3. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS

A földügyi szakigazgatás

3. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS BEVEZETÉS A fejezet a földügyi szakigazgatási szervezettel kapcsolatos általános ismeretekkel foglalkozik, ennek során áttekintésre kerül a szervezet kialakulása, felépítése és feladatai. Az ingatlan-nyilvántartási ügyintézo a földhivatal köztisztviseloje, munkaköri kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése képezi. A földhivatal bármely köztisztviselojének azonban birtokában kell lennie mindazon ismereteknek, amellyel az ágazat foglalkozik és képesnek kell lennie az ismeretek gyakorlati alkalmazására is. A fejezetbol Ön megismeri: Τ a földügyi szakigazgatási szervezet rövid történetét, Τ a szervezet felépítését, a különbözo szervek feladatait, Τ az egyes ágazatokra vonatkozó jogi szabályozás fobb vonalait. A fejezet elsajátítása után Ön képes lesz: Τ meghatározni a földügyi szakigazgatási szervezetbe tartozó intézményeket és elhatárolni feladataikat, Τ az egyes földügyi ágazatok feladatait meghatározni, Τ közremuködni ezen feladatok teljesítésében, végrehajtásában.

NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

3-1

dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek

TARTALOM 3. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS .................................................................... 3-1 3.1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET KIALAKULÁSA........... 3-3 3.2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ................. 3-4 3.2.1. A földügyi szakigazgatás központi szervei .............................................. 3-4 3.2.2. A földügyi szakigazgatás területi és helyi szervei.................................... 3-5 3.3. A FÖLDHIVATALOK ÁLTALÁNOS FELADATAI .................................... 3-6 3.4. EGYES FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI FELADATOK ............................ 3-7 3.4.1. A termoföld tulajdonjoga........................................................................ 3-7 3.4.2. A termoföldek használata. A földhasználati nyilvántartás .................... 3-9 3.4.3. A termoföld hasznosítása és védelme.................................................... 3-10 3.4.3.1. Termoföld hasznosítási kötelezettség................................................. 3-10 3.4.3.2. A muvelési ág megváltoztatása.......................................................... 3-11 3.4.3.3. A termoföld más célú hasznosítása.................................................... 3-11 3.4.3.4. A termoföld idoleges más célú hasznosítása....................................... 3-12 3.4.3.5. Más célú hasznosítás engedély nélkül................................................ 3-12 3.4.4. A birtoktagok kialakítására irányuló eljárások.................................... 3-13 3.4.4.1. Az általános birtokrendezés .............................................................. 3-13 3.4.4.2. A birtok-összevonási célú önkéntes földcsere ................................... 3-13 3.4.5. A földértékelés, földminosítés ............................................................... 3-14 3.4.5.1. A földminosítés történeti áttekintése.................................................. 3-15 3.4.5.2. A földek osztályba sorozása ............................................................. 3-16 3.4.5.3. A kataszteri tiszta jövedelem............................................................. 3-16 3.4.5.4. A földminosítési adatokban bekövetkezett változások vezetése.......... 3-17 3.4.6. Földmérési és térképészeti tevékenység................................................ 3-17 3.5. ELLENORZO KÉRDÉSEK, FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS IRODALOM........................................................................................................ 3-20 3.5.1. Felhasznált jogszabályok és irodalom .................................................. 3-20 3.5.2. Ellenorzo kérdések ................................................................................ 3-20

3-2



A földügyi feladatok ellátását a társadalom, a gazdasági élet mindig igényelte, így különösen a föld- és ingatlantulajdon nyilvántartását, a különbözo célú térképek készítését, használatát, a termoföld minoségének, értékének meghatározását. A földügyi szakigazgatás mint gyujtofogalom három szakterület tevékenységét fedi le: ♦ az ingatlan-nyilvántartást, ♦ a hatósági célú földmérést és térképészetet, ♦ a földbirtokpolitikai feladatokat (földtulajdon, földhasználat, földvédelem, földértékelés, földminosítés).

3.1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET KIALAKULÁSA A földügyi szakigazgatási szervezet jelenlegi formája a több mint százéves állami földmérési és földnyilvántartási intézmények, a földbirtokrendezési szervezetek és a telekkönyvi hatóságok fokozatos összevonása útján alakult ki. Az állami földmérési és földnyilvántartási szervezetet eredetileg az adózási célból elrendelt kataszteri munkálatok végrehajtására létesítették. A polgári kataszteri földmérés II. József uralkodása alatt indult meg. A földmérési szervezet központi igazgatási teendoit 1867-ig, vagyis a kiegyezésig a bécsi kir. Pénzügyminisztérium Földmérési Igazgatósága látta el. A kiegyezés után e feladat Budapestre, a Magyar Pénzügyminisztériumba került, s ennek egyik ügyosztálya látta el e feladatot. Hatáskörébe tartozott a Háromszögelési Hivatal, a felmérési felügyeloségek, a térképtárak és a térképek sokszorosítását végzo Állami Nyomda irányítása. A földmérés helyi feladatait a földmérési felügyeloségek végezték, számuk 1856-ban 12, az elso világháború végén 24 volt. Az 1875. évi VII. törvény alapján elrendelt földadó-szabályozási munkálatokat az erre a célra létesített kataszteri igazgatóságok hajtották végre. Az 1885. évi XXII. törvény léptette életbe a földadó-kataszteri munkálatokat. Az új földadómunkálatok készítése a helyszínelo kataszteri felügyeloségek feladatait képezte. A földadókataszter vezetését a községi nyilvántartók (adóügyi jegyzok) és a pénzügyigazgatóságoknál alkalmazott nyilvántartási biztosok látták el. A Pénzügyminisztériumhoz tartozó felmérési szolgálati ág megnevezése "Állandó kataszter", 1894-tol "Országos kataszteri felmérés" volt. 1918-ban elnevezését megváltoztatták Állami Földmérésre. Az elso világháborút követoen kilenc földmérési felügyeloség és egy térképtár maradt az ország területén. A nagybirtokrendszer megszüntetésérol és a földmíves nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945.M.E. rendelet végrehajtását a földmívelésügyi miniszter irányítása alatt az Országos Földbirtokrendezo Tanács, a megyei földbirtokrendezo tanácsok és a községi földigénylo bizottságok, az adminisztratív lebonyolítást pedig az Országos Földhivatal, valamint a megyei földhivatalok végezték. A kormány 1950-ben az Állami Földmérési szervezetbol, a földhivatalok muszaki osztályaiból és a földadó-kataszteri szervezetbol létrehozta az önálló Országos Földméréstani Intézetet és ennek felügyelete alatt a megyei földmérési igazgatóságokat.


