2017. I. negyedév TEJSZÍV KAMPÁNY

2017. I. negyedév

TEJSZÍV KAMPÁNY

Kapás Boglárka, Kenderesi Tamás és Nagy Ádám is csatlakozott a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Közösségi Marketing Alapjának finanszírozásával megvalósuló országos Tejszív kampányhoz, ami a hazai tejtermékek fogyasztására hívja fel a figyelmet. Élsportolóink tudatosan odafigyelnek egészségükre és erőnlétükre, ezért tudják, hogy elengedhetetlen a vitaminokban, ásványi anyagokban és fehérjében gazdag élelmiszerek fogyasztása, így mindannyian rajonganak a tejért. Nem is volt kérdés számukra, hogy ők is csatlakozzanak a kezdeményezéshez, hozzájárulva ezzel a kampány sikeréhez. (Beszámolónk jelen kiadványunk 2. oldalán folytatódik.)

A Tej Terméktanács Kiemelt Pártoló Tagjai:

Szervezeti hírek (folytatás az első oldalról) A Közösségi Marketing Alap A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő Közösségi Marketing Alapba történő befizetésről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről szóló 2/2015. (II. 6.) FM rendelet 2. § (1) értelmében a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Közösségi Marketing Alapot működtet, melynek célja, a fogyasztók több, gyakoribb és tudatosabb tej és tejtermék fogyasztásra való ösztönzése, a gyermekek, a fiatalok tej és tejtermék fogyasztásra motiváló nevelésének támogatása, segítségnyújtás az egészségtudatos táplálkozás kialakításában, a tej és tejtermékek fogyasztásának megszerettetésével, valamint a tejtermékek sokféleségének és egészséges táplálkozásban betöltött szerepének bemutatásával. A Közösségi Marketing Alapból kizárólag egységesen valamennyi tej és tejtermék nem márka specifikus közösségi marketingje finanszírozható. Az Elnökség a fent hivatkozott rendelet alapján a 2016. június 23-i ülésén felkérte a Titkárságot, hogy a Tej Terméktanács Közösségi Marketing Alapjának felhasználására vonatkozó, a hazai tejfogyasztás népszerűsítését célzó középtávú tejmarketing stratégia és marketing terv kidolgozását több, a szakmában elismert marketing ügynökség bevonásával, ’meghallgatásával’ alakítsa ki és hajtsa végre. A Kereskedelmi és Marketing Bizottság 2016. őszén két körös meghallgatást követően a tenderre meghívott nyolc ügynökség közül a Hinora Global Marketing Kft. által bemutatott stratégiát javasolta elfogadásra az Elnökség részére. A Hinora Global Marketing Kft. által kidolgozott és az Elnökség által elfogadott koncepció szerint, a Tej Terméktanács 2017. évi közösségi marketing kampányát fiatal olimpikonok és sportoló példaképek –  Kapás Boglárka bronzérmes olimpikon úszónő, Kenderesi Tamás olimpiai bronzérmes úszó és Nagy Ádám válogatott labdarúgó – mint a ’tej nagykövetei’ támogatják. A Tej Terméktanács a sportolókkal 2017 januárjában egy éves kizárólagos szerződést kötött. A sportolók a Terméktanács 2017 évi tejfogyasztást ösztönző kampányának reklámarcai, szerepelnek a kampány televízióban és online csatornákon terjesztett reklámfilmjeiben, személyesen részt vesznek és promotálják a tejfogyasztást három sajtónyilvános terméktanácsi rendezvényen, hozzájárulnak az arcukkal és nevükkel előkészített reklámanyagok közterületi felhasználásához (óriásplakát kampány), valamint az edukációs anyagokon, szórólapokon, prospektusokban, akciósújság-hirdetésekben, nyereményjátékokban, és a Terméktanács online felületein történő megjelenítéshez is.

Reklámfilm forgatás/Youtube film forgatás/óriásplakát fotózás A 2017. évi marketing stratégia alapvető eleme az erőteljes ATL (hagyományos médiumokon keresztüli kommunikáció) kommunikáció, melynek érdekében a Tej Terméktanács marketing ügynöksége, a Hinora Global Marketing Kft. elkészítette a „Tejszív” munkacímű 30 mp-es TV spot, illetve a hozzá tartozó, 2

80 mp-es Youtube film, illetve a fotózás költségvetését, valamint storyboard-ját, melyet az Elnökség a 17/2017. (03. 03.) sz. határozatával elfogadott. A reklámfilm forgatás 2017. március 13-14-én – mindhárom sportoló részvételével – lezajlott. Kenderesi Tamás és Kapás Boglárka jeleneteit a Tüske csarnok uszodájában, Nagy Ádám labradúgó jeleneteit pedig a Groupama Arénában forgatta le a FilmTeam. A TV spot, egy impulzív képi és hangi világgal dolgozik, ami azért fontos, hogy sikerüljön kitűnni a rendkívül erős reklámzajból, fontos cél, hogy érzelmi reakciókat váltsunk ki a célközönségből, akik tudnak azonosulni a sportolók kiemelkedő teljesítményével, életformájával, mindazzal az életstílussal, amit ők képviselnek. A reklámfilm 2017. április 10-től május 28-ig látható az ATmedia csatornáin.

Közterületi megjelenések A Tej Terméktanács 2017. évi marketing kampányának egyik központi eleme a közterületi (óriásplakát és citylight) megjelenés. Az országos közterületi kampány 2017 májusában – párhuzamosan a televíziós reklámkampánnyal – fut, azt támogatja. Az óriásplakátokon a reklámspotban megjelenő fiatal olimpikonok, a Tejszív logó, valamint a kampány szlogenje kerül megjelenítésre.

Akciósújság-hirdetések A Terméktanács felvette a kapcsolatot a Terméktanács tag, valamint nem tag kiskereskedelemi láncokkal, az egyeztetések folyamatosan zajlanak. A kampány visual elemeivel kidolgozott egységes akciósújság-hirdetések a televíziós és a közterületi kampánnyal egyidőben, várhatóan május-június hónapban zajlanak.

www.tejsziv.hu A kampány valamennyi eleméhez szorosan kapcsolódik az online kommunikáció, melynek érdekében a Terméktanács a www.tejsziv.hu weboldal átalakítását, a kampány arculatához igazítását tűzte ki célul. A megújuló weboldalon – mely weboldal a kampány során valamennyi kommunikációs felületen megjelenik, illetve a fogyasztókat nyereményjátékokkal a webhelyre irányítja – feltüntetésre kerülnek a forgalomban lévő ’Tejszív’-’Sajtszív’ logós termékek is.

Facebook/Instagram A kampány kommunikációja intenzív PPC támogatással a közösségi média oldalakon is aktívan zajlik. www.facebook.hu/tejsziv, www.instagram.com/tejsziv 3

Módosult a Tej Terméktanács ALAPSZABÁLYA 2017. február 2-i ülésén a Tej Terméktanács Küldött Közgyűlése elfogadta az Alapszabály módosítását.

megválasztott 8-8 tagja közül a jelenlévő Elnökségi Tagok többségi szavazatával választ Elnököt és Társelnököt.

A módosítás szükségességét a Terméktanács életében az elmúlt években bekövetkezett változások indokolták. Napjainkra szakmaközi szervezetünk mind a termelői, mind a feldolgozói, mind a kereskedői oldal vonatkozásában több mint kétharmados reprezentativitással bír. Sikeres működésünket jelzi, hogy mára a Terméktanács egy háromoldalú érdekegyeztető fórummá vált, amely több esetben bizonyította, hogy a felek érdekeinek tárgyalásos úton történő összehangolása javíthatja a tejágazat helyzetét.

Megszűnt a korábbi rotációs elv azzal, hogy ugyanaz a természetes személy csak legfeljebb két egymást követő alkalommal választható Elnökké. Az Elnök és a Társelnök feladat- és hatáskörének gyakorlásáról Etikai Szabályzat rendelkezik, melyet az Elnökség fogadott el minősített többséggel. Új elem továbbá, hogy az Elnök és a Társelnök a Tej Terméktanács képviseletének ellátása során bármely tejpiaci szereplővel csak együttesen tárgyalhatnak, avagy bármelyikük egy Elnökségi Tag vagy az Ügyvezető Igazgató jelenlétében tárgyalhat.

„Annak érdekében, hogy a Terméktanács a jövőben még inkább elmélyíthesse háromoldalú működését, továbbá, hogy a kereskedő tagok ’bizonyíthassanak’, szükségét éreztük a kereskedelmi oldal jóval mélyebb integrációját a szervezeti munkába.

Új szervezeti egységként megalakultak a Feldolgozói, Termelői és Kereskedői Tagozatok, amelyek a Tej Terméktanács küldötteinek tevékenység-típus szerint szerveződő javaslattevő és véleményező testületei. Fontos szerepük továbbá, hogy ők jelölik az Elnökségi Tagokat a Küldött Közgyűlés részére. A Tagozatok szükség szerint, de évente legalább kétszer üléseznek, a Küldött Közgyűlés keretében vagy azon kívül. Bármely két Tagozat együttes ülést is tarthat. Az ülésen részt vesz az adott Tagozat jelöltjeként megválasztott Elnökségi Tag, valamint az Ügyvezető Igazgató.

Fentiek figyelembe vételével került sor hosszú hónapok egyeztetését követően az Alapszabály bizonyos pontjainak módosítására. Lényeges változtatás történt a küldöttek számának meghatározása esetében. A 60 fős Küldött Közgyűlés létszámát illetően nem változott, azonban a 2017. évi tisztújító választások során már más összetételben delegálhatnak tagokat az egyes oldalak a Küldött Közgyűlésbe: • termelői oldal • feldolgozói oldal • kereskedői oldal

A Küldött Közgyűlés határozathozatalát könnyítő változtatás, hogy a küldöttet azonos Tagozatba tartozó másik küldött meghatalmazottként képviselheti. Nem lehet meghatalmazott a Tej Terméktanács vezető tisztségviselője. A meghatalmazás további korlátja, hogy a küldött legfeljebb három másik küldöttet képviselhet, ide nem értve azt az esetet, ha valamennyi meghatalmazó ugyanannak a tagnak a küldöttje.

25 fő 25 fő 10 fő.

Szükségét éreztük nem csak a Küldött Közgyűlés, hanem az Elnökség szintjén is bevonni a kereskedői oldalt a munkába, így annak létszáma és összetétele az alábbiak szerint módosult:

A tagdíj-fizetés szempontjából megfogalmazásra került az a szabály, hogy kettős tagsággal bíró azonos jogi személy esetén is egyszer kell tagdíjat fizetni. A tagdíj meghatározója a tevékenység-típus (termelő, feldolgozó, kereskedő) többségi árbevétele.

Elnökség létszáma 22 fő, összetétele: • • • •

tejtermelői érdekkör képviseletére 8 fő, tejfeldolgozói érdekkör képviseletére 8 fő, kereskedői érdekkör képviseletére 4 fő, a tejtermelőket, valamint a tejfeldolgozóka tömörítő társult tagok köréből választott 1-1 fő.

A Tej Terméktanács módosított Alapszabálya, továbbá azzal kapcsolatos információ a Terméktanács Titkárságán (+361 203 1450, [email protected]), illetőleg weboldalán érhető el (www.tejtermek.hu).

Az Elnök és Társelnök megválasztása és visszahívása visszakerült az Elnökség hatáskörébe. Az Elnökség a tejtermelői és tejfeldolgozói tagozatok jelöltjeként 4

Tisztújítás 2017. – küldöttválasztó taggyűlések

A Terméktanács az azonosító kódszámot, valamint az adatszolgáltató által kitöltendő adatlapo(ka)t elektronikus úton küldi meg.

Jelen Tagi Tájékoztatónk megjelenésével egy időben zajlanak a Tej Terméktanács három évenként esedékes tisztújító küldöttválasztó értekezletei. A megválasztható termelői küldöttek számának meghatározásakor a megyék termelőinek összevont értékesítési adatai kerültek figyelembe vételre, melyek alapján az Elnökség kijelölte a régiókat és meghatározta a megyénként delegálható küldöttek számát. A termelők összesen 25 fő delegálására jogosultak.

A Tej Terméktanácstól azonosító kódszám igénylése a következő email címen lehetséges: tejstatisztika@ tejtermek.hu. A Tej Terméktanács tagok azonosító kódszáma megegyezik Tej Terméktanácsi tagi azonosítójukkal. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikus úton történik. Az alapanyag adatokat tartalmazó adatszolgáltatást az Agrárgazdasági Kutató Intézet központi elektronikus rendszerén (https://pair.aki.gov.hu/ web_user/general/home.do) keresztül kell teljesíteni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. Az adatszolgáltatás megkezdése előtt regisztrálni szükséges a [email protected] e-mail címen a következő adatok megadásával: cégük neve, címe, statisztikai számjele; az adatszolgáltató felelős vezetőjének és az adatszolgáltatást végző személynek a neve, beosztása, telefonszáma és e-mail címe. A regisztrációt követően levélben kapják meg a belépéshez szükséges azonosítót (felhasználónév) és az ahhoz tartozó ideiglenes jelszót, amelyet az első belépést követően meg kell változtatni.

A feldolgozók, valamint a kereskedők esetében az előző évi tejértékesítésből származó árbevétel alapján került meghatározásra a delegálható küldött-jelöltek száma, akik közül a küldöttválasztó taggyűléseken kerülnek megválasztásra a küldöttek. A feldolgozók 25, a kereskedők 10 fő küldött delegálására jogosultak. Május végén kerül sor az újonnan megválasztásra került küldöttek (összesen 60 fő) részvételével a Küldött Közgyűlés alakuló ülésére, ahol megválasztásra kerülnek a 22 fős Elnökség tagjai. Az Elnökség a tejtermelői és tejfeldolgozói tagozatok jelöltjeként megválasztott 8-8 tagja közül a jelenlévő Elnökségi Tagok többségi szavazatával választ Elnököt és Társelnököt.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő piaci jelentéstételi kötelezettségről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről

A késztermék adatokat tartalmazó adatlapot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részére a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell elektronikus úton megküldeni (e-mail cím: [email protected]).

