2016. JÚLIUSI GYORSMÉRLEG

2016. JÚLIUSI GYORSMÉRLEG 1) a) Meg kell emlékeznünk ebben a gyorsmérlegben is arról, hogy június 28-án jelent meg a megyei újság „ÜZLET” mellékletében a „Békéltető sarok”. Ebben – elsősorban – a Vállalkozások figyelmét kívántuk felhívni arra, hogy nyáron is be kell tartani a jogszabályok(at és azok) határidőkre vonatkozó előírásait. „A nyár a szabadságolások, helyettesítések időszaka. A jogszabályi előírások erre nincsenek tekintettel. A hatályos előírások alkalmazandók, függetlenül attól, hogy az ügyben kompetens személy éppen dolgozik-e vagy a szabadságát tölti.” - írtuk. Júliusban – ennek ellenére – ismételten jelentkezett az egyik Vállalkozás, hogy a „szabadságolásokra” való tekintettel járuljunk hozzá a határidő meghosszabbításához. (Az ügyről csak annyit, hogy a Vállalkozás már május közepe óta tudja, hogy egyik termékük „balesetet” okozott, a panaszosnak. Több, mint egy hónap múltán már adtak egy választ számára, tehát a cégnél nem ismeretlen az ügy.) A válaszban egyértelműen közöltük, hogy a Fgytv. nem ad lehetőséget a testület elnökének arra, hogy a törvényi határidő alól felmentést adjon. b) A „Békéltető sarokban” is felhívtuk a figyelmet arra is, hogy július 4-től úgy változott az együttműködési kötelezettségre vonatkozó egyik előírás (a megjelenés), hogy ezt követően már a fiókteleptelepek is bekerültek abba a körbe, amikor a meghallgatáson képviseltetni kell magukat a cégeknek. (Lásd ezt a honlapunkon is: www.bekeltetesveszprem.hu) c) A hónap folyamán két Vállalkozás nem tett eleget az együttműködési kötelezettségének. Székhelye egyik sem a megyében van, és nincs fióktelep sem itt bejegyezve. Az egyik „érdekessége”, hogy a - nyilvános, de hivatalos célra nem használható cégnyilvántartási adatok szerint (www.e-cegjegyzek.hu) időközben „megszűnt”, adószámát törölték, és kényszertörlési eljárás alá („kt.a.”) került a cég. Úgy véljük, hogy az ilyen esetekre nem alakult ki még (a testületeknél sem) a joggyakorlat, hiszen az ügyvezetőt, a Kft.-t alkotó tago(ka)t nem törölték, ugyanakkor bizonyos feladatokat pedig már a Cégbíróság lát el. d) A másik eset „érdekessége” az, hogy 2015-ben is előfordult már, hogy a Vállalkozás nem „jelentkezett be” a békéltető eljárásba, emiatt közzétételre is került a honlapon, mint „nem együttműködő” vállalkozás. A meghozott ajánlást akkor átvette, és azt teljesítette is, így töröltük a nyilvántartásból, mivel úgy ítéltük meg, hogy ezzel „jóvátette” a korábbi magatartását, hiszen elismerte hibáját, és azt korrigálta is. Az idei eljárás megszüntetésre került, alapvetően azért, mert az ügy alapvető tényállási elemei további bizonyítást igényeltek volna, ezért az eljáró tanács úgy ítélte meg, hogy az eljárás további folytatása lehetetlen, és így a Fgytv. 31. § (3) bekezdés c) pontja alapján szüntette meg az eljárást. (A kérelem elutasítása „alaptalanság” miatt nem volt egyértelműen megítélhető. 2) A hónap folyamán a testület elnöke is részt vett azon a szakmai megbeszélésen, ahol a békéltető testületi tagok által létrehozandó egyesületről esett szó. 3) A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara részéről a „Közreműködői szerződés” aláírása a hónap közepén megtörtént, azt a testület elnöke láttamozta, majd átadásra került az MKIK-nak. (Jelenleg még nincs visszajelzés az ottani aláírásról, következésképpen nem történt meg a támogatási összeg utalása sem.) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Főtitkárának a testület elnöke által írt levélben rögzítésre került, hogy a testület, közfeladatot ellátó szervezet, amelynek tevékenységét, finanszírozását törvények írják elő és elvileg biztosítják is azt, azonban most már hosszú évekre visszamenőleg

