2016/2. szám
VISSZATEKINTÉS
25 év! Egy negyed évszázad! A Szálkai Német Nemzetiségi Énekcsoport 25 éves jubileumi ünnepsége alkalmából visszatekintve az indulásra, szinte hihetetlen! Amikor 1990 nyarán Dani Lázárné, Rózsa /aki akkor a Kultúrház vezetője volt/ megkeresett, hogy vállalnám-e egy német énekcsoport vezetését, magam sem gondoltam, hogy a hívó szóra összeverbuválódott kis csoport, a kezdeti bizonytalankodás után ilyen összetartó, szívesen együttmunkálkodó közösséggé kovácsolódik majd. Elsődleges célunk a még fellelhető népdalok megtanulása, átadása, továbbörökítése volt. Emellett, hogy segítsük a már meglévő tájszoba eszközeinek gyarapítását, gondozását, melyek a németség szokásait, hagyományait idézik. A dalok megtalálásáért nem kellett messzire mennünk, hiszen tudtuk, hogy Reinspach Éva néni több tucatot feljegyzett és ezeket szívesen megtanítja nekünk. Kezdeti szárnypróbálgatásunknál Keller Antal „Tóni” volt a segítségünkre harmonika kíséretével.
Kéthetente próbáltunk és ezek a hétfői összejövetelek egyre fontosabbá váltak mindannyiunk számára. Elég sok dalt tudtunk már énekelni, amikor kezdtünk kimerészkedni a „meleg fészek”-ből: elfogadtuk környező és távolabbi csoportok meghívásait. Jártunk Bonyhádon, Szekszárdon, Hőgyészen, Kakasdon… Kellemes, tanulságos délutánokat, estéket töltöttünk együtt a helyi énekesekkel: megismertük környezetüket, hagyományaikat, dalaikat. Több csoportot mi is visszahívtunk később. Emlékezetes, vidám farsangi összejöveteleken is részt vettünk Bonyhádon, Cikón. Még jelmezt is öltöttünk: Hófehérke és a hét törpe”bőrébe bújtunk”, természetesen gonosz mostohával, királyfival, vadásszal együtt. Már az öltözőben jókat derültünk magunkon és egymáson. Ma pedig ezt tesszük a
fotók nézegetése közben. Az este persze közös énekléssel zárult Rónainé Terike vezetésével, akire csak hálával tudunk gondolni, hiszen többször adott a csoportunknak hasznos tanácsokat gazdag tapasztalattárából. Az utóbbi időben főleg itthon mutatjuk be dalainkat: rendszeresen részt veszünk a Nemzetiségi Esteken, egy-egy dalcsokorral fellépünk a Falunapi műsorban, de állandó szereplői vagyunk a Betlehemes játékoknak is. Többször énekeltünk kiállítás megnyitón, könyvbemutatón. Kapcsolatot tartunk az óvodával: kölcsönösen látogatjuk egymás rendezvényeit /Nemzetiségi Est, Márton nap stb./ Volt lehetőségünk a Szt. József templomban is énekelni esküvőkön, borszentelés alkalmából, jubileumi miséken. Jó kapcsolatot ápolunk az egyházi énekesekkel is. A próbákon megünnepeljük egymás születésnapját: a köszöntő mindig egy saját választású szép ének. Az évek során kb.100 dalt tanultunk meg. Sajnos Éva néni már örökre eltávozott közülünk- ma is köszönettel és hálával emlékezünk rá. Azóta másoktól is sikerült dalokat gyűjteni, tanulni: id. Pappert Józseftől, Weisz Jánosnétól, vagy más csoportoktól. 2005-ben egy CD-nk is megjelent.