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő piaci jelentéstételi kötelezettségről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről szóló 8/2017. (III. 2.) FM rendelet kihirdetésével a rendelet hatálybalépését követően valamennyi Magyarország területén működő tejfeldolgozó, nyers tehéntej kivitellel foglalkozó tejtermelő, nagykereskedelemmel foglalkozó tejágazati szereplő, valamint tej-kiskereskedő jogszabályban előírt kötelezettséggel köteles piaci jelentést adni a rendelet mellékletében meghatározott adattartalommal.

Feldolgozók, nagykereskedelemmel foglalkozó tejágazati szereplők, valamint nyers tehéntej kivitellel foglalkozó tejtermelők havi adatszolgáltatásra kötelezettek, míg a tejkereskedők háromhavi rendszerességgel kötelesek havi adatokat szolgáltatni. A tejkereskedők közül kizárólag azok esnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá, akiknek vagy amelyeknek tej és tejtermék forgalmazásából, illetve termeléséből származó, tárgyévet megelőző naptári évben keletkezett nettó árbevétele a 25 millió forintot meghaladja.

Az adatszolgáltatási rendszert a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttműködésben üzemelteti.

Nyers tehéntej kivitellel foglalkozó tejtermelő kizárólag a külpiacra kiszállított nyerstej vonatkozásában köteles adatot szolgáltatni, míg a többi adatszolgáltató a piaci jelentések valamennyi vonatkozó sorát köteles kitölteni.

A rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lépett hatályba, az ezt követő 15 napon belül az adatszolgáltatásra kötelezetteknek fel kellett venniük a kapcsolatot a Tej Terméktanáccsal azonosító kódszám igénylése céljából.

Közös beszerzés esetén a beszerzési szövetséget alkotó kis- és nagykereskedő vállalkozások összessége 5

Hatósági bejelentések

kötelezett az adatszolgáltatásra, így a franchise-rendszerben üzemelő kiskereskedelmi vállalkozások a piaci jelentéstételi kötelezettség alól mentesülnek.

A Tej Terméktanács 2017 I. negyedévében a kedvezményes ÁFA-kulcs alkalmazásának megfelelősége vonatkozásában, valamint 1.5% zsírtartalmú import UHT tejek forgalmazása során adófizetési kötelezettség elmulasztása gyanújával tett bejelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.

Az AKI az összesített, valamint átlagadatokat a NÉBIH-nek adja át. A NÉBIH havonta – kizárólag ös�szesített, valamint átlagadatokat – ad át a szakmaközi szervezetnek. Az anonimitás biztosított, az adatszolgáltatási rendszerből bármely, cégre vagy személyre vonatkozó adatot – ellentétes jogszabályi felhatalmazás hiányában – az üzemeltetők nem hozhatnak nyilvánosságra.

Átfogó – a határállomásokra, a tej- és tejtermékeket forgalmazó nagykereskedőkre, valamint a kiskereskedelmi láncokra kiterjedő – tejpiaci ellenőrzés elrendelését kértük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól az import dobozos tejek, félkemény sajtok és tehéntúrók vonatkozásában. A hatósági ellenőrzésre április hónapban sor került.

A Tej Terméktanács az adatszolgáltatók adataiból képzett összesítő táblázatokat a honlapján közzéteszi. A 2017. január és február hónapra vonatkozó adatszolgáltatást 2017. március 31-ig kellett teljesíteni.

Egy korábbi, fogyasztó megtévesztésére alkalmas jelölés alkalmazása miatt tett bejelentésünket a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kivizsgálta, a fogyasztóvédelmi jogsértést megállapította.

A piaci jelentéstételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos tudnivalók, a jelentések benyújtásához szükséges táblázatok és a kitöltési útmutató a www.tejtermek.hu és a NÉBIH honlapján (portal.nebih.gov.hu) kerültek elhelyezésre.

A hatósági bejelentésekkel kapcsolatos részletes információk a Tej Terméktanács weboldalán megtalálhatóak (www.tejtermek.hu).

TEJSZÍV ALAPÍTVÁNY FELHÍVÁS SZJA 1% Örömmel értesítjük, hogy 20017. január 1-től a Tejszív Alapítvány jogosulttá vált arra, hogy az SZJA 1%-nak felajánlásából részesüljön. A Tejszív Alapítvány küldetése szerint a hazai tejágazatban információs, kommunikációs, oktatási, gazdaságfejlesztési, jogvédő és érdekképviseleti tevékenységet folytat. Kiemelt célja a hazai tejtermelés, tej és tejtermékgyártás rangjának emelése, a tejfogyasztás népszerűsítése, a Magyar Sajtlovagrend támogatása, a kézműves sajtkészítők összefogásának elősegítése, valamint az iskolai edukációs program és egyéb közösségi marketing tevékenységek ellátása. Kérjük, hogy 2016.évi személyi jövedelemadó bevallása készítésekor adója 1%-át a Tejszív Alapítvány javára ajánlja fel! A kedvezményezett adószáma: 18518825-2-43 A kedvezményezett neve: Tejszív Alapítvány Köszönjük, hogy adója 1%-ával segíti céljaink elérését! Tejszív Alapítvány kuratóriuma 6

„A TEJ SZAKMAKÖZI SZERVEZET ÉS TERMÉKTANÁCS KÖZLEMÉNYE”

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnökségének tagjai a kiszámítható piaci viszonyok kialakulása érdekében – a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény előírásait betartva – Önszabályozó (Szakmaközi) megállapodást kötöttek arról, hogy a 2017. április 1. napjától 2018. március 31. napjáig tartó időszakra az alapár éves átlagára vonatkozó prognózisukat közzéteszik és azt a piaci szereplők figyelmébe ajánlják. Az alapár fenti időszakra vonatkozó éves átlagát +/- 2,5%-os eltérési sáv alkalmazásával 90 Ft/kg összegben prognosztizáljuk. Az Elnökség a prognózist az időszak során negyedévente felülvizsgálja, és indokolt esetben módosíthatja. Az Elnökség 2017. április-június hónapokra a negyedéves átlagárat 91 Ft/kg összegben vetíti előre. Azon termelők és feldolgozók részére, akik ezen előrejelzés figyelembe vételével kívánják megkötni (illetve módosítani érvényes) szerződéseiket, azokban az alábbi szövegrész alkalmazását ajánljuk: „A Felek a nyerstej felvásárlási ára tekintetében – alapárként – kölcsönösen elfogadják a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adott időszakra vonatkozó, Szakmaközi Megállapodásként közzétett prognózisát. A Felek a fent hivatkozott prognózis alapján – figyelembe véve a Szakmaközi Megállapodásnak a prognózistól legfeljebb + 2,5 %-os eltérési sáv alkalmazására vonatkozó ajánlását – az alapár mértékét … időszakra éves átlagban és havi elszámolásban egyaránt ... Ft/kg-ban állapítják meg. Az alapár a 3,6 m/m% zsírtartalmú és 3,25 m/m% fehérjetartalmú, extra minőségi kategóriába sorolt nyerstejre vonatkozik. Az alapár nem vonatkozik a külön megegyezés tárgyát képező beltartalmi, mennyiségi és egyéb, a Felek között létrejött megállapodás alapján meghatározott felárra és levonásra.” Azoknak a terméktanácsi tagoknak, továbbá más tejpiaci szereplőknek, akik a Megállapodáshoz csatlakozni kívánnak, az alábbi tartalmú írásos nyilatkozatot kell a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Titkárságához eljuttatniuk, mely a Szakmaközi Megállapodáshoz kerül csatolásra, annak részét képezi.

 Nyilatkozat

Alulírott ................................................................., mint a tej termékpálya termelő/feldolgozó/felvásárló/termelői-csoport/kereskedő* szereplője nyilatkozom, hogy csatlakozom a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által megkötött Önszabályozó (Szakmaközi) Megállapodásához és szerződéses kapcsolataimban — üzletfelem egyező akarata esetén — a közzétett árprognózist az ajánlott szerződéses minta szerint alkalmazom.

Kelt, 2017. ..................................  *A megfelelő rész aláhúzandó

aláírás 7

Tejpiaci információk A nyerstej felvásárlási ára – mind az Európai Unió tagállamonkénti áraiból számított átlagár, mind a hazai felvásárlási ár tekintetében – 2016/2017 fordulóján is folytatta nyár óta tartó javulását. A 2017. januári uniós átlagár 13%-kal haladta meg az egy évvel korábbi, és 30%-kal a 2016. júliusi mélypontnak számító átlagárat. A javuló tendencia azonban február hónapban megtorpant, és habár a februári átlagár csak 0,3%-kal maradt el az egy hónappal korábbitól és a márciusra becsült átlagár (33,41 eurocent/kg) újra növekedést mutat, a világ és uniós tejpiaci folyamatok a tejárak csökkenését vetítik előre. Magyarországon a csökkenés 2017 márciusában jelentkezett, az Európai Bizottság által közzétett 29,60 eurocent/kg átlagár 0,6%-kal marad el a februári ártól. Az elmúlt időszak legmagasabb árát tehát 2017 februárjában mérhettük Magyarországon, a 29,78 eurocent/kg ár 21%-kal haladta meg az egy évvel korábbi árat és 42%-kal volt magasabb a 2016. júliusi mélypontnál. A piaci folyamatokra érzékenyebben reagáló olasz spot piacon már 2016 decemberében csökkenni kezdtek az árak, méghozzá jelentős mértékben. A decemberi 5%-os csökkenést 2017 januárjában újabb 7%-os áresés követte, majd februárban kismértékű trendjavulás következett be. Márciusban azonban az előző hónaphoz képest újra nagyobb mértékben, 4%-ot csökkenve 36,44 eurocent/kg szintre süllyedt az átlagár. Az LTO árfigyelésébe bevont nagyobb tejfeldolgozó vállalkozások felvásárlási áraiból számított átlagár dinamikában és árszintben is az EU átlagár alakulásához közel alakul, amely jól mutatja, hogy a felvásárlási árak pár hónapos késéssel ugyan, de követik a spot piaci árakat. Mindez a nyerstej árak trendfordulását vetítheti előre.

Az árak alakulása Az nemzetközi árak nemzetközi alakulása 55

320

50

310

45

300

40

290

35

280

30

270

25

260

20

I. II. III.IV. V. VI.VII. VIII.IX. X. XI.XII. I. II. III.IV. V. VI.VII. VIII.IX. X. XI.XII. I. II. III.IV. V. VI.VII. VIII.IX. X XIXII. I. II. III.IV. V. VI.VII. VIII.IX. X XIXII. I. II III.IV. V. VI.VII. VIII.IX. X. XI.XII. I. II. III.IV. V. VI.VII. VIII.IX. X. XI.XII. I. II. III.

2011

2012

2013

2014

2015

2016

eurocent/kg

250

2017

Ft/euro

LTO

olasz spot

EU 28

magyar

árfolyam

Forrás: MNB, LTO, Milk Market Observatory, Camera di Commercio Verona Az adatok nem azonos beltartalomra vonatkoznak, de a tendenciák összehasonlíthatók.

Az Európai Unió meghatározó tejfeldolgozóinak felvásárlási árait vizsgálva hasonló tendenciák láthatóak. A 2016 augusztusától tapasztalt árjavulás dinamikában is megegyezik a nagyobb nyugat-európai tejfeldolgozó vállalkozásoknál, a 2017. februári árak egy kivétellel átlagosan 20%-kal haladják meg az egy évvel korábbi árakat. A belga Milcobel nem csak abban kivétel, hogy az általa fizetett felvásárlási ár az átlagot jóval meghaladóan 35%os, hanem abban is, hogy a februári áránál már megkezdődött a csökkenés (-3%). Az AKI által mért hazai felvásárlási átlagár a hazai feldolgozóknak a piaci trendet követő áremelési politikáját mutatja. Míg 2016 tavaszán a németországi DMK és a hollandiai DOC Cheese árai a hazai ár alá süllyedtek, addig október hónapban már ezen két feldolgozó felvásárlási árai is meghaladták a hazai átlagárat, és azóta is felette vannak. 8

nyerstejára ára az az EU EU meghatározó meghatározó tejfeldolgozóinál AAnyerstej tejfeldolgozóinál (Euro/100 (Euro/100 kg) kg)

38 36

Milcobel (BE)

34

Müller (DE)

32

DMK (DE)

30

Glanbia (IE) Kerry Agribusiness (IE)

28

DOC Cheese (NL)

26

FrieslandCampina (NL)

24

Hazai felvásárlási átlagár

22 20

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

I.

2016

II. 2017

Forrás: LTO, www.milkprices.nl Az árak 4,2% zsír- és 3,4% fehérjetartalomra vonatkoznak, ÁFA nélkül

A hazai nyerstej ár emelkedése egészen 2017 februárjáig folyamatos volt. Az árjavulás 2016. augusztus és november között hónapról-hónapra növekvő mértéket mutatott, decembertől azonban a növekedés mérséklődött, és 2017 márciusában már bekövetkezett a csökkenés (-0,4%). 2017 első negyedévének árai a 2013. évi árszinthez hasonlóan alakulnak, a márciusi 91,57 Ft/kg átlagár 24%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.

A nyerstej felvásárlási A nyerstej felvásárlásiárának árának alakulása alakulása (Ft/kg) (Ft/kg)

115 110 105

100 95 90

85 80 75 70 65 60

I.

II. 2013

III.

IV. 2014

V.

VI.

VII. 2015

Forrás: AKI

9

VIII.

IX. 2016

X.

XI. 2017

XII.

