2016

A BAKO A BAKONYSÁRKÁNYI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM TÖRTÉNETE 1993/2016

“Az emberiség szakadatlanul szerterajzik, ezen a roppant világon minden nap hoz valami változást: új városokat alapítanak, új nemzetek tűnnek fel a régiek helyett, amelyek kipusztultak, vagy beleolvadtak a győztesekbe.” Seneca

NYSÁRKÁNYI RÓMAI KATOLIKUS 1

Ajánlás Reményik Sándor, Templom és iskola című versének visszatérő sorai jutottak eszembe, amikor végigolvastam Laci bácsi összeállítását a bakonysárkányi római katolikus templom történetéről. „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!” Észre kell vennünk, mennyire fontos és meghatározó egy teleülés életében a templom és az iskola, ami a hit és a szeretet, a tudás és az élet helyszíne. Az iskola elindít, a templom pedig megtart és megerősít bennünket e földi lét zarándokútján. Ezért nagyon fontos, hogy településünk minden lakója ismerje templomának, mint Isten házának történetét és szívügye legyen annak védelme és oltalma. Hiszen ha velünk az Isten, akkor ki ellenünk?... Az idelátogató, pedig megtapasztalhatja, hogy nem csak nagyszüleink, dédszüleink számára volt kiemelkedően fontos Isten szent templomának sorsa, hanem nekünk is, ma élő Bakonysárkányiaknak. Legyen ebben segítségünkre e templomtörténeti összeállítás, tanulva a múltból hittel építeni a jövőt.

Bajkai Csaba esperes bakonysárkányi plébános

2

TARTALOM I. Prológus II. Bakonysárkányban működő lelkészek, plébánosok névsora 1788. évtől III. 1193 - 1747 IV. Templomtörténet a betelepítések kezdetétől V. Freskók, oltárképek, az oltárok története. Freskók és levelek VI. Templomi berendezések, felszerelési tárgyak VII. Harangok VIII. Kápolna IX. „Vándorok vigyázói.” Keresztek története X. Adományok és adományozók XI. Templom és a freskók bemutatása látogatók és hívek számára XII. Epilógus XIII. Jegyzetek

3

I. PROLÓGUS A Bakony- és a Vértes-hegység a Móri árok kis falujához érve bársonyos lankává szelídül. A hegyek és a Kisalföld közelsége érezteti hatását az itt élők napjain is. A falut kevesen ismerik, noha keresztülszáguld rajta a 81-es közlekedési útvonal forgalma és átszeli a KomáromSzékesfehérvár közötti vasútvonal. A 81-es út csaknem azonos a fő kereskedelmi útvonallal, a Király útjával (Via regia). A megművelt földekből római kori pénzek és cseréptöredékek kerülnek felszínre. A falu létét századok viharai sem tudták megszüntetni. A helységről már 1193-ból van históriás adatunk. A Faluhely egyházi életéről ez idáig keveset tudtunk. Az első templomot elpusztította a török hódoltság közelsége. Az 1747-től újra benépesülő falu újat épít, szerényet, kicsit. A betelepülők lélekszámának növekedése szükségessé teszi egy új, nagyobb méretű templom építését. A műemlék épület magán viseli, falai közt bezárva tartja a falu magyar és német lakosságának rendkívül küzdelmes életét. A templomot Szt. István tiszteletére emelték. Történetét megismerhetjük a canonica visitatiók (egyházi vizsgálatok) jegyzőkönyveiből, a bakonysárkányi Plébánia Hivatal Historia domusából (háztörténet). Készült róla kéziratos helytörténeti tanulmány is. A Fejér megyei Történeti Évkönyv (13. 1979) tartalmazza Bakonysárkány történetét dr. Vadász Géza alapos gyűjtőmunkája alapján. A fenti munkák, dokumentumok adják anyagát jelen írásnak is. Tisztelt Olvasó! Aki olvassa e sorokat, megismerkedhet az itt élő emberek értékteremtő akaratának szerény, de mégis becses eredményével.

4

II. BAKONYSÁRKÁNYBAN MŰKÖDŐ LELKÉSZEK, PLÉBÁNOSOK NÉVSORA AZ 1788. ÉVTŐL 1.) Orthner Porphyryus káplán 1788-1791 2.) P. Farkas Mór káplán 1791. júl.2. - 1816. szept.8. 3.) Thurzó József káplán 1816. szept.8. - 1818. nov.20. 4.) Rezsnyi György plébános 1818. nov.21. - 1850. okt.29. 5.) Nyáry Ferenc plébános 1850. okt.31. - 1859. okt.29. 6.) Dutke József plébános 1859. okt.29. - 1871. nov.6. 7.) Peller Alajos plébános 1871. nov.6. - 1880. márc.2. 8.) Dallmann József plébános 1880. márc.2. - 1910. dec.31. 9.) Dr. Grieger Miklós esperes plébános 1911. jan.3. - 1912. szept.1. 10.) Répánszky Ferenc esperes plébános, kerületi tanfelügyelő 1912. szept.11. - 1915. jún.30. 11.) Udvardi Ignác id. adminisztrátor 1915. júl.1. - 1915. okt. 11. 12.) Arany Imre plébános 1915. okt. 11. - 1921. nov. 26. 13.) Holeksy Ágoston címzetes kanonok 1921. nov.26. - 1939. márc.9. 14.) Szittyai Dénes adminisztrátor 1939. márc.9. - 1942. dec. 15. 15.) Miklós József helyettes plébános 1942. dec.15. - 1947. szept.1. 16.) Kelényi Ottó helyettes plébános 1947. szept.1. - 1949. nov. 1. 17.) Szarvady László helyettes plébános 1949. nov.1. - 1956. dec. 1. 18.) Dr. Varga János helyettes plébános 1956. dec.1. - 1959. dec. 1. 19.) Nagy György plébános 1959. dec. 1. - 1975. jan.31. 20.) Sörédi Imre plébános 1975. febr.1. - 1992. dec. 20. 21.) Németh Ferenc tanár, plébános 1992. dec. 21. -1993.június 30. 22.) Győri Imre kisbéri esperes- plébános 1993.júl. 01-1997.júli.31. 23.) Varga György kisbéri plébános 1997.aug.01-1998.márc.31. 24.) Varga Imre ászári plébános 1998.ápr.01-1999.júli.31. 25.) Varga György kisbéri esperes-plébános 1999.aug.01-2008.júli.31. 26.) Bajkai Csaba kerületi esperes, kisbéri plébános 2008.júli.31.-től. Bakonysárkány a székesfehérvári dioecesisek (egyházvármegye) parókiája, Komárom megyében fekszik 1993-ig. A székesfehérvári egyházmegyét Mária Terézia alapította IV. Pius pápa jóváhagyásával 1777. február 17-én. A falu 1950. március 15-ig tartozott Fejér megyéhez. 1993.május 30án II. János Pál pápa határozott a magyar egyházmegyék változásáról a Hungarorum gens apostoli konstitúciójában. Ezért 1993. július 01-től a bakonysárkányi plébánia már nem a székesfehérvári, hanem a győri egyházmegyéhez tartozik. Ettől kezdve a falunak már nincs helyben lakó plébánosa. A szentmiséket és a lelki szolgálatot Kisbérről látják el. Kisbér lett a központi plébánia. A levéltárat és az anyakönyvezést is ott vezetik.

5

III. 1193-1747 A “faluhely” egyházi életéről csaknem semmit sem tudunk. A szájhagyomány beszél az “elsüllyedt” faluról, templomról és annak megtalált kis harangjáról. A régmúlt eseménye összekapcsolódott, összemosódhatott a közelebbi múlt történeteivel. Így alakulhatott ki több változat is a kicsi harang megtalálásáról. … Pista bácsi, a harangozó így hallotta: - szántás közben fordult ki “öreg” Major Pál ekéje nyomán, - vagy - így: Bisztricz Mátyás találta meg, - a harmadik változat szerint a faluhely forrásában lelték meg. A mesélő szerint a török elől elrejtett és a fenti módon megkerült harangot ünnepélyesen helyezték el a Mária-hegyi kápolnában. A kápolna 1900-ban készült. A “Mária” harangot 1904-ben vették a Rózsafüzér társulat tagjai. A História dómus feljegyzései között más történelmi harangocskáról nem olvashatunk. A Faluhely és sírjai felett több száz év óta művelik a földet. Még ma is sok korabeli edénytöredék kerül a felszínre. Az ősi Sárkány templomának építéséről a kutatások ez ideig nem adtak hírt. Annak meglétét már tudatja némi adat. Egy 1528-ból származó összeírásból (1528. Scrutatió castri Chokakew) a templom tetejének javításáról értesülhetünk. E javításból következik, hogy a templom már régebben épült. Bársony tiszttartó négy telek után járó földbért (censust) elengedte, melyet Szent Mihály napján hajtottak máskor be. A 2 forint 40 dénárt kitevő összeg egyenértékű volt az említett munkával. Ismertebb filiájának Dobosnak története, mely templomos hely a XIII. században. 1282-ben egy budai káptalan előtt kötött egyezség kiterjed a dobosi birtokosok által épített Szűz Mária egyház földjeire is, melyeket a templomot építtető család ajándékozott a templomnak. Dobos egyúttal plébániás falu, mely szerint Miklós pap 40 kispénzt fizetett a Szentszéknek. Ma már helyét sem ismerjük Kendertónak, másnéven Csesztreg templomos helységnek. Egy 1438-as adat szerint a Hédervári családé, s benne Szt. Adalbert tiszteletére szentelt egyház állt. A falu Sárkány közelében, Fejér és Komárom megyék határvidékén feküdt.

6

IV. TEMPLOMTÖRTÉNET A BETELEPÍTÉSEK KEZDETÉTŐL A török kiűzése után Sárkánypuszta benépesítése 1747-ben kezdődött és az egész század folyamán tartott. 1747-től 1760-ig a kisbéri plébános pásztorolta Sárkányt, 1760 és 1788 között pedig a móri kapucinus pátereknek és az 1783-as szerződés szerint felajánlottak a Sárkányiak 92 Ft 18 krajcárt készpénzben és 21 Ft 18 krajcárt búzából (vagy 17 forintot és 30 pozsonyi mérő rozsot). 1788-ban a helyi káplánnak így nyilatkoztak: “Többre most sem mehetünk, szegénységünk okozza.” Egy 1777-ben készült jegyzőkönyv megemlíti, hogy ez évben tették művelhetővé a cserjéktől, fáktól azt a 7 hold földet, amely a plébánia ingatlana a későbbi években. Minden második esztendőben 14 mérő őszi vetésű gabonával műveli meg a község, soványsága miatt. Az 1804. június 14-én íródott egyezség az adózást a következők szerint rendeli: “... kegyes Rendelését Felséges Fejedelmünknek parancsolat gyanánt révén annyival is inkább minden készséggel teljesíteni akartuk, mint hogy ennek hasznát mind a Tisztelendő Localis Káplány Urunkra, mind pediglen Magunkra nézve nyilvánosan által láttunk! Ugyan ezért is 17 forintokon és 30 pozsonyi mérő rozson fölül, amelyeket az 1788-ik esztendőben költ Felséges kegyes Királyi Rendelésnek értelme szerént a Tisztelt Moor nevezetű Mező Város Plébánia Adminisztrátor Úrnak, akinek is Helységünk az említett 1788-ik esztendeig Filiábissa volt, mind ekkoráig esztendőnként kötelesek voltunk fizetni a Tldö Helységbeli Localis Káplány Urunknak általában önként és szabad akaratunkból minden esztendőben ennek utána állandósan a következendőket ajánlattuk. Úgy, mint: 1= Esztendőnként a Tldö Localis Káplány Urunknak készpénzben fogunk adni 71, azaz Hetvenegy forintokat... 2= A Tldö Localis Káplány Urunk által maga költségen szerzendő tüzelő fát bé fogjuk hordani, és az házi kertet szántani...” Az első káplán Orthner Porpyrius először az iskolamester házában lakott, egy szobával rendelkezett. A másikban az iskolamester lakott “ob nimiam paupertatem” azaz hallatlan szegénységük miatt. Ez a szóhasználat a forrásokban végigvonul az egész századon, mint ami olyan nagyon jellemző a falura. 1789-től vezeti a káplán a keresztelési, halotti és házassági anyakönyveket. A káplánságot 1806-ban plébánia rangjára emelték, tekintettel a lakosság létszámának évről évre való gyarapodására. 1763-ból származó feljegyzés szerint egy kápolna állt a sárkányi hívek rendelkezésére, melyhez egy kis fatorony és harangláb (campanile) tartozott. A veszprémi püspök 1771-ben engedélyt adott templom építésére, mely 1774-re készült el, az 1778 évi can. visit szerint alamizsnából. A templomot “erős anyagból” emelték Szent István király tiszteletére, megáldását Dravecz József veszprémi vicarius caprit kanonok végezte 1775-ben. Fatornyában 1778-ban egy 30 fontos harang függ, 1796-ban két harang van, a nagyobb 2 mázsa 2 font, a kisebbik 70 font. A templom illően volt felszerelve. Oltárának titulusa - mint a templomé - Szent István király. Az oltár portatiles, előírásosan felszerelt, tabernákulumában az Oltáriszentség, vasárnap és ünnepnapokon öröklámpa égett előtte. A viatikum pixis ezüsttől készült, belül aranyozták, a szent folyadékot ólom pixisben őrizték. Volt keresztkút, sacrarium, 7

