a szerződés megkötésekor érvényes, a tartam alatt a biztosítónak több joga van. A Igaz B Hamis 25 Vonatkozik-e az egyoldalú kogencia szabálya a viszontbiztosításokra? A Igen B Nem 26 A díjoszthatatlanság elvét a biztosító akkor alkalmazza, ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási eseménnyel összefüggésben megsemmisül, és további biztosítási esemény már nem következhet be. A Igaz B Hamis 27 Igaz-e, hogy a Ptk. szerint a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával létrejön. A Igaz B Hamis 28 A Ptk. „ Biztosítás” fejezete a következő 5 alfejezetből áll: Közös szabályok; A vagyonbiztosítás; Az életbiztosítás; A balesetbiztosítás; Vegyes rendelkezések A Igaz B Hamis 29 Mit jelent az egyoldalú kogencia elve? A A Ptk. Biztosítási fejezetében foglaltaktól csak a biztosító javára lehet eltérni, kivéve néhány általános szabálytól való eltérést. B A Bit. Biztosítási fejezetében foglaltaktól a biztosítási feltételekben, szabályzatban eltérni nem lehet az ügyfél hátrányára, csak javára, kivéve, ahol maga a törvény engedi meg az eltérést. C A Ptk. Biztosítási fejezetében foglaltaktól a biztosítási feltételekben, szabályzatban eltérni nem lehet az ügyfél hátrányára, csak javára, kivéve, ahol maga a törvény engedi meg az eltérést. 30 Az egyoldalú kogencia elvétől mely esetekben engedi meg a törvény az eltérést? A Díjfizetés esedékessége, fuvarozási biztosítás, viszontbiztosítás, kötelező biztosítások B kötelező biztosítások, díjfizetés módja, együttbiztosítás, viszontbiztosítás C fuvarozási biztosítás, díjfizetés üteme, viszontbiztosítás, kötelező biztosítások 31 Mire vonatkozik a kötelező írásbeliség biztosítások esetében? A A biztosított ajánlattételkor köteles minden adatát írásban megadni. B A biztosító mindenről írásban köteles ajánlattételkor az ügyfelet tájékoztatni. C A jogviszony minden szereplőjére vonatkozik, a szerződéssel kapcsolatos minden lényeges jognyilatkozatra.
32 Mi a díjoszthatatlanság elve? A Az egységnyi időszakra (pl: évre) a kockázatban állásért a biztosítót megillető díj. B A biztosítási védelem, vagyis a kockázatviselés ellenértéke. C A biztosítónak a kockázati és a vállalkozói díjrészt egyszerre kell megfizetnie. 33 A veszélyközösség létrehozásának egyik alapelve: A Díj-ekvivalencia elve. B Homogenitás elve. C Díjoszthatatlanság elve. 34 A veszélyközösség létrehozásának egyik alapelve: A Minimális díj elve. B Díjoszthatatlanság elve. C Nagy számok törvénye. 3.1.3. A biztosítási szerződés szereplői 1. A biztosító 2. A szerződő 3. A biztosított 4. A kedvezményezett 5. A károsult 1 Válassza ki a helyes választ! A biztosított és a szerződő… A csak azonos személy lehet. B csak különböző személy lehet. C lehet azonos vagy különböző személy. 2 Válassza ki a helyes választ! A biztosító szolgáltatási kötelezettsége… A kizárólag pénzbeli szolgáltatás teljesítése lehet. B kizárólag természetbeni szolgáltatás teljesítése lehet. C főszabály szerint pénzbeli szolgáltatás teljesítése, de a Polgári Törvénykönyv nem zárja ki a természetbeni szolgáltatás nyújtásának lehetőségét sem. 3 Válassza ki a helyes választ! A biztosítás szerződője az a személy, A aki a biztosítóval a szerződést megköti, a díjat fizeti, akihez a jognyilatkozatokat kell tenni, és aki a jognyilatkozatokat teszi. B aki a biztosítóval szerződést kötő biztosított helyett a díjat fizeti és jognyilatkozatokat teszi. C aki felé a biztosított szerződésbe való belépését követően a jognyilatkozatokat tenni kell. 4 Válassza ki az alábbi állítások közül a helyes állítást! A A károsult valamennyi biztosítás esetén a biztosított. B Vagyonbiztosítások esetében a biztosított a károsult. C Felelősségbiztosítások és vagyonbiztosítások esetén minden esetben a biztosítottat kell károsultnak tekinteni. 5 Az alábbiak közül mely esetben érvényesítheti a károsult kárkövetelését közvetlenül a biztosítóval szemben? A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén B vegyes életbiztosítás esetén C vagyonbiztosítás esetén
6 Az alábbiak közül ki az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor – a biztosítási szerződésben foglalt rendelkezések szerint – a biztosító szolgáltatására jogosult élet- és balesetbiztosítás esetén? A a károsult B a kedvezményezett C a biztosító 7 Ki változtathatja meg a kedvezményezett személyét életbiztosítási szerződés esetében? A a biztosított a szerződő hozzájárulásával B a szerződő a biztosító hozzájárulásával C a szerződő a biztosított hozzájárulásával 8 Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén érvényesítheti-e a károsult kárkövetelését közvetlenül a biztosítóval szemben? A Igen. B Nem. C Igen, de csak akkor, ha peres úton igényét nem sikerült érvényesítenie. 9 Válassza ki a helyes választ! Mik a biztosító alapvető kötelezettségei? A csak szolgáltatási kötelezettsége van B helytállási, szolgáltatási, állomány-átruházási kötelezettsége van C helytállási, szolgáltatási, tájékoztatási kötelezettsége van 10 Mi a biztosító főkötelezettsége? A helytállási kötelezettség B tájékoztatási kötelezettség C állomány-átruházási kötelezettség 11 Melyik az IGAZ állítás? A Egy életbiztosítási szerződésnek csak egy kedvezményezettje lehet. B Egy életbiztosítási szerződésnek több kedvezményezettje is lehet. C Életbiztosítási szerződésben nem lehet kedvezményezettet jelölni. 12 Jogosult-e a szerződő fél életbiztosítási szerződést kötni a biztosítóval, ha nem ő maga a biztosított? A Igen. B Igen, de csak a biztosított írásbeli hozzájárulásával. C Nem. 13 Az alábbiak közül mely nem tartozik a szerződő kötelezettségei közé? A díjfizetési kötelezettség B közlési kötelezettség C helytállási kötelezettség 14 Lehet-e egy életbiztosítási szerződésnek több kedvezményezettje? A Nem. B Igen. C Csak akkor, ha az örökösök a kedvezményezettek. 15 Kiskorú biztosított személyére az alábbiak közül mely esetben köthető érvényes életbiztosítási szerződés? A Ha a szerződést a kiskorú törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg. B Ha a szerződést a kiskorú helyett nagykorú személy köti meg. C Ha a szerződést a kiskorú helyett valamely nagykorú közeli hozzátartozója köti meg köti meg.
16 A károsult a kár megtérítését követelheti-e közvetlenül a felelősségbiztosítótól? A Igen, minden esetben. B Nem. C Igen, de csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén. 17 Mi a következménye annak, ha az életbiztosítás kedvezményezettje hamarabb hal meg, mint a biztosított? A A kedvezményezett kijelölés hatályát veszti. B A kedvezményezett örököse lesz az új kedvezményezett. C Az életbiztosítási szerződés megszűnik. 18 A károsult mikor léphet fel közvetlenül a biztosítóval szemben kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén? A biztosítási esemény bekövetkezését követően B a biztosítási szerződés tartama alatt bármikor C nem léphet fel közvetlenül a biztosítóval szemben 19 Ki lehet az életbiztosítás biztosítottja? A Bármely természetes vagy jogi személy. B Csak jogi személy lehet. C Csak természetes személy lehet. 20 Az alábbiak közül mely nem tartozik a biztosított kötelezettségei közé? A kárenyhítési kötelezettség B szolgáltatási kötelezettség C változás-bejelentési kötelezettség 21 Melyik állítás igaz? A A biztosító kockázatviselése minden esetben a szerződővel szemben áll fenn. B A biztosító kockázatviselése minden esetben a kedvezményezettel szemben áll fenn. C A biztosító kockázatviselése minden esetben a biztosítottal szemben áll fenn. 22 Mely esetben válik az életbiztosítási szerződés kedvezményezettjévé a biztosított örököse? A Ha a kedvezményezettet a szerződésben nem neveztek meg, bemutatóra szóló kötvényt nem állítottak ki. B minden esetben az örökös az életbiztosítás kedvezményezettje. C csak akkor, ha az örökös egyben a szerződésben megnevezett személy, vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa is. 23 Az alábbiak közül mely biztosítási szerződésben nem lehet kedvezményezettet jelölni? A életbiztosítási szerződés B vagyonbiztosítási szerződés C balesetbiztosítási szerződés 24 Ki lehet egy biztosítás szerződője? A természetes vagy jogi személy egyaránt lehet B csak természetes személy lehet C csak jogi személy lehet 25 Az alábbiak közül ki az, akinek a személye csak a biztosítási esemény bekövetkezése után válik ismertté a felelősségbiztosításoknál? A kedvezményezett B biztosított C károsult
26 Életbiztosítás esetén a szerződő megváltoztathatja-e a kedvezményezett személyét? Válassza ki a helyes választ! A Nem. B Igen, bármikor a futamidő alatt. C Igen, de csak a biztosított írásbeli hozzájárulásával. 27 Válassza ki a helyes választ! A biztosított az, A akinek a személye, egészsége, testi épsége, illetve valamely vagyontárgya, vagy vagyoni érdeke biztosításra kerül. B akinek a személye, illetve valamely vagyontárgya, vagy vagyoni érdeke veszélybe kerül. C akinek a személye, illetve valamely vagyontárgya biztosításra szorul. 28 Melyik állítás HAMIS? A A biztosító minden esetben a biztosítottnak szolgáltat. B A biztosító nem minden esetben a biztosítottnak szolgáltat. C A biztosító a biztosítottnak, vagy a szerződésben meghatározott harmadik személynek szolgáltat. 29 Mit jelent a biztosító tájékoztatási kötelezettsége a biztosítási szerződéssel kapcsolatban? A Szóban tájékoztatja az ügyfelet. B Tájékoztatja az ügyfelet az általános szerződési feltételekről C A biztosító főbb adatairól, valamint a biztosítási szerződés jellemzőiről írásos tájékoztatót ad. 30 Kizárt, hogy több biztosítottja is legyen egy biztosítási szerződésnek. A Igaz B Hamis 3.1.4. A biztosítási szerződés megkötése 1. A szerződés megkötésének folyamata 2. A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése és a kockázatviselés kezdete 3. A biztosítás technikai kezdete 1 Mire szolgál a biztosítási kötvény? A Pótolja a felek írásbeli megállapodását, valamint a biztosító elfogadó nyilatkozatát. B Kiállítása a biztosítási szerződés érvényességi kelléke. C Tanúsítja a szerződő fél ajánlattételét. 2 Hány nap áll a biztosító rendelkezésére az ügyfél által tett ajánlat elbírálására? A 15 nap B 30 nap C 45 nap 3 Válassza ki a helyes választ! A biztosítónak az ajánlat elbírálására… A az ajánlat kézhezvételétől számítva 15 nap áll rendelkezésére. B az ajánlat kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésére. C az ajánlat kézhezvételétől számítva 15 munkanap áll rendelkezésre. 4 Válassza ki a HAMIS választ! A biztosítási kötvény… A a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozatát pótló irat. B kiállítása a biztosítási szerződés érvényességi kelléke. C kiállításával a biztosítási szerződés létrejön.
5 Melyik dokumentum tartalmazza a kockázatviselés kezdetének időpontját egyedi biztosítási szerződés esetében? A a szerződésre alkalmazandó általános biztosítási szerződési feltételek B a biztosítási szerződés C a biztosítási törvény 6 Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés… A csak akkor lép hatályba, ha a biztosítási díjat a szerződő fél a biztosítónak megfizette. B csak akkor, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizette, vagy a biztosítótól a díj megfizetésére halasztást kapott. C akkor lép hatályba, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizette, illetőleg ha a felek díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. 7 Válassza ki a helyes választ! A biztosítás általános szerződési feltételének minősül az a szerződési feltétel, amelyet… A az egyik fél egy adott szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyalnak meg. B az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyalnak meg. C az egyik fél több szerződés megkötése céljából a másik fél közreműködésével előre meghatároz. 8 Ki tesz ajánlatot a biztosítási szerződés megkötésére? A a biztosított teszi B a szerződő teszi C a kedvezményezett teszi 9 Az alábbiak közül mivel pótolható a felek írásbeli megállapodása, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozata? A SMS üzenet. B kötvény kiállítással C szóbeli megállapodás 10 Válassza ki az alábbiak közül a lakossági biztosítási szerződések megkötésének helyes folyamatát! A ajánlat ügyfél általi aláírása - ajánlat átadása a biztosító képviselőjének - a biztosítási kötvény kiállítása B ajánlat biztosító általi aláírása - ajánlat átadása az ügyfélnek - a biztosítási kötvény kiállítása C ajánlat átadása az ügyfélnek - ajánlat biztosító általi aláírása - a biztosítási kötvény kiállítása 11 Mi a jogkövetkezménye annak, ha a felek érvényesen, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kötnek biztosítási szerződést? A a szerződés létrejön B a szerződés hatályba lép C a biztosító kockázatviselése megkezdődik 12 Válassza ki a helyes választ! A biztosítás technikai kezdete .. A a kockázatviselés kezdő időpontja. B a szerződés létrejöttének időpontja. C az az időpont, amelyet a biztosító a biztosítási szerződési feltételekben, függetlenül a kockázatviselés kezdő időpontjától, a biztosítási időszak kezdő időpontjaként megjelöl. 13 Ha egy adott biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés kezdete január 15-e a biztosítás technikai kezdete pedig február 1-je az alábbiak közül melyik időponttal ér végett az első (éves) biztosítási időszak? A a következő év január 15-vel B a következő év február 1-vel C a biztosítási időszak mindig december 31-vel ér véget.
14 Létrejön-e a biztosítási szerződés, ha a biztosító az ajánlatra a Polgári Törvénykönyvben megadott határidőben nem nyilatkozik? A Nem, mert a biztosítási szerződés csak a biztosító elfogadó nyilatkozata esetén jöhet létre. B Igen, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal. C Igen, és nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő nap 0. órakor lép hatályba. 15 Az alábbiak közül mikor kezdődhet a biztosító kockázatviselése? A Az első díj befizetését követő nap 0. órakor. B Kizárólag a biztosítási szerződés aláírása napján. C A biztosítási esemény bekövetkezését követően. 16 Hatályba lép-e a biztosítási szerződés, ha a szerződő fél nem tesz eleget a díjfizetési kötelezettségének és ezért a biztosító a biztosítási díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti? A Igen. B Nem. C Igen, ha a felek díj megfizetésére vonatkozó halasztásban állapodnak meg. 17 Válassza ki a helyes választ! Az ügyfél a biztosítási szerződés megkötését… A a biztosító felé tett ajánlattal kezdeményezi. B a biztosító által hozzá intézett ajánlat elfogadásával kezdeményezi. C a biztosítóhoz intézett kérelemmel kezdeményezi. 18 Válassza ki a helyes választ! A biztosítási ajánlat ügyfél általi aláírása… A a szerződés létrejöttét jelenti. B nem jelent a szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozatot. C az ügyfél akaratnyilatkozatát jelenti a szerződés megkötésére. 19 Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot általában… A a biztosító teszi B az ügyfél teszi C a kedvezményezett teszi 20 Hatályba léphet-e a biztosítási szerződés, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárába elmulasztja befizetni? A Igen, mivel a biztosítási szerződés annak aláírásával egyidejűleg lép hatályba. B Igen, azt követően, hogy a felek a díj megfizetésére vonatkozó halasztásban megállapodtak. C Nem. 21 Válassza ki a HAMIS választ! A biztosítási szerződés… A a felek kölcsönös akaratnyilatkozata alapján jön létre. B a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozata alapján jön létre. C a biztosítási ajánlatnak a biztosító 30 napos hallgatása révén történő elfogadásával jön létre. 22 Az ajánlat elutasítása esetén, a díjelőleget a biztosító kamatmentes letétként kezeli annak visszautalásig. A Igaz B Hamis 23 Az ajánlatot … A mindig az ügyfél teszi a biztosító felé, B mindig a biztosító képviselője teszi az ügyfél felé, C mindig az alkusz teszi a biztosító felé.
24 Mi a kötvény? A a szerződő fél díjfizetési kötelezettségét igazoló értékpapír, B a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozatát pótló irat, C A kötvény olyan, mint az államkötvény, csak ezt a biztosító bocsátja ki. 25 Milyen esetben van joga a biztosítónak az ajánlat elutasítására? A a biztosítónak joga van az ajánlatot minden indoklás nélkül elutasítani, de csak életbiztosítások esetében, B a biztosítónak joga van az ajánlatot minden biztosítási szerződéstípus esetében elutasítani, kivétel KGFB, C a biztosítónak joga van minden indoklás nélkül elutasítani, hiszen ő dönti el kit, vagy mit vállal be. 26 A kockázatviselés fennáll… A egy havidíj befizetése után az éves biztosítási időszak végéig, B a díjelőleg befizetése után mindig, C a biztosító folytatólagos díjfizetésre adott halasztása esetén. 27 A biztosítási szerződés létrejöttével kapcsolatban melyik állítás igaz? A Ha az ajánlat aláírását követő 15 napon belül a biztosító nem nyilatkozik másként, az írásbeli ajánlat hallgatólagosan elfogadottnak tekintendő, B Ha a szerződés hallgatólagosan jön létre, akkor az ajánlat aláírását követően, a 15. napon lép hatályba a szerződés, C Amennyiben a szerződő ajánlatát a biztosító társaság átvette( érkeztette), akkor minden módozat esetén elfogadottnak kell tekinteni azt, és a biztosítási védelem megilleti a biztosítottat. 28 Mikor esedékes az első díj? A az ajánlat aláírásakor B a szerződés létrejöttekor, vagy a felek megállapodása szerinti, ettől eltérő időpontban C a szerződés hatályba lépésekor 3.1.5. A felek egyes kötelezettségei a szerződés megkötése előtt és fennállása alatt 1. Díjfizetési kötelezettség 2. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség 3. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség 1 Hogy nevezzük azt az időpontot, amikor a szerződő félnek a biztosítási díjat a biztosító részére ki kell fizetnie? A esedékességi időpontnak B díjfizetési időpontnak C szolgáltatási időpontnak 2 A Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítás egyszeri díja a szerződés létrejöttekor esedékes. A felek megállapodással eltérhetnek-e a fenti rendelkezéstől? A Igen. B Igen, de csak a biztosított javára. C Nem. 3 Hogy nevezzük azt az időszakot, melyre a biztosítási díj megállapításra kerül? A biztosítási időszak B díjfizetési időszak C esedékesség
4 Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díj és szolgáltatás egyenlő arányban nő… A indexáláskor minden esetben. B indexáláskor revalorizációs technika alkalmazása során. C többlethozam visszatérítéskor. 5 Válassza ki a HAMIS választ! A közlési kötelezettség alapján a szerződő fél… A a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden lényeges, általa ismert körülményt a biztosítóval közölni. B köteles a biztosító által írásban feltett kérdésre a valóságnak megfelelő választ adni. C a szerződéskötéskor köteles minden általa lényegesnek tartott körülményt a biztosítóval közölni. 6 Válassza ki a helyes választ! Az éves díjfizetésre nem igaz, hogy… A magasabb hozamot eredményez, mint a havi díjfizetés. B díja magasabb, mint a havi díj 12-szerese. C a gyakoribb díjfizetésekhez képest a biztosító kedvezményt ad a díjból. 7 Mikor esedékes a biztosítás első díja? A eltérő megállapodás hiányában a szerződés létrejöttekor B kizárólag a szerződés létrejöttekor, ettől eltérő megállapodás semmis C a szerződés létrejöttét követő hónap első napján 8 Az alábbiak közül kit nem terhel a kárbejelentési kötelezettség kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében? A kedvezményezettet B biztosítottat C károsultat 9 Milyen formában kell a kárbejelentést teljesíteni? A csak írásban lehet teljesíteni B írásban és szóban is lehet teljesíteni C csak személyesen lehet teljesíteni 10 Mikor nem áll be a biztosító kötelezettsége, ha a biztosított bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti? A Ha a biztosító felhívására a biztosított ismételten nem teljesíti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét. B Ha a biztosítási érdek megszűnt. C Ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatos lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak 11 Milyen jogkövetkezménye lehet a bejelentési kötelezettség megsértésének? A a biztosító mentesül a kárfizetés alól B a biztosító a szerződést felmondja C megszűnik a biztosítási érdek 12 A biztosítási díj esedékessége szempontjából milyen kategóriákat különböztet meg a Polgári Törvénykönyv? A első díj, folytatólagos díj, egyszeri díj B első díj, havi díj, éves díj C egyszeri díj, többszöri díj 13 Mikor esedékes az egyszeri díj? A szerződés megkötését megelőzően B eltérő megállapodás hiányában a szerződés létrejöttekor C kizárólag a szerződés létrejöttekor
14 Milyen kötelezettség terheli azt a személyt, aki a biztosítási esemény bekövetkezését követően igényt kíván támasztani a biztosítóval szemben? A Köteles a biztosítási eseményt bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetővé tenni, hogy ezek tartalmát a biztosító ellenőrizhesse. B Köteles a biztosítót a szolgáltatás teljesítésére felhívni. C Köteles a biztosítási eseményt bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, de a biztosító ellenőrzési lehetőségét nem köteles biztosítani. 15 Az alábbiak közül kit terhel a szolgáltatási igény bejelentési kötelezettség kockázati életbiztosítás esetében? A biztosítottat B károsultat C szerződőt 16 Igaz-e a következő állítás? Az ajánlatfelvételkor átvett díjelőleg csak a biztosítási szerződés létrejöttével minősül első díjnak. A Igen. B Nem. C Igen, de csak abban az esetben, ha a díjelőleget biztosítási ügynök vette át. 17 Az alábbiak a közül mi minősül a közlési kötelezettség megszegésének? A A biztosító írásban közölt kérdéseinek megválaszolatlanul hagyása. B A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, a szerződő fél által ismert körülmények elhallgatása. C A szerződő fél által lényegesnek minősített körülmények elhallgatása. 18 Mikor köteles a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenteni? A A biztosítási szabályzatban megállapított időn belül. B A biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul. C A biztosítási esemény bekövetkezését követő 30 napon belül. 19 Válassza ki a helyes választ! A díjfizetési tartam… A mindig megegyezik a biztosítási tartammal. B legalább olyan hosszú, mint a biztosítás tartama. C legfeljebb olyan hosszú, mint a biztosítás tartama. 20 Válassza ki a helyes választ! A szerződő fél a változás-bejelentési kötelezettségének… A írásban köteles eleget tenni. B szóban köteles eleget tenni. C akár szóban, akár írásban is eleget tehet. 21 A változás-bejelentési kötelezettség megszegése milyen következményt vonhat maga után? A A biztosító kötelezettsége nem áll be. B A biztosítási szerződés megszűnik. C A biztosítási szerződés automatikusan módosul. 22 Mikor terheli a biztosítottat a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség? A ha biztosítási esemény bekövetkezése várható B biztosítási esemény bekövetkezését követően C azt követően, hogy a kár mértékét a kárszakértő megállapította 23 Igaz-e a következő állítás? Az ajánlat megtételétől a visszautalásig az első díjat a biztosító kamatozó betétként kezeli. A Nem. B Igen. C Igen, de csak ha az ügyfél ezt kérte.