3-3

dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek A Minisztertanács az Országos Földméréstani Intézetet 1952-ben - közvetlenül a felügyelete alá tartozó - Állami Földmérési és Térképészeti Hivatallá (ÁFTH) szervezte át, a megyei földmérési igazgatóságokból pedig megyei földmérési irodákat létesített. Ez a szervezet végezte a részleges, majd késobb az általános tagosítások, illetve földrendezések földmérési és földnyilvántartási munkáit, a tanácsi földrendezokkel együttmuködve. A Kormány rendeletére 1954-ben újabb szervezeti változás következett be, az ÁFTH-tól az állami földnyilvántartási irányító szervezetet a Pénzügyminisztériumba, a megyei földnyilvántartási dolgozókat pedig a tanácsi szervezetbe helyezték át. A földnyilvántartási apparátus 1957. január 1-jével visszakerült az ÁFTH szervezeti keretébe. Az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalt (OFTH) - a földügyi szakigazgatás központi szervezeteként - 1967-ben állították fel a Mezogazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Az átszervezés területi szinten is megtörtént, összevonták a megyei földmérési és földnyilvántartási felügyeloségeket, valamint a megyei és járási tanácsok földrendezo szervezeteit, és így hozták létre a megyei és járási földhivatalokat. A Kormány 1973. január 1-jével alakította ki az egységes ingatlan-nyilvántartást, a telekkönyvek vezetését a járási földhivatalok vették át a járásbíróságoktól. A megyei földhivatalok tanácsi szakigazgatási intézményként muködtek, a járási földhivatalok a járási tanács, majd a járási hivatal intézményei voltak. A járási hivatalok megszunését követoen a járási földhivatalok a megyei földhivatal szakigazgatási intézményei lettek. A földügyi szakigazgatási szervezet központi irányítása 1990-ben a mezogazdasági és élelmezésügyi miniszter hatáskörébe került.

3.2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE A földügyi szakigazgatási szervezet dekoncentrált jellegu szakigazgatási intézményhálózat, amely a Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: FVM) szakmai irányítása és felügyelete alá tartozik. A szervezet a tizenkilenc megyei és a fovárosi földhivatalból, a száztizenöt körzeti és a fovárosi kerületek földhivatalából, valamint a Földmérési és Térképészeti Intézetbol (továbbiakban: FÖMI) áll. 3.2.1. A földügyi szakigazgatás központi szervei A földmuvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (továbbiakban: miniszter) kidolgozza a földügyi szakigazgatás fejlesztésére vonatkozó koncepciókat, döntési javaslatokat, szervezi ezek végrehajtását, ellátja a jogszabályokban meghatározott hatósági és egyéb államigazgatási feladatokat, hatósági ellenorzést végez, szabályozza a földügyi szakigazgatási feladatok ellátását, gondoskodik a feladatok teljesítésérol és az ellenorzésrol. Az FVM Földügyi és Térképészeti Foosztálya segíti a minisztert feladatai ellátásában, felelos ∗ a földügyi szakigazgatási feladatok központi irányításáért,

3-4



∗ a földügyi szakigazgatási intézmények eredményes és hatékony muködéséért, ∗ az ágazat nemzetközi kapcsolataiért, ∗ a földügyi szakigazgatás személyi állománya képzéséért, továbbképzéséért, ∗ a szakterületet érinto jogszabályok elokészítéséért. A Foosztály szervezete Ingatlan-nyilvántartási, Földmérési és Informatikai, valamint Földvédelmi és Földértékelési Osztályokra tagozódik. A minisztérium szervezetén belül a Foosztály irányító, ellenorzo tevékenységét az igazgatási helyettes államtitkár felügyeli. A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) jogi személy, önálló gazdálkodási jogköru központi költségvetési szerv. Az intézet élén a miniszter által kinevezett igazgató áll. Az intézet irányítását az FVM látja el. Az igazgató Szervezeti és Muködési Szabályzatban állapítja meg az intézet szervezetét, muködését, részletes feladatait. A FÖMI 1988-ban alakult meg a Földmérési és Távérzékelési Intézet és a Földügyi és Térképészeti Hivatal Gépi Adatfeldolgozó Központja jogutódjaként. A FÖMI a földügyi igazgatás területén hatósági és hatósági adatszolgáltatási feladatokat lát el. A FÖMI ezen kívül ∗ feldolgozza a földügyi igazgatás országos szintu adatait, ∗ fejleszti és irányítja a szakmai információs rendszereket, ∗ biztosítja más számítógépes rendszerekkel a kapcsolatot és a folyamatos adatcserét, ∗ tudományos kutatást folytat a földmérés, térképészet és távérzékelés terén. A földmérési és térképészeti tevékenységrol szóló 1996. évi LXXVI. törvény és végrehajtási rendeletei további feladatokat is meghatároznak a FÖMI számára.

3.2.2. A földügyi szakigazgatás területi és helyi szervei A földügyi szakigazgatási feladatokat a földhivatalok látják el, ♦ elso fokon a körzeti földhivatal, a fovárosban: fovárosi kerületek földhivatala, ♦ másodfokon a megyei földhivatal, fovárosban: fovárosi földhivatal. A megyei földhivatal illetékessége a megye területére, a körzeti földhivatal illetékessége a külön jogszabályban meghatározott körzetekben lévo településekre terjed ki. A megyei földhivatal jogi személy, önálló gazdálkodási jogköru, központi költségvetési szerv, szakigazgatási intézmény. A megyei földhivatal szakmai irányítását, felügyeletét és ellenorzését az FVM látja el. A miniszter gyakorolja a megyei földhivatal vezetoje felett a kinevezési és munkáltatói jogkört. A miniszter állapítja meg a megyei földhivatal éves költségvetését. A megyei földhivatal látja el a körzeti földhivatalok meghatározott gazdasági és pénzügyi feladatait. A miniszter bízza meg megyei földhivatal gazdasági vezetojét, felette a munkáltatói jogkört a megyei hivatalvezeto gyakorolja.