gyóntatószék, szószék és padok. 1796-ból marad jegyzék a felszerelés aránylag nagy bőségét mutatja. Réz kelyhük aranyozott, úgyszintén a cibórium és a pacificale. Baptistériumát ónból öntötték. Van thuribulum naviculával és három oltárcsengő. A nagy vaskandelábert adventi időben használták. A templomnak két zászlója volt, valamint egy fából készült körmeneti kereszt. Nem hiányzott a baldachin sem. A 23 tételből álló felsorolás 17. pontja: “unum Organum” - a templom rendelkezett orgonával. Paramentumkészletük jelentősebb darabjai: 10 miseruha, szentségi velum, 3 oltárvánkos, 4 oltárterítő, 4 alba, 4 vállkendő, 3 superpellicium, 5 corporale, 5 purificatorium, 4 kéztörlő és 2 misekönyv. A felsorolást P. Farkas Mór káplán úr látta el kézjegyével 1796. május 16-án. 1789-ben emelték a káplán házát, amelynek a felépítésére a község felajánlott - Kristóf János bíróval az élen - 40 szekeres és 70 gyalogos napszámot. A jelenlegi paróchia már 190 éves /ma 2012-t írunk/. Építését és az épület leírását az 1845. évi október hó 15-én tartott püspöki egyházlátogatás adta “emlékül jelentvén mindeneknek, akiket illet vagy jövőben illet”. “A Plébániaház még 1822-ben épült a Nagy Mélt. M. Kir. Helytartó Tanácsnak kegyességéből, mire nézve szinte Ő Exellentziájának elhunyt gróf Bethlen József özvegyének született Zichy grófnőnek jótéteményei is hálás emlékezetben maradnak. Az egész épület egy emeletes és elegendő alkalmaztatás van benne, kőbül és égett téglákból készült, teteje cseréppel födve, s tűztől ment helyen áll. Felül négy szoba, alól egy a cselédek számára és pincze szinte száz akó borra, azon kívül elég téres udvara, rajta istálló, fészer és egy kisebb kert is van hozzá, kerítésének fenntartásáról a község gondoskodik. Vagynak a plébánosnak reá némelly aprólékos költségei, mellyek szegényebb javadalma miatt őt igen terhelik, s keblében nem egyszer támasztanak illyetén óhajtást: bár mutatkoznék valamely forrás, melly rajta e részről enyhítene.” A faluból elköltöző plébánosok általában hagytak néminemű berendezési tárgyat (asztalt, széket, képet, térdeplőt, kis gyertyatartót, mosdóedényt stb.) utódaik számára, enyhíteni a nagy szegénységet. A látogatás a következőket mondja a plébános akkori jövedelméről: Gróf Bethlen József erdélyi kincstárnok özvegye született Zichy Jozefa grófnő adományoz 12 pozsonyi mérő “elegy-búzát” és két öl tűzifát. A hívek szerződés szerint 71 forintot tartoznának adni, de e járandóság kevesebb, mert nem házaspárokra van hirdetve, hanem házakra. “Ide járul még a káposzta és kender adózás is. Régte t.i. mikor még a Tszt. Capucinus Atyák lelkipásztorkodtak itt, a község Elöljárói nem mértek ki számokra káposztás és kenderes földet, hanem ollyformán egyeztek meg, hogy majd kéregetnek annyit, mi elég leend.” E régi szokás megváltoztatását kérte a plébános úr. Az 1836. évi 8. törvénycikk alkalmazásával földje fél holdról 12 holdra növekedett. A kapott föld előzőleg legelő volt. A falu gyorsan nőtt. A benépesülés miatt 30 év után új templomot kellett építeni, a meglévő kibővítésével. Az új templom építésének lelke P. Farkas Mór helyi káplán, móri kapucinus volt. A régi helyére az újat 1804-ben kezdték építeni. Igás és kézi napszámot a falu adta. Az építés költségeire a helytartótanács 1804-ben 1200 forintot, 1808-ben 1500 forintot utalt ki. 8

Alamizsna címén 1805-ben 896 forint, 18 krajcár, 1808-ban 923 forint 43 krajcár folyt be. Az építés mozzanatairól kevés írás maradt fenn. Három személy neve ismert: Jacobi István Dudari mészégetőé, Klauser Mátyás ácsmesteré, és Pichler János György kisbéri vaskereskedőé. A templom késő barokk stílusban épült. A homlokzat román stílusú, díszítő elemeit valószínűleg egy későbbi restauráció alkalmával rakták fel. Lényeges szerkezeti változás kezdettől fogva nem történt, csupán annyi, hogy a sekrestye fölé épített oratóriumot később leszedték. A templom megáldását 1807-ben Neiszer József székesfehérvári esperes végezte.

Helyreállítások Az első restaurációt (helyreállítást) a sárkányi híveknek a Püspökhöz intézett folyamodványa indította el. 1819. április 4-én nagy szélvihar dühöngött, ledobta a sekrestye, illetve az oratórium töredezett, széjjelesett tetőzetét. A templom tetőzete is megsérült. Ez a renoválás gyorsan zajlott le, nem úgy a második. 1837-ben kérik a romos tetőszerkezet helyreállítását, a munka elvégzésére 1841-ben kerül sor. Hosszabb szünet követte a nehezen befejezett munkát: 1858-ban összeomlott a harangállvány, beszakadt a tetőzet. A különböző javítási munkák hosszú ideig tartanak, valójában a boltozat 1869. évi megszilárdításával fejeződtek be. 1874-ben is szélvihar okoz kárt, a hibákat gyorsan kijavítják. 1886 nyarán Dallmann József plébános kérésére az új javításokkal a torony lépcsőjét, a kórus ablakait, az új templomkaput készítették el. 1894-ben ismét restauráció, a nyár végén Fröschl János vállalkozó hirtelen félbeszakítja azt: a torony faszerkezetét kell kicserélni a bádogozás előtt! 1897-ben is általános felújítás történt. Nem lanyhul a restaurációs kedv a XX. században sem: a főkapu, sekrestyeajtó és a templombelső festése képezi a legfontosabb teendőket. A munkák elhúzódnak, a költségek emelkednek! Ám a hívek szívesen vállalták a költségtöbblet terheit. Dr. Grieger Miklós plébános 1911 tavaszán gondosan felmérte az egyházi épületek hiányosságait. Megállapítja többek között, hogy a templom már nem alkalmas az 1200 hívő befogadására! Az utána következő restaurációs munkák a kegyúr - vallásalap és a hívek áldozatkészségének szép példájáról tanúskodnak. 1951-52-ben végzett munkák során színes ablaküvegekkel ékesítik a templombelsőt, Palka József üvegfestő művével.

Helyreállítás 2011. évben 2011. január 29-n 18:41-kor a Richter-skála szerint mintegy 4.7-es erősségű földrengés volt Oroszlány mellett. A kipattant földrengés károsította a bakonysárkányi templomot is, amit a keletkezett repedések miatt veszélyessé nyilvánítottak, és bezártak. A templom bezárását követően a Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi irodája (8000 Székesfehérvár, Távirda u. 2. III. em.) 430/0624/2011 sz. határozatában kötelezte bakonysárkányi Római Katolikus Egyházat, hogy az alábbi munkákat végezze el:

9

/Részlet:/ „1. A templom lezárását és a templom körül kordon felállítását, haladéktalanul. 2. A szakértői vélemény alapján a következő, ideiglenes veszély elhárítási munkákat- festő-restaurátori felügyelet mellett- haladéktalanul végezze el: - a berepedt boltíveket műgyanta habarccsal ki kell injektálni, - vonórudakat kell beépíteni a boltozatok alatt, - a boltívek védőállványozása a szerkezet megerősítés elkészültéig 3. A megvalósulási dokumentációt a munkák elvégzése után 30 nappal be kell nyújtani:/a fenti cím/ 4. Végleges helyreállítási tervdokumentáció benyújtása az engedélyező hatósághoz, 2012. március 31-ig, amelynek tartalmaznia kell a templom építéstörténeti leírását is.” Az elkészült tervdokumentáció a 4. előírás teljesítéséhez készült. A dokumentáció műszaki tartalma azonban az előírtnál bővebb, mert megbízást kaptak a templom tetőszerkezetének és a homlokzat felújításának tervezésére is.

Adatok Az épület Magyarország műemlékjegyzékében szerepel, az alábbi rövid szövegrésszel: "2543 50041/1958 Béke u. hrsz.: 107 R. k. templom, késő barokk, 1774-75. Részben átalakítva romantikus stílusban a 19. sz. második felében.” Az építési engedélyezési tervet a Besey Építőipari Mérnöki Kft. készítette / Esztergom, Jókai u. 8./ Tervezők: Nagy Henriette okl. építészmérnök, valamint Besey László okl. építészmérnök statikus szakértő. Vizsgálták a templomfalak repedezettségét, a kórust és környezetét, a toronytörzset, a padlástéri szerkezeteket, a tetőszerkezetet. Részletes műszaki leírást, statikai szakértői véleményt, falvarrási és tetőjavítási tervet, színezési tervet készítettek. Emlékeztető készült a homlokzat felújítás és a tető megerősítés tervéhez. Az alábbiakat a statikai műszaki leírás és a statikai szakértői vélemény soraiból emeltem ki, a teljesség igénye nélkül, érzékeltetve ezzel is a munkák sokrétűségét, a földrengés és az idők során keletkezett sérülések feltárását, vagy azok javításának szükségességét. Részletek: „2. A homlokzat felújítása előtt elvégzendő tartószerkezet javítási munkák -A vonórudas megerősítések befejezése előzetesen elkészült terv szerint. A megerősítési munka keretein belül a templomhajó közepén levő fő bordaív összefogására beépítendő vonórudat, valamint a templomhajó és szentély közötti diadalív felett, a padláson tervezett vonórudat kell 10

elhelyezni, megfeszíteni. A külső homlokzati falon rabiccal erősített vakolattal kell a teherosztó lemezeket elfedni. Az építési naplóba tett bejegyzések szerint a két, vonórúddal megerősített bordaív felső záró tégláit ékelni kell, és a bordaívek falvarrásait kell elkészíteni. E munka elkészültével a templom a rendeltetés szerinti használatra alkalmas lesz. -A tetőszerkezet felújítása és javítása -A kórus feljárója alatti terület feltárása és kitisztítása. -A vakolt felületek feltárása és a statikai terv szerinti falvarrás elkészítése. 3. A homlokzat és boltozatok falvarrása. 3.1 A függőleges faltükrök varrása -A falvarrás a szokásoktól eltérően a fal belső felületén nem készül, az ott lévő Jeges Ernő féle falfestés miatt. A festett felületek falvarrása tilos! 3.2 Falvarrás az ablakok belső, templomtéri boltozatai fölött 4. A boltozatok abroncsolása 5. Padlástéri vonórúdjavítás és feltárás 6. padlástéri boltozat vállat függesztő szerkezetek javítása 7. A tetőszerkezet főállásainak javítása 8. A derékszelemenek megerősítése és a közbenső mezők javítása.” Részlet a Statikai szakértői vélemény és mellékletei 1. Előzmények fejezetéből: „A veszély elhárítási munkák során a szentély diadalívébe a templombelsőben vonórúd elhelyezését nem javaslom. Helyette a falvarrás technológiájának sajátos alkalmazását, a négy részre szakadt boltozat varrását és beragasztott vasbetétekkel való, szövet jellegű megerősítését javaslom. A padlástérben biztonsági vonórudat építettem be. A templomhajó fő bordaívében a vállaknál vonórudat helyeztem el. A vonórúd átmérője 48 mm. Anyaga A.37 acél. A rúdvégekre szabványos menetet vágtak. A vonórudat két helyen, a vonórúd harmadaiban toldottuk. A horgonyzást mindkét esetben a falba vésett horgonyzó fészekben oldottuk meg. A horgonyzó elem vaslemezből hegesztett, laposvassal merevített egyedi tárcsa. A szentélynél 40x40 cm, a templomhajónál 60x60 cm felfekvő felülettel készült a horgonyzó elem.” Megjegyzések a megerősítés során megismert adatokkal kapcsolatban: 2011.05.16. "A szentély fölötti diadalív jelentős mértékben át van repedve, ennek vonóvas megerősítése szükséges. A középső diadalív is megmozdult, fönn a tetőtérben a vonóvasat rejtő boltozat fölötti kifalazás és a templom között lévő –egyébként csorbázat nélkül készült fal bütü leválásával keletkezett – hézag megnyílása 5 cm, ami azt jelenti, hogy a templomfalak kifelé billenése jelentős. A vonórudas megerősítés indokolt." 2011.08.15. " A templomban a vonóvas helyét kifúrták és a rudat elhelyezték. A mai művezetés tárgya a falvarrások kijelölése. A restaurátor szakérő is a helyszínen volt, és közösen kijelöltük az iker bordaíves fő bordaíven 2x3 – 10 mm-es csavarspirál helyét, 5 cm 11

mélységben. A diadalíven oldalt összesen 3 db egy 10 m-es és a szélső repedéseken két-két 2,5 m-es darab vasalás elhelyezését 2,5 cm mélyen. A bordaív aljára két darab vas, a két széleire, egy középre beépítendő, de csak a boltozat záródásának környezetében. Előzetesen a boltozatot ki kell ékelni úgy, hogy az ékelés terpesztése 4 cm legyen. A tóruszív alsó részére a padlástér felől két 10 m-es vas beragasztását kértem, szintén 10 m hosszon és 2,5 m-es mélységben. Ugyan itt a művészettörténész felvetésére falvarrás készül a dongaboltozaton is.” A legfontosabb munkák elkészültek, ezáltal a templom a rendeltetés szerinti használatra alkalmas lett. Az eddig elvégzett munkák bekerülési összege: 7.875.000 Ft.