24 Mit jelent a bejelentési kötelezettség? A A biztosítási esemény bekövetkezését a megadott határidőn belül a biztosítónak be kell jelenteni. B A biztosítási esemény bekövetkezését a hatóságoknak a megadott határidőn belül be kell jelenteni. C A várható biztosítási eseményt be kell jelenteni, ha annak ellenőrzéséhez minden dokumentum a biztosított rendelkezésre áll. 25 Milyen változást kell bejelenteni a biztosítónak? A Minden olyan változást, amely szerződés megkötése után bekövetkezett. B Minden olyan változást, amelyet bármelyik fél lényegesnek tart. C A biztosítási szerződésben rögzített lényeges körülmények változását. 26 A közlési kötelezettség megszegése milyen következményt vonhat maga után? A Biztosítási esemény bekövetkezik. B A biztosító mentesül a kárkifizetés alól. C A biztosítási szerződés megszűnik. 27 Mire vonatkozik a közlési kötelezettség? A A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményre, amelyeket a szerződő fél ismert, vagy ismernie kellett. B A biztosító szolgáltatása szempontjából lényeges minden olyan körülményre, amelyeket a szerződő félnek ismernie kellett. C Minden olyan körülményre, amelyeket a szerződő fél ismert, vagy ismernie kellett. 28 Közlési kötelezettség megsértése esetén beáll-e a biztosító kötelezettsége? A Nem. B Igen, feltéve, hogy a körülmények elhallgatása a szerződő fél részéről nem volt szándékos. C Igen, feltéve, hogy az elhallgatott körülményeket a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. 29 Mikor esedékes a biztosítás folytatólagos díja? A a biztosítási időszak utolsó napján B annak az időszaknak az első napján, amelyre a díj vonatkozik C minden hónap első napján 30 Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! A szerződő és a biztosított az ajánlattételkor köteles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyre vonatkozóan a biztosító kérdést tett fel, és amit a szerződő és a biztosított ismert, vagy ismernie kellett. Az itt szolgáltatott információk a kockázatelbírálásnál nagyon fontosak. Ennek a kötelezettségnek a megsértése miatt a biztosító mentesülhet a biztosítási összeg kifizetése alól. A Közlési kötelezettség B díjfizetési kötelezettség C Segítségnyújtási kötelezettség 31 Köteles-e a biztosítási eseményt bejelentő a biztosítónak lehetővé tenni a megadott bejelentés és felvilágosítás tartalmának ellenőrzését? A Igen. B Igen, de csak vagyonbiztosítások esetében. C Nem. 32 Válassza ki a HELYES választ! A közlési kötelezettség teljesítése vonatkozik… A a nem lényeges körülményekre. B az olyan lényeges körülményekre, amelyet a szerződő fél nem ismert és nem kellett ismernie. C olyan lényeges körülményre, amelynek közlését a szerződő fél nem szándékosan mulasztotta el.
33 A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő (általában rövidebb) is. A Biztosítási időszak B Biztosítás lejárata C Visszavásárlás első lehetséges időpontja 34 Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A A biztosítási időtartam az az időszak, amely a díjfizetés kezdetétől annak megszűnéséig tart. B A biztosítási időtartam az az időszak, amely a szerződéskötéstől annak megszűnéséig tart C A biztosítási időtartam az az időszak, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől annak megszűnéséig tart. 35 Válassza ki a helyes választ! Melyik az a módszer, amellyel a biztosító a túl nagy kockázatokat kiszűri? A Halasztás B Kizárás C Felmondás 36 Válassza ki a helyes választ! A biztosítási időtartam az az időszak, amely… A a tényleges kockázatviselés kezdetétől annak megszűnéséig tart. B a biztosítási ajánlat megtételétől a kötvény kiállításáig tart. C a kár bejelentésétől a kár rendezéséig tart. 37 Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! Vannak olyan események, amelyekre a biztosító sem tud felkészülni, díjtartalékot képezni. Ezekre az eseményekre nem vállalja a kockázatot, bekövetkezésük nem minősül biztosítási eseménynek, így nem áll fenn a biztosító szolgáltatási kötelezettsége. A antiszelekció B elutasítás C kizárás 38 A biztosított és a kedvezményezett egyidejű halála esetében ki válik kedvezményezetté az alábbiak közül életbiztosítás esetében, ha a szerződő nem volt azonos a biztosítottal? A biztosított örököse B a kedvezményezett örököse C a szerződő 39 Az alábbiak közül mikor hatályos a biztosított bejelentése a biztosítóval szemben? A A biztosított bejelentése csak akkor hatályos, ha a biztosított azt a biztosító székhelyére címezve írásban teszi meg. B A biztosított bejelentése akkor hatályos, ha a biztosító valamely szervezeti egységének tudomására jut. C A biztosított bejelentése csak akkor hatályos, ha a biztosított azt a biztosító székhelyén személyesen teszi meg. 40 A közlési kötelezettség megsértése milyen következményt vonhat maga után? A A biztosítás biztosítási évfordulón történő megszűnését. B A biztosítás azonnali megszűnését. C Mentesülést.
41 Mit jelent a bejelentési kötelezettség? A A szerződő (biztosított) a biztosítási szerződés megkötésekor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges- minden olyan körülményt írásban a biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett. B A szerződő (biztosított) köteles a szerződés tartama alatt bekövetkezett lakcímváltozását, személyi adatainak azon változását, amelyek a biztosítás szempontjából lényegesek, 30 napon belül a biztosító tudomására hozni. C A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosított köteles a szerződés szerinti határidőben a biztosító tudomására hozni. 42 A közlési kötelezettség… A mindig a szerződőt terheli, B mindig a szerződőt és a biztosítót terheli, C a szerződőt és a biztosítottat egyetemlegesen terheli. 43 Az életbiztosításoknál a közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító teljesítési kötelezettsége beáll: A minden esetben, B ha a szerződés megkötésétől már 2 év eltelt, C ha a szerződés megkötésétől már 5 év eltelt. 44 A közlési kötelezettség megsértése esetén … A a biztosító mindig mentesül a teljesítés alól. B a biztosító mentesülhet a teljesítés alól, ha bizonyítja, hogy a szerződéskötéskor az eltitkolt lényeges körülményről nem tudott. C a biztosító soha nem mentesül a teljesítés alól. 45 A változás-bejelentési kötelezettség … A csak szerződéskötéskor áll fenn. B szerződéskötéskor és a szerződés tartama alatt is fennáll. C a szerződés tartama alatt áll fenn. 46 A biztosítási díj esedékességére melyik állítás igaz a PTK főszabálya szerint? A A biztosítási díj minden hónap első napján esedékes. B Az első díj és az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor, a többi díj évente esedékes. C Az első díj és az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj annak az időszaknak az első napján, amelyre a díj vonatkozik. 47 A szerződő kizárólagos kötelezettsége a díjfizetési kötelezettség. A Igaz B Hamis 48 Milyen kötelezettsége van a szerződőnek? A díjfizetés, közlési- és változás-bejelentési kötelezettség, B szerződéskötési kötelezettség, C mindkét fenti válasz helyes. 49 A biztosítónak mely esetekben van tájékoztatási kötelezettsége? A az életbiztosításoknál, B a vagyonbiztosításoknál, C mindkét esetben. 50 A biztosító kötelezettsége csak a helytállási kötelezettség. A Igaz B Hamis
51 A biztosítási szerződés szüneteltetése esetén a biztosító kockázatviselése is szünetel és a szerződést nem lehet újra hatályba helyezni. A Igaz. B Hamis. 52 A biztosítási szerződés szüneteltetése esetén a biztosító kockázatviselése is szünetel. A Igaz. B Hamis. 3.1.6. Biztosítási szerződés módosítása 1. Módosítás a szerződés megkötésének folyamatában 2. Módosítás a szerződés fennállása alatt 3. Értékkövetés (indexálás) 4. A szerződésmódosítás egyéb esetei 1 Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, a Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve felmondhatja azt. Ha a biztosító a fenti jogaival nem él… A a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. B a szerződés a lényeges körülményről történő tudomást szerzést követő 30. napon megszűnik. C a szerződés a módosított tartalma a szerződés részévé válik. 2 A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el? A A szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban. B A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 15 napon belül megszűnik. C A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30 napon belül megszűnik. 3 A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító a polgári Törvénykönyvben meghatározott feltételekkel javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el? A A szerződés az ajánlatban foglalt tartalommal marad hatályban. B A szerződés nem jön létre. C A biztosító a szerződést a Polgári Törvénykönyvben meghatározott időn belül írásban felmondhatja. 4 Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek az árszínvonal változásához évente egy alakommal történő hozzáigazítása az… A indexálás B infláció C indikálás 5 Milyen formában történhet a szerződés módosítása? A A módosítás csak az eredeti szerződés bevonása mellett új szerződés kiállításával történhet. B A módosítás történhet úgy is, hogy a régi biztosítási szerződés érvényben marad és a változásokat egy új okiratba foglalják. C A módosítás csak a kötvény kiállításra jogosult szerv egységes szerkezetbe foglalásával.
6 Milyen határidőn belül tehet a biztosító javaslatot a szerződés módosítására, ha csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele? A 8 napon belül B 15 napon belül C 30 napon belül 7 Mi a jogkövetkezménye annak lakásbiztosítás esetén, ha a biztosító indexálási javaslatát a szerződő fél nem fogadja el? A Alulbiztosítás mellett marad hatályban a szerződés. B Túlbiztosítás mellett marad hatályban a szerződés. C A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 15. napon megszűnik. 8 Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, A 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a szabályzata alapján nem vállalhatja a kockázatot, 30 napra fel is mondhatja a szerződést. B 30 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a szabályzata alapján nem vállalhatja a kockázatot, 15 napra fel is mondhatja a szerződést. C 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a szabályzata alapján nem vállalhatja a kockázatot, 15 napra fel is mondhatja a szerződést. 9 Az alábbiak közül mit nem érint az indexálás? A a biztosítási díjat B a biztosítási összeget C a kár mértékét 10 A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Milyen jogkövetkezményekre köteles a biztosító a biztosítottat figyelmeztetni? A Arra, hogy ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 30 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. B Arra, hogy ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. C Arra, hogy ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 15. napon megszűnik. 11 Mi a jogkövetkezménye annak, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött, a biztosítási szabályzattól eltérő szerződés a szabályzatnak megfelelő módosítására a biztosító javaslatot tesz, és a szerződő fél arra a Polgári Törvénykönyvben meghatározott határidőn belül nem válaszol? A A biztosító a szerződést a 15 napon belül 30 napra írásban felmondhatja. B A biztosító a szerződést a 30 napon belül 15 napra írásban felmondhatja. C A szerződés 15 nap elteltét követően megszűnik. 12 Mi a jogkövetkezménye az indexálásnak? A A biztosítási szerződés módosul B A biztosítási szerződés megszűnik C A biztosítási szerződés hatályba lép
13 Milyen gyakran kerül sor az értékkövetésre? A havonta egyszer B félévente egyszer C évente egyszer 14 Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító milyen formában jogosult a szerződés szabályzatnak megfelelő módosítására javaslatot tenni? A kizárólag szóban B szóban és írásban egyaránt C kizárólag írásban 15 Milyen határidőn belül tehet a biztosító javaslatot arra, hogy a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött, a biztosítási szabályzattól eltérő szerződést a felek a szabályzatnak megfelelően módosítsák? A A felek írásbeli megállapodásának aláírásától számított 30 napon belül. B Az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésétől számított 30 napon belül. C Az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésétől számított 15 napon belül. 16 Mit jelent az indexálás? A Azt, hogy az ügyfelek évről évre többet kötelesek fizetni, hogy a szerződés költségei ne a biztosítót terheljék. B Azt, hogy a biztosítási díj és a biztosítási összeg a kárgyakoriságtól függetlenül, az inflációhoz igazodva évente egyszer emelkedik. C Azt, hogy a biztosítási díj és a biztosítási összeg a kárgyakoriságtól függően emelkedik. 17 Mikor kerülhet sor indexálásra? A a biztosítási évfordulón B az alapbiztosítás érvényessége alatt bármikor C a kockázat-elbírálási idő lejárta előtt 18 Ha a biztosítóval csak a szerződéskötés után közlik a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását, jogosult-e a szerződés módosítására javaslatot tenni? A Nem. B Igen, a változástól számított 15 napon belül. C Igen, a közléstől számított 15 napon belül. 19 Milyen jog illeti meg a biztosítót, ha csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről? A A Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel köteles a szerződést felmondani. B A Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg a szerződést írásban felmondhatja. C A Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel javaslatot tehet a szerződés módosítására, de a szerződést nem mondhatja fel. 20 Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, jogosult-e a biztosító a szerződést a szabályzatnak megfelelően egyoldalúan módosítani? A Igen. B Igen, de csak vagyonbiztosítás esetén. C Nem.
21 A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Mennyi idő áll a szerződő fél rendelkezésére a módosítás elfogadására? A 15 nap B 30 nap C 60 nap 22 Ha az életbiztosítási szerződést kötő felek a biztosítási szerződésben megállapodnak az értékkövetés feltételeiről, és ezen feltételek fennállása mellett a biztosító a szerződés ilyen tárgyú módosítási javaslatáról értesíti a felet. Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha az értékkövetésre vonatkozó módosítást a szerződő fél nem fogadja el? A A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. B A biztosítási összeg a javaslat megtétele előtti összeg marad. C a módosító javaslat automatikusan a szerződés részévé válik. 23 A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Milyen kötelezettség terheli a biztosítót a módosító javaslat megtételekor? A A biztosító köteles a biztosítottat figyelmeztetni arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a biztosított a módosítást elfogadja. B A biztosító köteles a biztosítottat figyelmeztetni arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a biztosított a módosítást elutasítja, vagy arra 30 napon belül nem válaszol. C A biztosító köteles a biztosítottat figyelmeztetni arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a biztosított a módosítást elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol. 24 Mit érint az értékkövetés? A a biztosítási díjat és biztosítási összeget B csak a biztosítási díjat C az inflációt 25 Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, jogosult-e a szerződés módosítására javaslatot tenni? A Igen, a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül. B Igen, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül. C Nem. 26 Milyen jog illeti meg a biztosítót, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól? A A biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. B A biztosító jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. C A biztosító jogosult a szerződést a biztosítási szabályzatban foglaltak szerint módosítani. 27 Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, javasolhatja-e a biztosító a szerződés szabályzatnak megfelelő módosítását? A Nem. B Igen, az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül. C Igen, az eltérésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül. 28 A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Mikortól kell a fenti határidőt számítani? A Az írásbeli megállapodás aláírásától. B Az ajánlatnak a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez való beérkezésétől. C A biztosítónak az eltérésről való tudomásszerzésétől.
29 Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult-e a szerződést egyoldalúan módosítani, ha a javaslatra a biztosított a Polgári Törvénykönyvben megadott határidőn belül nem válaszol? A Igen, a határidő leteltét követő 15 napon belül. B Igen, haladéktalanul. C Nem. 30 A szerződő hány napon belül jogosult a szerződést felmondani, ha állomány-átruházás során új biztosító lép az eredeti helyébe az értesítés kézhezvétele után? A 15 napon belül B 90 napon belül C 30 napon belül 31 Mikor kerülhet sor a biztosítási szerződés tartalmának módosítására? A Csak a szerződéskötés előtt, B Csak a szerződéskötés előtt vagy a megkötés folyamatában, C A szerződés fennállása alatt. 32 Mi történik, ha a szerződés módosítására irányuló javaslatot a biztosított nem fogadja el, illetve arra nem válaszol? A A szerződés a közléstől számított 15. napon megszűnik, melyre a javaslat megtételekor a biztosítottat figyelmeztetni kell, B A szerződés a közléstől számított 30. napon megszűnik, melyre a javaslat megtételekor a biztosítottat figyelmeztetni kell, C A közléstől számított 30. nap után a biztosító újból megismétli a módosító javaslatot, melyet a biztosított 15 napon belül elfogadhat, vagy elutasíthat. 33 A jogszabály szerint az értékkövetés… A …kizárólag a biztosítási díjnak – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása, B …kizárólag a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása, C …a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása. 34 Az értékkövetés elfogadása… A …csak a biztosított érdekeit szolgálja, B …csak a biztosító érdekeit szolgálja, C …mindkét fél érdeke. 35 Az értékkövetési javaslat elutasítása a szerződés biztosító általi felmondását vonja maga után. A Igaz B Hamis 36 A biztosítási szerződés módosítása NEM csak írásban történhet. A Igaz B Hamis 37 Az indexálás a szerződés módosulását eredményezi. A Igaz B Hamis
38 Hogyan módosíthat a kedvezményezett a biztosítási szerződésen? A call-centeren keresztül szóban B ügyfélszolgálaton keresztül írásban C sehogy 39 A biztosítási összeg reálértékének a szinten tartási eszköze lehet … A a többlethozam visszatérítés. B a díjemelés. C mindkettő. 2.1.7. A biztosítási szerződés megszűnése 1. A kockázatviselés megszűnése 2. A felek megállapodása (közös megegyezés) 3. Rendes felmondás 4. Lejárat 5. Biztosítási esemény bekövetkezése 6. Biztosított halála 7. Biztosítási érdek megszűnése (érdekmúlás) 8. Lehetetlenülés 9. Díjnemfizetés 10. Rendkívüli felmondás 11. Visszavásárlás 12. A biztosítási összeg kimerülése 13. Biztosítási szerződés szüneteltetése 14. A biztosítási szerződés technikai megszűnése 1 Válassza ki a HAMIS választ! A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része a hónap utolsó napjával minden esetben megszűnik, ha a szerződés hatálya alatt A a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált B a biztosítási érdek megszűnt C a szerződő fél meghal 2 Melyik az a biztosítás, amelyet a szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolás nélkül felmondhat? A A csoportos balesetbiztosítás B A jogvédelmi biztosítás C Az életbiztosítás 3 Válassza ki a helyes választ! Mikor szűnik meg a biztosítási szerződés, ha a megszűnésre a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése miatt kerül sor? A A biztosítási időszak utolsó napján. B A hónap utolsó napjával. C A biztosítási szerződés létrejöttének időpontjára visszaható hatállyal.