A nyerstej olaszországi azonnali (spot) piaci árának csökkenése 2016 novembere óta folyamatos. Habár 2017 első két hónapjában viszonylagos stabilitást mutattak az árak, március hónaptól újabb határozott csökkenés figyelhető meg. Mind a veronai, mind a lodi spot ár 2017. április közepén 35,57 eurocent/liter, amely a legmagasabb – 2016. novemberi – spot piaci áraknál 23%-kal alacsonyabb, ugyanakkor még mindig 50%-kal haladja meg a 2016 áprilisában mért legalacsonyabb árat. A holland spot piacon szintén hasonló a tendencia, de ahogy az áresés is jóval drasztikusabb volt, úgy a javulás is jelentősebb. A 2017. áprilisi 31,00 eurocent/kg ár 82%-kal magasabb az áprilisban mért 17,00 eurocent/kg árnál, de 16%-kal a novemberi csúcs (42,00 eurocent/kg) alá esett. A spot árak A spot árakalakulása alakulása (eurocent/liter,eurocent/kg) eurocent/kg) (eurocent/liter, 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10

2012

2013

2014

2015

verona ec/lit

2016

lodi ec/lit

2017

holland ec/kg

Forrás: CLAL

A hazai kiviteli árak trendje mértékben és dinamikában is megegyezik a spot piaci trenddel. A spot árak 2016. decemberi csökkenése az exportárakban azonnal megjelent, a decemberi 4%-os ármérséklődést folyamatos, havi 2-5%-os csökkenés követte. A 2017. márciusi 95,30 Ft/kg kiviteli ár 12%-kal marad el a 2016 novemberében mért legmagasabb ártól, azonban még ez az ár is jelentősen, 70%-kal haladja meg az elmúlt évek mélypontjának számító 2016. áprilisi árat (56,02 Ft/kg). Az árak sajátosságából adódóan a felvásárlási árak pár hónapos késéssel követik a piaci változásokat, így a felvásárlási árnak a kiviteli ár csökkenése melletti folyamatos javulása következtében 2017 első negyedévében a felvásárlási- és kiviteli ár közötti különbség a 2016. októberi 38%-ról 4%-ra mérséklődött. A spot, a magyar felvásárlási kiviteliáráralakulása alakulása A spot, a magyar felvásárlási és és kiviteli (Ft/kg) (Ft/kg) 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70

60 50

I.

II.

III. IV.

V.

VI. VII. VI. 2013

IX.

X.

XI. XII.

I.

II.

III. IV.

V.

VI. VII. VI.

IX.

X.

XI. XII.

I.

II.

2014

veronai spot Ft-ban

III. IV.

V.

VI. VII. VIII. IX.

X.

XI. XII.

I.

II.

III. IV.

V.

VI. VII. VIII. IX.

2015

AKI havi átlagár

2016

AKI kiviteli ár

Forrás: AKI, Camera di Commercio Verona

10

X.

XI. XII.

I.

II. 2017

III.

A spot piaci árak mellett az egyes tejtermékek uniós átlagárainak alakulása is hatással van a hazai piaci folyamatokra, árakra. A sajt (Németország) és a tejszín (Olaszország) árait vizsgálva megállapítható, hogy a 2016. áprilisi mélypontot követően az árak határozott emelkedésnek indultak, a novemberi árak a sajtnál 73, a tejszínnél 110%-kal mutattak magasabb értékeket. December hónapban azonban a csökkenés a tejtermékek árában is megmutatkozott. A sajt ára 2017 áprilisában 9%-ot mérséklődve 3,08 EUR/kg szintre csökkent novemberhez képest. A tejszínnél a csökkenés csak 2017 februárjáig volt mérhető, igaz mértéke jóval nagyobb, 21%-os volt. Márciustól azonban az árak javulását mutatják a számok, az áprilisi 2,19 EUR/kg tejszín ár 15%-kal magasabb a februári árnál. Tejtermékek áralakulása Tejtermékek áralakulása (EUR/kg) (EUR/kg) 3,50

3,00

2,50

2,00

1,50

1,00

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

2016.

III.

IV.

2017.

40% zsírtartalmú edámi sajt (Hannover, Németország)

40% zsírtartalmú tejszín (Milánó, Olaszország)

Forrás: CLAL

Az EU nyerstej szállítása 2016 júniusától folyamatosan az előző évi szint alatti, a csökkenés 2107 első két hónapjában is folytatódott. A termelés csökkentésében nagy szerepet játszott az Unió termelés csökkentését célzó támogatásának meghirdetése is, amelynek köszönhetően az EU 2016. évi felvásárlása csupán 0,7%-kal haladta meg a 2015. évben felvásárolt mennyiséget. 2017 elején a termeléscsökkenés mértéke növekedett, az első két hónap felvásárlása 3,3%-kal alacsonyabb az előző év azonos időszakának felvásárlásánál. Tejfelvásárlásaz azEurópai Európai Unióban Tejfelvásárlás Unióban 16 000

12

14 000

10 8

12 000

6

10 000

4

8 000

2

6 000

0

4 000

-2

2 000 0

-4 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

ezer tonna

-6 százalék

2015 felvásárlás

2016 felvásárlás

2017 felvásárlás

2015 változás az előző évihez %

2016 változás az előző évihez %

2017 változás az előző évihez %

Forrás: CLAL

11

A 2015. év Magyarországon rekord termelési adatokat hozott, azonban ezen mennyiséget is meghaladta a 2016. év felvásárlása. A termelésnövekedés 2016. évben eltérő mértékben ugyan, de folyamatos volt, az összesített adatok szerint 2016. év felvásárlása 2,5%-kal haladta meg az előző évben felvásárolt mennyiséget. A felvásárlás növekedése jellemző 2017 első negyedévében is, a január-márciusi felvásárlás 1,4%-kal magasabb az egy évvel korábbi mennyiségnél.

A felvásárlás felvásárlási ár ár alakulása alakulása A felvásárlás ésésa afelvásárlási 120

130000

110

120000 110000

100

100000

90

90000

80

80000 70

70000

60

60000 50000

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

tonna

2016

50

2017

Ft/kg

felvásárlás

átlagár

Forrás: AKI

A magyar tejpiac sajátosságaként számon tartott magas kiviteli arány 2016 elejére kissé mérséklődött, majd hónapról-hónapra egyre csökkent. Míg 2015. évben az exportált mennyiség a felvásárolt mennyiség 17%-át tette ki, addig 2016. évben ez az arány 12%-ra mérséklődött. 2017 első három hónapjában a felvásárolt mennyiségben növekedés, az exportált mennyiségben ugyanakkor csökkenés mutatkozott az előző évhez viszonyítottan, de ez a százalékos arányon nem változtatott, köszönhetően az elmúlt év eleji nagyobb arányú exportnak.

A felvásárlásésésaakivitel kivitel alakulása alakulása A felvásárlás 120 000

140 120

100 000

100

80 000

80 60 000

60 40 000

40

20 000 0

20

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

tonna

2017

0

Ft/kg

felvásárlás

kivitel

felvásárlási ár

Forrás: AKI

12

kiviteli ár

A 2016. évben a tehénállományban jelentős mértékű csökkenés következett be az előző évhez viszonyítottan. A KSH tejtermelő tehénlétszámára vonatkozó adatai csaknem 3,5%-os csökkenést mutatnak, amelyet az ÁT Kft. ellenőrzésben részt vevő tenyészetek tehénlétszámára vonatkozó adatai is alátámasztanak. Ez utóbbi statisztika szerint 2016. évben több mint 77.000 egyedet vontak ki a termelésből, amely 12%-kal magasabb szám az előző évhez képest. A tehénkivonásokból kifejezetten magas arányt (72,5%) képvisel a vágásra értékesítés. 2016 utolsó hónapjában ugyanakkor végre megfordulni látszott a trend, a decemberi állománynövekedés bár csak enyhe (+0,5%) mértékben, de 2017 első két hónapjában is folytatódott. A tehénkivonások száma ugyan még mindig magasabb 2016 első két hónapjához viszonyítottan, de az üszővásárlások jelentősen megnövekedett száma ezt már kompenzálni tudja. A tejtermelő tehénlétszám december1-jén 1-jén A tejtermelő tehénlétszámalakulása alakulása december (ezeregyed) egyed) (ezer 350 300

48

51

250

48

41

40

38

37

200 150

262

253

100

237

227

226

226

211

2006

2006

2008

2009

47

53

57

43

45

42

34

193

197

198

207

210

209

208

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

50 0

2003

2004

2005

tejhasznú

kettős hasznosítású

Forrás: KSH

Állományváltozás I-II.1-2 hó hó Állományváltozás (egyed) (egyed) 20000 15000

161

2 072

2 441

1 670

419

1 317

927

2016

2017

10000 5000 0 -5000 -10000

-61

-15000 -20000

-2 193 2007

2008

2009

Állománynövekedés

-534

-365 2010

2011

2012

2013

Állománycsökkenés

Forrás: ÁT Kft.

13

2014

2015

Állományváltozás

Míg 2015. évben 2014. évhez képest a tej és tejtermékek külkereskedelmében mind az export, mind az import esetében a csökkenés volt jellemző, addig 2016. évben mindkét relációban növekedés volt tapasztalható. Az export 2%-os növekedése ellenére ugyanakkor továbbra is jelentős, 6,5%-os az elmaradás a 2013. évi csúcsértékekhez képest. Az importnál magasabb, 7%-os volt a növekedés 2016/2015 viszonylatában, ennek következtében pedig szinte azonos értékű import érkezett be hazánkba, mint az eddigi „rekorder” 2014. évben. 2017 első két hónapjában az import lendületet vett, 2016. január-február hónaphoz viszonyítva 31%-os a növekedés, míg a szintén növekvő import adatok 10%-os emelkedést mutatnak az előző évhez képest. Ennek köszönhetően 2017 első két hónapjában az egyenleg hosszú idő óta először az export túlsúlyát mutatja. és tejtermékek külkereskedelme TejTej és tejtermékek külkereskedelme I-II. hónap (ezereuró) euro) (ezer 60000 40000 20000

0 -20000 -40000 -60000

2010

2011

2012

2013

kivitel

2014

2015

behozatal

2016

2017

egyenleg

Forrás: KSH

A hazai folyadéktej fogyasztás szempontjából nagy arányt képviselő 1,5% zsírtartalmú UHT tej belföldi értékesítése folyamatosan növekszik, 2016. évben 23%-kal haladta meg a 2015. évi mennyiséget. Ezzel párhuzamosan a fogyasztói tej importjában jelentős, 27%-os a visszaesés. A hazai fogyasztói tej piacon leginkább jellemző szlovák tej importja ugyancsak nagymértékben esett vissza, a csökkenés 31%-os. Részaránya a teljes importból csak kis mértékben, 47-ről 44%-ra mérséklődött. A 2017. január-februári adatok mind a három vizsgált relációban csökkenést mutatnak 2016 első két hónapjához képest, de míg a belföldi értékesítésnél 11, addig az importnál 19% a csökkenés mértéke. Tej import és belföldi értékesítés Tej import és a belföldi értékesítés

200 180 160 140

120 100 80 60 40 20 0 ezer tonna, millió liter

2011

2012 tej import (0401)

2013

2014

2015

szlovák tej import (1-6%)

Forrás: KSH, AKI

14

2016

2016.I-II.

2017.I-II.

1,5% UHT tej belföldi értékesítés

A főbb tejtermékek behozatalában továbbra is a fogyasztói tej áll az első helyen, 2016. évben azonban az előző évhez képest jelentősen, 27%-kal kevesebb import tej érkezett az országba. Továbbra is határozott emelkedést mutat ugyanakkor a sajt és a savanyított tejtermékek importja. E két termékcsoportból 17, illetve 18%-kal több import érkezett hazánkba 2016/2015 viszonylatában. 2017 első két hónapjában a tej (-19%) és a sajt (-6%) importjában csökkenést, a savanyított tejtermékeknél ugyanakkor növekedést (+8%) mutatnak a számok az egy évvel korábbi mennyiségekhez viszonyítva. Tejtermékek behozatala Tejtermékek behozatala (millió (milliókg) kg) 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

2008

2009

2010

2011

tej (0401)

2012

2013

2014

savanyított tejtermék (0403)

2015

2016

2016.I-II. 2017.I-II.

sajt és túró (0406)

Forrás: KSH

A hazai nyerstej kivitel 2016. évben 17%-kal csökkent 2015. év viszonylatában. A főbb célországok közül Olaszország irányába jelentősen, 49%-kal csökkent a kivitel, de 18%-kal kevesebb az export Horvátország felé is. Nagymértékben (+22%) emelkedett ugyanakkor a Románia felé irányuló nyerstej export. 2017 első két hónapjában összességében továbbra is kevesebb az export, mint 2016 azonos időszakában, Olaszország felé azonban jelentősen (+33%) emelkedett a kivitel. Mindeközben a horvát (-30%) és a romániai (-17%) export nagymértékben csökkent. Tejkivitelünk iránya Tejkivitelünk iránya 500 450 400 350

300 250 200 150 100 50 0

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

ezer tonna

Olaszország

Horvátország

Románia

Forrás: KSH

15

többi ország

2016.I-II. 2017.I-II.

Ágazati hírek Tejhasznú tehénállomány szinten tartása

hozzájárulás befizetéséről szóló, illetőleg a 2017 márciusában hatályba lépett, a piaci jelentéstételi kötelezettség (statisztika) kiterjesztéséről szóló rendelkezések. Kidolgozás alatt áll egy harmadik, a tej és tejtermék nagykereskedők regisztrációjának kiterjesztéséről szóló jogszabály is.

A tejtermelőknek és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodóinak nyújtandó kivételes alkalmazkodási támogatásról szóló 1613/2016/EU bizottsági rendelet Magyarország részére egyszeri, 9.543.566 euró összegű uniós támogatást határozott meg. A támogatás igénybevételének feltételeiről szóló nemzeti szabályozás a 3/2017. (I. 23.) FM rendeletben került meghirdetésre. A jogszabály az uniós támogatás mellett azzal egyező mértékű, 2.961.760.272 Ft összegű nemzeti kiegészítésről is rendelkezett.

Magyarországon a Terméktanács fenti két „kiterjesztésén” kívül ezidáig egyedül a borágazatban került alkalmazásra még egy kiterjesztés, a szakmaközi szervezetek piacszabályozási tevékenységének hatékony végzése szempontjából ugyanakkor ez egy nagy jelentőséggel bíró eszköz. A programot kerekasztal beszélgetés zárta, amelyen a szervezők felkérésének eleget téve a Terméktanács elnöke is részt vett, aki hangsúlyozta a Terméktanács egyedülállóságát a tekintetben, hogy az ellátási lánc mindhárom szakaszát – reprezentatívan – képviseli a termelőktől a kiskereskedőkig. Kiemelte az innováció, az összefogás, a vertikális szerveződés fontosságát a termékpályán, valamint az átláthatóság és a kiszámíthatóság szerepét a piaci stabilitás elérésében, amelyhez a szakmaközi szervezetek szerepe kikerülhetetlen.

