27. Magyarország agrárszállító szerepet töltött be

2010/10/27

Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet


Történelmi korrajz 2.Elıadás A magyar mezıgazdaság és ipar helyzete, változásai 1700--1848 között; A vállalkozói attitőd megjelenése 1700 Magyarországon

Papp Adrienn Egyetemi tanársegéd

1


Népesség és társadalom a 18. századi Magyarországon

2


Népesség és társadalom a 18.századi Magyarországon II.

• Az európai országokéhoz hasonlóan jelentıs

• Magyarország agrárszállító szerepet töltött be.

népességgyarapodás.

A társadalom 93%-a szorosan kötıdött az agrárrendszerhez. 6-7 %-a sorolható a városlakók közé.

• Magyarország népessége a 18. század elején közel 4 millió fı. • Jelentıs nemzetiségi beáramlások – románok- Erdélybe – szerbek, horvátok, szlovének a Dunántúl déli és nyugati vidékeire – szlovákok- délre – jelentıs német lakosság beáramlása

• 150 éves török uralom • Törökök kiőzése- 1687 a magyar nemesek önként lemondanak a szabad király választásról • 1711- I. József pestis áldozata lett • III. Károly választás nélkül került a magyar trónra (Pozsony) • DE: nincs fiú örökös, így lánya Mária Terézia követi a trónon (1740-1780) • Fia II. József- kalapos király (1780-1790)

3


• A meglévı városok nem tekinthetık igazi európai városoknak (1786. Debrecen 30.000 lakos; Pozsony 28.500 fı)


Népesség és társadalom a 18. századi Magyarországon III.

A birodalmi gazdaságpolitika a 18. században I.

• 19. század elsı fele - lassú átalakulás az ország társadalmi struktúrájában. • Két irányú átalakulás

• 17-18. század- A Habsburgok birodalmi egységesítési törekvéssel léptek elı. • A Habsburg Birodalom ásványkincsekben és mezıgazdasági területekben gazdag terület. • 1751. október 1. kettıs vámrendszer

Városok népességének növekedése Városok számának növekedése

• DE: a magyar társadalom továbbra is falusias jelleget mutatott.

4

– 5-20%-os vámértéket határozott meg.

• Egységesítési elméletek születése 5

6

1

2010/10/27


A birodalmi gazdaságpolitika a 18. században II. • Önálló Magyar Kamarát szeretett volna, • Megtartotta volna a központi vám-és adórendszert.

Magyarország mezıgazdasága I.

Kollonich Lipót

Eszterházy Pál nádor


• Szorgalmazta a kereskedelem kiépítését, • a manufaktúrák létesítését, • részletesen átgondolt adórendszert kívánt. • Javasolta németországi jobbágyok betelepítését. 7

• Az európai uradalmi szervezet két üzemformája a majorság és a paraszticsaládi gazdaság. • Magyarországon ez a két üzemforma nem vált el egymástól! • DE: 1848-as országgyőlések! • 18 18.. század elsı harmada harmada- a népesség ugrásszerő növekedése- megugrott a kereslet az élelmiszerek iránt. 8


Magyarország mezıgazdasága II. • Javultak az ár- és költségviszonyok • Nıttek a tıke- és munkaráfordítások • 18. század utolsó harmada – az ország területének közel 30-40%-a állt mővelés alatt. • 1820-as évektıl nagyarányú földnyerés (lecsapolás, irtás). • Elterjedt az újraosztásos földközösség rendszere (parcellákat két-három évente kisorsolták, ami fölött a faluközösség döntött). 9


Magyarország mezıgazdasága III. • A korszakban a parasztok által használt három birtoktípus birtoktípust különböztethetünk meg: – Indusztriális föld föld:: Egyik alapformája az irtásföld volt, amely általában az allodiális földekhez tartozott, így az elvégzett munkáért cserébe három-hat évig a földesúr átengedte az irtóknak ingyen használatra. A bérlet lejárta után vagy visszaszállt a földesúrra, vagy meghagyta a bérlıknek. 10



Magyarország mezıgazdasága V.