Júliusi gyorsmérleg

1/5

mondható ki, hogy nem kapja meg a működése megkezdésekor (illetve annak folytatásakor) a szükséges „ellátmányt” a szervezet. A tagok az elvégzett munkájuk után a díjat nem kapták meg, most már hetedik hónapja. (A technikai feltételeket, illetve az elnök és az adminisztratív munkát végző személy díjazását biztosítja a VKIK.) 4) A júliusi döntésekről a) A testület eljáró tanácsai 2016. július hónapban 20 ügyben döntöttek. (A hónap folyamán 4 meghallgatási napot tartott a testület. Volt két olyan nap is, amikor csak 1-1 meghallgatásra került sor. Ugyanakkor megjegyzendő az is, hogy 8 olyan ügy volt, amikor úgymond „írásban” került sor az eljárásra, a Felek hozzájárulásával. A testület elnöke ebben a hónapban is 50 %-ot meghaladóan vett részt az eljárásokban.) Ez azt jelenti, hogy az egész évben beérkezett (illetve 2015-ről áthozott) 88 ügynek valamivel több, mint a 90 %-át befejezte a testület. Az első hét hónapban 172 befejezés történt (2015-ben ez a szám 188 volt, tehát több, mint a mostani összes beérkezett ügy.) Több olyan ügyben is döntést hoztak a tanácsok, amiben hiánypótlásra kellett felhívni a Kérelmezőt, mert a beérkezett dokumentumok, kérelmek nem feleltek meg a Fgytv. 28. §-ában előírtaknak. Az esetek döntő többségében megszüntetésre került az eljárás (5-ből 4-ben), illetve egy olyan ügy volt, ahol ajánlásra került sor (Ezek az ügyek is az „írásban” lefolytatott ügyek között szerepelnek.). További 2 ügyben kellett hiánypótlási felhívást kiadni, az egyikben csak szeptemberre tudtuk a meghallgatási időpontot kitűzni, a másikban még a válaszadási határidő nem telt el. Arra is volt példa, hogy a Fogyasztó által megadott, és a meghallgatáson sem módosított levelezési címére kézbesített döntés azzal érkezett vissza, hogy azt a címzett „nem kereste”. A kézbesítés szabályszerű volt – lehet, hogy azért nem kereste, mert „megszüntetés” volt a döntés? Egy másik esetben pedig nem jött a meghallgatásra a Fogyasztó, így távollétében született meg a megszüntetést tartalmazó döntés. A Fgytv. 31. § (2) bekezdése értelmében ugyanis, ha a kiértesítés szabályszerű volt, akkor az eljáró tanács az iratok alapján is meghozhatja a döntést. A befejezett ügyeknél 11:9 a termék – szolgáltatás aránya. b) A termékek között ebben a hónapban csökkent a lábbelikkel kapcsolatos panaszok, kérelmek (2) száma. (Előfordult még kerti géppel, jármű alkatrésszel, televízióval, számítástechnikai eszközzel, nem egészségügyi rendelésre vásárolt termékkel és háztartási kisgéppel kapcsolatos panasz is.) ba) Az egyik lábbelivel kapcsolatban a meghallgatáson 75 %-os vételár visszatérítést ajánlottunk a Vállalkozásnak. Egyenlőre nincs visszajelzésünk, hogy teljesítette-e vagy sem. bb) A másik ügy azért volt „érdekes”, mert ilyennel az elmúlt 10 évben nem találkozott a testület. A Kérelmezőtől egy csomagot kapott a testület, amelyben benne volt a lábbeli, illetve a dokumentációja is. Az üzletben felvett jegyzőkönyv is tartalmazta, hogy a bejelentés 6 hónapon túli volt, ezért a bizonyítási teher a Kérelmezőn áll. A testület gyakorlata az, hogy a lábbelit a meghallgatáson tekinti meg (ha szemrevételezésre nincs lehetősége, akkor „lehetetlenség” miatt megszünteti az eljárást), de arra nem vállalkozik, hogy ő szerezzen be szakvéleményt, vagy postázza a „kéretlen” küldeményt. Erre felhívtuk a Kérelmező figyelmét, kérve, hogy a lábbelit vigye el a testülettől. Azt is jeleztük számára, hogy ha nem vállalja a szakértői vélemény megkérését, a lábbelit akkor is szállítsa el, mert annak őrzése nem a testület feladata.