3-5


A körzeti földhivatal jogi személy, a megyei földhivatal szakigazgatási intézménye. A megyei földhivatal vezetoje gyakorolja a körzeti földhivatal vezetoje felett a kinevezési és munkáltatói jogkört. A hivatalvezeto nevezi ki a földhivatali kirendeltség vezetojét, valamint a földhivatal valamennyi dolgozóját, gyakorolja felettük a munkáltatói jogot. A megyei földhivatal vezetoje készíti el és a miniszter hagyja jóvá a Szervezeti és Muködési Szabályzatot, amelyben kell rögzíteni: ∗ a megyei földhivatal szervezeti felépítését, muködési rendjét, az egyes szakmai osztályok feladatait, ∗ a körzeti földhivatalok szervezeti felépítését, feladatait és gazdálkodási rendjét. A megyei földhivatalok az egyes megyei sajátosságoknak megfelelo osztályszerkezetben tevékenykednek. A körzeti földhivatalok szervezete megyénként eltéroen alakul, több megyében a földhivatalokban osztályokat alakítottak ki az eredményesebb munkavégzés érdekében. A fovárosi földhivatal és a fovárosi kerületek földhivatalának szervezete Budapest fováros különleges helyzetének felel meg, az elsofokú földhivatali feladatokat valamennyi kerületre kiterjedo illetékességgel egy szervezet látja el. A földhivatalok a hivatalvezeto által kiadott éves munkatervek szerint muködnek. A munkatervet a jogszabályok és az FVM által kiadott éves feladatterv alapján kell elkészíteni.

3.3. A FÖLDHIVATALOK ÁLTALÁNOS FELADATAI A földhivatalok látják el a földügyi szakigazgatás tevékenység, azaz ♦ a földtulajdon, ♦ a földhasználat, ♦ a földvédelem, ♦ a földértékelés, ♦ az ingatlan-nyilvántartás, ♦ a földmérés és térképészet külön jogszabályokban meghatározott hatósági feladatait. A megyei földhivatalok szakmailag irányítják, felügyelik és ellenorzik a körzeti földhivatalok munkáját, közvetítenek a hivatalok és az FVM, valamint a FÖMI közötti adatforgalomban. Másodfokú hatósági jogkört gyakorolnak. Felügyelik a földbirtokpolitikai tevékenységet, szolgáltatják a földügyi szakigazgatással kapcsolatos statisztikákat. Felügyelik, muszakilag támogatják és koordinálják a körzeti földhivatalok ingatlan-nyilvántartási és földmérési, térképészeti tevékenységét. Elvégzik az új felmérésekkel, térképfelújítással, az

3-6



ingatlan-nyilvántartás átalakításával, birtokrendezések elokészítésével kapcsolatos feladatokat. A körzeti földhivatalok vezetik az ingatlan-nyilvántartást és a földmérési alaptérképet, karbantartják a kapcsolódó adattartalmat és archiválják azokat, ellátják a földhasználat, földvédelem, földértékelés, földminosítés elsofokú feladatait, szolgáltatják az ingatlannyilvántartási, földhasználati, földmérési, térképészeti adatokat, A körzeti földhivatalokban muködnek az ingatlan-nyilvántartás decentrális számítógépes rendszerei. Jelen tananyagnak nem feladata a földügyi szakigazgatási feladatok részletes taglalása, ezért a továbbiakban csupán az egyes fontosabb feladatcsoportok áttekintését végezhetjük el, a terjedelmi korlátok miatt is, nem tárgyalva az ingatlan-nyilvántartási feladatokat, mivel ezekkel külön tantárgy foglalkozik.

3.4. EGYES FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI FELADATOK 3.4.1. A termoföld tulajdonjoga A termoföld a mezo- és erdogazdasági termelés alapveto, mással nem pótolható, folytonosan megújítható természeti eroforrása, elsosorban pedig az a földrészlet, amelyet külterületen is valamely muvelési ágban tartanak nyilván. A termoföld tulajdonjogának megszerzését a termoföldrol szóló 1994. évi LV. törvény (továbbiakban: törvény) általában korlátozott mértékben (birtokmaximum) teszi lehetové, egyes jogalanyokat (jogi személyek, külföldiek) pedig kizár a szerzés lehetoségébol. A korlátozás és kizárás indoka alapvetoen az, hogy Magyarországon a termoföld piaca nem alakult ki. Az átmeneti idoszakban a korlátozás és a tiltás hiányában egyesek a termoföld tulajdonjogát monopolizálhatnák, és ez torz birtokszerkezet kialakulásával járna. A termoföld megszerzése szempontjából bármely tulajdonos-változást eredményezo jogi tény tulajdonszerzésnek tekintheto, kivéve: ∗ a törvényes öröklést, ∗ az elbirtoklást, ∗ a ráépítést, ∗ a kisajátítást, ∗ a kárpótlási célú árverést, ez azt jelenti, hogy minden, nem említett jogcímu tulajdonszerzés esetében a törvényi korlátozások alkalmazandók. A belföldi magánszemély termoföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK értéku termoföld legyen.