12

V. FRESKÓK, OLTÁRKÉPEK, AZ OLTÁROK TÖRTÉNETE A templom eredeti állapotában belül valószínűleg csak meszelt volt, bár az 1818. évi can.visit okmánya szerint: “oltárképe a falon a szent királyt ábrázolja”, arra következtethetünk, hogy a szentélyt, az oltárépítmény középrészét régtől kezdve falfestmények díszíthették. Dutka József plébános 1865-ben jelenti, hogy a templombelső fali festményeit részben bemeszelte. Említi, hogy a főoltárkép egészen új, P. Kajetán székesfehérvári ferences szerzetes festette vászonra olajfestékkel, amely a koronáját a Szent Szűznek felajánló Szent István királyt ábrázolja. Megmaradt a szentély régi képeiből a főoltár mögött egy nyitott sátor képe, ennek közepére helyezték el a festményt. A főoltár mögötti ősi falfestményeket Szittyai Dénes helyettes plébános szerint a 30-as évek legelején szürke színűre festették át. A bakonysárkányi római katolikus templom jelenlegi festői dísze a XX. század templomrestaurációjának koronája. Erről így ír Szarvady László helyettes plébános: „1952.IV.16-án elkezdtük templomunk belső festését. A freskókat Jeges Ernő festőművész úr festi. A tervek gyönyörűek és művésziek. A jelenlegi templomfestők között élenjáró hazánkban. A jó Isten is segítsen meg bennünket, hogy végre a mi templomunk is szép legyen!...” A templom emléktábláján a következőket olvashatjuk: “...1952-53-ban az Isten, az Egyház és a Haza iránti hűségének és szeretetének kifejezésére egyházközségünk az Árpádok nagy szentségi hagyományait, a szent magyar élet szépségeit falfestményekkel örökíti meg. E falfestményeket XII. Pius pápa uralkodása, Shvoy Lajos megyés püspök kormányzása alatt, Kuthy István kanonok, művészeti tanácsadó javaslatára Szarvady László plébános és az egyházközség nevében dr. Wágner Istávn világi elnök patronálásával Jeges Ernő festőművész festette “al fresko” eljárással. A falfestmények alapjait Pereczes István kisbéri kőművesmester, az állványozást Plekler Lajos ácsmester részben Kiss Sándor bognármester állványanyagával végezte.” Az emléktábla megörökíti az egyházközség akkori tanácstagjait: ifj. Annus János, Bognár Mihály, Bodri István, ifj. Bujna Boldizsár, id. Cimmer József, Dér István, Fazekas Lajos, Fillér Kálmán, id. Géringer Gyula, Jánoki János, id. Kanozsai József, Kánya Vilmos, Korencsi László, Lóth Gyula, Nagy Imre, Németh ERnő, Paulik Mihály, ifj. Róth Ferenc, Róth István, id. Sebestyén József, Staudt József, Takács János, Téglási Boldizsár, Tóth János, Vass Ferenc, Wágenhoffer Henrik, Wágensommer József és id. Wuts István. Először a szentély festése készül el, lélekemelő Szt. István figurálisokkal, majd 1954-ben elkészülnek a hajó falait borító freskók, melyek Szt. Lászlót, Szt. Margitot és Szt. Erzsébetet ábrázolják. A festőművész bevett szokás szerint, egyes alakok ábrázolásához élő személyeket festett le, így például az oltárkép két angyalkája a két közelben lakó kisgyermek portréja, Máriáé és Sáráé. Hazánkban a barokk oltár legtöbbször festett, aranyozott fából, olykor stukkóból vagy márványból készült. Tervezője lehetett építész, legtöbbször 13

szobrász. A kivitelező szobrász mellett a márványozó, aranyozó, stukkókészítő dolgozott. Az oltárépítés, faragás költséges volta miatt azokat sok esetben, főleg a falusi templomokban freskó helyettesítette. Ilyenkor pótolta az oszlopokat látszat-architektúra, a szobrokat szürkés, vagy bronzszínű szoborutánzat, az oltárképet falfestmény. Az 1774-ben épített templom oltára Szt. István király védelmét élvezte, ugyanúgy az 1804-1808-ban felépített főoltára is. Az 1818. évi canonica visitació két oltárt talált. A főoltárról a következőket mondja el: Mensája falazott, az újonnan épült portatileje Szt. Ireneus és Szt. Donatus vértanúk ereklyéit rejtette. Lépcsőzete fából készült. Arányos építmény. Elöl antipendium fedte, rajta canontáblák és fából faragott gyertyatartók. Az oltárasztalt három terítő takarta. Öröklámpája csak vasárnap és ünnepnapokon égett. A mellékoltárról csak keveset mond az említett okmány. Szűz Máriát ábrázoló képéről nem tudjuk falfestmény volt-e vagy vászonra festett olajkép. 1864-ben a mellékoltárt újjal cserélték ki. Az 1868. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv megemlíti, hogy a pesti oltáregylet oltárterítőket ajándékozott a bakonysárkányi templomnak, a helyi földbirtokos vallásalap gazdatisztjei két szép vesperaléval takarják be az oltárokat. A főoltárt 1899-ben restaurálták. Dallmann József plébános úr szerint a felújításra égető szükség volt, mivel “100 év óta nem volt reparálva”. Schmidt János budapesti oltárkészítő volt a vállalkozó. Az 1865ben P. Kajetánó által festett kép keretét 1905-ben cserélték ki újra, 1926-ban vonják be fehér zománcfestékkel a forgatható tabernákulumú főoltárt. 1948ban készül Kéri József székesfehérvári vasműhelyében a liturgikus díszítésű áldoztató rács. Az 1950-51. évi restaurálások során átfestett oltárokról Szarvady László plébános úr az elragadtatás hangján szól. Jeges Ernő festőművész az 1953-54. évi munkái után a Szűz Mária mellékoltár számára fest ájtatos hangulatú címképet.

Freskók és levelek 1949-ben új plébános érkezett Sárkányba! Ez év november 1-jén kezdte meg munkáját falunkban Szarvady László helyettes plébános. Tevékenysége nagy változást hozott a helyi római katolikus templom történetébe. Ebben az időben a szentély és a hajó falai szürke színűek, kopárak voltak /lásd részletesebben: A bakonysárkányi római katolikus templom története: Freskók és oltárképek /. Szarvady plébános úr nagy akarással, következetes kitartással küzdött a változtatásért. Először az ablakok lesznek szépek. 1951-52-ben Palka József üvegfestő művész színes ablaküvegekkel ékesíti a templombelsőt. 1952. április 16-án kezdték el a szentély festését. Erről a következőket írta az Új Ember 1952. augusztusi száma: A bakonysárkányi templom új freskói "A Bakony és Vértes közt elterülő völgyben, levegős házsorok között emelkedik a bakonysárkányi templom. Nem nagyon régi épület. 1804. után építették provinciális barokk stílusban. Falai eddig kopáran állottak, 14

csupán a főoltár fölött függött Szent István királynak, a templom patrónusának képe. 1949-ben merült fel a gondolat, hogy a szentély falait méltóbb dísszel lássák el és most végre meg is valósult a szép terv. Jeges Ernő festőművész ez év áprilisában fogott munkához és júniusban a hívők nagy örömére és megelégedésére be is fejezte művét. A dekoráció a szentély egész felületét elborítja. Gazdagon, de mértéktartó ízléssel, Szent István életéből vett freskókompozíció fogja egységbe a hatalmas, 114 négyzetméteres falfelülete. A főoltár felett lévő falon szépen tagolt, mozgalmas jelenet középpontjában Szent István intelmeit adja át fiának, Imre hercegnek.

A szentély lecke-oldali falán az egykori székesfehérvári bazilika építkezéseit látjuk,

[Ide írhatja be a dokumentumból idézett szöveget vagy egy érdekes kérdés összefoglalását. A szövegdoboz a dokumentum tetszőleges pontján elhelyezhető, és formázását a Szövegdoboz-eszközök lapon adhatja evangéliumi oldalon pedig az meg.]

az ablak alatt szellemesen megoldott kompozíció Vajk megkeresztelését ábrázolja. A hatásosan felépített, csillogó kompozíció megkapóan hat a belépőre. Az az érzésünk, hogy a templom megnagyobbodott, a szentély 15

kitárult. A barokkos faláttörésekkel előre és oldalt és a mennyezet felé is megnagyobbodott a tér. Az alakok, a csoportok levegős tájháttér előtt mozognak. A zöldellő erdők, a derűs kék ég egységbe vonja a szereplők színes, tarka köntösét, erőteljes figuráit. A háttér meleg zöldjébe ágyazva ritmikusan csendülnek fel a különböző színek futamai, hogy végül is meleg, derűs harmóniába egyesüljenek. Jeges Ernő érdekes freskója sikerült kísérlet. A felépítés barokk pompáját egyesíteni akarja az egyszerűen leírt meleg, levegős tájjal. Ez a törekvés kölcsönöz művének különösen megkapó, naiv bájt, eredeti közvetlenséget." Kedves Ernő! / Levelek: 1952-1954 / Így szólította meg leveleiben Szarvady László plébános úr a budapesti festőművészt, Jeges Ernőt. A levél személyre szóló, mégis bemutathatom. Jeges úr gyermekeit meglátogattam Budapesten a közelmúltban. Kedvesen fogadtak, engem is, mint olyat, aki édesapjuk életével, munkásságával foglalkozik, ráadásul bakonysárkányi is, ahol dolgozott, alkotott. Több levelet rendelkezésemre bocsátottak. Hosszasan elbeszélgettünk a festőművész úrról, minden szavukból kicsendült érte érzett szeretetük, tiszteletük. A kapott levelek között sorrendben első egy 1952. március 5-én keltezett levelezőlap. Ára 48 fillér. A bélyeg ekkor 40 fillérbe került, rajta az 5 Éves Terv vetőgépet Jeges Ernő Önarckép 1924 húzó lánctalpas traktorja. Pár sorban tudatja plébános úr a templom oszlopainak alsó méretét. Megírja az aznapi sárkányi időjárást is: „Nagyon mérges vagyok, tegnap sütött a Nap, ma bokáig érő hó van nálunk.” Akkoriban még Rákosi Mátyás személyi kultuszának kevéske kenyerét kellett ennie az ország népének. Rendkívül alacsony volt az életszínvonal, minden forint a nehézipar fejlesztésére kellett. A vidéket falujárók járták győzködve a gazdákat, be kell lépni a tszcsbe. Nem volt éppen előnyös templomba járni sem. Ilyen politikai és gazdasági helyzetben váltotta tettekre elképzelését plébános úr, hogy a szegény falu szegényes templomát freskókkal borítsa. Könnyű volt a megvalósítás útja? Honnan kapott pénzt? Milyen emberek voltak akkoriban a faluban és körülötte? Voltak - e barátai, segítői? A templom emléktábláján a következőket olvashatjuk: „1952,1953-ban az Isten, az Egyház és a Haza iránti hűségének és szeretetének kifejezésére egyházközségünk az Árpádok nagy nemzeti hagyományait, a szent magyar élet szépségeit falfestményekkel örökíti meg. E falfestményeket XII. Pius pápa uralkodása, Shvoy Lajos megyéspüspök kormányzása alatt, 16

