SZÁMVITEL MSC 2015/2016
SZIGORLATI TÉTELEK
Konzultáció: 2016. február
2
• A vizsgán a kihúzott tétel mindhárom kérdését érintenie kell a vizsgázónak. • Az alábbi „vázlatok” minimumkövetelményt jelentenek az elégséges érdemjegy megszerzéséhez. • A szigorlatokon a kérdezők bármilyen szakmai kérdést feltehetnek, ezek megválaszolása befolyásolja a szigorlaton szerzett érdemjegyet.
A szigorlati kérdések
3
1. A vállalkozások számviteli beszámolójának komplex elemzése I. a) Az elemzés célja, feladata, elemzési módszerek b) A vállalkozások beszámolási kötelezettsége, a beszámolók fajtái és tartalma c) A vállalkozások vagyoni és jövedelmi helyzetének elemzése.
1. TÉTEL
4
Az elemzés célja, feladata, elemzési módszerek: • Elemzési módszerek és azok csoportosítása • Induktív versus deduktív módszerek • A beszámoló előkészítése elemzésre • A számviteli beszámoló elemzésének korlátai
1. TÉTEL a) kérdés
5
A vállalkozások beszámolási kötelezettsége, a beszámolók fajtái és tartalma • Éves beszámoló • Egyszerűsített éves beszámoló • Mikrogazdálkodási egyszerűsített éves beszámoló
1. TÉTEL b) kérdés
6
A vállalkozások vagyoni és jövedelmi helyzetének elemzése •
A vagyonnagyság változásának elemzése – Ok-okozati összefüggések, megoszlások, abszolút és relatív változások
•
A vagyonszerkezet változásának az elemzése – Vertikális elemzések – Horizontális elemzések Fedezettségi mutatók Stabilitási mutatók
•
Az eredménykimutatás fajtái, szerkezeti felépítése, eredménykategóriák, eredménysorok tartalma • A vállalkozás jövedelmi helyzetének elemzése Hatékonyásgi mutatók Megtérülési mutatók Jövedelmezőségi mutatók
1. TÉTEL c) kérdés
7
2. A vállalkozások számviteli beszámolójának komplex elemzése II. a) A vállalkozások pénzügyi helyzetének elemzése b) A cash flow kimutatás összeállítása a magyar és a nemzetközi szabályok szerint c) A csődhelyzetet és a pénzügyi nehézséget előrejelző kvalitatív és kvantitatív módszerek.
2. TÉTEL
8
A vállalakozás pénzügyi helyzetének elemzése • Likviditás fogalma és értelmezése, likviditási mutatók • Forgási sebesség, forgási idők, likviditási idők • Négy és több fokozatú likviditási mérleg összeállítása • A készpénz körforgási ideje
2. TÉTEL a) kérdés
9
A cash flow kimutatás összeállítása a magyar és a nemzetközi szabályok szerint • Cash Flow kimutatás tartalma, felépítése és kapcsolata a mérleggel • Működési cash flow, a befektetési és a finanszírozási cash flow összeállítása és főbb tételei • Főbb eltérések a magyar és a nemzetközi szabályok szerint összeállított cash flow kimutatások között.
2. TÉTEL b) kérdés
10
A csődhelyzetet és a pénzügyi nehézséget előrejelző kvalitatív és kvantitatív módszerek. • Gyorsdiagnózis • Csődelőrejelző módszerek háttere • Z-mutató és módosított Z-mutató
2. TÉTEL c) kérdés
11
3. Az erőforrás és költséggazdálkodás összefüggései, hagyományos kalkulációs eljárások módszertani különbségei a. A pénzügyi számvitel hagyományos csoportosításai. Különbség a számvitel és a kontrolling költségkategóriái között. Költségek csoportosítása befolyásolhatóságuk és stratégiai súlyuk szerint. b. Mérlegképességi kritérium. Az új stratégiai erőforrások természete, és sajátosságai.) c. Módszertani különbségek az osztó, a normatív és a pótlékoló eljárások között. Mitől függ a jósága e kalkulációknak?