3-7


A termoföld területébe az alrészletként nyilvántartott muvelés alól kivett föld (pl. mocsár) területét is bele kell számítani. Nem kell beszámítani viszont a legfeljebb 6000 m2-rel kialakított tanya területén lévo termoföldet. A magánszemély a törvény hatálybalépésekor (1994. július 27.) már meglévo termoföldjének tulajdonjogát legfeljebb annak területnagyságát és AK értékét meg nem haladó területnagyságú és AK értéku termoföldre cserélheti. Ez a szabály a területnagyság és AK érték együttes figyelembe vételét írja elo, nem vagylagosságot és akkor alkalmazható, ha a meglévo termoföld területi mértéke és AK értéke a birtokmaximum felett van. A magánszemély a már meglévo termoföld kisajátítása esetén a kisajátítási kártalanítás öszszegébol tetszés szerinti mértéku termoföldet vásárolhat. A magánszemély a már meglévo, de közös tulajdonban álló termoföldjének közös tulajdonát a szerzési korlátozásra tekintet nélkül megszüntetheti. A közös tulajdon megszüntetés bármely módja esetén alkalmazható, természetbeni megosztás, illetve a tulajdonostárs által történo megvásárlás esetén is. A tulajdonostársak körén kívül álló személy azonban akkor sem szerezhet a birtokmaximum felett, ha az ügylet közös tulajdon megszüntetéséhez kapcsolódik. A törvény foszabályként nem teszi lehetové a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezo más szervezetek részére termoföld tulajdonjogának megszerzését. Kiemelendo, hogy a gazdasági társaságok apportként (nem vagyoni hozzájárulás) sem szerezhetnek termoföldet. Korlátozás nélkül szerezhetnek tulajdonjogot ∗ a Magyar Állam (amelynek javára az állami szervek szerezhetik meg a tulajdonjogot, így maguk vagyonkezelové válnak a földnek), ∗ az önkormányzatok, ∗ az erdobirtokossági társulatok, ∗ a legelobirtokossági társulatok, ∗ a közalapítványok. Az egyházi jog személyek csak ∗ végintézkedés (végrendelet, öröklési szerzodés, halálesetre szóló ajándékozás), ∗ ajándékozási szerzodés, ∗ tartási vagy gondozási szerzodés alapján szerezhetnek tulajdonjogot, de adás-vétellel nem. A jelzálog-hitelintézet az 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és idotartamra szerezhet termoföldet. A külföldi magánszemély és jogi személy termoföldet és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg, a legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya kivételével.

3-8



A külföldi személyek egyébként termoföldnek nem minosülo más ingatlanokat a megyei közigazgatási hivatal vezetojének engedélyével szerezhetik meg. A földhivatalok a tulajdonszerzési korlátozásba ütközo, azaz semmis szerzodések ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelmet elutasítják. 3.4.2. A termoföldek használata A földhasználati nyilvántartás A termoföldek használata a termoföld, mezo-, erdogazdasági muvelés alatt álló belterületi föld ∗ haszonélvezeti jogon, ∗ használat jogán, ∗ telki szolgalmi jogon, ∗ földhasználati jogon, ∗ haszonbérleti szerzodésen alapuló használatát jelenti. A földhivatalok ezen földek használatáról önálló földhasználati nyilvántartást vezetnek. A termoföldrol szóló törvény 2000. január 1-jétol hatályos módosítása eloírja, hogy a földhivatal az illetékességi területéhez tartozó termoföldekrol, valamint a mezo- vagy erdogazdasági muvelés alatt álló belterületi földek használatáról önálló földhasználati nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályait a Kormány 184/1999.(XII.13.) rendelete tartalmazza. A termoföldrol szóló törvény módosítását az tette szükségessé, hogy a földhasználati viszonyok hazánkban jelenleg nem áttekinthetok, ugyanis nincs olyan hiteles nyilvántartás, ami a termoföldek használati viszonyait rögzíti. A földhasználati nyilvántartás alapveto rendeltetése: adatszolgáltatás egyes ügyekhez, így foleg az agrártámogatásokkal kapcsolatosan. Minden földhasználónak, aki valamilyen jogcímen 1 hektárnál nagyobb termoföldet használ, be kell jelentenie a földhivatalban, így különösen ∗ a saját tulajdonú föld használatát, ∗ a családi földhasználatot, azaz a vele közös háztartásban élo személy, közeli hozzátartozója tulajdonában lévo föld használatát, ∗ szerzodéses földhasználatot, a haszonélvezet, haszonbérlet, részes muvelés, feles bérlet, szívességi használat alapján történo földhasználatot. A bejelentést földhasználati bejelento lapon kell teljesíteni. A szerzodéses használat esetén a szerzodés eredeti és egy másolati példányát kell benyújtani a földhivatalhoz.


3-9


A bejelentési határido 2000. március 31. volt, ha a földhasználat már január 1. napján fennállt, egyébként pedig a földhasználat keletkezését követo 30 napon belül. A bejelentés elmulasztása esetén bírsággal sújtható a földhasználó. A föld használatával kapcsolatos költségvetési támogatást (agrártámogatást) csak földhasználati bejelentésre lehet igénybe venni. Ha a földhasználat nem teljes földrészleten történik, a használt területrész elhelyezkedését a térkép 1:1000 méretarányra nagyított másolatára készített vázlaton kell megjelölni. A földhivatal minden földhasználó számára földhasználati lapot nyit és a körzetben általa használt valamennyi földet ezen feltünteti. A földhivatal a nyilvántartásba vételrol a bejelentési lap záradékolt másolata, illetve a szerzodés záradékolt eredeti példánya megküldésével értesíti a földhasználót. Ha a földhasználat nem szerzodésen alapul, a használatba adó tulajdonos is értesítést kap, jogai biztosítása érdekében. A földhasználó az adatok megváltozását, a földhasználat megszunését is köteles bejelenteni. A földhasználati nyilvántartásból adatszolgáltatásra az agrártámogatásokkal kapcsolatosan kerül sor. 3.4.3. A termoföld hasznosítása és védelme A termoföld hasznosítása és védelme körébe tartozó rendelkezések azoknak a szabályoknak az összességét jelentik, amelyek a meglévo termoföld állomány óvását célozzák és a termoföldek mennyiségének csökkenését hivatottak az ésszeru határokon belül megakadályozni, illetoleg korlátozni.

