2016. tanévig beiskolázott tanulókra)

HSZC Boros Sámuel Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Helyi tanterv (Érvényes a 2013/2014. tanévtől a 2015/2016. tanévig beiskolázott tanulókra)

2016

HSZC Boros Sámuel Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Helyi tanterv – 2016

Tartalom MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM .................................................................................................................. 5 MAGYAR NYELV ............................................................................................................................................... 15 10. évfolyam................................................................................................................................................. 15 IRODALOM ........................................................................................................................................................ 19 10. évfolyam................................................................................................................................................. 19 MAGYAR NYELV ............................................................................................................................................... 29 11. évfolyam................................................................................................................................................. 29 IRODALOM ........................................................................................................................................................ 32 11. évfolyam................................................................................................................................................. 32 MAGYAR NYELV ............................................................................................................................................... 45 12. évfolyam................................................................................................................................................. 45 IRODALOM ........................................................................................................................................................ 47 12. évfolyam................................................................................................................................................. 47 IDEGEN NYELVEK .......................................................................................................................................... 58 KERESKEDELEM-MARKETING, EGÉSZSÉGÜGY SZAKMACSOPORT (HETI 3 ÓRA).................................................. 62 10. évfolyam................................................................................................................................................. 62 11. évfolyam................................................................................................................................................. 65 12. évfolyam................................................................................................................................................. 73 KÖZGAZDASÁG SZAKMACSOPORT (HETI 4 ÓRA) ................................................................................................ 76 10. évfolyam................................................................................................................................................. 76 11. évfolyam................................................................................................................................................. 79 12. évfolyam................................................................................................................................................. 81 ÜGYVITEL SZAKMACSOPORT (HETI 5 ÓRA)........................................................................................................ 84 10. évfolyam................................................................................................................................................. 84 11. évfolyam................................................................................................................................................. 87 12. évfolyam................................................................................................................................................. 89 2. IDEGEN NYELV ............................................................................................................................................ 92 10. évfolyam................................................................................................................................................. 93 11. évfolyam................................................................................................................................................. 95 12. évfolyam................................................................................................................................................. 97 MATEMATIKA ................................................................................................................................................ 100 EGÉSZSÉGÜGY, ÜGYVITEL ÉS KERESKEDELEM-MARKETING SZAKMACSOPORTBAN ........................................ 102 10. évfolyam............................................................................................................................................... 102 KÖZGAZDASÁG SZAKMACSOPORTBAN ............................................................................................................ 108 10. évfolyam a ............................................................................................................................................ 108 11–12. ÉVFOLYAM .......................................................................................................................................... 115 11. évfolyam............................................................................................................................................... 116 12. évfolyam............................................................................................................................................... 122 TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK .................................................. 127 10. évfolyam............................................................................................................................................... 130 11. évfolyam............................................................................................................................................... 146 12. évfolyam............................................................................................................................................... 165 ETIKA ................................................................................................................................................................ 186 11. évfolyam............................................................................................................................................... 186 BIOLÓGIA ........................................................................................................................................................ 191 ÜGYVITEL, A KÖZGAZDASÁG ÉS A KERESKEDELEM-MARKETING SZAKMACSOPORTBAN ................................. 195 10. évfolyam............................................................................................................................................... 195 11. évfolyam............................................................................................................................................... 205 12. évfolyam............................................................................................................................................... 219 EGÉSZSÉGÜGY SZAKMACSOPORTBAN ............................................................................................................. 226 10. évfolyam............................................................................................................................................... 230 2

HSZC Boros Sámuel Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Helyi tanterv – 2016 11–12. ÉVFOLYAM .......................................................................................................................................... 243 11. évfolyam............................................................................................................................................... 244 12. évfolyam............................................................................................................................................... 259 FIZIKA .............................................................................................................................................................. 276 10. évfolyam............................................................................................................................................... 279 11. évfolyam............................................................................................................................................... 295 KÉMIA............................................................................................................................................................... 310 10. évfolyam............................................................................................................................................... 312 KÉMIA AZ EGÉSZSÉGÜGY SZAKMACSOPORTBAN ............................................................................................. 325 10. évfolyam............................................................................................................................................... 325 11-12. ÉVFOLYAM ........................................................................................................................................... 336 11. évfolyam............................................................................................................................................... 336 12. évfolyam............................................................................................................................................... 337 FÖLDRAJZ ....................................................................................................................................................... 338 10. évfolyam............................................................................................................................................... 340 INFORMATIKA ............................................................................................................................................... 345 10. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................ 351 INFORMATIKA AZ ÜGYVITEL SZAKMACSOPORTBAN ........................................................................................ 360 10. évfolyam............................................................................................................................................... 360 11. évfolyam............................................................................................................................................... 367 12. évfolyam............................................................................................................................................... 372 10. évfolyam............................................................................................................................................... 376 11. évfolyam............................................................................................................................................... 394 12. évfolyam............................................................................................................................................... 409 OSZTÁLYFŐNÖKI ......................................................................................................................................... 425

3


A Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola a helyi tantervét a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, illetve a ….. alapján készítette el. A középiskolai oktatás általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az iskola fontosnak tartja a nemzeti alaptantervben, illetve a kerettantervben megfogalmazott alábbi feladatokat: Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása A kompetenciák fejlesztése is fontos feladatunk: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott pedagógiai feladatok helyi szintű feladatait, a megvalósítás szabályait az iskola pedagógiai programjának helyi tantervi része tartalmazza.

4


Magyar nyelv és irodalom Kulcskompetenciák A magyar nyelv és irodalom tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet, ezenkívül jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális és állampolgári, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség elnevezésű kulcskompetenciák fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a magyarórákon. Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása • Törekvés a jól formált, nyelvileg igényes beszédre és a megfelelő artikulációra. • A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. • A kommunikációs folyamat összetevőinek azonosítása, értelmezése. • A testbeszéd, gesztusnyelv lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása. • A testbeszéd, a térközszabályozás és az arcjáték szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. • Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. • Törekvés a hallott szöveg üzenetének dekódolására. • Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban. • Saját vélemény megvédése vagy korrekciója. • Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. • A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának eljárásai. • A manipulációs szándék(ok), a hibás következtetések és a megalapozatlan ítéletek felismerése. • Improvizáció, diákszínpadi előadás. 2. Olvasás, az írott szöveg megértése • Különböző szövegek néma és hangos olvasása. • A szöveg gondolati, érzelmi-hangulati tartalmát közvetíteni képes értelmes és kifejező olvasás. • A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. • Az olvasási stratégiák, a szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos gyakorlása (pl.: felkészülés az olvasásra, az előzetes tudás előhívása, jelentésalkotás, jóslás, következtetés, értelmezés, értékelés, kérdések, reflektálás a szövegre, összefoglalás). 5


• • •

• • •

• • • • • • • •

A mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (pl.: régi, archaizáló) szövegek megismerése, megértésük gyakorlása segédeszközökkel. A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően; felkészülés az élethosszig tartó tanulás feladataira. Nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. Szöveg és kép viszonyának, összjátékának megfigyelése. Különféle ábrák, illusztrációk értelmezése. Az információs kommunikációs technikák (IKT) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások, megközelítési módok alkalmazása. Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények felidézése és megosztása. Az olvasott szöveg cselekményének utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Különböző olvasott vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája különféle műfajokban.

3. Írás, szövegalkotás • Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. • Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása. • Szövegalkotás a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. • A nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, a kreatív szövegalkotásban. • Különböző nézőpontú rövidebb fogalmazások írása. • Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). • Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek írására.

6


4. A tanulási képesség fejlesztése • Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének, kritikájának és felhasználásának gyakorlása. • A könyvtári információkeresés ismereteinek bővítése, múzeumi információk. • Az internetes adatgyűjtés technikái, hypertextek, linkek használata. • Az idézés formai és etikai szabályai. A forráskritika technikáinak ismerete. • Önálló vázlatkészítés különféle eljárásokkal (fürtábra, gondolattérkép, szemponttáblázat, • T-táblázat stb. • Vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. • Verbális és nem verbális információk együttes kezelése, megértése (pl.: illusztráció, tipográfia, elrendezés értelmezése szövegösszefüggésben, tartalomfeltöltés, tartalommegosztás, címkézés). • A tömörítés, a lényegkiemelés, az összefoglalás gyakorlása, önálló jegyzetkészítés. • Az összefoglalás önálló alkalmazása (pl.: a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése). • Felkészülés az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára. • Szövegek pontos, értelmező felidézése és önálló, aktív reprodukálása a célnak megfelelően. • Szövegek alkalmazása új helyzetben. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről • A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. • A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás, nyelvtípusok). • A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. • A szöveg nyelvi egységeinek és szerkezeteinek jelentéséből, illetve a kommunikáció nem nyelvi eszközeiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok feltérképezése. • Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata különböző szövegek kritikai megközelítésében. • A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való (szociolingvisztikai) szemlélete. • Nyelvhelyességi problémák önálló megoldása (szóban és írásban egyaránt). • Önálló kézikönyvhasználattal törekvés a normakövető helyesírásra. • A nyelvi állandóság és változás jelenségeinek megfigyelése. • Tájékozódás a nyelvközösség és a nyelvi rendszer történetének főbb szakaszaira vonatkozóan. • A magyar nyelv eredetének, a nyelvcsaládba tartozás főbb bizonyító eljárásainak megismerése. • Napjaink nyelvi változásainak felismerése. 7


•

Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával.

6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése • Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést. • Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrása. • A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése. • A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. • A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. • Versszervező elvek felismerése és értelmezése különböző korokban keletkezett művekben. • Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. • Különböző típusú, terjedelmű és műfajú – klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi – epikai művek elemzése, értelmezése. • A megismert narratív formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban, az írásbeli fogalmazásokban. • A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. • Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. • Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. • A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben. • A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése. • A drámai történetmondás sajátosságai. • Színház és dráma kapcsolata. • Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. • Alapvető emberi alaphelyzetek, irodalmi témák felismerése és megbeszélése. • A magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. • Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítása, elhelyezése többféle értelmezési kontextusban. • Történeti és aktuális olvasatok. • A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése • Az ízlés kontextuális függőségének megértése (pl.: kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság). • Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. 8


• • • • •

Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Konfliktuskezelési eljárások tanulása. Különféle műfajú, más más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása, a mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye.

Közműveltségi tartalmak 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés, beszéd – hallás utáni értés: beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés, manipuláció); – érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd, nyelvi és nem nyelvi kódok, kulturális, magatartásbeli jellemzők; – beszélt nyelvi szövegek kommunikatív, retorikai jellemzői. 1.2. Monologikus szöveg (előadás, szónoki beszéd) és memoriterek értelmező tolmácsolása 2. Olvasás, az írott szövegek megértése 2.1. Szövegértési stratégiák – olvasási, szövegbefogadási módok és stratégiák (értelmező, kritikai, kreatív olvasás) különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben; – ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel. 2.2. Szövegelemzési eljárások – eltérő kommunikációs célú szövegtípusok nyelvi, szerkezeti, szöveghasználati jellemzői; közlési és olvasási funkciók, retorikai eljárások; logikai kapcsolatok, koherenciateremtő elemek; – szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások; – szövegek retorikája és stíluselemei. 3. Írás, szövegalkotás 3.1. Szövegalkotás – folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép; – szövegek (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, szónoki beszéd, vita, önéletrajz, kérvény, motivációs levél, elektronikus műfajok) kommunikációs és műfaji jellemzői, szabadírás; – nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, retorikai stilisztikai ismeretek alkalmazása. 3.2. Helyesírás – a szófaji, a mondattani, az alapszintű nyelvtörténeti ismeretek alkalmazása. 4. A tanulási képesség fejlesztése 4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat 4.2. Tanulást támogató eljárások – adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció, értékelés, elrendezés; – a vázlatkészítés különféle eljárásai; 9


– az idézés, a forrásjelölés módszerei; – önálló jegyzetelési technikák; – jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás. 4.3. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése • Teljes művek: – húsz lírai alkotás, köztük Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső és Petőfi Sándor művei. • Részletek: – kanonikussá vált versszakok, sorok lírai művekből; részletek epikai művekből; – drámarészletek. 4.4. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás – az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásai. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 5.1. Kommunikáció – a személyközi kommunikáció, helyzet, beszédszándék, beszédpartner, téma; – a csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció sajátosságai; – vizuális (nem nyelvi) kommunikáció. 5.2. A nyelvi rendszer – a nyelv egységei, az egységek közötti rendszerszerű (hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani és jelentéstani) összefüggések; – szókincs, frazeológia; – a magyar nyelv és a tanult idegen nyelv(ek) jellemzői. 5.3. A szövegek világa – a szövegszervező (grammatikai, szemantikai, pragmatikai) erők; – szövegfajták, szövegtípusok, szövegszerkezet; – a szövegköziség és a számítógépes szövegvilág. 5.4. Retorikai alapismeretek – az élőbeszéd fajtái, a nyilvános beszéd, a meggyőző szövegműfajok, érvelés, tétel, állítás, érvtípusok, cáfolat, bizonyítás. 5.5. Stílus és jelentés – stíluselemek, stíluseszközök a köznyelvi és a művészi szövegekben; – stílusrétegek, stílusváltozatok. 5.6. A nyelvi változás – a magyar nyelv rokonsága, története; a főbb nyelvtörténeti korszakok és a legfontosabb nyelvemlékek; – a mai magyar nyelv; – az írott és a beszélt nyelv normái; a magyar helyesírás alapelvei; – nyelvváltozatok; nyelvjárások; – magyar nyelvhasználat a határon túl; – nemzetiségi nyelvhasználat és kultúra; – nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés; – a magyar a világ nyelvei között. 5.7. A nyelv fogalma – a nyelv több szempontú megközelítése; a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás. 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 10


6.1. Irodalmi műfajok állandó és változó sajátosságai – anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, legenda, levél, mítosz, napló, novella, paródia, példázatos történet, regény, szociográfia, utópia; dal, elégia, ekloga, epigramma, episztola, óda, rapszódia, himnusz, zsoltár; drámai költemény, komédia, tragédia; értekező próza, esszé. 6.2. Az irodalmi szöveg poétikai sajátosságai – elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem, hőstípus; – vershelyzet, lírai én, költői magatartás, szerep, verstípusok; – helyzet, akció, dikció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés, jelenet; – a művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói; alakzatok, szóképek; – zeneiség, ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, szabad vers, szimultán verselés. 6.3. Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás – korszakok, korstílusok, stílusirányzatok (antikvitás, középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, realizmus, modernség, posztmodern); – a magyar irodalom néhány sajátos korszaka és törekvése: a reformkori nemzeti romantika, a Nyugat mint folyóirat és mint mozgalom, a nemzeti konzervatív irodalom, a népi írók mozgalma. – A Kárpát-medence és az emigráció magyar irodalma. 6.4. Szerzők és művek Magyar irodalom: • népköltészeti alkotások • epika – Arany János egy-két balladája, Toldi estéje; Babits Mihály: Jónás könyve; Halotti beszéd és könyörgés; Jókai Mór: Az arany ember vagy egy másik regénye; Kosztolányi Dezső egy regénye és egy novellája, Krúdy Gyula egy novellája, Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete; Mikszáth Kálmán egy regénye és egy novellája, Móricz Zsigmond egy regénye és egy novellája, Petőfi Sándor egy epikai alkotása, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem részlete; – XX. századi szépprózai alkotások (pl.: Karinthy Frigyes, Márai Sándor, Németh László, Nyirő József, Ottlik Géza, Örkény István, Szabó Magda, Sánta Ferenc, Sütő András); – kortárs szépprózai alkotások. • líra – Ady Endre: A Sion-hegy alatt, Góg és Magóg fia vagyok én…, Kocsi-út az éjszakában és még négy-öt műve, Arany János: Epilogus, Letészem a lantot és még két-három műve, Babits Mihály: Esti kérdés, Ősz és tavasz között és még egy-két műve, Balassi Bálint: Egy katonaének és még egy-két műve, Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és még egy műve, Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz és még egy műve, Illyés Gyula egy műve, Janus Pannonius egy műve, József Attila: Külvárosi éj, Óda, Tudod, hogy nincs bocsánat és még négy-öt műve, Juhász Gyula egy műve, Kazinczy Ferenc egy epigrammája, Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve, Kölcsey Ferenc: Hymnus és még egy műve, Ómagyar Mária siralom; Petőfi Sándor: A puszta, télen, A XIX. század költői, Európa csendes, ujra csendes,, Szeptember végén és még három-négy műve, Pilinszky János: Harmadnapon és még egy műve, Radnóti Miklós: Hetedik ecloga és még két 11


műve, Szabó Lőrinc egy-két műve, Tóth Árpád egy-két műve, Vajda János egy műve, Vörösmarty Mihály: Előszó, Szózat és még egy-két műve, Weöres Sándor egy-két műve; – további művek a XX. századi magyar lírából (pl.: Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Szilágyi Domokos műveiből); – kortárs lírai művek. • dráma – Katona József: Bánk bán; Madách Imre: Az ember tragédiája; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; – egy XX. századi dráma; a kortárs színház és dráma világa. értekező próza, esszé – három részlet (pl.: Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Bessenyei György, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Márai Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Pázmány Péter, Szabó Dezső, Szerb Antal műveiből; kortárs esszék). Világirodalom: • epika – néhány mitológiai történet, valamint ó- és újszövetségi történetek; néhány alkotás és részlet, például: – Boccaccio egy novellája, Cervantes: Don Quijote, Dante: Isteni színjáték; Homérosz: Iliász, Odüsszeia; a XVIII–XIX. század irodalmából: Balzac, Emily Brontë, Csehov, Dickens, Dosztojevszkij, Flaubert, Goethe, Gogol, Victor Hugo, Puskin, Stendhal, Swift, Lev Tolsztoj, Voltaire műveiből; a XX. század irodalmából: pl.: Bulgakov, Camus, Faulkner, Hemingway, Hrabal, Kafka, Thomas Mann, Orwell, Szolzsenyicin műveiből; kortárs szerzők alkotásaiból. • néhány lírai alkotás a világirodalom különböző korszakaiból, például: – a középkori himnuszokból, Horatius, Petrarca, Vergilius, Villon műveiből; továbbá Apollinaire, Baudelaire, T. S. Eliot, Goethe, Keats, Poe, Rilke, Rimbaud, Shelley; Walt Whitman műveiből; továbbá kortárs lírai alkotások. színház és dráma – Szophoklész: Antigoné; Shakespeare egy drámája, Molière egy komédiája; egy dráma a XIX. század második feléből; Csehov egy drámája; egy-két XX. századi vagy kortárs alkotás. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 7.1. Az irodalom és a kulturális hagyomány – helyi kötődés, irodalmi emlékhelyek, nemzeti identitás. 7.2. Toposzok, motívumok – néhány alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz, archetípus állandó és változó jelentésköre (élet és halál, beavatás, út, család, férfi-nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés, mikro- és makrokozmosz, ars poetica). 7.3. Hangnemek, esztétikai minőségek – szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill; katarzis. 7.4. Olvasat, elemzés, értékelés – az irodalmiság változó fogalma; – epikai, lírai, drámai alkotások különböző elemzési, értelmezési eljárásai; jelentés, olvasat, értékelés (élmény, hatás, erkölcsi dilemmák, világkép). 12


7.5. Az irodalmi élet – irodalmi díjak (pl.: Kertész Imre Nobel-díjas Sorstalanság című regénye); – az irodalom élete (pl.: kultusz; virtuális tér, digitális irodalom, digitális közlés, hangoskönyv); – befogadási módok, könyvünnepek, sikerkönyvek. Értékelési szempontok A tanuló munkájának értékelése során meg kell vizsgálni: – milyen mélységben sajátította el a magyar nyelv és irodalom tantárgy nyelvezetét; – megszerezte-e a kellő grammatikai, nyelvi és irodalmi ismereteket; – birtokába jutott-e az ismeretszerzés különböző formáinak; – képes-e a szerzett tapasztalatok, ismeretek önálló rendszerezésére, csoportosítására, a felmerült problémák világos megfogalmazására, kifejtésére; Az eredményes előrehaladás egyik fontos előfeltétele a tanulók tudásának folyamatos ellenőrzése és értékelése. A magyarórákon értékelni kell a tanulók – szóbeli megnyilvánulását, – írásbeli teljesítményét. A szóbeli megnyilvánulások lehetnek – feleletek, – hozzászólások, – a tananyag feldolgozását segítő jó kérdések, önálló gondolatok, – kiselőadások stb. Az írásbeli teljesítmények – a tankönyv, munkafüzet feladatainak megoldása, – alkalomszerűen készített feladatlapok megoldása, – feladatgyűjtemények válogatott feladatainak megoldása, – esszé, értekezés, műértelmezés (évente 3-4 iskolai), – házi fogalmazások. FELTÉTELEK A megfelelő tankönyvek és segédletek mellett a tananyag feldolgozásának hatékonyságát növeli, ha lehetőség van kulturális intézmények látogatására, szakirodalmi búvárkodásra (pl. könyvtár, videotéka, internethasználat). Óraszámfelosztás A tantárgy heti óraszáma Magyar nyelv Irodalom 3 10. évfolyam 1 3 11. évfolyam 1 3 12. évfolyam 1

A tantárgy éves óraszáma Magyar nyelv Irodalom 36 108 36 108 31 93

13


Tematikai egységek felosztása Magyar nyelv 10. évfolyam Tematikai egység címe A szöveg (bontva 9. és 10. között) Stilisztika Jelentéstan Szövegértés, szövegalkotás (bontva 9. és 10. között) Helyesírási ismeretek (bontva 9. és 10. között) Az összes óraszám 11. évfolyam Tematikai egység címe Nyelv és társadalom Retorika Kommunikáció Szövegalkotás Az összes óraszám 12. évfolyam Tematikai egység címe Általános nyelvészeti ismeretek Pragmatikai ismeretek Nyelvtörténet Ismeretek a nyelvről Az összes óraszám

Órakeret 7 óra 10 óra 8 óra 5óra 6 óra 36 óra Órakeret 9 óra 12 óra 4 óra 11 óra 36 óra Órakeret 5 óra 7 óra 8 óra 11 óra 31 óra

Irodalom 10. évfolyam Tematikai egység címe Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16-17.század) Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) Világirodalom – az európai irodalom a 18. században Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Életmű – Petőfi Sándor Látásmód – Jókai Mór Az összes óraszám 11. évfolyam Tematikai egység címe Életmű – Arany János Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)

Órakeret 3 óra 6 óra 6 óra 8 óra 25 óra 12 óra 8 óra 17 óra 15 óra 8 óra 108 óra Órakeret 12 óra 8 óra 12 óra 14


Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Életmű – Ady Endre Portré – Móricz Zsigmond Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd Életmű – Kosztolányi Dezső Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Életmű – Babits Mihály Az összes óraszám 12. évfolyam Tematikai egység címe Életmű – József Attila Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése Portré – Radnóti Miklós Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek) Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek) Regionális kultúra Az irodalom határterületei Az összes óraszám

8 óra 10 óra 7 óra 10 óra 7 óra 6 óra 10 óra 8 óra 10 óra 108 óra Órakeret 10 óra 10 óra 7 óra 7 óra 15 óra 14 óra 12 óra 11 óra 3 óra 4 óra 93 óra

Magyar nyelv

10. évfolyam Tematikai egység/ A szöveg (bontva) Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 7 óra

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.

A szövegszervező erők alkalmazása a gyakorlatban. A tematikai A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek egység nevelésimegfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb fejlesztési céljai szövegtípusokon. 15


A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti értelemhálózat felismertetése. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati Történelem, társadalmi színterek szerint. és állampolgári A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. a A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az ismeretek: forrásszövegek típusai. írott monologikus szövegek. A szóbeli és írott szövegek szerepe, minősége, eltérő jegyei. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. Idegen nyelvek: az A szövegtípusok általános jellemzőinek felismertetése, az írott és idegen nyelvi internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek szöveg/ek kultúrafüggő felépítése. megfigyelése és megnevezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, Biológia-egészségtan; a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és fizika; kémia; földrajz: használhatóságának kérdései. a természettudományos A különböző forrásból származó információk megadott szempontok ismeretterjesztő szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés szövegek témahálózata, levonása. szókincse, felépítése. Intertextualitás. Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, Kulcsfogalmak/ elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). fogalmak Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Tematikai egység/ Stilisztikai alapismeretek Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 10 óra

Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, nyelvi norma.

Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A tematikai egység A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek nevelési-fejlesztési felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi céljai jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban. A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség 16


fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző forrásszövegek stílusjellemzői. Idegen nyelvek: beszélt nyelvi stílusregiszterek. Biológia-egészségtan; fizika; kémia; földrajz: metaforák a természettudományos szövegekben. Dráma és tánc: társalgási stílusárnyalatok megjelenítése. Mozgóképkultúra és médiaismeret: nyilvános megnyilatkozások, különféle műsortípusok, illetve internetes felületek jellemző stílusregiszterei. Informatika: kézikönyvhasználat. Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Kulcsfogalmak/ Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum). fogalmak Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etymologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.

Órakeret Tematikai egység/ Jelentéstan Fejlesztési cél 8 óra Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, Előzetes tudás szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl. értelmező, szinonima). A tematikai A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző egység nevelési- beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők felismerése. fejlesztési céljai 17


A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: motivált, motiválatlan szavak, szórend. Informatika: hangalak és jelentés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; etika; filozófia: kifejezések köznyelvi és tantárgyi jelentése. Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. Metaforikus jelentés. Kulcsfogalmak/ Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. fogalmak Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.

Tematikai egység/ Órakeret Szövegértés, szövegalkotás (bontva) Fejlesztési cél 5 óra A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus Előzetes tudás adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése. A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának A tematikai egység megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek nevelési-fejlesztési alkotásának képessége. Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző céljai témájú és típusú esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata, az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek értelmezése során. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok 18


Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási Történelem, stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép társadalmi és összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák állampolgári ismeretek: megismerése, adekvát alkalmazásuk. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, esszéírás. jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak Valamennyi megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, tantárgy: vázlatírás, szövegbővítés. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, jegyzetelés. az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és Informatika: adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító információkezelés jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus , felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. forrásfelhasználás Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. , hivatkozás, A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. szöveges Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, adatbázis, az közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a internethasználat szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, jogi, etikai etikája. kérdései. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). Kulcsfogalmak/ Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Helyesírási ismeretek (bontva) Fejlesztési cél 6 óra Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát Előzetes tudás használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban. A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. nevelési-fejlesztési A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírás-ellenőrző programok ismerete, használata.

Irodalom

10. évfolyam Tematikai

egység/ Világirodalom

–

késő

reneszánsz,

barokk, Órakeret 19


Fejlesztési cél Előzetes tudás

klasszicizmus (16–17. század) 3 óra Reneszánsz, humanizmus, reformáció. A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék A tematikai egység továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, nevelési-fejlesztési stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a céljai reneszánsz és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények A reneszánsz kései szakasza A tanuló (manierizmus). − ismeri a fogalomhasználati Szemelvény a korszakból: problémákat Cervantes: Don Quijote (részlet). (művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat); Barokk és klasszicizmus a 17. − tisztában van irányzatok században (háttér, tematika, egymás mellett élésével; stílus- és formajegyek). − meg tudja különböztetni a Szemelvényrészletek az reneszánsz / barokk / irányzatokról, szerzőkről, klasszicizmus alapvető művekről. formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét; − műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet). Kulcsfogalmak/ Barokk, klasszicizmus fogalmak

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Énekzene: az irányzatokhoz kapcsolódó, jellemző alkotások formajegyei (minden művészeti ágból).

Tematikai egység/ Órakeret Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Fejlesztési cél 6 óra Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek). Előzetes tudás A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása. A tematikai egység Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus- és formaérzék fejlesztése: nevelési-fejlesztési a barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben céljai és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar barokk irodalom. A tanuló Szemelvény: Pázmány − felismeri a barokk formajegyeit az Péter értekező prózájából irodalmi művekben és más (hitvita, prédikáció). művészeti ágakban is, összhangban az irodalommal; Zrínyi Miklós: Szigeti − megismeri világkép és műfajok,

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Énekzene: a barokk formajegyei a festészetben, építészetben, a zenében. 20


veszedelem (részletek); a poétikai / retorikai megoldások barokk eposz (szerkezet; összefüggését; koncepció; embereszmény − tisztában van az eposzi kellékek /a főhős mint Krisztus hagyományozódásával, az antik és katonája; értékrend). barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény); − műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlete). Kulcsfogalmak/ Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat, Athleta Christi. fogalmak Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista Órakeret Fejlesztési cél színház (17. század) 6 óra Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica. Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Előzetes tudás Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete. Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, A tematikai egység szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének nevelési-fejlesztési felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. céljai Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái.

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: A tanuló színháztörténet, a − felismeri a klasszicista normatív esztétika sajátosságait (műfaji hierarchia, színpadi kísérő zene, szabályok); a korabeli elvárások és a a koreográfia. dramaturgia összefüggését; − megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum); − képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; − részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; − lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); − műismereti minimuma: egy Molière-mű elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet; − alkalmassá válik az adott műről szóló 21


vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, hármas egység, mértéktartás, komédia, Kulcsfogalmak/ helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, fogalmak rezonőr, farce. Tematikai egység/ Világirodalom – az európai irodalom a 18. században Fejlesztési cél

Órakeret

8 óra Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok. Előzetes tudás Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése. A tematikai egység A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A nevelési-fejlesztési szabadság eszményének különböző megközelítései. Összehasonlítás céljai és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A felvilágosodás A tanuló Vizuális kultúra; Énekirodalmának jellemző − megkülönbözteti az eszmetörténeti zene: klasszicizmus, műfajai és stílusirányzatai: korszak, filozófiai irányzat és rokokó más művészeti klasszicizmus, ágakban; megzenésített stílusirányzat kategóriáit; szentimentalizmus − megismeri a bölcseleti háttér és a irodalmi művek (pl. (érzékenység), rokokó. Schiller stílusirányzat, műfaj, tematika Goethe, néhány összefüggését, az egyes alkotásai). Művek, szemelvények az irányzatok jellemző tendenciáit, angol, francia és német irodalmi műfajait, máig ható Történelem, társadalmi irodalomból, állampolgári kérdésfeltevéseit az európai és pl. Defoe, Swift; Voltaire, ismeretek; Filozófia; irodalmakból vett egyes Rousseau; Goethe, Etika: a felvilágosodás szemelvények alapján; Schiller különféle műfajú − választható beszámolót készíthet korának bölcselete; alkotásaiból. a kor olvasmányélménye vagy látott értekezések A választott szerzőkhöz, szerzőitől. színházi élménye alapján (pl. művekhez kacsolódó Defoe, Jane Austen, Schiller fogalmi ismeretek. művei); − műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy művének /részletének ismerete. Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és Kulcsfogalmak/ fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény, drámai költemény, lied, ellenutópia, fogalmak szatíra (szatirikus hangnem). Tematikai egység/ Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Órakeret Fejlesztési cél Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel 25 óra 22


Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság. Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések megbecsülése. A tematikai egység A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, nevelési-fejlesztési értekezések gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar céljai felvilágosodás időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények A 18. század irodalma a A tanuló felvilágosodás előtt − ismeri a magyar nyelv (a kuruc költészethez kapcsolódó ügyében született irodalmi formák; Mikes Kelemen: legfontosabb programok, Törökországi levelek részlete). értekezések gondolatait; Kazinczy tevékenységét; a A felvilágosodás korának magyar felvilágosodás irodalma. időszakának, irodalmi Művelődési programok. életének néhány sajátosságát; Bessenyei György értekező prózai − tudatosítja a nyelvújítási művének részlete (pl. mozgalom jelentőségét; Magyarság). − tisztában van Csokonai és Alkotói csoportok, irodalmi Berzsenyi életművének központok, sajátos életutak (pl. jellegével, az alkotók Batsányi János, Kármán József). helyével, szerepével a magyar Kazinczy Ferenc irodalom történetében; irodalomszervező tevékenysége felismer jellemző és írói munkássága (legalább egy stílusirányzatokat, műfajokat, epigrammája). verstípusokat és versformákat; − műismereti minimuma: Mikes Csokonai Vitéz Mihály portréja; Kelemen: Törökországi életművének műfaji, formai és levelek (részlet), Kazinczy stiláris sokszínűsége A Ferenc egy epigrammája; Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és Bessenyei György egy még legalább egy mű (pl. Az értekező prózai részlete; estve, Tartózkodó kérelem, A Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz) alapján. Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi Berzsenyi Dániel portréja; Dániel: A közelítő tél, A jellemző műfajok, témák, magyarokhoz I. és egy mű. életérzések költészetében. A − Csokonai és Berzsenyi közelítő tél, A magyarokhoz I. és kapcsán alkalmassá válik legalább még egy mű (pl.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; ének-zene: stílusirányzatok egymásmellettisége a 18. században. Földrajz: a témakörhöz, az alkotókhoz kapcsolódó topológia.

23


legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, Kulcsfogalmak/ pictura, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, fogalmak létösszegzés, időszembesítő verstípus, episztola, recenzió, antirecenzió. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben.

Tematikai egység/ Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első Órakeret Fejlesztési cél felében (romantika, romantika és realizmus) 12 óra Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője. Előzetes tudás A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése. A tematikai egység A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a nevelési-fejlesztési kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a céljai stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A romantika irodalmának A tanuló jellemzői (esztétikai elvek, − felismeri az életművek művészi szabadság, stílusegymásmellettiségét az 1830-as és formajegyek; ironikus években (klasszika, romantika, látásmód, groteszk realizmus tendenciái, l. Goethe minőség). /Hugo/Stendhal, Balzac) és a Új műfajok, formák (pl. romantika korstílus-jellegét, történelmi regény, bűnügyi jelentőségét; a romantika és a történet, drámai költemény, kritikus, realista szemlélet verses regény). együtthatását; − megismeri az irodalmi Társadalmi típusok liberalizmus szerepét és hatását az (felesleges és karrierista esztétikára (új műfaji változatok; hősök, hivatalnokok) stiláris és hangnemi összetettség, megjelenése a romantikával irónia és groteszk); egyidejű, realista szemléletű − műismerete: Shelley, Keats, Poe, művekben. V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Művek, szemelvények az Gogol egy-egy művének / angol/amerikai, francia, részletének ismerete; német és orosz irodalomból, − képes egy választott/kijelölt epikai pl. Byron, Shelley, Keats; alkotás (házi olvasmány) elemző Poe; Victor Hugo, Puskin bemutatására a közös értelmezés vagy mások alkotásaiból; után; illetve Balzac, Stendhal − beszámolót/könyvajánlót készíthet

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Vizuális kultúra; Ének-zene: a romantika művészete. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a romantika, romantikus mai médiaértelmezése.

24


műveiből. egyéni olvasmányélménye alapján A választott szerzőkhöz, a korszak műveiből; művekhez kacsolódó − alkalmassá válik a korszakról, a fogalmi ismeretek. szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Romantika, realizmus, műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, Kulcsfogalmak/ irónia, bűnügyi történet, történelmi regény, verses regény, regényciklus, fogalmak analitikus regény. Tematikai egység/ Órakeret Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Fejlesztési cél 8 óra Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus Előzetes tudás hős összeomlása. Élet-válaszutak a különböző helyzetekben. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti dráma” mint közös ismeret. A tematikai egység A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus nevelési-fejlesztési értékelése. céljai Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Katona József: Bánk bán – A tanuló Ének-zene: sok szempontú − ismeri a magyar színház operafeldolgozás. műértelmezés. Pl. történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház − magánéleti és közéleti konfliktus, hiányát, törekvéseket a létrehozására); alapkérdések; − a szereplők körei, − képes elemezni nemzeti Bánk összeomlása; a tragédiánk sajátosságait címszereplő (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, megítélésének változatai; „megoldás) szerkezeti − megismer néhány álláspontot a − felépítés, megoldások (az V. műértelmezéshez; felvonás szerepe). − lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt; − műismereti minimuma: a tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből; − alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli 25


érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv, klasszicizmus és romantika, allegorikus dráma. fogalmak Tematikai egység/ Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Órakeret Fejlesztési cél Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály 17 óra Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról. Előzetes tudás Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt ; Vörösmarty Mihály: Szózat Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók műveiben megjelenített A tematikai egység egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A nevelési-fejlesztési reformkor–nemzeti romantika–népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmartycéljai művek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar irodalmi élet a 19. A tanuló század első felében; orgánumok, − ismeri a magyar irodalom folyóiratok, alkotói csoportok. A néhány sajátosságát a 19. reformkori nemzeti romantika. század első felében; A népiesség programjai. − felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak Kölcsey Ferenc alkotói portréja; tartalmát, szerepét és közéleti szerep, egyéni és jelentőségét; közösségi sors. Hymnus és még − tisztában van Kölcsey és egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vörösmarty életművének Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; jellegével, az alkotók Zrínyi második éneke). helyével, szerepével a magyar Értekező prózája (pl. Nemzeti irodalom történetében; hagyományok és / vagy a − műismereti minimuma: Parainesis részlete). Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező Vörösmarty Mihály portréja. prózai részlet; Vörösmarty: Romantikus világlátás, tematika Szózat, Előszó és még egy-két és képalkotás lírában és lírai mű, valamint a Csongor drámában a Szózat; Előszó és és Tünde; memoriterek; még egy-két lírai alkotás (pl. − Kölcsey és Vörösmarty Késő vágy; Gondolatok a kapcsán alkalmassá válik könyvtárban; Az emberek, A vén legalább négy alkotásuk és a cigány) alapján, illetve a műveikről szóló vélemények, Csongor és Tünde elemzések értelmezésére; egyértelmezésével (pl. alapkérdések, egy szóbeli témakör értékszerkezet, motívumok, kifejtésére; memoriterek műfaji sajátosságok: tolmácsolására.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Ének-zene: a magyar romantika más művészeti ágakban. Földrajz: az alkotókhoz kapcsolódó topológia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a reformkori művelődés és társadalmi élet.

26


mesejáték/drámai költemény). Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, Kulcsfogalmak/ intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, fogalmak romantikus irónia, drámai költemény. Tematikai egység/ Órakeret Életmű – Petőfi Sándor Fejlesztési cél 15 óra Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről. Előzetes tudás Anyám tyúkja; Füstbe ment terv; János vitéz; Az Alföld; Nemzeti dal és más lírai alkotások. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak A tematikai egység megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) nevelési-fejlesztési befogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. céljai Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Petőfi Sándor életműve. A tanuló Pályaszakaszok (életérzések, ismeri az életmű főbb alkotói költői magatartás) és korszakait; Petőfi helyét, szerepét a jellemző alkotások. magyar irodalom történetében; A népi szemléletmód hatása; költészetének jellegét; romantika és népiesség. tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség stílustendenciájának Témák (pl. szerelem, táj, ars együtthatásával; poetica), versciklusok; lírai műelemzések során megismeri Petőfi műfajok és líratípusok (pl. jellemző témáit, műfajait, poétikai dalok, helyzetdalok, ódák, megoldásait, versformáit; elégiák, rapszódiák; tájlíra, megkülönbözteti jellemző forradalmi látomásvers) és hangnemeit (pl. humor és irónia); versformák változatossága; képes önálló műértelmezés A puszta, télen; A XIX. megfogalmazására; század költői; Európa műismereti minimuma: Az Alföld; csendes, újra csendes…; Nemzeti dal ; János vitéz; A puszta, Szeptember végén, és még télen; A XIX. század költői; Európa legalább három-négy lírai csendes, újra csendes…; Szeptember alkotás elemző feldolgozása. végén és még három-négy mű és memoriterek; Verses epika (pl. A helység képessé válik Petőfi életművének kalapácsa mint eposzparódia; bemutatására (legalább 10–12 lírai és és/vagy Az apostol. 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, Utalás egy-egy téma, elemzések értelmezésére, kritikus motívum, poétikai jellemző befogadására; egy szóbeli kortárs irodalmi témakörben kijelölt feladat

Kapcsolódási pontok Hon és népismeret: Petőfi emlékhelyek. Földrajz: életútjának topológiája.

Petőfi

Vizuális kultúra; Ének-zene: a romantika művészete, Petőfi művek feldolgozásai (hangoskönyv, színház, rajzfilm, dal).

27


megjelenítésére; az evokáció, kifejtésére, memoriterek az intertextualitás néhány tolmácsolására. példája. Népiesség, népies helyzetdal, életkép, elbeszélő költemény, versciklus, Kulcsfogalmak/ tájlíra, hitvesi költészet, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, fogalmak költői szerep, váteszköltő. Tematikai egység/ Látásmód – Jókai Mór Fejlesztési cél

Órakeret 8 óra

Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, Előzetes tudás anekdota, anekdotikusság. A kőszívű ember fiai vagy más regénye. A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzetiközösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve A tematikai egység beszélgetés, vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói nevelési-fejlesztési elvárásainak különbségéről, a különbség megértése. A befogadói céljai horizont tágítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Jókai alkotásainak A tanuló Hon és népismeret; jellemzői, műfaji változatok tisztában van a korabeli és a mai történelem, társadalmi és az életművében; olvasóközönség befogadói állampolgári ismeretek; regényírói művészetének elvárásainak különbségével; vizuális kultúra; éneksajátosságai a romantikus ismeri Jókai helyét a magyar zene: a romantika prózaepika jegyében. regényirodalom történetében, művészete. Jókai Mór: Az arany ember alkotásmódjának jellemzőit; vagy a Sárga rózsa (esetleg felismeri a romantikus Mozgóképkultúra és más regényének) elemző ábrázolásmód sajátosságait és a médiaismeret: Jókaiértelmezése sok szempontú romantikus regény jellemző műfaji művek filmes megközelítéssel, változatait; feldolgozásai. pl.: a romantika megjelenési képes egy regény sok szempontú formái; műfaji változat; megközelítésére, saját álláspont Földrajz: a regény/ek szerkezet, jellemábrázolás, kifejtésére; topológiája. elbeszéléstechnika, műismereti minimuma: egy nézőpont, közlésformák; regénye: Az arany ember (vagy hangnemi és motivikus más, pl. Egy magyar nábob, Fekete összetettség. gyémántok) Problematika (az adott egy regényelemzés kapcsán képes műhöz pl. természet és önálló szóbeli tétel keretében egy civilizáció, bűn és büntetés, elemzési feladat kifejtő kettős jellem). megoldására. Kulcsfogalmak/ Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, fogalmak anekdota, romantikus-realista regény 28


A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudj élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi A fejlesztés szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, várt magatartásformákat. eredményei a Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek két gyakori műfajaiban. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, egyszerűbb évfolyamos értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt ciklus végén problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak tudatos alkalmazására. Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott művekről. Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek bemutatásra, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszer, lényegre törő ismertetésére, értelmezésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. Magyar nyelv

11. évfolyam Órakeret Tematikai egység/ Nyelv és társadalom Fejlesztési cél 9 óra Előzetes tudás A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, 29


nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek. A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). A tematikai egység Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nevelési-fejlesztési nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási céljai szövegek jellemzőinek megfigyelése. Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi Történelem, sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. társadalmi és Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés állampolgári elvei és feladatai. ismeretek: történelmi A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi nemzetiségek, bevándorló norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. magyarság, szórványmagyarság A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok kialakulásának jellemző használati köre, szókincse. történelmi, társadalmi A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, okai, tendenciái. funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, Mozgóképkultúra és területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. médiaismeret: az A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a információs kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. társadalom, A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. mediatizált szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. nyelvhasználat. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása Földrajz: a nyelv a nyelvhasználatra. területi tagolódása. Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, Kulcsfogalmak/ irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus). fogalmak Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség. Tematikai egység/ Órakeret Retorika Fejlesztési cél 12 óra A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek Előzetes tudás értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleménynyilvánítás. A tematikai egység A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek nevelési-fejlesztési alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános 30


céljai

megszólalásokban. A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a megismertetése. Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. Történelem, társadalmi és A szónok tulajdonságai, feladatai. állampolgári ismeretek: A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. antik szónokok, neves A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az magyar szónoklatok (pl. anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Kölcsey, Kossuth, Deák). Az érv felépítése. Közéleti megnyilatkozások Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. retorikája. A cáfolat módszerei. Mozgóképkultúra és A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. médiaismeret: a A hatásos előadásmód eszközei. meggyőzés, befolyásolás, Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. a hatás eszközei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és Dráma és tánc: a színpadi szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a beszéd retorikai elemei, különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás klasszikus monológok közlés különböző formáiban. értelmezése. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Matematika: bizonyítás, Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező érvelés, cáfolat. tolmácsolása. Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Kulcsfogal Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés). mak Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció. Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció Fejlesztési cél 4 óra Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció. Előzetes tudás A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által A tematikai egység megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése, nevelési-fejlesztési megfelelő kezelése. A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika céljai elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is.

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: reklám, meggyőzés, 31


Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése. Kulcsfogalmak Kommunikációs zavar. Manipuláció.

manipuláció. Vizuális kultúra: képi közlés. Dráma és tánc: szituációk, dialógusok értelmezése.

Tematikai egység/ Órakeret Szövegalkotás Fejlesztési cél 11 óra A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete. Előzetes tudás Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása. Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és A tematikai egység elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. nevelési-fejlesztési A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő céljai szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. Ismeretek/fejlesztési követelmények Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete. Kulcsfogalmak/ Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. fogalmak

Kapcsolódási pontok Informatika: szövegszerkesztési, könyvtárhasználati, információkeresési ismeretek.

Irodalom

11. évfolyam Tematikai egység/ Órakeret Életmű – Arany János Fejlesztési cél 12 óra A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései. Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező Előzetes tudás tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör. A tematikai egység Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések 32


nevelési-fejlesztési céljai

felvetése és értelmezése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése, az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany költői szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására.

Ismeretek/fejlesztési követelmények


Arany János életműve. A tanuló Pályaszakaszok (életérzések, − ismeri az életmű főbb alkotói költői magatartások) és jellemző korszakait; Arany költői alkotások. szerepét a magyar irodalom A romantika utáni költőszereptörténetében; költészetének lehetőségek és lírai tendenciák. jellegét; − műelemzések során Jellemző lírai tematika (pl. ars megismeri Arany jellemző poeticák), hangnemek, műfajok lírai témáit, műfajait, (pl. elégiko-óda, elégia) és poétikai megoldásait, szerkesztésmód, verstípusok (pl. versformáit és néhány verses időés értékszembesítés, epikai alkotását; létösszegzés) a nagykőrösi és a − megismeri a lírikus és epikus kései költészetben (Letészem a költőszerep szembeállítását, lantot, Epilogus és legalább még változó megítélését; két-három lírai alkotás). − képes lírai és epikai alkotások önálló A ballada műfaji sajátosságai; értelmezésének tematikus és szerkesztésmódbeli megfogalmazására; a Toldi különbségek a két és a Toldi estéje néhány balladakorszak alkotásaiban (A szempontú összevetésére; walesi bárdok és még legalább − műismereti minimuma: A 1–2 ballada). walesi bárdok, Rege a A Toldi estéje elemző csodaszarvasról, Toldi, bemutatása. Családi kör, további egy-két Összehasonlító elemzés: Toldi és ballada; Toldi estéje; a Toldi estéje Letészem a lantot, Epilogus és még két-három lírai Utalás egy-egy téma, motívum, alkotás (memoriterek is); poétikai jellemző kortárs − képessé válik Arany irodalmi megjelenítésére; az életművének bemutatására evokáció, az intertextualitás (legalább 5-6 lírai alkotás, 2néhány példája. 3 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egyegy szóbeli témakörben

Informatika: könyvtári és internetes tájékozódás. Etika: bűn, bűnhődés, testvérféltékenység.

33


kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és Kulcsfogalmak/ időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és fogalmak értékszembesítés, létösszegzés). Tematikai egység/ Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember Órakeret Fejlesztési cél tragédiája 8 óra A magyar színház történetének néhány sajátossága. Alapvető drámai Előzetes tudás műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége. Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében. A tematikai egység Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének nevelési-fejlesztési támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás céljai egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés többféle megközelítésből. Ismeretek/fejlesztési követelmények Madách Imre: Az ember A tanuló tragédiája – sok szempontú − megismeri a drámai műértelmezés. költemény műfaji változatának jellemzőit A drámai költemény műfajának (filozófiai, bölcseleti következménye a szerkezetre és tartalmak), sajátos drámai hősökre. hőseit; többféle világfelfogás Felépítés (cselekmény-szerkezet: egyidejű létezését; keret- és történeti színek, értelmezi a művet (lehetőleg személyiségközpontúan / lírai többféle megközelítésből); szerkezet: tematikus, szétválás- − megismerkedik néhány sorozat). műértelmezéssel, Problematika, állásponttal; történelemszemlélet, bölcseleti − lehetőség szerint megtekint háttér (szabadelvűség és egy színházi előadást (vagy pozitivizmus). felvételét), és közös Az idő, tér, anyag szerepe az elemzéssel értékelik az adott emberiség és különböző szellemi interpretációt és a mű irányok történetében. színpadra állításának lehetőségeit; − műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok; − alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának

Kapcsolódási pontok Etika; Filozófia: filozófiai irányzatok a 19. században. Dráma és tánc: színházművészet, a mű színrevitele különböző felfogásokban. Informatika, könyvtár: tájékozódás a Tragédia hazai és nemzetközi színházi előadásairól, fordításairól, adaptációiról.

34


összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, fogalmak ellenutópia, pozitivizmus. Tematikai egység/ Világirodalom – az európai epika és líra a romantika Órakeret Fejlesztési cél után (19. sz. második fele) 12 óra Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges ember, a hivatalnok), regényciklus, analitikus regény; Előzetes tudás impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások szerepe. A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése, a megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlegelése A tematikai egység és értékelése. nevelési-fejlesztési Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, céljai folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények A realista és naturalista epika A tanuló jellemzői (esztétikai elvek, − felismeri a romantika és tematika, látásmód, stílus- és realizmus együtthatását, formajegyek) a 19. század folytonosságát az epikában; közepétől; a prózaepika újításai értelmezi a realista és (nézőpontok, síkváltások, naturalista stílusirányzat időszerkezet, polifónia; új műfaji jellemzőit; változatok) a kisés − megismeri az nagyepikában. impresszionista és (pre)szimbolista európai líra Impresszionizmus, néhány sajátosságát; szimbolizmus és a lírai műnem − képes egy választott/kijelölt megújítása (pl. a személyiség, a epikai alkotás (házi lírai közvetlenség háttérbe olvasmány) elemző szorulása, a látomás bemutatására a közös felszabadítása, objektivizálódás). értelmezés után; néhány lírai alkotás értelmezésére; Művek, szemelvények az − beszámolót / könyvajánlót angol/amerikai, francia, német és készíthet egyéni orosz irodalomból (pl. Emily olvasmányélménye alapján a Brontë, Dickens, Flaubert, Zola, korszak szerzőinek Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij, műveiből; Gogol, Csehov alkotásaiból, − műismeret: néhány mű / illetve Baudelaire, Verlaine, részlet pl. Emily Brontë, Rimbaud, Rilke) műveiből. Dickens, Flaubert, Lev A választott szerzőkhöz, Tolsztoj, Dosztojevszkij művekhez kapcsolódó fogalmi alkotásaiból, illetve ismeretek. Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből;

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Énekzene: impresszionizmus, szimbolizmus más művészeti ágakban.

35


− alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, Kulcsfogalmak/ polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív fogalmak líra, tárgyvers. Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – az európai dráma és Órakeret Fejlesztési cél színház a 19. sz. második felében 8 óra Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka (antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője (Szophoklész, Shakespeare, Molière). Előzetes tudás A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv). Arisztotelészi dramaturgia. A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktusok értő és felelős megítélése, például az élethazugság témakörének morális vonatkozásai különböző művekben. A férfi-női társadalmi A tematikai egység szerepek megértése. nevelési-fejlesztési A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájának megvitatása, két jelentős szerző egy-egy alkotásának, céljai figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása. A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése. Dramatikus játékok. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az európai dráma és színház a A tanuló 19. sz. második felében – a − megismeri a romantika utáni korszak drámairodalmának drámatörténet néhány jellemző újdonságai és két drámai tendenciáját; alkotás, két szerző − elemzi két jelentős szerző egydramaturgiája. egy alkotását, újításaik Egy drámai mű elemzése a 19. figyelembevételével, század második feléből (pl. bemutatja dramaturgiájuk Ibsen: Babaszoba/Nóra vagy A sajátosságait; vadkacsa – az ibseni − megismer néhány álláspontot a dramaturgia sajátosságai, pl. az művek értelmezéséhez; analitikus szerkesztésmód − lehetőség szerint megtekint felújítása, középponti egy színházi előadást (vagy szimbólumok alkalmazása, felvételét), és közös reformátorok és rezonőrök, elemzéssel értékelik az adott hangnemkeveredés stb.; a szerző interpretációt; problémafelvetése, pl. házassági − lehetőség szerint kidolgoznak válság, élethazugság). egy-egy jelenetet az elemzett Egy Csehov-mű elemző művekből; bemutatása (pl. Sirály, Ványa − műismereti minimuma: egy

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: színháztörténet. Etika: a szerzői problémafelvetések etikai szempontú megvitatása, értékelése.

36


bácsi, Három nővér). dráma a 19. század második A csehovi dramaturgia feléből és Csehov egy sajátosságai (pl. a drámaiság drámája; fogalmi változása; − alkalmassá válik a művek drámaiatlan/lírai dráma; értelmezéseinek kritikus főszereplő-, konfliktusok és befogadására; egy szóbeli cselekmény-nélküliség; érettségi témakör anyagának csoportképek/cselekvésösszeállítására és az abban képtelenség; párhuzamos megjelölt feladat kifejtésére. monológok/fedett dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus. Kulcsfogalmak/ Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, élethazugság. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán

Órakeret

10 óra Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter Előzetes tudás esernyője), novellaelemzések. Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő művekben. Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések felvetését is jelentheti. A tematikai A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertetése: egység nevelésisajátosságok, néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség fejlesztési céljai továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány darabja). Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A 19. század második felének magyar irodalmából néhány szerző és mű(részlet) ismerete. Vajda János alkotói helyzete, költészetének jellemzői (legalább. egy műve, pl. Húsz év múlva, A vaáli erdőben, Az üstökös). A századvég és századelő novellisztikája (műelemzési lehetőségek, pl. Gozsdu, Petelei, Gárdonyi, Tömörkény, Bródy Sándor műveiből).

A tanuló - tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival, ismeri a korszak néhány jellemző tendenciáját; - megismeri a Petőfi és Ady közti, Arannyal részben párhuzamos líra helyzetét; Vajda és az Ady fellépése előtti költők (pl. Reviczky, Komjáthy) szerepét; - a századvég novellisztikájának néhány darabját értelmezve fejleszti novellaelemzési készségét;

Kapcsolódási pontok Etika: Mikszáth műveiben felvetett erkölcsi kérdések megvitatása, pl. a kapcsolatok világa, törvény és lelkiismeret. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések, etika, erkölcsfilozófia. Földrajz: a földrajzi 37


Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. Tót atyafiak, A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete...) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás).

ismeri Mikszáth helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit; képes egy regényének sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre; lehetőséget kap beszámoló / könyvajánló készítésére egyéni olvasmányélménye alapján; műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság. fogalmak

tér regionális szerveződése, a Mikszáth-regény/ek topológiája.

Tematikai egység/ Órakeret Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Fejlesztési cél 7 óra A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég Előzetes tudás magyar irodalma. Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű A tematikai törekvések együttese. egység nevelésiÉrvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a fejlesztési céljai korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (Freud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni.


Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; ének-zene: impresszionizmu s, szimbolizmus, szecesszió más művészeti ágakban.

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; A tanuló szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok, − felismeri a Nyugat nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és jelentőségét a magyar stílusirányzatok hatása, megismertetése. kultúrtörténetben; Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. alkalmazza a nemzedékimpresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, korszakolást későbbi legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen tanulmányai során; volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai − tudja a korban megismert lagzi). stílusirányzatok, filozófiai, Filozófia:

38


Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, lélektani iskolák (Freud, életfilozófiák, hangnemei, formái (magányélmény, Bergson) néhány időproblémák. elégikusság, impresszionizmus stb., legalább jellemzőjét; egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti − műismereti minimuma: sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Juhász Gyula egy műve, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!). Tóth Árpád egy-két műve. Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió. Kulcsfogalmak/ Órakeret Tematikai egység/ Életmű – Ady Endre 10 óra Fejlesztési cél A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn Előzetes tudás Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A hazaszeretet és haladás kérdései. Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe, A tematikai egység költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző nevelési-fejlesztési köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai céljai megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ady Endre életműve. A tanuló Kötet- és cikluskompozíció; − ismeri az életmű főbb alkotói költői szerepvállalás, az korszakait; Ady helyét, innováció szándéka. költői szerepét a magyar Klasszikus modernség, irodalom történetében; szecessziós-szimbolista költészetének jellegét; látásmód; a versritmus − tisztában van a 20. eleji megújítása. magyar irodalom sajátosságaival és a Meghatározó korszakok (pl. megújítás szándékával; költői indulás, világháború), − műelemzések során kötetek (pl. Új versek, A halottak megismeri Ady jellemző élén), témák, motívumok (pl. köteteit, szerkesztési magyarság, istenes, létharc, módszereit, lírai témáit, látomásszerű tájvers, ars poetica; motívumait, poétikai élet-halál, hajó, ugar ) alapján megoldásait; jellemző alkotásainak − képes önálló értelmezése A Sion-hegy alatt; versértelmezések Góg és Magóg fia vagyok én...; megfogalmazására;

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: társadalmi modernizáció, városiasodás, a modern újságírás. Vizuális kultúra: Adyillusztrációk. Földrajz: emlékhelyek topológiája.

Ady-

Informatika: tájékozódás a Nyugat digitalizált változatában. 39


Kocsi-út az éjszakában és még − műismereti minimuma: A 4-5 mű (memoriterek is), pl. Sion-hegy alatt; Góg és Párisban járt az Ősz; A magyar Magóg fia vagyok én...; ugaron; Harc a Nagyúrral; Kocsi-út az éjszakában és Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc még 4-5 mű; rigmusa; Az eltévedt lovas; − képessé válik az Ady-életmű Emlékezés egy nyár-éjszakára jellemzőinek bemutatására stb., esetleg egy-egy részlet (legalább 10 lírai alkotás publicisztikájából is). alapján); a műveiről szóló Utalás egy-egy téma, motívum, vélemények, elemzések poétikai jellemző kortárs értelmezésére, kritikus irodalmi megjelenítésére; az befogadására; egy-egy evokáció, az intertextualitás szóbeli témakörben kijelölt néhány példája. feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, Kulcsfogalmak kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés. Tematikai egység/ Órakeret Portré – Móricz Zsigmond Fejlesztési cél 7 óra Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy Előzetes tudás Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja megismerése, alkotásainak több szempontú A tematikai egység jellemzőinek nevelési-fejlesztési megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, megvitatására. A megjelenített létformák morális és társadalmi céljai kérdései.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Móricz alkotásainak jellemzői, A tanuló írásművészetének sajátosságai; − ismeri Móricz helyét a naturalista és realista magyar epika történetében ábrázolásmódja. (Nyugat; népi írók mozgalma, Kelet Népe); alkotásmódjának Tárgykörök, témák (pl. paraszti, jellemzőit; dzsentri; szegénység) és műfaji − képes néhány alkotásának sok változatok (novella, elbeszélés, szempontú megközelítésére, történeti példázat, idill-típusú saját álláspont kifejtésére és regény stb.). adott szempontú, önálló Novelláinak világa (legalább két műértelmezésre mű elemzése, pl. Tragédia, (novellaelemzések Szegény emberek, Barbárok). megfogalmazására); Egy Móricz-regény (pl. Úri − lehetőséget kap beszámoló / muri, Rokonok, Sárarany, Az könyvajánló készítésére Isten háta mögött) elemző egyéni olvasmányélménye értelmezése, sok szempontú alapján; megközelítéssel, pl. műfaji − műismereti minimuma: változat; szerkezet, Móricz egy regénye (házi

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Móriczművek filmes, televíziós adaptációi (pl. Pillangó, Égi madár, Rokonok, Barbárok, Árvácska).

40


olvasmány) és egy novellája; jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, − alkalmassá válik a művek közlésformák, hangnemek, írói értelmezéseinek kritikus előadásmód; problematika (pl. befogadására; egy szóbeli vívódó hősök, dzsentriérettségi témakör anyagának ábrázolás). összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma. Kulcsfogalmak Tematikai egység/ Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar Órakeret Fejlesztési cél avantgárd 6 óra Stílusirányzatok a századfordulón. Előzetes tudás Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd A tematikai egység irodalomban. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok, nevelési-fejlesztési programok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak feltárása. Dokumentumok megvitatása a magyar avantgárd sajátos céljai helyzetéről, Kassák szerepéről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Világirodalom – avantgárd irányzatok. A tanuló Vizuális kultúra; Formabontás és formaépítés (közös − megismeri a 20. sz. Mozgóképkultúra és tendenciák a stílusirányzatokban). az eleji stílusirányzatok médiaismeret: Futurizmus, expresszionizmus, a létrejöttét, a avantgárd szürrealizmus: néhány szemelvény az csoportok, programok képzőművészetekben egyes irányzatok dokumentumaiból, szándékait, esztétikai (futurizmus, illetve néhány irodalmi alkotás (pl. elveit, poétikai expresszionizmus, Marinetti; Apollinaire, Éluard szürrealizmus, megoldásait; műveiből). − a magyar avantgárd kubizmus, A jellemzően nem irodalmi irányzatok sajátos helyzetét, konstruktivizmus, (kubizmus, konstruktivizmus, dada, dada); az Kassák szerepét. stb.) néhány célkitűzése, formajegye. A expresszionista és magyar avantgárd sajátosságai, az szürrealista aktivizmus programja; Kassák Lajos filmművészet. szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...). Kulcsfogalmak/ Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Életmű – Kosztolányi Dezső Fejlesztési cél 10 óra Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek. Előzetes tudás Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A A tematikai egység személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó nevelési-fejlesztési szolidaritás. Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira céljai összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értelmezése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási 41


képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kosztolányi Dezső életműve. A tanuló Pályaszakaszok, életérzések, − ismeri az életmű főbb alkotói költői magatartásformák; korszakait; Kosztolányi világkép, művészetfelfogás helyét, szerepét a magyar (homo aestheticus); irodalom történetében; stílusirányzatok (pl. írásművészetének jellegét; impresszionizmus, − tisztában van a Nyugat első expresszionizmus); viszonya az nemzedéke tevékenységével, anyanyelvhez. jelentőségével; − műelemzések során Jellemző lírai tematika; megismeri Kosztolányi hangnemek, műfajok, jellemző lírai témáit, poétikai versciklusok (pl. A szegény megoldásait; kisés kisgyermek panaszai); nagyepikájának néhány Számadás-kötet; kisés jelentős darabját; nagyszerkezetek; ars − képes lírai és epikai poeticák;legalább 4 lírai alkotás, alkotások önálló köztük: Hajnali részegség, értelmezésének Halotti beszéd. megfogalmazására; Novellák (pl. A kulcs, Fürdés − műismereti minimuma: stb.) és novellaciklusok (Esti Kosztolányi egy regénye és Kornél-novellák). két novellája; lírai alkotásai, Egy Kosztolányi-regény (pl. Hajnali részegség, Halotti Édes Anna, Pacsirta) elemző beszéd és még egy-két műve értelmezése, sok szempontú (memoriter is); megközelítéssel, pl. műfaji − képessé válik a Kosztolányiváltozat; szerkezet, jellemzőinek életmű jellemábrázolás, bemutatására (legalább 4 elbeszéléstechnika, nézőpont, lírai alkotás, egy regény, két közlésformák, hangnemek, írói novella alapján); a műveiről előadásmód; problematika. szóló vélemények, elemzések értelmezésére, Utalás egy-egy téma, motívum, kritikus befogadására; egypoétikai jellemző kortárs egy szóbeli témakörben irodalmi megjelenítésére; az kijelölt feladat kifejtésére, evokáció, az intertextualitás memoriterek tolmácsolására. néhány példája. Kulcsfogalmak/ Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan. fogalmak

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, kulturális élet, sajtó. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Kosztolányi-művek filmes feldolgozásai. Etika; Filozófia: filozófiai, lélektani irányzatok, pl. a freudizmus és hatása.

Tematikai egység/ Órakeret Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Fejlesztési cél 8 óra Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg: Előzetes tudás Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja. A tematikai egység A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember nevelési-fejlesztési önértelmezésében. 42


céljai

Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Karinthy kisepikájának jellemzői A tanuló Mozgóképkultúra és választott novella (pl. Találkozás − kijelöli Karinthy és Krúdy médiaismeret: egy fiatalemberrel; Barabbás) és Zoltán helyét a korszakban (újságírás; Huszárik a Tanár úr kérem Nyugat, illetve csoporthoz nem Szindbádja. karcolatgyűjtemény darabjai műveinek tartozás); ismeri alkotás- és Karinthy alapján. filmes adaptációi, látásmódjuk jellemzőit; Humorfelfogása (humoreszkjei). − képes műveinek előadónéhány alkotás Irodalmi karikatúrák (néhány, értelmezésére, műelemzések művészeti példái. már megismert szerző /mű és kritikus befogadására, saját paródiája) az Így írtok ti álláspont kifejtésére és adott Történelem, szemelvényei alapján. és szempontú, önálló társadalmi műmegközelítésre (pl. állampolgári Krúdy Gyula írói világa, egyéni ismeretek: novellaelemzések hangja legalább egy Szindbádurbanizáció, városi megfogalmazására); novella alapján (pl. Negyedik út, − képessé válik összehasonlító élet Budapesten. Ötödik út); anekdotikusság, az elemzésekre (párnovellák, pl. idő és az emlékezés formaalkotó A jó tanuló felel / A rossz szerepe. tanuló felel; ellentétesek, pl. A Krúdy-művek Magyar dolgozat / Röhög az atmoszférájának, témáinak, egész osztály); mű és paródiája alakjainak, motívumainak összevetésére); novellaciklus megidézése (stílusimitációk, pl. és film összehasonlító Márai Sándor: Szindbád elemzésére; hazamegy; Huszárik Zoltán: − műismeret: Karinthy Szindbád). (választható valamely műve); Krúdy egy novellája. Kulcsfogalmak/ Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Életmű – Babits Mihály Fejlesztési cél 10 óra A Nyugat mint folyóirat és mozgalom. Előzetes tudás A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket védő, a magyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek megismerése. A tematikai egység Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének nevelési-fejlesztési megismertetése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, céljai motívumok, poétikai megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények



A tanuló Babits Mihály életműve. Pályaszakaszok, kötetek, költői − ismeri az életmű főbb magatartásformák (pl. pályakezdés; alkotói korszakait; világháborúk ideje; kései költészet); Babits helyét, szerepét a életérzések, világkép, értékrend, magyar irodalom és a művészetfelfogás (homo moralis); a Nyugat történetében; bölcseleti, filozófiai érdeklődés írásművészetének hatásai. Magyarság és európaiság. jellegét; − tisztában van a Nyugat Szerepe a Nyugat mozgalmában; első nemzedéke irodalmi kapcsolatai; esszé- és tevékenységével, irodalomtörténet-írói, műfordító jelentőségével; tevékenysége. − műelemzések során megismeri Babits Stílusirányzati sokszínűsége (pl. jellemző lírai témáit, impresszionizmus, szecesszió, poétikai megoldásait és szimbolizmus); klasszicizálás, a Jónás könyvét; antikizálás; hagyomány és modernség − képes Babits-művek egysége. önálló értelmezésének megfogalmazására; Jellemző lírai tematika, költői − műismereti minimuma: magatartás (békevers, pl. Húsvét Esti kérdés, Ősz és előtt; a prófétaszerep elutasítása vagy tavasz között és még vállalása, pl. Mint különös egy-két műve hírmondó); versszerkezetek, (memoriter is) és a hangnemek, formák, motívumok Jónás könyve; gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és − képessé válik a Babitstavasz között); ars poeticus alkotások életmű jellemzőinek (pl. A lírikus epilógja; Cigány a bemutatására (legalább siralomházban; Csak posta voltál). négy lírai alkotás); a műveiről szóló A választott művekhez kacsolódó vélemények, elemzések fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, értelmezésére, kritikus tárgyias költészet, ditirambus, befogadására; egy-egy könyörgésvers). szóbeli témakörben A Jónás könyve mint az ószövetségi kijelölt feladat példázat parafrázisa. Jónás és az Úr kifejtésére, memoriterek magatartása. Nyelvhasználati és tolmácsolására. hangnemi összetettség.

Vizuális kultúra: Babitsportrék. Informatika: adattárak internetes közlések (pl. a Nyugat), hanganyagok. Etika; Filozófia: filozófiai, etikai irányzatok és hatásuk.

Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kulcsfogalmak/ Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás. fogalmak

44


Magyar nyelv

12. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Általános nyelvészeti ismeretek

Órakeret 5 óra

Kommunikáció, jelentéstan. A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. Kulcsfogalmak/ Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv. fogalmak

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: nyelvtípus, kommunikáció, nyelvi tolerancia. Vizuális kultúra: a vizuális nyelv összetevői.

Tematikai egység/ Órakeret Pragmatikai ismeretek Fejlesztési cél 7 óra Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek. Előzetes tudás A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, különböző cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi A tematikai egység szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, nevelési-fejlesztési hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehajtani. céljai A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a Idegen nyelvek: idegen különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak nyelvi kommunikáció, megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve udvariassági formák. megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. Megnyilatkozás. Kulcsfogalmak/ Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis. fogalmak Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási). 45


Tematikai egység/ Órakeret Nyelvtörténet Fejlesztési cél 8 óra A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, Előzetes tudás nyelvjárások. A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett A tematikai egység tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi nevelési-fejlesztési tanulmányokkal. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv céljai eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, Történelem, társadalmi a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor és állampolgári rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság ismeretek: a magyar bizonyítékainak tudományos eszközei. nép vándorlásának A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott története, nyelvemlékek. nyelvemlékek, A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb kódexek. nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténetinyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történetietimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője. Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Kulcsfogalmak/ Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). fogalmak Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 11 óra

Ismeretek a nyelvről

A tanult anyanyelvi ismeretek. Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok összeállítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanult nyelvészeti, kommunikációs, Történelem,társadalmi

és

állampolgári 46


szövegértési és szövegalkotási, ismeretek rendszerező áttekintése..

nyelvi ismeretek; etika; filozófia; idegen nyelvek: a nyelvről, a nyelvhasználatról szerzett ismeretek. Kulcsfogalmak/ Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás. fogalmak Irodalom

12. évfolyam Tematikai egység/ Órakeret Életmű – József Attila Fejlesztési cél 10 óra József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama; művek az 5–8. Előzetes tudás évfolyamról. Az esztétikai élmény hatása az önismeretre, a világismeretre. Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásossága. Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói A tematikai egység korszakainak többféle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. nevelési-fejlesztési József Attila helye, szerepe a magyar irodalom történetében; céljai írásművészetének jellege. A komplex képek elemzése révén (is) a kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények József Attila életműve. A tanuló Pályaszakaszok, életérzések, költői − ismeri az életmű főbb magatartásformák (pl. Tiszta alkotói korszakait; József szívvel; Tudod, hogy nincs Attila helyét, szerepét a bocsánat); világkép, magyar irodalom költészetfelfogás (pl. Ars poetica; történetében; Thomas Mann üdvözlése). írásművészetének jellegét; Stílusirányzatok (pl. − műelemzések során expresszionizmus, szürrealizmus, megismeri József Attila Medáliák) és stílustendenciák (pl. jellemző lírai témáit, újnépiesség) hatása. motívumait, poétikai megoldásait; Jellemző lírai tematika (pl. − képes önálló Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); versértelmezések gondolati költészet 1932-1934 megfogalmazására; között (pl. Téli éjszaka, − műismereti minimuma: Reménytelenül; A város peremén); Külvárosi éj; Óda; Tudod, kései költészet (közéleti, pl. hogy nincs bocsánat és Levegőt; A Dunánál; Hazám; még 4-5 műve (memoriter szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus is); önsors versek, pl. Karóval jöttél;

Kapcsolódási pontok Informatika: könyvtári és internetes tájékozódás József Attila dokumentumokról. Ének-zene: megzenésített költemények. Etika; Filozófia: korabeli irányzatok és hatásuk; filozófiai kérdésfelvetések.

47


Talán eltűnök hirtelen...). − képessé válik az életmű Versszerkezetek, verstípusok, jellemzőinek bemutatására hangnemek, formák, témák, (legalább 12 lírai alkotás motívumok (pl. gyermek, éjszaka, alapján); a műveiről szóló külváros, bűntudat) gazdagsága. vélemények, elemzések Komplex költői képek értelmezésére, kritikus (síkváltások). befogadására; egy-egy Hatása a későbbi költészetre (pl. szóbeli témakörben kijelölt Pilinszky, Nagy László). feladat kifejtésére, A választott művekhez kapcsolódó memoriterek fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, tolmácsolására. agitatív vers, szegényember-vers, szonettkoszorú). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kulcsfogalmak/ Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás. fogalmak Tematikai egység/ Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. Órakeret Fejlesztési cél században és a kortárs irodalomban 10 óra Avantgárd irányzatok. Előzetes tudás Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai kérdéseinek értelmezése A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának A tematikai egység megismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nevelési-fejlesztési nézőpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok céljai megvitatása. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Epikus művek (szemelvények, A tanuló részletek a kis- és nagyepikából) − megismeri a 20. századi pl. Kafka (pl. Az átváltozás); irodalom néhány Thomas Mann (pl. Tonio Kröger / meghatározó tendenciáját; Mario és a varázsló; Bulgakov: A − ismer néhány jellemző, Mester és Margaríta; Camus (pl.: jelentős 20. századi epikus Közöny,Pestis); Orwell (pl. művet, részletet (pl. Állatfarm / 1984); Faulkner, Bulgakov, Camus, Hemingway, Hrabal, Szolzsenyicin Faulkner, Hemingway, alkotásaiból és kortárs művekből. Hrabal, Kafka, Thomas A választott szerzők jellemző Mann, Orwell, I. B. Singer, tematikája, kérdésfelvetése; Szolzsenyicin alkotásaiból) formanyelvi, szóhasználati és kortárs szerzők epikai és sajátosságai. lírai alkotásait; Művek és adaptációik összevetése. − ismeri egy kiemelkedő lírikus portréját, egy-két

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: filmes feldolgozások, pl. Kafka, Orwell, Hrabal műveiből.

48


Lírai alkotások (szemelvények, művét (pl. T. S. Eliot); részletek). − képes önálló Legalább egy lírikus látásmódja műértelmezések egy-két művének elemző megfogalmazására; megközelítésével (pl. T. S. Eliot, − lehetőséget kap saját Apollinaire, W. Whitman). olvasmányélményeinek A választott szerzőkhöz, művekhez előadására (műbemutatás / kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. ajánlás). intellektuális költészet, mitologizálás, mitoszregény, dokumentum-irodalom, parabola, egzisztencializmus). Kulcsfogalmak/ Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum, montázstechnika, abszurd. fogalmak Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs Órakeret Fejlesztési cél drámairodalom néhány törekvése 7 óra Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája. Előzetes tudás A színházi hatásrendszer befogadása; a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértése. Annak megélése, hogy a A tematikai egység művekben megjelenített konfliktusok átélése, megértése segítséget ad nevelési-fejlesztési a saját életproblémák felismerésében, értelmezésében. A színház és a céljai dráma alakulása, jellegzetes tendenciák. A drámai történetmondás sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A 20. századi és/vagy a kortárs A tanuló drámairodalom egy-két jellemző − megismeri a 20. századi tendenciája és/vagy kortárs dráma és (pl. az epikus dráma, abszurd színház néhány jellemző dráma, egzisztencialista dráma, tendenciáját; groteszk színház, amerikai − elemez egy-két jelentős 20. drámairodalom köréből). századi vagy kortárs alkotást, újításaiknak (vagy a Szemelvények, részletek drámai hagyomány és újítás művekből, pl. Brecht (pl. kettősségének) Koldusopera/Kurázsi mama; figyelembevételével; Beckett: Godot-ra várva; bemutatja dramaturgiájuk Ionesco: A kopasz énekesnő; sajátosságait; Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy − megismer néhány álláspontot látogatása/A fizikusok); egy a művek értelmezéséhez; szerző, mű középpontba állítása. − lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy A választott szerzőkhöz, felvételét), és közös művekhez kacsolódó fogalmi elemzéssel értékelik az adott ismeretek (pl. epikus színház, interpretációt; elidegenítő effektusok, song, − lehetőség szerint tézisdráma, abszurd dráma, kidolgoznak egy-egy

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: színháztörténet, színházművészet.

49


példázatosság, komédia, paradoxon).

groteszk

jelenetet az elemzett művekből; − alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására.

Kulcsfogalmak/ Epikus színház, abszurd dráma. fogalmak Órakeret Tematikai egység/ Portré – Radnóti Miklós Fejlesztési cél 7 óra Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának Előzetes tudás története. A költői és prófétai hivatás a világháború küszöbén és a II. A tematikai egység világháború alatt. Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák nevelési-fejlesztési több szempontú megközelítése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Versszervező elvek felismerése és céljai értelmezése. Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Radnóti Miklós portréja. A tanuló Életút és életmű egysége − tisztában van Radnóti (haláltudat, munkaszolgálat, életművének jellegével; a lágervers; idill és tragikum). A költő helyével, szerepével a kor jellemzői (pl. Töredék), magyar irodalom Radnóti tragédiája és költői történetében; Vergilius rá tett magatartásformái (jóság, hatásával; tiltakozás, lázadás, emlékezés, − felismeri jellemző műfajait, emberség, hazaszeretet, pl. Nem versformáit; tudhatom, hitvesi költészet, pl. − műismereti minimuma: Nem Tétova óda, Levél a hitveshez). tudhatom, Hetedik ecloga és Jellemző műfajok, témák, még két műve; életérzések költészetében; − Radnóti kapcsán alkalmassá műveinek formai és stiláris válik legalább 4 alkotásának sajátosságai (avantgárd, szabad és a műveiről szóló vers, klasszicizálás stb.). véleményeknek, Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga elemzéseknek az és legalább még egy mű alapján, értelmezésére; egy-egy pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos szóbeli témakör kifejtésére; ég és a bori notesz (pl. Erőltetett memoriterek tolmácsolására. menet, Razglednicák).

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: munkaszolgálat, munkatábor. Földrajz: emlékhelyek, Radnóti életének, sorsának topológiája.

Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. 50


Kulcsfogalmak/ Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica. fogalmak Tematikai egység/ Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky Órakeret Fejlesztési cél János, Weöres Sándor, Ottlik Géza 15 óra A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már Előzetes tudás megismert életműve vagy portréja. Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai alkotásokban. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes A tematikai egység alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás összevetése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási nevelési-fejlesztési képesség fejlesztése. céljai Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Szabó Lőrinc költészetének jellege, A tanuló pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a − tisztában van az adott Semmiért egészen és versciklusainak 20. századi szerzők (pl. a Tücsökzene) néhány darabja életművének jellegével; alapján. az alkotók helyével, szerepével a magyar Weöres Sándor költészetének irodalom történetében; tematikus és formai változatossága − műismereti minimum: (pl. a Rongyszőnyeg; Magyar etüdök Szabó Lőrinc egy-két alapján); gondolati költészete; műve, Weöres Sándor szerepversei, stílusutánzatai (pl. a egy-két műve; Pilinszky Psyché szemelvényei). János Harmadnapon és még egy műve; Pilinszky János világlátásának − választhat: Márai tükröződése költészetében; Sándor egy-két alkotásmódjának, poétikai alkotása; Ottlik Géza megoldásainak, motívumainak egyik műve; sajátosságai (a Harmadnapon és még − a szerzők kapcsán egy műve alapján, pl. Négysoros, alkalmassá válik a Francia fogoly, Harbach 1944, műveikről szóló Apokrif stb.). véleményeknek, Márai Sándor életműve néhány elemzéseknek az epikus szemelvény alapján (pl. Egy értelmezésére; egy-egy polgár vallomásai; A gyertyák szóbeli témakör csonkig égnek; Napló); esszérészlet kifejtésére; memoriterek (pl. Füves könyv) és lírai alkotás tolmácsolására. (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ottlik Géza: Iskola a határon - sok szempontú regényértelmezés.

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Bódy Gábor: Psyché. Informatika: adattárak, honlapok, önálló tájékozódás pl. a Máraiés az Ottlik- kultuszról.

51


A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. Kulcsfogalmak Tematikai egység/ Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény Órakeret Fejlesztési cél István, Nagy László 14 óra Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló Előzetes tudás feldolgozására. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi A tematikai egység együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat nevelési-fejlesztési meg. Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a céljai magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egyegy mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces novellák). Ismeretek/fejlesztési követelmények Illyés Gyula lírájának sajátosságai A tanuló az Egy mondat a zsarnokságról és − tisztában van az adott 20. más műve alapján (pl. Bartók, századi szerzők Koszorú); életművének jellegével; az alkotók helyével, Németh László egy regénye (pl. szerepével a magyar Iszony, Égető Eszter) vagy egy irodalom történetében; drámája (pl. II. József; A két − műismereti minimuma: Bolyai). Illyés Gyula egy műve; − továbbá választhat: Németh Nagy László költői világa, László egy műve; Örkény alkotásmódja (pl. népiesség, István néhány műve; Nagy hosszúénekek, montázstechnika, László egy-két műve; képrendszer, portrévers, képvers) esszérészlet Illyés Gyula, egy-két műve alapján (pl. Németh László műveiből; Himnusz minden időben, Ki viszi − a szerzők kapcsán át a szerelmet; József Attila!; alkalmassá válik a Menyegző). műveikről szóló Örkény István groteszk véleményeknek, látásmódja néhány egyperces elemzéseknek az novella és / vagy a Tóték alapján. értelmezésére; egy-egy A választott szerzőkhöz, szóbeli témakör kifejtésére; művekhez kacsolódó fogalmi memoriterek

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Örkény műveinek filmes adaptációi. Informatika: internetes közlés, adattárak – önálló tájékozódás.

52


ismeretek. tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella. fogalmak Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Tematikai egység/ Órakeret Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából Fejlesztési cél 12 óra (választható szerzők, művek) A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék, Előzetes tudás látásmódok). Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A magyar sokféleségének, határokon átnyúló egységének A tematikai egység irodalom nevelési-fejlesztési megbecsülése. Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok, céljai csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Választás alapján művek, A tanuló szemelvények 20. századi: − tisztában van a választott 20. századi szerzők életművének − szépprózai alkotásokból, pl. Nyirő József (pl. Úz Bence, jellegével; az alkotók Kopjafák), Szabó Magda (pl. helyével, szerepével a Abigél), Sánta Ferenc (pl. magyar irodalom Sokan voltunk), Sütő András, történetében; Wass Albert műveiből; − megismeri a század irodalmának néhány − lírikusok munkásságából, pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, törekvését, sajátosságát Nemes Nagy Ágnes, Orbán (nemzeti konzervatív Ottó, Sinka István, Szilágyi irodalom, népi írók Domokos egy-két műve; mozgalma, határon túli magyar és emigráns − értekező prózai művekből, irodalom); esszékből, pl. Szerb Antal és mások műveiből, például − választhat műelemzést / Szabó Dezső Adyról írt műajánlást egyéni esszéiből. olvasmányélményei alapján; − Művelődésés − a szerzők kapcsán irodalomtörténeti alkalmassá válik a műveikről tájékozódás: a nemzeti szóló véleményeknek, konzervatív irodalom, a népi elemzéseknek az írók mozgalma, az irodalmi értelmezésére; egy-egy szociográfia műfaja, l. szóbeli témakör kifejtésére, Puszták népe (vagy memoriterek tolmácsolására. részletek). − A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

Kapcsolódási pontok Informatika: internetes közlés, irodalmi adattárak és honlapok.

53


Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti Kulcsfogalmak/ konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; „ötágú fogalmak síp”. Tematikai egység/ Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból Órakeret Fejlesztési cél (választható szerzők, művek) 11 óra A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái. Előzetes tudás Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a körülöttünk levő világ megértését. A tematikai egység Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; nevelési-fejlesztési a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a céljai művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Kertész Imre Sorstalanság című regényének feldolgozása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a kortárs A tanuló szépprózai alkotásokból, lírai − tisztában van a kortárs művekből, esszéirodalomból. Pl. irodalomból választott Bodor Ádám, Orbán Ottó, szerzők életművének Mándy Iván, Békés Pál jellegével; az alkotók helyével, szerepével; A kortárs dráma és színház − megismeri a kortárs irodalom világa (egy választott mű néhány törekvését, elemzése). Pl. Sütő András, sajátosságát, a posztmodern, Spiró György digitális irodalom, hangoskönyv fogalmát; Irodalmi díjak és díjazottak (pl. a − választhat Nobel-díjas: Kertész Imre műelemzést/műajánlást Sorstalanság című regénye, egyéni olvasmányélményei Hemingway egy műve, Thomas alapján; Mann egy műve) − értelmez egy kortárs drámai Kortárs irodalmi élet. alkotást (lehetőleg A választott szerzőkhöz, megtekinti művekhez kacsolódó fogalmi színházban/felvételről); ismeretek. − információkat szerez a kortárs irodalmi életről Tájékozódás az irodalmi és (könyvünnepek, könyvtári adatbázisok, blogok, sikerkönyvek); irodalmi kritikai folyóiratok, internetes díjakról (pl. Kertész Imre folyóiratok között. Nobel-díjas Sorstalanság című regényéről);

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: a kortárs színház irányzatai, példái. Mozgóképkultúra és médiaismeret: az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Informatika: a digitális közlés példái.