Az alapító tagok közül már csak hatan vagyunk a csoportban. Többen örökre távoztak, mások betegség, elköltözés miatt maradtak ki. Örömünkre új tagok is jöttek, akik azonosulni tudtak céljainkkal, szokásainkkal. most húszan vagyunk. Zenei kíséretünket, Pappert Gábor biztosítja. Szép harmonikajátékával, fiatalos humorával sokszor teszi derűssé a próbák hangulatát. A csoport tagjai szívesen töltik egymással az időt: örülünk egymás kisebb- nagyobb sikerének, sztorikat mesélünk az unokákról és együtt szomorkodunk is - erőt adva egymásnak, ha valakit betegség, baj ér. Na és a kirándulás! Igazi közös program! Évente szerveztünk kirándulást az ország különböző mostanában már nem nagyon távoli - részére. Huszonöt év alatt sokfelé jártunk. A teljesség igénye nélkül említem meg Pécsváradot, Budapestet, Szarvast, Hajóst, a Jeli arborétumot, ahol épp rododendron virágzáskor jártunk vagy Bátaapátit, Mórágyot, Grábócot, Gyönköt… Legutóbb Székesfehérvárra utaztunk. Mindenütt megnéztük a legfontosabb nevezetességeket, gyűjteményeket, tájházakat látogattunk meg. Mindenhonnan szép emlékekkel, új ismeretekkel gazdagodva jöttünk haza. Természetesen ez a 25 év nem lehetett volna ilyen változatos és eredményes a helyi Önkormányzat és helyi Német Önkormányzat folyamatos támogatása nélkül. Ezúton is nagy-nagy „KÖSZÖNJÜK!” illeti őket. Hálásak vagyunk továbbá mindenkinek, aki figyelemmel kísérte az évek során hagyományőrző tevékenységünket és bármilyen formában segítségünkre volt. 25 év! Az idő persze felettünk sem múlt el nyomtalanul. Eredeti célunk azonban ugyanaz maradt: hagyományőrzés-ápolás. Régi és folyamatos vágyunk, hogy a fiatalabb korosztályból is csatlakozzanak hozzánk azok, akik szeretik a német kultúrát, a nyelvet, zenét, dalokat, és szeretnének azon munkálkodni, hogy mindezek megmaradjanak a jövő nemzedékeinek. A fiatalos tenni akarás újabb lendületet adhatna. Jó lenne hinni, tudni, hogy lesz, aki továbbfolytatja, amit mi 25 évvel ezelőtt elkezdtünk! Orbán Jánosné (az énekcsoport vezetője)
Tisztelet az időseknek! Ezúton köszöntjük Lórenz Józsefné Mörcz Katalint, aki 2016. április 14-én töltötte a 90. életévét. Kívánjuk, hogy Isten éltesse sokáig nagyon jó egészségben, és örömökben!
KÖZÉRDEKŰ HÍREK
FELHÍVÁS parlagfű elleni védekezésre Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szálkai Kirendeltsége felhívja az érintettek figyelmét, hogy - az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése értelmében - a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Ha a földhasználó védekezési kötelezettségének nem tesz eleget, a földhasználó költségére az eljáró hatóság közérdekű védekezést rendel el. A fentieken túl a fertőzött terület nagyságától és a gyomborítottság mértékétől függően növényvédelmi bírságot is ki kell szabni, amelynek összege – belterületen - 15.000 Ft-tól 5.000.000 Ft-ig terjedhet. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli és adók módjára az állami adóhatóság hajtja be. A helyszíni ellenőrzés hivatalból vagy bejelentés alapján történik. Kérjük az érintetteket, hogy a védekezési kötelezettségüket - mindannyiunk egészségének megóvása érdekében - önként teljesítsék.
Még 2013-ban megváltoztak az állattartás szabályai: a mezőgazdasági haszonállatok tartását az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása értelmében ugyanis a haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket – például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma - hatályon kívül kellett helyezni. Így tehát önkormányzati rendelet ezentúl nem korlátozhatja egyebek mellett sertés, szarvasmarha, juh, vagy a baromfi tartását sem. Az intézkedés célja az állattenyésztés, illetve a növénytermelés egyensúlyának helyreállítása, a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztése, a mezőgazdasági munka szerepének erősítése, a háztáji állattartás növelése. Mindez azonban nem jelent feltételek nélküli állattartást: az állatok tartása ugyanis „nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet”. Továbbra is be kell tartani az állategészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogy eddig. A hobbiállatok viszont nem tartoznak a törvény hatálya alá, tehát a kutya és a macska sem.
Néhány fontos szabály: - Az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatokat el kell különíteni. - Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszerességű, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. - Szintén az állattartó kötelessége, hogy biztosítsa az állat megfelelő és biztonságos elhelyezését, szakszerű gondozását, valamint hogy megakadályozza az állat szökését. A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is meg kell teremteni azonban a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét. - A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani. - Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat nem rakható ki, a tartásával felhagyni nem szabad. Tilos az állatot elűzni, elhagyni vagy kitenni, neki fájdalmat okozni, félelemben tartani. Állattartás kapcsán is érvényesülnek a Polgári Törvénykönyv szomszédjogra vonatkozó előírásai. A tulajdonos az állattartás során is köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Egyes személyek „állatszeretete” nem járhat azzal a következménnyel, hogy a szomszédos ingatlan tulajdonosait szükségtelenül zavarja. Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz.