2/5

Mivel hosszú ideig nem jelentkezett a Kérelmező, ezért ismételten jeleztük neki az eljárási rendet, illetve közöltük vele, hogy ha a megadott határidőig nem intézkedik, akkor az eljárás megszüntetésre került. A „türelmi” időt is kivárva, az eljárás megszüntetésre került. (A lábbelit egyenlőre őrizzük.) bc) Egyéb termékekkel összefüggő ügyekből Egyik hozzánk forduló panaszával kapcsolatosan – többek között – azt kellett az eljáró tanácsnak megítélni, hogy az értékesítés üzleten kívül kötött szerződéssel történt-e meg, vagy pedig az a Vállalkozás üzlethelyiségében jött létre. A Vállalkozás ugyanis a Fogyasztó részére átadott „Vásárlói tájékoztatóban” az alábbi információkat közölte: „Ezúton tájékoztatjuk kedves partnereinket, hogy cégünk termékértékesítési tevékenységet bejegyzett, engedélyekkel rendelkező üzlethelyiségben végzi. Ebből adódóan a kitöltött, vásárló által aláírt megrendelő lapok átvételét, esetleges foglaló befizetését követően, a termék vételárának kifizetésétől a vásárló nem állhat el. Tekintettel arra, hogy a termékek megrendelésenként egyedileg kerülnek legyártásra és 24 órán belüli átadásra, az esetleges vásárlói tartozások jogi úton kerülnek behajtásra.” Emellett a Vállalkozás a Fogyasztónak írt levelében az alábbiakat is rögzítette: „(…) társaságunk kereskedelmi tevékenységét a 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 3. § (4) bekezdése alapján üzletben végzi. Az üzletben végzett kereskedelmi tevékenységre jogszabály elállási jogot nem biztosít a vásárló számára. (…) Elállási szándékát nem áll módunkban figyelembe venni.” A válasziratban még hozzátette, hogy a Fogyasztó „a „Vállalkozás Konzultációs központjában” járt és ott különböző méréseken vett részt. Ezt követően az egyéb szolgáltatásokat végző társaság munkatársa a panaszost társaságunk által jogszerűen működtetett üzletébe irányította, ahol (…) kedvezményes áron terméket vásárolt.” A Vállalkozás közölte, hogy a szerződéskötés a Fogyasztóval a Vállalkozás üzletében történt, ennek megfelelően a jogszabály elállási jogot nem biztosít a vásárló számára. A Fogyasztó elmondta, hogy telefonos úton invitálta a Vállalkozás egy megnevezett helyre, ahol szerinte termékek nincsenek kihelyezve, termékértékesítést nem végeznek. Ott portaszolgálat működik recepciósokkal, a bejáratnál a Vállalkozás szakembereinek névsora, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások (pl. kedély- és közérzetjavító kezelések, lágylézer, frekvencia terápia, non invazív diagnosztikák) sora került feltüntetésre. A Fogyasztó a meghallgatáson bemutatta a Vállalkozás arculatáról, „kirakatáról” készített fényképet, valamint a Vállalkozásnak egy helyi hirdetési újságban (Szuperinfo) megjelent hirdetését, amelyben szolgáltatásait ajánlja (SOS 911 szolgáltatás, „Bármilyen vészhelyzet, például egészségügyi, baleseti, támadás, betörés előfordulása, észlelése esetén – a nap 24 órájában – egy gombnyomásra indul a szakszerű segítség.”) A Fogyasztó elmondta, hogy miután a helyszínen elvégzett ultrahangos érvizsgálat kimutatta, hogy a vérében higany van, és a jelenlévő doktornő a lágy lézer termék pozitív hatásairól meggyőző előadást tartott, a készülék megrendelése mellett döntött. Kérdésre a Fogyasztó elmondta, hogy az előadáson többen vettek részt. A Fogyasztó álláspontja szerint a szerződéskötésre nem a Vállalkozás üzletében került sor. Az eljárás során megtekintésre került az interneten is hozzáférhető, ingyenes cégjegyzék kivonat, amelyben a budapesti székhelyű cégnek nincs sehol az országban bejegyzett fióktelepe - többek között ezért is -, az eljáró tanács arra a következtetésre jutott, hogy a Kérelmező igénye jogos, ezért ajánlással zárta le az eljárást. Két dolgot itt is kihangsúlyozunk: az egyik, hogy a Fgytv. egyértelműen meghatározza [29. § (8)1 bekezdésében], hogy a Vállalkozás a válasziratban nyilatkozzon, a kérelem jogosságáról, az ügy körülményeiről, és nemcsak, azt írja 1

Megállapította: 2015. évi CXXXVII. törvény 5. § (3). Hatályos: 2015. IX. 11-től.