Magyarország mezıgazdasága IV.

• Termelékenység elemzési módszerek:

– Allodiális parasztparaszt-birtok birtok::

– Kula Kula::

Az ország népességhiányos területein alakultak ki. Az uraság fölösleges allodiális birtokait paraszti használatba engedte át, amelyért cserébe járadékot kapott. Bármilyen mővelési ágú lehetett, leggyakoribb formája a szántó és a legelı.

• • • •

– Közös haszonvételő területek területek::

A parasztok a földesúr által közösen használt

és

Y- árutömeg x- termelés a- termelés minısége b- saját fogyasztás

birtokolt területek. Pl. erdı, legelı, nádas. 11

12

2

2010/10/27


Magyarország mezıgazdasága VI.


Magyarország mezıgazdasága VII.

• A fogyasztást állandónak tekintette, így az árutömeg bıvülése csakis minıségi változás következtében érhetı el. • Azonban a magyar parasztság távol próbált maradni a piactól, amit „konzervativizmusként” is szokás emlegetni.

– Hicks

• • • •

Xt- folyó év outputja Xt-1- elızı évi output p- átlagos munkás termelékenység w- munkások által elfogyasztott termékmennyiség

13

14



Magyarország ipara I.

Magyarország mezıgazdasága VIII. • Ha az átlagtermelékenység nagyobb, mint az egy munkásra jutó termékfogyasztás, akkor Xt nagyobb lesz, mint Xt-1, és a gazdaság p/w-1 ütemben bıvül. • Ha növekszik a bérráta , vagy egy bizonyos termékmennyiség áthelyezıdik a nem termelı szektorba, akkor a mezıgazdasági többlet csökken. DE: sem p ,sem w nem tekinthetı konstansnak az adott idıszakban → kimondta, hogy p nagyobb, mint w→ biztosította a magyarországi mezıgazdaság növekedést.

• Ipari változások NyugatNyugat- Európában

15

– Folyamatos technikai megújulás. – Tradicionális ipar szorosan kötıdött a mezıgazdasághoz. – A hagyományos céhes erık sokáig tartották magukat. – Kialakult a Verlag Verlag-- systemsystem a vállalkozó a parasztoknak nyersanyagot adott, a háziipar keretein belül elkészült termékeket pedig nekik adták el.


Magyarország ipara II.

16


Magyarország ipara III. III.

• A kereskedelmi tıke egy részét iparba fektették, megindult egy tıkeigényes lassú növekedés, kialakult az üzletszerő gondolkodás, állami finanszírozás, pénzügyi rendszerek modernizálása. • TEHÁT: minden feltétel adottá vált – elkezdıdött az ipar forradalma, ami nem egy robbanásszerő esemény, hanem egy hosszú távú folyamat eredménye lett.

• A hazai ipar strukturális rendszere: 1. Háziipar • Magyarország túlnyomó része háziiparral foglalkozott • Legfontosabb szövés, fonás. • Nem pénzügyi többlet elérésére szervezıdött„munka-fogyasztás” egyensúly. • Fölös munkaerı-kapacitás teremtette meg a piacra lépés feltételét. 17

18

3

2010/10/27


Magyarország ipara IV.


Magyarország ipara V. • 19. század 2. fele- céhek kívánságazárják ki a piacról az idegen termékeket.

2. Céhes ipar • Ellentmondásosan fejlıdött. • Az ipari termelést gátló tényezı. • A falusi vagy vidéki céhek nem folytattak minıségi termelést. • 18. század közepe- megszületett az állami céhpolitika gondolata. • 1761-Mária Terézia-céh rendelet-célja: relatíve olcsó és rendezett áruellátást biztosítson a lakosság számára.

• Fölbomlásának oka a birodalmi összefonódás- késztermék-beáramlás. • Továbbá: a manufaktúrák elterjedése.

19

20


Magyarország ipara VI.


