Válasz B: A klasszikus portfolió. Válasz C: A növekedési portfólió. Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok

Válaszok

Kérdések Az alábbiak közül mely tényezők hatnak a kötvények árfolyamára?

Válasz A: A vállalat vezérigazgatójának utasítása. Válasz B: A piaci kamatláb változása. Válasz C: A kötvényben meghatározott feltételek.

Az alábbi típusú portfoliók közül melyik jár a legmagasabb kockázattal?

Válasz A: A kiegyensúlyozott portfolió. Válasz B: A klasszikus portfolió Válasz C: A növekedési portfólió.

Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyek tartoznak az ún. pénzügyi eszközök közé?

Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok.

Hosszú távon az alábbiak közül milyen típusú befektetés várható hozama lehet nagyobb?

Válasz A: A bankbetété. Válasz B: Az államkötvényé. Válasz C: A részvényé.

Az alábbiak közül - az általános megítélés szerint - melyik tekinthető a legkockázatosabb befektetésnek?

Válasz A: Az állampapír befektetési alap. Válasz B: A döntően részvényekbe fektető befektetési alap. Válasz C: A vállalati kötvényekbe fektető befektetési alap.

Az alábbi meghatározások közül melyik igaz az ún. pénzügyi piac fogalmára?

Válasz A: A pénzügyi piac a pénz előállításának helyszíne. Válasz B: A pénzügyi piac a pénz cseréjének helyszíne. Válasz C: A pénzügyi piac a megtakarítások keletkezésének helyszíne.

Ha a különböző befektetési lehetőségeket a várható hozam szempontjából növekvő sorrendbe állítjuk, az alábbiak közül melyik a jó felsorolás?

Válasz A: Részvény, kincstárjegy, bankbetét. Válasz B: Vállalati kötvény, államkötvény, bankbetét, részvény. Válasz C: Bankszámla követelés, államkötvény, vállalati kötvény, részvény.

Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési jegy nettó eszközértéke kiszámításának módját!

Válasz A: A portfólió eszközértéke – a befektetési alapot terhelő összes kötelezettség. Válasz B: A portfólió eszközértéke + a befektetési alapot terhelő összes kötelezettség. Válasz C: A portfólió eszközértéke + a befektetési alap összes követelése.

Az alábbiak közül mit tekintünk a pénzügyi piac feladatának?

Válasz A: A megtakarítások felhasználói és a megtakarítók közötti csere közvetítését. Válasz B: Az áruk és szolgáltatások felhasználók közötti elosztását. Válasz C: A direkt gazdaságirányítási rendszer működtetését.

Az alábbi típusú portfóliók közül melyiket tekintik a legkevésbé kockázatosnak?

Válasz A: A kiegyensúlyozott portfólió. Válasz B: A klasszikus portfólió. Válasz C: A növekedési portfólió.

Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési alap hozamát!

Mit értünk portfóliókezelés alatt?

Válasz A: Az alap tőkenövekményének azon része, amit a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési jegy tulajdonosok számára kifizetni köteles. Válasz B: Az alap tőkenövekményének azon fix része, amit a befektetési alapkezelő a forgalmazók részére a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) szerint kifizetni köteles. Válasz C: Az alap tőkenövekményének azon része, amit a befektetési alapkezelő a letétkezelő részére kifizetni köteles. Válasz A: A kockázatszétterítést. Válasz B: A kockázat porlasztását. Válasz C: Befektetési csomag létrehozását különböző pénzügyi eszközökből.

Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési jegy tulajdonosát megillető jogokat!

Válasz A: A befektetési alap hozamából való részesedés. Válasz B: Az alapkezelőtől napi tájékoztatás kérése. Válasz C: Az alapkezelő felszámolása esetén extra hozam követelése.

Az alábbiak közül melyikre hat közvetlenül a jegybanki alapkamat változása?

Válasz A: A lekötött bankbetét kamatlábára. Válasz B: Az államkötvény árfolyamára. Válasz C: A részvény osztalékára.

Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyik tartozik a polgári jog szempontjából a vagyontárgyak közé?

Válasz A: A bankszámla. Válasz B: A biztosítási szerződés. Válasz C: Az ingatlan.

Mikor jött létre Magyarországon az állampapírok ún. elsődleges forgalmazói rendszere?

Válasz A: Közvetlenül a rendszerváltás után, 1990. januárjában. Válasz B: 1996. januárjában. Válasz C: A Budapesti Értéktőzsde alapítását követő 2. negyedévben.

Az általános szabályok szerint milyen időtávban gondolkodjon az, aki részvényekbe fektet?

Válasz A: Minél rövidebb időben, lehetőleg pár napban. Válasz B: Mivel a középtávú befektetésnél lehet a legnagyobb a hozam, így 1-5 éves időtávban. Válasz C: Hosszú távú befektetéseknél érdemes részvényekbe fektetni.

Az alábbiak közül melyik piac teszi lehetővé a befektetők tulajdonában lévő, korábban kibocsátott értékpapírok adásvételét?

Válasz A: A másodlagos értékpapírpiac. Válasz B: Az elsődleges értékpapírpiac. Válasz C: A Közös Piac.

Az alábbiak közül mi a pénzügyi piac feladata?

Válasz A: A pénzügyi piac feladata a gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök eljuttatása a felhasználókhoz. Válasz B: A pénzügyi piac feladata a mezőgazdaságban keletkező megtakarított pénzeszközök eljuttatása a felhasználókhoz. Válasz C: A pénzügyi piac feladata a pénzügyi szektorban keletkező megtakarítások eljuttatása a felhasználókhoz.

Mit tekintenek a részvénybefektetések előnyének?

Válasz A: Jelentős kockázattal jár. Válasz B: Fix kamatjövedelmet biztosít. Válasz C: Hosszabb távon magasabb hozam realizálható.

Az adózással, a tartalékolással és a befektetésekkel kapcsolatos kérdésekben az alábbiak közül melyik jogterület szabályai a mérvadók?

Válasz A: Pénzügyi jog. Válasz B: Polgári Törvénykönyv. Válasz C: Társasági jog.

Minek nevezik azt a „csomag”-ot (eredetileg „tárcá”-t), amit az egyes befektetők által birtokolt különböző típusú (kockázatú, hozamú stb.) értékpapírokból és más pénzügyi eszközökből állítanak össze?

Válasz A: Portfólió.

Válasz B: Tőzsdeindex. Válasz C: Díjtartalék.

Az alábbiak közül kik tartoznak a gazdaság alapvető nagy szereplői közé?

Válasz A: A lakosság (háztartások). Válasz B: A vállalatok vagy más néven üzleti szektor. Válasz C: Mindkettő.

A pénzügyi piac elsődleges feladata:

Válasz A: A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a felhasználókhoz. Válasz B: A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a bankokhoz, biztosítókhoz. Válasz C: A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a lakossághoz.

Melyik szektorban bevételek az adók?

Válasz A: Állami szektorban. Válasz B: Lakossági szektorban. Válasz C: Vállalati szektorban.

Mit fejez ki az ún. pozitív reálkamat?

Válasz A: A ténylegesen kifizetett kamat nagyságát. Válasz B: A felkamatoztatott összeg vásárlóerejének a növekedését. Válasz C: A nominál kamat és az infláció különbségét.

Az alábbiak közül mivel lehet leginkább csökkenteni a befektetés kockázatát?

Válasz A: Azzal, ha csak egyfajta részvényt vásárolunk. Válasz B: Azzal, ha csak államkötvényt vásárolunk. Válasz C: Befektetési jegyet vásárolunk.

Mit jelent a likviditás?

Válasz A: Kintlévőség. Válasz B: Elszámolás. Válasz C: Elszámolhatóság. Válasz D: Azonnali fizetőképesség.

A gazdaság szereplőit három nagy csoportba oszthatjuk: a lakosságra, a vállalatokra vagy más néven üzleti szektorra és az államra.

Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.

Mit értünk a pénzügyi matematikában tőkén?

Válasz A: Azt a pénzmennyiséget, amit időszakonként a hitelintézet a hozzá betett, felhalmozott pénz után fizet, mint annak használati díját. Válasz B: Százalékban kifejezett pénzmennyiséget – a kamathoz képest – időszakonként, általában évente. Válasz C: Azt a pénzmennyiséget, amelyet a tulajdonos másra (általában egy hitelintézetre) bízott, hogy forgassa és kamatoztassa.

Az OTC (over-the- counter) piac…

Válasz A: szervezett tőkepiac. Válasz B: nem illetve kis mértékben szabályozott piac. Válasz C: az árutőzsde.

Az értékpapírpiacnak és a pénzpiacnak nincsen közös eleme.


Mi nem jellemzi az állami, társadalombiztosítási rendszert az alábbiak közül?

Válasz A: A felek szabad döntésén alapul. Válasz B: Közjogi, társadalmi kategória. Válasz C: Írásbeliség nem kötelező.

A felsoroltak közül melyik nem tartozik az egyéni öngondoskodás formái közé?

Válasz A: Önkéntes nyugdíjpénztári tagság. Válasz B: Üzleti biztosítások. Válasz C: Állami nyugdíjrendszer.

Mi jellemzi az állami, társadalombiztosítási rendszert az alábbiakban felsoroltak közül?

Válasz A: Törvényileg kötelező, nincs írásbeliség. Válasz B: Pénzügyi szemléletű, a nyereségorientáltság dominál. Válasz C: Szerződéssel, vagy tagsági viszony alapján jön létre.

Melyik fogalom nem tartozik a társadalombiztosítás jellemzői közé?

Válasz A: Az írásbeliség kötelező. Válasz B: Szociális célú. Válasz C: Törvényileg kötelező.

Mi a diverzifikáció?

Válasz A: A befektetendő pénz megosztása többféle befektetési forma között. Válasz B: A portfolió hozamának növelése. Válasz C: A részvénysúlyos befektetés kötvénysúlyos befektetésbe való átirányítása.

A tőzsdei kereskedelem során a spekulánsok ténylegesen meg akarják szerezni a szerződésben szereplő termékeket, árukat.


Melyik az a gazdasági szereplő, aki legfőbb hitelfelvevőként jelenik meg az értékpapírpiacon?

Válasz A: Külföld. Válasz B: Háztartások. Válasz C: Állam.

A nettó hozamráta a költségekkel csökkentett, befektetett tőkén felüli pénzbevétel a befektetett tőke százalékában kifejezve.


A befektetési alapkezelő az alábbiak közül mely tevékenységet végzi a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján?

Válasz A: A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését, kezelését végzi, megállapítja a nettó eszközértéket, továbbá vezeti az alap bankszámláját és értékpapírszámláját. Válasz B: A befektetési döntések meghozatalában nyújt segítséget tanácsadóként. Válasz C: Befektetési döntéseket hoz, befekteti a befektetési alap vagyonát a törvénynek és az alapkezelési szabályzatnak megfelelően.

Kérem, válassza ki az alábbiak közül a bank minimális tőkekövetelményét!

Válasz A: A tevékenységi körtől függ. Válasz B: 2 milliárd forint. Válasz C: 1 milliárd forint.

Az alábbiak közül melyik nem a pénzügyi közvetítőrendszer szereplője?

Válasz A: A bankrendszer. Válasz B: A biztosítók. Válasz C: Az állam.

Az alábbiak közül melyek a hitelintézetek fajtái?

Válasz A: Bankok, szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek. Válasz B: Bankok, biztosítótársaságok, szakosított hitelintézetek, takarékszövetkezetek. Válasz C: Központi bank, kereskedelmi bankok, biztosítótársaságok.

Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az intézményi befektetőkre?

Válasz A: A kockázatmegosztás. Válasz B: A nagy volumen. Válasz C: Az, hogy kizárólag részvénytársasági formában működhetnek.

Milyen összefüggést lát az alábbiak közül egy befektetésnél a hozam és a kockázat között?

Válasz A: Az alacsonyabb kockázat általában alacsonyabb hozamot eredményez. Válasz B: Minél alacsonyabb a kockázat, annál magasabb a hozam-elvárás. Válasz C: Semmilyen összefüggés sincs.

Amennyiben Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaság befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő szolgáltatást kíván végezni, szükséges-e ehhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye?

Válasz A: Igen, minden esetben. Válasz B: Nem.

Befektetési szolgáltatási tevékenységet, ha törvény eltérően nem rendelkezik végezhete befektetési vállalkozáson és hitelintézeten, bizonyos tevékenységek tekintetében a befektetési alapkezelőn kívül más piaci szereplő?

Válasz C: Igen, kivéve, ha erre a Magyar Nemzeti Bank egyedi felmentést ad. Válasz A: Igen, bárki.

Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, a biztosítók.

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény értelmében befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül-e a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett portfólió-kezelés?

Válasz A: Igen.

Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, kivéve, ha azt hitelintézet végzi. Az alábbi megállapítások közül melyiket tekintik általában igaznak a kötvényekbe fektető befektetési alapokra?

Válasz A: A kötvényekbe fektető befektetési alapok kockázatos befektetések. Válasz B: A kötvényekbe fektető befektetési alapok kockázatmentes befektetések. Válasz C: A kötvényekbe fektető befektetési alapok relatíve biztonságos befektetések.

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény értelmében befektetési szolgáltatási tevékenységnek illetve kiegészítő szolgáltatásnak minősül-e a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett befektetési hitel nyújtása?

Válasz A: Igen.

Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, kivéve, ha hitelintézet végzi.

Az alábbiak közül a bank mely tevékenységeit nevezzük ún. passzív műveleteknek?

Válasz A: A hitelnyújtást. Válasz B: A betétgyűjtést. Válasz C: A számlavezetést.

A pénzügyi közvetítőrendszert alapvetően a következő szereplők alkotják:

Válasz A: Pénzügyi intézmények ( bankok); Befektetési szolgáltatók (tőkepiac); Biztosítók; Nyugdíj- és egészségpénztárak. Válasz B: a pénzügyi vállalkozások (Pl.: gépjármű finanszírozók) Befektetési szolgáltatók (tőkepiac). Válasz C: Befektetési szolgáltatók (tőkepiac); Biztosítók; Nyugdíj- és egészségpénztárak.

Mi a pénzügyi közvetítőrendszer feladata?

Válasz A: Összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal kapcsolatosak. Válasz B: A megtakarítók, és az állam közötti kapcsolatot adja hozzá. Válasz C: A gazdaságban felhalmozódó pénzfeleslegeket oda közvetíti, ahol a gazdaság növekedéséhez felhasználásukra szükség van.

Melyik nem a pénzügyi közvetítőrendszer szereplője?

Válasz A: Nyugdíjpénztár. Válasz B: Termelőszektor. Válasz C: Lízingtársaság.

Mi a pénzügyi közvetítőrendszer feladata?

Válasz A: Segítse a felek egymásra találását, összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal, kockázattal, futamidővel kapcsolatosak. Válasz B: Segítse a felek egymásra találását. Válasz C: Összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal kapcsolatosak.

Mi a pénzügyi közvetítőrendszer alapvető tevékenysége?

Válasz A: A lakosságnál fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik szereplőtől a másikig. Válasz B: A lakosságnál fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik banktól a másikig. Válasz C: A gazdaságban fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik szereplőtől a másikig.

Kérem, válassza ki a bank fogalmát az alábbiak közül!

Válasz A: A bank fogalmába beletartozik minden kereskedelmi bank és a Magyar Nemzeti Bank. Válasz B: A bank pénzügyi vállalkozás, mely a pénzügyi szolgáltatások teljes körének felét végezheti.

Mi a pénzügyi közvetítőrendszer „hozzáadott értéke”?

Válasz C: A bank az a hitelintézet, amely a saját tőkéjét meghaladó mértékben gyűjt betétet és más visszafizetendő pénzeszközt a nyilvánosságtól, hitelt és pénzkölcsönt nyújt, illetve pénzforgalmi Válasz A: A gazdaságban felhalmozott pénzfeleslegeket oda közvetíti, ahol a gazdaság növekedéséhez a felhasználásukra szükség van. Válasz B: Nincs „hozzáadott értéke” a pénzügyi folyamatokhoz, mivel az állam szerepe a domináns ebben. Válasz C: A pénzügyi rendszer csak a haszonra törekszik és nem a pénz áramoltatására.

A pénzügyi közvetítőrendszer egyik szereplője a biztosító.


A pénzügyi közvetítő intézmények és a befektetők közötti kapcsolat fontos szereplője:

Válasz A: az állam. Válasz B: a pénzügyi tanácsadók. Válasz C: a reklámok.

Mi szolgálja a befektetők visszafizetési biztonságát a befektetési alapok esetében?

Válasz A: Nincs biztonság a befektetési alapok esetében sem. Válasz B: A letétkezelő felügyeli a meglévő vagyont és tájékoztatást ad az alap piaci értékéről. Válasz C: Az állam vállal garanciát a befektetési alapok biztonságáért.

Melyik állítás hamis?

Válasz A: A befektetési alapok egyik csoportját képezik az ingatlanalapok. Válasz B: Az alapkezelő vállalja a befektetési alap megszervezését és működését. Válasz C: A befektetési alapokban jellemzően az intézményi befektetők helyezik el a tőkéjüket.

A biztosítótársaságok szerepe jelentős az intézményi befektetők körében, mivel nagy volumenű, hosszú távra befektethető tőkével rendelkeznek.


Mi a bankok feladata az alábbiak közül?

Válasz A: A hitelintézetek számláinak vezetése. Válasz B: A megtakarítók és a felhasználók közötti közvetítés. Válasz C: Elkülöníteni a különböző kockázatú ügyfeleket.

Az alábbiak közül milyen jogi formában működik a Magyar Nemzeti Bank?

Válasz A: Részvénytársasági formában. Válasz B: Köztestület formájában. Válasz C: Kormányhivatalként.

Az alábbiak közül melyik a magyar bankközi devizapiacon kialakult kamatráta?

Válasz A: BUBOR Válasz B: LIBOR Válasz C: RMAX

Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az ún. kamatmarzsra?

Válasz A: A bank ebből képezi a nyereségét és a törvény által előírt tartalékot. Válasz B: A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége. Válasz C: A bank hirdetményein kötelező feltüntetni.

A bankrendszer melyik alábbi szereplőjére igza, hogy egy adott országban csak ő bocsáthat ki nyomtatott és vert pénzt?

Válasz A: A szakosított hitelintézetre. Válasz B: A központi bankra. Válasz C: A kereskedelmi bankra.

Az alábbiak közül ki határozza meg a jegybanki alapkamatot?

Válasz A: A Bankszövetség. Válasz B: A BAMOSZ.

Az alábbiak közül a banki működés melyik fajtájához soroljuk a betétgyűjtést?

Válasz C: A Magyar Nemzeti Bank. Válasz A: Aktív. Válasz B: Passzív. Válasz C: Semleges.

Mi a feladata az alábbiak közül a Magyar Nemzeti Banknak?

Válasz A: A hitelintézetek számláinak vezetése. Válasz B: A megtakarítók és megtakarítások közötti kapcsolat lebonyolítása.

Az alábbiak közül melyik szerve a Magyar Nemzeti Banknak?

Válasz C: Elkülöníteni a különböző kockázatú ügyfeleket. Válasz A: Monetáris Tanács. Válasz B: Ügyvezetőség.

Ki a Monetáris Tanács elnöke?

Válasz A: A Magyar Nemzeti Bank elnöke. Válasz B: A köztársasági elnök.

Az alábbiak közül melyik állítás igaz a kétszintű bankrendszerre?

Válasz C: A kormányfő. Válasz A: A központi bank ugyanúgy kiszolgálja a vállalkozásokat, magánszemélyeket, állami intézményeket, mint a többi bank. Válasz B: A bankok kereskedelmi és befektetési funkciókat is betöltenek.

Az alábbiak közül mit jelent a kétszintű bankrendszer?

Válasz C: A központi bank felügyeli a bankok működését, míg a vállalkozásokat, magánszemélyeket, állami intézményeket a bankok szolgálják ki. Válasz A: A központi bank a jegybanki funkciók mellett közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodókkal. Válasz B: A központi bank nem áll kapcsolatban a gazdálkodókkal, csak a kereskedelmi bankokkal. Válasz C: A központi bank a többi hitelintézetet két szintre sorolja: eltérően kezeli az ún. „A”, és az ún. „B” besorolású hitelintézeteket.

Az alábbiak közül melyik művelet nem tartozik a bank ún. semleges műveletei közé?