Megszűnik a ”Szálkai falusi turistaparadicsomért” alapítvány
Tisztelt Szálkaiak, érdeklődök! Szálka község falusi vendégfogadásának elősegítésére és fejlesztésére, a környék különleges klimatikus viszonyainak kihasználására 1991. november 25-én 14 társammal elkezdtük a ”Szálkai falusi turistaparadicsomért” alapítvány megalapítását. Jogi procedúrák miatt csak 16 hónappal később 1993. márc. 9-én, a Tolna Megyei Bíróság nyilvántartásba vette. Az alapítvány elnöke: Várfy Tibor, titkára: Nagyné Teleki Éva, kuratóriumi tagok: Hajós József és Fodor Mihályné. Az alapítvány céljai: 1. A szálkai turizmus folytatásában résztvevők erkölcsi és anyagi támogatása, a túrizmus szervezése és propagálása érdekében felmerülő költségek fedezése. 2. Az óvoda és iskola technikai -konyha technikai-színvonalának emelése, különös tekintettel a korszerű csoportos vendéglátás igényeire. 3. A szálkai lakosság életkörülményeinek javítása, a lakosság termékeinek helyi értékesítése-bio termékek előnyben-a falusi túrizmus felvirágoztatásán keresztül. 4. A különleges klimatikus viszonyok kiaknázására a világon egyedülálló gyógyászati módszerek (agykontroll, testkontroll, egészséges életmód, reflexológia) alkalmazásának elősegítése és ezáltal referencia központ létrehozása. A Szekszárdi Törvényszék KEZDEMÉNYEZÉSEMRE az alapítványt 2015. okt. 12-én megszüntette. Az alapítvány megszüntetésének legfőbb oka az érdektelenségből adódó érdemtelenség, valamint a nyaraló vendégek számának drasztikus lecsökkenése, a támogatás teljes hiánya volt.
Az alapítvány éveken át elérte célját, jól működött. Iskolás csoportok 30-40 fővel érkeztek, akiket több vendéglátónál helyeztünk el, több napos programot szerveztünk nekik a környéken. Családok, baráti társaságok jöttek, akiknek a pihenést, kikapcsolódást-igény szerint akár természetgyógyász meghívásával (kezelésekkel) tettük tartalmasabbá. Személyes intézkedésemre 8 szálkai családnak sikerült 100-100 ezer Ft vissza nem térítendő támogatást kapni a vendégfogadás beindításához. Pályázni az alapítvány segítségével lehetett. Kezdeményezésemre, 2 szálkai személy aktív segítségével pályázat útján kapott pénzből az akkori hivatal vásárolt 5 db szeméttároló konténert (még nem volt rendszeres szemétszállítás) a maradékból a faluközpontban fákat ültettek. Az iskolának az egészségesebb ivóvízért egy víztisztító berendezést vásároltunk, valamint a vendégek étkeztetésével a konyha jobb kihasználását segítettük. Az iskola tanulóinak és tanárainak kirándulást szerveztünk az érkező vendégekkel együtt, különleges felszereltségű busszal Őcsénybe-ahol kipróbálhatták a repülést, Decsre és Gemencben a helyi látnivalókat nézhették meg. A falu életének színesítésére május 1-i majálisokat rendeztünk, több ezer résztvevővel. A szálkaiak mellett sokan érkeztek a környékről, Szekszárdról, de Budapestről, Szegedről, Békéscsabáról is. (videofelvételek készültek, melyeket az érdeklődőknek szívesen megmutatok) A programok közt volt: favágóverseny, gyermek ügyességi verseny, lovas kocsikázás hőlégballonozás, halászlé főzőverseny, amihez a kb.: 160 kg halat 2 szekszárdi halboltos ingyen biztosította. (A favágóversenyen használt fát később „kazánkész” állapotban-kb. 5 köbmétert az iskola, óvoda fűtésére adtuk.) Szintén szekszárdi vállalkozó pár hordó ingyen sörrel járult hozzá a jó hangulathoz. A helyezésekhez az ajándékokat szponzorok biztosították. Egészségügyi szakdolgozók jöttek a szekszárdi kórháztól, vérnyomást, vércukrot mértek, életmódbeli tanácsokat adtak. Este bállal zárult a rendezvény. Példátlan összefogás, segíteni akarás volt jellemző, ami túl terjedt a falu határain, igazi közösségépítés volt. Sajnos az elképzeléseink nem mindig kaptak kellő támogatást, sok esetben gátolták, akadályozták tevékenységünket, ez is hozzájárult a már említett indokok mellett, hogy az alapítványt megszüntettem. A falusi vendégfogadói tudásomat sokban segítette az akkori Falusi Túrizmus Országos Szövetsége, melynek alapító tagja voltam 1994-ben. A kezdetektől fogva részt vettem a szálláshelyek minősítésének elméleti és gyakorlati meghatározásában. A Tolna Megyei Falusi Turizmus Egyesület megalakításakor első elnöknek és oktatónak kértek fel. Később, mint szálláshely minősítő és szaktanácsadó dolgoztam. Akkoriban minősítőnek min. 5 év aktív, sikeres szállásadói tevékenységet kellett igazolni és vizsgázni, ma ez sajnos változott. Az Országos Szövetség fennállásának 20. évfordulóján 2014. május 21-én többéves segítőkész munkámat és szakmai tevékenységemet személyesen átvett oklevéllel (a megyében egyedül kaptam) köszönte meg a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség elnöke Dr. Csizmadia László. Európában és sajnos körülöttünk is előforduló zavaró jelenségek miatt csökkenni fog a külföldre utazók száma. Remélhető, hogy a belföldi utazók száma növekszik. Sürgős szükség lenne egy helyi összefogásra, feszültségoldásra, beszélgetéssel, tanulással, hogy a csodálatos környezetünket jobban kihasználva, fejlesztve, közös erővel mindenki érdekeit figyelembe véve léphessünk előre. Várfv Tibor, Szálka Kossuth L.u.71 a Tel:74-509-664 vendégfogadó, falusi turizmus manager
2015. december 15-én a Szálkai Önkormányzat, a Szálkai Óvoda és a Szálkai Sportegyesület együttes erővel gyűjtést rendezett a tervezett sószoba megvalósításának érdekében, mely széles körű támogatást nyert a falu részéről.