3. TÉTEL
12
25-43 48-60
A pénzügyi számvitel hagyományos csoportosításai. – Erőforrások Befektetett eszközök, forgóeszközök, AIE – mérlegképes Munkaerő, környezeti és társadalmi javak többsége – nem erőforrás a mérlegben, hanem költség/ráfordítás – Költségek Költségnemek szerint költségviselő, költséghely szerint Termékköltségek, periódusköltségek Stb. Különbség a számvitel és a kontrolling költségkategóriái között. – kontrolling: tőkeköltség, alternatív költség, elsüllyedt költséggel, opportunity cost 3. TÉTEL
25-29
13
Költségek csoportosítása befolyásolhatóságuk és stratégiai súlyuk szerint.
3. TÉTEL
29-36
14
Mérlegképességi kritériumok:
3. TÉTEL
40-41
15
Az új stratégiai erőforrások természete és sajátosságai:
3. TÉTEL
16
37-44
Módszertani különbségek az osztó, a normatív és a pótlékoló eljárások között. – Osztó: vezértermék, egyenértékes – Normatív: normák (előkalkuláció!) – Pótlékoló: vetítési alap, pótlékkulcs
Mitől függ a jósága e kalkulációknak? – Mennyire megalapozottak az egyenértékesek, a normák vagy a vetítési alapok – Mit kezdenek a felesleges költségekkel
3. TÉTEL
48-60
17
5. Miért és hogyan vált fontossá az értékteremtés megfigyelése a költséggazdálkodás helyett és mellett? a. Tevékenységalapú költségszámítás lényege, hasonlósága és eltérése a pótlékoló kalkulációtól. b. Idővezérelt tevékenységköltség-számítás lényege, hasonlósága és eltérése az ABC valamint a normatív kalkulációtól. c. A japán vezetői számvitelben sikeresen alkalmazott módszerek sajátosságai. Milyen módon szolgálják a vezetői döntéshozatalt?
4. TÉTEL
72-89
18
Tevékenységalapú költségszámítás lényege, hasonlósága és eltérése a pótlékoló kalkulációtól. – A vállalati általános költségek széles körét kalkulálja az értékteremtéssel összefüggésben – A tevékenységalapú is pótlékol, csak más a „merítése” és más vetítési alapokat választ
4. TÉTEL
73-76
19
Idővezérelt tevékenységköltség-számítás lényege, hasonlósága és eltérése az ABC valamint a normatív kalkulációtól. – A TDABC igyekszik kiszűrni a felesleges költségeket szemben az ABC-vel – Időnormákat alkalmaz, ennyiben a normatív kalkulációhoz hasonlít.
4. TÉTEL
76-80
20
A japán vezetői számvitelben sikeresen alkalmazott módszerek sajátosságai. Milyen módon szolgálják a vezetői döntéshozatalt? • Ezek ott működnek • Összhangban vannak a vezetés fontosabb stratégiai céljaival • Pl. TQM – minődégköltség • Lean management – értékáram számítás
4. TÉTEL
80-89
21
Az ellenőrzés rendszere Magyarországon: a) milyen elemekből épül fel az államháztartás, illetve a vállalkozások ellenőrzési rendszere? b) mi a belső ellenőrzés szűkebb és bővebb megközelítése? Mennyivel lép túl utóbbi a hagyományos megközelítésen? c) mit takar a belső ellenőrzési tevékenység és hogyan épül be egy vállalkozás szervezeti felépítésébe?
5. tétel
22
tulajdonosi • • • • •
Ügyvezetés Felügyelőbizottság Legfőbb szerv Könyvvizsgáló Audit bizottság
belső ellenőrzés • Belső kontrollrendszer • Függetlenített belső ellenőrzés
állami • Cégbíróság • Nemzeti Adó- és Vámhivatal • MNB
A, milyen elemekből épül fel az államháztartás, illetve a vállalkozások ellenőrzési rendszere
23
• • • •
Mikor kötelező? Ki választja? Mi az alapvető feladata? Ellenőrzés fogalma?