Válasz A: A bankszámlák közötti átutalás. Válasz B: A bankszámla-hitelezés. Válasz C: A bankszámla-vezetés.

Az alábbiak közül mi az ún. kamatmarzs?

Válasz A: A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége. Válasz B: A hitelkamatok és a bank nyereségének különbsége. Válasz C: A betéti és a látra szóló kamatok különbsége.

Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz a mai magyar bankrendszerre?

Válasz A: Kétszintű. Válasz B: Univerzális. Válasz C: Specializált.

Melyek az alábbiak közül a bankok funkciói?

Válasz A: Árfolyam-politikai döntések meghozatala. Válasz B: Arany- és devizatartalékok menedzselése. Válasz C: A hitelezéshez szükséges betétgyűjtés.

Az alábbiak közül mi a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának célja?

Válasz A: Az, hogy befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénzés hitelkeresletet. Válasz B: Az, hogy támogassa a kormány árfolyampolitikáját. Válasz C: Az, hogy közigazgatási aktusaival biztosítsa Magyarországon a pénzügyi intézményrendszer stabilitását.

Az alábbiak közül melyik a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladata?

Válasz A: Vállalkozások részére hitel nyújtása. Válasz B: Betét gyűjtése a lakosságtól. Válasz C: A monetáris politika meghatározása és megvalósítása.

Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, a Magyar Nemzeti Bank a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás tilalmának betartásával nyújthat-e rendkívüli hitelt?

Válasz A: Igen. Válasz B: Nem.

Hitelnyújtáskor a hitelfelvevő ügyfél jövőbeli pénzét jelenbeli pénzre cseréli.

Válasz C: Nem, kivéve, ha erre az Alkotmánybíróság kötelezi a Magyar Nemzeti Bankot. Válasz A: Igaz. Válasz B: Nem.

Az egyszintű bankrendszer az, ahol:

Válasz A: a központi bank a jegybanki feladatokat és a kereskedelmi banki tevékenységeket egyaránt ellátja. Válasz B: a központi bank csak a bankrendszer második szintjén álló kereskedelmi bankokkal áll közvetlen kapcsolatban. Válasz C: gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a kereskedelmi bankok, valamint a pénzintézetek tartják.

A kétszintű bankrendszer az, ahol:

Válasz A: a központi bank a jegybanki feladatokat és a kereskedelmi banki tevékenységeket egyaránt ellátja. Válasz B: a központi bank csak a bankrendszer második szintjén álló kereskedelmi bankokkal áll közvetlen kapcsolatban, a gazdasági egységekkel viszont nem; a gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a kereskedelmi Válasz C: gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a központi bank tartja.

Ki(k) dönt(enek) a jegybanki alapkamat mértékéről?

Válasz A: A Pénzügyminiszter. Válasz B: Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága.

Mit nevezünk bankrendszernek?

Válasz C: Az MNB Monetáris Tanácsa. Válasz A: A bankrendszert egy adott országon belül a bankok összessége alkotja. Válasz B: A bankrendszert egy adott országon belül a bankok, és biztosítók összessége alkotja. Válasz C: A bankrendszert egy adott országon belül a bankok, biztosítók, befektetési szolgáltatók összessége alkotja.

Ki bocsátja ki a „készpénzt”?

Válasz A: A készpénzt adott országban a jegybank (az állam központi bankja) bocsátja ki. Válasz B: A készpénzt adott országban a kereskedelmi bank bocsátja ki.

Válasz C: A készpénzt adott országban a kereskedelmi bank (az államközponti bankja) bocsátja ki. Mit jelent a „számlapénz”?

Válasz A: Egy bankkal szembeni, készpénzre szóló követelés. Válasz B: Bankjegy, vagy érme. Válasz C: Egy biztosítóval szembeni követelés.

Magyarországon ki látja el a jegybanki funkciókat?

Válasz A: A Magyar Nemzeti Bank. Válasz B: OTP Bank és a Kereskedelmi és Hitelbank közösen.

A bank főleg az ügyfeleitől származó forrást kölcsönzi tovább a hitelfelvevőnek.

Válasz C: A mindenkori kormány. Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.

A jegybank és az üzleti bankok pénzteremtése között semmilyen különbség nincs.


Magyarországon mióta van kétszintű bankrendszer?

Válasz A: 1945 Válasz B: 1990 Válasz C: 1987

Ki teremtheti a forgalomba kerülő pénzállományt?

Válasz A: A kereskedelmi (üzleti) bankok. Válasz B: A Nemzetgazdasági Minisztérium Válasz C: A jegybank és a kereskedelmi (üzleti) bankok.

A gazdaságpolitika alakításába a jegybanknak nincs beleszólása.


Mi a jelenlegi gyakorlatban az állampapírok legjellemzőbb értékesítési módszere az alábbiak közül?

Válasz A: Az aukció. Válasz B: A folyamatos, napi kibocsátás. Válasz C: Az éves kibocsátás.

A pénzpiac rövid lejáratú kölcsönök, értékpapírok és egyéb ügyletek piaca, ahol az időtáv néhány órától, egy évig terjedhet.

Válasz A: Hamis. Válasz B: Igaz.

Az alábbiak közül hogyan határozzuk meg a befektetési jegy árfolyamát?

Válasz A: Az 1 jegyre jutó nettó eszközértékkel. Válasz B: Az 1 jegyre jutó bruttó eszközértékkel. Válasz C: A bruttó eszközérték osztva az értékelési napok számával és megszorozva a befektetési jegyek darabszámával.

Az alábbiak közül milyen jogviszonyról szóló értékpapír a kötvény?

Válasz A: A kötvény ingadozó hozamú tagsági jogról szóló értékpapír. Válasz B: A kötvény tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapír. Válasz C: A kötvény hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír.

Az alábbi értékpapírok közül melyiknek az alapjogviszonya tagsági jog?

Válasz A: A közraktári jegyé. Válasz B: A váltóé. Válasz C: A részvényé.

Az átruházhatóság szempontjából az értékpapírokat az általános szabályok szerint hogyan lehet kiállítani?

Válasz A: Kizárólag névre szólóan. Válasz B: Kizárólag bemutatóra szólóan. Válasz C: Bemutatóra szólóan vagy névre szólóan.

Az alábbi értékpapírok közül - az általános szabályok alapján - melyik kamatozó?

Válasz A: A törzsrészvény. Válasz B: A kötvény. Válasz C: A befektetési jegy.

Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyeire?

Válasz A: A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei bármikor visszaválthatóak. Válasz B: A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei csak lejáratkor válthatóak vissza. Válasz C: A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei csak minden év december 31-én válthatóak vissza.

Ha a kibocsátó a zárt körben forgalomba hozott értékpapírt dematerializált formában állította elő, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb rendelkezhet-e?

Válasz A: Igen Válasz B: Nem, a dematerializált értékpapír nem alakítható át nyomdai úton előállított értékpapírrá.

Az alábbiak közül milyen jogot fejeznek ki a részvények?

Válasz C: Általában nem, kivéve, ha erre a Magyar Nemzeti Bank engedélyt ad. Válasz A: Hiteljogviszonyt. Válasz B: Tagsági jogot. Válasz C: A befektetési alaphoz viszonyított nagyságrendi viszonyt.

Az alábbiak közül mit fejez ki a kötvény?

Válasz A: Hitelviszonyt. Válasz B: Tulajdonviszonyt. Válasz C: A befektetési alaphoz viszonyított nagyságrendi viszonyt.

Az alábbiak közül milyen jogok illetik meg a részvényest?

Válasz A: Kamat, elővásárlási és ellenőrzési jogok. Válasz B: Tagsági, vagyoni és kisebbségi jogok. Válasz C: Gazdasági, szerződéses és fogyasztói jogok.

Az alábbiak közül melyik értékpapír nem állampapír?

Válasz A: Az államkötvény. Válasz B: A kincstárjegy. Válasz C: A befektetési jegy.

Kérem, az alábbiak közül válassza ki az állampapír definícióját!

Válasz A: Az állampapír az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Válasz B: Az állampapír tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Válasz C: Az állampapír vállalati tulajdonjogot megtestesítő értékpapír.

Az alábbiak közül milyen alapjogviszonyról kiállított értékpapír a részvény?

Válasz A: Hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír. Válasz B: Ingadozó hozamú értékpapír. Válasz C: Tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír.

A diszkontkincstárjegy…

Válasz A: egy éven túli lejáratú értékpapír. Válasz B: az állam adósságának fedezésére kibocsátott értékpapír.

Az alábbi megállapítások közül melyik igaz az értékpapírok jogi fogalmára?

Válasz C: az MNB által kibocsátott értékpapír. Válasz A: Ha valaki írásban, nem elektronikus formában vagy elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott (dematerializált) módon egyoldalúan Válasz B: Az értékpapír olyan szerződés, aminek alapján a befektető vagyoni jogokat gyakorolhat. Válasz C: Az értékpapír olyan közokirat, aminek alapján a befektetőt közvetlen pénzkövetelés illeti meg a kibocsátóval szemben.

Kérem, az alábbiak közül jelölje meg a részvény általános definícióját!

Válasz A: A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Válasz B: A részvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Válasz C: A részvény az állam adósságát megtestesítő értékpapír.

Kérem, az alábbiak közül válassza ki, ki lehet az állampapírok kibocsátója!

Válasz A: A részvénytársaság. Válasz B: Az állam, a jegybank vagy az Európai Központi Bank. Válasz C: A befektetési alap.

Az alábbiak közül melyik minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak?

Válasz A: Az osztalékelsőbbségi részvény. Válasz B: A jegyzési jogot biztosító kötvény. Válasz C: A befektetési jegy.

Kérem, az alábbiak közül válassza ki azt az állampapírt, ami 1 éven túli lejáratú is lehet!

Válasz A: A diszkont kincstárjegy. Válasz B: A kamatozó kincstárjegy. Válasz C: Az államkötvény.

Az alábbiak közül mit nevezünk diszkont kincstárjegynek?

Válasz A: Az éves kamatozású állampapírokat. Válasz B: Az 1 évnél hosszabb futamidejű, változó kamatozású államkötvényeket. Válasz C: A legfeljebb 1 éves futamidejű, nem kamatozó állami adósságpapírokat.

Kérem, válassza ki az alábbiak közül a lejárat nélküli értékpapírokat!

Válasz A: Részvény. Válasz B: Állampapír. Válasz C: Váltó.

Az alábbiak közül melyik csoportba sorolható a részvény?

Válasz A: A részvény rövid, egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír. Válasz B: A részvény hosszú, 5 évnél hosszabb futamidejű értékpapír. Válasz C: A részvény lejárat nélküli értékpapír.

Az alábbi értékpapírok közül melyik tartozik a hitelviszonyt megtestesítők közé?

Válasz A: A részvény. Válasz B: A jelzáloglevél. Válasz C: A közraktári jegy.

Az alábbiak közül mi jellemzi az ún. „átváltoztatható kötvény”-t?

Válasz A: Az, hogy a lejárat előtt a kamat nagysága megváltoztatható. Válasz B: Az, hogy a kamatozó kötvény nem kamatozó kötvényre váltható át. Válasz C: Az, hogy a kötvény a futamideje alatt a kibocsátó részvényére váltható át.

Minek a rövidítése a „KELER Zrt.”?

Válasz A: Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Válasz B: Közösségi Értékpapír Elszámolás Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Válasz C: Központi Értékpapír Keletkeztető Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

Az alábbiak közül mi a részvény általános jellemzője?

Válasz A: A részvény fix kamatozású értékpapír. Válasz B: A részvény határozott futamidejű értékpapír. Válasz C: A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír.

Az alábbiak közül melyik nem értékpapír?

Válasz A: A lekötött betét. Válasz B: A kötvény. Válasz C: A befektetési jegy.

Értékpapír az alábbiak közül milyen követelésről vagy jogról állítható ki?

Válasz A: Kizárólag pénzkövetelésről. Válasz B: Pénzkövetelésről, tagsági joggal kapcsolatosan, továbbá dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról. Válasz C: Pénzkövetelésről és tulajdonjogról.

A zárt körben forgalomba hozott sorozatpapírok az alábbiak közül milyen formában állíthatók elő?

Válasz A: Kizárólag okirati formában. Válasz B: Kizárólag dematerializált értékpapírként. Válasz C: A kibocsátó döntése alapján nyomdai úton, okiratként, vagy dematerializált értékpapírként.

Az alábbiak közül milyen előállítási formában lehet nyilvánosan forgalomba hozni értékpapírt (az állampapír kivételével)?

Válasz A: Kizárólag dematerializált értékpapír formájában. Válasz B: Kizárólag nyomdai úton előállított okiratként. Válasz C: A kibocsátó döntése alapján akár nyomdai úton előállított okiratként, akár pedig dematerializált okirat formájában.

A kötvényt az alábbiak közül melyik csoportba soroljuk?

Válasz A: Pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok. Válasz B: Részesedést megtestesítő értékpapírok. Válasz C: Tagsági jogot megtestesítő értékpapírok.

Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a diszkontkincstárjegyre?

Válasz A: A diszkontkincstárjegy az államkötvényeknél mindig olcsóbban vásárolható. Válasz B: A diszkontkincstárjegy árfolyama mindig meghaladja a névértéket. Válasz C: A diszkontkincstárjegy árfolyama lejáratig nem éri el a névértéket.

A dematerializált értékpapír esetében a tulajdonos nevét és az egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat mi tartalmazza?

Válasz A: Maga az értékpapír. Válasz B: Az értékpapírszámla. Válasz C: A részvénykönyv.

Az alábbiak közül mit nevezünk osztaléknak?

Válasz A: A részvények összes nyereségét. Válasz B: A részvények szétosztott nyereségét. Válasz C: A kötvények összes nyereségét.

Kérem, az alábbiak közül válassza ki azt az állampapírt, amelynek a futamideje nem haladhatja meg az 1 évet!

Válasz A: A kamatozó részvény. Válasz B: Az államkötvény. Válasz C: A diszkont kincstárjegy.

Az alábbiak közül milyen értéken történik a részvények kibocsátása?

Válasz A: Kibocsátási értéken. Válasz B: Osztalékértéken. Válasz C: Árfolyamértéken.

Kérem, az alábbiak közül jelölje meg a kötvény definícióját!

Válasz A: A kötvény vállalati tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. Válasz B: A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Válasz C: A kötvény az állam adósságát megtestesítő értékpapír.

Az alábbiak közül mely értékpapír után fizethető - az általános szabályok szerint osztalék?

Válasz A: A kötvény után. Válasz B: A befektetési jegy után. Válasz C: A részvény után.

Az alábbiak közül melyik minősül tagsági jogot megtestesítő értékpapírnak?

Válasz A: Az átváltoztatható kötvény. Válasz B: A befektetési jegy. Válasz C: A visszaváltható részvény.

Melyik minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak az alábbiak közül?

Válasz A: A kamatozó részvény. Válasz B: Az átváltozatható kötvény. Válasz C: A közraktári jegy árujegy része.

Az alábbiak közül mit nevezünk befektetési jegynek?

Válasz A: Az állam hosszú lejáratú adósságát megtestesítő értékpapírt. Válasz B: A vállalat rövid lejáratú adósságának kiegyenlítésére szóló értékpapírt. Válasz C: A befektetési alapkezelő közreműködésével a befektetési alap által kibocsátott értékpapírt.

Az alábbiak közül melyik állítás igaz a diszkont kincstárjegyről?

Válasz A: A diszkont kincstárjegy 1 éven túli lejáratú kamatozó állampapír. Válasz B: A diszkont kincstárjegy 1 éven belüli lejáratú nem kamatozó állampapír. Válasz C: A diszkont kincstárjegy 1 éven belüli lejáratú kamatozó állampapír.

Az általános szabályok szerint mit ígér a kötvényben a kötvénykibocsátó a befektetőnek?

Válasz A: Tőke visszafizetést és kamatfizetést. Válasz B: Szavazatelsőbbségi jogot. Válasz C: Osztalékot.

Az alábbiak közül mi a különbség a kötvény és a részvény között?

Válasz A: A kötvény kibocsátója az állam, míg a részvényé a vállalat. Válasz B: A kötvényeknek nincs, míg a részvényeknek van másodlagos forgalmazása. Válasz C: A kötvény hitelviszonyt, a részvény pedig tagsági jogot megtestesítő értékpapír.

Az alábbiak közül melyik kifejezés nem kötődik az államkötvényhez?

Válasz A: Az árfolyam. Válasz B: Az osztalék. Válasz C: A kamat.

Mi a részvény jellemzője?

Válasz A: Egy éven túli fix lejáratú értékpapír. Válasz B: Tagsági jogokat (tulajdonosi minőséget) megtestesítő értékpapír. Válasz C: Változó kamatozású értékpapír.

A diszkontkincstárjegy…

Válasz A: egy éven túli lejáratú értékpapír. Válasz B: az állam likviditási célú hiteleinek fedezésére kibocsátott értékpapír.

A fix kamatozású értékpapír árfolyamát nem befolyásolja a banki kamatok változása.

Válasz C: az MNB által kibocsátott értékpapír. Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.

Az értékpapírok kibocsátása az elsődleges pénzügyi piacon történik.


Az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírokat általában államkötvényeknek hívjuk.


A felsoroltak közül melyik értékpapírnak nincs lejárati ideje?

Válasz A: Kötvény. Válasz B: Diszkont kincstárjegy. Válasz C: Részvény.

Válasz A: Igaz. A kötvények kibocsátó szerint lehetnek államkötvények, önkormányzati, jegybanki, kereskedelmi banki, jelzálogbanki, nemzetközi szervezetek által kibocsátott és vállalati kötvények. Válasz B: Hamis.

A Keler Zrt. egyebek mellett a tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek elszámolását végzi.


A kötvényhez kapcsolódóan milyen jövedelemre tehet szert a birtokosa?

Válasz A: Kamatbevétel és osztalék. Válasz B: Árfolyamnyereség és osztalék. Válasz C: Kamatbevétel és árfolyamnyereség.

A dematerizált értékpapír nem kerül nyomtatásra, hanem elektronikus formában tartják nyilván.


A bankbetét a hitelintézeteknél elhelyezett pénz, amely után a hitelintézet osztalékot fizet.


A bankbetét a hitelintézeteknél elhelyezett pénz, amely után a hitelintézet kamatot fizet.


A lekötött betétet nem, vagy csak a kamat teljes vagy jelentős részének elvesztése árán Válasz A: Igaz. lehet feltörni. Válasz B: Hamis.

Melyik nem értékpapír?

Válasz A: Kamatozó kincstárjegy. Válasz B: Biztosítási kötvény. Válasz C: Közraktárjegy.

A részvény lehet…

Válasz A: diszkont. Válasz B: elsőbbségi. Válasz C: változó kamatozású.

Az értékpapírban foglalt jog alapján az értékpapírokat a következő csoportokba osztjuk:

Válasz A: Állampapírok, pénztárjegyek, letéti jegyek, váltó, kötvény. Válasz B: Pénzügyi vállalkozások (Pl.: gépjármű finanszírozók), befektetési szolgáltatók (tőkepiac). Válasz C: Pénzkövetelést megtestesítő, részesedést megtestesítő, áruval kapcsolatos jogot megtestesítő.

Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír például:

Válasz A: állampapírok, pénztárjegyek, letéti jegyek, váltó, kötvény Válasz B: a közraktárjegy, pénztárjegyek Válasz C: közraktárjegy, hajóraklevél, jelzáloglevél

Az értékpapírokat hogyan csoportosíthatjuk „a forgalom helye” szerint?

Válasz A: Tőzsdén értékesített értékpapír; tőzsdén kívül (OTC piacon) értékesített értékpapír. Válasz B: Zártkörű, (csak a meghívottak vásárolhatnak), nyilvános (bárki vásárolhat az adott értékpapírból). Válasz C: Bemutatóra szóló, névre szóló, rendeletre szóló.

Az értékpapírokat hogyan csoportosítjuk „fizikai megjelenése” szerint?

Válasz A: Bemutatóra szóló, névre szóló, rendeletre szóló. Válasz B: Zártkörű, nyilvános. Válasz C: Materializált, dematerializált.

Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyek nem tartoznak a pénzügyi eszközök közé?

Válasz A: Üvegházhatású gáz kibocsátásához kapcsolódó határidős ügylet. Válasz B: Befektetési jegy. Válasz C: Ingóság.

A kötvényt névérték alatt nem lehet kibocsátani.