4 Válassza ki a helyes választ! Mi történik a befizetett biztosítási díjjal, ha a szerződő az életbiztosítást a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolás nélkül felmondja? A A biztosító köteles a befizetett díjjal 30 napon belül elszámolni. B A biztosító megtartja a teljes befizetett díjat, hiszen kockázatot vállalt. C A biztosító visszafizeti a teljes befizetett díjat. 5 Mikor mondhatja fel a szerződő rendkívüli felmondással a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő életbiztosítást? A Nem mondhatja fel, a biztosítási szerződést mindig csak évfordulóra lehet felmondani. B Bármikor 30 napos felmondási idővel. C A biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül. 6 Hány nap a rendes felmondási idő vagyon-, és felelősségbiztosítások esetében? A 8 nap B 15 nap C 30 nap 7 A biztosító melyik biztosítási szerződést NEM szüntetheti meg rendes felmondással a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján? A vagyonbiztosítás B felelősségbiztosítás C életbiztosítás 8 Milyen hatállyal szűnik meg a felek által közös megegyezéssel megszüntetett szerződés? A A szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal B A kár bekövetkezésének időpontjára visszamenő hatállyal C A jövőre nézve 9 Válassza ki a helyes választ! Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles… A a teljes befizetett biztosítási díjat kifizetni B a befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított részét kifizetni C a befizetendő biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított részét kifizetni 10 Ha az utas 30 napos időtartamra köt BBP biztosítást, lejárat következtében mikor szűnik meg a szerződés? A A 30. nap 24. órájakor B A 30. nap 0. órakor C A 30. nap, a biztosító ügyfélfogadási idejének végével 11 Megszűnik-e a biztosítási szerződés biztosítási esemény bekövetkezése esetén? A Nem B Igen, ha a biztosító a biztosítással fedezett teljes összeget kifizette C Igen, minden esetben 12 Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, mikor jogosult a biztosító rendkívüli felmondással élni? A Ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem akarja vállalni B Ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja C Ha a szerződést érintő lényeges körülményt a szabályzat nem tartalmazza
13 Mi a jogkövetkezménye annak, ha a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik? A A szerződés a jövőre nézve megszűnik és ezt követően a felek semmilyen szolgáltatást nem követelhetnek egymással szemben B A szerződés a jövőre nézve megszűnik, a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, de a szerződés megszűnését megelőzően nyújtott szolgáltatásaik tekintetében kötelesek egymással elszámolni C A szerződés annak megkötése időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak 14 Mikorra lehet a biztosítási szerződést rendes felmondással felmondani? A a biztosítási időszak elejére B a biztosítási időszak végére C a biztosítási időszak alatt bármilyen határidőre 15 Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító a Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel jogosult a biztosítási szerződést írásban felmondani. Hány napos a felmondási idő? A8 B 15 C 30 16 Mi a visszavásárlási összeg? A A kifizetett biztosítási összegnek azon része, amelyet a biztosított az életbiztosítási szerződés a biztosítási díj megfizetése nélkül történő megszűnésekor köteles kifizetni B A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított azon része, melyet a biztosító az vagyonbiztosítási szerződés bármely okból, a biztosítási összeg kifizetése mellett történő megszűnésekor köteles kifizetni C A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított azon része, melyet a biztosító az életbiztosítási szerződés bármely okból, a biztosítási összeg kifizetése nélkül történő megszűnésekor köteles kifizetni 17 Az érdekmúlás hogyan érinti a biztosító kockázatviselését? A Nem érinti B A kockázatviselés megszűnik C A kockázatviselés szünetel 18 Mikor tekinthető a rendes felmondás érvényesnek? A Ha a rendes felmondással a biztosító él B Ha a felmondás 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak végére, írásban történik C Ha megindokolják az írásbeli felmondást 19 Hogy nevezzük azt az időszakot, amely alatt a biztosító a díjfizetés késedelme ellenére is kockázatot visel? A Respironak B Reaktiválás C Reponálásnak 20 Válassza ki a helyes választ ! A A biztosítási szerződés lehetetlenülése a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet B A biztosítási érdek lehetetlenülése a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet C A biztosítási esemény lehetetlenülése a biztosítási szerződés illetve annak megfelelő része megszűnéséhez vezet 21 Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés megszűnése időben… A mindig egybeesik a kockázatviselés megszűnésével B mindig elválik a kockázatviselés megszűnésétől C elválhat a kockázatviselés megszűnésétől
22 Az alábbiak közül mely esetben NEM szűnik meg a szerződés díjnemfizetés esetén? A Ha a biztosított halasztást nem kapott, de a hátralékos díjat annak esedékességétől számított 60 napon belül megfizeti B Ha a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette C Ha a biztosított halasztást nem kapott, de a hátralékos díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül megfizeti 23 Mikor szűnik meg a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt, ha a hátralékos díjat NEM fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton NEM érvényesítette? A A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével B A biztosítási díj esedékességétől számított 15. nap elteltével C A biztosítási díj esedékességétől számított 8. nap elteltével 24 Mely időpontra szüntethető meg közös megegyezéssel a biztosítási szerződés? A Az évfordulóra. B A biztosítási szerződés megkötésének időpontjára visszamenőlegesen. C A felek által választott időpontra. 25 Válassza ki a helyes választ! A A biztosítási esemény bekövetkezésével minden esetben megszűnik a biztosítási szerződés B A biztosítási esemény bekövetkezésével nem megszűnik a biztosítási szerződés C A biztosítási esemény bekövetkezésével megszűnik a biztosítási szerződés, ha a biztosító a biztosítással fedezett teljes összeget kifizette 26 Mi a jogkövetkezménye annak, ha a vagyontárgy megóvásában való érdekeltség a biztosítási szerződés hatálya alatt megszűnik? A a biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik B a biztosítási szerződést módosítani kell C a biztosítási szerződés lehetetlenné válik 27 Válassza ki a helyes választ! Mi történik, ha valamely biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítás hatályának kezdete előtt lehetetlenné válik? A A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része nem válik hatályossá. B A biztosítási szerződés nem jön létre. C A biztosítási szerződés reaktiválásra kerül. 28 Követheti-e a biztosítási szerződés lejáratát respiro időszak? A Igen B Igen, feltéve, hogy a biztosítónak még követelése áll fenn C Nem 29 Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről,jogosult-e rendkívüli felmondással élni? A Igen, ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja, a szerződést 30 napra írásban felmondhatja B Igen, ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja, a szerződést 15 napra írásban felmondhatja C Nem 30 Válassza ki a helyes választ! Miként minősül a biztosítási esemény szempontjából, ha egy csak tűz ellen biztosított épületet elpusztít az árvíz? A A biztosítási esemény ezzel bekövetkezik. B A biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenül. C A biztosítási esemény megszűnik.
31 Mit jelent a respiro? A A biztosítás első díját B A biztosítás folytatólagos díját C Díjfizetési haladékot, türelmi időt 32 Melyik fogalomhoz illik az alábbi állítás? A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések újbóli érvénybeléptetése. A Reaktiválás B Reponálás C Respiro 33 Mit jelent a reaktiválás kifejezés? A Díjfizetési haladékot B Megszűnt biztosítás újbóli érvénybelépését C Szerződéstől való visszalépést 34 Mit jelent a biztosítási szerződés technikai megszűnése? A A megszűnt biztosítási szerződés biztosító állomány-nyilvántartásából való törlését B A biztosítási érdek megszűnését C A biztosítási szerződés lehetetlenülését 35 Milyen jogkövetkezménnyel jár az, ha a biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt lehetetlenné vált? A a biztosítási szerződést a felek módosítják B a biztosítási szerződés megszűnik C a biztosító mentesül a kárkifizetési kötelezettség alól 36 Mikor szűnik meg a szerződés, ha a biztosítási szerződés lejárata meghatározott naphoz van kötve? A a jelzett nap 0. órája B a jelzett nap 24. órája C a lejáratot követő nap 24. órája 37 A Polgári Törvénykönyv alapján az alábbiak közül kit illet meg a rendkívüli felmondási jog? A Biztosítót B Biztosítottat C Kedvezményezettet 38 Válassza ki a helyes választ! A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított azon része, melyet a biztosító az életbiztosítási szerződés bármely okból, a biztosítási összeg kifizetése nélkül történő megszűnésekor köteles kifizetni A a visszavásárlási összeg B a kártérítési összeg C a kártalanítási összeg 39 Mely életbiztosításokat mondhatja fel a szerződő indokolás nélkül a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül? A Egyiket sem, a biztosításokat mindig csak évfordulóra lehet felmondani. B Bármely életbiztosítást. C Bármely életbiztosítást, a hitelfedezeti életbiztosítás, illetve a 6 hónapot meg nem haladó tartamú életbiztosítások kivételével. 40 Vagyonbiztosítás esetén milyen időszakra csökken a biztosítási összeg a fizetett kártérítési összeggel, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően NEM egészíti ki? A a folyó biztosítási évre B a fennmaradó teljes biztosítási tartamra C a folyó biztosítási negyedévre
41 A biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet-e a biztosított halála balesetbiztosítás esetén? A Nem, mert a biztosított halála nem minősül biztosítási eseménynek B Igen, mert a biztosítási szerződés okafogyottá válik C Igen, feltéve, hogy a biztosított egyben a szerződő fél is 42 Válassza ki a helyes választ! A respiro A a megszűnt biztosítási szerződés újra hatályba léptetése B az ügyfél figyelmének felhívása díjfizetési kötelezettségre C türelmi idő a fizetési kötelezettség teljesítésére, mely alatt a biztosító még viseli a kockázatot 43 Ki mondhatja fel a 6 hónapot meghaladó tartamú, nem hitelfedezeti befektetési egységekhez kötött életbiztosítását a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül? A üzleti tevékenységi körén kívül eljáró jogi személy B üzleti tevékenységi körén kívül eljáró természetes személy C önálló foglalkozása körén belül eljáró természetes személy 44 Megszűnik-e a biztosítási szerződés abban az esetben, ha biztosítási fedezetbe vont két raktárépület közül az egyik teljesen leég? A Nem, csak a leégett raktárépületre vonatkozó rész. B Nem, változatlan díjjal fut tovább az évfordulóig. C Igen, az egész szerződés megszűnik. 45 Érdekmúlás esetén mikor szűnik meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés? A Annak a hónapnak az utolsó napjával, amely hónapban a biztosítási érdek megszűnik B Azon a napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik C Az azt követő napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik 46 Érdekmúlás esetén mikor szűnik meg a biztosítási szerződés a PTK Biztosítási fejezete szerint? A Annak a hónapnak az utolsó napjával, amely hónapban a biztosítási érdek megszűnik B Azon a napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik C Az azt követő napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik 47 Hány nap a respiro minimális ideje a PTK szerint? A 90 nap B 15 nap C 30 nap 48 A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Az alábbiak közül mely biztosításra lehet alkalmazni a fenti szabályt? A Vagyonbiztosítás B Életbiztosítás C Balesetbiztosítás 49 Mi a respiro minimális időtartama a jogszabály szerint? A 15 nap B 30 nap C A szerződésben a felek szabadon állapítják meg, jogszabály nem szabályozza. 50 Mit tehet a biztosító a törvény szerint abban az esetben, ha a szerződő a díjtartalékkal rendelkező életbiztosítás díját a respiro ideje alatt nem fizeti meg? A Kifizeti a visszavásárlási összeget. B Díjmentesíti a szerződést. C Díjnemfizetés miatt megszünteti a szerződést.
51 A reaktiválásnak nevezzük a szerződés ügyfél kérésére történő újra érvénybe helyezését. A IGAZ B HAMIS 52 Életbiztosítás reaktiválására abban az esetben van lehetőség, ha a biztosított újabb egészségi nyilatkozatot tesz (orvosi vizsgálaton vesz részt) és legalább annyi díj kerül befizetésre, hogy az elmaradás mértéke ne legyen nagyobb a respiro idejére járó díjnál. A IGAZ B HAMIS 53 Életbiztosítás visszavásárlását követően az ügyfél 6 hónapon belül kérheti a szerződés reaktiválását. A IGAZ B HAMIS 54 Mit nevezünk kizárásnak? A olyan kockázat, amelyet a biztosító nem vállal, B olyan biztosítási esemény, amikor a biztosított magatartása miatt a biztosító nem teljesít, C olyan biztosítási esemény, amely földrengés miatt következik be. 55 Mit nevezünk mentesülésnek? A amikor nincs biztosítási esemény, így a biztosító sem teljesít, B olyan veszély, amelyre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki, C a biztosítási esemény bekövetkezik, de a biztosító nem köteles teljesíteni. 56 Melyik állítás igaz a respiro-ra A a respiro tartama alatt a kockázatviselés szünetel, B a respiro tartamának eredménytelen lejártával a kockázatviselés megszűnik, C a respiro tartamának lejártával a szerződés megszűnik. 57 A felek a vagyonbiztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb… A …két évre kizárhatják, B …három évre kizárhatják, C …négy évre kizárhatják. 58 Balesetbiztosítás esetén a felmondási jog korlátozásában… A …a felek érvényesen nem állapodhatnak meg, B …a felek legfeljebb a biztosított kérésére állapodhatnak meg, C …a felek legfeljebb a biztosító javaslatára állapodhatnak meg. 59 Mikor szűnik meg a szerződés, ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény lehetetlenné válik, vagy a biztosítási érdek megszűnik (NEM KGFB)? A Az adott hónap utolsó napjával, B A következő egész hónap utolsó napjával, C A következő nap 0. órájával. 60 Mikor illeti meg a szerződés rendkívüli felmondásának joga a szerződő felet? A Nincs olyan körülmény, amely bekövetkeztekor a szerződő élhetne a rendkívüli felmondás lehetőségével. B Állomány örökítése esetén (az eredeti üzletkötő helyébe új lép). C Állomány átruházása esetén (az eredeti biztosító helyébe új biztosító lép). 61 Követelheti-e az ügyfél a szerződés megszüntetését és a visszavásárlási összeg kifizetését, ha a biztosító díjfizetés elmulasztása miatt a szerződést már díjmentesítette? A Igen, B Csak akkor, ha a díjmentes leszállítást követő 15 napon belül jelzi visszavásárlási igényét, C Nem.
62 A biztosítási szerződés megszűnése és a biztosító kockázatviselésének megszűnése minden esetben egybe esik. A Igaz B Hamis 63 Lehet-e a respiro biztosító által meghatározott időtartama 15 nap? A Igaz B Hamis 64 Kinek kell bizonyítania a mentesülés feltételeit? A Biztosítónak. B Szerződőnek. C Kedvezményezettnek. 65 A felsoroltak közül melyik esetben szűnhet meg a biztosítási szerződés? A alulbiztosítás. B díjnemfizetés. C kárenyhítés . 66 Mi a respiro? A Az az időszak - a törvényi előírás szerint 30 nap - ami alatt a díj esedékesség időpontjától az esedékes díj meg nem fizetése esetén is a biztosító kockázatban áll. B A biztosító az ügyfél kérésére a díjnemfizetés miatt törölt biztosítási szerződést újra érvénybe helyezheti 6 hónapon belül. C Azon időszak, amely alatt a kárigény még bejelenthető, ez a biztosítási eseménytől számított 1 év. 67 Mit fizet a biztosító tiszta elérési életbiztosítás alapján, ha a biztosított a tartam végén már nincs életben? A Az aktuális biztosítási összeget B A visszavásárlási értéket C Semmit 3.1.8. A biztosító törvényi engedményesi joga és visszakövetelési joga (regressz) 1 Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosító peres eljárásban érvényesíti megtérítési igényét a kárért felelős személlyel szemben, a Polgári Törvénykönyv alapján köteles-e a biztosítottnak meg nem térített önrész összegét is érvényesíteni a kárért felelős személlyel szemben? A Igen, a biztosított erre irányuló kérése esetén B Nem C Igen, minden esetben kérés nélkül is 2 Válassza ki, hogy az alábbi lehetőségek közül melyik illik a mondatba! Ha a biztosító és a biztosított ugyanabban a peres eljárásban érvényesíti igényét a károkozóval szemben, de a befolyó összeg nem fedezi mindkettőjük követelését, akkor a biztosított _______ a biztosítóval szemben. A elsőbbséget élvez B hátrányba kerül C megtérítési igényt érvényesíthet 3 Válassza ki az alábbiak közül a regressz igény helyes fogalmát! A Visszakövetelési jog, amely szerint a szerződő visszakövetelheti a befizetett díjat, ha nem történt biztosítási esemény. B Visszakövetelési jog, amely alapján a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a kárért felelős személyektől. C Visszatérítési kötelezettség, amely szerint a biztosító a szerződő által befizetett díjat megtéríti a biztosítottnak.
4 Mit jelent a regressz igény? A A biztosító biztosítási díj megfizetése iránti igényt. B A biztosító által kifizetett kárösszeg visszakövetelési jogát. C A biztosító bírósági úton való igényérvényesítésének lehetőségét. 5 A felelősségbiztosító kivel szemben érvényesítheti visszakövetelési jogát? A Károkozóval szemben B Károsulttal szemben C Kedvezményezettel szemben 6 Mely fogalomhoz illik az alábbi állítás? Visszakövetelési jog, amely alapján a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a kárért felelős személyektől. A regressz igény B respiro C reaktiválás 7 Igaz-e a következő állítás? A biztosító által indított regressz perben a biztosító még a biztosított kívánságára sem érvényesítheti annak igényét a bíróság előtt. A Igen. B Nem. C Nem, de ehhez a biztosítottnak be kell szereznie a károkozó hozzájárulását. 8 Az alábbiak közül mely biztosítások esetén NEM illeti meg a biztosítót a kifizetett kártérítési összeg visszakövetelésének joga? A felelősségbiztosítás B vagyonbiztosítás C balesetbiztosítás 9 Kivel szemben NEM illetik meg a biztosítót a törvényi engedményből fakadó jogok? A A biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben B A biztosított valamennyi közeli hozzátartozójával szemben C A biztosított gyermekeivel szemben 10 A felelősségbiztosító a biztosított szándékos magatartása, továbbá súlyos gondatlansága eredményeként okozott kárt megtéríti a károsultnak. Követelheti-e a biztosító a kifizetett biztosítási összeg megtérítését a biztosítottól? A Nem. B Igen, minden esetben. C Igen, feltéve, hogy a biztosított nem bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes. 11 Válassza ki a helyes választ! A törvényi engedmény azt jelenti, hogy… A a biztosító a károsult biztosított helyébe lép B a biztosítónak nem kell a kárt kifizetnie C a biztosító a károkozó biztosított helyébe lép 12 Vagyonbiztosítás esetén mi a feltétele annak, hogy a biztosító a biztosítottat megillető jogokat a kárért felelős személlyel szemben gyakorolja? A a kár biztosított részére való megtérítése B a biztosított halála C a biztosítási szerződés biztosítási esemény bekövetkezte miatti megszűnése 13 Válassza ki a helyes választ! Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve A A biztosítóval közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben B A károkozóval közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben C A biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben
14 Törvényi engedmény esetén kivel szemben illetik meg a biztosítót a biztosított jogai? A A kárért felelős személlyel szemben B A kedvezményezettel szemben C A károsulttal szemben 15 Mit jelent a biztosító visszakövetelési joga felelősségbiztosításnál? A A szándékos károkozás szerződésben meghatározott eseteiben a biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését. B Minden esetben követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, ha a bizonyítja, hogy károkozó magatartás szándékos volt. C Szándékos károkozás esetén, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben a biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes. 16 Mit jelent a törvényi engedmény vagyonbiztosítás esetén? A A biztosító biztosítottal szemben fennálló jogainak engedményezését B Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben C Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a károsultat illették meg a biztosítottal szemben 17 Milyen jog illeti meg a felelősségbiztosítót, ha a károsultnak a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén kifizeti a biztosítási összeget, feltéve, hogy a biztosított károkozó magatartása jogellenes volt? A Követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését. B Követelheti a károsulttól a kifizetett biztosítási díj megtérítését. C Követelheti a MABISZ-tól kifizetett biztosítási összeg megtérítését. 18 Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben. A Reponálás B Törvényi engedmény C Reaktiválás 19 Kit illet meg a regressz igény felelősségbiztosítás esetén? A biztosítót B biztosítottat C károsultat 20 Vagyonbiztosítás esetében a törvényi engedmény következtében kinek a jogait gyakorolhatja a biztosító a kárért felelős személlyel szembeni? A a biztosított jogait B a szerződő jogait C a károkozó jogait 21 Válassza ki a helyes választ! Szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben a felelősségbiztosító követelheti a biztosítottól a károsult részére kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha… A a biztosított a biztosítási szerződést felmondja. B a biztosított az éves biztosítási díjat kiegészíti. C a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
3.2.) AZ EGYES BIZTOSÍTÁSI TÍPUSOKRA VONATKOZÓ POLGÁRI JOGI SZABÁLYOK 3.2.1. Vagyonbiztosítás 1. A biztosítási összeg 2. Túlbiztosítás tilalma 3. Alulbiztosítás jogkövetkezménye 1 Válassza ki a vagyonbiztosítás helyes fogalmát! A Olyan, előre nem látható, de a jövőben valószínűsíthetően előforduló események hatásai ellen lehet a vagyonbiztosítással védekezni, amelyek bekövetkezésük esetén pénzben pontosan kifejezhető vagyoni hátrányt okoznak. B Mindazon fedezetek, ahol a biztosítónak mentesülése nincs. C A vagyonbiztosítás esetében csak olyan kockázatok biztosíthatóak, amelyek bekövetkezése a szerződés szerint meghatározott módon fordulnak elő. 2 Válassza ki a helyes választ! A kárkifizetés után megkerülő vagyontárgyra… A a biztosított igényt tarthat a kártalanítási összeg visszafizetése mellett. B a biztosított már nem tarthat igényt. C kizárólag a biztosító tarthat igényt. 3 Melyik állítás igaz a biztosítási összegre vagyonbiztosítások esetén? A A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. B A biztosító szolgáltatásának ellenértéke, amelyet a szerződő fizet a biztosító részére. C A biztosítási időszakban a díjfizetési gyakoriságok és a gyakoriság szerint fizetett díjak szorzata. 4 Megállapíthatják-e a felek a biztosítási összeget a vagyontárgy értékénél kisebb összegben? A Igen. B Igen, de csak felelősségbiztosítások esetén. C Nem 5 Mikor alkalmaz a biztosító arányos térítést az elemi károkra fedezetet nyújtó biztosításra? A értékkövetés esetén B összegbiztosítás esetén C alulbiztosítás esetén 6 Mely jogszabály nem szabályozza a biztosítók tevékenységét? A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény B Polgári Törvénykönyv C biztosítók és a biztosítási tevékenységről szóló törvény 7 Mikor beszélünk teljes biztosításról? A Ha a biztosítási összeg és a biztosítási érték azonos. B Ha a biztosítási összeg és a biztosítási érdek azonos. C Ha a biztosítási összeg meghaladja a tényleges kárt. 8 A biztosítás mely fajtáit különböztetjük meg a biztosítási összeg a tényleges biztosítási értékhez viszonyított arányától függően? A teljes biztosítás, részleges biztosítás B egyenlő biztosítás, alulbiztosítás, felülbiztosítás C teljes biztosítás, alulbiztosítás, túlbiztosítás
9 A biztosítás mely ágazatában beszélünk túlbiztosításról? A Hagyományos életbiztosítás B Balesetbiztosítás C Vagyonbiztosítás 10 Mikor alkalmazunk arányos kártérítést? A értékkövetés esetén B alulbiztosítás esetén C összegbiztosítás esetén 11 Melyik állítás igaz a következők közül a vagyonbiztosításokra? A A biztosítási összegnek elvileg nincs felső határa. B A biztosítási szolgáltatás nem függ a bekövetkezett kár mértékétől. C A biztosítási összeg felső határa a vagyontárgy értéke. 12 Válassza ki a helyes választ! A Polgári Törvénykönyv túlbiztosítás tilalma azt jelenti, hogy… A a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét B a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződő által becsült értékét C a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződő szerinti értékét 13 Igényt tarthat-e a biztosított a megkerült vagyontárgyra, ha a biztosító a kártalanítási összeget már megfizette? A Igen. B Igen, feltéve, hogy a kártalanítási összeget visszafizeti. C Nem. 14 Melyik állítás jellemző a kárbiztosításokra? A A biztosítási szolgáltatás nem függ a bekövetkezett kár mértékétől. B A biztosítási szolgáltatás célja a megváltozott élethelyzetben való segítségnyújtás. C A biztosítási összeg felső határa a lehetséges legnagyobb kár bekövetkezte esetén a helyreállításhoz szükséges összeg. 15 Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! Vagyonbiztosítás esetén, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés_________________, a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. A változatlan biztosítási összeggel B csökkentett biztosítási összeggel C az abban meghatározott nagyobb biztosítási összeggel 16 Hogyan hat a biztosítási összegre vagyonbiztosítás esetén az, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg? A Nem hat ki, a biztosítási összeg változatlan marad. B A biztosítási összeg arányosan csökken. C A biztosítási összeg arányosan nő. 17 Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a ______________ nagyobb, mint _______________. A biztosítási összeg; a biztosítási érték B biztosítási érték; a biztosítási összeg C Biztosítási összeg; a biztosítási díj 18 Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! Az alulbiztosítás azt jelenti, hogy a ______________ nagyobb, mint _______________. A biztosítási összeg; a biztosított vagyontárgy tényleges értéke B biztosított vagyontárgy tényleges értéke; a biztosítási összeg C Biztosítási összeg; a biztosítási díj
19 Mentesülhet-e a biztosító vagyonbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított jogellenesen, súlyosan gondatlanul nem tett eleget kármegelőzési kötelezettségének, mely magatartás közrehatott a kár bekövetkezésében? A Nem. B Igen, teljesen. C Igen, de csak olyan részben, amilyen részben a biztosított magatartása a kár bekövetkezésében közrehatott. 20 Milyen feltétellel tarthat igényt a biztosított a megkerült vagyontárgyra, ha a biztosító a kártalanítási összeget már megfizette? A Ha a kártalanítási összeget a biztosítónak visszafizeti. B Ha a vagyontárgy értékét a biztosítónak megfizeti. C Ha a biztosított megfizette a biztosítási díjat. 21 Vagyonbiztosítás esetén mikor NEM mentesül a biztosító a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén sem a fizetési kötelezettsége alól? A Ha a kárt jogellenesen okozták. B Ha nem tudja bizonyítani, hogy a kárt a biztosított fenti magatartásával jogellenesen okozta. C Ha a kár nem jelentős. 22 Vagyonbiztosítás esetén mi az alulbiztosítás következménye? A A biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. B A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni, mert a biztosított nem tett eleget a szerződéskötéskor az adatszolgáltatási kötelezettségének. C A biztosító visszamenőleg követelheti, hogy a biztosított egészítse ki a díjat. 23 Az alábbiak közül mely vagyontárgyra kötött biztosítás NEM képez kivételt a túlbiztosítás tilalma alól? A A vagyontárgy várható értékére kötött biztosítási szerződés B A vagyontárgy meglévő értékére kötött biztosítási szerződés C A vagyontárgy helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig kötött biztosítási szerződés 24 Milyen hatással van a biztosítási összegre vagyonbiztosítás esetén az, ha a biztosító a biztosítási időszakon belül bekövetkezett biztosítási eseményt követően eleget tesz fizetési kötelezettségének? A A biztosítási összeg a Polgári Törvénykönyvben meghatározott ideig a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. B A biztosítási összeg a Polgári Törvénykönyvben meghatározott ideig a fizetett kártérítési összeggel növekszik, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. C A biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól. 25 Mely fogalomhoz illik az alábbi állítás? A biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy tényleges értéke. A túlbiztosítás B alulbiztosítás C összegbiztosítás 26 Túlbiztosítás esetén mentesül-e a biztosító az alól a kötelezettsége alól, hogy a kárért a vagyontárgy valóságos értékéig az erre vonatkozó szabályok alapján helytálljon? A Igen B Nem, de csak felelősségbiztosítás esetén C Nem
27 Mentesül-e a biztosító vagyonbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a kárt a biztosítottnak a biztosítási szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta? A Nem. B Igen. C Igen, feltéve, hogy a kár vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottak magatartása eredményeként következik be. 28 Melyik fogalom illik az alábbi állításhoz? A biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy tényleges értéke. A Túlbiztosítás B Összegbiztosítás C Alulbiztosítás 29 Megvalósul-e a túlbiztosítás, ha ugyanarra a vagyontárgyra, ugyanazokra a kockázatokra több biztosítást is kötöttek? A Igen B Nem, mert túlbiztosítás csak különböző vagyontárgyak esetén állhat fenn C Nem, mert túlbiztosítás csak különböző kockázatok esetén állhat fenn 30 Melyik állítás NEM igaz a vagyonbiztosítási szerződés felmondása esetén? A a biztosítási időszak végére kell felmondani B szóban kell felmondani C harmincnapos felmondás idővel kell felmondani 31 Válassza ki a helyes választ! A vagyonbiztosítási szerződés megkötéséhez… A szükséges a biztosított hozzájárulása. B nem szükséges a biztosított hozzájárulása. C szükséges a biztosított írásbeli hozzájárulása, ha a szerződést nem ő köti. 32 Mit nevezünk túlbiztosításnak? A A túlbiztosítás azt jelenti, hogy nagyobb díjat fizetünk a biztosításunkért, mint amekkorát a biztosítási összeg alapján kellene. B A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a vagyontárgy értékét forgalmi értéken állapítjuk meg, teljesen elfogadott értékelési forma a vagyonbiztosítások között. C A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a biztosítási összeg nagyobb, mint a biztosítási érték . 33 Melyik állítás IGAZ? A Alulbiztosítás esetén a biztosító arányos térítést alkalmaz. B Biztosítási kötvény minden, a biztosítónak tett írásbeli nyilatkozat, amelyből egy adott kockázatra vagy kockázatcsoportra vonatkozó szerződéskötési szándék egyértelműen kifejezésre jut. C A kizárás minden esetben a szerződés időbeli hatályára vonatkozik. 34 Válassza ki a helyes választ! Alulbiztosítás esetén a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a… A biztosítási díj. B biztosított vagyontárgy tényleges értéke. C kockázat 35 Mi az alulbiztosítás? A Ha a biztosítási összeg alacsonyabb a biztosított vagyontárgy tényleges értékénél. B Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgyak új állapotban való felépítésének, helyreállításának vagy beszerzésének költségei. C Ha az épületbiztosításban biztosítani kívánt főépület tartalmaz talajszint alatti padozatú helyiségeket, vagy a szilárd falú melléképületet.