A rendelet szerinti támogatásra az a tejtermelő gazdasággal rendelkező mezőgazdasági termelő vagy gazdaság jogosult, aki vagy amely 2016. április 30-án tejhasznú tehénállománnyal rendelkezett (referenciaállomány) és a 2017. április 30-ai tejhasznú tehénállománya nem haladja meg a referencia-állományt. Kritériumként került meghatározásra, hogy kettőshasznú fajtájú egyed vonatkozásában a kérelmező kizárólag akkor jogosult a támogatás igénybevételére, ha az adott egyedre anyatehén támogatás jogcímen még nem vett igénybe támogatást. Az egységnyi támogatási mérték meghatározásánál az a tejtermelő, aki vagy amely elismert tejtermelői csoport, tejtermelői szervezet vagy társulás tagja, 30%-kal magasabb támogatásra jogosult. A támogatások a kifizetési kérelmek elbírálását követően, 2017. augusztus 30. napjáig kerülnek kifizetésre.

Rövid távú előrejelzés Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága a 2017. február 15-ig rendelkezésre álló adatok piaci szakértők általi elemzése alapján elkészítette rövid távú előrejelzését a 2017/2018. évre. Az EU nyerstej ára 5 hónap alatt 7 EUR/100 kg-ot növekedve 2016 decemberében elérte a 33,05 EUR/100 kg szintet, amely 8%-kal magasabb az előző évi árnál és megközelíti a 2011-2015 évek átlagárát.

Szakmaközi Nap A Földművelésügyi Minisztérium 2017. április 4-én „Tájékoztató és konzultáció a szakmaközi szervezetek lehetőségeiről” címmel tartott rendezvényt, amelyen a szakmaközi szervezetek szabályozási környezetéről és a kiterjesztések nemzetközi példáiról szóló általános előadások mellett a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója tartott részletes előadást a kiterjesztések hazai tapasztalatairól.

Az ár javulásában a következő tényezők játszottak szerepet: • a tejtermelés szezonális csökkenése; • a 2016 utolsó negyedévének 3,7%-os termeléscsökkenése az alacsony tejár, a kedvezőtlen időjárási viszonyok, az alacsony takarmánybázis, valamint az EU önkéntes termeléscsökkentést célzó intézkedésének köszönhetően; • Dél-Amerika, Új-Zéland és Ausztrália termelésének csökkenése; • növekvő EU-n belüli kereslet elsősorban sajt, vaj és teljes tejpor vonatkozásában; • nyereséges vajár; • erős világpiaci kereslet sajtra.

A Tej Terméktanácsnál jelenleg két intézkedés került kiterjesztésre, azaz a már a Terméktanácsnál működő meghatározott piacszervezési intézkedések a vonatkozó rendelet hatálybalépésétől valamennyi tejpiaci szereplőre érvényessé váltak. Ezek a 2015 óta működő és a Terméktanács által kezelt Közösségi Marketing Alap feltöltését célzó piacszervezési 16

A 2017. évi nyerstej- és tejtermék árakat alakító főbb tényezők: • a várható szezonális termelési csúcs; • egyes tagállamokban a tejelő állományban rejlő termelésnövekedést indukáló potenciál; • az EU tejtermelésének 2017. évben várható 0,6%-os növekedése 2016. évhez képest; • az USA folyamatosan növekvő tejtermelése; • Új-Zéland várható tejtermelés növekedése; • a felhalmozódott sovány tejpor készletek.

csökkenésével az EU vajpiacán a kereslet jóval meghaladta a kínálatot, és ennek hatására 2016 decemberében a vaj ára elérte a rekordnak számító 4.300 EUR/tonna árszintet. Habár az árak azóta folyamatosan csökkennek – és ebben a tavaszi termelési csúcs sem fog változást hozni –, még mindig jelentősen meghaladják a 2011-2015 évek átlagárát. 2016. évben a vaj termelése 2,7%-kal, exportja 23%-kal emelkedett, ezzel az EU világpiaci részesedése 24%-ra nőtt. 2017-ben a kereslet növekedésével a termelés 1,2%os, az export 10%-os emelkedését prognosztizálják.

A 2016. évben az EU tejfelvásárlása 0,4%-kal haladta meg a 2015. évi felvásárolt mennyiséget, miután az utolsó negyedév termeléscsökkenése csaknem teljesen egészében kompenzálta az első negyedév jelentős (+7%) termelésnövekedését. A 2016. december végi tejelő tehénállomány 23,3 millió egyedre becsülhető, amely az előző évi létszámnál 0,4%-kal alacsonyabb. A nagyobb (-0,9%) állománycsökkenést az EU-13 tagállamaiban mérték, míg az EU-15 tagállamaiban mérsékeltebb (-0,2%) volt az állatállomány csökkenése. A termelés csökkentése sok esetben a takarmányozás módosításával valósult meg és ez, valamint 2016 őszének kedvezőtlen időjárása a hozamok kismértékű (+0,9%) növekedését eredményezte. 2017. évben a tejtermelés további 0,6%-os növekedése prognosztizálható, míg 2018. évben még jelentősebb növekedés várható, különösen, ha a világpiaci kereslet tovább erősödik, valamint az orosz importkorlátozás feloldásra kerül.

A sovány tejpor piacát 2016. évben a termelés további növekedése (+4%, összesen 1,6 millió tonna) jellemezte. Az intervenciós készlet elérte a maximális 352.000 tonnát, míg a magántárolási készlet 250.000-ről 180.000 tonnára csökkent. Az intervenciós felvásárlás 2016. szeptemberi lezárásával a sovány tejpor árak az intervenciós árszint közeléből felfelé mozdultak, majd decembertől újra csökkenni kezdtek. A 2017. februári 2.000 EUR/tonna ár ugyan jelentősen (-21%) alacsonyabb a 2011-2015. évek átlagáránál, de még mindig 22%-kal magasabb az előző évi árszintnél. A sovány tejpor export – az EU gyenge versenyképessége következtében is – 17%-kal csökkent, 2017. évben azonban szakértők a piaci részesedés visszaszerzésére látnak lehetőséget. A teljes tejpor termelése mindeközben 5%kal bővült az erős belpiaci kereslet következtében, de ugyanilyen mértékben csökkent az export mennyisége is. Az elkövetkező években a termelés kismértékű növekedése várható, amelynek hajtóereje inkább a belső kereslet és nem az export lesz.

Az EU tejpiacát 2016. évben a sajt, vaj és teljes tejpor növekvő fogyasztása, a friss tejtermékek, sajt és vaj exportjának nagymértékű növekedése, a sovány tejpor intervenciós készletek magas szintje, valamint a sovány tejpor exportjának hirtelen csökkenése jellemezte.

A friss tejtermékek fogyasztásában 2016. év csökkenést (-0,5%) hozott, ennek ellenére a növekvő export kereslet hatására a termelés mérsékelten (+0,2%) emelkedett. Az export 2016. évi 23%-os növekedésén felül 2017-re további 15%-os emelkedés várható, legfőképpen Kína és Fehéroroszország erős és egyre növekvő kereslete következtében. A 2017. és 2018. években hasonló tendencia várható, a fogyasztás kismértékű visszaesése mellett a növekvő export stabilizálni tudja a termelést.

A kedvező export- és belpiaci keresletnek, továbbá a tejtermelés csökkenésének köszönhetően a sajt ára a 2011-2015 évek átlagára emelkedett és 2017 februárjában elérte a 2.740 EUR/tonna szintet. A 2016. évi sajt export mennyisége 800.000 tonna, amely 11%-kal magasabb a 2015. évinél, és ami még jelentősebb, a 2013. évi exportot is meghaladja, amikor még Oroszország volt az EU fő importőre. 2017. évben további 3%-os exportbővülésre van kilátás, míg 2018-ban, feltételezve az orosz importkorlátozás feloldását, 75.000 tonnában prognosztizálják az export növekedését. Amennyiben a korlátozás érvényben marad, az export más desztinációk felé 25.000 tonnával növekedhet. A sajt egy főre eső fogyasztása harmadik éve folyamatosan növekszik, 2016. évben elérte a 17,7 kg/fő mennyiséget.

EU iskolatej program Az Európai Unió a 2017/2018 tanévre 250 millió euró támogatást irányzott elő az iskolatej és iskola zöldséggyümölcs programokra. A 2017. év az első, amikor a két program egy közös programban kerül meghirdetésre, egyszerűsítendő az uniós, illetve a nemzeti szabályozást. A rendelkezések célja változatlan, növelni az egészséges élelmiszertermékek arányát a fiatal generáció étrendjében.

Az erős USA, illetve EU belső piaci keresletének eredményeként a vaj ára második éve folyamatosan növekszik. A 2016. második félévének termelés 17

A 250 millió eurós keretből mintegy 150 millió euró a zöldség-gyümölcsre, 100 millió euró pedig a tejtermékre kerül kiosztásra. A támogatás nem csak az iskoláskorú gyermekek termékekkel való ellátását célozza, hanem kiterjed a mezőgazdasággal, az egészséges étrenddel, a programmal kapcsolatos edukációra, a program nyomonkövetésére és kiértékelésére.

Tagállam Svédország Egyesült Királyság EU-28

Forrás: Európai Unió Mezőgazdasági Bizottság (https://ec.europa.eu/info/news/eu-school-childrenbenefit-more-fruit-vegetables-and-milk_en)

A tagállamokra lebontott támogatáselosztás az iskoláskorú gyermekek számán, valamint – az iskolatej esetében – a korábbi EU támogatások kihasználtságán alapult.

EU tejpiaci helyzet Az Európai Tejpiaci Megfigyelőközpont adatai alapján az EU nyerstej szállítása 2016 júniusától folyamatosan az előző évi szint alatti, 2107 első két hónapjának felvásárlása 3,3%-kal alacsonyabb az előző évinél. A tagállamok közül csupán ötben mértek az előző évinél magasabb felvásárlási adatokat, az EU jelentős részében, így Magyarországon is (-0,4%) csökkent a termelés. Már a kvótaév vonatkozásában (2016. április – 2017. február) is a csökkenés jellemző, az EU egészét nézve 2%-kal kevesebb tej került felvásárlásra. Magyarország felvásárlási adatai ebben a relációban enyhe, 0,4%-os növekedést mutatnak.

A tagállamok szabadon dönthetnek a részükre jóváhagyott támogatás felhasználásáról, a teljes kereten belül lehetőség van kiegészítő támogatások igénylésére is. Az új, egységes programban a tagállamok által kihasználatlanul hagyott támogatás újraosztásra kerülhet a Bizottság erre vonatkozó eljárása alapján. A 2017/2018. tanévre jóváhagyott EU támogatás Tagállam Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Horvátország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország

Iskolatej támogatás (EUR) 9.245.859 4.219.008 104.920.317

Iskolatej támogatás (EUR) 1.650.729 1.167.367 1.842.407 1.606.402 10.947.880 732.225 900.398 1.550.685 6.302.784 17.123.194 800.354 9.261.220 400.177 745.497 1.091.333 193.000 1.972.368 144.750 2.401.061 1.278.933 11.047.202 2.220.981 10.865.578 363.811 1.020.425 3.824.689

A 2017. január-februári időszakban Uniós szinten valamennyi főbb tejtermék termelése csökkent. A 2016. április – 2017. februári időszak tekintetében ugyancsak a csökkenés a jellemző, kivéve a kezelt tejet, ahol 1,8, valamint a sajtot, ahol 0,1%-kal növekedett a termelés. Az uniós nyerstej átlagár 2016 augusztusa óta tartó emelkedése 2017 januárjáig töretlen volt, február hónapban azonban kis mértékű (-0,3%) visszaesés következett be. A februári 33,32 EUR/100 kg átlagár ugyanakkor még mindig 13%-kal haladja meg az egy évvel korábbi árszintet. A magyarországi átlagár az uniós átlagártól eltérően 2017 februárjában tovább emelkedett, az Európai Bizottság által jelzett 29,78 EUR/100 kg ár az egy évvel korábbinál 21%-kal magasabb. Ezzel Magyarország a 28 tagállam között felállított sorrendben előrébblépve a 23. helyen áll, megelőzi Litvána, Szlovákia, Csehország, Szlovénia és Portugália nyerstej árait. Az Európai Bizottság márciusra becsült átlagára ugyanakkor már Magyarország vonatkozásában is csökkenést prognosztizál. Az olasz spot árak 2016. év vége óta tartó csökkenése tartósnak bizonyult, a 2017. áprilisi 33,8 EUR/100 kg ár a 2016 nyári szintre zuhant. 18

A legmagasabb árat az elmúlt évben 2016 novemberében mérték, az akkori 46,40 EUR/100 kg árhoz képest a csökkenés jelentős, 27%-os. A holland spot ár hasonló tendenciát követve, de február hónapban átmeneti javulást mutatva, áprilisra 31,00 EUR/100 kg-ra csökkent, amely ár 26%kal alacsonyabb a novemberben mért legmagasabb árnál.

Új-Zélandon szintén visszaesett a tejtermelés, a kvótaév tekintetében 2,6%-os a csökkenés. Az USA-ban 2016. év termelése 1,8%-kal magasabb az előző évinél, 2017 első két hónapjában pedig további (+0,7%) emelkedés volt mérhető. A nyerstej felvásárlási átlagár az USA-ban 2016 őszétől év végéig fokozatosan emelkedett, 2017-ben azonban itt is csökkenés vette kezdetét. Új-Zélandon az árjavulás viszonylag folyamatos, 2017 eleje ugyanakkor itt is megtorpanást hozott. A 2017. januári felvásárlási átlagár Új-Zélandon 33,4, az USA-ban 39,8 EUR/100 kg.