Kuthy István kanonok művészeti tanácsadó javaslatára, Szarvady László plébános és az egyházközség nevében Dr Wágner István világi elnök patronálásával Jeges Ernő festőművész festette „al freskó” eljárással. A falfestmények alapjait Pereczes István kisbéri kőművesmester, az állványozást Plekler Lajos ácsmester részben Kiss Sándor bognármester állványanyagával végezte. A festés idején az egyházközség tanácstagjai: ifj. Annus János, Bognár Mihály, Bodri István, ifj. Bujna Boldizsár, id. Czimmer József, Dér István, Fazekas Lajos, Fillér Kálmán, id. Géringer Gyula, Jánoki János, id. Kanozsai József, Kánya Vilmos, Korencsi László, Lóth Gyula, Nagy Imre, Németh Ernő, Paulik Mihály, ifj. Róth Ferenc, Róth István, id. Sebestyén József, Staudt József, Takács János, Téglási Boldizsár, Tóth János, Vass Ferenc, Wagenhoffer Henrik, Wagenzommer József és id. Wuts István." A munka elkezdődött! Szarvady László plébános úr látja a kezdés nehézségeit, szervez, dolgozik és bizakodó. Sokan támogatják a hívek közül, de akad, ki kárörvendőn örül a nehézségeknek, mert itt is van, aki nem látja a változtatás helyességét. „Kedves Ernő! Sietve írok, amennyire lehet, mert eddig csak a munka és a munka volt a barátom. Elsőáldozókat készítettem elő itt nálunk és kint a filián / Dobos /. Állandóan róttam az országutat. Most kezdődik a lelkigyakorlat 4 nap. Elkezdtem a bérmálkozók előkészítését, jön a nagyhét stb. Sok ez egy embernek! Kálmán másodmagával könnyebben tud mozogni. De most rátérek az igazi munkánkra. El vagyok keseredve! Itt szörnyű az időjárás. Tegnap hó esett, ma hidegebb van mint januárban. Híveim mindig ráncigálják a fülem, hogy mikor kezdünk. A tamások kételkednek, a rosszakaratúak, mert ilyen is van, vigyorognak, de mi bízunk!! A kőművesekkel úgy határoztunk, hogy április 15.-én kezdik az állványozást. Nincs értelme, hogy a nagy heti menetet 1- 2 napért felborítsuk. Tehát a Te nézeted győzött! A kartonokat készítsd, én, ha kell a másik vázlatot is elküldöm, ha a 3. megérkezett!! Te akkor húsvét hétfőt még otthon töltenéd és kedden, vagy szerdán jönnél. Igaz, hogy a kőművesek azt mondták, hogy csak 19.-re lesz leverve a vakolat. Jöveteled napját Te tűzöd ki. Nagyon bánt, hogy bérmálásra nem lesz más látható, mint az elkezdés, de az a mondás még ma is „ Ember tervez, Isten végez”. Leveled azon része meglepett, amit Kálmántól hallottál, hogy a püspök Atya később is jöhet hozzánk bérmálni. Én az aula útján azt az értesítést kaptam, hogy ha valaki cserélne velem, akkor a dátumot meg lehet változtatni. De kérdem, ki az aki ilyen hamar akarna bérmáltatni?...Mi ugyanis április 27.-re készülünk a bérmálásra. A kért összeget 2. vagy 3.-án címedre feladom, amit bizonyára a nyuszi jókor fog megvinni Jegeséknek/ ... / B.sárkány, 1952. III. 29. Szarvady László plébános." Szarvady plébános úr izgatott türelmetlenséggel várja, sürgeti a munka folytatását! „Kedves Ernő! Vasárnap, azaz júl. 27-én du. 4 óra, egy fekete elegáns autó megállt előttünk és mit gondolsz ki szállt ki belőle?... A Püspök Atya, ki eljött 17

megnézni a Te szép képeidet. Nagyon lestem az Atyát, hogy milyen benyomást váltanak ki nála a festményeid. A templom középpontján megállt és csak nézett, ha szóltam lepisszentett. Élvezte nagyon a képeket. Jó negyed óra nézés után így szólt: Nem is gondoltam, hogy ilyen gyönyörű lesz a templomod. Most már én is úgy látom, hogy csakugyan egyházmegyém legszebb temploma lesz a bakonysárkányi.” Gondolhatod mennyire híztunk Pistával együtt. Most bízz Te is, mert meghódítottad az Atyát a mi szentélyünkkel. Többek közt azt is mondta, hogy szebb a mi templomunk, mint Ráckeresztúré. Ernő gondolom Pomáz kész! Atyának mondtam, hogy gyönyörű képet festettél. Nagyon jólesett neki és azt mondta, hamarosan meg fogja azt is nézni. Mi van a 2. tervvel?!? Nagyon kellene nekünk!! Jön a búcsú!! Fontos, hogy kéznél legyenek!! Gondolom, tudod, hogy miért!! Talán augusztus végén felmegyek Pestre. Mi búcsú után állványozunk és verjük a falat, hogy Te mindjárt kezdeni tudjál. Nagyon aggódom, hogy szeptember nem lesz elég, október pedig itt már elég hideg hónap. Vajk megkeresztelését is ki kell javítani. 2 helyen is van rajta repedés! Nagyon fáj ez nekem, de hiszem, hogy ki tudod javítani könnyen. Pista bácsi is volt már itt nálunk és érdeklődött, hogy mikor kezdünk. A hangulat jó, közérzetem príma, munkakedvem kétszeres! Kedves Ernő tehát a 2 vázlatot hamarosan küld. Gyönyörű legyen! Luft kevés!! A téma a megbeszélt tárgykörből. 1.,Szt. László, ahogy Szt. Istvánt és Imrét felvéteti a kriptából /apáca, Péter bilincsekkel / 2., Szt. László kéri a papságot, hogy a magyarok történetét írják meg. A könyvet tanulmányozd át. Tovább nem zavarlak kusza írásommal, hanem búcsúzom Tőled, de előbb üdvözletem küldöm kedves feleségednek, s a gyerkőcöknek: barátod Laci. Bakonysárkány, 1952. júl. 30." Pistáék, a postásék, Dérék és a többiek sok, sok üdvözletet küldenek!! Elkészült a szentély festése lélekemelő Szt. István figuránsokkal. Püspök atya és a falu lakóinak tetszését is elnyerte a freskó. Nem lett igaza a kételkedő tamásoknak, a rosszakaratúaknak. A nyíló tavasz napfénye járja a templomot. Szarvady plébános úr hangulata szárnyal, munkakedve óriási. Türelmetlenül várja a folytatást, elképzelésének, vágyának megvalósulását. Támogatják, bíztatják a barátok is. Dr. Wágner Istvánt, Dér Istvánt én személy szerint nem ismertem, de „postásékat”, azaz Kőfalvi Gyulát igen. Sok alkalommal a postán járva láttam Gyula bácsi milyen precízen, pontosan vezette a posta könyvelését, és fülemben mintha most is hallanám Rózsa néni határozott hangját, amint telefonjába beleszól: sárkány vagyok! ... Egy 1952. aug. 11-i levél meghívó a falu búcsújára: „Ernő, ha kedved tartja 20-án szeretettel várlak. Templomunk búcsúja. Az eltett fekete meg lesz idva!! Jönnél a kora reggeli vonattal és fél 11-re itt tudsz lenni nálunk és este 6-ra tudnál hazamenni. Kedves társaság lesz nálam, gondolom, jól fogod érezni magadat köztük. Azért írtam a jövet menet időpontjáról, mert az estére már meg leszek szállva. 18

Ha jössz, hozd magaddal az egyik lurkót is, vagy a lánykát vagy a legényt, ha jónak látod Te is! Már előre izgulok, hogy a szeptember is olyan zajtalanul fog e elmúlni, mint a június? Gondolom, hogy igen. Izmaimat már készítem elő a falverésre és a malterhordásra. Kedves Feleségedet és a gyerekeket, valamint Téged baráti szeretettel köszönt Laci. B. Sárkány 1952 aug. 11.” Jeges úr fia András, és lánya Viktória jól érezte magát Sárkányban. Mondták, jobban, mint a Balatonon. Elevenen emlékszik András, aki látogatásomkor aktív díszmű kovácsként dolgozott, a falubeli barátokra. Láthatott akkoriban még ökrös fogatot is! A falubeli gyerekekkel együtt hajtotta haza a teheneket, karikás ostort csattogtatva. Néptáncot gyakorolt, tanult kerékpározni. Egy alkalommal, amikor „Laci bácsi” Székesfehérváron volt, kipróbálta a harangozást is, a súlyos harang a 11 éves fiút fel is rántotta. Laci bácsi elvitte őket gombát szedni, megették a csiperkét, de egyszer véletlenül keserűgomba is került közéjük. Sokszor jártak a közeli erdőben – vidám zajjal szedtek gubacsot, gyönyörű szarvasbogarat találtak. Eljárt a Szabadság utca végén levő, erdőszéli futballpályához focimeccsekre. Egy mérkőzés jól megmaradt emlékezetében, mert az egyébként jó sárkányi csapat nagy sajnálatára kikapott Kisbértől. Telnek a hónapok, készülnek az újabb freskók, a stáció képei, Szűz Mária mellékoltár festménye.

Freskók a templomban A művészi falfestés két módszert alkalmaz. Egyik a száraz vakolatra festés / al secco, olasz szó /, a másik módszer az al frescó. Azaz a freskó: a „frissen”, még nedves vakolatra festett falkép. Így készült a bakonysárkányi is. Szarvady plébános úr szabadidejét, fizikai erejét áldozva alaposan kivette részét az előkészítő munkákból, a vakolat leveréséből, a malter keveréséből és hordásából. Jeges úr szeretett anekdotázni, tréfálkozva mesélte el hogyan esett bele egyetlen zsebórája a malterba. A zsebóra ma is megvan, ugyan kicsit rozsdásan a budai házban.

19

A munka elvégzése a kép témájának kiválasztásával kezdődik. A megrendelő igényét, elképzelését elmondja a festőművésznek. A művész vázlatot készít róla, bemutatja a megrendelőnek. A vázlat elfogadása után kezdődhet az állványozás, a meglévő vakolat leverése, a malter felvitele, a festés kivitelezése. Jeges művész urat az ihlet otthon érintette meg. A szomszéd háza falára rakta ki a vázlatpapírt /csomagolópapírt / és erre szénnel felrajzolta elképzelését, a színeket „belelátva …” Az elkészült vázlatot vegyszerrel fixálta /rögzítette /. A festés a kompozíció felrajzolásával kezdődött. A művész a kőműves által felhordott finom kőporos rétegre ecsete végével nyomtatta fel a kép vonalait. A festés követelménye, hogy jól látszódjék a kompozíció. A megvalósításhoz szakértelem, mondhatnám, művészi trükk kell. Figyelembe kell venni falak és a mennyezet formáját is. Sík területen kell érzékeltetni a térbeliséget, de közben ez a felület tagolt, hajlik, ablakok, nyílások, stb. szakítják meg. Feleségének írt levelében számol be 1953. május 29-én egy ilyen problémáról. Ebből ismerhetjük meg mennyit dolgozik naponta, mivel frissíti, erősíti magát nap közben. „Édesem! Megkaptam lapodat és leveledet is. ... A festés jól halad. A mennyezet angyali részével készen vagyok a mai nap. Egy kicsit át kellett alakítanom a kompozíciót. Elfelejtettem, hogy a mennyezeten lyuk van, szeJegesllőztetési okból. Így a középső jelenetet lejjebb kellett helyeznem, s így módosult a többi jelenet is. Ha sikerül szombatra, június 6-ra készen lennem, akkor rekordot teremtek, mert a László mennyezet 17 nap alatt készült el. Ez akkor most 13 nap lesz. De mondom nem biztos. Várom tehát újabb leveled és a kávét. Ölel szeretettel és csókol gyerekekkel együtt: hűséges Ernőd. Ui.: Háromszor iszom naponta egy csészét. Reggel, délben, és este. De azért nagyon jól alszom, 9-kor már ágyban vagyok, fél 7-kor kelek. Délután 4-5-ig dolgozom, 4,5 m2 naponta.” Szarvady plébános úr nehezen tudja előteremteni a festés munkadíját. Erről panaszkodik 1954. január 29-i levelében, de arról is kórházba készül, operálják, elfogyott 20

a szene, hideg van és lehet, az egész környéket lezárják száj és körömfájás miatt. „Kedves Ernő! Gondolom már oda is küldtél haragodban, hová én nem kívánkozom menni! És ami még borzasztóbb nem a pénzes postás jött Jegesékhez! Ernőm egy kis türelem és az utolsó 1500 Ft fel lesz adva címedre. Nem akarom már aprózni a hátralékot, de e jó nép még nem kapott fizetést… Rettentő a hideg itt nálunk. Két napja nincs tüzelőnk! Képzelheted dühömet!! Már 2 hónapja kifizettem a szén árát, és mégis fagyoskodom! Azt hiszem, megint becsaptak. Már Mór mellett Timár le van zárva, előre félünk, hogy újra zárlat alá esünk! Ezek a tehenek is kitolnak a jó néppel! Remélem, Ti jól vagytok! Tele ambícióval a tavaszra! Mi sokat emlegetünk, ha együtt vagyunk, na de még leszel Te itt nálunk!! Gyerekek hogy vannak? A nátha „úr” már elment, vagy jön hozzájuk? Kedves feleségedet, gyerekeket és Téged sok- sok szeretettel köszönt: Laci"