54


Önálló olvasmányválasztás − a szerzők kapcsán szempontjai, indoklása, alkalmassá válik a műveikről értékelése, mások szóló véleményeknek, szempontjainak értelmezése. elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, Kulcsfogalmak digitális közlés. Tematikai egység/ Órakeret Regionális kultúra Fejlesztési cél 3 óra A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek. Előzetes tudás Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori A tematikai egység értékeivel, a regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek, nevelési-fejlesztési nemzeti identitás. Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi céljai hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A régió, tájegység, település, A tanuló Vizuális kultúra; Hon és kerület, iskola kulturális, − tisztában van a tájegység / népismeret; Földrajz; irodalmi, múltbeli és jelen település / kerület / iskola Történelem, társadalmi hagyományai (pl. kisebbségi állampolgári stb. kulturális, irodalmi és irodalom, folklór, múzeum, régió, hagyományaival, ismer ismeretek: színház stb.); tájegység, történelmi irodalmi emlékhelyeket; az ide kötődő, ehhez kapcsolódó − a tematika kapcsán emlékezet, emlékhely, szerző(k) irodalmi műve(i). alkalmassá válik egy szóbeli hagyomány. Irodalmi emlékhelyek (szülőház, témakör kifejtésére (érettségi Társadalomismeret: emlékszoba, kiállítás, múzeum, civil társadalom, a követelményrendszer). temető, színház stb.). lokális kulturális A dél-alföldi régió irodalmi szerveződések értékei. Néhány mű bemutatása. jelentősége. Pl.: Mikszáth Kálmán: Bagi uram frakkban, Juhász Gyula: A szentesi határban, Ady Endre: Sima úr telepít… Gecsó Krisztián művei A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az Kulcsfogalmak/ irodalom „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet. Tematikai egység/ Órakeret Az irodalom határterületei Fejlesztési cél 4 óra Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, Előzetes tudás slágerszöveg. A témakör Igény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Az nevelési-fejlesztési esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság 55


céljai

változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: kortárs A szórakoztató irodalom típusai, A tanuló hatáskeltő eszközei és sajátos − tisztában van az irodalmiság művészet. műfajainak jellemzői (pl. változó fogalmával; fantasy-irodalom, és − megérti az ízlés kontextuális Mozgóképkultúra detektívregény, sci-fi, lektűr; médiaismeret: filmes függőségét; dalszöveg). feldolgozások, − alakul igénye és képessége Egy mű elemző bemutatása Pl. az ízlés önálló fejlesztésére; mediatizált kultúra. E. A. Poe: A Morgue utcai − fejlődik médiatudatossága, kettős gyilkosság vagy Agatha a zene esztétikai és művészeti Ének-zene: Cristie: Tíz kicsi néger, Doyle: fogyasztásának tudatossága; A sátán kutyája, Mary Shelley: − választhat jelenségei, zenei Frankenstein szubkultúrák. műelemzést/műajánlást Az irodalom filmen; filmes egyéni olvasmányfeldolgozások. Társadalomismeret: a élményei/filmélményei Filmés könyvsikerek, kulturális fogyasztás alapján; divatjelenségek. jellemzői; − a tárgykör kapcsán társadalmi Az irodalmi ismeretterjesztés értékviták. alkalmassá válik a főbb nyomtatott és elektronikus jelenségekről/művekről szóló műfajai. véleményeknek, A választott témához kapcsolódó elemzéseknek az fogalmi ismeretek. értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció. fogalmak A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. A Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális fejlesztés szövegeket. Az értő, kritikus befogadásra is alapozva képes önálló várt szövegalkotásra néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű eredménye műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő i a két évfolyamo közlési lehetőségek kihasználásával. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai s ciklus technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy végén kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult leíró 56


nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja különféle szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból. Képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező szövegmondásra. 57


Idegen nyelvek Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A mindennapi nyelvhasználatban, ezért a nyelvtanulásban is fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, ill. a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint nyelvi egységet, és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget. Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tartalmak, tárgyak célnyelvi feldolgozására és a kommunikációs és információs technológiák használatára. A szakközépiskolákban érdemes lehetőséget biztosítani arra, hogy a tanulók idegen nyelven is ismerkedjenek az intézmény profiljának megfelelő szakmai tartalommal. Az iskolában első nyelvként tanulható: angol, német, francia. Az idegen nyelv tanításának fejlesztési egységei azonosak. Fejlesztési egység Hallott szöveg értése A2, azaz a tanuló már megérti a leggyakrabban előforduló szókincset és bizonyos nyelvi fordulatokat, ha közvetlen, személyes témákról van Előzetes tudás szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek és közlések lényegét. A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen előforduló, ismerős témákról; A tematikai egység képes megérteni egy beszélgetés során a résztvevők világosan nevelési-fejlesztési megfogalmazott érveit két beszélő esetén; képes megérteni a legfontosabb információkat képekkel támogatott céljai hangzó anyagokban, amelyek az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. A fejlesztés tartalma Az egyszerű, mindennapi társalgásban elhangzó álláspontok lényegének megértése. Az ismerős témájú, egyszerűen és világosan megfogalmazott, rövid köznyelvi stílusú beszéd vagy előadás főbb pontjainak megértése. Egyszerű műszaki információk megértése. Részletes, összetett útbaigazítás követése. Telefonbeszélgetésekben elhangzó alapvető információk megértése. Az ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok, egyszerű nyelvezetű hangfelvételek lényegének megértése. A hangzó szövegben az okot, magyarázatot, következményt vagy ellentétet előrejelző szavak felismerése. Szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az ismeretlen szavak kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a várható vagy megjósolt információk keresése, szükség esetén összefoglalás, visszakérdezés, ismétlés magyarázat kérése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Közlemények, beszámolók, párbeszédek, instrukciók, üzenetek, útbaigazítás, hírek a 58


televízióban és a rádióban, rövid interjúk, reklámok, dalok, videók.

Fejlesztési egység

Szóbeli interakció A2, azaz a tanuló egyszerű és begyakorolt feladatok során kommunikál az iskolával, otthonnal és szabadidővel kapcsolatos témákról. Rövid beszélgetésekben vesz részt, kérdez és válaszol Előzetes tudás kiszámítható, mindennapi helyzetekben. Egyszerű gondolatokat és információkat cserél ismerős témákról. A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb nyelvi helyzetében spontán módon boldogulni; képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani, érzelmeit kifejezni érdeklődési körébe tartozó témákkal kapcsolatban; A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai ismeri a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket, és egyre kevesebb zökkenővel alkalmazza ezeket; stílusában, regiszterhasználatában képes alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez. A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén – időnként szavak, fordulatok ismétlését vagy magyarázatát kérve. Érzelmek egyszerű kifejezése és reagálás mások érzelmeire (pl. tetszés, nemtetszés, meglepetés, boldogság, szomorúság, érdeklődés és közömbösség). Mindennapi problémák felvetése, megvitatása, választási lehetőségek összevetése (pl. mit csináljanak, hova menjenek, melyiket válasszam stb.). Érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, véleménycsere. Történetek követése, véleménynyilvánítás és érdeklődés további részletekről. Úti előkészületek és utazás során felmerülő feladatok megoldása (pl. közlekedési információk beszerzése, szállásfoglalás, programegyeztetés, reakciók kifejezése). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése kevésbé begyakorolt helyzetekben is (pl. boltban, postán, bankban). Egyszerű utasítások adása, követése és kérése, udvarias kérés. Egyszerű, tényszerű információ megszerzése és továbbadása. Felkészülésen alapuló interjú, az információk ellenőrzése, megerősítése - időnként segítség igénybevételével. Előre elkészített kérdőív alapján strukturált interjú készítése. Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel a célnyelven. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása. A beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, a félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének rugalmas alkalmazása és reagálás azokra. A fontosabb udvariassági szabályok, szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák (például család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események) megbeszéléséhez elegendő szókincs rugalmas alkalmazása, körülírás. Az elemi szókincs viszonylag magabiztos és általában helyes alkalmazása. Az idegen nyelvi normának megfelelő, az anyanyelvi hatások kiküszöbölésére törekvő 59


nyelvhasználat ismerős kontextusokban. A szövegszervezés eszközeinek egyre tudatosabb használata. A gondolatok, problémák viszonylag pontos kifejezése. Érthető, egyre kevesebb félreértésre okot adó kiejtés, intonáció. Részvétel a szóbeliség jegyeit viselő digitális kommunikációban: fórum, chat, Skype. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Személyes és telefonos társalgás, megbeszélés; tranzakciós és informális párbeszédek, utasítások, interjúk, viták. Fejlesztési egység Előzetes tudás

Összefüggő beszéd A2, azaz a tanuló egyszerűen beszél önmagáról, a családjáról, más emberekről, lakóhelyéről, tanulmányairól, iskolájáról.

A tanuló képes arra, hogy begyakorolt szerkezetekkel a szintnek megfelelő témakörökben kifejezze magát; A tematikai egység tud érthetően, a folyamatoshoz közelítően beszélni; nevelési-fejlesztési képes mondanivalójának nyelvtani és szókincsbeli megtervezésére és szükség szerinti módosítására; céljai képes arra, hogy egy gondolat vagy probléma lényegét megközelítő pontossággal kifejtse. A fejlesztés tartalma Az érdeklődési körnek megfelelő témák lényegének folyamatoshoz közelítő kifejtése a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének folyamatoshoz közelítő összefoglalása a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Egyszerű élménybeszámoló az érzések és reakciók vázlatos bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek egyszerű bemutatása. Könyv vagy film cselekményének vázlatos összefoglalása. Történet elmondása. Vélemény, tervek és cselekedetek rövid és egyszerű magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témáról. Részvétel előre elkészített, ismerős témájú csoportos előadásban. A begyakorolt nyelvi eszközök megbízható használata, ezek átrendezése, bővítése ismerős helyzetekben a mondanivaló kifejezésére. Alapvető eszközök használata a közlés bevezetésére, kifejtésére és lezárására. Önellenőrzés és önkorrekció, például a kommunikáció megszakadása esetén más stratégia alkalmazásával a mondanivaló újrakezdése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érvelés, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, mondókák, rapszövegek.

Fejlesztési egység Előzetes tudás

Olvasott szöveg értése A2, azaz a tanuló képes többféle szövegfajtát olvasni, tudja, hogy a szövegfajták sajátosságainak ismerete segít a szöveg megértésében. Megtalálja az adott helyzetben fontos konkrét információkat egyszerű, 60


ismerős témákról szóló mindennapi szövegekben. A tanuló képes megérteni a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez A tematikai egység kapcsolódó, lényegre törő autentikus vagy kismértékben szerkesztett nevelési-fejlesztési szövegeket; céljai képes felismerni az érvelések fő gondolatmenetét. A fejlesztés tartalma Az adott helyzetben fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, világos tartalmú és szerkezetű, hétköznapi nyelven írott szövegekben. Az adott feladat megoldásához szükséges információk kiszűrése hosszabb szövegekből is. Az érvelés gondolatmenetének felismerése, a lényeges következtetések felismerése világosan írt érvelő szövegekben. Érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése a köznyelven írt szövegekben. Mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek, e-mailek megértése. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Az egyszerű szövegfajták szövegfelépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek, dalszövegek. Fejlesztési egység

Íráskészség A2, azaz a tanuló összefüggő mondatokat ír olyan témákról, amelyek közvetlen szükségletekre, élményekre, eseményekre és konkrét információkra vonatkoznak. Ismerős témákról gondolatait egyszerű kötőszavakkal Előzetes tudás összekapcsolt mondatsorokban fejezi ki írásban. Néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír minta alapján az őt érdeklő, ismert témákról. A tanuló képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi témákról; tud írásban beszámolni eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről; A tematikai egység képes írásbeli interakciót elkezdeni, fenntartani és befejezni; nevelési-fejlesztési tud jegyzetet készíteni olvasott és hallott köznyelvi szövegből, céljai illetve saját ötletről; minták alapján képes több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegeket létrehozni a műfaj főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével. A fejlesztés tartalma Egyszerű szöveg írása a tanuló érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témákról rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. 61


Beszámoló írása élményekről, eseményekről (pl. utazás). Egyszerűbb cselekvéssor, történet leírása összefüggő szövegben. Érzések, gondolatok és reakciók rövid leírása; rövid vélemény írása indoklással. Egyszerű információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak). Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése; online ügyintézés. Életrajz írása. Lényegre koncentráló leírás készítése. Tényszerű információk összefoglalása. Egyszerű, világos köznyelvet használó előadás fő pontjainak lejegyzése; saját ötlethez jegyzet készítése. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Egyszerű, tagolt írásmű létrehozása: bevezetés, kifejtés, lezárás. Egyszerű írásbeli műfajok alapvető szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben / emailben megszólítás, záró formula); a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság alkalmazása. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak megjelenítése a fogalmazásban. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép, diasor). A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszter szövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok. Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt, ill. tetszést / nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek / e-mail-ek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); diasor; egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek, versek; rapek; rigmusok; dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.

Kereskedelem-marketing, egészségügy szakmacsoport (heti 3 óra)

10. évfolyam Témakörök a 10. évfolyamra 108 óra Témák Órakeret Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család 9 óra Etika: önismeret, ember az időben A tanuló személye, életrajza, életének fontos gyermekkor, ifjúság, családi élet. állomásai. 62


Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Ember és társadalom 12 óra Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Környezetünk 12 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat.

Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, zsebpénz. Földrajz: biotermékek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, változatos élővilág.

Földrajz: településtípusok; fenntarthatóság, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Történelem, társadalmi és Az iskola 12 óra Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. állampolgári ismeretek; társadalmi, szakmai képzés, tagozat). állampolgári ismeretek: a tudás Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, fogalmának átalakulása, a tanulás tanulmányi munka. technikái, élethosszig tartó tanulás. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, Informatika: digitális tudásbázisok, például a választott szakmában. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. könyvtári információs rendszerek. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás. Foglalkozások

6 óra

Életmód 12 óra Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Szabadidő, művelődés, szórakoz Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.

12 óra

Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének megfelelően.

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, betegségmegelőzés Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció.

Földrajz: más népek kultúrái.

63


Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.

Utazás, turizmus 15 óra A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Tudomány és technika 12 óra A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Gazdaság és pénzügyek Vásárlás, szolgáltatások, üzlettípusok. Fogyasztás, reklámok. Pénz és valuta.

A fejlesztés várt

6 óra

Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek.

B1 mínusz nyelvi szint. A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet a számára 64


eredményei a rendszeresen előforduló, ismerős témákról. ciklus végén A mindennapi élet legtöbb helyzetében boldogul, gondolatokat cserél, véleményt mond, érzelmeit kifejezi, stílusában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. A tanuló képes begyakorolt szerkezetekkel érthetően, folyamatoshoz közelítően beszélni. Az átadott információ lényegét megközelítő tartalmi pontossággal fejti ki. Megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő, autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegekben az általános vagy részinformációkat. A tanuló több műfajban is képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban már kezdenek megjelenni műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek.

11. évfolyam Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése B1 mínusz, azaz a tanuló főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen előforduló ismerős témákról. Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekről szóló Előzetes tudás vagy az érdeklődési köréhez kapcsolódó rádió- és tévéműsorokban, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról, képes megérteni egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveit több beszélő esetén is, A tematikai egység képes megérteni fontos információkat azokban a rádió- és nevelési-fejlesztési tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, céljai illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek, képes az érettségi vizsga követelményeiben meghatározott szövegek általános vagy részinformációinak megértésére. A fejlesztés tartalma A köznyelvi beszéd főbb fordulatainak megértése rendszeresen előforduló, ismerős témák esetén. A hallott szöveg gondolatmenetének követése, egyes tényszerű részinformációk megértése, amennyiben a beszéd világos és kiejtése ismerős. Mindennapi társalgásban a világos beszéd követése szükség esetén visszakérdezések segítségével. Ismerős témájú, lényegre törő előadás vagy beszéd követése. Egyszerű műszaki információ megértése, részletes útbaigazítások követése. Telefonbeszélgetésben a lényeges információk megértése. Ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok és egyszerűbb hangfelvételek megértése. Egyszerű nyelvezetű film követése, amelyben a cselekményt nagyrészt a vizuális eszközök és az események közvetítik. A köznyelvi szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az időnként előforduló ismeretlen szavak jelentésének kitalálása a szövegösszefüggésből, és a mondat 65


jelentésének kikövetkeztetése. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is HOSSZABB HASZNÁLATI UTASÍTÁSOK, KÖZLEMÉNYEK, PÁRBESZÉDEK, INSTRUKCIÓK, ELŐADÁSOK, BESZÉDEK, VITÁK, INTERJÚK, DALOK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK, RÖGZÍTETT TELEFONOS SZÖVEGEK, REKLÁMOK, TÉVÉ- ÉS RÁDIÓMŰSOROK, FILMELŐZETESEK, FILMEK.

Fejlesztési egység

Szóbeli interakció B1 mínusz, azaz a tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi élet legtöbb helyzetével. Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe tartozó témákról; boldogul a leggyakoribb kommunikációs Előzetes tudás helyzetekben. Stílusában, regiszterhasználatában legtöbbször alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is önállóan boldogulni, képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani és érvelni érdeklődési körébe tartozó és általános témákról is, ismeri és biztonsággal alkalmazza a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket, A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai stílusában, regiszterhasználatában tud alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez, az érettségi részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben képes kommunikáció kezdeményezésére, viszonylag zökkenőmentes fenntartására és lezárására vizuális és verbális segédanyagok alapján. A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül. Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm. Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása. A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, álláspont kifejtése, rákérdezés mások nézeteire. Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban (például zene, film, könyvek). Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata. Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése. Utazások során felmerülő feladatok (például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi látogatás során). Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz, reklamáció. Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni). Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadás (pl. tünetek megadása orvosnál). 66


Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások bevonása, beszélgetés lezárása. Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert nyelvi megfelelőik semleges stílusban való használatával. Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák (például család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események) megtárgyalásához elegendő szókincs és annak általában helyes alkalmazása. Ismerős kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat. A szövegszervezés alapvető eszközeinek megbízható használata. Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció. A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Társalgások, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciók, utasítások, interjúk, viták. Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd B1 mínusz, azaz a tanuló már változatosabban és részletesebben be tudja mutatni a családját, más embereket, lakóhelyét, Előzetes tudás tanulmányait, iskoláját stb. A tanuló képes a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben a folyamatos önkifejezésre, tud érthetően és folyamatosan beszélni, képes mondanivalójának tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezésére és szükség A tematikai egység szerinti módosítására, nevelési-fejlesztési céljai képes egy gondolat vagy probléma lényegét pontosan kifejteni, képes az érettségi vizsga részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben önálló megnyilatkozásra, témakifejtésre (gondolatok, vélemény) vizuális és verbális segédanyagok alapján. A fejlesztés tartalma Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása. Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfogalmazása. Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása. Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról. Előre elkészített, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról. Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkalmazása. Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén. 67


Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat. A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyzetekben. A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel. Önellenőrzés és az önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása. Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, rapszövegek. Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése B1 mínusz, azaz a tanuló megérti a hétköznapi nyelven írt, az érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegek fő gondolatait. Előzetes tudás Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelő stratégiákat kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a szövegkörnyezet segítségével kikövetkeztetni. A tanuló képes megérteni a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegeket, képes ilyen szövegekben a gondolatmenetet megérteni, A tematikai egység követi az írott véleményt, érvelést, legyen képes ezekből a nevelési-fejlesztési céljai lényeges részinformációkat kiszűrni, képes az érettségi vizsga követelményeiben leírt szövegek fontos általános vagy részinformációinak megértésére. A fejlesztés tartalma A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven írott szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban. A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is. A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő újságcikkekben. A gondolatmenet és a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben. A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek megértése annyira, hogy sikeres írásbeli kommunikációt tudjon folytatni. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Ismert témájú hivatalos levélben az elintézéshez szükséges információk megértése. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből, illetve több szövegből. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott 68


szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek. Fejlesztési egység

Írás B1 mínusz, azaz a tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi témákról. Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről. Írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befejezi. Előzetes tudás Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötleteiről. Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével. A tanuló képes részletesebb, összefüggő és tagolt szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról, tud eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről írásban beszámolni, valamint tudja véleményét alátámasztani, képes hatékony írásbeli interakciót folytatni, tud jegyzetet készíteni olvasott vagy hallott, érdeklődési köréhez A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai tartozó szövegből, illetve saját ötleteiről, képes több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegeket létrehozni a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával; jártasságot szerez a középszintű érettségi íráskészséget mérő feladatainak megoldásában és az értékelésükre használt kritériumok alkalmazásában. A fejlesztés tartalma Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet. Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak). Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés. Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése. Riport, cikk, esszé írása. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Saját ötletekről jegyzet készítése. Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása. Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése. Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata. Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben / e69


mailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük. Kész szövegekből a hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése. Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép, diasor). A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok; tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt, ill. tetszést / nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek / e-mail-ek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); diasor; egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák. Témakörök a 11. évfolyamra 108 óra Témák Kapcsolódási pontok Etika: önismeret, ember az Személyes vonatkozások, család 9 óra A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. időben - gyermekkor, ifjúság, Személyes tervek. felnőttkor öregkor, családi Családi élet, családi kapcsolatok. élet. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom 12 óra Etika: társas kapcsolatok, Baráti kör. előítélet, tolerancia, bizalom, A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. együttérzés; fogyatékkal élők, Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. szegények és gazdagok. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Történelem, társadalmi és Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. állampolgári ismeretek: a Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

Környezetünk 12 óra A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért,

Földrajz: biotermékek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; honés népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. 70


fenntarthatóságáért? Időjárás, éghajlat.

Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág.

Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 11 óra Történelem, társadalmi és Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai állampolgári ismeretek; képzés, tagozat). társadalmi, állampolgári Az ismeretszerzés különböző módjai. ismeretek: a tudás fogalmának A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a átalakulása, a tanulás választott szakmában. technikái, élethosszig tartó Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. tanulás. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. A munka világa 8 óra Szakmai tárgyak: a tárgyak Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, jellegének megfelelően. kötelességek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Életmód 14 óra Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és a célországokban.

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély.

Szabadidő, művelődés, szórakozás 12 óra A művészetek szerepe a mindennapokban. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk.


Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció.

Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. 71


Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái.

Utazás, turizmus 10 óra Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok.

Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Tudomány és technika 10 óra A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok.

Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.

10 óra

Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

72


12. évfolyam Témakörök a 12. évfolyamra 93 óra Témák Személyes vonatkozások, család 7 óra A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom 10 óra Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl. fogyatékkal élők). Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.

Környezetünk 10 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért? Időjárás, éghajlat. Globális kihívások.

Kapcsolódási pontok Etika: önismeret, ember az időben gyermekkor, ifjúság, felnőttkor öregkor, családi élet. Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Földrajz: biotermékek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág. Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a 73


Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 9 óra Történelem, társadalmi Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, és állampolgári tagozat). ismeretek; társadalmi, Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi állampolgári ismeretek: munka. a tudás fogalmának átalakulása, a tanulás Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a technikái, élethosszig választott szakmában. tartó tanulás. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Informatika: digitális Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. A munka világa 7 óra Szakmai tárgyak: a Diákmunka, nyári munkavállalás. tárgyak jellegének Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, megfelelően. kötelességek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú. Biológia-egészségtan: Életmód 11 óra Napirend, időbeosztás. testrészek, egészséges életmód, a betegségek Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). ismérvei, fogyatékkal Életünk és a stressz. élők, Étkezési szokások a családban. betegségmegelőzés, Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. elsősegély. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Testnevelés és sport: a Gyakori betegségek, sérülések, baleset. rendszeres testedzés Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív hatása a szervezetre, gyógymódok). relaxáció. Életmód nálunk és a célországokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.). Szabadidő, művelődés, szórakozás 10 óra Földrajz: más népek Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. kultúrái. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Magyar nyelv és A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. irodalom: rövid epikai, Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. lírai, drámai művek Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. olvasása, a reklám és a Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban. popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a 74


sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái.

Utazás, turizmus 9 óra A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi kultúrák. Tudomány és technika 10 óra Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért 75


Gazdaság és pénzügyek 10 óra Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. A tanuló képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. A tanuló ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. A tanuló képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben. A tanuló több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek a műfaji sajátosságok és stílusjegyek. A tanuló nyelvtudása megfelel az érettségi vizsga szintjének és követelményeinek.

Közgazdaság szakmacsoport (heti 4 óra)

10. évfolyam Témakörök a 10. évfolyamra 144 óra Témák Órakeret Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család 12 óra Etika: önismeret, ember az A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. időben – gyermekkor, ifjúság, Családi élet, családi kapcsolatok. családi élet. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Etika: társas kapcsolatok, Ember és társadalom 15 óra előítélet, tolerancia, bizalom, Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. együttérzés A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. 76


Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, zsebpénz.

Környezetünk 17 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat.

Földrajz: biotermékek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; honés népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, változatos élővilág.

Földrajz: településtípusok; fenntarthatóság, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Történelem, társadalmi és Az iskola 15 óra Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai állampolgári ismeretek; társadalmi, állampolgári képzés, tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, ismeretek: a tudás fogalmának tanulmányi munka. átalakulása, a tanulás A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a technikái, élethosszig tartó tanulás. választott szakmában. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. A munka világa 9 óra Szakmai tárgyak: a tárgyak Diákmunka, nyári munkavállalás. jellegének megfelelően. Foglalkozások Életmód 15 óra Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Gyakori betegségek, sérülések, baleset.

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, betegségmegelőzés

Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport.


17 óra


Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai 77


Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.

művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés,

Utazás, turizmus 18 óra A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése.


Tudomány és technika 15 óra Történelem, társadalmi és A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. állampolgári ismeretek; fizika: Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. munkában.


11 óra

Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. 78


Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek.

11. évfolyam Témakörök a 11. évfolyamra 144 óra Témák Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család 12 óra Etika: önismeret, ember az A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. időben – gyermekkor, ifjúság, Személyes tervek. felnőttkor öregkor, családi élet. Családi élet, családi kapcsolatok. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom 15 óra Etika: társas kapcsolatok, Baráti kör. előítélet, tolerancia, bizalom, A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. együttérzés; fogyatékkal élők, Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. szegények és gazdagok. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Történelem, társadalmi és Öltözködés, divat. állampolgári ismeretek: a Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Földrajz: biotermékek. Történelem, társadalmi és Környezetünk 15 óra A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási állampolgári ismeretek; honés népismeret: lakóhely és lehetőségek. Növények és állatok a környezetünkben. környék hagyományai, az én falum, az én városom. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, Biológia-egészségtan: élőhely, fenntarthatóságáért? Időjárás, éghajlat. életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág. Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 14 óra Történelem, társadalmi és Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai állampolgári ismeretek; 79


képzés, tagozat). Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmában. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.

A munka világa 12 óra Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás.

társadalmi, állampolgári ismeretek: a tudás fogalmának átalakulása, a tanulás technikái, élethosszig tartó tanulás. Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének megfelelően.

Életmód 18 óra Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és a célországokban.

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély.

Szabadidő, művelődés, szórakozás 16 óra A művészetek szerepe a mindennapokban. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk.



Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái. 80


Utazás, turizmus 14 óra Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok.


Tudomány és technika 14 óra A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok.

Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.

14 óra


12. évfolyam Témakörök a 12. évfolyamra 124 óra Témák Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család 12 óra Etika: önismeret, ember az időben A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. - gyermekkor, ifjúság, felnőttkor Személyes tervek. öregkor, családi élet. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom 15 óra Etika: társas kapcsolatok, Emberek külső és belső jellemzése. előítélet, tolerancia, bizalom, Baráti kör. együttérzés; fogyatékkal élők, A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, szegények és gazdagok. 81


felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl. fogyatékkal élők). Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. Környezetünk 15 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért? Időjárás, éghajlat. Globális kihívások.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Földrajz: biotermékek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág.

Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 12 óra Történelem, társadalmi és Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai állampolgári ismeretek; társadalmi, állampolgári képzés, tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, ismeretek: a tudás fogalmának tanulmányi munka. átalakulása, a tanulás technikái, Az ismeretszerzés különböző módjai. élethosszig tartó tanulás. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmában. Informatika: digitális Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. tudásbázisok, könyvtári Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. információs rendszerek. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. A munka világa 9 óra Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének megfelelően. Diákmunka, nyári munkavállalás. Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú. Életmód 15 óra Biológia-egészségtan: testrészek, Napirend, időbeosztás. egészséges életmód, a betegségek Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély. táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség 82


megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és a célországokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.). Szabadidő, művelődés, szórakozás 13 óra Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.


Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái.

Utazás, turizmus 11 óra A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi kultúrák. Tudomány és technika 11 óra Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. 83


Gazdaság és pénzügyek 11 óra Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.


Ügyvitel szakmacsoport (heti 5 óra)

10. évfolyam Ajánlott témakörök a 10. évfolyamra 180 óra Témák Órakeret Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család 16 óra Etika: önismeret, ember A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. az időben Családi élet, családi kapcsolatok. gyermekkor, ifjúság, A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. családi élet. Ember és társadalom 18 óra Etika: társas Emberek külső és belső jellemzése. kapcsolatok, előítélet, Baráti kör. tolerancia, bizalom, A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. együttérzés Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Történelem, társadalmi Ünnepek, családi ünnepek. és állampolgári Öltözködés, divat. ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, zsebpénz.

Környezetünk

18 óra

Földrajz: biotermékek. Történelem, társadalmi 84


Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat.

és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, változatos élővilág.

Földrajz: településtípusok; fenntarthatóság, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 18 óra Történelem, társadalmi Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, és állampolgári ismeretek; társadalmi, tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi állampolgári ismeretek: munka. a tudás fogalmának A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a átalakulása, a tanulás technikái, élethosszig választott szakmában. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. tartó tanulás.

A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás. Foglalkozások

14 óra

Életmód 20 óra Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Gyakori betegségek, sérülések, baleset.

Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.

20 óra

Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének megfelelően. Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, betegségmegelőzés Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció. Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a 85


popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés,

Utazás, turizmus 20 óra A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Tudomány és technika 18 óra A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak 86



18 óra

megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek.

11. évfolyam Témakörök a 11. évfolyamra 180 óra Témák Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, csa 16 óra Etika: önismeret, ember az időben – A tanuló személye, életrajza, életének fontos gyermekkor, ifjúság, felnőttkor öregkor, állomásai. családi élet. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom 20 óra Etika: társas kapcsolatok, előítélet, Baráti kör. tolerancia, bizalom, együttérzés; A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, fogyatékkal élők, szegények és felnőttekkel. gazdagok. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Történelem, társadalmi és állampolgári Ünnepek, családi ünnepek. ismeretek: a jövedelem szerepe a Öltözködés, divat. családban, kiadás, bevétel, Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

Környezetünk 18 óra A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért?

Földrajz: biotermékek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, 87


Időjárás, éghajlat.

változatos élővilág.

Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 18 óra Történelem, társadalmi és állampolgári Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. ismeretek; társadalmi, állampolgári szakmai képzés, tagozat). ismeretek: a tudás fogalmának Az ismeretszerzés különböző módjai. átalakulása, a tanulás technikái, A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, élethosszig tartó tanulás. például a választott szakmában. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Informatika: digitális tudásbázisok, Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. könyvtári információs rendszerek. A munka világa 16 óra Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének megfelelően. Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Életmód 20 óra Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és a célországokban.

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély. Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció.

Szabadidő, művelődés, szórakozás 18 óra Földrajz: más népek kultúrái. A művészetek szerepe a mindennapokban. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, Kulturális és sportélet nálunk. lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. 88


Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái.

Utazás, turizmus 18 óra Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Tudomány és technika 18 óra A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Gazdaság és pénzügy 18 óra Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

12. évfolyam Témakörök a 12. évfolyamra 155 óra Témák Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, c 10 óra Etika: önismeret, ember az időben A tanuló személye, életrajza, életének fontos gyermekkor, ifjúság, felnőttkor állomásai. öregkor, családi élet. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom 15 óra Etika: társas kapcsolatok, előítélet, 89


Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl. fogyatékkal élők). Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. Környezetünk 15 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért? Időjárás, éghajlat. Globális kihívások.

tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Földrajz: biotermékek.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág.

Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 15 óra Történelem, társadalmi és Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. állampolgári ismeretek; társadalmi, állampolgári ismeretek: a tudás szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, fogalmának átalakulása, a tanulás technikái, élethosszig tartó tanulás. tanulmányi munka. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, Informatika: digitális tudásbázisok, például a választott szakmában. könyvtári információs rendszerek. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. A munka világa 15 óra Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének Diákmunka, nyári munkavállalás. megfelelően. Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú. Biológia-egészségtan: testrészek, Életmód 19 óra egészséges életmód, a betegségek Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen ismérvei, fogyatékkal élők, 90


táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és a célországokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.). Szabadidő, művelődés, szórakozás 19 óra Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.

betegségmegelőzés, elsősegély. Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció.

Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái.

Utazás, turizmus 14 óra A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi kultúrák. Tudomány és technika 14 óra Népszerű tudományok, ismeretterjesztés.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: 91


A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. tudománytörténeti jelentőségű Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és felfedezések, találmányok. a munkában. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Gazdaság és pénzügyek 19 óra Történelem, társadalmi és Családi gazdálkodás. állampolgári ismeretek; társadalmi és A pénz szerepe a mindennapokban. állampolgári ismeretek: a jövedelem A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági szerepe a családban, kiadás, bevétel, vonatkozásai. megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.

2. idegen nyelv A kereskedelem-marketing szakmacsoport tanulói 9-12. évfolyamon 2. idegen nyelvként angolul, németül, franciául tanulhatnak. A 9. évfolyamon kezdődő második idegennyelv-tanítás elsődleges célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása az új nyelven. A 10. évfolyam végére a tanulók tudása a második nyelvből is lehetővé teszi, hogy a körülöttük lévő világról idegen nyelven is információt szerezzenek. A különböző célok és tartalmak idegen nyelvi fejlesztésében segítenek eligazodni a témakörök táblázatában megadott kapcsolódási pontok. Ebben a képzési szakaszban a NAT fejlesztési területei és nevelési céljai a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozása során valósíthatók meg. Tudatosítani kell, hogy a nyelvtudás kulcskompetencia, amely segítséget nyújt a boldoguláshoz a magánéletben és a tanulásban csakúgy, mint később a szakmai pályafutás során. A második idegen nyelv tanulásának megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek nyelvtanulási tapasztalattal, és az újonnan kezdett nyelv egyes elemeit könnyebben megérthetik az első idegen nyelv segítségével. Érdemes már a kezdeti időszakban is építeni az első idegen nyelvből szerzett ismeretekre, készségekre, stratégiákra, és fontos a nyelvtanulási motiváció ébren tartása is. A 11-12. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. Fejlesztendő kompetenciák az idegen nyelvi kompetenciák (hallott szöveg értése, olvasott szöveg értése, íráskészség, beszédkészség, nyelvhelyesség, szóbeli interakció).

92


10. évfolyam Témakörök a 10. évfolyamra 72 óra Témák Órakeret Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család 7 óra Etika: önismeret, ember az időben A tanuló személye, életrajza gyermekkor, ifjúság, családi élet. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Ember és társadalom 8 óra Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Ünnepek, családi ünnepek. Földrajz: biotermékek. Öltözködés, divat. Környezetünk 7 óra Az otthon a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása. A lakóhely nevezetességei, szórakozási lehetőségek.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, Növények és állatok a környezetünben életközösség, védett természeti érték, Időjárás változatos élővilág. Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 10 óra Történelem, társadalmi és állampolgári Saját iskolájának bemutatása ismeretek; társadalmi, állampolgári Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, ismeretek: a tudás fogalmának tanulmányi munka. átalakulása, a tanulás technikái, A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, élethosszig tartó tanulás. például a választott szakmában. Informatika: digitális tudásbázisok, Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. könyvtári információs rendszerek. A munka világa Foglalkozások

3 óra

Életmód 11 óra Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Gyakori betegségek

Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének megfelelően. Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély. Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció. 93


Szabadidő, művelődés, szórakozás 9 óra Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.

Utazás, turizmus 8 óra Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Tudomány és technika 6 óra A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Gazdaság és pénzügyek 3 óra Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

A1 szintű nyelvtudás. A tanuló követi a célnyelvi óravezetést, megérti az ismerős szavakat és alapvető fordulatokat, amelyek a személyére, családjára vagy a közvetlen környezetében előforduló konkrét dolgokra vonatkoznak. Képes egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikálni, személyes adatokra vonatkozó kérdéseket feltenni, és 94


ezeket megválaszolni. Képes saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról röviden, önállóan beszélni egyszerű, begyakorolt fordulatokkal, szerkezetekkel. Megérti az ismert neveket, szavakat, és az egyszerű szövegek egyszerű mondatait. Megérti az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások gondolatmenetét az ismerős szavak, esetleg képek segítségével. Képes minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket írni őt érdeklő, ismert témákról.

11. évfolyam Témakörök a 11. évfolyamra 72 óra Témák Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, csal 5 óra Etika: önismeret, ember az időben A tanuló személye, életrajza, életének fontos gyermekkor, ifjúság, felnőttkor öregkor, állomásai. családi élet. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalo 6 óra Etika: társas kapcsolatok, előítélet, Emberek külső és belső jellemzése. tolerancia, bizalom, együttérzés; Baráti kör. fogyatékkal élők, szegények és gazdagok. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, Történelem, társadalmi és állampolgári felnőttekkel. ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. zsebpénz. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Földrajz: biotermékek. Környezetünk 6 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat. .

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág. Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 8 óra Történelem, társadalmi és állampolgári Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. ismeretek; társadalmi, állampolgári szakmai képzés, tagozat). ismeretek: a tudás fogalmának átalakulása, 95


Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmában. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.

a tanulás technikái, élethosszig tartó tanulás. Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek.

A munka világa 6 óra Diákmunka, nyári munkavállalás. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú. Életmód 12 óra Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Életmód nálunk és a célországokban. Szabadidő, művelődés, szórakozás 10 óra Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.

Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének megfelelően.

Utazás, turizmus 7 óra A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Célnyelvi kultúrák. Tudomány és technika 6 óra Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély. Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció.

Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. 96


életben. Az internet szerepe a magánéletben, tanulásban és a munkában.

Informatika: számítógépen keresztül való a kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Gazdaság és pénzügyek 6 óra Történelem, társadalmi és állampolgári A pénz szerepe a mindennapokban. ismeretek; társadalmi és állampolgári Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, Reklámok. kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

12. évfolyam Témakörök a 12. évfolyamra 62 óra Témák Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család 5 óra Etika: önismeret, ember az időben A tanuló személye, életrajza, életének fontos gyermekkor, ifjúság, felnőttkor állomásai. öregkor, családi élet. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom 6 óra Etika: társas kapcsolatok, előítélet, Emberek külső és belső jellemzése. tolerancia, bizalom, együttérzés; Baráti kör. fogyatékkal élők, szegények és A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, gazdagok. Történelem, társadalmi és felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Földrajz: biotermékek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl. fogyatékkal élők). Környezetünk 5 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben. Időjárás, éghajlat.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág. Földrajz: településtípusok; globális 97


.

problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 6 óra Történelem, társadalmi és Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. állampolgári ismeretek; társadalmi, szakmai képzés, tagozat). állampolgári ismeretek: a tudás Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, fogalmának átalakulása, a tanulás tanulmányi munka. technikái, élethosszig tartó tanulás. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, Informatika: digitális tudásbázisok, például a választott szakmában. könyvtári információs rendszerek. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. A munka világa 6 óra Szakmai tárgyak: a tárgyak Diákmunka, nyári munkavállalás. jellegének megfelelően. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú. Életmód 10 óra Biológia-egészségtan: testrészek, Napirend, időbeosztás. egészséges életmód, a betegségek Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen ismérvei, fogyatékkal élők, táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség betegségmegelőzés, elsősegély. megőrzésében, testápolás). Testnevelés és sport: a rendszeres Életünk és a stressz. testedzés hatása a szervezetre, Étkezési szokások a családban. relaxáció. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és a célországokban. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8 óra Földrajz: más népek kultúrái. Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Magyar nyelv és irodalom: rövid Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. epikai, lírai, drámai művek olvasása, Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. a reklám és a popzene új szóbeli Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. költészete. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Informatika: e-könyvek, Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban. médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, 98


befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. 6 óra Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Célnyelvi kultúrák. Tudomány és technika 5 óra Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Gazdaság és pénzügyek 5 óra Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

A2 szintű nyelvtudás. A tanuló képes egyszerű hangzó szövegekből kiszűrni a lényeget és néhány konkrét információt. Részt tud venni nagyon rövid beszélgetésekben, képes feltenni és megválaszolni kérdéseket kiszámítható, mindennapi helyzetekben, képes A fejlesztés várt gondolatokat és információt cserélni ismerős témákról. eredményei a két Képes ismerős témakörökben rövid összefüggő szóbeli megnyilatkozásra évfolyamos ciklus egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult fordulatok, alapvető végén szókincs segítségével. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, megtalálja a szükséges információkat egyszerű szövegekben, különböző szövegtípusokban. Összefüggő mondatokat, rövid tényközlő szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról minta alapján. 99


Matematika Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a 100


képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), Internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismereteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott, egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A NAT néhány matematikus ismeretét előírja minden tanuló számára: Euklidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János, Thalész, Euler, Gauss, Pascal, Cantor, Erdős, 101


Neumann. A kerettanterv ezen kívül is sok helyen hívja fel a tananyag matematikatörténeti érdekességeire a figyelmet. Ebből a tanárkollégák csoportjuk jellegének megfelelően szabadon válogathatnak. A matematika oktatása elképzelhetetlen állítások, tételek bizonyítása nélkül. Hogy a tananyagban szereplő tételek beláttatása során milyen elfogadott igazságokból indulunk ki, s mennyire részletezünk egy bizonyítást, nagymértékben függ az állítás súlyától, a csoport befogadó képességétől, a rendelkezésre álló időtől stb. Ami fontos, az a bizonyítás iránti igény felkeltése, a logikai levezetés szükségességének megértetése. Ennek mikéntjét a helyi tantervre támaszkodva mindig a szaktanárnak kell eldöntenie, ezért a tantervben a tételek megnevezése mellett nem szerepel utalás a bizonyításra. A fejlesztési cél elérése szempontjából - egy adott tanulói közösség számára - nem feltétlenül a tantervben szereplő (nevesített) tételek a legalkalmasabbak bizonyítás bemutatására, gyakorlására. Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását.

Egészségügy, ügyvitel és kereskedelem-marketing szakmacsoportban

10. évfolyam Heti 3 óra Éves 108 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Ismeretek Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.)

Órakeret 12 óra

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos 102


jellegű) szöveg értelmezése. A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Matematikatörténet: Euklidesz szerepe a tudományosság kialakításában.

Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás megkülönböztetése. Érvelés, vita. Érvek és ellenérvek. Ellenpélda szerepe. Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése.

Magyar nyelv és irodalom: mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele.

Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások.

Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor …” típusú állítások esetében. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése.

Bizonyítás.

Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre.

Etika: a következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása.

Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban.

Rendszerezés: az esetek összeszámlálásánál minden esetet meg kell találni, de minden esetet csak egyszer lehet számításba venni. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Esetfelsorolások, diszkusszió (pl. van-e ismétlődés). Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás; a sikertelenség okának feltárása (pl. minden feltételre figyelt-e).

Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel. Technika, életvitel és gyakorlat: hétköznapi problémák megoldása a kombinatorika eszközeivel. Magyar nyelv és irodalom: periodicitás, ismétlődés és kombinatorika mint szervezőelv poetizált 103


szövegekben. A gráffal kapcsolatos Gráfok alkalmazása alapfogalmak (csúcs, él, fokszám). problémamegoldásban. Egyszerű hálózat szemléltetése. Számítógépek egy munkahelyen, elektromos hálózat a lakásban, település úthálózata stb. szemléltetése gráffal. Gondolatmenet megjelenítése gráffal.

Kémia: molekulák térszerkezete. Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel, hálózatok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: pl. családfa. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.

Gráf csúcsa, éle, csúcs fokszáma. Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha Kulcsfogalmak/ …., akkor …”). Feltétel és következmény. Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. fogalmak Ellentmondás. Faktoriális. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek

2. Számtan, algebra

Órakeret 38 óra

Fejlesztési követelmények


A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai.

Számológép használata. A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben.

Fizika: fonálinga lengésideje, rezgésidő számítása.

A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet.

Különböző algebrai módszerek Fizika: egyenletesen alkalmazása ugyanarra a gyorsuló mozgás problémára (szorzattá alakítás, teljes kinematikája. négyzetté kiegészítés). Ismeretek tudatos memorizálása (rendezett másodfokú egyenlet és megoldóképlet összekapcsolódása). A megoldóképlet biztos használata.

Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok.

Matematikai modell (másodfokú egyenlet) megalkotása a szöveg alapján. A megoldás ellenőrzése, gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?). Algebrai ismeretek alkalmazása.

Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása. Gyökök és együtthatók összefüggései.

Fizika; kémia: számítási feladatok.

Önellenőrzés: egyenlet megoldásának ellenőrzése. 104


Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása. Matematikatörténet: részletek a harmad- és ötödfokú egyenlet megoldásának történetéből. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. ax + b = cx + d .

Annak belátása, hogy vannak a matematikában megoldhatatlan problémák.

Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer.

Egyszerű másodfokú egyenletrendszer megoldása. A behelyettesítő módszerrel is megoldható feladatok. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Másodfokú függvény eszközjellegű használata.

Megoldások ellenőrzése.

Fizika: például egyenletesen gyorsuló mozgással kapcsolatos kinematikai feladat.

Egyszerű másodfokú Informatika: tantárgyi szimulációs egyenlőtlenségek. programok ax 2 + bx + c ≥ 0 (vagy > 0) használata. alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a ≠ 0 ). Példák adott alaphalmazon Megosztott figyelem; két, illetve ekvivalens és nem ekvivalens több szempont egyidejű követése. egyenletekre, átalakításokra. Halmazok eszközjellegű használata. Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés. Összefüggés két pozitív szám Geometria és algebra Fizika: minimum- és számtani és mértani közepe összekapcsolása az azonosság maximumproblémák. között. Gyakorlati példa igazolásánál. GONDOLATMENET MEGFORDÍTÁSA. minimum és maximum probléma megoldására. Kulcsfogalmak/ Ekvivalens egyenlet. Hamis gyök. Másodfokú egyenlet, diszkrimináns. Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

Órakeret 5 óra

Ismeretek


Kapcsoló dási pontok

Az

Ismeretek felidézése

x a ax + bx + c 2

(a ≠ 0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai.

.

105


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek

4. Geometria Fejlesztési követelmények

Órakeret 44 óra Kapcsolódási pontok

Vektorok összege, két vektor különbsége.

Műveleti analógiák (összeadás, kivonás).

Fizika: erők összege, két erő különbsége, vektormennyiség változása (pl. sebesség-változás).

Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás. A hasonlósági transzformáció.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).

Hasonló alakzatok.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása: a megfelelő szakaszok hosszának aránya állandó, a megfelelő szögek egyenlők, a kerület, a terület, a felszín és a térfogat változik.

A háromszögek hasonlóságának alapesetei.

Szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. Ismeretek tudatos memorizálása.

A hasonlóság alkalmazásai. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya.

Új ismeretek matematikai alkalmazása.

Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe.

Ismeretek tudatos memorizálása, alkalmazása szakaszok hosszának számolásánál, szakaszok szerkesztésénél.

A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Távolság, szög, terület a tervrajzon, térképen.

Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése: geometriai modell.

Földrajz: térképkészítés, térképolvasás.

Hasonló testek felszínének,

Annak tudatosítása, hogy nem

Biológia-egészségtan:

Fizika: súlypont, tömegközéppont. Vizuális kultúra: összetett arányviszonyok érzékeltetése, formarend, az aranymetszés megjelenése a természetben, alkalmazása a művészetekben.

106


térfogatának aránya.

egyformán változik egy test felszíne és térfogata, ha kicsinyítjük vagy nagyítjuk.

példák arra, amikor adott térfogathoz nagy felület (pl. fák levelei) tartozik.

Vektor szorzása valós számmal.

Új műveletfogalom kialakítása és gyakorlása.

Fizika: Newton II. törvénye.

Vektorok felbontása összetevőkre. Ismeretek mozgósítása új helyzetben. Emlékezés korábbi információkra.

Fizika: eredő erő, eredő összetevőkre bontása.

Bázisvektorok, vektorkoordináták. Elnevezések, jelek és egyéb megállapodások megjegyzése. Emlékezés definíciókra.

Fizika: helymeghatározás, erővektor felbontása összetevőkre.

Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense.

Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre.

A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben.

A valós problémák matematikai (geometriai) modelljének megalkotása, a problémák önálló megoldása.

Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre.

Kulcsfogalmak/ Hasonló. Arány. Vektor, vektorművelet. Szinusz, koszinusz, tangens, kotangens. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

5. Valószínűség, statisztika

Órakeret 9 óra



A véletlen esemény szimmetria alapján, logikai úton vagy kísérleti úton megadható, megbecsülhető esélye, valószínűsége. Kísérletek, játékok csoportban.

Biológia-egészségtan: öröklés, mutáció.

Véletlen kísérlet. Biztos esemény, lehetetlen esemény. Esély, valószínűség.

107


Közgazdaság szakmacsoportban

10. évfolyam a Heti 4 óra ÉVES 144 ÓRA

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Ismeretek Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.)

Órakeret 16 óra

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése.

A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Matematikatörténet: Euklidesz szerepe a tudományosság kialakításában.

Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás megkülönböztetése. Érvelés, vita. Érvek és ellenérvek. Ellenpélda szerepe. Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése.

Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások.

Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor …” típusú állítások esetében. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése.

Bizonyítás.

Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése

Magyar nyelv és irodalom: mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele.

Etika: a következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak 108


Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban.

helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre.

alkalmazása.

Rendszerezés: az esetek összeszámlálásánál minden esetet meg kell találni, de minden esetet csak egyszer lehet számításba venni. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Esetfelsorolások, diszkusszió (pl. van-e ismétlődés). Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás; a sikertelenség okának feltárása (pl. minden feltételre figyelt-e).

Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel.

Gráfok alkalmazása A gráffal kapcsolatos alapfogalmak (csúcs, él, fokszám). problémamegoldásban. Egyszerű hálózat szemléltetése. Számítógépek egy munkahelyen, elektromos hálózat a lakásban, település úthálózata stb. szemléltetése gráffal. Gondolatmenet megjelenítése gráffal.

Technika, életvitel és gyakorlat: hétköznapi problémák megoldása a kombinatorika eszközeivel. Magyar nyelv és irodalom: periodicitás, ismétlődés és kombinatorika mint szervezőelv poetizált szövegekben. Kémia: molekulák térszerkezete. Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel, hálózatok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: pl. családfa. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.

Gráf csúcsa, éle, csúcs fokszáma. Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha Kulcsfogalmak/ …., akkor …”). Feltétel és következmény. Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. fogalmak Ellentmondás. Faktoriális. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Számtan, algebra

Órakeret 51 óra 109


Ismeretek



A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai.

Számológép használata. A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben.

Fizika: fonálinga lengésideje, rezgésidő számítása.

A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet.

Különböző algebrai módszerek Fizika: egyenletesen alkalmazása ugyanarra a gyorsuló mozgás problémára (szorzattá alakítás, teljes kinematikája. négyzetté kiegészítés). Ismeretek tudatos memorizálása (rendezett másodfokú egyenlet és megoldóképlet összekapcsolódása). A megoldóképlet biztos használata.

Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok.

Matematikai modell (másodfokú egyenlet) megalkotása a szöveg alapján. A megoldás ellenőrzése, gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?).

Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása.

Algebrai ismeretek alkalmazása.

Gyökök és együtthatók összefüggései.

Önellenőrzés: egyenlet megoldásának ellenőrzése.

Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása. Matematikatörténet: részletek a harmad- és ötödfokú egyenlet megoldásának történetéből.

Annak belátása, hogy vannak a matematikában megoldhatatlan problémák.

Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. ax + b = cx + d .

Megoldások ellenőrzése.

Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer.

Egyszerű másodfokú egyenletrendszer megoldása. A behelyettesítő módszerrel is megoldható feladatok. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek. ax 2 + bx + c ≥ 0 (vagy > 0) alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a ≠ 0 ).

Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Másodfokú függvény eszközjellegű használata.

Példák adott alaphalmazon ekvivalens és nem ekvivalens egyenletekre, átalakításokra.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Halmazok eszközjellegű használata.

Fizika; kémia: számítási feladatok.

Fizika: például egyenletesen gyorsuló mozgással kapcsolatos kinematikai feladat.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

110


Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Gyakorlati példa minimum és maximum probléma megoldására. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Geometria és algebra összekapcsolása az azonosság igazolásánál. Gondolatmenet megfordítása.

Fizika: minimum- és maximumproblémák.

Ekvivalens egyenlet. Hamis gyök. Másodfokú egyenlet, diszkrimináns. Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép.



Órakeret 7 óra

Ismeretek


Kapcsoló dási pontok

Az

Ismeretek felidézése

x a ax + bx + c 2

(a ≠ 0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek

.

4. Geometria Fejlesztési követelmények

Órakeret 59 óra Kapcsolódási pontok

Vektorok összege, két vektor különbsége.

Műveleti analógiák (összeadás, kivonás).

Fizika: erők összege, két erő különbsége, vektormennyiség változása (pl. sebesség-változás).

Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás. A hasonlósági transzformáció.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).

Hasonló alakzatok.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása: a megfelelő szakaszok hosszának aránya állandó, a megfelelő szögek egyenlők, a kerület, a terület, a felszín és a térfogat változik.

A háromszögek hasonlóságának alapesetei.

Szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. Ismeretek 111


tudatos memorizálása. A hasonlóság alkalmazásai. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya.

Új ismeretek matematikai alkalmazása.

Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe.

Ismeretek tudatos memorizálása, alkalmazása szakaszok hosszának számolásánál, szakaszok szerkesztésénél.

A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Távolság, szög, terület a tervrajzon, térképen.

Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése: geometriai modell.

Földrajz: térképkészítés, térképolvasás.

Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya.

Annak tudatosítása, hogy nem egyformán változik egy test felszíne és térfogata, ha kicsinyítjük vagy nagyítjuk.

Biológia-egészségtan: példák arra, amikor adott térfogathoz nagy felület (pl. fák levelei) tartozik.

Vektor szorzása valós számmal.

Új műveletfogalom kialakítása és gyakorlása.

Fizika: Newton II. törvénye.

Vizuális kultúra: összetett arányviszonyok érzékeltetése, formarend, az aranymetszés megjelenése a természetben, alkalmazása a művészetekben.

Vektorok felbontása összetevőkre. Ismeretek mozgósítása új helyzetben. Emlékezés korábbi információkra. Bázisvektorok, vektorkoordináták. Elnevezések, jelek és egyéb megállapodások megjegyzése. Emlékezés definíciókra. Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense. A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben.

Fizika: súlypont, tömegközéppont.

A valós problémák matematikai (geometriai) modelljének megalkotása, a problémák önálló megoldása.

Fizika: eredő erő, eredő összetevőkre bontása. Fizika: helymeghatározás, erővektor felbontása összetevőkre. Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre. Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre.

112


Kulcsfogalmak/ Hasonló. Arány. Vektor, vektorművelet. Szinusz, koszinusz, tangens, kotangens. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége.


A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén


Órakeret 11 óra



A véletlen esemény szimmetria alapján, logikai úton vagy kísérleti úton megadható, megbecsülhető esélye, valószínűsége. Kísérletek, játékok csoportban.

Biológia-egészségtan: öröklés, mutáció.

Véletlen kísérlet. Biztos esemény, lehetetlen esemény. Esély, valószínűség.

Gondolkodási és megismerési módszerek − Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete. − Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben. − Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése. − Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban. − Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására. Számtan, algebra − Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok. − Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. − Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. − Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. − Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása. − A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. 113


Összefüggések, függvények, sorozatok − A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete. − A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon). − Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása. − Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján. − Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség. − A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordinátarendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Geometria − Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése. − Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük. − A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete. − Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat). − Szimmetria ismerete, használata. − Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök). − Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete. − Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete. − Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben. − Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása. − A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. − A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni. − A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre. Valószínűség, statisztika − Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. − Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése. − Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása. 114


− Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata. − Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése. − A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét.

MATEMATIKA

11–12. évfolyam Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka is, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző- és összegzőképesség alakítása. Ebben a két évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk. Olyanokat, amelyekhez kell az előző évek alapozása, amelyek kissé összetettebb problémák megoldását is lehetővé teszik. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. Minden témában nagy hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban való felhasználhatóságára. A statisztikai kimutatások és az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése hozzájárul a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez, a helyes döntések meghozatalához. Gyakran alkalmazhatjuk a digitális technikát az adatok, problémák gyűjtéséhez, a véletlen jelenségek vizsgálatához. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban és mindennapjaink gyakorlatában is elengedhetetlen. A sorozatok, kamatos kamat témakör kiválóan alkalmas a pénzügyi, gazdasági problémákban való jártasság kialakításra. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését is segíti, ha önálló kiselőadások, prezentációk elkészítését, megtartását várjuk el a diákoktól. A matematikatörténet feldolgozása például alkalmas erre. Ez sokat segíthet abban, hogy a matematikát kevésbé szerető tanulók se tekintsék gondolkodásmódjuktól távol álló területnek a matematikát. A tanmenetet heti 3, 4, illetve 5 órára is megterveztük. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. 108 órában tanulnak az egészségügy, illetve az ügyvitel szakmacsoport diákjai; 144 órában a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport tanulói, 180 órában a közgazdaság szakmacsoport diákjai.

115


11. évfolyam 11. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek 14 óra 27 óra Számtan, algebra 12 óra Összefüggések, függvények, sorozatok 33 óra Geometria 22 óra Valószínűség, statisztika ∑108óra

21 óra 35 óra 15 óra 43 óra 30 óra ∑144óra

1. Gondolkodási és megismerési módszerek Előzetes tudás:

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai:


Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet: Erdős Pál. Binomiális együtthatók.

Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai modell. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

2. Számtan, algebra Előzetes tudás: A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai:

Órakeret: 14 óra/ 21 óra/ 24 óra

Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének megértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővítése, konkrét példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmazása. A modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése.

Ismeretek

Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszám összeg és az élek száma közötti összefüggés. Matematikatörténet: Euler.

24 óra 46 óra 19 óra 54 óra 37 óra ∑180óra

Kapcsolódási pontok Földrajz: előrejelzések, tendenciák megfogalmazása Biológia-egészségtan: genetika

Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a matematikában. Modell alkotása valós problémához: gráfmodell. Megfelelő, a problémát jól tükröző ábra készítése.

Órakeret: 27 óra/ 35 óra/ 46 óra Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, egyenlőtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása megfelelő modell választásával. A matematika alkalmazása más tudományokban. Ismeretek 116


rendszerezése, alkalmazása. A matematika épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése követelményeinek megértése. Függvénytulajdonság alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás). Ismeretek n-edik gyök. A négyzetgyök fogalmának általánosítása. Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén.

Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben maradására. A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek.

A logaritmus értelmezése. Matematikatörténet: A logaritmussal való számolás szerepe (például a Kepler-törvények felfedezésében). Zsebszámológép használata, táblázat használata. A logaritmus azonosságai.

A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek.



A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása. Fogalmak módosítása újabb tapasztalatok, ismeretek alapján. A hatványfogalom célszerű kiterjesztése, permanenciaelv alkalmazása. Ismeretek tudatos memorizálása. Ismeretek mozgósítása. Modellek alkotása (algebrai modell): exponenciális egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás).

Korábbi ismeretek felidézése (hatvány fogalma). Ismeretek tudatos memorizálása.

Annak felismerése, hogy a technika fejlődésének alapja a matematikai tudás. A hatványozás és a logaritmus kapcsolatának felismerése. Modellek alkotása (algebrai modell): logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerű exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás).

Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz; biológiaegészségtan: globális problémák - demográfiai mutatók, a Föld eltartó képessége és az élelmezési válság, betegségek, világjárványok, túltermelés és túlfogyasztás. Technika, életvitel és gyakorlat: zajszennyezés. Kémia: pH-számítás. Fizika: Kepler-törvények. Fizika; kémia: számítási feladatok.

Életvitel és gyakorlat: zajszennyezés. Kémia: pH-számítás. Biológia-egészségtan: érzékelés, az inger és az érzet. 117


3. Összefüggések, függvények, sorozatok Előzetes tudás:


Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése. A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matematika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően.

Ismeretek


Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg).

A kiterjesztés szükségességének, alapgondolatának megértése. Időtől függő periodikus jelenségek kezelése.

A trigonometrikus függvények transzformációi: f (x ) + c , f (x + c) ; cf (x ) ; f (cx) . Az exponenciális függvények. Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban.

A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmus függvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben.


Tudatos megfigyelés a változó szempontok és feltételek szerint. Permanenciaelv alkalmazása. Modellek alkotása (függvény modell): a lineáris és az exponenciális növekedés/csökkenés matematikai modelljének összevetése konkrét, valós problémákban (például: népesség, energiafelhasználás, járványok stb.).

Kapcsolódási pontok Fizika: periodikus mozgás, hullámmozgás, váltakozó feszültség és áram. Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz: a társadalmigazdasági tér szerveződése és folyamatai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; földrajz: globális kérdések: erőforrások kimerülése, fenntarthatóság, demográfiai robbanás a harmadik világban, népességcsökkenés az öregedő Európában.

Fizika; kémia: radioaktivitás.

118



4. Geometria

Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Előzetes tudás: Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és A tematikai egység nevelési- térfogat kiszámítása. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordinátafejlesztési céljai: geometria. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Ismeretek Szinusztétel, koszinusztétel.

Fejlesztési követelmények Általános eset, különleges eset viszonya (a derékszögű háromszög és a két tétel).

Kapcsolódási pontok Fizika: vektor felbontása adott állású összetevőkre. Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS.

Síkidomok kerületének és területének számítása.

Ismeretek alkalmazása.

Földrajz: felszínszámítás.

Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként.

A trigonometrikus azonosságok megértése, használata.

Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges

A problémához hasonló egyszerű probléma keresése.

Fizika: rezgőmozgás, adott kitéréshez, sebességhez, gyorsuláshoz tartozó időpillanatok meghatározása.

A művelet újszerűségének felfedezése. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése,

Fizika: mechanikai munka, mágneses fluxus.

Függvénytáblázat alkalmazása feladatok megoldásában.

119


és elégséges feltétele. Helyvektor. Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés. A helyvektor koordinátái. Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái. Két pont távolsága, a szakasz hossza. A kör egyenlete.

Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens. Iránytangens és az egyenes meredeksége. A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

A kör adott pontjában húzott érintője.

A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában.

megkülönböztetése. Emlékezés: jelek, jelölések, megállapodások. A vektor fogalmának bővítése (algebrai vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió szemléletes fogalmának fejlesztése. Képletek értelmezése, alkalmazása.

Képletek értelmezése, alkalmazása. Geometria és algebra összekapcsolása.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Geometriai ismeretek felelevenítése, megfogalmazása algebrai alakban. Az egyenest jellemző adatok, a közöttük felfedezhető összefüggések értése, használata. Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel. Ismeretek mozgósítása, alkalmazása (elsőfokú, illetve másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása). A geometriai fogalmak megjelenítése algebrai formában. Geometriai ismeretek mozgósítása. Geometriai problémák megoldása algebrai eszközökkel. Geometriai problémák számítógépes megjelenítése.

Fizika: vonatkoztatási rendszer, hely megadása. Fizika: erők összeadása komponensek segítségével, háromdimenziós képalkotás (hologram). Fizika: hely megadása.

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram). Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram). Fizika: út-idő grafikon és a sebesség kapcsolata.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram). Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram). Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram használata). 120


Fizika: égitestek pályája. Órakeret: 22 óra/ 30 óra/ 37 óra


Előzetes tudás:

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A véletlen esemény fogalma, a véletlen kísérlet fogalma. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Esély és valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. Műveletek értelmezése az események között. Matematikai elvonatkoztatás: a valószínűség matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen mintavétel módszerei jelentőségének megértése.

Ismeretek



Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre. Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül. A valószínűség klasszikus modellje. Matematikatörténet: Rényi: Levelek a valószínűségről. Egyszerű valószínűségszámítási problémák.

A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása.

Informatika: folyamatok, kapcsolatok leírása logikai áramkörökkel.

A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolata.

A modell és a valóság kapcsolata.

Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása. Statisztikai mintavétel. Modell alkotása Valószínűségek visszatevéses (valószínűségi modell): a mintavétel esetén. mintavételi eljárás lényege. Visszatevés nélküli mintavétel. Adathalmazok jellemzői: A statisztikai kimutatások és a átlag, medián, módusz, valóság: az információk terjedelem, szórás. Nagy kritikus értelmezése, az adathalmazok jellemzése esetleges manipulációs statisztikai mutatókkal. szándék felfedeztetése.

Fizika: az űrkutatás hatása mindennapjainkra, a találkozás valószínűsége. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

121


Közvélemény-kutatás, minőség-ellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására.

12. évfolyam 12. évfolyam 25 óra Összefüggések, függvények, sorozatok 27 óra Geometria 41 óra Rendszerező összefoglalás ∑93óra

34 óra 36 óra 54 óra ∑124óra


42 óra 45 óra 68 óra ∑155óra


Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény megadása, tulajdonságai. A matematika és a valóság: matematikai modellek készítése, A tematikai egység nevelési- vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően. Sorozat vizsgálata; fejlesztési céljai: rekurzió, képletek értelmezése. Ismerethordozók használata. Előzetes tudás:

Ismeretek A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza. Matematikatörténet: Fibonacci. Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Matematikatörténet: Gauss. Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege.

Kamatoskamat-számítás.

Fejlesztési követelmények Sorozat megadása rekurzióval és képlettel.

A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. A számtani sorozat mint lineáris függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása. Modellek alkotása: befektetés és hitel; különböző feltételekkel meghirdetett

Kapcsolódási pontok Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel: algoritmusok megfogalmazása, tervezése.

Fizika; kémia, biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: exponenciális folyamatok vizsgálata.

Földrajz: a világgazdaság szerveződése és működése, a pénztőke működése, a 122


befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Az egyéni döntés felelőssége: az eladósodás veszélye. Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás). A szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:


Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb.

A problémához illeszkedő vázlatos ábra alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolása. Fogalomalkotás közös tulajdonság szerint (hengerszerű, kúpszerű testek, poliéderek). A valós problémákhoz modell alkotása: geometriai modell. Ismeretek megfelelő csoportosítása.

3. Rendszerező összefoglalás Előzetes tudás:

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés.

Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata. Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása.

Ismeretek

A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások.


2. Geometria

Előzetes tudás:

monetáris világ jellemző folyamatai, hitelezés, adósság, eladósodás.

Kapcsolódási pontok Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (térgeometriai szimulációs program). Kémia: kristályok. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (térgeometriai szimulációs program). Órakeret: 41 óra/ 54 óra/ 68 óra

A középiskolai matematika anyaga. 123



Ismeretek

A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése. Fejlesztési követelmények


1. Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok. Ponthalmazok és A problémának megfelelő számhalmazok. Valós számok szemléltetés kiválasztása halmaza és részhalmazai. (Venn-diagram, számegyenes, koordinátarendszer). Állítások logikai értéke. Szövegértés. A szövegben Filozófia: logika - a Logikai műveletek. található információk következetes és rendezett összegyűjtése, rendszerezése. gondolkodás elmélete, a logika kapcsolódása a matematikához és a nyelvészethez. Informatika: Egy bizonyos, nemrég történt esemény információinak begyűjtése több párhuzamos forrásból, ezek összehasonlítása, elemzése, az igazságtartalom keresése, a manipulált információ felfedése. Navigációs eszközök használata: hierarchizált és legördülő menük használata. A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata. Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása. Bizonyítási módszerek.

Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal.

Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok.

Halmazok eszközjellegű használata. Emlékezés a tanult definíciókra és tételekre, alkalmazásuk önálló problémamegoldás során. Direkt és indirekt bizonyítás közötti különbség megértése. Néhány tipikusan hibás következtetés bemutatása, elemzése. Sorbarendezési és kiválasztási problémák felismerése. Gondolatmenet szemléltetése gráffal. Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós

Filozófia: szillogizmusok.

124


Gyakorlati számítások.

Egyenletek és egyenlőtlenségek.

Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok.

Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok.

számok halmazán értelmezett műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel. 2. Számtan, algebra Kerekítés, közelítő érték, becslés. Számológép használata, értelmes kerekítés.

Megoldások az alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz megfelelő kezelésével. Az azonosságok szerepének ismerete, használatuk. Matematikai fogalmak fejlődésének bemutatása pl. a hatvány, illetve a szögfüggvények példáján. Adott egyenlethez illő megoldási módszer önálló kiválasztása. Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem fejlesztése: sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás. Tanult egyenlettípusok és egyenlőtlenségtípusok önálló megoldása.

Technika, életvitel és gyakorlat: alapvető adózási, biztosítási, egészség-, nyugdíj- és társadalombiztosítási, pénzügyi ismeretek.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: képletek használata

A tanult megoldási módszerek biztos alkalmazása. Matematikai modell (egyenlet, egyenlőtlenség) megalkotása, vizsgálatok a modellben, ellenőrzés.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: matematikai modellek. 3. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása. A Emlékezés: a fogalmak függvények tulajdonságai. pontos felidézése, ismerete. Értelmezési tartomány, 125


A tanult alapfüggvények ismerete. Függvénytranszformációk: f (x ) + c , f (x + c) ; cf (x ) ; f (cx) . Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merőlegesen. Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint.

Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Távolságok és szögek kiszámítása. Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál. Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák. Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között. A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok

értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás fogalmak alkalmazása konkrét feladatokban. Az alapfüggvények ábrázolása és tulajdonságai. Képi emlékezés statikus helyzetekben (grafikonok felidézése). Kapcsolat a matematika két területe között: függvénytranszformációk és geometriai transzformációk. Emlékezés, ismeretek mozgósítása. Függvények használata valós folyamatok elemzésében. Függvény alkalmazása matematikai modell készítésében. 4. Geometria

Fizika, kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: matematikai modellek.

Valós problémában a megfelelő geometriai fogalom felismerése, alkalmazása.

Szerepük felfedezése művészetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben. Állítások, tételek jelentésére való emlékezés. A problémának megfelelő összefüggések felismerése, alkalmazása.

Állítások, tételek jelentésére való emlékezés.

126


szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok. Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Matematikatörténet: a vektor fogalmának fejlődése a fizikai vektorfogalomtól a rendezett szám n-esig. Vektorok alkalmazásai. Geometria és algebra Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös összekapcsolása. pontja. Matematikatörténet: nevezetes szerkeszthetőségi problémák. 5. Valószínűség-számítás, statisztika Magyar nyelv és irodalom: a Diagramok. Statisztikai Adathalmazok jellemzése tartalom értékelése hihetőség mutatók: módusz, medián, önállóan választott mutatók átlag, szórás. segítségével. A reprezentatív szempontjából; a szöveg minta jelentőségének hitelességével kapcsolatos megértése. tartalmi elemek magyarázata; a kétértelmű, többjelentésű tartalmi elemek feloldása; egy következtetés alapját jelentő tartalmi elem felismerése; az olvasó előismereteire alapozó figyelemfelhívó jellegű címadás felismerése. Gyakoriság, relatív A valószínűség és a Technika, életvitel és gyakoriság. Véletlen esemény statisztika törvényei gyakorlat; biológiavalószínűsége. érvényesülésének felfedezése egészségtan: A valószínűség kiszámítása a a termelésben, a pénzügyi szenvedélybetegségek és folyamatokban, a társadalmi rizikófaktor. klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei. folyamatokban. A szerencsejátékok igazságtalanságának és a játékszenvedély veszélyeinek felismerése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek A középiskolai történelemtanítás az általános iskolai ismeretekre és tevékenységekre épül, jellegét tekintve azonban már forrás- és tevékenységközpontú. Olyan nevelő-oktató tevékenység, amelynek célja az általános történelmi műveltség kiterjesztése és elmélyítése, 127


valamint a magasabb műveltség megalapozása. Az iskola és benne a történelemtanítás egyik fő feladata értékek közvetítése. Olyan alapvető normákról, értékekről van szó, mint a nemzeti azonosságtudat kialakítása a magyar történelem feldolgozásával; az európai és egyetemes demokratikus értékrend kialakítása az egyetemes történelem elemzésével. Fontos feladat a különböző képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – azonos súlyú fejlesztése. Fontos, hogy a tanulók ezek révén rendelkezzenek a történelmi gondolkodás kialakításához szükséges alapokkal; birtokában legyenek alapvető történelmi tények ismeretének; tudják használni a szaknyelvet, értsék a történelmi fogalmakat; képesek legyenek ismereteiket szóban és írásban egyaránt előadni. Fontos, hogy a tanulók legyenek képesek értelmezni a történelmi múlt és a jelenkor társadalmi eseményeit, álláspontjukat pedig érvekkel alátámasztva tudják képviselni. A történelem tanításának célja annak a történelmi műveltségnek az elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot, és ezáltal a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és tágabb közösségek számára. A magyar történelem a nemzeti azonosságtudatot, az európai és a világtörténelem az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelmi folyamatok, jelenségek megismerése, megértése megalapozza a történelmi tudat és történelmi gondolkodás kialakulását. Fontos célként fogalmazható meg, hogy a középiskolai tanulmányokat záró történelem érettségi – elősegítve az élethosszig való tanulás feltételeit – nemcsak a lexikai adatok elsajátítását, az egyszerű reprodukciót, hanem a különböző típusú ismeretforrások gyakorlati használatát, történelmi összefüggések magyarázatát, a kritikai gondolkodás kialakulását, valamint a kommunikációs képességek alkalmazását várja el. A történelem tantárgyi kerettanterv érvényesíti az iskolai oktatás-nevelés közös, átfogó elveit, így részt vállal az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem társadalmi feladataiból. A kerettanterv által alkalmazott kulcsfogalmak a következők: változás–folyamatosság; történelmi források; kronológia; történelmi tér; település, életmód, életviszony, életminőség; történelmi személyiség; ellentét – összefüggés, kölcsönhatás; ok, cél, következmény; analógia; társadalmi helyzet (státusz); szabadság, alávetettség (emancipáció, diszkrimináció); erőszak, terror, népirtás; gazdaság, technika, technológia; hit, vallás, egyház; eszmék, ideológiák; birodalom, ország; identitás, nép, nemzet, nemzetiség; demográfiai változások, népmozgások; állam, hatalom, politika; konfrontáció és kompromisszum; nemzetközi kapcsolatok, integráció, globalizáció; hadseregek, hadviselés, háborúk. Az 9-12. évfolyamra kiválasztott kulcsfogalmak felosztása Nézőpontok, dimenziók Feldolgozási struktúrák Egyedi és általános gazdaság, technika, változás, folyamatosság történelmi személyiség technológia település, életmód, történelmi forrás szabadság, alávetettség életviszony, életminőség társadalmi helyzet (státusz) kronológia erőszak, terror, népirtás állam, hatalom, politika történelmi tér birodalom, ország konfrontáció és ellentét, összefüggés, identitás, nép, nemzet, kompromisszum kölcsönhatás nemzetiség demográfiai változások, hit, vallás, egyház ok, cél, következmény népmozgások nemzetközi kapcsolatok, eszmék, ideológiák analógia integráció, globalizáció 128


hadseregek, hadviselés, háborúk A történelem tantárgy – a lehetőségekhez igazodva – támogatja a korszerű informatikai eszközök, médiák, a könyvtárak, múzeumok és az elektronikus eszközök (kalkulátor, számítógép, internet stb.), információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben. A történelmi-társadalmi jelenségek és az eseményeket alakító okok föltárása a középiskolai oktatás egyik kiemelt feladata, hiszen alapvetően ennek révén lehet felébreszteni az igényt a történelmi jelenségek rendszerezésére, valamint kialakítani azokat a feldolgozási algoritmusokat, amelyek a történelmi gondolkodási sémák és szövegalkotási standardok (pl. hipotézisek és igazolásuk, nézőpontok és értelmezésük) kialakulását eredményezik. Az ismeretszerzési, feldolgozási képességek szorosan összefüggnek a kommunikációs képességek fejlesztésével, a kritikai gondolkodásmód kialakításának szándékával. A kommunikációs képességek fejlesztése során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, a beszámolók és kiselőadások megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli és írásbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Kiemelt feladatnak tekinthető az időben való tájékozódás képességének és készségének folyamatos fejlesztése. Ennek kapcsán elvárható, hogy a tanulók képesek legyenek a nagyobb történelmi korszakokon belül a kisebbeket elkülöníteni. A tanulók értékelése Az egyéni értékelés különböző formái: – Önálló, produktív írásbeli munka (pl. problémamegoldó vagy elemző esszé írása, házi dolgozat, projektmunka, elektronikus anyag, portfolió) készítése. – Önálló szóbeli felelet (pl. tétel kifejtése, kiselőadás tartása). – Pár- és csoportmunkában való részvétel (pl. disputa, vetélkedő, szerepjáték). – Félévente legalább két témazáró feladatlap megírása. – Évenként egy összegző, rendszerző feladatlap és esszé megírása. A tanulók értékelésének főbb szempontjai: – Aktivitás és részvétel a tanulói tevékenységek során. – Szóbeli és írásbeli feleletek, beszámolók esetében az összefüggő, követhető, logikus gondolatmenetre és árnyalt fogalmazásra való törekvés. – Képes-e önállóan felépíteni feleletét? Képes-e kérdéseket, releváns megállapításokat, következtetéseket megfogalmazni? – Az általános és adott korszakhoz kapcsolódó történelmi fogalmak szakszerű és helyes használata. – Történelmi események, jelenségek, folyamatok, személyek elhelyezése időben és térben, tájékozódás a történelmi térképen. – Egyéni és csoportos képességfejlesztő feladatok (pl. szöveges forrás-, kép-, film-, ábra-, grafikon-, diagramelemzés) megoldása. – Projektek (pl. tablók, házi dolgozatok, színielőadások, kiadványok, makettek, filmek, egyéb digitális anyagok) egyéni vagy csoportos elkészítése. – Tanórán kívüli információszerzés, pl. kutató- és gyűjtőmunka produktumainak bemutatása, tanulmányi kirándulásokról, múzeumlátogatásokról készült jegyzőkönyvek, élménybeszámolók tartása. A tanterv alkalmazása, szükséges speciális képesítések és tárgyi feltételek A társadalomismeretet és állampolgári ismereteket feldolgozó tananyagrészekhez ajánlott a 129


megfelelő szakirányú pedagógus-továbbképzés elvégzése. Az iskolában már meglévő tanári és tanulói demonstrációs eszközök, pl. falitérképek, projektor, időszalag, történelmi tablók, forrásszemelvények beszerzése (kiegészítve – szükség szerint – saját készítésű eszközökkel, pl. memóriakártyák, táblajátékok); szaktantermek; iskolai könyvtár, pc, internet (lehetőség szerint), megfelelve a 11/1994. MKM rendelet előírásainak. A tankönyvek kiválasztásának elvei A középiskolai korosztálynak olyan tankönyvet válasszunk, amely – a tantervi célkitűzésnek megfelelően – a múltat a maga sokszínűségében, gazdag forrásanyagra támaszkodva, sokoldalúan és összefüggéseiben mutatja be. Lehetőséget teremt a tanulói érintettség felkeltésére, az ismeretszerzés és tanulási képességek fejlesztésére, a problémaérzékenység, és az alternatívákban való gondolkodás kialakítására, a releváns összefüggések feltárására, az egyedi jelenségekből következő általánosításokra, az ellentmondások feltárására, megvitatására, valamint a szakszerű és árnyalt vélemények megfogalmazására. A könyv tematikája továbbfejleszti a tanulók időbeni tájékozódási képességét, a feldolgozott időszak dokumentumai (szövegek, képek stb.) a megjelenített korszak fontos és jellemző vonásait tükrözik. A tankönyv a feldolgozandó ismeretforrások megértését, elemzését változatos és gondolkodtató kérdések, feladatok alkalmazásával segíti. 10. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás

A világ és Európa a kora újkorban

Órakeret 12 óra Felfedezők, utazók, reformátorok, a Napkirály udvara, a felvilágosodás eszméi.

A világ különböző civilizációit összeköti az emberi alapszükségletek biztosításának szükségessége (élelem, biztonság, világ megértésének igénye stb.), ezért is fontos az empatikus látásmód, amely a leigázottak szemével is értékeli a földrajzi felfedezéseket és az azt követő gyarmatosítást. Az egyház A tematikai világi hatalmával való szembefordulás nyomán jött létre a reformáció, amely a hitélet megújítása mellett az önkormányzatiság kiterjesztésével és a egység munkaelvűség (hivatásetika) meghirdetésével jelentős eszmei és társadalmi nevelésihatást gyakorolt Európára. fejlesztési A tanuló belátja, hogy Amerika felfedezése gyökeresen megváltoztatta a világ céljai képét. Megérti, hogy a kultúrák találkozása milyen esélyeket és/vagy veszélyeket hordoz magában. Az európai régiók eltérő fejlődésének és egymásra hatásának megismerése. A tőkés gazdaság működési mechanizmusának átlátása. A termelés új szervezeti formái társadalomformáló hatásának felismerése. Megismeri az európai régiók eltérő fejlődését és egymásra hatását. Követelmények Kapcsolódá Taneszközö si k Témák Fejlesztési követelmények pontok

130


Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik.

Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés különböző típusú forrásokból. (Pl. a 95 pontból a lutheri tanok kimutatása; a barokk Függetlenség és alávetettség. stílusjegyeinek felismerése képek alapján.) – Különböző emberi Reformáció és katolikus magatartástípusok, élethelyzetek megújulás. megfigyelése, Vallások szellemi, társadalmi, következtetések levonása. (Pl. a polgárosult angol politikai gyökerei és hatásai. nemesség és a francia nemesség Az atlanti hatalmak (Hollandia és összehasonlítása.) Anglia) felemelkedése.

Földrajz: földrajzi felfedezések topográfiai vonatkozása i, a holland mélyföld, a Naprendszer .

Képes történelem sorozat megfelelő kötete Játékfilm Lutherről DVD-n

Játékfilm Magyar Erzsébet nyelv és királynőről irodalom: Shakespeare DVD-n , Molière.

Erőforrások és termelési kultúrák.

131


agyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején. Kisállamok, nagyhatalmak.

–

Információk önálló rendszerezése és értelmezése. (Pl. a harmincéves háború okainak csoportosítása.)

Kritikai gondolkodás: – Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására. (Pl. forradalom Az angol polgárháború és a volt-e a XVII. századi angliai parlamentáris monarchia átalakulás?) – A különbségek felismerése és kialakulása. a változások nyomon A hatalommegosztás formái, követése egy-egy történelmi szintjei. jelenség kapcsán. (Pl. az ipari termelési keretek – céh, A francia abszolutizmus és hatalmi kiadási, felvásárlási rendszer, manufaktúra – törekvések. összehasonlítása.) A tőkés gazdaság kibontakozása a Tudorok korában.

Dráma és tánc: az angol reneszánsz színház és dráma, a francia klasszicista színház és dráma. Vizuális kultúra: a barokk stílus.

Ismeretterjesztő film a Versailles -i palotáról DVD-n Képek jelentős kora újkori személyiségekről

Fogalomt Ének-zene: a ár barokk zene. Középisk Fizika: A olai földközéppo történelmi ntú és a atlasz napközéppo ntú világkép Tankönyv Kommunikáció: jellemzői. A Közép- és Kelet-Európa a XVI– – Folyamatábra, diagram Föld, a XVII. században. készítése. (Pl. a XVI. Naprendszer századi világkereskedelem és a működése.) Kozmosz – Vizuális rendezők A tudományos világkép átalakulása. fejlődéséről (táblázatok, ábrák) alkotott készítése. (Pl. az angol polgárháború szakaszairól.) csillagászati elképzelések Tájékozódás időben és térben: . A történelmi tér változásainak Kepler törvényei, leolvasása térképekről. (Pl. a reformáció egyes irányzatainak Newton. a térhódítása.) Filozófia: Descartes, Bacon, Locke. Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi Értelmező forrás, interpretáció, jelentőség. kulcsfogalm ak

132


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési Tartalmi kulcsfogalm egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, ak politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Tematikai egység Előzetes tudás

Fogalmak: ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter. Topográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár. Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a reformáció kezdete), 1618–48 (a harmincéves háború), 1642–49 (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása). Magyarország a kora újkorban

Órakeret 16 óra A mohácsi csata, a végvári harcok hősei, a hadvezér Zrínyi Miklós, kuruc mondák és történetek.

A politikai, majd a későbbi vallási megosztottság is hozzájárult az ország három részre szakadásához, ezért lényeges felismerni a közösségi és egyéni érdek összehangolásának és a társadalmi összefogásnak a szükségességét külső támadás esetén. A hazai polgárság és parasztság művelődésében máig hatóan a reformáció a bibliafordítás és a magyar nyelvű hitélet, míg a katolikus vallás a A tematikai megújulása révén jutott jelentős szerephez. Az uralkodói önkény nyomán létrejövő nemzeti összefogás mozgósító erejének és a kölcsönös egység engedményeken alapuló megállapodás hosszú távú jelentőségének értékelése a nevelésiRákóczi-szabadságharc kapcsán. A sorsfordító történelmi események nem fejlesztési kizárólag egy kiváltó okra vezethetők vissza, és következményeik döntően céljai befolyásolhatják egy adott állam/közösség fejlődésének lehetőségeit. A kiemelkedő történelmi személyek közösségformáló és társadalom-átalakító szerepének felismerése. A részekre szakadt ország helyzetének megértése a két nagyhatalom ütközőzónájában, annak belátása, hogy a török kiűzését a hatalmi erőegyensúly felbomlása tette lehetővé. A másfél évszázados török uralom rövid és hosszú távú következményeinek átlátása. Követelmények Kapcsolódá Taneszkö si zök Témák Fejlesztési követelmények pontok

133


A Jagelló-kor. Az ország három részre szakadása. Függetlenség és alávetettség. Várháborúk kora. Békék, háború, hadviselés. A három országrész berendezkedése, mindennapjai. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség. Kisállamok, nagyhatalmak. A magyar rendek és a Habsburgudvar konfliktusai. A török kiűzése Magyarországról. Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI–XVII. századi Magyarországon. A Rákóczi-szabadságharc. Egyezmények, szövetségek.

Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés szaktudományi munkákból (pl. Erdély aranykoráról). – Az internet kritikus felhasználása történelmi ismeretek szerzésére. (Pl. a magyarországi oszmán – török építészeti emlékekről.) Kritikai gondolkodás: – Különböző történelmi elbeszélések összehasonlítása a narráció módja alapján.(Pl. Brodarics István és Szulejmán a mohácsi csatáról.) – Feltevések megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (Pl. Szapolyai királyságának szerepe az önálló Erdélyi Fejedelemség későbbi létrejöttében.) Kommunikáció: – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. kép alapján váralaprajz elkészítése.) – Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. (Pl. az ország előtt 1526-ban álló alternatívák megvitatása.) – Esszé írása történelmi témákról. (Pl. a török uralom hatása Magyarország fejlődésére címmel.)

Magyar nyelv és irodalom: A reformáció kulturális hatása; Pázmány Péter; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, kuruc költészet, Mikes Kelemen.

CD török zenei felvétellel CD-rom, képek magyar várakról Történelm i tárgyú játékfilmek DVD-n

Feladatlap múzeumlá Ének-zene: togatásho Szegénylegé z ny katonaéneke Ismeretter jesztő k (pl. film a Csínom török Palkó). hódoltság Földrajz: a ról DVDn természeti környezet változása a török korban. Matematika: képzeletben történő mozgatás (pl. átdarabolás elképzelése; testháló összehajtásá nak, szétvágások nak az elképzelése; testek különféle síkmetszetén ek elképzelése).

Kuruc nóták zenei CDn Képek a kora újkori Magyarország kultúrájának jelentős személyis égei-ről

134


Tájékozódás időben és térben: – Az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a Rákócziszabadságharc és a spanyol örökösödési háború eseményei között.) – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. az ellenreformáció térnyerésének nyomon követése.)

Fogalomt ár Középisk olai történelmi atlasz Tankönyv

Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, Értelmező kulcsfogalm interpretáció, történelmi nézőpont. ak Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, Tartalmi gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kulcsfogalm adó, ak politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc, labanc, trónfosztás. Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc. Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Ónod, Nagyszombat. Kronológia: 1526 (a mohácsi csata, a kettős királyválasztás), 1541 (Buda elfoglalása, az ország három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591–1606 (a tizenöt éves háború, a bécsi béke), 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a karlócai béke), 1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke).