A tejtermék árak 2017 első negyedévében a sovány tejpor kivételével emelkedtek, illetőleg a sajtoknál jellemzően stagnáltak. A sovány tejpor csökkenése folyamatos, az áprilisi ár már újra az intervenciós árat közelíti. Az előző évhez viszonyítottan ugyanakkor még valamennyi tejtermék ára magasabb. A savópor 81, a vaj 70, a teljes tejpor 44, a gouda 43, a cheddar sajt 28, az emmentáli 11, a sovány tejpor 6%-os árnövekedést mutat 2016. évhez képest. (2017. április 19-i árak – sovány tejpor: 176 EUR/100 kg, vaj: 426 EUR/100 kg, teljes tejpor: 276 EUR/100 kg, cheddar: 326 EUR/100 kg, edami: 311 EUR/100 kg, gouda: 314 EUR/100 kg, emmentáli: 404 EUR/100 kg, savópor: 98 EUR/100 kg)

(Az elemzés a Milk Market Observatory – Európai Tejpiaci Megfigyelőközpont – legfrissebb adatai alapján készült – http://ec.europa.eu/agriculture/marketobservatory/milk/index_en.htm)

Kivételes alkalmazkodási támogatás – Uniós körkép Az Európai Bizottság 2016 második félévében újabb intézkedési csomagot hagyott jóvá a még mindig piaci zavaroktól sújtott tejágazat, és elsősorban a tejtermelők megsegítése érdekében. Ezen csomag egyik eleme volt egy 350 m eurós támogatás elkülönítése a tagállamok számára azzal a megkötéssel, hogy a támogatás kizárólag objektív kritériumok alapján és megkülönböztetéstől mentes módon használható fel. A tagállamokra elosztott támogatási összegek kiegészítéséről, annak mértékéről a tagállamok nemzeti hatáskörben dönthettek.

A 2017. január-februári export adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a főbb tejtermékek közül csökkent az export az előző év azonos időszakához képest a vajnál (-25%) és a sovány tejpornál (-5%), míg a sajt exportja 8, a teljes tejporé 5%-kal emelkedett az előző évhez képest. Az import vonatkozásában a sajtnál a korábbi növekedés követően 2017 első két hónapjában 18%-kal esett vissza a termelés. A vajnál ezzel szemben jelentősen, 34%-kal emelkedett az előállítás. Az EU vaj exportjának fő célországa továbbra is az USA, de az addig ugyancsak fő exportpiacnak számító Szaúd-Arábia és Egyiptom felé jelentősen visszaesett (-54 és -65%) a kivitel. A sajt export főbb célpiaca továbbra is az USA és Japán, valamint nagy mértékben emelkedett a kivitel Dél-Korea irányába. A sovány tejpor esetében változatlanul Algéria, Kína és Indonézia áll az első három helyen.

A 2016 szeptemberében megjelent 1613/2016/EU rendelet a tejtermelőknek és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodóinak nyújtandó kivételes alkalmazkodási támogatásról a következő jogcímeket nevesítette a támogatás igénybevételéhez: a) az (EU) 2016/1612 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglaltakat meghaladó mértékű termeléscsökkentés vagy a termelés növelésének elmaradása; b) háztáji gazdálkodás; c) külterjes termelési módszerek alkalmazása; d) környezet- és éghajlatbarát termelési módszerek alkalmazása; e) együttműködési projektek végrehajtása; f) olyan minőségrendszerek vagy -projektek végrehajtása, melyek célja a minőség és a hozzáadott érték növelése; g) képzés pénzügyi eszközökről és kockázatkezelési eszközökről.

A 2017. áprilisi világpiaci árak szerint sovány tejpornál és sajtnál az EU, teljes tejpornál az USA, vajnál pedig Óceánia árai a legmagasabbak. Az USA-ban 2017 első hónapjában a sovány tejpor kivételével (-1,4%) valamennyi főbb tejtermék termelése emelkedett az előző évhez viszonyítottan. Ausztráliában a kvótaév tekintetében (2016. július – 2017. február) a savópor kivételével valamennyi tejtermék termelése csökkent az előző kvótaévhez képest. Ugyanitt a tejtermelés a 2016/17 kvótaév (2016. július – 2017. február) vonatkozásában jelentősen mérséklődött (-8,4%). 19

A tagállamok által igénybevett jogcímeket és a nemzeti kiegészítéseket a következő táblázat foglalja össze (Forrás: EU Bizottság, 2017. február): Tagállam Uniós támogatás (millió euro) AT 5,9 BE 10,9

Nemzeti kiegészítés IGEN

BG CZ

5,8 10,3

IGEN IGEN

CY DE DK EE

0,3 57,9 9,3 8,1

IGEN IGEN

EL ES

1,7 14,6

-

FI FR

7,5 49,9

IGEN IGEN

HU

9,5

IGEN

HR IE IT LT

1,5 11,1 20,9 13,3

IGEN IGEN IGEN IGEN

LU LV

0,6 9,8

IGEN -

MT NL PL PT

0,1 22,9 22,7 3,9

IGEN IGEN -

RO SE SI SK UK

10,9 6,9 1,1 2,1 30,2

IGEN IGEN IGEN -

Jogcím (a, b, c, d, e, f, g pontok a 1613/2016/EU rendelet szerint) a) termelés csökkentése 2017.01-03. hóban a) termelés csökkentése 2016.10-12. hóban c.) d.) e.) f.) b.) c.) d.) a) termelés csökkentése 2017.01-04. hóban c.) d.) e.) f.) g.) tejágazatban nem hirdettek jogcímet a.) a termelés növekedésének elmaradása 2017.02-04. hóban f.) a.) tejelő tehénállomány növekedésének elmaradása 2016. évben vagy 2017 első félévének valamely 3 hónapjában b.) c.) d.) b.) c.) a.) tejelő tehénállomány növekedésének elmaradása 2016. és 2017. évben b.) e.) a.) termelés csökkentése 2017.01-05. hóban a.) termelés csökkentése 2016.10-2017.01. hóban a.) termelés növekedésének elmaradása 2016.01-10. hóban b.) d.) e.) a.) tejelő tehénállomány növekedésének elmaradása 2016.042017.04 időszakban e.) d.) f.) d.) e.) f.) g.) a.) b.) c.) a.) a termelés növekedésének elmaradása 2016.01-07. hóban b.) c.) d.) e.) f.) b.) c.) a.) a termelés növekedésének elmaradása 2016.07-08. hóban b.) d.) e.) f.) a.) a termelés növekedésének elmaradása 2017.04-07. hóban a.) tejelő tehénállomány felszámolása vagy csökkentése b.) a.) a termelés növekedésének elmaradása 2016.04-06. hóban b.) b.) f.) a.) a termelés növekedésének elmaradása 2017.01-03. hóban f.) b.) d.) g.)

Eredetvédelem

alapján a Tej Terméktanács három tejtermék vonatkozásában tett előkészületeket, illetőleg indította meg az európai uniós eljárást. A „Rögös túró” Hagyományos Különleges Termék (HKT) bejegyzésére korábban benyújtott kérelem a szükséges módosítások átvezetésével 2017 év elején megismétlésre került.

A hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 509/2006/EK rendelet, valamint az annak helyébe lépett, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet 20

Elkészült a kérelem és termékleírás első verziója az „Óvári sajt” Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára vonatkozóan, valamint egyeztető megbeszélések zajlottak le a Trappista sajt lehetséges eredetvédelmével kapcsolatban is. A Földművelésügyi Értesítőben megjelent a GyőrMoson-Sopron Megyei Csemege Sajt termékleírása.

emelkedő trendjéhez és egyensúly-közeli állapotba hozta a piacot. Azonnali és határozott árjavulást okozott, a nyerstej Uniós átlagára nyár óta 31 %-ot javulva 2017 februárjában elérte a 33,7 eurocent/kg árat. A 1612/2016/EU rendelet szerinti termeléscsökkentési támogatásra benyújtott kifizetési kérelmek alapján megvalósult, ténylegesen jóváhagyott termeléscsökkenést az alábbi táblázatban mutatjuk be:

AXIÁL Gyakorlati Akadémia

Tag­ állam BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR HR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK EU-28 EU-28 tervezett termeléscsökkentés

Idén hatodik alkalommal került megrendezésre Sárváron 2017. április 12-13-án a szarvasmarha-tartással, azon belül is a tejtermelés gyakorlati kérdéseivel foglalkozó „AXIÁL Gyakorlati Akadémia” című szakmai konferencia. A program összeállításában ez évben a szervező AXIÁL Kft. felkérésére a Tej Terméktanács is közreműködött. A Terméktanács 2013. évi III. Tejágazati Konferenciáján tartott tartalmas előadást Romuald Schaber úr, a brüsszeli székhelyű Európai Tejtanács (European Milk Board) elnöke az uniós tejágazat 2015 után várható fejlődésének termelői perspektíváiról. A tejágazati válság csillapodásával a tanulságok levonása és a további krízishelyzetek elkerülése érdekében szükséges lépések meghatározása végett ismét célszerűvé vált egy, a brüs�szeli döntéshozatalt közelebbről ismerő, a nemzetközi tapasztalatokat a hazai ágazati szereplőkkel megismertető előadó felkérése. A Terméktanács közbenjárására Schaber úr idén is elvállata a felkérést, és részletes előadást tartott a konferencia résztvevőinek Európa és a világ tejpiaci helyzetéről, továbbá bemutatta a felmerülő nehézségeket, az eddig alkalmazott módszereket, illetve felvázolta a további lehetséges megoldásokat. Az előadás a Terméktanács Titkárságán elérhető. A konferencián hazai és nemzetközi tejtermelő gazdaságok vezetői számoltak be gyakorlati tapasztalataikról jövedelmezőség, hatékonyságnövelés és költségcsökkentés témakörökben, valamint telephely bejárás is színesítette a színvonalas és nagy érdeklődéssel övezett programot.

EU termeléscsökkentési program Unió-szerte több mint 48.000 tejtermelő élt az EU támogatott önkéntes termeléskorlátozási lehetőségével, amelynek következtében 2016 utolsó negyedévében és 2017 januárjában csaknem 861.000 tonnával csökkent a megtermelt tej mennyisége. Az EU Bizottságnak a tejválság kezelésére hozott ezen intézkedése hatékonynak bizonyult, hozzájárult a tejáraknak az év utolsó hónapjaiban realizálódott

Me.: tonna

1. csökkentési időszak 27.721 4.635 8.977 29.370 233.511 4.203 60.114

2. csökkentési időszak 13 15 175 174 1.599 21 566

27.010 150.388 2.930 17.088 12 5.209 10.442 1.575 13.520 45 53.171 14.515 47.300 15.090 2.059 763 3.906 10.680 17.506 89.957 851.700,312

236 2.388 21 402

418 94 1.077 466 31 6 33 126 251 668 9.206,614

27.246 152.776 2.952 17.490 12 5.231 10.546 1.605 13.675 45 53.589 14.609 48.377 15.556 2.090 770 3.939 10.807 17.756 90.626 860.906,926

1.059.230,008

12.198,563

1.071.428,571

22 103 29 155

Összesen 27.850 4.649 9.152 29.544 235.110 4.223 60.680

Forrás: https://ec.europa.eu/info/news/eu-schemehelps-reducing-milk-production_en 21

Ízesített (édesített) tejtermékek hozzáadott cukortartalom csökkentése - ágazati álláspont

Intervenciós sovány tejpor értékesítés A 2017. évben tovább folytatódott az intervenciós sovány tejpor készlet pályázatos úton történő értékesítése. Tekintettel azonban arra, hogy tenderről-tenderre elhanyagolható mennyiségre érkeztek ajánlatok és a vételi ajánlatok is jóval a meghirdetett minimum ár alatt mozogtak, az Európai Bizottság Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Bizottság 2017 februárjában először a sovány tejpor minimum árát csökkentette, majd márciusban a pályázatok kiírási gyakoriságát változtatták havi egy alkalomra a korábbi kettőről. A sovány tejpor készletekben tehát nincs változás, a korábban értékesítésre felajánlott mennyiségből minimális került a piacokra, így továbbra is csaknem 22.000 tonna sovány tejpor vár értékesítésre.

Az Európai Unió hozzáadott cukorfogyasztás csökkentését célzó keretprogramja, illetőleg az ezzel kapcsolatos nemzeti program kialakítása tárgyában több egyeztető megbeszélésre is sor került már az ágazaton belül. A nemzeti program kialakítása az Emberi Erőforrások Minisztériuma hatáskörébe tartozik, az élelmiszeripar részéről az EMMI által kijelölt tárgyalópartner az ÉFOSZ. A Magyar Tejipari Egyesülés kezdeményezésére a Tej Terméktanácsnál 2017 februárjában ágazati szereplők bevonásával megtárgyalásra került az aktuális helyzet, valamint megfogalmazásra kerültek az ágazati javaslatok. Az itt kialakított javaslat-tervezet került 2017 márciusában az EMMI elé beterjesztésre. A javaslat-tervezet a Tej Terméktanács Elnökségének 2017. áprilisi ülésén megtárgyalásra került, amelynek eredményeképpen egyetértés mutatkozott abban, hogy az EMMI felé továbbra is egy közös ágazati álláspont kialakítása, képviselete a cél.

(Forrás: Európai Bizottság Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Bizottság hazai képviselete)

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform – Tejtermék Munkacsoport

Az ágazati javaslat-tervezet főbb elemei a következők:

A Platform első évét lezáró 2017. január 18-i konferenciát követően valamennyi munkacsoportban, így a Tejtermék Munkacsoportban is továbbfolytatódott a munka. A februári ülés fókuszában a képzés (tartalom és rendszer), valamint az útmutató (tervezett tartalom és forma) szerepelt.

• az effektív hozzáadott cukortartalom (nem ideértve a carryover hozzáadott cukrot) 5%-kal való csökkentése 2020-ra minden hozzáadott cukrot tartalmazó tejtermék (és imitátum) esetében (referencia időszak: 2014. év.), • 2024-ig további 5%-os hozzáadott cukortartalom csökkentés vállalása a 2020-as pozícióhoz képest (5%-os, nem pedig 5%-pontos csökkentésről van szó), • termékszintű (gyártmánylap, receptúra alapú) vagy ágazati szintű (valamennyi tejtermékre vonatkozó összes) hozzáadott cukortartalom csökkentés vállalása (döntéstől függően az egyik, vagy mindkét javaslat szerepeltetése), • fogyasztásra vonatkozó adatok, piackutatás (a Tej Terméktanácsnál rendelkezésre álló legfrissebb felmérés felhasználásával).