A részvénytársaság részvényt névérték alatt, illetve névérték felett is kibocsáthat.


Egy adott részvénytársaság saját részvényeit nem vásárolhatja meg.


A részvény megvásárlásával …

Válasz A: vállalkozóvá válunk. Válasz B: megszerezhetjük a vállalati vagyon egy részének a tulajdonjogát. Válasz C: az értékpapír kibocsátójának kölcsönt adunk.

Miért állíthatjuk, hogy a kötvény kockázata alacsonyabb a részvényénél?

Válasz A: Azért mert, a kötvényt az állam bocsátja ki. Válasz B: Azért, mert a részvényekkel a tőzsdén kereskednek. Válasz C: Azért, mert a kötvény pénzáramlása matematikailag kiszámítható.

Mi az értékpapír kibocsátásának legfőbb célja?

Válasz A: A tőke bevonása gazdasági tevékenység végzéséhez. Válasz B: Az államháztartás hiányának csökkentése. Válasz C: Lakossági kölcsön felvétele.

Melyik állítás igaz a kötvényre?

Válasz A: Tulajdonosa a vállalkozó adózott eredményéből osztalékot kap. Válasz B: Részesedési viszonyt testesít meg. Válasz C: Hitelviszonyt testesít meg.

A kötvény megvásárlásával…

Válasz A: az értékpapír kibocsátójának hitelt nyújtunk. Válasz B: kisebb kockázatot vállalunk, mintha bankba tennénk a pénzünket. Válasz C: vállalkozóvá válunk. Válasz D: megszerezhetjük a vállalati vagyon egy részének tulajdonjogát

A kötvény és a részvény abban különbözik egymástól, hogy az egyik általában hosszú lejáratú, a másik pedig rövid lejáratú.


A törzsrészvényekhez kapcsolódóan milyen jövedelemre tehet szert a birtokosa?

Válasz A: Kamatbevételre és osztalékra. Válasz B: Árfolyamnyereségre. Válasz C: Árfolyamnyereségre és osztalékra. Válasz D: Kamatbevételre.

A részvénybefektetés hozama mindig az osztalék.


Az elvárt hozam és a likviditás egymással egyenesen arányos.


A felsoroltak közül melyik nem értékpapír?

Válasz A: Szállítólevél. Válasz B: Váltó. Válasz C: Kárpótlási jegy.

Miből keletkezik a diszkont kincstárjegyek hozama, ha megtartjuk a lejáratig?

Válasz A: A kibocsátáskor meghatározott mértékű, adott időközönként fizetett kamatokból. Válasz B: A vételi és eladási ár különbözetéből. Válasz C: A névérték és a vételi árfolyamok különbségéből.

Melyik állítás igaz?

Válasz A: Diszkont kincstárjegyet nem bocsátanak ki névérték feletti árfolyamon. Válasz B: Az államkötvényt mindig éven belüli lejárattal bocsátják ki. Válasz C: Az állampapírok nemcsak hitelviszonyt testesítenek meg.

Mi a befektetési jegy?

Válasz A: A befektetési alap által kibocsátott értékpapír. Válasz B: A unit linked biztosítások befektetési egysége. Válasz C: Egy kötvényekből és/vagy részvényekből álló portfólió.

A részvények osztalékát miben adják meg?

Válasz A: Az árfolyamban. Válasz B: A névértékben. Válasz C: A tulajdonhányadban.

Mit követ el, aki a törvényben meghatározott engedély nélkül végez befektetési szolgáltatási tevékenységet?

Válasz A: Tulajdon elleni szabálysértést, mellyel kapcsolatban az önkormányzati hatósági ügyekben illetékes jegyző hoz döntést. Válasz B: Bennfentes kereskedelmet, melyet az MNB vizsgál ki.

Hogyan nevezzük az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárást?

Válasz C: Piacfelügyeleti bírsággal szankcionálható jogszabálysértést, illetve jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettét, mely 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Válasz A: Allokáció. Válasz B: Forgalomba hozatal. Válasz C: Nyomdai úton történő előállítás.

Milyen dokumentumokat kell elkészíteni és közzétenni - ha törvény máshogy nem rendelkezik - értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén?

Válasz A: Kibocsátási tájékoztatót és hirdetményt. Válasz B: Kibocsátói leiratot és ajánlatot. Válasz C: Jegyzési felhívást és forgalmazói listát.

Önt ismerőse arra kéri, közreműködjön értékpapírok befektetők felé történő üzletszerű Válasz A: Ha jó barátom, segítek neki első szóra. értékesítésében. Mit tesz Ön, ha helyesen kíván eljárni? Válasz B: Segítek neki, mivel az értékpapírral és annak értékesítésével kapcsolatban minden felelősséget úgyis a kibocsátó visel.

Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a BUX indexről?

Válasz C: Előbb ellenőrzöm az MNB honlapján, hogy ismerősöm (cége) és a vele szerződéses kapcsolatban álló válallkozás szerepel-e az MNB nyilvántartásaiban. Ezen túlmenően nyilvános adatbázisokból Válasz A: A BUX index a Budapesti Értéktőzsde indexe, amelyet a kosarában szereplő részvények árfolyamából számolnak. Válasz B: A BUX index a naptári éven belüli hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények indexe.

Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a másodlagos értékpapír piacról?

Válasz C: A BUX index a részvény befektetési alapok indexe, amelyet 85%-ban a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények árfolyamából, 15%-ban 1 évnél rövidebb futamidejű állampapírok árfolyamából számolnak ki. Válasz A: A másodlagos piac az, ahol megvásárolják az értékpapírokat. Válasz B: A másodlagos piac kizárólag az, ahol jegyzik az értékpapírokat. Válasz C: A másodlagos piac az, ahol a befektetők tulajdonában lévő értékpapírok gazdát cserének.

A következő definíció az alábbiak közül melyik intézmény meghatározása: „helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik”?

Válasz A: A központi szerződő félé.

Válasz B: A központi elszámolóházé. Válasz C: A tőzsdéé.

Mi az értékpapírok koncentrált piacának neve?

Válasz A: Árutőzsde. Válasz B: Központi értéktár. Válasz C: Értéktőzsde.

A tőzsdei részvények árfolyamának ingadozása melyik kockázati kategóriába tartozik az alábbiak közül?

Válasz A: Piaci kockázat. Válasz B: Inflációs kockázat. Válasz C: Vissza nem fizetési kockázat.

Mikor alakult újra 1989. után Magyarországon az értéktőzsde?

Válasz A: 1990-ben. Válasz B: 1996-ban. Válasz C: 1993-ban.

Az alábbiak közül melyik állítás igaz az ún. elsődleges értékpapír piacról?

Válasz A: Az elsődleges piac az, ahol kibocsátáskor megvásárolják (jegyzik) az értékpapírokat. Válasz B: Az elsődleges piac az, ahol a befektetők tulajdonában lévő értékpapírok gazdát cserélnek. Válasz C: Az elsődleges piac a tőzsde, azaz a koncentrált piac.

Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a BUX indexre?

Válasz A: Az indexben a piaci értéküknek megfelelő arányban vannak képviseltetve a hazai vállalatok. Válasz B: Évente kétszer felülvizsgálják az index kosarát. Válasz C: 100 vezető hazai részvény árfolyammozgását méri.

Az alábbiak közül mit mutatnak meg a tőzsdei részvényindexek?

Válasz A: A részvények osztalékának alakulását. Válasz B: A részvények hozamának alakulását. Válasz C: Az indexkosárban lévő részvények árfolyam-alakulását.

Az értéktőzsdén melyik eszközzel nem lehet kereskedni az alábbiak közül?

Válasz A: Értékpapírral. Válasz B: Devizával. Válasz C: Energiahordozóval.

Mit jelent az árfolyam?

Válasz A: Az árfolyam a részvény nyeresége. Válasz B: Az árfolyam maga a hozam. Válasz C: Az árfolyam a részvény aktuális piaci értéke.

Milyen időközönként változik meg az ún. BUX kosár összetétele?

Válasz A: Negyedévente. Válasz B: Évente. Válasz C: Évente kétszer.

Az árutőzsdén melyik eszközzel nem lehet kereskedni az alábbiak közül?

Válasz A: Nyersanyaggal. Válasz B: Mezőgazdasági termékekkel. Válasz C: Értékpapírral, a közraktári jegy kivételével.

Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz a tőzsdeindexről?

Válasz A: A tőzsdeindex a tőzsde alapvető mozgásáról folyamatos tájékoztatást ad. Válasz B: A tőzsdeindex a tőzsde általános hangulatát, tendenciáját jelzi. Válasz C: A tőzsdeindexet a média nem fogadja el, mert nem megbízható.

Az alábbiak közül melyik állítás igaz az OTC (over-the-counter) piacról?

Válasz A: Az OTC (over-the-counter) a tőzsdén kívüli ügyletkötés. Válasz B: Az OTC (over-the-counter) az értékpapír-tőzsdén történő ügyletkötés. Válasz C: Az OTC (over-the-counter) piac az árutőzsdén történő ügyletkötés

Az alábbiak közül mit jelent az ún. BUX kosár?

Válasz A: A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett valamennyi részvény, melyből a BUX index árfolyam-változását számítják ki. Válasz B: A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényből kiválasztott 10-15 részvény, melyből a BUX index árfolyam változását számítják ki. Válasz C: Egy elméleti portfólió, amelynek árfolyama reprezentálja a Budapesti Értéktőzsdén szereplő részvények árfolyam változását.

Az alábbiak közül mit jelent az ún. BUX kosár?

A tőzsdei kereskedésben bármelyik megtakarító közvetlenül megjelenhet.

Válasz A: A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett valamennyi részvény, melyből a BUX index árfolyam-változását számítják ki. Válasz B: Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényekből kiválasztott minimum 12 maximum 25 részvény, melyekből képzett portfólióból számítják a BUX index értékét. Válasz C: A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényekből kiválasztott minimum 25 maximum 50 részvény, melyekből képzett portfólióból számítják a BUX index értékét. Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.

Mi a portfolió?

Válasz A: A befektetendő pénz megosztása többféle befektetési forma között. Válasz B: Befektetési csomag. Válasz C: Egyedi kockázatok csökkentése diverzifikáció által.

Az alábbiak közül melyik tekinthető ideális befektetési formának a befektető elvárása alapján?

Válasz A: A legnagyobb hozamot produkáló befektetés, nagy kockázattal. Válasz B: A nagy hozammal, kis kockázattal és magas likviditással rendelkező befektetés. Válasz C: A nagy hozamú, és általában kis kockázatú befektetések, ha kicsi a likviditásuk.

A tőzsdeindexek célja az, hogy:

Válasz A: Minden tőzsde forgalmát külön-külön értékeljék. Válasz B: Egyes kiválasztott részvények aktuális árfolyamának átlagaként a tőzsde általános helyzetét bemutassák. Válasz C: A tőzsdei felemelkedés vagy visszaesés mértékét befolyásolják.

Melyik állítás nem igaz a tőzsdére?

Válasz A: Specializált pénzügyi piac. Válasz B: A megtakarítók és a befektetések felhasználóinak közvetlen találkozási helye. Válasz C: Kereskedelmi és információs centrum.

Milyen piacokon kereskednek a Budapesti Értéktőzsde Származékos szekciójában?

Válasz A: Azonnali, határidős és opciós piacokon. Válasz B: Azonnali és határidős piacokon. Válasz C: Határidős és opciós piacokon.

Milyen módon zajlik a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén jelenleg?

Válasz A: Nyílt kikiáltásos rendszerben. Válasz B: Elektronikus kereskedési rendszereken keresztül. Válasz C: Az azonnali piacon elektronikus kereskedési rendszer üzemel, a származékos piacokon nyílt kikiáltással folyik a kereskedés.

Az alábbiak közül melyiket tekintik ún. bankszerűen működő intézménynek?

Válasz A: A biztosítótársaságot. Válasz B: A nyugdíjalapokat. Válasz C: A lízingtársaságot.

Mi a kamatmarzs?

Válasz A: A kamatos kamat jelenértéke. Válasz B: A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége. Válasz C: Az aktív bankügyletek nyeresége.

Az alábbi szervezetek közül melyik jogosult betét gyűjtésére?

Válasz A: Bármelyik pénzügyi vállalkozás. Válasz B: A befektetési vállalkozás. Válasz C: A hitelintézet.

Az alábbi tevékenységek közül melyik minősül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatásnak, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak?

Válasz A: Ingatlan forgalmazás.

Válasz B: Befektetési jegyek forgalmazása. Válasz C: Betét gyűjtése.

A hitel a pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében (pénzhitel), vagy olyan áruszállítás, amelynek ellenértékét későbbi időpontban egyenlítik ki (áru hitel).

Válasz A: Igaz.

Válasz B: Hamis.

A bank mely tevékenysége aktív bankművelet?

Válasz A: Hitelnyújtás. Válasz B: Betétgyűjtés. Válasz C: Számlakezelés.

A banki működés melyik fajtájához soroljuk a hitelezést?

Válasz A: Aktív. Válasz B: Passzív. Válasz C: Semleges.

Bankszerűen működő intézmény a(z) ...

Válasz A: befektetési bank. Válasz B: lakástakarék-pénztár. Válasz C: egészségpénztár.

A lízingtársaságok…

Válasz A: amelyek eszköz vásárlásával finanszíroznak cégeket (áru formájában hiteleznek). Válasz B: amelyek tőke kölcsönzésével finanszíroznak cégeket (pénz formájában hiteleznek).

Az állampapírok hosszú távú kihelyezést tesznek lehetővé, így az állam is hosszú távú forráshoz juthat.


Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásait egy tagsági jogosultsággal…

Válasz A: közeli hozzátartozó és az élettárs is használhatja, ha be lettek jelentve. Válasz B: csak a tagdíjat fizető jogosult a használatra. Válasz C: az a munkáltató jogosult a használatra, aki átvállalta a díjfizetést.

A tag halála esetén mi történik az egészségpénztári számlaegyenleggel?

Válasz A: Örökölhető az öröklés szabályai szerint, amennyiben nem a kedvezményezett kapja. Válasz B: Visszautalják a társadalombiztosítási rendszerbe. Válasz C: Csak akkor kaphatja meg az örökös, ha ő is tagja valamelyik magánnyugdíjpénztárnak.

Milyen tartalékból finanszírozza működését az önkéntes nyugdíjpénztár?

Válasz A: Működési tartalék. Válasz B: Likviditási tartalék. Válasz C: Fedezeti tartalék.

Örökölhető-e az önkéntes nyugdíjpénztár élethosszig szóló járadéka?

Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Csak akkor, ha a tag megjelölt kedvezményezettet.

Milyen tartalékban van a pénztári tag pénze nyilvántartva az önkéntes nyugdíjpénztárban?


Milyen tartalék szolgál az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére az önkéntes nyugdíjpénztáraknál?


Lehet-e több önkéntes nyugdíjpénztárnak tagja a magánszemély?

Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Maximum 2 pénztár tagja lehet.

Önkéntes nyugdíjpénztári tag a 10 éves várakozási idő letelte után felveheti külön csak Válasz A: Felveheti és az adómentes. a hozamot és az adómentes? Válasz B: Felveheti, de adót kell utána fizetni. Válasz C: Csak tőkével együtt veheti fel és adóköteles.

Az egészségpénztárak pénzbeli szolgáltatása lehet…

Válasz A: kiegészítő szakellátás. Válasz B: gyógyszerek. Válasz C: egyéni egészségvédelmi programok.

Önkéntes nyugdíjpénztári tag a 10 éves várakozási idő letelte után milyen időszakonként veheti fel pénze egy részét vagy egészét adómentesen?

Válasz A: 1 évente 1 alkalommal csak a hozamot. Válasz B: 3 évente 1 alkalommal csak a hozamot. Válasz C: 5 évente 1 alkalommal csak a hozamot.

Az egészségpénztári tagok a szolgáltatást mikor vehetik igénybe?

Válasz A: Azonnal igénybe vehetik. Válasz B: 10 év várakozási időt követően vehetik igénybe. Válasz C: 3 év várakozási időt követően vehetik igénybe.

Hány év a várakozási idő az önkéntes nyugdíjpénztárnál?

Válasz A: Az alapszabály által meghatározott idő, de minimum a belépéstől számítva 3 év. Válasz B: Az alapszabály által meghatározott idő, de minimum a belépéstől számítva 10 év. Válasz C: Az alapszabály által meghatározott idő, de minimum a belépéstől számítva 20 év.

Az önkéntes nyugdíjpénztárnál a várakozási idő letelte után a pénzfelvétel következőképpen történhet:

Válasz A: 3 évente 1 alkalommal lehet felvenni a hozamot adómentesen a számláról. Válasz B: Bármikor felvehető összeg, de adóköteles, évente 10%-kal csökkentve. Válasz C: Minden évfordulón lehet felvenni pénzt maximum az egyenleg 50%-ig és az adómentes.

Az egészségpénztárak természetbeni szolgáltatása lehet …

Válasz A: gyógyszerek. Válasz B: gyógyászati segédeszközök. Válasz C: egyéni egészségvédelmi programok.

Az egészségpénztári szolgáltatások közé nem sorolható:

Válasz A: egészség védelmét szolgáló programok szervezése. Válasz B: nyugdíjszolgáltatások. Válasz C: betegség miatti kieső jövedelmek teljes vagy részbeni pótlása.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések az alábbiak szerint osztódnak…

Válasz A: kétfelé: fedezeti tartalékba és a működési tartalékba. Válasz B: háromfelé: fedezeti tartalékba, működési tartalékba és a likviditási tartalékba. Válasz C: háromfelé: fedezeti tartalékba, működési tartalékba és a kockázati tartalékba.

Mi növeli a biztosító kockázatát járadékbiztosításnál?

Válasz A: Ha az ügyfél valóságos életkoránál fiatalabbnak vallotta magát. Válasz B: Az ügyfél rossz egészségi állapota. Válasz C: Ha az ügyfél nem dohányzik.

Az egészségpénztári szolgáltatások közé nem sorolható:

Válasz A: életjáradékszolgáltatások. Válasz B: gyógyüdülés. Válasz C: gyógyászati segédeszköz.

Válassza ki a hamis választ! A biztosító – a jogszabályban meghatározott feltételekkel - Válasz A: pénztári tagtoborzást. végezhet… Válasz B: pénzügyi lízinget. Válasz C: bankügynöki tevékenységet. Válassza ki a helyes választ! Miként kapcsolódhat a nyugdíjpénztári szolgáltatásokhoz biztosítási szolgáltatás?

Válasz A: A nyugdíjpénztár unit-linked biztosításokba fekteti a tag befizetéseit. Válasz B: A fedezeti tartalék terhére az ügyfél jogosult kedvezményes lakásbiztosítást kötni a nyugdíjpénztárral szerződött biztosítóval. Válasz C: A nyugdíjpénztár járadékszolgáltatási kötelezettségét biztosítótól történő járadékvásárlással is teljesítheti.

Az alábbiak közül melyik nem tekinthető a banki és biztosítási szolgáltatások integrációja okának?

Válasz A: Megtakarítási hajlam növekedése. Válasz B: Tulajdonosi kapcsolatok kialakulása a bankok és biztosító között.

Az értékpapírok, a biztosítás vásárlása, az önkéntes nyugdíjjellegű megtakarítások az alábbiak közül milyen jellegű befektetéseknek minősülnek?

Válasz C: Az MNB elvárásai. Válasz A: Reál befektetésnek. Válasz B: Humán befektetésnek. Válasz C: Pénzügyi befektetésnek.

Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e független biztosításközvetítő banki termékeket?

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, minden feltétel nélkül. Válasz C: Igen, a Hitelintézeti törvényben meghatározott feltételekkel.

Válassza ki a helyes választ! Az alábbiak közül melyik banki termékhez nem szokásos biztosítási terméket kapcsolni?

Válasz A: Lakáshitel. Válasz B: Bankgarancia. Válasz C: Bankkártya.

Válassza ki a helyes állítást!

Válasz A: Pénztári szolgáltatásokhoz soha nem kapcsolódhat biztosítási szolgáltatás. Válasz B: Csak az egészségpénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódhat biztosítási szolgáltatás. Válasz C: A nyugdíjpénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódhat biztosítási szolgáltatás.

Az alábbiak közül melyik tekinthető a banki és biztosítási szolgáltatások integrációja okának?