36 Az alábbiak közül mely biztosítási ágazatban beszélhetünk alulbiztosításról? A betegségbiztosítás B hagyományos életbiztosítás C vagyonbiztosítás 37 Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója ____________________ okozta. A véletlenül B szándékosan vagy súlyosan gondatlanul C hanyag módon 38 Köteles-e a biztosított bizonyítani vagyonbiztosítás esetén, hogy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, melynek eredményeként a kár bekövetkezett, nem volt jogellenes? A Igen. B Nem, ezt a károkozó köteles bizonyítani. C Nem, a biztosító köteles bizonyítani, hogy a magatartás jogellenes volt. 39 Vagyonbiztosítás esetén az alábbiak közül mely személyek jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén NEM mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól? A biztosított B a szerződővel közös háztartásban élő hozzátartozó C a biztosítottal nem közös háztartásban élő hozzátartozója 40 Mely jogszabályok szabályozzák a biztosítók tevékenységét? A Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv B Polgári Törvénykönyv és a Biztosítók és a biztosítási tevékenységről szóló törvény C Biztosítók és a biztosítási tevékenységről szóló törvény és a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 41 Válassza ki a helyes választ! A túlbiztosítás tilalma ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy … A várható értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig B meglévő értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig C várható értéke, továbbá a valóságos értékét meghaladó értéke erejéig 42 Mi a túlbiztosítás következménye? A Túlbiztosítás esetén a biztosító kifizeti a valóságos érték feletti részre is a kártérítést, hiszen az ügyfél többet fizetett a káreset időpontjáig, utána viszont a vagyontárgy valóságos értékét határozzák meg, amellyel tovább él a szerződés. B Semmilyen következménye sincs a túlbiztosításnak, a biztosítás az értéknek megfelelően fizet kár esetén, majd a biztosítás változatlan feltételekkel működhet tovább. C Túlbiztosítás esetén az értéket meghaladó összegre a biztosítás semmis, a biztosítási díjat a valóságos értéknek megfelelő mértékben le kell szállítani. 43 Ütközik-e a túlbiztosítás tilalmába, ha a vagyontárgy helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig kötött biztosítási szerződés alapján a biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyontárgy valóságos értékét? A Nem B Igen, a jogkövetkezmény a teljes érvénytelenség C Igen, a jogkövetkezmény a részleges érvénytelenség
44 Milyen hatással van a túlbiztosítás a biztosítási díjra? A Semmilyen B A biztosítási díjat megfelelően le kell szállítani C A biztosítási díjat megfelelően fel kell emelni 45 Mentesül-e a biztosító vagyonbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a kárt a biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta? A Igen, feltéve, hogy bizonyítja, hogy a kárt a biztosított fenti magatartásával jogellenesen okozta. B Igen, de csak ha ezt a szabályzatban kikötötték a felek. C Nem. 46 Mit jelent vagyonbiztosítás esetén a biztosító mentesülése? A Vannak olyan kockázatok, amelyekre a biztosító eleve nem is köt biztosítást, ezt nevezzük a biztosító mentesülésének. B A biztosító mentesülése azt jelenti, hogy egy fedezett kockázati körben bekövetkezett káresemény esetén, a Polgári Törvénykönyvben szabályozott, és a biztosítók feltételeiben is rendszerint szerepeltetett valamilyen okból mégsem rendezi a kárt a biztosító. C A biztosító mentesülése tulajdonképpen egy lehetőség a biztosítók számára, nem kell előre meghatározniuk, egy biztosítási szerződés megkötése után is szabadon dönthet arról, hogy káresemény esetén fizetnek-e vagy sem. 47 Az alábbiak közül mely személyek jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól? A a biztosított hozzátartozója B a kedvezményezett C a biztosítottnak a biztosítási szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai, illetőleg megbízottai 48 Melyik állítás vonatkozik vagyonbiztosítási szerződés esetében a biztosítási összegre? A A biztosítási összeg a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkeztével beálló teljesítési kötelezettségének felső határa. B A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor a károsult vagyontárgy forgalmi értéke. C A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy káridőponti várható értéke. 49 Az alábbiak közül mely vagyontárgyra kötött biztosítás képez kivételt a túlbiztosítás tilalma alól? A A vagyontárgy várható értékére kötött biztosítási szerződés B A vagyontárgy meglévő értékére kötött biztosítási szerződés C A vagyontárgy múltbeli értékére kötött biztosítási szerződés 50 Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a biztosítási összeg nagyobb, mint a … A biztosítási érték B kár C kockázat 51 Mennyi időn belül kell felmondani a vagyonbiztosításokat? A 60 napos felmondási idővel kell felmondani. B Évforduló előtt 30 napos felmondási idővel kell felmondani. C Évforduló előtt és után is 30-30 napos felmondási idővel lehet felmondani. 52 Melyik állítás NEM IGAZ túlbiztosítás esetében? A A túlbiztosítás tilalmával törvényileg kifejezésre jut, hogy a biztosítás nem lehet nyerészkedés tárgya. B A túlbiztosítás olyan választható biztosítási lehetőség, amellyel az értékesebb kiemelt értékek biztosítása esetén élhetünk. C A túlbiztosítás esete akkor is fennáll, ha ugyanarra a vagyontárgyra, ugyanazokra a kockázatokra több biztosítást is kötöttek.
53 Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt ____________a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. A rosszhiszeműen B jogellenesen C gondatlanságból 54 Mennyiben semmis a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás túlbiztosítás esetén? A A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében B A teljes megállapodás semmis C A vagyontárgy valóságos értékét meg nem haladó részében 55 Melyik állítás igaz a túlbiztosításra? A A Polgári Törvénykönyv szerint a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, ennek értelmében a díjat megfelelően le kell szállítani. B A túlbiztosítást törvényi háttér biztosítja, annak értelmében a biztosítóknak lehetőségük van ezt az értékelési formát alkalmazniuk. C Túlbiztosítás esetén, ha káresemény történik, a biztosító kifizeti a keletkezett kár összegét, hiszen az ügyfél nagyobb összegre arányában többet is fizetett. 56 Vagyonbiztosítás esetén mikor mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól a Polgári Törvénykönyv alapján? A Ha a biztosító kizárta a kockázatot. B Ha a biztosító bizonyítja, hogy a Polgári Törvénykönyvben meghatározott személy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. C Ha a kárt jogellenesen szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul nem a biztosított okozta. 57 Mi nem tartozik a biztosított kötelezettségei közé vagyonbiztosítási eseménynél? A a kedvezményezett értesítése B a kár enyhítése C a kár bejelentése 58 A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Az alábbiak közül mely biztosításra lehet alkalmazni a fenti szabályt? A felelősségbiztosításra B balesetbiztosításra C vagyonbiztosításra 59 Melyik biztosításnál alkalmazható önrész? A életbiztosítás B kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás C vagyonbiztosítás 60 Megvalósul-e a túlbiztosítás, ha ugyanarra a vagyontárgyra, különböző kockázatokra több biztosítást is kötöttek? A Igen B Igen, feltéve, hogy a biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyontárgy valóságos értékét C Nem 61 Az alábbiak közül mely biztosítási ágazatban beszélhetünk alulbiztosításról? A balesetbiztosítás B vagyonbiztosítás C felelősségbiztosítás
62 Mit jelent az arányos térítés? A Kisebb mértékű vagyoni károk bekövetkezte esetén kárszakértői kárfelmérés nélküli, javítási vagy beszerzési számla alapján történő kártérítés. B Nagy vagyoni károk bekövetkezte esetében a különböző kárszakértők kárfelméréseinek összevetése alapján történő előzetes összesített kárösszeg-becslés. C A biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez. 63 Milyen mértékben köteles a biztosító a kárt megtéríteni alulbiztosítás esetén? A Olyan mértékben, ahogy a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez. B Teljes mértékben. C Semmilyen mértékben sem. 64 Az alábbiak közül milyen közvetett hatása van az alulbiztosításnak? A érdekeltté teszi a biztosítottat a kármegelőzésben B érdekeltté teszi a biztosítót a kártérítésben C érdekeltté teszi a biztosítót a szerződés megkötésében 65 Jelölje meg az alábbiak közül a HELYES állítást! A Alulbiztosítás esetén a biztosítási összeg kisebb, mint a biztosított vagyontárgy értéke. B Alulbiztosítás esetén, ha totálkár történik, a biztosító a biztosított vagyontárgy értékét fizeti ki. C Az alulbiztosítás ténye nem befolyásolja a fizetendő díjat. 66 Mikor beszélünk túlbiztosításról? A Ha a biztosítási összeget a maximális értéken határozzák meg. B Ha a biztosítási értéket a viszontbiztosító határozza meg. C Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy valóságos értéke. 67 Mikor beszélünk túlbiztosításról? A Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy valóságos értéke. B Ha ugyanarra a vagyontárgyra, ugyanazokra a kockázatokra több biztosítás van érvényben egy időben és azok együttes biztosítási összege meghaladja a vagyontárgy valóságos értékét. C Mindkét fenti állítás igaz. 68 Köthető-e biztosítás a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó értékre? A Nem, mert ez a káron való gazdagodás tilalmába ütközik. B Mindegy, hogy milyen értéken kötjük a biztosítást, a szolgáltatási összeget mindig a vagyontárgy valóságos értékén számítják ki. C Igen, új értéken, vagy várható értéken történő biztosítás esetén. 69 A felsoroltak közül melyik jellemző az elemi károkra fedezetet nyújtó biztosításra? A A káringadozás mértéke nagy. B A biztosítási esemény a tartam alatt legfeljebb egyszer következik be. C A biztosítási esemény a tartam alatt biztosan bekövetkezik, csak azt nem tudjuk mikor. 70 Vagyonbiztosítás esetén, ha a szerződést NEM a biztosított kötötte… A a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. B a biztosítottnak nem kell nyilatkoznia a biztosító felé, mert anélkül is a szerződő helyébe léphet. C a biztosított csak a szerződő halála esetén léphet a szerződő fél helyébe. 71 Vagyonbiztosítás esetén szükséges-e a szerződés megkötéséhez a biztosított hozzájárulása, ha nem azonos a szerződővel? A igen B nem C csak 10 millió forint biztosítási összeg felett
72 Vagyonbiztosítást csak az köthet, akinek a vagyontárgyát, vagy vagyoni érdekét a szerződés kockázatba veszi. A Igaz B Hamis 73 A szerződő személye a vagyonbiztosítási szerződés tartama alatt változhat. A Igaz B Hamis 74 Beléphet-e vagyonbiztosítás esetén a biztosított a szerződő fél helyébe? A igen B nem C csak a szerződő írásos hozzájárulásával 75 Mit jelent a túlbiztosítás? A Azt, hogy a valóságos értékénél nagyobb összegre biztosítanak egy vagyontárgyat. B Azt, hogy biztosításon kívül őrző-védő céggel is figyelteti az ügyfél az épületet. C Azt, hogy több biztosítónál is köt szerződést az ügyfél. 76 A tűzoltók az oltás során a biztosított épületben további károkat okoztak: beáztak a falak stb. Ki fogja kifizetni az általuk okozott kárt? A Senki, ez a tulajdonost terheli. B A biztosító. C A tűzoltóság – felelősségbiztosítási alapon. 77 A vihar megbontotta a tetőt. A biztosított vett fóliát, azt terítette a tetőre, hogy ne ázzon be tovább. A szél ezt is letépte, a ház teljesen beázott. Mit térít a biztosító? A Csak azt a kárt, ami először keletkezett, hisz ha a fóliát jobban felrakják nem keletkezett volna további kár. B A házban keletkezett teljes kár kifizeti, a fóliát nem, mert a kárenyhítési kísérlet nem sikerült. C Kifizeti a fólia árát is, függetlenül attól, hogy sikeres volt-e a kárenyhítés. 78 A ház értéke 20 millió Ft, a biztosítás azonban csak10 millió Ft-ra szól. A szél megrongálja a tetőt, a kár 1 millió Ft. Fizet-e a biztosító, és ha igen mennyit? A Nem fizet. B Kifizeti a kárt: 1 millió Ft-ot. C Kifizeti a kár 50 %-át. 79 Az ügyfél nagyon fél a betöréstől, ezért a nyaralóját két biztosítónál is teljes értékére bebiztosította. A betörés be is következett. Térít-e mindkét biztosító? A Csak egyik biztosító fizet. B Igen, hisz két biztosítása volt. C Mindkettő fizet: 50-50% arányban. 80 A kárenyhítéshez a biztosítottnak vásárolnia kell deszkát és szögeket. Hogyan jár el helyesen? A Minél gyorsabban megveszi a szükséges eszközöket, és számlát kér. B Azonnal felhívja az ügyfélszolgálatot és engedélyt kér a vásárlásra. C Megveszi a szükséges eszközöket, de nem kér számlát, mert így olcsóbb és a biztosító is jobban jár, mert kevesebbet kell fizetnie. 81 Totálkár alatt csak azt az eseményt értjük, amikor a károsodott vagyontárgyat nem lehetséges javítani. A Igaz B Hamis
82 Mit jelent az arányos (pro-rata) kártérítés? A Ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási értékhez, úgy aránylik a bekövetkezett kár a kártérítéshez. B Ahogyan a biztosítási érték aránylik a biztosítási összeghez, úgy aránylik a kártérítés a bekövetkezett kárhoz. C Ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási értékhez, úgy aránylik a kártérítés a bekövetkezett kárhoz. 83 Melyik állítás igaz? A Túlbiztosítás esetén a biztosító arányos kártérítést nem alkalmaz. B Biztosítási kötvény minden, a biztosítónak tett írásbeli nyilatkozat, amelyből egy adott kockázatra vagy kockázatcsoportra vonatkozó szerződéskötési szándék egyértelműen kifejezésre jut. C A kizárás minden esetben a szerződés időbeli hatályára vonatkozik. 84 Túlbiztosítás esetén a biztosított NEM kap kártérítést és visszakapja a befizetett biztosítási díjat. A Igaz. B Hamis. 85 Túlbiztosítás esetén a biztosított megkapja a tényleges kár összegét és visszakapja a díj többletet. A Igaz. B Hamis. 86 Túlbiztosítás esetén a biztosító az arányos (pro-rata) kártérítést alkalmazza kár bekövetkeztekor. A Igaz. B Hamis. 87 Túlbiztosítás esetén a biztosító NEM az arányos (pro-rata) kártérítést alkalmazza kár bekövetkeztekor. A Igaz. B Hamis. 88 A CASCO alapbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosításként kötelező gépjármű biztosítás. A Igaz. B Hamis. 89 A kötelező gépjármű biztosításhoz köthető kiegészítő CASCO biztosítás. A Igaz. B Hamis. 90 Melyik kár NEM tartozik a CASCO alapbiztosítás fedezetébe? A Töréskár. B Extra tartozékok kára C Elemi kár. 91 Ki viseli a kárenyhítés költségeit? A a biztosított B a biztosító C közösen, a szerződésben megállapított arányban 3.2.2. Felelősségbiztosítás 1. Felelősségbiztosítás fogalma 2. A felelősségbiztosítás alanyai 3. Gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítása
1 A felelősségbiztosítás általános szabályait a _______________ határozza meg. Válassza ki a helyes választ! A a felelősségbiztosításról szóló Kormányrendelet B a Polgári Törvénykönyv C a biztosítási szerződésekről szóló sz. IM (igazságügyminiszteri) rendelet 2 Válassza ki az igaz állítást! A Felelősségbiztosítást csak felelős állást betöltő személyek köthetnek. B A hatályos magyar jog szerint több szakmában is a működés feltétele a felelősségbiztosítás megléte. C A felelősségbiztosítás alapján a biztosító mentesül a helytállási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 3 A gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés jogszabályban meghatározott tartalmától a felek szerződése A sem a biztosított, sem a károsult hátrányára nem térhet el. B a károsult hátrányára nem, de a biztosítottéra eltérhet. C a diszpozitivitás elvének megfelelően szabadon eltérhet. 4 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítást a következő személyek köthetnek… A csak természetes személy B csak jogi személy C természetes és jogi személy egyaránt 5 Válassza ki a helyes állítást! Ha a biztosított károkozása szándékos, ámde jogszerű volt (pl. szükséghelyzet), akkor felelősségbiztosítás esetén a biztosító… A köteles helytállni, és megtérítési igénnyel fordulhat a biztosított felé a kifizetett biztosítási összeg erejéig; B mentesül a helytállási kötelezettsége alól; C köteles helytállni, de nem fordulhat megtérítési igénnyel a biztosított felé. 6 Melyik állítás igaz? A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján… A a biztosítottnak kizárólag hatályban tartási kötelezettsége van. B a biztosítottnak kizárólag szerződéskötési kötelezettsége van. C a biztosított kárbejelentési kötelezettségének 5 munkanap a határideje. 7 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén, ha a biztosított és a károsult egyezséget kötött, és összegszerűen megegyezett a kár mértékében, akkor a biztosító… A köteles megtéríteni ezt az összeget a károsult részére akkor is, ha megítélése szerint a tényleges kár a megegyezett mértékűnél alacsonyabb volt. B köteles megtéríteni ezt az összeget, ha az egyezséget tudomásul vette. C mentesül a helytállási kötelezettsége alól. 8 Mely időponttól terheli felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettség a gépjármű mindenkori üzembentartóját? A attól az időponttól fogva, hogy a gépjármű igazolhatóan elhagyta a gyártósort B a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel (rendszámtáblával) való ellátásának időpontjától C a gépjárművön való első tulajdonszerzés időpontjától 9 Kivel szemben áll fenn a biztosító kockázatviselése a felelősségbiztosításban? A a biztosítottal B a károsulttal C a biztosítottal és a károsulttal szemben egyaránt
10 Kit takar a következő definíció? A gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosító más tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetése kapcsán felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli. A kárképviselő B kártalanítási szervezet C kárrendezési megbízott 11 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén, ha a biztosított és a károsult között per van folyamatban, akkor… A a biztosító a károsult oldalán beavatkozhat a perbe. B a biztosító köteles megvárni a jogerős ítéletet, mielőtt kifizetné a biztosítási összeget. C a biztosító a biztosított oldalán beavatkozhat a perbe. 12 Kinek fizeti meg főszabály szerint a biztosító felelősségbiztosítás esetén a kártérítést? A a biztosítottnak B a károsultnak C a biztosított bankszámláját vezető banknak 13 Mikor teljesít a biztosító a biztosított részére felelősségbiztosítás esetén? A Ha a biztosított hitelt érdemlően bizonyítja, hogy nem jogellenesen okozta a kárt. B Ha a biztosított a károsult igényét kielégítette, és követeli, hogy őt a biztosító kártalanítsa. C Ha a károsult és a biztosított úgy egyezett meg. 14 Válassza ki a helyes választ! A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban mikor kezdődhet meg a biztosító kockázatviselése a szerződés létrejöttét megelőzően? A akkor, ha az ajánlaton a kockázatviselés kezdete időpontjaként korábbit jelölnek meg az ajánlat kelténél B a biztosító vagy az általa feljogosított személy erre vonatkozó kifejezett írásbeli elfogadó nyilatkozata esetén C ha a biztosított pótdíjat fizet érte 15 Az általános felelősségbiztosítás… Fejezze be a mondatot úgy, hogy az állítás igaz legyen! A esetén a károsult igényét közvetlenül a biztosítóval szemben is érvényesítheti. B esetén is sor kerülhet az együttbiztosításra. C hatálya alá tartozó káresemény bekövetkezése esetén a biztosító mentesül a kár kifizetése alól, ha a kárt a biztosított súlyosan gondatlanul okozta. 16 Mely időpontig terheli felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettség a gépjármű mindenkori üzembentartóját? A a gépjármű forgalomból való kivonásáig; B addig az időpontig, amíg a gépjármű üzemképes; C 2024. december 31-ig 17 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás alapján a biztosító… A csak vagyoni károkat térít meg. B vagyoni és nem-vagyoni károkat egyaránt megtérít. C csak nem-vagyoni károkat térít meg. 18 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén a károsult… A a biztosítási szerződésben meghatározott személy vagy szervezet B személye a biztosítási szerződésben előre nem határozható meg C mindig a biztosítottal azonos