3/5

elő, hogy jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, hanem csatolja is be, amire bizonyítékként hivatkozik. Ezt természetesen a meghallgatáson is megteheti. (Az ügyben ezek elmaradtak.) Ha nincs ilyen, akkor a rendelkezésre álló dokumentumok alapján születik meg a döntés; a másik, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésekről szóló 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet igen szigorú szabályokat állít az üzleten kívüli szerződéskötéseket megelőző tájékoztatási kötelezettség terén a vállalkozások elé. A szabályok be nem tartásának pl. az egyik következménye az, hogy a Fogyasztó (vásárló) 14 napon belül, indokolás nélkül is elállhat a szerződéstől, és ha a tájékoztatás elmaradt, akkor ez a határidő egy évvel meghosszabbodik, illetve adott esetben, a tájékoztatás pótlólagos megtörténtétől számítandó. bd) Egy másik ügyben az is érezhető volt, hogy milyen sokat számít a meghallgatáson való személyes részvétel. Még az elmúlt évben vásárolt egy kuplungot a gépkocsijához a Kérelmező. Mintegy fél éves használat után a kuplung meghibásodott, a gépkocsi használhatatlanná vált, a kuplungot ki kellett cserélni. A vita abban állt, hogy az eladó szerint a kuplung- szerkezet erős megégése minden esetben szerelési vagy felhasználói hiba következménye, ezért elzárkózott a reparációtól. A meghallgatáson arra a megállapodásra jutottak a felek, hogy a kuplungot a gyártóhoz bevizsgálásra megküldik, és amennyiben a gyártó felelőssége megállapítható, akkor a Fogyasztó részére kifizetik a kuplung árát, valamint a szerelési számla alapján a beszerelés költséget. be) A Fogyasztó egy webáruházból vásárolta az e-bookot. A készüléket bekapcsolta, és azon keresztcsíkok voltak láthatóak. A szervizbe futárral elküldte az olvasót, ahonnan 16 nap után azt az értesítést kapta, hogy mivel az olvasó törött, így nem garanciális. A meghallgatásra csak a Fogyasztó jött el, és bemutatta a készüléket. Az eljáró tanács a képernyőn, kijelzőn semmilyen törésre utaló nyomot nem látott. Olyan hibát, amit a Vállalkozás fényképe mutatott, a tanács nem észlelt.. A Fogyasztó szerint a csík – vélhetően – filctollból származhatott, ezért azt egyszerűen letörölte a kijelzőről. Ezt követően a készülék kijelzőjén csak azok a hibajelek láthatóak, amelyek miatt a kijelzőn megjelenő szövegnek csak bizonyos része látható, olvasható. A Fogyasztó előtt emiatt kétségessé vált a szerviz, illetve a szakértői vélemény alapossága, szakszerűsége. Szükségesnek tartotta megjegyezni azt az eljáró tanács, hogy sem a szerviz, sem a Vállalkozás arra vonatkozóan nem terjesztett elő semmilyen bizonyítékot, igaz, erre még csak ténymegállapítást sem tett, hogy a Fogyasztó által bejelentett hibának (a készüléket nem lehetett bekapcsolni, illetve rajta vonalak látszottak stb.) mi volt az oka, gyártási, vagy anyag hiba, illetve, hogy az miért akkor, és úgy jelentkezett, ahogy azt a Fogyasztó észlelte. A szerviz által, már az eljárás során kiállított ún. „szakvéleményben”sincs erre vonatkozóan megjegyzés. Az általuk leírtakból az olvasható ki, hogy meg sem kísérelték a hiba feltárását. A Ptk. 6:173. § (2) bekezdése alapján, a jótállás teljes időtartama alatt a bizonyítási teher a Vállalkozásra hárul, tehát a vonatkozó kötelező jótállás 1 éves időtartama alatt neki kell bizonyítania azt, hogy mi volt a meghibásodás oka. A „nem rendeltetésszerű használat” tényként való megjelölése csak akkor vezethet eredményre, ha a szakértői vélemény tartalmazza pl. a „bevizsgálás, mérés” eredményének összevetését a gyári adatokkal, ha vannak, akkor a szabványokkal. Az eljáró tanács jelen ügyben sem találkozott ilyen dokumentummal. A Fogyasztó által közöltek – a kijelző letörlésével eltűnt a megjelölt „törés” is – pedig kétségbe vonhatják a szakszerű eljárást is. Az eljáró tanács álláspontja szerint a Vállalkozásnak, különösen akkor, ha – feltételezhetően vele tartós szerződéses jogviszonyban álló szerviz – és nem egy, a tőle teljesen független szerviz, vagy szakértő – állapítja meg, hogy valamelyik fogyasztási cikke elvesztette a garanciára való jogot, igen alaposan meg kell neki azt indokolnia, hogy az elfogultság vádja ne érhesse.