Magyarország ipara VII. – Textilipar

3. Modernebb ipari struktúrák

• Kétirányú változás: nıtt a munkamegosztás; elterjedtek a gépek • Gız forradalmasítása

– Manufaktúrák: 19. század elsı harmada • Habsburg gazdaságpolitika erıs támogatását élvezték • DE: szakmunkáshiány • Tıkeszegénység • Vállalkozási kedv hiánya nehezítette elterjedésüket. • Az új manufaktúrák nem bizonyultak hosszú életőeknek 21

– ÉlelmiszeriparÉlelmiszeripar- szeszfızés – Vasipar Vasipar-- 18. század második felétıl egyre fontosabbá vált. – Sóbányászat Sóbányászat-- sójövedékek megakadályozták a felhalmozást. – Szénbányászat Szénbányászat-- Ipari célokra elıször Budán és Pesten használták. A szénfogyasztást hátráltatta a rossz infrastruktúra.


22


A vállalkozó szellem megjelenése Európában I.

A vállalkozó szellem kialakulása Európában II II..

• Mi a vállalkozás?

• Anglia: – 13. század- gyapjú kereskedelem.

1. Gazdaságtörténeti megközelítés:

– Államhatalom meghatározó szerepe.

„A társadalmilag szervezett munkatevékenységet és elosztási forma.” (Kaposi 2002)

– 16. század fellendülés- városi tıke megjelenése a gazdaságban.

2.. Közgazdasági Közgazdasági-- számviteli megközelítés: „Minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerően, ellenérték fejében termelı vagy szolgáltató tevékenységet végez.” ( SZTV 2000 C. 3.§)

– Monopólium-osztogatás, kereskedelem katonai védelme, vámpolitikák, hajózási törvények – Az államhatalom fokozatos kivonulása a gazdasági életbıl, már csak a keretfeltételeket biztosítása (19. 23

század)

24

4

2010/10/27


A vállalkozói szellem kialakulása Európában III III..

Modern vállalkozások Magyarországon I. • Kereskedık

• Németország: – A német vállalkozások eredete a középkorra nyúlik vissza. – A kézmővesek tekinthetık az elsı vállalkozóknak. – Nagyobb részüket kézmőiparosok, kisebb részük kereskedık alkották – Nem egy ágazati kölcsönhatásként jött létre, sokkal fontosabb volt az ipari szakértelem és az ipari lobby összefonódása az államhatalommal, amely késıbb sem vonult vissza.


– 18. század végi hadikonjunktúra fellendítette a kereskedelmet. – Két nagy csoportja: testületi kereskedık, zsidó nagykereskedık. – Hosszú távú fennmaradás, de alacsony profit jellemezte ıket. – Zsidókkal szemben számos tiltás (pl. földvásárlási tilalom), DE: nagy volt a tıkeerejük 25


Modern vállalkozások Magyarországon II.

26


Modern vállalkozások Magyarországon III. • Ullmann Móric – 1830-as években az infrastruktúra felé fordult. – Alapítója volt a Pesti Magyar kereskedelmi Banknak és a Gyáralapító Társaságnak – İ finanszírozta a reformkorban az elsı vasútépítést. • Kochmeister Frigyes – A Hitelbank, az Értéktızsde és az Iparkamara megalapításában vett részt.

• Bankárok, hitelezık – 19. század elsı felében jelentek meg, fıként izraelita nagykereskedı családok. – Megmaradt a hagyományos magánkölcsönrendszer , de egyre jobban elterjedt a hitelrendszer is. 27

28



Modern vállalkozások Magyarországon IV.

Forrás: 1. Honvári János: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig, Aula Kiadó, Budapest, 2003.

• 1830-1840-es években már vidéken is megjelentek a polgári származású pénzkölcsönzık, akik 1840-tıl birtokszerzési jogukkal is élhettek.

2. Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000, Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs 2002.

• Tıkés ipari vállalkozókvállalkozók- sokan a céhekbıl kiemelkedve váltak önálló iparossá. 29

30

5

2010/10/27


Köszönöm a figyelmet!

31

6

27. Magyarország agrárszállító szerepet töltött be

Recommend Documents