19 Milyen mértékben köteles a felelősségbiztosító a biztosítottat mentesíteni olyan kár megtérítése alól, amelyért a biztosított felelős? A teljes mértékben B a biztosítási szerződés szerinti mértékben C 75%-ban 20 Válassza ki a helyes választ! Módosíthatja-e meghirdetett díjait a gépjármű-felelősségbiztosító a naptári év során? A Nem. B Igen, ha a gazdasági körülmények lényegesen megváltoznak. C Nem, kivéve, ha ezt az ügyfél kezdeményezi. 21 Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a káresemény bekövetkezése esetén kit terhel bejelentési kötelezettség? A a károsultat B a biztosítottat C a károsultat és a biztosítottat is 22 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén a biztosított súlyosan gondatlan magatartása… A mentesíti a biztosítót a károsulttal szemben. B nem mentesíti a biztosítót a károsulttal szemben. C csak akkor mentesíti a biztosítót, ha így állapodtak meg. 23 Válassza ki a helyes választ! Mi történik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés díjával, ha az ügyfél nem vált biztosítót a szerződés egyedi évfordulója alkalmával? A Semmi, az változatlan marad. B Duplájára emelkedik. C A biztosító által meghirdetett díjaknak megfelelően a biztosított gépjármű díjbesorolása, valamint a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal módosul. 24 Kit takar a következő definíció? Határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjárműfelelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet. A kárképviselő B kártalanítási szervezet C kárrendezési megbízott 25 Melyik állítás igaz? A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál… A … a károsult mindig természetes személy. B … a biztosított köteles a kárt bejelenteni a saját biztosítójánál. C … a biztosított köteles a kárt bejelenteni a károsult biztosítójánál. 26 Hogyan határozza meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály a gépjármű üzembentartóját? A Bárki, aki a gépjármű állagmegóvásában érdekelt. B A gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos. C A gépjármű mindenkori tulajdonosa, aki a járművet rendszeresen, vagy üzletszerűen hasznosítja. 27 Felelősségbiztosítás esetén a biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor __________, ha azt a biztosító tudomásul vette. Válassza ki a mondatba illő helyes választ! A hatályos B érvényes C jogerős
28 Gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő __________ belül következik be. Egészítse ki a mondatot úgy, hogy az állítás igaz legyen! A 8 napon B 15 napon C 30 napon 29 Ahhoz, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződés bonus-malus osztályba sorolása a szerződés egyedi évfordulóját követő nappal egy osztályt emelkedjen, az adott kgfb szerződésnek a megfigyelési időszakban… A Legalább 9 hónapig hatályosnak és kármentesnek kell lennie B Legalább 6 hónapig hatályosnak és kármentesnek kell lennie C Végig folyamatosan hatályosnak és kármentesnek kell lennie 30 Ha a biztosított károkozása szándékos és jogellenes volt, és a biztosító a felelősségbiztosítás alapján helytállt, A akkor a biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését. B a biztosító ekkor sem követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, mert ez ellentétes volna a felelősségbiztosítás céljával és értelmével. C akkor a biztosítási szerződés megszűnik. 31 Gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a károsult közvetlenül kivel szemben érvényesítheti a kárigényét? A akár a biztosítottal, akár a biztosítóval szemben B csak a biztosítottal szemben C csak a biztosítóval szemben 32 Az alábbiak közül mely eset eredményezi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés létrejöttét a biztosító elfogadó nyilatkozata nélkül? A Ilyen lehetőség nincs. B Az, ha az üzemben tartó a közvetítő által rendszeresített ajánlatot online tölti ki és küldi el a biztosítóhoz. C Az, ha az üzemben tartó a biztosító által rendszeresített ajánlati lapot kézzel írva tölti ki és a biztosító vagy annak képviselője részére átadja (a törvényben rögzített feltételekkel). 33 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén, ha a biztosított károkozása vétlen, A akkor a biztosító mentesül a helytállási kötelezettsége alól B a biztosító akkor sem mentesül a helytállási kötelezettsége alól C a biztosító csak akkor mentesül a helytállási kötelezettsége alól, ha jogerős bírósági ítélet állapítja meg a károkozás vétlenségét 34 Gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként _________ forint összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni. Válassza ki a mondatban illő helyes választ! A 500.000.000 B 1.000.000.000 C 1.500.000.000 35 Válassza ki a helyes állítást! A A felelősségbiztosítási szerződésben a felek: a biztosító és a biztosított. B A felelősségbiztosítási szerződésben a felek: a biztosító, a biztosított és a károsult. C A felelősségbiztosítási szerződés a biztosító egyoldalú és visszavonhatatlan kötelezettségvállalása.
36 Ha a gépjármű üzembentartója az illetékes jegyző felhívásának kézhezvételétől számított 8 napon belül nem tudja igazolni a biztosítási szerződés fennállását, akkor A a jegyző határozatával a járművet kivonja a forgalomból. B a jegyző feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál. C a jegyző további három napon belül átteszi az ügyet az iratokkal együtt a PSZÁF-hoz. 37 Mikor nem köteles a biztosító elfogadni az üzemben tartó ajánlatát gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésére? A Akkor, ha az ajánlat szerinti biztosítási időszakot közvetlenül megelőző időszakban a biztosított szerződése díjnemfizetés vagy a biztosító általi felmondás miatt szűnt meg. B Akkor, ha a biztosított a megelőző biztosítási időszakban több mint 10.000.000 forint olyan kárt okozott, amelyért a biztosítónak helyt kellett állnia. C A biztosítót minden esetben ajánlat-elfogadási kötelezettség terheli. 38 Válassza ki a helyes választ! A felelősségbiztosítási szerződések biztosítottja… A az a személy, aki helyett a biztosító megtéríti a kárt B az a személy, akinek a biztosító megtéríti a kárt C csak jogi személy lehet 39 Ha a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, akkor a nyilvántartó szerv, illetve az ellenőrzésre jogosult hatóság értesítése alapján ki hívja fel az üzembentartót a biztosítási fedezet fennállásának az igazolására? A a PSZÁF B az illetékes rendőrkapitányság C az illetékes jegyző 40 Melyik állítás HAMIS? A A szerződő és a biztosított személye gyakran egybeesik. B Vagyonbiztosításoknál a biztosított és a kedvezményezett személye gyakran egybeesik. C Felelősségbiztosításoknál a biztosított és a károsult személye gyakran egybeesik. 41 Gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító egy biztosítási esemény vonatkozásában személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb _________ forint összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni. Válassza ki a mondatba illő helyes választ! A 1.000.000.000 B 1.600.000.000 C 2.000.000.000 42 Mely biztosításhoz kapcsolná a következő fogalmat: "Nemzeti Iroda" A balesetbiztosítás B életbiztosítás C gépjármű-felelősségbiztosítás 43 Ha egy közlekedési balesetben 3 fő könnyebben, további 7 fő pedig súlyosan megsérül, a gépjárműfelelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító a személyi sérülés miatti károk kapcsán legfeljebb mekkora összegig köteles a szerződés alapján helytállni? A 3x100.000.000 + 7x200.000.000 = 1.700.000.000 forintig B 3x150.000.000 + 7x300.000.000 = 2.550.000.000 forintig C Függetlenül a károsultak számától 1.600.000.000 forintig 44 Mire irányul a felelősségbiztosítás? A a biztosított által okozott azon kár megtérítésére, amelyért jogszabály alapján a biztosított felelős B a biztosított azon kárának megtérítésére, amelyet neki harmadik személy felróhatóan okozott C harmadik személy azon kárának megtérítésére, amelyet neki a biztosítottal egy háztartásban élő személy okozott
45 Milyen szintű jogszabály vonatkozik a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosítására? A Kormányrendelet B Törvény C PSZÁF-utasítás 46 Válassza ki az alábbi lehetőségek közül a HAMIS választ. A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti A attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette; B az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta; C a vezetőtől, ha a kárt figyelmetlen vezetése okozta. 47 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén a biztosított bírósági marasztalása csak akkor hatályosul a biztosítóval szemben, ha… A a biztosító a perben részt vett, vagy a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ha ezekről lemondott B a biztosító nem terjeszt elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet ellen C a biztosító jogi képviseletét ügyvéd látta el a perben 48 Melyik fogalom tartozik a következő meghatározáshoz? A biztosító a szerződésben meghatározott esetekben a biztosított által másoknak okozott károkat téríti meg. A vagyonbiztosítás B kárbiztosítás C felelősségbiztosítás 49 Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosított szándékosan bűncselekmény elkövetésével okoz kárt, a felelősségbiztosító… A köteles helytállni, és megtérítési igénnyel fordulhat a biztosított felé a kifizetett biztosítási összeg erejéig; B mentesül a helytállási kötelezettsége alól, és a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik; C csak annyiban köteles helytállni, amennyiben a károsult bizonyítja, hogy a kár a bűncselekmény elkövetése nélkül is bekövetkezett volna. 50 A Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező biztosító gépjárműfelelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar Köztársaság területén… Fejezze be a mondatot úgy, hogy az állítás igaz legyen! A csak akkor művelhet, ha kárképviselőt bízott meg B csak akkor művelhet, ha kárrendezési megbízottat bízott meg C nem művelhet. 51 Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosított károkozása szándékos, ámde jogszerű volt (pl. szükséghelyzet), akkor felelősségbiztosítás esetén a biztosító A mentesül a helytállási kötelezettsége alól B köteles megtéríteni a károsult kárát C nem is értesül a káresemény bekövetkeztéről 52 Ki ellen érvényesítheti a károsult a kártérítési igényét általános felelősségbiztosítás esetén? A a károkozásért felelős személy ellen B a károkozásért felelős személy felelősségbiztosítója ellen; C a károkozó és a biztosító ellen együttesen, mivel azok egyetemlegesen felelnek módosítással elfogadva 53 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén a biztosító a biztosított kezéhez teljesít… A minden esetben B az esetek mintegy 40-45%-ában C annyiban, amennyiben a károsult követelését a biztosított elégítette ki
54 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítási események az alábbiak lehetnek… A szerződésszegéssel okozott kár és szerződésen kívül okozott kár bekövetkezése és a biztosítottal szembeni kártérítési igény jelentkezése. B csak büntetőjogi felelősséget maguk után vonó eseményekből eredő kár bekövetkezése. C csak szerződésszegéssel okozott kár bekövetkezte és a biztosítottal szembeni kártérítési igény jelentkezése. 55 Mekkora mértékben köteles a Kártalanítási Számla kezelője helytállni? A amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján nem követelheti. B 75%-ban C 50%-ban 56 Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén a biztosított szándékos károkozása… A mentesíti a biztosítót a károsulttal szemben. B nem mentesíti a biztosítót a károsulttal szemben. C csak akkor mentesíti a biztosítót, ha így állapodtak meg. 57 Az alábbi személyek közül kitől NEM követelheti – a jogszabályban meghatározott esetekben - a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését? A a biztosított B a gépjármű vezetője C a gépjármű tulajdonosának a közeli hozzátartozója 58 Felelősségbiztosítási szerződés esetén ki áll közvetlen szerződéses jogviszonyban a biztosítóval? A a károsult B a biztosított C a károsult és a károkozó egyaránt 59 Ki követelheti a felelősségbiztosítási szerződés alapján, a PTK-ban foglaltak szerint, hogy a biztosító térítse meg azt a kárt, amelyért a biztosított a felelős? A a károsult B a biztosított és a károsult közösen C a biztosított 60 Válassza ki a helyes választ! Ha a károsult kárát a károkozó megtérítette, akkor A vagyonbiztosítás esetén a károkozó követelheti, hogy az ő vagyonában így esett kárt a biztosító térítse meg B felelősségbiztosítás esetén a károkozó követelheti, hogy az általa a károsultnak térített összeget a biztosító fizesse vissza C életbiztosítás esetén a károkozó követelheti, hogy az ő nem-vagyoni kárát a biztosító térítse meg 61 Válassza ki a helyes választ! Ha a károsult hitelt érdemlő módon tudomást szerez arról, hogy a károkozónak felelősségbiztosítása van, a PTK szerint A akkor sem érvényesíthet közvetlenül igényt a biztosítóval szemben B akkor közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesítheti az igényét C akkor igényét akár a biztosítóval, akár a károkozóval szemben közvetlenül érvényesítheti. 62 Kit terhel kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szerződéskötési kötelezettség? A a tulajdonost B az üzembentartót C a tulajdonost és az üzembentartót D a gépjármű vezetőjét
63 Melyik állítás igaz? A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás… A … szerződési feltételeit a biztosítók jogszabályi megkötés nélkül, szabadon határozzák meg. B … vontatóra és mezőgazdasági vontatóra nem vonatkozik. C … esetében a szerződő és az üzembentartó ugyanaz a személy. 64 Gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a biztosítási szerződés hatálya ___________, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak a területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. Válassza ki a mondatba illő helyes választ! A az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc B az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, valamint Svájc C az Európai Unió, Oroszország, Ukrajna, valamint Svájc és Norvégia 65 Ha többen is felelősek az okozott kárért, s rendelkeznek felelősségbiztosítással, a károsult kitől követelheti a kár megtérítését? A Ha megállapítják a fő felelőst, akkor csak attól. B Csak minden károkozótól külön-külön. C Bármelyiktől követelheti a teljes kár megtérítését. 66 „…….. a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős” Mi illik a kipontozott részbe? A Felelősségbiztosítási szerződés alapján… B Vagyonbiztosítási szerződés alapján…, C Életbiztosítási szerződés alapján…. 67 Az útkarbantartó, mint alkalmazott rosszul javítja ki az utat, ezért kitörik a kocsi kereke. Ki felelős a kárért? A Senki, hisz nem az útviszonyoknak megfelelően vezette a gépjárművet. B A javítást végző személy. Polgári peres úton behajtható a kár. C A javítást végző cég. 68 Ha a biztosított súlyosan gondatlanul jár el, a biztosító nem térít felelősségbiztosítás keretében. A Igaz B Hamis 69 Ha a biztosító nem értesült a biztosított ellen indított perről, és ezért abban nem vett részt, a bírósági határozat alapján akkor is köteles rendezni a teljes kárt felelősségbiztosítási alapon. A Igaz B Hamis 70 Ha a gépjárművemben kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartó járműve okoz kárt, kárigényem megtérítése iránt … A bármely belföldi biztosítóhoz fordulhatok. B a Kártalanítási Számlát kezelő MABISZ-hoz fordulhatok. C a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez fordulhatok. 71 Amennyiben parkoló gépjárművemben az éjszaka során ismeretlen üzembentartó járműve kárt okoz, kárigényemet … A a Kártalanítási Számlát kezelő MABISZ-szal szemben érvényesíthetem. B saját kötelező felelősségbiztosítómmal szemben érvényesíthetem. C legfeljebb casco biztosításom alapján érvényesíthetem.
72 Amennyiben ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoznak személyi sérülést, a kárt … A a Kártalanítási Számlát kezelő MABISZ téríti meg. B a MABIASZ téríti meg. C az ismeretlen üzembentartó felelősségbiztosítója téríti meg. 3.2.3. Életbiztosítás 1. Az életbiztosítás és a hozzá kapcsolódó fogalmak 2. Tájékoztatási kötelezettség az életbiztosítás esetén 3. A szerződő jogai és kötelezettségei 4. A biztosított jogai és kötelezettségei 5. A biztosító szolgáltatása életbiztosítási szerződés esetén 6. Az életbiztosítási szerződés megszűnése a biztosítási összeg kifizetése nélkül 7. Díjmentesítés 1 A maradékjog mely fajtáit ismerjük? A díjfizetés szüneteltetése, érdekmúlás, visszavásárlás B visszavásárlás, díjmentes leszállítás, kölcsön C díjfizetés szüneteltetése, érdekmúlás, nyereség visszajuttatás 2 Milyen feltétellel köteles a biztosító a biztosítási összeget kifizetni életbiztosítás esetén, ha kötvényt adott ki? A csak a kötvény visszaszolgáltatása ellenében B csak a kötvény másolatának benyújtása ellenében C csak a kötvény visszavásárlása ellenében 3 Válassza ki a helyes választ! Visszavásárláskor a szerződés… A nem szűnik meg. B megszűnik. C csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban. 4 Az alábbiak közül melyik NEM minősül maradékjognak? A nyereség visszajuttatás B visszavásárlás C díjmentes leszállítás 5 Az alábbiak közül mely esetben mentesül a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól életbiztosítás esetén? A Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. B Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos vagy gondatlan magatartása következtében vesztette életét. C Ha a biztosított a szerződő szándékos magatartása következtében vesztette életét. 6 Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítási szerződésben a szerződő személyének megváltoztatásához… A általában a régi és az új szerződő írásos nyilatkozata szükséges. B a régi szerződő írásos nyilatkozata elegendő. C az új szerződő írásos nyilatkozata elegendő.
7 Válassza ki az alábbiak közül az életbiztosításra vonatkozó helyes választ! A Életbiztosítás esetén a biztosító kötvényt nem állíthat ki. B Életbiztosítás esetén a biztosító csak névre szóló kötvényt állíthat ki. C Ha a biztosító kötvényt adott ki, a biztosítási összeget csak a kötvény visszaszolgáltatása ellenében köteles kifizetni. 8 Egy életbiztosítási szerződés biztosítottja az alábbiak közül mely esetben léphet a szerződő helyébe, ez utóbbi hozzájárulása nélkül? A Ilyen nem lehet, a szerződőnek minden esetben hozzá kell járulnia a módosításhoz. B Bármilyen esetben, hisz a szerződő hozzájárulására soha nincs szükség. C Abban az esetben, ha a szerződés egyébként díjnemfizetés miatt megszűnik. 9 Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítások… A jellemzően több éves tartamúak. B kárbiztosítások. C biztosítási eseménye a biztosítottak egészségi állapotával kapcsolatos. 10 Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítási szerződés biztosítottja… A veheti igénybe az adókedvezményt. B megváltoztathatja a kedvezményezett személyét. C és kedvezményezettje lehet ugyanaz a személy. 1 Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! A biztosító részvénytársaság által életbiztosítási ügyfeleinek közokiratban foglalt szerződés alapján nyújtott olyan pénzkölcsön, amelynek fedezete - az adott ügyfél által megkötött, életbiztosítási szerződés alapján teljesítendő biztosítási összeg mellett - a Magyar Köztársaság területén lévő ingatlanon (a termőföldet kivéve) alapított jelzálogjog. A hitel B kezesség C jelzáloghitel 12 Megszűnik-e az életbiztosítás díjmentes leszállítás esetén? A Igen, azonnali hatállyal. B Igen, a díjmentes leszállítást követő 30. napon. C Nem. 13 Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! A befektetés eredménye. Az életbiztosítások tekintetében a díjtartalék befektetésének eredménye, amelyet a biztosító részben eleve beszámol a díjba (technikai kamat), részben pedig (e fölötti hozam esetén) a szerződőnek adja (többlethozam- visszatérítés). A vállalkozói díjrész B bruttó díj C hozam 14 A biztosított az életbiztosítási szerződés megkötéséhez adott írásbeli hozzájárulását visszavonja és be kíván lépni a szerződésbe. Szükséges-e a belépéséhez a szerződő hozzájárulása? A Nem, bármikor beléphet. B Nem, a biztosító írásbeli hozzájárulása szükséges. C Igen, írásbeli hozzájárulása szükséges. 15 Válassza ki a helyes választ! Haláleseti életbiztosítás esetén a biztosítási esemény… A a szerződő halála. B a biztosított halála. C a kedvezményezett halála.