135



Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora

Órakeret 16 óra A felvilágosodás eszméi; az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca; a francia forradalom vívmányai; a terror; Napóleon; az ipari forradalom találmányai.

A felvilágosodás állította középpontba a világmindenség ésszel felfogható megértését, a tudományos megismerés elsőbbrendűségét, a folyamatos haladás, fejlődés utópisztikus eszményét. Az alapvetőnek nevezett emberi jogok, amelyek mind a mai napig a nyugati demokráciák jogrendjének alapját jelentik. A korszak eszméi (egyenlőség, szabadság, testvériség) nem egyszer egymást kizáró módon valósulnak meg. A korszak tette az uralkodók és hatalmon levők A tematikai feladatává a közjó szolgálatát, amely szélsőséges formájában a népboldogítás zsarnoki, terrorisztikus eszközeinek alkalmazását is eredményezte. egység A tanuló belátja, hogy a hatalommegosztás és a képviseleti elv általánossá nevelésiválása a polgári államokban a demokratikus jogok gyakorlásának kiterjesztését fejlesztési eredményezte. Megérti, hogy a korszakban a társadalmi és gazdasági átalakulás céljai egymást erősítve bontakozik ki. Felismeri, hogy az ipari forradalom, amely új energiaforrások hasznosítása mellett új technikai eszközök alkalmazásával és a termelési formák átalakításával létrehozta az ipari társadalmat, a népesség számszerű gyarapodását, urbanizációt és az ipari munkásság létszámának növekedését eredményezte. Ismeri a korszakban kialakult politikai ideológiák – liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus – jellemzőit, és átlátja, hogy ezek átalakult formában ma is léteznek. Követelmények Kapcsolódá Taneszkö si zök Témák Fejlesztési követelmények pontok A felvilágosodás. Ismeretszerzés, tanulás: Világkép, eszmék, ideológiák, – Különböző emberi magatartástípusok, társadalomkritika. élethelyzetek megfigyelése, A felvilágosult abszolutizmus. következtetések levonása. Hatalmi átrendeződés a XVIII. (Pl. a tömegek bekerülése a századi Európában. politizálásba.) Egyezmények, szövetségek. – Információk önálló rendszerezése és Az Egyesült Államok létrejötte és értelmezése. (Pl. az ipari alkotmánya. forradalom találmányai és A hatalommegosztás formái, jelentőségük.) szintjei. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. Forradalom, reform és kompromisszum.

136


A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere.

Az ipari forradalom és hatásai. A technikai fejlődés feltételei és következményei.

A XIX. század eszméi.

Kritikai gondolkodás: – Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek okairól. (Pl. a forradalmi terror és szükségessége.) – Történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása viselkedésük mozgatórugóiról. (Pl. Robespierre, Napóleon.)

Fizika: hőerőgépek, a teljesítmény mértékegysé ge (watt).

Erkölcstan; etika: Állampolgár ság és nemzeti érzés. A szabadság Kommunikáció: – Elsődleges történelmi rendje: források elemzése, jogok és összefüggések felderítése. kötelességek (Pl. a Függetlenségi . nyilatkozat elemzése és a Magánérdek felvilágosodás hatásának és közjó. kimutatása.) Részvétel a közéletben. – Folyamatábra, diagram A társadalmi készítése. (Pl. a hatalommegosztás elvének igazságosság kérdése. ábrája.) – Beszámoló, kiselőadás Földrajz: tartása népszerű tudományos irodalomból, urbanizációs folyamatok (Pl. a szabadkőművesség és hatásaik. témájában.) – Vizuális rendezők Filozófia: a (táblázatok, ábrák) felvilágosod készítése. (Pl. a francia ás forradalom korszakai.) filozófusai – Események, történetek dramatikus megjelenítése. (pl. Diderot, Voltaire, (Pl. XVI. Lajos pere.) Rousseau), a – Esszé írása történelmi, filozófiai kérdésekről (Pl. német a „Mi viszi előre a világot? idealizmus Forradalom vagy szerves (pl. Kant, Hegel), fejlődés” témájában.) Tájékozódás időben és térben: Marx. – Események időrendbe állítása. (Pl. a 1848-as forradalmak.) – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. Lengyelország felosztása.)

Játékfilm a francia forradalom koráról DVD-n A Marseillai se zenei CD-n Szerepkár tyák a szerepjáté khoz Játékfilm Napóleon ról DVDn Játékfilm (Dickensregényfeldolgozás) DVD-n Makettek, modellek, animációk az ipari forradalo m találmányai ról Fogalomt ár

137


Biológiaegészségtan: védőoltások (az immunológi a tudományán ak kezdetei).

Középisk olai történelmi atlasz Tankönyv

Mozgóképku ltúra és médiaismere t: a modern nyilvánosság kialakulása. Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, Értelmező kulcsfogalm jelentőség. ak Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, Tartalmi gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kulcsfogalm gazdasági válság, adó, ak politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok


Fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség, urbanizáció. Személyek: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, II. (Nagy) Katalin, Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx. Topográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok ÉszakAmerikában, Waterloo. Kronológia: 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte), 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése), 1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804–1814/15 (Napóleon császársága), 1848 (forradalmak Európában). Az újjáépítés kora Magyarországon

Órakeret 10 óra Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalom keretei között. Nemzetiségi viszonyok. 138


A hosszú, békés időszak, az ország újjáépítése együtt járt más népek, nemzetiségek befogadásával/betelepülésével/betelepítésével, gazdasági, kereskedelmi, kulturális fejlődést és egy soknemzetiségű államot eredményezett, amely később nemzetiségi ellentétek és konfliktusok alapjául szolgált. A modernizációs kényszer nyomán – a népboldogítás zsarnoki eszközeinek alkalmazása révén is – alakul ki közéletünkben a ma is meglévő „magyar A tematikai gondolat” és „szabad gondolat” szembenállása. egység A tanulók felismerik, hogy az uralkodó és a rendek egymásra utaltsága, a nevelésiközponti és a helyi hatalom egyensúlya jelentett garanciát a békés építőmunkára, fejlesztési amely kedvezően érintette a mezőgazdaság helyzetét, de bizonyos értelemben céljai gátját jelentette a hazai ipari termelés kibontakozásának. Tudatosul benne, hogy Magyarország a Habsburg Birodalom részét képezte, megérti a birodalmiságból fakadó problémák lényegét, és reális képet alkot Magyarország birodalmon belüli helyzetéről. Az önkormányzatiság (vármegyerendszer) szerepének megértése a függetlenség bizonyos elemeinek a megőrzésében. Tudja, hogy a korszakban jelentősen megváltozott Magyarország etnikai képe, és hogy ennek napjainkig ható következményei lettek. Követelmények Kapcsolódá Taneszkö si zök Témák Fejlesztési követelmények pontok

139


Népesség és környezet: demográfiai Ismeretszerzés, tanulás: változások, az etnikai arányok – Ismeretszerzés statisztikai átalakulása. táblázatokból, Népesség, demográfia (vándorlás, grafikonokból, migráció). diagramokból. (Pl. a Kisebbség, többség, nemzetiségek. korszakra vonatkozó demográfiai adatok A Magyar Királyság újjászervezése elemzése, értékelése.) és helye a Habsburg Birodalomban. – A tanultak felhasználása új A felvilágosult abszolutizmus a feladathelyzetben. (Pl. a Habsburg Birodalomban. felvilágosodás fogalmainak azonosítása a korszak Társadalmi és gazdasági viszonyok uralkodói intézkedéseiben.) változásai a XVIII. században. – Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. A nemzeti ébredés: a kultúra és Martinovics Ignác művelődés változásai. perújrafelvétele.) Kritikai gondolkodás: – Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. II. József politikai életpályájának elemzése.)

Zenei CD Földrajz: a Magyarorszá magyaror g természeti szági adottságai. nemzetisé gek Magyar jellemző nyelv és zenéivel irodalom: Nyelvújítás: Kazinczy Ferenc. A magyar felvilágosod ás irodalma: Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály. Ének-zene: a barokk zene (pl. J. S. Bach, Händel), a klasszikus zene (pl. Haydn).

140


Kommunikáció: – Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése. (Pl. nemzetiségek Magyarországon.) – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. jobbágyterheket szemléltető ábra készítése.)

Értelmező kulcsfogalm ak

Vizuális kultúra: barokk stílusú kastélyok, templomok, illuzionisztik us freskók, fogadalmi szobrok és táblaképek Magyarorszá gon.


Tájékozódás térben és időben: – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. Informatika: Magyarország etnikai könyvtártípu összetételének, elemzése.) sok, – Egyszerű térképvázlatok könyvtártört rajzolása különböző énet. információforrások alapján. (Pl. a népességmozgások irányainak megjelenítése.) Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzetiség, Tartalmi gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, kulcsfogalm gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, ak gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás.

Fogalmak, adatok

Tematikai egység Előzetes tudás További különleges feltételek

Fogalmak: betelepítés, betelepülés, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felső tábla, alsó tábla, kettős vámrendszer,úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, jobbágyrendelet. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc. Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát. Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–80 (Mária Terézia), 1780–1790 (II. József). Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

Órakeret 18 óra

A magyar reformkor képviselői, március 15. mint iskolai ünnepély, a forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, múzeumpedagógus (1-2 múzeumi foglalkozáshoz) Tárgyi: interaktív tábla 141


A korszakot a nemzeti és a liberális eszme megerősödése, valamint az európai centrumhoz való fölzárkózás kényszere határozza meg. Ezek nyomán megfogalmazódik a jobbágyi és rendi viszonyok meghaladásának, az érdekegyeztetés, a közteherviselés, valamint a nemzeti nyelv és kultúra megteremtésének szükségessége, amelyek a polgári viszonyok és a nemzeti önállóság megteremtését célozzák. E célok megvalósítása állítja középpontba azokat a nagyformátumú politikusokat, akik túllépve egyéni érdekeiken, egymást kiegészítve a közösség hosszú távú érdekeit szolgáló reformprogramok A tematikai mellé állítják a közvéleményt. A közös cél eredményezi a forradalom és egység szabadságharc idején létrejövő nemzeti egységet és összefogást, amely számos nevelésipolitikai, társadalmi és katonai eredménnyel jár, és csak két nagyhatalom külső fejlesztési katonai agressziója képes leverni. céljai Megérti a tanuló, hogy a fejlődésben – Nyugat-Európa mintaadó államaihoz képest – lemaradt magyar társadalmat és gazdaságot célzó, reformkori modernizációs szándékok elvezettek a polgári Magyarország megteremtéséhez. A reformkorban megjelenő magyar polgári nemzeteszme és jelentőségének megismerése. Belátja, hogy a reformkor jelentős személyiségei irányt szabtak a történelmi eseményeknek. A magyar és az egyetemes történelem összefüggéseinek átlátása. Március 15. eseményeinek megismerése nemzeti ünnepünk méltó megünneplése céljából. A reformkor nagy alakjainak példáján keresztül pozitív nemzettudat kialakítása. Követelmények Kapcsoló Taneszkö zök dási Témák Fejlesztési követelmények pontok A Kommunikáció: szabadság Vizuális – Elsődleges történelmi harc dalai kultúra: források elemzése, klassziciz zenei CDösszefüggések felderítése. (Pl. mus és n Széchenyi programja a romantika. Stádium 12 pontja alapján.) Játékfilm – Folyamatábra, diagram Éneka készítése. (Pl. a reformkori zene: szabadság rendi országgyűlés felépítése Himnusz, harc és a törvényhozás menete.) Szózat, vereségér – Események, történetek, Erkel ől DVD-n jelenségek dramatikus Ferenc: megjelenítése. (Pl. Széchenyi Hunyadi Fogalomt és Kossuth vitája.) László – a ár nemzeti Középisk Tájékozódás időben és térben: opera olai – Az európai történelem és a születése, történelmi magyar történelem Liszt atlasz kölcsönhatásainak elemzése. Ferenc (Pl. az 1848-as forradalmak Tankönyv kölcsönhatásai.) Földrajz: Események időrendbe állítása. (Pl. a pesti forradalom eseményei.) 142


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség, történelmi Értelmező kulcsfogalm nézőpont. ak Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, Tartalmi gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, kulcsfogalm gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, ak pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat. Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgey Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József. Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos. Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Az ókori, középkori és koraújkori egyetemes és magyar kultúrkincs rendszerező megismerésével, az egyetemes emberi értékek tudatos vállalása, családhoz, lakóhelyhez, nemzethez való tartozás fontosságának felismerése, elfogadása. A múltat és a történelmet formáló, összetett folyamatok, látható és háttérben meghúzódó összefüggések felismerése, és ezek erkölcsi-etikai aspektusainak azonosítása. A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a különböző államformák működési jellemzőinek felismerése. Ismerje fel a tanuló a civilizációk történetének jellegzetes sémáját (kialakulás, virágzás, hanyatlás). Ismerje és mind szélesebb körben alkalmazza a történelem értelmezését segítő kulcsfogalmakat és egyedi fogalmakat, az árnyalt történelmi tájékozódás és gondolkodás érdekében. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példákat mondani különböző korok eltérő értékítéleteiről egy-egy történelmi személyiség kapcsán. 143


Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági, szellemi tényezők együttesen befolyásolják. Ismerje a világ és az európai kontinens eltérő fejlődési irányait, ezek társadalmi, gazdasági és szellemi hátterét. Tudja azonosítani Európa különböző régióinak eltérő fejlődési útjait. Ismerje fel a meghatározó vallási, társadalmi, gazdasági, szellemi összetevőket egy-egy történelmi jelenség, folyamat értelmezésénél. Tudja értelmezni az eltérő uralkodási formák és társadalmi, gazdasági viszonyok közötti összefüggéseket. Ismerje a keresztény Magyar Királyság létrejöttének, virágzásának és hanyatlásának főbb állomásait, a koraújkor békés építőmunkájának eredményeit, valamint a polgári Magyarország kiépülésének meghatározó gondolatait és kulcsszereplőit. Legyen képes a tanuló ismereteket meríteni, beszámolót, kiselőadást készíteni és tartani különböző írott forrásokból, történelmi kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból és internetről. Legyen képes a szerzett információk rendezésére/értelmezésére, és tudja a rendelkezésre álló információforrásokat áttekinteni/értékelni is. Tudjon kérdéseket megfogalmazni a forrás megbízhatóságára és a szerző esetleges elfogultságára vonatkozóan. Legyen képes különböző magatartástípusok és élethelyzetek megfigyelésére/következtetések levonására. Tudja írott és hallott szövegből a lényeget kiemelni tételmondatok meghatározásával, szövegek tömörítésével és átfogalmazásával egyaránt. Legyen képes a többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárására. Legyen képes feltevéseket megfogalmazni történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. Legyen képes történelmi helyzeteket elbeszélni, eljátszani a különböző szereplők nézőpontjából. Legyen képes saját véleményét megfogalmazni, közben legyen képes vitában a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetésére. Legyen képes folyamatábrát, diagramot, vizuális rendezőt (táblázatot, ábrát) készíteni, történelmi témákat vizuálisan ábrázolni. Legyen képes az időmeghatározásra konkrét kronológiai adatokkal, valamint történelmi időszakokhoz kapcsolódóan egyaránt, és tudjon kronológiai adatokat rendszerezni. Használja a történelmi korszakok és periódusok nevét. Legyen képes összehasonlítani történelmi időszakokat, egybevetni eltérő korszakok emberi sorsait a változások szempontjából, és legyen képes a változások megkülönböztetésére is. Legyen képes érzékelni és elemezni az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusát, illetve ezek kölcsönhatásait. Tudja az egyes korszakokat komplex módon jellemezni és bemutatni. Legyen képes különböző információforrásokból önálló térképvázlatok rajzolására, különböző időszakok történelmi térképeinek az összehasonlítására, a történelmi tér változásainak leolvasására, az adott témához leginkább megfelelő térkép kiválasztására.

11-12. évfolyam

144


A középiskolai történelemtanítás második két éve részben már az érettségire való felkészülés jegyében telik el. Mindazon fejlesztési területeket és kulcskompetenciákat kiemeljük és elmélyítjük, amelyek a történelemtanítás során szerepet játszanak. Ezek közül a legfontosabb a nemzeti azonosságtudat kialakítása és a hazafias nevelés, valamint az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés. Fontos, hogy tanulóink hazájukhoz hű, nemzeti, népi kultúránk értékeit ismerő és becsülő, a demokratikus jogállam iránt elkötelezett, a közügyekben aktívan részt vevő állampolgárokká váljanak. Ehhez használjuk fel és tudatosítsuk a közelmúlt történelmének értékeit (jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát), közös társadalmi és állami sikereinket (pl. a rendszerváltás/rendszerváltozás, a demokratikus jogállam kiépítése, békés nemzetegyesítés, csatlakozásunk az európai közösséghez és az atlanti szövetséghez), nem elhallgatva, de nem is túlhangsúlyozva történelmünk árnyoldalait sem. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia játszik szerepet a demokrácia iránti végső elköteleződésben, valamint nemzeti értékeinken túl a közös európai gondolat melletti egyértelmű állásfoglalásban is. A tanulói kompetencia fejlesztésének területei közül első helyen a 11–12. évfolyamokon is a források használata és értékelése említhető. A forrásokból történő önálló adatgyűjtés mellett a történelmi háttér ismeretében következtetések levonása is elvárt. Mindehhez nemcsak a szakszókincs alapos ismerete szükséges, hanem az egyes történelmi fogalmak meghatározása is, annak tudatában, hogy azok a különböző történelmi korokban változó jelentésűek lehetnek. A történelemtanítás fontos eleme a középiskolai oktatás záró szakaszában is a tanulók történelmi időben és térben való tájékozódó-képességének fejlesztése. Ez a kronológiai és topográfiai adatok megismerésén és megtanulásán túl azok egységben látását, az események sorrendjének (diakrónia) és az egy időben zajló történéseknek (szinkrónia) a felismerését is célozza. Ezen a szinten már elvárt egyszerű kronológiai táblázatok önálló készítése, valamint kronológiai munkák használata is. Fontos a történelmi tér változásainak felismerése, a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolása, valamint az ökológiai szemlélet kialakítása a történelmi jelenségek értelmezésében. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek – mint közvetlen szocializációs hatású témaköröket átfogó tartalmi terület – természetes módon kapcsolódik a NAT-ban megfogalmazott valamennyi általános fejlesztési feladathoz. Ez a lehetősége abból adódik, hogy a jelenben való eligazodásra igyekszik felkészíteni a tanulókat. Olyan tartalmakat visz be az oktatásba, amelyek a hétköznapokban közvetlenül hasznosítható tudást eredményeznek. Olyan készségek fejlesztését célozza, amelyek – miként az összes kulcskompetencia –, széles körben hasznosíthatók az iskolán kívüli életben. A témakörök feldolgozása közvetlen módon járul hozzá a szociális és állampolgári, valamint a kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia fejlesztéséhez. Az általános célok közül jelentős mértékben segíti az állampolgárságra és demokráciára nevelést, a másokért való felelősségvállalás és az önkéntesség gondolatának elmélyülését a fiatalokban, a gazdasági és a pénzügyi nevelést, valamint kisebb mértékben a pályaorientációt is. A társadalmi, állampolgári és gazdasági témakörök feldolgozása fontos szerepet játszik az önálló és kritikai gondolkodás fejlesztésében, valamint a médiahasználat tudatosságának kialakításában, ami középiskolában a következő tevékenységi típusokra épülhet: írott és audiovizuális szövegek önálló gyűjtése, szóban vagy írásban történő feldolgozása, valamint tudatos és kritikus kezelése, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése, a többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása, különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek és vélemények tisztázása. A középiskola utolsó évfolyamán megjelenő társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei a történelem tantárgy keretében szintetizálják a diákok társadalomtudományi ismereteit. Mivel végzős diákokról van szó, fontos, hogy az iskola 145


közvetlen módon is előkészítse őket a tényleges gazdasági és politikai szerepvállalásra: az állampolgári jogok és kötelességek felelősségteljes gyakorlására, a munkavállalói, illetve a vállalkozói szerepre, valamint az országgyűlési és helyhatósági választásokon való részvételre. E témakörök szemlélete szorosan kötődik az aktuális társadalmi gyakorlathoz, illetve a diákok társadalmi tapasztalataihoz. Legfontosabb módszertani sajátossága az induktivitás, amely a tanulási folyamat gyakorlat közeli jellegében gyökerezik. Ez azért fontos, mert a diákok társadalmi tapasztalatai sok esetben ellentmondanak az iskolában tanult eszményeknek, elveknek és fogalmi általánosításoknak. Így mind a tanár, mind a tananyag könnyen hiteltelenné válhat. Az ismeretek puszta átadása mellett ezért mindenképp szükség van olyan, személyes élményekre építő, készségfejlesztő módszerekre, amelyek megalapozzák, illetve erősítik a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét. A tananyag tehát nem egyszerűen ismereteket közvetít, hanem viselkedési mintákat, szemléletet is, egyfajta problémamegoldó „társadalmi gyakorlótérnek” tekintve a tanórákat, ahol szimulációs helyzetekben erősödhet a diákok döntési és problémamegoldó képessége, empátiája, toleranciája és együttműködési készsége. 11. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás További különleges feltételek

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

Órakeret 18 óra Az egységes Olaszország és Németország létrejötte. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért, élet a gyarmatokon. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, múzeumpedagógus (1-2 múzeumi foglalkozáshoz) Tárgyi: interaktív tábla

A nacionalista eszme terjedése, az ipari forradalom termékeinek piacigénye együttesen segítik elő a nemzetállamok létrejöttét, mely állami keretként hatékonyan képes egy nép érdekeit megjeleníteni, megvédeni. A különböző nemzetállamok megteremtésének igénye, a tőkés termelés állandó bővítésének kényszere magában hordozza a nemzetek közötti versengés kiéleződését, amely A tematikai többek között a gyarmatosítás új szakaszának megjelenését eredményezi. A modern polgári államszervezet új funkciói kiterjednek az oktatásra, az egység egészségügyre és a szociálpolitikára, azaz számos, a közösséget összetartó nevelésielemmel bővültek. fejlesztési A tanuló felismeri, hogy az ipari forradalom újabb szakaszának eredményei (új céljai iparágak, találmányok stb.) számos árnyoldallal (környezetkárosítás, társadalmi egyenlőtlenségek növekedése) járnak. A XIX. század első felében kialakult új eszmék hatására jelentősen átalakult a világ fejlődése a század második felében. Megérti azokat a régi fejlődési kereteket szétfeszítő törekvéseket, amelyek szükségszerűen vezettek el egy olyan mértékű hatalmi versengéshez, amely beletorkollott az első világháborúba. Követelmények Kapcsolódá Taneszkö

146


Témák Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni államok).

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.

si pontok Földrajz: kontinensek földrajza,

zök Feladatlap és szerepkártyák vitához

147


Kisállamok, nagyhatalmak.

–

Az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalommá válása.

–

Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban.

(Pl. az egyenlőtlen fejlődés fogalmának értelmezése.) Önálló információgyűjtés különböző médiumokból. (Pl. az ipari forradalom második szakaszának találmányai.)

Európa országai, Balkán, a városfejlődé s szakaszai.

Magyar nyelv és Az iparosodás új szakaszának Kritikai gondolkodás: irodalom: hatásai (társadalom, gondolkodás, – Különbségek felismerése és Stendhal, a változások nyomon életmód, épített és természetes Balzac, környezet). követése egy-egy történelmi Victor jelenség kapcsán. (Pl. Technikai fejlődés feltételei és Hugo, következményei. szövetségi rendszerek.) Puskin, – Híres emberek, történelmi Zola, A modern polgári állam személyek jellemzése, Dosztojevsz jellegzetességei. feltevések megfogalmazása kij, Hatalommegosztás formái, a történelmi személyiségek Verlaine, színterei. cselekedeteinek, Rimbaud, viselkedésének Baudelaire, Az Európán kívüli világ változásai mozgatórugóiról. (Pl. Keats. a XIX. század második felében: Bismarck politikai pályája.) gyarmati függés, a birodalmak – Önálló vélemény Vizuális versenye a világ újrafelosztásáért. megfogalmazása történelmi kultúra: Függetlenség, alávetettség, eseményekről, szereplőkről, eklektika, kisállamok, nagyhatalmak. jelenségekről, filozófiai szecesszió kérdésekről. (Pl. a és az gyarmatosítás ideológiája.) izmusok Kommunikáció: – Esszé írása történelmi – társadalmi témákról. (Pl. a technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra.) –

Mások érvelésének összefoglalása és figyelembe vétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. (Pl. rabszolgakérdés, női emancipáció.)

Ismeretter jesztő film az ipari forradalo mról DVD-n Játékfilm DVD-n az amerikai polgárháb orú koráról Képes történelem sorozat kötete Fogalomt ár

Középisk olai történelmi meghatározó atlasz alkotói és Tankönyv művei. Ének-zene: Verdi, Puccini, Wagner, Debussy. Fizika: tudósok, feltalálók: Faraday, Helmholz. Kémia: Meyer, Mengyelejev , Curie házaspár. 148


Tájékozódás térben és időben: Biológia– Történelmi időszakok egészségtan: összehasonlítása a Pasteur, változások mennyisége és Darwin: gyorsasága szempontjából. evolúcióelm (Pl. gyarmatbirodalmak élet. kiterjedése a XIX. század elején és végén.) Testnevelés – Események, jelenségek, és sport: tárgyak, személyek újkori időrendbe állítása. (Pl. az olimpiák. olasz és a német egység megvalósulásának fő lépései.) Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, Értelmező kulcsfogalm interpretáció. ak Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, Tartalmi gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, kulcsfogalm gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, ak pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek

Fogalmak: monopólium, futószalagos termelés, polgári állam, középosztály, városiasodás, emancipáció, szakszervezet, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas szövetség, keleti kérdés. Személyek: III. Napóleon, Garibaldi, Bismarck, II. Vilmos, Lincoln, Viktória királynő, XIII. Leó. Topográfia: Piemont, Olaszország, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Elzász-Lotaringia, Balkán. Kronológia: 1853–56 (a krími háború), 1859 (a solferinoi ütközet), 1861–65 (az Egyesült Államok polgárháborúja), 1866 (a königgrätzi csata), 1871 (a Német Császárság létrejötte), 1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1907 (a hármas antant létrejötte). A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon

Órakeret 20 óra Megtorlás, önkényuralom és kiegyezés. Magyarország fejlődése a dualizmus korában, a Monarchia együtt élő népei, a nemzetiségek helyzete. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla

149


A szabadságharc erőszakos leverése nem járt együtt az összes vívmány megsemmisítésével, hiszen azok egy részére (pl. jobbágyfelszabadítás) az új hatalomnak is szüksége van saját helyzete stabilizálásához. A kompromisszumos megoldás a maga előnyei mellett óhatatlanul önbecsapásként is működhet, ha az engedmények helyett a felek a teljes győzelmet hirdetik. z új A tematikai polgári világ kiépülése Magyarországon számos vonatkozásban értékteremtéssel egység és értékvesztéssel járt, így az európai élmezőnyhöz való felzárkózási kísérlete az nevelésieredmények mellett számos – akár máig ható - társadalmi, gazdasági és fejlesztési szellemi, ideológiai ellentmondást is magában hordozott. céljai A tanuló megérti, hogy a kiegyezés reális kompromisszum volt, amely megfelelt a kor erőviszonyainak. A kiegyezés hosszú távú hatásának érzékelése Magyarország fejlődésére. Belátja, hogy Magyarországon a dualizmus korában következett be a – máig meglévő – szakadás az elit- és a tömegkultúra között. Felismeri, hogy a dualizmus korában a magyar sajtó a modernizálódó magyar állam negyedik hatalmi ágává alakult. Követelmények Kapcsoló Taneszkö

150


Témák Önkényuralom Magyarországon.

A kiegyezés létrejötte és tartalma. Államformák, államszervezet.

A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból. (Pl. a dualizmuskori gyáripar.) – Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. a tiszaeszlári vérvád.)

Kritikai gondolkodás: – Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek felismerése, bemutatása. (Pl. az aradi vértanúk búcsúlevelei Társadalmi változások és gazdasági alapján.) fejlődés a dualizmus korában. – Különböző történelmi Fölzárkózás, lemaradás; elbeszélések összehasonlítása a narráció módja alapján. (Pl. Népesség, demográfia. a kiegyezés mérlege Eötvös József és Kossuth Lajos írásai Budapest világvárossá válása. alapján.) A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció. A dualizmus válságjelei.

dási pontok

zök Képek a korabeli Magyar Bunyelv és irodalom: dapestről Arany Ismeretter János: A jesztő walesi film bárdok, a DVD-n századford Buuló dapestfejl irodalmi ődé-séről élete (pl. a Nyugat). Képek tablókészí Vizuális kultúra: a téshez szecesszió Fogalomt és ár eklektika Középisk jellemzői. olai történelmi Ének-zene: atlasz Liszt Ferenc, az Tankönyv operett születése, Bartók Béla, Kodály Zoltán.

151


A tudomány és művészet a dualizmus korában.

Életmód a századfordulón.

Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a dualizmus pártviszonyai.) – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. a dualista állam.) – Beszámoló, kiselőadás tartása történelmi forrásszövegek alapján. (Pl. dualizmuskori színházkultúra.) – Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. (Pl. jelenetek egy pesti kávéház mindennapjaiból.)

Földrajz: folyamszabá lyozás, természetkár osítás, árvizek kiváltó okai. Fizika: az elektrifikáci ó, a transzformát or, a villamos mozdony, a karburátor.

Tájékozódás időben és térben: Testnevelés – Az európai történelem és a és sport: magyar történelem Magyar kölcsönhatásainak olimpiai elemzése. (Pl. a kiegyezés részvétel – létrejöttét elősegítő Hajós külpolitikai tényezők Alfréd, számbavétele.) magyar – A történelmi tér sikersportág változásainak leolvasása ak (pl. úszás, különböző térképekről. (Pl. vívás). a magyarországi vasúthálózat fejlődése.) Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és Értelmező kulcsfogalm bizonyíték, jelentőség. ak Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, korfa, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, Tartalmi gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, kulcsfogalm gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, ak pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, önkényuralom, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás.

152


Fogalmak, adatok


Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, húsvéti cikk, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés, Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés, Szabadelvű Párt, torlódó társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, asszimiláció, zsidó emancipáció, állami anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás, millennium. Személyek: Haynau, Alexander Bach, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Tisza István, Jászi Oszkár, Kandó Kálmán, Puskás Tivadar. Topográfia: Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume, Bosznia-Hercegovina. Kronológia: 1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése), 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi törvény, a horvát-magyar kiegyezés), 1875–90 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság). Az első világháború és következményei

Órakeret 18 óra A tudomány és technika fejlődésének új szakasza. Nagyhatalmi konfliktusok és a szövetségi rendszerek kialakulása. A keleti kérdés. A dualista monarchia válsága. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla

A korábban kialakult nagyhatalmi egyensúly felbomlása, a gyarmatokért való versengés, a létrejövő katonai szövetségek, a fegyverkezési verseny és a megoldatlan balkáni helyzet együttesen vezetett a háborúhoz. Az új hadászati eszközök és módszerek alkalmazása elhúzódó harcokkal és óriási ember- és anyagi veszteséggel jártak, és minden állampolgárt érintettek. A későbbi győztesek olyan – sok tekintetben irracionális, megalázó – békeszerződéseket kényszerítettek rá a legyőzöttekre, melyekkel igazolni lehetett a háborús társadalmi áldozatvállalás értelmét, ugyanakkor magukban hordozták egy újabb A tematikai fegyveres konfliktus kényszerét. egység A tanuló megérti az első világháború kirobbanásához vezető okokat, és látja nevelésiazok komplex jellegét. Felismeri a háború sajátos, az emberi történelemben ez fejlesztési idáig nem létező új vonásait. Tisztában van a háború emberiségre gyakorolt céljai romboló morális hatásaival. Reálisan értékeli a történelmi tényeket, figyelembe véve a háborút lezáró békerendszert. Felismeri a békerendszer keltette új ellentmondásokat, különös tekintettel a kelet-közép-európai régióra. Ismeri és érti a trianoni országvesztés lényegét, máig tartó hatásainak mozgatórugóit. Különbséget tesz nemzeti önvédelem és önfeladás között, ismeri a politikai kalandorság jellemzőt és következményeit. Érti az oroszországi események társadalmi, gazdasági, ideológiai hátterét és az emberi történelem további alakulására gyakorolt hatásait. Követelmények Kapcsolódá Taneszkö si zök Témák Fejlesztési követelmények pontok

153


Az első világháború. Hadviselés.

Ismeretszerzés, tanulás: − Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, Magyarország az első diagramokból. (Pl. háborús világháborúban. veszteségek.) − Önálló információgyűjtés A februári forradalom és a bolsevik adott témához különböző hatalomátvétel. A diktatúra médiumokból. (Pl. kiépülése Szovjet-Oroszországban. haditudósítások, plakátok.) − Információk gyűjtése A háborús vereség következményei múzeumokban. (Pl. a Magyarországon: az Osztrákkorszak helytörténeti Magyar Monarchia felbomlása, Az vonatkozásai.) őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Kritikai gondolkodás: − Különböző szövegek, Az első világháborút lezáró képek, plakátok, békerendszer. karikatúrák vizsgálata a történelmi hitelesség A trianoni békediktátum. szempontjából. (Pl. Ferenc Kisebbség, többség, nemzetiségek. József korának plakátjai, karikatúrái.) Új államok Közép-Európában. A − Tanult ismeretek határon túli magyarság sorsa. problémaközpontú elrendezése. (Pl. hadicélok, haditervek – békecélok, békeelvek, és ezek megvalósulása.) Kommunikáció: − Esszé írása történelmitársadalmi témákról (Pl. a trianoni békediktátum hatásai.) − Mások érvelésének összefoglalása és figyelembe vétele. A véleménykülönbségek tisztázása. (Pl. Magyarország részvétele a világháborúban.) − Történetek dramatikus megjelenítése. (Pl. a magyar delegáció részvétele a béketárgyalásokon.)

Földrajz: Európa domborzata és vízrajza. Magyar nyelv és irodalom: Móricz Zsigmond: Barbárok, Ady Endre, Babits Mihály háborús versei.

Képes történele m sorozat megfelelő kötete Képek a tablókészí téshez Katona nóták hangfelvételen

Dokumen tum-film az első Kémia: hadászatban világhábo hasznosíthat rúról DVD-n ó vegyi anyagok. Dokumen Mozgóképku tum film Trianonró ltúra és médiaismere l és következ t: tömegkomm ményeiről unikáció, DVD-n médiumok hatása a mindennapi Fogalomt ár életre. Középisk olai történelmi atlasz Tankönyv

154


Tájékozódás térben és időben: − Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a háború kiemelkedő eseményeinek időrendje.) − Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai adatainak elhelyezése vaktérképen. (Pl. a békeszerződések területi vonatkozásai.) Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, Értelmező kulcsfogalm interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont. ak Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, Tartalmi gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, kulcsfogalm pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, ak politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, demokrácia, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Tematikai egység Előzetes tudás További

Fogalmak: villámháború – állóháború/állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország, antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió, reváns, bolsevik, szovjet, kommunizmus, őszirózsás forradalom, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra, ellenforradalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror. Személyek: Lenin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós. Topográfia: Szarajevó, Somme, Doberdó, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, balti államok, Lengyelország, trianoni Magyarország. Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet) 1914. július 28. (az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31. (Károlyi Mihály kinevezése miniszterelnökké, az őszirózsás forradalom), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21. – augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4.(a trianoni béke aláírása).

Európa és a világ a két világháború között

Órakeret 20 óra A gazdasági világválság és következményei az Egyesült Államokban és Európában, diktatúrák és diktátorok földrészünkön. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár 155


feltételek

Tárgyi: interaktív tábla

A világháború Európa hatalmi pozícióvesztését, az USA centrális helyzetbe kerülését, a bolsevizmus hatalomra jutását, a tömegdemokráciák kialakulását, valamint a korábban egységesülő világpiac felbomlását eredményezte. A politikai jogok kiterjesztése több országban a szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott a szélsőséges elemek hatalomra kerülésének, akik diktatórikus rendszereket vezettek be. E rendszerekben faji A tematikai vagy osztályalapon, a bűnbakképzés eszköztárát alkalmazva embercsoportokat egység bélyegeznek meg, telepítenek ki, vagy likvidálnak, és a társadalmat „fenyegető nevelésiveszélyre” való tekintettel mindenkinek korlátozzák szabadságjogait. fejlesztési A tanuló érti, hogy az USA-ban az 1920-as évek nagy gazdasági fejlődést és céljai lényeges életmódbeli átalakulást hoztak (pl. az autók elterjedése), amelyet az évtized végi nagy válság követ. Felismeri, hogy a háborús pusztítás, vereség és gazdasági válságok egyik következménye a szélsőségek térnyerése. A diktatúrák működési mechanizmusának megismerése. Belátja, hogy a korszakban megtörtént az elitkultúra és a tömegkultúra végérvényes szétválása. Tudja, hogy a korszakban hatalmas lépés történt a női emancipáció felé. Követelmények Kapcsolódá Taneszkö

156


Témák


Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés különböző statisztikai táblázatokból, grafikonokból, Demokráciák és tekintélyuralmi diagramokból. (Pl. a német rendszerek Európában a két választások eredményei világháború között. 1928–33 között; munkanélküliség alakulása Világkép, eszmék, ideológiák, az Egyesült Államokban társadalomkritika. 1929–1937.) Az olasz fasiszta állam és ideológia – Különböző emberi magatartástípusok, jellemzői. élethelyzetek megfigyelése, A kommunista diktatúra a következtetések levonása. Szovjetunióban. (Pl. a GULAG élete Szolzsenyicin: Ivan Az 1929-33-as világgazdasági Gyenyiszovics egy napja válság jellemzői és című műve alapján.) következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai.

A nemzeti szocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. Nemzetközi viszonyok a két világháború között.

si pontok

zök

Magyar nyelv és irodalom: az avantgárd (pl. Apollinaire), Borges, Bulgakov, Faulkner, Thomas Mann, Orwell, Szolzsenyici n.

Dokumen tum-film vagy játék-film az olasz fasizmusr ól és a nácizmusr ól DVD-n

Vizuális kultúra: A technikai képalkotás: fényképezés, film jelentősége.

Dokumen tum-film Szovjetunióról DVD-n Dokumen tum- film a válságról DVD-n

Fogalomt Az ár avantgárd: Picasso: Guernica. Fényképek értelmezése.

157


A gyarmatok helyzete. Tudomány és művészet a két világháború között. Korok, korstílusok. Életmód és mindennapok a két világháború között. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.

Kritikai gondolkodás: – Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek okairól. (Pl. az antiszemitizmus okai.) – Különböző szövegek, hanganyagok stb. vizsgálata a hitelesség szempontjából. (Pl. különböző propagandafilmek elemzése.) – Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Gandhi és a polgári engedetlenségi mozgalom.) Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a világgazdasági válság jelenségei.)

Ének-zene: az avantgárd zene, a dzsessz.

Középisk olai történelmi atlasz

BiológiaTankönyv egészségtan: vitaminok, penicillin – antibiotikum ok, védőoltások. Mozgóképku ltúra és médiaismere t: A média kifejező eszközei és ezek hatásmechan izmusa. A korszak stílusirányza tai.

Testnevelés Tájékozódás időben és térben: és sport: olimpiatörté – A történelmi tér net – a változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. berlini Köztes-Európa nemzetiségi olimpia térképének összevetése az (1936). első világháború előtti és utáni államhatárokkal.) – Történelmi időszakok összehasonlítása a változások mennyisége és gyorsasága szempontjából. (Pl. a hagyományos női szerep megváltozása fél évszázad alatt.) Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, történelmi Értelmező kulcsfogalm nézőpont. ak

158


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, Tartalmi gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, kulcsfogalm pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, ak politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok


Fogalmak: tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant, Dawes-terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, Sztahanov-mozgalom, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, propaganda, nemzetiszocializmus, fajelmélet, Führer, SS, Berlin-Róma tengely, antikomintern paktum, Anschluss, domínium, tekintélyelvű állam, magaskultúra (elitkultúra), tömegkultúra. Személyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels, Gandhi. Topográfia: Köztes-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin, weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék. Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 1929–1933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin-Róma tengely, Antikomintern Paktum), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia). Magyarország a két világháború között

Órakeret 16 óra Politikusportrék a két világháború közötti Magyarországon. Trianon és következményei – a nemzeti összetartozás napja. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla

A trianoni országvesztés társadalmi, szellemi és gazdasági rövidtávú hatásainak és hosszú távú következményeinek nemzeti tragédiaként való tudatosítása. A határok által elszakított területeken a kisebbségi sorba kényszerített magyarság helyzetének megértése, segítésének tudatosítása. A reménytelen bel- és A tematikai külpolitikai helyzetből való kilábalás eredményeinek felismerése, a szellemi honvédelem és nemzetépítés szükségességének elfogadása, valamint a területi egység revíziós igények szükségességének etnikai indoklása a korszakra vonatkozóan. nevelésiSzélsőségektől mentes értékelés az adott történelmi időszakról, eseményeiről és fejlesztési személyiségeiről. céljai A tanuló érti, hogy a két világháború közötti magyar fejlődés legfontosabb mozgatórugója a trianoni békeszerződés és annak hatásaira való reflektálás volt. Megismeri a békeszerződés politikai életre, gazdaságra, társadalomra és közgondolkodásra gyakorolt hatásait. Érti a kisebbségi lét problémáit. Tisztában van a külpolitikai alternatívákkal és tudja azok mozgatórugóit. Követelmények Kapcsolódá Taneszkö si zök Témák Fejlesztési követelmények pontok 159


A konszolidáció kezdete Magyarországon: Teleki Pál első miniszterelnöksége. Államformák, államszervezet. A bethleni konszolidáció folyamata, jellemzői és válsága. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. A belpolitikai élet radikalizálódása az 1930-as években. Tudomány és művészet a két világháború között. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Szegények és gazdagok világa. Egyenlőség, emancipáció. Tömegkultúra és tömegsport. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda.

Ismeretszerzés, tanulás: − Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. magyar gazdaság a két világháború között.) − Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. az egyes társadalmi csoportok életkörülményei.)

Kritikai gondolkodás: − Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. Horthy Miklós politikai életpályája.)

Földrajz: Magyarorszá g és KözépEurópa természeti adottságai. Magyar nyelv és irodalom: a Nyugat, mint folyóirat és mint mozgalom; József Attila; a népi írók; a határon túli irodalom.

Dokumen tumfilmek DVD-n Fogalomt ár Középisk olai történelmi atlasz Tankönyv

Mozgóképku ltúra és médiaismere t: − Történelmi – társadalmi tömegkomm adatok, modellek és unikáció, elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és médiumok hatása a a valószínűség mindennapi szempontjából. (Pl. a életre, a magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.) magyar hangosfilmg − Különböző hanganyagok, yártás filmek vizsgálata a kezdetei. történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. a korabeli játékfilmekből kirajzolódó mindennapi élet és társadalomkép összevetése a történeti valósággal).

Biológiaegészségtan: SzentGyörgyi Albert. Vizuális kultúra: avantgárd – Kassák Lajos.

160


Kommunikáció: − Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése. (Pl. a korszak helytörténeti vonatkozásai.) − Beszélgetés egy társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. (Pl. az antiszemitizmus témában.) Tájékozódás térben és időben: − A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a német befolyás erősödése és hatásai.) − Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen. (Pl. a revíziós politika eredményei 1938– 39.) Értelmező Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, kulcsfogalm történelmi nézőpont. ak Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, Tartalmi gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, kulcsfogalm gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, ak pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.

161


Fogalmak, adatok


Fogalmak: konszolidáció, numerus clausus, földreform, népszövetségi kölcsön, pengő, zsidótörvény, revízió, irredentizmus, kultúrfölény, Magyar Nemzeti Bank, társadalombiztosítás, agrárolló, nyilas mozgalom, győri program, első bécsi döntés. Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla, Szálasi Ferenc. Topográfia: Felvidék, Kárpátalja. Kronológia: 1920-1921 (Teleki Pál első miniszterelnöksége), 1920 (a numerus clausus, földreform) 1921–31 (Bethlen István miniszterelnöksége, a konszolidáció időszaka), 1927 (a pengő bevezetése), 1938. november 2. (az első bécsi döntés). A második világháború Órakeret 16 óra A második világháború jellemzői és következményei. Magyarország a második világháborúban. A holokauszt Európában és Magyarországon. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla

Az újfajta hadviselés jellegzetességei és azok hatásainak felismerése. Nagyhatalmak titkos vagy nyílt megegyezésének elítélése hatalmi övezetek létrehozásáról, kisebb államok felosztásáról, országhatárok erőszakos megváltoztatásáról vagy népcsoportok kitelepítéséről, kiirtásáról. A hátországot, civil lakosságot sem kímélő modern totális háború jellemzőinek és a tömegpusztító hadászati eszközök használatának elítélése. A politikai A tematikai antiszemitizmus megnyilvánulásai megerősödésének és mozgatórugóinak egység feltárása, veszélyeinek azonosítása, a diszkrimináció elítélése, az ún. fajelmélet nevelésiés szörnyű következményeinek (pl. elkülönítés, deportálás, megsemmisítés) fejlesztési elutasítása. céljai A tanuló ismeri az újfajta hadviselés jellegzetességeit és azok hatását. Megérti, miként került a háború során Magyarország kényszerpályára és ez milyen következményekkel járt az ország sorsát illetően. Tudja, hogy mennyi áldozattal, pusztítással járt a második világháború, és hogy a holokauszt az emberiség, valamint az egész magyarság tragédiája. Megismer olyan történelmi szituációkat, amelyek a háborús viszonyok közötti népek, népcsoportok vagy személyek megmentését eredményezték. Követelmények Kapcsolódá Taneszkö

162


Témák A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai eseményei a Szovjetunió elleni német támadásig. Békék, háború, hadviselés. A fordulat a háború menetében. A szövetségesek együttműködése és győzelme. Egyezmények, szövetségek. A második világháború jellemzői. A holokauszt. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton.

Kállay Miklós miniszterelnöksége.

A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás.

Zsidóüldözés, a holokauszt Magyarországon.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés szaktudományi munkákból. (Pl. Magyarország háborús veszteségeiről.) – Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból. (Pl. az első és második zsidótörvény.) – Emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. kollaboránsok, ellenállók, embermentők a második világháborúban.)

si pontok Fizika: nukleáris energia, atombomba. Etika: az intolerancia, a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus.

zök Dokumen tumfilmek DVD-n Fogalomt ár Középisk olai történelmi atlasz

Tankönyv Magyar nyelv és irodalom: Radnóti Miklós, Semprun: A nagy utazás, Kertész Imre: Sorstalanság Kritikai gondolkodás: Vizuális – Híres emberek jellemzése kultúra: A (Pl. Churchill, a brit technikai elszántság jelképe.) képalkotás: fényképezés, – Értékrendek a film összehasonlítása, saját jelentősége. értékek tisztázása. (Pl. Fényképek Göring-, Höss-idézetek értelmezése alapján a náci (pl. Capa: A gondolkodásról.) normandiai – Történelmi-társadalmi jelenségek értékelése a saját partraszállá s fényképei). értékrend alapján. (Pl. holokauszt.) – Filmek a történelmi hitelességének vizsgálata. (Pl. A halál ötven órája [1965].) – Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára vonatkozóan. (Pl. Horthy Miklós emlékiratai kapcsán.)

163


Kommunikáció: Események dramatikus megjelenítése. (Pl. Churchill és Sztálin vitája a második front megnyitásának helyszínéről.) Tájékozódás időben és térben: – A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. a náci Németország és a Szovjetunió terjeszkedése 1939–1941.) – Kronológiai adatok rendezése. Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, Értelmező kulcsfogalm történelmi nézőpont. ak Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességfogyás, migráció, életmód, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, Tartalmi gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, kulcsfogalm pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, ak politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés.

164


Fogalmak, adatok

Fogalmak: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációs tábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, partizán, totális háború, furcsa háború, hadigazdaság, Vörös Hadsereg, antifasiszta koalíció, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés, „hintapolitika”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, kiugrási kísérlet, malenkij robot. Személyek: Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg. Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz, Jalta, Potsdam, Hirosima, Normandia, Újvidék, Voronyezs, Don-kanyar. Kronológia: 1939. augusztus 23. (a szovjet-német megnemtámadási egyezmény), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942 (Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, el-alameini csata), 1943 (véget ér Sztálingrád ostroma, kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május 9. (az európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a második világháború), 1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1942–1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége), 1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németek megszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon).

12. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

Órakeret 10 óra A második világháború eseményei, a sztálinizmus jellemzői, az Amerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági viszonyai, a gyarmatok helyzete a két világháború között. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla, földgömb

165


A nukleárisfegyverkezési verseny, a helyi háborús konfliktusok és a szovjetek térnyerésének jellemzői beazonosítása, elítélése. A gyarmati függési viszonyok átalakulása, az európai kettéosztottság emberi, társadalmi, gazdasági A tematikai következményeinek beazonosítása. A diktatórikus rendszerek szabadságot korlátozó és versenyképtelen vonásainak felismerése, elítélése. A demokrácia, egység mint a közös döntés intézményrendszerének az emberi jogokat leginkább nevelésibiztosító formája. fejlesztési A tanuló értelmezi a háború utáni helyzetet és a megosztott világ kialakulásának céljai folyamatát. Felismeri a hidegháború keltette helyi háborúk máig ható következményeit. Hiteles kép alakul ki benne a két tömbben élők különböző helyzetéről, mindennapjairól. Ismeri az egykori gyarmati lét hatását a függetlenné vált államok fejlődésére. Követelmények Kapcsolódá Taneszkö si zök Témák Fejlesztési követelmények pontok Dokumen Ismeretszerzés, tanulás: A hidegháborús szembenállás, a Magyar tum kétpólusú világ, a megosztott − Ismeretszerzés különböző nyelv és filmek a Európa. írásos forrásokból, vizuális irodalom: korszakró Egyezmények, szövetségek. Orwell, rendezők készítése. (Pl. a l DVD-n Szolzsenyici két szuperhatalom A szovjet tömb kialakulása, n, Hrabal, jellemzőinek Fogalomt jellemzői. Camus, összegyűjtése.) ár − A tanultak felhasználása új Garcia A nyugati országok gazdasági és Marquez. feladathelyzetekben. (Pl. Középisk katonai integrációja. Az új Kelet-Közép- Európa olai világgazdasági rendszer Kémia: országainak kialakulása. hidrogénbo történelmi szovjetizálása.) atlasz Erőforrások és termelési kultúrák. mba, nukleáris Kommunikáció: Tankönyv A gyarmati rendszer felbomlása fegyverek. − Folyamatábra, diagram (India, Kína), a „harmadik világ”. készítése. (Pl. a két Vizuális szuperhatalom katonai A közel-keleti konfliktusok. Az kultúra: a kiadásai.) arab világ átalakulása. − Beszélgetés egy társadalmi, posztmodern , történelmi témáról. Saját vélemény megfogalmazása. intermediális művészet. (Pl. az iszlám fundamentalizmus okai, hatásai.)

166


Tájékozódás térben és időben: Testnevelés és sport: − Múltban élt emberek életének összehasonlítása a Olimpiatörté net. jelennel. (Pl. KözépEurópa államai a szocializmus időszakában és napjainkban.) − Tanult helyek megkeresése a térképen. (Pl. a két tömb meghatározó államai.) Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, Értelmező kulcsfogalm interpretáció, történelmi nézőpont. ak Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági Tartalmi szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, kulcsfogalm pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó, ak politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma. Személyek: Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Brezsnyev, Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam. Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte), 1947 (a Truman-elv, a Kominform állásfoglalása, a párizsi béke, India függetlensége), 1948 („a fordulat éve”, Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK, a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság,), 1957 (a Római Szerződések), 1961 (a berlini fal építése, Gagarin űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1964–1973 (a vietnami háború), 1967 (a „hatnapos háború”).


Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig Órakeret 10 óra Magyarország részvétele a második világháborúban. A háború vége és az ország szovjet megszállása. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, múzeumpedagógus múzeum látogatás alkalmával Tárgyi: interaktív tábla

167


Magyarország szovjet mintára történő erőszakos átalakításának, a kommunista diktatúrának elítélése. Az 1956-ban idegen elnyomás és zsarnokság ellen föllázadt emberek, közösségek bátorságának, feladatvállalásának, adott esetekben hősiességének értékelése, a hazafiságra nevelés és a nemzeti öntudat megerősítése érdekében. A szabadságharc hősei és áldozatai sorsának átélése, a szolidaritás érzésének felkeltése. Annak felismerése, hogy az 1956-os A tematikai forradalom és szabadságharc jelenlegi demokratikus rendünk talpköve. A egység szovjet megszállás és az ebből fakadó korlátozott állami szuverenitás nevelésikövetkezményeinek azonosítása. A totális kommunista diktatúra emberiség fejlesztési elleni bűneinek megismerése, elítélése. céljai A tanuló megérti, hogy Magyarországnak 1956-ban a rendkívül kedvezőtlen nemzetközi helyzetben, az erőegyensúlyra épülő politikai viszonyrendszerben nem sikerült kiszakadnia a szovjet tömbből. Látja a magyar és az egyetemes történelem összefüggéseit. Átlátja, hogy nehéz történelmi helyzetben az egyes emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja. Október 23-i nemzeti ünnepünk eseményeinek megismerése a méltó megünneplés céljából. Követelmények Kapcsolódá Taneszkö si zök Témák Fejlesztési követelmények pontok

168


Az ország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítésének folyamata, jellemzői. Függetlenség és alávetettség. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, köz- és magánéleti, valamint kulturális és gazdasági jellegzetességek. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, jellemzői, szereplői. Forradalom, reform és kompromisszum.

Ismeretszerzés, tanulás: − Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből és megfigyeléséből. (Pl. az 1956-os események résztvevőinek visszaemlékezéseiből.) − A tanultak felhasználása új helyzetekben. (Pl. Magyarország szovjetizálása.) − Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. Tóth Ilona ügye.) Kritikai gondolkodás: − Feltételezések megfogalmazása híres emberek viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Nagy Imre/Kádár János 1956-os szerepvállalása.) − Érvek gyűjtése feltevések mellett és ellen, az érvek kritikai értékelése. (Pl. koncepciós perek.) − Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. (Pl. a Rákosi-korszak viccei.) Kommunikáció: − Beszélgetés egy történelmi témáról. (Pl. a Nyugat magatartása 1956-ban.) − Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. az 1945. és 1947. évi választások eredményei.)

Magyar nyelv és irodalom: Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságr ól.

Feladatlap a múzeumi órához

Dokumen tumfilmek és játékMozgóképku filmek 1956-ról ltúra és médiaismere Képek t: Dokumentu tabló készítéséh mfilmek, ez híradók elemzése. Testnevelés és sport: Olimpiatörté net, magyar részvétel és sikerek a korszak olimpiáin.


Tájékozódás időben és térben: A világtörténet, az európai és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. az 1956-os forradalom és környezete.)

169


Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, Értelmező kulcsfogalm történelmi nézőpont. ak Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, Tartalmi gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, kulcsfogalm gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, ak pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok


Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés, lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), kulák, beszolgáltatás, földosztás, internálás, osztályharc, ÁVH, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció, Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP). Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Kéthly Anna, Esterházy János, Rákosi Mátyás, Márton Áron, Kádár János, Nagy Imre, Rajk László, Maléter Pál, Bibó István. Topográfia: Magyar Népköztársaság, Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros). Kronológia: 1947. február 10. (a párizsi béke), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete), 1949 (az új alkotmány, a Rajk-per) 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956 (Rajk László és társainak újratemetése), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom győzelme), 1956. november 4. (általános szovjet támadás indul Magyarország ellen). A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

Órakeret 10 óra A kétpólusú világ kialakulása a második világháborút követő években. A szovjet tömb és a nyugati integráció legfontosabb jellemzői. A hidegháborús szembenállás. A gyarmati rendszer felbomlása. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla

A két világrendszer harcának, versengésének fontosabb állomásainak beazonosítása, a kommunista társadalmi-gazdasági berendezkedés A tematikai fejlődésképtelenségének felismertetése. A modern technológia, a globalizációs folyamatok, a szabadság ideológiájának és a kommunikációs rendszerek egység szerepének azonosítása a szovjet típusú rendszerek bukásában. nevelésiÉrti a tanuló a két világrendszer közötti versengés legfontosabb mozgatórugóit. fejlesztési Átlátja és képes saját szavaival megfogalmazni, hogy melyek voltak a céljai leglényegesebb különbségek a két szembenálló tömb országai között a politikai rendszer működése, a gazdaság, a társadalom és az életmód terén. Érti, hogy milyen tényezők vezettek a kétpólusú világrend megszűnéséhez. Követelmények Kapcsoló Taneszkö 170


Témák Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás: − Különböző élethelyzetek megfigyelése. (Pl. mindennapi élet a vasfüggöny két oldalán.) − Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. az SZKP XX. kongresszusa.)

A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban.

Kritikai gondolkodás: − Feltevések történelmi személyiségek cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. szovjet A kétpólusú világrend megszűnése: és amerikai politikusok szerepe Németország egyesítése, a a korszakban.) Szovjetunió és Jugoszlávia − Elbeszélések, filmek szétesése. vizsgálata a hitelesség szempontjából. (Pl. A mások élete [2006].) − Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. (Pl. a hippimozgalom.)

Kommunikáció: Képi és egyéb információk elemzése. (Pl. szovjet és amerikai karikatúrák elemzése.)

dási pontok

zök

Mozgókép kultúra és médiaisme ret: tömegkom munikáció , a média és a mindenna pi élet.

Játékfilm és dokument um-film a vietnami háborúról DVD-n

Zenei CD a 60-70-es évek Informatik popzenei felvételeiv a: Neumann el János és a Dokumen modern számítógé tum-film a középpek. Az keletinternet. európai Biológia- rendszerv egészségta áltásról n: a DNS DVD-n és a géntechnol ógia.

Fizika: az űrkutatás.

Fogalomt ár

Ének-zene: A beat és a rock. Szórakoztató zenei műfajok.

Középisk olai történelmi atlasz

Tájékozódás térben és időben: − Kronológiai adatok Tankönyv rendezése. (Pl. a hidegháború, enyhülés, kis hidegháború.) − Egyszerű térképvázlatok készítése. Történelmi idő, ok és következmény, történelmi források, tény és bizonyíték, Értelmező kulcsfogalm interpretáció, történelmi nézőpont. ak

171


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, Tartalmi gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, kulcsfogalm pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó, ak politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok


Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), Európai Unió, berlini fal, szociális piacgazdaság, ökumené, harmadik világ, enyhülési politika, olajválság, iszlám fundamentalizmus. Személyek: Brezsnyev, Willy Brandt, Reagan, Thatcher, Gorbacsov, G. Bush, Kohl, II. János Pál. Topográfia: 1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína), 1975 (a Helsinki Értekezlet), 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása).

A Kádár-korszak jellemzői

Órakeret 10 óra A szovjet megszállás és a kommunista diktatúra jellemzői. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei és céljai. A határon túli magyarság sorsa. Október 23. mint iskolai ünnepély. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, múzeumpedagógus Tárgyi: interaktív tábla

Az 1956-ot követő kegyetlen megtorlás adatainak megismerése, a törvénytelen bírósági tárgyalások, ítéletek jellemzőinek felismertetése, elitélése. A totális diktatúrát elfedni szándékozó demokratikusnak látszó „kellékek” beazonosítása, a rendszer lényegi reformálhatatlanságának felismerése. A hatalom által a társadalomra kényszerített kompromisszum jellemzőinek, eredményének és A tematikai kártékonyságának tudatosítása, értékelése. A rendszer bukása okainak, egység körülményeinek sokoldalú elemzése. nevelésiA Kádár-rendszer jellegének és mozgásterének megismerése. A szocialista fejlesztési időszak Magyarország további történelmére és jelenére gyakorolt hatásainak céljai átlátása. Megérti a tanuló, hogy Kádár János személyisége és a nevével fémjelzett korszak miért osztja meg ma is a közvéleményt. Képes sokoldalúan elemezni a Kádár-rendszer válságának és bukásának okait, körülményeit, felismeri a rendszer lényegi reformálhatatlanságát. A békés rendszerváltás menetének ismerete, jelentőségének és árnyoldalainak tudatosulása. Követelmények Kapcsolódá Taneszkö si zök Témák Fejlesztési követelmények pontok 172


Megtorlás és a konszolidáció. Gazdasági reformok a Kádárkorszakban. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet a Kádárkorszakban. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Forradalom, reform és kompromisszum.

Ismeretszerzés, tanulás: − Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, diagramokból. (Pl. a földterületük nagyságának változása 1956–1980 között.) − Ismeretszerzés írásos forrásokból. (Pl. a gazdasági mechanizmus reformja.) − Emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a Kádár-korszak besúgói; ellenzéke.) Kritikai gondolkodás:

Magyar nyelv és irodalom: Németh László, Nagy László, Sütő András, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Örkény István.

Dokumen tum- és játékfilm a Kádárkorszakró l DVD-n, Dokumen tum-film a rendszerváltásról DVD-n

A magyar Mozgóképku popzene ltúra és CD-n médiaismere t:

173


− Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről. (Pl. a magyar társadalom megbékélése a kádári A határon túli magyarság helyzete a hatalommal.) kétpólusú világ időszakában. − Tételmondat meghatározása, szövegtömörítés. (Pl. a rendszerváltó pártok programjai.) − Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. (Pl. a Kádár-korszak viccei.) Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. Népesség, demográfia.

dokumentu mfilmek, híradók elemzése; stílusirányza tok: budapesti iskola. Testnevelés és sport: Olimpiatörté net, magyar részvétel és sikerek a korszak olimpiáin.

Fogalom ár Középisk olai történelmi atlasz Tankönyv

Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a parlamenti patkó az 1990-es választás után.) – Beszámoló, kiselőadás tartása (Pl. ifjúsági szubkultúrák a Kádárkorszakban címmel.) Tájékozódás időben és térben: A világtörténet, az európai és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. összehasonlító kronológiai táblázat készítése.) Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, Értelmező kulcsfogalm történelmi nézőpont. ak Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, Tartalmi gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, kulcsfogalm gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdasági teljesítmény, ak kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság.

174


Fogalmak, adatok


Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), amnesztia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három T”, KISZ, ellenzéki mozgalmak, szamizdat, lakiteleki találkozó, Ellenzéki Kerekasztal, reformszocializmus, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP, FKgP, KDMP, MSZP, többpártrendszer, pluralizmus, jogállam, Nemzeti Kerekasztal. Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Aczél György, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád. Topográfia: Magyar Népköztársaság. Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (a kádári konszolidáció lezárulta), 1968 (az új gazdasági mechanizmus érvénybe lépése), 1989. június 16. (Nagy Imre és társainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról). Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése

Órakeret 8 óra

Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai. A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban. Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus, migráció, klímaváltozás. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla, földgömb

A globalizációs folyamatok, kihívások és az egységesülő Európa előnyeinek és hátrányainak sokoldalú feldolgozása, megítélése. Fő morális célok (demokrácia, antirasszizmus, háborúellenesség) esetenkénti ellentmondásainak a felismerése. A tematikai A demokratikus értékek ismeretében a történelmi-társadalmi kérdések, egység folyamatok árnyalt megítélése. nevelésiA tanulók megismerik a globalizáció fő mozgatórugóit, és tisztában vannak a fejlesztési világ fejlődésére gyakorolt hatásaival. Kialakul bennük a környezettudatos céljai magatartás, értik a felelős állampolgári magatartás lényegét és az ehhez kapcsolódó egyéni feladatokat, valamint felismerik a társadalom egészének érdekeit. Tisztában vannak az EU szerepével, és reális kép alakul ki bennük Magyarország szerepéről és lehetőségeiről az integráción belül. Követelmények Kapcsoló Taneszkö

175


Témák Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. Technikai fejlődés feltételei és következményei. Erőforrások és termelési kultúrák. A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás: − Az internet felhasználása történelmi ismeretek szerzésére. (Pl. atomfegyverrel rendelkező országok az ezredforduló után.) − Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. (Pl. a mai hatalmi viszonyokat bemutató ábra.)

Az egypólusútól a többpólusú világrend felé.

Kritikai gondolkodás: − Adatok, modellek, elbeszélések elemzése a A mediatizált világ. A tömegkultúra bizonyosság, a lehetőség és új jelenségei napjainkban. a valószínűség Tömegtájékoztatás, sajtó, szempontjából. (Pl. propaganda. globális világ fejlődésének határai.) Az Európai Unió intézményei, − Erkölcsi kérdéseket felvető működése és jelenlegi problémái. helyzetek felismerése, bemutatása. (Pl. klónozás) Kommunikáció: − Tabló készítése önállóan gyűjtött képekből. (Pl. globális környezeti problémák.) − Beszélgetés (vita) társadalmi, történelmi témákról. (Pl. Brazília, Oroszország, India, Kína) megnövekedett szerepe.) Tájékozódás térben és időben: A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. centrumok és perifériák napjainkban.)

dási pontok

zök Ismertetőf ilm az EU-ról DVD-n

Földrajz: az EU kialakulás a, Ismeretter jellemzői, jesztő tagállamai film a környezetszenny ezés-ről DVD-n globális világgazdasá g napjainkban, globális környezeti problémák; népesség, népesedés, urbanizáció; fejlődő és fejlett országok gazdaságána k jellemzői; Kína.

Képek tabló készítéséh ez Szerepkár tyák szerepjáté khoz, vitához Fogalomt ár Középisk olai történelmi atlasz

Informatika: Információk Tankönyv gyűjtése az internetről. Bemutatók, dokumentu mok készítése. Információs társadalom. Információk eresés, információfelhasználás. Ének-zene: világzene. 176


Értelmező kulcsfogalm ak

Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont.

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, Tartalmi gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, kulcsfogalm gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, ak pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, centrum, periféria, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok


Fogalmak: globalizáció, terrorizmus, adósságspirál, fogyasztói társadalom, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási szerkezet, agglomeráció, diszkrimináció, szegregáció, integráció. Személyek: Topográfia: az EU tagállamai. Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 2001 (terrortámadás az USA ellen), 2004 (tíz új tagállam). A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Órakeret Magyarországon 6 óra A Kádár-korszak legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzői. A szocialista rendszer válságának okai. A magyar rendszerváltozás fordulópontjai és főszereplői. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla

A demokratikus rendszer megteremtésének ellentmondásai (pl. forradalomszerű átalakulások társadalmi egyeztetés nélkül) az átalakulás jelentőségének értékelése, az ezt tagadó álláspontok kritikája. Annak belátása, hogy a rendszerváltozásnak nyertesei és vesztesei egyaránt voltak, nem mindig a A tematikai társadalmi igazságosságnak megfelelően. A közösségi és egyéni érdekek egység ütközésének, kiegyenlítési törekvéseinek a felismerése a társadalomban. nevelésiMagunk és mások kétféle mércével mérésének elutasítása. fejlesztési A tanulók tisztában vannak azzal, hogy melyek a rendszerváltozás előtti és az céljai azt követő időszak politikai és gazdasági rendszere közötti legfontosabb különbségek. Reális kép alakul ki bennük Magyarország szerepéről és lehetőségeiről az európai integráción belül. Megértik a kisebbségi lét problémáit a Magyarországon élő etnikai és kulturális kisebbségek, illetve a határokon túl élő magyar kisebbség szempontjából egyaránt. Követelmények Kapcsolódá Taneszkö

177


Témák A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata Fölzárkózás, lemaradás. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. Hatalommegosztás formái, színterei.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás: − Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. Magyarország demográfiai helyzete.) − Magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. kisebbségek határon innen és túl.)

− Az internet felhasználása A piacgazdaságra való áttérés és az történelmi ismeretek átalakulás ellentmondásai, szerzésére. (Pl. regionális gazdasági különbségek. Magyarország és az Európai Unió kapcsolata.) Kritikai gondolkodás: Különbségek felismerése, a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. (Pl. Magyarország államberendezkedésének változásai a XX. század folyamán.)

si pontok Informatika: információk eresés, információfelhasználás.

zök Ismeretter jesztő film a Magyarországon élő romákról DVD-n

Matematika: diagramok, táblázatok, grafikonok – adatleolvasá s, készítés, értelmezés, statisztikai fogalmak ismerete.

Dokumen tumfilmek a határon túli magyar kisebbség ek helyzetérő l

Etika; filozófia: korunk erkölcsi kihívásai.

Ismertetőf ilm a NATOról

178


A társadalmi mobilitás problémái. A cigány (roma) társadalom története, helyzete és integrációjának folyamata. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák, szegények és gazdagok világa. A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban. Kisebbség, többség, nemzetiségek.

Kommunikáció: − Beszélgetés (vita) egy társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény megfogalmazása. (Pl. cigányság romák integrációja.) − Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. hajléktalansors, munkanélküliség, a mélyszegénység problémái.)


Tájékozódás térben és időben: Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból. (Pl. Magyarország népesedési viszonyainak, az életkörülmények változásainak bemutatása.) Történelmi idő, változás és folyamatosság, tények és bizonyítékok, történelmi Értelmező kulcsfogalm nézőpont. ak Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, Tartalmi gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, kulcsfogalm gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, ak pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, centrum, periféria, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Tematikai egység Előzetes tudás További

Fogalmak: migráció, foglalkozási szerkezet, agglomeráció, diszkrimináció, szegregáció, integráció. Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc. Topográfia: a határon túli magyarlakta területek. Kronológia: 1999 (Magyarország a NATO tagjává válik), 2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz). Társadalmi ismeretek

Órakeret 4 óra A társadalmi tagozódással kapcsolatos korábbi történelmi és földrajzi ismeretek, valamint személyes tapasztalatok. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár 179


feltételek A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Tárgyi: interaktív tábla

A társadalom makro- és mikrostruktúráját alkotó elemek azonosítása. A társadalom tagoltságából eredő egyenlőtlenségek felismertetése, ezek okainak azonosítása. A társadalmi felelősségvállalás elvi szükségességének megértetése és néhány gyakorlati módjának megismertetése. A kisközösségek szerepe a helyi, lokális és országos ügyek alakításában. Követelmények Kapcsolódá Taneszkö si zök Ismeretek Fejlesztési feladatok pontok Dokumen tumCsaládformák a mai világban. Ismeretszerzés, tanulás: Földrajz: Családtípusok azonosítása Magyarorszá filmek a szubkultú Kortárscsoport és ifjúsági és jellemzése személyes g régiói; szubkultúrák. tapasztalatok és a médiából demográfiai rákrólDV D-n vett példák alapján. mutatók; a A helyi társadalom, a civil magyar tájak Feladatlap társadalom és az önkéntesség. Kritikai gondolkodás: kulturális, és A nemzeti-, a középnéprajzi szerepkárt Nemzet és nemzetiség. európai-, valamint az értékei. yák Kulturális és etnikai kisebbségek európai identitás vitához Magyarországon. értelmezése.

Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet.

Kommunikáció: Etika: Fogalomt – Aktuális szocializációs Társadalmi ár kérdések, dilemmák és szolidaritás. Társadalmi felelősségvállalás és problémák megvitatása. Többség és Középisk szolidaritás. – A többes identitás kisebbség. olai fogalmának és gyakorlati történelmi érvényesülésének atlasz megvitatása. – Egy nemzeti kisebbség, Tankönyv valamint egy hátrányos helyzetű társadalmi csoport életének bemutatása szóban vagy írásban. Kulcsfogalm Család, társadalom, szocializáció, kultúra, etnikum, nemzet, nemzetiség. ak Szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség, többség, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás, szolidaritás, Fogalmak önkéntesség. Tematikai egység

Állampolgári ismeretek



Előzetes tudás Tovább feltételek

A politikai rendszerek és az állampolgárok közötti viszony történelmi formáinak ismerete. Az iskolai diákönkormányzat működésével kapcsolatos tapasztalatok. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla

Az aktív és felelős állampolgársághoz szükséges ismeretek és készségek megerősítése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása. Az ezek gyakorlásához kapcsolódó legfontosabb tevékenységi formák azonosítása. A magyarországi és az uniós politikai rendszer legfőbb elemeinek megismertetése, a politikai részvétel jelentőségének tudatosítása. Az új Alaptörvény szellemiségének és fontosabb pontjainak feldolgozása. Követelmények Kapcsoló Taneszkö dási zök Ismeretek Fejlesztési feladatok pontok Az új Állampolgári jogok és Ismeretszerzés, tanulás: Földrajz: Alaptörvé kötelességek. – A magyarországi az Európai ny szövege országgyűlési választások Unió Magyarország és az Európai Unió modellezése. kialakulás Szerepkár politikai intézményrendszere. – A hazai helyhatósági a és tyák választások működési működésé szerepjáté A magyar és az európai mechanizmusának nek állampolgárság legfontosabb modellezése. jellemzői. khoz ismérvei.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Kritikai gondolkodás: Etika: Fogalomt – Az állampolgári jogok és törvény és ár kötelességek kölcsönös lelkiismeret. viszonyrendszerének Középisk elemzése. olai – A felelősségteljes választói történelmi magatartás értelmezése. atlasz – A többes állampolgárság fogalmának értelmezése. Tankönyv Kulcsfogalm Állam, állampolgár, politika, intézmény. ak Állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer, választás, választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai Fogalmak részvétel, közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia.

A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára.


Pénzügyi és gazdasági kultúra

Órakeret 5 óra

A bankok működésével kapcsolatos gazdaságföldrajzi ismeretek. A gazdálkodással és a pénzkezeléssel kapcsolatos személyes tapasztalatok. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, közgazdaságtan tanár vagy gazdasági szakember Tárgyi: interaktív tábla 181



Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak megismertetése, a gazdasági folyamatok fő hatótényezőinek megértetése. A tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elveinek megismerése, elfogadása. Követelmények

Kapcsolódá Taneszkö si zök Fejlesztési feladatok Ismeretek pontok Ismertetőf Földrajz: a ilmek és Az állam gazdasági szerepvállalása Ismeretszerzés, tanulás: modern ismertető és kapcsolata a gazdaság különböző – Az adók és járulékok pénzügyi tablók a szereplőivel. Az állam bevételei. szerepének megértése a közvetítőren különböz Az állam stabilizációs, modern nemzetgazdaságok dszer a ő redisztribúciós és tőkeallokációs működésében. világgazdasá témákhoz feladatai. – A vállalkozási formák különbségeinek megértése, gban Feladatlap A költségvetési és a monetáris különféle példák elemzése (pénzügyi piacok, és politika eszköztára, szerepe a révén. nemzetközi szerepkárt gazdaságpolitikai célok – A banki és a nem banki yák a monetáris megvalósításában. pénzügyi közvetítők intézmények vitához sajátos gazdasági szerepeinek azonosítása. Fogalomt – Néhány hazai vállalkozás ár és a vállalkozói életforma megismerése példákon keresztül. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban.

Kritikai gondolkodás: – A tőkeszerzés különféle lehetőségeinek (tőzsde, értékpapírok, lízing) összehasonlítása. A vállalkozások helye a – Az állami szerepvállalás és nemzetgazdaságban, szerepük a az adózás közötti GDP megtermelésében. kapcsolatok feltárása. – A pénzügyekkel, Vállalkozási formák. Vállalkozások gazdasággal foglalkozó létrehozása és működtetése. A írott, vagy audiovizuális médiaszövegek elemzése vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv. és feldolgozása. – Vázlatos üzleti terv készítése szituációs gyakorlat keretében. – Vita az adózási morállal kapcsolatos kérdésekről. Kulcsfogalm Állam, gazdaság, piac, pénz. ak

nemzetközi tőkeáramlás, környezeti problémák, fenntarthatós ág és az állam).

Középisk olai történelmi atlasz Tankönyv

Etika: a felelősség új dimenziói a globalizáció korában.

182


Fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás További különleges feltételek A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Költségvetés, adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, juttatások, társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetési intézmény, költségvetési egyenleg, deficit, pénzpiac, monetáris politika, jegybank, bankrendszer, kereskedelemi bank, megtakarítás, forrás, tőzsde, értékpapír, rt, kft, kkt, bt, egyéni vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség, korlátolt felelősség, egyetemleges felelősség, biztosító társaság, lízingtársaságok, pénzügyi közvetítő rendszer. Munkavállalás

Órakeret 5 óra Diákmunka során szerzett személyes tapasztalatok. A környezet munkával kapcsolatos mintáinak ismerete. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, jogi szakember Tárgyi: interaktív tábla

Az alapvető munkavállalói jogok és kötelezettségek tudatosítása. A munkába állás folyamatának és az alkalmazotti lét néhány fontos jellemzőjének megismertetése. A munkatevékenység emberformáló és értékteremtő erejének felismerése, elfogadása. Követelmények Kapcsoló Taneszkö dási zök Ismeretek Fejlesztési feladatok pontok Ismeretszerzés, tanulás: A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci információk Munkaerőpiaci elvárások itthon és gyűjtése, a magyarországi és az külföldön. uniós lehetőségek feltérképezése (állások és elvárások).

183


Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe.

–

Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. – A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba.

–

–

Magyar Egy állás elnyeréséhez nyelv és kapcsolódó lépések irodalom: megismerése, tapasztalatok Tájékozódás szerzése a dokumentumok listaszerű, kezelésével kapcsolatban nem (álláshirdetés, tájékozódás, folyamatos önéletrajz, motivációs szövegekben levél, interjú, . Ismerkedés munkaszerződés). az olyan, A munkaviszonyhoz végrehajtásr kapcsolódó adózási, a szánt, egészség- és aktusszerű társadalombiztosítási szövegekkel, teendők modellezése. mint a Saját bankszámla számla, az nyitásának, bankkártya önéletrajz, a kiváltásának és az szerződés és internetes bankfiók az használatának adóbevallás. modellezése. Tájékozódás a Informatika: munkanélküliek Információk ellátásáról, átképzési és gyűjtése az visszatérési lehetőségekről internetről. a területileg illetékes Bemutatók, hivatalokon keresztül. dokumentu

Ismertetőf ilmek a témákhoz Feladatlap és szerepkárt yák a vitához Fogalomt ár Középisk olai történelmi atlasz Tankönyv

mok Kommunikáció: készítése. – A munkahelyi közösségbe való beilleszkedés problémáinak modellezése szerepjáték keretében. – Az egyéni és a vállalati érdek ütközését megjelenítő viták szervezése. Kulcsfogalm Gazdaság, piac, munka. ak Állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló, foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél, munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás, személyi Fogalmak jövedelemadó, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás. Tematikai egység Előzetes tudás

Rendszerező ismétlés

Órakeret 18 óra

A középiskolai történelem, társadalom és állampolgári ismeretanyag.

184


További különleges feltételek A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla Az érettségi témakörök rendszerező ismétlése során felkészülés az érettségi vizsgára.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események rendszerező feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti öntudat és aktív állampolgárságra nevelés. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, ok-okozati összefüggések felismerése (pl. a globalizáció felerősödése és a lokális közösségek megerősödése) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, ezeknek jelenre vonatkoztatása, megítélése. Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek sokoldalú élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek árnyalt felismerése, több szempontú értékelése. A civilizációk története jellegzetes sémájának alkalmazása újkori és modernkori egyetemes történelemre. A történelem értelmezését segítő kulcsfogalmak és egyéb egyedi fogalmak rendszeres és szakszerű alkalmazása révén, többoldalú történelmi tájékozódás és árnyalt gondolkodás. Ismerje fel a tanuló, hogy az utókor, a történelmi emlékezet a nagy történelmi személyiségek tevékenységét többféle módon és szempont szerint értékeli, egyben legyen képes saját értékítélete megfogalmazásakor a közösség hosszútávú nézőpontját alkalmazni. Ismerje a XIX-XX. század kisebb korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait az 1849 szabadságharc leverésétől a kiegyezésen át a trianoni országvesztésig, illetve a második világháborús pusztításon át a kommunista diktatúra létrejöttéig, valamint az 1956-os forradalomtól a demokratikus jogállam megteremtéséig. Legyen képes e bonyolult történelmi folyamat meghatározó összefüggéseit, szereplőit beazonosítani, valamint legyen képes egy-egy korszak főbb kérdéseinek problémaközpontú bemutatására, elemzésére. Ismerje az új- és modernkorban meghatározó egyetemes és magyar történelem eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy az újkortól kezdődően lényegesen átalakul Európa társadalma és gazdasága (polgárosodás, iparosodás) és ezzel párhuzamosan új eszmeáramlatok, politikai mozgalmak, pártok jelennek meg. Ismerje fel, hogy az USA milyen körülmények között vált a mai világ vezető hatalmává és mutasson rá az ebből fakadó ellentmondásokra. Tudja a trianoni országvesztés súlyos körülményeit és máig tartó hatását, következményeit értékelni és legyen képes a határon túli magyarság sorskérdéseit felismerni. Tudja a demokratikus és diktatórikus államberendezkedések közötti különbségeket, legyen képes a demokratikus berendezkedés működési nehézségeit és a jogállamiságot veszélyeztető jelenségeket felismerni és azokat elemezni. 185


Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, pl. betegségeket, elszegényesedést, munkanélküliséget, élelmiszerválságot, tömeges migrációt. Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket, Magyarország politikai rendszerének legfontosabb intézményeit, értse a választási rendszer működését. Legyen képes ismereteket meríteni különböző ismeretforrásokból, történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvekből, atlaszokból, szaktudományi munkákból, legyen képes ezek segítségével történelmi oknyomozás megszervezésére. Jusson el az előadás önálló jegyzetelése szintjére. Legyen képes az internetet kritikus és tudatos használatára történelmi, filozófia- és etikatörténeti ismeretek megszerzése érdekében. Legyen képes különböző történelmi elbeszéléseket (pl. emlékiratok) összehasonlítani a narráció módja alapján. Legyen képes a különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálatára és megítélésére a történelmi hitelesség szempontjából. Legyen képes történelmi jeleneteket elbeszélni, adott esetben eljátszani különböző szempontokból. Legyen képes erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket felismerni és bemutatni. Fogalmazzon meg önálló véleményt társadalmi, történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről, filozófiai kérdésekről. Legyen képes mások érvelésének összefoglalására, értékelésére és figyelembe vételére, a meghatározott álláspontok cáfolására, a véleménykülönbségek tisztázására, valamint a saját álláspont gazdagítására is. Legyen képes történelmi-társadalmi adatokat, modelleket és elbeszéléseket elemezni a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. Legyen képes összehasonlítani társadalmi-történelmi jelenségeket strukturális és funkcionális szempontok alapján. Legyen képes értékrendek összehasonlítására, saját értékek tisztázására. Értékelje a társadalmi-történelmi jelenségeket az értékrendek alapján. Legyen képes történelmi-társadalmi témákat vizuálisan ábrázolni, esszét írni (filozófiai kérdésekről is), ennek kapcsán kérdéseket világosan megfogalmazni. Legyen képes a történelmi időben történő tájékozódás eddig elsajátított összetevőinek és jelentőségének a bemutatására példákkal. Legyen képes a különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása során a változások (pl. területi változások, népsűrűség, vallási megosztottság stb.) hátterének feltárására. Legyen képes a nemzet, a kisebbség fogalmának és a helyi társadalom fogalmának k szakszerű használatára, tudjon érvelni a társadalmi felelősségvállalás, illetve a szolidaritás fontossága mellett. Legyen képes átlátni a nemzetgazdaság, a bankrendszer, a vállalkozási formák működésének legfontosabb szabályait. Legyen képes munkavállalással összefüggő, a munkaviszonyhoz kapcsolódó adózási, egészség- és társadalombiztosítási kötelezettségek, illetve szolgáltatások rendszerét átlátni.

ETIKA 11. évfolyam Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartási szabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével felkészíti a tanulókat a személyközi kapcsolatok és a társadalmi együttélés konfliktusainak kezelésére, tudatosítja döntéseik, cselekedeteik erkölcsi jelentőségét. Képessé teszi a diákokat az elfogulatlan vizsgálódásra, méltányos párbeszédre, véleményük szabatos kifejtésére, önálló meggyőződés kialakítására az erkölcs kérdéseiben. A szellemi értékek iránti fogékonyságra, a mások igazsága iránti nyitottságra nevel. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók tiszteljék embertársaik erkölcsi méltóságát, értékeljék és tiszteljék a sokszínűséget, felismerjék az élővilág gazdag változatosságának értékét, és képessé váljanak a megértésen, kölcsönös segítségen, s a más kultúrák iránti nyitottságon 186


alapuló együttműködésre társaikkal. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai és követelményei, amelyek valamennyi témakör feldolgozása során egységesen érvényesülnek, a következők: — Filozófiai fogalmak, vallási és irodalmi szövegek, példázatok elemzése, értelmezésük szóban és írásban. — A következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása, az ettől eltérő gondolkodásmódok (sejtés, hit, képzelet, kétely, bizalom stb.) jelentőségének belátása. — Egyéni vélemény kialakítása, felülvizsgálata, fejlesztése a más véleményekkel való párbeszédben. — A méltányos vita szabályainak és készségeinek elsajátítása. Az elkötelezettség és az elfogulatlanság igényének összeegyeztetése. — Erkölcsi elvek alkalmazása egyedi esetekre, különféle élethelyzetek erkölcsi dimenziójának felismerése, a gyakorlatban felmerülő értékkollíziók kezelése, alternatívák mérlegelése. — A helyes önismeret és az önnevelés igényének erősítése. A cselekedeteink minőségét meghatározó erkölcsi képességek (erények, különösen az okosság, igazságosság, bátorság és mértékletesség) jelentőségének belátása, fejlesztésük lehetőségeinek felismerése. — Az erkölcsi értékek megbecsülése, tisztelete másokban, igényesség kialakítása a saját magatartás tekintetében. A kötelességtudat és az autonóm viselkedés közötti összefüggés felismerése. — A személyközi kapcsolatok morális, érzelmi, intellektuális és érzéki dimenziói közötti összefüggések felismerése. A szeretet, megértés, türelem, hűség, bizalom és odaadás értékének tudatosítása. A tartós párkapcsolatok és a harmonikus családi élet kialakításához szükséges gondolkodásmód és attitűd fejlesztése. A másokkal való együttérzés, azonosulás képességének elmélyítése. — Az ember erkölcsi méltóságáról alkotott fogalmak értelmezése: igazság és szabadság, azaz az öntudatos létezés és a cselekedeteinkért és társainkért viselt felelősség közötti összefüggés tudatosítása. — Az élet, illetve az életformák gazdag változatosságának és változékonyságának tisztelete a természetben és a kultúrában. A kanti aranyszabály értelmének, illetve a szenvedésokozás tilalmának belátása, gyakorlati alkalmazásuk képessége a globális egymásrautaltság feltételei között. A globális felelősség összefüggéseinek felismerése a hálózati társadalomban. A halállal való szembenézés képessége. — A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás fontosságának tudatosítása. — Az együttélési szabályok jelentőségének belátása. A törvények tisztelete és a lelkiismeret szabadsága közötti konfliktusok értelmezése. A társadalom jobbítására irányuló kezdeményezés és bírálat megbecsülése. Felkészülés a közéletben való felelős részvételre. — A korrupció társadalmi jelenségének ismerete, az ellene alkalmazható egyéni és közösségi magatartásformák alkalmazásának készsége és képessége. — Az erkölcsi önigazolási mechanizmusok működése, a rossz példák, a rossz társadalmi gyakorlat hatása az egyéni döntésekre; a nemet mondás nehézsége. — A szolidáris és kooperatív viselkedés, a segítőkészség értékének belátása, alkalmazása konfliktushelyzetekben. Az előítéletes, kirekesztő, rasszista, a kisebbségekkel szemben elutasító viselkedés gyökereinek feltárása, a társadalmi csoportok közötti együttélés konfliktusainak méltányos kezelésére irányuló igény, 187


illetve az ehhez szükséges attitűdök és ismeretek elmélyítése. E szempontok egyúttal jelzik az etika tantárgy tanításának kívánatos és a sikerességre reményt adó módszertanának legfontosabb vonásait is. A rendelkezésre álló idő függvényében, a témák feldolgozásának értékes formája lehet – a beszélgetés és a vita mellett – egy-egy projektfeladat megoldása is, egyéni vagy csoportos munka keretében.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Alapvető etika

Órakeret 12 óra

A nyelvi/fogalmi gondolkodás és a tudatos környezetformálás (munka) szerepe a kulturális evolúcióban. Az Ó- és Újszövetség legismertebb részletei. A felelősségvállalás, illetve az ezzel kapcsolatos mulasztások irodalmi példái.