Válasz A: A biztosítási jogszabályok növekvő komplexitása. Válasz B: A banki és biztosítási termékek azonos árazási struktúrája. Válasz C: A többes (átfogó) pénzügyi szolgáltatások előtérbe kerülése.

Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! Olyan pénzügyi termék, amelynél a biztosító a biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből álló - eszközállományokba helyezi befektetés céljából.

Válasz A: Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás.

Válasz B: Lekötött betét. Válasz C: Befektetési jegy.

Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e biztosító banki termékeket?

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, minden feltétel nélkül. Válasz C: Igen, az MNB engedélyével.

Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e biztosító befektetési termékeket?

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, minden feltétel nélkül.

Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e biztosító befektetési termékeket?

Válasz C: Igen, az MNB engedélyével. Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, minden feltétel nélkül.

Az ügyfél lakáshitelt vesz fel új lakása megvásárlásához. Az alábbiak közül melyik biztosítási terméket ajánlja számára ennek kapcsán elsősorban?

Válasz C: Igen, a Befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló Válasz A: Jogvédelmi biztosítás. Válasz B: Egyéni balesetbiztosítás. Válasz C: Hitelfedezeti életbiztosítás.

Mire terjed ki a függő ügynök közvetítői tevékenysége?

Válasz A: Egy biztosító kizárólag egy termékének a közvetítésére. Válasz B: Több biztosító egymással versengő termékeinek közvetítésére bizonyos feltételek fennállása esetén. Válasz C: Több biztosító egymással nem versengő termékeinek közvetítésére. Válasz D: Mindhárom előbbi eset igaz.

Főtevékenységként függő biztosításközvetítői tevékenységet végző terjesztheti-e több biztosító termékeit?

Válasz A: Igen, de csak az egymással nem versengő termékeket. Válasz B: Igen, a Magyar Nemzeti Bank külön engedélyével.

Melyik hagyományos életbiztosítási termék kapcsolódik általában bankkártyához?

Válasz C: Nem. Válasz A: Kockázati. Válasz B: Vegyes. Válasz C: Egész életre szóló (whole life).

A bankkártyához mely biztosítás kapcsolódhat?

Válasz A: Kezesi biztosítás. Válasz B: Hitelbiztosítás. Válasz C: Utasbiztosítás.

Válassza ki a helyes választ! Biztosító egyesületet…

Válasz A: kizárólag természetes személyek alapíthatnak. Válasz B: legalább 15 tag alapíthat. Válasz C: természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei alapíthatnak.

Mikor szűnt meg a biztosítási monopólium Magyarországon?

Válasz A: 1990-ben. Válasz B: 1986-ban. Válasz C: 1956-ban.

Melyek a közvetlen értékesítési csatornák fajtái? Válassza ki a helyes választ!

Válasz A: Direkt marketing, ügyfélszolgálati iroda, biztosítási ügynök. Válasz B: Direkt marketing, telefon, Internet, ügyfélszolgálati iroda. Válasz C: Direkt marketing, telefon, biztosítási ügynök, ügyfélszolgálati iroda.

Mit jelent a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény fogalmi rendszerében a harmadik ország?

Válasz A: Európai Unió tagállamát. Válasz B: Olyan országot, mely nem tagja az Európai Uniónak. Válasz C: Fejlődő országot.

Működhet-e harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe Magyarország területén?

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen.

Melyik nem tartozik a biztosító egyesület jellemzői közé?

Válasz C: Igen, de kizárólag szövetkezeti formában. Válasz A: Önkéntesen létrehozott. Válasz B: Nyereségérdekeltség, mint elsődleges cél. Válasz C: Kölcsönösségen alapuló szervezet.

Mi a közvetlen értékesítési csatornák célja?

Válasz A: Az ügyfélkör személyes közbenjárás eredményeként való kiépítése. Válasz B: Az ügyfelek minél szélesebb körű tájékoztatása. Válasz C: Jelentős piaci részesedés szerzése költségcsökkentés és minél szélesebb ügyfélkör gyors elérése mellett.

Biztosítók mely szervezeti formájára igaz az alábbi meghatározás? Önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi elven működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében nyújt szolgáltatást.

Válasz A: Biztosító egyesület.

Válasz B: Biztosító szövetkezet. Válasz C: Biztosító részvénytársaság. A biztosító értékesítési csatornáinak mely csoportjába sorolható az ügyfélszolgálati iroda működtetése?

Válasz A: Direkt marketing. Válasz B: Közvetlen értékesítés. Válasz C: Közvetett értékesítés.

Az alábbi állítások közül melyik állítás igaz a biztosítókra?

Válasz A: Minden biztosító minden biztosítási ágban tevékenykedhet. Válasz B: A biztosító csak abban a biztosítási ágban tevékenykedhet, amelyre a Magyar Nemzeti Bank tevékenységi engedélye felhatalmazza.

Melyek a biztosító közvetett értékesítési csatornái? Válassza ki a helyes választ!

Válasz C: Egyetlen biztosító sem tevékenykedhet minden biztosítási ágban. Válasz A: Függő és független biztosításközvetítők. Válasz B: Telefon és Internet. Válasz C: Függő biztosításközvetítők és a biztosítási ügynökök.

Az alábbiak közül melyik értékesítési csatorna nem tartozik a közvetlen értékesítési csatornák csoportjába?

Válasz A: Telefon. Válasz B: Internet. Válasz C: Biztosítási ügynök.

Alapítható-e biztosító Magyarország területén egyesületi formában?

Válasz A: Igen, de legalább 10 tag szükséges hozzá. Válasz B: Igen, de legalább 5 tag szükséges hozzá.

Az alábbiak közül melyik társasági formában NEM alapítható biztosító társaság?

Válasz C: Nem. Válasz A: Részvénytársaság. Válasz B: Egyesület. Válasz C: Korlátolt felelősségű társaság.

Válassza ki a helyes választ! Biztosítási szövetkezet alapításához legalább:

Válasz A: 5 tag szükséges. Válasz B: 10 tag szükséges. Válasz C: 15 tag szükséges.

Milyen formában alapítható biztosító az alábbiak közül?

Válasz A: Betéti társaság. Válasz B: Részvénytársaság. Válasz C: Korlátolt felelősségű társaság.

A biztosítók mely szervezeti formában való alapításának nem feltétele legalább 10 tag megléte?

Válasz A: Biztosító egyesület. Válasz B: Biztosító szövetkezet. Válasz C: Harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe.

Végezhet-e biztosító részvénytársaság teljes körűen biztosítási tevékenységet?

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, feltétel nélkül. Válasz C: Igen, az engedélyezett biztosítási ágon belül.

Az alábbiak közül melyik értékesítési csatorna tartozik a közvetett értékesítési csatornák csoportjába?

Válasz A: Többes ügynök. Válasz B: Telefon. Válasz C: Ügyfélszolgálati iroda.

Mi a lényege az Internet, mint közvetlen értékesítési csatorna alkalmazásának?

Válasz A: A biztosító közvetlenül elektronikus levél útján keresi meg az ügyfelet biztosításkötés céljából. Válasz B: Az ügyfelek közvetlenül tájékozódhatnak az ügyfélszolgálati iroda nyitvatartási idejéről. Válasz C: Az érdeklődő a biztosító honlapján közvetlenül köthet biztosítási szerződést.

Magyarország területén milyen formában létesíthető biztosító?

Válasz A: Részvénytársaság, betéti társaság, egyesület, harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe. Válasz B: Részvénytársaság, betéti társaság, szövetkezet, egyesület.

A biztosító milyen tevékenység végzésére jogosult?

Válasz C: Részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe. Válasz A: Biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység végzésére. Válasz B: Biztosítási és más üzletszerű tevékenység végzésére. Válasz C: Bármilyen üzletszerű tevékenység végzésére.

Ki végezhet biztosítási tevékenységet?

Válasz A: Kizárólag biztosító. Válasz B: Biztosító és független biztosításközvetítő. Válasz C: Biztosító és független biztosításközvetítő, amennyiben a biztosító megbízásából jár el.

Alapítható-e biztosító Magyarország területén szövetkezeti formában? Válassza ki a helyes választ!

Válasz A: Igen, de legfeljebb 10 taggal. Válasz B: Igen, de legalább 10 taggal.

Az alábbiak közül a biztosítók mely szervezeti formában való alapításának feltétele legalább 10 tag megléte?

Válasz C: Igen, de csak 10 taggal. Válasz A: Harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe. Válasz B: Biztosító szövetkezet. Válasz C: Biztosító részvénytársaság.

Az alábbiak közül melyik nem feltétele a biztosító egyesületi formában történő alapításának?

Válasz A: A részjegyek névértéke legalább 10 ezer forint legyen. Válasz B: Kizárólag tagoknak nyújt szolgáltatást. Válasz C: Tagsági hozzájárulás befizetése.

Milyen értékesítési csatornákat különböztetünk meg?

Válasz A: Közvetlen — közvetett. Válasz B: Közvetítő — nem közvetítő. Válasz C: Direkt – on-line.

Az alábbiak közül mi nem minősül biztosítással közvetlenül összefüggő tevékenységnek?

Válasz A: Hitelközvetítés. Válasz B: Biztosításközvetítés. Válasz C: Vagyonkezelés.

Válassza ki a helyes választ! Harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe…

Válasz A: az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti. Válasz B: az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet csak korlátozottan végezheti. Válasz C: Magyarország területén biztosítási tevékenységet nem végezhet.

Alapítható-e biztosító Magyarország területén részvénytársasági formában?

Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, de csak nyilvánosan működő részvénytársasági formában. Válasz C: Nem.

Az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező biztosító a tevékenységét Magyarország területén mikor végezheti határon átnyúló szolgáltatás formájában?

Válasz A: Akkor, ha erre saját tagállamában jogosult. Válasz B: A Magyar Nemzeti Bank engedélyével.

Az értékesítési csatornák mely csoportjára jellemző az alábbi állítás? A biztosító és az ügyfél között van egy közvetítő, aki az eredményes értékesítési munka jutalmául jutalékot kap a biztosítótól.

Válasz C: Csak fióktelep útján. Válasz A: Ügyfélszolgálati irodára, mint értékesítési csatornára.

Válasz B: Közvetett értékesítési csatornákra Válasz C: Közvetlen értékesítési csatornákra. Biztosítóegyesülettel kötött szerződésben a szerződő fél csak a biztosítóegyesület tagja Váasz A: Igaz. lehet. Válasz B: Hamis.

A biztosító tevékenységének megkezdéséhez a MABISZ engedélye szükséges.


A bank értékesíthet biztosítási terméket.


A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya nem terjed ki a felosztó-kirovó módszer alapján működő rendszerekre.


Mely formában nem lehetséges biztosítási tevékenységet végezni?

Válasz A: Részvénytársaság. Válasz B: Korlátolt felelősségű társaság. Válasz C: Egyesület.

Melyik állítás felel meg a szektorális zártság követelményének?

Válasz A: A biztosító végezhet minden pénzügyi tevékenységet, de ipari tevékenységet nem folytathat. Válasz B: A biztosító végezhet biztosítási és nyugdíjpénztári tevékenységet, de banki és más pénzügyi tevékenységet nem végezhet. Válasz C: Biztosítási tevékenységet csak biztosító végezhet.

Nem- életbiztosítási tevékenységre melyik állítás igaz?

Válasz A: A törvény értelmében újonnan alapított biztosító végezhet élet és nem élet-biztosítási tevékenységet is. Válasz B: A biztosító végezhet biztosítási és nyugdíjpénztári tevékenységet, de banki és más pénzügyi tevékenységet nem végezhet. Válasz C: Nem életbiztosítási tevékenységet csak kompozit-, vagy nem életbiztosító végezhet.

A biztosító egyesület…

Válasz A: kizárólag tagjai részére nyújthat biztosítási szolgáltatást. Válasz B: a tagjai részére és más személyek részére is nyújthat biztosítási szolgáltatást. Válasz C: az összeférhetetlenségi szabályok miatt a tagjainak nem nyújthat biztosítási szolgáltatást.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szabályozza …

Válasz A: a biztosítási szerződés létrejöttének, megszűnésének, módosításának legfontosabb szabályait. Válasz B: a biztosító mentesülésének szabályait. Válasz C: a biztosítási piac szereplőinek piacra lépési és működési feltételeit.

Az alábbi tevékenységek közül mire terjed ki a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya?

Válasz A: A belföldön folytatott biztosítási és az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre. Válasz B: A társadalombiztosítási tevékenységre. Válasz C: Az állami exporthitel biztosítási tevékenységre.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya az alábbiak közül mely tevékenységre terjed ki?

Válasz A: Társadalombiztosítási tevékenységre. Válasz B: Külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepe által folytatott tevékenységre. Válasz C: Külföldiek által külföldi biztosítóval kötött szerződésekre.

Az alábbi tevékenységek közül mire terjed ki a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya?

Válasz A: A biztosításközvetítői és a biztosítási szaktanácsadói tevékenységre. Válasz B: A társadalombiztosítási tevékenységre. Válasz C: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak tevékenységére.

A biztosításközvetítő a szerződés megkötését megelőzően írásban köteles tájékoztatni a szerződőt vagy a biztosítottat a következőkről:

Válasz A: A szerződés megkötése után milyen összegű jutalékot kap. Válasz B: Végez-e határon átnyúló szolgáltatást. Válasz C: Függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya mely tevékenységekre terjed ki az alább felsoroltak közül?

Válasz A: A biztosításközvetítői tevékenységre. Válasz B: A felosztó-kirovó rendszerben működő veszélyközösségekre. Válasz C: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak tevékenységére

Harmadik országbeli biztosító mely tevékenységet végezheti Magyarországon az alábbiak közül anélkül, hogy letelepedne?

Válasz A: Életbiztosítások értékesítése. Válasz B: Utasbiztosítások értékesítése. Válasz C: Viszontbiztosítási tevékenység.

Melyik állítás igaz a határon átnyúló szolgáltatásokra?

Válasz A: Bármelyik Európában működő biztosító végezhet másik európai államban ilyen szolgáltatást. Válasz B: Minden, Európai Unión belüli tagállam végezhet egy másik tagállamban ilyen szolgáltatást. Válasz C: Bármelyik harmadik országban működő biztosító végezhet más államban ilyen szolgáltatást.

Az alábbiak közül mely tevékenység nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek?

Válasz A: Biztosítási szerződés megkötésének elősegítése. Válasz B: Kárfelmérési és értékbecslési tevékenység. Válasz C: Biztosítási termék ajánlása.

A függő biztosításközvetítő milyen jogviszonyban jogosult biztosítási szerződést közvetíteni?

Válasz A: Biztosítóval fennálló munkaviszonya, vagy megbízása alapján. Válasz B: Ügyféllel fennálló munkaviszonya, vagy megbízása alapján. Válasz C: Kizárólag munkaviszonyban.

Melyik állítás igaz?

Válasz A: Alkusz végezhet többes ügynöki tevékenységet, de többes ügynök nem végezhet alkuszi tevékenységet. Válasz B: Többes ügynök végezhet alkuszi tevékenységet, de alkusz nem végezhet többes ügynöki tevékenységet. Válasz C: Többes ügynök nem végezhet alkuszi, alkusz többes ügynöki tevékenységet.

Az alábbiak közül melyik minősül független biztosításközvetítőnek?

Válasz A: Az alkusz. Válasz B: A többes ügynök. Válasz C: ügynök.

Válassza ki a helyes állítást!

Válasz A: Az alkusz az ügyfél megbízásából jár el. Válasz B: A többes ügynök az ügyfél megbízásából jár el. Válasz C: A többes ügynök és az alkusz mindig a biztosító megbízásából jár el.

Az alábbiak közül ki az, aki kizárólag egy biztosító megbízásából végezheti a tevékenységét?

Válasz A: Vezérügynök. Válasz B: Ügynök. Válasz C: Szaktanácsadó.

Válasz A: Nem, mert biztosítási szerződést ügynök csak a biztosítóval fennálló Jogosult-e az ügynök biztosítási szerződést a biztosító megbízása alapján közvetíteni? munkaviszonyban közvetíthet. Válasz B: Nem, mert ügynök biztosítási szerződést csak az ügyfél megbízása alapján közvetíthet. Válasz C: Igen. Az alábbiak közül melyik minősül független biztosításközvetítőnek? Válassza ki a helyes választ!

Válasz A: Az alkusz. Válasz B: A többes ügynök. Válasz C: Mindkettő.

Melyik ügynökre igaz az az állítás, hogy a biztosító teljes körű felhatalmazása alapján jogosult a biztosító nevében kötvényt kiállítani?

Válasz A: A vezérügynökre. Válasz B: A többes ügynökre. Válasz C: ügynökre.

Melyik állítás igaz? A többes ügynök…

Válasz A: egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok egymással versengő termékeit közvetíti. Válasz B: kizárólag egy biztosítóval fennálló jogviszonya alapján annak valamennyi termékét közvetíti. Válasz C: egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok nem versengő termékeit közvetíti.

Az alábbiak közül melyik biztosításközvetítő jár el az ügyfél megbízásából?

Válasz A: A többes ügynök. Válasz B: A vezérügynök. Válasz C: Az alkusz.

Az alábbiak közül kinek az eljárásáért felel a biztosító?

Válasz A: Az Ügynök. Válasz B: A többes ügynök. Válasz C: Az alkusz.

Jogosult-e az alkusz a biztosítási szerződés megkötésére?

Válasz A: Igen, az ügyfél képviseletében. Válasz B: Igen, a biztosító képviseletében. Válasz C: Nem.

Kinek a megbízásából járhat el a többes ügynök?

Válasz A: Az ügyfél megbízásából. Válasz B: Kizárólag egy biztosító megbízásából. Válasz C: Több biztosító megbízásából.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény alapján a biztosításközvetítők mely két fő csoportját különböztetjük meg?

Válasz A: Függő és független biztosításközvetítő. Válasz B: Alkusz és többes ügynök. Válasz C: ügynök és többes ügynök.

Az alábbiak közül ki az, aki több biztosító megbízásából is végezheti a tevékenységét?

Válasz A: Vezérügynök. Válasz B: Ügynök. Válasz C: Alkusz.

Az alábbiak közül ki az, aki több biztosító megbízásából végzi a tevékenységét?

Válasz A: Vezérügynök. Válasz B: Alkusz. Válasz C: Többes ügynök.

Melyik állítás igaz? A vezérügynök…

Válasz A: egy biztosító által teljes körűen felhatalmazott ügynök, aki jogosult szerződés megkötésére, kötvény kiállítására és biztosítási díj átvételére. Válasz B: több biztosító által felhatalmazott olyan ügynök, aki jogosult szerződés megkötésére, kötvény kiállítására és biztosítási díj átvételére.

Válassza ki a helyes megoldást!

Válasz C: egy biztosító által teljes körűen felhatalmazott ügynök, aki jogosult szerződés megkötésére, kötvény kiállítására, de nem jogosult biztosítási díj átvételére. Válasz A: A többes ügynök tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésére, a biztosítási díj átvételére azonban semmilyen esetben nem jogosult.

Melyik állítás nem igaz? Az alkusz…

Válasz B: A többes ügynök tevékenysége nem terjedhet ki a szerződés megkötésére, a biztosítási díj átvételére azonban a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult. Válasz C: A többes ügynök tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a biztosítási díj átvételére. Válasz A: jogosult a biztosítási díj átvételére a biztosító ez irányuló hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából. Válasz B: eljárásáért a biztosító felelősséggel tartozik. Válasz C: önállóan, saját nevében és kockázatára lép fel.

Ki végzi a tevékenységét az ügyfél megbízásából az alábbiak közül?

Válasz A: Vezérügynök. Válasz B: Alkusz. Válasz C: Többes ügynök.

Az alkuszi tevékenység felsőfokú végzettséghez kötött.


Az alábbiak közül ki az, aki nem végezheti több biztosító megbízásából a tevékenységét?

Válasz A: Vezérügynök. Válasz B: Ügynök. Válasz C: Többes ügynök.

Válassza ki a helyes választ! A függő biztosításközvetítő…

Válasz A: biztosító megbízásából jár el. Válasz B: az ügyfél megbízásából jár el. Válasz C: a maga nevében jár el.

Az alábbiak közül melyik minősül függő biztosításközvetítőnek? Válassza ki a helyes választ!

Válasz A: ügynök. Válasz B: A többes ügynök. Válasz C: Mindkettő.

