Kilencszázmilliárddal tartoznak az önkormányzatok írta: Lencsés Károly Hódmezővásárhelyen már negyedmilliós adósság jut egy lakosra Egy-egy megyeszékhely átlagosan tízmilliárd forintnyi adósságot halmozott fel, míg a főváros tavaly decemberig 141 milliárdos gigahitelt hozott össze. Az idén 3500 milliárddal gazdálkodó önkormányzati szféra hitelei a bevételeknek mindössze a negyedét teszik ki, ám igencsak aggasztó, hogy a tartozás két év alatt megduplázódott. Az önkormányzatok a tavalyi esztendő végére már csaknem kilencszázmilliárd forintnyi adósságot halmoztak fel – derül ki a Magyar Államkincstár által rendelkezésünkre bocsátott adatokból. A főváros egymaga 141 milliárdos tartozást hozott össze, és ezt a gigahitelt a többiek meg sem közelítik. A 23 budapesti kerület ugyanis összesen hetvenmilliárd, a 18 megyeszékhely 183 milliárd, az öt megyei jogú város 41 milliárd, a 282 kisebb város 272 milliárd, a 140 nagyközség húszmilliárd, a 2700 falu pedig 53 milliárd forintnyi hitelállománnyal rendelkezik. De a maguk 110 milliárdjával kiveszik a részüket a megyei önkormányzatok is. Vagyis: egy-egy megyeszékhely átlagosan több mint tízmilliárdnyi adósság terhét viseli, miközben a kisvárosokra nem egészen egymilliárd jut, s a falvak egyenként csak húszmillióval „sárosak”. Összességében egyelőre mégsem riasztó a helyzet, hiszen az idén 3500 milliárd körüli összeggel gazdálkodó önkormányzati szféra hitelei a bevételeknek mindössze a negyedét teszik ki, míg az államadósság már a GDP nyolcvan százalékát is meghaladja. A tendencia viszont aggasztó: a tartozások összege az ÁSZ jelentése szerint ez az egy évvel korábbihoz képest negyven, 2006-hoz viszonyítva pedig 95 százalékkal nőtt. A helyhatóságok tartozásai tehát mindössze két esztendő alatt megkétszereződtek. A fordulat éve 2007 volt, amikor a hitelek először haladták meg az önkormányzatok bankszámláin levő pénz összegét. Nem véletlen, hogy a kormány többször is kísérletet tett a további eladósodás megfékezésére, ám a hitelfelvételi korlát szigorítását nem tudta keresztülvinni a parlamenten. Az önkormányzatok a forrásszerzésben elég kreatívnak bizonyulnak, hiszen a hitelek ma sem haladhatnák meg a rövid lejáratú kötelezettségekkel csökkentett saját bevétel hetven százalékát. Ám ezt könnyedén túlléphetik a tavaly igen népszerűvé vált kötvénykibocsátással, mert arra nem vonatkozik a törvényi korlát. Ráadásul a kötvényen „nyert” pénzt szabadon felhasználhatják, és a kibocsátáshoz – a hitellel szemben – közbeszerzési eljárást sem kell lefolytatni, így a tartozások több mint felét, majdnem 450 milliárd forintot már ebben a formában tartják nyilván. Szolnok, Hódmezővásárhely, Székesfehérvár, illetve Békés megye egyenként tízmilliárdnál nagyobb, 15-25 éves futamidejű ilyen kötelezettséget vállalt. Az abszolút számok mellett az sem közömbös persze, hogy ebből például Hódmezővásárhely minden egyes lakosára több mint kétszázezer forint esik, kétszer annyi, mint az ugyancsak toplistás Székesfehérvárott. A Helyi Obszervatórium Nonprofit Kft. számítása szerint az adósságban abszolút listavezető vásárhelyiekre egyébként már 2007-ben is fejenként 253 ezer forintnyi követelés jutott, miközben az országos átlag nem érte el a hatvanezret sem. Ehhez képest Szolnok és Kaposvár polgárai a maguk 153, illetve 138 ezrével nyugodtan hátradőlhetnek a karosszékben. A hitelek egyébként alapvetően beruházási célokat szolgálnak: a kincstár adatai szerint a tavalyi 893 milliárdból az egyéb, tehát nem fejlesztésre igényelt összeg
mindössze ötvenmilliárdra rúg. Kovács Róbert közgazdász-szociológus, a Helyi Obszervatórium ügyvezetője azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a kockázatok meghatározása érdekében a tervezett projektek hatását is elemezni kell. Ha ugyanis a beruházás később csak viszi a pénzt – az oktatási, az egészségügyi vagy a szociális intézmények fejlesztése tipikusan nem hoz hasznot –, nem lesz fedezet a tartozások visszafizetésére. Más a helyzet például a közműfejlesztésekkel – a majdani üzemeltetés általában hoz némi hasznot is –, a turisztikai célú beruházásokkal, a vállalkozásokat vonzó iparipark-projektekkel. A „kicsik” általában ez utóbbiban utaznak: például az alig több mint ezer lakosú Zala megyei Gelse a Helyi Obszervatórium gyűjtése szerint 2007-ben 750 milliós