16 Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! Ha csak később jut a biztosító tudomására a szerződéskötéskor már fennállott lényeges olyan körülmény, amely a kockázatvállalását lényegesen befolyásolja, erre… A az életbiztosítás szerződés fennállásának első 5 évében hivatkozhat. B az életbiztosítás szerződés fennállása alatt korlátlan ideig hivatkozhat. C az életbiztosítás szerződés fennállásának első évében hivatkozhat. 17 Válassza ki a helyes választ! A várakozási idő életbiztosítás esetén azt jelenti, hogy… A ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító 15 napig nem fizet. B ha a biztosítási esemény a várakozási időn belül következik be, a biztosító nem köteles teljesíteni. C ha a biztosítási esemény a várakozási időn belül nem következik be, a biztosítási szerződés megszűnik. 18 Mikor kerül sor díjmentes leszállításra életbiztosítás esetén? A díjfizetés megszüntetésekor B szerződés megszűnésekor C biztosítási esemény bekövetkezésekor 19 Beállhat-e a közlési kötelezettség megsértése ellenére a biztosító fizetési kötelezettsége életbiztosítás esetében? A Nem, a biztosító mindenképpen mentesül. B Igen, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 3 év már eltelt. C Igen, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt. 20 Válassza ki a helyes választ! Olyan biztosítási szerződés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott időpont elérése. A viszontbiztosítás B életbiztosítás C házassági biztosítás 21 Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! Az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A törvényi engedmény B visszakövetelési jog C maradékjog 22 A biztosított milyen feltétellel léphet be az életbiztosítási szerződésbe azt követően, hogy a szerződés megkötéshez adott hozzájárulását visszavonta? A A szerződő fél írásbeli hozzájárulásával. B A biztosító írásbeli hozzájárulásával. C A kedvezményezett írásbeli hozzájárulásával. 23 Díjfizetés elmulasztása esetében az életbiztosítási szerződés főszabály szerint megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad fenn. Mikor szűnik meg mégis a szerződés? A Ha a biztosító ezt a szerződési feltételekben előre kiköti. B Ha a biztosító a szerződést felmondja. C Ha a biztosított kéri a szerződés megszüntetését és a visszavásárlási összeg kifizetését. 24 Melyik állítás igaz az alábbiak közül? A Tiszta kockázati életbiztosítás esetében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a tartamon belül meghal, akkor a kedvezményezett részére kifizeti a biztosítási összeget. B Kockázati életbiztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a tartam lejáratakor életben van, akkor számára kifizeti a biztosítási összeget. C A tisztán elérési életbiztosítások célja a nem várt esemény okozta anyagi katasztrófa kiküszöbölése.
25 Haláleseti biztosítás esetén a biztosító számára „jó ügyfél”… A a beteg biztosított. B az egészséges biztosított. C a rokkant biztosított. 26 Ha a biztosított, mielőtt az életbiztosítási szerződés díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép, a szerződő mely díjakért lehet felelős? A A folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért. B A teljes biztosítási időszakban esedékes díjakért. C A fennmaradt biztosítási tartamban esedékes díjakért. 27 Melyik állítás igaz? A A díjmentes leszállítás után az új biztosítási összeg mindig magasabb, mint az eredeti szerződés aktuális biztosítási összege volt. B A díjmentes leszállítás után az új biztosítási összeg mindig alacsonyabb, mint az eredeti szerződés aktuális biztosítási összege volt. C Így nem lehet összehasonlítani az eredeti és a leszállított biztosítási összeget, az módozattól függ. 28 Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást!Ha a biztosító csak később szerez tudomást a szerződéskor már fennállott ____________, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán az első öt évében gyakorolhatja. A lényeges körülményekről B bármilyen körülményről C biztosítási eseményről 29 Melyik állítás a helyes az alábbiak közül? A A biztosító vegyes életbiztosítás esetén arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a tartam során meghal, akkor a kedvezményezett számára kifizeti a kockázati biztosítási összeget. Amennyiben a biztosított a tartam végén életben van, akkor a biztosító kifizeti a kedvezményezettnek az elérési biztosítási összeget. B Vegyes életbiztosítás esetében, ha a tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg. C A kockázati életbiztosítások célja a hosszú távú megtakarítások kezelése. 30 Az alábbiak közül mely biztosítás esetén érvényesül a díjmentes leszállítás? A életbiztosítás B felelősségbiztosítás C vagyonbiztosítás 31 Hogyan érinti a visszavásárlási összeget az, ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg? A A visszavásárlási összeg a biztosítási összeggel növekszik. B Nem érinti, a biztosító köteles a visszavásárlási összeget kifizetni. C A biztosító nem köteles a visszavásárlási összeget kifizetni. 32 Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! Az a kamatláb, amellyel a biztosító az életbiztosítási díj és díjtartalék megállapításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét külön jogszabály állapítja meg; A technikai kamatláb B értékkövetési kamatláb C kalkulált kamatláb
33 Mit fizet a biztosító tiszta kockázati életbiztosítás alapján, ha a biztosított a tartam végén életben van? A az aktuális biztosítási összeget B a visszavásárlási értéket C semmit 34 Egy örökjáradék… A egy évjáradék és egy törlesztő járadék összege B egy évjáradék és egy halasztott örökjáradék egyesítése C egy annuitás és egy halasztott örökjáradék egyesítése 35 Életbiztosítási szerződés esetén ki jogosult az adókedvezmény igénybevételére? A csak a biztosított, mert az ő életére kötötték a szerződést B a kedvezményezett 55 és 65 év között, ha a biztosítási összeg 3,5 millió forint fölött van C a szerződő, mert ő fizeti a díjat. 36 Válassza ki a helyes választ! Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, A a biztosító köteles a visszavásárlási összeget kifizetni. B a biztosító nem köteles a visszavásárlási összeget sem kifizetni. C a biztosító követelheti a visszavásárlási összeg kifizetését. 37 A biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. Az életbiztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg. Mit köteles a biztosító visszatéríteni? A a visszavásárlási összeget B a díjtartalékot C a meg nem szolgált díjat 38 Mennyi ideig hivatkozhat a biztosító a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményre életbiztosítás esetén, mely csak később jut a biztosító tudomására és a kockázatvállalását lényegesen befolyásolja? A A biztosítási szerződés fennállása első évében. B A biztosítási szerződés fennállása első 2 évében. C A biztosítási szerződés fennállása első 5 évében. 39 Mikor hivatkozhat a biztosító a szerződéskötéskor már fennállott, de a szerződéskötést követően tudomására jutott lényeges körülményre a Polgári Törvénykönyvben meghatározott határidőn belül? A minden esetben B ha a körülmény a kockázatvállalását lényegesen befolyásolja C ha a körülmény a kockázatvállalását érintheti 40 Az annuitás egy olyan pénzáramlás-sorozat, amely… A végtelen hosszan tart, és évente azonos nagyságú pénzösszeget biztosít. B egy adott időtartamon belül meghatározott számú, állandó nagyságú pénzösszeget biztosít. C egy adott időtartamon belül meghatározott számú pénzösszeget biztosít, amelyek nagysága változik. 41 Válassza ki a helyes választ! A határozott idejű haláleseti biztosítás biztosítási összeg kifizetése nélkül megszűnik… A a biztosított tartam közbeni halálakor. B ha a biztosított életben van a tartam végén. C soha nem szűnik meg kifizetés nélkül.
42 Mi a díjmentes leszállítás? A A díjtartalék mértékének megfelelően csökkentett összeg mellett a biztosítás, rövidebb lejárattal díjfizetés nélkül hatályban marad. B A díjtartalék mértékének megfelelően csökkentett összeg mellett a biztosítás, változatlan lejárattal díjfizetés nélkül hatályban marad. C A díjtartalék mértékének megfelelően csökkentett összeg mellett a biztosítás megszűnik. 43 Az életbiztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg. Mikor köteles a biztosító az alábbiak közül a visszavásárlási összeg helyett a díjtartalékot visszatéríteni? A Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. B Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében halt meg. C Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 5 éven belül közlési kötelezettséget sértett 44 Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez… A A biztosított hozzájárulása szükséges. B A biztosított hozzájárulása nem szükséges. C A biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti. 45 Megváltoztathatja-e a szerződő fél az életbiztosítások kedvezményezettjének személyét? A Nem, egyszer adható meg kedvezményezetett és az nem változtatható. B Igen, írásbeli nyilatkozattal, a biztosított írásbeli hozzájárulásával. C Igen, akár szóban is. 46 Az alábbi állítások közül melyik HAMIS? A Életbiztosítási szerződésben bárki lehet haláleseti kedvezményezett. B A vagyonbiztosítási szerződésben a biztosított személye változhat. C A csoportos életbiztosítási szerződésben a biztosítottak személye változhat. 47 Az alább felsorolt állítások közül melyik az a maradékjog, amelynek lényege, hogy biztosító az addig felgyülemlett díjtartalékot egy ugyanolyan fajtájú, egyszeri díjas biztosításnak tekinti, melynek tartama biztosítás eredeti tartamából hátralévő idő alapján, összegét pedig a biztosított aktuális kora alapján határozzák meg? A visszavásárlás B rendszeres pénzkivonás C díjmentes leszállítás 48 Mihez igazodik a biztosító szolgáltatása hitelfedezeti életbiztosítások esetén? A A biztosítási esemény bekövetkezésekor fennálló hiteltartozáshoz. B A biztosító által vállalt kockázathoz. C A hitelt nyújtó bank elvárásaihoz. 49 Melyik életbiztosítási termékre vonatkozik a következő állítás? Mindenképpen csak a biztosított halálakor, s mindenképpen kifizetéssel szűnik meg. A a vegyes biztosításra B az elérési biztosításra C az egész életre szóló biztosításra 50 Egy annuitás… A egy évjáradék és egy halasztott örökjáradék egyesítése B egy örökjáradék, és egy évjáradék különbsége C egy örökjáradék és egy halasztott örökjáradék különbsége
51 Válassza ki a helyes választ! Az életbiztosítási szerződésben a szerződő személye a szerződés tartama alatt… A nem változhat. B csak a régi szerződő hozzájárulásával változhat. C általában a régi szerződő írásbeli hozzájárulásával változhat. 52 Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől _______________ öt év már eltelt. A a biztosítási esemény bekövetkeztéig B a biztosítási szerződés felmondásáig C annak módosításáig 53 Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! Olyan biztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományokba vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás B hitel C elérésre szóló vegyes biztosítás 54 Mentesülhet-e az életbiztosító a fizetési kötelezettsége alól a biztosított közlési kötelezettségének megsértése esetén? A Nem. B Igen. C Igen, de csak a szerződés fennállásának első 5 évében. 55 Megszűnik-e az életbiztosítási szerződés, ha a biztosított a szerződés megkötéshez adott hozzájárulását visszavonta? A Igen. B Igen, feltéve, hogy a biztosított a szerződő írásos hozzájárulásával nem lép be a szerződésbe. C Nem. 56 A biztosított, mielőtt az életbiztosítási szerződés díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe beléphet. Felel-e ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő? A Igen, kizárólag ő felel. B Igen, a biztosítottal egyetemlegesen felel. C Nem felel. 57 A felsoroltak közül melyikre jellemző különösen, hogy biztosítási esemény általában a biztosított halála vagy életben léte? A Életbiztosítás B Felelősségbiztosítás C Vagyonbiztosítás 58 Mi a maradékjog? A A vagyonbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása esetében fennmaradnak. B Az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése mellett történő megszűnése esetében fennmaradnak. C Az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak.
59 Mi a kötvénykölcsön? A A vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható - pénzügyi szolgáltatásnak minősülő - kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számol el B Az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható - pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő - kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számol el. C Az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legalább a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható - pénzügyi szolgáltatásnak minősülő - kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő a biztosítási esemény bekövetkeztekor számol el. 60 Az életbiztosítás haláleseti szolgáltatása… A mindig kamatadó-mentes. B csak akkor kamatadó-mentes, ha a szerződés tartama legalább 10 év volt. C csak akkor kamatadó-mentes, ha a szerződés tartama legalább 10 év, vagy élethosszig szóló volt. 61 Mikor nem szűnik meg az életbiztosítási szerződés, ha a biztosított a szerződés megkötéshez adott hozzájárulását visszavonta? A Ha a biztosított a szerződésbe a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával belép. B Ha a szerződő a szerződésbe belép. C Ha a biztosított új kedvezményezetett jelöl. 62 Kit illet meg a visszavásárlási összeg akkor, ha a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól azért mentesül, mert a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét? A Az örökösöket illeti meg, de a kedvezményezett abból részesülhet. B Az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet. C A kedvezményezettet illeti meg. 63 Életbiztosítással rendelkező ügyfél számára átmeneti pénzzavar esetén melyik a legjobb megoldás az alábbiak közül? A visszavásárlás B díjmentes leszállítás C kötvénykölcsön 64 Az életbiztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg. Mikor köteles a biztosító az alábbiak közül a visszavásárlási összeg helyett a díjtartalékot visszatéríteni? A Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 5 éven belül közlési kötelezettséget sértett. B Ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben halt meg. C Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében halt meg. 65 Mikor köteles az életbiztosító az alábbiak közül a biztosítási összeg helyett a díjtartalékot visszatéríteni? A Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 3 éven túl elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. B Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. C Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven túl elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. 66 Mikor köteles az életbiztosító az alábbiak közül a díjtartalék helyett a biztosítási összeget téríteni? A Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 1 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. B Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg. C Ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven túl elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.
67 Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll az életbiztosító kötelezettsége, ha a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 1 év már eltelt. B A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll az életbiztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől számított 3 év már eltelt. C A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll az életbiztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt. 68 Alapesetként szükséges-e a szerződő fél hozzájárulása ahhoz, hogy a biztosított az életbiztosítási szerződésbe belépjen? A Igen. B Nem. C Nem, csak a biztosítóé kell. 69 Mi alapján kerül megállapításra a díjmentes leszállítási összeg? A a technikai kamatláb B a díjtartalék C a többlethozam 70 Mi alapján kerül megállapításra a díjmentes leszállítási összeg? A az éves díj B a kezdeti biztosítási összeg C a díjtartalék 71 Megszűnik-e az életbiztosítási szerződés, ha a biztosított a szerződése megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonta? A Igen, kivéve, ha a biztosított - a szerződő hozzájárulásával – a szerződő helyébe lép. B Igen, feltéve, hogy a biztosított - a szerződő szándékától függetlenül - nem lép a szerződő helyébe. C Nem. 72 Melyik életági termék NEM visszavásárolható? A a meghatározott tartamra szóló (term fix) biztosítás B a tiszta elérési biztosítás C az egész életre szóló (whole life) életbiztosítás 73 Miért NEM vásárolható vissza a tiszta elérési biztosítás? A mert nincs díjtartalék B az antiszelekció veszélye miatt C mert a futamidő végén a díjtartalék 0. 74 Azonos feltételek esetén a meghatározott tartamra szóló (terme fix) biztosításnak magasabb a díja, mint a vegyes életbiztosításé. A Igaz B Hamis 75 Azonos feltételek esetén a vegyes életbiztosítás biztosításnak magasabb a díja, mint a meghatározott tartamra szóló (terme fix) biztosításé. A Igaz B Hamis 76 Ki az igényfelmérő nyomtatvány gazdája a biztosító alkalmazottja vagy függő ügynöke általi értékesítés esetében? A az ügyfél B a biztosítótársaság C a biztosításközvetítő
77 A befektetési egységhez kötött életbiztosítás sajátossága, hogy a megtakarítás és a kockázati elem egymástól elkülönülten mozog egy szerződésben. A Igaz B Hamis 78 A befektetési egységhez kötött életbiztosításnál ki dönti el, hogy melyik alapba fektet? A biztosított B szerződő C kedvezményezett 79 A befektetési egységhez kötött, hozamgaranciával nem rendelkező életbiztosításnál ki viseli a befektetés kockázatát? A biztosított B kedvezményezett C szerződő 80 Melyik az a biztosítási termék, amely egyben szolgáltatja a biztosítás és a befektetés lehetőségét egy szerződésben? A balesetbiztosítás B befektetési egységekhez kötött (unit linked) biztosítás C hagyományos vegyes életbiztosítás 81 Maradékjogai a kedvezményezettnek vannak. A Igaz B Hamis 82 Az életbiztosítási díjtartalék befektetési eredményének, a díjszámításnál figyelembe vett hozamot meghaladó része. A többlethozam B technikai kamat C garantált hozam 83 A díjmentes leszállításkor a kiegészítő biztosítások megszűnnek. A hamis B igaz 84 A technikai kamat … A minimális mértékét jogszabály határozza meg. B maximális mértékét jogszabály határozza meg. C mértékét a biztosító szabadon állapíthatja meg. 85 A felsoroltak közül melyik jellemző az életbiztosításokra? A A káringadozás mértéke nagy. B A biztosítási esemény a tartam alatt legfeljebb egyszer következik be. C A biztosítási díjkalkuláció egy évre történik. 86 Melyik folyamatos díjas életági terméknek nincs általában maradékjoga? A a határozott tartamú kockázati életbiztosításnak B a vegyes életbiztosításnak C az egész életre szóló (whole life) életbiztosításnak 87 Hány kedvezményezettet lehet megnevezni az életbiztosításban? A szolgáltatásonként egyet B szolgáltatásonként kettőt C ahányat az ügyfél szeretne, de a szolgáltatásból jutó arányt meg kell határozni
88 Kötelező-e megjelölni az életbiztosítási szerződésekben a kedvezményezettet név szerint? A igen, minden esetben B nem C általában igen, de nem minden esetben 89 Ha a biztosított hozzájárulása nélkül kötötték meg az életbiztosítást, … A a szerződés egésze semmissé válik. B a szerződés a kedvezményezettet jelölő részében semmissé válik C a szerződés az ajánlatnak megfelelően hatályba lép. 90 A biztosított hozzájárulása nélkül kötött életbiztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis. A Igaz B Hamis 91 A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal. A Igaz B Hamis 92 Mire vállal kötelezettséget a biztosító életbiztosítási szerződésben? A amennyiben bekövetkezik a biztosítási esemény, meghatározott pénzösszeget fizet a kedvezményezett részére, B amennyiben bekövetkezik a biztosítási esemény, meghatározott pénzösszeget fizet a szerződő részére, C amennyiben bekövetkezik a biztosítási esemény, csak a visszavásárlási értéket fizeti a kedvezményezett részére. 93 Melyik állítás igaz? A A díjmentes leszállítás esetén a biztosítás nem szűnik meg. B A díjmentes leszállítás esetén a biztosítás meg szűnik, C A díjmentes leszállítás esetén vissza kell fizetni a közvetítői jutalékot. 94 Az életbiztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg és a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot köteles visszafizetni… A ha a biztosított balesetben meghal, B ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven belül öngyilkos lesz, C ha a biztosított szerződéskötéstől számított 2 éven túl öngyilkos lesz. 95 Az életbiztosítási szerződés biztosítottja kizárólag a szerződő hozzájárulásával léphet annak helyébe. A Igaz B Hamis 96 Mit fizet a biztosító a kedvezményezettnek életbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosított halála a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán következett be? A Díjtartalékot B Biztosítási összeget C Az addig befizetett díjakat. 97 Mit fizet a biztosító a kedvezményezettnek életbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosított halála a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága miatt következett be. A Díjtartalékot B Biztosítási összeget C Az addig befizetett díjakat.
98 Mit fizet a biztosító a kedvezményezettnek életbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosított halála a szerződéskötéstől számított negyedik évben elkövetett öngyilkossága miatt következett be. A Díjtartalékot B Biztosítási összeget C Az addig befizetett díjakat. 99 Mit fizet a biztosító életbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartása miatt következett be. A Díjtartalékot B Visszavásárlási összeg C Az addig befizetett díjakat. 100 Kinek fizet a biztosító életbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartása miatt következett be. A a kedvezményezettnek B a szerződőnek C a biztosított örökösének 101 Alapvetően melyik jogszabályokból ismerhetők meg az életbiztosítási szerződések szabályai? A Btk, Ptk, B Btk, Bit, C Ptk, Bit. 102 A biztosítás díjának és összegének az árszínvonalhoz évente egy alkalommal történő igazítását így nevezzük: A értékcsökkentés, B értéktartás, C értékkövetés. 103 Mit nevezünk (befektetési egységekhez kötött) unit linked terméknek? A Olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot a jogszabályoknak megfelelően kötelezően államkötvényekbe helyezi befektetés céljából, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint. B Olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot saját döntése alapján eszközalapokba helyezi befektetés céljából, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint. C Olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az ügyfél döntése alapján eszközalapokba helyezi befektetés céljából, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint. 104 Életbiztosítási szerződésnél melyik eset jár a biztosító mentesülésével? A kárenyhítési kötelezettség megsértése, B szándékos, jogellenes cselekmény miatti biztosítási esemény, C súlyos gondatlanság. 105 Igaz-e, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások estén az egységek értéke csökkenhet? A Igaz B Hamis
106 Melyik állítás igaz? A Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító nem köteles más nyelven tájékoztatást adni a szerződés létrejöttéről, B Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy a szerződő kérésére más nyelven köteles egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről, C Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy a szerződő kérésére más nyelven köteles egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. 107 Mi a technikai kamatláb? A az a kamatláb, amit az unit linked életbiztosítások hozamszámításánál használunk. B Az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegbiztosítási díj és díjtartalék, illetve a baleset- és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításához használ. C Az a kamat, amit a kötvénykölcsön visszafizetésekor számít fel a biztosító. 108 A technikai kamatlábat alkalmazzák a vagyonbiztosítási szerződések díjkalkulációinál is. A Igaz B Hamis 109 Kit illetnek meg a maradékjogok az életbiztosításnál? A a szerződőt B a biztosítottat C a kedvezményezett 110 Az alábbiak közül melyik az a biztosítási szerződéstípus, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott időpont (életkor, nyugdíjba vonulás stb.) elérése. A viszontbiztosítás B befektetési egységekhez kötött (unit linked) biztosítás C fronting 111 A felsoroltak közül melyikre jellemző, hogy biztosítási esemény kizárólag a biztosított halála. A Kockázati életbiztosítás B Vegyes életbiztosítás C Term fix életbiztosítás 112 A felsoroltak közül melyikre jellemző, hogy a biztosítási esemény kizárólag a biztosított életben léte. A Elérési biztosítás. B Vegyes életbiztosítás. C Term fix életbiztosítás. 113 Életbiztosítási tevékenységre melyik állítás igaz? A A törvény értelmében újonnan alapított biztosító végezhet élet és nem-életbiztosítási tevékenységet is. B A biztosító végezhet biztosítási és nyugdíjpénztári tevékenységet, de banki és más pénzügyi tevékenységet nem végezhet. C Életbiztosítási tevékenységet csak kompozit-, vagy életbiztosító végezhet. 114 Az életbiztosítások… A csak éves biztosítási időszakra szólhatnak. B csak összegbiztosítások lehetnek. C …biztosítási eseménye a biztosított betegsége.