Az elméleti képzés mellett felmerült a gyakorlati bemutató létjogosultsága is, amely széleskörű együttműködést igényel az FM, a NÉBIH, az egyetemek, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. ( globális szabványok terén működő nemzetközi szervezet, amely 2015 októberében megállapodást kötött az FM-mel, hogy létrehozza és elindítsa a Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platformot) és egyéb szervezetek (pl. a szolgáltatók) részéről, legfőképpen a gyakorlati képzéshez szükséges eszközök biztosítása érdekében. Ennek egyfajta tesztjét kívánják a szervezők az idei OMÉK keretében a Földművelésügyi Minisztériummal együttműködésben megvalósítani („Nyomonkövetés a gyakorlatban” c. bemutató). Meghatározásra kerültek a képzéssel kapcsolatos együttműködési területek: egyetemek élelmiszeripari tanszékei, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (szaktanácsadói hálózat), EOQ - Minőségbiztosítási szervezet (rendszeres képzések minőségbiztosítási vezetők részére). Ismertetésre került az útmutató tervezett tartalma és formája, amely az általános nyomonkövetési tudnivalók, valamint GS1 szabványok áttekintését követően

Nélkülözhetetlen feladat a kereskedelmi láncok saját márkás termékeinek programba való bevonása, illetőleg a tejtermékeknek az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásban betöltött kiemelten fontos szerepét alátámasztó tanulmány elkészítése. Amennyiben a Terméktanács vagy MTE részéről további módosító javaslatok, kiegészítések merülnek fel, úgy azt a két szervezet egyezteti és az ÉFOSZ felé egységes iparági javaslatot adnak át. 22

tartalmazná az ellátási lánc bemutatását, a nyomon követés alkalmazásba vételére vonatkozó konkrét ismereteket, és az olyan különleges kérdéseket, mint az eredet- és védjegyinformációk feltüntetése, valamint az összetett-eredetű termékek jelölése.

alá sorolt termékeket azonos áfa terhelné, és ez kivédené az EU részéről esetlegesen induló jogi eljárás minden jogi/szakmai indokát. A Terméktanács felvette a kapcsolatot uniós szakmai szervezetekkel, valamint Magyarország nagykövetségeivel, hogy felmérje az áfa kulcsokra vonatkozó európai gyakorlatot. Az összegyűjtött anyagok azt mutatják, hogy az Unióban sehol sincs a hazai gyakorlathoz hasonló, kétféle fogyasztói folyadéktej áfakulcs.

Az útmutatókat az FM tematikus mini konferenciákon tervezi bemutatni, amelyek időpontja 2017 őszére várható.

ÁFA körkép Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény értelmében 2017. január 1-től a tej (kivéve az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tej és az ESL tej) áfája 5%-ra csökkent. Ez a törvényi változás – a 2016. évi kiskereskedelmi fogyasztói folyadéktej forgalmat alapul véve – az idehaza értékesített tejek csupán 1618%-át érinti.

Írország Spanyolország Olaszország Portugália Franciaország Belgium Hollandia Németország Lengyelország Románia Szerbia (nem EU tag) Szlovákia Ausztria Görögország Finnország Csehország Bulgária Litvánia Dánia

A feldolgozók, a központi élelmiszer-raktárak, a kiskereskedelmi üzletek, a közintézmények infrastruktúráját (többek között az elégtelen hűtési kapacitás vonatkozásában) is figyelembe véve, valamint hogy a rászoruló társadalmi csoportok (nagycsaládosok, nyugdíjasok stb.) jellemzően – az 60-70% fölötti piaci aránnyal bíró – UHT és ESL tejet vásárolnak, a Tej Terméktanács tovább folytatta lobby tevékenységét a kedvezményes áfakulcs más alapvető tejtermékre, így az UHT és ESL tejekre való kiterjesztése vonatkozásában. A piac tisztulását is szolgálná a döntés. A különböző iparági egyeztetéseken felmerült, hogy amennyiben „tej” és „tej” között áfa mértékben különbséget tesz Magyarország, az garantált EU-s kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után. Ha az áfa kulcsok között nem lenne különbségtétel, az egymással helyettesíthető, versengő, azonos vámtarifaszám

a fogyasztói folyadéktejek egységes áfa kulcsa (%) 0 4 4 4-5-6 (ezek csak földrajzi eltérések!) 5,5 6 6 7 8 9 10 10 10 13 14 15 20 21 25

Jogszabályok is. A rendelet előírásait 2018. január elsejéig kell alkalmazni.

Miniszteri rendeletek 1/2017. (I. 3.) FM rendelet az új élelmiszerek és új élelmiszer-összetevők forgalomba hozataláról

2/2017. (I. 11.) FM rendelete a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról

A rendelet az új élelmiszerek és új élelmiszer-összetevők Európai Unión belüli forgalomba hozatalának engedélyezési eljárását szabályozza a forgalomba hozatalra irányuló kérelem benyújtására vonatkozó előírások meghatározásával, továbbá kitér az eljáró nemzeti hatóság (NÉBIH) által végzendő értékelésre

A rendeletben meghatározott módosítások a Magyar Élelmiszerkönyv emberi fogyasztásra szánt kazeinekről és kazeinátokról szóló 1-3-2015/2203 számú előírását érintik. 23

3/2017. (I. 23.) FM rendelet a tejtermelőknek és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodóinak nyújtandó kivételes alkalmazkodási támogatás igénybevételének feltételeiről

és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet (a támogatási kérelmek, illetve a kérelmekkel érintett állat-egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó számlák benyújtása)

A rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő tejtermelők egyszeri, mindösszesen 9.543.566 euró ös�szegű uniós, továbbá 2.961.750.272 Ft kiegészítő nemzeti támogatásra jogosultak, amennyiben vállalják, hogy a 2017. április 30-i tejhasznú tehénállományuk nem haladja meg a 2016. április 30-i referencia-állományukat. A kifizetési kérelmet elektronikus úton 2017. május 31. és 2017. június 12. között kell benyújtani a Kincstárhoz, amely az összes támogatásra jogosult kifizetési kérelem lezárását követően kiszámítja az egységnyi támogatás mértékét és 2017. augusztus 30-ig intézkedik a támogatás összegének átutalásáról. Elismert tejtermelői csoport, tejtermelői szervezet vagy társulás tagság esetén a termelő 30%-kal magasabb egységnyi támogatásra jogosult.

• Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet (anyatehéntartás támogatása – hiányosan teljesített tejértékesítési jelentések pótlása; átmeneti nemzeti támogatásra vonatkozó eljárási szabályok – az egységes kérelem rendeletben foglaltak alkalmazása) • Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet (az egységes kérelem benyújtásának szabályai – elektronikus felület, meghatalmazás; az egységes kérelem késedelmes benyújtása; adatváltozás bejelentése; az egységes kérelem módosítása; előzetes ellenőrzés; adminisztratív és helyszíni ellenőrzés – túligénylés, mérési tűréshatár)

8/2017. (III. 2.) FM rendelet a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő piaci jelentéstételi kötelezettségről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről

• A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet (tejhasznú tehénfajták fogalma; az egységes kérelem rendelet szabályainak kötelező alkalmazása; adminisztratív ellenőrzés; anyatehéntartás támogatása – százalékos arány kerekítés; tejhasznú tehéntartás támogatása – jogosultság)

A rendelet hatálybalépését követően valamennyi Magyarország területén működő tejfeldolgozó, nyers tehéntej kivitellel foglalkozó tejtermelő, nagykereskedelemmel foglalkozó tejágazati szereplő, valamint tej-kiskereskedő jogszabályban előírt kötelezettséggel köteles – a Terméktanácsnál korábban alkalmazott statisztikai adatgyűjtésen alapuló – piaci jelentést adni a rendelet mellékletében meghatározott adattartalommal. A jogszabály egyebek mellett rendelkezik az adatszolgáltatók köréről, az adatkezelőkről, valamint az adatok benyújtási határidejéről. A rendelet előírásai – a piacszervezési intézkedések kiterjesztésére vonatkozó EU előírások értelmében – 2019. február 28. napjáig maradnak hatályban.

Tejhasznú tehéntartás támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely nőivarú, legalább egyszer ellett szarvasmarhát tart tejtermelés céljából, amelynek kora a támogatási kérelem benyújtási évének március 31-én legalább huszonhárom hónap. A támogatás azon tejhasznú tehenek után igényelhető, amelyek a tárgyév március 31-én a mezőgazdasági termelő tenyészetében találhatóak, de nem a tárgyév március 31-én kerültek a mezőgazdasági termelő tenyészetébe, és

13/2017. (III. 17.) FM rendelet az egyes közvetlen támogatásokat és az ahhoz kapcsolódó egyéb támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról

a) hivatalos tejtermelés-ellenőrzés alatt állnak, b) az ENAR-nyilvántartásban tejhasznú fajtakódon nyilvántartott tejhasznú tehenek, vagy c) amelyek tartója megfelel a kistermelői élelmiszertermelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak. A rendelet az egyes termeléshez kötött közvetlen támogatási jogcímekre vonatkozó 2017–2020. évi támogatási keretösszegeket az alábbiak szerint határozza meg (millió euró):

A jogszabály, egyebek mellett, az alábbi rendeletek tekintetében tartalmaz módosításokat (zárójelben a vonatkozó módosítási területek): • A történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet (átruházás) • Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének 24

A Támogatási jogcím megnevezése Anyatehéntartás Hízottbika Tejhasznú tehéntartás Anyajuhtartás Cukorrépa termesztés Rizstermesztés Ipari zöldségnövény termesztés Zöldségnövény termesztés Ipari olajnövény termesztés Extenzív gyümölcstermesztés Intenzív gyümölcstermesztés Szemes fehérjetakarmány-növény termesztés Szálas fehérjetakarmány-növény termesztés

B

C

D

F

2017

2018

2019

2020

A fenti rendeleteknél a vonatkozó támogatások mértéke a 17/2017. (IV. 10.) FM rendelet hatálybalépését megelőzően hatályba lépett hitelszerződések esetén legfeljebb 500.000 forint összegű, a 17/2017. (IV. 10.) FM rendelet hatálybalépésétől kezdődően hatályba lépett hitelszerződések esetén legfeljebb 1.000.000 forint összegű hitelkeret alapján kerül meghatározásra. Ugyancsak valamennyi rendeletnél módosításra került a hitelszerződések megkötésének határideje, a 2017. március 31. időpont 2017. május 31-re változott.

34,932 34,929 34,925 33,008 4,491 4,491 4,490 4,244 68,866 68,860 68,852 65,073 21,957 21,955 21,953 20,748 7,984

7,984

7,983

7,545

1,996

1,996

1,996

1,886

• A kedvezőtlen időjárás miatt szükségessé váló támogatásokról és az azokkal összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet módosítása

11,455 11,454 11,453 10,824 5,046

5,045

5,045

4,768

1,411

1,411

1,411

1,333

9,757

9,756

9,755

9,220

6,711

6,710

6,709

6,341

Az 1. § 6. pont b) és c) alpontjában, valamint 2. § (1) bekezdés  b)  pont  ba)  és  bb)  alpontjában a „március” szövegrész helyébe a „május” szöveg lép (hitelszerződés megkötése). • Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet módosítása

13,431 13,430 13,429 12,692

Az esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentést, valamint az esemény bekövetkezését igazoló dokumentumokat elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani az erre szolgáló elektronikus felületen. Az esemény bekövetkezése adott állatállományra és a 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet szerinti feltételre csak egy tárgynegyedév vonatkozásában ismerhető el vis maiorként.

13,431 13,430 13,429 12,692

A földművelésügyi miniszter 17/2017. (IV. 10.) FM rendelete az egyes nemzeti forrásból finanszírozott agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról A relevánsabb jogszabályok és főbb módosítások:

21/2017. (IV. 26.) FM rendelet az óvoda- és iskolatej program szabályozásáról

• Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott de minimis támogatásokról szóló 39/2011. (V. 18.) VM rendelet módosítása • A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésének elősegítése érdekében a kezességvállalási díjak költségvetési támogatásáról szóló 94/2013. (X. 10.) VM rendelet módosítása • Az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán kamat megfizetéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló 47/2015. (VIII. 12.) FM rendelet módosítása • Az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán kamat megfizetéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló 49/2015. (VIII. 12.) FM rendelet módosítása

A program keretében egy héten legfeljebb négy tanítási vagy nevelési napon, kedvezményezettenként és tanítási vagy nevelési naponként legfeljebb 0,25 liter tejegyenértéknek megfelelő, a rendeletben meghatározott és kiosztott tejtermék után igényelhető támogatás. A támogatási összegek közösségi és nemzeti forrásból származó támogatási keretből kerülnek – szükség esetén visszaosztással – kifizetésre. A szállítási szerződést egy teljes tanév vonatkozásában kell kötni. A fenntartónak az adott tanév kezdetét megelőző év május 5-éig előzetes ajánlattételi kiírást kell közzétennie, a szállító az ajánlatát legkésőbb az adott tanév kezdetét megelőző május 12-éig beérkezőleg köteles megküldeni. Az ajánlatok bontásának minden év május 17-éig kell megtörténnie. 25

A kérelmező köteles a szállítási szerződések jóváhagyása iránti kérelmét, a már megkötött szállítási szerződéseit és a rendelet szerint csatolandó egyéb dokumentumokat legkésőbb az adott tanév kezdetét megelőző május 5. és május 31. között megküldeni a Kincstár részére. A Kincstár a szállítási szerződések jóváhagyása iránti kérelem tárgyában legkésőbb az adott tanév kezdetét megelőző év július 31-éig döntést hoz.

d) az „I/c. gyümölcsleves/ízesített joghurt” esetében 260 Ft/kg, e) a „II. gyümölcsdarabos joghurt” esetében 270 Ft/kg, f) a „III. ömlesztett sajt” esetében 800 Ft/kg. 22/2017. (IV. 26.) FM rendelet az agrárágazati szabályozás körébe tartozó egyes rendeletek módosításáról • A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet módosítása

A kérelmező kifizetési kérelmét a szállítási időszakokban kiszállított tejtermékekre vonatkozóan, az adott időszakot követő harmadik hónap utolsó napjáig nyújthatja be. A Kincstár a kifizetési kérelmekről a kérelem hiánytalanná válását követő negyvenöt napon belül döntést hoz és elrendeli a támogatás jogos összegének kifizetését.