Ki végezheti a tevékenységét az ügyfél megbízásából az alábbiak közül?

Válasz A: Szaktanácsadó. Válasz B: Ügynök. Válasz C: Többes ügynök.

Milyen biztosításközvetítőnek minősül az a biztosításközvetítő, aki a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, feltéve hogy az ügyféltől biztosítási díjat, a biztosítótól pedig az ügyfélnek járó összeget nem vesz át?

Válasz A: Független biztosításközvetítő.

Válasz B: Nem minősül biztosításközvetítőnek. Válasz C: Függő biztosításközvetítő.

Ki végezhet biztosításközvetítői tevékenységet?

Válasz A: Ügynök, többes ügynök, vezérügynök, alkusz. Válasz B: ügynök, többes ügynök és biztosítási szaktanácsadó. Válasz C: Kizárólag az ügynök és a többes ügynök.

Ki nem végezheti biztosításközvetítői tevékenységét a biztosító megbízásából az alábbiak közül?

Válasz A: Többes ügynök. Válasz B: Ügynök. Válasz C: Alkusz.

Függő ügynöknek minősül-e a biztosításközvetítő akkor, ha az egyik biztosítónál casco Válasz A: Igen. és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékeket közvetít, míg a másik biztosítónak életbiztosítási terméket? Válasz B: Nem, mert függő ügynök csak egy biztosító termékeit közvetítheti. Válasz C: Igen, de csak a Magyar Nemzeti Bank külön engedélyével. A biztosító megbízottjaként tevékenykedő biztosításközvetítő a biztosítóval létesített megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetőleg a biztosítási díj átvételére jogosult, nem jogosult viszont az ajánlat elfogadására, mely a biztosító hatáskörébe tartozik. Megbízotti minőségben károkozásáért a biztosító felelős. Mely biztosításközvetítőre igaz az állítás?

Válasz A: Az alkuszra.

Válasz B: A vezérügynökre. Válasz C: A függő ügynökre.

A vezérügynök hány biztosítóval állhat biztosításközvetítésre irányuló jogviszonyban?

Válasz A: Egy biztosítóval. Válasz B: Több biztosítóval. Válasz C: Több biztosítóval, ha azok egymással nem versengő termékeit közvetíti.

Melyik a helyes állítás?

Válasz A: Alkusz végezhet ügynöki, de ügynök nem végezhet alkuszi tevékenységet. Válasz B: Ügynök végezhet alkuszi, de alkusz nem végezhet ügynöki tevékenységet. Válasz C: Ügynök nem végezhet alkuszi, alkusz ügynöki tevékenységet.

Az alábbiak közül mi minősül biztosításközvetítői tevékenységnek?

Válasz A: Kizárólag a biztosítási termék ismertetése, ajánlása, és az ezzel kapcsolatos felvilágosítás nyújtása. Válasz B: A biztosítási szerződés biztosító nevében való megkötése. Válasz C: Biztosítási szerződés létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység.

A függő biztosításközvetítő az ügyfél nevében jár el.


Melyik állítás nem igaz? Az alkusz…

Válasz A: önállóan, saját nevében és kockázatára lép fel. Válasz B: jogosult a biztosítási díj átvételére. Válasz C: az ügyfél megbízásából jár el. Válasz D: egy biztosítótársaság termékeit értékesítheti.

Melyik állítás igaz? A függő ügynök…

Válasz A: egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok egymással versengő termékeit közvetítheti. Válasz B: egy biztosítóval fennálló jogviszonya alapján annak egy vagy több termékét közvetítheti. Válasz C: kizárólag egy biztosítóval fennálló jogviszonya alapján annak csak egy termékét közvetítheti.

Melyik állítás igaz? A vezérügynök…

Válasz A: több biztosítóval állhat jogviszonyban. Válasz B: független biztosításközvetítő. Válasz C: függő biztosításközvetítő.

Mely jogszabály határozza meg a biztosításközvetítői tevékenységet?

Válasz A: Gazdasági társaságokról szóló törvény Válasz B: Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény Válasz C: Polgári Törvénykönyv

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerint mely tevékenység nem biztosításközvetítői tevékenység?

Válasz A: Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása. Válasz B: Biztosítási szerződések adatainak rögzítése, karbantartása a biztosító rendszerében. Válasz C: Biztosítási szerződések megkötése.

Mely tevékenység nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek?

Válasz A: Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása. Válasz B: Biztosítási szerződések megkötése. Válasz C: Kárfelmérési és értékbecslési tevékenység.

Mely tevékenység nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek?

Válasz A: Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása. Válasz B: Közreműködés a követelések behajtásában. Válasz C: Biztosítási szerződések megkötése.

Mely tevékenység minősül biztosításközvetítői tevékenységnek?

Válasz A: Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása. Válasz B: Közreműködés a követelések behajtásában. Válasz C: Kárfelmérési és értékbecslési tevékenység.

Ki tekinthető az alábbiak közül függő biztosításközvetítőnek?

Válasz A: Aki több biztosító egymással versengő termékét közvetíti. Válasz B: Akinek a jutaléka a biztosítótól függ.

Versengő termék jellemzője, hogy …

Válasz C: Aki a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, amennyiben díjat, biztosítási összeget nem vesz át. Válasz A: azonos árkategóriába tartoznak. Válasz B: egyazon biztosító különböző termékei. Válasz C: azonos biztosítási ágazatba tartoznak és képesek egymást helyettesíteni.

Mely biztosítási termékek tekinthetők versengő terméknek?

Válasz A: Amelyiket a biztosító az MNB termékversenyébe benevez. Válasz B: Amelyek azonos biztosítási ágazatba tartoznak és képesek egymást helyettesíteni. Válasz C: Amelyiket az ügyfelek a legjobbnak tartanak a biztosítási piacon.

Ki tekinthető az alábbiak közül függő biztosításközvetítőnek?

Válasz A: Aki több biztosító egymással versengő termékét közvetíti. Válasz B: Aki a jutalékát az ügyféltől kapja. Válasz C: Aki egy biztosító biztosítási termékeit közvetíti.

Független biztosításközvetítőnek minősül az alábbiak közül az, aki …

Válasz A: kizárólag egy biztosító termékeit értékesíti. Válasz B: alkuszi engedéllyel rendelkezik. Válasz C: többes ügynökként több biztosító egymással versengő termékeit közvetíti.

Az a közvetítő, aki több biztosító egymással versengő termékeit értékesíti, csak akkor minősül függő közvetítőnek, és csak akkor nem kell megfelelnie a független közvetítőkre vonatkozó szigorúbb előírásoknak, ha …

Válasz A: főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végzi a biztosításközvetítői tevékenységet, díjat nem vesz át, ügyfélnek járó összeget nem fizet ki. Válasz B: rendelkezik az EU egész területére érvényes felelősségbiztosítással.

Az a biztosításközvetítő, aki több biztosító egymással nem versengő termékeit közvetíti:

Válasz C: az MNB a független közvetítőkre vonatkozó követelmények alól felmentést adott. Válasz A: az alkusz. Válasz B: a függő ügynök. Válasz C: a többes ügynök.

Az a biztosításközvetítő, aki több biztosító megbízásából azok egymással versengő termékeit közvetíti:

Válasz A: alkusz. Válasz B: többes ügynök. Válasz C: függő ügynök.

Az a biztosításközvetítő, aki több biztosító egymással versengő termékeit az ügyfél megbízásából közvetíti:

Válasz A: alkusz. Válasz B: többes ügynök. Válasz C: függő ügynök.

Az alábbiak közül milyen társasági formában folytatható független biztosításközvetítői tevékenység?

Válasz A: Betéti társaság. Válasz B: Egyéni vállalkozó. Válasz C: Korlátolt felelősségű társaság.

Mi minősül biztosításközvetítői tevékenységnek?

Az alábbi tevékenységek közül melyik nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek?

Válasz A: A biztosítási szerződések lebonyolításban és teljesítésében való közreműködés, ha azt olyan személy végzi, aki a szerződések kiközvetítésben nem vesz részt. Válasz B: A más szakmai tevékenység keretében nyújtott információszolgáltatás, ha a tevékenység célja, hogy az ügyfelek számára segítséget nyújtson a szerződés megkötésében vagy teljesítésben. Válasz C: Olyan biztosítási szerződés létrehozására irányuló, rendszeres, üzletszerű tevékenység, mely kiterjed többek között a biztosítási szerződések megkötésére, és az értékesítés megszervezésére. Válasz A: Biztosítási termékek ismertetése. Válasz B: Értékbecslési tevékenység. Válasz C: Biztosítási szerződések megkötésében való közreműködés.

Az alábbi tevékenységek közül melyik minősül biztosításközvetítői tevékenységnek?

Válasz A: Közreműködés követelések behajtásában. Válasz B: Biztosítási szerződések értékesítésének szervezése. Válasz C: Kárfelmérési tevékenység.

A vezérügynök …

Válasz A: az az ügynök, aki a beosztott ügynökök tevékenységét koordinálja, és tevékenységükért felelős. Válasz B: az az ügynök, aki többes ügynöki tevékenység végzésére is jogosult. Válasz C: az az ügynök, aki teljes körű felhatalmazással rendelkezik mindazon jogkörök ellátására, amely a biztosító üzletviteléhez szükséges.

Mely állítás igaz az alábbiak közül?

Válasz A: Vezérügynök kizárólag felsőfokú végzettségű lehet. Válasz B: A vezérügynök kizárólag egy biztosítóval állhat biztosításközvetítésre irányuló jogviszonyban. Válasz C: A vezérügynök kizárólag független biztosításközvetítő lehet.

A vezérügynök …

Válasz A: csak egy biztosító termékeit közvetítheti. Válasz B: több biztosító egymással nem versengő termékeit is közvetítheti. Válasz C: több biztosító egymással versengő termékeit is közvetítheti.

Melyik az a speciális jogosultság, mely csak az alkuszt illeti meg?

Válasz A: Több biztosító társaság egymással versengő termékeit közvetítheti. Válasz B: Az ügyfél nevében és javára megkötheti a biztosítási szerződést. Válasz C: A biztosító hozzájárulása esetén jogosult a biztosítási díj átvételére.

Melyik megállapítás igaz a többes ügynökkel kapcsolatban?

Válasz A: Több biztosító társaság egymással versengő termékeit közvetítheti, de tevékenységét a biztosító megbízásából fejti ki. Válasz B: Az ügyfél nevében és javára megkötheti a biztosítási szerződést. Válasz C: Maga dönthet arról, hogy alkuszként vagy többes ügynökként tevékenykedik.

Az alkuszt milyen kötelezettség terheli az ügyfél által befizetett, biztosítót megillető összegek tekintetében?

Válasz A: Köteles azokat elkülönített ügyfélszámlákon tartani. Válasz B: Köteles azokat a hitelezők kielégítésére fordítani. Válasz C: Köteles azokat közös számlán tartani.

Az alkusz biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles…

Válasz A: legalább egy biztosítási szerződést elemezni. Válasz B: kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni. Válasz C: legalább három, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni.

Milyen végzettség esetén szükséges a biztosításközvetítőnek a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben foglalt szakképesítéssel rendelkeznie, ahhoz hogy biztosításközvetítői tevékenységet végezhessen?

Válasz A: Egyetemi végzettség.

Válasz B: Középfokú végzettség. Válasz C: Főiskolai végzettség. Az alábbiak közül ki állíthatja ki a biztosításközvetítést végző természetes személy arcképes igazolványát?

Válasz A: Magyar Nemzeti Bank . Válasz B: Független biztosításközvetítő.

Válasz C: Függő biztosításközvetítő. Mely biztosításközvetítőre igaz az alábbi állítás? A biztosítási szerződés megkötésének Válasz A: Alkuszra. előkészítése során köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni. Válasz B: Függő ügynökre. Válasz C: Biztosítási szaktanácsadóra.

Jogosult-e a vezérügynök a biztosítási díj átvételére?

Válasz A: Igen, a biztosító ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából. Válasz B: Igen, a biztosító teljes körű felhatalmazása alapján. Válasz C: Nem.

Végezhet-e biztosításközvetítői tevékenységet az a biztosításközvetítő, aki nem szerepel a felügyeleti nyilvántartásban?

Válasz A: Nem, mert biztosításközvetítői tevékenység végzésének feltétele a felügyeleti nyilvántartásában történő regisztráció. Válasz B: Igen, korlátozás nélkül. Válasz C: Igen, de csak a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott esetekben.

Végezhet-e a többes ügynök egyben független biztosításközvetítői tevékenységet ?

Válasz A: Igen. Válasz B: Nem.

Az alkusz mely összegeket köteles elkülönített ügyfélszámlákon tartani?

Válasz C: Igen, a Magyar Nemzeti Bank külön engedélyével. Válasz A: Csak az ügyfél által befizetett, biztosítót megillető összegeket. Válasz B: Csak a biztosító által befizetett, ügyfelet megillető összegeket. Válasz C: Mindkettőt.

Kell-e alkalmazni az ügynökre a biztosításközvetítőkre vonatkozó törvényi rendelkezéseket életbiztosítási szerződések közvetítése esetén?

Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, de csak a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén. Válasz C: Nem.

Az alábbiak közül kinek nem lehet a biztosítótól származó bevétele?

Válasz A: Az alkusznak. Válasz C: A többes ügynöknek. Válasz D: Valamennyiüknek lehet.

Az alábbiak közül ki nem kaphat megbízást biztosítótól és ügyféltől egyaránt?

Válasz A: Az alkusz. Válasz B: A vezérügynök.

Végezhet-e hitelintézettel munkaviszonyban álló természetes személy biztosításközvetítői tevékenységet anélkül, hogy szerepelne a felügyeleti nyilvántartásában?

Válasz A: Nem, mert biztosításközvetítői tevékenység végzésének feltétele a felügyeleti nyilvántartásában történő regisztráció.

Válassza ki a helyes választ?

Válasz B: Igen, mert a hitelintézet munkavállalója nem minősül biztosításközvetítőnek. Válasz C: Igen, a munkáltatója utasításainak megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra szolgáló helyiségében, ha az általa közvetített termékkel kapcsolatban megfelelő képzést kapott. Válasz A: Az alkusz tevékenységének részeként adhat szaktanácsot a biztosítási termékkel összefüggésben. Válasz B: Az alkusz nem végezheti egészségpénztári termékek és szolgáltatások közvetítését. Válasz C: Az alkusz végezhet egyidejűleg függő biztosításközvetítői tevékenységet.

Az alábbiak közül a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény alapján ki végezhet biztosításközvetítői tevékenységet anélkül, hogy szerepelne a felügyeleti nyilvántartásban?

Válasz A: Postai alkalmazott. Válasz B: Alkusz által megbízott gépjármű-kereskedő.

Mire terjedhet ki a többes ügynök tevékenysége?

Válasz C: Alkusz. Válasz A: Kizárólag ajánlat kitöltésére és a díjelőleg átvételére. Válasz B: A biztosítási szerződés megkötésének az előkészítésére, a szerződés megkötésére, a díj átvételére valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre. Válasz C: A biztosítási szerződés megkötésének az előkészítésére, a díj átvételére valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.

Biztosításközvetítői tevékenységet – törvényben foglalt kivételekkel – kizárólag…

Köteles-e a felsőfokú végzettséggel rendelkező személy biztosításközvetítői szakképesítéssel rendelkezni ahhoz, hogy biztosításközvetítői tevékenységet végezhessen?

Válasz A: olyan természetes személy végezhet, aki szerepel a felügyeleti nyilvántartásban. Válasz B: olyan gazdálkodó szervezet végezhet, aki szerepel a felügyeleti nyilvántartásban. Válasz C: olyan személy végezhet, aki szerepel a felügyeleti nyilvántartásban., és a törvényben meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettségnek eleget tesz. Válasz A: Nem.

Válasz B: Igen. Válasz C: Igen, hatósági vizsgát köteles letenni.

Az alábbi közvetítők közül kinek nem lehet megbízója biztosító?

Válasz A: Az alkusznak. Válasz B: Az ügynöknek. Válasz C: A vezérügynöknek.

Végezhet-e az alkusz egyben ügynöki tevékenységet?

Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, a Magyar Nemzeti Bank külön engedélyével.

Az alábbiak közül ki nem köteles felelősségbiztosítással rendelkezni?

Válasz C: Nem. Válasz A: Alkusz. Válasz B: Ügynök.

Az a pénzösszeg, amit a biztosító a biztosításközvetítőnek eredményes munkájáért, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységéért fizet.

Válasz A: Költségtérítés.

Válasz B: Nettó díj. Válasz C: Jutalék.

Jogosult-e az ügynök a biztosítási díj átvételére?

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, az ügyfél megbízásából. Válasz C: Igen, a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén.

Az alkusz az alábbiak közül milyen egyéb biztosításközvetítői tevékenységet végezhet?

Válasz A: Csak ügynöki tevékenységet, többes ügynökit nem végezhet. Válasz B: Csak többes ügynöki tevékenységet, ügynökit nem végezhet. Válasz C: Sem többes ügynöki, sem ügynöki tevékenységet nem végezhet.

Az alábbiak közül mi az előfeltétele a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy felügyeleti nyilvántartásba vételének?

Hogyan érinti a biztosításközvetítő nyilvántartási számát az, ha a már nyilvántartásba vett természetes személy más biztosító társasággal létesít függő biztosításközvetítői viszonyt?

Válasz B: Törvényben meghatározott szakképesítés vagy külön jogszabály Válasz A: Büntetett előélet. szerinti hatósági vizsga vagy felsőfokú végzettség igazolása.

Válasz C: Legalább 5 éves munkaviszony fennállása. Válasz A: Nem érinti, mivel ugyanazon természetes személy részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg. Válasz B: Új nyilvántartási számot kap, a régi pedig törlésre kerül. Válasz C: Új nyilvántartási számot kap a korábbi mellé.

Szükséges-e az Európai Unió másik tagállamában nyilvántartásba vett biztosításközvetítő esetében a felügyeleti nyilvántartásba vétel biztosításközvetítői tevékenység folytatásához?

Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, de csak ha részvénytársasági formában működik.

Az alábbiak közül kit nem kell felügyeleti nyilvántartásba venni?

Válasz A: A biztosító munkavállalóját, ha a közvetítői tevékenységet munkaviszonyával összefüggésben végzi. Válasz B: A gazdálkodó szervezet természetes személy vezetőjét.

Nyilvántartásba kell-e venni külön biztosításközvetítőként is a biztosítót?

Válasz C: Hitelintézet munkatársát, ha a közvetítői tevékenységet megbízási jogviszonyával összefüggésben végzi. Válasz A: Igen, amennyiben biztosításközvetítői tevékenységet is kíván végezni. Válasz B: Nem, mert saját jogán végezhet biztosításközvetítést. Válasz C: Nem, mert biztosító biztosításközvetítői tevékenységet nem végezhet.

Az alábbiak közül kit kell felügyeleti nyilvántartásba venni?

Válasz A: Biztosítót. Válasz B: ügynököt.

Az ügynök köteles…

Válasz C: A biztosító munkavállalóját, ha a közvetítői tevékenységet munkaviszonyával összefüggésben végzi. Válasz A: az általa közvetített termékek alapos ismeretével rendelkezni. Válasz B: az adott biztosítási ág valamennyi termékének alapos ismeretével rendelkezni. Válasz C: a biztosító által közvetített valamennyi termék szakismeretével rendelkezni.

Ki lehet jogosult a biztosító nevében a biztosítási szerződés megkötésére?

Válasz A: A vezérügynök. Válasz B: Az alkusz. Válasz C: A szaktanácsadó.

Ki rendelkezhet kockázat elbírálási joggal életbiztosítások esetén az alábbiak közül?

Válasz A: Az alkusz. Válasz B: A vezérügynök. Válasz C: A többes ügynök.

Melyik állítás igaz? Az ügynök…

Válasz A: nem köteles felelősségbiztosítást kötni. Válasz B: köteles legalább káreseményenkénti 1.120.200 EURO összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni. Válasz C: köteles legalább évi 1.680.300 EURO összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással rendelkezni.

A jutalék-visszatérítés a biztosítónak az az eljárása, amellyel a biztosításközvetítőnek kifizetett jutalékát visszakövetelheti meghatározott időn belül bizonyos feltételek mellett.

Válasz A: Hamis.

Válasz B: Igaz.

Mi az akvizíció?