3.4.3.1. Termoföld hasznosítási kötelezettség A földhasználó (a tulajdonos, illetve a földet más jogcímen használó személy) - választása szerint - köteles a termoföldet a muvelési ágának megfeleloen termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi eloírásokat betartani (ugarolni). A muvelési ágnak megfelelo hasznosítás azt jelenti, hogy a termoföldet az adott muvelési ágnak megfelelo módon, az adott muvelési ág sajátosságainak megfelelo agrotechnikai és más eljárással kell hasznosítani. A termoföld hasznosítása fontos nemzetgazdasági érdek, a kötelezettség teljesítését a földhivatal rendszeresen ellenorzi. A hasznosítási kötelezettség elmulasztása esetén a földhivatal földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót. A más célú használat engedélyezése sem jelenti azt, hogy a földhasználót többé nem terhelik kötelezettségek. Abban az esetben, ha a termoföldnek a más célú hasznosítását engedé-

3-10



lyezték, a földhasználó a föld engedélyezett célú felhasználásáig is köteles az általános hasznosítási kötelezettségét - ideiglenesen - teljesíteni. Ha a termoföld engedélyezett más célú hasznosítása megvalósult, a használó változatlanul köteles a termoföldnek most már nem minosülo földön a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni feltéve, hogy ez a föld más célú hasznosításának megfelelo területfelhasználást nem akadályozza, illetoleg nem korlátozza (mellékhasznosítás). A más célú hasznosítás megszüntetése után a használó köteles a területet mezo- vagy erdogazdasági muvelésre alkalmassá tenni és annak hasznosításáról gondoskodni, újrahasznosítani. A földhivatal földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót ezen különleges hasznosítási kötelezettségek (ideiglenes, mellék-, újrahasznosítás) elmulasztása esetén.

3.4.3.2. A muvelési ág megváltoztatása A muvelési ág megváltoztatása általában nincs kötve elozetes engedélyhez. A termoföld muvelési ágának megváltoztatását utólag be kell jelenteni a földhivatalnak. Erre a tényleges állapottal egyezo ingatlan-nyilvántartás miatt van szükség. A természetvédelmi oltalom alatt álló termoföld muvelési ágának megváltoztatásához a természetvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni, s az engedélyt a muvelési ág megváltoztatásának földhivatalhoz történo bejelentése alkalmával csatolni kell. Az ilyen termoföld muvelési ágának az eloirt engedély nélküli vagy az engedélytol eltéro megváltoztatása esetén a földhasználó köteles a területet az ingatlan-nyilvántartás szerinti muvelési ágba visszaállítani és az erre az esetre eloirt földvédelmi bírságot megfizetni.

3.4.3.3. A termoföld más célú hasznosítása Termoföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen - elsosorban a gyengébb minoségu termoföld igénybevételével - lehet felhasználni. A szolo, a gyümölcsös, az öntözésre berendezett és meliorált terület, valamint az átlagosnál jobb minoségu termoföld, csak különösen indokolt esetben - helyhez kötött beruházás céljára - veheto igénybe. A hulladéklerakó telepek céljára, a környezetvédelmi követelmények betartása mellett mezogazdasági muvelésre alkalmatlan vagy gyenge minoségu területet kell kijelölni. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelo legkisebb területre kell korlátozni. A termoföld más célú hasznosítása idoleges vagy végleges lehet. A termoföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi.


3-11


Beruházás elhelyezésének kérelmezése esetén - a helyhez kötött beruházás és a hófogó erdosáv kivételével - az elhelyezés céljára alkalmas több helyet kell megjelölni. A földhivatal a más célú hasznosítás engedélyezésérol helyszíni vizsgálat alapján dönt, illetoleg eloterjesztést tesz az engedélyezésre jogosult megyei földhivatalhoz. Az engedélyezo földhivatal az igénybe vevot - indokolt esetben - a termoföld megóvásához szükséges munkák elvégzésére kötelezheti. A termoföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. ennek mértékét a törvény határozza meg. Kivételes esetekben a járulék felét, illetve 50 %-kal megnövelt összegét kell megfizetni, kedvezményezett esetekben pedig nem kell fizetni földvédelmi járulékot.

3.4.3.4. A termoföld idoleges más célú hasznosítása A termoföld más célú hasznosítására sok esetben csak idolegesen van szükség, s ezt követoen a föld ismét az eredeti állapotának megfeleloen hasznosítható. A termoföld más célú idoleges hasznosítása csak meghatározott idore, legfeljebb egy alkalommal, öt évre engedélyezheto. Az idolegesen más célra hasznosított termoföldön - a határido lejárta után - az igénybe vevo köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített elozo állapotot helyreállítani és a termoföldet mezo- vagy erdogazdasági termelés céljára alkalmassá tenni. Idoleges hasznosításnak kell tekinteni a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, a vezetékjog, a vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlását, amely a termelés folytatását, illetoleg a talajvédelmi eloírások betartását nem teszi lehetové. Ezt a tényt a jog gyakorlásának megkezdésétol számított nyolc napon belül a jogosult köteles a földhivatalnak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a földvédelmi járulékon felül, annak háromszoros összegét földvédelmi birságként kell megfizetni. 3.4.3.5. Más célú hasznosítás engedély nélkül A termoföld engedély nélküli hasznosításának minosül, ha ∗ a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy a más célú hasznosításra kiadott engedélyben meghatározott ido eltelt, ∗ az idoleges hasznosítást az igénybe vevo az engedélyben meghatározott idoponton túl is folytatja. A termoföld engedély nélküli más célú hasznosítása az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségét vonja maga után. A földhivatal ezt határozattal rendeli el és a helyreállítás elvégzését követoen végzett helyszíni szemle után dönt a földvédelmi járulékról és bírságról.

3-12



Az eredeti állapotba való helyreállítási kötelezettség alól kérelemre az FVM adhat engedélyt. Az eredeti állapot helyreállítása ugyanis esetenként nagyobb kárt okozna, mint amelyek az abból származó elonyök volnának. A felmentésre azonban csak indokolt esetben kerülhet sor, ekkor egyidejuleg rendelkeznek a fizetendo földvédelmi járulék és bírság megállapításáról. 3.4.4. A birtoktagok kialakítására irányuló eljárások A termoföld tulajdoni szerkezet és birtokstruktúra kialakulásának idoszakában a tulajdonosok által a lehetséges különféle módokon - kárpótlási árverésen, eredeti- és származékos részaránytulajdon kiadásával - magántulajdonba került vagy bármilyen más polgári jogi jogcímeken szerzett földrészletek nem muvelhetok meg minden esetben gazdaságosan. A tulajdonosoknak a jog eszközeivel is segítséget kell nyújtani abban, hogy a véletlenszeruen kialakult birtokszerkezetet a késobbiekben tudatosan átalakíthassák, figyelemmel az ésszeru gazdálkodás szempontjaira. A szétszórt külterületi földrészletek összevonására egyrészt az általános birtokrendezés, másrészt a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere intézménye áll rendelkezésre.