1954: A bakonysárkányi templom új freskói! Mozgalmas éveket élt át Szarvady László plébános úr 1952-től. Kőműves segédként falat ver, maltert hord, pénzt gyűjt munkadíjra, hitközsége lelkipásztora, tanul, betegeskedik is, kertjét maga műveli meg. Aztán csalódás a lelkes szurkolónak a labdarúgó VB: „Mit szólsz a 3: 2 vereséghez!?! Disznóság volt, hogy így eltolták a világbajnokságot!!!” – írta 1954.július 7-én Jeges művész úrnak. Újabb és újabb munkák megrendelésével teljessé teszi a templom festését. A Szűz Mária mellékoltár számára festett ájtatos hangulatú címképet, majd befejezésül a Keresztút képei következnek. Néhány zsoltár részlet még, és nincs már üres felület! Plébános úr fáradt lehet bizonyára, de akaratereje, kitartása óriási. „Kedves Ernő! Ne haragudj, hogy zavarlak levelemmel, de már közeledik a leadás napja, s szeretném tudni a pontos dátumot, hogy tudjam a beosztásokat megtenni. Mi lesz a vázlatokkal? Jól tudod, hogy jóváhagyásra be kell nyújtanom, a nélkül nem kezdhetünk. Sajnos ez előírás, amit be kell tartanunk. Írd meg a fényképész címét is, hogy a pénzt elküldjem neki! Kop Jenő barátunk még nem állt működésbe? Mi minden szombaton lessük az újságot, de hiába?!? Remélem az új műved is gyönyörű lesz! Én már gyűjtögetem a pénzt, nehezen megy, de majd csak összejön! Nekem rengeteg a munkám! Sok a gaz a kertben, már majd bele púposodok a hajlásba. Na meg ami a legizgatóbb, készülök a plébánosi vizsgára! Belekényszeríttettek! Szörnyen izgató! Már én öreg vagyok a lecke tanulására!...” A Szűz Mária festményről fényképeket rendel. 300 darabból 200 puha fényes papírra készül, 100 db pedig levelezőlapra. Már van rá 700 Ft! Ez lesz az első áldozási kép is, 40 család falán ott fog függeni a festmény fényképe és hirdeti „nagyságodat” - írja. Vajon ki emlékszik erre a napra falunkban, kinek van meg még a fénykép? Végre 1954. június 27-én, mintegy névnapi örömnek megjön az 21

elismerés, az Új Ember katolikus hetilap tudósít a nagy műről: „A bakonysárkányi templom új freskói Azért mentünk, hogy megszemléljük a templom új freskóit és éppen a nagymisére érkeztünk. Tele volt a templom s így vált előttünk érthetővé a nagy mű, hogy egy falu- ön maga erejéből- ilyen fényes díszbe öltöztethette templomát. A szentélyt, a templomhajót, a mennyezet boltozatait mindenütt elborították a freskók, Jeges Ernő festőművész alkotásai. Színes, változatos a kép. Bárhová tekint a szem, a legendák áhítatot lehelő jelenetei gyönyörködtetnek. Az Árpád-házi szenteknek a magyar hőskort felidéző cselekedetei népesítik be a barokk-templom tágas, levegős falait. A belépőt Szent István baldachinos trónoson ülő, monumentálisan megformált alakja fogadja: lábánál a gyermek Imre, amint apja oktatását hallgatja. Feleségének hozzásimuló, karcsú alakja szelíd akkord a páncélos vitézektől keretezett kompozícióban. A háttérben levegős bakonyi táj. A szentély boltozatán a korona felajánlásának az ég magasságában tündöklő képe teszi még tágasabbá az amúgy is hatalmas szentélyt. A nagy áldozatok árán létrehozott mű legfőbb értéke az egység. Ritka művésznek jut osztályrészül az a szerencse, hogy ilyen komoly feladatot egymagában oldhat meg. Ez az egység emeli a bakonysárkányi templomot a különleges művészi örömet nyújtó látványok közé. A freskók a nép nyelvén szólnak, a népi képzelet szín- és formavilágát emelik át a nagy művészet régióiba. Szállt is az ének, zúgott az ima és csillogtak a szemek a vasárnapi misén Bakonysárkányban. A hívők simogatták tekintetükkel az újjászületett falakat és áhítatos örömük volt- úgy hisszük- a művész fáradozásának, ihletett igyekezetének legméltóbb jutalma. / pp / Végül az utolsó levél: „Kedves Ernő! Leveledet megkaptam s öröm volt számomra olvasni egy jó barát kedves sorait. Sárpentelével kapcsolatban megértem véleményedet, de többet ésszel, mint erővel!! Szept. 29-én Wágner Pista és én biztos, hogy meglátogatunk. Németh Jancsit is tudatom, s talán ő is jön, no meg a tárkányi pléb. is. Ha a 11-es vonatnak van csatlakozása Varsány felé, akkor azzal jövünk, ha nincs, akkor a reggeli 6-os vonattal indulnánk. Majd élőszóval sok mindenről tárgyalok veled. A viszontlátásig igaz szeretettel köszöntelek a plébános úrral együtt. Laci Nagyon kíváncsiak vagyunk! Szeptember 24” A levél valószínű 1955-ben íródott. Jeges Ernő festőművész úr ekkor Pápán 22

vagy környékén festett templomfreskót. Szarvady László plébános úrék ezt a munkát készültek megnézni, összehasonlítani a sárkányival. 58-éves koráig, 1956-ig dolgozhatott. Utolsó éveiben templomi freskók festésével kereste meg kenyerét. Munkája révén lett gyönyörű falunk temploma. Nincs aranyunk vagy világhírű kastélyunk, de van egy 200 éves szép templomunk. Megőrzése, megvédése községünk, mindannyiunk érdeke. 60 év eltelte után látszik a festményen, a templombelsőn az idő múlása, falán, lábazatán kiüt a salétrom, víz ellen szigetelni kellene. Kisebb hibák jelentkeznek ezért a freskón is, a restaurálása, a különböző munkák elvégzése bizonyára sok pénzbe kerülhetnek. A templom már műemlék. A gyönyörű freskók megtartása nem könnyű feladat. Bakonysárkány község római katolikus templomának egyházközségi vezetői, tagjai minden igyekezetükkel ezt a célt is szolgálják. A képviselő testület elnöke 1993-ban Manner Róbert, képviselők: Bakai Lászlóné, Kaiser Albertné, Kiss Krisztina, Ruppert Istvánné, Szalai Jánosné, és Ziska Beáta. Lelkészek: Varga György esperes-plébános, és Bajkai Csaba káplán atya. 2012. év január 1-jén a falu lelkipásztora Bajkai Csaba esperes, plébános. Titkár: Nagy Dániel. A képviselő testület elnöke Ziska Beáta. Képviselők: Bakai Lászlóné, Benczik Ferencné, Horváth Károlyné- Kiss Andrea, Jakus Imréné, Molnár Gábor, Petromán Jánosné, Pisch Ferenc, Szalai Jánosné, Ősz Ferenc. Esperes úr lelkes, odaadó segítői sokat tesznek a templomért, az egyházukért nap, mint nap. Az 50-es évek lelkes adakozó hívei közül talán már kevesen vannak köztünk, de az akkori fiatalok, ma felnőttként, bizonyára emlékeznek a nagy munkákra, a művész úrra. Jeges Ernő festőművész úr életéről, munkásságáról lexikonban is olvashatunk. Magyar Életrajzi Lexikon: JEGES Ernő /Torontálvásárhely, Torontál vm.. 1898-Budapest, l956/ Művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán Réti István növendékeként végezte, majd Párizsban tanult, ahol Cezanne-t tanulmányozta. Hatása alatt készült festményei közül kitűnik a Pirossapkás önarcképe. Fiatal korában ő rajzolta Ady Endre életében utolsónak megjelent A halottak élén c. verseskönyve címlapját. A Tanácsköztársaság alatt nagyhatású plakátokat rajzolt. 1923-ban az Ernst Múzeumban rendezett kiállításon Danae c. képével vonta magára a figyelmet. 1924-26 között Párizsban élt, hazatérve Szentendrén dolgozott az ottani művésztelep alapító tagjaként. 1932- 33-ban Rómában járt tanulmányúton. Ettől kezdve az ún. római iskola stílusának jellegzetes képviselője. Plakát, bélyeg és könyvtáblaterveken kívül egyházművészettel és történelmi festményekkel is foglalkozott. 1945 után grafikusként kiállításokat dekorált és freskókat festett templomok részére. Műveiből többet a Magyar Nemzeti Galéria őriz.

23

VI. TEMPLOMI BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSI TÁRGYAK Az új templom berendezéseit ismertető 1918. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szószékről és padokról ad számot, a gyóntatószéket nem említi. A szószéket valószínűleg a régi templomból hozták át. Az 1940-ben írt irodalomtörténeti jelentés a padokat keményfából készültnek mondja, eredeti patinás színük ősi származásra utal. Az ősi templom keresztelőkútjáról az 1796. évi canonica visit beszél, az újabb, s1805. évi jegyzőkönyv szerint sárgarézből készült. Valószínűleg ez került át az új templomba. Az új baptisterium elkészítését 1940. április 24-én hagyta jóvá a püspöki helynök. A kecses, reneszánsz formájú keresztelőkút, mérsékelt tömegével jól illeszkedik be a templom légkörébe. A XVIII. századi templom orgonával rendelkezett. Az új templom orgonájáról az 1818. évi jegyzőkönyv csak annyit jegyez meg, hogy erős anyagból épült kóruson foglalt helyet, és a kitűnő hangszer hatváltójú. A hívek 1856-ban javíttatják meg saját költségükön. Dallmann József plébános 1898-ban kéri új, illő hangszer beszerzését: a csaknem 100 éves orgona végleg elhallgatott. 1899. szeptember 6-án állították fel az új orgonát, amelyet a Rieger testvérek készítettek. Ára 1150 forint, s a hívek adakozásából gyűlt össze. Az új templom apróbb felszereléseit az 1818. évi can. visit leltára a következők szerint mutatja be: volt kettő kelyhük, az egyiknek a kupája ezüstből, lába rézből készült, a másik kehely anyaga réz, aranyozva. Úrmutatójuk ezüst, úgy, mint a viaticum pixis. A szent folyadékokat ón edényekben tartották. Lavabó tálcán két ampolna állt. Ónból készült a thuribulum, volt belőle kettő, ugyanennyi naviculával. Három oltárcsengő, a pacificale és az oltárkereszt egészítette ki az ötvös neműeket. A parmentumok ötféle színben pompáztak, számuk 9 db. Palla van 7 db, cingulum 2, kis zászló 6, oltárvánkos 4 és baldachin. A fehérneműk nevezetesebbjei: alba 3 db, humerale 4, ugyanennyi superpellicium, corporale 5, purificatorium 6. Körmeneti kereszt, két oltártakaró, két szentségi velum, a húsvéti gyertyatartó és triangulum zárja a fontosabb kellékek sorát. A későbbi évek felszerelésében kevés a változás, a sorozatos restaurációk kötötték le a kegyúr és a hívek anyagi erejét. A Historia domus 1960. évi egyik feljegyzését érdemesnek tartom itt megismertetni: “A plébánia irattárában egy nagyon megrongált állapotú szentségtartót találtam. Kijavításra felküldtem Budapestre Bart Ferenc egyházművészhez. Mikor az egyházművész a monstanciát szétszedte és kifőzve megszabadította a szennyező oxidrétegtől, akkor tűnt elő a fémjelzés és kézjegy. Megállapítást nyert, hogy 1680 körüli augsburgi mester munkája, ami 13 latos ezüstből készült. A szentségtartót 1800 forintért kijavíttattuk, a bakonysárkányi egyházközség ettől kezdve használja”.