115 A meghatározott időszakra szóló (term fix) életbiztosítás mellé köthető kiegészítő kockázati életbiztosítás. A Igaz. B Hamis. 3.2.4. Balesetbiztosítás 1. Életbiztosítási szabályok alkalmazása 2. Speciális szabályok alkalmazása 3. Vagyonbiztosítási szabályok alkalmazása 1 Kizárhatják-e a felek balesetbiztosítás esetén a felmondási jogot? A Nem. B Igen. C Igen, de legfeljebb 3 évre. 2 Balesetbiztosítási szerződésben az alábbiak közül ki NEM lehet kedvezményezett a Polgári Törvénykönyv alapján? A szerződésben megnevezett személy B biztosított örököse C a névre szóló kötvény kiállítója, ha az nem a biztosító. 3 Alkalmazni kell-e a balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait a kedvezményezett kijelölésére és jogaira vonatkozóan? A Igen. B Igen, de csak a biztosított örököse tekintetében. C Nem. 4 Módosulhat-e a veszélyviselésnek megfelelően a biztosítási összeg balesetbiztosítás esetén a biztosított foglalkozásának megváltozásával a felek kifejezett megállapodása nélkül? A Igen. B Igen, amennyiben a felek ebben előzetesen megállapodnak C Nem. 5 Az alábbiak közül melyik állítás NEM igaz a balesetbiztosításra? A a biztosítási összeg nem esik korlátozás alá B a biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt nem támaszthat C a felmondás joga korlátozható 6 Alkalmazni kell-e a balesetbiztosítás esetében az életbiztosítás szabályait a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására? A Igen. B Igen, kivéve a belépési jogot. C Nem. 7 Alkalmazni kell-e a balesetbiztosítás esetében az életbiztosítás szabályait a biztosító mentesülésére? A Igen. B Igen, ha a biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult okozta. C Nem. 8 Támaszthat-e igényt a balesetbiztosító a kárért felelős személlyel szemben? A Igen. B Igen, de csak azt követően, hogy a biztosított részére a biztosítási összeget megfizette. C Nem.
9 Köteles-e a biztosított bizonyítani balesetbiztosítás esetén, hogy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, melynek eredményeként a nem halálos baleset bekövetkezett, jogellenes volt? A Igen. B Nem, a biztosító köteles bizonyítani. C Nem, ezt a károkozó köteles bizonyítani. 10 Korlátozás alá esik-e a balesetbiztosítási összeg? A Igen. B Igen, de csak a baleseti halál tekintetében C Nem. 11 Válassza ki a helyes választ! A A balesetbiztosítás esetében az életbiztosítás szabályait kell alkalmazni a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára. B A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait nem kell alkalmazni a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára. C A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait kell alkalmazni a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására, kivéve a belépési jogát. 12 Mennyiben módosulhat a biztosítási összeg a biztosított foglalkozásának megváltozásával a felek kifejezett megállapodása nélkül? A Ha a felek ebben előzetesen megállapodnak, a biztosító veszélyviselésnek megfelelően B Ha a biztosított ezt utólagosan jóváhagyja C Ha a felek ebben előzetesen megállapodnak, a biztosító veszélyviselésétől függetlenül a felére csökken 13 Alkalmazni kell-e a balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait a biztosított részéről szükséges hozzájárulás tekintetében biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához? A Igen. B Igen, ha nem a biztosított a szerződő fél. C Nem. 14 Válassza ki a balesetbiztosításra vonatkozó helyes állítást! A Balesetbiztosítási szerződésben a felek érvényesen megállapodhatnak a felmondási jog korlátozásában. B Kötvényben a felek érvényesen megállapodhatnak a felmondási jog korlátozásában. C A felek a felmondási jog korlátozásában érvényesen nem állapodhatnak meg 15 Jogosult-e a balesetbiztosítás biztosítottja a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulásának visszavonását követően a szerződésbe belépni? A Nem. B Igen, a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával. C Igen. 16 Hány napos felmondási idővel mondható fel a balesetbiztosítási szerződés? A8 B 15 C 30 17 Válassza ki az IGAZ választ! Balesetbiztosítás… A a biztosítási összeg korlátozások alá esik. B a biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt támaszthat. C azok a kockázati tényezők, amelyekre a biztosító a veszélyt átvállalta, a biztosítási szerződés tartama alatt jelentősen változhatnak.
18 Mikorra mondható fel a balesetbiztosítási szerződés? A a biztosítási időszakon belül bármikor B a biztosítási időszak végére C a biztosítási időszak 1. napjára 19 Válassza ki az alábbiak közül a balesetbiztosításra vonatkozó helyes választ! A A biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt támaszthat. B A biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt nem támaszthat. C A biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt csak a szerződés megkötését követő első 5 évben támaszthat. 20 Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ a balesetbiztosításra? A A biztosítási összeg nem esik korlátozás alá B A felmondási jog korlátozható C A biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt támaszthat 21 Hogyan mondható fel a balesetbiztosítási szerződés? A Írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel. B Szóban, bármikor, 15 napos felmondási idővel. C Írásban, a biztosítási időszak végére, 8 napos felmondási idővel. 22 Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait kell alkalmazni a biztosított részéről szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerződő fél. B A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait nem kell alkalmazni a biztosított részéről szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerződő fél. C A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait nem kell alkalmazni. 23 Mi a jogkövetkezménye annak, ha a felek a felmondási jogot balesetbiztosítás esetén 3 évre kizárják? A A felek ezen időtartam alatt a szerződést nem mondhatják fel B A szerződés ezen kikötése érvénytelen és a felek a felmondási jogukat a kikötés ellenére korlátlanul gyakorolhatják C A szerződés az időtartam lejártát követően megszűnik 24 Alkalmazni kell-e a balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait a biztosított belépési jogára vonatkozóan? A Nem. B Igen. C Igen, de hozzájáruló nyilatkozatát nem vonja vissza. 25 Milyen formában mondható fel a balesetbiztosítási szerződés? A kizárólag írásban B kizárólag szóban C írásban és szóban egyaránt 26 A balesetbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához, ha a szerződést NEM ő köti meg, szükséges-e a biztosított írásbeli hozzájárulása? A Igen. B Nem, csak a megkötéséhez C Nem, csak a módosításához 27 Balesetbiztosítási szerződésben az alábbiak közül ki lehet kedvezményezett a Polgári Törvénykönyv alapján? A senki B csak a biztosított örököse lehet C szerződésben megnevezett személy
28 Válassza ki az alábbiak közül a balesetbiztosításra vonatkozó helyes állítást! A Balesetbiztosítási összeg nem esik korlátozás alá. B Balesetbiztosítási összeg mindig korlátozás alá esik. C Balesetbiztosítási összeg korlátozás alá eshet. 29 Mentesül-e balesetbiztosítás esetében a biztosító, ha a biztosított fél halálát a biztosítási összegre jogosult okozta? A Nem. B Igen. C Igen, feltéve, hogy a biztosítási összegre jogosult magatartása szándékos volt. 30 Milyen címen jár a balesetbiztosítási összeg? A Díjfizetés ellenében szolgáltatott biztosítási összeg címén B Kártalanítás címén C Kártérítés címén 31 Mit jelent az, hogy a balesetbiztosítási összeg NEM esik korlátozás alá? A Azt, hogy a balesetbiztosítási összeg nem igazodik a tényleges kár mértékéhez B Azt, hogy a balesetbiztosítási összeget nem terheli adó C Azt, hogy a balesetbiztosítási összegből a biztosító nem vonhatja le saját követeléseit 32 Ha balesetbiztosítás esetén az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Milyen biztosítási összeggel marad fenn a szerződés? A csökkentett biztosítási összeggel B változatlan biztosítási összeggel C szerződésben meghatározott nagyobb biztosítási összeggel 33 Balesetbiztosítási szerződésben a kedvezményezett állítása hogyan történhet a Polgári Törvénykönyv alapján? A a szerződő jelöli B a biztosított jelöli C a szerződő jelöli a biztosított írásos hozzájárulásával 34 Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosított kiskorú, és a balesetbiztosítási szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez… A a törvényes képviseletet gyakorló szülője jóváhagyása szükséges B a gyámhatóság jóváhagyása szükséges C bármely szülője jóváhagyása szükséges 35 Balesetbiztosításnál támaszthat-e igényt a biztosító a kárért felelős személlyel szemben? A Igen B Igen, de csak azt követően, hogy a biztosított részére a biztosítási összeget megfizette C Nem 36 Balesetbiztosításnál mikor módosulhat a veszélyviselésnek megfelelően a biztosítási összeg a biztosított foglalkozásának megváltozásával a felek kifejezett megállapodása nélkül? A Ha a felek ebben előzetesen megállapodnak B Bármikor, ebben külön megállapodni nem szükséges C Ha a biztosított ezt utólagosan jóváhagyja 37 Az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás! A biztosított akaratától független, hirtelen fellépő olyan külső behatás, amelynek következtében a biztosított személyi sérülést szenved, illetve meghal. A baleset B mentesülés C függő életbiztosítási esemény
38 A baleseti halál lehet biztosítási esemény az életbiztosításban és a nem-életbiztosításban is. A Igaz B Hamis 39 A baleseti halál csak az életbiztosításban lehet biztosítási esemény. A Igaz. B Hamis. 40 A baleseti halál lehet biztosítási esemény életbiztosításoknál. A Igaz. B Hamis. 4. VIZSGATÁRGY: FÜGGETLEN BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI ALAPISMERETEK 4.1. Bit. a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről: - a független biztosításközvetítő társasági formái, tárgyi, személyi, pénzügyi feltételei, felelőssége - az alkuszi, többes ügynöki tevékenység tartalma - a független biztosításközvetítő határon átnyúló tevékenységének szabályai 1 Válassza ki a helyes választ! A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója… A csak egy biztosításközvetítőnél végezheti a tevékenység irányítását B több biztosításközvetítőnél végezheti a tevékenység irányítását C biztosítóval is állhat egyidejűleg munkaviszonyban 2 A független biztosításközvetítő éves jelentése NEM tartalmazza: A foglalkoztatottak létszámát B foglalkoztatottak életkor szerinti megoszlását C tevékenységből származó bevételeket 3 Ön egy magyarországi székhelyű független biztosításközvetítő ügyvezetője. Miképpen jár el, ha Franciaországban kíván határon átnyúló tevékenységet végezni? A Bejelenti a határon átnyúló tevékenység végzésére vonatkozó szándékát a francia felügyeleti hatóságnak. B Engedélyt kér a francia felügyeleti hatóságtól e tevékenység végzésére. C Bejelenti a határon átnyúló tevékenység végzésére vonatkozó szándékát a magyar felügyeleti hatóságnak. 4 Ki lehet a független biztosításközvetítői tevékenység irányítója? A Csak természetes személy lehet B Csak gazdasági társaság lehet C Természetes személy és gazdasági társaság egyaránt lehet 5 Válassza ki a HAMIS választ! A független biztosításközvetítő engedélyét a PSZÁF visszavonhatja, ha A nyilvántartása, éves beszámolója nem felel meg a valóságnak. B tevékenységét engedély nélkül 6 hónapon túl felfüggeszti. C az engedély megadásától számított 30 napon belül a tevékenységét nem kezdi meg. 6 Az alábbiak közül mely társasági formában folytatható független biztosításközvetítői tevékenység? A Közkereseti társaság B Betéti társaság C Korlátolt felelősségű társaság 7 Harmadik országban székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő tevékenységét milyen formában végezheti a Magyar Köztársaság területén? A legalább 5 millió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe útján B legalább 3 millió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe útján C legalább 1 millió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe útján
8 A független biztosításközvetítő éves jelentést készít és a PSZÁF felé… A minden év május 31. napjáig, melyet elektronikus úton, minősített, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küld meg B minden év május 31. napjáig, melyet postai úton, eredeti aláírással ellátva küld meg C minden év december 31. napjáig, melyet elektronikus úton, minősített, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küld meg 9 Mi a jogkövetkezménye annak, ha a független biztosításközvetítő tevékenységét engedély nélkül 6 hónapon túl felfüggeszti? A A PSZÁF a biztosításközvetítő engedélyét visszavonja. B A PSZÁF a biztosításközvetítő engedélyét visszavonhatja. C A PSZÁF a biztosításközvetítőt törli a nyilvántartásból. 10 Az alábbiak közül melyik a korlátolt felelősségű társaság független biztosításközvetítők működésének pénzügyi feltétele? A legalább 5 millió forint törzstőkével kell rendelkezni B legalább 3 millió forint törzstőkével kell rendelkezni C legalább 1 millió forint törzstőkével kell rendelkezni 11 Ön egy alkuszi tevékenységet folytató társaságot kíván létrehozni. Milyen társasági formában NEM folytathatja a fenti tevékenységet? A részvénytársaság B betéti társaság C korlátolt felelősségű társaság 12 Válassza ki a helyes választ! A független biztosításközvetítő határon átnyúló tevékenységét… A köteles a PSZÁF-nak előzetesen bejelenteni B nem köteles a PSZÁF-nak bejelenteni C utólag köteles a PSZÁF-nak bejelenteni 13 A független biztosításközvetítő a PSZÁF részére… … A regisztrációs díjat fizet. B felügyeleti díjat fizet. C nyilvántartási díjat fizet 14 Melyik állítás igaz? Független biztosításközvetítői tevékenység végzésére a Magyar Köztársaság területén PSZÁF engedélye alapján… A kizárólag nyilvánosan működő részvénytársaság jogosult. B bármely korlátolt felelősségű társaság jogosult. C legalább 5 millió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság jogosult. 15 Kell-e a független biztosításközvetítői tevékenység irányítójának gyakorlattal rendelkeznie? A Nem. B Igen, mely minden esetben 3 év. C Igen. 16 A független biztosításközvetítő adatszolgáltatási kötelezettségének technikai követelményei: A elektronikus úton, minősített, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küld meg a PSZÁF jelentésfogadó rendszerén keresztül B elektronikus úton, minősített, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva és postai úton, eredeti aláírással ellátva is megküldi C kizárólag postai úton, eredeti aláírással ellátva küldi meg.
17 Kell-e engedélyt kérnie a független biztosításközvetítőnek harmadik országbeli független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához? A Igen. B Nem. C Csak befolyásoló részesedés szerzés esetén. 18 Kell-e engedélyt kérnie a független biztosításközvetítőnek más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához/ befolyásoló részesedés szerzéséhez? A Igen. B Nem. C Csak ha kizárólagosan alapít gazdasági társaságot. 19 Az alkuszi tevékenységgel kapcsolatosan melyik állítás igaz? A Az alkuszi tevékenység elválaszthatatlan része a biztosítási szaktanácsadás B Az alkusz nem végezhet biztosítási szaktanácsadást C Az alkusz csak külön felügyeleti engedéllyel végezhet biztosítási szaktanácsadást 20 Válassza ki a HAMIS választ! Független biztosításközvetítői tevékenység végzésének személyi feltétele a A magyar állampolgárság. B felügyeleti nyilvántartásba vétel. C büntetlen előélet. 21 Válassza ki a helyes választ! A PSZÁF engedélye nélkül végezhet független biztosításközvetítői tevékenységet… A a Magyar Köztársaság területén kívül székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő fióktelepe útján a Magyar Köztársaság területén. B az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő fióktelepe útján a Magyar Köztársaság területén. C az Európai Unió területén kívül székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő fióktelepe útján a Magyar Köztársaság területén. 22 Mi a jogkövetkezménye annak, ha a független biztosításközvetítő tevékenységét az engedély megadásától számított 1 éven belül nem kezdte meg? A A PSZÁF a biztosításközvetítő engedélyét visszavonhatja. B A PSZÁF bírságot szab ki. C A PSZÁF a biztosításközvetítőt törli a nyilvántartásból. 23 Válassza ki a helyes választ! Független biztosításközvetítő tevékenysége végzéséhez… A előzetes felügyeleti engedély szükséges B utólagos felügyeleti engedély szükséges C utólagos felügyeleti jóváhagyás szükséges 24 A független biztosításközvetítő a PSZÁF részére a törzsadatairól szóló jelentést… A a törzsadatban bekövetkezett változást követő 30 napon belül elektronikus úton, minősített, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küld meg B minden év december 31. napjáig elektronikus úton, minősített, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küld meg C minden év december 31. napjáig postai úton, eredeti aláírással ellátva küld meg.
25 Az alábbiak közül melyik NEM tartozik a független biztosításközvetítői tevékenység végzésének tárgyi feltételei közé? A üzlethelység tulajdon- használat- vagy bérleti joga B a végzett tevékenység egyedi azonosítására alkalmas folyamatos nyilvántartás C a végzett tevékenység egyedi azonosítására nem alkalmas, kizárólag statisztikai célú folyamatos nyilvántartás 26 Válassza ki a HAMIS választ! Független biztosításközvetítői tevékenység irányítója olyan személy lehet, aki A büntetlen előéletű B felsőfokú végzettséggel és megfelelő biztosításszakmai tapasztalattal rendelkezik C valamely biztosítóval munkaviszonyban áll 27 A független biztosításközvetítő éves jelentésének elküldési határideje: A következő év április 30-a. B következő év május 31-e. C következő év március 31-e. 28 A független biztosításközvetítőt milyen kötelezettség terheli a PSZÁF felé, ha tevékenységét fel kívánja függeszteni? A utólagos bejelentési kötelezettség terheli B előzetes bejelentési kötelezettség terheli C előzetes engedélyt kell hozzá kérnie 29 A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet? A Igen. B Igen, de csak az alkusz esetében. C Nem. 30 A PSZÁF annak érdekében, hogy a biztosításközvetítő tevékenysége a jogszabályoknak, illetve a PSZÁF határozatainak megfeleljen, az alábbiak közül mely intézkedés megtételére NEM jogosult? A Meghatározott biztosítási termékek terjesztésének felfüggesztése. B Biztosításközvetítő kötelezése meghatározott továbbképzésen történő részvételre. C Biztosításközvetítő nyilvántartásból való törlésének elrendelése. 31 Az alábbiak közül melyik állítás HAMIS? A A Magyar Köztársaság területén, határon átnyúló szolgáltatás keretében független biztosításközvetítői tevékenységet végző felügyeleti hatósága, illetve az erre általa felhatalmazott személy jogosult arra, hogy - a PSZÁF előzetes értesítését követően - a Magyar Köztársaság területén a határon átnyúló szolgáltatást ellenőrizze. B Ha a Magyar Köztársaság területén, határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző független biztosításközvetítő megsérti a Magyar Köztársaság területén hatályos előírásokat, a PSZÁF végső soron elrendelheti a biztosításközvetítő nyilvántartásból való törlését. C Ha a Magyar Köztársaság területén, határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző független biztosításközvetítő megsérti a Magyar Köztársaság területén hatályos előírásokat, illetve működésében a PSZÁF hiányosságokat észlel, a PSZÁF kötelezi a független biztosításközvetítőt a szabályellenes helyzet megszüntetésére. 32 A nettó díjas termék… A nem tartalmaz nyereséget (önköltségi ár) B nem tartalmazza a biztosítási adót C nem tartalmazza a közvetítő jutalékát
33 Független biztosításközvetítő csak az egyik biztosítási ágra (vagy élet, vagy nem élet) kaphat tevékenységi engedélyt. A Igaz B Hamis 34 Melyik állítás igaz? A Szaktanácsadó közvetíthet biztosítási szerződést. B Független biztosításközvetítő nem kaphat díjazást az ügyféltől. C Független biztosításközvetítő adhat szaktanácsot. 35 A független biztosításközvetítőnek 2 munkanapon belül be kell jelentenie… A a független biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyében bekövetkezett változást. B alaptőkéje leszállítását. C ha az általa regisztrált közvetítő határidőre nem szerezte meg a törvény által előírt végzettséget. 36 Független biztosításközvetítő kizárólag az ügyfél megbízásából végezheti tevékenységét. A Igaz B Hamis 37 Független biztosításközvetítő kizárólag több biztosító megbízásából végezheti tevékenységét. A Igaz B Hamis 38 Melyik állítás IGAZ ? A Többes ügynök egyidejűleg végezhet ügynöki, de ügynök nem végezhet többes ügynöki tevékenységet. B Ügynök egyidejűleg végezhet többes ügynöki, de többes ügynök nem végezhet ügynöki tevékenységet. C Ügynök nem végezhet egyidejűleg többes ügynöki, többes ügynök pedig nem végezhet ügynöki tevékenységet. 39 Versengő termékeket kizárólag független biztosításközvetítők kínálhatnak. A Igaz B Hamis 40 Függő biztosításközvetítő is kínálhat versengő termékeket. A Igaz B Hamis 4.2. A független biztosításközvetítő felelőssége és a felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményei 1 Az alábbiak közül mi NEM minősülhet a független biztosításközvetítő vagyoni biztosítékának? A pénzbeli letét B bankgarancia C kölcsön 2 Válassza ki a helyes választ! A független biztosításközvetítő 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a PSZÁF-nak A ha az általa alkalmazott biztosításközvetítő természetes személy nem szerezte meg az előírt végzettséget. B felelősségbiztosítási szerződése megszűnését. C alaptőkéje leszállítását. 3 Kiterjed-e a független biztosításközvetítő felelőssége a nevében eljáró személyek tevékenységére is? A Igen. B Igen, de csak az alkuszok esetén. C Nem.