3.4.4.1. Az általános birtokrendezés A törvény az általános birtokrendezésnek egyelore csak a fogalmi kereteit határozza meg. Az általános birtokrendezés lényegében a település egészére vagy annak egy részére kiterjedo polgári tagosítás lefolytatását jelenti, amelynek hazánkban is hagyományai vannak. A törvény rendelkezése szerint a tulajdonosok széttagolt külterületi termoföldjeinek összevonásával a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési feltételek, kedvezobb üzemi méretek, az együttesen muvelheto családi birtokok kialakítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülönítheto egy részére kiterjedo birtokrendezési eljárást kell lefolytatni. Ez a polgári tagosítás rendszerint a település külterületének átrendezésével, az úthálózat megváltoztatásával, vízrendezési munkálatok lefolytatásával, meliorációval, erdosávok telepítésével járna együtt. A települések külterületének ésszeru átrendezéséhez azonban egyelore hiányoznak a szervezeti, a személyi és az anyagi feltételek. Az általános birtokrendezésrol szóló törvényjavaslat elokészíto munkálatai elkezdodtek, de a Parlament még nem alkotta meg az errol szóló törvényt.

3.4.4.2. A birtok-összevonási célú önkéntes földcsere A törvény határvonalat húz a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere és a polgári jogi csere között, mivel a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, viszont ez nem mondható el a polgári jogi csere esetében.


3-13


A birtok-összevonási célú önkéntes földcseré nek alapveto feltétele, kritériuma, hogy a cserepartnerek egyike legalább két földrészlet tulajdonosa legyen és a csere eredményeként ezek a földrészletek kerüljenek közelebb, illetoleg megközelítésük, megmuvelésük körülményei kedvezobbé váljanak. A birtokösszevonás nem jelenti feltétlenül azt, hogy a tulajdonos földjei közvetlenül egymás mellé kerülnek. A törvény számít arra, hogy az egyes tulajdonosok érdekeinek összehangolása sokszor szinte megoldhatatlan problémát jelent, ezért rendelkezik úgy, hogy több tulajdonos több széttagoltan fekvo termoföldjét egyidejuleg érinto önkéntes földcsere megszervezése a földhivatalnál is kezdeményezheto. A földhivatal közremuködését az is indokolja, hogy a földek fekvésére, elhelyezkedésére, aranykorona értékére, tulajdonosára és egyéb lényeges tulajdonságaira vonatkozó alapveto adatot a földhivatal tárolja, s így lehetosége van a cserepartnerek összehozására és teljes köru tájékoztatására. 3.4.5. A földértékelés, földminosítés A földminosítés az az eljárás, amelynek során az adott muvelési ágú termoföldek minoségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) megállapításra kerül. A termoföldek egytol nyolcig terjedo minoségi osztályát osztályba sorozással kell megállapítani. Az osztályba sorozás osztályozási vidékenként (becslojárásonként) és településenként kijelölt mintatérhálózat alapján történik. A termoföld kataszteri tiszta jövedelmét a minoségi osztály, a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni. A földminosítés jogszabályban meghatározott feladatait a körzeti és a megyei földhivatal látja el. A földminosítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását (mintaterek elhelyezése, megközelítése, osztályba sorozási munkák) az érintett ingatlan tulajdonosa turni köteles. A földminosítési munkák végzésérol az ingatlan tulajdonosát (használóját) elozetesen értesíteni kell. A turési kötelezettséget a körzeti földhivatal, szükség esetén, határozatban rendelheti el. A földminosítést végzonek erre való jogosultságát igazolnia kell. A földminosítési munkák az ingatlan rendeltetésszeru használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatják. A földminosítési munkák során az ingatlan tulajdonosának okozott kárt a földminosítést végzo szervezet köteles megtéríteni.

3-14



3.4.5.1. A földminosítés történeti áttekintése Magyarországon a földek arányos megadóztatása céljából - az 1875. évi VII. t.c. rendelte el az állandó kataszter elkészítését. A törvény szerint a földadó alapja a föld tiszta jövedelme. A föld tiszta jövedelmének a közönséges gazdálkodás mellett tartósan elérheto középtermés értékének és a gazdálkodás rendes költségeinek különbségét vették. A föld tiszta jövedelmének megállapítása érdekében a gazdálkodásra alkalmas földeket különbözo muvelési ágakba csoportosították. Nyilvántartották a muvelési ágak egyikébe sem tartozó - földadó alá nem eso - területeket is (az épületek, udvarok, utak, vasutak, folyók, tavak, patakok, árkok). A földek tiszta jövedelmét becslés útján állapították meg. A becslést az ország egész területén egyidoben végezték. Az ország területét, a gazdálkodási és értékesítési viszonyok figyelembevételével, becslojárásokra osztották fel. Becslojárásonként állapították meg, hogy a szokásos gazdálkodási mód mellett, a terméseredmények, a terményárak és a gazdálkodási költségek figyelembevételével, muvelési áganként, az azonos minoségu földeken kataszteri holdanként mennyi átlagos tiszta jövedelem érheto el. Ha a becslojáráson belül valamely területen a gazdálkodási viszonyok annyira különlegesek voltak, hogy azokat a becslojárás többi részével azonosítani nem lehetett, az ilyen területeken a tiszta jövedelmet a becslojárás többi részétol függetlenül, külön állapították meg. Ezeket a területeket osztályozási vidéknek nevezték. A földeket muvelési ágon belül a gazdálkodás eredményére kiható természeti tényezok (talaj, domborzat, éghajlat) figyelembevételével minosítették, osztályba sorozták. Minden muvelési ágra egy becslojáráson (osztályozási vidéken) belül 8 minoségi osztály állítottak fel. A becslojárás (osztályozási vidék) területén minden muvelési ágra és minoségi osztályra vonatkozóan kijelöltek legalább egy területet, amely a föld minoségi osztályát, fekvését és a termelésre kiható egyéb jellegzetes tulajdonságokat szembetunoen mutatta, Ezek a területek a járási mintaterek, amelyek alapján minden községben - az ott eloforduló muvelési ágak és minoségi osztályok mindegyikére - külön községi mintateret jelöltek ki. A becslojárás (osztályozási vidék) valamennyi muvelési ágán belül a minoségi osztályokra vonatkozóan az 1 kat. holdra kiszámított tiszta jövedelmi összegeket - kerekítés után - tiszta jövedelmi fokozatonként táblázatba foglalták. A kataszteri tiszta jövedelem meghatározása óta a közigazgatási és agrotechnikai viszonyok jelentos mértékben megváltoztak. Ezért a földek tiszta jövedelme is megváltozott, vagyis a földek talajának minoségét kifejezo értékszám eltér a ténylegestol. Az 1980-ban bevezetett új ökológiai földértékelési rendszer felhasználta a kataszteri tisztajövedelmen alapuló rendszer azon elemeit, amelyek az új kialakításához megfelelo alapot biztosítanak. A talajok alaptermékenységének mértékét 1-100-ig terjedo talajértékszámmal fejezték ki. (A genetikus talajrendszerben az ország talajait 9 fotípusba és 40 típusba sorolták). A talajértékszámot a domborzati, éghajlati és hidrológiai viszonyok tovább módosíthatták, végül a természeti tényezok összhatását, a termohelyi értékszám adta. Kizárólagos használatának elrendelése azonban egyrészt a munka befejezetlensége, másrészt az ökonómiai tényezokkel való kiegészítés elmaradása, foként pedig a rendszerváltással életbelépett földprivatizáció végrehajtása miatt nem történt meg.