24

VII. HARANGOK A XVIII. századi harangokról már néhány mondatban történt említés. A században, majd a későbbi can. visit jegyzőkönyvei a harangok súlyának leírásánál kisebb eltéréseket tartalmaznak. Összesítés 1934-ig: 1778. év: egy harang - 30 font (?) 1796. év: a toronyban egy 2 mázsa 2 fontos (2 q 10 fontos “Szt. Flórián”) és egy 70 fontos (64 font) - “Szt. Terézia” harang. 1904. év: elkészült a “Mária” harang. 1916. év: a nagyharangot elvitték. 1917. év: a másodikat is elvitték, csak a legkisebb marad és a “Mária” harang. 1922. év: Wieser Egyed 240 kg-os harangot adományoz. 1923. év: átöntik a háborúból megmaradtat (49,8). 1934. év: Grieszlerné Olsa Erzsébet adományoz egy 250kg tömegűt (247 kg) 1944. év: elvitték a 247 kg-os harangot. Alig van templom az egyházmegyében, hol ősi harangok oly hosszú élettartamúak lettek volna, mint Sárkányban. A harangok cseréje mindig kényszerből adódott. A História dómus feljegyzései megvilágosítják előttünk a valóságot: "1916: a nagyharangot 1050 korona térítés fejében elvitték ágyúanyagnak a hadsereg részére szeptember 20-án.” “1917. november 19-én elvitték a második harangot is. Csak a legkisebbet hagyták a toronyban. Hogy a hívek a harangozásban valamiféle tájékozódást szerezzenek, a szőlőhegyi kis kápolnából lehozattam a harangot, és fölszereltettem a templomtoronyba. Ismét két harangunk lett.” A Mária - szőlőhegyi harang eredetéről az 1904. évi bejegyzés tudósít: “1904. év április 12-én szentelte fel dr. Városy Gyula püspök Fehérvárott a bakonysárkányi Mária - szőlőhegyi kápolna tornyában levő kis harangot “Mária” névre. A harangot vették a helybeli “Rózsafüzér társaság” tagjaitól összegyűjtött pénzből. A harangocska 1979-ig volt az egyházközség tulajdona. Holeksy Ágoston kanonok úr a következőket írta: “1922 novemberében küldött Wieser Egyed helyből Amerikába (Passaicba) kivándorolt szabó 100 dollárt egy új harang beszerzésére. Szlezák László budapesti harangöntőnél rendeltem meg az új harangot 140kg súlyban. A harang “A” hangú és szépen szól. Felszenteltem a hívek örömére 1923 virágvasárnapján. A második harang a háború után megmaradt régi harangból lett átöntve és “C” hangúra hangolva, ugyancsak Szlezák László műhelyében, amelyet 1923. július 29-én áldottam meg. A harmadik harang, amely a templom tornyában van elhelyezve, a Mária-hegyi kápolnácska kis harangja a háború előttről...” 1934-ben elkészül a negyedik harang, Grieszlerné Olsa Erzsébet készítteti 250 kg-ra. A legfiatalabb harang nem sokáig szólhatott: ‘1944. 25

március 28-án a templom 247 kg-os nagyharangját leszerelték és katonai célokra igénybe vették. Szlezák Ráfáel elszállította.” A templom épületét a két világháború alatt nem érte sérülés. Mögötte temettek el 1945-ben hét elesett szovjet katonát. Ma a templom tornyából az 1922. és 1923. évi harangok szólnak a faluhoz, a hívekhez.

26

VIII. KÁPOLNA „Ezt a helyet az Úr alkotta, mindennél drágább Szentség! Szent ez a hely és sérthetetlen!” /Ősi egyházi költemény/

A Mária-hegyi Kápolna története 1899-ben bőséges szőlőtermése volt a falunak. A környező településeken a termést elpusztította a peronoszpóra és a lisztharmat. 1900. év szeptember 9-én a Mária-hegyi kápolna benedikálása. „ A község északi részén a temető fölött elvonuló Mária-hegyi szőlőkben - e szőlőtelep keletkezett 1889. évben - Menczel István szőlőjében az országút mellett, ennek vallásos buzgalmú neje kezdeményezésére többen egy kis kápolnát emeltek ama czélból, hogy abban mise is mondassék. A kápolna beszenteléséhez, azaz benedikálásához megadatott a helybeli plébánosnak az engedély az Egyházmegyei Hatóságtól 27

/1879/900 számú/, melynek értelmében alulírott kápolnát ez év szeptember 9-én benedikálta ad honorem Beate Mariae Virginis / a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére/. Az oltárkő a káptalantól szereztetett be 16 koronáért. A kápolna felemeléséhez hozzájárultak: Menczel István, kinek szőlejében áll a kápolna, Staudt Antal, Kolek Pálné, Wágner János 20-20 forinttal. A nagy képet adta Stohl Anna, úgy szintén egy oltárterítőt, két képet adott Wundela István, két képet Schábel Józsefné, egy képet Grusz Györgyné, egyet Takács Mári. A fát a kápolnához adta Harpauer János. Hozzájárultak vagy pénzzel, vagy napszámmal, vagy kő, vagy agyagtéglával, vagy fuvarral a következők: Huber Márton és neje, Kristóf Mátyás, Schábel Mihályné, Wachtler Jakabné, Menczel Anna,heller Mária, Kánya Istvánné, Gábriel Mária, Klesicz Anna, Resch Ágnes, Koch Mária, Marx Péterné, Wágner Antalné, Bodri Istvánné, Wucs Mátyásné, Klippel Mátyás, Wágner Antal, Tolnicsné, Kánya János, Fülöp János, Négele Ferencz. Így az összes kiadás 271 forint. A kápolnát építé Négele Ferencz helybéli kőműves. Menczel István családja nyilatkozott, miszerint a kápolna, s annak környéke örök időkre eltulajdoníthatatlan, s hogy a család, s az örökösök kötelesek gondoskodni a kápolna fenntartásáról,- de legjobb lesz úgy gondoskodni a kápolnáról, hogy az abban adott áldozat-fillérek egy Takarékpénztári könyvbe elhelyeztetnek, s a kápolna abból tartassék fenn. E célra egy persely van elhelyezve a kápolnában. A kulcs a plébánosnál van, ki minden fél évben, a templomatyák jelenlétében kinyitja, s erről számolást vezet, s a pénzt a Takarékpénztárba helyezi. A kápolnában tartandó mise rendesen kifizettetik, a kápolnához évente, beszentelése évfordulóján, azaz Mária neve napján processio vezettetik…” E sorokat írta Dallmann József plébános a kis kápolna felszenteléséről a Historia dómusba.

a kápolna belseje 28

Restaurálások 1949 A kicsi épület túlélte a két világháborút. A közel ötven év viharainak rongálásait 1949-ben javították ki. Kelényi Ottó plébános feljegyzése: „ Mária-hegyen elhanyagolt állapotban lévő kápolna áll. Pusztulás veszélye fenyegette. Május 15-én hangzott el a felhívásom: „Mentsük meg a kápolnát”… Megértették a hívek. Nemcsak rendbe hoztuk, hanem még egy oltárképet is festettünk bele. Ünnepélyes megáldása június 20án volt, amit dr. Potyondi Imre helynök úr végzett. Legények az utat nagyon szépen zöld ággal feldíszítették, a leányok pedig a Mária szobrot vállukon vitték a körmenetben, melyen kb. 1500-an vettek részt. Felsődobos körmenetileg jött be. Azóta is nagy figyelemben tartják híveim a „Szőlőskertek Királynéját.” 1984 „A falu végén az úgynevezett Mária-hegyi kápolna nagyon rossz állapotba került, már szinte összedőléssel fenyegetett.”Mentsük meg a kápolnát!”- hangzott el felhívásom. Ez év májusában megkezdődött a kápolna tatarozása,- a munkát Manner Róbert kőműves mester végezte,jó két hétig tartott. Társadalmi munkában végeztük a segédmunkát, itt is a képviselő testület pár tagja adta a jó példát. A fő szervező Balogh László templomatyánk volt. A kápolna kőműves munkadíjával és a szükséges anyagokkal együtt 15.800 forintba került. A kápolnát belül Weilandics Sándor szobafestő festette ki. Nagyon szép lett, teljesen megújult kívül és belül is Nagyon tetszik a jó híveknek. Deo gratias!” Sörédi Imre plébános

2007 ” Az idő múlásával sajnos a falu ismét megfeledkezett a kis kápolnáról. Talán éppen a huszonnegyedik órában jött a mentő ötlet, hogy sürgősen fel kell újítani. A kis épület napról napra szebb lett, hol a mohás palát váltotta fel új cserép, hol a szürke falak változtak élénk színűvé. A kopott mozaik helyére járólap került, az oltár lapja pedig gyönyörű faburkolatot kapott. A csodálatos átalakulás Manner Róbert kitartó és önzetlen munkájának köszönhető. Bár nem sokan mondhatják a faluból, hogy részük volt a széppé tételében, de azt remélem, hogy a megőrzése mindenkinek szívügye lesz. A kápolnánk megáldása szeptember 9-én történt Szentmise keretében. Jó lenne, ha a felújítás befejezése nem valaminek a végét jelentené, hanem egy kezdetet, amellyel ismét elköteleznénk magunkat Krisztus mellett.” Molnár Tibor kántor 2011 ”Január 29-én földrengés rázta meg Bakonysárkányt, amelynek következménye lett a templom életveszélyessé nyilvánítása és bezárása. A mindennapi szentmiséket a helyi iskolában később a faluházban tartottuk. Egyetlen látogatható szent helye maradt a híveknek, a falu 29

szélén álló Mária- hegyi kápolna. Így a búcsúi szentmisét augusztus 20án itt tartottuk. A templom előtt gyülekeztünk, majd megindult az ünnepi menet a kápolna felé. Bár mostantól kezdve minden erőnkkel a templomunk megmentéséért kell küzdenünk, azonban ne feledkezzünk el továbbra sem a mi kis kápolnánkról!” Molnár Tibor kántor 2012 „ A Bakonysárkányi Német Nemzetiségi Önkormányzat adományaként a nyílászárókra vasrács került, mellyel megoldódott a kápolna állandó szellőztetése. A Nemzetiségi Önkormányzatnak köszönhetően a kápolna ajtaja egész évben nyitva áll a hívek számára. Hálánkat fejezzük ki Manner Róbertnek, aki a 2007-es felújítás óta évről évre szívügyének tekinti a Mária- hegyi kápolnát. Áldozatos munkájával őrzi meg számunkra a kápolna szép állapotát. Deo gratias.” Molnár Tibor kántor Mondj szívem dalt és magasztald Máriánk szent nevét, Őt dicsérjed és megüljed buzgalommal ünnepét, Kell csodálnod, hogy ha látod mily magasra tétetett, Mert szülőnek, s tiszta szűznek, csak magát nevezheted. /SzVU171/ Harang a kápolnában A Rózsafüzér társaság tagjai pénzt gyűjtöttek. A kis „Mária” harangot 1904.április 12-én szentelte fel dr. Városy Gyula püspök Székesfehérváron. 1917 novemberéig volt a kápolnában. /lásd: VII. Harangok/ A 112 éves kápolna ma is áll, hűségesen köszönti a munkába indulókat és a visszatérőket.

30

IX. KERESZTEK TÖRTÉNETE „Vándorok vigyázói.” Az 1845. október 15-én tartott egyházlátogatás négy keresztet jegyzett fel: “Négy nagy fakereszt látható a plébánia körében, egyik a templom homlokzata előtt, másik a falu felső végén, harmadik pedig a falu első végén. Üdvözítőnknek érclapra festett képével díszítve. Mind a háromnak illő fenntartására ügyel a község. A negyedik keresztet Wagenhoffer István helybeli jobbágy állíttatta a szőlőknél, fenntartására ő és örökösi lekötelezvén.” A templom előtti fakeresztet Wuts István és családja

cserélte

ki

kőke-

resztre a XIX. század második felében. A Historia dómus 1889. évi bejegyzése erre a bizonyság: “1889. április 18-án a templom előtti Wuts-féle kőkereszt körüli fa léckerítés elromolván, ezt újjal

pótlá

saját költ-

ségére Vértesy György sárkányi

nagybirtokos,

móri uradalmi director. A kerítés áll 4 keményfa duczból, 4 sorban vastag dróttal átfűzve. Isten fizesse meg! “ E kőkereszt hosszú ideig állt eredeti helyén. Néhány éve a templomkert rendezésekor megsérült, ezért 1988-ban az egyházközség újat állított fel helyette ”Isten nagyobb dicsőségére” felirattal.