(ezek minimális elvárásnak is tekinthetők)
FB, Auditbizottság, könyvvizsgáló
24
Belső ellenőrzés definíciója Belső ellenőrzés célja Hagyományos szemlélet (függetlenített belső ellenőrzés, folyamatba épített, vezetői ell. ) Bővebb: kontrollrendszer: – Elemei, tartalma, coso
B, mi a belső ellenőrzés szűkebb és bővebb megközelítése? Mennyivel lép túl utóbbi a hagyományos megközelítésen?
25
C, mit takar a belső ellenőrzési tevékenység és hogyan épül be egy vállalkozás szervezeti felépítésébe?
26
Könyvvizsgálati ellenőrzés Magyarországon: a) milyen hazai és nemzetközi szabályrendszer vonatkozik a könyvvizsgálatra, és előbbi alapján milyen esetekben szükséges könyvvizsgáló közreműködése egy társaság működése során? b) milyen követelményeknek kell teljesülniük a könyvvizsgálókkal szemben? c) milyen lépésekre bontható a könyvvizsgálat folyamata?
6. tétel
27
Könyvvizsgálat definíciója - minimum Nemzetközi: • 8-as irányelv • Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok Hazai: • Szt. • Ptk. • Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok • Kamarai törvény • Pmt. • Egyéb spec.
A, milyen hazai és nemzetközi szabályrendszer vonatkozik a könyvvizsgálatra, és előbbi alapján milyen esetekben szükséges könyvvizsgáló közreműködése egy társaság működése során?
28
Beszámoló kötelező könyvvizsgálata: • Szt-ben meghatározott esetek • Egyéb törvényi előírás Egyedi események miatti könyvvizsgálói közreműködés
29
• Etikai alapelvek • Függetlenség és összeférhetetlenség
B, milyen követelményeknek kell teljesülniük a könyvvizsgálókkal szemben
30
C, milyen lépésekre bontható a könyvvizsgálat folyamata
31
32
Minimum: – Elfogadó nyilatkozat – Vezetői levél – lényegesség
33
A könyvvizsgálat gyakorlata Magyarországon: a) a könyvvizsgálat tervezésének melyek a főbb lépései? Ismertesse a tervezés alapfogalmait is! b) hogyan lehet a könyvvizsgálati eljárásokat csoportosítani? c) kik alkotják a könyvvizsgáló kapcsolatrendszerét? Milyen okai vannak az egyes esetekben a kapcsolatfelvételnek?
7. tétel
34
A, a könyvvizsgálat tervezésének melyek a főbb lépései? Ismertesse a tervezés alapfogalmait is!
35
Fogalmak : Lényegesség, kockázatbecslés, könyvvizsgálati kockázat és elemei, összefüggései, rutin és nem rutin ügyletek, könyvvizsgálati állítások – nem felsorolás Könyvvizsgálati eljárások (b. kérdés) - ellenőrzési rsz teszt/alapvető vizsgálati eljárások - eljárások és kockázat kapcsolata
B, hogyan lehet a könyvvizsgálati eljárásokat csoportosítani?
36
Belső kapcsolatok • • • • •
tulajdonosok ügyvezetés belső ellenőrzés felügyelőbizottság auditbizottság
Külső kapcsolatok • • • •
NAV MNB Cégbíróság Közfelügyeleti Hatóság
C, kik alkotják a könyvvizsgáló kapcsolatrendszerét? Milyen okai vannak az egyes esetekben a kapcsolatfelvételnek?