3-15


3.4.5.2. A földek osztályba sorozása Az osztályba sorozás helyszíni földminosítési eljárás, egyszeru talajvizsgálat, amelynek során az egyes földrészletek talajának minoségi osztályát a járási, illetve községi mintatér talajával történo összehasonlítás útján állapítják meg. Az összehasonlításhoz a járási és községi mintatérjegyzék szolgál alapul, amelyben a becslojárás, illetoleg a község területén kijelölt valamennyi mintatér talajának részletes leírása megtalálható. A mezo- és erdogazdaságilag hasznosított földek minosége a talaj természetes termoképessége, valamint a terméseredménye kihatással levo egyéb tulajdonságai szerint különbözo. Az azonos muvelési ágban hasznosított területeket, a talajkülönbözoségeknek megfeleloen, legfeljebb 8 minoségi osztályba lehet sorozni. Az osztályba sorozás eredményét földminosítési térképen, valamint az ingatlannyilvántartásban kell feltüntetni. Osztályba sorozást kell végrehajtani többek között: ∗ a település külterületére új állami földmérési alaptérkép készítésekor, ∗ a földrészlet, alrészlet határvonalának vagy muvelési ágának megváltoztatásakor, ∗ a más célra hasznosított föld mezo- vagy erdogazdasági muvelésbe vonásakor, újrahasznosításakor, ∗ a termoföld minoségének megváltozásakor (talajjavulás, talajromlás), ∗ az ingatlan-nyilvántartás átalakítása esetén.

3.4.5.3. A kataszteri tiszta jövedelem A kataszteri tiszta jövedelem az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos muvelési ágú területek termoképessége közötti különbséget fejezi ki. A földek talajának minoségét értékszámmal kell kifejezni. A jelenleg érvényes földminosítési rendszerben ilyen értékszám a minoségi osztály, bár ez a talaj minoségek országos összehasonlítására nem alkalmas. Az ország területe ugyanis 211 becslojárásból ("osztályozási vidék" -bol) áll és ezek mindegyikében van 1. osztályú szántóföld, rét. Az azonos muvelési ágú és azonos minoségi osztályú földek kataszteri tiszta jövedelme osztályozási vidékenként is lényeges eltér egymástól. Országos összehasonlítást csak a tiszta jövedelem aranykorona értéke útján lehet végezni. A hozadékkataszter lényegébol következik, hogy a természeti (talaj, domborzati, éghajlat) és a közgazdasági viszonyok változásainak következtében a földek hozadéka - tiszta jövedelme - is változik, ezért a területegységre megállapított tiszta jövedelmet idonként felül kell vizsgálni és helyesbíteni kell. Ilyen felülvizsgálatra azonban csak egy alkalommal, 1909-ben került sor. Azóta, de különösen a második világháború után, elsosorban a közgazdasági viszonyok terén - a közlekedési és értékesítési, piaci viszonyok módosulásával, egyes helyeken új városok, ipartelepek, üdüloterületek kialakulásával - történt jelentos változás követ-

3-16



keztében az egyes országrészek földjei kataszteri tiszta jövedelmében aránytalanságok keletkeztek. A kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona) az alapja azonban továbbra is a mezo- és erdogazdasági területekkel kapcsolatos támogatási rendszernek, a termoföld más célú hasznosítása esetén fizetendo földvédelmi járulék, illetve a termoföld hasznosítására vonatkozó szabályok megsértése esetére rendelt földvédelmi bírság megállapításának.

3.4.5.4. A földminosítési adatokban bekövetkezett változások vezetése A mintaterek megszuntetésével, új mintatér kijelölésével, földterület muvelési ágával, a föld minoségével, a földrészlet, valamint a minoségi osztály határvonalával kapcsolatos változásokat a földminosítési térképen érvényesíteni kell, valamint a változást át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartásban is. 3.4.6. Földmérési és térképészeti tevékenység Földmérési és térképészeti tevékenységnek minosül ∗ az ország területére kiterjedo földmérési és térképészeti állami alapfeladatok és állami alapmunkák, valamint ∗ a sajátos célú földmérési és térképészeti munkák ellátása, végzése. A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányítását a miniszter látja el. A honvédelmi miniszter irányítja a katonai földmérési és térképészeti tevékenységet. A földmérés és térképészet szolgáltatási szervezete a körzeti és megyei földhivatalok, valamint a központi földmérési szervezet. A szervezet feladatát képezi: ∗ az állami alapfeladatok körébe tartozó földmérési és térképészeti munkák végzése és vezetése, ∗ az állami alapadatok, alaptérképek orzése és kezelése, ∗ állami alapadatok és térképek szolgáltatása, ∗ a földmérési és térképészeti tevékenység ellenorzése, az eloírások betartatása a földmérési szakfelügyelet útján. Állami alapfeladat többek között ∗ az ország állami térképekkel való ellátása, ∗ a honvédelem térképellátása, ∗ az állami alapadatok kezelése, hivatalos tárolása, karbantartása, szolgáltatása, ∗ a földrajzi nevek megállapítása, nyilvántartása, adatszolgáltatása. Állami alapmunka az ország térképellátása érdekében végzett tevékenység, így különösen