A sószoba és a támogatói emléktábla avatása 2016. április 15-én megtörtént, a szoba azóta üzemel. A sószoba a Szálkai Könyvtár mellett található és látogatható, a szoba technikai felszereltsége, használatának részletei, szakmai javallatok és tanácsok is itt tekinthetőek meg. A Szálkai Óvodában 2016. őszétől a heti rend szerves részét képezi majd a sószobai foglalkozás. Köszönet minden támogatónak és adományozónak, hogy segítségükkel az álom megvalósulhatott! Tóth Judit
A közmeghallgatások során szinte mindig előkerül a Napfény utca torkolatának közlekedésbiztonsági problémája. A tavaly év végi közmeghallgatáson már felvetődött egy megoldási javaslat is, méghozzá az, hogy a Napfény utca egyirányúsításra kerülne, és a forgalom az utca végén található löszmélyúton (szurdikon) keresztül a Kossuth utcába terelődik. Ez az elképzelés szolgálhatja a Napfény utca problémájának megoldását, de véleményem szerint generál egy újabb kérdést. Figyelembe veszi-e ez a megoldás a Kossuth utcában élők érdekeit? De kezdjük az elején! A szurdikot, hogy autós közlekedésre alkalmassá tegyük, le kell betonozni. Erre kétféle pályázati módon lehet pénzt szerezni, az egyik, hogy mindjárt útépítésre pályázunk, a másik az, ha valamilyen csapadékelvezetési néven lebetonozzuk, amit majd később útnak is lehet használni. Erre az utóbbira számtalan példa van Szekszárdon is. De miért jelent gondot ez a Kossuth utcában. A víz mindig a „lejtő” alján gyűlik össze, tehát a víz elvezetését is ott kell megoldani. A szurdik jelenlegi állapotában, a növényzet és a talaj vízelnyelő, és a lefolyást lassító tulajdonságai miatt lassabban juttatja le a vizet a völgybe. Egy lebetonozott úton a víz össze-, és lefolyási sebessége felgyorsul, tehát hamarabb találkozik a már lent lévő csapadékkal, és ott gondot okozni. A probléma pedig most is jelen van csapadékos időben. Az úttesten összegyűlt víz még napokig megáll ott, és a jelenlegi állapotban nem tud elfolyni a patak felé. És ehhez jön még a forgalom ideterelésének a problémája. Amennyiben a fent vázolt döntés születik, és a Napfény utca forgalma ebbe az irányba terelődik, akkor fontos kérdések várnak megválaszolásra! - A szurdik hossza kb. 700 m, az út végig „falak” között halad. Amennyiben télen csak egy alkalommal mindössze 10 cm hó esik, akkor ez egy 2 m-es szélességű út esetén 140 m3 mennyiséget tesz ki. Ahhoz, hogy a
zavartalan forgalmat biztosítani lehessen, a havat le kell tolni! Hová kerül elhelyezésre ez a hómennyiség, ha csak lefelé lehet tolni? -Egy ilyen szurdiknak sajátságos mikroklímája van. Lehet, hogy a napsütötte részeken már nincs lefagyva semmi, de szurdikban az árnyékolás miatt még jég lehet az úton. Mi a garancia arra, hogy egy lejövő autó, esetleg egy 4-5 m3 fával megrakott IFA nem csúszik meg és megy bele a 23-as számú ház falába, ami 1m-re van a telekhatártól? - Idős emberek a temető megközelítésére, de a gyerekes szülők is használják közlekedésre a szurdikot. Szintén felmerül a kérdés, hogy a nehezen belátható szudikban hová ugrik félre a gyalogos az autós elől? A kérdések számát lehet sokszorozni, de talán célszerűbb megvizsgálni a Napfény utca torkolatának problémáját más szemszögből is, mégpedig megnézni, hogy az elmúlt 15 évben hol történt a legtöbb baleset. A Napfény utcánál kettőről kaptam információt, míg a Kossuth utca érintett szakaszán, a szelektív sziget, és a híd környékén 11 esetet sikerült összegyűjteni: 5 autó landolt a patakban a hídnál, egy az út szélén a betonozott csatornában. Egy autó csapódott be egy fába, kb. másfél méterre az egyik helyi lakostól. Volt két koccanás, egy motoros baleset, és elütöttek egy embert. Ez alapján a település legveszélyesebb szakasza pont a Kossuth utca torkolata és környéke.