37
Könyvvizsgálati bizonyítékok és a jelentés: a) milyen könyvvizsgálati bizonyítékgyűjtési módok vannak? Melyek a leggyakoribb mérleg és /vagy eredménykimutatás sorok, ahol alkalmazzuk ezeket? b) hogyan függnek össze a könyvvizsgálati eljárások a kockázatbecsléssel? c) milyen könyvvizsgálói jelentés típusok léteznek? milyen esetekben adhatók az egyes típusok?
8. tétel
38
Bizonyíték fogalma (elegendő és megfelelő) Bizonyíték megbízhatósága Bizonyítékgyűjtés módjai (melyiket milyen körben alkalmazzuk?) (megerősítés: pozitív, negatív)
A, milyen könyvvizsgálati bizonyítékgyűjtési módok vannak? Melyek a leggyakoribb mérleg és /vagy eredménykimutatás sorok, ahol alkalmazzuk ezeket?
39
Könyvvizsgálati eljárások csoportosítása mire jó a rendszerteszt? Mikor érdemes? Könyvvizsgálati kockázat elemei (mire van a könyvvizsgáló hatással, mit becsül?) – elemek ismerete minimum követelmény! Feltárási kockázat és ellenőrzési kockázat szintje hogyan hat a könyvvizsgálatra? Mintavételezés részletei nem!
B, hogyan függnek össze a könyvvizsgálati eljárások a kockázatbecsléssel
40
Fogalom Jelentések fajtái (formai, tartalmi – tiszta, minősített, figyelemfelhívás!!!!) Mikor adható figyelemfelhívás? Milyen minősített véleménytípusok vannak? Milyen esetekben alkalmazhatja ezeket a könyvvizsgáló? Példákkal alátámasztva Mentőkérdésnek tekinthető: – Vezetői levél, teljességi nyilatkozat
C, milyen könyvvizsgálói jelentés típusok léteznek? milyen esetekben adhatók az egyes típusok?
41
9. Mit nevezünk a számviteli törvény szerint sajátos számviteli helyzetnek? a) Mutassa be az átalakulás folyamatát, b) Mutassa be az átalakulás során készítendő számviteli dokumentumokat, c) Ismertesse a saját tőkével kapcsolatos szabályokat!
9. TÉTEL
42
Átalakulások bemutatása (egyesülések, szétválások, cégforma váltások) Folyamat bemutatása - Első döntés - Második döntés A folyamat időbeli és számviteli korlátai Feladatok bemutatása
a) kérdés
43
- Vagyonmérleg tervezet - Vagyonleltár tervezet - Végleges vagyonmérleg - Végleges vagyonleltár Bemutatása, célja, összehasonlítása. Zárómérleg. Vagyonmérleg kötelező sémájának bemutatása. Átértékelési lehetőségek.
b) kérdés
44
- Negatív tőkeelemek korlátja - Saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege…. - Mérleg szerinti eredmény - Részvények darabszáma, üzletrészek darabszáma
c) kérdés
45
10. Ismertesse a vállalattípusokat a konszolidáció szempontjából! a) Milyen mentesítési lehetőségeket ismer a magyar számviteli törvény szerint az egyes vállalattípusokra vonatkozóan? b) Ismertesse a minősítési ismérveket! c) Milyen módszerrel konszolidáljuk a különböző vállalattípusokat?
10. TÉTEL
46
Anyavállalati mentességek: - „telefonszámos” mentesség - EU által biztosított mentesség Leányvállalati mentességek: - Első év - Forgatási cél - Tartós korlátozások - Leányvállalat nélkül is hű és valós kép - Előtársaság fordulónapon Kikre nem vonatkozhat?
a) kérdés
47
Szavazati jog – minősítés Tulajdoni jog – konszolidáció Különbség a két számítás között Szavazati jog képlete Milyen tényezők befolyásolhatják a két értéket?
b) kérdés
48
Anyavállalat – leányvállalat ==== TELJESKÖRŰ Anyavállalat – közös vezetésű vállalat ==== TELJESKÖRŰ (kvóta!) Anyavállalat – társult vállalat ==== TŐKEMÓDSZER Anyavállalat – egyéb részesedésű ==== KÖNYV SZERINT Módszerek különbségei.
c) kérdés
49
11. Mutassa be a konszolidációs módszereket! a) Mutassa be a teljeskörű konszolidációt, illetve alkalmazásának körét! b) Mutassa be a kvóta szerinti konszolidációt, illetve alkalmazásának körét! c) Mutassa be a részesedésértékelés módszerét, illetve alkalmazásának körét!