3-17


∗ az állami földmérési alaptérképek készítése és felújítása, ∗ az alapponthálózatok létesítése és fenntartása, ∗ az államhatár földmérési munkái. Az állami alapadatok az állami alapmunkák során keletkezett adatok és elkészített térképek. A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység során keletkezett adatok és térképek minoségi tanúsítást követoen válhatnak alapadattá. Az állami alapadatokat tárolni országos, illetve helyi adattárban, térképtárban kell. Az állami alapadatok kezelését az ország egész területére a központi földmérési szervezet, a helyi vonatkozásban pedig a körzeti vagy a megyei földhivatal látja el. Az állami alapadatokba bárki betekinthet, másolatot igényelhet, a kezelo szerv díj ellenében szolgáltat adatokat. Az állami térképek térinformatikai célú felhasználására megállapodás alapján, külön díj meghatározásával kerülhet sor. Az állami földmérési alaptérkép (alaptérkép) az egységes országos térképrendszerben készült olyan nagyméretarányú térkép, amely állami alapadatként tartalmazza: ∗ a közigazgatási határokat, ∗ a földrészleteket, ∗ azok határvonalait, ∗ helyrajzi számait és egyéb azonosítóit, ∗ muvelési ágait, ∗ a muvelés alól kivett területeket, ∗ a földrészleten lévo épületeket, építményeket, létesítményeket, ∗ névrajzot. Az alaptérképhez területjegyzék tartozik, amely a földrészletek területi adatait tartalmazza. Az alaptérkép az ingatlan-nyilvántartás kötelezo alapja. Az alaptérkép kezelése, tárolása, változások feldolgozása, ezekkel kapcsolatos szolgáltatás az állami alapadat kezelésére jogosult szervek feladata. A körzeti földhivatal az alaptérképet és a hozzá tartozó területi adatokat bármikor, hivatalból is kijavíthatja felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén. A térképészeti változásokat az alaptérkép egy kiemelt példányán, az ingatlan-nyilvántartási térképen kell átvezetni. A térkép tartalmát érinto változásokat a tulajdonos kötelessége bejelenteni.

3-18



A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység az állami alapfeladatok körébe nem tartozó munkák. Az ilyen munkákat meghatározott esetekben a megyei földhivatalhoz be kell jelenteni. Földmérési és térképészeti tevékenységet csak meghatározott szakképzettségu személy végezhet. A végzett munka minoségét tanúsítani kell. Ingatlanrendezoi minosítéssel rendelkezo földméro végezheti ∗ az alaptérkép, illetve a tartalmában változást eredményezo földmérési munka irányítását, ∗ hatósági eljárás lefolytatásához szükséges térkép változási vázrajz minoségének tanúsítását.


3-19


3.5. ELLENORZO KÉRDÉSEK, FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS IRODALOM 3.5.1. Felhasznált jogszabályok és irodalom §

155/1998.(IX.30.) Kormányrendelet a földmuvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatairól és hatáskörérol A 68/1990. (IV.4.) MT rendelet a földügyi szakigazgatási tevékenységrol és szervezetrol A 62/1999.(VII.21.) FVM. rendelet a földhivatalokról 6/1988.(V.19.) MÉM rendelet a Földmérési és Távérzékelési Intézet létesítésérol és feladatairól Az 1994. évi LV. törvény a termoföldrol 184/1999.(XII.13.) Kormányrendelet a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet a törvény végrehajtásáról 105/1999.(XII.22.) FVM rendelet a földminosítés részletes szabályairól 1996. évi LXXVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységrol 16/1997.(III.5.) FM rendelet az 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról 21/1997.(III.12.) FM-HM együttes rendelet az 1996. évi LXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 63/1999.(VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelete a földmérési és térképészeti állami adatok kezelésérol, adatszolgáltatásról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról 3/1999.(FVM.É.8.) FVM utasítás a földmuvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó központi és területi közigazgatási szervezetek iratkezelési szabályzatáról

§ § § § § § § § § § § § §

&

Dr. Fenyo György - Hidvéginé dr. Erdélyi Erika - Dr. Juhász Erzsébet - Dr. Papp Iván - Dr. Vincze László: Közhiteles nyilvántartás az ingatlanokról Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezoi Foiskolai Kar, Székesfehérvár 2000. Dr. Papp Iván: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest 2000. Dr. Domé Györgyné - Dr. Hársfalvi Rezso - Dr. Kurucz Mihály Dr. Réti Mária - Dr. Vass János: Agrárjog. ELTE ÁJK, Budapest, 1999.

& &

3.5.2. Ellenorzo kérdések 1. 2.

A földügyi szakigazgatás milyen három feladatcsoport fokozatos összevonásával alakult ki? Vázolja a földügyi szakigazgatás intézményrendszerét!

3-20



3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Milyen hatósági feladatok tartoznak a földügyi szakigazgatás tevékenységi körébe? Ismertesse a termoföld tulajdon megszerzésére vonatkozó fobb szabályokat! A földhasználati nyilvántartásba történo bejelentési kötelezettség kikre és milyen földterületekre terjed ki? Mit jelent a termoföld hasznosításának kötelezettsége? Mit jelent a termoföld más célú hasznosítása? Mi a különbség a földvédelmi járulék és bírság között? Milyen esetei vannak? Mi a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere alapveto feltétele? Vázolja a földminosítési eljárás lényegét! Sorolja fel a földmérési és térképészeti szervezet feladatát! Melyek az állami alapfeladatok és alapmunkák? Mi a földmérési alaptérkép és milyen alapadatokat tartalmaz?


3-21

3. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS

Recommend Documents