Természetesen a célnak annak kell lenni, hogy közösen gondolkozva megoldást találjunk a problémára, úgy, hogy senki se legyen vesztese a végső döntésnek. Véleményem szerint, a csapadékvíz problémáját lent kell megoldani, méghozzá úgy, hogy az út patak felőli oldalán egy vízelvezető teknőt kell kialakítani a patak felé. Azért csak egy teknőt és nem árkot, mert a közművek egy része ezen az oldalon fut. Amennyiben a pályázathoz szükséges egy nagyobb költségű beruházás, és csak a szurdik lebetonozásával lehet elérni a megvalósítást, akkor indokolt lenne vízterelő küszöbök kialakítása a lebetonozott részen. Ezek a küszöbök „szlalomozásra” kényszerítenék a lezúduló vizet, és lelassítanák azt, valamint garantálnák azt is, hogy nem lesz gépjárműforgalom a szurdikban. Megjegyzem, hogy most sincs, tehát nem is hiányozhat! És milyen megoldás lehet a Napfény utcai problémára? Véleményem szerint ez a probléma falutáblánál kezdődik, és ott is végződik! Okozója pedig a felelőtlen, másokat nem figyelembe vevő autós, aki nem törődik a sebességhatárokkal. Ennek pedig a Kossuth utcaiak nap, mint nap szenvedő alanyai. Megoldási lehetőség több is lehet. Az igaz, hogy a „fekvőrendőrt” ide nem engedi az aktuális jogszabály, de un. figyelemfelkeltő rázatót lehet kialakítani. Figyelemfelkeltésre alkalmas még a mozgásérzékelős, felvillanó elektromos tábla, az élénk színű felfestések az úton, és mindezek kombinációja, de segíthet az is, hogy a Napfény utcából csak jobbra lehetne kikanyarodni, és a faluközpontban megfordulni. De szerintem a végső megoldást valahol a Kossuth utca közepén elhelyezett, mindkét irányba látó traffipax jelentené! Varga Zsolt
„Gólya-hír”
Köszöntjük a falunk idei apróságait, név szerint: Dunai Benettet, aki 2016. 01. 27-én született, és Bakody Szofit, aki 2016. 02. 04-én látta meg a napvilágot. Sok boldogságot, örömöt és egészséget kívánunk nekik, és családjaiknak!
ZÖLD SAROK
Elfeledett háziállat: a cikta juh
Sokan a falusi portájuk gyepének karbantartására tartanak juhokat. Hagyománytiszteletből, magyarságunk emlékeinek megőrzését felvállalva legtöbben racka juhokra bízzák a fű növekedésének megakadályozását. De kevesen tudják, hogy van egy juhfajta, ami a rackával ellentétben általánosan elterjedt volt a baranyai és tolnai sváb településeken, így Szálkán is. A világ legritkább háziállatai között foglal helyet a kizárólag Magyarországon – és rendkívül kis létszámban, Németországban – előforduló cikta, másik nevén tolna-baranyai sváb juh. De hogy is alakult ki ez a juhfajta? A XVIII. században németek érkeztek-költöztek a török idők után elnéptelenedett magyar vidékekre, és ők hozták magukkal – nem magát a ciktát, mely már Magyarországon alakult ki, hanem annak a maihoz nagyon közel álló, ősi változatát, a zaupelschafét. A magyarokkal együtt élő sváboknál aztán létrejött a cikta. Egykor minden sváb portán megtalálható volt. A ciktát eredetileg kétszer nyírták, a kifejlett anyák gyapjútömege évi egyszeri nyírásnál 1,5-2 kg, a kosoké 2,5-3,5 kg. Háziipari termékek készültek gyapjából, például németekre jellemző, a ház körüli munkálatokhoz használatos házicipő, a „pacsker”, s a vastag zokni, a „fuszekli”. Jellemzően nem nagy nyájakban tartották, a ciktát, hanem háztáji jószágként — néhány egyedből álló csoportokban, és a kert végi meredekebb domboldalakon legeltették. 1945. után, amikor a magyarországi németek egy részét kitelepítették, a ciktatartás is visszaszorult. Olyannyira, hogy az 1970-es években az akkor még eredeti tartási környezetben már csak néhány tucat példány maradt, melyeket felvásárolta a magyar állam, s Nagydorogon, az állami tulajdonban lévő juhtelepen helyezte el. A rendszerváltáskor ez a telep szétesett, és az állatokat egy magyarországi német származású tenyésztő, Tisch József vásárolta meg. Halála után fiai hosszú távon nem foglalkoztak ciktával, eladták az állományt, amelynek nagy részét a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vásárolta