11. TÉTEL
50
Kinek kell ezt alkalmaznia? Lépései: - Tőkekonszolidáció - Adósságkonszolidáció - Hozam-ráfordítás konszolidáció - Közbenső eredmény konszolidáció - Látens adók Lépések rövid bemutatása. Közös vezetésű vállalat?
a) kérdés
51
Ki alkalmazza? Lépései? Eltérések a leányvállalat teljeskörű konszolidációjához képest.
b) kérdés
52
- Tőkemódszer lényege - Ki alkalmazza? - Mi a különbség a teljeskörű konszolidációhoz képest?
c) kérdés
53
12. Mutassa be az IFRS kialakulásának folyamatát és szervezetét! a) Mikor alakult ki a rendszer, melyek a főbb mérföldkövek és milyen jövőbeni változások várhatóak? b) Ismertesse, hogy kinek és mikortól kötelező az IFRS alkalmazása! c) Mutassa be a konvergencia program hatásait a standardokra, illetve a globális rendszerre való átalakítás kihívásait.
12. TÉTEL
54
IASC, IASB kialakulása, átalakulása IAS/IFRS rendszerének főbb mérföldkővei A rendszer pillérei Jövőbeni kitekintés
a) kérdés
55
2005. Január 1.!! Tőzsdén lévő vállalkozások konszolidált beszámoló. Pénzintézetek, biztosítóintézetek SME Sztv. 10.§ Amerikai tőzsde?
b) kérdés
56
Konvergencia program állomásai Eddigi fejlemények Jövőbeni kilátások Kodifikáció
c) kérdés
57
13. Mutassa be az immateriális javakat és a céltartalékokat az IFRS rendszerében! a) Ismertesse az IAS 38 standard célját és az immateriális javak megjelenítésére és értékelésére vonatkozó szabályokat! b) Mutassa be az IAS 37 standard céltartalékok megjelenítésére és értékelésére vonatkozó szabályait! c) Melyek a legfőbb eltérések a magyar és az IFRS szabályokat az immateriális javakra és a céltartalékokra vonatkozóan!
13. TÉTEL
58
-
Megjelenítési szabályok - Ellenőrzés - Jövőbeni gazdasági haszon - Elválaszthatóság - Megbízhatóan értékelhető
-
Értékelési szabályok - Könyv szerinti érték - Újraértékelési modell - Maradványérték kérdése
a) kérdés
59
-
Megjelenítési szabályok - Múltbeli kötelem - Jogi vagy vélelmezett - Valószínűleg fizetni kell - Megbízhatóan becsülhető
-
Értékelési szabályok - Legjobb becslés - Időérték - Nettósítás (mérleg és eredmény) - besorolás
b) kérdés
60
-
Immateriális javak - Mérlegsorok viszonylata - Értékelési módszerek
-
céltartalékok - Mi az ami nem mutatható ki? - Mi az ami a magyarban nincsen?
c) kérdés
61
14. Mutassa be a beszámolóval kapcsolatos standardokat! Részletesen ismertesse a) Az IAS 1 standard célját, az IFRS beszámoló részeit, a beszámolókészítéshez kapcsolódó alapelveket! b) Az IAS 8 Számviteli politika, változások a számviteli becslésekben, hibák standard előírásait! c) Az IAS 10 Mérlegfordulónap utáni eseményekre vonatkozó megjelenítési és közzétételi kötelezettségeket!
14. TÉTEL
62
-
Beszámoló célja
-
IFRS beszámoló részei
-
Legfontosabb alapelvek
a) kérdés
63
-
Számviteli politikát hol mutatjuk be?