hitelt vett fel, de ott a törlesztés a jól menő termálfürdőnek köszönhető bevételek miatt aligha jelent gondot. Valószínűleg a fővárosi agglomeráció községeit sem viseli meg az akár egymilliárdos összeget közelítő hitel, hiszen jelentős saját bevételekkel rendelkeznek, és a helyi intézményrendszer fejlesztése révén még több embert ösztönözhetnek a kiköltözésre. De a korábban Kazincbarcikától levált Berente sem kerülhet bajba, hiszen az erőműtől befolyó iparűzési adóból könnyűszerrel visszafizetik a félmilliárdos hitelt. A nagyvárosok pedig rövid távon azért nem „dőlnek be”, mert a több tízmilliárdnyira rúgó éves költségvetésből biztosan képesek kiszorítani a törlesztő részleteket. Ám Kovács Róbert e tekintetben már óvatosságra int, mert a hosszú futamidejű, többéves türelmi idővel kibocsátott kötvények időzített bombaként is működhetnek. Ez különösen akkor igaz, ha a könnyen jött pénzt a működési költségek kiegészítésére használják fel. Például Karcag 2007-es költségvetési rendeletében azzal számoltak, hogy a kötvénykibocsátásból befolyó négymilliárd egy részét – 2010-ig vagy két és fél milliárdot, ami a település éves büdzséjének majdnem húsz százaléka – egyszerűen felélik. És ezzel nincsenek egyedül. További kockázatot jelenthet, hogy miként alakul az önkormányzatok saját bevétele, mert a gazdasági válság miatt az összességében ötszázmilliárdnyi iparűzési adónak akár az ötöde is kieshet, ami éppen a városokat sújtja. Ugyanakkor a „nagyok” előre menekülhetnek: ha maguk vetik ki a harmincmilliónál értékesebb ingatlanok esetében mindenképpen megjelenő építményadót, kivehetik a kormány zsebéből ezt a pénzt, mert a tervezet a kettős adóztatást kizárja, és elsőbbséget ad a helyhatóságoknak. A szakértő szerint a megyei önkormányzatok is bajba kerülhetnek, mert saját bevétellel alig rendelkeznek, és abból, amit például az egészségügyi, illetve oktatási intézmények fejlesztésére költenek, alig térül meg valamennyi. Így amikor a törlesztésre kerül a sor, bajba kerülhetnek, de emiatt a képviselőknek legfeljebb a 2010 utáni, esetleg az azt követő ciklusban fájhat majd a feje. Zongor: Már kétszázötven településen folyik csődeljárás Az adósságállományt szemléltető toplisták elég ijesztő képet mutatnak, ugyanakkor elfedik a 2700 község mindennapi problémáit – utal egy újabb szempontra Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Ezek tartozása egy lakosra vetítve átlagosan a tízezer forintot sem érik el, ám saját bevételekkel alig rendelkeznek, és legalább ezer olyan település lehet, ahol a hitelt a helyi intézmények működtetésére, a közüzemi számlák kifizetésére veszik fel. Az évek óta görgetett adósság pedig a válság miatt most csődhelyzethez vezethet, hiszen a bankok óvatosabban adnak újabb hitelt, a szolgáltatók pedig hamarabb elveszítik a türelmüket.
Eddig nem egészen harminc önkormányzat került csődhelyzetbe – többnyire saját hibájából –, ám Zongor információi szerint most már legalább 250, amúgy tisztességesen gazdálkodó településen folyik adósságrendezési eljárás. Úgy tűnik tehát, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetű településeknek nyújtott támogatás, illetve a működésképtelen önkormányzatok számára biztosított kiegészítő források sem mentik meg a helyhatóságokat. Ebben a helyzetben a főtitkár szerint irreális elképzelés, hogy további forrásokat vonjanak ki a rendszerből, bár a kormányfő és az önkormányzati miniszter is jelezte: az állami támogatásokat jövőre százmilliárddal meg akarják kurtítani. Ráadásul a korábban szinte csodaszerként emlegetett kistérségi társulások ösztönzése sem hozott valódi megoldást, hiszen a kötelező feladatokat alulfinanszírozzák – például a közoktatási normatívák a társulásban működtetett intézmények tényleges költségeit sem fedezik –, és ettől a napi megélhetési gondokkal küzdő települések köre sem szűkült. Alapvetően rossz a rendszer, hiszen az önkormányzatok feladat- és hatásköreit nem differenciálja, miközben nyilvánvaló, hogy az alapvetően a szűkre szabott normatív támogatásokból élő kistelepülések képtelenek megfelelő színvonalú közszolgáltatásokat nyújtani. A kabátot tehát újra kellene gombolni, és ennek része lenne a kötelező feladatok körének és a finanszírozás feltételeinek az átgondolása is. Ám ma nincs sem határozott szándék, sem valódi esély erre.