Válasz A: A biztosítás megkötésére irányuló üzleti tevékenység. Válasz B: A biztosítottnak a biztosítás megkötésére vonatkozó szándéknyilatkozata. Válasz C: A biztosítási szükséglet megléte. Válasz D: A biztosítási díj beszedésére irányuló tevékenység.

Mi a biztosításközvetítői jutalék?

Válasz A: Az a pénzösszeg, amit a biztosító a biztosításközvetítő munkájáért fizet. Válasz B: Az a pénzösszeg, amit az ügyfél fizet a biztosítónak a kockázata befogadásáért. Válasz C: Az a pénzösszeg, amit a biztosító fizet a szerződőnek, ha visszavásárolja a biztosítást.

Mi a jutalék-visszatérítés?

Válasz A: A visszaírás a biztosítónak az az eljárása, amivel a biztosításközvetítőnek kifizetett jutalékot részben vagy egészben visszaköveteli. Válasz B: A károsultnak kifizetett kártérítés visszakövetelése a biztosítottól. Válasz C: A kártérítés visszakövetelése a károsulttól.

Mely szervezet működteti a biztosításközvetítői nyilvántartást?

Válasz A: Magyar Nemzeti Bank Válasz B: Nemzetgazdasági Minisztérium

Az alább felsorolt biztosításközvetítők közül mely személyek mentesülnek a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól?

Válasz C: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Válasz A: Munkaviszonyával összefüggésben a biztosító munkavállalója. Válasz B: Biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet vezetője. Válasz C: Biztosító megbízott üzletkötői.

Milyen képesítési előírást tartalmaz a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény a biztosításközvetítőkre vonatkozóan?

Válasz A: A felsőfokú végzettségűeknek kell biztosításközvetítői hatósági vizsgát tenniük. Válasz B: A középfokú végzettségűeknek kell biztosításközvetítői hatósági vizsgát tenniük vagy OKJ-s szakképesítést szerezniük. Válasz C: Minden biztosításközvetítőnek biztosításközvetítői hatósági vizsgát kell tennie.

Az alább felsorolt biztosításközvetítők közül mely személyek mentesülnek a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól?

Válasz A: A bank alkalmazottai, amennyiben a vonatkozó jogszabályban előírt követelményeknek maradéktalanul megfelelnek. Válasz B: Bank megbízott üzletkötői. Válast C: Biztosító megbízott üzletkötői.

Az alább felsorolt biztosításközvetítők közül mely személyek nem mentesülnek a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól?

Válasz A: Postai alkalmazottak. Válasz B: Biztosító munkavállalói. Válasz C: Biztosító megbízott üzletkötői.

Az alább felsorolt biztosításközvetítők közül mely személyeket nem kell nyilvántartásba venni a magyar felügyeletnél?

Válasz A: A Magyarországon székhellyel rendelkező biztosításközvetítőket. Válasz B: Az EU másik tagállamában nyilvántartásba vett biztosításközvetítőket.

Az alábbiak közül melyik nem előfeltétele a független biztosításközvetítő piacra lépésének?

Válasz C: A harmadik országban nyilvántartásba vett biztosításközvetítőket. Válasz A: Kft. formájában történő működés esetén legalább 5 millió Ft törzstőke. Válasz B: Rendelkeznie kell saját irodával és nyilvántartással. Válasz C: Az Európai Unió minden tagállamában meg kell szereznie a működési engedélyt.

A független biztosításközvetítő köteles elkülönített ügyfélszámlákon tartani …

Válasz A: az ügyfelek által befizetett biztosítási díjakat és az ügyfeleknek járó, biztosítótól származó összegeket. Válasz B: a biztosítótól az egyes szerződésekre kapott jutalékot. Válasz C: az ügyfelektől az egyes szerződések után kapott megbízási díjakat.

Ha az alkusz a szerződő fél ajánlatát április 1-jén átveszi, de azt a biztosító részére csak április 5-én továbbítja, a biztosító az ajánlatot …

Válasz A: április 15-ig utasíthatja vissza. Válasz B: április 20-ig utasíthatja vissza. Válasz C: május 1-ig utasíthatja vissza.

Ha a többes ügynök a szerződő fél ajánlatát április 1-jén átveszi, de azt a biztosító részére csak április 5-én továbbítja, a biztosító az ajánlatot …

Válasz A: április 15-ig utasíthatja vissza. Válasz B: április 20-ig utasíthatja vissza. Válasz C: május 1-ig utasíthatja vissza.

Ha az ügynök a szerződő fél ajánlatát április 1-jén átveszi, de azt a biztosító részére csak április 5-én továbbítja, a biztosító az ajánlatot …

Válasz A: április 15-ig utasíthatja vissza. Válasz B: április 20-ig utasíthatja vissza. Válasz C: május 1-ig utasíthatja vissza

Milyen tájékoztatási kötelezettség terheli a biztosítót, ha a biztosítási szerződés megkötése során alkusz működik közre?

Válasz A: A biztosítót nem terheli tájékoztatási kötelezettség az ügyfél irányába. Válasz B: A biztosító csak a saját adatairól köteles tájékoztatni az ügyfelet. Válasz C: A biztosító csak a biztosítási szerződés jellemzőiről köteles tájékoztatni az ügyfelet.

Az alábbiak közül mit nem kell tartalmaznia a biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatásnak?

Válasz A: A biztosítási időszakot. Válasz B: A kockázatviselés kezdetét. Válasz C: A biztosításközvetítő jutalékának mértékét.

Az alábbiak közül miről kell a biztosításközvetítőnek tájékoztatni az ügyfelet a vagyonbiztosítási szerződés megkötését megelőzően?

Válasz A: A kockázatviselés kezdetéről. Válasz B: A kedvezményezett nevéről. Válasz C: Alkusz esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár el.

Köteles-e a biztosításközvetítő az ügyfelet írásban tájékoztatni?

Válasz A: Nem, elegendő szóban. Válasz B: Igen. Válasz C: Igen, de csak a biztosítási szerződés megkötését követően.

Az alábbiak közül mit nem kell tartalmaznia a biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatásnak felelősségbiztosítási szerződés esetén?

Válasz A: Díjfizetés módját. Válasz B: Szerződés megszűnésének eseteit. Válasz C: Azt, hogy a biztosító vállal-e tőke, illetve hozamgaranciát.

Az alábbiak közül mely biztosítási szerződés esetén kell az ügyfelet tájékoztatni a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokról?

Válasz A: Életbiztosítás szerződés. Válasz B: Vagyonbiztosítási szerződés. Válasz C: Felelősségbiztosítási szerződés.

Az alábbiak közül a biztosításközvetítő mikor nem köteles az ügyfelet a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben foglaltak szerint tájékoztatni?

Válasz A: A biztosítási szerződés megkötését megelőzően.

Válasz B: A biztosítási szerződés módosításakor. Válasz C: A biztosítási szerződés megszűnésekor. Válassza ki a HAMIS választ! A biztosításközvetítőt a biztosítási szerződés megkötése előtti tájékoztatási kötelezettség azzal a személlyel szemben terheli, aki a biztosítási szerződés létrejötte esetén:

Válasz A: a biztosított pozíciójába kerül. Válasz B: a kedvezményezett pozíciójába kerül. Válasz C: a szerződő fél pozíciójába kerül.

Válassza ki a hamis választ! A biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötését megelőzően adott tájékoztatását…

Válasz A: csak magyarul adhat. Válasz B: az ügyféllel kötött megállapodásban kikötött nyelven is megadhatja. Válasz C: eltérő megállapodás hiányában a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén köteles adni.

Milyen módon kell a biztosítási szerződési feltételeknek tartalmaznia a biztosító mentesülésének feltételeit, alkalmazott kizárásokat?

Válasz A: Közérthetően. Válasz B: Figyelemfelhívásra alkalmas módon. Válasz C: Bizonyíthatóan.

Mely biztosításközvetítő nem köteles az ügyfelet arról tájékoztatni, hogy mely biztosító(k) nevében jár el?

Válasz A: Ügynök. Válasz B: Többes ügynök. Válasz C: Alkusz.

A biztosításközvetítő az alábbiak közül miről nem köteles a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az ügyfelét tájékoztatni?

Válasz A: A biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről. Válasz B: A biztosításközvetítést végző természetes személy lakcíméről. Válasz C: Arról, hogy rendelkezik-e befolyásoló részesedéssel az adott biztosítóban.

Köteles-e a biztosításközvetítő az ügyfelet arról tájékoztatni, hogy mely biztosító(k) nevében jár el?

Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, de csak az ügynök. Válasz C: Igen, az ügynök és a többes ügynök.

Válassza ki a hamis választ! A biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia:

Válasz A: A biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat. Válasz B: A biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit. Válasz C: A magyar jog alkalmazásának kikötését.

Válassza ki a helyes választ! A biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötését megelőzően adott tájékoztatását:

Válasz A: Csak magyarul adhatja. Válasz B: Az ügyféllel kötött megállapodásban kikötött nyelven is megadhatja. Válasz C: A szerződéskötés helye szerinti nyelven köteles adni.

Az alábbiak közül a biztosításközvetítő mikor köteles az ügyfelet a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben foglaltak szerint tájékoztatni?

Válasz A: A biztosítási szerződés megszűnésekor. Válasz B: A biztosítási szerződés módosításakor, ha a szerződés megkötésekor adott tájékoztatásban szereplő adatokban változás következett be. Válasz C: A biztosítás szerződés megkötését megelőzően és azt követően csak akkor, ha azt az ügyfél kifejezetten kéri.

Válassza ki a hamis választ! A biztosításközvetítő köteles a biztosítási szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni ügyfelét:

Válasz A: Arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással abban a biztosítóban, amelynél ügyfele a közvetítésével szerződést köt. Válasz B: Arról, hogy a felügyeleti nyilvántartásban hogyan ellenőrizheti az ügyfele, hogy szerepel a biztosításközvetítő. Válasz C: Arról, hogy büntetlen előéletű.

Az ügyfélpanasz mely szervekhez való előterjesztésének lehetőségét kell a biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatónak tartalmaznia?

Válasz A: MNB-hez vagy a békéltető testületekhez, bírósághoz. Válasz B: Békéltető testületekhez, bírósághoz.

A biztosításközvetítést végző természetes személy a biztosítási szerződés megkötése során mikor köteles megmutatni arcképes igazolványát?

Válasz C: Fogyasztóvédelmi hatósághoz, ügyészséghez, bírósághoz. Válasz A: Minden esetben. Válasz B: Csak az ügyfél kérésére. Válasz C: Csak akkor, ha nem magyar nyelven kötik a biztosítási szerződést.

Válassza ki a hamis választ! A biztosításközvetítő az ügyfele számára a biztosítási szerződés megkötését megelőzően a tájékoztatást:

Válasz A: Bizonyítható és azonosítható módon köteles megadni. Válasz B: Magyar nyelven köteles megadni. Válasz C: Közérthetően köteles megadni.

Az alábbiak közül mit nem kell tartalmaznia a biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatásnak vagyonbiztosítási szerződés esetén?

Válasz A: Kockázatviselés kezdetét. Válasz B: Szerződésfelmondás feltételeit. Válasz C: A szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

Milyen formában köteles a biztosításközvetítő az ügyfelet a biztosítási szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni?

Válasz A: Szóban. Válasz B: Akár írásban, akár szóban. Válasz C: Írásban.

Köteles-e a biztosításközvetítő az ügyfelet a biztosítási szerződés megújításakor tájékoztatni?

Válasz A: Igen, ha a szerződés megkötésekor adott tájékoztatásban szereplő adatokban változás következett be. Válasz B: Igen, de kizárólag az ügyfél kifejezett kérésére. Válasz C: Nem, mert csak a biztosítási szerződés megkötését megelőzően terheli ez a kötelezettség.

Kinek köteles a biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötése előtt a tájékoztatást megadni?

Válasz A: Azon ügyfélnek, aki a biztosítási termék iránt érdeklődik. Válasz B: A biztosítási szerződés kedvezményezettje részére. Válasz C: Azon személyek részére, akik a biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosított, vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.

Köteles-e a biztosításközvetítő az ügyfelet arról tájékoztatni, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt?

Válasz A: Igen. Válasz B: Csak akkor, ha az ügyfél kifejezetten kéri. Válasz C: Nem.

Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia…

Válasz A: a biztosító mentesülésének szabályait. Válasz B: a biztosító nevét. Válasz C: a kockázatviselés kezdetét.

Azon biztosításközvetítők, akikre a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény alapján a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, miről kötelesek a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az ügyfelet tájékoztatni?

Válasz A: A biztosító és a biztosításközvetítő főbb adatairól, valamint a szerződés jellemzőiről.

Válasz B: Kizárólag a biztosítási szerződés jellemzőiről. Válasz C: Kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről. Válassza ki az igaz választ! A biztosítót nem terheli az ügyfél irányában tájékoztatási kötelezettség, ha az ügyfél a biztosítási szerződést…

Válasz A: a többes ügynök közreműködésével köti meg. Válasz B: az alkusz közreműködésével köti meg. Válasz C: a biztosítási szaktanácsadó közreműködésével köti meg.

A biztosításközvetítő a szerződés megkötését megelőzően írásban köteles tájékoztatni a szerződőt vagy a biztosítottat arról, hogy …

Válasz A: a szerződés megkötése után milyen összegű jutalékot kap. Válasz B: végez-e határon átnyúló szolgáltatást. Válasz C: tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt.

A függő biztosításközvetítő a szerződés megkötését megelőzően írásban köteles tájékoztatni a szerződőt vagy a biztosítottat arról, hogy …

Válasz A: mely biztosító(k) nevében jár el. Válasz B: alkalmazottként vagy munkaviszonyban látja el a közvetítői tevékenységet. Válasz C: alkuszi vagy többes ügynöki engedéllyel rendelkezik-e.

Mire terjed ki a biztosításközvetítő tájékoztatási kötelezettsége?

Válasz A: Arra, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el. Válasz B: Arra, hogy milyen nyelveken képes kommunikálni. Válasz C: Arra, hogy ki a közvetlen vezetője és mi a pontos címe.

A biztosításközvetítő a szerződés megkötését megelőzően írásban köteles tájékoztatni a szerződőt vagy a biztosítottat arról, hogy …

Válasz A: az általa ajánlott terméknek milyen a minőségi besorolása. Válasz B: függő vagy független közvetítőként jár el. Válasz C: az adott szerződés után milyen összegű jutalékot kap a biztosítótól.

A biztosításközvetítő a szerződés megkötését megelőzően fontosabb adatairól írásban köteles tájékoztatni …

Válasz A: az engedményest vagy a kedvezményezettet. Válasz B: az MNB-t. Válasz C: a szerződést kötni kívánó ügyfelet biztosítottat illetve a szerződő felet.

Az alábbiak közül ki látja el a Kártalanítási Számla kezelését? feladatait?

Válasz A: MABISZ Válasz B: FBAMSZ Válasz C: MNB

Az alábbiak közül melyik tartozik a MABISZ Etikai- és versenykódex alapelvei közé?

Válasz A: Az előnyök elfogadásának elve. Válasz B: A megtévesztés tilalma. Válasz C: A szolidaritás elve.

Az alábbiak közül mi nem tartozik a MABIASZ feladatai közé?

Válasz A: A nyilvánosság tájékoztatása az alkuszi tevékenység szakmai, gazdasági sajátosságairól. Válasz B: Szakmai programok, továbbképzések szervezése. Válasz C: Döntés az alkuszok közötti jogvitában.

Kinek a feladata a Kártalanítási Számla kezelése?

Válasz A: a Magyar Nemzeti Banknak Válasz B: Magyar Biztosítók Szövetsége Nemzeti Irodájának

Minek a rövidítése az MABIASZ?

Válasz C: Magyar Biztosítók Szövetsége Elkülönített Szervezeti Egységének Válasz A: Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége Válasz B: Magyar Biztosítók Alkuszainak Szövetsége Válasz C: Magyar Biztosításközvetítői Alapításának Szövetsége

Mikor alapították meg a MABISZ-t?

Válasz A: 1983-ban. Válasz B: 1986-ban. Válasz C: 1990-ben.

Melyik szervezet látja el a biztosítók szakmai érdekképviseletét?

Válasz A: MNB Válasz B: MABISZ

Minek a rövidítése a MABISZ?

Válasz C: FBAMSZ Válasz A: Magyar Biztosításközvetítők Szövetsége Válasz B: Magyar Alkuszok Biztosítási Szövetsége Válasz C: Magyar Biztosítók Szövetsége

Mi a Kártalanítási Számla célja?

Az alábbiak közül melyik nem tartozik a MABISZ Etikai- és versenykódex alapelvei közé?

Válasz A: A szerződéskötési kötelezettség ellenére kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjármű üzemben tartók, valamint az ismeretlen üzemben tartók által okozott személyi sérüléssel járó és a Válasz B: A szerződéskötési kötelezettségnek eleget tevő, kötelező felelősségbiztosítással rendelkező üzemben tartók által okozott károk megtérítése. Válasz C: Kötelező felelősségbiztosítással rendelkező üzemben tartóknak okozott károk megtérítése. Válasz A: A megtévesztés tilalma. Válasz B: Előnyök elfogadásának tilalma. Válasz C: A tisztességes verseny tilalma.

Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik szervre illik a következő megfogalmazás! A Szövetség tagja lehet minden, Magyarország területén működő biztosítóintézet, biztosítótársaság, biztosító szövetkezet, biztosítási egyesület, valamint minden egyéb olyan jogi személy, amely Magyarország területén engedéllyel magánbiztosítási tevékenységet folytat.

Válasz A: MABISZ Válasz B: MNB

Kötelező érvényűek-e a MABISZ Etikai- és versenykódexének rendelkezései?

Válasz C: FBAMSZ Válasz A: Igen, a biztosítási piac valamennyi résztvevőjére. Válasz B: Igen, a MABISZ tagokra. Válasz C: Nem.

Kikre terjed ki a MABISZ Etikai- és versenykódexének hatálya?

Válasz A: MABISZ tagokra. Válasz B: Valamennyi biztosítóra. Válasz C: A biztosítási piac valamennyi résztvevőjére.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartó kinek köteles bejelenteni a káreseményt?

Válasz A: Magyar Biztosítók Szövetsége Elkülönített Szervezeti Egységének Válasz B: A Magyar Nemzeti Banknak.

Az alábbiak közül melyik nem tartozik a biztosításközvetítők érdekképviseleti szervei közé?

Válasz C: A saját felelősségbiztosítójának. Válasz A: Függő Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége Válasz B: Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége Válasz C: Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége

Az alábbiak közül mely esetben nem köteles a Kártalanítási Számla kezelője a károsultat kártalanítani?

Válasz A: Ha egy biztosító és a Kártalanítási Számla kezelője között az a kérdés vitatott, hogy a jogszabály alapján melyiküknek kell a károsulttal szemben helytállnia. Válasz B: Ha a káreseményt kötelező felelősségbiztosítással rendelkező üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták. Válasz C: Ha a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták.

Kiknek az érdekképviseletét látja el a FBAMSZ?

Válasz A: Alkuszokét. Válasz B: Független biztosításközvetítőkét. Válasz C: Függő ügynökökét.

Válassza ki a helyes választ! A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségének tagsága…

Válasz A: kötelező. Válasz B: önkéntes. Válasz C: ingyenes.

Az alábbiak közül ki lehet a Magyar Biztosítók Szövetségének a tagja?

Válasz A: Természetes vagy jogi személy, amely Magyarországon engedéllyel magánbiztosítási tevékenységet folytat. Válasz B: Jogi személy, amely Magyarországon engedéllyel magánbiztosítási tevékenységet folytat. Válasz C: Olyan szervezet, mely a biztosítók szakmai védelmét elláthatja.

Minek a rövidítése az FBAMSZ?

Válasz A: Függő Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége Válasz B: Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége Válasz C: Független Biztosítók Alapításának Magyarországi Szövetsége

Mire szolgál a Magyar Biztosítók Szövetsége?

Válasz A: A biztosítók és biztosítási tevékenységgel foglakozó egyéb intézmények szakmai érdekképviseleti szervezete. Válasz B: Kizárólag a biztosító részvénytársaságok szakmai védelmi szerve. Válasz C: Valamennyi biztosítási tevékenységgel foglalkozó intézmény és természetes személy szakmai védelmi szerve.

Mi a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájának feladata, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos káresemény bekövetkezésekor a biztosítók között vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni?