A gazdálkodási naplóban a 2017. március 18-a és 2017. április 26-a között elvégzett műveleteket 2017. május 7-ig fel kell tüntetni.

Szállítási időszakok:

• A termelői csoportok elismeréséről szóló 42/2015. (VII. 22.) FM rendelet módosítása

a) adott tanév augusztus 1. és október 31. közötti időszaka, b) adott tanév november 1. és december 31. közötti időszaka, c) adott tanév január 1. és február utolsó napja közötti időszaka, d) adott tanév március 1. és április 30. közötti időszaka és e) adott tanév május 1. és július 31. közötti időszaka.

A főbb módosítások: A Rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Termelői csoportként történő elismerés feltétele, hogy a) a szövetkezet taglétszáma – az 1. § (4) bekezdésében meghatározott időszakot töltő fiatal mezőgazdasági termelők figyelmen kívül hagyása mellett – legalább tizenöt termelő legyen; a faiskolai termék és szaporítóanyag, a virág- és dísznövény és a fűszer- és gyógynövény, ökológiai termék ágazatokban az a szövetkezet is elismerhető, amelynek taglétszáma – az 1. § (4) bekezdésében meghatározott időszakot töltő fiatal mezőgazdasági termelők figyelmen kívül hagyása mellett – legalább tíz termelő, és

A program keretében igényelhető támogatás mértéke: Az általános iskolai tanulók ellátása esetén igényelhető támogatás mértéke a Rendelet 7. mellékletben meghatározott székhelyű nevelési-oktatási intézmény esetében a tejtermékek bruttó vételárának száz százaléka, de legfeljebb a) az „I/a. teljes/félzsíros tej” és „I/b. zsíros/félzsíros ízesített tej” esetében 32,5 Ft/dl, b) az „I/a. zsírszegény tej” és „I/b. zsírszegény ízesített tej” esetében 13,2 Ft/dl, c) az „I/c. natúr joghurt és „I/c. natúr kefir” esetében 395 Ft/kg, d) az „I/c. gyümölcsleves/ízesített joghurt” esetében 460 Ft/kg, e) a „II. gyümölcsdarabos joghurt” esetében 485 Ft/kg, f) a „III. ömlesztett sajt” esetében 1400 Ft/kg.

b) a tagok által megtermelt, illetve feldolgozott, az elismerés iránti kérelem által meghatározott termék értékesítéséből származó, évi nettó árbevétel elérje az 1. mellékletben meghatározott összeget, ahol az elismerés kérelmezését megelőző lezárt év nettó árbevétele a tagok árbevételének összegeként is igazolható.” A R. 4. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Termelői csoportként történő elismerés további feltétele, hogy a szövetkezet alapszabálya tartalmazza a tagok kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy) „f) az elismerés tárgyát képező árutermelésük alapszabályban meghatározott – az árukoncentráció szintjének növelését elősegítő, legalább 50%-os – mértékét a termelői csoporton keresztül forgalmazzák, és csak saját maguk által megtermelt vagy előállított terméküket értékesítik a csoportnak, valamint” A R. 5. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az üzleti tervnek az alábbiakat kell tartalmaznia:) „e) a 2. §-ban foglalt célok elérése és az (1) bekezdésben

A Rendelet 8. mellékletben meghatározott székhelyű nevelési-oktatási intézménybe járó általános iskolai tanulók, valamint az óvodások ellátása esetén igényelhető támogatás mértéke legfeljebb a) az „I/a. teljes/félzsíros tej” és „I/b. zsíros/félzsíros ízesített tej” esetében 20 Ft/dl, b) az „I/a. zsírszegény tej” és „I/b. zsírszegény ízesített tej” esetében 10 Ft/dl, c) az „I/c. natúr joghurt és „I/c. natúr kefir” esetében 230 Ft/kg, 26

meghatározott prioritásokhoz való hozzájárulás érdekében tervezett intézkedések, beruházások és fejlesztések bemutatása éves ütemezésben,”

(11) A (9) bekezdésben meghatározott szankció a 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel vonatkozásában csak annak két egymást követő évben történő nem teljesítése esetén kerül alkalmazásra.”

A R. 6. § (6)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(6) A miniszter a tartalmi és formai követelményeknek megfelelő elismerési kérelmet elutasítja, ha a kérelmező egy korábban már elismert, működő termelői csoporttal azonos településen, székhelyen, illetve telephelyen, vagy azokkal több mint ötven százalékban átfedő földrajzi területen, azzal azonos termékkörben kívánja tevékenységét folytatni, és ezáltal a termelői összefogásból eredő előnyöket korlátozza.

A R. 7. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az elismerés feltételei betartásának ellenőrzésére a miniszter monitoring rendszert alakít ki és működtet. Ennek keretében minden elismert termelői csoport köteles a tárgyévről a tárgyévet követő év május 31-ig az üzleti terv végrehajtására is részletesen kitérő szöveges értékelést, a 2. mellékletben szereplő „A” vagy „B” jelű adatlapot, a 3. melléklet szerinti adatlapot, valamint a tárgyévet megelőző év során tartott közgyűlések jegyzőkönyveinek másolati példányát (a továbbiakban együtt: beszámoló jelentés) a földművelésügyi igazgatási jogkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) részére nyomtatott formában és elektronikus úton megküldeni. A tartalmi, illetve formai szempontból hiányosan beküldött beszámoló jelentések tekintetében a járási hivatal nyolc napos határidővel hiánypótlást rendel el. A járási hivatal a megküldött dokumentumokat és adatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) részére, a NÉBIH által meghatározott egységes szerkezetben minden év június 20-áig továbbítja. A NÉBIH az adatokat összesíti, és minden év július 15éig a közgyűlési jegyzőkönyvek másolataival együtt megküldi a miniszter részére. A beszámoló jelentések megküldésének elmulasztásáról, vagy nem az e rendeletben meghatározottaknak megfelelő benyújtásáról a járási hivatal értesítést küld a NÉBIH-nek, amely erről tájékoztatja a minisztert. (2) A beszámoló jelentés termelői csoport általi benyújtásának elmulasztása, vagy annak nem az (1) bekezdésben meghatározott adattartalommal történő benyújtása esetén a termelői csoport elismerését a miniszter visszavonja.”

(7) A miniszter az üzleti terv elfogadásáról a szövetkezet által az 5. § (2) bekezdés e) pontja alapján bemutatott, az alábbi területeken nyújtott versenyképességi szolgáltatások figyelembevételével dönt: a) a 2. §-ban foglalt célok elérése és az 5. § (1) bekezdése szerinti prioritásokhoz való hozzájárulás érdekében tervezett intézkedések megvalósításának ütemezése, b) munkahelyteremtés, c) innovatív eljárások, technológiák alkalmazása, d) vertikális integráció megvalósítása, e) együttműködés más termelői csoportokkal, f) a megvalósított termelői koncentráció mértéke, g) tudástranszfer és tagi képzések megvalósítása. (8) A termelői csoport kétévente egy alkalommal, de az elismerést követő négy évben legfeljebb összesen kétszer kérheti az üzleti terve 5. § (2) bekezdés e) pontja szerint tervezett intézkedéseket, beruházásokat és fejlesztéseket érintő módosítását, amelynek elfogadásáról a miniszter dönt. Az üzleti terv módosítása iránti kérelmet a 7. § (1) bekezdése szerinti éves beszámoló jelentés benyújtásával egyidejűleg kell benyújtani. (9) Ha a termelői csoport nem felel meg az e rendeletben meghatározott elismerési követelményeknek, vagy az üzleti tervben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti, akkor a miniszter legfeljebb három hónapos határidő kitűzésével felszólítja a kötelezettségek teljesítésére és figyelmezteti a nem teljesítés jogkövetkezményeire. Ha a jogszerű működés helyreállítása három hónap alatt nem lehetséges, akkor a miniszter azonnal, egyéb esetben a három hónapos teljesítési határidő eredménytelen letelte után vonja vissza az elismerést.

Európai Uniós Jogszabályok 39/2017 Bizottsági Végrehajtási Rendelet az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcsök és zöldségek, a banán és a tej oktatási intézményekben való biztosításához nyújtott uniós támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályokról

(10) A miniszter a termelői csoport elismeréséről, valamint az elismerés visszavonásáról szóló döntésről – annak másolata megküldésével – tájékoztatja a Magyar Államkincstárt.

A rendelet megállapítja az 1308/2013/EU és az 1370/2013/EU rendelet alkalmazására vonatkozó szabályokat az oktatási intézményekben tanuló gyermekek gyümölcsökkel, zöldségekkel, feldolgozottgyümölcs27

és feldolgozottzöldség-termékekkel, a banánágazat friss termékeivel („iskolagyümölcs- és zöldség”), valamint tejjel és tejtermékekkel („iskolatej”) való ellátásához és e termékek elosztásához, a kísérő oktatási intézkedésekhez, továbbá egyes járulékos költségekhez az 1308/2013/EU rendelet 23. cikkében említett program (a továbbiakban: iskolaprogram) keretében nyújtott uniós támogatás tekintetében.

hónap 28-áig, az éves kimutatást legkésőbb a jelentési időszak végét követő május 14-éig kell benyújtani a Közlemény szerinti nyomtatványokon a Magyar Államkincstár Közvetlen Támogatások Főosztálya címére (1476 Budapest, Pf.: 407.). 3/2017. (II.9.) számú MÁK Közlemény a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatás keretében a támogatási ös�szeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtási feltételeiről

40/2017 Bizottsági Felhatalmazáson Alapuló Rendelet az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcsök és zöldségek, a banán és a tej oktatási intézményekben való biztosításához nyújtott uniós támogatás tekintetében történő kiegészítéséről és a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosításáról

A 2009. szeptember 15. és október 31. között benyújtott támogatási kérelmekhez kapcsolódóan támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkező ügyfelek a megítélt támogatási ös�szeg fennmaradó 10%-ának kifizetése érdekében kifizetési kérelmet nyújthatnak be.

A jogszabály rendelkezik egyebek mellett a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális szintű stratégiáról, a kísérő oktatási intézkedésekről, az elszámolható költségekről. Meghatározza a hozzáadott összetevők maximális szintjét, amely szerint az engedélyezhető hozzáadott cukor és/vagy méz maximális szintje 7% lehet, míg a sajt legfeljebb 10%-ban tartalmazhat nem tejből származó összetevőket.

A kifizetési kérelem benyújtására évente március 1-31. között, de legkésőbb a működtetési időszak 5. évét követő év március 1-31. között van lehetőség. Amennyiben a támogatási kérelemnek helyt adó határozat 2011. évben emelkedett jogerőre, akkor a támogatási összeg fennmaradó 10%-ának igénylésére már csak 2017. március 1-31. között nyílik lehetőség.

185/2017 Bizottsági Rendelet a 853/2004/EK és a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról

A kifizetési kérelmet 2017. március 1. és 31. közötti időszakban kell benyújtani a Kincstár által rendszeresített nyomtatványokon, az ügyfél lakhelye/székhelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályához. 4/2017. (II. 9.) számú MÁK Közlemény a történelmi bázis jogosultságok jogosultjának személyében bekövetkezett változás átírásának rendjéről

A rendelet a 2017. január 1. és 2020. december 31. közötti átmeneti időszakra vonatkozóan állapít meg átmeneti intézkedéseket, többek között az állati eredetű termékeket, valamint növényi eredetű termékeket és állati eredetű feldogozott termékeket egyaránt tartalmazó élelmiszerek, illetve az állati eredetű termékek behozatalára vonatkozó közegészségügyi követelményektől való eltérések tekintetében.

A történelmi bázisjogosultság és a kiegészítő történelmi bázis jogosultság átruházása/ ideiglenes átengedése iránti kérelmet a Közlemény szerinti nyomtatványon kell benyújtani tárgyév szeptember 30-ig. A kérelemhez mellékelni kell az átruházást/ideiglenes átengedést alátámasztó közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat eredeti példányát, vagy annak hitelesített másolatát.

MÁK Közlemények 2/2017. (I. 30.) számú MÁK Közlemény a tejfelvásárlókra vonatkozó jelentési és nyilvántartási kötelezettségekről és a felvásárlók által az intézkedés kapcsán használható nyomtatványok rendszeresítéséről

Öröklés vagy jogutódlás esetén az azt alátámasztó dokumentum jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell a kérelmet benyújtani. Amennyiben a haláleset/nem természetes személy megszűnése 2009. január 6. után történt, akkor az öröklés/jogutódlás esetén az átírásra vonatkozó kérelmeket legkésőbb a tulajdonos halála, illetve a megszűnés időpontját követő 3 éven belül be kell nyújtania az örökösnek, illetve a jogutódnak. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor az a nemzeti tartalék javára megvonásra kerül.

A felvásárlási tevékenységet (tejtermelőktől történő tej átvételt) folytató felvásárlóknak havi, illetve éves kimutatást kell készíteniük az általuk felvásárolt tej mennyiségéről és tényleges zsírtartalmáról összesített, illetve tejtermelőnkénti bontásban. A havi kimutatásokat legkésőbb a tárgyhót követő 28

Az ügyfél a tulajdonában lévő történelmi bázis jogosultságáról vagy annak egy részéről ellentételezés nélkül lemondhat a nemzeti tartalék javára, a kérelem benyújtása folyamatos.

megfelelő, jóváhagyott uniós vállalkozás által, tehéntejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejport, amelyet a 2017. január 1. és 2017. szeptember 30. közötti időszak alatt számára felajánlanak.

Az átírásra vonatkozó kérelem visszavonása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani legkésőbb az átírási kérelemre vonatkozó döntés jogerőre emelkedéséig (kézhezvételtől számított 15 nap).

A sovány tejpornak a kérelem Kincstárhoz történt beérkezését megelőző 31 napos időszakban kell készülnie. A felajánlható legkisebb mennyiség 30 tonna. Amennyiben a sovány tejpor tételben a zsírmentes szárazanyag fehérjetartalma eléri a 34,0%-ot, a rögzített felvásárlási ár 169,80 euró/100 kg.