4/5

c) Szolgáltatással kapcsolatos ügyekről (Volt épület felújítással, nyílászáróval, telefon-, postaszolgáltatással, mobiltelefon javítással, hulladékszállítással kapcsolatos ügy ebben a hónapban is.) ca) Az egyik eljárásban a Kérelmezőnek a nyílászáró javítása volt a fő megrendelése, kilincscserével együtt. A beadványban az is szerepelt, hogy a Kérelmező szerint a javítást végzők egyike szándékosan betörte az erkély ajtó üvegét, és azt is kérte helyreállítani. A munkát végzők állítólag 10 ezer forintot kértek tőle, azzal, hogy a biztosító 13 ezret fog fizetni, és így még nyer is az „üzleten”. Mivel nincs biztosítása, ezért nem állt rá az alkura. A kilincset nem cserélték ki, ezért a kialkudott árból annak ellenértékét nem fizette meg. Az erkélyajtó sérülését senki nem ismerte meg, a telet azzal húzta ki, különösebb hőmérsékleti problémát nem jelentett. A meghallgatáson elhangzott kérdések alapján elképzelhető, hogy az üveg nem is tört ki, csak „csillagszerűen” megrepedt. A Vállalkozás válasziratot nem küldött, a meghallgatáson nem jelentek meg, így nem lehetett tisztázni az esetet, a problémát. Az 1) c) alpontnál már jeleztük, hogy volt egy „kt.a.” helyezett társasággal szembeni eljárás is. A Kérelmezőnek a cégnyilvántartás adatait tartalmazó iratot a meghallgatáson átadtuk, az eljárás pedig megszüntetésre került. cb) A feladataink végzésekor úgy véljük, hogy nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogyha azt észleljük, hogy a jogszabály talán kicsit „merev”, talán az életszerűségtől távol áll, nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat, az egyéni helyzeteket és nem ad megfelelő felhatalmazást a helyi ismerettel rendelkezőknek a szabályoktól – a fogyasztó javára való pozitív eltérés alkalmazására. Nyilvánvaló, hogy nem lehet minden esetre külön jogszabályt írni, ezért – többek között nem tilos az az elfogadott fordulat-használat, hogy „ha jogszabály másként nem rendelkezik”, vagy az, hogy a „helyi önkormányzat ettől eltérően, egyedi ügyekben a közszolgáltatást igénybevevő természetes személy részére rendelkezhet”. A hulladékszállításról van szó, amikor ezt megfogalmazzuk. A hónap folyamán is előfordult, hogy olyan személy fordult a díjfizetés sérelmezésével a testülethez, aki kisnyugdíjas, beteg, állandó gyógyszerezésre és orvosi felügyeletre szorul, nehezen mozog, beszél, szív- és egyéb szervi műtétjei voltak, és nem egy esetben évente több hónapot is kórházban tartózkodik. Szintén kisnyugdíjas férjével él, falun, még kukája sincs, mert „nem termel” hulladékot. A műanyag palackot a szelektív gyűjtőbe viszi a járóképesebb férj, ha néha van papírja, azt is. Azt már talán belátja, hogy a hulladékszállításért mindenkinek fizetnie kell – de azt már nem tudja értelmezni, hogy miért kötelező neki 80 liter hulladék után fizetni, amikor nincs is elszállítanivalója. Csak azért nem „veheti igénybe” a 60 literes fizetést, mert ketten vannak. „Ha netán egyedül maradok – akkor meglesz a „kedvezményem”.” [Lásd a 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1a) – (1b) bekezdését.] d) A júliusi döntések: 2 egyezség (1-1 termék, szolgáltatás), 4 ajánlás (termék); a megszüntetések megoszlása: 7 ügyben (4 termék, 3 szolgáltatás) c) pontos volt a megszüntetés, mert „lehetetlen”volt folytatni az eljárást, és 5 d) pontos (1 termék, 4 szolgáltatás) megszüntetés is volt. Hiánypótlás nem teljesítése miatt 1 ügy került megszüntetésre, áttételre – a Fogyasztó kérését teljesítve – 1 esetben került sor. Veszprém, 2016. augusztus 4.


5/5

2016. JÚLIUSI GYORSMÉRLEG

Recommend Documents