-
Mi az a számviteli politika változás, hogyan kezeljük?
-
Mi az alapvető hiba és a becslési hiba? Hogyan kell őket kezelni?
b) kérdés
64
-
Mi az a mérlegfordulónap utáni esemény? Milyen napig?
-
Módosító és nem módosító események.
-
Osztalék kérdése.
c) kérdés
65
15. Készletek és a bevételek elszámolásához kapcsolódó standardok a) Mutassa be az IAS 2 Készletek standard előírásait, hasonlítsa össze a Számviteli törvény vonatkozó előírásaival! b) Mutassa be az IAS 11 standard beruházási szerződésekből származó bevételek elszámolására vonatkozó előírásait, vesse össze a Számviteli törvény előírásaival! c) Mutassa be az IAS 18 előírásait a bevételek elszámolására vonatkozóan, vesse össze a Számviteli törvény vonatkozó előírásaival!
15. TÉTEL
66
-
Bekerülési érték vásárlás esetén
-
Bekerülési érték saját termelés esetén
-
Értékelési eljárások
-
Értékvesztés elszámolása
-
Magyar vonatkozások
a) kérdés
67
-
Mi minősül beruházási szerződésnek?
-
Szerződéses bevételek és szerződéses költségek
-
Készültségi fok elszámolásai
-
Magyar vonatkozások
b) kérdés
68
-
Mik tartoznak a standard hatókörébe?
-
Mikor számolható el bevétel?
-
Milyen főbb speciális szabályok vannak?
-
Magyar vonatkozások
c) kérdés
69
16. Mutassa be a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó standardokat az IFRS rendszerében! a) Melyek azok a standardok, amelyek a tárgyi eszközök témakörével foglalkoznak? b) Milyen értékelési módszereket írnak elő a standardok az egyes eszközkategóriákhoz kapcsolódóan? c) Mutassa be a főbb különbségeket a magyar és az IFRS szabályok között a tárgyi eszközökre vonatkozóan!
16. TÉTEL
70
Ingatlanok, gépek, berendezések – IAS 16 Befektetési célú ingatlanok – IAS 40 Értékesítésre tartott befektetett eszközök – IFRS 5
Lízingek – IAS 17 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele – IAS 20 Hitelfelvételi költségek – IAS 23 Eszközök értékvesztése – IAS 36 (Céltartalékok)
a) kérdés
71
Bekerülési érték modell Ingatlanok, gépek, berendezések
IAS 16 Átértékelési modell Bekerülési érték modell
Befektetési célú ingatlanok
IAS 40
Értékesítésre tartott befektetett eszközök
IFRS 5
Valós érték modell
KSZÉ vagy Értékesítési költségekkel csökkentett valós érték
b) kérdés
72
• • • • • • •
Minősítés alapján besorolás. Céltartalékok helyreállításra Terven felüli értékcsökkenés Átértékelés Rendszeres alapvető javítási költségek Tárgyi eszköz értékesítés elszámolása, Hitelfelvételi költségek
c) kérdés
73
17. Mutassa be a halasztott adók rendszerét! a) Mi a halasztott adózás lényege és mechanizmusa? b) Mit nevezünk halasztott adó követelésnek, illetve kötelezettségnek, mutassa be az értékelésüket és besorolásukat. c) Mutassa be a halasztott adó jellemző forrásait egy magyar vállalkozás esetében.