Ismeretek, fejlesztési feladatok Az erkölcsi gondolkodás alapjai Tények és értékek. Ismeret, megértés, értékelés, elhatározás. Elmélet és gyakorlat. A társas lény: erkölcsi lény. A Másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Etika és nyelv: bizalom, megértés, egyetértés, vita, párbeszéd. Erkölcsi érzék, tanult viselkedés, az erkölcsi szabályok természete, az egyén erkölcsi méltósága. A munka mint az önkiteljesítés alapvető eszköze. Jó és rossz. A rossz eredete – különféle megközelítések. A szenvedés kérdése. Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában Az ember kitüntetett léthelyzete. A világvallások emberképe és etikája. A szeretet erkölcsi jelentősége. A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elháríthatatlansága.

Kapcsolódási pontok Filozófia: Az elérhető boldogság. A szabad akarat és a rossz kérdései. Az értékteremtő ember és a hatalom. Szabadság, választás, felelősség, szorongás. Társadalmi, állampolgári ismeretek: Pályakezdés, álláskeresés. Munkaerő-piaci elvárások itthon és külföldön.

Mit kell akarnom? Az erkölcsi döntés Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokáserkölcs, hagyomány, törvény. A lelkiismeret szava. Példakövetés, tekintélytisztelet. A mások igazsága. Párbeszéd, vita, kétely. Értékkonfliktusok. Kötelesség és szabadság. A kanti kötelességetika és bírálata. A felelősség kérdése Az erkölcsi cselekedet. A jóakarat. Felelősség a tetteinkért – felelősség másokért. Az erények és a jó élet céljai Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés. A jólét és a jó élet fogalmának megkülönböztetése. A boldogság mint etikai kérdés. Az erények és a jellem. Az erkölcsi nevelés. 188


Önállóság és példakövetés. Magánérdek és közjó.

Erkölcsi érték, értékítélet, gyakorlat, erkölcs, etika, öntudat, munka; hit, Kulcsfogalmak/ szeretet, kiválasztás, bűn, kegyelem; lelkiismeret, szabadság, kötelesség, törvény, megértés; felelősség, szándék, következmény, erény, boldogság, fogalmak jellem, önigazolás.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Egyén és közösség

Órakeret 14 óra

Irodalmi példák törvénytisztelet és lelkiismeret összeütközésére. A haza szolgálatának és védelmének történelmi példái. A nemzetállamok kialakulásának sajátosságai Közép-Kelet-Európában. Nemzetiségi konfliktusok, vallásüldözés a magyar történelemben. A cigányság történetével, helyzetével kapcsolatos alapismeretek. Hátrányos élethelyzetek, a szegénység alapvető társadalmi összetevőinek ismerete.

Ismeretek, fejlesztési feladatok


A kapcsolatok etikája Az emberek közti testvériség eszméje. Barátok és ellenfelek. Szeretetkapcsolatok. Párválasztás. Felelősség a társakért. Szexuáletika. Házasság. Családi élet. Otthonteremtés. Családi szerepek. Szülők és gyermekek. A családi élet válságai.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A jóléti társadalom. A magyar társadalom a rendszerváltozás után.

Társadalmi szolidaritás Hátrányos élethelyzetek. Társadalmi igazságosság és/vagy kölcsönös segítség. A betegekkel és szegényekkel való törődés mint erkölcsi kötelesség.

A cigány (roma) társadalom története, helyzete és integrációjának folyamata.

Törvény és lelkiismeret A szabadság rendje. Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika. A lelkiismeret és véleménynyilvánítás szabadsága. Felelősségünk magunkért és a világért. A cselekvés halaszthatatlansága.

Földrajz: Magyarország és a Kárpát-medence földrajza; a magyarság által lakott, országhatáron túli területek.

Szavak és tettek Visszaélés a szólásszabadsággal. Uszítás, rágalmazás, az ember lealacsonyítása, az erőszak népszerűsítése, megtévesztő reklámok. Szavak és tettek: a nyilvános beszéd a tömegmédiumokban. Médiaetika. Hazaszeretet Állampolgárság és nemzeti érzés. Nemzeti szolidaritás. Áldozat a

Mozgóképkultúra és médiaismeret: A média társadalmi szerepe. Médiareprezentáció, valószerűség, hitelesség. 189


hazáért, és ennek elfogadható mértéke. A társadalmi önazonosság (identitás) felépülése és torzulásai.

Médiaetika, médiaszabályozás.

Többség és kisebbség Az etnokulturális csoportok, nemzeti és vallási kisebbségek, illetve a többségi társadalom közti konfliktusok, az együttélés erkölcsi problémái. Előítéletek, sztereotípiák, esélykülönbségek. A nemzeti fejlődés traumái – Kárpát-medencei sajátosságok. A kirekesztő, elnyomó nemzetstratégiák erkölcsi megítélése.

Társadalmi, állampolgári ismeretek: Kulturális és etnikai kisebbségek hazánkban. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Szolidaritás és társadalmi felelősségvállalás.


Család, felelősség a társainkért, hűség, szeretet, szerelem; erkölcsi érték, erény, boldogság, jellem; törvény, törvénytisztelet, emberiesség, polgári engedetlenség; nemzet, identitás; nacionalizmus, sovinizmus, együttélés, idegengyűlölet, antiszemitizmus, hátrányos megkülönböztetés, kisebbség; igazságosság, előítélet, sztereotípia, kirekesztés, befogadás, sokszínűség, szolidaritás, önkéntesség.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Korunk kihívásai

Órakeret 10 óra

A műszaki-tudományos haladás vívmányai, hatásai. Természet- és társadalom-földrajzi ismeretek. Pszichés funkciók a magasabb rendű állatoknál, biodiverzitás, ökológiai rendszerek. Kulturális hagyomány, jövőkép, az utódokról való gondoskodás szerepe és változásai a civilizáció történetében.

Ismeretek, fejlesztési feladatok A tudományos-technikai haladás etikai kérdései Az emberi cselekvés megváltozott természete. Technika és etika. A tudósok felelőssége. Bioetika Születés és halál. Családtervezés. Mesterséges megtermékenyítés. Béranyaság. Terhességmegszakítás. Genetikailag módosított élőlények. Egészségvédelem és etika. Szembenézés a halállal. Eutanázia. A felelősség új dimenziói a globalizáció korában Az egyén felelőssége és cselekvési lehetőségei a globális hálózatok korában. Magánérdek és közjó. A fenntarthatóság fogalma. Lokalizáció és önrendelkezés: az emberi lépték helyreállítása. Világszegénység – a szegények világa. A szegénység új arcai: környezetrombolás, adósságcsapda, szélsőséges jövedelmi

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A tudományos-technikai forradalom. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. A globális világgazdaság fejlődésének új kihívásai és ezek hatása hazánk fejlődésére. Földrajz: globális kihívások, migráció, mobilitás. 190


egyenlőtlenségek, létbizonytalanság, népbetegségek, népességrobbanás, tömeges migráció.

Biológia-egészségtan: környezet és fenntarthatóság.

Ökoetika Az ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Számít-e erkölcsileg, amit más lényekkel teszünk? Érvek az állatok védelmében: a szenvedésokozás tilalma, szolidaritás lénytársainkkal, a biológiai sokféleség értéke, megóvásának és fenntartásának lehetősége. Az élet tisztelete. Az etika emberközpontúságának értelmezése. Az ember felelőssége egy több mint emberi világban.

Filozófia: Az ökológiai válság etikai vonatkozása. Bioetikai állásfoglalások napjainkban.

A közösség és a korrupció problémája Tisztességes és tisztességtelen érdekérvényesítés. Jogos és jogtalan előnyszerzés, a megvesztegetés, a megvesztegethetőség. Magánérdek és közjó. A korrupció jelensége és veszélyei, hatalommal való visszaélés és korrupció a mindennapokban. Hogyan lehet a megvesztegetést, a korrupciót megszüntetni? Lehet-e hála jele a hálapénz? Ki hibázik, aki adja, vagy aki kapja? A korrupció elleni fellépés lehetőségei, az egyén és a közösség felelőssége. Felelősség utódainkért Az emberiség közös öröksége. A jövő nemzedékek jogai. A ma élők felelőssége. Uralom a természet felett, ökológiai elővigyázatosság; globális felelősség, környezettudatosság, fenntarthatóság, közjó, korrupció, korrupcióKulcsfogalmak/ megelőzés; élet, halál, egészség; környezeti etika, állati jólét, fogalmak fajsovinizmus, emberközpontúság, mélyökológia; az emberiség közös öröksége, a jövő nemzedékek jogai. A tanulók ismerik az erkölcsi hagyomány legfontosabb elemeit, s e tudás birtokában képesek a mindennapi életben felmerülő erkölcsi problémák felismerésére és kezelésére. A fejlesztés várt Értékítéleteiket ésszerű érvekkel tudják alátámasztani, képesek a felelős eredményei a két mérlegelésen alapuló döntésre. Rendelkeznek az etikai és közéleti évfolyamos ciklus vitákban való részvételhez, saját álláspontjuk megvédéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez szükséges készségekkel és képességekkel. végén Képesek elfogadni, megérteni és tisztelni a magukétól eltérő nézeteket. Ismerik azokat az értékelveket, magatartásszabályokat és beállítódásokat, amelyeknek a közmegegyezés kitüntetett erkölcsi jelentőséget tulajdonít.

Biológia Kerettantervnek megfelelő a közgazdaság, az ügyvitel, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban. Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a 191


természettel való közvetlen, megértő és szeretetteljes kapcsolaton alapul. Olyan tudást kell építenünk, amely segíti természeti-technikai környezetünk megismerését, és olyan tevékenységre késztet, mely hozzájárul a környezettel való összhang megtalálásához és tartós fenntartásához. Ennek érdekében a tanulónak meg kell ismernie a világot leíró alapvető természettudományos modelleket és elméleteket, azok történeti fejlődését, érvényességi határait és a hozzájuk vezető megismerési módszereket. A biológia az általános iskolában elsajátított ismeretekre, készségekre, képességekre épül. Annak céljaival, feladataival szerves egységben bővíti a tanulók biológiai ismereteit, erősíti a természettudományos tárgyak tantárgyközi kapcsolatait, továbbfejleszti a tanulók megismerési képességeit, elősegíti személyiségük sokoldalú kibontakozását, formálja ön- és világszemléletüket, segíti a természeti és társadalmi környezetben való eligazodásukat, testi és lelki harmóniájuk kibontakozását. A biológiai ismeretek elsajátítása során a tanítás-tanulás folyamatában kiemelt hangsúlyt kap a testi-lelki egészség, az énkép és önismeret, a hon- és népismeret, a környezeti nevelés, valamint az információs és kommunikációs kultúra fejlesztési feladatainak megvalósítása. Fejlesztési feladatok A fenti célokból a biológiát tanító pedagógusnak a következő feladatai adódnak: – Bemutatni, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. – Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget kialakítása, amelyben elfogadott az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége. – Rámutatni az életközösségek szerveződésében felismerhető lényeges összefüggésekre. – Az élő és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként megismertetni. – Áttekintő képet nyújtani a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjairól. – Természettudományos bizonyítékokkal alá támasztani az élővilág egységességét, egyúttal térben és időben elhelyezni az embert a földi élővilágban. – Megismertetni a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és önszabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. – Biztosítani az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot. – A tevékenység során elősegíteni az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. – Képessé tenni a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. – Az életkori sajátságokkal összhangban levő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával kialakítani az önálló ismeretszerzés igényét. – Elősegíteni az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. – Rámutatni a biológia etikai és társadalmi, gazdasági kérdésekkel való kapcsolatára. 192


–

Tudatosítani, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő jelentősége van, egyúttal a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell. – Az élet minden területén kialakítani a környezettudatos magatartást. – A tantárgy körébe tartozó korszerű elméleti ismeretek nyújtása, az egészségkultúra fejlesztése, a munkaképesség hosszú távú megőrzésének megtanulása. – A többi pedagógussal együttműködve felkészíteni a diákokat az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. – Csoportos tevékenységekkel fejleszteni az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adni, mely segíti az emberek sokféleségének elfogadását. – Érdeklődést kell kelteni a tanulókban a természet megfigyelésére, úgy, hogy közben a tanult eljárásokat, az elsajátított ismereteket tudatosan alkalmazzák és felhasználják. – A pedagógus érje el, hogy a tanulók törekedjenek az egészséges életvitel, a prevenció, egészségmegőrzés legfontosabb ismereteinek elsajátítására és aktív megvalósítására, a test és lélek harmóniájának kialakítására, végül a családi élet értékes, kulturált megélésére. – Kialakítani a tanulókban a szükséges készségeket, képességeket a fenntartható fejlődés biztosításához. Ehhez szükséges, hogy a tanuló tapasztalati úton ismerje meg a környezetének legfontosabb élő és élettelen anyagait. Az idő és a természeti jelenségek megismerésével alakuljon ki összefüggő kép a földi élet múltbéli és jelenkori változásairól. Ismerje meg a Föld élőlényeinek, de a sejten belüli anyagoknak is térbeli elrendeződést, ezek egymásra hatását. Rendelkezzen megfelelő jártassággal a természettudományok megismerésében, lássa a biológia XXI. századi fejlődési lehetőségeit. Az értékelés leggyakoribb formái – Az önálló és csoportos tanulói tevékenység: forráshasználat; megfigyelés; kísérletezés; applikációs tevékenység; programkészítés, szervezés. – Szóbeli feleltetés. – Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, munkalap, feladatlap, témazáró. – Önálló – tanórán kívüli – forráshasználat (könyv, folyóirat, multimédiás eszközök), megfigyelés, adatgyűjtés, kiselőadás, programkészítés. Értékelési szempontok – Milyen szinten sajátította el a tanuló a tananyaghoz kapcsolódó szaknyelvet és az élőlények testtopográfiai ismereteit? – Hogyan használja a megismerési algoritmusokat? – Felismeri-e az élőlényeket, tudja-e őket jellemezni? – Képes-e a megismert tények, folyamatok, fogalmak elemzésére, törvényszerűségek bizonyítására? – Érti-e az ökológiai rendszerek szabályozó folyamatait, tudja e példákkal illusztrálni a környezet – életmód – szervezet, valamint a szervek felépítése és működése közti oksági összefüggéseket? – Képes-e a növényi és állati anyagcsere összehasonlítására, látja e az autotróf anyagcsere szerepét a bioszférában? – Felismeri e a növény és állatvilág élőlényeinek testfelépítésében és életműködéseinek fejlődésében az evolúciós újításokat? – Képes-e a megismert élőlények rendszerezésére? 193


– Ismeri-e az emberi szervezet felépítését, működését, szabályozó folyamatait? – Látja-e szervezetében a rész és az egész viszonyát, az életfolyamatok irreverzibilitását? – Elsajátította-e és alkalmazza-e a mindennapokban az egészséges életvitel szokásrendszerét? – Tudja-e, mikor kell orvoshoz fordulni és hogyan kell ott viselkedni? – Rendelkezik-e megfelelő önállósággal a megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek végzésében, az eszközök balesetmentes használatában, az információhordozók kiválasztásában, hasznosításában? – Elsajátította-e az értő, a válogató a kritikai olvasás megfelelő szintjét, és tudja-e hasznosítani az ismeretszerzés folyamatában? – Miként tud önállóan vagy társaival együttműködve ismereteket szerezni, gyakorlatokat végezni, megszerzett ismereteit új szituációban alkalmazni? – Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet- és egészségvédelem, valamint a permanens önművelődés igénye? A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, lefedje a biológia tantárgy kerettantervi anyagát; – a biológia tankönyv tartalma korrekt és igényes legyen szaktárgyi szempontból – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a biológia tanítására rendelkezésre álló órakeretben; – a taneszköz segítségével a biológia kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen, nyelvezete alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz; – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; – a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő biológiai, illetve természettudományos szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését, rögzítését; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal;

194


Ügyvitel, a közgazdaság és a kereskedelem-marketing szakmacsoportban

Heti és éves óraterv az ügyvitel, a közgazdaság és a kereskedelem-marketing szakmacsoportban

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

A tantárgy heti óraszáma – 2 óra 2 óra 1 óra

A tantárgy éves óraszáma – 72 óra 72 óra 31 óra

10. évfolyam Tematikai egység címe Láthatatlan élővilág – Mikrobák A Zöld Birodalom – A növények világa Akik benépesítik a Földet – Az állatok világa Kapcsolatok az élők és élettelenek között - Élőlények és környezetük Érthetjük őket? – Az állatok viselkedése Másfélmillió lépés Magyarországon... – A Kárpát-medence élővilága Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Össz. óraszám

Órakeret 10 óra 13 óra 13 óra 10 óra 10 óra 9 óra 7 óra 72 óra

Tematikai egység: Láthatatlan élővilág – Mikrobák (10 óra) Előzetes tudás: – Vírusok, baktériumok, egysejtűek, gombák általános jellemzői. Nevelési-fejlesztési célok: – A mikrobák elterjedését biztosító anyagcsere és genetikai változatosság értelmezése a felépítés és működés, valamint a rendszerek szempontjából. – A baktériumok, gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelentőségének felismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Hogyan lehet vizsgálni a szabad Az élővilág szabad szemmel nem szemmel nem látható látható mérettartományának élőlényeket? beillesztése a természet A mikrobiológia alapvető méretskálájába. A természeti vizsgálati módszerei. rendszerek, szerveződési szintek egymásba épülésének Melyek a mikrobák főbb felismerése. Fizika: geometriai csoportjai, milyen a A mikrobák környezetünkben optika, domború testfelépítésük? való általános előfordulásának lencse képalkotása. A vírusok szerkezete. felismerése. Mikroszkópos A baktériumok sejtfelépítése. megfigyelések végzése és a Az egysejtű eukarióták sejttípusa, megfigyelések rögzítése. változatos testfelépítése és mozgástípusa. A baktériumok és az egysejtűek A gombák testfelépítése, az sejttípusainak a felépítés és 195


egysejtű, fonalas és teleptestű típusok. A mikrobák elhelyezése az élővilág méretskáláján.

működés, a rendszerek szempontjai alapján való összehasonlítása.

Melyek a mikrobák életfeltételei? Mi befolyásolja környezeti elterjedésüket? Anyagcsere típusok. A mikrobák földi anyagforgalomban játszott szerepe, jelentősége. Ősbaktériumok. Szélsőséges életformák, feltételezett földön kívüli életlehetőségek.

Mikrobák csoportosítása a rájuk jellemző anyagcsere típusok alapján, környezeti jelentőségük példákkal való bizonyítása. A mikrobák és a környezetük közötti kölcsönhatások rendszerszemléletű elemzése. Az élet fizikai határainak tágabb értelmezése, Földön kívüli lehetőségeinek tudományos alapú felvetése.

Kémia: kísérleti eszközök és használatuk; a szén szervetlen és szerves vegyületei; a kén és vegyületei; a metán; oxidáció és redukció; fertőtlenítőszerek; halogén elemek.

Földrajz: a Naprendszer bolygói, mellékbolygói; a fertőző betegségek, járványok Példák a mindennapi életben Hogyan előzhető meg a káros összefüggése a mikrobák elszaporodása? használható fertőtlenítési és népességszám Fertőtlenítés és sterilizálás sterilizálási eljárásokra. Előnyök alakulásával. fogalma, jelentősége, néhány és hátrányok összegyűjtése. módszer példája. A mindennapi Matematika: környezet higiéniájának Néhány, a mikrobák geometria, poliéderek; jelentősége. tevékenységéhez köthető mennyiségi Az élelmiszerek romlásának okai, tartósítási, konyhatechnológiai, összehasonlítás, tartósítási lehetőségek. élelmiszeripari és mértékegységek. Növények mikrobiális kártevők gyógyszergyártási folyamat elleni védelmének jelentősége, kipróbálása. módszerei. Kísérletek önálló elvégzése és értelmezése (erjedés, Történelem, fertőtlenítőszerek hatása). társadalmi és Melyek a mikrobák gazdasági állampolgári hasznosításának lehetőségei? ismeretek: az A mikrobiális tevékenység antibiotikumok mezőgazdasági, élelmiszeripari bevezetésének hatása a és gyógyszeripari jelentősége. Az népességszám ehető gombák táplálkozási változására; a jelentősége. járványok történeti jelentősége. Mi a fertőzés, hogyan terjednek a Kutatómunka a helyi és világjárványok kialakulásáról, a Magyar nyelv és fertőző betegségek? A mikrobiális fertőzések módjai, megelőzés és elhárítás irodalom: a járványok megelőzésük és gyógyításuk lehetőségeiről; a fertőzések irodalmi ábrázolása. lehetőségei. Helyi és megelőzési lehetőségeiről. világjárvány fogalma, megelőzés Az orvoshoz fordulás és elhárítás lehetőségei. szükségességének felismerése. Kulcsfogalmak/ Sejtes és nem sejtes szerveződés, mikroba, vírus, baktérium, penészgomba, élesztő, egysejtű, autotróf és heterotróf, antibiotikum. Fogalmak Tematikai egység: A Zöld Birodalom – A növények világa (13 óra) 196


Előzetes tudás: – Szerveződési szintek, sejt és szövet fogalma. – Az élőlények csoportosításának elvei. – Ivaros és ivartalan szaporodásmódok lényege. – Az éghajlati alkalmazkodás példái a növényvilágban. – Az éghajlati övek természetes életközösségei. Nevelési-fejlesztési célok: – A rendszerezés különböző lehetséges módjainak felismerése. – A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. – A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének a fenntarthatóság, valamint a tudomány, technika, kultúra szemszögéből való értelmezése. – A növények esztétikai szerepének felismerése. – A biológiai ismereteken alapuló önálló véleményalkotás, tudatos vásárlói attitűd formálása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miért tekinthetők a növények az életközösségek termelőinek? Hogyan függenek össze a növények életfolyamatai a sejtszintű felépítéssel és működéssel? A növényi sejtek felépítése, sajátos alkotói. A növényi sejt anyagfelépítő működése, a fotoszintézis folyamata, feltételei. Hogyan függ össze a növények testfelépítése és életmódja? A növényi szövetek alaptípusai. A hajtásos növények létfenntartó szerveinek felépítése és működése. Hogyan szaporodnak a növények? Milyen feltételeket igényelnek fejlődésükhöz? A virág felépítése, a megtermékenyítés. Beporzási módok. A növekedés és fejlődés tényezői, szabályozása. A növényi egyedfejlődés típusai (példákkal). Ivartalan szaporodási módok. Melyek a növényvilág jelentősebb


A növényi sejttípus vizsgálata, a felépítés és funkció kapcsolatának elemzése. Egyszerű preparátumok készítése és mikroszkópi vizsgálata.

A biológiai szerveződés sejt, szövet, szerv szinten való értelmezése.

A virág felépítésének és működésének elemzése. Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása az ivaros és ivartalan szaporodásmódok esetében. Megfigyelések a természetben, egyszerű laborkísérletek, az eredmények rögzítése, következtetések levonása.


Kémia: a víz adszorpciója, oxidáció (sejtlégzés) és redukció (fotoszintézis), viaszok, cellulóz, szénhidrátok, olajok, fehérjék, vitaminok. Fizika: lencserendszerek (mikroszkóp), elektronmikroszkóp. Vizuális kultúra: a faés virágszimbolika.

Földrajz: a Föld 197


csoportjai, jellegzetes képviselői? A nagy növénycsoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) főbb jellemzői. Példák evolúciós folyamatokra, irányokra.

A fejlődéstörténeti rendszerben tükröződő evolúciós folyamatok felismerése. Adott szempontok alapján halmazba sorolás.

Mely növények fontosak a gazdálkodásban és mindennapi környezetünkben? Hogyan és miért jelennek meg a növények a városi, épített környezetben? Gabonafélék, ipari növények, erdőalkotó fák, dísznövények (néhány ismert példa). A városi parkok jelentősége, jellegzetes növénycsoportjai, a szobanövények gondozási módjai. Milyen anyagokat köszönhetünk a növényeknek? Növényi eredetű anyagok (élelmiszer alapanyagok, ipari nyersanyagok, gyógyszer hatóanyagok jelentősége, példái).

természetes növénytakarója; egyes fajok jelentősége a táplálékellátásban; a mezőgazdaság termelési módjai, ágazatai; globális környezeti problémák. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a termelési módok és a társadalmi fejlődés kapcsolata. Matematika: halmazok.

A növényvilág és az emberi társadalom sokoldalú kapcsolatának (pl. élelmezés, ipari nyersanyagok, jóléti funkciók) értelmezése néhány konkrét példán keresztül.

Hogyan jelennek meg a gazdálkodás és a fenntarthatóság szempontjai a növénytermesztésben? A mezőgazdaságban Talajminőség, talajművelés. alkalmazható termelési módok Vegyszeres növényvédelem lényegi jellemzőinek előnyei, hátrányai. összehasonlítása, vásárlói attitűd A nagyüzemi monokultúra és a tudatosítása. biogazdálkodás előnyei, A fenntarthatóság kérdésének hátrányai. kritikus elemzése, alternatívák A nemesítés és a fajtamegőrzés megfogalmazása. jelentősége, eljárásai. Kulcsfogalmak/ Fotoszintézis, növényi szövet és szerv, fejlődéstörténeti rendszer, nemzedékváltakozás, nyitvatermő, zárvatermő, növénynemesítés. fogalmak Tematikai egység: Akik benépesítik a Földet – Az állatok világa (13 óra) Előzetes tudás: – Szerveződési szintek. – Az élővilág méretskálája. – Az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin). – Az éghajlati övek természetes élővilága. – A fontosabb állatcsoportok jellemzői. Nevelési-fejlesztési célok: 198


– A felépítés és a működés összekapcsolása az állati szövetek, szervrendszerek leírásában. – A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása. Az alkalmazkodás és az állatfajok földrajzi elterjedése közötti összefüggések értelmezése az állandóság és a változás szempontjából. – Az állatvilág és az emberiség sokoldalú kapcsolatának belátása. – A fenntarthatóság szempontjain alapuló attitűdök, szokások és gyakorlati készségek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miért van szükségük az állatoknak szerves táplálékra? Hogyan függenek össze az állatok életfolyamatai a sejtszintű felépítéssel és működéssel? A lebontó anyagcsere biokémiai folyamatai, sejten belüli lokalizációja. A sejtlégzés folyamata, feltételei. A felépítés, anyagátalakítás, raktározás lehetőségei. Hogyan függ össze az állatok testfelépítése és életmódja? Az állati szövetek alaptípusai. Az állati szervezet létfenntartó szervrendszerei és szervei. Meghatározó evolúciós folyamatok, fejlődési lépések és irányok. Milyen szaporodásmódok fordulnak elő az állatvilágban? Hogyan alakult ki és mi a jelentősége az ivaros (szexuális) szaporodásnak? Ivartalan szaporodásmódok példái. Ivaros szaporodás elve, a megtermékenyítés módjai. Egyedfejlődési szakaszok, típusok. Egyedfejlődés és törzsfejlődés kapcsolata.



Az állati sejtek lényegi jellemzőinek, a felépítés és funkció kapcsolatának felismerése. A táplálkozás, tápanyagfelvétel és lebontás, valamint a szervezet energiaigénye és ellátása közötti összefüggés felismerése. A szervrendszerek törzsfejlődésének az állandóság és változás szempontjain alapuló értelmezése. Megfigyelések, modellek, makettek használata, kísérletek önálló elvégzése, a mikroszkóp önálló használata.

Kémia: oxidáció; oxigén és vegyületei; fehérjék, szénhidrátok, zsírok; fehérjék, kalcium és vegyületei, hemoglobin, kollagén.

Fizika: rugalmasság, szilárdság, emelőelv, gázok oldhatósága vízben.

Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása a szaporodásmódok és az egyedfejlődési folyamatok értelmezésében.

Melyek az állatvilág, nagyobb csoportjai, jellegzetes képviselői? Lényegi jellemzők A nagy állatcsoportok főbb megkülönböztetésén alapuló jellemzői, jellegzetes fajok. rendszertani csoportokba sorolás. Példák evolúciós folyamatokra,

Földrajz: korallzátonyok, édesvizi és tengeri mészkő. 199


irányokra. Melyek a gazdálkodás szempontjából legfontosabb állatcsoportok? Milyen gazdasági és környezeti hatása van a nagyüzemi állattenyésztésnek? Milyen alternatív gazdálkodási módok vannak? Halászat, haltenyésztés. Vadállomány, vadgazdálkodás. Húshasznosításra tartott állatok. Tejtermelés, tejtermékek, fogyasztásuk előnyei. Az állattenyésztés biológiai alapjának jelentősége. A takarmánytermesztés, hulladékelhelyezés környezeti hatása.

Az állatvilág és az emberiség sokoldalú kapcsolatának belátása, a fenntarthatóság szempontjain alapuló attitűdök, szokások és gyakorlati készségek. Az állattenyésztés és az ipar, a mezőgazdaság, a környezet és a népesedés kapcsolatának bemutatása példákon keresztül.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a gerinces állatok történeti jelentősége.

Miért tartunk társként, kedvtelésből állatokat? Melyek az állattartás elemi szabályai, törvényi keretei? Etikai elvek szélesebb A kutya és az ember együttélése, értelmezése, kiterjesztése az kutyatartási szokások, szabályok. állatokkal való bánásmód Egyéb társ- és hobbiállatok, területére. tartásuk módjai (halak, madarak, Érvek és ellenérvek a Magyar nyelv és hüllők tartása). Az etikus hobbiállatok tartásával irodalom: a kutya szó állattartás elvei, törvényi kapcsolatban. nyelvi jelentésvilága, szabályozása. Az állatvédelmi kapcsolódó jelentései. törvény főbb elvei, előírásai. Ismeretterjesztő források Etika: az élet Mit tanulhat a technika az feldolgozása a bionika tisztelete. állatoktól? témaköréből, az információk A bionika fogalma, területei, kritikus értelmezése a tanultak néhány fontosabb alkalmazás tükrében. példája. Sejtlégzés, mitokondrium, embrionális és posztembrionális fejlődés, állati Kulcsfogalmak/ szövet és szerv, gerinctelen és gerinces állat, állattenyésztés, fogalmak vadgazdálkodás, bionika. Tematikai egység: Kapcsolatok az élők és élettelen között – Élőlények és környezetük (10 óra) Előzetes tudás: – Az időjárás és az éghajlat elemei. – Élettelen környezeti tényezők. – Tűrőképesség, faj. 200


– A fizikai környezet jellemzői (hőmérséklet, páratartalom, légnyomás). Nevelési-fejlesztési célok: – Az életközösségek, mint rendszerek vizsgálata. – A természet erőinek és kölcsönhatásainak megismerése. – Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése. – Természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata terepen végzett vizsgálatok során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Melyek az élővilág magasabb (egyed feletti) szerveződési szintjei? Populáció, társulás fogalma, jellemzői. A bioszféra szintje, a globális folyamatok iránya, jelentősége. Hogyan befolyásolják az élettelen környezeti tényezők az élőlények létfeltételeit? Az élőlények környezeti igénye (napfény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj), a szárazföldi és vízi környezet sajátosságai. Környezeti eltartóképesség, tűrőképesség, korlátozó tényező, bioindikáció, indikátor szervezet fogalma, példái. Hogyan vizsgálhatók az életközösségek? Milyen kapcsolatok, kölcsönhatások működnek az együtt élő fajok között? Hogyan jellemezhető az élőlények komplex életfeltétel rendszere? Állapotjelzők és módszerek. Az életközösségek vízszintes és függőleges elrendeződése. Populációs kölcsönhatások fogalma, példái. Niche fogalma, néhány példa. A szabad és a foglalt niche biológiai következményei. Milyen változások, folyamatok figyelhetők meg az életközösségekben?



Földrajz: földrajzi övezetesség; a föld A rendszerek szemléletmódjának gömbhéjas szerkezete, alkalmazása az élővilág bioszféra; az éghajlat tényezői, a levegő és a egymásba épülő szerveződési szintjeinek értelmezésében. felszíni vizek felmelegedése. Matematika: Az élettelen környezet és az matematikai modellek élővilág közötti kölcsönhatások (gráfok, függvények, elemzése. függvényábrázolás, statisztikai Életközösségek vizsgálata terepen, a tapasztalatok rögzítése. elemzések); mennyiségekkel való műveletek.

Az élőlények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata megfigyelések és kísérletek alapján. Az élőlények életközösségekben játszott szerepének elemzése, összehasonlítása diagramok, képek, videók alapján. A biológiai hálózatok felépítésének és működésének bemutatása konkrét példákon.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Erőforrások, termelési kultúrák, környezetátalakítás. A szikesedés és talajerózió, mint történelemformáló Életközösségek vizsgálata tényezők; növényi, terepen, a tapasztalatok rögzítése. állati és emberi Az anyag, energia és információ élősködők demográfiai szempontjainak alkalmazása az hatásai. 201


Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra. Táplálékpiramis. Az energiaáramlás. Ciklikus folyamatok, egyirányú változások, véletlenszerű és kaotikus létszámingadozások.

életközösségekben zajló folyamatok értelmezésében. Az anyagi körfolyamatok és az energiaáramlás közötti különbség felismerése. A táplálékhálózatok felépítése, a táplálékpiramisok és a mezőgazdaság, élelmezés kérdései közötti összefüggések keresése. Populáció, társulás, ökoszisztéma, bioszféra, élőhely, niche, szimbiózis, Kulcsfogalmak/ predáció, élősködés, antibiózis, versengés, környezeti eltartóképesség, fogalmak biodiverzitás, biomassza, táplálékpiramis, táplálkozási hálózat.

Tematikai egység: Érthetjük őket? – Az állatok viselkedése (10 óra) Előzetes tudás: – Az éghajlati alkalmazkodás példái az állatvilágban (biomok). – Jelentősebb állatcsoportok lényegi jellemzői. – Állati viselkedésformák, öröklött és tanult magatartás. – Megfigyelés és kísérletezés célja és módszerei a biológiában. Nevelési-fejlesztési célok: – Az állati magatartás megfigyeléséhez és elemzéséhez szükséges alapfogalmak, szemléletmódok kialakítása. – Viselkedésformák példáinak típusokba sorolása, a cél, forma és eredet kérdéseinek megválaszolása. – A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazásán keresztül az állati viselkedés alkalmazkodási folyamatként való értelmezése. – Az emberi viselkedésre vonatkozó tanulságok és következtetések levonása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Milyen szerepe lehet a viselkedésnek az állatok életében? Az állati magatartás funkciójának értelmezése, fontosabb területei és példái.



Az állati viselkedésmódok motivációinak, alkalmazkodási és optimalizációs jellegének felismerése. Megfigyelt jellemzők alapján típusok felismerése, besorolás.

Milyen formái, elemei lehetnek az állatok viselkedésének? A magatartás (mozgási) Az állati viselkedés elemekre, egységekre bontása, megfigyelése, a tapasztalatok mozgásmintázat fogalma, példái. rögzítése, elemekre bontás és összegzés. Miben térnek el a magatartás öröklött, illetve tanult formái? Az öröklött és tanult Feltétlen reflex fogalma, példái. magatartásformák, tanulási Öröklött mozgáskombináció típusok megkülönböztetése, jellemzői, feltételei (inger, típusokba való besorolás.

Testnevelés és sport: mozgásformák.

Magyar nyelv és irodalom: verbális és non-verbális kommunikáció.

202


kulcsinger, belső motiváció). A tanult magatartásformák jelentősége az alkalmazkodásban, optimalizációban. Társításos (feltételes reflex), operáns és belátásos tanulás. A megerősítés szerepe. Hogyan kommunikálnak az állatok? Az állati kommunikáció célja (pl. jelzés, figyelmeztetés, agresszió) és formái (pl. akusztikus, kémiai és vizuális jelzések). Milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az állati viselkedés és az emberi magatartás között? Agresszió, önzetlenség, személyes tér, államalkotás jellegzetességei. A szocialitás megjelenése, a kultúra magatartást befolyásoló hatása.

A magatartás és az állatok környezethez való alkalmazkodása közötti összefüggés felismerése. Fizika: rezgések, hullámok, frekvencia; hang, ultrahang. Az állati kommunikáció módjainak felismerése konkrét magatartásmódok, viselkedési helyzetek esetében.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agresszió példái az emberiség történelmében, a tömegek manipulásának Az állati viselkedés és az emberi eszközei. magatartás bizonyos területeinek és elemeinek összehasonlításán Mozgóképkultúra és alapuló következtetések, a médiaismeret: a hasonlóságok és különbségek reklámok hatása, felismerése. szupernormális ingerek.

Etika: csoportnormák, önismeret, énkép. Kulcsfogalmak/ Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió, altruizmus, kulturális öröklődés. fogalmak Tematikai egység: Másfélmillió lépés Magyarországon... – A Kárpát-medence élővilága (9 óra) Előzetes tudás – Környezet, környezetszennyezés. – Szerveződési szintek. – Életközösség, diverzitás. Nevelési-fejlesztési célok: – A hazához való kötődés erősítése Magyarország és a Kárpát-medence életközösségeinek megismerésével. – Egyes környezeti problémák következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenységnek a környezetre való hatásának a vizsgálata. – Helyi környezeti problémák megismerése, felkészülés a figyelemfelhívásban és megoldásban való aktív szerepvállalásra. – A természetes életközösségek, a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos értékszemlélet, felelősségérzet, attitűd és szokásrendszer fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek




Melyek a Kárpát-medence jellegzetes élőhelyei, életközösség típusai és társulásai? Miként védik élő természeti örökségünket nemzeti parkjaink? Vizes élőhelyek, fátlan társulások, fás társulások, erdő típusok. A magyarországi nemzeti parkok területi elhelyezkedése, jellegzetes tájai és védett értékei. A Kárpát-medence területén található jelentősebb természetvédelmi területek.

Terepen végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló adatok gyűjtése, elemzése. A fajismert bővítése a vizsgált élőhelyek jellegzetesen magyar növényeivel és állataival.

Földrajz: a Kárpátmedence, hazánk nagytájai, erózió, humusz.

Kémia: műtrágyák, növényvédőszerek, rovarölőszerek. Matematika: grafikonok, mérés.

Hogyan befolyásolja az emberi tevékenység az életközösségeket? Milyen veszélyek fenyegetik élő Történelem, természeti értékeinket és mit társadalmi és tehetünk a védelmük érdekében? állampolgári A Kárpát-medence természeti ismeretek: a Kárpátképének, tájainak néhány fontos medence történeti átalakulása az emberi ökológiája (fokos gazdálkodás következtében. gazdálkodás, Az emberi tevékenység lecsapolás, életközösségekre gyakorolt vízrendezés, szikesek, Helyi környezeti probléma hatása, a veszélyeztetés erdőirtás és -telepítés, felismerése, adatgyűjtés, lehetőségei. cselekvési stratégia kialakítása. nagyüzemi Tartósan fenntartható A lokális és globális gazdálkodás). megközelítési módok közötti gazdálkodás és pusztító kapcsolat felismerése az Magyar nyelv és beavatkozások példái. A természetvédelem törvényi ökológiai rendszerek irodalom: szabályozása. tanulmányozása során. természetleírások. Helyi cselekvési lehetőségek, civil szervezetek szerepe. Társulás, biológiai sokféleség, természeti érték, vizes élőhely, fás társulás, Kulcsfogalmak/ fátlan társulás, özönnövény, veszélyeztetettség, természetkárosítás, fogalmak természetvédelem.

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén A tanuló: – Ismerje és a problémamegoldás során megfelelően kezelje a biológiai szerveződési szinteket. – Tudjon magyarázatot adni és következtetéseket levonni a növényi és állati szervezet felépítése és működése közötti összefüggésekre. – Ismerje fel az autotrófia biokémiai lényegét és ökológiai jelentőségét. – Ismerje a természetes élőhelyek típusait és lényeges jellemzőit, tudja az élőlénycsoportok környezeti igényével kapcsolatba hozni. – Lássa az állati viselkedésmódok célját, formáit és eredetét. 204


– – – – –

Legyen tisztába az állati közösségekben meghatározó társas kapcsolatok formáival és funkcióival. Tudja alkalmazni az etikai elveket az ökológiai problémák értelmezése és megoldása során. Vállaljon szerepet és cselekedjen a helyi természeti értékek védelmében. Legyen képes a biológiai vizsgálatoknak megfelelő eszközöket és módszereket a gyakorlatban alkalmazni. Tudja hogyan kell használni az internet és a könyvtár nyújtotta lehetőségeket az önálló tanulás során.

11. évfolyam Tematikai egység címe I. Sejtjeinkben élünk – A sejt II. Szépség, erő, ügyesség – Az emberi test III. Szorgos szerveink – A szervezet anyagforgalma IV. Védelmi vonalaink – Az immunrendszer és a bőr V. Egyensúly és alkalmazkodás – Az életműködések szabályozása VI. Vagyok, mint minden ember…. – Az ember egyéni és társas viselkedése Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Össz. óraszám

Órakeret 8 óra 12 óra 15 óra 6 óra 15 óra 9 óra 7 óra 72 óra

I. téma: Sejtjeinkben élünk – A sejt (8 óra) Előzetes tudás: – A sejt felépítése, fontosabb sejtalkotók. – Állati és növényi sejt megkülönböztetése. – Szövet fogalma, típusai. Nevelési-fejlesztési célok: – A sejt biológiai szerveződési szintként való meghatározása. – Rendszer és környezet összefüggéseinek alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. – Felépítés és működés közötti összefüggések megértése, a szerkezet és a kémiai felépítés összekapcsolása. – Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. – Állandóság és változás értelmezése a sejtben zajló folyamatok vonatkozásában. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Milyen sajátos fizikai-, kémiai jellemzői vannak a sejteknek? A környezet fizikai hatásai és az életlehetőségek közötti összefüggések.

Fejlesztési követelmények Az élő állapot fizikai feltételeinek, határainak meghatározása. Rendszer és környezet összefüggésének elemzése.

A víz biológiai szempontból Az élő rendszerek sajátos kémiai fontos jellemzői. A sejtplazma, összetételének ismerete, a bennük mint oldat. A környezeti végbemenő kémiai folyamatok

Kapcsolódási pontok Fizika: diffúzió, ozmózis; hő, hőmérséklet; elektromágneses hullámok, hullámhossz; energia fogalma, mértékegysége, formái és 205


koncentráció hatása. A sejteket felépítő szerves anyagok fontosabb típusai, sajátos biológiai funkciói. Hogyan működik a sejt, mint bonyolult vegyi üzem? Az enzimműködés lényege, jelentősége. A sejteket károsító fizikai és kémiai hatások főbb típusai. Miért igényelnek a sejtek energiát? Hogyan juthatnak hozzá? A biológiai folyamatok energetikai összefüggései, sejten belüli helyük. Az ATP szerepe. Felépítő anyagcsere: fotoszintézis. Lebontó anyagcsere: sejtlégzés, erjedés. A folyamatok alapegyenlete, energiamérlege.

szabályozottságának belátása.

átalakíthatósága, potenciál, feszültség. A sejteket felépítő molekulák Kémia: fontosabb szerkezeti sajátosságai és a fémes és nem fémes sejtekben betöltött szerepük elemek; szerves közötti kapcsolat felismerése. vegyületek sajátosságai, csoportjai; kémhatás, pH; ion; oldódás, A fizikai hatások élőlényekre oldatok gyakorolt hatásának elemzése, koncentrációja, egyszerű kísérletek elvégzése, kémiai kötés, értelmezése. katalízis, katalizátor. Matematika: a mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel, Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, nagyságrendek; hossz, terület-, felszín-, a sejtszintű energiaátalakító folyamatok lényegének ismerete. térfogatszámítás; halmazok használata, osztályokba sorolás, rendezés. Informatika: az információ fogalma, egysége

Hogyan képesek a szervezet sejtjei összehangolni a működésüket? A sejtműködés A sejtmembrán jelforgalmi szabályozottságának felismerése, funkciója. A kémiai általánosítása az élő állapotra. kommunikáció, anyagfelvétel A sejtek közötti anyag- és és -leadás módjai. információforgalom jelentősége Kulcsfogalmak/ Biogén elem, enzim, kicsapódás, lebontó és felépítő anyagcsere, fogalmak sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, mitokondrium, zöld színtest.

II. téma: Szépség, erő, ügyesség – Az emberi test (12 óra) Előzetes tudás: – A gerinces testfelépítés alapvető jellemzői. Az ember fő testtájai, arányai és szimmetriái. – Az emberi egyedfejlődés főbb szakaszai. – A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fő elemei. – A harántcsíkolt izomszövet felépítése. Az izomműködés alapvető mechanikai elvei. – A törzs és a végtagok mozgásképességét kialakító szervrendszerek felépítése és működése. – A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása. Nevelési-fejlesztési célok: 206


– Az ember megismerésével és egészségével összefüggő tudatosabb testkép kialakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése. – Az emberi mozgásképesség mélyebb megértése, a szervrendszerek felépítésének és működésének kapcsolatba hozása. – A biológiai szerveződési szintek együttes kezelése a mozgásképességgel összefüggő magyarázatokban. – A kémiai felépítés és a működés kapcsolatának értelmezése a csont és az izom vonatkozásában. – Állandóság és változás szemléleti alkalmazása az izom-összehúzódás, az izommozgás és a mozgásképesség fejlődése esetében. – A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmód iránti igény kialakítása, erősítése. – Az egészség megőrzendő értékként való tudatosítása. A testi és lelki egyensúly kapcsolatának, együttes jelentőségének elfogadtatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Milyen külsődleges, formai jellegek figyelhetők meg az emberi testen? Szimmetria, testtájak és arányok. A felegyenesedett testtartás, gerincoszlop alakja, tartáshibák. A testi jellegek eltérései, átlagértékek és szélsőségek. Az emberi rasszok jellemző testi jellegei. Milyen kép él bennünk a testünkről? El tudjuk-e fogadni a saját testünket? Testkép és lelki egyensúly összefüggése. A normál testsúly, testalkat megőrzésének fontossága. A megjelenés, a testkép módosításának lehetőségei, előnyök, mellékhatások, veszélyek.

Milyen a csont összetétele, szöveti és szervi felépítése? Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink?



Az emberi test szimmetria viszonyainak bemutatása, a fő testtájak megnevezése. Érvek gyűjtése a helyes testtartás fontosságáról.

Matematika: Halmazok használata; tulajdonságok kiemelése, analizálása. Szimmetria; forma, arányok összehasonlítása, osztályokba sorolása, rendezése különféle tulajdonságok szerint.

Az emberi fajra jellemző testi sokféleség okainak vizsgálata példákon.

Vizuális kultúra: formák arányviszonyai; vizuális reklámok. A saját testtel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, képzetek formálása, tévképzetek felszínre hozása, korrigálása. Önismeretet fejlesztő csoportmunka feladatok. A testképet befolyásoló tényezők (pl. reklámok, divat) kritikai értelmezése.

A csontok szerkezete, összetétele és funkciója közötti összefüggések felismerése. A csontok egymással és az

Földrajz: kontinensek földrajza, népek, népcsoportok.

Fizika: sűrűség, szilárdság, rugalmasság; erő, munka, energia; 207


A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A csontok formai típusai, kapcsolódási formái. Miként alakítják ki az izmok testünk mozgásképességét? A vázizmok összehúzódási képessége. A hajlító és feszítő izmok működése néhány példán. Az Emelőelv érvényesülése. Az izomerő és munka értelmezése.

Milyen összefüggés van az életmód, munka és a mozgásszervrendszer állapota között? A fizikai terhelés hatása a csontozatra és az izomzatra. A munkaterhelés lehetséges hatása, az alkalmazkodás módja. Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések, sérülések? Milyen elsősegély alkalmazható sérülések esetén? A mozgásszegény életmód káros következményei. Szűrővizsgálatok lehetősége, fontossága. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológiai alapjai, fontossága. Sérülések típusai, alapvető elsősegély nyújtási ismeretek.

izmokkal való kapcsolódási egyszerű gépek. módjainak összefüggésbe hozása a mozgásképességgel. Metszetek Kémia: a víz; kalcium és makettek használata. és vegyületei; fehérjék; kolloid Az izomösszehúzódás szöveti állapot. szintű értelmezése. Az izomzat hierarchikus felépítésének, Mozgóképkultúra és rendszerszerűségének médiaismeret: felismerése. emberábrázolás a A szövet-, szerv- és képzőművészetben, szervezetszintű működések filmben és összefüggésbe hozása. irodalomban; a divat. Mechanikai elvek alkalmazása.

A testi képességek, adottságok és a munkavégzés, munkaformák összefüggésének elemzése. Adatgyűjtés a mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásairól. A rendszeres testmozgással kapcsolatos szokások és tapasztalatok felmérése az osztály tanulóinak körében. Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása. A balesetmegelőzés teendőinek összegyűjtése különböző élethelyzetekben (pl. sportolás, házimunka, közlekedés). Elsősegélynyújtás megismerése a vizsgált baleseti sérülések körében. Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata és értékelése.

Testnevelés és sport: mozgáskultúra, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; a helyes testtartás; gerincvédelem; a fittség jellemzői. Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, arcjáték.

Hogyan növelhető a fizikai teljesítőképesség? Az edzés és a fizikai teljesítmény Vita a táplálék kiegészítők, összefüggése. Étrend, táplálék teljesítménynövelők kiegészítők, teljesítménynövelők használatáról. - előnyök, hátrányok, veszélyek. 208



Bilaterális szimmetria, testkép, testtartás, rassz, rasszjelleg, normál testsúly, túlsúly, elhízás, táplálkozási zavar, reflex, ízület, csontsűrűség, izom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás, izomösszehúzódás, relaxáció.

III. téma: Szorgos szerveink – A szervezet anyagforgalma (15 óra) Előzetes tudás: – Tápanyagok, a tápcsatorna szakaszai, emésztés és felszívódás. – Élelmiszerminőség, a tudatos vásárlás szempontjai. – Az egészséges táplálkozás étrendi összefüggései. Testsúlyproblémák okai és következményei. – Légutak, tüdő, légcsere és gázcsere. A sejtlégzés folyamata. – A légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. – A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. Vércsoportok. – Nyirok, nyirokkeringés. – A szív és a keringési rendszer felépítése és működése. Nevelési-fejlesztési célok: – Az anyagforgalom beillesztése a szervezet egészének önfenntartó működésébe. – A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet alakítása. – Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek fejlesztése az emésztési folyamatok és a máj élettani szerepének megértésén, értelmezésén keresztül. – A légzőrendszer felépítésének és működésének megismerésén keresztül a légzőrendszerre ható környezeti hatások felismerése, megbetegedésekkel való kapcsolatának megértése. – A levegőminőség védelmére irányuló cselekvési lehetőségek felismerése, az egészségmegőrzést szolgáló attitűdök alakítása. – Az anyagfelvevő, szállító és kiválasztó folyamatok rendszerszintű értelmezése. – A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód megismerése, attitűdök fejlesztése. – Elsősegélynyújtás elsajátítása alapvető vérzéseknél és szívmegálláskor. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek, Mi történik az elfogyasztott ételekkel a szervezetünkben? A tápcsatorna szakaszai, funkcióik. Az emésztés fogalma, emésztőnedvek, a folyamat lépései. A tápanyagok felszívódása. A tápcsatorna mozgása. A máj elhelyezkedése és szerepe a szervezet működésében. Hogyan tartható fenn a normál testsúly? Milyen okai és következményei lehetnek a túlsúlynak, az elhízásnak, illetve az



A tápcsatorna felépítése és a benne végbemenő folyamatok élettani céljának, fő lépéseinek értelmezése.

Kémia: Aminosavak. fehérjék szerkezete; katalizátor. Reakcióhő; lipidek, szteroidok, koleszterin; glükóz, keményítő, cellulóz; vas és vegyületei, komplex vegyületek; kémhatás, pH; oldószer, oldat; ionvegyületek; kolloid rendszerek, koaguláció; oldatok koncentrációja; ozmózis.

A máj funkciójának elemzése.

A normál testsúly megőrzése jelentőségének belátása, bizonyítékok gyűjtése a túlsúly

209


alultápláltságnak? Testtömegindex, normál testsúly, túlsúly és elhízás következményei és emelkedő kockázatok. Tápanyagok fajlagos energiatartalma. Az alultápláltság, éhezés jelei, következményei. Milyen minőségi szempontokat kell figyelembe venni a helyes táplálkozás érdekében? Mit jelent az élelmiszer összetétel és minőség? A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. Fehérjebevitel, élelmi rostok, vitaminok forrásai, hatásaik és jelentőségük. Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Az élelmiszer higiénia fogalma, gyakorlati szempontjai. A normál bélflóra jelentősége. Élelmiszer allergia, felszívódási és emésztési rendellenességek. A tartós stressz emésztőrendszerre gyakorolt hatása. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek kockázati tényezői. Hogyan megy végbe a ki- és belégzés folyamata? Hogyan változik a be- és kilégzett levegő összetétele? A felső- és alsó légutak felépítése, működése. A ki- és belégzés folyamata, légzőizmok. A gázcsere fogalma és feltételei. A hemoglobin szerepe, jelentősége. Vitálkapacitás, légzési perctérfogat fogalma. Melyek a gyakoribb légzőszervi

és az elhízás kockázatairól.

Életmódhoz igazodó étrendtervezés, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok kezelése, használata. Különböző táplálkozási szokások jellemzői, előnyeik, hátrányaik bemutatása.

A fontosabb emésztőszervi és anyagcsere-betegségek tünetei, kezelésük, az orvoshoz fordulás szükségessége. Ismertető összeállítása a szájhigiéné és a rendszeres fogápolás helyes gyakorlatáról.

A légutak és a tüdő felépítése alapján a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése. A légcsere biomechanikai szempontú leírása. A gázcsere folyamatának és biológiai szerepének magyarázata. A fontosabb légzőszervi

Fizika: diffúzió; tömeg, súly; energia, munka; gázok nyomása, áramlások; sűrűség; nyomás; diffúzió, ozmózis; elektromos áram.

Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés. 210


megbetegedések, mit tehetünk a megelőzés érdekében? Levegőminőség jelentősége, jelentősebb légszennyező anyagok és szűrésük módjai. Kockázatok, kórképek, megelőzési és gyógyítási lehetőségek. Mi a szerepe a szervezet belső környezetét alkotó folyadéktereknek? Belső környezet fogalma, folyadékterek típusai, szabályozottságának élettani jelentősége. Miből áll, hogyan keletkezik, hogyan és miért alvad meg a vér? A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A vér oldott és sejtes elemei. A véralvadás élettani jelentősége, a folyamat fő lépései és tényezői. A vérrög képződés kockázati tényezői és következményei. Hogyan működik a szívünk? Mi az erek feladata? A szív fölépítése, működésének szakaszai. A szívritmus, pulzusszám, pulzustérfogat és perctérfogat összefüggése. Értípusok, artéria, véna, kapilláris felépítése, funkciója. Vérkörök. Vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. Hogyan szabályozza a szervezet a testfolyadékok összetételét, mennyiségét? A vese szervi felépítése, a vesetestecske részei, működése. A vizelet képzése. A folyadékbevitel és a sófogyasztás összefüggése, a vérnyomásra gyakorolt hatásuk.

betegségek kockázatainak, tüneteinek összehasonlítása, azonosítása. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati teendők összegyűjtése (pl. légzésvédelem, higiénia).

Földrajz: a Föld légköre; alapgázok és szennyezők.

A külső és a belső környezet értelmezése, a szabályozottság élettani jelentőségének felismerése.

A vér összetételét, állapotát jellemző fontosabb adatok elemzése. A véralvadás folyamatának és biológiai jelentőségének megértése, a trombózisos betegségekkel való összefüggésbe hozása.

Az érrendszer és a szív felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése.

A vese felépítése, a benne végbemenő élettani folyamatok értelmezése.

211


Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Érelmeszesedés, trombózis, infarktus, szélütés. Kockázatot jelentő élettani jellemzők Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggések.

Ismeretterjesztő anyag összeállítása a szív és érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségeiről, idejében való felismerése jelentőségéről, az ezzel kapcsolatos teendőkről.

Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? Vérzéstípusok és ellátásuk. Alapfokú elsősegélynyújtási A fertőtlenítés fontossága. (különböző vérzések ellátása) A szívinfarktus előjelei, teendők a és újraélesztési gyakorlat (helyzetfelismerés és felismerés esetén. beavatkozás). Az alapvető újraélesztési protokoll. Tápanyag, élelmiszerminőség, étrend, energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, túlsúly, elhízás, tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia. Légcsere, gázcsere, légút, léghólyag, légzési perctérfogat, Kulcsfogalmak/ vitálkapacitás, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma. fogalmak Belső környezet, folyadéktér, szabályozott állapot, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, vérkör, kamra, pitvar, szívbillyentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis, újraélesztés. IV. téma: Védelmi vonalaink – Az immunrendszer és a bőr (6 óra) Előzetes tudás: – A vér összetétele, vérsejttípusok. A fehérvérsejtek feladatai. – Nyirok, nyirokkeringés, nyirokszerv fogalma, funkciói. – Belső környezet fogalma. – Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. – Fertőzés, járvány fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. – A bőr felépítése, rétegei, függelékei. A bőr főbb funkciói. Nevelési-fejlesztési célok: – Az immunrendszer szerepének, jelentőségének felismerése. – A saját/idegen megkülönböztetésen alapuló védelmi mechanizmus megértése. – Az autoimmun folyamatok értelmezése néhány gyakoribb betegség (pl. allergia) példáján. – A rákbetegségek és az immunrendszer állapota közötti összefüggés megértése. – Az immunrendszert erősítő, egészséges életmód jellemzőinek ismerete, alkalmazást segítő attitűdök erősítése. – A bőrt veszélyeztető hatások felismerése, a megelőzést szolgáló életviteli szokások, ápolási eljárások megismerése. 212


– A testi-lelki egészség megőrzése iránti igény erősítése, a személyes felelősség tudatosítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan győzi le szervezetünk a fertőzéseket? Miért következhet be az átültetett szervek kilökődése? A veleszületett immunitás fogalma, folyamata. Gyulladás. A szerzett, specifikus immunitás jellemzői. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Antigén és antitest fogalma, reakciója. Miért van szükség a védőoltásokra? Mi a magyarázata a védőhatásuknak? Kórokozó, fertőző és megbetegítő képesség, helyi és világjárvány. Passzív és aktív immunizálás. Az immunizálás közegészségügyi előnyei. Gyakoribb védőoltások. Mi gyengíti és mi erősíti immunrendszerünket? Milyen következménye lehet a meggyengült immunvédelemnek? Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kezelt stressz immunvédelmet gyengítő hatása. A HIV fertőzés és az immunrendszer gyengülése közötti összefüggések, az AIDS betegség. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Milyen feladatokat lát el a bőrünk? Mit jelez testünk állapotából? A bőr funkciói. A bőr rétegei, szöveti felépítésük. Felépítés és



Kémia: fehérjék harmadlagos Az immunrendszer területeinek, szerkezete; cukrok, komponenseinek és poliszacharidok, működésének összefüggésbe lipidek; zsírok, kémhatás; mosó- és hozása. tisztítószerek. Fizika: hő, hőáramlás, párolgás; elektromágneses sugárzások spektruma, UV sugárzás, dózis. Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alkalmazása a mindennapi életvitelben. A védőoltások indokoltságának elfogadása, hatékonyságuk biológiai magyarázata.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: középkori járványok. Testnevelés és sport: mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; higiéniai ismeretek.

A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai érvekkel való alátámasztása. A tartós stressz kezelésével összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életvitel jellemzőinek összegyűjtése.

A bőr funkcióinak beillesztése a szervezet szintű működésbe. Felépítés és működés szempontú 213


működés összefüggései. A bőr mikrobái, bőrflóra. Bőrhibák típusai, okai. A bőr regenerációja, sebgyógyulás.

folyamatértelmezés.

Személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és egészségmegőrzésével kapcsolatos szokások, életmód tudatosulása. Az önvizsgálat és a szűrővizsgálatokon való részvétel fontossága.

Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr gyakoribb megbetegedései, mit tehetünk megelőzésük érdekében? A bőr higiénéje. Kiszáradás elleni védelem, táplálás. A bőrallergia okai, tünetei. A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett immunitás, antigén, antigén felismerés, antitest, nyiroksejt, védőoltás, immunizálás; hám, Kulcsfogalmak/ fogalmak irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, érző idegvégződés, bőrallergia. V. téma: Egyensúly és alkalmazkodás – Az életműködések szabályozása (15 óra) Előzetes tudás: – Vezérlés és szabályozás fogalma. – Mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. – Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). – Az idegi szabályozás alapelve. Az idegszövet felépítése, előfordulása és funkciói. – Elemi idegi folyamatok, ingerület keletkezése és vezetése. – Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. Reflex fogalma. – Érzékek és érzékszervek, a szem és a fül felépítése. – A gerincvelő elhelyezkedése, szerkezete és funkciója. – Az agy részei, kapcsolatai és főbb funkciói. – A stressz biológiai értelmezése. – Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei. Nevelési-fejlesztési célok: – A külső és belső érzékelés összefüggésbe hozása a szabályozott belső állapottal. – A hormonális szabályozás konkrét mechanizmusainak értelmezése. – A teljesítményfokozó hormonális szerek veszélyeinek felismerése, használatuk elutasítása. – Hormonális rendellenességre visszavezethető betegségek, gyakoribb kórképek megismerése. – Az idegi és hormonális szabályozás közötti kapcsolat felismerése. – Az agyi funkciók hierarchikus egymásra épülésének felismerése. – Az idegrendszeri megbetegedések kockázati tényezőinek felismerése, a gyakoribb betegségtípusok megismerése, a megelőzést szolgáló életmód- tanácsok elfogadása. – A mentálhigiéné értelmezése, lehetőségeinek megismertetése. – A tudatmódosító, függőséget okozó szerek elutasítása. 214


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek, Hogyan képes a szervezet szabályozni belső állapotát? Vezérlés és szabályozás különbsége. A szabályozókör fogalma, elemei. A negatív visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe. Milyen szabályozó rendszerek működnek a szervezetünkben? Milyen kapcsolat van közöttük? Az idegi és a hormonális szabályozás lényegi jellemzői, különbségek, munkamegosztás. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése, agyalapi mirigy hormonok, szabályozásuk és hatásaik.

Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek és mi a hatásuk? A hormonhatás jellemzői, hormon és receptor összefüggése. A vércukorszint szabályozása. A pajzsmirigy hormonjai, hatásuk. A kalciumszint szabályozása. A mellékvese hormoncsoportjai, fő hatásterületeik. Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra? A szerzett cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelésük. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású



Az élő állapot értelmezése, feltételeinek megfogalmazása. A szabályozottság jelentőségének felismerése.

A hormonhatás megértése, a hormon-receptor kapcsolódás jelentőségének felismerése. A hormonális és az idegi szabályozás időbeli jellemzőinek és hatásterületeinek összehasonlítása. A rendszerszerűség, összehangoltság elemzése konkrét példán.

Kémia: lipidek, szteroidok; peptidek; glükóz, glikogén; jód, komplex vegyületek; kalcium és vegyületei; a molekulák szerkezete, ionok.

A belső elválasztású mirigyek fontosabb hormonjainak megismerése, szabályozási területeinek és hatásainak azonosítása.

Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése.

Testnevelés és sport: prevenció, egészségvédelem, teljesítményfokozó szerek veszélyei; motoros képességek, relaxáció.

A teljesítményfokozó és 215


szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. A hormonális dopping módszerei, veszélyei. Hogyan működnek az idegsejtjeink? Az idegsejt felépítése. Inger, ingerület, ingerküszöb fogalma. Idesejtek kapcsolódása, a kémiai szinapszis, serkentés és gátlás. A szinapszisok működésére ható drogok, mérgek. Mi a gerincvelő szerepe az idegi szabályozásban? A gerincvelő felépítése, elhelyezkedése, kapcsolatai, funkciói. Reflexkör fogalma. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek. Hogyan képesek érzékszerveink a környezeti ingerek felfogására? Mit tehetünk, érzékelési képességeink megőrzése érdekében? A szem felépítése, a látás folyamata, jellemzői. Alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. A kémiai érzékelés. Észlelés és érzékelés különbsége, az agy szerepe az érzékelésben. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Zajártalom. Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Mi történik pihenés, feltöltődés során? Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Szimpatikus és paraszimpatikus működés.

izomtömeg növelő szerek használatának elutasítása.

Különböző ingertípusok csoportosítása.

A reflexes szabályozás elvének megértése, reflextípusok összehasonlítása. Reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése.

Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése, megértése. Érvelés az érzékszervek egészségmegőrzését szolgáló életvitel, az egészséges környezet igénylése, az ahhoz való jog érvényesítése témájában.

Fizika: elektromosság, töltéshordozó; potenciál, feszültség; látható fény, domború lencse képalkotása, törésmutató; rezgések és hullámok, hullámtípusok, hullámjelenségek, hullámhossz és frekvencia.

Technika, életvitel és gyakorlat: baleseti veszélyek, kockázatok.

Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás területeinek, módjainak és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése egy 216


Hogyan születnek érzelmeink, gondolataink? Hol őrizzük emlékeinket, tanult képességeinket? Az agy részei. Agyidegek. Agykéreg, kéreg alatti magvak, fehérállomány. Értelmi és érzelmi működés, memória. Éberség és alvás ritmusa.

példán.

Felépítés és működés kapcsolatba hozása a legfontosabb agyi területek esetében.

A gyakoribb idegrendszeri Milyen idegrendszeri zavarok, zavarok, rendellenességek és rendellenességek és megbetegedések azonosítása, a megbetegedések fordulhatnak megelőzés és gyógyítás elő? Mit tehetünk megelőzésük lehetőségeinek összegyűjtése. érdekében? Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei. Fejlődési zavarok, rendellenességek, fogyatékosság. Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, Kulcsfogalmak/ hasnyálmirigy-, mellékvesehormon, idegsejt, inger, ingerület, szinapszis, gerincvelői reflex, szomatikus és vegetatív idegrendszer, szimpatikus és fogalmak paraszimpatikus működés, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg. VI. téma: Vagyok, mint minden ember… – Az ember egyéni és társas viselkedése (9 óra) Előzetes tudás: – Az ember testi és szellemi fejlődésének szakaszai, főbb jellemzői. – Tanulástípusok. – Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondozás). – A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottságok. – Szerepek a családban, a társadalomban. A viselkedési normák és szabályok szerepe. Nevelési-fejlesztési célok: – Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek értelmezése kortárssegítők és szakemberek segítségével. Az önismeret, önelfogadás, társas együttérzés fejlesztése. – A személyes felelősség tudatosítása, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében. – A kockázatos, veszélyes viselkedések, függőségek okainak, elkerülésének, élethelyzetek megoldási lehetőségeinek értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. – Az emberi agresszió és összetartozás jellemzőinek, okainak, befolyásolása módjainak megismerése. – Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése, más kultúrák elfogadásának és tiszteletének erősítése. – A fogyatékkal élő emberek állapotának megértése, a segítő magatartás erősítése. – A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának belátása. 217


– A tanulási képességekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismeretek és gyakorlati készségek fejlesztése. – A motiváció, az érzelmi viszonyulás tanulással összefüggő jelentőségének felismerése, a pozitív attitűd erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miben közösek az emberi csoportok az állatokéval és miben különbözünk tőlük? Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: utánzás, empátia, tartós kötődés, csoportnormák elfogadása és az ezzel kapcsolatos érzelmek kimutatása, a szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Hogyan valósul meg az emberi viselkedésben a személyiség értelmi és érzelmi kettőssége? Hogyan tanulunk? Az ember, mint megismerő lény. Az érzelmek biológiai funkciói. Az állatok és az ember tanulási képessége. Tanulási típusok. A tanulás és a memória kapcsolata. A motiváció, az érzelmi viszonyulás jelentősége a tanulásban.

Fejlesztési követelmények Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése. Az állati és az emberi csoportokban uralkodó kapcsolatok összehasonlítása, csoportosítása.

Bizonyítás, meggyőzés, művészi hatás, manipuláció, reklám, előítélet fölismerése. A tanulási képességet, hatékonyságot befolyásoló tényezők alapján következtetések levonása, tanulási szokások tudatosítása, alakítása.

Mi ébreszti föl és mi gátolja az emberi együttműködés és agresszió formáit? Hogyan befolyásolják a közösség elvárásai egyéni életünket és egészségünket? Szociokulturális hatások. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai, testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Kommunikáció, metakommunikáció; az emberi kapcsolatok, az agresszió, segítőkészség, befogadás és kirekesztés irodalmi példái; szerelem és csalódás témái. Az érvelés módjai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az agresszor fogalmának történeti megközelítése; történeti perek, előítéletek, propagandahadjáratok példái. Etika: emberi kapcsolatok; befogadás, kirekesztés; agresszió.

Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők összehasonlítása állatoknál és embereknél.

218


Mit tehetünk mentális egészségünk megóvása érdekében? Az egészség és betegség A lelki egészség fogalma. fogalmaira vonatkozó Élethelyzetek, krízisidőszakok előfordulása, kezelése. különböző szemléletű A segítségkérés és nyújtás magyarázatok összevetése. lehetőségei a köz- és a civil Betegjogok, az alternatív szférában. gyógyászat lehetőségeinek és kockázatainak értelmezése. A párkapcsolat és a munkahelyi közösség, a baráti kapcsolatok A kémiai és a viselkedési függőségek közös jelentősége. A tevékenység, az alkotás és a jellegzetességeinek személyi autonómia fontossága. bemutatása. Az orvoshoz fordulás szükségességének esetei. Kulcsfogalmak/ Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális fogalmak kommunikáció, stressz, deviancia, lelki egészség, megküzdés, függőség.

12. évfolyam Tematikai egység címe I. Az élet kódja – A biológiai információ és átörökítése II. Új kezdetek – Szaporodás, szexualitás III. Kibontakozás – Biológiai evolúció IV. Jövőnk a tét – Gazdálkodás és fenntarthatóság Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Össz óraszám

Órakeret 8 óra 7 óra 7 óra 6 óra 3 óra 31 óra

I. téma: Az élet kódja – A biológiai információ és átörökítése (8 óra) Előzetes tudás: – A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. – A biológiai sokféleség példái a távoli tájak és a Kárpát-medence élővilágával kapcsolatban. – Az ivaros szaporodás genetikai lényege. – A sejt szerkezete és kémiai fölépítése. – Vércsoport-antigének. A fehérjék szerkezete. Katalízis. – Az öröklődés törvényei (Mendel). Nevelési-fejlesztési célok: – A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása. – A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. – A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása a betegségek kockázati tényezőivel összefüggésben. – A tudományos ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése (pl. géntechnológia). – A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. 219


– A sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának megismerése. – Az orvoshoz fordulás szerepének, helyes időzítésének belátása az egészség megőrzésében. – A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása (betegségek kockázati tényezői, mutáció, evolúciós folyamatok). Problémák, jelenségek, Kapcsolódási gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények pontok ismeretek Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését A megjelenés (fenotípus) és az vagy eltűnését? azt meghatározó biológiai Gén és génváltozat fogalma. Kémia: cukrok, rendszer (genotípus) Mendel vizsgálati módszere, foszforsav, megkülönböztetése, a eredményei. kondenzáció; a változékonyság/változatosság Allélkölcsönhatások. Példa fehérjék fölépítése. okainak elemzése. emberi tulajdonságok A családfa értelmezése. öröklődésére. Öröklött jelleg megjelenésének Genetika betegség fogalma, számszerű megadása. példák egy génes típusokra. A minőségi és mennyiségi Minőségi és mennyiségi tulajdonságok öröklődése. jellegek példáinak gyűjtése, A beltenyésztés kockázata és összehasonlítása. lehetséges előnyei. Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? Több gén által meghatározott jellegek. A genetikai hajlam fogalma, néhány példája. Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. Az egyén és a társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta). Mi magyarázza tulajdonságok csoportjainak együttes öröklését? Mi a szerepe és haszna a szexualitásnak a faj szempontjából (szemben az ivartalanul szaporodással)? A genetikai kapcsoltság és oka. A számtartó és a számfelező osztódás, a sejtciklus. Testi és ivari kromoszómák, a nemhez kötött öröklés jellemzői.

A genetikai meghatározottság és az életmód általi befolyásolhatóság felismerése, összefüggésbe hozása. Az egészségért való személyes felelősség belátása.

Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában.

220


Miből állnak, hol találhatók és hogyan működnek a gének? A nukleinsavak alapfölépítése. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, gyakoriságuk, lehetséges hatásaik, mutagén tényezők.

A nukleinsavak örökítő szerepének bizonyítása. Kódonszótár használata. Fizika: elektromágneses és Génmutáció következményének radioaktív sugárzások levezetése. Mutagén hatások típusai. kerülésének, ill. mérséklésének módjaival összefüggő Matematika: lehetőségek gyűjtése. valószínűség.

Mi hangolja össze sejtjeink génműködését? Miért jönnek létre daganatos megbetegedések? Miért fejlődünk, öregszünk és miért Szabályozott génműködés halunk meg? értelmezése. A sejtek differenciálódása, a Daganatra utaló jelek többsejtűek egyedfejlődése. fölismerése. Példa a génműködés Tények és érvek gyűjtése az szabályozottságára. A őssejt kutatások céljával, szabályozott működés zavara, jelentőségével és kockázataival daganatos betegségek. kapcsolatban. Az őssejtek lehetséges felhasználása. Tartós károsodás és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai

Magyar nyelv és irodalom: fejlődés, öregedés és halál témái az irodalomban; példák az emberi élet értékére; tudományosfantasztikus témakörök.

Hogyan, miért és milyen Szempontok gyűjtése a Etika: a tudományos mértékben avatkozhat bele az különböző információforrások kritikus értékeléséhez. eredmények ember a genom működésébe? A géntechnológia lényege, Tények és érvek gyűjtése a alkalmazásával lehetőségei, kockázatai és géntechnológia lehetőségeiről és kapcsolatos kérdések; néhány alkalmazása. kockázatairól; véleményalkotás környezeti etika. A genomika céljai. a témával kapcsolatban. Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, Kulcsfogalmak/ beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás). fogalmak Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO, genomika. II. téma: Új kezdetek – Szaporodás, szexualitás (7 óra) Előzetes tudás: – Biológiai sokféleség fogalma. – Ivartalan és ivaros szaporodási formák az állatvilágban. – Az emberi szaporodással, szexualitással kapcsolatos alapfogalmak, szervrendszerek és működések. – Az emberi életkorok fő jellemzői, a testi és lelki fejlődés lényegi lépései. – Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. – Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások. Nevelési-fejlesztési célok: 221


– – – –

Az adott életkor jellemzőinek értelmezése. A pályaválasztást elősegítő önismeret fejlesztése. A születés előtti és utáni teljes emberi életút szakaszainak ismerete, értékeinek belátása. A nemi élettel kapcsolatos személyes felelősség felismerése, alapvető morális és egészségügyi szabályok betartása mellett szóló érvek bemutatása. – Érvelés a tudatos családtervezés, a várandós anya felelősségteljes életmódja mellett. Problémák, jelenségek, Kapcsolódási gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények pontok ismeretek Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét? Az ivartalan és az ivaros Ivaros és ivartalan szaporodás előnyeinek és szaporodásformák az hátrányainak összevetése. élővilágban. Növények ivartalan szaporítása. Klónozás. Ivarsejtek, megtermékenyítési módok a Földrajz: a kontinensek növény és állatvilágban (néhány jellegzetes élővilága. példa). Mi a jelentősége a biológiai sokféleségnek? A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). Mi okozza a férfi és nő biológiailag eltérő jellemzőit? Kromoszomális, elődleges és másodlagos nemi jellegek. A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése. A menstruációs ciklus hormonális szabályozása.

A biológiai sokféleségnek az élet általános értelmezéséhez való kapcsolása.

Az ivarsejtek összehasonlítása. A ciklikus működések megértése. Felelősségteljes szexuális magatartás erősítése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a nemi különbségeket kiemelő, ill. az azokat elfedő szokások, öltözetek. Magyar nyelv és irodalom: szerelem és szexualitás, család és a születés, az abortusz traumájának irodalmi feldolgozása; a gyermekkor és serdülés, mint irodalmi téma.

Mennyivel jelent többet a családtervezés, mint a Biológia ismeretekre alapozott, Etika: kapcsolatok, fogamzásgátlás? Fogamzás és fogamzásgátlás, erkölcsi, etikai szempontú érvek felelősségvállalás, az családtervezés. gyűjtése a tudatos élet tisztelete. családtervezéssel kapcsolatban. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A családtervezés lehetőségeivel A magzati élet védelme. kapcsolatos tájékozottság Születés. A születés utáni élet fő megszerzése. szakaszainak biológiai jellemzői. Kulcsfogalmak/ Ivartalan és ivaros szaporodás, klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő fogalmak és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatest serkentő és sárgatest-hormon

222


(progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény. III. téma: Kibontakozás – Biológiai evolúció (7 óra) Előzetes tudás: – Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. – Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. – A fejlődés jellemzői az egyéni életben. Nevelési-fejlesztési célok: – Az evolúció egyirányú folyamatként való értelmezése, a fajok megőrzésének fontosságára való figyelem felhívása. – Az élővilág evolúciójáról alkotott elképzelések értelmezése az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan alkalmazkodnak az élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Hogyan befolyásolható ez a folyamat? Az evolúció darwini leírása. A neodarwinista szemlélet lényege. A populációgenetikai modell. Szelekció típusok. A genetikai változatosságot növelő és csökkentő tényezők. Minek alapján következtethetünk a jelenből a múltra és mi jelezhető előre a jövőből? A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója, azaz a lelet kora. Mely molekulák alkalmasak az evolúció vizsgálatára? Biokémiai törzsfa. Rezisztens kórokozók, gyomok megjelenése és terjedése. Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. Mikor és hogyan befolyásolhatják kis változások (pl. egyéni döntések) a jövő meghatározó folyamatokat? Vitatott kérdések (irányultság,


Kapcsolódási pontok Fizika: kozmológia.

Az evolúciós gondolat változásának értelmezése. Az evolúciós rendszerek általános leírása. Populációgenetikai folyamatok példáinak elemzése.

Az evolúció közvetlen és közvetett bizonyítékainak összehasonlítása.

Biokémiai törzsfa értelmezése. A módszerek korlátainak, feltételeinek elemzése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A szelekció szerepe a növény- és állatnemesítésben. Ásatások, restaurálás, kormeghatározás. Népek és nyelvek rokonságának kérdése. Járványok történelemformáló szerepe. Művészetek, informatika: példák a technikai evolúcióra, stílusok, divatok, szokások, rítusok, nyelvek stb. átalakulásaira.

Érvek és ellenérvek összevetése. Információforrások kritikus felhasználása. 223


önszerveződés, emberi evolúció). A Gaia-elmélet lényege. Kulcsfogalmak/ Kibontakozás (evolúció), kiválogatódás (szelekció), kövület (fosszília), fogalmak korreláció, törzsfa. IV. téma: Jövőnk a tét – Gazdálkodás és fenntarthatóság (6 óra) Előzetes tudás: – Életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. – Genetikai sokféleség. – A természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései. – Az éghajlati övek jellegzetes élővilága, életközösségei (biomok). – Élőhelyek pusztulásának okai. Nevelési-fejlesztési célok: – Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. – Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. – Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre. Az ember szerepének kritikus vizsgálata. – A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségeinek bemutatása. – Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. – Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban, munkahelyi és lakókörnyezeti közösségekben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan határozzák meg a természeti feltételek az emberi létet? Milyen gazdálkodási és életmódbeli formák fennmaradásunk feltételei? Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. Milyen alternatív megoldások léteznek a környezetterhelés csökkentésére? Az ökológiai krízis társadalmiszemléleti hátterének fő tényezői. Ökológiai lábnyom. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása,


A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása. A természeti értékek fennmaradási feltételeinek elemzése.

Az ökológiai lábnyom iskolai, illetve lakókörnyezetben való csökkentési lehetőségeinek összegyűjtése. Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése. Az ökocentrikus életszemlélet elmélyítése.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Történeti ökológia; civilizációs korszakváltások okai, az állat- és növénynemestés történelmi szerepe, helyszínei. Környezeti katasztrófák a történelemben és a jelenkorban. Példák nemzetközi egyezményekre. Globalizációs tendenciák és függetlenségi törekvések hátterének elemzése. 224


megtelepítése, talajerózió. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. A természeti értékek védelmének lehetőségei.

Magyar nyelv és irodalom: ember és természet viszonyának megfogalmazásai.

Milyen hatásokat okoz a Földrajz: A település, természetes életközösségekben az infrastruktúra elemei; a gazdaság az emberi tevékenység? Mit lehet Természetes életközösség tenni a veszélyek csökkentéséért, megfigyelése, mérések területei; a a károk mérsékléséért? mezőgazdaság elvégzése terepen, A természetes vagy technológiái. következtetések levonása, természetközeli cselekvési szándék erősítése, életközösség/állapot értelmezése, tervkészítés. Etika: környezeti helyi példái. etika kérdései. Az emberi tevékenység hatásaira utaló változások. Az életközösség változásának követésére alkalmas állapotjelzők, indikátorok, a megfigyelés és mérés lehetőségei. Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, Kulcsfogalmak/ indikátorszervezet, erózió, kibocsátás, határérték, környezeti terhelés, fogalmak degradáció. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló: – Ismerje fel és tudja elemezni a fölépítés és működés kapcsolatát a biológia különböző szerveződési szintjein. – Legyen képes valamilyen élő rendszerben a működés törvényszerűségeit keresni, a funkciót a magasabb szerveződési szintben betöltött szerepként is értelmezni. – Szemléletében jelenjen meg a folyamatokat jellemző történetiség, és a modern biológia tudomány látásmódjának az összekapcsolódása. – Tegyen szert olyan világképre, amely megtartja a tudomány leíró módszereit és magyarázó erejét, egyben képessé válik a folyamatok és formák szerepének a természet egészében való elhelyezésére. – Kapjon képet a Föld élővilágának gazdagságáról, természeti örökségünk jelentőségéről és veszélyeztetettségéről. – Legyen képes testi és lelki egészségét biológiai ismereteire alapozott, tudatosabb életmóddal megóvni. – Tudjon különbséget tenni az értékes hagyományok és az önpusztító szokások között. – Ismerje fel a környezetet valamint a testi és szellemi egészségünket próbára tevő globális válság következményeit. – Tegyen szert a biológiai ismeretei alapján a fenntarthatóságot szolgáló cselekvési késztetésekre és gyakorlati készségekre.