18/2017. (III.8.) számú MÁK Közlemény az egyéni csekély összegű támogatási keret kihasználtságára vonatkozó hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem benyújtását megkönnyítő nyomtatvány közzétételéről

A Kincstár az átvett sovány tejpor után az átvétel napját követő 65 napon belül fizet.

A Magyar Államkincstár működteti a mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatások nyilvántartási rendszerét. Az ügyfél a Közlemény szerinti nyomtatványon hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemmel fordulhat a Kincstárhoz a csekély összegű nyilvántartásban szereplő adataira vonatkozóan. A kérelmet a Magyar Államkincstár Horizontális Ügyekért Felelős Főosztályához kell benyújtani (1476 Budapest, Pf. 407.).

35/2017. (IV. 11.) számú MÁK Közlemény a 2017. évi egységes kérelem benyújtásáról A közlemény az egységes kérelem és adatváltozási kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokról ad tájékoztatást, valamint rendszeresíti az egységes kérelem keretében igényelhető támogatásokkal kapcsolatosan használható elektronikus és papír alapú nyomtatványokat.

27/2017. (III. 27.) számú MÁK Közlemény a vaj rögzített áron történő intervenciós felvásárlásáról

Az egységes kérelem benyújtási határideje: 2017. május 15.

A vaj rögzített áron való intervenciós felvásárlása 2017. március 1-jén megkezdődött. A kérelmek benyújtására a 2017. március 1. és 2017. szeptember 30. közötti időszakban van lehetőség.

Az egységes kérelem a 2017. május 15-i határidőt követően további 25 naptári napig, 2017. június 9. napjáig benyújtható, de ebben az esetben a megállapított támogatási összeg – minden támogatási jogcím tekintetében – munkanaponként 1%-kal csökkentésre kerül.

A felvásárlás a referencia ár (246,39 EUR/100 kg) 90%-án, azaz 221,751 EUR/100 kg áron történik. Az ár a nettó tömegre vonatkozik, a felajánlható legkisebb mennyiség 30 tonna. Állami intervencióra az a vaj jogosult, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék, és amely közvetlenül és kizárólag olyan pasztőrözött tejszínből készült, amelyet közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyertek. A vajnak a kérelem Kincstárhoz történő beérkezését megelőző 31 napos időszakban kell készülnie.

A benyújtott egységes kérelem szankciómentes módosítására május 31-ig, a módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentését eredményező, azaz szankciós módosításra június 9-ig van lehetőség. Azon támogatási jogcímek esetében, melyek az egységes kérelem felületén, de nem annak részeként kerülnek benyújtásra (a termeléshez kötött anyatehéntartás, a termeléshez kötött hízottbika-tartás, a termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatása), a kérelem a benyújtás határidejét követő további 25 naptári napig, 2017. június 9. napjáig nyújtható be, illetve a már benyújtott kérelem 2017. június 9. napjáig módosítható, igazolással kiegészíthető, de ebben az esetben a megállapított támogatási összeg – a felsorolt támogatási jogcímek, illetve azokhoz kapcsolódó tételek tekintetében – munkanaponként 1%-kal csökkentésre kerül.

A Kincstár az átvett vaj után az átvétel napját követő 65 napon belül fizet, feltéve, hogy azt a megállapított követelmények alapján megfelelőnek találja. 28/2017. (III. 30.) számú MÁK Közlemény a sovány tejpor rögzített áron történő intervenciós felvásárlásáról A Kincstár a közlemény feltételei alapján, rögzített áron vásárolja fel azt a meghatározott követelményeknek 29

A 2017. június 9. napját követően benyújtott egységes kérelmet (beleértve a termeléshez kötött állatalapú támogatási kérelmeket is) a Kincstár érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

és a forrás rendelkezésre állása esetén haladéktalanul elrendeli a támogatás jogos összegének a kérelmező által az ügyfél-nyilvántartási rendszerben megadott fizetési számlára történő átutalását. A Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága, mint EMVA Irányító Hatóság Közleménye az egységes kérelem keretében benyújtandó, Vidékfejlesztési Programot érintő kifizetési igénylésekről

43/2017. (IV.18.) számú MÁK Közlemény a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2012. évben igényelhető támogatások keretében a támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtási feltételeiről

2017. április 10. Az EMVA Irányító Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Támogatást Igénylőket, hogy mivel az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak kezdetéig a Magyar Államkincstár nem fejezte be a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaira beérkezett támogatási kérelmek ellenőrzését, lehetőséget biztosít arra, hogy az egységes kérelem keretében azon támogatást igénylők is igényelhessenek kifizetést, akiknek a támogatási kérelme az egységes kérelem benyújtásáig nem került elbírálásra. A kifizetési igénylés fentiek szerinti benyújtására az alábbi pályázati felhívások esetében van lehetőség: • VP5-8.1.1-16 Erdősítés támogatása • VP4-4.4.1-16 Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások • VP4-4.4.2.2-16 Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése • VP4-10.1.1-15 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés • VP4-11.1.1-11.2.1-15 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása • VP-4-10.1.1-16 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés • VP3-14.1.1.-16 A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás • VP4-10.2.1.1.-15 A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése Felhívjuk a Tisztelt Támogatást Igénylők figyelmét, hogy a kifizetések teljesítésére csak a támogatói döntés meghozatalát, a támogatói okirat hatálybalépését követően kerülhet sor. Egyebekben az egységes kérelem benyújtására vonatkozó további szabályokat az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások 2017. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló a 10/2017. (III. 17.) MvM rendelet tartalmazza.

A 2012. július 16. és augusztus 16. között benyújtott támogatási kérelmekhez kapcsolódóan támogatási kérelemnek helyt adó határozattal rendelkező ügyfelek a megítélt támogatási összeg fennmaradó 10%-ának kifizetése érdekében kifizetési kérelmet nyújthatnak be. A kifizetési kérelem benyújtására évente május 1. és 31. között, de legkésőbb a működtetési időszak 5. évében megnyíló kifizetési időszak végéig van lehetőség. Amennyiben a támogatási kérelemnek helyt adó határozat 2012. évben emelkedett jogerőre, a támogatási összeg fennmaradó 10%-ának igénylésére már csak 2017. május 1. és 31. között nyílik lehetőség. A kifizetési kérelmet 2017. május 1. és 31. közötti időszakban kell benyújtani a Kincstár által rendszeresített nyomtatványokon, az ügyfél lakhelye/székhelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályához. 59/2017. (IV. 26.) számú MÁK Közlemény az óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról szóló 19/2015. (IV. 24.) FM rendelet szerinti támogatás kifizetése iránti kérelem benyújtásáról A 2015/2016. tanévtől kezdődően az óvoda- és iskolatej program keretében a kérelmeket elektronikus úton kell benyújtani, kizárólag a www.mvh.allamkincstar. gov.hu honlapon keresztül, ügyfélkapus bejelentkezést követően a Kincstár által erre a célra kialakított elektronikus kérelemkitöltő felületen. A kérelmező kifizetési kérelmét a Rendeletben meghatározott szállítási időszakokban kiszállított tejtermékekre vonatkozóan időszakonként egy alkalommal, az adott időszakot követő harmadik hónap utolsó napjáig nyújthatja be a Kincstárhoz. A határidő nem több mint 2 hónappal való túllépésére van lehetőség csökkentett támogatás kifizetése mellett. A támogatás 5%-kal csökkentetten kerül kifizetésre, ha a túllépés 1 hónap vagy annál kevesebb, illetve 10%kal csökkentetten, ha a túllépés több mint 1 hónap, de 2 hónapnál kevesebb. A Kincstár a kifizetési kérelmekről a kérelem hiánytalanná válását követő 45 napon belül döntést hoz, 30

Vélemények, érdekességek Kit terhel az áfacsalás? Az agrár-kereskedelmi tevékenységek tisztaságát támogató intézkedések bevezetése, mint például a fordított áfa vagy az áfacsökkentések ellenére is fennáll a veszélye annak, hogy az ágazat szereplői áfacsalás áldozataivá válnak. Ennek kiszűrése és megelőzése érdekében tartottak szakmai előadást és vitát az ágazat vezető szereplői a K&Hban rendezett Agrár Klubon. Az egyes élelmiszertermékekre alkalmazott áfacsökkentéseknek, illetve a fordított áfa bevezetésének egyik fő motivációja az volt, hogy az ágazatban uniós szinten magas - éves szinten mintegy 300 milliárd forintra becsült - áfacsalások előfordulása számottevően csökkenjen. „Az elmúlt évek ezirányú intézkedései jelentősen javítják az ágazat átláthatóságát és versenyképességét, a hosszú és sok esetben nehezen nyomon követhető kereskedelmi láncolatok miatt azonban a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok esetében továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy a cégek tudtuk nélkül adócsalás áldozataivá válnak. Különösen igaz ez folyamatos kereskedelem, sok fajta, egyedileg nem azonosítható termékek, illetve hosszú idejű tárolásra alkalmas termékek esetén” – tájékoztatott Tresó István, a K&H Agrárüzletág vezetője a szakma vezetői számára rendezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén. „Ezekre az esetekre jellemzően csak a NAV ellenőrzések során derül fény, ami óriási kockázatot rejt a cég és a finanszírozó pénzintézet szempontjából egyaránt. Mivel egy nagyobb vizsgálat a jelentős anyagi veszteség mellett komoly, akár több hónapig is elhúzódó fennakadást okozhat a napi működésben, így akár a cég piaci létét is veszélybe sodorhatja. A szektor érdeke tehát, hogy mind egyénileg, mind az egyes piaci szereplők érdekeit ös�szefogó szakmai szervezeteken keresztül hangsúlyt fektessünk a megelőzésre” - tette hozzá a szakember. Farkas Gábor, a PwC Magyarország Kft. adótanácsadási üzletágának vezető menedzsere gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan vehető észre időben, ha áfacsalás áldozatai lettünk: „Az egységes uniós és magyar joggyakorlat tükrében az áfalevonási jogot alapvetően nem lehet megtagadni, kivéve abban az esetben, ha az adóalany tudott vagy tudnia kellett volna az adókijátszásról. A gyakorlati tapasztalatok alapján az adóhatóság számos adóellenőrzés esetében bizonyos körülmények alapján arra a következtetésre jut, hogy a vizsgált adózónak tudnia kellett volna a beszállítója (vagy a beszállítójának beszállítója) által elkövetett áfacsalásról. Ilyen körülmények lehetnek többek között: ha vezetői szinten személyi „összefonódások” tapasztalhatók a vizsgált cég és beszállítója között, ha a beszállító nem rendelkezik „megfelelő személyi és tárgyi körülményekkel” (például egy kereskedést végző társaság nem rendelkezik saját raktárral), ha a megrendelések nem írásban, hanem telefonon történtek, ha az ügyletek ellenértékét készpénzben vagy külföldi devizában egyenlítették ki, illetve ha újonnan alapított cégek vesznek részt az adásvételben. Az adóhatóság által negatívan megítélt körülmények sora sokáig folytatható figyelembe véve az egyedi esetek sajátosságait.” Dr. Kelemen Dániel, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági nyomozásokban alkalmazott új trendek, mint a rajtaütésszerű helyszíni ellenőrzések, az elektronikus adathordozón tárolt adatok (számítógépek, szerverek, stb.) lefoglalása, a titkos adatgyűjtés (például telefonok lehallgatása, e-mailek monitorozása), a nem döntéshozó munkavállalók kihallgatása és esetenként meggyanúsítása vagy a vezető tisztségviselők elleni vádemelés, a kereskedelmi lánc bármely szereplőjével szemben érvényesíthetők. Így alapvető fontosságú tisztában lenni azzal, hogy mely esetekben és milyen terjedelemben áll, állhat fenn az adott cég, illetőleg cégvezetők felelőssége. Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.

31

MAGASABB MINOSÉGU

KOLOSZTRUM

TERMÉSZETES VÉDELEM NAGYOBB FERTILITÁS JÓ ÖRÖKÖLHETOSÉG

További információk a hamarosan induló megújult honlapunkon!

32

www.semex.hu

XXIV. ALFÖLDI ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS MEZŐGAZDASÁGI NAPOK 2017 MAGYAR ÁLLATTENYÉSZTÉSÉRT TERMÉKDÍJ

II. HELYEZÉS „KOMPLEX SZEMLÉLETŰ, PRECÍZIÓS DRENCS PROGRAM” A pályázó cégek az elmúlt 4 évben a drencseléssel kapcsolatosan egy komplex szemléletű programot hoztak létre és vezettek be a hazai és az exportpiacra. A program egyik alapelemével, a belföldi piacra szánt drencselő készülékkel („VITADEX drencs műszer”) 2015-ben már sikeres Termékdíj pályázatot nyújtottak be. Az azóta eltelt 2 évben eredményes termékfejlesztések és K+F munka révén az eredeti állategészségügyitakarmányozási elgondolás számos új elemmel (drencselő készülékcsalád, drencskészítmény termékcsalád, monitoring program) bővült.

A „VITADEX PROGRAM” termékei (drencs készülékek, folyékony és szilárd drencskészítmények), továbbá a monitoring program hasznosítói a hazai és a külföldi tejtermelő tehenészetek. A program nagy előnye, hogy bármilyen fajtájú, tartási és takarmányozási körülmények között termelő tejelő szarvasmarha telep tudja használni. A legfontosabb célpiac a nagytejű állományt tartó telepek (>9-10.000 l/tehén), ahol egyre gyakoribb, hogy előírások, szabályok szerint dolgoznak a szakemberek. Az ellést követő protokollokba a „VITADEX PROGRAM” szinte minden telepen kiválóan beilleszthető, főleg a fogadó csoportban lévő állatok esetében van nagy jelentősége. A nemzetközi érdeklődés is éppen ezért növekszik a kidolgozott koncepció iránt, mivel az alapelvek (drencselő készülék, termékek) jól ismertek, viszont ilyen komplex szemléletben – melyet a pályázó cégek a gyakorlatban meg kívánnak valósítani – a drencselés még nem terjedt el.

www.adexgo.hu

33

www.vitafort.hu