17. TÉTEL
74
- jövedelemadók? - Jövőbeni adóhatás.
a) kérdés
75
- Átmeneti és végleges különbségek. - Halasztott adókövetelés? - Halasztott adókötelezettség? - Besorolás? - Értékelés?
b) kérdés
76
Figyelembe kell venni a magyar és IFRS közötti módosítások halasztott adó hatását az IFRS beszámoló összeállításánál:
Adómérleg
Szv. mérleg
IFRS halasztott adó
c) kérdés
IFRS mérleg
77
18. Mutassa be a valós értéken értékelt eredeti (nem származékos) pénzügyi instrumentumokat az IFRS rendszerében! a) Milyen kategóriákat különböztet meg az IFRS és mi a besorolás alapja? b) Milyen módon értékeljük az egyes kategóriákba sorolt eszközöket és kötelezettségeket? c) Mutassa be a legfontosabb eltéréseket a Számviteli törvény szerinti értékelésben!
18. tétel
78
• Az IAS 39 szerinti besorolása a pénzügyi instrumentumoknak • A valós értékelést alkalmazó értékelési csoportok bemutatása, jellemzése • Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek • Kereskedési célú • Valós értékelés opció
• Értékesíthető pénzügyi eszközök
• Kezdeti megjelenítés • Átsorolási szabályok
a) kérdés
79
• Követő értékelés az értékelési csoportoknál • Értékvesztés az egyes értékelési csoportoknál? • Értékvesztés meghatározása, elszámolása • Értékvesztés visszaírásának meghatározása, elszámolása
b) kérdés
80
• Számviteli tv. Szerinti értékelési csoportok • A valós értéken értékelő értékelési csoportok részletes bemutatása • Állományba vételi szabályok • Átsorolási szabályok • Értékelési szabályok • Eltérések kiemelése!
c) kérdés
81
19. Mutassa be az amortizált bekerülési értéken értékelt eredeti (nem származékos) pénzügyi instrumentumokat az IFRS rendszerében! a) Milyen kategóriákat különböztet meg az IFRS és mi a besorolás alapja? b) Milyen módon értékeljük az egyes kategóriákba sorolt eszközöket és kötelezettségeket? c) Mutassa be a legfontosabb eltéréseket a Számviteli törvény szerinti értékelésben!
19. tétel
82
• Az IAS 39 szerinti besorolása a pénzügyi instrumentumoknak • Amortizált bekerülési értéken történő értékelést alkalmazó értékelési csoportok bemutatása, jellemzése • Lejáratig tartott pénzügyi eszközök • Kölcsönök és követelések • Egyéb pénzügyi kötelezettségek
• Kezdeti megjelenítés • Átsorolási szabályok
a) kérdés
83
• Követő értékelés az értékelési csoportoknál • Értékvesztés az egyes értékelési csoportoknál? • Értékvesztés meghatározása, elszámolása • Értékvesztés visszaírásának meghatározása, elszámolása
b) kérdés
84
• Számviteli tv. Szerinti értékelési csoportok • A valós értékelésben bekerülési értéken értékelő értékelési csoportok részletes bemutatása • Állományba vételi szabályok • Átsorolási szabályok • Értékelési szabályok • Eltérések kiemelése!
c) kérdés
85
20. Mutassa be a származékos pénzügyi instrumentumokat az IFRS rendszerében! a) Milyen módon értékeljük a származékos ügyleteket az IFRS rendszerében? b) Mutassa be a fedezeti hatékonyságot és a hozzá kapcsolódó szabályokat! c) Mutassa be a legfontosabb eltéréseket a Számviteli törvény szerinti értékelésben!
20. tétel
86
• A származékos ügyletek fogalma, fajtái, • A származékos ügyletek számviteli besorolása • A származékos ügyletek megjelenése értékelési csoportban • Kezdeti megjelenítés • Átsorolási szabályok • Kombinált (hibrid) pénzügyi instrumentumok • Követő értékelés
a) kérdés
87
• Fedezeti hatékonyság fogalma • Követelménynek való „nem-megfelelés” következményei • Módszerek a fedezeti hatékonyság számítására
b) kérdés
88
• Számviteli tv. Szerinti értékelési módszerek • Állományba vételi szabályok • Átsorolási szabályok • Értékelési szabályok • Eltérések kiemelése!
c) kérdés
89
21. Személyi jövedelemadórendszer Magyarországon a) A személyi jövedelemadó rendszer alapelvei, felépítése, kedvezmények,a szociálpolitikai prioritások érvényesülése, b) Önálló és nem önálló tevékenységek elszámolása c) Költségek elszámolása.