225


Egészségügy szakmacsoportban Célok, fejlesztési követelmények Talán egyetlen más természettudományos tantárgynak sincs olyan széles vizsgálódási területe, mint a biológiának: nagyságrendileg az elektronoktól a bioszféráig terjed és időben napjainktól több mint három és fél milliárd évvel régebbre, az élő anyag kialakulásáig nyúlik vissza. A biológia tudományának szinte minden részterülete – redukált formában ugyan, de – része a tantárgynak (például ökológia, sejttan, biokémia, genetika, etológia, stb.). Az új, igazolt tudományos eredmények gyorsan gyarapodnak, és megjelennek tantervekben, beépülnek a tankönyveken keresztül a mindennapi munkába. A jelenlegi társadalmi elvárások két nagy területe érinti a biológiatanítás tartalmát. Az egyik az egészség-betegség, azaz a harmónia a belső környezetben, a másik a fenntartható fejlődés-környezet kapcsolata, másként az ember és külső környezetének harmóniája. Ezeket a kihívásokat kell megoldani úgy, hogy közben a szakközépiskola nevelő-oktató munka feladata az általános műveltség biztosítása mellett a felsőfokú tanulmányokra történő előkészítés is. A biológiatanítás célját általában a tanulók csökkenő motiváltsága mellett kell elérni. Az általános iskolában többékevésbé megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve kell megismertetni – és eközben megkedveltetni is – a tanulókkal az élő természet felépítésének és működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítani az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint – a többi tantárggyal együtt – kialakítani az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. Mindezeket úgy kell megvalósítani, hogy lehetőség nyíljon – az érdeklődők számára – a másik cél, a továbbhaladáshoz szükséges készségek, képességek kialakítására is. A biológiatanítás célja: megismertesse a tanulókkal az élő természet legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, helyezze el a tudományok rendszerében a biológia elsajátított ismereteit, egyúttal alakítsa ki az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A továbbtanulók számára teremtse meg a lehetőséget a felsőfokú oktatási intézménybe való kerüléshez szükséges eredményes felkészülésre. Mindezt úgy megvalósítani, hogy a tanulók érdeklődést felkeltse, a tanórák tartalmasak, érdekesnek, izgalmasnak találják az élőkörnyezetüket, a biológiát. A logikai kapcsolatok feltárása lehetőséget ad az óravezetésben az aktív tanulási formák használatára is: a problémák tudatos azonosítására, a sejtések megvizsgálására, információkeresésre, kísérletek tervezésére, objektív megfigyelésre, a folyamatok időbeli lefolyásának függvényekkel való leírására, a grafikonok elemzésére, modellezésre, szimulációk használatára, következtetések levonására. Mindezzel a kutatók munkamódszereit ismerik meg a tanulók, és ennek jelentős szerepe lehet a pályairányultság kialakulásában és a sikeres pályaválasztásban. Ugyanakkor az aktív tanulási formáknak arra is lehetőséget kell adniuk, hogy a jobb képességű, természettudományos tárgyak iránt érdeklődő diákokon kívül a humán érdeklődésűek is sikerélményekhez jussanak, az ő pozitív hozzáállásuk is kialakuljon, és folyamatosan fenntartható is legyen. Ennek nagyon jó módszere a csoportmunka, a különböző szintű projektfeladatok végzése, a gyakorlati kapcsolatok, képi megjelenítések megtalálása. Fejlesztési feladatok A fenti célokból a biológiát tanító pedagógusnak a következő feladatai adódnak: – Bemutatni, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. 226


– Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget kialakítása, amelyben elfogadott az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége. – Rámutatni az életközösségek szerveződésében felismerhető lényeges összefüggésekre. – Az élő és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként megismertetni. – Áttekintő képet nyújtani a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjairól. – Természettudományos bizonyítékokkal alá támasztani az élővilág egységességét, egyúttal térben és időben elhelyezni az embert a földi élővilágban. – Megismertetni a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és önszabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. – Biztosítani az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot. – A tevékenység során elősegíteni az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. – Képessé tenni a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. – Az életkori sajátságokkal összhangban levő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával kialakítani az önálló ismeretszerzés igényét. – Elősegíteni az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. – Rámutatni a biológia etikai és társadalmi, gazdasági kérdésekkel való kapcsolatára. – Tudatosítani, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő jelentősége van, egyúttal a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell. – Az élet minden területén kialakítani a környezettudatos magatartást. – A tantárgy körébe tartozó korszerű elméleti ismeretek nyújtása, az egészség-kultúra fejlesztése, a munkaképesség hosszú távú megőrzésének megtanulása. – A többi pedagógussal együttműködve felkészíteni a diákokat az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. – Csoportos tevékenységekkel fejleszteni az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adni, mely segíti az emberek sokféleségének elfogadását. – Érdeklődést kell kelteni a tanulókban a természet megfigyelésére, úgy, hogy közben a tanult eljárásokat, az elsajátított ismereteket tudatosan alkalmazzák és felhasználják. – A pedagógus érje el, hogy a tanulók törekedjenek az egészséges életvitel, a prevenció, egészségmegőrzés legfontosabb ismereteinek elsajátítására és aktív megvalósítására, a test és lélek harmóniájának kialakítására, végül a családi élet értékes, kulturált megélésére. – Kialakítani a tanulókban a szükséges készségeket, képességeket a fenntartható fejlődés biztosításához. Ehhez szükséges, hogy a tanuló tapasztalati úton ismerje meg a környezetének legfontosabb élő és élettelen anyagait. Az idő és a természeti jelenségek megismerésével alakuljon ki összefüggő kép a földi élet múltbéli és jelenkori változásairól. Ismerje meg a Föld élőlényeinek, de a sejten belüli anyagoknak is térbeli elrendeződést, ezek egymásra hatását. Rendelkezzen megfelelő jártassággal a természettudományok megismerésében, lássa a biológia XXI. századi fejlődési lehetőségeit. A tanulmányok során a tanulók váljanak 227


képessé arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakuljon ki az önálló ismeretszerzés igénye. Váljon nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni. Kompetenciák A biológia tantárgy az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális kompetenciájának, esztétikai-művészeti tudatosságának, kifejezőképességének, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészségnek, kezdeményezőképességének, szociális és állampolgári kompetenciájának fejlesztéséhez is, illetve a számítási feladatok révén hozzájárul a matematikai kompetencia fejlesztéséhez. A biológia tudománytörténet megismertetésével hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzeti öntudat erősítéséhez. Segíti az állampolgárságra és demokráciára nevelést, mivel hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok felnőtté válásuk után felelős döntéseket hozhassanak. A csoportmunkában végzett tevékenységek és feladatok lehetőséget teremtenek a demokratikus döntéshozatali folyamat gyakorlására. A kooperatív oktatási módszerek a kémiaórán is alkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a fiatalok megismerik a környezetük egészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el a veszélyhelyzetek és a káros függőségek megelőzésével, a családtervezéssel, és a gyermekvállalással kapcsolatban. A kialakuló természettudományos műveltségre alapozva fejlődik a médiatudatosság. Elvárható a felelősségvállalás másokért, amennyiben a tanulóknak szerepet kell vállalniuk a természettudományok és a technológia pozitív társadalmi szerepének, gazdasági vonatkozásainak megismertetésében, az áltudományos nézetek elleni harcban, továbbá a csalók leleplezésében. A közoktatási biológiatanulmányok végére életvitelszerűvé kell válnia a környezettudatosságnak és a fenntarthatóságra törekvésnek. Értékelési elvek A tanuló munkájának értékelése során meg kell vizsgálni: – milyen mélységben sajátította el a biológia nyelvezetét; – megszerezte-e a kellő ismereteket a természeti környezet jelenségeiről, folyamatairól, ezek törvényszerűségeiről; – birtokába jutott-e az ismeretszerzés különböző folyamatainak, a tanulás, a megfigyelés, kísérlet, modellezés, kutatás területein; – milyen mélységben alakult ki problémafelvető és megoldó képessége elméleti és gyakorlati területen; – képes-e a szerzett tapasztalatok, ismeretek önálló rendszerezésére, csoportosítására, a felmerült problémák világos megfogalmazására, kifejtésére, demonstrálására; – felismeri-e a tudományterület gyakorlati alkalmazásának fontosságát, lehetőségeit; 228


– képes-e megfogalmazni a természeti, a biológiai jelenségek ok-okozati összefüggéseit; – felismeri-e az idő és tér szerepét a természeti környezet és természeti jelenségek kialakulásában, elhelyezkedésében, mindezek összefüggéseit, egymásra való hatásukat; – ismeri-e a biológia fejlődését, kimagasló alakjainak munkásságát, a tudományterület helyét, szerepét az emberiségi művelődéstörténetében. Az eredményes előrehaladás egyik fontos előfeltétele a tanulók tudásának folyamatos ellenőrzése és értékelése. A biológiaórákon értékeljük a tanulók – szóbeli megnyilvánulását, – írásbeli teljesítményét, – manuális tevékenységét. A szóbeli megnyilvánulások lehetnek – feleletek, – hozzászólások, képelemzések, – a tananyag feldolgozását segítő jó kérdések, önálló gondolatok, – kiselőadások stb. Az írásbeli teljesítmények – a tankönyv feladatainak megoldása, – alkalomszerűen készített feladatlapok megoldása, – feladatgyűjtemények válogatott feladatainak megoldása, – különféle tesztek megoldása stb. Manuális tevékenységek – csoportosítás, rendszerezés, kísérletezés, – Internethasználat, –laboreszközök használata stb. A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a biológia tanítására rendelkezésre álló órakeretben;

229


– a taneszköz segítségével a biológia kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen, segítséget nyújtson az érettségire történő sikeres felkészüléshez. – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; – a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő természettudományos szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését, rögzítését; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal;

A tantárgy óraterve A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy éves óraszáma

9. évfolyam

2

72 (36 hét)

10. évfolyam

3

108 (36 hét)

11. évfolyam

4

144 (36 hét)

12. évfolyam

3

93 (31 hét)

10. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata 10. évfolyam – EMELT (heti 3 óra)

Elméle

Gya-

Össze- Számo Összes 230


ti óra

korlati foglalá n-kérés óra s

óra

Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői

7

2

0

1

10

Szerkezet és működés az állatok világában. Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak

9

2

1

1

13

Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. A gerincesek nagy csoportjai

10

3

1

1

15

Az állatok viselkedése

11

1

1

1

14

A növényi sejt. Szerveződési formák

5

2

1

1

9

A növények országa. Valódi növények

19

4

1

2

28

A növények élete

12

4

1

1

18

Év végi összefoglalás

0

0

1

0

1

Összesen

73

18

5+2

4+4

108

Tematikai egység

Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői

Órakeret 10 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

7

2

0

1

Előzetes tudás

Állati és növényi egysejtűek, moszatok mohák mikroszkópi vizsgálata. Fonalas, telepes, álszövetes szerveződés.

A tematikai egység Szövetmetszetek fénymikroszkópos vizsgálata, megfigyelése során a nevelési-fejlesztési felépítés és a működés összekapcsolása. A különböző sejttípusok méretkülönbségeinek megítélése. Összehasonlítás: az állati egysejtű és céljai a többsejtű egyetlen sejtje. Az álszövet és a szövet definiálása.

Problémák, jelenségek,




gyakorlati alkalmazások, ismeretek Ismeretek Az állati sejt sejtalkotói: sejtmag (maghártya, örökítőanyag), Golgi-készülék, endoplazmatikus hálózat, mitokondrium, sejtközpont, lizoszóma, sejtplazma, sejthártya. A sejtszervecskék feladata. A főbb szövettípusok jellemzői és működési sajátságai: hámszövetek-fedőhámok, mirigyhámok, felszívóhám, érzékhám. pigmenthám egyenkénti feladatai, típusai és előfordulása a szervekben. A kötő- és támasztószövetek lazarostos, tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet és a vér, valamint a chordaszövet, csontszövet és porcszövet felépítése, feladata és előfordulása. Az idegsejtek típusai a sejt alakja, a nyúlványok elrendeződése, a sejt működése alapján. A gliasejt.

Az állati sejtalkotók felismerése, Fizika: az megnevezése elektronmikroszkóp. elektronmikroszkópos felvételen és modellen. Vizuális kultúra: arányok megállapítása Mikroszkópi metszetek és ábrák, az ábrakészítéshez. mikroszkópos felvételek vizsgálata. Összehasonlítás: a Informatika: szövegsimaizom, vázizom és szívizom és képszerkesztés. szerkezeti és funkcionális összefüggéseinek elemzése, előfordulása és működési jellemzői a szervekben. Rajzos ábra készítése a soknyúlványú idegsejtről. Az idegsejt (neuron) részeinek megnevezése.

Szövet- és szervátültetés (transzplantáció); beültetés (implantáció). Kulcsfogalmak/ Organellum, transzplantáció, implantáció, inger, ingerület, sejttest, dendrit, axon, gliasejt, végfácska, velőshüvely. fogalmak

Tematikai egység

Elméleti óra

Szerkezet és működés az állatok világában. Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak Gyakorlati óra

Összefoglalás

Órakeret 12+1 óra Számonkérés 232


9 Előzetes tudás

2

1

1

Álszövet, szövet, medúzák, hidrák, férgek, kagylók, csigák, fejlábúak és ízeltlábúak főbb jellemzői.

Az „állat” fogalom értelmezése. Az álszövetes és szövetes szerveződés összehasonlítása. A törzsfejlődés során kialakult állatcsoportok A tematikai egység jellemző képviselőinek tanulmányozása. A testfelépítés, testalkat és az nevelési-fejlesztési életmód kapcsolatának megértése. Az állatcsoportok szervezeti differenciálódásának megismerése. A differenciálódás fokától függő céljai sajátosságok vizsgálata ok-okozati összefüggések keresése közben. A mindenkori környezet változásaihoz való alkalmazkodás szerepének megértése az állatcsoportok jellemző tulajdonságainak kialakulásában.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Ismeretek Csalánozók testfelépítése. A testfal jellemző sejtjei: csalánsejtek, a diffúz idegrendszert alkotó idegsejtek, a hámizomsejtek, valamint a belső réteg emésztőnedveket termelő mirigysejtjei. Önfenntartás, önreprodukció, önszabályozás. A férgek nagyobb csoportjai (fonálférgek, laposférgek, gyűrűsférgek) testszerveződése, önfenntartó, önreprodukáló és önszabályozó működése, életmódja. A puhatestűek nagyobb csoportjai (kagylók, csigák, fejlábúak) testszerveződése, külső, belső szimmetriája, önfenntartó, önreprodukáló, önszabályozó működése. Az élőhely, életmód és az



A sejtek működésbeli elkülönülésének, a szövetetek kialakulásának eredménye a különböző állatcsoportoknál.

Kémia: felületi feszültség, a mészváz összetétele, a kitin, diffúzió, ozmózis.

Ábraelemzés: a csalánozók testfalának felépítése, a sejtcsoportok funkciói.

Fizika: rakétaelv, emelőelv, a lebegés feltétele.

A csalánozók megismerése. (Ajánlott: Hidraállatok: közönséges hidra, zöldhidra, édesvízi meduza. Kehelyállatok: füles meduza. Virágállatok: viaszrózsa, vörös tollkorall, nemes korall, gombakorall, bíborrózsa. Bordásmedúzák: Vénusz öve.)

Földrajz: korallzátonyok (atollok), a mészkő, a kőolaj és a földgáz képződése; földtörténeti korok.

A szaprofita férgek biogeográfiai, gazdasági hasznának, a parazita férgek állat- (ember-) egészségügyi szerepének tanulmányozása. 233


életfolyamatok összefüggései. Főbb képviselők az egyes csoportokban: éti-, kerti- és ligeti csiga; tavi- és folyami kagyló; tintahalak, nyolclábú polip. Az ízeltlábúak csoportjaira jellemző testfelépítés, önfenntartó, önreprodukciós és önszabályozó működés. Származási bizonyíték a szelvényezett test. A törzsfejlődés során kialakult evolúciós „újdonságok”(valódi külső váz kitinből, ízelt lábak kiegyénült harántcsíkolt izmokkal). A csáprágósok, ill. pókszabásúak fontosabb csoportjai: a skorpiók, atkák és pókok. A rovarok legfontosabb – hazánkban is nagy fajszámmal élő – rendjei: szitakötők, egyenesszárnyúak, poloskák, kabócák, bogarak, lepkék hártyásszárnyúak, kétszárnyúak

Tanulói vizsgálódás: A gyűrűsférgek mozgása és belső szervei. A puhatestűek három főcsoportjának összehasonlítása: a morfológiai különbségek, belső szervi azonosságok Tablókészítés elhalt állatok külső vázaiból. A fajok beazonosítása határozók segítségével. A hazánkban is nagy fajszámban előforduló rovarrendek, illetve példafajok keresése határozó könyvek segítségével (csoportos feladat könyvtári óra keretében). A szájszerv, a szárny, a posztembrionális fejlődési típusok alakulásának összehasonlítása. Ok-okozati összefüggés keresése az életmód és a szájszervek alakulása között. A tengeri/édesvízi puhatestűek és ízeltlábúak szerepe az egészséges táplálkozásban. Receptverseny és önálló kiselőadások.

Sugaras és kétoldali szimmetria; béledényrendszer és háromszakaszos bélcsatorna; sejten belüli, sejten és testen kívüli emésztés; diffúz légzés, Kulcsfogalmak/ kültakaró eredetű légzőszerv, zárt és nyílt keringés, kiválasztás sejtenként, fogalmak vesécske típusú kiválasztószerv; diffúz és központosult dúcidegrendszer; hámizomsejt, bőrizomtömlő, átváltozás, kifejlés, teljes átalakulás, vedlés, hormonális/kémiai szabályozás.

Tematikai egység

Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. A gerincesek nagy csoportjai

Órakeret 13+2 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

10

3

1

1 234


Előzetes tudás

A gerincesek nagyobb csoportjai, a háziállatok.

Az állatok törzsfája oldalági képviselőjének (tüskésbőrűek) A tematikai egység összehasonlítása a gerincesek „egyenesági” elődeivel és a gerincesek nevelési-fejlesztési nagyobb csoportjaival. Az állatvédelmi törvény megismerése. Önálló kísérletezés, megfigyelés során a természettudományi megismerési céljai módszerek gyakorlása. A gerincesek evolúciós újításai, azon belül a belső váz jelentőségének megértése az életterek tartós meghódításában.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Ismeretek A tüskésbőrűek testfelépítése és életmódja. A gerinchúr, a csőidegrendszer és kopoltyúbél megjelenésének evolúciós jelentősége. Az előgerinhúrosok testfelépítése, evolúciós jelentősége. Fő képviselőik: a tengerben élő, átalakulással fejlődő zsákállatok.


A tüskésbőrűeknek a gerinchúrosokkal és gerincesekkel való összehasonlítása. Szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok olvasmányainak, ábráinak segítségével a probléma lényegének feltárása.


Fizika: nyomás, hőmérséklet, hidraulika, optika, hang, ultrahang. Informatika: szövegszerkesztés, adattárolás, előhívás.

Kémia: kollagén, Gyakorlati feladat: a kialakult hemoglobin, tengerek gerinces szervek, és édesvizek sóA fejgerinchúrosok testfelépítése szervrendszerek életfolyamatbeli koncentrációja. és életmódja, evolúciós (kültakaró, mozgás, táplálkozás, jelentősége (pl. a lándzsahal). légzés, keringés, kiválasztás, Földrajz: a kontinensek élővilága, A gerincesek általános jellemzői, szaporodás, hormonális és övezetesség. evolúciós újításai (Porcos, majd idegrendszeri szabályozás) eltéréseinek leírása a gerincesek csontos belső váz, melynek alábbi nagyobb csoportjaiban: központja a gerincoszlop. A kültakaró többrétegű hám, amely Halak: pl. tükörponty, csuka. Kétéltűek: pl. zöld levelibéka, bőrré alakul, csoportonként kecskebéka. elkülöníthető függelékekkel. A Hüllők: pl. zöld gyík, erdei sikló. tápcsatorna elő-, közép- és Madarak: pl. házi galamb, házi utóbeléhez mirigyek tyúk. csatlakoznak. A légzőszerv Emlősök: pl. házi nyúl. előbél eredetű kopoltyú vagy tüdő. A keringési rendszer zárt, központja a szív. Az erekben vér Ponty, csirke vagy házi nyúl boncolása megfigyelési (plazma és alakos elemek) 235


kering. Kiválasztó szervük a vese, a vérből szűr és kiválaszt. Ivarszervei a váltivarúságnak megfelelőek. Többnyire jellemző az ivari kétalakúság és a közvetlen fejlődés. A neuro-endokrin rendszer szabályozza a működéseket (melynek idegrendszeri központja az agy)).

szempontok szerint. A megfigyelések rajza, megfogalmazása, leírása. Fajismeret bővítése határozókönyvek, internet segítségével.

Újszájú, gerinchúr, csőidegrendszer, kopoltyúbél, hüllő- és madártojás, Kulcsfogalmak/ magzatburok, porcos és csontos hal, kopoltyú, ikra, haltej, ötujjú végtag, fogalmak tolóláb, ugróláb, járóláb, madár- és denevérszárny; kettős légzés, változó és állandó testhőmérséklet, fészeklakó, fészekhagyó.

Tematikai egység

Az állatok viselkedése

Órakeret 14 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

11

1

1

1

Előzetes tudás

Állatismeret, az állatok idegrendszere és érzékszerveik, szaporodásuk.

A tematikai egység Saját megfigyelések, tapasztalatok felhasználásával az állati viselkedés nevelési-fejlesztési alapjainak megismerése. Az állati viselkedés mint alkalmazkodási folyamat bemutatása. Azonosságok és különbségek keresése az állati céljai és emberi viselkedés között. Az érvelés, a vitakultúra fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miben különböznek az öröklött és tanult viselkedési elemek? Melyek a legfontosabb magatartásforma-csoportok? Melyek az állatok kommunikációjának fajtái?


Különböző magatartásformák megfigyelése, azonosítása és elemzése filmeken (pl. Az élet erőpróbái; A magatartáskutatás története).


Magyar nyelv és irodalom: verbális és nem verbális kommunikáció.

Történelem, társadalmi Kiselőadások tartása, viták során és állampolgári saját vélemény megvédése. ismeretek: a csoportos 236


agresszió példái. Ismeretek A magatartáskutatás története: Darwin, Pavlov, Watson, Lorenz, Tinbergen, von Frisch, Csányi (a kutatók módszerei, tapasztalatai, magyarázatai).

Fizika: hang, ultrahang.

Öröklött magatartásformák (feltétlen reflex, irányított mozgás, mozgásmintázatok). Tanult magatartásformák (bevésődés, érzékenyítés, megszokás, feltételes reflex, operáns tanulás, belátásos tanulás). Önfenntartással kapcsolatos viselkedések (tájékozódás, komfortmozgások, táplálkozási magatartás, zsákmányszerzés). Fajfenntartással kapcsolatos viselkedések (udvarlás, párzás, ivadékgondozás). A társas viselkedés; a társas kapcsolatok típusai (időleges tömörülés, család, kolónia). A háziállatok viselkedése. Az emberi természet. A tanulás és a gének szerepe az emberi viselkedésben. Az emberi viselkedési komplexum, az ember és a legfejlettebb állatok viselkedése közötti különbségek, személyes és csoportos agresszió, az emberi közösség, rangsor, szabálykövetés, az emberi nyelv kialakulása, az emberi hiedelmek, az ember konstrukciós és szinkronizációs képességének megnyilvánulása a társadalomban. A gyermek 237


fejlődése és szocializációja a családi közösségben. Humánetológia: sztereotípiák, babonák kialakulása, a csoportos agresszió és a háború, szocializáció, szublimáció, személyes tér, testbeszéd, szabálykövetés, nyelvi kommunikáció. Kulcsfogalmak/ Viselkedés (magatartás), kulcsinger, motiváció, ösztön, reflex, társítás, tanulás és memória, agresszió, altruizmus, szocializáció, kommunikáció, fogalmak tanulás, adaptáció, magatartáselem, magatartásegység.

Tematikai egység

Órakeret 8+1 óra

A növényi sejt. Szerveződési formák

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

5

2

1

1

Előzetes tudás

Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin), eukarióta sejt, növényismeret. Az állati sejt, állati szövetek.

A tematikai egység A fénymikroszkóp használatának fejlesztése. A látómezőben lévő kép nevelési-fejlesztési leírása, értelmezése. A sejtek vizsgálati módszereinek elsajátítása. Szerveződési formák bemutatása, feladatmegosztás és térbeli céljai elrendeződés alapján.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen jellemzők alapján különítjük el az állatokat és a növényeket? A moszatok testszerveződésének milyen típusait tudjuk megkülönbözteni? Merre mutat a fejlődés? Mi a


A testszerveződés és az anyagcsere folyamatok alapján annak magyarázata, hogy az élőlények természetes rendszerében miért alkotnak külön országot a növények, a gombák és az állatok.


Fizika: lencserendszerek, mikroszkóp.

238


moszatok biológiai jelentősége?

A sejtek működésbeli különbségei és a differenciálódás kapcsolatának megértése. Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusainak bemutatása a zöldmoszat példáján (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Anyagcseretípusok összehasonlítása.

Ismeretek A fénymikroszkóp részei és szakszerű használata. A növényi sejtalkotók [sejtplazma, sejthártya, sejtmag, mitokondrium, belső membránrendszer, sejtfal, színtest, zárvány, sejtüreg (vakuólum)]. Prokarióta és eukarióta sejt, állati Kísérletek az ozmózis és növényi sejt összehasonlítása. kimutatására (plazmolízis). A mikroszkópban látott kép Anyagcseretípusok. nagyításának kiszámolása. Differenciálódás, sejttársulás Különböző zárványok, sejtüregek (harmonikamoszatok, fogaskerékmoszatok, és a színtestek megfigyelése mikroszkópban különféle gömbmoszatok), telepes sejtfestési módszerekkel. (álszövetes), szövet, egyirányú Növényi színanyagok osztódás: fonalas testfelépítés (békanyálmoszatok), két szétválasztása kromatográfiás irányban: lemez (tengeri saláta), módszerrel. több irány: teleptest (csillárkamoszat). Kulcsfogalmak/ Növényi sejt, szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, differenciálódás, féligáteresztő hártya, ozmózis, plazmolízis, parazita, fogalmak szaprofita, autotróf anyagcsere, heterotróf anyagcsere, fotoszintézis.

Tematikai egység

Órakeret 26+2 óra

A növények országa. Valódi növények

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

20

4

2

2

Előzetes tudás

Növényismeret, felépítés és működés kapcsolata az állatvilágban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési Szerkezet és működés közötti kapcsolat bemutatása. Az élőlény és környezete közötti kapcsolat bemutatása. céljai

239


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak a növények? Miért nem nőhetnek embermagasságúra a mohák? Hogyan alkalmazkodott a harasztok testfelépítése a szárazföldi életmódhoz? Miben különböznek a nyitvatermők és a zárvatermők? Ismeretek Endoszimbionta elmélet. A fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetőségének kapcsolata a növényvilág fejlődésével. (Kékeszöld moszatok), vörösmoszatok, zöldmoszatok (járommoszatok), csillárkák embriós növények = szárazföldi növények. A mohák, a harasztok a nyitvatermők és a zárvatermők kialakulása, testfelépítése, életmódja (alkalmazkodás a szárazföldi életmódhoz) és szaporodása. Fajismeret: májmoha, tőzegmoha, háztetőmoha, lucfenyő, jegenyefenyő, erdei fenyő, feketefenyő, vörösfenyő, páfrányfenyő, ciprusfélék, boróka, tiszafa, csikófark. A növényi szövetek


A határozókönyvek felépítése logikájának megértése és használatuk gyakorlása. A fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetőségének összefüggésbe hozása a növényi szervek megjelenésével, felépítésével.


Filozófia: logika és kategóriák. Matematika: halmazba rendezés, csoportosítás.

Szerkezet és működés kapcsolatának bemutatása a növényi szövetek példáján. A különböző törzseknél megjelenő evolúciós „újítások” összefüggésbe hozása a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Növényi szövetpreparátum és önállóan készített nyúzat vizsgálata fénymikroszkóppal, a látottak értelmezése.

240


csoportosítása és jellemzése. Moha, meiózis, mitózis spóra, ivarsejt, haploid sejt, diploid sejt, Kulcsfogalmak/ kétszakaszos egyedfejlődés, haraszt, kemotaxis, hajtásos növény, fogalmak nyitvatermő, zárvatermő, hajtás, virág, termés, kettős megtermékenytés, osztódó szövet, állandósult szövet, kambium.

Tematikai egység

Órakeret 18+1 óra

A növények élete

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

13

4

1

1

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Növényismeret, a növények szervei. Az életműködések közös vonásainak felismerése. A növényi szervezet felépítésének a működésre gyakorolt következményének felismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Mi a víz jelentősége a növények életében? Mi a fotoszintézis jelentősége? Milyen formában választanak ki anyagokat a növények? Milyen tendenciák valósultak meg a növényvilág szaporodásának evolúciója során? Hogyan mozognak, hogyan növekednek a növények? Ismeretek A növényi létfenntartó szervek (gyökér, szár levél) felépítése, működése, módosulásai. A gyökér, a szár és a levél felépítése, szövettani szerkezetük


A folyadékszállítás hajtóerőinek összefüggésbe hozása a szervek felépítésével. A gyökér hossz- és keresztmetszetének, a fás szár és a kétszikű levél keresztmetszetének ismertetése sematikus rajz alapján, a látottak magyarázata. A fás szár kialakulásának és az évgyűrűk keletkezésének magyarázata.


Fizika: adhézió, kohézió, diffúzió. Földrajz: a földrajzi övezetesség. Kémia: etén, ozmózis.

A levegőből felvett szén-dioxidmolekula útjának nyomon követése a növényben. Gázcserenyílás megfigyelése mikroszkópban és a látottak 241


típusaik, módosulásaik. A felsorolt szervek működése és szerepük a növény életében. A Liebig-féle minimumtörvény. A gázcserenyílás szerkezete és működése (összefüggés a zárósejtek felépítésével, turgorával és az ozmózissal). A virág részei és biológiai szerepe. Kapcsolat a virág és a termés között. A virágos növények reproduktív működései, az ivaros és az ivartalan szaporodás/szaporítás. A termés és a mag. A mag szerkezete. A csírázás folyamata és típusai. A hormonok (auxin citokinin, gibberellin, etilén abszcizinsav) szerepe a növények életében. Paál Árpád kísérletei. A növények mozgása.

értelmezése. A víz útjának megfigyelése festett vízbe állított fehér virágú növényeken. Csírázási kísérletek végzése, gyűrűzési kísérlet értelmezése. Paál Árpádnak az auxin hatására vonatkozó kísérletének értelmezése. Az ivaros és az ivartalan szaporodás/szaporítás összehasonlítása, előnyeik és hátrányaik összevetése. Példák a virágzás és a nappalokéjszakák hosszának arányának összefüggésére. Filmelemzés (Attenborough: A növények magánélete). Projektmunka vagy házi dolgozat önálló témakutatással az élőlények szervezeti felépítésének és működésének összefüggéseiről.

Gyökérszőr, diffúzió, ozmózis, passzív és aktív transzport, gyökérnyomás, Kulcsfogalmak/ szaporítóhajtás, hiányos virág, egylaki növény, kétlaki növény, ivartalan szaporodás, regeneráció, kétszakaszos egyedfejlődés, növényi hormon, fogalmak vízszállítás, párologtatás, csírázás, légzési hányados, ivartalan szaporodás és szaporítás, taxis, nasztia, tropizmus, koleoptil csúcs.

A tanuló tudja használni a fénymikroszkóp különböző fajtáit; tud nyúzatot, kaparékot és metszeteket készíteni, azokat elemezni. Felismeri a tanult mikroszkopikus fajokat, melyeket természetes környezetükből vagy saját készítésű tenyészetekből nyert. Vizsgálatait tudja rajzban kifejezni és verbálisan is magyarázni. Tud az egysejtűek életmódjával A fejlesztés várt kapcsolatos kísérleteket elemezni. eredményei a két Ismeri a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét, tud példát hozni évfolyamos vírus által okozott emberi, állati és növényi betegségekre. ciklus végén Tudja ismertetni a baktériumok evolúciós, környezeti, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét, látja ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Ismer baktérium által okozott emberi betegségeket, ismeri ezek megelőzésének lehetőségeit és a védekezés formáit. Meg tudja magyarázni, hogy a felelőtlen antibiotikum szedés 242


miért vezet a kórokozók ellenállóbb fajainak kialakulásához. Ismeri a féregfertőzéseket és azok megelőzési feltételeit, a kullancscsípés megelőzését, a csípés esetleges következményeit. A tanult nagyobb élőlénycsoportokat el tudja helyezni a törzsfán. Tudja, milyen szervei, szervrendszerei vannak ezeknek az élőlényeknek, és példákon keresztül be is tudja mutatni. Ismeri a határozókönyvek logikáját és a gyakorlatban – terepen is – tudja eredményesen használni növény-, állatfajok és társulások felismerésére, rendszerezésére. Ismer védett növényeket és állatokat, Magyarország nemzeti parkjait. Ismeri az állatok különféle magatartásformáit, illetve ezeket felismeri példákból. Tudja, hogy viselkedéskombináció is lehet evolúciósan stabil stratégia. Képes értelmezni a növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítését az anyagcsere-folyamatok alapján. Felismeri az állati és növényi jellegek közötti különbségeket. Megismeri a jellegzetes növénytípusokat. Ismeri a legfontosabb csoportokra jellemző testszerveződési formákat. Felismeri az élőlények életműködéseinek közös vonásait. Érti a szaporodási típusok szerepét a fajok fennmaradásában. Felismeri, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is eredményezheti. Érti a szaporodási stratégia összefüggését a környezet állandóságával, az élőlény élettartamával és testnagyságával, a Gauze-elv összefüggését a diverzitással és az evolúciós folyamatokkal. Érti az ökoszisztéma tagjainak kölcsönös egymásra utaltságát, a ragadozók szerepét a stabilitás fenntartásában, a magasabb szerveződési szintek egyensúlya kialakulásának alapjait. Belátja, hogy egy életközösség sokfélesége, produktivitása és stabilitása összefügg. Össze tudja hasonlítani a különböző élőhelytípusokat.

11–12. évfolyam A középiskolai tanulmányok utolsó két évfolyamán az elvontabb ismeretek tanulmányozása, az összefüggések keresése és a kémiai ismereteket is igénylő témakörök feldolgozására kerül sor. A képzési szakasz végén fontos feladat az érettségire való felkészítés. A biológiából nem érettségizők számára a kerettanterv alternatív programot tartalmaz.

243


11. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata

11. évfolyam – EMELT (heti 3 óra)

Gya- ÖsszeElméle Számo Összes korlati foglalá ti óra n-kérés óra óra s

Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése

10+4

6+2

1

1

24

Sejtbiológia: a sejt felépítése

4+3

1

0

0

8

Sejtbiológia: a sejtek anyagcseréje

11+2

2

1

1

17

12

4

1

1

18

Genetika: az öröklődés

16+2

4

1

1

24

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén

6+5

1

1

1

14

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén

5+3

0

0

0

8

Az emberi szervezet szabályozó működése. Az idegrendszer felépítése és működése

15+5

1

1

1

23

Feladatok megoldása

0

6

0

0

6

Év végi összefoglalás

0

0

2

0

2

79+24

21+6

4+4

2+4

144

Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai

Összesen

Tematikai egység

Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése

Órakeret 16+8 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

10+4

6+2

1

1

Előzetes tudás

Ozmózis.

244


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miért nem helyes a fontos – kevésbé fontos megjelölés használata az élő szervezetben előforduló elemeknél? Miért lassítja a bőr öregedését a hidratáló krémek használata? Hogyan válik lehetővé 20 féle aminosavból az élővilágban előforduló sokféle, különböző felépítésű fehérjemolekula kialakulása? Mi az oka, hogy a növény táplálék nem fedezheti az emberi szervezet fehérje igényét? Mi tartalmaz több koleszterint: egységnyi vaj, disznózsír vagy margarin? Miért ideális tartaléktápanyag a keményítő és a glikogén? Hogyan tárol és nyer energiát az élő szervezet?



A szerkezet és a biológiai funkció kapcsolatának bemutatása az élő szervezet szerves molekuláinak példáján.

Kémia: fémek, nemfémek, kötéstípusok, szervetlen és szerves anyagok, oldatok, A biogén elemek kimutatása kolloid rendszerek, kísérletekkel. delokalizált Kolloid rendszerek vizsgálata. elektronrendszer, Az ozmózis vizsgálata. kondenzáció, Az élő szervezetben előforduló hidrolízis, szerves molekulák (lipidek, konformáció, szénhidrátok és fehérjék) konfiguráció, kiralitás, biokémiai vizsgálata, kimutatása. lipidek, szénhidrátok, A kromatográfia alapjainak fehérjék és megismerése. nukleinsavak. Fizika: hőmozgás, hidrosztatikai nyomás. Informatika: táblázat készítése.

Ismeretek Az élő szervezetben előforduló legfontosabb biogén elemek, szervetlen és szerves molekulák. A lipidek (neutrális zsírok, foszfatidok, karotinoidok, szteroidok), a szénhidrátok, (glükóz, fruktóz, cellubióz, maltóz, laktóz, szacharóz, a cellulóz, a keményítő és a glikogén), az egyszerű és az összetett fehérjék, a nukleotid származékok és a nukleinsavak szerkezete, tulajdonságai és 245


biológiai szerepük. A stresszfehérjék és a sejt öngyógyító folyamata. Györffy Barna, Horn Artúr (liszenkoizmussal szembeni fellépés, a tudományos genetika alkotó művelése), Straub F Brunó munkássága (Szegedi Biológiai Kutatóközpont [SZBK] létrehozása, Biokémiai Iskola). Biogén elem, kolloid rendszer, szol állapot, gél állapot, lipid, neutrális zsír, foszfatid, karotinoid, szteroid, esszenciális zsírsav, monoszacharid, Kulcsfogalmak/ diszacharid, poliszaharid, aminosav, peptidkötés, esszenciális aminosav, fogalmak egyszerű fehérje, összetett fehérje, stresszfehérje, ATP, NAD+, NADP+, koenzim-A, DNS, RNS.

Tematikai egység

Sejtbiológia: a sejt felépítése

Órakeret 5+3 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

4+3

1

0

0

Az állati és növényi a sejt fénymikroszkópos szerkezete. Előzetes tudás A sejt felépítésében részt vevő molekulák. A fénymikroszkóppal látható sejtalkotók vizsgálata. A nagyságrendek értelmezése a sejtek, a sejtalkotó részek és a biomolekulák méretének összehasonlítása által. A tematikai egység A pro- és eukarióta sejt összehasonlítása (a belső membránok szerepe). nevelési-fejlesztési A növényi, a gomba- és az állati sejt szerkezete közötti különbségek céljai megértése. A sejt rendszerként való működésének belátása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Mely sejtalkotók membránjai



A sejtalkotók (sejthártya, sejtfal, Fizika: citoplazma, ostor, csilló, fénymikroszkóp és endoplazmatikus hálózat (DER, elektronmikroszkóp. 246


tekinthetők energiafejlesztő membránnak? Melyek a saját genetikai állománnyal rendelkező sejtalkotók? Mennyivel összetettebb szerkezetet mutat az elektronmikroszkópos kép a fénymikroszkóposénál? Mi a feltétele a membránáramlás jelenségének? Hogyan valósul meg a sejtben a membránáramlás? Miért lehetséges, hogy két testvér nagyon hasonlít egymásra, vagy teljesen különbözőek is lehetnek?

SER), a Golgi-készülék, lizoszóma, mitokondrium, színtest, sejtmag, kromoszóma) felismerése vázlatrajzon és elektronmikroszkópos képen. A biológiai egységmembránok szerepének értelmezése. A passzív és aktív, a szabad és összetett transzport összehasonlítása. A sejtek osztódóképessége változásának bemutatása példákon keresztül.

Vizuális kultúra: térbeli szerkezetek, hossz- és keresztmetszeti ábrák. Informatika: képszerkesztés.

Látogatás egy elektronmikroszkópos laboratóriumban.

Ismeretek A sejt szerkezete és alkotói, az egyes sejtalkotók szerepe a sejt A sejtről és a sejtalkotókról készült mikroszkópos képek, életében. A sejtmembrán és a határoló modellek keresése a neten, a membránok (sejthártya, sejtfal) képek szerkesztése és bemutatása felépítése. digitális előadásokon. Anyagszállítás a membránon keresztül (szabad és közvetített, ill. passzív és aktív transzport, exo- és endocitózis). Az endoszimbióta elmélet. A sejtmozgások. A sejtosztódás típusai és folyamatai, programozott és nem programozott sejthalál. A sejtek osztódó képessége, őssejt kutatás. Citoplazma, sejtváz, sejtközpont, csilló, ostor, membrán, endoplazmatikus hálózat, riboszóma, Golgi-készülék lizoszóma, mitokondrium, színtest, Kulcsfogalmak/ sejtmag, sejtmagvacska, kromoszóma, kromatin, kromatida, centromer, fogalmak telomer kromoszómaszerelvény, mitózis, meiózis, rekombináció, crossing- over

247


Tematikai egység

Sejtbiológia: a sejtek anyagcseréje

Órakeret 15+2 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

11+2

2

1

1

Előzetes tudás

Tantárgyi fejlesztési célok

A sejtek kémiai felépítése. Az anyagcsere-folyamatok leírása, magyarázata és a folyamatok közötti összefüggések felismerése megfelelő algoritmusok kiválasztásával és alkalmazásával. Annak belátása, hogy az élő rendszer anyaggazdálkodására a maximális takarékosság jellemző. Annak belátása, hogy az élő rendszer egy kémiai folyamatok sorát felhasználó „gép”, melynek „motorja” és „hajtóanyaga” is ugyanazon molekulákból épül fel. Az egyirányú, a megfordítható és a körfolyamatok hátterének megértése, a körfolyamat szabályozó lépéseinek felismerése. Szent-Györgyi Albert munkásságának megismerése által a nemzettudat erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Az erjedés az energianyerés szempontjából kevésbé hatékony folyamat, mint a biológiai oxidáció. Miért él vele mégis az emberi szervezet? Miért hal az ember előbb szomjan, mint éhen? Szükséges-e a víz a táplálék lebontásához? Melyek a fotoszintézis és a biológiai oxidáció közös jellemzői? Mit jelent az anyagcserében a közös intermedier elve?

Fejlesztési követelmények A felépítő és lebontó folyamatok összehasonlítása (kiindulási anyagok, végtermékek, a kémiai reakció típusa, energia). Az élő rendszer felépítő és a lebontó folyamatai egyensúlyának bemutatása. Az anyagátalakítások energiaviszonyainak elemzése.

Kapcsolódási pontok Fizika: hullámhossz, színek és energia; körfolyamatok.

Kémia: oxidáció, redukció, redoxpotenciál, aktiválási energia, katalizátor, lipidek, szénhidrátok, fehérjék, Kísérletek az enzimek működési nukleinsavak, feltételeinek, a lebontó és a karbonsavak, felépítő folyamatoknak a alkoholok, klorofill. vizsgálatára. Informatika: táblázat Az enzimműködés és grafikon mechanizmusának értelmezése. szerkesztése. 248


Ismeretek Az anyagcsere sajátosságai és Diagramok, grafikonok típusai energiaforrás és szerkesztése. szénforrás alapján. Az enzimek felépítése és Egyszerű számítások végzése. működése. A szénhidrátok lebontása a sejtben (glikolízis, az acetilkoenzim-A képződése, a citrátkör, terminális oxidáció). A zsírok, a fehérjék és a nukleinsavak lebontása; kapcsolódásuk a szénhidrátanyagcseréhez. Erjedés és biológiai oxidáció. Az erjedés előfordulása a biológiai rendszerekben és felhasználása a mindennapokban. A szénhidrátok és a lipidek felépítő folyamata. A fotoszintézis fény- és sötétszakasza. A sejtek energiaforgalma, elektronszállító rendszerek. Szent-Györgyi Albert munkássága. Kulcsfogalmak/ Enzim, glikolízis, citrát-kör, terminális oxidáció, erjedés, biológiai oxidáció, fotoszintézis, fotolízis, elektronszállító rendszer. fogalmak

Tematikai egység

Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai

Órakeret 16+2 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

12

4

1

1

A sejtek felépítése és működése. A genetikai kód általános érvényességének felismerése. A tematikai egység A molekuláris genetika alapjaival, szemléletmódjával kapcsolatos nevelési-fejlesztési ismeretek alapján a molekuláris genetika eredményeinek, alkalmazása szerepének megértése a társadalmi, gazdasági és környezeti céljai folyamatok, jelenségek formálódásában. Előzetes tudás

249


A molekuláris genetika hatásának belátása az élelmiszer- és gyógyszeriparra, a mezőgazdaságra és az emberre. A bioetika, a biotechnológia, a géntechnológia szerepének és jelentőségének belátása. A gén és a környezet, az emberi tevékenység, a hajlam és a kockázati tényezők kölcsönhatásának („sors vagy valószínűség”) megértése. Az emberi civilizáció fejlődésével létrejött önpusztítás veszélyének felismerése. Megalapozott szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás és vitakészség fejlesztése. Annak megértése, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához; melyek az ezzel kapcsolatos kockázatok, az egyén felelősségének felismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen kísérletekkel bizonyítható a DNS örökítő szerepe? Miért bonyolult a DNS információtartalmának a megfejtése? Miért nincs kihagyás a DNS bázishármasai között? Hogyan reagál egy működő lac operon arra, hogy a táptalajból elfogy a tejcukor? Melyek a legismertebb génátviteli eljárások? Miért használható a bűnüldözésben a DNS-chip? Hogyan „készült” a Dolly nevű bárány? Mit jelent a génterápia? Ismeretek A DNS örökítőanyag-szerepe és ennek igazolása.

Fejlesztési követelmények A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek értelmezése. A gén-, a kromoszóma- és genommutációk és a mutagén hatások összehasonlítása. A kodonszótár használata a pontmutációk következményeinek levezetéséhez. Kísérletek végzése a DNS kinyerésére és a sejtosztódás vizsgálatára.

Kapcsolódási pontok Kémia: nukleinsavak, fehérjék. Informatika: az információtárolás és -előhívás módjai. Etika: a tudományos eredmények alkalmazásával kapcsolatos kérdések.

Érvelés a géntechnológia alkalmazása mellett és ellen. A hétköznapi életben is elterjedten használt fogalmak (GMO, klón, gén stb.) jelentésének ismerete, szakszerű használata. A biotechnológia gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek bemutatása példákon keresztül. A molekuláris genetika 250


Szemikonzervatív megkettőződés. RNS-szintézis és -érés. A genetikai kód és tulajdonságai. A fehérjeszintézis folyamata (transzkripciós faktorok, mikroRNS, lánckezdés, láncnövekedés, lánczáródás) és szabályozása, helye a sejtben. A génműködés szabályozásának alapjai (lac-operon modell), enzimindukció (gátlás és serkentés), a gén szabályozó része (promoter, szabályozó fehérjék kapcsolódási helyei), a gén kódoló része (m-RNS, indítókodon, kodonok, stop kodon, exon, intron). Mobilis genetikai elemek, ugráló gének.

korlátainak és az ezzel kapcsolatos etikai megfontolásoknak a bemutatása. A kizárólag idegen nyelven rendelkezésre álló szakszövegek olvasása, a hétköznapi nyelvhasználatban elterjedten alkalmazott idegen szavak helyes használata.

A mutáció és típusai, valamint következményei (Down-kór, Klinefelter- és a Turnerszindróma, rák). A genetikai információ tárolása, megváltozása, kifejeződése, átadása, mesterséges megváltoztatása (rekombináns DNS-technológia, restrikciós enzimek, a génátvitel, génsebészet). Nukleotid szekvencia leolvasása (szekvenálás). Plazmidok és az antibiotikumrezisztencia, transzgenikus élőlény. DNS-chip (DNS microarray), reproduktív klónozás (Dolly), GMO-növények és állatok, mitokondriális DNS.

251


Humángenom-programok, génterápia. A környezet és az epigenetikai hatások. Mutagén hatások. Szemikonzervatív megkettőződés, replikáció, transzkripció, transzláció triplet, a genetikai kód, kodon, antikodon genom, genomika, gén, allél lacKulcsfogalmak/ operon, mobilis genetikai elem, mutáció, mutagén, rekombináns DNSfogalmak technológia, restrikciós enzim, transzgenikus élőlény, GMO-élőlény, genomprogram.

Tematikai egység

Genetika: az öröklődés

Órakeret 16+8 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

16+2

4

1

1

Az öröklődés molekuláris alapjai. Sejtbiológia. A mendeli genetika szemléletmódja és kibontakozása fő lépéseinek (tudománytörténeti vonatkozások is) megismerése. Az ember megismerése és egészségének fejlesztése az emberi A tematikai egység öröklődés példáin. nevelési-fejlesztési A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése genetikai feladatok megoldásával. céljai A genetikai tanácsadás gyakorlati hasznának belátása. Analizáló- és szintetizáló képesség fejlesztése, a matematika eszközrendszerének használata a biológiában. Előzetes tudás

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen hasonlóságok és különbségek ismerhetők fel a domináns-recesszív és az intermedier öröklődésben? Mi okozza a gének közötti kölcsönhatást?

Fejlesztési követelmények Az öröklődés folyamatainak leírása és magyarázata, az összefüggések felismerése. A genetikai tanácsadás szerepének belátása az utódvállalásban. Családfaelemzés.

Kapcsolódási pontok Kémia: nukleinsavak, fehérjék. Matematika: a valószínűség-számítás és a statisztika alapjai. Történelem, társadalmi 252


Miért nevezzük a nemhez kapcsolt gének öröklődését cikkcakk öröklődésnek? Miért tiltott a világ legtöbb országában a vérrokonok házassága? Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet az öröklött jellegek megnyilvánulását? Miért kell a hibrid kukorica vetőmagját évente újra előállítani?

Példák gyűjtése családi halmozódású, genetikai eredetű betegségekre. A környezeti hatásoknak az öröklődésben betöltött szerepének magyarázata. Minőségi és mennyiségi jellegek megfigyelése, eloszlásukból következtetés az öröklődés menetére.

Mendel és Morgan kutatási módszerének és eredményeinek értelmezése. Ismeretek A mendeli következtetések Domináns-recesszív, intermedier korlátainak értelmezése. és kodomináns öröklődés. Genetikai feladatok megoldása. A három Mendel-törvény. Családfa alapján következtetés Egygénes, kétgénes és poligénes egy jelleg öröklődésmenetére. öröklődés. Génkölcsönhatások, random keresztezés, letális hatások. A nemi kromoszómához kötött öröklődés. A humángenetika vizsgálati módszerei (családfaelemzés, ikerkutatás). Géntérképezés kapcsolódási csoportok. A Drosophila (ecetmuslica) mint a genetika modellszervezete (életciklus, kromoszómaszám, kapcsolódási csoportok, gének elhelyezkedése a kromoszómán). A mennyiségi jellegek öröklődése. Környezeti hatások, örökölhetőség, hajlamosító gének, küszöbmodell, penetrancia, expesszivitás, heterózishatás (pl. hibridkukorica, brojlercsirke), anyai öröklődés.

és állampolgári ismeretek: A vérzékenység öröklődése az európai királyi családokban. Rokonházasság a fáraók dinasztiáiban. A kommunista diktatúra ideológiai alapú tudományirányítása (Micsurin).

253


Genetikai eredetű betegségek (albinizmus, színtévesztés, vérzékenység, sarlósejtes vérszegénység, Down-kór, csípőficam, magas vérnyomás, velőcső-záródási rendellenességek stb.). A genetikai tanácsadás alapelvei. Genotípus, fenotípus, homozigóta, heterozigóta, ivari és testi Kulcsfogalmak/ kromoszóma, hemizigóta, minőségi jelleg, mennyiségi jelleg, fogalmak gamétatisztaság elve, tesztelő keresztezés, reciprok keresztezés.

Tematikai egység

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén

Órakeret 9+5 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

6+5

1

1

1

Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme, sejtbiológia: fehérjék, szteroidok. A belső elválasztású mirigyek szerepének megértése a homeosztázis, a A tematikai egység belső környezet dinamikus állandóságának kialakításában. nevelési-fejlesztési Hálózatok bemutatása a hormonális szabályozás rendszerében. Testképzavarok, az izomfejlődést elősegítő doppinghatású anyagok céljai káros hatásainak hangsúlyozása. Előzetes tudás

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miért van szükség a szervezetben a sejtek kommunikációjára? Milyen kapcsolat van az idegi és a hormonális szabályozás között? Miért nagyobb a pajzsmirigyünk télen, mint nyáron? Miért nő meg egyes fogságban tartott emlősök mellékveséje?



A hormonok kémiai összetétele és hatásmechanizmusa közötti kapcsolat megértése. Annak elemzése, hogyan befolyásolják a belső elválasztású mirigyek hormonjai a szénhidrát- és Ca2+-anyagcserét, a só- és vízháztartást.

Kémia: szerves kémia, s-mező elemei. Informatika: a szabályozás alapjai Testnevelés és sport: a teljesítményfokozó szerek veszélyei 254


Milyen veszélyekkel jár a hormontartalmú doppingszerek alkalmazása? Mely betegségek vezethetők vissza a hormonrendszer zavarára?

Mikroszkópi vizsgálatok a belső elválasztású mirigyek szövettanának megismerésére. A latin szakkifejezések pontos jelentésüknek megfelelő használata. A vezéreltség és a szabályozottság, a negatív és a pozitív visszacsatolás általános mechanizmusának a megértése.

Ismeretek A belső elválasztású mirigyek (agyalapi mirigyi, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, hasnyálmirigy mellékvese, ivarmirigyek) hormonjai és azok hatásai. A szövetekben termelődő hormonok Számítógépi eszközökkel támogatott előadások készítése. (gasztrin, szerotonin, renin, melatonin), és hatásuk. Az elsődleges és másodlagos hírvivők szerepe. A vércukorszint hormonális szabályozása. A hormontartalmú doppingszerek hatásai és veszélyei. A hormonrendszer betegségei: cukorbetegség (1-es és 2-es típus), Basedow-kór, golyva, törpenövés, óriásnövés, anabolikus szteroidok és veszélyeik. A hormonok hatása a viselkedésre. Az anabolikus szteroidok veszélyei. Az egészséget befolyásoló rizikófaktorok. Kulcsfogalmak/ Neuroendokrin rendszer, vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, pozitív visszacsatolás, elsődleges és másodlagos hírvivő, receptor, célsejt, fogalmak

Tematikai egység

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén

Órakeret 5+3 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

5+3

0

0

0

Előzetes tudás

Az életfolyamatok szabályozása, sejtbiológia: a sejt felépítése és 255


működése. A szerkezet és a működés közötti kapcsolat felismerése és alkalmazása az idegsejt példáján. Az idegi kapcsolatok térbeli és időbeli hálózatként való értelmezése. Annak megértése, hogy az idegsejten belül a jelterjedés elektromos, az idegsejtek között pedig döntően kémiai jellegű. A tematikai egység A nemkívánatos médiatartalmak elhárítására megfelelő nevelési-fejlesztési kommunikációs stratégiák fejlesztése. céljai A narkotikumhasználat kockázatainak megismerése és tudatos kerülése. Nemzeti öntudat fejlesztése Szentágothai János, Somogyi Péter, Freund Tamás, Hámori József és Buzsáki György munkásságának megismerése által.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen szerepet játszik a Na+/K+ pumpa a membránpotenciál kialakításában? Miért gyorsabb az idegrost ingerületvezetése, mint a csupasz membráné? Hogyan okoz bénulást és halált a nyílbéka mérge? Hogyan fogják fel, és hogyan továbbítják az idegsejtek a külvilág jeleit? Ismeretek Az idegsejt felépítése és működése (nyugalmi potenciál, akciós potenciál). Ingerületvezetés csupasz és velőshüvelyes axonon. A szinaptikus jelátvitel mechanizmusa és típusai (serkentő, gátló). A szinapszisok összegződése és

Fejlesztési követelmények A nyugalmi, az akciós és a posztszinaptikus potenciálok kialakulásának magyarázata. Az idegsejtek közötti ingerületátvitel időbeli változásának kapcsolatba hozása a tanulással és a felejtéssel, a jelátvivő anyagok hatásmechanizmusának kapcsolatba hozása a narkotikumok hatásával.

Kapcsolódási pontok Kémia: elektrokémiai alapismeretek, Daniellelem, elektródpotenciál. Fizika: az áramvezetés feltételei. Informatika: a szabályozás alapjai, jelátvitel.

Az idegsejtek közötti kommunikáció alapjainak, az idegi szabályozás molekuláris alapjainak leírása és részbeni magyarázata.

256


időzítése, a visszaterjedő akciós potenciál és szabályozó szerepe. Függőségek: narkotikumok, ópiátok, stimulánsok. Inger, ingerküszöb, neuron, dendrit, axon, axondomb, velőshüvely, glia, Kulcsfogalmak/ nyugalmi potenciál, akciós potenciál, Na+/K+ pumpa, depolarizáció, fogalmak repolarizáció, refrakter szakasz, szinapszis.

Tematikai egység

Az emberi szervezet szabályozó működése. Az idegrendszer felépítése és működése

Órakeret 16+7 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

15+5

1

1

1

Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme. Az idegrendszer működéséhez kapcsolódó leggyakoribb betegségek, a kialakulásukban leggyakoribb kockázati tényezők megismerése és gyógyításuk lehetséges módjai. A tematikai egység Személyes felelősség felismerése a veszélyes viselkedések és nevelési-fejlesztési függőségek elkerülésében. céljai A tudatos cselekvés és az érzelmek biológiájának megismerése. Az egészségre káros élvezeti szerek kockázatának megismerésére alapozva a használatuktól való tartózkodás megalapozása. Előzetes tudás

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Mi a gerincvelő és az agy szerepe az idegi szabályozásban? Melyek az agykéreg legfontosabb szerkezeti és működési jellemzői? Fokozott izommunka alatt milyen szabályozás hatására változik a vázizmok és a bőr vérellátása? Milyen közös, és egyedi jellemzői vannak



Az agykéreg működésének és az alvás biológiai szerepének értelmezése. Tanulói vizsgálatok az alapvető reflexek, érzékelés-élettani kísérletek köréből. Emlősszem boncolása.

Fizika: optika, lencsék fénytörés, képalkotás, hullámtan, hangtan. Magyar nyelv és irodalom: hangtan, Karinthy Frigyes. Vizuális kultúra: térbeli szerkezetek metszetei.

257


érzékszerveinknek? Miért egészségtelen evés közben olvasással lekötni a figyelmünket? Hogyan érik el a borkóstolók, hogy az egymás után vizsgált borok zamatát azonos eséllyel tudják minősíteni? Milyen közegek vesznek részt a hang terjedésében és érzékelésében? Miért nem látunk színeket gyenge fényben? Hol érte az agyvérzés azt a beteget, aki nem tudja mozgatni a bal karját? Mit jelent a bal féleteke dominanciája? Mit tehetünk az idegrendszerünket érintő rendellenességek megelőzése érdekében? Ismeretek A gerincvelő felépítése és működése. A reflexív felépítése (izom- és bőr eredetű, szomatikus és vegetatív reflexek). Az agy felépítése (agytörzs, agytörzsi hálózatos állomány, köztiagy [talamusz, hipotalamusz], kisagy, nagyagy, agykérgi sejtoszlop, limbikus rendszer), működése és vérellátása. Az érzékszervek felépítése és működése; hibáik és a korrigálás lehetőségei. Az idegrendszer érző működése (idegek, pályák, központok). Az idegrendszer mozgató működése (központok, extrapiramidális és piramis-pályarendszer, 258


gerincvelő, végrehajtó szervek). A vegetatív idegrendszer (Cannon-féle vészreakció, stressz). Az idegrendszer betegségei (Parkinson-kór, Alzheimer-kór, depresszió). Selye János és Békésy György munkássága. Reflexív, mag, dúc, pálya, ideg, idegrost, szomatikus, vegetatív, Kulcsfogalmak/ gerincvelői reflex, érzékszerv, receptor, rodopszin, Chorti-féle szerv, extrapiramidális és piramis-pályarendszer, vegetatív idegrendszer, fogalmak szimpatikus, paraszimpatikus hatás.

12. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata

12. évfolyam – EMELT (heti 3 óra)

Gya- ÖsszeElméle Számo Összes korlati foglalá ti óra n-kérés óra óra s

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás

5+4

1

1

1

12

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és vérkeringés

15+5

3+2

1

1

27

Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés

7+1

1

1

1

11

Immunológiai szabályozás. Az immunválasz molekuláris alapjai

7

1

1

1

10

Evolúció. Biológiai evolúció, mikroevolúció

8

3

1

1

13

Evolúció. Biológiai evolúció. Speciáció.

10

1

1

1

13

Rendszerbiológia és evolúció

1

3

0

0

4

Feladatok. Év végi összefoglalás

0

1

2

0

3

259


53+10

Összesen

Tematikai egység

14+2

2+6

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás

4+2

93

Órakeret 6+6 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

5+4

1

1

1

Az ember kültakarója, mozgása és egészségvédelme. Szövettani alapismeretek. A sejt felépítése és működése. A korosztályos személyi higiénia problémáinak és kezelésük lehetséges módjainak megismerése. A tematikai egység A reális és az idealizált énkép közötti különbségek felismerésének és nevelési-fejlesztési elfogadásának elősegítése. A természettudományos ismereteknek a hétköznapi élet problémáinak céljai megoldásában való alkalmazása. Egészségügyi ismeretek bővítése. Előzetes tudás

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Mi a jelentősége a bőrben levő verejték és faggyúmirigyeknek? Milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal járhat a napozás? Hogyan alakulnak ki az emberi fajra jellemző bőrszínváltozatok? Hogyan használhatók a biológiai ismeretek a helyes bőrápolásban? Hogyan alakul ki és előzhető meg a csontritkulás? Mi az oka annak, hogy a láb nagyujja nem fordítható szembe a többivel? Milyen összefüggés van a csigolyák felépítése és sokrétű



Az izomláz kialakulásának és megszűnésének értelmezése a sejtek és szervek anyagcseréjének összekapcsolásával. A láz lehetséges okainak magyarázata. A testépítés során alkalmazott táplálék-kiegészítők káros hatásainak elemzése. A női és férfi váz- és izomrendszer összehasonlítása. A vázizmok reflexes és akaratlagos szabályozásának összehasonlítása. Grafikonelemzés, egyszerű számítási feladatok.

Fizika: gravitáció, munkavégzés, forgatónyomaték. Kémia: kalciumvegyületek. Testnevelés és sport: az edzettség növelése, a megfelelő testalkat kialakítása.

260


funkciója között? Milyen anyagok és folyamatok szolgáltatják az izom működéséhez szükséges energiát? Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi betegségek?

A médiában megjelenő áltudományos és kereskedelmi célú közlemények, hírek kritikai elemzése.

Ismeretek Az emberi bőr felépítése, biológiai szerepe és működése. A bőr rétegei, szöveti szerkezete, mirigyei (emlő is), a benne található receptorok. A neuroendokrin hőszabályozás. A bőr betegségei. A mozgás szervrendszer felépítése és működése: − a csont- és izomrendszer anatómiai felépítése, szöveti szerkezete, kémiai összetétele, − a mozgás idegi szabályozása. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa A mozgásszegény és a sportos életmód következményei, a vázés izomrendszer betegségei. Hipotermia, ergoszterin, csonthártya, csöves csont, lapos csont, ízület, Kulcsfogalmak/ miofibrillum, izompólya, izomnyaláb, rángás, tartós izom-összehúzódás, izomtónus, miozin, aktin, ionpumpa, fehér izom, vörösizom, kreatinfogalmak foszfát, mioglobin, Cori-kör.

Tematikai egység

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és vérkeringés

Órakeret 19+8 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

15+5

5

1

1

Előzetes tudás

Az anyagcsere főbb folyamatai és egészségvédelme, szövettani 261


ismeretek A szervrendszerek összehangolt működésének megértése a sejt, a szerv és a rendszerek szintjén. A tematikai egységhez kapcsolódó civilizációs betegségek és kockázati tényezőik megismerése. A tematikai egység Az egészséges életmód és a tudatos táplálkozás fontosságának nevelési-fejlesztési felismerése, az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi céljai hátrányainak belátása. Analizáló- és szintetizálókészség fejlesztése. A kísérletezőkészség fejlesztése (tervezés, végrehajtás, rendezett dokumentálás és értékelés).

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Hogyan emésztődik meg a szalonnás tojásrántotta a szervezetünkben? Mi a bélbaktériumok élettani működése? Hogyan függ össze a testsúly megőrzése a helyes táplálkozással? Változik-e a be- és kilégzés az űrkabinban, ha a levegő összetétele és nyomása megegyezik a tengerszinti légkörével? Miért alkalmas a kilélegzett levegő mesterséges lélegeztetésre? Milyen környezeti hatások és káros szokások veszélyeztetik légző szerv rendszerünk egészségét? Miért lehet a cukorbetegek vizeletében jelentős mennyiségű cukor és leheletükben aceton? Hogyan változik a vizelet

Fejlesztési követelmények A tápcsatorna reflexes folyamatainak és az éhségérzet kialakulásának magyarázata. Az emésztőmirigyek az emésztőnedvek és az emésztőenzimek közötti kapcsolat megértése. A vér, a nyirok és a szövetnedv áramlási mechanizmusának magyarázata. Számítási feladatok a légző szervrendszer, a szív és a keringés teljesítményadataival.

Kapcsolódási pontok Fizika: nyomás, gáztörvények. Ének-zene: hangképzés. Kémia: kémiai számítások, pH, szerves kémia, savbázis reakciók, pH, szerves kémia: makromolekulák hidrolízise, karbamid, húgysav.

Kísérletek a tápanyag, a légzés és az emberi vizelet vizsgálatára. Vizuális kultúra: metszetek. Emlősgége, emlősszív és emlősvese boncolása. A szervrendszerek egészséges állapotát jelző adatok elemzése. A szén-monoxid és szén-dioxid okozta mérgezés tüneteinek felismerése és a tennivalók ismerete. Oszlop- és kördiagramok, 262


mennyisége és összetétele, ha sok vizet iszunk, vagy erősen sós ételt fogyasztunk? Milyen lebontó folyamat terméke a karbamid, és hogyan változik koncentrációja a nefron szakaszaiban? Mi a vérdopping? Milyen káros következményekkel jár a vér albumin tartalmának a csökkenése, és ez mikor fordulhat elő? Hogyan hat a vérnyomásra az erek összkeresztmetszetének szűkülése, ill. tágulása? Hogyan változik a keringési perctérfogat az edzetlen és a rendszeresen sportoló ember szervezetében? Hogyan módosulhat a légzés és a vérkeringés feleléskor? Melyek a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek, és ezek hogyan előzhetők meg?

grafikonok elemzése, egyszerű számítási feladatok megoldása. Az angol és a latin szakkifejezések értő alkalmazása, helyes kiejtése és írása. Az IKT lehetőségeinek felhasználása gyakorlati problémák megoldásában.

Ismeretek A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a vérkeringés szervrendszerének felépítése, működése, különös tekintettel az anyagcserében és a homeosztázis kialakításában betöltött szerepükre. A vese hármas működése (szűrés, visszaszívás, kiválasztás) a vizelet kiválasztás folyamatában. A táplálkozás, a légzés, a vérkeringés és a kiválasztás szabályozása. A szív ingerületkeltő és vezető rendszere. 263


A vér fizikai, kémiai és biológiai jellemzői, és szerepe az élő szervezet belső egyensúlyának kialakításában. A véralvadás folyamata. A táplálkozáshoz, a kiválasztáshoz, a légzéshez és a vérkeringéshez kapcsolódó civilizációs betegségek. Alapanyagcsere, perisztaltikus mozgás, emésztőmirigy, emésztőnedv, emésztőenzim, amiláz, pepszin, tripszin, lipáz, nukleáz, minőségi és mennyiségi éhezés, sejtlégzés, belső gázcsere, külső gázcsere, légcsere, Kulcsfogalmak/ tüdőalveolus, hasi légzés, mellkasi légzés, vitálkapacitás, légzési perctérfogat, légmell, nefron, , szűrlet, vizelet, vérplazma, limfocita, fogalmak granulocita, monocita, protrombin, trombin, fibrinogén, fibrin, kolloidozmózisnyomás, artéria-véna kapilláris, valódi kapilláris, pulzustérfogat, keringési perctérfogat, nyugalmi perctérfogat.

Tematikai egység

Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés

Órakeret 10 +1 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

7+1

1

1

1

Az ember szaporodása, egyedfejlődése és egészségvédelme. Sejtosztódás: mitózis, meiózis. Előzetes tudás Hormonrendszer. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. A tudatos családtervezés, a várandós anya egészséges életmódja melletti érvek megismerése és elfogadtatása. A tematikai egység Az alkalmazott technikák előnyei mellett azok korlátainak és nevelési-fejlesztési kockázatainak a felismerése, ehhez kapcsolódóan a mérlegelésen alapuló véleményalkotás fejlesztése. céljai Különböző szexuális kultúrájú társadalmi csoportok, közösségek etikai elveinek megismerése, összevetése. Az egyén, a család és a társadalom felelősségének megértése az utódvállalásban.

264


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miért van a férfiak kilövellt ondójában 300-400 millió spermium? Hogyan szabályozza a hormonrendszer a méh és a petefészek ciklusos működését? Hogyan képződnek a hímivarsejtek és a petesejtek? Hogyan mutatható ki a vizeletből a korai terhesség? Miért veszélyes a művi terhesség-megszakítás? Hogyan történik a magzat táplálása?

Fejlesztési követelmények A női nemi ciklus során a petefészekben, a méh nyálkahártyában, a testhőmérsékletben és a hormonrendszerben végbemenő változások összefüggéseinek magyarázata. A meddőséget korrigáló lehetséges orvosi beavatkozások megismerése és a kapcsolódó etikai problémák elemzése.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: a nőideál változása a festészetben és szobrászatban a civilizáció kezdeteitől napjainkig.

Az anyai és a magzati vérkeringés kapcsolatának bemutatása, összefüggésének igazolása az egészséges életmóddal. A here és petefészek szövettani felépítésének mikroszkópi vizsgálata.

Ismeretek Az ember nemének meghatározásának különböző szintjei (kromoszomális, ivarszervi és pszichoszexuális A szexuális tartalmú nem). adathalászat lehetséges A férfi és női nemi szervek veszélyeinek elemzése. felépítése, működése, és a működés szabályozása. A spermium és a petesejt érése. A meddőség okai. A hormonális fogamzásgátlás alapjai. A megtermékenyítés sejtbiológiai alapjai. A terhesség és a szülés hormonális szabályozása. Az ember egyedfejlődése, a méhen belüli és a posztembrionális fejlődés fő szakaszai. Kulcsfogalmak/ Kromoszómális, ivarszervi és pszichoszexuális nem, erekció és ejakuláció, 265


fogalmak

oocita, sarkitest, Graaf-tüsző, ovuláció, sárgatest, megtermékenyítés, beágyazódás, lombikbébi, koriongonadotropin, vetélés, abortusz, embriócsomó, amnionüreg, szikhólyag, külső és belső magzatburok, embriópajzs, embrió, méhlepény, köldökzsinór, akceleráció.

Immunológiai szabályozás. Az immunválasz molekuláris alapjai

Tematikai egység

Órakeret 9 +1 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

7

1

1

1

Előzetes tudás


A sejt felépítése és működése, molekuláris genetikai ismeretek Az immunválasz élettani, molekuláris és genetikai alapjainak, szemléletmódjának, az egészségügyre, a betegségek gyors felismerésére, a megelőzésére és a társadalom higiéniai kultúrájára való hatásának a megismerése. A védőoltás és az egészségügyi politika kapcsolatának megértése. Az immunrendszer és a gyógyszerhasználat (pl. antibiotikumok) kapcsolatának megértése. Megalapozott szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás és vitakészség fejlesztése. Annak felismerése, hogy az immunológia eredményeinek, alkalmazásának milyen szerepe van a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek formálódásában. Annak megértése, hogy hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák (pl. fertőzések, járványok, higiéniai problémák) kialakulásához, ezek kockázatának és az ezzel kapcsolatos felelősségnek a belátása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miért duzzadnak meg fertőzések hatására a nyirokcsomók? Milyen kapcsolat van az immunrendszer sejtjei között?

Az immunrendszer azon képességének bemutatása, amely nemcsak a „saját – nem saját”, hanem a „veszélyes – nem veszélyes” között is különbséget tud tenni,

Kémia: szénhidrátok, nukleinsavak, fehérjék. Informatika: információtárolás és előhívás. 266


Hogyan képes az emberi szervezet 1010−1011 különböző specifitású immunoglobulint előállítani? Miért nincs RHösszeférhetetlenség annál a házaspárnál, ahol a feleség RH+? Miért alakulhat ki pollen allergia? Hogyan győzi le szervezetünk a vírus- és baktériumfertőzéseket? Hogyan védekezik szervezetünk a daganatsejtek ellen?

A veleszületett és az egyedi élet során szerzett immunválasz kapcsolatának elemzése. Példák gyűjtése a higiénia, a gyógyszer- és táplálkozási allergiák első tüneteiről. A fertőzések és az életmód szerepének magyarázata az immunválaszban. Az elmúlt időben jelentkezett influenzajárványok tapasztalatainak elemzése. A vérátömlesztés és a szervátültetés során fellépő immunproblémák elemzése. Ismeretek A kizárólag idegen nyelven Az immunrendszer résztvevői, sejtes és oldékony komponensei, rendelkezésre álló szakszövegek megértése, a hétköznapi főbb feladatai. T és B nyiroksejtek (limfociták), nyelvhasználatban elterjedt idegen szavak (pl. AIDS) helyes falósejtek, nyúlványos használata. (dendritikus) sejtek szerepe. Internetes hálópontok és Veleszületett és az egyedi élet animációk felkutatása és során szerzett immunválasz. Az antigén-felismerő receptorok használata. keletkezése (génátrendeződéssel és mutációkkal). A vércsoportok, vérátömlesztés, szervátültetés. Az allergia, autoimmun betegségek, a szerzett (pl. AIDS) és örökölt immunhiányok, valamint a rák és a fertőzések elleni immunválasz főbb mechanizmusai. A védőoltások szerepe a betegségek megelőzésében. Gergely János munkássága. Védekezés a vírus- és baktériumfertőzések és a daganatsejtek ellen. Egyéni és etnikai genetikai eltérések az immunválaszban. Biológiai (immun-)terápiák és 267


perspektívájuk. Kulcsfogalmak/ Immunrendszer-hálózat, antigén, antigénreceptor, T és B nyiroksejt (limfocita), falósejt, nyúlványos (dendritikus) sejt, fogalmak antitest, antigén felismerés, a veleszületett (természetes) immunválasz, szerzett immunválasz, immunmemória, allergia, szerzett és örökölt immunhiány, autoimmunhiány, védőoltás.

Tematikai egység

Evolúció. Biológiai evolúció. Bevezetés, mikroevolúció

Órakeret 12 + 1 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

8

3

1

1

Állattan és növénytan, genetika. A biológiai evolúciónak mint a világegyetem legbonyolultabb folyamategyüttesének az értelmezése. Az összetett rendszerek elemzése, a nehézségek felismerése. A tematikai egység A mikroevolúció populációgenetikai modellekkel való közelítése. nevelési-fejlesztési Tudománytörténeti folyamatok értelmezése. céljai A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása. A matematikai modell és a biológiai folyamatok összefüggésének megértése. Előzetes tudás

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Hogyan bizonyítható, hogy egy recesszív letális allél sohasem tűnik el egy nagy egyedszámú populációból? Melyek az ideális populáció jellemzői? Mi az oka annak, hogy az emberiség génállományában fokozódik a hibás allélek száma? Milyen evolúciós jelenség a Darwin-pintyek megjelenése és

Fejlesztési követelmények A legfontosabb hungarikumok ismeretében példák gyűjtése a háziasításra és a mesterséges szelekcióra. Számítások végzése a Hardy– Weinberg-összefüggés alapján. Számítógépes modellek alkalmazása a mutáció, a szelekció, a génáramlás és a genetikai sodródás hatásának a bemutatására.

Kapcsolódási pontok Informatika: számítógépes modellek. Matematika: valószínűség, gyakoriság, eloszlás, másodfokú egyenlet, sorozatok. Etika: genetikával kapcsolatos kérdések. 268


változataik kialakulása a Galapagos-szigeteken? A sarlósejtes vérszegénység és Miben különbözik a természetes malária közötti összefüggés és a mesterséges szelekció? elemzése. Mi lehet az oka annak, hogy az észak-amerikai indiánok körében a B vércsoport nem fordul elő? Ismeretek Az evolúció, a biológiai evolúció, evolúciós egységek, az egyed biológiai értelmezésének problémái (pl. zuzmó). Mikro- és makroevolúció fogalmának értelmezése. Az ideális populáció modellje. A Hardy–Weinberg-egyensúly. A mutációk, a szelekció és a génáramlás szerepe a populációk genetikai átalakulásában. Darwin munkássága. Mesterséges szelekció, háziasítás, nemesítés (a legfontosabb kiindulási fajok és hungarikumok ismerete), Transzgenikus élőlények és felhasználásuk (gyógyszer/fermentációs ipar, alapanyag-termelés). A GMO hátterű növények, élelmiszerek (BT, kukorica stb.,), a GMO-vita lényege. Evolúció, biológiai evolúció, evolúciós egység, mikro- és Kulcsfogalmak/ makroevolúció, ideális populáció, reális populáció, szelekció, fitnesz, génáramlás, genetikai sodródás, alapító elv, háziasítás, nemesítés, fogalmak heterózishatás, kihalási küszöb, beltenyésztés.

Tematikai egység

Elméleti óra

Evolúció. Biológiai evolúció. Speciáció

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Órakeret 12 +1 óra Számonkérés 269


10

1

1

1

Növények, állatok, emberfajták, az állatok differenciálódása, a növények differenciálódása, endoszimbióta-elmélet, eukarióta sejt. Az élő szervezetek felépítésében és működésében megfigyelhető közös sajátosságok összegzése. Az evolúciós gondolkodás alkalmazása a növény- és állatfajok A tematikai egység földrajzi elterjedésével kapcsolatos következtetésekben. nevelési-fejlesztési A faj fogalma és a fajok rendszerezése nehézségeinek felismerése. A biológiai evolúció időskálájának megismerése és értelmezése. céljai Az evolúciót értelmező, tantárgyon belüli és a tantárgyak közötti ismeretek komplex szemlélete. Az evolúciós szemlélet formálása. Előzetes tudás

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Mi történik, ha a földrajzi elszigetelődés csak néhány generáció elteltével vagy évezredek múlva szűnik meg? Miért használhatók a radioaktív izotópok a kormeghatározásra? Milyen kísérletekkel próbálták a tudósok igazolni a szerves biomolekulák abiogén keletkezését? Milyen érvek szólnak az endoszimbionta-elmélet mellett? Milyen jelentősége van a kb. 50 m2 felületű belső membránrendszer kialakulásának az eukarióta sejtekben? Milyen magyarországi emberleleteket ismerünk?

Fejlesztési követelmények Különböző kormeghatározási módszerek összehasonlítása. A mikro- és makroevolúció összehasonlítása. Érvek gyűjtése az eukarióta sejt kialakulásának evolúciós jelentőségéről. Az érvek láncolatának követése és értékelése.

Kapcsolódási pontok Földrajz: kozmológia, földtörténeti korok, állat- és növényföldrajzi ismeretek. Fizika: az Univerzum kialakulása, csillagfejlődés. Kémia: izotópok, radioaktivitás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ősközösség. Vizuális kultúra: barlangrajzok.

Ismeretek A földrajzi, ökológiai és genetikai izoláció szerepe a 270


populációk átalakulásában. A radioaktív kormeghatározás, relatív és abszolút kormeghatározás. A koevolúció, a kooperációs evolúció alapjai. A kémiai evolúció (Millerkísérlet). Az élet kialakulásának elméletei. Prokariótából eukriótává válás. A bioszféra evolúciójának néhány feltételezett kulcslépése. Az ember evolúciója. Speciáció, hibridizáció, izoláció, horizontális géntranszfer, relatív és Kulcsfogalmak/ abszolút kormeghatározás, „élő kövület”, lenyomat, kövület, koevolúció, fogalmak kémiai evolúció, emberi rassz, atavizmus.

Tematikai egység

Órakeret 4 óra

Rendszerbiológia és evolúció

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

1

3

0

0

Sejtbiológia, genetika, immunológia, ökológia. A biológia tárgya, a teljes élővilág egységben látása. A környezet és az ember, az emberi közösség komplex kapcsolatának megértése. A rendszerelvű biológiai gondolkodás hatásának megértése az emberi együttélésre, a környezet megóvására és az egészségügyre. A fizikai és mentálhigiéniai kultúra összefüggéseinek megértése. A modern biológia és a bioinformatika egyre szorosabb kapcsolatának felismerése. A tematikai egység A biológiai és környezettudományok rohamos fejlődése által felvetődő nevelési-fejlesztési új kérdések, konfliktusok és lehetséges megoldások bemutatása, azok (bio)etikai, jogi és világnézeti vonatkozásaival. A biológiai és a társacéljai dalmi törvények jellegének és kapcsolódásuk bemutatása. Az evolúció bemutatása mint a biológiai rendszerek változásainak alaptörvénye. A felvetődő ideológiai viták hátterének feltárása és feloldhatóságuk megvitatása. A megalapozott szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás és vitakészség fejlesztése. A rendszerelvű biológia és orvoslás jelentőségének felismerése, az Előzetes tudás

271


eredmények alkalmazásával kapcsolatos véleményalkotás, érvelés fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen gazdálkodási, gondolkodási és életmódbeli formák lehetnek az emberiség fennmaradásának feltételei? Melyek az élet biológiai jellegzetességei? Milyen általános és sajátos törvényszerűségek jellemzik az egyes biológiai rendszereket? Melyek azok a biológiában megismert új technikák, amelyek elősegíthetik az emberiség fejlődését? Ismeretek A biológiai rendszerekben működő általános (hasonló és eltérő) törvényszerűségek. Az élet alapvető (biológiai) jellegzetességei. A bioszféra hierarchikus rendszerei. Bioinformatikai alapfogalmak. A biológiai hálózatok általános és sajátos törvényszerűségei, dinamikai jellegzetességei. A legfontosabb hálózati modellek. Molekuláris (gén és fehérje), sejtes, szervezetszintű és társadalmi hálózatok működése ép és kóros körülmények között, A jövő kilátásai és várható új



Érvelés a bioetika fő Kémia: a komplex kihívásainak a joggal és a folyamatok kémiája. világnézettel való kapcsolatáról. Informatika: Az emberi és egyéb élő információtárolás és rendszerek minőségi és előhívás, a biológiai mennyiségi összefüggéseinek jelenségek informatikai elemzése a rendszerelvű megközelítése. biológiai gondolkodás alapján. Etika: környezetetika. Betegségtérképek keresése az interneten, értelmezésük. A nemzetközileg elfogadott bioetikai alapelvek és törvények értékelése. A hálózatos evolúciós kép kialakítása.

272


kihívásai a biológia várható fejlődésének tükrében. Az evolúcióelmélet és az evolúciós modell mai bizonyítékai. A bioetika alapjai. Az ökológia és az evolúcióbiológia kapcsolata. Kulcsfogalmak/ Biológiai hálózat (táplálkozási, farmakogenomikai, immungenomikai, onkobiológiai), betegségtérkép, bioetika, személyiségi jog, bioszociális fogalmak háló, hálózatos evolúció.

Tematikai egység

A) A biológia-tananyag szintézise biológiából érettségizők számára. A tananyag ismétlése az érettségi követelményrendszerében meghatározott tényanyag alapján

Órakeret 10 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

0

5

0

5

A 7–12. évfolyamos biológia-tananyag. A biológia-tananyag átismétlése, rendszerezése. Komplex ismeretek és szemlélet kialakítása. A tematikai egység A jelenségek közti logikai kapcsolatok felismerése. nevelési-fejlesztési Biológiai megfigyelések és kísérletek önálló végrehajtása és céljai értelmezése. Szakmai szövegek, ábrák, táblázatok, grafikonok értelmezése. Probléma-, feladat- és példamegoldás. Érvelés. Előzetes tudás




A biológia fogalmi rendszerének ismerete és használata. Két vagy több önálló ismerethalmaz meghatározott szempontok alapján történő leírása, az összevetés eredményének megfogalmazása. 273


Tényekre alapozott érvelés egy választott álláspont mellett. Vizsgálatok végzése. Tantárgyon belüli és tantárgyak közötti ismeretek komplex alkalmazása. Szóban és írásban a magyar nyelv helyes használata és a mondanivaló szabatos megfogalmazása. A tervezett szakmához, hivatáshoz szükséges középiskolai ismeretek és készségek reális felmérése és elsajátítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

B) A biológia-tananyag szintézise biológiából nem érettségizők számára. Multidiszciplináris projekt készítése szabadon választott témában

Órakeret 10 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

1

9

0

0

Középiskolai ismeretek. A biológia tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek felhasználása egy multidiszciplináris projektmunka során. A határterületek (biokémia, bioinformatika, biofizika stb.) A tematikai egység megismerése. nevelési-fejlesztési A természettudományi ismeretek szintézise a tanuló érdeklődésének céljai megfelelően. Iskolán kívüli szakmai szervezetekkel, háttérintézményekkel való együttműködés. Előzetes tudás




274


Ismeretek Egyéni vagy csoportos munkában egy önálló, szabadon választott témájú projekt megvalósításához szükséges ismeretek (tervezés, végrehajtás, dokumentálás).

A projekt megvalósítása: − a probléma megfogalmazása, − a háttérismeret rendszerezése, − a szakirodalom áttekintése, − az anyag és a módszer megismerése, − a kísérlet vagy megfigyelés kivitelezése, Szaktárgyakhoz nem köthető − adatrögzítés és -feldolgozás, képességek, integrált ismeretek. − következtetések összegzése. A beszámoló formába rendezése: − logikai felépítés (bevezető, irodalmi áttekintés, kísérleti eszközök és a kísérletek/megfigyelések leírása, az eredmények, összegzés és következtetések, irodalomjegyzék), − megfelelő stílus és nyelvhelyesség, − cím, fejezetbeosztás, tartalomjegyzék, fotók, táblázatok, grafikonok, − folyamatábrák, animációk, − korrekt utalások, idézetek forrásai. Megfelelő módszerek és algoritmusok választása a természet jelenségeinek, folyamatainak megismeréséhez és magyarázatához. Nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotása klasszikus és elektronikus eszközökkel. Idegen nyelvű szakmai szövegek megértése, az így szerzett ismeretek fölhasználása. Szövegszerkesztés, prezentáció készítése. A szerzői jogból következő jogi 275


és etikai elvek ismerete, alkalmazása a digitális tartalmak felhasználása során. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A tanulók felismerik a molekulák és a sejtalkotó részek kooperativitását, képesek a kémia, illetve a biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolására. Megértik az anyag-, az energia- és az információforgalom összefüggéseit az élő rendszerekben. Összekapcsolják a molekuláris, a mendeli és a populációgenetika szemléletmódját. Rendszerben látják a hormonális, idegi és immunológiai szabályozást, és képesek összekapcsolni a szervrendszerek működését, kémiai, fizikai, műszaki és sejtbiológiai ismeretekkel. Felismerik a biológiai, a technikai és a társadalmi szabályozás analógiáit. Az ember egészségi állapotára jellemző következtetéseket képesek levonni biológiai, fizikai és kémiai mérések adataiból. A fejlesztés várt Tudatosul bennük, hogy az ember szexuális életében alapvetőek a eredményei a két biológiai folyamatok, de a szerelemre épülő tartós párkapcsolat, az évfolyamos ciklus utódok tudatos vállalása, felelősségteljes felnevelése biztosít csak emberhez méltó életet. végén Helyesen értelmezik az evolúciós modellt. A rendszerelvű gondolkodás alapján megértik az emberi és egyéb élő rendszerek minőségi és mennyiségi összefüggéseit. Felismerik a biológia és a társadalmi gondolkodás közötti kapcsolatot. Egyéni vagy csoportos munkában képessé válnak kísérletek megvalósítására a tervezés, végrehajtás, dokumentálás logikája mentén, és nyitottá válnak az interdiszciplináris gondolkodásra. Ennek eredményeként sikeres érettségi vizsgát tesznek, megszerzik a felsőfokú tanuláshoz szükséges biztos alapokat. A saját életükben felismerik a biológiai eredetű problémákat, életmódjuk helyes megválasztásával, megbízható szakmai ismereteik alapján felelős egyéni és társadalmi döntéseket képesek hozni.