Válasz A: Köteles a jogvitát eldönteni.

Válasz B: Köteles a kártérítési összeget megelőlegezni. Válasz C: Jogosult a biztosítókra bírságot kivetni. Tartalmaz-e a Magyar Biztosítók Szövetsége Etikai- és versenykódexe a biztosításközvetítőkre is vonatkozó etikai szabályokat?

Válasz A: Nem, csak a biztosítókra. Válasz B: Igen, de csak a függő ügynökre. Válasz C: Igen.

Az alábbiak közül melyik az alkuszok egyik érdekképviseleti szerve?

Válasz A: Alkuszok Magyarországi Szövetsége Válasz B: Függő Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége Válasz C: Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége

Az alábbiak közül mi nem tartozik a Magyar Biztosítók Szövetségének feladatai közé?

Válasz A: Állásfoglalás kialakítása szakmai-, etikai- és versenykérdésekben. Válasz B: Nagyobb jelentőségű általános szerződési feltételek kidolgozása és engedélyeztetése. Válasz C: A tagok üzleti jellegű nemzetközi kapcsolatainak összehangolása.

Az érvényes felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartó gépjárműve által okozott károk fedezetéül szolgál a …

Válasz A: Kárrendezési Iroda. Válasz B: Kártalanítási Számla. Válasz C: Kártérítési Számla.

Az alábbiak közül mely esetekben köteles a Kártalanítási Számla kezelője a károsult kárát megtéríteni?

Válasz A: Ha a káreseményt kötelező felelősségbiztosítással rendelkező üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták. Válasz B: Ha a személyi sérüléssel nem járó, gépjárműben okozott kárt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták. Válasz C: Ha a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták, és súlyos személyi sérülés történt.

Melyik szervezetnek nem lehet tagja az alkusz?

Válasz A: FBAMSZ Válasz B: MABIASZ Válasz C: MABISZ

Szükséges-e alkuszi tevékenység megkezdéséhez az alábbi szervezetek egyikében viselt Válasz A: MABIASZ tagság? Válasz B: FBAMSZ Válasz C: Nem szükséges tagság.

A MABIASZ nem más, mint a…

Válasz A: a biztosítók érdek-képviseleti és szakmai szervezete, a Kártalanítási Számla kezelője. Válasz B: a kis- és közepes nagyságú biztosítási alkuszok érdekvédelmi, szakmai szövetsége. Válasz C: a MABISZ alkuszi tagozata.

Az alábbi szervezetek közül melyik látja el független alkuszok érdek-képviseletét?

Válasz A: MABISZ Válasz B: FUVOSZ Válasz C: FBAMSZ

Mi tartozik az MNB céljai és feladatai közé az alábbiakban felsoroltak közül?

Válasz A: A biztosítási szakma közös érdekeinek a védelme, azok képviselete és érvényesítése, továbbá a tagok közreműködésével közös álláspont kialakítása a szakmát érintő döntések, illetőleg jogszabályok előkészítésében. Válasz B: Fellép a tisztességtelen verseny ellen, tájékoztatja a nyilvánosságot a biztosítási tevékenységek gazdasági jelentőségéről, valamint részt vesz a nagyobb jelentőségű általános szerződési feltételek kidolgozásában. Válasz C: Biztosítja a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működését, valamint erősíti a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalmat , továbbá védi a pénzügyi szervezetek által nyújtott

Mekkora lehet - főszabály szerint - az MNB által a független biztosításközvetítő részére kiszabható bírság összege? Válasz A: 50 ezer forinttól 4 millió forintig Válasz B: 40 ezer forinttól 1 millió forintig Válasz C: 100 ezer forinttól 2 milliárd forintig Melyik kifejezés illeszthető a kipontozott rész helyére? A(z) …………honlapján és kiadványaiban informálja a lakosságot a biztosító társaságok működéséről és a biztosításokkal kapcsolatos fogyasztói információkról.

Válasz A: MABISZ Válasz B: MNB Válasz C: EU irányelvek

Az alábbiak közül mihez NEM szükséges az MNB engedélye?

Válasz A: A belföldi független biztosításközvetítő által harmadik országban működő független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához. Válasz B: A biztosító kárrendezési tevékenységének kiszervezéséhez. Válasz C: A független biztosításközvetítő által más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához.

Az MNB az alábbiak közül kit nem kötelezhet felügyeleti bírság megfizetésére?

Válasz A: A szaktanácsadói tevékenység irányítóját. Válasz B: A független biztosításközvetítőt. Válasz C: A biztosító vezető jogtanácsosát.

Ki az igényfelmérő nyomtatvány gazdája a biztosító alkalmazottja vagy ügynöke általi értékesítés esetében?

Válasz A: Megállapodás kérdése. Válasz B: A biztosító alkalmazottja vagy ügynöke. Válasz C: A biztosító.


Válasz A: A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, ez az időtartam nem hosszabbítható meg. Válasz B: A felügyeleti biztos kirendeléséről a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokat (tagokat) is értesíteni kell. Válasz C: A felügyeleti biztos feladata a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben foglalt szabályok betartása és betartatása.

Az alábbiak közül melyik szervezet engedélyezi és ellenőrzi a biztosítók tevékenységét?

Válasz A: MNB Válasz B: MABISZ

Az MNB az alábbiak közül mely intézkedések meghozatalára nem jogosult?

Válasz C: Nemzetgazdasági Minisztérium Válasz A: Az MNB által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet. Válasz B: Megtilthatja az engedély nélküli biztosítási, független biztosításközvetítői, vezérügynöki és felügyeleti nyilvántartáson kívüli szaktanácsadói tevékenység folytatását. Válasz C: Megtilthatja egyes biztosítási termékek terjesztését.


Válasz A: Az MNB erősíti a pénzügyi piacok iránti bizalmat. Válasz B: Az MNB aktívan részt vesz a pénzügyi bűnözés visszaszorításában. Válasz C: Az MNB biztosítja a piaci szereplők közötti tisztességes versenyt.

Kinek az engedélye szükséges a biztosítási állomány átruházásához?

Válasz A: MNB Válasz B: Biztosítottak. Válasz C: Szerződők.

Az alábbiak közül melyik az MNB feladata?

Válasz A: A biztosítók és biztosításközvetítők érdekeinek képviselete. Válasz B: Internetes információs portált működtet, ahol az ügyfelek tudják összehasonlítani a szolgáltatásokat. Válasz C: Engedélyezi az új biztosítókat.

Az alábbiak közül melyik állítás helyes?

Válasz A: A felügyeleti biztost a MABISZ rendeli ki. Válasz B: A felügyeleti biztos legfeljebb egy évre rendelhető ki, mely kirendelés időtartama nem hosszabbítható meg. Válasz C: A felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban meghatározott jogait és kötelezettségeit a kirendelésének időtartama alatt.

Az MNB mely esetben kötelezhet felügyeleti bírság megfizetésére?

Válasz A: Ha a biztosító határidőre nem tesz eleget az MNB által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének. Válasz B: Ha a biztosító nem jelenti be az MNB részére 1 munkanapon belül székhelyének megváltozását. Válasz C: Ha a biztosító új biztosítási termékével kapcsolatos adatokat nem küldi meg az MNB-nek.

Az MNB az alábbiak közül mely esetekben jogosult a biztosításközvetítővel szemben a Bit-ben meghatározott intézkedéseket alkalmazni?

Válasz A: Kizárólag amennyiben a biztosításközvetítő tevékenysége jogszabályt sért. Válasz B: Kizárólag amennyiben a biztosításközvetítő tevékenysége az MNB határozatát sérti. Válasz C: Amennyiben a biztosításközvetítő tevékenysége jogszabályt sért, vagy az MNB határozatába ütközik.

Az alábbiak közül kinek köteles a független biztosításközvetítő felügyeleti díjat fizetni?

Válasz A: MNB Válasz B: MABISZ Válasz C: Gazdasági Versenyhivatal

Melyik kifejezés illeszthető a kipontozott rész helyére? A biztosító társaságok tevékenységét a(z) …………. engedélyezi és ellenőrzi.

Válasz A: MNB Válasz B: MABISZ Válasz C: Nemzetgazdasági Minisztérium

Mely állítás igaz a független biztosításközvetítői tevékenység MNB által történő felfüggesztésére?

Válasz A: A felfüggesztés időtartama a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Válasz B: Az MNB a független biztosításközvetítő tevékenységét felfüggesztheti, ha a független biztosításközvetítő a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat nem teljesíti, de megalapozottan Válasz C: A független biztosításközvetítői tevékenység felfüggesztését az MNB kérelemre nem engedélyezheti.

Engedély vagy bejelentés hiányában végzett független biztosításközvetítői tevékenység megállapítása esetén az MNB által kiszabható bírság összege… Válasz A: százezer forinttól ötszázmillió forintig terjedhet. Válasz B: egymillió forinttól tízmillió forintig terjedhet.

Az alábbiak közül melyik állítás helyes? Ha Magyarország a területén székhellyel rendelkező biztosító másik tagállamban lévő fióktelepének tevékenysége veszélyezteti a biztosító pénzügyi biztonságát, az MNB …

Válasz C: ötmillió forinttól ötvenmillió forintig terjedhet. Válasz A: kérelemmel fordulhat a fióktelep tagállamának illetékes felügyeleti hatóságához, hogy az a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozza, illetve megtiltsa. Válasz B: közvetlenül korlátozhatja, illetve megtilthatja a fióktelep tevékenységét. Válasz C: jogosult a helyszínen a tevékenységet ellenőrizni, valamint a biztosítótól adatszolgáltatást kérni.

Milyen adatszolgáltatást teljesítenek a biztosítók, a független biztosításközvetítők és a Válasz A: Jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti szaktanácsadók az MNB-nek ? határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást. Válasz B: Jogszabályon alapuló eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló rendszeres adatszolgáltatást. Válasz C: Jogszabályon alapuló rendszeres, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást. A biztosító az állományát nem ruházhatja át más biztosítóra.


A biztosító az állományát csak az MNB engedélyével ruházhatja át másik biztosítóra.


Életbiztosító állományát kompozit biztosítóra nem ruházhatja át.


Kompozit biztosító a teljes állományát átruházhatja életbiztosítóra.


Mely szervezet engedélye szükséges a biztosító társaságok működéséhez?

Válasz A: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Válasz B: Nemzetgazdasági Minisztérium Válasz C: Magyar Nemzeti Bank

Mely szervezet engedélye szükséges a független biztosításközvetítők működéséhez?

Válasz A: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Válasz B: Magyar Nemzeti Bank Válasz C: Nemzetgazdasági Minisztérium

Az alábbiak közül, a versenytörvény szerint melyik nem tilos?

Válasz A: Valós tény állításával a versenytárs hírnevét sérteni. Válasz B: Versenyeztetés tisztaságát bármilyen módon megsérteni. Válasz C: Üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül harmadik személynek továbbítani.

A Gazdasági Versenyhivatal felé az alábbiak közül ki élhet panasszal?

Válasz A: Bárki. Válasz B: Csak az, aki jogos érdekét valószínűsíti. Válasz C: Aki a panaszt megelőzően peres eljárást is kezdeményezett az ügyben.

A biztosításközvetítők között létrejött piacfelosztásra vonatkozó megállapodás minősülhet-e versenykorlátozó (kartell) megállapodásnak?

Válasz A: Nem, kartellnak csak a biztosítók együttműködése minősülhet.

Válasz B: Igen. Válasz C: Nem, mert a versenytörvény hatálya nem terjed ki a biztosításközvetítőkre. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint az üzleti titok:

Válasz A: Kizárólag olyan információ, amelyről egyedül egy gazdasági társaság ügyvezetőjének lehet tudomása. Válasz B: Kizárólag olyan megoldás, amelyet az üzletekben a kereslet növelésére fordítanak. Válasz C: A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult

Válassza ki a helyes választ! A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya mely biztosításközvetítőkre terjed ki?

Válasz A: Valamennyi biztosításközvetítőre kiterjed. Válasz B: Csak a független biztosításközvetítőkre terjed ki, mivel a függő biztosításközvetítőkért a biztosítók felelősek. Válasz C: Csak a függő biztosításközvetítőkre terjed ki, mert a biztosítási alkuszok az ügyfél megbízása alapján járnak el.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján az alábbiak közül melyik szervezet engedélye szükséges a vállalkozások összefonódásához?

Válasz A: Cégbíróság

Válasz B: Nemzetgazdasági Minisztérium

Válasz C: Gazdasági Versenyhivatal Az alábbiak közül mely esetben nem tilos a vállalkozások közötti, a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását, illetve torzítását célzó, illetve ilyen hatás kifejtésére alkalmas vagy ilyen hatást kifejtő megállapodás és összehangolt magatartás?

Válasz A: Ha az csekély jelentőségű, feltéve, hogy a törvényben meghatározott kritériumoknak megfelel. Válasz B: Ha az csak a vételi és eladási árak meghatározására vonatkozik. Válasz C: Ha az a beszerzési források vállalkozások közti felosztására irányul.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint az üzletfél:

Válasz A: a megrendelő, a vevő, a felhasználó. Válasz B: gazdasági társaság. Válasz C: ügyfél.

Az alábbiak közül mely vállalkozás van gazdasági erőfölényben az érintett piacon a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján?

Válasz A: Akinek az éves árbevétele a 200 millió eurót meghaladja.

Válasz B: Akit a Gazdasági Versenyhivatal ilyenként nyilvántartásba vett.

Melyik alapelv nem szerepel a MABISZ Etikai- és versenykódexben az alábbiak közül?

Válasz C: Aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie Válasz A: A megtévesztés tilalma. Válasz B: Előnyök elfogadásának tilalma.

Válasz C: A tisztességes verseny tilalma. Válasz A: Az áru árával, tulajdonságával kapcsolatos valótlan tény állítása. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján jelölje meg, melyik állítás hamis, azaz mely magatartás nem minősül az üzletfél megtévesztésének? Válasz B: A fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről való megtévesztésre alkalmas tájékoztatás. Válasz C: Az áru árának tulajdonságaitól függő meghatározása.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint bizalmi viszony különösen:

Válasz A: emberek között fennálló tartós üzleti kapcsolat. Válasz B: a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, és a tagsági viszony. Válasz C: gazdasági társaságok együttműködési kapcsolata.

Az alábbiak közül melyik nem tilos a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint?

Válasz A: Üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozni. Válasz B: Máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, melynek célja harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatának felbontása.

Az alábbiak közül melyik állítás igaz? A Gazdasági Versenyhivatal bejelentés alapján indult eljárásának költségeit…

Az alábbiak közül melyik esetben továbbítható személyes adat (beleértve a különleges adatot is) harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére (feltéve, hogy a harmadik országban az átadott adatok kezelése, illetőleg feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme)?

Válasz C: Az árut a versenytárs hozzájárulásával olyan megjelöléssel ellátni, amelyről a versenytárs áruját szokták felismerni. Válasz A: minden esetben az állam előlegezi és viseli. Válasz B: minden esetben az állam előlegezi, azonban amennyiben a bejelentésben megjelölt magatartás törvénybe ütköző volta megállapításra kerül, a bejelentési eljárás költségeit az köteles megtéríteni, akinek Válasz C: minden esetben a bejelentést tevő személy előlegezi, azonban amennyiben a bejelentésben megjelölt magatartás törvénybe ütköző volta megállapításra kerül, a bejelentési eljárás költségeit az köteles megtéríteni,

Válasz A: Ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult. Válasz B: Ha az ellen az érintett nem tiltakozik. Válasz C: Semmilyen formában nem lehet harmadik országbeli adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére adatot továbbítani.

Az alábbiak közül melyik állítás igaz?

Válasz A: Személyes adatot kezelni az ügyfél hozzájárulásával, egészen a hozzájárulás visszavonásáig lehet. Válasz B: Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet.

Az alábbiak közül ki jogosult az adatvédelmi nyilvántartás vezetésére?

Válasz C: Személyes adatot kezelni az MNB erre vonatkozó határozatában meghatározott feltételek szerint lehet. Válasz A: Állampolgári jogok országgyűlési biztosa.

Válasz B: A Nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság. Válasz C: Igazságügyi miniszter. Az alábbiak közül melyik állítás hamis? Személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha…

Válasz A: az érintett ahhoz hozzájárult és az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Válasz B: a törvény azt megengedi és az adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek. Válasz C: az érintett az adatkezelés ellen nem tiltakozik, és az adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek.

Az alábbiak közül mely esetben nem kezelhető személyes adat az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szerint?

Válasz A: Az MNB határozatával engedélyezi az adatkezelést. Válasz B: Ahhoz az érintett hozzájárul.

Válasz C: Azt törvény vagy helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Válasz A: Amelyik az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági, tanulói Az alábbiak közül melyik adatkezelést kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba? viszonyban, ügyfélkapcsolatban álló személyek adatait tartalmazza. Válasz B: Amely a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatait tartalmazza.

Az alábbiak közül melyik állítás hamis?

Az alábbiak közül melyik állítás hamis az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény rendelkezései alapján?

Válasz C: Amely a biztosítási szerződést kötő felek adatait tartalmazza. Válasz A: Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Válasz B: Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében. Válasz C: Különleges adat az érintett szóbeli hozzájárulása alapján kezelhető. Válasz A: Az érintett személyes adatai kezeléséről tájékoztatást kérhet. Válasz B: Az érintett kérheti - akár jogszabályban elrendelt adatkezelés esetében is - személyes adatainak törlését. Válasz C: Az érintett adatainak jogellenes kezelésével okozott kárt az adatkezelő köteles megtéríteni.

Jelölje meg a jó megoldást! A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége fennáll…

Válasz A: a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel szemben. Válasz B: a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint az alábbiak közül melyik nem minősül különleges adatnak?

Válasz C: a szerződő üzleti partnerével szemben. Válasz A: A politikai véleményre vagy pártállásra vonatkozó személyes adat. Válasz B: Az egészségi állapotra vonatkozó, valamint a bűnügyi személyes adat.

Az alábbiak közül melyik állítás a helyes?

Az alábbiak közül melyik állítás hamis? A biztosítási tevékenységről szóló törvény szerint az adatkezelés célja lehet…

Válasz C: A vagyoni helyzetre, gazdálkodásra vonatkozó személyes adat. Válasz A: Harmadik személynek kiadható a biztosítási titok, ha a biztosító ügyfele, vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. Válasz B: Harmadik személynek kiadható a biztosítási titok akkor, ha a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést pozitív irányban képesek befolyásolni a biztosítási titkok. Válasz C: Ha a biztosítási szerződés bármilyen okból nem jött létre, a biztosítónak lehetősége nyílik arra, hogy a birtokában lévő biztosítási titkokat más gazdasági szervezetnek, más biztosítónak átadja annak érdekében, hogy Válasz A: a biztosítási szerződés megkötése. Válasz B: a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése.

Válassza ki a helyes megoldást! A biztosítási titok sérelmét jelenti:

Az alábbiak közül melyik illeszthető a kipontozott rész helyére? Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) … … …

Válasz C: a biztosítási szerződések keresztértékesítéséhez adatbázisként történő felhasználás. Válasz A: olyan adatok szolgáltatása, amelynek pontos körét az ügyfél meghatározta, és amelyek harmadik fél részére történő kiadásához az ügyfél szóban hozzájárult. Válasz B: fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti Válasz C: a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. Válasz A: személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, illetve más biztosítóval kötött szerződéseire Válasz B: vagyoni helyzetére, életkörülményeire, illetve üzleti titkaira Válasz C: személyi körülményeire, különleges adataira, illetve üzleti titkaira

Válassza ki a helytelen választ! Mikor lehet az ügyfél biztosítási titkait kiadni?

Válasz A: Ha az ügyfél az adatkör pontos meghatározásával erre felmentést ad. Válasz B: Ha azok az ügyfél egészségügyi állapotára vonatkozó biztosítási adatok. Válasz C: Ha hagyatéki ügyben eljáró közjegyző kéri.

A biztosítási tevékenységről szóló törvény szerint mi az a „Biztosítási titok”?

Válasz A: Minden olyan adat, amit az ügyfél nem akar megosztani a biztosítóval. Válasz B: Minden olyan adat, amely a biztosító egyes ügyfeleinek személyi körülményére, vagyoni helyzetére, vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Válasz C: Minden olyan adat, információ, amit a szerződő bizalmasan mond el az üzletkötőnek.