21. TÉTEL
90
A személyi jövedelemadó rendszer alapelvei, felépítése, kedvezmények, a szociálpolitikai prioritások érvényesülése • Méltányosság és igazságosság • Az SZJA szerinti személyi jövedelmek csoportosítása •
adókedvezmények rendszere, adóalap csökkentő és adócsökkentő kedvezmények
•
a rászorultság alapján adott kedvezmények,
a) kérdés
91
Önálló és nem önálló tevékenységek elszámolása
• Főbb jövedelemcsoportok • Nem önálló tevékenységgel szemben elszámolható költségek • Önálló jövedelmek helye, adózásának általános kérdései • Egyéni vállalkozók • Külföldiek magyarországi adózása tekintettel az EU gyakorlatára
b) kérdés
92
Költségek elszámolása • Tevékenység érdekében felmerült költségek • Átalányelszámolás főbb alapelvei • Költségelszámolás az önálló jövedelmekkel szemben
c) kérdés
93
22. társasági adórendszer céljai és eszközei, kedvezményei, kisvállalkozói de minimis kedvezmények •
A TAO alapelvei, az adózás előtti eredmény és az adóalap kapcsolata
•
Kedvezmények rendszere a TAO-ban, csökkentő és növelő tételek, páros és páratlan kedvezmények
•
Átalakulások esetében követett joggyakorlat
•
Külföldi jog alapján létrejött vállalatok magyarországi adózása tekintettel az EU gyakorlatára
22. TÉTEL
94
• A TAO alapelvei, az adózás előtti eredmény és az adóalap kapcsolata
• Csökkentő és növelő tényezők előírásának okai, gazdaságpolitikai összefüggései • Korrekció az elszámolásokban • Figyelmen kívül hagyható tényezők
a) kérdés
95
• Kedvezmények rendszere a TAO-ban, csökkentő és növelő tételek, páros és páratlan kedvezmények
• Kedvezmények rendszere a TAO-ban, • csökkentő és növelő tételek, páros és páratlan kedvezmények
• Külföldi jog alapján létrejött vállalatok magyarországi adózása tekintettel az EU gyakorlatára
b) kérdés
96
• Átalakulások esetében követett joggyakorlat • Átalakulások fajtái ( összeolvadás, beolvadás, szétválás, kiválás) • Kedvezményezett átalakulások • Adókedvezmények, az átértékelések kezelése
c) kérdés
97
Külföldi jog alapján létrejött vállalatok magyarországi adózása tekintettel az EU gyakorlatára • Külföldi vállalkozások fogalma • TAO szabályok az esélyegyenlőség szerint • Eltérések a nemzeti jogban
d.) kérdés
98
23. Héa irányelvek és fordított adózás
• A hozzáadott érték típusú adózás helye, szerepe, alapelvei • EU irányelvek szerepe • Fordított adózás szerepe az adórendszerekben, eszköz a feketegazdaság ellen
23. tétel
99
A hozzáadott érték típusú adózás helye, szerepe, alapelvei • ÁFA rendszerek sajátosságai, a hozzáadott érték megjelenése • Adóztatható termékek, szolgáltatások köre • A teljesítése hely fogalma • A teljesítés idejének meghatározása • ÁFA elszámolás módjai
a.) kérdés
100
EU irányelvek szerepe
• Héa irányelvek bevezetése a magyar joggyakorlatba • Változások 2008-ban, teljesítés helye • Bérmunka, összeszerelés • Határon átnyúló szolgáltatások
b) kérdés
101
Fordított adózás • Fordított adózás Magyarországon
• Építőipar, mezőgazdaság
• Fordított adózás az EU-ben
c.) kérdés
Köszönjük a figyelmet!