31

Az alsó faluvég ma már nem ott van, ahol 100 éve volt. A főút 1 kilométerrel hosszabb lett Mór irányába. Az érclapos nagy fakeresztet is kicseréltette a falu nagybirtokosa/Béke útAkai út kereszteződése/ "1892. október 15-e: Kőkeresztet állíttatott Vértesy György nagybirtokos úr vörös márványból, Krisztus és Mária rajta aranyozott. Felszenteltetett: november 14-én általam.” - írta Dallmann József plébános. Felirata: Higgy, remélj és szeress! Boldogságot így keress! Kegyelete emlékül 1892 - VÉRTESY GYÖRGY Az aranyozott Mária-szobor már nem található a kereszten. Vértesy úr a Majorban is állíttatott egy fakeresztet a magtár végén, az ottani kút közelében, a szelídgesztenyék között. A kereszt már nem található ott meg, eredeti környezete is teljesen átalakult. A déli faluvég ma is álló keresztjének története az idősebbek emlékezete nyomán: A móri határt mérték. A valamikori 20. őrház, a vasút és a régi országút között “fölösben” maradt egy terület. Ezt megvásárolta Rémai Imre. Inflációs idők lévén nagyon olcsón kapta meg, “szinte egy kotlóstyúk árán”. Ezért állította a család hálából. A keresztet Holeksi Ágoston esperes úr szentelte fel. Kiegészítés, mely a Bakonysárkány település honlapjáról való: valamint találunk itt a többi keresztről is információt és képeket. Forrás: http://www.bakonyalja.hu/bakonyalja/bakonyalja.news.page?nodeid=919 32

A Pincesor előtti nagy keresztet 1948-ban állíttatta fel Marx Péter. A kereszt elődjéről Dallmann József plébános úr írt a Historia domusba: “1892ben emeltetett fel a Turó-hegyi szőlők mellett az út mentén egy új kereszt Wágenhoffer család által családi hagyományként, fából.” A Pincesor első (?) keresztjéről nem készült feljegyzés. Felújított útszéli kereszt Bakonysárkányban 2007.augusztus 25-én áldotta meg Bajkai Csaba plébános azt a felújított keresztet, melyet 1892-ben emeltetett a túró hegyi szőlők mellett a Wágenhoffer család. A kereszt - az elmúlt 115 év alatt – erősen megrongálódott, felújításra szorult. A szükséges munkálatokat Manner Róbert végezte el. . Mostantól az arra járók újra megállhatnak rövid elmélkedésre. A falu határán, a keresztnél megpihenve szép látvány nyílik a településre is. Északi irányba tekintve a tájból kimagasodó templomtorony köszönt bennünket.

33

A falu temetőjében ma három kereszt áll. A legfiatalabbat 1993-ban állítatta az önkormányzat a ravatalozóhoz. A sírok között, a temető közepén az 1915-ben emelt kereszt márványába Jozef Zimmer nevét vésték. A ravatalozó közelében áll a har-madik több mint 100 éve: “1895. október 13-án szenteltetett fel a felső temetői nagy kőkereszt, emeltettek Amerikába költözött Klipl Teréz saját költségén.” Dallmann József plébános úr következő feljegyzése az öreg temetőt említi: ‘1906. március havában az öreg temetőben és a templom előtt álló nagy kőkeresztet a Mária Rózsafüzér társulati jámbor asszonyok teljesen reparáltatták. Reparálta Spieler Pál budapesti kőfaragó.”

Az említett felső és az öreg temető azonos. Az irányt a szomszédos Mórhoz viszonyították. Az ősi keresztet a régi temető megszüntetésekor szállították át az új temetőbe, a mostani helyére. Zimmer József és családja által emelt keresztre fohászt örökítettek: “Gelobt sei Jesus Kristus! Gott gebe den Seelen der Verstorbenen die ewige Ruhe Gestiftet von JOSEF ZIMMER und Familie 1915” Dicsértessék a Jézus Krisztus! Isten adjon a meghaltak lelkének örök nyugodalmat. 34

Klippel Terézia (asszonynevén Klink) adományán a régen vésett betűk a következőket üzenik: “Es kommt die Stunde in welcher Alle die in der Gräbern sind werden die Stimme des Sohnes Gottes hören und hervor gehen Werden die Gutes gethan haben zur Auferstehung des Lebens die aber böses gethan haben zur Auferstehung des Gerichts JOII. V.18.29. Gewidmel von THERESIA KLINK geb KLIPPEL 1895” „Eljön az óra, akik a sírban vannak, azok mind fogják hallani Isten fiának hangját, akik jót tettek feltámadnak, azok a gonoszok, akik rosszat tettek, ítélőszék előtt felelnek.”

35

X. ADOMÁNYOK és ADOMÁNYOZÓK A templom és lelkipásztora az állam, az egyház és a hívők adományaiból tartotta fenn magát. A nagy adományozók közé sorolom gróf Bethlen József erdélyi kincstárnok özvegyét, született Zichy Jozefa grófnőt, Vértesy György nagybirtokost, Prifach József székesfehérvári apát kanonok urat, valamint természetesen és főleg az egyházközséget. Az 1822-ben épült plébánia felépítését Zichy grófnő támogatta, továbbá segítette a plébános megélhetését. Kár, hogy nagyon távol élt a falutól... Dallmann József plébános úr 1880-ban érkezett Bakonysárkányba, “ez igen elszegényedett községbe.” A plébánia jövedelme igen csekély volt, ezen erős akarattal változtatni próbált: “Mindent elkövettem, legelőször is a patrónus, azaz a vallásminiszternél többszöri kérésem siker nélkül maradt ... fordultam máshoz ... végtére találtam egy könyörületes szívre, mely nemes és nagy vala, s ez volt Prifach József székesfehérvári apát kanonok úr őnagysága: ki e plébániának örök időkre örök árban vett egy egész sessiót 3400 Ft értékben...”. Az így kapott telek sokat jelentett a község plébánosának, annak ellenére, hogy az itteni földek rendkívül gyengék voltak. A faluból elköltöző lelkészek segítették utódaikat, a templomot. Dallmann plébános úr 30 éven keresztül kitartott községünkben. Élete utolsó napján is hű volt templomához, az iskolához, végrendeletében hagyatékul értékpapírokat juttatott számukra. Az ő História Domusbeli feljegyzéseiből is nagyon sok adományozót ismerhetünk meg. Vértesy György és családja nevével gyakran találkozhatunk: gondozta a templomot és környékét, fákat ültetett, kereszteket állított, a templomi berendezéseket, a szükséges tárgyakat, ruhákat pótolta, újakat adományozott. Így írt személyéről a plébános úr: “Vértesy úr valóságos jótevő angyala a sárkányi egyháznak. Isten tartsa meg egyházunk jótevőjét és családját! Retribuere dignare Domine omnibus nobis bona facientibus!!!” Az adományozás szép példája volt az 1899. évben felállított orgona: itt a falu minden lakóját felsorolhatnám, kicsiket, nagyokat egyaránt. Amerikából is érkeztek adományok: pl.: orgonára küldött pénzt Kaiser József, Breznovics János, Wágenhoffer Pál, Tanczer Márton, Schábel János, Wágner Antal, Resch Antal, Bisztricz Mihály és még sokan mások (1897). Wieser Egyed 100 dollárt küld harangra (1922), Schábel János zászlót ajándékoz (1923), Breznovics Klára 12 gyertyát (1896). 1894-ben keresztkutat ajándékozott Stohl Anna, Hilbert Jozefina és Weisz Ferenc Budapestről. Néhány név az itteni lakosok közül: 1896-ban Kristók Mátyás és neje Krausz Mária templomperselyt adományoz, Wágner János és felesége Klipl Katalin 8 gyertyatartót “china” ezüstből, 1897-ben Guttmann Anna zászlót, Wágenhoffer Ferenc és felesége 36

Helmrich Karolina két képet, 1904-ben Marx Péter baldachint fehér selyemből, Marx János négykaros színes lámpát adományoz, 1905-ben Kaiser János lámpákat restauráltatott, 1906-ban özv. Dietrich Jánosné húsvéti ünnepekre 2 db vörös színű zászlót adományoz, 1943. húsvétjára Marx Jánostól a templom zárt gyóntatószéket kapott. Az adományok és adományozók felsorolásában nem törekedtem teljességre. E néhány adattal is érzékeltetni szeretném az itt élő emberek hűségét egyházuk, templomuk, falujuk iránt.

37

XI. TEMPLOM és a FRESKÓK BEMUTATÁSA LÁTOGATÓK és HÍVEK SZÁMÁRA Kedves Vendégeink! Szeretettel köszöntöm Önöket a bakonysárkányi római katolikus templomban! A Bakony- és a Vértes hegység a Móri árok kis falujához érve bársonyos lankává szelídül. A hegyek és a Kisalföld közelsége mindig éreztette hatását az itt élők napjaira. A települést átszeli a Komárom – Székesfehérvár közötti vasútvonal, valamint a 81-es főközlekedési út, amely egyébként csaknem azonos a középkor egyik kereskedelmi és hadi útjával, a Király útjával, latinul Via Regiaval. A helység több mint 800 éves múlttal rendelkezik. Neve a fehérvári szerzetesek 1193. évben kelt alapító oklevelében tűnik fel először. Földje nagy valószínűség szerint már a rómaiak idejében is lakott, vagy művelt volt. A szántásokból több terra sigillata töredék, vagyis gyönyörű cserépdarab került elő. A falu III. Béla adományozása után többször cserélt gazdát. A törökök 1543. szeptember 4.-én elfoglalják Székesfehérvárt. Ez után a csókakői török, valamint a környező magyar végvárak közé ékelődött falucska lakói elmenekültek a gyakori csatározásoktól, de valószínű a kettős adózástól is. Csupán pár ház maradhatott meg tanyagazdaság formájában. A Faluhely a templomtól délnyugati irányban fekszik. Sárkány puszta benépesítése 1747-ben kezdődött. Lakói magyarok, németek és szlovákok lettek. 1899-ben Dallmann József plébános lemásolta a 18. századi anyakönyveket, mottóul a következő Seneca idézetet írta: „Az emberiség szakadatlanul szerterajzik; ezen a roppant világon minden nap hoz valami változást: új városokat alapítanak, új nemzetek tűnnek fel a régiek helyett, amelyek kipusztultak vagy beleolvadtak a győztesekbe.” A Faluhely, azaz a középkori Sárkány egyházi életéről keveset tudunk. A szájhagyomány beszélt az „elsüllyedt” faluról, templomáról és annak kis harangjáról. Az ősi Sárkány templomának építéséről a kutatások ez ideig nem adtak hírt, de annak meglétét már tudatja némi adat. Egy 1528-ból származó összeírásból a templom tetejének javításáról értesülhetünk. A török kiűzése 38

után az újratelepítés első évétől, 1747-től 1788-ig a kisbéri plébános, majd a móri kapucinus páterek lelki gondozása alatt állt a falu. Az első helyi lelkipásztor Orthner Porphyryus káplán volt. Kezdetben egy kápolna állt a sárkányi hívek rendelkezésére, amelyhez egy kis fatorony és harangláb tartozott. 1774-re alamizsnából felépített templomot „erős anyagból” emelték Szent István tiszteletére. A falu gyorsan nőtt. A benépesülés miatt 30 év után új templomot kellett építeni. A munkák 1804-ben kezdődtek a templom megáldását 1807-ben végezte el Neiser József székesfehérvári esperes. A templom késő barokk stílusban épült. A homlokzat román stílusú, díszítő elemeit egy későbbi restauráció alkalmával rakták fel. Eredeti állapotában valószínűleg csak meszelt volt, de oltárképe már akkor is a Szent Királyt ábrázolta. A bakonysárkányi római katolikus templom jelenlegi festői dísze a 20. század templomrestaurációjának koronája. Szarvady László helyettes plébános szavai: „1952. ápr. 16.-án elkezdtük templomunk belső festését. A freskókat Jeges Ernő festőművész úr festi. A tervek gyönyörűek és művésziek. A jelenlegi templomfestők között élen járó hazánkban. A jó Isten is segítsen meg bennünket, hogy végre a mi templomunk is szép legyen.” Először a szentély festése készült el az itt látható lélekemelő Szent István figurálisokkal, majd 1954-ben elkészültek a hajó falait borító freskók, amelyek Szent Lászlót, Szent Margitot és Szent Erzsébetet ábrázolják.