Válassza ki, hogy az alábbiak közül mi nem minősül biztosítási titoknak:

Válasz A: az ügyfél személyes körülményeire vonatkozó adat. Válasz B: az ügyfél vagyoni helyzetére vonatkozó adat.

Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyek azok az adatok, melyeket a biztosításközvetítő kizárólag az ügyfél írásbeli hozzájárulásával kezelhet.

Válasz C: az ügyfelek összesített statisztikai adatai. Válasz A: A biztosítási szerződéssel kapcsolatos biztosítási titkokat. Válasz B: A biztosítási szerződés létrejöttére vonatkozó biztosítási adatokat.

A biztosítási titok tekintetében a biztosításközvetítőt az alábbiak közül milyen időtartamig terheli titoktartási kötelezettség?

Válasz C: Az ügyfél egészségi állapotával kapcsolatos adatokat. Válasz A: Az ügyfél biztosítási szerződésének megszűnéséig.

Válasz B: Korlátlan ideig. Válasz C: A biztosítási titok tudomására jutásától számított 15 évig. Az alábbiak közül mely személlyel szemben áll fenn a biztosításközvetítő biztosítási titok megtartási kötelezettsége?

Válasz A: A feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben.

Válasz B: A Közigazgatási és igazságügyi miniszterrel szemben. Válasz C: A feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal szemben. Az alábbiak közül a biztosító az ügyfél melyik adatát kezelheti kizárólag annak előzetes Válasz A: Az ügyfél üzleti titkát. írásbeli hozzájárulásával? Válasz B: Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat. Válasz C: Az ügyfél vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat.

Válassza ki a helyes választ! Személyes adat…

Válasz A: minden, a természetes személlyel összefüggésbe hozható adat. Válasz B: minden, a természetes személlyel összefüggésbe hozható, az életkorra, nemre és elérhetőségre vonatkozó, azzal összefüggésbe hozható adat.

Válassza ki, hogy mi nem minősül biztosítási titoknak:

Válasz C: minden, a természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Válasz A: az ügyfél egészségi állapotára vonatkozó adat. Válasz B: az ügyfél családi állapotára vonatkozó adat.

Válasz C: az ügyfél befektetésekről való ismereteire vonatkozó adat. Válasz D: az ügyfél biztosítási szerződésére vonatkozó adat.

Egészítse ki a mondatot a helyes válasszal. A biztosítási titok …

Válasz A: tekintetében a titoktartási kötelezettség egy előre meghatározott ideig terheli a biztosítót. Válasz B: megtartásának kötelezettsége fennáll a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben. Válasz C: sérelmét jelenti az olyan összesített adatok szolgáltatása is, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg. Válasz D: csak akkor adható ki harmadik személynek, ha az ügyfél a biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

Mit véd a biztosítási titok?

Válasz A: Az ügyfeleknek a biztosító által a biztosítási tevékenysége végzése során megismert adatait. Válasz B: Kizárólag az ügyfelek vagyoni helyzetével kapcsolatos adatokat. Válasz C: Kizárólag a biztosítási szolgáltatások teljesítésével kapcsolatos adatokat.

Tulajdonlási kapcsolat alapot ad-e arra, hogy a biztosító vagy bank továbbítsa az ügyfeleiről birtokában lévő adatokat?

Mely személyes adat minősül különleges adatnak?

Válasz A: Igen.

Válasz B: Nem. Válasz A: Az ügyfél vagyoni, jövedelmi helyzete.

Válasz B: Az ügyfél egészségi állapota. Válasz C: Az ügyfél gazdasági tevékenységére vonatkozó adatok.

Mely jogszabály szabályozza a biztosítási titokra vonatkozó szabályokat?

Válasz A: Polgári Törvénykönyv személyhez fűződő jogokra vonatkozó fejezete. Válasz B: A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény. Válasz C: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény.

Adattovábbítás esetén mely eset nem jelenti a biztosítási titok sérelmét?

Mely szervezeteknek nem adhatja át a biztosító a biztosítási titok hatálya alá tartozó ügyfél adatokat?

Válasz A: Ha az ügyfél írásban hozzájárul. Válasz B: Ha az ügyfél szóban hozzájárul. Válasz A: Ügyészség.

Válasz B: Együttműködő bank. Válasz C: Gyámhatóság.

A biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot nem köteles rögzíteni az azonosítás során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint?

Mi minősül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján „ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak”?

Válasz A: Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, rövidített nevét. Válasz B: Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét. Válasz C: Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet főtevékenységét. Válasz A: Azonos szerződőtől származó, ugyanazon tárgyra vonatkozó megbízások. Válasz B: Amelyek esetében a szolgáltatási kedvezményezett azonos.

A biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot nem köteles rögzíteni az azonosítás során.

Válasz C: Azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást. Válasz A: Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, rövidített nevét. Válasz B: Cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. Válasz C: Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletére jogosultak nevét és beosztását.

A biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot nem köteles rögzíteni a természetes személy azonosítása során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint?

Válasz A: Természetes személy családi és utónevét. Válasz B: Természetes személy lakcímét. Válasz C: Természetes személy születési helyét, idejét.

A biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot köteles rögzíteni az azonosítás során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint?

Válasz A: Cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. Válasz B: Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletére jogosultak nevét és beosztását. Válasz C: Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet főtevékenységét.

A szolgáltató mikor nem köteles ügyfél-átvilágítást végezni feltéve, hogy az adott szolgáltatás a pénzmosás és a terrorizmus megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alá tartozik?

Válasz A: Az üzleti kapcsolat létesítésekor.

Válasz B: A hárommillió-hatszázezer forintot el nem érő összegű ügyleti megbízás teljesítésekor. Válasz C: Ha a korábban rögzített ügyfél azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint a biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot nem köteles rögzíteni természetes személy azonosítása során?

Válasz A: Természetes személy családi és utónevét.

Válasz B: Természetes személy azonosító okmányának számát.

Az azonosítás során a biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot nem köteles rögzíteni.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint ügyfél-átvilágítást kell elvégezni, ha az ügyfél egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásának együttes értéke eléri a hárommillióhatszázezer forintot. Ezt az ügyfél-átvilágítást a biztosításközvetítő mikor köteles elvégezni?

Válasz C: Természetes személy anyjának nevét. Válasz A: Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, rövidített nevét. Válasz B: Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét. Válasz C: Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. Válasz A: Az első ügyleti megbízás elfogadásakor.

Válasz B: Azon ügyleti megbízás elfogadásakor, amelynél az együttes érték a hárommillió-hatszázezer forintot meghaladja. Válasz C: Az utolsó ügyleti megbízás elfogadásakor. Az alábbiak közül ki nem tartozik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá?

Az alábbiak közül melyik válasz illeszthető a kipontozott részek helyére? "Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható az életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén, ha az éves biztosítási díj nem haladja meg a ……… forintot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a ……… forintot."

Válasz A: Független biztosításközvetítő az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során. Válasz B: A biztosító, amennyiben kizárólag a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott nem életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel. Válasz C: A biztosító, amennyiben kizárólag a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény 2. számú mellékletében meghatározott életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel.

Válasz A: 260 ezer … 650 ezer Válasz B: 150 ezer … 500 ezer Válasz C: 500 ezer … 1 millió

Mely esetben alkalmazható egyszerűsített ügyfél-átvilágítás?

Válasz A: Azon életbiztosítási ágba tartozó biztosítás esetén, melynél az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a nyolcszázezer forintot. Válasz B: Azon életbiztosítási ágba tartozó biztosítás esetén, melynél az éves biztosítási díj nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot. Válasz C: Azon nyugdíjbiztosítások esetén, melyeknél a biztosítási szerződés visszavásárolható.

Válasz A: A szerződés típusát, tárgyát és időtartamát. Amennyiben a biztosításközvetítő a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján ügyfél-átvilágításra köteles, az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan az alábbiak közül mely rögzítésére nem köteles? Válasz B: A teljesítés körülményét (helyét és idejét). Válasz C: A megbízás tárgyát és összegét.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint az ügyfél-átvilágítási kötelezettség körében a biztosításközvetítő az alábbiak közül kinek az azonosítására nem köteles? (Pmt. 7.§ )

Válasz A: Az ügyfél meghatalmazottja.

Válasz B: Az ügyfél képviselője.

Válasz C: Az ügyféllel egyidejűleg jelen lévő közeli hozzátartozó. A biztosításközvetítő az alábbiak közül mely adatot köteles rögzíteni a természetes személy azonosítása során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint?

Válasz A: Természetes személy azonosító okmányának számát és típusát. Válasz B: Természetes személy anyja nevét. Válasz C: Természetes személy születési helyét, idejét.


Mi minősül átvilágításnak?

Válasz A: Ha a biztosítóval szerződő egy életbiztosítási szerződés keretében több személy, mint biztosított javára köt életbiztosítást (csoportos biztosítási szerződés), a biztosító ilyen esetben csak a szerződő vonatkozásában köteles az Válasz B: A biztosító nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha biztosításközvetítői tevékenysége keretében független biztosításközvetítő az ügyfelet korábban már Válasz C: Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem azonosította. rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem Válasz A: Az ügyfél szerződés állományának áttekintése. Válasz B: Az ügyfél folyamatos tranzakcióinak figyelemmel kísérése (monitoring). Válasz C: Az azonosítás, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, és az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring).

Mi minősül azonosításnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján?

Válasz A: A törvényben meghatározott adatok írásban történő rögzítése. Válasz B: Az ügyfél személyi azonosságát igazoló okiratok megtekintése Válasz C: Az ügynök, illetve a kockázat elbíráló személyesen ismeri az ügyfelet és igazolja annak kilétét.

Az alábbiak közül mely hatósági igazolvány nem alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján a személyazonosság igazolására?

Válasz A: Nem kártya formátumú útlevél.

Válasz B: Nem kártya formátumú személyi igazolvány.

Mely biztosítási ágba tartozó termékek közvetítése esetén nem szükséges az ügyfélazonosítást elvégezni?

Válasz C: Nem kártya formátumú vezetői engedély. Válasz A: Az életbiztosítási és a nem-életbiztosítási ágba tartozó termékek esetén. Válasz B: A nem-életbiztosítási ágba tartozó termékek esetén. Válasz C: A társadalombiztosítási ágba tartozó termékek esetén.

Nem kell ismételten elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket abban az esetben, ha a biztosító az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, és a képviselő vonatkozásában már alkalmazta és a megadott adatokban nem történt változás.

A pénzmosás elleni tevékenység körében melyek a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok?

Válasz A: Hamis.

Válasz B: Igaz. Válasz A: Kizárólag a személyazonosító igazolvány. Válasz B: Minden személyazonosításra alkalmas igazolvány, kivétel az útlevél. Válasz C: Személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély.

Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezéseit a biztosítások körében kizárólag az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység esetében kell alkalmazni.

Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezéseit a biztosítások körében kizárólag a nem életbiztosítási ágba tartozó tevékenység esetében kell alkalmazni.

Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis. Válasz A: Igaz.

Válasz B: Hamis. A felsoroltak közül mely dokumentum kell a szerződő azonosításához?

Válasz A: Lakcímkártya ( új személyi igazolvány esetén). Válasz B: Házassági anyakönyvi kivonat.

Válasz C: Születési anyakönyvi kivonat. Válasz D: Folyószámla kivonat. Ki nem köteles a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében belső szabályzatot készíteni?

Válasz A: Független biztosításközvetítő.

Válasz B: Biztosító társaság. Válasz C: Függő biztosításközvetítő.

Önmagában melyik körülmény nem ad alapot az ügyfél-átvilágítására?

Válasz A: Az üzleti kapcsolat létesítése. Válasz B: A kettőmillió-ötszázezer forintot elérő megbízás teljesítése.

Mely hatósági igazolvány nem alkalmas személyazonosság igazolására?

Válasz C: A pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény felmerülése. Válasz A: Személyazonosító igazolvány + lakcímkártya. Válasz B: Útlevél + lakcímkártya.

Mely hatósági igazolvány nem alkalmas személyazonosság igazolására?

Válasz C: TB igazolvány + lakcímkártya. Válasz A: Kártya formátumú vezetői engedély + lakcímkártya. Válasz B: Útlevél + lakcímkártya.

Válasz C: Adóigazolvány + lakcímkártya. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényt kizárólag…

Válasz A: az életbiztosításba tartozó tevékenység esetében kell alkalmazni. Válasz B: vagyonbiztosításba tartozó tevékenység esetében kell alkalmazni. Válasz C: balesetbiztosításba tartozó tevékenység esetében.

Ha a biztosító nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, ebben az esetben…

Válasz A: a biztosító köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését. Válasz B: indokolt esetben mellőzheti az ügyfél-átvilágítást. Válasz C: értesíti a bűnüldöző szerveket.

Mely összegkorlát esetén köteles a biztosító ügyfél-átvilágítást végezni?

Válasz A: Ha az éves folytatólagos díj meghaladja a 260 000 Ft-ot. Válasz B: Ha az éves folytatólagos díj meghaladja a 240 000 Ft-ot. Válasz C: Ha az éves folytatólagos díj meghaladja a 220 000 Ft-ot.

Mely összegkorlát esetén köteles a biztosító ügyfél-átvilágítást végezni?

Válasz A: Ha az egyszeri biztosítási díj meghaladja a 650 000 Ft-ot. Válasz B: Ha az egyszeri biztosítási díj meghaladja a 600 000 Ft-ot. Válasz C: Ha az egyszeri biztosítási díj meghaladja az 550 000 Ft-ot.

Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik illeszthető a kipontozott rész helyére! A Pénzügyi Békéltető Testület fő szabály szerint … tagú tanácsban jár el.

Válasz A: 3 tagú Válasz B: 5 tagú Válasz C: 7 tagú

Válassza ki a helyes választ! A Pénzügyi Békéltető Testület…

Válasz A: a bíróságok mellett működő testület. Válasz B: a Magyar Nemzeti Bank által működtetett szakmailag független testület. Válasz C: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett testület.

A Pénzügyi Békéltető Testület tanácsa az ügy érdemében milyen módon dönt?

Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik illeszthető a kipontozott rész helyére! A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása … indul.

Válasz A: Szótöbbséggel. Válasz B: Egyhangúan. Válasz A: hivatalból vagy kérelemre

Válasz B: a fogyasztó kérelmére Válasz C: a vállalkozó kérelmére

A Pénzügyi Békéltető Testület feladata:

Válasz A: Egyéni fogyasztói panaszok kivizsgálása. Válasz B: A fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. Válasz C: A gazdálkodó szervezetek képviselete a fogyasztókkal szemben.

A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe tartozó feladatok különösen:

Válasz A: A fogyasztók képviselete a gazdálkodó szervezetekkel szembeni bármely vitás ügyben.

Az alábbiak közül melyik állítás hamis? Egyezség hiányában a Pénzügyi Békéltető Testület tanácsa az ügy érdemében…

Válasz B: A gazdálkodó szervezetek képviselete a fogyasztókkal szembeni bármely vitás ügyben. Válasz C: A fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek között az áruk, szolgáltatások minőségével, szerződések teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezése. Válasz A: kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás legkésőbb a döntés meghozataláig megtett nyilatkozatában a Válasz B: testület javaslatot tesz, amennyiben felek legkésőbb a döntés békéltető döntését magára nézveakötelezőnek elismerte. meghozataláig ez irányú, közös kérelmüket a tanácsnak benyújtottak, illetve szóban a meghallgatáson előterjesztették. Válasz C: ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezőként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem

Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A Pénzügyi Békéltető Testület tagjai…

Melyik állítás nem igaz? A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke az eljárásra vonatkozó kérelmet - meghallgatás kitűzése nélkül - elutasítja, ha…

Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy…

Válasz A: a Magyar Nemzeti Bankkal alkalmazotti jogviszonyban állnak. Válasz B: a Magyar Nemzeti Bankkal köztisztviselői jogviszonyban állnak. Válasz A: megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt per van folyamatban, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak. Válasz B: megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban közvetítői eljárást indítottak. Válasz C: fogyasztó az ügyvédi meghatalmazást a kérelemhez nem csatolja. Válasz A: a felek között az adott vita tárgyában bírósági eljárás folyamatban legyen. Válasz B: a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Válasz C: a fogyasztó írásbeli panasszal éljen a vállalkozó felé.

Köteles-e meghatározott időn belül befejezni a Pénzügyi Békéltető Testület tanácsa az eljárást?

Válasz A: Nem, és a törvény erre vonatkozó korlátozást nem is tartalmaz. Válasz B: A törvény kizárólag annyit ír elő, hogy ésszerű időn belül köteles az eljárás befejezni. Válasz C: Igen, 90 napon belül.

Az alábbi állítások közül melyik igaz?

A Pénzügyi Békéltető Testület …

Válasz A: A békéltető testület által meghozott határozat hatályon kívül helyezése iránti pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani. Válasz B: A békéltető testület által meghozott határozat ellen - annak kézbesítésétől számított 15 napon belül - fellebbezésnek van helye, melyet a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál kell benyújtani. Válasz C: Amennyiben a tanács kötelezést tartalmazó határozatot hoz, a fogyasztó ugyanazon igényének elbírálása végett peres eljárás megindítására nem jogosult. Válasz A: határozata a felekre nem lehet kötelező erejű. Válasz B: a MABISZ mellett működő független testület.

Jelölje meg a helyes választ! Telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat esetében…

Válasz C: célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy rendezése. Válasz A: a pénzügyi szolgáltatónak biztosítania kell az ügyfélszolgálat napi 24 órás elérhetőségét. Válasz B: a pénzügyi szolgáltató köteles biztosítani a legfeljebb 5 percen belüli élőhangos hívásfogadást. Válasz C: telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi szolgáltató köteles az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíteni.

A biztosító köteles biztosítani legalább azt, hogy az ügyfelek részére működtetett ügyfélszolgálat nyitva tartson…

Válasz A: a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig. Válasz B: a hét két munkanapján 10 órától 19 óráig. Válasz C: a hét három munkanapján 10 órától 18 óráig.

Az alábbiak közül melyik állítás igaz? Írásbeli panasz esetén…

A biztosítási, illetve pénztári szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás ügyfélszolgálata a panasszal kapcsolatos álláspontjára és intézkedéseire vonatkozó írásbeliség követelményének eleget tehet…

Válasz A: a pénzügyi szolgáltató köteles azt 45 napon belül írásban megválaszolni. Válasz B: amennyiben a pénzügyi szolgáltató azt elutasítja, a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást Válasz C: a válasz másolati példányát a pénzügyi szolgáltató köteles az ellenőrző hatóságoknak megküldeni. Válasz A: kizárólag tértivevényes levél útján.

Válasz B: elektronikus és postai levél együttes alkalmazása útján.

Melyik állítás hamis? Telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat esetében a vállalkozás köteles…

Válasz C: bármely olyan eszközzel, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatok tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Válasz A: a hangfelvétel készítéséről és annak megőrzéséről az ügyintézés kezdetekor tájékoztatni. Válasz B: a hangfelvételt 5 évig megőrizni.

Válasz C: a hangfelvétel másolatát a felügyeleti szervnek megküldeni. Válasz A: Minden esetben. A biztosítási, illetve pénztári szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás ügyfélszolgálata a panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit az alábbiak közül mely esetben köteles írásba foglalni, és a fogyasztónak a panasz beérkezését követő 15 napon belül megküldeni? Válasz B: Amennyiben a panasz írásban érkezik.

A panaszkezeléssel kapcsolatban az alábbi állítások közül melyik hamis?

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerint mi tartozik a fogyasztó fogalmába:

A fogyasztó megtévesztésének minősül, ha elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

Válasz C: Amennyiben a panaszt az ügyfél szóban jelenti be, és a vállalkozás annak nyomban nem tesz eleget. Válasz A: A fogyasztó a vállalkozásnak az áru részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban Válasz B: A biztosítási, illetve pénztári szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás a fogyasztói panaszok intézésére, valamint a fogyasztók tájékoztatására köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni. Válasz C: A szóbeli panaszt a vállalkozás köteles 30 napon belül megválaszolni. Válasz A: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Válasz B: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes és jogi személy. Válasz C: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy és az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozás. Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.

Válasz B: A klasszikus portfolió. Válasz C: A növekedési portfólió. Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok

Recommend Documents