fel és helyezte el nagydorogi telepén, és azóta is néhány elhívatott magángazdával közösen látja el az állomány génmegőrzését. A magyarhoni cikta-összállomány nyolcszázas nagyságrendű lehet. ebből kb. 500 db található a nemzeti park kezelésében. Magyarországon kívül még Németországban egy bajor múzeum (Schwäbisches Bauernhofmuseum Illerbeuern) foglalkozik e juhfajta néhány egyedének bemutatásával — Magyarországról származó példányokat szaporítva. A világon sehol másutt nem létezik ilyen juhfajta, ezen a néven. A ciktából egyes vélemények szerint a legfinomabb birkapörkölt készíthető, kemencében sült húsvétibáránylakomának is kiváló. és e juh gyapjából előállítható hagyományos sváb ruhadarabok készítését is talán még nem késő megtanulni idős, magyarországi német származású emberektől. És hogyan néz ki a cikta? Rendkívül szép felépítésű, a rackánál lényeges nyugodtabb. Kisebb termetű juhfajták közé tartozik; a testet hosszú fürtű, durva, fehér gyapjú borítja. Az anyák többnyire szarvatlanok, s a kosok egy része is. A szarvakkal rendelkező egyedek csigás „fejdíszt” viselnek. Marmagasságuk 50-60 centi; az anyák testtömege 25-45, a kosoké 45-55 kiló.
Lélekbúvár
Nőből anya, férfiból apa Életünk során talán az egyik legnehezebb szerepünk az, amit szülőként töltünk be. Azért is nehéz, mert igazából nem is lehet rá felkészülni. Mikor még pocakba lakik a baba, mindenki eltervezi, hogy hogyan fog viselkedni szülőként, milyen elveket fog követni, apa-anya egységet fog alkotni, nem hagyják, hogy kijátsszák őket egymás ellen, nem hagyják, hogy elbizonytalanítsák őket szülői szerepükben, hogy beleszóljanak a nevelésbe. Aztán megszületik a baba, és minden valahogy a feje tetejére áll, és semmi sem úgy sikerül, ahogy elképzeltük. Egy érzelmi hullámvasút veszi kezdetét. Az, hogy ez meddig tart, egyénenként változó, az anyánál pedig szülés utáni depresszió is nehezíti a helyzetet. A szülőknek el kell fogadniuk, hogy már nem csak ők vannak. Már nem tehetnek meg annyi mindent, és akkor, amikor szeretnének; a saját szükségleteiket a gyermeké mögé kell helyezni. Ez bizony nagyon komoly feszültséget szül magunkban is és a szülők között is. Frusztráló, hogy saját igényeinket háttérbe kell szorítanunk, mindeközben tökéletes szülők próbálunk lenni. A szerepek közötti egyensúlyt nem lehetetlen, bár nehéz megtalálni. Jár némi lemondással, de a de a kialakult harmónia kárpótol érte. Debulay-Nagy Melinda
Vitálkonyha
Nyári ízek a grillen Grillezés:
csirkemellet padlizsánt cukkinit gombát kenyérszelet, bucit
Tulajdonképpen majdnem minden hús és zöldségfélét lehet szabadtűzön sütni. Lehet A nyár egyik ajándéka, hogy a szabadban is szeletelt (sertés, marha, csirkehús) és egész elkészíthetjük az ételeinket. A friss levegő, a húsokat (csirkecomb, hal, krumpli) lehet faszén füstje, a nyár illatai a megszokott nyárson (hagyma, gomba, szalonna, kolbász, ételeknek is varázslatos ízharmóniát kölcsönöz, cukkini, padlizsán, kukorica, paprika, akár remek időtöltés és újabb alkalom az egészséges nyársra fűzve), hamburgerhúst és néhány ételkészítésre. füstölt húst is….. Szempont: a lehető legegészségesebb alapanyagokból változatos, finom ételeket készítsünk. Fokhagyma és kevés olaj felhasználásával előző nap bepácoltuk a csirkemell-szeleteket, majd hűtőben érleltük. Sütöttünk padlizsán és cukkini-szeleteket, gombát, Haloumi sajtot is készítettünk a grillen. Alufóliába csomagolva sütöttük meg a következőt: 1. karika paradicsom, bazsalikomlevél, mozzarella karika és pici olivaolaj, só, bors 2. foghagyma pici olivaolaj a tetejére, fóliába csomagolva
menta-bodza-limonádé készítés: 2 marék mentalevelet és 5-6 fej bodzavirágot 3 felkarikázott citrommal beáztatunk 2 liter hideg vízbe. Egy napot hagyjuk állni, másnap kivesszük a mentaleveleket és a bodzát, ízlés szerint cukorral vagy mézzel édesítjük, citromlével savanyítjuk és kész is a frissítő limonádé. Cukor és méz nélkül is finom, egészséges nyári üdítő.