A főoltár felett levő képen Szent István mellett Boldog Gizella áll, továbbá Szent Gellért püspök, a herceg nevelője és a vitéz Vencellin, Koppány legyőzője. Jobbról, ballról vitézeket látunk, akik között talán vannak, akiket még nem is kereszteltek meg. A kép baloldalán a távolban Szent Márton hegye, Pannonhalma látszik, amit még Géza fejedelem alapított 966-ban. Az első királyunk valószínű 969-ben született. Megkoronázták 1001. január elsején, erről sincs írásos feljegyzés és 1038. augusztus 15.-ig uralkodott. A magyar törzsek szövetségéből létrehozta a keresztény magyar államot, az 39

ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Ő szervezte meg a keresztény magyar egyházat, az ország első hadseregét. Magyarországon minden évben augusztus 20-án I. István király szenté avatásának napját ünnepeljük. 2000-ben a konstantinápolyi ortodox pátriárka bejelentette, ők is felvették szentjeik közé. Az oltárképen Szent István fiának, Imre hercegnek tanítja az Intelmeket. „ Azért tehát, szerelmetes fiam, én szívemnek édessége, jövendő sarjak reménysége, kérlek, parancsolom, hogy mindenütt és mindenben malaszttól gyámolítva nemcsak atyádfiaihoz és rokonaidhoz, avagy fő emberekhez, vagy vezérekhez, vagy szomszédokhoz és lakosokhoz légy kegyelmes, hanemha az idegenekhez is és mindezekhez, kik te hozzád jönnek! Mert a kegyességnek míve téged mindeneknél nagyobb boldogságra vezet.” „A nemes Imre herceg előkelő nemzetségből, mint a cédrus a Libanonról, Magyarország első királyától származott, erényekkel nagyon feldíszítve ragyogóan tündökölt. Gyerekkorában gondos felügyelettel nevelték és először a grammatika egész tudománya itatta át. Szt. István király azután, akit az atyai szeretet lángja serkentett, fiának, Szt. Imrének erkölcstanító könyvet szerkesztett. Ebben őszintén, barátian figyelmeztette és bensőséges szavakkal szólt hozzá. Arra oktatta őt, hogy mindenekelőtt őrizze meg a katolikus hitet, erősítse az egyházi rendet, a főpapi méltóságnak rója le tiszteletét. Kedvelje a főembereket és a vitézeket, hozzon igaz ítéletet, minden cselekedetben mutasson türelmet. A vendégeket jóságosan fogadja, s még jóságosabban gyámolítsa. A tanács nélkül semmit ne tegyen, az elődök példája mindig szem előtt legyen. Sűrűn teljesítse az imádság kötelmét, s a kegyességet, irgalmasságot meg a többi erényeket előrehaladása érdekében éber gonddal megtartsa.”

40

Az evangéliumi oldalon, Vajk keresztelését láthatjuk. E fontos esemény 974 előtt történhetett. Ekkor keresztelte meg Brúnó Szent Galleni szerzetes István apját, Gézát is, továbbá Géza öccsét, Mihályt és még 500 előkelő magyart. A szentély leckeoldali falán az egykori székesfehérvári bazilika építkezését látjuk.

41

Fent a boltíven angyali üdvözlet. Angyalok viszik Szűz Máriának a felajánlott Szent Koronát. A festő a korabeli szokások szerint az angyalkák közé élő falubelit is festett, így például a parókia mellett lakó gyermekeket, Szakállas Máriát és Sárát, vagy a hat angyalka között első Kiss Katalint, mellette testvérét Irént. A freskókon rajtuk kívül még Takács Károlyt, Wágner Istvánnét - született Takács Máriát -, valamint Bauer Krisztinát, Kőfaragó Rózsát és testvérét Gyöngyit festette meg.

A középső boltíven és oldalfalakon Szent László legendáját láthatjuk. László Lengyelországban született 1046-ban, 1077-től uralkodott 1095-ig. A magántulajdon védelmében rendkívül szigorú törvényeket hozott. Törvényekkel erősítette az egyházat. „ Akik pogány szokás szerint kutak mentén áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz, kövekhez ajándékot visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” 1083. augusztus 20-án szenteket avat: I. Istvánt, szent Imrét, Gellért püspököt, továbbá András és Benedek remetéket. Őt 1192-ben avatták szenté. Lent balról láthatjuk a Szent Jobb tiszteletét. Jobboldali kép azt a pillanatot mutatja, amikor László felkéri a papokat, írják meg a magyarok történetét. Lovagkirályként él az emlékezetben. 200 évvel halála után tatár horda támad az országra. A székely nép imával hívja, ekkor egy hatalmas vitéz jelenik meg előttük, fején aranykorona, kezében bárd… Ezt láthatjuk a boltíven: a hegyek között megmenti a magyarok seregét. Balról látható, amint kettéválasztotta a hegyet, hogy feltartóztassa az üldözőket, azóta létezik a tordai hasadék! A hasadék mögötti freskó meséli el a lovagkirály győzelmét a besenyő vezér felett 1068-ban a Kerlés hegyi csatában, kiszabadítva az elrabolt magyar leányt. Jobbról sziklát hasítva vizet fakaszt pallosával a szomjazó seregének. Középen fenn angyalok serege viszi a mennybe a halott királyt: „ Míglen a hívek a nyári napok hősége, a hosszú út miatt haboztak, hogy testét Váradra vigyék e, egy fogadóhoz értek, ahol a fáradtságtól és szomorúságtól elaludtak. Miután elnyomta őket az álom, a kocsi, melyre a testet rakták, mindenféle állati vonzerő és segítség nélkül magától indult Váradra a helyes úton. Látván hát a csodát, hogy tudniillik a boldog hitvalló testét isteni erő viszi ama helyre, ahová temetkezését maga választotta…” „ Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály! Magyarországnak édes oltalma, Szent kerályok közt drágalátus gyöngy, csillagok között fényességes csillag. Szentháromságnak vagy te szolgája, Jézus Krisztusnak nyomdoka követi, Te szent léleknek tiszta erénye, Szíz Máriának választott vitéze.” A bejárat feletti boltív freskói: Ha szembe állunk a bejárattal, balról az oldalfal freskóján II. András és 42

Gertrúd lánya, Szent Erzsébet csodáját láthatjuk. A türingiai Lajos fejedelem felesége nagyon sok bélpoklos beteget ápolt, mert már nem volt máshol hely. Egy beteget férje ágyába fektetett, amit Zsófia, Lajos anyja haragosan számon kért. A képen azt a pillanatot láthatjuk, amikor a fejedelem előtt csoda történik, a bélpoklos helyett a megfeszített Jézus feküdt ott. A boltív első képén a kérők között ott van a kicsi Erzsébet és első vőlegénye Hermann herceg. Mellette a rózsák csodája történik:- Mit viszel, kedvesem? – kérdezte tőle férje. - Csak rózsákat viszek a temetőbe. – Megnézhetem? Felhajtotta a leplet, a kosár a vitt alamizsna helyett rózsákkal volt tele. Végül Árpád házi Szent Margit életéből látunk képeket. 1242. január 12-n született Klisszában, Dalmáciában. Atyja IV. Béla király Szent Erzsébet testvére, anyja Laszkarisz Mária bizánci hercegnő volt. A tatárok 1241-ben betörtek Magyarországra. Béla király a Sajónál vereséget szenvedett tőlük. A szülők végső szükségükben a születendő gyermeket Istennek ajánlották. A tatár sereg távozása után Béla és Mária teljesítette fogadalmát, 3 évesen átadták a Domonkos szerzeteseknek Veszprémben. Szent Domonkos szabályait követő női kolostorok a belső, misztikus jámborság őrhelyei voltak. Szűz Mária bensőséges szeretete, a szenvedő Megváltó iránti nagy odaadás, a megalkuvás nélküli vezeklő szellem voltak lelkiségük jellegzetes vonásai. Betegeket gondoztak, bélpoklosokat ápoltak. A király lányának kolostort építtetett a Nyulak szigetén. 12 évesen tett fogadalmat. Két király is kérte feleségül, a lengyel és a cseh Ottokár. Életének alapszabálya: Istent szeretni, magamat megvetni, és senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni. 28 éves korában halt meg 1270. január 18-n, szeretettől és vezekléstől elemésztve. 1943-ban avatták szentté. Jobb oldalon lent a cseh II. Ottokár király Margit kezét kéri.

Nem szélkakas ő, ki fordul, amerre éppen fújnak, kisgyermek kora óta vezeti 43

egy szent akarat. Kisgyermek korától tanították arra, miképpen kell szolgálni az Istent, s ő mindennél jobban szerette a nemzetet, hogyan képzelik ő az Istennek tett esküjét megszegi?

A következő jelenetekben csónakkal érkezik a Nyulak szigetére,

majd a zárdában látjuk.

44

Végül az utolsó freskón, középen fent, Az Úr színe előtt.

„ Pannóniában nőtt teljes szép viola. Jó magyar nemzetnek bíztató hajnala. Szigeti klastromban nagy Duna mentében Élt ez a királylány angyali szépségben. Testét sanyargatván Istennek áldozta. Gyakorta éjjel is az Urat áldotta. Még ifjan magához az Isten felvette, Az örök 45

életben megdicsőítette. Szent Margitunk esedezzél nemzetünkért az Istennél, szép magyar liliom!” Kedves Vendégeink! Köszönjük látogatásukkal megtisztelték templomunkat! / A bemutató a Kulturális Örökség Napjaira, 2011. szeptember 17-18-ra készült./

46

XII. EPILÓGUS

Idézet Nagy György plébános úr a bakonysárkányi hívekhez írt leveléből: “... Mindenünkre, amink van, rá lehetne írni por és hamu, mert mindent itt kell hagyni, egyedül csak adományinkat, jó cselekedeteinket visszük el magunkkal.” Bakonysárkány, 2016

47

XIII. JEGYZETEK SZÓMAGYARÁZATOK: ampolna: bort és vizet tartalmazó edény antipendium (lat.): oltár elején lévő lelógó terítő (liturgikus színekben) alba: miseing baldachin: hordozható díszmennyezet baptistórium (gör.): keresztelőkápolna benedikálás (lat.): áldás, (templom-, kápolna megáldása) canontáblák: táblák a mise állandó részeit képező szöveggel cibórium (gör.): ostyatartó, áldoztató kehely cingulum (lat.): deréköv corporale (lat.): misekendő dioecesis (gör.): egyházmegye Eucharistia (gör.): Oltáriszentség filia (lat.): leányegyház, fiókegyház font (ném.): kereskedelmi 409,6 gramm, angol 453,6 gr. humerale (lat.): vállkendő lavabo (lat.): kézmosó tálca szertartáshoz mensa (lat.): oltár-lap monstancia (lat.): szentségtart navicula: tömjéntartó hajócska oratórium (lat.): szentély vagy templomhajó karzata pacificale (lat.): kézi feszület parochia (gör.): lelkészi hivatal, plébánia, paplak palla: kehelyfedő paramentum: öltözék portatiles: hordozható pozsonyi mérő: 62,498 liter processio (lat): egyházi körmenet purificatorium (lat.): kehelytörlő kendő rochetum: karing (egyik fajtája) sacrarium (lat.): oltár alatti üreg, ahová a megáldott dolgok maradékát elhelyezik superpellicium (lat.): karing tabernakulum (lat.): szentségház az Oltáriszentség őrzésére thuribulum (lat.): füstölő torusz /lat./: /mat/ valamely sík egy tengelyt nem metsző körének a tengely körüli forgatásából származó forgásfelület velum (lat.): kehelytartó kendő, papi vállterítő, áldozattartó kehely köpenye vesperale (lat.): palást, oltárterítő viaticum pixis (lat., görög): az utolsó kenet szelencéje.

48

FORRÁSOK Canonica visitació (lat.): egyházi vizsgálat: 1788 Canonica visitació (lat.): egyházi vizsgálat: 1805 Canonica visitació (lat.): egyházi vizsgálat: 1816 Canonica visitació (lat.): egyházi vizsgálat: 1845.október 15. Fejér Megyei Történi Évkönyv (13.1979.) dr. Vadász Géza Fülep-Dercsényi-Zádor: A magyarországi művészet története 1970. História domus 1850-től Jeges család: Jeges Ernő levelei Kézirat: Dér István: A templom története Bakonysárkányban Kézirat: Molnár Tibor: A Mária-hegyi Kápolna története 1900-2007 /2011./ Magyar Életrajzi Lexikon, Akadémiai Kiadó. Bp.1967.Jeges Ernő Németből fordított: Kanozsainé Wágner Etel Plébánia irattára Bakonysárkány Sárkányhang, Üzenet a múltból –Régmúlt idők emlékei /Vinkovits László/ sermones.elte.hu- Szöveggyűjtemény- Imre legenda, - László legenda hu.wikipedia.org/Wiki/I.László király Ének Szent László királyról Ének Szent Margit szűzről A templom adatai: Római Katolikus Plébániatemplom Titulusa: Szent István király Bakonysárkány: Béke út, hrsz.:107 Védettsége: Műemléki védelem (országos műemlék) Műemléki törzsszám: 2543, azonosító: 6117. A templom alapterülete: 337,16 m2. a hozzáépített hittanterem nélkül 301,66 m2 A templom magassága: 31 m. hossza: 27,88 m szélessége: 12,36 m Befogadóképessége 130 fő. A templom földrajzi koordinátái: EOV y: 578200 x: 234740 WGS 84 N 47°27,1612΄ E 18°05,7168΄ A templom 228 m magasan fekszik a Balti tenger felett.

49

50