Fizika

276


A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt alapvető törvényszerűségeit, a megismerés módszereit és mindezek alkalmazni képes tudásának hasznosságát igyekszik megismertetni a diákokkal. Nem kevésbé fontos, hogy elhelyezzük az embert kozmikus környezetében. A természettudomány és a fizika ismerete segítséget nyújt az ember világban elfoglalt helyének megértésére, a világ jelenségeinek a természettudományos módszerrel történő rendszerbe foglalására. A természet törvényeinek az embert szolgáló sikeres alkalmazása gazdasági előnyöket jelent, de ezen túl szellemi, esztétikai örömöt és harmóniát is kínál. A természettudományok, ezen belül a fizika középiskolai oktatásának fontos célja és feladata a természettudományos tantárgyak megszerettetése. Fejlesztési feladatok A fizika tanulása, tanítása nem lehet öncélú (csak a fizikai tartalomra figyelő), formális (csak a jelenségek, fogalmak, törvények stb. emlékezeti tudását segítő és elváró). Ezért az ismeretek megértését és alkalmazni képes szintjét kiemelt fontosságú fejlesztési feladatként kell kezelni, akár az ismeretek mennyisége és „mélysége” rovására is. Ezt a műveltségi területet az egész természettudomány és az általános műveltség részeként kell feldolgozni úgy, hogy a fizika minél több szállal kapcsolódjon ezekhez. Közös (a tanulókkal és a többi kollégával végzett) munkával el kell érni, hogy a tanulók döntő többsége elinduljon, és évről évre előre haladjon azon a fejlődési folyamaton, amelynek eredményeként 18 éves korára képes lesz: – biztonsággal tájékozódni a természetben, a társadalomban, a rázúduló információhalmazban; felismerni a helyét és feladatait abban; ezek ismeretében önállóan és rendszerben gondolkodni, cselekedni az előtte álló feladatok teljesítésében, a problémák megoldásában; – megismerni az ehhez szükséges fizikai jelenségeket, fogalmakat, törvényszerűségeket, szemléletmódot életkorának megfelelő alkalmazási szinten, és kialakul benne az olyan logikus (a természettudományokra jellemző, de általánosan is felhasználható) gondolkodásmód, ami segíti felismerni és megkülönböztetni az áltudományos tanokat a bizonyított ismeretektől, így tudatosan tudja, hogy döntéseiben mit vegyen figyelembe; – észrevenni a kapcsolatot a fizika fejlődése és a társadalom változása, a történelmi folyamatok kialakulása között, megismerni, értékelni a fizikatörténet legkiválóbb személyiségeinek munkásságát, tudományos eredményeit, ezek hatását az emberiség életére. Jellemformáló hatása legyen annak, hogy közülük sokan a nehézségeik ellenére, meggyőződésük melletti kitartásukkal érték el eredményeiket; – büszkének lenni azokra a magyar tudósokra, mérnökökre, különösen pedig a magyar származású Nobel-díjasainkra, akik a természet törvényeinek feltárásában és gyakorlati alkalmazásában kiemelkedőt alkottak; – észrevenni és elfogadni, hogy a tanulás értékteremtő munka, és erkölcsi kötelessége ebben a munkában helytállni. A mai diákok többsége életük során várhatóan pályamódosításra kényszerülhet, ezért is indokolt, hogy minden tanuló ismerkedjen meg a természet legátfogóbb törvényeivel és azok sokféle alkalmazási lehetőségével, vagyis a fizikával; – a csoportmunkára, projektfeladatok elvégzésére, mert a csoportos formában történő aktív tanulás, ismeretszerzés hozzájárul a tanuló reális énképének kialakulásához, fejleszti a harmonikus kapcsolatok kiépítésére való képességet, a mások iránti empátiát 277


és felelősségtudatot, megmutatja a közösségben végzett munkánál a szerepek, feladatok megosztásának módjait, jelentőségét; – eldönteni, hogy miben tehetséges és ez alapján meghatározni azt az életpályát, amire sikeresen felkészülhet. Mindezek érdekében biztosítani kell a tanulóknak, hogy: – a tananyag feldolgozása módszertanilag sokféle legyen: pl. a konkrét tapasztalatokra épülő tanulói interaktivitást az ismeretszerzésben (könyvtár, számítógép, internet, multimédiás eszközök stb.), a kompetenciaalapú oktatást, az interneten elérhető filmek, a számítógépes animációk és szimulációk bemutatását, a digitális táblák használatát stb.; – elsajátíthassák a tanulási technikák olyan – az életkornak megfelelő szintű – ismeretét és begyakorolt alkalmazását, amelyek képessé teszik őket, hogy akár önállóan is ismerethez jussanak a természeti, technikai és társadalmi környezetük folyamatairól, kölcsönhatásiról, változásairól stb.; – hozzájussanak mindazokhoz a lehetőségekhez, amelyeket megismerési, gondolkodási, absztrakciós, önálló tanulási, szervezési, tervezési, döntési, cselekvési stb. képességeik fejlesztése érdekében a fizikatanítás biztosítani tud; – mind manipulatív, kísérleti, mind értelmi, logikai feladatok segítségével legyen lehetőségük az olyan pozitív személyiségjegyek erősítésére, amelyek érdeklődést, türelmet, összpontosítást, objektív ítéletalkotást, mások véleményének figyelembe vételét, helyes önértékelést stb. kívánnak meg, és így fejlesztik azokat; – irányítással vagy önállóan, egyedül vagy csoportosan megtervezhessenek és végrehajthassanak megfigyeléseket, kísérleteket; tapasztalataikat rögzítsék, ezek elemezését, közös értékelését és az eredményeket szakmailag és nyelvileg is helyesen fogalmazzák meg. Ismerjék és alkalmazzák a balesetvédelmi szabályokat; – az ismeretszerzésnél a hagyományos mérőeszközök (mérőszalag, óra, hőmérő, mérleg, rugós erőmérő, feszültség- és áramerősség-mérő stb.) és ezek korszerű változatait alkalmazhassák, felhasználják; – a fizikai ismeretek rendszerében felismerjék, hogy melyek azok az alapvető fogalmak, elvek, törvények, amelyekre a fizika gondolati rendszere épül. Ezekkel kiemelt hangsúllyal kell foglalkozni, pl.: az anyag és ennek mindkét fajtája (a részecskeszerkezetű, ill. a mező), ezek szerkezete, valamint legfontosabb tulajdonságaik (tehetetlenség, gravitáló képesség, a kölcsönható képesség, mágneses és elektromos tulajdonság stb.); a megmaradási törvények; a tér, idő, tömeg mint alapmennyiség elemi szintű értelmezése; kapcsolatok a kémiában tanultakkal stb.; – tájékozottak legyenek a hagyományos ismeretekben és azok gyakorlati alkalmazása terén, valamint elemi szinten a modern fizika azon eredményeiről (csillagászat, elektromágneses sugarak és alkalmazásuk; atomfizika haszna és veszélye; ősrobbanás; űrkutatás stb.), amelyek ma már közvetve vagy közvetlenül befolyásolják életünket; – észrevehessék és tudatosan használják az a) anyag, test, változási folyamatok, b) ezek tulajdonságai, c) és az ezeket jellemző mennyiségek összetartozó hármasát, de vegyék észre e fogalmak (a és b, illetve c) alapvetően különböző jellegét. (Az a és b ugyanis

278


létező valóság, ugyanakkor c szellemi konstrukció, ami függ a vonatkoztatási rendszer megválasztásától.) – értsék: az energia és energiaváltozás (munka, hőmennyiség) fogalmát mint mennyiségi fogalmakat, és ezek jelentőségét az állapot és az állapotváltozás általános jellemzésében; azt, hogy bár az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználatok szakmailag pontatlanok, de mivel ezek célszerű, egyszerűsített kifejezések, használatuk mégis elfogadható, ha tudjuk a helyes értelmezésüket, vagyis azt, hogy mit „rejtjelezünk” velük. Az iskola tankönyvválasztásának szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható; – a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül; – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal (pl. veszélyes, időigényes kísérletekről készült filmek, animációk) 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével. – amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja. A javasolt taneszközök Iskolai tanulói kísérleti eszközök, tanári demonstrációs eszközök, interaktív tábla, számítógép, projektor stb. Óraszámok A tantárgy heti A fejezetekhez javasolt Évfolyam A tantárgy évi óraszáma óraszáma órák összege 10. 2 60 (= 57 + 3) 72 (= 60 + 7 + 5) 11. 1 30 (= 27 + 3) 36

10. évfolyam Az egyes témák feldolgozása minden esetben a korábbi ismeretek, hétköznapi tapasztalatok összegyűjtésével, a kísérletezéssel, méréssel indul, de az ismeretszerzés fő 279


módszere a tapasztalatokból szerzett információk rendszerezése, matematikai leírása, igazolása, ellenőrzése és az ezek alapján elsajátított ismeretanyag alkalmazása. A diákok természetes érdeklődést mutatnak a kísérletek, jelenségek és azok megértése iránt. Célunk a korszerű természettudományos világkép alapjainak és a mindennapi élet szempontjából fontos gyakorlati fizikai ismeretek kellő mértékű elsajátítása. A tanuló érezze, hogy a fizikában tanultak segítséget adnak számára, hogy biztonságosabban, energiatudatosan, olcsóbban éljen, hogy a természeti jelenségeket megfelelően értse és tudja magyarázni, az áltudományos reklámok ígéreteit helyesen tudja kezelni. Az éves órakeret felosztása A fejezetek címe 1. Közel és távolhatás – Elektromos töltés, elektromos mező 2. A mozgó töltések elektromos tulajdonságú részecskék – egyenáram – vezetési típusok 3. Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények

Óraszámok 9 (= 7 + 2) 20 (= 17 + 3)

4. Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet elemei

4 (= 3 + 1)

5. Energia, hő és munka – a hőtan főtételei

10 (= 7 + 3)

6. Hőfelvétel hőmérséklet-változás nélkül – halmazállapot-változások

5 (= 3 + 2)

7. Mindennapok hőtana

4 = (2 + 2)

8 (= 6 + 2)

Az évi 10% szabad felhasználású óra

7

A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása

5

Az óraszámok összege

72

1. Közel- és távolhatás – Elektromos töltés és elektromos mező Célok és feladatok –

–

–

–

–

A testek különféle elektromos állapotának (negatív vagy pozitív többlettöltés, megosztás, polarizáció) értelmezése kísérleti megfigyelések, valamint a tanulók általános iskolai és kémiai előismereteinek felhasználásával. Annak tudatosítása, hogy az elektromos mező a részecskeszerkezetű anyaggal egyenrangú anyagfajta, amelynek alapvető szerepe van az elektromos jelenségekben, kölcsönhatásokban. Ezért fontos az elektromos mező mennyiségi jellemzése. A már ismert elektromos mennyiségekről (töltésmennyiség, feszültség) tanultak felelevenítése, pontosítása, bővítése, az energiafajták és megmaradási tételek (elektromos mező energiája, töltésmegmaradás) kiterjesztése. Az elektromos mező konzervatív voltának tudatosítása. Az analógiák megmutatása (a gravitációs és az elektromos mező törvényei; egyenesen arányos fizikai mennyiségek hányadosával új fizikai mennyiségek értelmezése) a tanulók gondolkodásának és emlékezőképességének fejlesztése érdekében. A kísérleti megfigyelésre épülő induktív és a meglévő ismeretekre alapozó deduktív módszerek témához és a tanulókhoz igazodó megválasztásával bemutatni az elektromos mező néhány speciális típusát (pontszerű töltés környezetében, elektromos vezető belsejében és környezetében, síkkondenzátornál). 280

HSZC Boros Sámuel Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Helyi tanterv – 2016 – –

Egyszerű számításokkal gyakoroltatni, elmélyíteni az elektromos tulajdonságú részecskékre és mezőre vonatkozó ismereteket. Minél több gyakorlati példával érzékeltetni az elektrosztatikában tanultak jelentőségét a természetben és a technikában (földelés, árnyékolás, villám, villámhárító, kondenzátorok, balesetvédelem stb.)

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

1. Közel- és távolhatás – Elektromos töltés - elektromos Órakeret mező 9 óra Erő, munka, energia, elektromos tulajdonság, elektromos állapot, elektromos töltés, elektromos kölcsönhatások, a feszültség elemi fogalma. Az elektrosztatikus mező fizikai valóságként való elfogadtatása. A mező jellemzése a térerősség, potenciál és erővonalak segítségével. A problémamegoldó képesség fejlesztése jelenségek, kísérletek, mindennapi alkalmazások értelmezésével.


Követelmények

Elektrosztatikai alapjelenségek. Elektromos kölcsönhatás. Elektromos tulajdonságú részecskék, elektromos állapot. Elektromos töltés. Mindennapi tapasztalatok (vonzás, taszítás, pattogás, szikrázás öltözködésnél, fésülködésnél, fémek érintésénél). Vezetők, szigetelők, földelés. Miért vonzza az elektromos test a semleges testeket? A fénymásoló, lézernyomtató működése, Selényi Pál szerepe. Légköri elektromosság, a villám, védekezés a villámcsapás ellen.

A tanuló ismerje az elektrosztatikus alapjelenségeket, pozitív és negatív elektromos tulajdonságú részecskéket, ezek szerepét az elektromos állapot létrejöttében, az elektromos megosztás jelenségét. Tudjon ezek alapján egyszerű kísérleteket, jelenségeket értelmezni.

Coulomb törvénye. (az első mennyiségi összefüggés az elektromosságtan történetében)

Ismerje a Coulomb-féle erőtörvényt, értse a töltés mennyiségi fogalmát és a töltésmegmaradás törvényét.

Az elektromos és gravitációs kölcsönhatás összehasonlítása. A töltés mint az elektromos állapot mennyiségi jellemzője és mértékegysége. A töltésmegmaradás törvénye.

Kapcsolódási pontok Kémia: elektron, proton, elektromos töltés, az atom felépítése, elektrosztatikus kölcsönhatások, kristályrácsok szerkezete. Kötés, polaritás, molekulák polaritása, fémes kötés, fémek elektromos vezetése. Matematika: egyenes és fordított arányosság, alapműveletek, egyenletrendezés, számok normálalakja, vektorok függvények. Technika, életvitel és gyakorlat: balesetvédelem, földelés.

281


Ismerje a mező fogalmát, és létezését fogadja el anyagi objektumként. Tudja, hogy a sztatikus elektromos mező Az elektromos térerősség mint az forrása/i az elektromos elektromos mezőt jellemző tulajdonságú részecskék. vektormennyiség; a tér Ismerje a mezőt jellemző szerkezetének szemléltetése térerősséget, értse az erővonalak erővonalakkal. jelentését. A homogén elektromos mező. Ismerje a homogén elektromos Kieg.: Az elektromos fluxus. mező fogalmát és jellemzését. Az elektromos mező munkája Ismerje az elektromos feszültség homogén mezőben. Az elektro- fogalmát. mos feszültség fogalma. Tudja, hogy a töltés mozgatása Feszültségértékek a során végzett munka nem függ az gyakorlatban. úttól, csak a kezdeti és Kieg.: A potenciál, végállapotok helyzetétől. ekvipotenciális felületek. Legyen képes homogén elektromos térrel kapcsolatos elemi feladatok megoldására. Az elektromos mező,mint a kölcsönhatás közvetítője. Kieg.: A szuperpozíció elve.

Töltés eloszlása fémes vezetőn. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, villámhárító, elektromos koromleválasztó. Benjamin Franklin munkássága. Segnerkerék, Segner János András. Faraday-kalitka, árnyékolás. Miért véd az autó karosszériája a villámtól? Vezetékek elektromos zavarvédelme. Az emberi test elektromos feltöltődésének következménye.

Tudja, hogy a fémre felvitt töltések a felületen helyezkednek el. Ismerje az elektromos csúcshatás jelenségét, a Faraday-kalitka és a villámhárító működését, valamint gyakorlati jelentőségét.

A kapacitás fogalma.

Ismerje a kapacitás fogalmát, a síkkondenzátor terét.

A síkkondenzátor kapacitása. Kondenzátorok kapcsolása. A kondenzátor energiája. Az elektromos mező energiája. Kondenzátorok gyakorlati alkalmazásai (vaku, defibrillátor).

Tudja értelmezni kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolását. Egyszerű kísérletek alapján tudja értelmezni, hogy a feltöltött kondenzátornak, azaz a kondenzátor elektromos terének energiája van.

Elektromos tulajdonság, elektromos állapot. Töltés, elektromos mező, Kulcsfogalmak/ térerősség, erővonalrendszer, feszültség, potenciál, kondenzátor, az fogalmak elektromos mező energiája.

282


2. A mozgó töltések – egyenáram Célok és feladatok – – – – – –

– – –

–

–

Közelebb hozni a fizikát a tanulókhoz az elektromosság tanítása közben megvalósítható kísérletek bemutatásával, értelmezésével és tanulói kísérletek, mérések lehetőségének biztosításával. Bővíteni a tanulóknak az anyag két fajtájával (a részecskeszerkezetű és mező) kapcsolatos tudását. Annak tudatosítása, hogy az áramköri folyamatoknál is teljesül a töltés- és az energiamegmaradás törvénye. A klasszikus fizikai modellszerű gondolkodás gyakorlása a különböző vezetési típusok és a vezetők ellenállásának értelmezése kapcsán. Konkrét esetekben megmutatni, és ezzel tudatosítani, hogy a modellek használatának, valamint a fizikai törvényeknek érvényességi határa van (pl. szupravezetés). A jelenségek értelmezésével, azok érzékszerveinkkel közvetlenül fel nem ismerhető okokkal történő magyarázatával fejleszteni a tanulók absztrakciós képességét, fantáziáját; gondolkodtató kérdésekkel és számításos feladatokkal logikus gondolkodásra nevelni és elmélyíteni a tanultakat. Történelmi korokhoz és társadalmi, gazdasági igényekhez kapcsolva bemutatni az elektromosságtani ismeretek fejlődését. A mező fogalmának elmélyítése a mágneses mező vizsgálata, valamint a mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának megismerése által. Az elektromos és mágneses mező jellemzési módjainak összehasonlítása, az analógia lehetőségeinek kihasználása, az eltérések indoklása révén az összehasonlító, megkülönböztető, rendszerező képességek fejlesztése. A tanult ismeretek széles körű gyakorlati szerepének és használhatóságának bemutatásával tudatosítani a fizika és általában a tudomány jelentőségét a társadalom, a gazdaság, az energiatakarékosság, a környezetvédelem területén és az egyén életében. A kerettanterv az elektromosságtani fejezetekre – a hőtannal ellentétben – a korábbiaknál lényegesen kevesebb óraszámot biztosít. Ezért a tananyag megnyugtató feldolgozásához ajánlott a kerettantervi órakeretet kissé átcsoportosítani, esetleg a szabad órakeretből is a kötelező tananyag feldolgozására, elmélyítésére fordítani.


1. A mozgó töltések – egyenáram – vezetési típusok

Órakeret 20

Telep (áramforrás), áramkör, fogyasztó, áramerősség, feszültség.

Az egyenáram értelmezése mint az elektromos tulajdonságú részecskék áramlása. Az elektromos áram jellemzése hatásain keresztül (hőhatás, mágneses, vegyi és biológiai hatás). Az elméleten alapuló gyakorlati A tematikai egység nevelési- ismeretek kialakítása (egyszerű hálózatok ismerete, ezekkel kapcsolatos fejlesztési céljai egyszerű számítások, telepek, akkumulátorok, elektromágnesek, motorok). Az energiatudatos, egészségtudatos és környezettudatos magatartás fejlesztése.

283


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Az elektromos áram fogalma, kapcsolata a fémes vezetőkben zajló elektromos tulajdonságú részecskék rendezett mozgásával. A zárt áramkör.

Követelmények


A tanuló ismerje az elektromos áram fogalmát, az áramerősség mértékegységét, az áramerősség és feszültség mérését. Tudja, hogy az egyenáramú áramforrások feszültségét, pólusainak polaritását nem elektromos jellegű belső folyamatok (gyakran töltésátrendeződéssel járó kémiai vagy más folyamatok) biztosítják. Ismerje az elektromos áramkör legfontosabb részeit, az áramkör ábrázolását kapcsolási rajzon.

Kémia: elektromos áram, elektromos vezetés, rácstípusok tulajdonságai és azok anyagszerkezeti magyarázata. Jelenségek, alkalmazások: Galvánelemek Volta-oszlop, laposelem, működése, rúdelem, elektromotoros erő. Ionos vegyületek Volta és Ampère elektromos vezetése munkásságának jelentősége. olvadékban és oldatban, elektrolízis. Vas mágneses Ohm törvénye, áram- és tulajdonsága. Tudja Ohm törvényét. Legyen feszültségmérés. Analóg és Matematika: képes egyszerű számításokat digitális mérőműszerek alapműveletek, végezni Ohm törvénye alapján. használata. egyenletrendezés, számok normálalakja, Ismerje az elektromos ellenállás Fogyasztók (vezetékek) egyenes arány. ellenállása. Fajlagos ellenállás. mindhárom jelentését (test, annak Biológia- egészségtan: egy tulajdonsága, és az azt Fémek elektromos vezetése. Az emberi test jellemző mennyiség), fajlagos Jelenség: szupravezetés. áramvezetése, ellenállás fogalmát, Az elektromos mező munkája áramütés hatása, az áramkörben. Az elektromos mértékegységét és mérésének hazugságvizsgáló, módját. teljesítmény. orvosi diagnosztika és Az elektromos áram hőhatása. Legyen kvalitatív képe a fémek terápiás kezelések. Fogyasztók a háztartásban, elektromos ellenállásának fogyasztásmérés, az Technika, életvitel és energiatakarékosság lehetőségei. klasszikus értelmezéséről. gyakorlat: áram Tudja értelmezni az elektromos Költségtakarékos világítás biológiai hatása, áram teljesítményét, munkáját. (hagyományos izzó, elektromos áram Legyen képes egyszerű halogénlámpa, kompakt a háztartásban, számítások elvégzésére. Tudja fénycső, LED-lámpa biztosíték, értelmezni a fogyasztókon összehasonlítása) feltüntetett teljesítményadatokat. fogyasztásmérők, balesetvédelem. Az energiatakarékosság Világítás fejlődése és fontosságának bemutatása.

284


korszerű világítási Tudja a hálózatok törvényeit eszközök. alkalmazni ellenállás-kapcsolások Ellenállások kapcsolása. Az Korszerű elektromos eredőjének számítása során. eredő ellenállás fogalma, háztartási készülékek, számítása. Ismerje a telepet jellemző energiatakarékosság. elektromotoros erő (ürejárási Környezetvédelem. Ohm törvénye teljes áramkörre. feszültség) és a belső ellenállás Elektromotoros erő (üresjárási fogalmát, Ohm törvényét teljes Informatika: feszültség) kapocsfeszültség, áramkörre. mikroelektronikai a belső ellenállás fogalma. áramkörök, mágneses Tudja, hogy az elektrolitokban Az áram vegyi hatása. Kémiai áramforrások. mozgó ionok jelentik az áramot. információrögzítés. Az áram biológiai hatása. Ismerje az elektrolízis fogalmát, néhány gyakorlati alkalmazását. Értse, hogy az áram vegyi hatása és az élő szervezeteket gyógyító és károsító hatása között összefüggés van. Ismerje az alapvető elektromos érintésvédelmi szabályokat és azokat a gyakorlatban is tartsa be. Ismerje az elemek, akkumulátorok főbb jellemzőit és használatuk alapelveit. Permanens mágnesek Mágneses mező (permanens mágnesek). kölcsönhatása, a mágnesek tere. Az egyenáram mágneses Tudja bemutatni az áram hatása. Áram és mágnes mágneses terét egyszerű kölcsönhatása. kísérlettel. Egyenes vezetőben folyó Ismerje a tér jellemzésére egyenáram mágneses mezőjének alkalmas mágneses vizsgálata. A mágneses mezőt indukcióvektor fogalmát. jellemző indukcióvektor Legyen képes a mágneses és az fogalma, mágneses elektromos mező jellemzőinek indukcióvonalak, mágneses összehasonlítására, a fluxus. hasonlóságok és különbségek A vasmag (ferromágneses bemutatására. közeg) szerepe a mágneses hatás szempontjából. Az áramjárta Tudja értelmezni az áramra ható vezetőt érő erőhatás mágneses erőt mágneses térben. mezőben. Ismerje az egyenáramú motor Az elektromágnes és gyakorlati működésének elvét. alkalmazásai (elektromágneses daru, relé, hangszóró. Az elektromotor működése. Összetett hálózatok.

Lorentz-erő – mágneses tér hatása mozgó szabad töltésekre.

Ismerje a Lorentz-erő fogalmát és tudja alkalmazni néhány jelenség értelmezésére (katódsugárcső, ciklotron, sarki fény). 285


Áramkör, ellenállás, fajlagos ellenállás, az egyenáram teljesítménye és Kulcsfogalmak munkája, elektromotoros erő, belső ellenállás, az elektromos áram hatásai (hő, kémiai, biológiai, mágneses), elektromágnes, Lorentz-erő, / fogalmak elektromotor.

3. Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények Célok és feladatok – Hőtani alapjelenségek törvényszerűségeinek bemutatása és alkalmazása a gyakorlatban. A hőtani jelenségek hasznos és káros megjelenése környezetünkben, ezeknek praktikus alkalmazása, illetve ezekhez való alkalmazkodás a mindennapi gyakorlatunkban. – Az élőlények szubjektív hőérzete mint a hőmérséklet fogalmának előkészítése, majd az objektív fogalom egzakt bevezetése, mérésének hőtáguláson alapuló tárgyalása. – Megismertetni és definiálni a gázok állapothatározóit, mint a gáz adott állapotának egyértelmű jellemzőit. Törvényszerű összefüggések feltárása kísérleti úton a gázok állapothatározói között. A speciális állapotváltozások ábrázolása a p–V diagramon. Az állapotváltozások felismerése és megfigyeltetése a gyakorlati életben. – Az ideális gáz mint elméleti modell bevezetése, új (praktikus) hőmérsékleti skála (Kelvinskála) bevezetését teszi lehetővé. – A Kelvin-skála abszolút jellege, a Kelvin- és Celsius-skála közötti kapcsolat alkalmazása egyszerű feladatok megoldásánál. Tematikai egység

Előzetes tudás

3. Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények

Órakeret 8 óra

A hőérzet szubjektív és relatív jellege. Hőmérséklet, hőmérséklet mérése. A gázokról kémiából tanult ismeretek.

A hőtágulás tárgyalása, a jelenség mint a klasszikus hőmérséklet A tematikai egység mérésnek alapjelensége. A gázok anyagi minőségtől független nevelési-fejlesztési hőtágulásán alapuló Kelvin-féle „abszolút” hőmérsékleti skála bevezetése. Gázok állapotjelzői közt fennálló összefüggések kísérleti céljai és elméleti vizsgálata. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Követelmények


286


Ismerje a tanuló a hőmérsékletmérésre leginkább elterjedt Celsius-skálát, néhány Milyen a jó hőmérő, hogyan gyakorlatban használt hőmérő növelhető a pontossága? működési elvét. Legyen Hőtágulás. gyakorlata hőmérsékleti Szilárd anyagok lineáris, felületi grafikonok olvasásában. és térfogati hőtágulása. jelenségét Folyadékok térfogati hőtágulása. Ismerje a hőtágulás szilárd anyagok és folyadékok Csökken vagy növekszik a táguló esetén. Tudja a hőtágulás fémlemezben vágott köralakú jelentőségét a köznapi életben, nyílás? Hogyan változik az ismerje a víz különleges edények űrtartalma a hőtágulási sajátosságát, és hőtáguláskor? szerepét az élővilágban.

A hőmérséklet, hőmérők, hőmérsékleti skálák.

Gázok állapotjelzői, összefüggéseik Boyle–Mariotte-törvény, Gay– Lussac-törvények. A Kelvin-féle gázhőmérsékleti skála.

Az ideális gáz állapotegyenlete. Lehetséges-e, hogy a gáznak csak egyetlen állapotjelzője változzon?

Kémia: a gáz fogalma és az állapothatározók közötti összefüggések: Avogadro törvénye, moláris térfogat,

Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés, exponenciális függvény. Biológia– egészségtan: Víziállatok élete télen a befagyott tavakban, folyókban. Ismerje a tanuló a gázok alapvető Testnevelés és sport: állapotjelzőit, az állapotjelzők sport nagy közötti páronként kimérhető magasságokban összefüggéseket. (hegymászás, ejtőernyőzés), Ismerje a Kelvin-féle sportolás a mélyben hőmérsékleti skálát, és legyen (búvárkodás). képes a két alapvető hőmérsékleti skála közti átszámításokra. Tudja értelmezni Biológia–egészségtan: az abszolút nulla fok jelentését. keszonbetegség, hegyi betegség, madarak Tudja, hogy a gázok döntő repülése. többsége átlagos körülmények között (normál légnyomás, nem Földrajz: széltérképek, túl alacsony hőmérséklet) az anyagi minőségüktől függetlenül nyomástérképek, hőtérképek, áramlások. hasonló fizikai sajátságokat mutat. Ismerje az ideális gáz fogalmát, és az ideális gázok állapotjelzői között felírható speciális összefüggéseket, az egyesített gáztörvényt, és tudjon ennek segítségével egyszerű feladatokat megoldani. Tudja a gázok állapotegyenletét mint az állapotjelzők közt fennálló általános összefüggést. Ismerje az izoterm, izochor és izobár állapotváltozások összefüggéseit mint az állapotegyenlet speciális eseteit.

Kulcsfogalmak/ Hőmérséklet, hőmérsékletmérés, hőmérsékleti skála, lineáris és térfogati hőtágulás, állapotegyenlet, egyesített gáztörvény, állapotváltozás, fogalmak 287


izochor, izoterm, izobár változás, Kelvin-skála. 4. Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet elemei Célok és feladatok – Az ideális gáz állapotváltozásai törvényszerűségeinek értelmezése a gázok golyómodellje alapján. – A gáztörvények univerzális jellegének értelmezése a gázrészecskék mint szerkezet nélküli golyók egyformasága alapján. – A gázok részecskemodelljének sikeres működése mint a 19. századi atomhipotézis egyik első megerősítésének bemutatása. – A gázok belső energiájának összekapcsolása a gázrészecskék rendezetlen mozgásával. A belső energia mint a kaotikus mozgás mérhető jellemzője. – A belső energia és a hőmérséklet, a hőközlés kapcsolata, az I. főtétel megértésének előkészítése. 4. Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet elemei

Tematikai egység

Előzetes tudás


Órakeret 4 óra

Az anyag atomos szerkezete, az anyag golyómodellje, gázok nyomása, rugalmas ütközés, lendületváltozás, mozgási energia, kémiai részecskék tömege. Az ideális gáz modelljének jellemzői. A gázok makroszkopikus jellemzőinek értelmezése a modell alapján, a nyomás, hőmérséklet – átlagos kinetikus energia, „belső energia”. A melegítés hatására fellépő hőmérséklet növekedésének és a belső energia változásának a modellre alapozott fogalmi összekapcsolása révén a hőtan főtételek megértésének előkészítése.


Követelmények

Az ideális gáz kinetikus modellje.

A tanuló ismerje a gázok univerzális tulajdonságait magyarázó részecskemodellt.

A gáz nyomásának és hőmérsékletének értelmezése.

Értse a gáz nyomásának és hőmérsékletének a modellből kapott szemléletes magyarázatát.

Az ekvipartíció tétele, a részecskék szabadsági fokának fogalma. Gázok moláris és fajlagos hőkapacitása.

Ismerje az ekvipartíció-tételt, a gázrészecskék átlagos kinetikus energiája és a hőmérséklet közti kapcsolatot. Lássa, hogy a gázok melegítése során a gáz részecskéinek összenergiája nő, a melegítés lényege energiaátadás.

Kapcsolódási pontok Kémia: gázok tulajdonságai, ideális gáz.

Kulcsfogalmak/ Modellalkotás, kinetikus gázmodell, nyomás, hőmérséklet, átlagos kinetikus energia, ekvipartíció. fogalmak

288


5. Energia, hő és munka – a hőtan főtételei Célok és feladatok – Bemutatni a testek belső energiájának rendezetlen és rendezett megváltoztatási módjait. A külső mechanikai munkavégzés és a hőközlés egyenértékűségének szemléltetése gyakorlati példákon keresztül. – A hőtan I. főtételének szóbeli és mennyiségi megfogalmazása. – Az I. főtételnek mint az energiamegmaradás általánosításának bemutatása. – A gázok tárgyalt speciális állapotváltozásainak energetikai vizsgálata az I. főtétel alapján. – A hőtani folyamatok és a „súrlódásmentes” mechanikai jelenségek lefolyásának összehasonlítása. A reverzibilitás és az irreverzibilitás fogalmának gyakorlati példákon való szemléltetése. A hőtan II. főtételének megfogalmazása. – A hőerőgépek hatásfoka, elvi korlátainak bemutatása. Az örökmozgók („tökéletes hőerőgépek”) elvi lehetetlenségének szemléltetése gyakorlati példákon. – Felhívni a figyelmet a gyakorlati életben gyakran tapasztalható áltudományos próbálkozásokra. – A főtételek univerzális – a természettudományok mindegyikére érvényes – jellegének bemutatása konkrét eseteken keresztül. Tematikai egység Előzetes tudás


5. Energia, hő és munka – a hőtan főtételei

Órakeret 10 óra

Munka, kinetikus energia, energiamegmaradás, hőmérséklet, melegítés. A hőtan főtételeinek tárgyalása során annak megértetése, hogy a természetben lejátszódó folyamatokat általános törvények írják le. Az energiafogalom általánosítása, az energiamegmaradás törvényének kiterjesztése. A termodinamikai gépek működésének értelmezése, a termodinamikai hatásfok korlátos voltának megértetése. Annak elfogadtatása, hogy energia befektetése nélkül nem működik egyetlen gép, berendezés sem, sem elsőfajú, sem pedig másodfajú örökmozgók nem léteznek. A hőtani főtételek univerzális (a természettudományokra általánosan érvényes) tartalmának bemutatása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Melegítés munkavégzéssel. (Az ősember tűzgyújtása, járművek fékberendezésének túlmelegedése, a világűrből érkező testek: űrhajók, meteoritok „hullócsillagok” felmelegedése stb. A belső energia fogalmának kialakítása. A belső energia megváltoztatásának módjai.

Követelmények


Tudja, hogy a melegítés lényege Kémia: exoterm és az állapotváltozás ,energiaátadás, endotem folyamatok, és hogy nincs „hőanyag”! termokémia, HessIsmerje a tanuló a belső energia tétel, kötési energia, fogalmát mint a gázrészecskék reakcióhő, égéshő, mozgási energiájának összegét. elektrolízis. Tudja, hogy a belső energia Gyors és lassú égés, melegítéssel és/vagy tápanyag, munkavégzéssel változtatható energiatartalom meg. (ATP), a kémiai reakciók iránya, 289


Ismerje a termodinamika I. főtételét mint az Hogyan melegítheti fel a kovács energiamegmaradás általánosított a megmunkálandó vasdarabot, ha megfogalmazását. elfogyott a tüzelője? Az I. főtétel alapján tudja Hűlhet-e a gáz, ha melegítjük? energetikai szempontból Lásd szén-dioxid patron becsava- értelmezni a gázok korábban rását! tanult speciális állapotváltozásait. Alkalmazások konkrét fizikai, Kvalitatív példák alapján fogadja kémiai, biológiai példákon. el, hogy az I. főtétel általános Egyszerű számítások. természeti törvény, amely fizikai, kémiai, biológiai, geológiai folyamatokra egyaránt érvényes.

A termodinamika I. főtétele.

megfordítható folyamatok, kémiai egyensúlyok, stacionárius állapot, élelmiszer-kémia.

Technika, életvitel és gyakorlat: Folyamatos technológiai fejlesztések, innováció. Hőerőművek gazdaságos működtetése és Gázok körfolyamatainak elméleti környezetvédelme. Hőerőgép. Ideális gázzal végzett vizsgálata alapján értse meg körfolyamatok. a hőerőgép, hűtőgép, hőszivattyú Földrajz: A hőerőgépek hatásfoka. működésének alapelvét. Tudja, környezetvédelem, Miért sokkal jobb hatásfokú egy hogy a hőerőgépek hatásfoka a megújuló és nem lényegesen kisebb mint 100%. elektromos autó, mint egy megújuló energia benzinnel működő? Tudja kvalitatív szinten fogalma. Az élő szervezet hőerőgépszerű alkalmazni a főtételt a működése. gyakorlatban használt Biológia–egészségtan: A favágók sok zsíros ételt hőerőgépek, működő modellek az „éltető Nap”, élő esznek, még sem híznak el, vajon energetikai magyarázatára. szervezetek miért? Energetikai szempontból lássa hőháztartása, a lényegi hasonlóságot öltözködés, állattartás. a hőerőgépek és az élő szervezetek működése között. Magyar nyelv és Tudja, hogy „örökmozgó” irodalom; idegen Az „örökmozgó” lehetetlensége. („energiabetáplálás” nélküli nyelvek: Madách Imre, Higgyünk-e a vízzel működő hőerőgép) nem létezhet! Tom Stoppard???. autó létezésében? Másodfokú sem: nincs 100%-os hatásfokú hőerőgép.

290


A természeti folyamatok iránya. Lehetséges-e Balaton befagyásakor felszabaduló hővel lakást fűteni? A spontán termikus folyamatok iránya, a folyamatok megfordításának lehetősége. Felemelkedhet-e a földről egy kezdetben forró vasgolyó, hűlés közben?

A termodinamika II. főtétele.

Ismerje a reverzibilis és irreverzibilis változások fogalmát. Tudja, hogy a természetben az irreverzibilitás a meghatározó. Kísérleti tapasztalatok alapján lássa, hogy különböző hőmérsékletű testek közti termikus kölcsönhatás iránya meghatározott: a magasabb hőmérsékletű test energiája csökken az alacsonyabb hőmérsékletűé pedig nő; a folyamat addig tart, amíg a hőmérsékletek ki nem egyenlítődnek. A spontán folyamat iránya csak „energiabefektetés” árán változtatható meg.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; vizuális kultúra: a Nap kitüntetett szerepe a mitológiában és a művészetekben. A beruházás megtérülése, megtérülési idő, takarékosság. Filozófia; magyar nyelv és irodalom: Madách: Az ember tragédiája, eszkimó szín, a Nap kihűl, az élet elpusztul.

Ismerje a hőtan II. főtételét, annak többféle megfogalmazását és tudja, hogy kimondása tapasztalati alapon történik. Tudja, hogy a hőtan II. főtétele általános természettörvény, a fizikán túl minden természettudomány és a műszaki tudományok is alapvetőnek tekintik.

Kulcsfogalmak/ Főtételek, hőerőgépek, reverzibilitás, irreverzibilitás, elsőfajú és másodfajú örökmozgó. fogalmak 6. Hőfelvétel hőmérséklet-változás nélkül – halmazállapot-változások Célok és feladatok – Halmazállapot-változások áttekintése. Anyagszerkezettel összefüggő energetikai elemzése. Halmazállapot-változások jelentőségének bemutatása a természetben, és a gyakorlati életben való alkalmazása (távfűtés stb.). – A víz fagyáskor bekövetkező térfogatváltozásának gyakorlati és élettani vonatkozásainak tárgyalása. Az emberi tevékenység alkalmazkodása a tapasztalt törvényszerűséghez. – A környezetünkben lévő anyagok megszokott, és szokatlan halmazállapot – formáinak bemutatása – (gáz-halmazállapotú levegő, folyékony nitrogén, szilárd szén-dioxid stb. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai

6. Hőfelvétel hőmérsékletváltozás nélkül – halmazállapot-változások

Órakeret 5 óra

Halmazállapotok anyagszerkezeti jellemzői a hőtan főtételei. A halmazállapotok jellemző tulajdonságainak és a halmazállapot291


egység nevelésifejlesztési céljai

változások energetikai hátterének tárgyalása, bemutatása. A halmazállapot-változásokkal kapcsolatos mindennapi jelenségek értelmezése a fizikában és a társ-természettudományok területén is.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek A halmazállapotok makroszkopikus jellemzése, energetika és mikroszerkezeti értelmezése. Miért folyik ki a víz a felfordított pohárból, és miért marad pohár alakú a benne megfagyott, de már olvadó jéghenger, ha kiborítjuk? Melegít-e a jegesedő Balaton? Hova lesz a fagyáskor elvont hő?

Követelmények A tanuló tudja, hogy az anyag különböző halmazállapotait (szilárd, folyadék- és gázállapot) makroszkopikus fizikai tulajdonságaik alapján jellemezni. Lássa, hogy ugyanazon anyag különböző halmazállapotai esetén a belsőenergia-értékek különböznek, a halmazállapot megváltoztatása mindig energianövekedéssel vagy energiacsökkenéssel járó folyamat.

Kapcsolódási pontok Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás, konstans függvény Egyenletrendezés.

Kémia: halmazállapotok és halmazállapotváltozások, exoterm és endoterm folyamatok, kötési energia, képződéshő, reakcióhő, üzemanyagok égése, Az olvadás és a fagyás jellemzői. Ismerje az olvadás, fagyás elektrolízis. A halmazállapot-változás fogalmát, jellemző mennyiségeit Biológia-egészségtan: energetikai értelmezése. (olvadáspont, olvadáshő). a táplálkozás alapvető Jelenségek, alkalmazások: Legyen képes egyszerű, biológiai folyamatai, A hűtés mértéke és a hűtési halmazállapot-változással járó ökológia, az „éltető sebesség meghatározza a kalorikus feladatok megoldására. Nap”, hőháztartás, megszilárduló anyag mikroIsmerje a fagyás és olvadás öltözködés. szerkezetét és ezen keresztül sok szerepét a mindennapi életben. Technika, életvitel és tulajdonságát. Fontos a gyakorlat: folyamatos kohászatban, mirelitiparban. Ha a technológiai hűlés túl gyors, nincs fejlesztések, kristályosodás – az olvadék innováció. üvegként szilárdul meg, nincs sejtroncsolódás.

292


Párolgás és lecsapódás (forrás). A párolgás (forrás), lecsapódás jellemzői. Halmazállapotváltozások a természetben. A halmazállapot-változás energetikai értelmezése. Jelenségek, alkalmazások: a „kuktafazék” működése (a forráspont nyomásfüggése), a párolgás hűtő hatása, szublimáció, deszublimáció desztilláció, szárítás, kámfor, szilárd szagtalanítók, naftalin alkalmazása háztartásban, csapadékformák.

Ismerje a párolgás, forrás, lecsapódás, szublimáció, deszublimáció jelenségét, mennyiségi jellemzőit. Legyen képes egyszerű számítások elvégzésére, a jelenségek felismerésére a hétköznapi életben (időjárás). Ismerje a forráspont nyomásfüggésének gyakorlati jelentőségét és annak alkalmazását. Legyen képes egyszerű, halmazállapot-változással járó kalorikus numerikus feladatok megoldására.

Földrajz: környezetvédelem, a megújuló és nem megújuló energia fogalma.

Kulcsfogalmak/ Halmazállapot (gáz, folyadék, szilárd), halmazállapot-változás (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás, szublimáció, deszublimáció, forrás). fogalmak

7. Mindennapok hőtana Célok és feladatok – A fizika és a környezetünkben előforduló hőjelenségek kapcsolatának, az ezekre vonatkozó fizikai ismeretek hasznosságának tudatosítása. – Társadalmunkban előforduló aktuális eseményeknek (megújuló energia program, gázvezeték-építés stb), háztartási tevékenységünknek elemző vizsgálata a tanult hőtani ismeretek alapján. – Önálló projektmunka tervezése, végzése és bemutatása a modern információforrások és segédeszközök (internet, számítógépes projektor stb.) felhasználásával. – A választott és kijelölt témák feldolgozásában az egyéni és csoportmunka vegyes alkalmazása.


7. Mindennapok hőtana

Órakeret 4 óra

Az eddig tanult hőtani ismeretek és tapasztalatok.

A fizika és a mindennapi jelenségek kapcsolatának, a fizikai ismeretek A tematikai egység hasznosságának tudatosítása. Kis csoportos projektmunka otthoni, nevelési-fejlesztési internetes és könyvtári témakutatással, adatgyűjtéssel, kísérletezés tanári irányítással. A csoportok eredményeinek bemutatása, közös céljai tanórai megvitatása, értékelése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Feldolgozásra ajánlott témák: − Halmazállapot-változások

Kísérleti munka tervezése csoportmunkában, a feladatok

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: 293


− − − − − − − − −

a természetben. Korszerű fűtés, hőszigetelés a lakásban. Hőkamerás felvételek. Hogyan készít meleg vizet a napkollektor. Hőtan a konyhában. Naperőmű. A vízerőmű és a hőerőmű összehasonlító vizsgálata. Az élő szervezet mint termodinamikai gép. Az UV és az IR sugárzás élettani hatása. Látszólagos „örökmozgók” működésének vizsgálata.


felosztása. A kísérletek megtervezése, a mérések elvégzése, az eredmények rögzítése. Az eredmények nyilvános bemutatása kiselőadások, kísérleti bemutató formájában.

takarékosság, az autók hűtési rendszerének téli védelme. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: beruházás megtérülése, megtérülési idő. Biológia–egészségtan: táplálkozás, ökológiai problémák. A hajszálcsövesség szerepe növényeknél, a levegő páratartalmának hatása az élőlényekre, fagykár a gyümölcsösökben, üvegházhatás, a vérnyomásra ható tényezők. Magyar nyelv és irodalom: Madách Imre: Az ember tragédiája (eszkimó szín).

A hőtani tematikai egységek kulcsfogalmai.

A kísérletezési, mérési kompetencia, a megfigyelő, rendszerező készség fejlődése. A mozgástani alapfogalmak ismerete, grafikus feladatmegoldás. A newtoni mechanika szemléleti lényegének elsajátítása: az erő nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához szükséges. Egyszerű kinematikai és dinamikai feladatok megoldása. A kinematika és dinamika mindennapi alkalmazása. A fejlesztés várt Folyadékok és gázok sztatikájának és áramlásának alapjelenségei és ezek eredményei a két felismerése a gyakorlati életben. évfolyamos Az elektrosztatika alapjelenségei és fogalmai, az elektromos és a ciklus végén mágneses mező fizikai objektumként való elfogadása. Az áramokkal kapcsolatos alapismeretek és azok gyakorlati alkalmazásai, egyszerű feladatok megoldása. A gázok makroszkopikus állapotjelzői és összefüggéseik, az ideális gáz golyómodellje, a nyomás és a hőmérséklet kinetikus értelmezése golyómodellel. Hőtani alapfogalmak, a hőtan főtételei, hőerőgépek elemi szintű, de alkalmazni képes ismerete. 294


Annak felismerése, hogy gépeink működtetése és az élő szervezetek működése is energiacsökkenéssel járó folyamat, ezért tartósan, csak energia „befektetése árán” valósíthatók meg. Mivel ezekben nem csak a cél szempontjából elengedhetetlen változások vannak, a befektetett energia jelentős része „elvész”, a működésben nem hasznosul, ezért a „tökéletes hőerőgép” és „örökmozgó” létezése elvileg kizárt. Mindennapi környezetünk hőtani vonatkozásainak ismerete. Az energiatudatosság fejlődése

11. évfolyam A képzés második szakasza a matematikailag igényesebb mechanikai és elektrodinamikai tartalmakat (rezgések, indukció, elektromágneses rezgések, hullámok), az optikát és a modern fizika két nagy témakörét: a héj- és magfizikát, valamint a csillagászat-asztrofizikát dolgozza fel. A mechanikai, elektrodinamika és az optika esetén a jelenségek és a törvények megismerésén az érdekességek és a gyakorlati alkalmazásokon túl fontos az alapszintű feladat- és problémamegoldás. Az atommodellek fejlődésének bemutatása jó lehetőséget ad a fizikai törvények feltárásában alapvető modellezés lényegének koncentrált bemutatására. Az atomszerkezetek megismerésén keresztül jól kapcsolható a fizikai és a kémiai ismeretanyag, illetve megtárgyalható a kémiai kötésekkel összetartott kristályos és cseppfolyós anyagok mikroszerkezete és fizikai sajátságai közti kapcsolat. Az éves órakeret felosztása A fejezetek címe 1. Mechanikai rezgések és hullámok 2. Mágnesség és elektromosság – elektromágneses indukció, 3. 4. 5. 6.

váltóáramú hálózatok Rádió, televízió, mobiltelefon. Elektromágneses rezgések és hullámok Az atom szerkezete. A modern fizika születése Az atommag is részekre bontható! A magfizika elemei Csillagászat és asztrofizika Az óraszámok összege

Óraszámok 9 (= 7 + 2) 5 (= 4 + 1) 2 (= 2 + 0) 8 (= 6 + 2) 8 (= 6 + 2) 4 (= 3 + 1) 36

1. Mechanikai rezgések és hullámok E fejezet tartalmának feldolgozása azért is fontos, mert napjainkban, az élet minden részében jelentős szerepe van az elektromos váltakozó áram, valamint az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásának, és ezek még elemi szinten sem érthetők meg a mechanikai rezgések és hullámok általános, legalább kvalitatív szintű, alkalmazni képes ismerete nélkül.

Célok és feladatok –

Harmonikus rezgések és hullámok kísérleti vizsgálata, (trigonometria nélküli) leírása jellemző mennyiségekkel. Tudatosítani a fizikai jelenségek lényegét bemutató, egyszerű, érthető, de mégis 295

HSZC Boros Sámuel Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Helyi tanterv – 2016 pontos kvalitatív értelmezési lehetőségét is. Ismerjék fel és tudják kvalitatív módon jellemezni a rezgéseket, vegyék észre, hogy a rezgés időben periodikus mozgás, változás. – Tudják értelmezni, felismerni a harmonikus rezgőmozgásokat és a rezgéseket jellemző mennyiségeket (T; f; A; y), kapcsolatukat az egyenletes körmozgással; tudják ezeket a mennyiségeket alkalmazni, és a rezgésidőt kiszámítani. – Összehasonlítani az egyenletes körmozgást és a harmonikus rezgőmozgást végző agyagi pont vetületének mozgását. Következtetéseket levonni a megfigyelésekből és a körmozgásra vonatkozó eddigi ismeretekből. Eljutni a rezgésidő kiszámításához. – Kísérletek alapján megvizsgálni a rezgést befolyásoló külső hatásokat és azok következményét. Erősíteni a kölcsönhatás fogalmát. – A rugalmas erő és az energiaviszonyok változásait vizsgálva ismerjék fel a rendszeren belüli energiaváltozásokat és az energia-megmaradás törvényének érvényesülését, a zárt rendszer alkalmazásához szükséges elhanyagolásokat; a külső hatások következményeit a rezgő test mozgására (csillapodás, csatolt rezgés, rezonancia), tudják mindennapi példák alapján megmagyarázni ezek káros, illetve hasznos voltát. – Megmutatni a rezgések (lengések) és hullámok sokféleségét, fontosságát az élet minden területén. Erősíteni az összehasonlítás, a csoportosítás, rendszerezés, rendszerbe foglalás képességét (pl. a hullámfajták ismertetőjegyeinek vizsgálatánál). – Tudják értelmezni az ingamozgást, ismerjék fel hasonlóságát és különbözőségét a rezgőmozgással; tudják mennyiségekkel is jellemezni a fonálingát (l; T; f); ismerjék és tudják alkalmazni a fonálinga lengésidő-képletét; vegyék észre a lengéidő állandóságának feltételeit és kapcsolatát az időméréssel. Értsék meg a fenti megállapítások érvényességi határát. – Tudatosítani, hogy a növekedés, csökkenés, általában a változás nemcsak egyenletes lehet, nemcsak lineáris függvénykapcsolattal írható le, hanem másként is. – Ismerjék a mechanikai hullámok fogalmát, fajtáit, tudjanak példát mondani ezekre a mindennapi életből. Tudják kvalitatív, majd a hullámmozgást leíró mennyiségekkel jellemezni és csoportosítani a mechanikai hullámokat, vegyék észre, hogy a hullámmozgás időben és térben is periodikus. – Ismerjék a hullámok két alaptípusát (transzverzális, longitudinális), tudják ezeket megkülönböztetni, vegyék észre a bennük és leírásukban lévő azonosságokat, illetve különbözőségeket. – Tudják értelmezni és felismerni a harmonikus hullámokat és a hullámmozgások jellemző mennyiségeit (T; λ; A; c). – Előkészíteni az elektromágneses rezgések és hullámok tárgyalását a mechanikai rezgések és hullámok kísérletekkel láthatóvá tett, szemléletes tárgyalásával, valamint az itt szerzett ismeretek általánosításával. – Ismerjék a hullámok viselkedését új közeg határán, a visszaverődés, törés törvényeit, az interferencia jelenségét; az állóhullám fogalmát, a hullámhossznak és a kötél hosszának kapcsolatát. – Tudják, hogy a hang közegben terjedő sűrűsödés és ritkulás (longitudinális hullám), ami energiaváltozással jár; a hangforrás mindig rezgő test. – Tudjanak különbséget tenni a hanghullám, a bennünk keltett hangérzet és a hangélmény között. – Legyenek tájékozottak a hangszerek fajtái között, és ismerjék azok közül néhány működésének fizikai elvét, ismerjék a hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezését (hangmagasság, hangerősség, hangszín; alaphang, felhang, hangsor, hangköz). – Tudják alkalmazni a hullámokról szerzett ismereteket a hangjelenségek magyarázatánál (pl. visszhang, hangelhajlás, hangszigetelés, mozgó hangforrások hangmagasságának megváltozása a mellettünk történő elhaladásuk közben) stb., legyenek tisztában a zajártalom károsító hatásával és elkerülésének lehetőségeivel.

296

HSZC Boros Sámuel Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Helyi tanterv – 2016 –

Bemutatni és kapcsolatot teremteni egy jelenség különféle szemlélése között, megmutatni a fizika és a hang, valamint a zene kapcsolatát. Felhívni a figyelmet a hangártalom következményeire és az ellene történő védekezés lehetőségeire.

1. Mechanikai rezgések és hullámok

Tematikai egység

Előzetes tudás


Órakeret: 9 óra

A forgásszögek szögfüggvényei. A dinamika alapegyenlete, a rugó erőtörvénye, kinetikus energia, rugóenergia, sebesség, gyorsulás, hangtani jelenségek, alapismeretek. A mechanikai rezgések tárgyalásával a váltakozó áramok és az elektromágneses rezgések megértésének előkészítése. A rezgések szerepének bemutatása a mindennapi életben. A mechanikai hullámok tárgyalása. A rezgésállapot terjedésének, és a hullám időbeli és térbeli periodicitásának leírásával az elektromágneses hullámok megértését alapozza meg. Hangtan tárgyalása a fizikai fogalmak és a köznapi jelenségek összekapcsolásával.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan mozog a felfüggesztett rugóra erősített és nyugalmi helyzetéből függőlegesen lefelé kimozdított test? A rugóra akasztott rezgő test kinematikai vizsgálata. A rezgésidő meghatározása. A rezgés dinamikai vizsgálata.

Követelmények A tanuló ismerje a rezgő test jellemző paramétereit (amplitúdó, rezgésidő, frekvencia). Ismerje és tudja grafikusan ábrázolni a mozgás kitérés-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő függvényeit. Tudja, hogy a rezgésidőt a test tömege és a rugóállandó határozza meg, de a kitéréstől független. Tudja, hogy a harmonikus rezgés dinamikai feltétele a lineáris erőtörvény által leírt erőhatás érvényesülése. Legyen képes felírni a rugón rezgő test mozgásegyenletét.

Kapcsolódási pontok Matematika: periodikus függvények. Filozófia: az idő filozófiai kérdései. Informatika: az informatikai eszközök működésének alapja, az órajel.

297


Legyen képes az energiaviszonyok kvalitatív értelmezésére a rezgés során: pl. tudja, hogy a vízszintes felületen rezgőmozgást végző kiskocsinál, ha a feszülő rugó energiája nő, akkor a test mozgási energiája csökken, majd fordítva. Ha a csillapító hatások A rezgőmozgás energetikai elhanyagolhatók, akkor a vizsgálata. rezgésre vonatkoztatott mechanikai energia-megmaradás A mechanikai energiamegmaradás harmonikus rezgés törvénye teljesül. Tudja, hogy a környezeti hatások esetén. (súrlódás, közegellenállás) miatt a rezgés csillapodik. Ismerje a rezonancia jelenségét és ennek gyakorlati jelentőségét. A tanuló tudja, hogy a A hullám fogalma és jellemzői. mechanikai hullám a rezgésállapot terjedése valamely közegben, miközben anyagi részecskék nem haladnak Hullámterjedés egy a hullámmal, a hullámban dimenzióban, kötélhullámok. energia terjed. Kötélhullámok esetén értelmezze a jellemző mennyiségeket (hullámhossz, periódusidő). Ismerje a terjedési sebesség, a hullámhossz és a periódusidő kapcsolatát. Felületi hullámok. Ismerje a longitudinális és Hullámok visszaverődése, törése. a transzverzális hullámok Hullámok találkozása, fogalmát. állóhullámok. Hullámkádas kísérletek alapján Hullámok interferenciája, az értelmezze a hullámok erősítés és a gyengítés feltételei. visszaverődését, törését. Térbeli hullámok. Tudja, hogy a hullámok Jelenségek: akadálytalanul áthaladhatnak földrengéshullámok, lemezegymáson. tektonika. Értse az interferencia jelenségét és értelmezze erősítés és gyengítés (kioltás) feltételeit. Tudja, hogy alkalmas frekvenciájú rezgés állandósult hullámállapotot (állóhullám) eredményezhet. Egy rugóra erősített test rezgése közben minek milyen energiája változik? Minek tekinthető a rugó és a ráerősített test rezgés közben, ha eltekinthetünk a közegellenállástól, a rugó felmelegedésétől stb.?

298


A hang mint a térben terjedő hullám. A hang fizikai jellemzői. Alkalmazások: hallásvizsgálat. Hangszerek, a zenei hang jellemzői. Ultrahang és infrahang. A zajszennyeződés fogalma.

Tudja, hogy a hang mechanikai rezgés, ami a levegőben longitudinális hullámként terjed. Ismerje a hangmagasság, a hangerősség, a terjedési sebesség fogalmát. Legyen képes legalább egy hangszer működésének magyarázatára. Ismerje az ultrahang és az infrahang fogalmát, gyakorlati alkalmazását. Ismerje a hallás fizikai alapjait, a hallásküszöb és a zajszennyezés fogalmát.

Harmonikus rezgés, lineáris erőtörvény, rezgésidő, hullám, hullámhossz, Kulcsfogalmak/ periódusidő, transzverzális hullám, longitudinális hullám, hullámtörés, interferencia, állóhullám, hanghullám, hangsebesség, hangmagasság, fogalmak hangerő, rezonancia.

2. Mágnesség és elektromosság – Elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok Célok és feladatok – – – –

– –

Gyakorolni a részecskeszerkezetű anyag és a mező, illetve a mező-mező kölcsönhatások matematikai jellemzését. Az energiafogalom és az energia-megmaradás kiterjesztése (a mágneses és elektromos mező energiája, Lenz-törvény felismerése a gyakorlati életben. Az energiatakarékosság jelentőségének megértése gazdasági és környezetvédelmi szempontból. Az absztrakt fogalmak kapcsolatának erősítése a való világgal, az elektromágnesesség sokrétű gyakorlati alkalmazásának bemutatásával és értelmezésével, a modellmódszer alkalmazásával, a kísérletek, szemléltető képek, tanulmányi kirándulások lehetőségeinek felhasználásával. A fizikai felfedezések hatásának bemutatása az egyén életére, a technika, a gazdaság és így a társadalom fejlődésére. A kiemelkedő fizikusok, mérnökök (közöttük a magyarok) munkásságának ismertetése, pozitív példájuk kiemelése.


2. Mágnesség és elektromosság – Elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok

Órakeret 5 óra

Mágneses mező, az áram mágneses hatása, feszültség, áram.

Az indukált és a nyugvó töltések által keltett elektromos mező közötti A tematikai egység lényeges szerkezeti különbség kiemelése. Az elektromágneses nevelési-fejlesztési indukció gyakorlati jelentőségének bemutatása. Energiahálózatok ismerete, és az energiatakarékosság fogalmának kialakítása a céljai fiatalokban.

299


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Az elektromágneses indukció jelensége. A mozgási indukció. A nyugalmi indukció. Michael Faraday munkássága. Lenz törvénye. Az örvényáramok szerepe a gyakorlatban Az önindukció jelensége A mágneses mező energiája Váltakozó feszültség fogalma. A váltóáramú generátor elve. (mozgási indukció mágneses térben forgatott tekercsben). A váltakozó feszültség és áram jellemző paraméterei.

Ohm törvénye váltóáramú hálózatban.

Transzformátor. Gyakorlati alkalmazások.

Követelmények A tanuló ismerje a mozgási indukció alapjelenségét, és tudja azt a Lorentz-erő segítségével értelmezni. Ismerje a nyugalmi indukció jelenségét. Ismerje Lenz törvényét.

Kapcsolódási pontok Kémia: elektromos áram, elektromos vezetés.

Matematika: trigonometrikus függvények, függvényTudja értelmezni Lenz törvényét transzformáció. az indukció jelenségeire.

Ismerje az önindukció jelenségét és Technika, életvitel és szerepét a gyakorlatban. gyakorlat: az áram

Értelmezze a váltakozó feszültségű elektromágneses mező keletkezését mozgási indukcióval. Ismerje a szinuszosan váltakozó feszültséget és áramot leíró függvényt, tudja értelmezni a benne szereplő mennyiségeket. Ismerje a váltakozó áram effektív hatását leíró mennyiségeket (effektív feszültség, effektív áram, effektív teljesítmény). Értse, hogy a váltakozó áramú áramkörben a kondenzátor ellenállásként viselkedik, a tekercs pedig nagyobb ellenállást képvisel, mint az egyenáramú áramkörben. Értelmezze a transzformátor működését az indukciótörvény alapján. Tudjon példákat a transzformátorok gyakorlati alkalmazására.

biológiai hatása, balesetvédelem, elektromos áram a háztartásban, biztosíték, fogyasztásmérők. Korszerű elektromos háztartási készülékek, energiatakarékosság.

300


Az elektromos energiahálózat. A háromfázisú energiahálózat jellemzői. Az energia szállítása az erőműtől a fogyasztóig. Távvezeték, transzformátorok. Az elektromos energiafogyasztás mérése. Az energiatakarékosság lehetőségei. Tudomány- és technikatörténet A dinamó. Jedlik Ányos, Siemens szerepe. Ganz, Diesel mozdonya. A transzformátor magyar feltalálói.

Ismerje a hálózati elektromos áram előállításának gyakorlati megvalósítását, az elektromos energiahálózat felépítését és működésének alapjait, a transzformátor jelentőségét az energiatakarékosságban. Ismerje a lakások elektromos hálózatának elvi felépítését, az érintésvédelem, elektromos balesetvédelem alapjait. Ismerje az elektromos energiafogyasztás mérésének fizikai alapjait, az energiatakarékosság gyakorlati lehetőségeit a köznapi életben.

Kulcsfogalmak/ Mozgási indukció, nyugalmi indukció, önindukció, váltóáramú generátor, váltóáramú elektromos hálózat. fogalmak

3. Rádió, televízió, mobiltelefon – Elektromágneses rezgések és hullámok Célok és feladatok –

–

–

– – – –

–

Megismertetni a tanulókkal az elektromos rezgőkör felépítését és működését, rámutatni a mechanikai analógiára. Kiemelni a rezgés során történő energiaváltozásokat. Szólni a lehetséges veszteségekről. Megértetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok keletkezésének fizikai alapjait: nemcsak változó mágneses mező hoz létre maga körül elektromos mezőt, hanem fordítva is igaz, változó elektromos mező körül mágneses mező keletkezik. A kölcsönhatás fogalmának mélyítése. A mechanikai analógiát felhasználva megismertetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok mennyiségi jellemzőit (hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség) és terjedési tulajdonságait. Külön hangsúlyozni, hogy a terjedési sebesség megegyezik a fénysebességgel, amely egyben a fizikai hatások terjedésének határsebessége is. Megmutatni, hogy az antenna, mint nyílt rezgőkör az elektromágneses hullámok forrása. Kísérleti, gyakorlati tapasztalatok gyűjtése és megbeszélése az elektromágneses hullámok visszaverődésére, törésére, interferenciájára, elhajlására, transzverzális jellegére vonatkozóan. Az elektromágneses hullámok teljes spektrumának áttekintése, kiemelve azok természetben való előfordulását, gyakorlati alkalmazásait. A spektrum vizsgálatánál rámutatni, hogy növekvő frekvenciájú hullámoknak az anyaggal való – maradandó változást létrehozó – kölcsönhatása egyre erősebbé válik. Felhívni a figyelmet az elektromágneses hullámok fiziológiai hatásaira, veszélyeire és a védekezési módokra is, különösen a bőr és a szem védelmének fontosságára. A 21. századi kommunikáció, képalkotás, képrögzítés, a digitális technika lényegesebb elveinek és alkalmazásainak áttekintése. A fizika szerepe a kommunikációs forradalomban.


3. Rádió, televízió, mobiltelefon – Elektromágneses rezgések és hullámok

Órakeret 2 óra

Mechanikai rezgések és hullámok. Elektromágneses indukció, önindukció, kondenzátor, kapacitás, váltakozó áram. 301

HSZC Boros Sámuel Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Helyi tanterv – 2016 Az


elektromágneses sugárzások fizikai hátterének bemutatása. Az elektromágneses hullámok spektrumának bemutatása, érzékszerveinkkel, illetve műszereinkkel érzékelt egyes spektrumtartományainak jellemzőinek kiemelése. Az információ elektromágneses úton történő továbbításának elméleti és kísérleti megalapozása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Az elektromágneses rezgőkör, elektromágneses rezgések. Elektromágneses hullám, hullámjelenségek. Maxwell és Hertz szerepe. Bay Zoltán (Hold-visszhang)

Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: információtovábbítás elektromágneses hullámokkal.

Az elektromágneses spektrum. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: hőfénykép, röntgenteleszkóp, rádiótávcső. Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazása. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: a rádiózás fizikai alapjai. A tévéadás és -vétel elvi alapjai. A GPS műholdas helymeghatározás. A mobiltelefon. A mikrohullámú sütő.

Követelmények


Technika, életvitel és gyakorlat: kommunikációs eszközök, Ismerje az elektromágneses információtovábbítás hullám fogalmát, tudja, hogy az üvegszálas kábelen, elektromágneses hullámok levegőben, az fénysebességgel terjednek, információ tárolásának a terjedéséhez nincs szükség lehetőségei. közegre. Távoli, rezonanciára Biológia-egészségtan: hangolt rezgőkörök között az élettani hatások, elektromágneses hullámok révén a képalkotó energiaátvitel lehetséges fémes diagnosztikai összeköttetés nélkül. Az eljárások, a megelőzés információtovábbítás új útjai. szerepe. Informatika: az Ismerje az elektromágneses információtovábbítás hullámok jogi szabályozása, frekvenciatartományokra osztható spektrumát és az egyes internetjogok és szabályok. tartományok jellemzőit.

A tanuló ismerje az elektromágneses rezgőkör felépítését és működését.

Tudja, hogy az elektromágneses hullám anyag, aminek energiája van. Legyen képes példákon bemutatni az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazását.

Vizuális kultúra: Képalkotó eljárások alkalmazása a digitális művészetekben, művészi reprodukciók. A média szerepe.

Kulcsfogalmak/ Elektromágneses rezgőkör, rezgés, rezonancia, elektromágneses hullám, elektromágneses spektrum. fogalmak

4. Az atomok szerkezete. A modern fizika születése Célok és feladatok – Az anyag korpuszkuláris felépítésének fizikatörténeti bemutatása. – A modellalkotás mint a fizika tudományának alapvető módszere. A legfontosabb atommodellek történeti áttekintése. 302


– A modern fizika (kvantumfizika) kialakulásának bemutatása. A hipotézisek jelentősége és szerepe a fizika tudományának fejlődésében. – A Bohr-modell történeti jelentősége. A modell erényeinek és hibáinak bemutatása. – Áttekinteni a fotonelmélet születésének kísérleti előzményeit. Bemutatni a fény kettős természetének szemléleti problémáit, a kezdeti eredményeket és tévutakat. – A fény kettős természetének de Broglie-féle általánosítása valamennyi mikrorészecskére. Az általánosítás helyességének kísérleti bizonyítéka: elektroninterferencia-kísérletek. – Az elektron hullámtermészetéből származó következmények szemléletes tárgyalása: a bezárt elektron energiakvantáltsága, az atomi elektronok energiaszintjei, elektronpályák, mint elektron-állóhullám-minták, az elektron megtalálási valószínűsége, határozatlansági reláció. – A mikrofizikai anyagszemlélet elmélyítésére kémiai, biológiai anyagszerkezeti kapcsolódási pontok fokozott kiemelése ismert példákon keresztül. (Miért stabilak az ütköző atomok, miért sárga a sárgarépa, miért színesek az őszi falevelek stb.) 4. Az atomok szerkezete. A modern fizika Órakeret Tematikai egység születése 8 óra Előzetes tudás Az anyag atomos szerkezete. Gázok golyómodellje. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az atomfizika tárgyalásának összekapcsolása a kémiai tapasztalatokon (súlyviszonytörvények) alapuló atomelmélettel. A fizikában alapvető modellalkotás folyamatának bemutatása az atommodellek változásain keresztül. A kvantummechanikai atommodell egyszerűsített képszerű bemutatása. A műszaki-technikai szempontból alapvető félvezetők sávszerkezetének, kvalitatív, kvantummechanikai szemléletű megalapozása.


Követelmények

Az anyag atomos felépítése, felismerésének történelmi folyamata.

Ismerje a tanuló az atomok létezésére utaló korai természettudományos tapasztalatokat, tudjon meggyőzően érvelni az atomok létezése mellett.

A modern atomelméletet megalapozó felfedezések. A korai atommodellek. Az elektron felfedezése: Thomson-modell. Az atommag felfedezése: Rutherford-modell.

Értse az atomról alkotott elképzelések (atommodellek) fejlődését: a modell mindig kísérleteken, méréseken alapul, azok eredményeit magyarázza; ha a modellel már nem értelmezhető, azzal ellentmondásban álló kísérleti tapasztalatok esetén új modell megalkotására van szükség. Mutassa be a modellalkotás lényegét Thomson és Rutherford modelljén, a modellt megalapozó és megdöntő kísérletek, jelenségek alapján.

Kapcsolódási pontok Kémia: az anyag szerkezetéről alkotott elképzelések, a változásukat előidéző kísérleti tények és a belőlük levont következtetések, a periódusos rendszer elektronszerkezeti értelmezése. Matematika: folytonos és diszkrét változó. Filozófia: ókori görög bölcselet; az anyag mélyebb megismerésének hatása a gondolkodásra, 303


Bohr-féle atommodell.

Ismerje a Bohr-féle atommodell kísérleti alapjait (spektroszkópia, Rutherford-kísérlet). Legyen képes összefoglalni a modell lényegét és bemutatni, mennyire alkalmas az a gázok vonalas színképének értelmezésére

A kvantumfizika születése. Planck hipotézise. A fény kettős természete. Fényelektromos hatás – Einsteinféle fotonelmélete. Gázok vonalas színképe. (az optikából került ide) Az elektron kettős természete, de Broglie-hullámhossz. Alkalmazás: az elektronmikroszkóp.

Ismerje az energia adagosságára vonatkozó Planck-hipotézist mint a modern fizika kialakulásának első lépését. Ismerje a fény részecske tulajdonságára utaló fényelektromos kísérletet, a foton fogalmát, energiáját. Legyen képes egyszerű számításokra a foton energiájának felhasználásával. Ismerje az elektron hullámtermészetét igazoló elektroninterferencia-kísérletet. Ismerje a de Broglieösszefüggést mint a mikrorészecskékre vonatkozó általános törvényszerűséget. Értse, hogy az elektron hullámtermészetének ténye új alapot ad a mikrofizikai jelenségek megértéséhez.

A kvantummechanikai atommodell.

Tudja, hogy a kvantummechanikai atommodell az elektronokat hullámként írja le. Tudja, hogy az atomok állandósult állapotaihoz az atomi elektronok egy-egy állóhullámmintája tartozik. Tudja, hogy a hullámtulajdonság következménye: az elektronok impulzusa és helye egyszerre nem mondható meg pontosan.

a tudomány felelősségének kérdései, a megismerhetőség határai és korlátai.

Kémia: Az atomok orbitálmodellje. Elektron állóhullámok az atomokban.

304


Legyen kvalitatív képe a fémek elektromos ellenállásának klasszikus értelmezéséről. A kovalens kötésű kristályok szerkezete alapján értelmezze Félvezetők szerkezete és vezetési a szabad töltéshordozók keltését tulajdonságai. tiszta félvezetőkben. Mikroelektronikai alkalmazások: Ismerje a szennyezett félvezetők dióda, tranzisztor, LED, elektromos tulajdonságait. fényelem stb. Tudja magyarázni a p-n átmenetet. Fémek elektromos vezetése. Jelenség: szupravezetés.

Atom, atommodell, elektronhéj, energiaszint, foton, a részecskék kettős Kulcsfogalmak/ természete, Bohr-modell, Heisenberg-féle határozatlansági reláció, fogalmak félvezetők. Atomi elektronok állóhullám mintái.

5. Az atommag is részekre bontható – A magfizika elemei Célok és feladatok – Az atommag belső szerkezetének megismerése. Az izotópok szerepének és gyakorlati jelentőségének megismerése. Az izotópokkal kapcsolatos félelmek feloldása (nem csak sugárzó izotópok léteznek). – Az atommagot összetartó kölcsönhatások felsorolása és összehasonlítása. A magerők legfontosabb tulajdonságai. – A magstruktúra energiajellemzői: kötési energia, fajlagos kötési energia, tömeghiány és annak értelmezése. – Tájékozódás a fajlagos kötési energia görbéjén. Áttekinteni a magenergia felszabadulásának alternatívái: magfúzió, magbomlás, maghasadás. – A magenergia felszabadulása a természetben és mesterséges úton. Radioaktivitás: előfordulása, törvényszerűsége, mesterséges előállítása. Maghasadás és annak szabályozása. Magfúzió csillagokban és fúziós reaktorokban. – Nukleáris energiatermelés: atomreaktorok, atomerőművek. Az energiatermelés előnyei és hátrányai. A nukleáris energiatermelés várható jövője: biztonságos reaktorok, fúziós erőművek tervei. – A nukleáris technika alkalmazási területei: energiatermelés, nyomjelzés, orvosi diagnosztika és terápia, régészet, kutatás. – A kockázat mérhető fogalmának bevezetése. A kockázat elfogadása, ésszerű vállalása. 5. Az atommag is részekre bontható – A Órakeret Tematikai egység magfizika elemei 8 óra Előzetes tudás Atommodellek, Rutherford-kísérlet, rendszám, tömegszám, izotópok. A magfizika alapismereteinek bemutatása a 20. századi történelmi események, a nukleáris energiatermelés, a mindennapi életben történő A tematikai széles körű alkalmazás és az ezekhez kapcsolódó nukleáris kockázat egység nevelésikérdéseinek szempontjából. Az ismereteken alapuló energiatudatos fejlesztési céljai szemlélet kialakítása. A betegség felismerése és a terápia során fellépő reális kockázatok felelős vállalásának megértése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

Követelmények



ismeretek Az atommag alkotórészei, tömegszám, rendszám, neutronszám. Az erős kölcsönhatás. Stabil atommagok létezésének magyarázata.

Magreakciók Tájékozódás a fajlagos kötési energia grafikonon: magenergia felszabadításának lehetőségei

A radioaktív bomlás. Bomlási formák. A radioaktív sugárzás fajtái és tulajdonságai. Bomlás törvényszerűsége.

A tanuló ismerje az atommag jellemzőit (méret, tömegszám, rendszám) és a mag alkotórészeit. Ismerje az atommagot összetartó magerők, az ún. „erős kölcsönhatás” tulajdonságait. Tudja kvalitatív szinten értelmezni a mag kötési energiáját, értse a neutronok szerepét a mag stabilizálásában. Ismerje a tömegdefektus jelenségét és kapcsolatát a kötési energiával. Tudja értelmezni a fajlagos kötési energia-tömegszám grafikont, és ehhez kapcsolódva tudja értelmezni a lehetséges, energia-felszabadulással járó magreakciókat: magfúzió, radioaktív bomlás, maghasadás. Ismerje a radioaktív bomlás típusait, a radioaktív sugárzás fajtáit és megkülönböztetésük kísérleti módszereit. Tudja, hogy a radioaktív sugárzás intenzitása mérhető. Ismerje a felezési idő, az aktivitás fogalmát és ehhez kapcsolódóan tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Legalább kvalitatív ismerje a bomlás törvényszerűségét.

Mesterséges radioaktív izotópok Legyen fogalma a radioaktív izotópok mesterséges előállítása és alkalmazása. előállításának lehetőségéről és Nyomjelzés, terápiás tudjon példákat a mesterséges sugárkezelés. radioaktivitás néhány gyakorlati alkalmazására a gyógyászatban és a műszaki gyakorlatban. Ismerje az urán-235 izotóp Maghasadás. Tömegdefektus, tömeg-energia spontán és indukált (neutronlövedékekkel egyenértékűség. létrehozott) hasadásának A láncreakció fogalma, jelenségét. Tudja értelmezni a létrejöttének feltételei hasadással járó energiaA szabad neutronok szerepe és felszabadulást. szabályozása. Értse a láncreakció lehetőségét és létrejöttének feltételeit.

Kémia: atommag, proton, neutron, rendszám, tömegszám, izotóp, radioaktív izotópok és alkalmazásuk, radioaktív bomlás. Hidrogén, hélium, magfúzió. Biológia–egészségtan: a sugárzások biológiai hatásai; a sugárzás szerepe az evolúcióban, a fajtanemesítésben a mutációk előidézése révén; a radioaktív sugárzások hatása. Földrajz: energiaforrások, az atomenergia szerepe a világ energiatermelésében. Matematika: valószínűség-számítás. Exponenciális függvények.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombomba története, politikai háttere, későbbi 306


következményei. Einstein; Szilárd Leó, Hasadásos és fúziós bombák. Teller Ede és Wigner Jenő, a világtörténelmet formáló magyar Ismerje az ellenőrzött tudósok. Az atomreaktor és az láncreakció fogalmát, tudja, hogy atomerőmű. az atomreaktorban ellenőrzött Szabályozott láncreakció, láncreakciót valósítanak meg és atomerőművek felépítése, használnak „energiatermelésre” működése. A nukleáris reaktorok az atomerőművekben. Értse az előnyei, hátrányai. atomenergia szerepét az Filozófia; etika: a emberiség növekvő tudomány energiafelhasználásában, ismerje felelősségének előnyeit és hátrányait. Ismerje a kérdései. Paksi Atomerőmű legfontosabb műszaki paramétereit (blokkok száma, hő és villamos teljesítménye) Legyen tájékozott arról, hogy Magfúzió. Magfúzió a csillagokban. a csillagokban magfúziós energiatermelése. folyamatok zajlanak, ismerje a Mesterséges fúzió létrehozása: Nap energiatermelését biztosító H-bomba, fúziós reaktorok. fúziós folyamat lényegét. Tudja, hogy a H-bomba pusztító hatását mesterséges magfúzió során felszabaduló energiája biztosítja. Tudja, hogy a békés energiatermelésre használható ellenőrzött magfúziót még nem sikerült megvalósítani, de ez lehet a jövő perspektivikus energiaforrása. Az atombomba.

Értse az atombomba működésének fizikai alapjait, és ismerje egy esetleges nukleáris háború globális pusztításának veszélyeit.

A radioaktivitás kockázatainak leíró bemutatása. Sugárterhelés, sugárdózis sugárvédelem.

Ismerje a kockázat fogalmát, számszerűsítésének módját és annak valószínűségi tartalmát. Ismerje a sugárvédelem fontosságát és a sugárterhelés jelentőségét.

Kulcsfogalmak/ Magerő, kötési energia, tömegdefektus, maghasadás, radioaktivitás, magfúzió, láncreakció, atomreaktor, fúziós reaktor, atomerőmű, kockázat. fogalmak

6. Csillagászat és az asztrofizika elemei Célok és feladatok

307


– Bemutatni Földünk elhelyezkedését a Naprendszerben. A Naprendszer keletkezése és legfontosabb paraméterei. Az égi jelenségek fizikai értelmezése: holdfázisok, napfogyatkozás, üstökösök, meteoroitok (csillaghullás) az égen. – A világegyetem struktúrája: csillag (esetleg bolygókkal ), csillagrendszer, galaxis csoportosulások. Méretek és azok mérési technikája. – A Világegyetem véges kora és mérete. Az ősrobbanás elmélete. Az állandó tágulás bizonyítékai. Az univerzum kezdeti állapotának kísérleti előállítása a CERN-i óriás gyorsítóban, melynek célja a fizika tudományának fundamentális kérdéskörének vizsgálata. (Alapvető kölcsönhatások, szubelemi részecskék, Higgs-bozon vizsgálata.)

– Az űrkutatás módszerei és jelentősége. Az űrhajózás rövid története, elért eredmények. A kutatás jövője, kitűzött célok. Élet lehetősége az Univerzumban. Tematikai egység

Előzetes tudás


7. Csillagászat és az asztrofizika elemei

Órakeret 4 óra

A fizikából és a földrajzból tanult csillagászati alapismeretek, a bolygómozgás törvényei, a gravitációs erőtörvény. Csillagok fúziós folyamatai energiatermelése. Annak bemutatása, hogy a csillagászat, a megfigyelési módszerek gyors fejlődése révén a 21. század vezető tudományává vált. A világegyetemről szerzett új ismeretek segítenek, hogy az emberiség felismerje a helyét a kozmoszban, miközben minden eddiginél magasabb szinten meggyőzően igazolják az égi és földi jelenségek törvényeinek azonosságát.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Leíró csillagászat. Problémák: a csillagászat kultúrtörténete. Geocentrikus és heliocentrikus világkép. Asztronómia és asztrológia. Alkalmazások: hagyományos és új csillagászati műszerek. Űrtávcsövek. Rádiócsillagászat. Miért hatásosabbak az űrtávcsövek, mint a Földön lévők?

Követelmények A tanuló legyen képes tájékozódni a csillagos égbolton. Ismerje a csillagászati helymeghatározás alapjait. Ismerjen néhány csillagképet, és legyen képes azokat megtalálni az égbolton. Ismerje a Nap és a Hold égi mozgásának jellemzőit, értse a Hold fázisainak változását, tudja értelmezni a hold- és napfogyatkozásokat. Tájékozottság szintjén ismerje a csillagászat megfigyelési módszereit az egyszerű távcsöves megfigyelésektől az űrtávcsöveken át a rádióteleszkópokig.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Kopernikusz, Kepler, Newton munkássága. A napfogyatkozások szerepe az emberi kultúrában, a Hold „képének” értelmezése a múltban. Földrajz: a Föld forgása és keringése,

308


Ismerje a legfontosabb égitesteket (bolygók, holdak, üstökösök, Miért nem gömbölyűek a kisbolygók és aszteroidák, kisbolygók, miért nem csillagok és csillagrendszerek, szögletesek a Naprendszer galaxisok, galaxishalmazok) és bolygói? azok legfontosabb jellemzőit. Legyenek ismeretei a mesterséges égitestekről és azok gyakorlati jelentőségéről a tudományban és a technikában. Ismerje a Naprendszer jellemzőit, A Naprendszer és a Nap. a keletkezésére vonatkozó tudományos elképzeléseket, és A Nap belső szerkezete, fúziós ezek bizonyítékait. Ismerje az élet folyamatai, „energiatermelése”. lehetőségét a Naprendszerben. Tudja, hogy a Nap csak egy az A Nap teljesítménye. A Földre átlagos csillagok közül, miközben érkező napsugárzás a földi élet szempontjából energiamennyisége. meghatározó jelentőségű. Ismerje a Miért gondolták a 19. század Nap legfontosabb jellemzőit: végén a tudósok, hogy a csillagok a Nap szerkezeti felépítését, belső, rövid életűek, és hamar kihűlnek? energiatermelő folyamatait és sugárzását, a Napból a Földre (L. Madách: Az ember érkező energia mennyiségét tragédiája) (napállandó). Ismerje a Nap korának nagyságrendjét, a korábbi és jövőbeni fejlődéstörténetét. Csillagrendszerek, Tejútrendszer Legyen tájékozott a csillagokkal és galaxisok. kapcsolatos legfontosabb A csillagfejlődés: tudományos ismeretekről. Ismerje Ősrobbanás. a gravitáció és az energiatermelő A csillagok keletkezése, nukleáris folyamatok meghatározó szerkezete és energiamérlege. szerepét a csillagok Kvazárok, pulzárok; fekete kialakulásában, „életében” és lyukak. megszűnésében. Ismerje a Égitestek.

a Föld forgásának következményei (nyugati szelek öve), a Föld belső szerkezete, földtörténeti katasztrófák, kráterbecsapódás keltette felszíni alakzatok. Biológia– egészségtan: a Hold és az ember biológiai ciklusai, az élet feltételei. Kémia: a periódusos rendszer, a kémiai elemek keletkezése. Magyar nyelv és irodalom; mozgóképkultúra és médiaismeret: „a csillagos ég alatt”. Filozófia: a kozmológia kérdései.

csillagfejlődés főbb állomásait. Kulcsfogalmak/ Égitest, csillagfejlődés, csillagrendszer, ősrobbanás, kozmikus háttérsugárzás, táguló világegyetem, Naprendszer, űrkutatás. fogalmak A mechanikai fogalmak bővítése a rezgések és hullámok témakörével, valamint a forgómozgás és a síkmozgás gyakorlatban is fontos ismereteivel. A fejlesztés várt Az elektromágneses indukcióra épülő mindennapi alkalmazások fizikai eredményei a alapjainak ismerete: elektromos energiahálózat, elektromágneses ciklus végén hullámok. Az optikai jelenségek értelmezése hármas modellezéssel (geometriai optika, hullámoptika, fotonoptika). Hétköznapi optikai jelenségek értelmezése. 309


A modellalkotás jellemzőinek bemutatása az atommodellek fejlődésén. Alapvető ismeretek a kondenzált anyagok szerkezeti és fizikai tulajdonságainak összefüggéseiről. A fény kettős természetének fizikatörténeti problematikájának megismerése (Einstein fotonhipotézise). A mikrorészecskék kettős természetének mint a mikrovilág univerzális természeti sajátosságának elfogadása. A magfizika elméleti ismeretei alapján a korszerű nukleáris technikai alkalmazások értelmezése és ésszerű, mérlegelő elfogadása. A kockázat fogalmának ismerete és reális értékelése. A csillagászati alapismeretek felhasználásával Földünk elhelyezése az univerzumban, szemléletes kép az univerzum térbeli, időbeli méreteiről. A világegyetem szerkezetéről szóló tudományos ismeretek megerősítik a fizikai törvények univerzális jellegét. A csillagászat és az űrkutatás fontosságának ismerete és megértése. Képesség önálló ismeretszerzésre, forráskeresésre, azok szelektálására és feldolgozására. Tudományos világszemlélet megalapozása.

Kémia

A közgazdaság, az ügyvitel és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban 10. évfolyamon heti 1 órában tanulják a diákok a tantárgyat. Célok A kémiában a vegyi anyagok fő csoportjainak és jellemző tulajdonságaiknak ismerete lehetővé teszi annak megítélését, hogy az adott anyag mire és miért épp arra alkalmas, és hogyan lehet balesetmentesen használni. Ennek ismeretében a felnőttek képesek lesznek családi vásárlásaik során egészségi és gazdasági, pénzügyi szempontból helyes döntéseket hozni, valamint szavazataikkal élve az erkölcsileg helyes, a fenntarthatóságot elősegítő irányba tudják befolyásolni hazánk jövőjét. A kémia tanulása olyan folyamat, amely – tartalmain és tevékenységein keresztül – az alapismeretek elsajátításán, illetve az alapvető logikai összefüggések felismerésén túl arra motiválja a tanulókat, hogy tudásukat a napi életüket érintő kémiai problémák kritikus végiggondolására alkalmazzák és igényt alakít ki arra, hogy azt a későbbiekben gyarapítsák. Természettudományos tárgyként meghatározó szerepe van a gondolkodás fejlődésében, felvértezi a diákokat arra, hogy tudásuk, szemléletük eszközként szolgálhasson a mindennapi életben való eligazodás során, és hozzájáruljon egy minőségi életvitelhez. A tanulók – megfigyelőképességének és a fogalmak megalkotásán keresztül logikus gondolkodásmódjának fejlesztése, – önállóan végzett célirányos megfigyeléseik és kísérleteik eredményeiből, a megismert tények, összefüggések birtokában legyenek képesek következtetések levonására, ítéletalkotásra, – életkori sajátosságaiknak megfelelően legyenek képesek a jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek felismerésére, 310

HSZC Boros Sámuel Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Helyi tanterv – 2016 – legyenek képesek arra, hogy gondolataikat szóban és írásban nyelvileg helyesen, világosan, szabatosan, a kémiai szakkifejezések helyes alkalmazásával fogalmazzák meg, – ábrákat, grafikonokat, táblázati adatokat tudjanak értelmezni, számítási feladatokat megoldani, ismerjék és alkalmazzák a problémamegoldás elemi műveleteit, – tudják magyarázni ismereteik mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, valamint a technikai alkalmazásokat, – használjanak modelleket, – szerezzenek gyakorlottságot az információkutatásban, – legyenek alkalmasak arra, hogy elméleti ismereteiket a mindennapok által felvetett kérdések megoldásában alkalmazzák, – ismerjék fel az ismereteikhez kapcsolódó környezeti problémákat, ismereteik járuljanak hozzá személyiségük pozitív formálásához, – tudják, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték, – legyenek tájékozottak arról, hogy a természettudomány fejlődése milyen szerepet játszik a társadalmi folyamatokban, a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának az eredménye, és e munkában jelentős szerepet töltenek be a magyar tudósok, kutatók is. Értékelés

Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló absztrakciós, modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni a jelenségek megfigyelése és a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerű megfogalmazással való leírását és értelmezését. Az értékelés kettős céljának megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek. Formái: – – – – – – – – – –

szóbeli felelet, feladatlapok értékelése, tesztek, dolgozatok osztályozása, rajzok készítése, modellek összeállítása, számítási feladatok megoldása, kísérleti tevékenység minősítése, kiselőadások tartása, munkafüzeti tevékenység megbeszélése, gyűjtőmunka (kép, szöveg és tárgy: ásványok, kőzetek, ipari termékek) jutalomponttal történő elismerése, – poszter, plakát, prezentáció készítése előre megadott szempontok szerint, – természetben tett megfigyelések, saját fényképek készítése kémiai anyagokról, jelenségekről, üzem- és múzeumlátogatási tapasztalatok előadása.