fenyőszörp készítés: Legjobb, ha többféle fenyő ágairól szedjük le a friss hajtásokat. 56 marék üde zöld fenyőhajtást egy nagyobb edénybe tesszük, felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje. Két felkarikázott citromot teszünk bele, felforraljuk és 24 órát állni hagyjuk. Másnap leszűrjük és literenként 1 kg cukorral újra forraljuk. Ha elolvadt a cukor levesszük a tűzről és forrón üvegekbe töltjük. Meleg dunsztban tartósítjuk.
Bodza: Gyógyhatásainak se szeri se száma és szinte bárhol
megterem. a bodza az egyik legkitűnőbb szer a meghűléses/náthás megbetegedéseknél, klinikai tesztek során pedig kimutatták, hogy a vírusok szaporodását gátolva már 2-3 nap alatt legyűri az influenzát. A virág forrázata szemgyulladásnál szemcsepp, a mézzel kevert bodzalekvár TBC-seknek kiváló tüdőtisztító, krémje pedig jó ránctalanító és enyhén halványító hatású. Borotválkozás utáni szereket, arc- és szemfrissítő lemosókat is készítenek belőle manapság. Tartalmaz A-, B-vitamint, C-vitamin tartalma pedig duplája a citrusféléknek! A bodza a „szegényember patikája", de vigyázzunk vele, egyik részét se fogyasszuk feldolgozatlanul, mert nyersen enyhe mérgező hatása van. Ezek a mérgező anyagok hő hatására lebomlanak.
Epres hab citromfűvel Hozzávalók: 2 tojásfehérje • 2 kanál citromlé • 100 g szétnyomott eper • 40 g porcukor, •kevéske felaprított citromfű Igazi villámédesség igazi ínyenceknek! Verjük fel a tojásfehérjét a citromlével. Utána keverjük hozzá a szétnyomott epret és a porcukrot. Legvégül adjuk hozzá kevéske összevágott citromfüvet. Az így kapott habot szervírozzuk pohárban vagy desszertes tálkában, és díszítsük eperrel, macskanyelvvel, citromfű levéllel.
Eper:
Az
eper
több
száz
évvel
ezelőtt
gyógynövényként kezdte pályafutását, gyümölcsként a 14. századtól fogyasztják. 100 g eper csupán 30 kalóriát tartalmaz, mivel 90%-a víz. Több benne a Cvitamin, mint a narancsban vagy a citromban. Megállítja a fertőző mikroorganizmusok terjedését, vírusellenes. Ha nem adunk hozzá cukrot, nagyon jó szomjoltó. Az eper levele a megfelelő vízhajtó és tisztító gyógynövény teaként fogyasztható.
„Ismeretlen ismerős” - Ildikónak hívnak, egy majdnem 3 éves Kislány majdnem 29 éves anyukája, egy a tetőkhöz jól értő férj felesége, 6 kutya és 5 cica gazdája. Mind emellett szociális munkás. :) - Így mutatkozott be nekem GyörgySzabó Ildikó, aki 2015. 03. 01-től dolgozik a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánaszogálatató Központ Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálatánál, mint családsegítő. - Pályakezdőként, kerültél ehhez a szervezethez dolgozni, avagy volt korábbi tapasztalatod a szociális szférában? - Munkába állásomkor nem volt ismeretlen az intézmény, 2010 augusztusában, akkor még pályakezdőként itt kezdtem meg pályafutásomat. Majd dolgoztam egy TÁMOP pályázatban, mely fiatalok számára kívánt hasznos szabadidő eltöltésére alternatívát nyújtani.