Táblázatok A hosszú lejáratú fejlesztési hiteleket igénybevevő települések toplistája* 2005 városok Szeged Pécs Miskolc Győr Debrecen 2006 városok Budapest főváros Debrecen Pécs Szombathely Miskolc 2007 városok Debrecen Karcag Pécs Miskolc Budapest V. kerület
M.Ft
2005 községek Szada Bogács Kerepes Röszke Isaszeg 2006 községek Törökbálint Páty Biatorbágy Csömör Ócsa 2007 községek Gelse Berente Felsőpakony Tiszanána Döge
lakos 3 092,47 2 935,55 2 837,64 2 747,39 2 256,00
163 525 156 568 178 950 126 458 207 226
M.Ft 25 000,00 4 600,00 4 345,14 2 638,00 2 625,83 M.Ft 4 500,00 4 296,15 3 070,25 2 248,14 1 994,18
lakos 1 706 927 207 226 156 568 80 767 178 950 lakos 204 722 22 298 157 659 177 809 27 401
M.Ft
lakos 523,50 375,00 250,00 225,13 214,37
M.Ft
3 489 2 053 9 093 3 424 10 472 lakos
941,80 593,77 457,34 362,79 274,04 M.Ft
12 076 5 670 8 917 7 564 8 901 lakos
758,81 500,00 227,28 194,00 189,41
1 173 1 069 3 045 2 579 2 221
Forrás: Helyi Obszervatórium A táblázat az adott évben felvett hitelek összegét tartalmazza
egy főre (e.Ft) 18,91 18,75 15,86 21,73 10,89 egy főre (e.Ft) 14,65 22,20 27,75 32,66 14,67 egy főre (e.Ft) 21,98 192,67 19,47 12,64 72,78
egy főre (e.Ft) 150,04 182,66 27,49 65,75 20,47 egy főre (e.Ft) 77,99 104,72 51,29 47,96 30,79 egy főre (e.Ft) 646,90 467,73 74,64 75,22 85,28
Sorrend
2008-as ranglista Önkormányzat neve
1 SZOLNOK 2 HODMEZÖVÁSÁRHELY 3 BÉKÉS MEGYE 4 SZÉKESFEHÉRVÁR 5 MISKOLC 6 BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYE 7 PEST MEGYE 8 NYIREGYHÁZA 9 ESZTERGOM 10 KECSKEMÉT
kötvénykibocsátás Kötvényállmá ny millió Ft
11 474 11 378 10 846 10 495 9 608 9 232 8 912 8 805 8 712 8 607
2005 2006 2007 m.Ft m.Ft m.Ft 0,00 0,00 8 164,75 0,00 12 068,66 0,00 0,00 0,00 9 400,00 0,00 1 345,00 7 180,00 0,00 0,00 5 000,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2 990,91 0,00 0,00 4 140,20 0,00 700,00 2 099,80 0,00 0,00 0,00
Forrás: Magyar Államkincstár – Helyi Obszervatórium
Önkormányzatok hosszú futamidejű kötelezettségei (millió Ft)
hosszú lejáratú hitelek
2005 m.Ft 1 692,89 2 209,93 0,00 1 301,41 2 837,64 0,00 0,00 1 275,29 1 824,51 431,24
2006 2007 m.Ft m.Ft 1 114,83 394,75 895,10 0,00 40,00 0,00 0,00 0,00 2 625,83 2 248,14 0,00 578,44 0,00 0,00 593,81 429,94 700,00 0,00 2 497,91 448,91
lakosságszám
A legnagyobb kötvénykibocsátó települések
77 334 48 303 396 965 103 020 178 950 753 305 1 124 861 118 327 29 734 108 949
Önkormányzat típusok
Hosszú Fejlesztési célú Beruházási lejáratú kötvénykibocsátás és kölcsönök fejlesztési célú hitelek
Egyéb Hosszú lejáratú Önkormányzatok Átlagos hosszú kötelezettségek száma hosszú lejáratú összesen lejáratú hitelek kötelezettség
Főváros Fővárosi kerület Megye Megyei jogú megyeszékhely város Megyei jogú nem megyeszékhely város Egyéb város Nagyközség Község
0 443 1 382 15 0 2 514 52 287
0 34 815 96 844 68 354 29 734 186 827 13 710 11 536
140 639 27 160 10 145 103 415 11 398 71 310 5 769 29 878
400 8 271 839 11 701 2 11 859 982 11 135
141 039 70 688 109 210 183 486 41 134 272 509 20 512 52 835
1 23 19 18 5 282 140 2 706
141 039 3 073 5 748 10 194 8 227 966 147 20
Önkormányzatok összesen
4 693
441 819
399 810
47 485
893 807
3 367
265
Forrás: Magyar Államkincstár
A kötvényeket kibocsátó önkormányzatok összetétele (2008)
Önkormányzat típusa
Kötvénnyel rendelkező Átlagos Kötvényállomány önkormányzatok kötvénytartozás száma millió Ft
Fővárosi kerület Megye Megyei jogú megyeszékhely város Megyei jogú nem m.sz. város Egyéb város Nagyközség Község Önkormányzatok összesen
Forrás: Magyar Államkincstár
34 815 96 844 68 354 29 734 186 827 13 710 11 536 441 819
db
Mrd Ft
11 18 9 4 130 24 29 225
3,2 5,4 7,6 7,4 1,4 0,6 0,4 2,0