A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;

311


– a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a kémia tanítására rendelkezésre álló órakeretben; – a taneszköz segítségével a kémia kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; – a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő kémiai szemlélet kialakítsához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését, rögzítését; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; - amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.

10. évfolyam Tematikai egység címe Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ételek, tápanyagok Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és modern praktikák Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és üzenetek Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok Kémia a mindennapokban. A tudomány

Év végi összefoglalás Az éves óraszám


Órakeret 8 óra 5 óra 7 óra 4 óra 4 óra 4 óra 3 óra 1 óra 36 óra

Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ételek, tápanyagok

Órakeret 7 óra +1 óra ismétlés

A szénhidrogének molekulaszerkezete, telítettség, izoméria. A felépítés és működés kapcsolatában a biológiailag fontos vegyületek kémiai tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései közötti A tematikai egység kapcsolat keresése. Az ember megismerése és az egészség nevelési-fejlesztési vonatkozásában az élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz szükséges alaptudás felépítése. Az élelem céljai minőségének mint az egészség legfőbb pillérének bemutatása. Az állandóság és változás szempontjából az élelmiszerek átalakítási és Előzetes tudás

312


előállítási folyamatainak értelmezése kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként. A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A sütés mint ősi konyhai praktika kémiai háttere. Hogyan hat a hő a fehérjék szerkezetére (pl. tojásfehérje melegítése)? Ismeretek: A fehérjék alapvető kémiai felépítése: egyszerű elemi felépítés bonyolult térszerkezetben. Organogén elemek, térszerkezetet rögzítő első és másodrendű kémiai kötések. A monomer, polimer fogalma. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mióta fogyasztunk kenyeret? A gabonafélék és társadalmi fejlődés. Milyen összetevőkből áll a kenyér? Hogyan mutatható ki a kenyér keményítőtartalma? Hogyan tárolódnak a testünkben a szénhidrátok? A vércukorszint. Mi a nem jól oldódó és lebontódó összetett szénhidrátok jelentősége a bélműködésben? Ismeretek: A tápanyagok csoportosítása, mennyiségi viszonyok. A táplálkozási szempontból legfontosabb szénhidrátok. A monomer és polimer fogalma (pl. glükóz, keményítő, glikogén). A funkciós csoportok (pl. szőlőcukor).



A térszerkezet modellezése, a szerkezetet rögzítő kötések és szerepük értelmezése. A fehérjék szerkezete és funkciója közötti kapcsolat értelmezése. A hő hatásainak egyszerű vizsgálata a fehérjeszerkezetre, a koaguláció és a hőbomlás értelmezése.

Biológia-egészségtan: a sejtek felépítése és működése; a táplálkozás; az ember evolúciója.

Az összetevők csoportosítása, makro-és mikrotápanyagok elkülönítése, nagyságrendi viszonyok megértése. A táplálkozási szempontból legfontosabb molekulák csoportosítása. A molekula szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggés értelmezése egyszerű kémiai vizsgálatban (pl. oldhatóság, édes íz). A keményítő vizsgálata (jódreakció, oldhatóság).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a neolitikum, mezőgazdasági forradalom.

A vércukorszint biológiai jelentőségének és értékének kémiai értelmezése. Egyszerű számítási feladat segítségével a vércukorszint értékének és változásának megértése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a tűzgyújtás szerepe.

Informatika: információkeresés, értékelés és – feldolgozás. Biológia-egészségtan: szabályozás, homeosztázis, egészséges táplálkozás.

A különböző poliszacharidok 313


A poliszacharidok oldhatósága, emészthetősége (biokatalízis) és a tápanyagként való hasznosulás összefüggése a vércukorszintre gyakorolt hatással kapcsolatban (elhízás, cukorbetegség). Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Zsírok az élő szervezetekben. Miből áll és hogyan készül a margarin? Mitől avasodnak meg a zsírok és olajok? Miért jelentenek kockázati tényezőt a transzzsírsavak? Miért nélkülözhetetlen szervezetünk működéséhez a koleszterin? Ismeretek: A lipidek. A zsírsavak mint nagy szénatomszámú karbonsavak, a telítettség, az észter fogalma. Az addíció (pl. margarin előállítása). Izoméria. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Ásványi anyagok, nyomelemek. Az élelmiszerek ásványianyagés nyomelem-tartalma, szerepük az élő szervezetben (pl. hemoglobin). Miért nélkülözhetetlenek a vitaminok? (Pl. enzimek felépítése, pl. C-vitamin szerepe az erek, bőr stb. kollagén rostjainak építésében, érrendszeri betegségek megelőzésében.) Ismeretek: Biokatalízis, minőségi táplálkozás, betegségmegelőzés. Szent-Györgyi Albert szerepe a C-vitamin hatásának leírásában. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az élelmiszerek szín- és aromaanyagai.

szerkezetének megismerésével összefüggés felismerése és értelmezése a molekulaszerkezet és a biológiai funkció között.

A zsírok és olajok elkülönítése a Biológia-egészségtan: halmazállapot alapján. A zsírok a táplálkozás, a bőr. és olajok összetétele, fizikai és kémiai tulajdonságai és biológiai szerepük kapcsolatának értelmezése (oldhatóság, enzimatikus bonthatóság, energiatartalom). Az izoméria jelentőségének értelmezése a transzzsírsavak biológiai hatásának példáján. A koleszterin molekulájának jellemzői és biológiai szerepe közötti összefüggés értelmezése.

A C-vitamin vízoldhatóságának és antioxidáns hatásának magyarázata a molekulaszerkezettel egyszerű vizsgálat alapján. (Pl. kísérlettervezés növényi részek felhasználásával, a tudományos vizsgálatok alapkövetelményeinek megértése.)

Biológia-egészségtan: az egészséges táplálkozás, építő- és lebontó folyamatok a szervezetben, enzimek.

Antociánok, terpének (pl. karotin) molekulája és a szín kialakulása közötti összefüggés értelmezése.

Fizika; biológiaegészségtan; vizuális kultúra: a színek.

314


Ismeretek: Antociánok, terpének. Aldehidek, gyümölcsészterek. Funkciós csoportok. Kulcsfogalmak/ Monomer, polimer, mikro-és makrotápanyag, funkciós csoport, telítettség, fogalmak izomer. Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és Órakeret modern praktikák 5 óra Funkciós csoport, kémhatás, enzim, redoxifolyamat, heterogén és Előzetes tudás kolloid rendszer. A felépítés és működés kapcsolatában a biológiailag fontos vegyületek kémiai tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései közötti kapcsolat keresése. Az ember megismerése és az egészség vonatkozásában az élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz szükséges alaptudás felépítése. Az élelem minőségének mint az egészség legfőbb pillérének bemutatása. Az állandóság és A tematikai egység változás szempontjából az élelmiszerek átalakítási és előállítási nevelési-fejlesztési folyamatainak értelmezése kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként. céljai A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Ősi ételünk és ősi italok. Hogyan készül a kenyér és az alkoholos italok? (Pl. cukor átalakulása élesztőgombákkal.) Hogyan méregtelenít a máj? Mi a másnaposság kémiai oka? Mitől savanyodik meg a tej? A tejsav mint az izom és a tejsavbaktériumok, probiotikumok anyagcsereterméke.

Fejlesztési követelmények Az etilalkohol vizsgálatán keresztül a fizikai és kémiai tulajdonságok értelmezése a felépítés, szerkezet függvényében. Az alkoholfogyasztás veszélyeinek feltárása. Az ecetsav fizikai és kémiai tulajdonságainak értelmezése a szerkezet függvényében, egyszerű vizsgálat alapján. A tejsav biológiai funkciójának kémiai értelmezése.

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: a tápcsatorna működése; a függőség; sejtek kommunikációja; baktériumok, élőlények közötti kölcsönhatások; a táplálkozás; a bőr. Testnevelés és sport: izomláz.

Ismeretek: Az alkoholok (etanol), aldehidek (acetaldehid) és karbonsavak (ecetsav, tejsav). Funkciós csoportok. Az alkoholos erjedés. 315


Az etilalkohol enzimatikus oxidációja acetaldehiddé és ecetsavvá. Az acetaldehid élettani hatása. Az ecet. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Modern italok. Hogyan keletkezik a buborék? Ismeretek: Az italkészítés mint lineáris és körfolyamatok, valamint egyirányú, illetve megfordítható folyamatok sorozata.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A tartósítás ősi praktikái. Miért szükséges adalékanyagok alkalmazása? Az élelmiszer tömegtermelés, élelmiszerbiztonság. Ismeretek: Tartósítószerek. A nitritek és a nitrátok szerepe a gyorsérlelésű, tömegtermelésű élelmiszerekben (botulizmus). A szín- és aromaanyagok, ízfokozók (glutamátok), édesítőszerek felhasználása.

A foszforsavas üdítőital kémhatásának vizsgálata a széndioxid kiűzését követően. A kémiai változás értelmezése a kémiai egyenlet alapján. A szénsavas italokban végbemenő folyamatok értelmezése. Az élelmiszerek, ételek kémiai összetétele és a biológiai szükséglet viszonyának értelmezése. A sózás, kandírozás, aszalás kémiai alapjainak egyszerű értelmezése vizsgálatok (modellkísérletek) segítségével. A dunsztolás elvének kémiai értelmezése.

Biológia-egészségtan: az egészséges táplálkozás.

Biológia-egészségtan: az egészséges táplálkozás.

Az élelmiszerek címkéjén található feliratok értelmezése. Adatbázis használatával az összetevők és az esetleges kockázatok megállapítása. A tartósítószer kémiai összetétele és kémiai hatása közötti összefüggés egyszerű értelmezése.

A mesterséges szín- és aromapótlás okainak értelmezése, mérlegelése. Az ízfokozók hatásának megértése. Az édesítőszerek működési elvének magyarázata. Lehetséges megoldások mérlegelése a problémát jelentő adalékanyagok kiváltására. Kulcsfogalmak/ Monomer, polimer, koaguláció, funkciós csoport, fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek

Órakeret 6 óra+ 1 316


óra ismétlés Első- és másodrendű kötőerők, polaritás, kristályszerkezet. A felépítés és működés vonatkozásában annak belátása, hogy a természetes és mesterséges anyagok tulajdonságai a szerkezet függvényei. Az anyagok elkészítésével, kultúrtörténetével kapcsolatos tudás gyarapítása. A hulladék csökkentését, másodlagos nyersanyagként való kezelését A tematikai egység megalapozó magatartás kialakítása a környezet és fenntarthatóság nevelési-fejlesztési tükrében. A fogyasztói és környezettudatos magatartás fejlesztése. A céljai médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése. Előzetes tudás

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Kelmék és divatok. Miből készül a ruhánk? Természetes és mesterséges anyagok. Ismeretek: A lenvászon és a pamut. A selyem és a gyapjú, fibrilláris fehérje, α-hélix, β-szalag. A műgyapjú. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Természetes és mesterséges szerkezetek, építmények. Milyen anyagok építik fel az élőlények vázát? Miből készülnek az épületek, szobrok?

Fejlesztési követelmények A szerkezeti anyagok összetétel és eredet szerinti csoportosítása. A gyapjú és a selyem szerkezeti felépítésének modellezése.

A cellulóz molekulaszerkezetének modellezése. A szerkezet és a tulajdonságok közötti összefüggés megértése a biológiai szereppel összefüggésben. A cellulózrostok szerkezete, másodrendű kötőerők Az „élő szerkezet”. Miért lehet a és az oldhatatlanság, vegyi cellulóz a legelterjedtebb hatásoknak való ellenállás vázanyag a természetben? Mely közötti kapcsolat értelmezése. mesterséges anyagokban található cellulóz (pl. cellulózrostok papírban, lebomló kávéspohár)? Mely használati tárgyaink készülnek cellulózból? Hogyan készül a papír?

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a textilipar fejlődésének hatása az életmódra, a kultúrára és a gazdasági fejlődésre.

Biológia-egészségtan: növények. Magyar nyelv és irodalom; művészetek; informatika: könyvnyomtatás, papíralapú ábrázolás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a papír- és a műanyagipar fejlődésének hatása az életmódra, a kultúrára és a gazdasági fejlődésre. 317


Miért fontos a hulladékpapír szelektív gyűjtése? Cellofán, műselyem, celluloid. Ismeretek: A cellulóz, a cellulózrostok felépítése. Cellulóz alapú műanyagok. A másodlagos nyersanyag. Problémák, jelenségek, A cellulóz és a kitin kémiai Biológia-egészségtan: gyakorlati alkalmazások: szerkezete és tulajdonságai vázanyagok, a mozgás. „Házak és vázak”, építőanyagok. közötti összefüggés értelmezése. Földrajz: üledékes Ismeretek: Ásványok kristályszerkezeti kőzetek. A kitin mint a gombák és az modellezése. Egyszerű kémiai vizsgálatok a szerkezeti anyagok Vizuális kultúra: ízeltlábúak vázanyaga. A meszes vázak (kalcit, összetételére vonatkozóan. építészet, szobrászat. aragonitkristály) szerepe, a A csont szerves és szervetlen kőzetek képződése, a márvány Történelem, összetevői alapján a csont kialakulásának értelmezése. társadalmi és tulajdonságainak vizsgálata és A csont szerkezete. állampolgári Alabástrom, gipsz, a mészkő és a magyarázata. ismeretek: az építészet Az építőanyagok csoportosítása fejlődése. márvány. Az égetett és az oltott mész. kémiai szempontból. Problémák, jelenségek, A műanyagok csoportosítása gyakorlati alkalmazások: példák alapján. Miből készülhetnek a műanyagok? Érvek és ellenérvek mérlegelése Milyen előnyös tulajdonságokkal a műanyagok alkalmazásával bírnak? Hogyan csökkenthetők a kapcsolatosan az anyagforrás műanyagok alkalmazásával járó végességével és a hátrányok? hulladékproblémával összefüggésben. Ismeretek: Polimerizáció. Néhány gyakori polimerizációs műanyag felépítése, tulajdonságai és alkalmazása. A hulladékkezelés problémái, cselekvési lehetőségek. Az újrafelhasználás és az újrahasznosítás. A modern műanyagok. Kulcsfogalmak/ Térszerkezet, elsődleges és másodlagos kötés, telítetlen szénhidrogén, fogalmak polimerizáció, monomer, polimer, addíció. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 4 óra Polaritás, fibrilláris fehérje, emulzió, kolloid, tápanyagok, a kémhatás, hidratáció, enzim, katalizátor. Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság

318


Az ember megismerése és egészsége vonatkozásában az egyes kozmetikumok kémiai tulajdonságainak és hatásának megértése a bőr alapvető kémiai szerkezetével összefüggésben. A felépítés és működés összefüggésében, a tisztítóhatás alapjainak megértetésével a tisztálkodó és tisztítószerek tudatos megválasztásának segítése adatbázisok A tematikai egység alkalmazásával. nevelési-fejlesztési A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás fejlesztése. A céljai médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A bőr kémiája. Hidratálnak-e a hidratálókrémek? Hogyan hatnak a fényvédő kozmetikumok?



A bőr rugalmasságának és az irha Biológia-egészségtan: fibrilláris fehérjetartalma közötti a bőr és egészsége. összefüggés értelmezése. Az irha víztartalma és a hialuronsav tartalmú összetett szénhidrátok közötti összefüggés Hogyan csökkenti a ráncokat a értelmezése. hialuronsav? A hidratálókrémek mint Hogyan őrizhető meg a bőr emulziók modellezése. (O/V és szépsége? V/O emulziók). Hidrofób és hidrofil jelleg értelmezése. Ismeretek: A felszíni és a mélyrétegi hatás A bőr lipidköpenye. megkülönböztetése az egyes Az emulzió. kozmetikumok esetében. A glicerin vízmegkötő képessége Reklámokban rejlő információk és vízelvonó hatása. mérlegelése konkrét példák A bőr minősége és az életmód, alapján. táplálkozás kapcsolata (pl. Cvitamin szerepe a kollagén szintézisben). A felületaktív anyagok kémiai Biológia-egészségtan: Problémák, jelenségek, viselkedésének vizsgálata, a bőr és egészsége gyakorlati alkalmazások: értelmezése, modellezése. Tisztálkodó- és tisztítószerek A tenzidek lipidköpenyre hatásának alapjai. Milyen Informatika: gyakorolt hatásának értelmezése információgyűjtés és anyagokat tartalmaznak a a bőr biológiai egyensúlyának tisztálkodószerek? feldolgozás. fenntartásában. Mitől bőrbarát egy tisztálkodószer? Miért kell megelőzni, hogy a felületaktív A mosó-, fehérítőhatás alapjainak anyagok az élővizekbe értelmezése. kerüljenek? A mosószerek összetétele és Példák (pl. reklámozott működése. Az „intelligens” termékek) kritikai elemzése, az molekulák, tisztítócsodaszerek. erőteljes, környezetre és 319


Ismeretek: A felületaktív anyagok. A micella és a habképződés. A kozmetikum kémhatása. Az enzimek szerepe a tisztításban a tapintás minőségében. A fehérítés és az optikai fehérítés különbsége, utóbbi nélkülözhetősége. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hadüzenet a mikrobák ellen? A fertőtlenítés elve és ésszerű alkalmazása.

egészségre terhelő hatású szerek kiváltási lehetőségeinek mérlegelése.

A fertőtlenítő hatás értelmezése kémiai vizsgálattal. A környezetet terhelő fertőtlenítőszerek felesleges alkalmazásának kritikája.

Biológia-egészségtan: a baktériumok, immunfolyamatok, homeosztázis.

Ismeretek: Példák a fertőtlenítőszerekre. Kulcsfogalmak/ Polaritás, makromolekula, fibrilláris fehérje, összetett szénhidrát, hidrofil, fogalmak hidrofób, felületaktív anyag, micella, hab, enzimhatás, fertőtlenítés. Tematikai egység/ Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és Órakeret 4 óra Fejlesztési cél üzenetek Fehérjék, másodrendű kötések, polimer. Előzetes tudás Az anyag, kölcsönhatás, energia és információ vonatkozásában a nukleinsavak szerkezete és információkódolás összefüggéseinek megértése. A fehérjék szerkezeti változatosságának megértése a biológiai szerepükkel összefüggésben. A sejtkommunikáció kémiai A tematikai egység alapjainak megértése az ember megismerésével és egészségével nevelési-fejlesztési összefüggésben. A tudomány, technika, kultúra vonatkozásában a biológiailag aktív vegyületek élettani és egészségre gyakorolt céljai hatásainak belátása. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és létrehozása. Egyéni feladatmegoldó készség, együttműködési készség és az önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a fehérjék sokféleségének titka? Ismeretek: A fehérjék szerkezetének mélyebb magyarázata. Problémák, jelenségek,



Az aminosavakból szerveződő fehérjemolekula felépítésének és térszerkezetének modellezése. A fehérjék összetételre vonatkozó egyszerű vizsgálat végzése. Fibrilláris és globuláris szerkezet és a biológiai funkció összefüggésének értelmezése. A DNS-molekula

Biológia-egészségtan: a fehérjék. Matematika: kombinatorika.

Biológia-egészségtan: 320


gyakorlati alkalmazások: Hogyan történik a genetikai információ kódolása és értelmezése? Ismeretek: A nukleotidok a nukleinsavak alapegységei, DNS és RNS. A DNS-vizsgálatok alapjai, jelentősége az orvosi, régészeti, evolúciós kutatásokban és kriminalisztikában. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A kémiai kommunikáció az egyedek és sejtek szintjén. Teratogén anyagok.

térszerkezetének modellezése. az öröklődés alapjai, A DNS, RNS, fehérje és a kódolt géntechnológia. tulajdonság közötti összefüggés kémiai értelmezése. Informatika: az információtárolás, A DNS-vizsgálat alapjainak kódolás értelmezése. A DNS-vizsgálatok jelentőségének a megértése példákon.

A receptorhoz való kötődés és a térszerkezeti megfelelés értelmezése, modellezése érzékszervi és molekuláris receptorok esetén.

Biológia-egészségtan: etológia; sejtkommunikáció, szabályozás; szexualitás.

Ismeretek: A hormonális szerek szerkezete A feromonok, az egyedek közötti és hatása közötti összefüggés kommunikáció kémiai alapjai. értelmezése a fogamzásgátló A hormonok. A sejtek hormonanalógok példáján. kommunikációjának kémiai alapjai, hormonális szerek, Példák keresése a teratogén fogamzásgátlók hatásának kémiai anyagokra (pl. adatbáziskeresés, alapjai. esettanulmányok). Példák magzati fejlődési A gyógyszerszedés rendellenességeket okozó felelősségének, a droghasználat vegyületekre. veszélyeinek belátása. Kulcsfogalmak/ Aminosav, fibrilláris és globuláris fehérje, nukleinsav, nukleotid, fogalmak feromon, hormon, teratogén anyag.

Tematikai egység/ Órakeret Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok Fejlesztési cél 4 óra Izoméria, enzim, polaritás, veszélyszimbólum, fehérje, receptor. Előzetes tudás Az ember megismerése vonatkozásában a gyógyszerek és a mérgező anyagok, drogok hatásának megértése jellemző példákon. A hatás dózisfüggésének értelmezése. Betegtájékoztató és a biztonsági A tematikai egység előírások értelmezése. nevelési-fejlesztési Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése céljai és létrehozása. Egyéni feladatmegoldó készség, együttműködési készség és az önismeret fejlesztése. Az egészségkárosító, tudatmódosító szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek,

Fejlesztési követelmények Az izoméria jelentőségének

Kapcsolódási pontok Történelem, 321


gyakorlati alkalmazások: Gyógyszerek (pl. penicillin, az aszpirin) története, társadalmi hatásaik. Hogyan hatnak a gyógyszerek? Ártalmatlanok-e a növényi, állati eredetű készítmények? Lehet-e ugyanaz a hatóanyag gyógyszer is, méreg is? A hatóanyagok hatásának függése a koncentrációtól, érzékenységtől. Hogyan mérgez a méreg? Hogyan előzhető meg a mérgezés? Mi a teendő mérgezés esetén? Ismeretek: Az aszpirin molekulájának jellemzői, az aromás szerkezet. Az antibiotikumok hatásának elve. Enzim, katalizátor. Veszélyszimbólumok, biztonsági előírások. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az alkohol, nikotin, drogok. A hozzászokás és a függőség kémiai alapjai.

társadalmi és állampolgári ismeretek: a kutatás, orvoslás fejlődése és a társadalmi viszonyok A gyógyszer hatóanyag-tartalma összefüggései (pl. mennyiségi viszonyainak járványok hatásai). értelmezése egyszerű számításos feladattal. Biológia-egészségtan: A mérgek hatásának értelmezése antibiózis, példákon. baktériumok, a sejtek Az oldhatóság szerepe, a kommunikációja, a májenzimek szerepének máj. megértése a méregtelenítésben (pl. alkohol átalakítása). Matematika; vizuális kultúra: tükrözés, nagyságrendek. értelmezése a gyógyszerhatásban. Gyógyszerkészítmény betegtájékoztatójának értelmezése.

Droghatású, pszichoaktív vegyületek hatásának kémiai értelmezése példán. A hozzászokás és a függőség kémiai alapjainak értelmezése egy példán.

Biológia-egészségtan: a sejtek kommunikációja, az idegrendszer, az ember viselkedése.

Ismeretek: A gyakran használt drogok csoportjai, élettani hatásuk. Kulcsfogalmak/ Izoméria, enzim, polaritás, veszélyszimbólum, biztonsági előírás, fogalmak receptor, függőség, hozzászokás. Tematikai egység/ Órakeret Kémia a mindennapokban. A tudomány Fejlesztési cél 3 óra Előzetes tudás A megfigyelés, vizsgálódás és kísérletezés alapelvei. A tudomány, technika, kultúra tükrében a tudományos megismerés jellemzőinek ismeretében az áltudományosság felismerésére való képesség fejlesztése. A természettudományos megismerés módszereinek (vagy hiányuknak) felismerése, a kémiai tudományos A tematikai egység fejlődés lényegének megértése. A kémia fejlődésének etikai, nevelési-fejlesztési környezeti, gazdasági és társadalmi következményeinek megértése, és a céljai felelősség kérdésének felismerése a kémiai fejlődés révén elérhető új anyagok, vegyszerek, eljárások alkalmazásában. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és létrehozása. A médiatudatosság fejlesztése. Egyéni feladatmegoldó 322

HSZC Boros Sámuel Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Helyi tanterv – 2016 készség, együttműködési és kezdeményezőkészség, az önismeret fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben tér el a hétköznapi, tudományos és művészi megismerés? Tudomány, áltudomány és tudományoskodás. A tudomány fejlődése. A kémia jelentősége. Ismeretek: A tudományos megismerés jellemzői, a természettudományos megismerés módszerei, a közlés ismérvei.


Fejlesztési követelmények A természettudományos kutatás módszereinek értelmezése példákon. A tudományos közlés ismérvei (pl. reklámszöveg, híradás, ismeretterjesztő és tudományos közlés összehasonlítása, kritikai elemzése).

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan; fizika; földrajz: tudománytörténet.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; magyar nyelv és irodalom: a A tudománytörténeti folyamatok tudomány szerepe a értelmezése konkrét, tanult és társadalmi fejlődésben. nem tanult példákon az egymást váltó, illetve az egymást Etika: a tudomány kiegészítő elméletek felelőssége, környezeti megszületéseként és háttérbe etika. szorulásaként. A cáfolat jelentőségének megértése a tudományfejlődésben.

Példák gyűjtése történelmi horderejű kémiai felfedezésekre. A fejlődéssel kapcsolatos etikai, társadalmi és környezeti problémák mérlegelése néhány konkrét probléma alapján. Hipotézis, elmélet, bizonyíték, megismételhetőség, kontrollkísérlet, cáfolhatóság.

A tanuló legyen képes tájékozódni a méretek, nagyságrendek világában alkalmazva a tájékozódást lehetővé tevő eszközöket. Tudjon különbséget tenni az atommagot és az elektronburkot érintő átalakulások energiaviszonyai között. Lássa az összefüggést az atomok elektronszerkezete és az elem A fejlesztés várt periódusos rendszerben elfoglalt helye, valamint a kémiai kötések eredményei a két kialakulása között. évfolyamos ciklus Értse az anyag szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggést, tudja alkalmazni az anyagok viselkedésére adott magyarázatokban. végén Értse az összefüggést az anyag szerkezetváltozása és a fizikai, kémiai változás jellege között. Tudja megkülönböztetni a kémiai átalakulások főbb típusait, ismerje fel jelentőségüket a mindennapi életben. Legyen képes az anyagok tulajdonságainak, átalakulásainak megfigyelésére, értelmezésére, a környezetre és az egészségre gyakorolt 323


hatásuk megértésére, az anyagok körültekintő használatára. Ismerjen magyar tudósokat kémiai problémákkal kapcsolatban. Lássa be, hogy a kémia eredményei a mindennapi életvitelünkben meghatározók, ugyanakkor az egyén életmódja mások sorsának és a környezet állapotának alakulására is hatással van. Rendelkezzen megfelelő attitűddel és alapvető képességekkel és készségekkel a kémiához kötődő problémák tanulmányozásához tudásának önálló gyarapítása érdekében, legyen képes önálló problémamegoldásra. Legyen képes az információ kritikus feldolgozására, véleményének másokkal való megosztására, az érvek-ellenérvek mérlegelése nyomán megalapozott önálló döntés meghozására a mindennapi élet során.

324


Kémia az egészségügy szakmacsoportban

10. évfolyam

Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Órakeret

A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei A fémek és vegyületeik A szénhidrogének és halogénezett származékaik Az oxigéntartalmú szerves vegyületek A nitrogéntartalmú szerves vegyületek Év elei ismétlés, év végi ismétlés Összesen:


6 óra 10 óra 21 óra 21 óra 11 óra 3 óra 72 óra

Órakeret 6 óra Atomrács, grafitrács, tökéletes és nem tökéletes égés, a szén-monoxid és a szén-dioxid élettani hatásai, szénsav, gyenge sav, karbonátok. A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei

A szén és a szilícium korszerű felhasználási lehetőségeinek megismerése. Vegyületek szerkezete, összetétele és tulajdonságai közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. A szén-dioxid kvóta A tematikai egység napjainkban betöltött szerepének megértése. A karbonátok és nevelési-fejlesztési szilikátok mint a földkérget felépítő vegyületek gyakorlati céljai jelentőségének megértése. A szilikonok felhasználási módjainak, ezek előnyeinek és hátrányainak magyarázata tulajdonságaikkal.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások


325


Szén A gyémánt atomrácsa, a grafit rétegrácsa és következményeik. Kémiai tulajdonságok. Bányászatuk. Felhasználás.

Érvek és ellenérvek tudományos Biológia-egészségtan: megalapozottságának vizsgálata a szén-dioxid az élővilágban, és vitákban való alkalmazása a klímaváltozás kapcsán. A szén- fotoszintézis, sejtlégzés, a szénmonoxid és a szén-dioxid monoxid és a széntérfogatával kapcsolatos Szén-monoxid dioxid élettani hatása. számolások. Kicsi, közel apoláris molekulák, Adszorpciós kísérletek aktív vízben rosszul oldódó, a szénen. Vita a klímaváltozásról. Fizika: félvezetőlevegővel jól elegyedő gáz. A Információk a természetes szenek elektronikai alapok. szén oxidációs száma (+2), jó keletkezéséről, felhasználásukról redukálószer (vasgyártás), és annak környezeti Földrajz: éghető. Széntartalmú anyagok problémáiról, a mesterséges karsztjelenségek. tökéletlen égésekor keletkezik. szenek (koksz, faszén, orvosi Életveszélyes, mérgező. szén) előállításáról és felhasználásáról, a fullerénekről Szén-dioxid, szénsav és sói és a nanocsövekről, az Molekularácsos, vízben fizikailag üvegházhatás előnyeiről és hátrányairól, a szén-monoxid és a rosszul oldódó gáz. A szén szén-dioxid által okozott halálos oxidációs száma stabilis, balesetekről. redoxireakcióra nem hajlamos, nem éghető. Vízzel egyensúlyi reakcióban gyenge savat képez, ennek sói a karbonátok és a hidrogén-karbonátok. Nem mérgező, de életveszélyes. Lúgokban karbonátok formájában megköthető. Előfordulás (szén-dioxid kvóta). Felhasználás. Szilícium és vegyületei Kiegyensúlyozott A szénnél kisebb EN, atomrács, véleményalkotás a mesterséges de félvezető, mikrocsipek, anyagok alkalmazásának ötvözetek. SiO2: atomrács, kvarc, előnyeiről és hátrányairól. homok, drágakövek, . Információk az üveg szilikátásványok, kőzetek. újrahasznosításáról, a Üveggyártás, vízüveg, építkezés. „szilikózisról”, a szilikon Szilikonok tulajdonságai és protézisek előnyeiről és felhasználása. hátrányairól. Kulcsfogalmak/ Mesterséges szén, adszorpció, üvegházhatás, amorf, szilikát, szilikon. fogalmak Órakeret 10 óra Redoxireakció, standardpotenciál, gerjesztett állapot, sav-bázis Előzetes tudás reakció. A tematikai egység A fontosabb fémek és vegyületeik szerkezete, összetétele, nevelési-fejlesztési tulajdonságai, előfordulása, felhasználása közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. A vízkeménység, a vízlágyítás és céljai Tematikai egység

A fémek és vegyületeik

326


vízkőoldás, a korrózióvédelem és a szelektív hulladékgyűjtés problémáinak helyes kezelése a hétköznapokban. A fémek előállítása és reakciókészsége közötti kapcsolat megértése. A nehézfémvegyületek élettani hatásainak, környezeti veszélyeinek tudatosítása. A vörösiszap-katasztrófa és a tiszai cianidszennyezés okainak és következményeinek megértése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Alkálifémek Kis EN, tipikus fémek, oxidációs szám (+1), erős redukálószerek, vízből lúgképzés közben hidrogénfejlesztés, nemfémekkel sóképzés. Nagy reakciókészség miatt előfordulás csak vegyületeikben, előállítás olvadékelektrolízissel. Alkáliföldfémek Kicsi (de az alkálifémeknél nagyobb) EN, tipikus fémek, oxidációs szám (+2), erős (de az alkálifémeknél gyengébb) redukálószerek (reakció vízzel), nemfémekkel sóképzés. Nagy reakciókészség miatt előfordulás csak vegyületeikben, előállítás olvadékelektrolízissel. Alumínium Stabilis oxidációs száma (+3), jó redukálószer, de védő oxidréteggel passziválódik. Könnyűfém. Előfordulás. Előállítás. Felhasználás.



Hideg zsíroldókkal kapcsolatos számolások, balesetvédelem. Az alkálifémekről és vegyületeikről korábban tanultak rendszerezése.

Biológia-egészségtan: kiválasztás, idegrendszer, ízérzékelés.

Mészégetéssel, mészoltással, a mész megkötésével kapcsolatos számolások, balesetvédelem. Információk az alkáliföldfémionok élettani szerepéről, a csontritkulásról, a kalciumtablettákról, építőanyagokról.

Biológia-egészségtan: a csont összetétele.

A reakciók ipari méretekben való megvalósítása által okozott nehézségek megértése. Információk az alumínium előállításának történetéről és magyar vonatkozásairól („magyar ezüst”, vörösiszapkatasztrófa). Ón és ólom Akkumulátorok szelektív Oxidációs számok: (+2), (+4), gyűjtése fontosságának csoportban lefelé EN csökken, megértése. Forrasztóón, ólom olvasztása. fémes jelleg nő. Felületi védőréteg. Felhasználás. Élettani Információk az ónpestisről, hatás. konzervdobozokról, vízvezetékekről, az autó akkumulátorokról, az ólomkristályról, az ólomtartalmú festékekről.

Fizika: elektrolízis. Biológia-egészségtan: Alzheimer-kór. Földrajz: timföld- és alumíniumgyártás. Fizika: elektromos ellenállás.

327


Vascsoport, króm és mangán Fe: nehézfém, nedves levegőn laza szerkezetű rozsda. Vas- és acélgyártás, edzett acél, ötvözőanyagok, rozsdamentes acél. Újrahasznosítás, szelektív gyűjtés, korrózióvédelem. Cr és Mn: vegyületeikben változatos oxidációs állapot (különféle szín), magas oxidációs szám esetén erős oxidálószerek.

A hulladékhasznosítás környezeti Biológia-egészségtan: és gazdasági jelentőségének a vér. felismerése. Vassal, acéllal és korróziójával kapcsolatos Fizika: fényelnyelés, számolások. fényvisszaverés, A vas reakciója savakkal. A régi ferromágnesség, alkoholszonda modellezése. modern fényforrások. Információk acélokról, a korrózió által okozott károkról, a Földrajz: vas- és korrózióvédelemről, a vas acélgyártás. biológiai jelentőségéről, a „hipermangán”-ról. Magyar nyelv és irodalom: szólások. Félnemes és nemesfémek A félnemes- és nemesfémek Jó elektromos és hővezetés, jó tulajdonságai, felhasználása és Történelem, megmunkálhatóság, tetszetős értéke közötti összefüggések társadalmi és megjelenés, kis reakciókészség. megértése. állampolgári Viselkedésük levegőn, oldódásuk Információk a nemesfémek ismeretek: rézkor, (hiánya) savakban. Felhasználás. bányászatáról (tiszai bronzkor, vaskor. cianidszennyezés), Vegyületeik felhasználásáról, Rézion: nyomelem, de nagyobb újrahasznosításáról, a karátról, a mennyiségben mérgező. Ezüst- fényképezés történetéről, a ion: mérgező, illetve fertőtlenítő rézgálicot tartalmazó hatású. Felhasználás. növényvédőszerekről, az ezüstés a réztárgyak tisztításáról. Cink, kadmium, higany A mérgező, de kedvező Fémes tulajdonságok, a higany tulajdonságú anyagok használati szobahőmérsékleten folyadék. A szabályainak betartása. Információk a horganyzott cink híg savakkal reagál. Felhasználás: Zn, Cd, Hg, ZnO. bádogról, a higany (fénycsövek, Élettani hatás. Szelektív gyűjtés. régen hőmérők, vérnyomásmérők, amalgám fogtömés, elektródok) felhasználásának előnyeiről és hátrányairól, híres mérgezési esetekről (Itai-itai betegség, veszélyes hulladékok). Kulcsfogalmak/ Redukálószer, elektrolízis, vízkeménység, vízlágyítás, érc, környezeti katasztrófa, nemesfém, nyomelem, amalgám, ötvözet. fogalmak

Tematikai egység

A szénhidrogének és halogénezett származékaik

Órakeret 19 óra +1 óra részösszef oglalásra + 1 óra modellezé sre 328


Előzetes tudás

A szén, a hidrogén, az oxigén és a nitrogén elektronszerkezete. Egyszeres és többszörös kovalens kötés, a molekulák alakja és polaritása, másodrendű kötések. Kémiai reakció, égés, reakcióhő, halogének, savas eső, „ózonlyuk”.

Tudománytörténeti szemlélet kialakítása. A szerves vegyületek csoportosításának, a vegyület, a modell és a képlet viszonyának, a konstitúció és az izoméria fogalmának értelmezése és alkalmazása. A A tematikai egység szénhidrogének és halogénezett származékaik szerkezete, nevelési-fejlesztési tulajdonságai, előfordulásuk és a felhasználásuk közötti kapcsolatok céljai felismerése és alkalmazása. A felhasználás és a környezeti hatások közötti kapcsolat elemzése, a környezet- és egészségtudatos magatartás erősítése. Helyes életviteli, vásárlási szokások kialakítása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Bevezetés a szerves kémiába A szerves kémia tárgya (Berzelius, Wöhler), az organogén elemek (Lavoisier). A szerves vegyületek nagy száma, a szénatom különleges sajátosságai, funkciós csoport, konstitúció, izoméria. Összegképlet (tapasztalati és molekulaképlet), a szerkezeti képlet, a konstitúciós képlet és az egyszerűsített jelölési formái. A szénváz alakja. A szerves vegyületek elnevezésének lehetőségei: tudományos és köznapi nevek.



Az anyagi világ egységességének Biológia-egészségtan: elfogadása. A modell és képlet biogén elemek. kapcsolatának rögzítése, képletírás. A nevek értelmezése. C, H, és O és N kimutatása szerves vegyületekben. Molekulamodellek, szerves molekulákról készült ábrák, képek és képletek összehasonlítása. A szerves vegyületek elnevezése néhány köznapi példán bemutatva, rövidítések, pl. E-számok.

329


A telített szénhidrogének Alkánok (paraffinok), cikloalkánok, 1-8 szénatomos főlánccal rendelkező alkánok elnevezése, metil- és etilcsoport, homológ sor, általános képlet. A nyílt láncú alkánok molekulaszerkezete, a ciklohexán konformációja. Apoláris molekulák, olvadás- és forráspont függése a moláris tömegtől. Égés, szubsztitúciós reakció halogénekkel, hőbontás. A telített szénhidrogének előfordulása és felhasználása. A fosszilis energiahordozók problémái. Az alkének (olefinek) Elnevezésük 2-4 szénatomos főlánccal, általános képlet, molekulaszerkezet, geometriai izoméria. Égésük, addíciós reakciók, polimerizáció, PE és PP, tulajdonságaik. Az olefinek előállítása.

Veszélyes anyagok környezetterhelő felhasználása szükségességének belátása. A földgáz robbanási határértékeivel és fűtőértékével kapcsolatos számolások. A vezetékes gáz, PB-gáz, sebbenzin, motorbenzin, lakkbenzin, dízelolaj, kenőolajok. Molekulamodellek készítése. Információk a kőolajfeldolgozásról, az üzemanyagokról, az oktánszámról, a cetánszámról, a megújuló és a meg nem újuló energiaforrások előnyeiről és hátrányairól, a szteránvázas vegyületekről.

Biológia-egészségtan: etilén mint növényi hormon, rákkeltő és mutagén anyagok, levegőszennyezés, szmog, üvegházhatás, ózonpajzs, savas esők.

Fizika: olvadáspont, forráspont, forrás, kondenzáció, forráspontot befolyásoló külső tényezők, hő, energiamegmaradás, elektromágneses sugárzás, poláros fény, a foton frekvenciája, szín és energia, A háztartási műanyaghulladékok üvegházhatás. szelektív gyűjtése és újrahasznosítása fontosságának Technika, életvitel és megértése. gyakorlat: fűtés, PE vagy PP égetése, használatuk tűzoltás, problémái. Geometriai izomerek energiatermelés. tanulmányozása modellen.

A diének és a poliének A buta-1,3-dién és az izoprén szerkezete, tulajdonságai. Polimerizáció, kaucsuk, vulkanizálás, a gumi és a műgumi szerkezete, előállítása, tulajdonságai. A karotinoidok.

A természetes és mesterséges anyagok összehasonlítása. Információk a hétköznapi gumitermékekről (pl. téli és nyári gumi, radír, rágógumi), használatuk környezetvédelmi problémáiról és a karotinoidokról.

Az acetilén Acetilén (etin) szerkezete, tulajdonságai. Reakciói: égés, addíciós reakciók, előállítása, felhasználása.

Balesetvédelmi és munkabiztonsági szabályok betartása hegesztéskor. Információk a karbidlámpa és a disszugáz használatáról.

Földrajz: kőolaj- és földgázlelőhelyek, keletkezésük, energiaipar, kaucsukfaültetvények, levegőszennyezés, szmog, globális problémák, üvegházhatás, ózonlyuk, savas eső.

330


Az aromás szénhidrogének A benzol szerkezete (Kekulé), tulajdonságai, szubsztitúciója, (halogénezés, nitrálás), égése. Toluol (TNT), sztirol és polisztirol. A benzol előállítása. Aromás szénhidrogének felhasználása, biológiai hatása.

Az értéktelen kőszénkátrányból nyert értékes vegyipari alapanyagul szolgáló aromás szénhidrogének felhasználása, előnyök és veszélyek mérlegelése. Információk a TNT-ről és a dohányfüstben lévő aromás vegyületekről.

A halogéntartalmú szénhidrogének A halogéntartalmú szénhidrogének elnevezése, kis molekulapolaritás, nagy moláris tömeg, gyúlékonyság hiánya, erős élettani hatás. A halogénszármazékok jelentősége.

A szerves halogénvegyületek környezetszennyezésével kapcsolatos szövegek, hírek kritikus, önálló elemzése. Információk a halogénszármazékok felhasználásáról és problémáiról (teflon, DDT, HCH, PVC, teratogén és mutagén hatások, lassú lebomlás, bioakkumuláció, savas eső, a freonok kapcsolata az ózonréteg vékonyodásával).

Szerves anyag, heteroatom, konstitúció, izoméria, funkciós csoport, Kulcsfogalmak/ köznapi és tudományos név, telített, telítetlen, aromás vegyület, alkán, fogalmak homológ sor, szubsztitúció, alkén, addíció, polimerizáció, műanyag.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Tantárgyi fejlesztési célok

Az oxigéntartalmú szerves vegyületek

Órakeret 20 óra +1 óra részösszef oglalásra

Hidrogénkötés, „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv, sav-bázis reakciók, erős és gyenge savak, hidrolízis, redoxireakciók. A szerves vegyületek csoportosítása, a szénhidrogének elnevezése, homológ sor, funkciós csoport, izoméria, szubsztitúció, addíció, polimerizáció. Az oxigéntartalmú szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések ismeretében azok alkalmazása. Előfordulásuk, felhasználásuk, biológiai jelentőségük és élettani hatásuk kémiai szerkezettel való kapcsolatának felismerése. Oxigéntartalmú vegyületekkel kapcsolatos környezeti és egészségügyi problémák jelentőségének megértése, megoldások keresése. Következtetés a háztartásban előforduló anyagok összetételével kapcsolatos információkból azok egészségügyi és környezeti hatásaira, egészséges táplálkozási és életviteli szokások kialakítása. A cellulóz mint szálalapanyag gyakorlati jelentőségének megismerése.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák,

Fejlesztési követelmények/



alkalmazások)

módszertani ajánlások

Az alkoholok Az alkoholok csoportosítása, elnevezésük. A metanol, az etanol, az etilén-glikol és a glicerin szerkezete és tulajdonságai, élettani hatása. Égésük, részleges oxidációjuk, semleges kémhatásuk, észterképződés. Alkoholok, alkoholtartalmú italok előállítása. Denaturált szesz.

Alkoholos italok összetételére, véralkoholszintre, metanolmérgezésre vonatkozó számolások, egészségtudatos magatartás. Alkoholok oldhatósága vízben, oldat kémhatása, etanol mint oldószer. Információk a bioetanolról, a glicerin biológiai és kozmetikai jelentőségéről, az etilén-glikol mint fagyálló folyadék alkalmazásáról, mérgezésekről és borhamisításról.

Biológia-egészségtan: az alkohol hatásai, erjedés.

A fenolok A fenol szerkezete és tulajdonságai. A fenol, mint gyenge sav, reakciója nátriumhidroxiddal. A fenolok fertőtlenítő, mérgező hatása. A fenolok mint fontos vegyipari alapanyagok. Az éterek Az éterek elnevezése, szerkezete. A dietil-éter tulajdonságai, élettani hatása, felhasználása régen és most. Az oxovegyületek Az aldehidek és a ketonok elnevezése, szerkezete, tulajdonságai, oxidálhatósága.

A szigorúan szabályozott körülmények közötti felhasználás szükségességének megértése. Információk a fenol egykori („karbolsavként”) való alkalmazásról, a fenolok vízszennyező hatásáról.

Biológia-egészségtan: dohányzás, cukorbetegség, biológiai oxidáció (citromsavciklus), Szent-Györgyi Albert.

Fizika: felületi feszültség.

Munkabiztonsági szabályok ismerete és betartása. Információk az éteres altatásról.

A formilcsoport és a ketocsoport reakciókészségbeli különbségének megértése. Ezüsttükör-próba és FehlingA formaldehid felhasználása reakció formalinnal és acetonnal. (formalin), mérgező hatása. Információ a formaledhid Aceton, mint oldószer. előfordulásáról dohányfüstben és a nemi hormonokról. A karbonsavak és sóik Felismerés: a vegyületek élettani A karbonsavak csoportosítása hatása nem az előállításuk értékűség és a szénváz alapján, módjától, hanem a szerkezetük elnevezésük. Szerkezetük, fizikai által meghatározott és kémiai tulajdonságaik. A tulajdonságaiktól függ. karbonsavak előfordulása, Karbonsavak közömbösítése. felhasználása, jelentősége. Információk Szent-Györgyi Albert és Görgey Artúr munkásságával, a C-vitaminnal, a karbonsavak élelmiszer-ipari jelentőségével, E-számaikkal és az ecetsavas ételek rézedényben való tárolásával kapcsolatban. 332


Az észterek Észterképződés alkoholokból és karbonsavakból, kondenzáció és hidrolízis. A gyümölcsészterek mint oldószerek, természetes és mesterséges íz- és illatanyagok. Viaszok és biológiai funkcióik. Zsírok és olajok szerkezete. Poliészterek, poliészter műszálak. Szervetlen savak észterei.

Egészséges táplálkozási szokások alapjainak megértése. Állati zsiradékokkal, olajokkal, margarinokkal, transzzsírsavakkal, többszörösen telítetlen zsírsavakkal és olesztrával, az aszpirinnel és a kalmopyrinnel (Richter Gedeon), a biodízellel, a PET-palackokkal, a nitroglicerinnel kapcsolatos információk.

A felületaktív anyagok, tisztítószerek A felületaktív anyagok szerkezete, típusai. Micella, habképzés, tisztító hatás, a vizes oldat pH-ja. Szappanfőzés. Felületaktív anyagok a kozmetikumokban, az élelmiszeriparban és a sejtekben. Tisztítószerek adalékanyagai.

A felületaktív anyagok használatával kapcsolatos helyes szokások alapjainak megértése. Szappanok habzásának függése a vízkeménységtől és a pH-tól. Információk szilárd és folyékony tisztítószerekről és a velük kapcsolatos környezetvédelmi problémákról.

A szénhidrátok A szénhidrátok előfordulása, összegképlete, csoportosítása: mono-, di- és poliszacharidok. Szerkezet, íz és oldhatóság kapcsolata.

Felismerés: a kémiai szempontból hasonló összetételű anyagoknak is lehetnek nagyon különböző tulajdonságaik és fordítva. Információk a cukorpótló édesítőszerekről

A monoszacharidok A monoszacharidok funkciós csoportjai, szerkezetük, tulajdonságaik. A ribóz és dezoxi-ribóz, a szőlőcukor és a gyümölcscukor nyílt láncú és gyűrűs konstitúciója, előfordulása.

Szőlőcukor oxidációja (ezüsttükör-próba és Fehlingreakció)

A diszacharidok A diszacharidok keletkezése kondenzációval, hidrolízisük (pl. emésztés során). A redukáló és nem redukáló diszacharidok és ennek szerkezeti oka. A maltóz, a cellobióz, a szacharóz és a laktóz szerkezete, előfordulása.

A redukáló és nem redukáló diszacharidok megkülönböztetése. Információk a maltózról (sörgyártás, tápszer), a szacharózról (répacukor, nádcukor, cukorgyártás, invertcukor) és a laktózról (tejcukor-érzékenység).

Biológia-egészségtan: lipidek, sejthártya, táplálkozás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Alfred Nobel.

Biológia-egészségtan: a szénhidrátok emésztése, biológiai oxidáció és fotoszintézis, növényi sejtfal, tápanyag, ízérzékelés, vércukorszint. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a papír.

333


A poliszacharidok A keményítő és a cellulóz szerkezete, tulajdonságai, előfordulása a természetben, biológiai jelentőségük és felhasználásuk a háztartásban, az élelmiszeriparban, a papírgyártásban, a textiliparban.

A keményítő tartalék-tápanyag és a cellulóz növényi vázanyag funkciója szerkezeti okának megértése. Információk a keményítő felhasználásáról, a növényi rostok táplálkozásban betöltött szerepéről.

Hidroxil-, oxo-, karboxil- és észtercsoport, alkohol, fenol, aldehid, keton, Kulcsfogalmak/ karbonsav, észter, zsír és olaj, felületaktív anyag, hidrolízis, kondenzáció, fogalmak észterképződés, poliészter, mono-, di- és poliszacharid. Órakeret 10 óra + Tematikai egység A nitrogéntartalmú szerves vegyületek 1óra modellezés re Az ammónia fizikai és kémiai tulajdonságai, sav-bázis reakciók, Előzetes tudás szubsztitúció, aromás vegyületek. A fontosabb nitrogéntartalmú szerves vegyületek szerkezete, tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, biológiai jelentősége A tematikai egység közötti kapcsolatok megértése. Egészségtudatos, a drogokkal nevelési-fejlesztési szembeni elutasító magatartás kialakítása. A ruházat nitrogéntartalmú céljai kémiai anyagainak megismerése, a szerkezetük és tulajdonságaik közötti összefüggések megértése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Az aminok Funkciós csoport, a telített, nyílt láncú aminok és az anilin elnevezése. Szerkezet és savbázis tulajdonságok. Előfordulás és felhasználás.

Az amidok Funkciós csoport, elnevezés. Sav-bázis tulajdonságok, hidrolízis. A karbamid tulajdonságai, előfordulása, felhasználása. A poliamidok szerkezete, előállítása, tulajdonságai.

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások Az aminocsoport és bázisos jellegének felismerése élettani szempontból fontos vegyületekben. Aminok kémhatása, sóképzése. Információk a hullamérgekről, az amfetaminról, a morfinról (Kabay János), aminocsoportot tartalmazó gyógyszerekről. Az amidkötés különleges stabilitása szerkezeti okának és jelentőségének megértése.

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: vitaminok, nukleinsavak, színtest, vér, kiválasztás.

334


A nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek A piridin, a pirimidin, a pirrol, az imidazol és a purin szerkezete, polaritása, sav-bázis tulajdonságok, hidrogénkötések kialakulásának lehetősége. Előfordulásuk a biológiai szempontból fontos vegyületekben.

A nitrogéntartalmú heterociklikus vegyületek vázának felismerése biológiai szempontból fontos vegyületekben. Dohányfüstben (nikotin), kábítószerekben, kávéban, teában, gyógyszerekben, hemoglobinban, klorofillban, nukleinsav-bázisokban előforduló heterociklikus vegyületekkel kapcsolatos információk.

Az aminosavak Az aminosavak funkciós csoportjai, ikerionos szerkezet és következményei. Előfordulásuk és funkcióik. A fehérjealkotó α-aminosavak.

Felismerés: az aminosavak két funkciós csoportja alkalmassá teszi ezeket stabil láncok kialakítására, míg az oldalláncaik okozzák a változatosságot. Az esszenciális aminosavakkal, a vegetarianizmussal kapcsolatos információk.

Peptidek, fehérjék A peptidcsoport kialakulása és a peptidek szerkezete (Emil Fischer). A fehérjék szerkezeti szintjei (Sanger, Pauling) és a szerkezetet stabilizáló kötések. A peptidek és fehérjék előfordulása, biológiai jelentősége. A fehérjék által alkotott makromolekulás kolloidok jelentősége a biológiában és a háztartásban.

Felismerés: a fehérjéket egyedi (általában sokféle kötéssel rögzített) szerkezetük teszi képessé sajátos funkcióik ellátására. Peptideket és fehérjéket bemutató ábrák, modellek, képek, animációk értelmezése, elemzése, és/vagy készítése. Tojásfehérje kicsapási reakciói és ezek összefüggése a mérgezésekkel, illetve táplálkozással.

Biológia-egészségtan: aminosavak és fehérjék tulajdonságai, peptidkötés, enzimek működése.

A nukleotidok és a nukleinsavak A „nukleinsav” név eredete, a mononukleotidok építőegységei. Az RNS és a DNS sematikus konstitúciója, térszerkezete, a bázispárok között kialakuló hidrogénkötések, a Watson– Crick-modell.

Biológia-egészségtan: Felismerés: a genetikai információ megőrzését a sejtanyagcsere, maximális számú hidrogénkötés koenzimek, kialakulásának igénye biztosítja. nukleotidok, ATP és Az ATP biológiai jelentőségével, szerepe, öröklődés a DNS szerkezetével, annak molekuláris alapjai, felfedezésével, mutációkkal, mutáció, kémiai mutagénekkel, a fehérjeszintézis. fehérjeszintézis menetével, a genetikai manipulációval kapcsolatos információk. Kulcsfogalmak/ Amin és amid, pirimidin- és purin-váz, poliamid, aminosav, α-aminosav, peptidcsoport, polipeptid, fehérje, nukleotid, nukleinsav, DNS, RNS, fogalmak Watson–Crick-modell. 335


A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatához elengedhetetlenül fontos modelleket, fogalmakat, összefüggéseket és törvényszerűségeket, a legfontosabb szerves és szervetlen vegyületek szerkezetét, tulajdonságait, csoportosítását, előállítását, gyakorlati jelentőségét. Értse az alkalmazott modellek és a valóság kapcsolatát, a szerves vegyületek esetében a funkciós csoportok tulajdonságokat meghatározó szerepét, a tudományos és az áltudományos megközelítés közötti különbségeket. Ismerje és értse a fenntarthatóság fogalmát és jelentőségét. Tudja magyarázni az anyagi halmazok jellemzőit összetevőik szerkezete és kölcsönhatásaik alapján. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információforrás kritikus felhasználásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli és A fejlesztés várt írásbeli összefoglalót, prezentációt készíteni, és azt érthető formában eredményei a közönség előtt is bemutatni. négy évfolyamos Tudja alkalmazni a megismert tényeket és törvényszerűségeket ciklus végén egyszerűbb problémák és számítási feladatok megoldása során, valamint a fenntarthatósághoz és az egészségmegőrzéshez kapcsolódó viták alkalmával. Képes legyen egyszerű kémiai jelenségekben ok-okozati elemek meglátására, tudjon tervezni ezek hatását bemutató, vizsgáló egyszerű kísérletet, és ennek eredményei alapján tudja értékelni a kísérlet alapjául szolgáló hipotéziseket. Képes legyen kémiai tárgyú ismeretterjesztő, vagy egyszerű tudományos, illetve áltudományos cikkekről koherens és kritikus érvelés alkalmazásával véleményt formálni, az abban szereplő állításokat a tanult ismereteivel összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni. Megszerzett tudása birtokában képes legyen a saját személyes sorsát, a családja életét és a társadalom fejlődési irányát befolyásoló felelős döntések meghozatalára.

11-12. évfolyam A 11-12. évfolyam kémia tanításának feladata, hogy a 9-10. évfolyamon megtanult elméleti és gyakorlati anyagot elmélyítse, kiegészítse számítási feladatokal és felkészítse a kémia érettségire az egészségügy szakmacsoport tanulóit. A 11-12. évfolyam tananyagtartalma a kerettantervben megfogalmazott 9-10. évfolyam kibővítése számítási feladatokkal, problémafeladatokkal, kísérletelemzéssel, érettségi feladatok megoldásával. Elvárás a tanulókal szemben, hogy képesek legyenek kémiai szövegeket elemezni és ezek alapján problémafeladatokat megoldani, kémiai kísérleteket elemezni, illetve kémiai számítási feladatokat megoldani. Szükséges, hogy értésk a környezetünkben lejátszódó jelenségek kémiai hátterét és tudjanak összefüggéseket látni a biológiai, fizikai és kémiai jelenségek között. Környezettudatos magatartást alakítsanak ki és lássák a környezetvédelem feladatának kémiai hátterét. 11. évfolyam 336


Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Órakeret

A kémia és az atomok világa Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban Anyagi rendszerek Kémiai reakciók és reakciótípusok Elektrokémia A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei A nitrogéncsoport és elemei vegyületei Év végi ismétlés Összesen:

7 óra 9 óra 10 óra 16 óra 6 óra 7 óra 10 óra 6 óra 1 óra 72 óra

12. évfolyam

Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Órakeret

A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei A fémek és vegyületeik A szénhidrogének és halogénezett származékaik Az oxigéntartalmú szerves vegyületek A nitrogéntartalmú szerves vegyületek Év elei ismétlés, év végi ismétlés Összesen:

6 óra 8 óra 18 óra 18 óra 10 óra 2 óra 62 óra

337


Földrajz

A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. Értékelési szempontok A tanuló: – elsajátította-e a természettudományok és a társadalomtudományok alapvető vizsgálati módszereit? – ismeri és tudja-e alkalmazni az önálló ismeretszerzés lépéseit? – képes-e önálló megfigyelésre, kísérletezésre, eszközhasználatra, térképi mérésekre, számítások elvégzésére? – milyen szinten képes a különféle szöveges és képi információk feldolgozására, földrajzi tartalmának kifejtésére? – ismeri-e a legfontosabb földrajzi tényeket, jelenségeket, fogalmakat, folyamatokat? – felismeri-e és tudja-e példákkal bizonyítani a tények, jelenségek közötti hasonlóságokat és különbségeket, oksági összefüggéseket, logikai kapcsolatokat? – tud-e csoportosítani a megadott szempontok alapján, felismeri-e a csoportosítás szempontjait? – képes-e a megszerzett ismereteket rugalmasan használni, alkalmazni a különféle földrajzi rendszerekben, új szituációkban és a gyakorlatban? – hogyan tájékozódik a térképen? Milyen a térképhasználati szintje a szemléleti és a logikai térképolvasás területén? – képes-e ismereteket szerezni ábrák, képek, tematikus térképek, adatsorok, metszetek, grafikonok, térképvázlatok elemzésével, illetve azok kiegészítésével, készítésével? – tudja-e a természeti és a társadalmi folyamatok térbeli és időbeli változásait érzékelni, értelmezni, sorrendiségüket megállapítani, példákkal bizonyítani? – felismeri-e a hazai, az európai és a világgazdasági társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseit, tendenciáit? – képes-e a környezet természet és társadalom alkotta értékeinek felismerésére, sajátosságainak, mennyiségi és minőségi változásainak értékelésére? – ismeri-e azokat a folyamatokat, amelyek globális környezeti válságjelenségekhez vezetnek? – felismeri-e a társadalmi-gazdasági modernizáció kedvező és kedvezőtlen társadalmigazdasági-környezeti következményeit? – alá tudja-e példákkal támasztani a földrajzi környezet megóvásának szükségességét? – részévé vált-e személyiségének a környezettudatos magatartás és életvitel? – rendelkezik-e megfelelő jártassággal az adott témához illeszkedő információs anyagok és információhordozók kiválasztásában és alkalmazásában? 338


– megfelelő-e kommunikációs képessége az önálló ismeretszerzéshez, az információk tartalmának megértéséhez és elemzéséhez, szelektív felhasználásához; az önálló vélemény kialakításához és annak kifejezéséhez, az érveléshez, a vitához? – milyen szinten használja a földrajz szaknyelvét? – hogyan fejlődött a tanulási technikája, megismerési, rögzítési és felidézési módszere? – képes-e információ- és adatgyűjtésre (pl. könyvtár, internet használatára), ezek feldolgozására; vázlat, feleletterv, kiselőadás, házi dolgozat készítésére; feladatlapok megoldására, önellenőrzésre? – igényévé, szokásává vált-e az önművelés, a társadalmi-gazdasági-környezeti aktualitások iránti érdeklődés, nyitottság? – képes-e azonosulni a földrajz által is közvetített értékekkel; hogyan nyilvánul ez meg szokásaiban, életmódjában, együttműködési készségében, személyiségében? Az iskola tankönyvválasztásának szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható; – a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül; – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, feladatgyűjtemény); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát pl. térképek, videók, animációk, 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével. – amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja.

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK 10. évfolyam

A tantárgy heti óraszáma 1

A tantárgy éves óraszáma 36

ÓRATERV 10. évfolyam X. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában XI. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmigazdasági jellemzői XII. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

13 10 8 339


Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés

5

Összesen

36

10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában

Órakeret 13 óra

Az Európai Unióról tagállamai, a közösség működésének alapvető elemei, az egyes kontinensrészek természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői. Az Európai Unió, illetve a kontinens országainak természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetése. Nyitottság az országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. Az Európai Unióval, illetve a kontinens országaival kapcsolatos hírek, A tematikai egység információk értelmezése, érdeklődés a közösséget, a kontinens nevelési-fejlesztési országait érintő témák, események megismerése iránt. Az Európai Unión belüli különbségek okainak felismertetése, az ezek céljai kiegyenlítődésére irányuló programok, alapok jelentőségének megértése. Az Európai Unió tagországai által közösen megfogalmazott értékek iránti tisztelet, a felelős közösségi magatartás iránti igény kialakulása. Előzetes tudás



Az Európai Unió Az együttműködés kialakulását és elmélyítését segítő tényezők megnevezése, az ágazati és regionális együttműködés területei és konkrét példáinak megnevezése. Az Európai Unió mint gazdasági erőtér elhelyezése a világgazdaságban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Európa a 20. század második felében, az Európai Unió kialakulása A területi fejlettség különbségei Európában Az Európai Unió mag-területei: Németország, Franciaország, a Szovjetunió, Benelux-államok és Nagy-Britannia gazdaságának jellemző vonásai, szocializmus. szerepük az Európai Unió gazdaságában. Magyar nyelv és Fejlett gazdaságú országok Európa közepén: Ausztria és Svájc irodalom: útleírások, gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásainak tájleírások. kiemelése. A gazdasági fejlődés sajátos útjai Észak-Európában és a mediterrán Informatika: digitális térségben példák alapján. információforrások Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai: a használata, piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági informatikai eszközök következményeinek bizonyítása. használata. Csehország, Lengyelország, Szlovákia, és Románia gazdasági fejlődésének közös és egyedi vonásai. A jugoszláv utódállamok Etika: más kultúrák 340


értékeinek tisztelete. (délszláv országok) eltérő fejlődési útjai. Kelet-Európa: a gazdasági átalakulás jellemzői Ukrajna és Oroszország példáján. Magyarország: Határokon átívelő kapcsolatok A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása. A Kárpát-medence eurorégió: működésük értelmezése. Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gazdasági unió, eurozóna, Schengeni egyezmény, uniós támogatás, területi fejlettségi különbség, regionális politika, magterület, perifériaterület, felzárkózás, nyitott gazdaság, eurorégió, hungarikum

Topográfiai ismeretek

Európa országai és fővárosai. A magyarsághoz kötődő határon túli területek központjai. Antwerpen, Barcelona, Bilbao, Birmingham, Csernobil, Donyeck, Dubrovnik, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Lyon, Manchester, Marseille, Milánó, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Rotterdam, Sevilla, Split, Strasbourg, Szentpétervár, Theszaloníki, Torino, Várna, Velence, Volgográd. Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Karlovy Vary, Katowice, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Lódz, München, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Trieszt, Zürich.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

Órakeret 10 óra

Az egyes kontinensek természetföldrajzi jellemzői, kontinensek, illetve azok meghatározó jelentőségű országcsoportjainak társadalmi– gazdasági és környezeti sajátosságai. A fejlett országok felelősségének felismertetése a perifériatérségek problémáinak mérséklésében, a nemzetközi összefogás szükségességének belátása. A földi gazdasági erőtér folyamatos átrendeződésének felismertetése, az okok megértetése. Világunk természeti és társadalmi – kulturális sokszínűségének felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség kialakulása. Nyitottság más országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés a közösséget, az egész emberiséget érintő témák, események megismerése iránt. Az általános emberi jogok (pl. az egészséges környezethez, a tanuláshoz való jog) érvényesülése iránti elkötelezettség, az emberi értékek iránti tisztelet kialakulása. A segítő szándékú, az emberi fejlődést szolgáló karitatív tevékenység tisztelete, illetve az ebben való közreműködés képessége.




Ázsia I-IV. Délnyugat-Ázsia világgazdasági jelentőségének, kulturális-vallási sokszínűségének bemutatása. Japán meghatározó szerepének belátása Kelet- és Délkelet-Ázsia gazdasági fejlődésében. Délkelet-Ázsia gyorsan iparosodott országainak fejlődési sajátosságai. A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India) fejlődésének sajátos vonásai. Ázsia elmaradott térségeinek társadalmi-gazdaság problémái. Amerika I-IV. Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában. A gazdasági fejlődés sajátosságai, területi jellemzői. Latin-Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezők, társadalmi-történelmi adottságok bemutatása. A gazdasági fejlődés gócpontjainak jellemzői. A fejlődés ellentmondásainak feltárása az adóparadicsomok példáján. Brazília feltörekvő gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és megnehezítő tényezők kiemelése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori öntözéses kultúrák (Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína), világvallások gyarmatosítás, nagy földrajzi felfedezések, az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Művészetek: távoli tájak népeinek kulturális értékei.

Informatika: digitális információforrások Afrika I-II. használata, informatikai A fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az okok eszközök használata. feltárása, a gazdasági fejlődést nehezítő tényezők elemzése. Észak-Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságainak Etika: más kultúrák összehasonlítása, a társadalmi-gazdasági felzárkózás értékeinek tisztelete. lehetőségeinek példái. A Dél-Afrika (Dél-afrikai Köztársaság) fejlődésében szerepet játszó tényezők bemutatása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Világgazdasági centrum, periféria, gyarmatosítás, japán csoda, posztindusztriális társadalom, technopolisz, hightech ágazat, K+F, duális gazdaság, demográfiai válság, feltörekvő ország, üdülősziget, adóparadicsom, ültetvény, farmgazdaság, eladósodás, adósságválság, éhségövezet, OPEC.


Fülöp-szigetek, Indonézia, Irak, Irán, Malajzia, Tajvan. Algéria, Csád, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, Libéria, Líbia, Marokkó, Nigéria, Tunézia. Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Panama, Venezuela. Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria. Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna, Houston, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington. Adóparadicsomok és üdülő szigetek példái.


Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei



Az egyes kontinensek, országok feldolgozása során megismert konkrét környezeti problémák. Magyarország környezeti állapota, védendő Előzetes tudás természeti és társadalmi-kulturális értékei. A Világörökség részeként megnevezett értékek. A geoszférák környezeti problémái. Annak megértetése, hogy a természeti és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti egyensúly megőrzése, a környezettudatos termelés és fogyasztás elvének érvényesülése Földünk jövője szempontjából alapvető fontosságú. A lokális folyamat – globális következmény elv értelemében az egyén és a helyi közösségek felelősségének beláttatása. Folyamatos tájékozódás igénye a környezeti témában, a környezetbarát termékek, eljárások megismerése iránti igény kialakulása. A tematikai egység A témához kapcsolódó médiában elhangzó információk kritikus nevelési-fejlesztési értelmezésének képessége. céljai Törekvés a fogyasztási szokások környezeti szempontokat szem előtt tartó átalakítására, a tudatos fogyasztói magatartásra baráti és családi körben egyaránt. A természetes környezet, a természetes tájak és életközösségek sokszínűségében rejlő szépség felismertetése, ennek megőrzését segítő magatartásforma kialakulása. A témában megszerzett ismeretek tudatos alkalmazásának képessége a mindennapi életben, és majd később a munka világában. Ismeretek/fejlesztési követelmények A globálissá váló környezetszennyezés és következményei Az egyes szférákat ért környezetkárosító hatások rendszerezése, az összefüggések feltárása, a lokális szennyeződés globális következményeinek igazolása példákkal. A környezetkárosodás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt hatásának bemutatása. Demográfiai és urbanizációs válság A népességrobbanás kialakulása és következményei, a folyamat összefüggéseinek, területi jellemzőinek feltárása. A nagyvárosok terjeszkedése - az urbanizációs folyamatok területi jellemzőinek, ellentmondásainak, társadalmi-gazdasági következményeinek feltárása példák alapján.

Kapcsolódási. pontok Kémia: a szennyeződésekhez kapcsolódó kémiai folyamatok, szennyezőanyagok, gyártási folyamatok, műanyagok, égés. Biológia-egészségtan: környezeti ártalmak, egészséges táplálkozás, hiánybetegségek, elhízás, GMO, rendszertan, védett növények és állatok.

Élelmezési válság Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi ellentmondásainak felismerése. A fokozódó mezőgazdasági termelés környezeti hatásainak igazolása konkrét példákkal. A bioszféra és a talaj sérülékenységének felismerése. A genetikailag módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges hatásai. A biogazdálkodás jellemzése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: demográfia, urbanizáció.

A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés

Informatika: digitális

Fizika: energia, üvegházhatás, elektromágneses és radioaktív sugárzások.

343


következményei I-III. A nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamata. Az energia- és nyersanyag-hatékony gazdálkodás lényegének megismerése. Az alternatív energiaforrások hasznosítási problémáinak feltárása. A környezeti szempontok érvényesíthetőségének bemutatása a termelésben és a fogyasztásban. A fogyasztói társadalom, illetve a tudatos fogyasztói magatartás jellemzőinek összegyűjtése és összevetése.

információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: a jövő generációért érzett felelősség.

A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás: a különböző megoldási lehetőség összevetése. A környezet- és a természetvédelem feladatai Az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségei, a tevékeny közreműködés példáinak bemutatása. A helyi szerveződések, illetve a regionális és nemzetközi összefogás példái a környezet védelme és a fenntarthatóság eléréséért. A legfontosabb nemzetközi szervezetek tevékenységének bemutatása, a főbb egyezmények, irányelvek célkitűzéseinek megismerése. A megvalósítás eredményeinek és nehézségeinek feltárása.


Elsivatagosodás, elszikesedés, talajpusztulás, ózonritkulás, globális klímaváltozás, radioaktív szennyeződés, biodiverzitás, ivóvízellátás, vízhiány, népességrobbanás, élelmezési válság, urbanizációs válság, fogyó és megújuló energiaforrás, energiahatékonyság, veszélyes hulladék, szelektív hulladékgyűjtés, hulladék újrahasznosítása, fenntarthatóság, ENSZ, FAO, UNESCO, WHO, WWF, Greenpeace, kiotói egyezmény.


Környezeti világegyezmények aláírásának helyszínei. Regionális és globális hatású társadalmi-gazdasági és környezeti katasztrófák kipattanásának helyszínei.

A tanulók legyenek képesek a különböző szempontból elsajátított földrajzi (általános és leíró természet-, illetve társadalom-, valamint gazdaságföldrajzi) ismereteik szintetizálására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Legyenek képesek a térkép információforrásként történő használatára. A fejlesztés várt Ismerjék fel a Naprendszer felépítésében, a bolygók mozgásában eredményei megnyilvánuló törvényszerűségeket. Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni az egyes geoszférák sajátosságait, jellemző folyamatait és azok összefüggéseit. Lássák be, hogy az egyes geoszférákat ért környezeti károk hatása más 344


szférákra is kiterjedhet. Legyenek képesek a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggések bemutatására. Legyenek képesek alapvető összefüggések felismerésére és megfogalmazására az egész Földre jellemző társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatosan. Tudják elhelyezni az egyes országokat, országcsoportokat és integrációkat a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban. Legyenek képesek összevetni és értékelni az egyes térségek, illetve országok eltérő társadalmi-gazdasági adottságait. Ismerjék fel a globalizáció gazdasági és társadalmi hatását, ellentmondásait. Ismerjék a monetáris világ jellemző folyamatait, azok társadalmi-gazdasági hatásait. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit, a gazdasági fejlettség területi különbségeit és ennek okait. Tudják elhelyezni hazánkat Európa és a világ gazdasági folyamataiban. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Tudjanak érvelni a fenntarthatóságot szem előtt tartó gazdaság, illetve gazdálkodás fontossága mellett. Ismerjék fel az egyén szerepét és lehetőségeit a környezeti problémák mérséklésben. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések elvégzésére, a tapasztalatok rögzítésére és összegzésére. Legyenek képesek különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére és feldolgozására, az információk összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ennek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek véleményüket a földrajzi gondolkodásnak megfelelően megfogalmazni, logikusan érvelni. Tudják alkalmazni ismereteiket földrajzi tartalmú problémák megoldása során a mindennapi életben. Tudják földrajzi ismereteiket felhasználni különböző döntéshelyzetekben, illetve választott szakmájukhoz kapcsolódóan. Legyenek képesek társakkal való együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket. Legyenek képesek topográfiai tudásuk alkalmazására más tantárgyak tanulása során, illetve a mindennapi életben. Ismereteik alapján biztonsággal tájékozódjanak a földrajzi térben, illetve az azt megjelenítő különböző térképeken.

Informatika

Az informatika műveltségterület – a tanulók váljanak a digitális világ aktív polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális kompetenciák fejlesztése A digitális kompetencia fejlődését segíthetik például a szaktanárok közötti 345


együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk megjelenítésére. Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más tantárgyak tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az informatika tantárgy feladatai közé tartozik, hogy: • korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklődést a tanulás iránt és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot • segítse hozzá a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetőségek • a formális úton megszerzett tudást rendszerezze és továbbfejlessze, a nem formális módon szerzett tudást integrálja, segítsen a felmerülő problémák értelmezésében és megoldásában • nyújtson megfelelő alapot az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás alkalmával az iskola informatikai bázisának és könyvtárának használatához Az informatika tantárgy fejlesztési feladatai A Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, mely területek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára. 1. Az informatikai eszközök használata A témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvető működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb hardverelemek működését. Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a szakközépiskolai fejlesztési feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly. 2. Alkalmazói ismeretek 346


A témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok kezelésére, különböző alkalmazások használatára, és a programok üzeneteinek értelmezésére kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával szembeni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommunikálnak a számítógéppel. Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a szöveg-, kép- és videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel, prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása, az alkalmazható eljárások megismerése, a használat közben felmerülő problémák megoldása. Az alkalmazói ismeretek fejlesztése többféle program használatát igényli, amelyek együttesen támogatják a kreativitást és az innovációt. 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított tevékenységeket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerű, probléma alapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése, amelyre e témakörben kerül sor. Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. A problémamegoldás az élet minden területén jelen lévő alaptevékenység, melynek sajátosságait a tanulókkal egyrészt a problémamegoldás elméletének, lépéseinek, eszközeinek, módszereinek, általános szempontjainak elsajátításával, másrészt a problémamegoldás általános elveinek más műveltségi területeken való gyakorlati alkalmazásával érdemes megismertetni. A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása, feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás elméleti módszereivel, a szekvenciális és vezérléselvű programok alapvető funkcióival, majd az elméleti megalapozást követően a gyakorlatban készítenek és tesztelnek számítógépes programokat. Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A problémamegoldási ismeretek tanítása a mások által készített programok algoritmusainak értelmezését, az alkalmazói képesség kialakítását és a kritikus szemléletet is támogatja. 4. Infokommunikáció Térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználását. Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek, hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. A 347


túlzott vagy helytelen informatikai eszközhasználat veszélyeket rejthet, melyekre érdemes felhívni a figyelmet, hasznos lehet megismerni azokat a módszereket, amelyekkel a veszélyek elkerülhetők. Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok számára, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak használatáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elvárásokat, szabályokat. A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük, objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is. 5. Információs társadalom A témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő szolgáltatások kiválasztására. A tanulók a szabályok betartásával igénybe veszik a számukra hasznos elektronikus szolgáltatásokat. Az informatikai rendszerek használata közben számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés többféle módjára, pl. a médiában szereplő események különböző szempontok szerinti értelmezésére, a társakkal történt esetek megbeszélésére, a lehetséges megoldási alternatívák kifejtésére. 6. Könyvtárhasználat Oktatásának célja, a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás, tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával, a szakmájához kötődő szakkönyvtárak és a szakmához kapcsolódó könyvtári szolgáltatások használatával érhető el. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló legyen képes a folyamatok alapos tervezésére. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értékének megállapításának szempontjait. Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és gyakorlatközpontú fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató forráskiválasztáshoz és információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez, -feldolgozáshoz és -felhasználáshoz is kapcsolódóan az etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy és szakmai gyakorlatai keretében megvalósuló, erre a tudására épülő feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során 348


egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek. A részterületek fejlesztési céljai Az informatikai eszközök használata a számítógépteremben lévő szabályok betartatásával és az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításával építő módon hat az erkölcsi gondolkodásra, a testi és lelki egészségre. A biztonságos adattárolás megismerésével, az egyéni felelősségvállalás és az illetéktelen adathozzáférés megismertetésével fejleszthető az erkölcsi gondolkodás. A digitális eszközök használatával fejlődnek a diákok technikai készségei. Az alkalmazói ismeretek során a tanulók dokumentumokat szerkesztenek, amely fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a digitális kompetenciát, az esztétikai érzéket és az önálló tanulást. A személyes dokumentumok készítése fejleszti az önismeretet, segíti a pályaorientációt. A multimédiás dokumentumok készítése támogatja a médiatudatosságra nevelést. A táblázatok kezelésére alkalmas programokkal végzett műveletek során nyert információk támogatják a felhasználót az önálló döntésben, segítik a matematikai, a digitális, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztését és a hatékony, önálló tanulást. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör hozzájárul az önismereti és a társas kapcsolati kultúra fejlesztéséhez. A problémamegoldás során a tanulók megtapasztalják, hogy egy nagyobb probléma akkor oldható meg hatékonyan, ha azt kisebb részekre bontják és a feladat megoldása közben csoportban dolgoznak együtt. A csoportmunka szervezése hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez valamint a társak megértéséhez, elfogadásához. Az angol nyelvű utasításkészletet tartalmazó programozási nyelvek használata segíti az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését. A diák a program használatát bemutató dokumentumok, illetve hibaüzenetek értelmezése során idegen nyelvű szövegrészeket olvas. A feladathoz tartozó problémák programozására angol nyelvű minták, megoldási javaslatok, források találhatók az interneten, emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A programok használatát segítő dokumentumok tanulmányozása, illetve a fórumokon való levelezés során jelentősen mélyül a tanulók angol nyelvű tudása, fejlődik kommunikációs képességük. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör támogatja a matematikai kompetencia fejlesztését, mert a matematikai problémák algoritmizálása és az algoritmus programmal történő megvalósítása során a tanuló használja a diszkussziót, a folyamat során hangsúlyossá válik a logikus gondolkodás. Az algoritmizálás során a matematika órákon megismert képletek alkalmazására, átalakítására kerül sor. Az alkotás során igénnyé válik a felhasználóbarát program írása, a szakkifejezések megfelelő használata, a matematikai készségek rugalmas alkalmazása. A programírás végén a tanulók teszteléssel ellenőrzik munkájukat, felismerik a programhasználathoz szükséges felhasználói dokumentumok fontosságát. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör összekapcsolódhat a természettudományos és technikai kompetenciafejlesztéssel, mert a természettudományos problémák megoldásának algoritmizálása és programmá történő kódolása során a tanuló megismeri a tudományos ismeretszerzés módszereit, felismeri az összefüggések matematikai képletekkel való felírásának jelentőségét. A tantárgyi integráció során alkalmazott oktatóprogramok, tantárgyi szimulációk tanulmányozása erősíti a tanuló megfigyelő képességét. A méréseknél és azok kiértékelésénél az eszközök kezelése veszéllyel járhat, emiatt kötelező jelleggel érvényt kell szerezni a balesetmentes viselkedési formáknak. Az infokommunikáció témakör során szerzett tapasztalatok támogatják a médiatudatosságra nevelést. A hagyományos média mellett az elektronikus média mindennapjaink 349


nélkülözhetetlen részévé vált. Az információszerzés, a tanulás, a szórakozás és a kapcsolattartás sem képzelhető el digitális média nélkül. Az informatika tantárgy kiemelt célja, hogy a tanuló az információs társadalom aktív és kritikusan gondolkodó részvevője legyen. A médiatudatos oktatás célja, hogy a tanuló az elképesztő mennyiségű információból legyen képes kiválasztani a hiteles információt. Fontos, hogy a diákok meg tudják különböztetni a valóságot és a virtuális világot. A multimédia jelentős szerepet játszik társadalmunk megismerésében, ezért a média működésének megismerése nélkülözhetetlen az információk kritikus értelmezéséhez, ennek érdekében kerül sor a médiatudatos, kritikus gondolkodás ösztönzésére, az etikus viselkedés betartására. A média egyes elemei a manipuláció eszközei is lehetnek, a tudatos befolyásolás jelei jól azonosíthatók. A helyes médiahasználatra való felkészítéssel, a helyes viselkedésminták megfigyelésével megelőzhető a káros függőség kialakulása. Az eszközhasználat során ügyelni kell az önálló döntéshozatalon alapuló mértéktartásra. Fontos azoknak a helyzeteknek a felismerése, melyekben elkerülhetetlen a segítségkérés. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók olyan normákat, értékeket ismernek meg, melyek hozzájárulnak az erkölcsi neveléshez és ezen keresztül a családi életre neveléshez. Az elektronikus szolgáltatások igénybevétele egyéni felelősségvállalással jár, amely támogatja a társadalmi folyamatok megismerését. Az online tevékenységek végzésekor lehetőség nyílik a társas kapcsolatok ápolására, a szociális kompetencia fejlesztésére, a folyamatokban való aktív és kritikus részvétellel fejlődik az önismeret, és a szövegértő, feldolgozó képesség. Az informatikai eszközhasználat készségszintű elsajátítása támogatja a tanulás eredményességét, hozzájárul az élményszerű, korszerű eszközökkel támogatott tanulás megvalósításához, lehetőséget nyújt a folyamatos és hatékony önképzéshez. Az informatikai eszközök használata során cél, hogy a felhasználók törődjenek a testi és lelki egészségükkel, munkájukat egészséges munkakörnyezetben végezzék. A jövőorientált gondolkodás kialakítása érdekében érdemes megismerni az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásait, a környezetet kímélő energiatakarékos üzemmódokat. A társadalmi tevékenységek hatással vannak a környezetre, a környezet megóvása érdekében a környezettudatos életmód kialakítására és az ezzel kapcsolatos információk keresésére is hangsúlyt kell fektetni. Az online rendszerek megismerésével lehetővé válik a valós és virtuális kapcsolatok közötti különbségek azonosítása. A világhálóról származó tartalmak különböző hitelességűek, ezért eleinte csak a biztonságos információforrások használata javasolt, a későbbi évfolyamokon a tanulók tanulmányi feladataiknak, érdeklődésüknek megfelelően, körültekintően bővíthetik az alkalmazott források és felhasználások körét. A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. Ezen belül is kiemelkedik a nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető. A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése 350


területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör segíti az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését, mert a programozási nyelvek általában angol nyelvű utasításkészletet használnak. A program saját segítségnyújtó dokumentumai, illetve hibaüzenetei általában angol nyelvűek, ezért a programozással foglalkozó diák rákényszerül az angol nyelvű szövegek olvasására és azok megértésére. A feladathoz tartozó problémák programozására nagy mennyiségű angol nyelvű minta, megoldási javaslat, forrás lelhető fel az interneten, emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A fellelhető tudásanyag áttanulmányozása, illetve a fórumokon való levelezés során jelentősen mélyül a tanuló idegen nyelvi tudása, fejlődik kommunikációs képessége.