2016. január 1-jétől bekövetkező változásokból adódóan – a családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással integráltan, egy szervezeti és szakmai egységben működhet – Szekszárdról vidéki társulásokhoz kerültem, gyakorlatilag helyet cseréltük az elődömmel dr. Juhászné Eszenyi Ildikó kolléganővel. - Hol és mikor lehet hozzád fordulni segítségért? - Decs és Szálka községekért felelek. Rendszerint hétfőtől – csütörtökig Decsen „főhadiszállásolok”, kéthetente (páratlan héten) kedden 12.00-16.00 tartok ügyfélfogadást Szálkán. - Milyen fő tevékenységi köröket végzel a munkád során? - Munkám szerteágazó. Megelőző tevékenységeket folytatok, amely során figyelemmel kísérem a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, igyekszem feltárni az egyén és a család életében jelentkező probléma okait és segíteni arra opcionális megoldást találni. Szükség esetén tovább delegálom a segítségre szoruló személyt más szolgáltatást nyújtó szerv felé. Megpróbálom segíteni az egyént, a családot abban, hogy erőforrásait használni tudja,
és képesek legyenek megelőzni vagy legalábbis kezelni szociális jellegű gondjaikat. Ennek érdekében segítem az egyéni és családi működés változásait, továbbá az egyén/család és az érintett környezet közötti kommunikációt, kommunikációs készségek javulását. Tájékoztatok az elérhető és bevonható források elérhetőségéről és képviselem a család érdekeit. A segítés folyamatában családsegítőként arra törekszem, hogy ügyfeleimet megtanítsam mindazokra a technikákra, melyek segítségével képessé válnak ügyeik intézésére, konfliktusaik kezelésére. Munkám másik alappillére a közösségi szociális munka, a közösségi programok szervezése. Úgy gondolom, hogy sok probléma megelőzhető egy jól működő közösség kialakítása révén. Rendszeresen szervezek – az esetek többségében gyermekek részére, de az anyukák, szülők is nagyon szoktak örülni – kézműves foglalkozásokat. Ezek a foglalkozások a közösség formálásán kívül
a hasznos szabadidő eltöltésére kívánnak alternatívát nyújtani. Szálkán az IKSZT koordinátorral, Ferenczi Katával dolgozom össze. - Munkaidőn túl mivel foglakozol szívesen? - Szabadidőmben szívesen barkácsolok, hisz az otthon elkészített ötleteket a munkám során is kamatoztatom. Népes családommal szívesen kirándulunk, igyekszünk minden hétvégén kimozdulni a természetbe, ehhez mindig akad húzóerőnk - szó szerint -. - Hogy tetszik a falunk, már korábban is ismerted Szálkát? - Kisgyerekkorom óta szívesen látogatok el Szálkára. Annak idején még tánctáborban is voltam a településen. Lenyűgöz a falu panorámája, növény és állatvilága, minden évszakban új és más „arcát” mutatja, ami mindig arra sarkal, hogy tovább „kutakodjak”, felfedezzek, új élményekkel gazdagodjak.
Egyházi hírek
A szálkai hittan tábor ideje: 2016. június 22-24. (szerdától péntekig) Gyülekezés reggelente ½ 9-től a szálkai plébánián. A gyermekeket Mórágyról és Bátaapátiból megbeszélés szerint autóval áthozzuk Szálkára, és délután ½ 5 után vissza visszük. Szekszárd és Szálka között a közlekedés autóbusszal megoldható. A részvételi díj 2500Ft.
A tábor ideje alatt szívesen elfogadunk: gyümölcsöt, süteményt, kekszet, lekvárt, szörpöt, szalonnát, kolbászt, paprikát, paradicsomot. A gyermekek minden nap hozzanak magukkal: sapkát, kulacsot, kis hátizsákot, esőkabátot. Az idei tábor színe a sárga és a zöld, ezért kérjük, hogy lehetőleg ilyen színű pólóban jöjjenek. Pénteken Grábócra kirándulunk, ahol meglátogatjuk a kolostort és az új kilátót, ezért a templomlátogatáshoz is megfelelő öltözékben és kényelmes cipőben, szandálban jöjjenek! Jelentkezni a 2500 Ft befizetésével egyidejűleg lehet június 15-ig! Üdvözlettel: Rendásné Ujlaki Zsuzsa hitoktató (30/ 3870 816) …........................................................................................................................................................
Gyermek neve, osztálya: …...............................................................................................................
Szülő neve, telefonszáma: ….............................................................................................................
Betegség, allergia: …..........................................................................................................................
Szed-e valamilyen gyógyszert? ….....................................................................................................
Szülő aláírása: …................................................................................................................................
Köszönet mindenkinek, akik közreműködtek az újság létrejöttében! Fotó: Ferenczi Katalin, Tóth Judit, Varga Zsolt, internet Szöveg: Daniné Turcsányi Éva, Debulay-Nagy Melinda, Ferenczi Katalin, Orbán Jánosné, Rendásné Ujlaki Zsuzsa, Tóth Judit, Varga Zsolt, Várfi Tibor Szerkesztette: Ferenczi Katalin Kiadja: Szálka Község Önkormányzata, Pálfi János polgármester Megjelenik 215 példányban e-mail:
[email protected] web: www.szalka.hu, facebook: Ikszt Szálka