4 Mennyi az önrészesedés felső határa káreseményenként a független biztosításközvetítők felelősségbiztosítása esetében? A 500 ezer forint B 1 millió forint C 2 millió forint 5 Válassza ki a helyes válasza! Az alkusz az általa beszedett díj késedelmes továbbítása esetén… A köteles az ügyfélnek kamatot fizetni. B kérheti az ügyféltől a biztosító által benyújtott kötbérigény kielégítését. C köteles megtéríteni az ügyfélnek a késedelemből származó kárát. 6 Válassza ki a HAMIS választ! 2009. január 1-ét követően tevékenységi engedélyt szerző független biztosításközvetítő köteles A évente együttesen legalább 1 680 300 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni. B 1 680 300 euró vagyoni biztosítékkal rendelkezni. C 1 120 200 euró vagyoni biztosítékkal rendelkezni. 7 Kizárhatja-e a független biztosításközvetítő a felelősségét az ügyfelének okozott kárért? A Igen, de csak írásban. B Igen. C Nem. 8 Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! Az önrészesedés mértéke ______________ a független biztosításközvetítők esetében a 2 millió forintot nem haladhatja meg. A káreseményeként B évente C havonta 9 Felelősségre vonható-e a független biztosításközvetítő a szabálytalan díjkezelésért? A Nem. B Igen. C Igen, de csak a díjak késedelmes továbbításából keletkező károkért. 10 Válassza ki a helyes választ! Az önrészesedés mértéke káreseményenként a független biztosításközvetítők felelősségbiztosítása esetében… A legalább 2 millió forint. B a 2 millió forintot nem haladhatja meg. C a 2 millió forintot nem érheti el. 11 Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! A független biztosításközvetítő a tevékenysége során a biztosítási __________ szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A kárfelelősségi B szakmai C büntetőjogi 12 Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! A független biztosításközvetítő köteles tevékenységének felelősségbiztosítására ____________ együttesen legalább 1 680 300 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni. A havonta B évente C káreseményenként
13 Válassza ki az alábbiak közül a független biztosításközvetítő felelősségbiztosítására vonatkozó helyes állítást! A Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül. B Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény több biztosítási eseménynek minősül. C Több, különböző okból bekövetkezett, időben nem összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül. 14 Felelősségre vonható-e a független biztosításközvetítő a téves biztosítási szaktanácsadásáért? A Igen. B Igen, mert független biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsot nem adhat. C Nem. 5 Az alábbiak közül melyik kifejezés illeszthető a következő mondatba! A biztosítási alkusz által a biztosításközvetítési tevékenységével kapcsolatban a megbízójának okozott károk fedezetére ________ felelősségbiztosítással rendelkezni. A köteles B jogosult C a PSZÁF által hozott erre kötelező határozat esetén köteles 16 Válassza ki a helyes választ! 2009. január 1-ét követően tevékenységi engedélyt szerző független biztosításközvetítő köteles… A legalább évi 1 120 200 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni. B legalább káreseményenkénti 1 120 200 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni. C legalább káreseményenkénti 1 680 300 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni. 17 Válassza ki a HAMIS választ! A független biztosításközvetítő engedélye megadásának feltétele, hogy a független biztosításközvetítő igazolja a PSZÁF-nak A a felelősségbiztosítási szerződés megkötését. B a vagyoni biztosíték meglétét. C mind a felelősségbiztosítási szerződés megkötését, mind pedig a vagyoni biztosíték meglétét. 18 Kiterjed-e a független biztosításközvetítő felelősségbiztosítási szerződésének hatálya a biztosított alkalmazottja, illetőleg megbízottja által okozott kárra is? A Igen. B Igen, feltéve, hogy a kár a független biztosításközvetítői tevékenység eredményeként következett be. C Nem. 19 Válassza ki a helyes választ! A független biztosításközvetítő felelősségbiztosítása… A kiterjed az általa, e minőségben, e tevékenysége során okozott azon károkra, melyek nem haladják meg a 250 millió forintot. B kiterjed az általa, alkalmazottja, és megbízottja által e minőségben, e tevékenysége során az ügyfélnek okozott károkra, amelyért jogszabály szerint felelősséggel tartozik. C kiterjed az általa az ügyfélnek okozott valamennyi kárra. 20 Mennyi időn belül köteles a független biztosításközvetítő a PSZÁF-nak bejelenteni a felelősségbiztosítási szerződése megszűnését? A 2 munkanapon belül B 8 munkanapon belül C 15 napon belül
21 Válassza ki a helyes választ! A 2009. január 1-ét követően tevékenységi engedélyt szerző független biztosításközvetítő felelősségbiztosításának összege évente A együttesen legalább 1 680 300 euró összegű. B együttesen legalább 1 120 200 euró összegű. C együttesen legalább 1 680 300 forint összegű. 22 Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! A független biztosításközvetítő köteles tevékenységének felelősségbiztosítására évente együttesen legalább 1 680 300 euró összegű, _____________________ kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni. A az egész világra B a Magyar Köztársaság területére C az Európai Unió egész területére 23 A 2009. január 1-ét követően tevékenységi engedélyt szerző független biztosításközvetítő káreseményenként legalább mekkora, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással köteles rendelkezni? A 1 680 300 euró összegű B 1 120 200 euró összegű C 250 millió forint összegű 24 Milyen felelősségbiztosítást köteles a független biztosításközvetítő kötni a saját tevékenységére? A Szakmai felelősségbiztosítást B Kár-felelősségbiztosítást C Tevékenységi felelősségbiztosítást 25 Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A független biztosításközvetítő felelősségbiztosítást A önkéntesen köthet. B köteles kötni. C csak megfelelő vagyoni biztosíték hiányában köteles kötni. 26 Válassza ki a helyes választ! A független biztosításközvetítő az alábbiak közül melyik esetben nem követ el műhibát? A Téves biztosítási szaktanácsadás esetén. B Szabálytalan díjkezelés esetén. C Ha biztosítási szaktanácsot ad. 27 Mikor köteles a biztosító tájékoztatni a PSZÁF-ot a független biztosításközvetítővel kötött felelősségbiztosítási szerződése megszűnéséről? A A megszűnéstől számított 30 napon belül. B A megszűnéstől számított 8 napon belül. C A megszűnéstől számított 15 napon belül. 28 A független biztosításközvetítő felelősségbiztosításának önrésze a rendelet szerint… A 2 millió Ft. B minimum 2 millió Ft. C maximum 2 millió Ft. 29 A független biztosításközvetítő felelősségbiztosításának káronkénti minimumfedezete a Bit. szerint A 250.000.000 Ft. B 1.120.200 €. C 1.680.300 €. 30 Milyen összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie az alkusznak? A káreseményenként 1,120.200, évenként 1.680.300 EURO-ra szóló B káreseményenként 100 millió, évenként 500 millió forintra szóló C az árbevételétől függő összegű biztosítást kell kötnie
31 Milyen összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie a többes ügynöknek? A káreseményenként 1.120.200, évenként 1.680.300 Euro-ra szóló B káreseményenként 100 millió, évenként 500 millió forintra szóló C az árbevételétől függő összegű biztosítást kell kötnie 32 A független biztosításközvetítő felelősségbiztosításának önrészesedése … A nem lehet kevesebb 2 millió forintnál. B nem haladhatja meg a 2 millió forintot. C nem haladhatja meg a kár 10 %-át. 33 A független biztosításközvetítő felelősségbiztosításának ki kell terjednie … A az egész ország területére. B az Európai Unió egész területére. C egész Európa területére. 4.3. Adatkezelés, adatok kiadhatósága, különös tekintettel a különböző biztosítók közötti információáramlás tilalmára 1 Mely fogalomhoz tartozik az alábbi meghatározás? A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A Biztosítási titok B Üzleti titok C Banktitok 2 Jogosult-e a független biztosításközvetítő az ügyfelére vonatkozó biztosítási titkokat az ügyfél hozzájárulása nélkül azon független biztosításközvetítőnek továbbítani, akinek az ügyfél szintén megbízást adott? A Igen. B Igen, de csak írásban. C Nem. 3 Mennyi ideig köteles-e a független biztosításközvetítő alkalmazottja a független biztosításközvetítő működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot azt követően megőrizni, hogy a független biztosításközvetítőnél fennálló munkaviszonyát megszünteti és a független biztosításközvetítő versenytársánál létesít munkaviszonyt? A A munkaviszony megszűnésétől számított 5 évig B A munkaviszony megszűnésétől számított 15 évig C Korlátlan ideig 4 Válassza ki az alábbiak közül az üzleti titokra vonatkozó helyes állítást! A Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen. B Aki üzleti titok birtokába jut, felhasználhatja arra, hogy annak révén saját maga előnyt szerezhessen, de nem használhatja fel arra, hogy annak révén más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen. C A biztosítási Törvény nem tiltja, hogy az, aki üzleti titok birtokába jut, annak révén saját maga vagy más személy részére előnyt szerezzen, de tiltja, hogy annak révén az ügyfeleknek hátrányt okozzon.
5 Harmadik országban székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő magyarországi fióktelepe köteles-e az ügyfél Biztosítási Törvényben foglalt hozzájárulását kérni ahhoz, hogy az ügyfél biztosítási titoknak minősülő adatait a harmadik országbeli független biztosításközvetítőnek továbbítsa? A Igen. B Nem. C Nem, feltéve, hogy az adatkezelés magyar jogszabályok által támasztott követelményei kielégítően teljesülnek. 6 Jogosult-e független biztosításközvetítő az ügyfél személyes adatait a megbízási jogviszony megszűnését követően kezelni? A Nem. B Igen, de legfeljebb 10 évig. C Igen, de csak addig, ameddig a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. 7 Mennyi ideig köteles a független biztosításközvetítő alkalmazottja a független biztosításközvetítő működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot megtartani? A 1 évig köteles megtartani B 5 évig köteles megtartani C időbeli korlátozás nélkül köteles megtartani 4.4. A pénzkezelés független biztosításközvetítőkre vonatkozó eltérő szabályai 1 Válassza ki a független biztosításközvetítő pénzkezelésére vonatkozó igaz állítást! A Az ügyfélszámlákon szereplő összegek más hitelezők kielégítésére kizárólag csőd-, illetve felszámolási eljárás esetén használhatók fel. B Az ügyfélszámlákon szereplő összegek más hitelezők kielégítésére csőd-, illetve felszámolási eljárás esetén sem használhatók fel. C Az ügyfélszámlákon szereplő összegek más hitelezők kielégítésére is felhasználhatók. 2 Felhasználható-e a független biztosításközvetítő által elkülönített ügyfélszámlákon tartott összeg az APEH követeléseinek kielégítésére? A Nem B Igen C Igen, de csak felszámolási eljárás esetén 3 Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes állítást! A(z) __________________ köteles az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, illetve a biztosító által befizetett, az ügyfelet megillető összegeket elkülönített ügyfélszámlákon tartani. A biztosító B független biztosításközvetítő C ügynök 4 Válassza ki a független biztosításközvetítő pénzkezelésére vonatkozó helyes állítást! A A független biztosításközvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, illetve a biztosító által befizetett, az ügyfelet megillető összegeket elkülönített ügyfélszámlákon tartani. B A független biztosításközvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, illetve a biztosító által befizetett, az ügyfelet megillető összegeket közös ügyfélszámlán tartani. C A független biztosításközvetítő köteles az ügyfél által befizetett, őt megillető, illetve a biztosító által részére megfizetett összegeket közös ügyfélszámlán tartani.
5 A független biztosításközvetítő pénzkezelési kötelezettsége keretében mi tekinthető elkülönített ügyfélszámlának? A Letéti számla, amelyen a független biztosításközvetítő kizárólag az ügyfél által befizetett, biztosítót megillető összegeket tartja B Betéti számla, amelyen a független biztosításközvetítő kizárólag a biztosító által befizetett, ügyfelet megillető összegeket tartja C Letéti számla, amelyen a független biztosításközvetítő kizárólag az ügyfél által befizetett, biztosítót megillető, valamint a biztosító által befizetett, ügyfelet megillető összegeket tartja 6 Felhasználható-e a független biztosításközvetítő által elkülönített ügyfélszámlákon tartott összeg más hitelezők kielégítésére? A Igen B Igen, de csak az APEH követelésének kielégítésére C Nem 7 Felhasználható-e a független biztosításközvetítő által elkülönített ügyfélszámlákon tartott összeg más hitelezők kielégítésére felszámolási eljárás esetén? A Igen B Igen, de csak természetes személyek követelésének kielégítésére C Nem 8 Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes állítást! A független biztosításközvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, illetve a biztosító által befizetett, az ügyfelet megillető összegeket _________________ tartani. A külön bankban B közös letéti számlán C elkülönített ügyfélszámlákon 9 Válassza ki a helyes választ! A független biztosításközvetítő befektetheti-e az ügyfél részére a biztosító által rajta keresztül kifizetett szolgáltatási összeget? A Igen, de csak részvénybe fektethet. B Nem. C Igen, feltéve, ha az elért hozamot megosztja az ügyféllel. 4.5. Meglevő szerződések összehasonlítása a piacon hozzáférhető aktuális lehetőségekkel 1 Válassza ki a helyes választ a Bit. rendelkezései alapján! A Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni. B Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles legalább egy, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni. C Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles valamennyi, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni. 2 Válassz ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során ________ kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni. A jogosult B köteles C szükség szerint jogosult 3 Melyik szempont NEM érvényesülhet az egyes termékek paramétereinek összehasonlítása során? A a biztosítási szolgáltatás tartalma és fizetendő díja B a biztosító társaság szolgáltatásának minősége C a közvetítői jutalék
4 Válassz ki az alábbi mondatba illő helyes megoldást! Az alkusz a Biztosítási Törvény alapján a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles____________, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni. A legalább egy B kielégítő mennyiségű C az összes 5 Válassza ki a helyes választ! A következő állítások a termékek független biztosításközvetítő általi bemutatásával, összehasonlításával kapcsolatosak. A A beérkezett ajánlatokat a független biztosításközvetítő átadja az ügyfél részére, aki kiválasztja a számára legkedvezőbbet. B A beérkezett ajánlatokat a független biztosításközvetítő értékeli és kiválasztja az ügyfél számára legkedvezőbbet. C A beérkezett ajánlatokat a független biztosításközvetítő értékeli, és az ügyfél kiválasztja a számára legkedvezőbbet. 6 A biztosítási szerződés megkötésének előkészítésével kapcsolatos kötelezettségek közül melyik jellemzi leginkább az alkuszi tevékenységet? A Csak az ügyfél számára a legkedvezőbb terméket kell elemeznie. B Csak az ügyfél számára a legolcsóbb terméket kell elemeznie. C A piacon elérhető kielégítő mennyiségű terméket kell elemeznie. 4.6. Alkuszok szerepe a kárrendezésben 1 Válassza ki a helyes választ! Ha az ügyfél és a biztosító között vita van a kár rendezésével kapcsolatban, akkor a biztosítási alkusz… A véleménye a döntő, hiszen ő ért a legjobban a biztosítási kérdésekhez. B szakmai véleményével segíti ügyfele álláspontjának érvényesülését, a biztosító meggyőzését. C megpróbálja meggyőzni ügyfelét a biztosító álláspontjának helyességéről. 2 Az alábbiak közül mire NEM terjedhet ki a biztosítási alkusz kárrendezésben való közreműködése? A kárigény összeállítása B peres igény érvényesítés C kárfelmérés 3 Az alábbiak közül mire NEM terjedhet ki a biztosítási alkusz kárrendezési közreműködése? A kárbejelentés B eljárás a biztosítónál a kár rendezése érdekében C a biztosítótól átvett kártérítési összeg befektetése 4 Mit célszerű tennie ügyfele érdekeit szem előtt tartva a biztosítási alkusznak, ha a biztosító nem fogadja el közreműködését az ügyfele igényének rendezésében? A bepereli a biztosítót B bejelentést tesz a PSZÁF-nál C ügyfelének ad tanácsokat a kárigény sikeres érvényesítése érdekében 5 Részt vehet-e biztosítási alkusz a biztosító oldalán a kárrendezésben? A Igen, hiszen szakértelmével ebben az esetben is ügyfelét segíti. B Nem. C Igen, de csak abban az esetben, ha nem saját ügyfelének káráról van szó, és tevékenysége a biztosítási szaktanácsadásra korlátozódik.
6 Válassza ki a helyes állítást! Mire terjedhet ki a biztosítási alkusz kárrendezésben való közreműködése? A igénybejelentés, szakvélemény készítése, biztosító elleni perindítás B kárbejelentés a biztosítónak, kár szakértői közreműködéssel történő felmérése és értékelése, kárigény összeállítása, kárigény benyújtása, levelezés és tárgyalás a biztosítóval a kár rendezése érdekében C kárbejelentés, kárigény érvényesítés, kártérítési összeg befektetése 7 Válassza ki a helyes választ! A biztosítási alkuszt az ügyfele kárigényének érvényesítésében való közreműködéséért díjazás… A a biztosítótól illeti meg B ügyfelétől illeti meg, de csak ha ebben külön megállapodtak. C nem illeti meg, mert az benne van a jutalékban. 8 Az alábbi állítások közül melyik IGAZ? A A biztosító a kártérítési összeget minden esetben a biztosítási alkusznak fizeti, aki abból jutalékát levonva a nettó összeget átutalja az ügyfélnek. B A biztosító a kártérítési összeget minden esetben az ügyfélnek fizeti, levonva abból az alkusz jutalékát. C A biztosító a kártérítési összeget az ügyfélnek fizeti ki, kivéve, ha az ilyen összeg átvételére az ügyfél a biztosítási alkuszt kifejezetten felhatalmazta, ez utóbbi esetben a kifizetés a biztosítási alkusz részére történik, aki azt továbbítja az ügyfél részére. 9 Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A A biztosítási alkusz nem jogosult az ügyfele kárigényének érvényesítésében közreműködni a biztosító felé. B A biztosítási alkusz közreműködhet ügyfele kárigényének érvényesítésében a biztosító felé, de csak a peren kívüli kárrendezés keretében. C A biztosítási alkusz korlátozás nélkül közreműködhet ügyfele kárigényének érvényesítésében, ha szükséges még pert is indíthat az ügyfél nevében. 4.7. Termékek bemutatása, összehasonlítása, kapcsolódási pontjai - az egyes termékek összehasonlításának lehetséges paraméterei - biztosítók és biztosítási termékek és más pénzügyi termékek általános összehasonlítási szempontjai és kapcsolódási pontjai 1 Melyik állítás igaz? A a hozamgarancia növeli a költségeket B a hozamgarancia csökkenti a költségeket C a hozamgarancia nincs hatással a költségekre 2 Melyik állítás igaz, ha a többi paraméter változatlan (ceteris paribus)? A a magasabb technikai kamatláb nagyobb többlethozamot jelent B a magasabb technikai kamatláb kisebb többlethozamot jelent C a magasabb technikai kamatláb nincs hatással a többlethozamra 3 Adókedvezmény szempontjából… A a Befektetési Egységekhez Kötött (BEK/UL) biztosítások kedvezőbbek mint a befektetési alapok B a befektetési alapok kedvezőbbek mint a Befektetési Egységekhez Kötött (BEK/UL) biztosítások C jelentős különbség nincs e tekintetben a kettő között 4 A Befektetési Egységekhez Kötött (BEK/UL) életbiztosítások A drágábbak mint a befektetési alapok B olcsóbbak mint a befektetési alapok C jelentős költségkülönbség nincs a kettő között 5 Melyik befektetést NEM lehet névérték felett értékesíteni? A az elsőbbségi részvényt B az államkötvényt C a diszkont kincstárjegyet
6 Melyik a helyes állítás? A a tőkegarancia csökkenti a költségeket B a tőkegarancia növeli a költségeket C a tőkegarancia nincs hatással a költségekre 7 Ha egy ügyféligényre két ajánlat csak a többlethozam visszatérítés %-ában különbözik, a magasabb többlethozam visszatérítési %-ú ajánlat a lejáratkor mindig magasabb összeget eredményez. A Hamis B Igaz 8 Rövid távú befektetési célok kitűzése esetén melyik lehetőség rejti a legnagyobb kockázatot az alábbiak közül? A bankbetét B diszkont kincstárjegy C befektetési egységekhez kötött (BEK/UL) biztosítás 9 A befektetési egységekhez kötött (BEK/UL) életbiztosítások a befektetési igénykezelés szempontjából: A rugalmasabbak mint a hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosítások. B kevésbé rugalmasak mint a hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosítások. C jelentős különbség nincs e tekintetben a kettő között. 10 Mely életbiztosítási termék esetén jellemző a részleges visszavásárlás? A befektetési egységekhez kötött (BEK/UL) életbiztosítás B vegyes életbiztosítás C járadékbiztosítás 11 Mely életbiztosítási termék esetén jellemző az eseti befizetés? A befektetési egységekhez kötött (BEK/UL) életbiztosítás B kockázati életbiztosítás C születési biztosítás 12 Mely életbiztosítási termék esetén dönthet a szerződő a befektetési portfolióról? A vegyes életbiztosítás B befektetési egységekhez kötött (BEK/UL) életbiztosítás C a meghatározott tartamra szóló (term fix) biztosítás 13 Melyik szempont alapján javasolt a befektetési egységekhez kötött (BEK/UL) termék a befektetési alap helyett? A ha igény van biztosítási védelemre is B ha magasabb a hozamelvárás C ha nagyobb a likviditási igény 14 Melyik esetben NEM az ügyfél viseli a befektetés kockázatát? A a befektetési egységekhez kötött (BEK/UL) biztosítás B hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosítás C befektetési alap 15 Melyik lehetőség kínálja a magas hozam esélyét hosszútávon? A befektetési egységekhez kötött (BEK/UL) biztosítás B hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosítás C bankbetét 16 Melyik esetben számíthatunk a technikai kamatlábon felül többlethozamra? A kötvény B hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosítás C bankbetét
17 Hosszú távú államkötvény befektetésnél az alábbiak közül melyik tényező jelent kockázatot? A a növekvő infláció B a csökkenő infláció C a csökkenő jegybanki alapkamat 18 Melyik megtakarítási célú termék esetén NEM beszélhetünk árfolyamról? A hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosítás B kötvény C befektetési egységekhez kötött (BEK/UL) biztosítás