10. évfolyam A tanulók felismerik, hogy az alkalmazói ismeretek birtokában segíthetnek a hétköznapi életük során szükséges döntések előkészítésében. A pénzügyi számítások a hétköznapi élet során is fontos szerepet látnak el. A táblázatkezelő programmal statisztikai elemzéseket végezhetünk, az adatokat megfelelő típusú diagramokon jeleníthetjük meg. A táblázatkezelővel egyéb tantárgyi feladatokat is meg lehet oldani. Az informatikai eszközökkel és módszerekkel történő problémamegoldás fejlesztési célja, hogy a tanulókat alkalmassá tegye a szakmájuknak megfelelő programok keresésére, kiválasztására valamint kezelésére. A tanulóknak alkalmassá kell válnia a szakirányuknak megfelelő új számítógépes programok fejlesztési céljainak megfogalmazására, a fejlesztői csapattal való együttműködésre. A tanulók az iskolai élethez köthető matematikai, természettudományi, nyelvi és egyéb problémákat dolgoznak fel, munkamódszerként elsősorban csoportos és projekt munkaformákat alkalmaznak. Az összetettebb problémák algoritmusainak gyakorlati kivitelezéséhez a tanulók az összetett problémáknak megfelelő összetett adatszerkezetekkel is találkoznak. Ebben a korban előtérbe kerül az igényes adatbevitel és -kivitel, valamint a felhasználóbarát vezérlőelemek ismerete. A tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelően a számítógépet komplex módon használják tanulmányaik során. A problémamegoldó készségek fejlesztése érdekében tetszőleges eszközökkel történő mérési értékek begyűjtésére, ezen értékek kiértékelésére, másrészt az egyszerű, véletlen eseményeket tartalmazó folyamatok modellezésére és szimulációjára kerül sor. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók a korosztálynak és a szakmai tanulmányaiknak megfelelő információkezeléssel kapcsolatos feladatokkal találkoznak, felkészülnek a veszélyek elhárítására, megismerik a jogi és etikai vonatkozásokat. Kiemelt szerepet kap az információforrások etikus alkalmazása és azok hitelességének értékelése. Tapasztalatot szereznek az informatikai eszközök helyes használatának elsajátításában, bővítik a kulturális együttélésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos ismereteiket és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata jelentősen hozzájárul a változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait, feltárni az 351


eszközök fejlettségének, elterjedtségének társadalmi, gazdasági, kulturális életre vonatkozó hatását és ezek összefüggéseit. A tanulók az életkori sajátosságaiknak és az igényeiknek megfelelő elektronikus szolgáltatásokat ismernek meg, felismerik a szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepét, céljait és törekednek a biztonságos, kritikus használatra. A fejlesztés során a szolgáltatások kiválasztása, majd a működés megfigyelése és megértése, az egyes funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet. Tematikai egységek felosztása 10. évfolyamon Tematikai egység címe 1. Alkalmazói ismeretek 1.1. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 1.2. Lekérdezés egymással kapcsolatban lévő táblákból, adatmódosítás (plusz tartalom) 2. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 2.1. Algoritmizálás és adatmodellezés 2.2. Egyszerűbb folyamatok modellezése 3. Az információs társadalom 3.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 3.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Óraszám 43 37 6 20 10 10 9 2 7

Célok • megmutatni milyen feladatok elvégzése igényel már táblázatkezelő programot • a táblázatkezelés fogalmainak megismertetése, az alapfunkciók elsajátíttatása • konkrét feladatok összefüggéseinek megláttatása • az eredmények vizuális megjelenítésének megismertetése • megmutatni a megfelelő formátum kiválasztásának fontosságát, módjait • ismerje meg a felhasználható függvények széles spektrumát • tudjon kereséseket, szűréseket elvégezni • tudjon táblázatot rendezni • tudjon lekérdezéseket létrehozni táblák között • adattípusok megismertetése • adatbázisok létrehozásának megismertetése és gyakorlása • adatbázis táblák közötti kapcsolatok felismerése és létrehozásuk elsajátíttatása • adatbázis karbantartásának megismertetése • tudja felmérni a szoftverek szerzői jogaival kapcsolatos tudnivalók jelentőségét • ismerje meg a számítógépek, programok és jelszavak jogszerű és biztonságos felhasználásának, betartásának követelményét • legyen felelősségérzete a számára hozzáférhető adatokért, kezelje azokat biztonságosan • legyen képes algoritmus szerinti feladatmegoldásra fejlesztői környezetben • ismerje meg a fejlesztői környezet szintaxisát és szemantikáját A továbbhaladás feltételei • tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramon megjeleníteni • ismerje a függvények szintaktikáját 352


• • • • • • •

képes legyen adatokat rendezni, szűrni tudja kiválasztani a feladat megoldásához szükséges képleteket, függvényeket és azok módszereit használja az adatbázis-kezelés szakszavait legyen képes az adatok egyszerű karbantartási feladatainak elvégzésére tudjon létrehozni egyszerű lekérdezéseket tudja felhasználni a statisztikai függvényeket tudjon egyszerű algoritmus szerinti program megírására

Értékelés • elméleti ismereteiről szóban vagy írásban ad számot • gyakorlati feladatokból számítógépen egyszerű táblázatot készít el és formáz • diagramot hoz létre • gyakorlati feladatokból számítógépen egyszerű adatbázist készít, feltételeket állít be • gyakorlati feladatokból számítógépen függvények felhasználásával táblázatokat készít, szűrést és rendezést végez • gyakorlati feladatokból számítógépen adattáblákat-, közöttük kapcsolatokat hoz létre • adattáblákat hoz létre lekérdezésekből, azok tartalmát lekérdezés segítségével módosítja • gyakorlati feladatokból számítógépen statisztikai számításokat old meg függvények használatával Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

1. Alkalmazói ismeretek

43 óra

1.1. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

37 óra

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Egyszerű táblázatkezelési műveletek végrehajtása. Táblázatba foglalt adatokból célszerű diagramok készítése.

A tematikai egység Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. nevelési-fejlesztési Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények


Problémamegoldás táblázatkezelővel A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása. Tantárgyi feladatok megoldása. Függvények használata.

Matematika: kamatos kamat számítása, befektetésekkel, hitelekkel kapcsolatos számítások.

Statisztikai számítások Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. Az adatok grafikus szemléltetése.

Matematika: számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok (pl. képek, szakaszos ábrák, diagramok, táblázatok, 353


műveletek, nyitott mondatok) alapján az általuk leírt valóságos helyzetek, történések, összefüggések elképzelése. Biológia-egészségtan; kémia; fizika: a természeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek használata. Adatkezelés táblázatkezelővel Adatok rendezése, szűrés. Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra.

Matematika; földrajz; fizika; kémia: táblázatok adatainak rendezése.

Térinformatikai alapismeretek Térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei. Útvonalkeresők, térképes keresők használata.

Fizika; földrajz; matematika: a térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és módszerek alapjai és felhasználásuk. A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak értelmezése.

Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása Adatbázis létrehozása. Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. Adatbázis feltöltése. Algoritmusok alkalmazása a feladatmegoldásokban. Kulcsfogalmak/ Adatbázis, relációs adatbázis, adat, adattábla, rekord, mező, kapcsolat, fogalmak kulcs. 1.2. Adatlekérdezés egymással kapcsolatban lévő táblákból, adatmódosítás Előzetes tudás

6 óra

Adatbázis-, táblák létrehozásának gyakorlati ismerete. Táblák közötti kapcsolat létesítése. A tábla adattípusainak értelmezése és szükség szerinti megválasztása. Feltételek helyes megfogalmazása.

A tematikai egység Lekérdezések megvalósítása és módosítása adatbázis-kezelőben. A nevelési-fejlesztési lekérdezések típusai közötti különbségek feltárása. Kimeneti adatok készítése nyomtatáshoz. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Lekérdezés és adatmódosítás Tervezőnézet használata, tábla hozzáadása, eltávolítása.


354


Feltételek megadása. Választó-, táblakészítő-, frissítőlekérdezés létrehozása, módosítása. Kulcsfogalmak/ Lekérdezés, tervezőnézet, feltételek, mezőfrissítés, táblakészítés. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

2. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

20 óra

2.1. Algoritmizálás és adatmodellezés

10 óra

Algoritmus kódolása valamely fejlesztői környezetben.

A tematikai egység Tantárgyi problémák algoritmizálása. Tervezési eljárások, az alulról nevelési-fejlesztési felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek használata. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen, a feladat megoldásához algoritmusok tervezése, végrehajtása, elemzése Tantárgyi problémák megoldási algoritmusainak tanulmányozása. Algoritmusok alkotása különböző tervezési eljárások segítségével, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei. Algoritmusok megvalósítása. Néhány típusalgoritmus vizsgálata.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom; idegen nyelv; matematika; földrajz: szövegfeldolgozás. Fizika; kémia: összefüggések, folyamatok programozása.

A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata, megtervezése, értelmezése A beállítások értelmezése. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése, használata. Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése Különböző adattípusok használata a modellalkotás során.

Magyar nyelv és irodalom; idegen nyelv; matematika; földrajz: szövegfeldolgozás.

Kulcsfogalmak/ Tantárgyi probléma, alulról felfelé építkezés elve, lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, eredmény. fogalmak

2.2. Egyszerűbb folyamatok modellezése Előzetes tudás

10 óra

Fejlesztői környezet ismerete.

A tematikai egység Tantárgyi szimulációs programok használata. Tantárgyi mérések nevelési-fejlesztési eredményeinek kiértékelése informatikai eszközökkel. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények



Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre Tantárgyi szimulációs programok használata. A beállítások hatásainak megfigyelése, a tapasztalatok megfogalmazása. Tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelése informatikai eszközökkel. Modellalkotás egyszerű tevékenységekre.

Fizika; kémia: természettudományos folyamatokkal foglalkozó programok. Matematika: véletlen esemény, valószínűség.

Kulcsfogalmak/ Mérés, értékelés, eredmény, szimuláció, beállítás, modell. fogalmak


3. Az információs társadalom

9 óra

3.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Előzetes tudás

2 óra

Informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások. A problémák megoldása érdekében alkalmazott eljárások. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése, véleményezése.

Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. A tematikai egység Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. nevelési-fejlesztési Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. céljai Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Informatikai eszközök etikus használata.

Technika, életvitel és gyakorlat: részvétel a társadalmi felelősségvállalásban.

Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: a célnak megfelelő információforrások, eszközök, módszerek kiválasztása. Magyar nyelv és irodalom: a források megjelölése, az idézés formai és etikai 356


szabályai, jegyzetek készítése, netikett. A forráskritika technikái. Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése A globális információs társadalom jellemzői. Az informatikai kultúra jellemzői. Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése. Az informatikai eszközök használatának következményei a személyiségre és az egészségre vonatkozóan.

Technika, életvitel és gyakorlat: a fenntarthatóság értékének és érdekének elfogadása, tudatos és cselekvő részvétel az emberi környezet állapotának megőrzésében, javításában. Fizika; biológiaegészségtan; kémia: a számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. Információs- és kommunikációs rendszerek felépítése, jelentőségük. Magyar nyelv és irodalom: az információs kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Matematika: matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, függvényábrázolás, számítógépes programok, statisztikai elemzések), 357


alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Információs társadalom, informatikai biztonság, informatikai kultúra, információkezelés, adatvédelem, netikett, szerzői jog, szerzői alkotás, plágium, közkincs, szabad felhasználás. 3.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Előzetes tudás

7 óra

Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos személyes tapasztalatok, vélemények gyűjtése, tapasztalatok cseréje.

Az elektronikus szolgáltatások szerepének felismerése, a szolgáltatások A tematikai egység kritikus használata. nevelési-fejlesztési A fogyasztói viselkedést meghatározó módszerek felismerése a céljai médiában. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozásainak feltérképezése Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata, értékelése. Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: A mindennapi tevékenységekben és a fogyasztói szokásokban megnyilvánuló egészség- és környezettudatosság. Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése.

A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában Fogyasztói szükségletek azonosítása. A fogyasztói viselkedést befolyásoló módszerek megfigyelése és azonosítása. Tudatos vásárlókép kialakítása.

Technika, életvitel és gyakorlat: a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások. Tudatos vásárlás, fogyasztói szokások. Magyar nyelv és irodalom: a manipulációs szándék, a hibás következtetések és a megalapozatlan ítéletek felismerése.


Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó, kritikus használat.

358


A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttölteni kameráról a számítógép adathordozójára; ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait; ismerje az ergonómia alapjait. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni; tudjon körlevelet készíteni; tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére tudjon algoritmusokat készíteni, legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani; legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és megvalósítására; ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat; A fejlesztés várt legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére; eredményei a két legyen képes egy csoportban tevékenykedni. évfolyamos ciklus végén A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni; tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; legyen képes értékelni az információforrásokat; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat; ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat; ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásait; ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egészséget befolyásoló hatásait; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét, legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait; ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában; 359


ismerje fel a tudatos vásárló jellemzőit. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani; legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni.

Informatika az ügyvitel szakmacsoportban

10. évfolyam Tematikai egységek felosztása 10. évfolyamon Tematikai egység címe 1. Alkalmazói ismeretek 1.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 2. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 2.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3. Infokommunikáció


Előzetes tudás

Óraszám 48 48 10 10 14


48 óra


38 óra






Statisztikai számítások Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben.

Matematika: számok, műveletek, egyéb 360


Az adatok grafikus szemléltetése.

matematikai szimbólumok (pl. képek, szakaszos ábrák, diagramok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok) alapján az általuk leírt valóságos helyzetek, történések, összefüggések elképzelése. Biológia-egészségtan; kémia; fizika: a természeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek használata.

Adatkezelés táblázatkezelővel Adatok rendezése, szűrés. Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra.



Fizika; földrajz; matematika: a térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és módszerek alapjai és felhasználásuk. A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak értelmezése.

Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása Adatbázis létrehozása. Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. Adatbázis feltöltése. Algoritmusok alkalmazása a feladatmegoldásokban. Kulcsfogalmak/ Adatbázis, relációs adatbázis, adat, adattábla, rekord, mező, kapcsolat, fogalmak kulcs. 1.2. Adatlekérdezés egymással kapcsolatban lévő táblákból, adatmódosítás Előzetes tudás

10 óra


A tematikai egység Lekérdezések megvalósítása és módosítása adatbázis-kezelőben. A nevelési-fejlesztési lekérdezések típusai közötti különbségek feltárása. Kimeneti adatok 361


készítése nyomtatáshoz.

céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Lekérdezés és adatmódosítás Tervezőnézet használata, tábla hozzáadása, eltávolítása. Feltételek megadása. Választó-, táblakészítő-, frissítőlekérdezés létrehozása, módosítása. Kulcsfogalmak/ Lekérdezés, tervezőnézet, feltételek, mezőfrissítés, táblakészítés. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


10 óra


5 óra








5 óra

Fejlesztői környezet ismerete.

A tematikai egység Tantárgyi szimulációs programok használata. Tantárgyi mérések 362


nevelési-fejlesztési eredményeinek kiértékelése informatikai eszközökkel. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre Tantárgyi szimulációs programok használata. A beállítások hatásainak megfigyelése, a tapasztalatok megfogalmazása. Tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelése informatikai eszközökkel. Modellalkotás egyszerű tevékenységekre.

Kapcsolódási pontok Fizika; kémia: természettudományos folyamatokkal foglalkozó programok. Matematika: véletlen esemény, valószínűség.




14 óra


Előzetes tudás

4 óra







Technika, életvitel és gyakorlat: a célnak megfelelő információforrások, eszközök, módszerek kiválasztása. 363


Magyar nyelv és irodalom: a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése, netikett. A forráskritika technikái. Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése A globális információs társadalom jellemzői. Az informatikai kultúra jellemzői. Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése. Az informatikai eszközök használatának következményei a személyiségre és az egészségre vonatkozóan.

Technika, életvitel és gyakorlat: a fenntarthatóság értékének és érdekének elfogadása, tudatos és cselekvő részvétel az emberi környezet állapotának megőrzésében, javításában. Fizika; biológiaegészségtan; kémia: a számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. Információs- és kommunikációs rendszerek felépítése, jelentőségük. Magyar nyelv és irodalom: az információs kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Matematika: matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, 364


függvényábrázolás, számítógépes programok, statisztikai elemzések), alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). Kulcsfogalmak/ fogalmak


Előzetes tudás

10 óra





Technika, életvitel és gyakorlat: a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások. Tudatos vásárlás, fogyasztói szokások. Magyar nyelv és irodalom: a manipulációs szándék, a hibás következtetések és a megalapozatlan ítéletek felismerése. 365



Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó, kritikus használat. A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttölteni kameráról a számítógép adathordozójára; ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait; ismerje az ergonómia alapjait. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni; tudjon körlevelet készíteni; tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni.

A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére tudjon algoritmusokat készíteni, legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani; legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és A fejlesztés várt megvalósítására; eredményei a két ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat; évfolyamos ciklus legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére; legyen képes egy csoportban tevékenykedni. végén A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni; tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; legyen képes értékelni az információforrásokat; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat; ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat; ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásait; ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egészséget befolyásoló hatásait; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét, 366


legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait; ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában; ismerje fel a tudatos vásárló jellemzőit. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani; legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni.

11. évfolyam A tanulók felismerik, hogy az alkalmazói ismeretek birtokában segíthetnek a hétköznapi életük során szükséges döntések előkészítésében. A pénzügyi számítások a hétköznapi élet során is fontos szerepet látnak el. A táblázatkezelő programmal statisztikai elemzéseket végezhetünk, az adatokat megfelelő típusú diagramokon jeleníthetjük meg. A táblázatkezelővel egyéb tantárgyi feladatokat is meg lehet oldani. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók a korosztálynak és a szakmai tanulmányaiknak megfelelő információkezeléssel kapcsolatos feladatokkal találkoznak, felkészülnek a veszélyek elhárítására, megismerik a jogi és etikai vonatkozásokat. Kiemelt szerepet kap az információforrások etikus alkalmazása és azok hitelességének értékelése. Tapasztalatot szereznek az informatikai eszközök helyes használatának elsajátításában, bővítik a kulturális együttélésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos ismereteiket és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata jelentősen hozzájárul a változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait, feltárni az eszközök fejlettségének, elterjedtségének társadalmi, gazdasági, kulturális életre vonatkozó hatását és ezek összefüggéseit. A tanulók az életkori sajátosságaiknak és az igényeiknek megfelelő elektronikus szolgáltatásokat ismernek meg, felismerik a szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepét, céljait és törekednek a biztonságos, kritikus használatra. A fejlesztés során a szolgáltatások kiválasztása, majd a működés megfigyelése és megértése, az egyes funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet. Tematikai egységek felosztása 11. évfolyamon Tematikai egység címe 4. Alkalmazói ismeretek 4.1. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Óraszám 58 58 14 7 7

367



Előzetes tudás


58 óra


58 óra






Statisztikai számítások Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. Az adatok grafikus szemléltetése.

Matematika: számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok (pl. képek, szakaszos ábrák, diagramok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok) alapján az általuk leírt valóságos helyzetek, történések, összefüggések elképzelése. Biológia-egészségtan; kémia; fizika: a természeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek használata.

Adatkezelés táblázatkezelővel Adatok rendezése, szűrés. Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra.



Fizika; földrajz; matematika: a térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és módszerek 368


alapjai és felhasználásuk. A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak értelmezése. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása Adatbázis létrehozása. Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. Adatbázis feltöltése. Algoritmusok alkalmazása a feladatmegoldásokban. Kulcsfogalmak/ Adatbázis, relációs adatbázis, adat, adattábla, rekord, mező, kapcsolat, fogalmak kulcs.



14 óra


Előzetes tudás

7 óra







Technika, életvitel és gyakorlat: a célnak megfelelő információforrások, eszközök, módszerek kiválasztása. Magyar nyelv és 369


irodalom: a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése, netikett. A forráskritika technikái. Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése A globális információs társadalom jellemzői. Az informatikai kultúra jellemzői. Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése. Az informatikai eszközök használatának következményei a személyiségre és az egészségre vonatkozóan.

Technika, életvitel és gyakorlat: a fenntarthatóság értékének és érdekének elfogadása, tudatos és cselekvő részvétel az emberi környezet állapotának megőrzésében, javításában. Fizika; biológiaegészségtan; kémia: a számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. Információs- és kommunikációs rendszerek felépítése, jelentőségük. Magyar nyelv és irodalom: az információs kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Matematika: matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, függvényábrázolás, 370


számítógépes programok, statisztikai elemzések), alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). Kulcsfogalmak/ fogalmak


Előzetes tudás

7 óra





Technika, életvitel és gyakorlat: a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások. Tudatos vásárlás, fogyasztói szokások. Magyar nyelv és irodalom: a manipulációs szándék, a hibás következtetések és a megalapozatlan ítéletek felismerése.


Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó, kritikus használat. 371


12. évfolyam A tanulók felismerik, hogy az alkalmazói ismeretek birtokában segíthetnek a hétköznapi életük során szükséges döntések előkészítésében. A pénzügyi számítások a hétköznapi élet során is fontos szerepet látnak el. A táblázatkezelő programmal statisztikai elemzéseket végezhetünk, az adatokat megfelelő típusú diagramokon jeleníthetjük meg. A táblázatkezelővel egyéb tantárgyi feladatokat is meg lehet oldani. Az informatikai eszközökkel és módszerekkel történő problémamegoldás fejlesztési célja, hogy a tanulókat alkalmassá tegye a szakmájuknak megfelelő programok keresésére, kiválasztására valamint kezelésére. A tanulóknak alkalmassá kell válnia a szakirányuknak megfelelő új számítógépes programok fejlesztési céljainak megfogalmazására, a fejlesztői csapattal való együttműködésre. A tanulók az iskolai élethez köthető matematikai, természettudományi, nyelvi és egyéb problémákat dolgoznak fel, munkamódszerként elsősorban csoportos és projekt munkaformákat alkalmaznak. Az összetettebb problémák algoritmusainak gyakorlati kivitelezéséhez a tanulók az összetett problémáknak megfelelő összetett adatszerkezetekkel is találkoznak. Ebben a korban előtérbe kerül az igényes adatbevitel és -kivitel, valamint a felhasználóbarát vezérlőelemek ismerete. A tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelően a számítógépet komplex módon használják tanulmányaik során. A problémamegoldó készségek fejlesztése érdekében tetszőleges eszközökkel történő mérési értékek begyűjtésére, ezen értékek kiértékelésére, másrészt az egyszerű, véletlen eseményeket tartalmazó folyamatok modellezésére és szimulációjára kerül sor. Tematikai egységek felosztása 12. évfolyamon Tematikai egység címe 6. Alkalmazói ismeretek 6.1. Lekérdezés egymással kapcsolatban lévő táblákból, adatmódosítás (plusz tartalom) 7. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 7.1. Algoritmizálás és adatmodellezés 7.2. Egyszerűbb folyamatok modellezése Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Óraszám 25 25 37 20 17


25 óra

1.2. Adatlekérdezés egymással kapcsolatban lévő táblákból, adatmódosítás

25 óra


A tematikai egység Lekérdezések megvalósítása és módosítása adatbázis-kezelőben. A nevelési-fejlesztési lekérdezések típusai közötti különbségek feltárása. Kimeneti adatok 372


készítése nyomtatáshoz.

céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Lekérdezés és adatmódosítás Tervezőnézet használata, tábla hozzáadása, eltávolítása. Feltételek megadása. Választó-, táblakészítő-, frissítőlekérdezés létrehozása, módosítása. Kulcsfogalmak/ Lekérdezés, tervezőnézet, feltételek, mezőfrissítés, táblakészítés. fogalmak


Előzetes tudás


37 óra


20 óra








17 óra

Fejlesztői környezet ismerete. 373


A tematikai egység Tantárgyi szimulációs programok használata. Tantárgyi mérések nevelési-fejlesztési eredményeinek kiértékelése informatikai eszközökkel. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre Tantárgyi szimulációs programok használata. A beállítások hatásainak megfigyelése, a tapasztalatok megfogalmazása. Tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelése informatikai eszközökkel. Modellalkotás egyszerű tevékenységekre.

Kapcsolódási pontok Fizika; kémia: természettudományos folyamatokkal foglalkozó programok. Matematika: véletlen esemény, valószínűség.


A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttölteni kameráról a számítógép adathordozójára; ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait; ismerje az ergonómia alapjait. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni; tudjon körlevelet készíteni; tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére végén tudjon algoritmusokat készíteni, legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani; legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és megvalósítására; ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat; legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére; legyen képes egy csoportban tevékenykedni.

A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon 374


dolgozni; tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; legyen képes értékelni az információforrásokat; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat; ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat; ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásait; ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egészséget befolyásoló hatásait; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét, legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait; ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában; ismerje fel a tudatos vásárló jellemzőit. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani; legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni.

375


Testnevelés A diák alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában a tárgyi és eszköztudását fejleszteni, valamint felelősen végig tudja gondolni a jövőjét sarkalatosan befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A kerettantervben megjelenő mozgásos és kognitív tartalmak sikeres akkomodációjának érdekében inkább a tanuló változó körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás, fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok. Az iskola minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű motoros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és versengések alkalmazását helyezi előtérbe.

10. évfolyam


Előzetes tudás

Sportjátékok

Órakeret 30 óra

Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban. Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban. Csapatjátékos tulajdonságok ismerete. Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és A tematikai egység szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése. nevelési-fejlesztési A sportjáték-specifikus képességek megerősítése. A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten céljai történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete szempontjából is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Legalább két labdajáték választása kötelező. MOZGÁSMŰVELTSÉG A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának, játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése. Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése.

Matematika: logika, valószínűségszámítás, térbeli alakzatok, tájékozódás. Vizuális kultúra: tárgyés környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

376


A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséhez. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal. Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban, kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is. A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.). Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás). A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok. Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futóugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros, mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és taktikai előkészítő gyakorlatai. A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban. Kosárlabdázás Technikai elemek Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek. Taktikai elemek Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben. Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban. A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás, büntetődobás utáni támadás és védekezés).

Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.

Kézilabdázás Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája. Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2−3−4-es csoportokban, 1−2 kézzel. 377


Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések bevetődésből is. Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások. Beállós játék. A test-test elleni játék a támadásban. Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon és levegőben. 4:2 elleni védekezési rendszer. A test-test elleni játék a védelemben. Labdarúgás Technikai elemek fokozódó kitartással, variációban, lendületben, magasságban, távolságban, csökkenő hibaszázalékkal A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések mozgás közben és irányváltoztatással, átadások különböző mértani alakzatokban. Rövid és hosszú labdaátadások talajon vagy levegőben. Átadások, átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek kialakításával. Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben. Fejelések technikái levegőből, társnak vagy kapura. Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minőség emelésével Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó. Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben, folyamatos helycserékkel. Röplabda Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvető megoldásai 2−3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából). Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat. Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az osztályszintű gyakorlások és mérkőzések során. Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a játékszituáció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság korrekciója érdekében. Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal.

378


Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi szabályozás szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása. Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható, egyszerűsített játékvezetésben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése. A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyösemberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezés során. Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében. Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint a tevékenység természete velejárója. Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, megegyezésen alapuló játék.


Előzetes tudás

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret 30 óra

Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás. Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása. Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások összehangolása a zenével. A kötél biztonságos mozgatása. A szabályok érthető megfogalmazása. A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás. Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.

Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális énkép további alakítása. A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása. Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás A tematikai egység fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, és a helyi tantervben nevelési-fejlesztési választott sporttáncok, történelmi és néptáncok mozgásrendszerén belül. Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A céljai test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése. A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb koreográfiák, művészeti előadások tudatosabbá tétele. A saját kultúra újrateremtése iránti igény erősítése, a más népek kultúrája 379


iránti tisztelet erősítése. Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene nélkül és zenére is. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok 8−16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal, kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz működése által. Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában.

Fizika: egyenes vonalú mozgás, periodikus mozgás, gravitáció, tömegvonzás, hatásellenhatás törvénye.

A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna, Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, 380


átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik: egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással. Szertorna fiúk számára Korláton gyakorlás – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Nyújtón gyakorlás – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendület előre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Gyűrűn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra.

Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont. Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés, elsősegély.

Szertorna lányok számára Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Felemáskorláton gyakorlás – támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés, guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. 381


Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése. Ritmikus gimnasztika lányok számára Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézségben túlmutató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás, tágasság, forgásbiztonság stb.). A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Szabadgyakorlatok Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz. Labdagyakorlatok Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz tanári irányítással (1 perc).

Ének-zene: ritmus és tempó.

Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott nehézséggel. A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. 382


Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (20−30 mp folyamatosan). Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával, bővítésével. Aerobik bemutatók az osztályon belül. Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolható. Történelmi táncok gyakorlása: Előkészítéskor kiemelt jellemző a tánc során a páros viszony, az alkalmazott fogások, testtartás és a nő és a férfi szerep jellegzetessége. A helyi tantervben szabályozottan a kiválasztott tánc motívumai és motívumfüzérei. Sporttáncok gyakorlása: Csoportos táncformák – helyi tanterv szerint szabad választásban, pl. a Magyar Majorette Szövetség gyakorlatanyaga és egyszerűsített szabályai alapján; alacsony feldobások, twirling 1−2. szint, botok cseréje. Néptánc gyakorlása: A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai (alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is). Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők, bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók. Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida, keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással. Egyéb tornajellegű mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – az helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb.

Vizuális kultúra: reneszánsz, barokk. Földrajz: Magyarország tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar 383


élsportolók eredményeinek ismerete. Kulcsfogalmak/ Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum. fogalmak


Előzetes tudás

Atlétika jellegű feladatok

Órakeret 20 óra

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt karés lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás beszökkenéssel. Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása az egyes szakági technikákban. A tematikai egység Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját nevelési-fejlesztési teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni céljai teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok A képességfejlesztés gyakorlatai Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett 5−4−3 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása. A sportági technika gyakorlása Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó lábmozgásának ismerete. A rövid, közép- és hosszú távok közötti futótechnika megkülönböztetése. A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében. Játékok és versenyek

Ének-zene: ritmusgyakorlatok. Biológia-egészségtan: aerob, anaerob energianyerés, szénhidrátok, zsírok bontása, hipoxia, VO2 max., állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret. Ének-zene: ritmusok. Informatika: táblázatok, grafikonok.

Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal.

Ugrások, szökdelések A képességfejlesztés gyakorlatai 384


az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás. A sportági technika gyakorlása Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás. A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése, mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül. Játékok és versenyek Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással. (érintő ugrások) Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.

Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. A sportági technika gyakorlása Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete. A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. Az egy- és kétkezes vetések technikái. Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a jobb eredmény elérésében. Játékok és versenyek Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek. Dobóiskolai versengések. Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás 385


szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete. A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének ismerete. Az ideális kirepülési szög szerepe a jobb eredmény elérésében. A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete. A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia; irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus.


Előzetes tudás

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret 30 óra

Motorikus képességek, mozgástapasztalatok. Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások. A természetben űzhető sportok alapszabályai. A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete.

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése. Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére. A tematikai egység A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren nevelési-fejlesztési tartott foglalkozásokkal. céljai A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. Az 5-8. osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és a helyi lehetőségek adta egyéb alternatív, szabadidős sportok. Az egyén által előnyben részesített, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak bővítése. Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás - laza tanári kontrollal. A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése.

Kapcsolódási pontok Földrajz: időjárási ismeretek, tájékozódás, térképhasználat.

386


Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása. Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, speciális, túra jellegű terhelések előtt és alatt. Technika és taktika gyakorlása Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismerése. Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása. Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős döntésekhez szükséges képességek fejlesztése. Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során. Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására. Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztalatok átadása. Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkalmazása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály.


Önvédelem és küzdősportok

Előzetes tudás

A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái. A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai. A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a küzdelmekben.

Órakeret 13 óra

Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben A tematikai egység magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos nevelési-fejlesztési alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a céljai szabályok elfogadására szoktatás. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük. Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtására.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúra. Biológia-egészségtan: izmok, ízületek mozgékonysága, anatómiai ismeretek, 387


Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő testi és lelki harmónia. gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. Etika: a másik ember Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan. tiszteletben tartása. Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek figyelembevétele mellett történik. Grundbirkózás A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása. Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések állásból, térdelésből, földharcban.

Dzsúdó Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a 7-8. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új variációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a küzdelmek során, az állásharcban, földharcban. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus bemelegítő mozgások ismerete. Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot, súlyzó, gumikötél, medicinlabda). A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése. A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése. A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának képessége. A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett. Kulcsfogalmak/ Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret, fogalmak tisztelet, tus, ippon.


Előzetes tudás

Úszás és úszó jellegű feladatok

Órakeret 15 óra

Biztonságos mozgás és tájékozódás a vízen, víz alatt. 25 m mellúszás, 150 m hátúszás és/vagy gyorsúszás, egyszerű rajttal, fordulóval. A saját teljesítményre vonatkozó önértékelés. Vízből mentés passzív társsal kis távolságon. Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások és az uszoda, fürdő viselkedési szabályai ismerete, betartása. 388


Az úszóerő és az állóképesség fejlesztése, ennek során a monotóniatűrés erősítése, a vízben történő tájékozódás javítása. A tematikai egység Az erőközlés gazdaságosabbá tétele vízen és a víz alatti úszások során, a nevelési-fejlesztési pihenés nélkül megtett táv növelése legalább két úszásnemben. céljai A vízben mozgások során a levegővétel automatikussá és optimálissá tétele a bonyolultabb mozgásvariációk elvégzése során is. Az úszás prevenciós és rekreációs előnyeinek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az úszásoktatás helyi döntésen alapuló választás. Amennyiben a Fizika: helyi tantervben nem szerepel, a többi tematikus terület óraszámait az Közegellenállás, a víz úszás óraszámával meg kell növelni. tulajdonágai, felhajtóerő, és vízszennyezés. MOZGÁSMŰVELTSÉG Természetes mozgások, szervezett játékok végzése vízben. Newton és Vízbe és vízben ugrások egyénileg, párban, csoportban, változó kiinduló Arkhimédész helyzetből. törvényei. Járások, futások, forgások, irányváltások egyénileg, párban és Biológia-egészségtan: csoportosban. Ugrások társ(ak) segítségével. Egyénileg, párban és csoportban, szerrel és szer nélkül végezhető, nagy személyi higiénia, vízbiztonságot igénylő játékok. Alkotó játékok (gúlaépítés). testápolás. Sor- és váltóversenyek szerrel és szer nélkül az úszótechnika részleges (pl. csak lábmunka) vagy teljes alkalmazásával. Képességfejlesztés Gyakorlatok a medencén kívül – a technikát előkészítő izomfejlesztő gyakorlatok eszközzel és eszköz nélkül. Fittségnövelő gyakorlatok eszköz nélkül vagy különböző eszközök segítségével (aquafitness). Magasabb szintű kondicionális képzés – az 1–8. osztályban begyakorolt úszómozgás terhelést növelő eszközökkel. Az úszás technikája Gyakorlás három úszásnemben, a technika csiszolása a gazdaságosabb erőközlés érdekében. Az úszás távjának növelése, a haladás és pihenő arányának javítása, az úszás adta monotónia tűrése. Úszások 800−1000−1200 m-en választott technikával. A szabályos rajtok (fejesugrás, vízből indulás) és az úszás összekötése optimális sebességmegtartással. Az úszásnemnek megfelelő és szabályos fordulók (bukó, átcsapós) és a célbaérés elsajátítása. Úszóversenyek Bemelegítés az úszásra – szárazföldi és vizes gyakorlatok. Egyszerűsített versenyek edzésen (pl. fejesugrás nélkül). Iskolai versenyek – könnyített versenyszabályokkal. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, életvédelem

Úszó-gyógyúszó gyakorlatok testtartásjavító jelleggel. Relaxációs gyakorlatok vízben (lebegés stb.). Tájékozódás a vízben – vízből mentés. 389


Víz alatti gyakorlatok – tárgyak felhozása, növekvő távolságról. Tárgyak „vonszolása”, húzása a vízben. Mentőugrások elsajátítása. Sérült megközelítésének és megragadásának szabályai. Továbbhaladás passzív társsal a vízben, növekvő távolságon. A vízből mentés technikájának csiszolása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az egyén számára legmegfelelőbb úszásnem gyakorlása eredményeképp a pozitív fizikai, szellemi és érzelmi hatás lehetőségeinek, cselekvései motívumának széles körű ismerete. Az egyéni teljesítőképesség határai átlépésének lehetősége (önismeret, önfejlesztés) – élethossziglan fenntartható attitűd tudatosulása. Az úszás preventív, rekreációs előnyeinek ismerete, és az élethossziglan fenntartható rutin megértése. A vízből mentés felelősségének, veszélyeinek és szabályainak, pontos menetének ismerete. A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata, a hibajavítás megértése. A saját test mozgatása a vízben és víz alatt, és az ezzel kapcsolatos félelmek megfogalmazása, átélése és leküzdése. Vizes vetélkedőkben, játékokban – a társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembe vételével – asszertív, aktív részvétel. Kulcsfogalmak/ Versenytechnika, szabályos levegővétel, fejesugrás, bukóforduló, átcsapós fogalmak forduló, vízből mentés, mentőugrás.


Előzetes tudás

Egészségkultúra – prevenció

Órakeret 24 óra

Légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctorna-gyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív relaxáció felismerése. Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata. A prevenció tágabb értelmezése. A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe. Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre. A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele. A tematikai egység Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az nevelési-fejlesztési egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése. céljai Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG

Biológia-egészségtan: 390


Bemelegítés Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.

ismeretek az emberi test működéséről, aerobterhelés, gerincferdülés.

Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzésváltozatos mintákkal, 4−6 feladattal. Motoros tesztek – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése – összehasonlító idősoros adatrögzítés. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében. A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása. A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesítmény részeként értelmezése. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, 391


kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési stratégia, gerincvédelem.

Sportjátékok Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás. Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek megfelelő megválasztása. A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Esztétikus és harmonikus előadásmód. A fejlesztés várt Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat, eredményei a két táncmotívumfüzér összeállítása. évfolyamos ciklus Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk, versenyszabályok ismerete. végén A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság. Atlétika jellegű feladatok Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában. A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása. A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor. Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. 392


Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban. Önvédelem és küzdősportok Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti uralom. Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból. Úszás és úszó jellegű feladatok 1000 m-en a választott technikával, egyéni tempóban, szabályos fordulóval úszás. Jelentős fejlődés az úszóerő és állóképesség területén. Egy választott úszásnemhez tartozó 5 szárazföldi képességfejlesztő gyakorlat bemutatása. Az amatőr versenyekhez elegendő versenyszabályok ismerete. Fejlődő saját teljesítmény a víz alatti úszásban. Egyszerűbb feladatok, ugrások során másokkal szinkronban mozgás a vízbe és vízben. Passzív társ vonszolása kisebb távon (4−5 m) és a vízből mentés veszélyeinek, pontos menetének felsorolása. Egészségkultúra és prevenció Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása. A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete. A preventív relaxációs gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.

Helyi lehetőségek Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A helyi lehetőségek, specialitások figyelembevételével megvalósítható rekreációs és fejlesztő tevékenységek, mozgásformák, mozgásos cselekvések gyakorlása, az adott sportági sajátosságoknak megfelelően

Órakeret 18 óra

A fejlesztés várt Szabadidős és rekreációs tevékenységek: eredményei a két Kajak-kenu évfolyamos ciklus Kerékpározás 393


végén

Bowling Tollaslabda Strandröplabda Mozgáskultúra fejlesztése Testkultúra fejlesztése Különböző tevékenységi formák megismerése Szabadidő hasznos eltöltésére javaslat

11. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Sportjátékok

Órakeret 44 óra

A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9–10. osztályos technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazásuk. Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Empátia és tolerancia a társak elfogadásában. Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete.

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése. Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és A tematikai egység minőségi növelése. nevelési-fejlesztési Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. céljai A többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő transzferhatás kihasználása. Megküzdés a feszültségekkel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Lánycsoportok esetében 20 óra a Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák tematikai egységre átcsoportosítható. Legalább két labdajáték választása kötelező.

Fizika: mozgások, ütközések, gravitáció, forgatónyomaték, pályavonal, hatásellenhatás.

MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával. A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása. Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési 394


gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte testtest elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával. Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken. Kosárlabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből indulás, átadás vagy kosárra dobás. A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kreatív felhasználásával. Taktikai továbbfejlesztés A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása. Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és védekezésben.). Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos létszámú taktikai szituációban. Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék). Kézilabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan. Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvésbiztosan végrehajtva Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása

Matematika: térgeometria – gömbtérfogat; valószínűségszámítás.

395


rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése. Taktikai továbbfejlesztés Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való támadások. A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk ismétlése 1−2 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen. Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszerek esetén. Labdarúgás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenő hibaszázalékkal, labdakezelési cselekvés biztonsággal, eredményes befejezésekkel. Pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró ellenféllel szemben is, felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás. Pontos cselezések, szerelések alkalmazása a játékban. Változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták alkalmazás, a labda céltudatos irányításával. Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott labdából. Szögletrúgás, bedobás eredményes technikája, büntetőrúgások különböző távolságból. Gólszerzés különféle testrésszel a szabályok betartása mellett. Taktikai továbbfejlesztés A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése. A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb egységekben. Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása. Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen. Csapatrészeken belüli koordinált együttműködés, és csapatrészek összjátékának megvalósítása a kötött játékfolyamatok és ötletjáték során.

Biológia-egészségtan: érzékszervek különkülön és együttes működése.

Röplabdázás A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé helyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs testi kontaktus. E két szempont alapvetően meghatározza az oktatás menetét. Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében. Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból. A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt. A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. „Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak meghatározott érintéssel. Taktikai továbbfejlesztés 396


Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési forma megtanítása. 4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása. Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó, kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban. A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra épülésének megértése. A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása. A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete. A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából. A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás. Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés, tájékozottság a témában. A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos képviselete. A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási felszerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata, kímélete. Kulcsfogalmak/ fogalmak



Előzetes tudás


Órakeret 28 óra

A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással. Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás. Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei. Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással. Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és versenyszituációban. Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas feladatokban.

A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már ismert és új A tematikai egység elem- és motívumkapcsolatokkal is. nevelési-fejlesztési Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetésének minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gyakorlásban, céljai versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek figyelembevétele. 397


A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatú kommunikáció fejlesztése. A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny, könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Rendgyakorlatok gyakorlása A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő ismétlése. Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. Kéziszerek – thera band, gyógylabda, homokzsák stb. – alkalmazása. 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, gyakorlatsorok összeállításában. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan. Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gyakorlatokkal. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést követő rendszeres kontrollal.

Fizika: egyensúly, mozgások, gravitáció, szabadesés, szögelfordulás. Biológia-egészségtan: az izomműködés élettana.

Torna, sporttorna Talajon és a helyi tanterv szerint 9-10. osztályban választott egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy egy másik választott szeren a minimumkövetelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézentfordulás, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – össszefüggő gyakorlatsorok 398


Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az elemkapcsolatokban, sorozatokban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során. Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna Páros és mikrocsoportos gyakorlatok önálló összeállítása cselekvésbiztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva. Szertorna-gyakorlatok A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik. Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára Korláton – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Nyújtón – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendület előre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára Művészetek: az Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, esztétika fogalma. mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Felemáskorláton – támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés, guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor, együttes bemelegítés az önálló mozgássorral. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása. Ritmikus gimnasztika 399


Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi interpretálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások megismerése, gyakorlása. A testtartás, tágasság, forgásbiztonság kiemelt továbbfejlesztése. A ritmusérzék továbbfejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, páros és csoportos interpretációk támogatása. Szabadgyakorlatok gyakorlása A 9–10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos elemek és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása. Kötélgyakorlatok gyakorlása Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások közben, kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban. Karikagyakorlatok gyakorlása Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és átadások egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és -elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegőben, karikakörzések függőleges és vízszintes síkban. Minimumkövetelmény: 10-12 elemből álló elemkapcsolat begyakorlása zenével – a zene ritmusának, dinamikájának megfelelve, ideje 35-45 mp. Aerobik A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40 mp). Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges optimális tanári irányítással (1 perc). Aerobik bemutatók az osztályon belül és iskolai szinten egyszerűsített szabályokkal. Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített szabályoknak megfelelően.

Ének-zene: tempó, ritmus. Művészetek: romantika, modernitás.

Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc. Sporttáncok gyakorlása A Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség rendszeréhez tartozó, illetve ehhez a rendszerhez rokon táncok (sztepp, show, akrobatikus, electric boogie, salsa, diszkó, hip-hop, break, mambo, bugg, blues, modern, swing stb.) mozgásrendszerének iskolai alkalmazása a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzítetten - előkészítő tréning, motívumok, motívumkapcsolatok, koreográfiák tanulásának, gyakorlásának 400


rendszere. Történelmi táncok gyakorlása Palotás és/vagy keringő – 5−6 motívumból álló rövid koreográfia megtanulása és ismétlése, bemutatása. Néptánc gyakorlása A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a Tánc és dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és/vagy alföldi és/vagy erdélyi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása, egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése. A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése. Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek. Kulcsfogalmak/ Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, fogalmak társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Atlétikai jelegű feladatok

Órakeret 24 óra

Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás. Különféle bottechnikák a váltófutásban. Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.

401


Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában. Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és önálló gyakorlása révén. A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a A tematikai egység korosztályos előírások szerinti alkalmazása és betartása. nevelési-fejlesztési Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására. céljai A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása, beépítése a döntéshozatalba. A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásának tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások Rövidtáv, váltófutás, gátfutás A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. A gátvételi technika alkalmazása magasabb akadályon, gáton 3−4 lépéses ritmusban. Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása. Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása.

Biológia-egészségtan: szénhidrátlebontás. Fizika: hajítások, energia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Az olimpiai eszme. Az újkori olimpiák története

Ugrások A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása. Választás a magasugró technikák közül. 5−7 lépéses egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában. Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 1−3 lépéses sorozat elugrás, illetve 2−4 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról. Dobások A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete. A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete. Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai teljesítménynövelő hatásainak ismerete. 402


Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete. „A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése. Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés. Az élettani különbözőségek ismerete. Tájékozódási futás alapjainak ismerete. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő, guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés, jegyzőkönyvvezetés.


Előzetes tudás


Órakeret 30 óra

Az adott sportmozgás technikájának ismerete. A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban. A baleseti kockázatok mérlegelése. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások. Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, csoportos mozgásformák. Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő idő jelentősége.

A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése. A tematikai egység A testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai nevelési-fejlesztési létesítményen belüli és tágabb környezetében lévő lehetőségek céljai kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Biológia-egészségtan: A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott élettan. sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedésbiztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás 403


területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése). Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda, minitrambulin, gúlagyakorlatok stb.) ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során. A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása. A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.). Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete. Kulcsfogalmak/ Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás, fogalmak példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezet-használat.



Órakeret 11 óra

Előzetes tudás

Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom. Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. A tematikai egység Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, nevelési-fejlesztési különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok céljai elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben. Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása:

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori olimpiák, hősök, távolkeleti kultúrák. 404


Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formában és páros küzdelmek. Dzsúdó sportági készségfejlesztés: A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások. Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása. Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége. A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége. Kulcsfogalmak/ Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes fogalmak küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség.


Előzetes tudás

Egészségkultúra és prevenció

Órakeret 20 óra

Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív életmód érdekében. Relaxációs, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása. Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában. A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez. A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni küzdelemben.

Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához A tematikai egység szükséges készségek és kompetenciák továbbfejlesztése. nevelési-fejlesztési Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, céljai rekreációra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz kezelése. A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 405


MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés, értékelés megvalósítása. A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt. Edzés, terhelés A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya. Főbb témák: Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül és különböző eszközök segítségével. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Önálló mozgásprogram-tervezés. Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő, mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek. A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok. A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megváltoztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása. A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai. Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése. Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és koordinációs képességfejlesztés. Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint.

Biológia-egészségtan: anaerob terhelés, az idegrendszer működése, a keringési rendszer működése, glikolízis, terminális oxidáció. Fizika: egyszerű gépek, erő, munka.

Az egészséges test és lélek megóvása A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat kialakításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a sportolás kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében. A stresszoldás gyakorlatai és a relaxáció. A „tudatos jelenlét” (mind fullness) módszerének elsajátítása és integrálása az eddig megtanult relaxációs technikái közé, és mindezek használata a mindennapi élet helyzeteiben. A megtanult és folyamatosan használt relaxációs módszerek tudatos alkalmazása a pályaorientációt és jövőképet építő lelki munkában, és a feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés. A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a helyi lehetőségek és programok szerint. 406


A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése. A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárások ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete. Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges alvásban. A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete. A sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való helyes bánásmód ismerete. A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete. A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a gerinckímélet lényegének ismerete. A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés. Az öröm mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény, az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének egymást erősítő igénye (motiváció). A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés. Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív relaxáció, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, relaxáció, tudatos jelenlét.

Sportjátékok A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi játékszituációkat. A fejlesztés várt Ötletjáték és 2−3 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli eredményei a két szerepnek való megfelelés. évfolyamos ciklus A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív végén megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása. Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése. 407


Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása. Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, bemutatása. Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban. A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja. Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete. Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén. Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete. Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során. Önvédelem és küzdősportok A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban. Egészségkultúra és prevenció A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. Relaxációs gyakorlatkészlettel tudatos védekezés a stresszes állapot ellen. A feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

408


Helyi lehetőségek Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A helyi lehetőségek, specialitások figyelembevételével megvalósítható rekreációs és fejlesztő tevékenységek, mozgásformák, mozgásos cselekvések gyakorlása, az adott sportági sajátosságoknak megfelelően.

Órakeret 23 óra

Szabadidős és rekreációs tevékenységek: Kajak-kenu Kerékpározás Bowling A fejlesztés várt Tollaslabda eredményei a két Strandröplabda évfolyamos ciklus végén Mozgáskultúra fejlesztése Testkultúra fejlesztése Különböző tevékenységi formák megismerése Szabadidő hasznos eltöltésére javaslat 12. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Sportjátékok

Órakeret 36 óra

A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9–10. osztályos technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazásuk. Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Empátia és tolerancia a társak elfogadásában. Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete.

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése. Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és A tematikai egység minőségi növelése. nevelési-fejlesztési Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. céljai A többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő transzferhatás kihasználása. Megküzdés a feszültségekkel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Lánycsoportok esetében 20 óra a Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák tematikai egységre átcsoportosítható. Legalább két labdajáték választása kötelező.

Fizika: mozgások, ütközések, gravitáció, forgatónyomaték, pályavonal, hatásellenhatás.

MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. 409


A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával. A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása. Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte testtest elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával. Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken. Kosárlabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből indulás, átadás vagy kosárra dobás. A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kreatív felhasználásával. Taktikai továbbfejlesztés A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása. Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és védekezésben.). Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos létszámú taktikai szituációban. Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék). 410


Kézilabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan. Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvésbiztosan végrehajtva Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése. Taktikai továbbfejlesztés Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való támadások. A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk ismétlése 1−2 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen. Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszerek esetén.

Matematika: térgeometria – gömbtérfogat; valószínűségszámítás.

Labdarúgás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenő hibaszázalékkal, labdakezelési cselekvés biztonsággal, eredményes befejezésekkel. Pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró ellenféllel szemben is, felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás. Pontos cselezések, szerelések alkalmazása a játékban. Változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták alkalmazás, a labda céltudatos irányításával. Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott labdából. Szögletrúgás, bedobás eredményes technikája, büntetőrúgások különböző távolságból. Gólszerzés különféle testrésszel a szabályok betartása mellett. Taktikai továbbfejlesztés A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése. A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb egységekben. Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása. Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen. Csapatrészeken belüli koordinált együttműködés, és csapatrészek összjátékának megvalósítása a kötött játékfolyamatok és ötletjáték során.

Biológia-egészségtan: érzékszervek különkülön és együttes működése.

Röplabdázás A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé helyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs testi kontaktus. E két szempont alapvetően meghatározza az oktatás menetét. Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében. Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból. 411


A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt. A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. „Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak meghatározott érintéssel. Taktikai továbbfejlesztés Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési forma megtanítása. 4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása. Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó, kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban. A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra épülésének megértése. A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása. A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete. A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából. A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás. Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés, tájékozottság a témában. A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos képviselete. A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási felszerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata, kímélete. Kulcsfogalmak/ fogalmak



Előzetes tudás


Órakeret 23 óra

A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással. Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás. Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei. Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással. Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és versenyszituációban. 412


Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas feladatokban. A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már ismert és új elem- és motívumkapcsolatokkal is. Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetésének A tematikai egység minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gyakorlásban, nevelési-fejlesztési versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek figyelembevétele. céljai A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatú kommunikáció fejlesztése. A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny, könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Rendgyakorlatok gyakorlása A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő ismétlése. Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. Kéziszerek – thera band, gyógylabda, homokzsák stb. – alkalmazása. 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, gyakorlatsorok összeállításában. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan. Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gyakorlatokkal. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést követő rendszeres kontrollal.

Fizika: egyensúly, mozgások, gravitáció, szabadesés, szögelfordulás. Biológia-egészségtan: az izomműködés élettana.

Torna, sporttorna Talajon és a helyi tanterv szerint 9-10. osztályban választott egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy egy másik választott szeren a minimumkövetelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna 413


Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézentfordulás, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – össszefüggő gyakorlatsorok Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az elemkapcsolatokban, sorozatokban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során. Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna Páros és mikrocsoportos gyakorlatok önálló összeállítása cselekvésbiztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva. Szertorna-gyakorlatok A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik. Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára Korláton – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Nyújtón – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendület előre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Művészetek: az Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, esztétika fogalma. mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Felemáskorláton – támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés, guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. 414


Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor, együttes bemelegítés az önálló mozgássorral. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása. Ritmikus gimnasztika Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi interpretálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások megismerése, gyakorlása. A testtartás, tágasság, forgásbiztonság kiemelt továbbfejlesztése. A ritmusérzék továbbfejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, páros és csoportos interpretációk támogatása. Szabadgyakorlatok gyakorlása A 9–10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos elemek és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása. Kötélgyakorlatok gyakorlása Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások közben, kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban. Karikagyakorlatok gyakorlása Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és átadások egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és -elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegőben, karikakörzések függőleges és vízszintes síkban. Minimumkövetelmény: 10-12 elemből álló elemkapcsolat begyakorlása zenével – a zene ritmusának, dinamikájának megfelelve, ideje 35-45 mp. Aerobik A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40 mp). Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges optimális tanári irányítással (1 perc). Aerobik bemutatók az osztályon belül és iskolai szinten egyszerűsített szabályokkal. Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített szabályoknak megfelelően.

Ének-zene: tempó, ritmus. Művészetek: romantika, modernitás.

415


Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc. Sporttáncok gyakorlása A Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség rendszeréhez tartozó, illetve ehhez a rendszerhez rokon táncok (sztepp, show, akrobatikus, electric boogie, salsa, diszkó, hip-hop, break, mambo, bugg, blues, modern, swing stb.) mozgásrendszerének iskolai alkalmazása a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzítetten - előkészítő tréning, motívumok, motívumkapcsolatok, koreográfiák tanulásának, gyakorlásának rendszere. Történelmi táncok gyakorlása Palotás és/vagy keringő – 5−6 motívumból álló rövid koreográfia megtanulása és ismétlése, bemutatása. Néptánc gyakorlása A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a Tánc és dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és/vagy alföldi és/vagy erdélyi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása, egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése. A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése. Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek. Kulcsfogalmak/ Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, fogalmak társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Atlétikai jelegű feladatok

Órakeret 16 óra

Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás. 416


Különféle bottechnikák a váltófutásban. Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei. Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában. Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és önálló gyakorlása révén. A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a A tematikai egység korosztályos előírások szerinti alkalmazása és betartása. nevelési-fejlesztési Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására. céljai A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása, beépítése a döntéshozatalba. A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásának tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások Rövidtáv, váltófutás, gátfutás A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. A gátvételi technika alkalmazása magasabb akadályon, gáton 3−4 lépéses ritmusban. Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása. Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása.

Biológia-egészségtan: szénhidrátlebontás. Fizika: hajítások, energia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Az olimpiai eszme. Az újkori olimpiák története

Ugrások A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása. Választás a magasugró technikák közül. 5−7 lépéses egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában. Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 1−3 lépéses sorozat elugrás, illetve 2−4 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról. Dobások A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS 417


Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete. A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete. Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai teljesítménynövelő hatásainak ismerete. Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete. „A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése. Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés. Az élettani különbözőségek ismerete. Tájékozódási futás alapjainak ismerete. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő, guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés, jegyzőkönyvvezetés.


Előzetes tudás


Órakeret 30 óra

Az adott sportmozgás technikájának ismerete. A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban. A baleseti kockázatok mérlegelése. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások. Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, csoportos mozgásformák. Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő idő jelentősége.

A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése. A tematikai egység A testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai nevelési-fejlesztési létesítményen belüli és tágabb környezetében lévő lehetőségek céljai kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Biológia-egészségtan: A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott élettan. sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedés418


biztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése). Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda, minitrambulin, gúlagyakorlatok stb.) ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során. A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása. A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.). Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete. Kulcsfogalmak/ Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás, fogalmak példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezet-használat.



Előzetes tudás

Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom. Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.

Órakeret 9 óra

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. A tematikai egység Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, nevelési-fejlesztési különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok céljai elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése.

419




MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben. Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formában és páros küzdelmek.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori olimpiák, hősök, távolkeleti kultúrák.

Dzsúdó sportági készségfejlesztés: A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások. Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása. Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége. A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége. Kulcsfogalmak/ Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes fogalmak küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség.


Előzetes tudás

Egészségkultúra és prevenció

Órakeret 30 óra

Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív életmód érdekében. Relaxációs, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása. Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában. A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez. A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni küzdelemben.

420


Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához A tematikai egység szükséges készségek és kompetenciák továbbfejlesztése. nevelési-fejlesztési Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, céljai rekreációra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz kezelése. A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés, értékelés megvalósítása. A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt. Edzés, terhelés A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya. Főbb témák: Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül és különböző eszközök segítségével. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Önálló mozgásprogram-tervezés. Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő, mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek. A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok. A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megváltoztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása. A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai. Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése. Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és koordinációs képességfejlesztés. Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint.

Biológia-egészségtan: anaerob terhelés, az idegrendszer működése, a keringési rendszer működése, glikolízis, terminális oxidáció. Fizika: egyszerű gépek, erő, munka.

Az egészséges test és lélek megóvása A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat kialakításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a sportolás kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében. 421


A stresszoldás gyakorlatai és a relaxáció. A „tudatos jelenlét” (mind fullness) módszerének elsajátítása és integrálása az eddig megtanult relaxációs technikái közé, és mindezek használata a mindennapi élet helyzeteiben. A megtanult és folyamatosan használt relaxációs módszerek tudatos alkalmazása a pályaorientációt és jövőképet építő lelki munkában, és a feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés. A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a helyi lehetőségek és programok szerint. A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése. A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárások ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete. Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges alvásban. A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete. A sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való helyes bánásmód ismerete. A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete. A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a gerinckímélet lényegének ismerete. A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés. Az öröm mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény, az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének egymást erősítő igénye (motiváció). A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés. Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív relaxáció, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, relaxáció, tudatos jelenlét.

Sportjátékok A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan: A fejlesztés várt Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a eredményei a két játékban, játékvezetésben. évfolyamos ciklus Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete. végén Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi játékszituációkat. Ötletjáték és 2−3 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli 422


szerepnek való megfelelés. A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása. Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése. Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása. Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, bemutatása. Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban. A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja. Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete. Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén. Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete. Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során. Önvédelem és küzdősportok A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban. Egészségkultúra és prevenció A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. 423


Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. Relaxációs gyakorlatkészlettel tudatos védekezés a stresszes állapot ellen. A feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése. Helyi lehetőségek Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A helyi lehetőségek, specialitások figyelembevételével megvalósítható rekreációs és fejlesztő tevékenységek, mozgásformák, mozgásos cselekvések gyakorlása, az adott sportági sajátosságoknak megfelelően.

Órakeret 16 óra

Szabadidős és rekreációs tevékenységek: Kajak-kenu Kerékpározás Bowling A fejlesztés várt Tollaslabda eredményei a két Strandröplabda évfolyamos ciklus végén Mozgáskultúra fejlesztése Testkultúra fejlesztése Különböző tevékenységi formák megismerése Szabadidő hasznos eltöltésére javaslat

424


Osztályfőnöki (Évi óraszám: 9-11. évfolyam: 36 óra, 12 évfolyam: 31 óra) Célok és feladatok Az osztályfőnöki óra funkciói • a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilitásában, életpályájukra való felkészítésükben • a szociális képességek (kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia, tolerancia, konfliktuskezelés, stb.) fejlesztése, főként az osztályban megélt saját élmények alapján • szerepvállalás a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozásában, az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítésében, a felelős állampolgárrá nevelésben Tartalom Az osztályfőnöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervben kodifikált intézményes kerete, amelynek jellege alapvetően különbözik a többi tanítási óráétól. Ez az óratípus a későbbiekben körvonalazott funkcióit csak abban az esetben töltheti be, ha egy nevelési folyamat részévé válik. A tanterv - az osztályfőnöki óra sajátos jellegéből adódóan - nem tartalmazhat követelményeket, hiszen ez a foglalkozási forma nem alkalmazható számonkérésre. Az osztályfőnöki óra tantervében szereplő tartalmak nem válthatnak ki más tantárgyakból elemeket, nem mentesíthetnek tantárgyakat, nem alkalmazhatók hagyományos ismeretközvetítésre. Az osztályfőnök lehetősége abban áll, hogy építve a szakórákon elsajátítottakra, elmélyítse, aktualizálja, értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévő tudásanyagot. Jelen tanterv a Nemzeti Alaptanterv általános és részletes követelményei alapján kultúraterületenkénti csoportosításban jelöli ki az osztályfőnöki órák témaköreit. Fejlesztési célok 1. Önismeret a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása 2. A tanulás tanulása a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban 3. Társas kapcsolatok készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására 4. Konfliktuskezelés képesség a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére a társas kapcsolatok minőségének javításában 5. Lelki egészség a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, az ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakítása 6. Testi egészség 425


az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére 7. Viselkedéskultúra a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása 8. Pályaorientáció képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolására 9. Jelenismeret eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban 10. Felelős állampolgár nevelése a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék az előítéleteinkkel való szembesülésre, ezek leküzdésére ill. a másság elfogadására 11. Globális problémák a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" gondolatának elfogadása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése A kulcskompetenciák megjelenése az osztályfőnöki órák keretében végzett osztályfőnöki tevékenység során 1. Anyanyelvi kommunikáció Ismeretek: • A verbális kommunikáció különféle típusainak (beszélgetés, vita) ismerete. • A kommunikációban használt arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere. • A nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat) és fő jellemzők ismerete (pl. a továbbtanuláshoz, esetleges ösztöndíjak elnyeréséhez szükséges tartalmi és formai ismeretek elsajátítása). • A nyelv és a kommunikációs formák társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése. • Udvariassági formulák, illemszabályok jellegzetes helyzetekben. Generációs különbségek a viselkedéskultúrában. Készségek • Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. Ide tartozik a beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történő kezdeményezése, folytatása és befejezése is. • Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban, szóban kifejtett nézőpontjainak teljes mértékű figyelembe vétele. (Az osztályközösségben kialakuló esetleges konfliktusok megbeszélése.) Attitűdök • Mások véleményének és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. • A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás (osztályközösség, diákközgyűlés) • A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív megközelítés kialakítása. 2. Idegen nyelvi kommunikáció 426


Ismeretek • A verbális interakció különféle típusainak ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés, pl. diákcsere, külföldi tanulók fogadása, a velük történő kapcsolattartás). Készségek • Szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése a kommunikációs helyzetek megfelelő körében (ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákból) • Beszélgetés kezdeményezése, folytatása és befejezése ugyanezen témákban. Attitűdök • A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. 3. Matematikai kompetencia Készségek • A matematikai kompetencia alapelmeinek alkalmazása a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, pl. a háztartási költségvetés kezelése (a bevételek és kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás), a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete) • Kritikus fogyasztói magatartás, a fogyasztói szokások kialakítása a saját szükségletek kielégítésében. • Az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása.) Attitűd • Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában, és a háztartásban adódó problémák megoldására. • Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítására. 4. Természettudományi és technológiai kompetenciák Ismeretek • A technológiai és más területek – tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társdalom (értékek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. a multimédia) és a környezet (környezetszennyezés, fenntartható fejlődés) – közötti összefüggések megértése. Attitűdök • Érdeklődés a tudomány és technológia iránt, azok kritikai értékelése, ideértve a biztonsággal kapcsolatos etikai kérdéseket is. • Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre, érdeklődés a tudományos, valamint a műszaki pályák iránt. (A jövőbeni munkaterülettel, munkakörrel kapcsolatos elvárások. Piacképes és nem piacképes tudások). 5. Digitális kompetencia Ismeretek • Az ITT természetének és a mindennapi élet különféle kontextusaiban betöltött szerepének, illetve lehetőségeinek alapos ismerete, mely magában foglalja az ITT felhasználási lehetőségeinek ismeretét, a személyiség kiteljesítését, a társadalmi beilleszkedést és a foglalkoztathatóságot elősegítő kreativitás és újítás terén. • Annak felismerését, hogy az ITT interaktív használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani. Készségek 427


• Mivel az ITT technológiáinak alkalmazására egyre több a lehetőség a mindennapi életben, így a tanulásban és a szabadidőben, a munkahelyen, szükséges a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás (pl. az osztályközösség életével, mindennapjaival kapcsolatos területeken: az osztálytársakkal történő kapcsolattartásban, a szabadidős és közösségi programok szervezésében, koordinálásában) Attitűdök • Hajlandóság az ITT használatára az önálló és csapatban végzett munka közben, kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre álló információk értékelése során. • Pozitív viszonyulás az internet használatához és fogékonyság a világháló biztonságos és felelősségteljes használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. • Érdeklődés a látókör szélesítése érdekében történő ITT használat iránt, kulturális, társadalmi és szakmai célú közösségekben és hálózatokban való részvétel révén. 6. A tanulás tanulása Ismeretek • Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek és alkalmasság értő ismerete. (Az iskolai tanulásban szerzett tapasztalatok elemzése, folyamatos önértékelés, ennek szembesítése a tanárok és az osztálytársak véleményével.) • Annak felismerése, hogy az oktatás és képzés során hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását. Készségek • A tanulás és pályafutás önálló, hatékony irányítása. A tanulás időbeosztása, autonómia, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. • A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, mimika, gesztusok) alkalmazása, valamint különféle multimédia üzenek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene) megértése és létrehozása révén. Attitűdök • A kompetenciák változtatására és továbbfejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint a motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. (Egészséges önbizalom, ambíció, céltudatosság. Egészséges rivalizálás és kíméletlen törtetés. Teljesítmény az iskolában, az iskolán kívül, vizsgán, versenyen.) • A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. • Alkalmazkodóképesség, rugalmasság. 7. Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák Ismeretek • A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete. • Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete, ezek kamatoztatása a saját életben és a család életében. • Az interkulturális dimenzió szerepének megértése az európai és más társadalmakban. Készségek • Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben, az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása. (Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösségteremtő ereje. Feszültségek és konfliktusok a tanulók és tanulócsoportok között.) • Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása. 428


• A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak, az önpusztító viselkedésminták féken tartása). • A személyes és szakmai szféra szétválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől. • A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése. A diverzitásból adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése. • Tárgyalóképesség. Attitűd • A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. (Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása, érzékenység az emberi gesztusok iránt.) • Törekvés a sztereotípiák és előítéletek leküzdésére. • Kompromisszumkészség, tisztesség, öntudatosság. 8. Állampolgári kompetenciák Ismeretek • A polgári jogok, az ország alkotmányának és kormánya működésének ismerete. • A helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szintű szakpolitikák kidolgozásának folyamatában részt vevő intézmények szerepének és feladatainak ismerete (EU). • A demokrácia, az állampolgárság fogalmainak és az azokról szóló nemzetközi nyilatkozatok ismerete. • A hazai és világtörténelmet leginkább befolyásoló események, áramlatok, politikai szereplő, valamint Európa és szomszédai jelenlegi helyzetének ismerete. • A kivándorlás, bevándorlás, a kisebbség fogalmának ismerete. Készségek • Részvétel a lakóhely életében, valamint a döntéshozásban: választásokon való szavazás. • A szolidaritás kifejezése a helyi, illetve a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti érdeklődés, a probléma megoldásában való részvétel. • A közintézményekkel való hatékony érintkezés. • Az EU által kínált lehetőségek kihasználása. Attitűdök • A lakóhelyhez, hazához, Európához és a világhoz való tartozás érzése (Európai identitástudat, az európai hagyományok, kulturális örökség. A kelet-közép európai régió sajátos problémái.) • Hajlandóság a különböző szinteken folyó demokratikus döntéshozásban való részvételre. (Az össztársadalmi, a helyi és az egyéni érdek összehangolására való készség és képesség. Érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés, készség a társulásra, önszerveződésre.) • Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás iránt, a társadalmi sokszínűség és a kohézió támogatása. • A mások által vallott értékek és mások magánélete tiszteletben tartása, adott esetben fellépés a társadalomellenes viselkedéssel szemben. • Az emberi jogok és az egyenlőség elfogadása. • A különböző etnikai és vallási csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése. 9. Vállalkozói kompetencia Ismeretek • A rendelkezésre álló lehetőségek ismerete és az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek felismerése. 429


Készségek • Tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés készségei. • Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek. • Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka. (Csoportfeladatok megoldása pl. a tanulmányi kirándulások alkalmával. Nemzetiségi és egyéb programokon való szereplés, illetve ezek feltételeinek megteremtése.) • A személyes erősségek és gyengeségek felismerése. (Önmagunk elfogadása és elfogadtatása. Az önfejlesztés igénye, lehetősége és módjai.) Attitűdök • Kezdeményezőkészség. • Pozitív viszonyulás a változáshoz és újításhoz. • Késztetés azon területek keresésére, ahol az ember vállalkozói készségei teljes skáláját kamatozathatja. 10. Kulturális kompetencia Ismeretek • A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének ismerete. • Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tudatosítása. • A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezőknek a mindennapi életben betöltött fontossága felismerése. Készségek • A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. (vers- és prózamondó versenyek, képzőművészeti alkotások létrehozása, osztály- és iskolaújság szerkesztése.) • Műalkotások és előadások élvezete. (Színház- és múzeumlátogatások, koncertek, író-olvasó találkozó.) Attitűdök • Nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt. • A diverzitás tiszteletével párosuló erős identitástudat.

Osztályfőnöki órák tartalma, feladatai 9-12 évfolyam, 1óra/hét 9-11. évfolyam 36 óra/tanév 12. évfolyam 32 óra/tanév 1. Önismeret (9. évfolyam: 3+ 10. évfolyam: 3+ 11. évfolyam: 3+ 12. évfolyam: 2 óra) Tartalom Hogyan látjuk önmagunkat, illetve hogyan látnak bennünket mások? Erényeink felismerése, erősítése, a kiküszöbölhető hibák korrigálása, önmagunk elfogadása és elfogadtatása. Pozitív - negatív, reális - irreális énkép. Az önfejlesztés igénye, lehetősége és módjai. Az eszményképek, szerepük az önnevelésben. A szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe az önfejlesztésben. Élettervek, karriertervek. Felelősség önnön személyiségünk, saját sorsunk alakításáért. Hit önmagunk erejében, önbecsülésre törekvés. A belső személyi autonómia kialakításának fontossága. Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető filmélményekhez, az erre önként vállalkozó tanulók önvallomásához. 430


2. A tanulás tanulása (3+3+3+0 óra) Tartalom A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások. Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök. Tanulási szokások, módok, technikák, az önismereten alapuló tanulási módszerek kimunkálása - a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása Kudarcok a tanulásban, a kudarcok elviselése, okainak keresése, a saját felelősség belátása, a kudarcok tanulságainak hasznosítása az önnevelésben. Az egészséges önbizalom, ambíció, céltudatosság. Az egészséges rivalizálás és a kíméletlen törtetés. Teljesítmény az iskolában, az iskolán kívül, vizsgán, versenyen. Felkészülés a munkába állásra, a vizsgahelyzetekre. Az iskolai tanulásban szerzett tapasztalatok elemzése, a folyamatos önértékelés, ennek szembesítése a tanárok és az osztálytársak véleményével jó eszköze lehet ennek a felkészülésnek. Célszerű a kilencedik osztályt ezzel a témakörrel indítani, és összekapcsolni az önismeret fejlesztését célzó témakörrel. A különböző tantárgyak speciális tanulási metodikájának tárgyalásába érdemes bevonni a szaktanárokat. 3. Társas kapcsolatok (3+4+4+2 óra) Tartalom Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösségteremtő ereje. Feszültségek és konfliktusok tanulók és tanulócsoportok között. A család mint az egyén elsődleges mikroközössége. Szükség van-e a házasságra, a családra? A család történelmileg kialakult funkciói. Konfliktusok a családban; ezek kezelésének, feloldásának lehetőségei. A serdülő sajátos szerepe a családban, felelőssége a családi élet légköréért. A csonka család problémái, kapcsolattartás a különélő szülővel. Távol a családtól (élet a kollégiumban). Az egyén és a közösség együttműködéséhez szükséges szabályozók szerepe, szerepük tisztázása. Az egyéni és a közösségi érdekek összefüggései, az érdekek egybeesése, ellentétei. Az érdekek képviselete, az érdekegyeztetés lehetőségei. A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok, képességek. Az iskolán és a családon kívüli kötődések. Az ifjúsági szubkultúra hatásai: divat, beszédstílus, szabadidős programok, szokások, viselkedési formák. A tartalmas, gazdagító partnerkapcsolat kialakulásának feltételei. Önkéntesség, az önkéntes munka kiemelt szerepe, fontossága, felkészítés az önkéntes munkára. Egymásra figyelés, a partner érzelmi, viselkedési szokásainak elfogadása, alkalmazkodás, felelősség, őszinteség. Hullámhegyek és hullámvölgyek a tartós kapcsolatokban, veszekedés, konfliktusok. A kapcsolat megszakításának kulturált formái. Mivel e témák az egyén intimszféráját érintik, különösen célszerű kívülről hozott, esetleg fiktív esetekkel bemutatni, ezek közvetítésével megvitatni a kapcsolódó problémákat. 4. Konfliktuskezelés (3+3+3+2 óra) Tartalom A konfliktus, mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. A konstruktív konfliktuskezelés feltételei: 431


- önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelősség belátása, pozitív önkép, egészséges önérvényesítés - megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözőségének elfogadása - az együttműködés A rivalizálás személyiségfejlődést segítő, illetve gátlásokat okozó és konfliktusokat eredményező formái. Az agresszivitás, mint társadalmi (és világ) jelenség. Az agresszivitás lehetséges okai. Az érdekek ütközése, érdekérvényesítés. Kompromisszum, konszenzus, vitakultúra, tárgyalási technikák. Demokrácia az osztályban, az iskolában, közös szabályok alkotása és működtetése, diákönkormányzat, a felelősség megosztása és vállalása. Célszerű a téma feldolgozását a tanulók élményeivel kezdeni, feltárni megélt konfliktusaikkal, saját konfliktuskezelési módjaikkal kapcsolatos stratégiáikat. 5. Lelki egészség - mentálhigiéné (4+3+3+2 óra) Tartalom A serdülőkor mint a személyiség kialakulásának döntő szakasza; az életkorból adódó problémák, feszültségek. Képességeink és korlátaink tudata, gátlások leküzdése és kialakítása, saját idegrendszerünk, hangulataink ismerete. A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának technikái. A kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége. Ki számít kortársnak? Mi jellemző a kortársakra (lelkileg, társadalmilag, kulturálisan, ízlésben)? Hogyan befolyásolják egymás véleményét a kortársak? Pozitív és negatív példák a kortársak hatására. Kapcsolatok és a megjelenés. A különböző megjelenés, az öltözködés milyen “üzeneteket” hordoz? A különböző társas környezetek milyen elvárásokat fogalmaznak meg az egyénnel szemben? A család hatása az életmódra. Mit üzen a média? Társadalmi elvárások. Milyen társadalmi elvárások fogalmazódnak meg a diákok szerint a mindennapokban? Honnan tudjuk, hogy milyen elvárások fogalmazódnak meg velünk szemben? Devianciák. Mit jelentenek életünkben a hagyományok, a törvények? Mit lehet és mit nem a mai magyar társadalom normái és törvényei szerint? Emberismeret, empátiakészség, figyelmesség, tapintat, alkalmazkodási készség, rugalmasság, belső stabilitás. Az önálló döntés képessége, a lehetőségek mérlegelése, személyes felelősségvállalás. Érzelmi jelenlét mindabban, ami történik velünk, a pozitív és a negatív élmények feldolgozásának képessége. Saját magunk tisztelete, egyéniségünk vállalása. Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása. A lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezőkkel szembeni tudatos védekezés, a káros hatások ellensúlyozására törekvés. A társadalmi együttélés szabályai. Hogyan jönnek létre a szabályok? Eltérés a szokásostól: párkapcsolati minták. Melyek azok a párkapcsolatok, amelyek megfelelnek az általános elvárásnak, melyek nem? Van-e összefüggés a kulturális, erkölcsi, vallási környezet és a közvetített minták között? Hogyan képzelem el a családom? Hogyan képzelem el a munkám? Milyen szerepe van a munkának a kapcsolatok, a családi élet illetve a kiegyensúlyozott életvitel szempontjából? 432


Egészséges életmódok és az életminőség. Az életminőség összetevői (munka, család, jövedelem, szabadidő, szórakozás, stb.). Hogyan és meddig terjedhetnek célkitűzéseink a korlátozott lehetőségek között? Ki elégedettebb a sorsával – az örökké elégedetlen, új célokat kitűző vagy a sorsával kiegyező ember? Ha az osztályban sikerült oldott hangulatot kialakítani, számítani lehet a diákok őszinte vallomásaira. Ennek feltétele az egymás türelmes meghallgatásának igénye, a bizalom, a diszkréció. Ha valaki nem kíván részt venni ilyen jellegű megbeszéléseken, legyen lehetősége kívül maradni, esetleg elhagyni a termet. A lelki egészség önálló témakörként történő szerepeltetését kiemelt jelentősége miatt tartjuk fontosnak. 6. Testi egészség (3+3+3+0 óra) Tartalom Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete, mint az önismeret szerves része. A serdülés testi sajátosságai, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete, megértése. Az egészséget fenyegető tényezők ismerete, törekvés ellensúlyozásukra. A betegségek megelőzésének módjai, az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása. Balesetek megelőzése, balesetvédelmi szabályok ismerete. Mi számít drognak (legális és illegális)? A drogok csoportosítása, a drogokkal való lehetséges találkozási” formák, Szexuális kultúra: a szexuális élet megkezdése, biológiai és erkölcsi szempontok felelősségvállalás egymás iránt; a fogamzásgátlás módjai és kockázatuk a gyakran váltogatott partnerkapcsolatok konfliktusai, veszélyei. Az optimális családtervezés lehetősége. Nemi betegségek és a nemi magatartás összefüggései az AIDS. Egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, gyógyításuk: mértéktelen kávé- és alkoholfogyasztás gyógyszerek, kábítószerek az alkoholizmus és a drogfüggőség kezelése, beteg, gondozásra szoruló családtagok. Eltérés a szokásostól: táplálkozás. Az eltérő táplálkozási szokások okai: betegség (pl. Lisztérzékenység), kulturális környezet (sok nyers étel fogyasztása), illetve az anyagi helyzet. A táplálkozási szokásokat befolyásolható tényezők: aktuális divatirányzatok, kiélezett élethelyzetek, média hatása. Döntések életmódomban: mozgás, személyes higiéné. Speciális egészségügyi problémákhoz, a szexualitást érintő kérdések megvitatásához célszerű meghívott előadót (orvost, biológiatanárt, védőnőt) felkérni. A tudnivalók nagy része elhangzik az érintett szakórán, de az egyéni problémák megbeszélésére ott nem mindig van idő. Az ezt igénylő diákok kapjanak lehetőséget a négyszemközti beszélgetésre. A témák minél teljesebb megbeszéléséhez segítséget kérünk az iskolánkat segítő rendőrségi alkalmazottól is. 7. Viselkedéskultúra (3+3+3+2 óra) Tartalom Mindennapi kommunikáció: ismerkedés, bemutatás, bemutatkozás, a kapcsolat kezdeményezése. Udvariassági formulák, illemszabályok jellegzetes helyzetekben. Generációs különbségek a viselkedéskultúrában. Az ígéret, a megállapodás, a határidők betartása. Mások idejének, tulajdonságainak, nyugalmának tiszteletben tartása. A kölcsön kapott értékek, tárgyak időben és sértetlenül történő visszaszolgáltatása. 433


A testi és lelki erőszak kerülése és elutasítása. Közlekedési kultúra. A közlekedési balesetek megelőzése, segítségnyújtás a balesetet szenvedőknek. A közlekedési szabályok megszegésének, balesetokozásnak hatósági és jogi következményei. A kulturált viselkedés szabályai a munkahelyen. Álláskeresés, munkába állás, bemutatkozás, kapcsolat idősebb kollégákkal. A kulturált vállalkozói magatartás. Mivel a tanulók jelentős része szerez 16 éves kora után jogosítványt, ill. a közeli jövőre tervezi ezt, különös hangsúllyal célszerű foglalkozni a járművezetőkre vonatkozó viselkedési szabályokkal, azzal a veszéllyel, amit az ittas vezetés, a gyorshajtás, a volánnál ülők agresszivitása jelent. A munkahelyi viselkedés témája előkerül a Pályaorientáció modulban is. A különböző korszakok, népek és generációk udvariassági szabályait célszerű irodalmi szemelvények, esetleg filmrészletek segítségével szemléltetni. 8. Pályaorientáció (0+2+0+3 óra) Tartalom Ki milyen pályát szeretne választani az érettségi után? A jövőbeni munkaterülettel, munkakörrel kapcsolatos elvárások. A munkakör betöltésének feltételei. Alkalmazotti és vállalkozói minőségben végzett munka. Tájékozódás a munkaerőpiacon, munkaerő túlkínálat, munkanélküliség. Álláskeresési módszerek, technikák, az álláskeresés során követendő magatartási és viselkedési normák. Piacképes és nem piacképes tudások: az idegen nyelv - ismeret és a számítástechnika aktuálisan kiemelt jelentősége, a kreativitás fontossága, stb. A pályázatkészítés gyakorlati kérdései, a szakmai önéletrajz összeállításának módszere. A munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb fogalmak megismerése. A munkahelyi viselkedés alapvető normái, felkészülés az új munkahelyen történő beilleszkedésre A legfontosabb munkaügyi, munkajogi kérdésekhez és a munkaerőpiac aktuális jellemzőinek bemutatásához célszerű külső szakértőt igénybe venni. A munkába állás jellegzetes szituációit érdemes szerepjáték formájában eljátszatni a diákokkal. A választott pálya követelményeit kinek - kinek össze kell vetni saját személyiség-jegyeivel; e ponton ez a témakör szorosan kapcsolódik az Önismeret cíművel. Vitaindításul aktuális újságcikkek, tv- vagy rádióadások szolgálhatnak. 9. Jelenismeret (2+0+1+3 óra) Tartalom Szűkebb pátriánk múltja, hagyományai, jelen problémái. A múlt és a jelen kapcsolata. A hagyományok előremutató és visszahúzó szerepe. Nemzeti sorsfordulóink. Hazánk jelenlegi állapota és belátható jövője. A rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatai. Pluralizmus, többpártrendszer, parlamenti demokrácia. Gazdasági változások, privatizáció, vállalkozások, munkanélküliség. A demokrácia értékként való elfogadása. Az össztársadalmi, a helyi réteg (csoport), illetve egyéni érdek összehangolására való készség és képesség. Gyermeki jogok, emberi jogok, diákjogok. Az egyes emberek személyiségi jogainak tisztelete. Érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés, készség a társulásra, önszerveződésre. A kisebbségi vélemények létjogosultságának elismerése. Igény az erkölcsös és kulturált vitára. A tévedés belátásának készsége, kompromisszumra való készség. A konszenzuskeresés technikái. E témakör kapcsán megkísérelhetjük felszínre hozni a diákok gondolatait, érzéseit a jelen Időszerű eseményeiről, ellentmondásos történéseiről, jelenségeiről. A felmerülő témákról zajló viták az egymástól eltérő nézetek ütköztetését, a saját álláspont kialakítását segíthetik. 434


10. Felelős állampolgár nevelése (1+1+1+2 óra) Tartalom A civil társadalom kialakítása. Az emberek egyenlőségének elismerése, a faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása, előítélet-mentesség. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok ismerete, gyakorlása, tisztelete. Nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, lehetőség szerinti bekapcsolódás problémáik megoldásába, önkéntes munka tapasztalatai. Érdeklődés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt. Az egyes fogalmak körüljárásához felhasználhatók a történelemből és az állampolgári ismeretek keretében tanultak. 11. Globális problémák (1+1+1+2 óra) Tartalom Az emberiség globális problémái mint minden egyes embert érintő gondok. A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme. A szűkebb és tágabb környezetünkben megnyilvánuló agresszivitás elleni fellépés. Felelősségvállalás a jövendő generációk sorsáért. A világon létező különböző nemzetek egyenjogúságának elismerése, egyetemes emberi jogok. A háború és béke kérdése a XX. század végén. Európai identitástudat, európai hagyományok, az európai kulturális örökség. A kelet - középeurópai régió sajátos problémái, az Európához való csatlakozás kérdései. Honvédelem és erőszakmentesség . Számítógépes hálózatok, az Internet szerepe a nemzetközi kapcsolatok alakulásában. Az előző két témakörhöz hasonlóan ezúttal is a tanórákon felmerülő problémák és az aktuális eseményekhez kapcsolódóan felmerülő kérdések köré célszerű elrendezni a tematikát, tág teret hagyva a tanulók önálló véleményének. A fiatalok számára különösen lényeges a személyes felelősség felismerése, a saját cselekvési tér megtalálása és az egyéni aktivitás körének, intenzitásának felelős eldöntése (pl. a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység megválasztásánál, a különféle szervezetekhez, csoportokhoz, közösségekhez való csatlakozásnál, stb.). 12. Iskolai hagyományok ápolása, iskolai rendezvényeink (4+4+5+6 óra) Nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink, iskolai ünnepségeink hagyományainkhoz méltó megünneplése. Iskolánkban ezen a területen válhat a leghatékonyabbá az osztályfőnökök egymás közötti és az osztályfőnökök és szaktanárok együttműködése, egyes kiemelt feladatok munkaközösségi szintű koordinálása. A különböző műsorokra, rendezvényekre történő felkészülés során az osztályfőnökök nagymértékben támaszkodhatnak azokra a diákokra, akik tánccsoportok vagy kórusok tagjai, esetleg valamilyen hangszeren játszanak. Ezeknek a tanulóknak meghatározó szerepük van egyes táncok, énekek, jelenetek betanításában. Ezek a közös szereplések és az azokra történő felkészülés fontos szerepet játszik az osztályközösségek életében. A végzős évfolyamon fontos feladat a szalagavató bállal, a ballagással és az érettségivel kapcsolatos aktuális szervezési feladat. Természetesen ez a tevékenység csupán részben szorítható be a tanórai keretekbe, s mind a diákokra, mind az osztályfőnökökre fokozott terheket ró. Ez a plusz munka azonban mindenképpen kamatozik, hisz döntő szerepet játszik az osztályközösség kialakulásában, formálódásában, valamint abban, hogy a tanulók sokkal alaposabban megismerik egymást, s talán fogékonyabbá válnak egymás problémái iránt is. 435


Aktuális feladatok, problémák (6+6+6+6 óra)

436

2016. tanévig beiskolázott tanulókra)

Recommend Documents