2015.II ADÓZÁS I

Társas vállalkozók

2014/2015.II

ADÓZÁS I.

Mirõl lesz szó? † Tanács 2005/56/EK, 90/434/EGK irányelve † Példák a kedvezmények átalakulásra † Amortizáció idõarányosítása † Maradványértékkel való számolás † Eredmény növelõ és csökkentõ hatások † K+F 2014/2015.II

ADÓZÁS I.

122-145

Átalakulások † Kedvezményezett átalakulás: egyesülés, szétválás, eszközátruházás, részesedéscsere 2. Alapítás apporttal: egy cég anyavállalatként alapítja meg az új kft-t 3. Üzletág adásvétele 4. Eszközök értékesítése, a magánszemélyek önálló új kft-t alapítanak, értékesítik a szükséges eszközöket, átadja a szerzõdéseket,a munkavállalókat az új kft. részére 2014/2015.II

ADÓZÁS I.

Jogcímek kedvezményezett átalakulásnak minõsül az olyan átalakulás – társasági formaváltás, egyesülés (összeolvadás, beolvadás), szétválás (különválás, kiválás) –, amelyben jogelõdként és jogutódként is csak társaság vesz részt, de csak abban az esetben, ha a) a jogügylet révén a jogelõd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt szerez, továbbá – azok megszerzése mellett – legfeljebb az újonnan kibocsátott részvények, üzletrészek együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tõke arányában meghatározott értéke) 10%-ának megfelelõ pénzeszközt szerez, valamint b) szétválás esetén a jogelõd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokba c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be.

†

2014/2015.II

ADÓZÁS I.

Kedvezményezett részesedéscsere †

az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerzõ társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tõkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tõkéjét képviselõ értékpapír(oka)t bocsát ki, és az(oka)t, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagja(i)nak, részvényese(i)nek, feltéve, hogy a megszerzõ társaság a jogügylet révén megszerzi a szavazati jogok többségét vagy, ha a jogügylet elõtt a szavazati jogok többségével már rendelkezett, azt tovább növeli a megszerzett társaságban;

2014/2015.II

ADÓZÁS I.

Értékesítés, átalakulás Értékesítés: Fogalmak † Beszerzési érték: ami a beszerzéskor elszámoltunk † Könyvszerint érték: beszerzés – számv törvény szerinti amortizáció † Számított nyilvántartási érték: beszerzés – társ. adótörvény szerinti értékcsökkenés † Piaci érték: amin beszámítják, átveszik stb † Átalakulás esetén két eljárás: normál és kedvezményes 2014/2015.II

ADÓZÁS I.

157

†

A Tanács 90/434/EGK irányelve (1990. július 23.) a különbözõ tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszerérõl (mely irányelv címzettjei a tagállamok) elsõsorban a társasági adó alanyaira vonatkozik.

†

Az Irányelv kimondja, hogy "egyesülés, szétválás vagy részesedéscsere esetén az átvevõ vagy a megszerzõ gazdasági társaság tõkéjét megtestesítõ értékpapírok elosztása az átadó vagy a megszerzett gazdasági társaság tagjai (részvényesei) számára ez utóbbi társaság tõkéjét megtestesítõ értékpapírokért cserében, önmagában nem adhat okot a tagok (részvényesek) jövedelmének, nyereségének vagy tõkenyereségének bármely címen történõ megadóztatására".

†

Az Irányelv ugyanakkor azt is rögzíti, hogy elõbbi szabály alkalmazása "nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy az átvett értékpapírok késõbbi átadásából keletkezõ hasznot ugyanúgy megadóztassák, mint a megszerzés elõtt meglévõ értékpapírok átruházásából származó hasznot".

2014/2015.II

ADÓZÁS I.

Elszámolások † 1.Az átalakuló cég az átalakulás évében elszámolja az átértékelési különbözetet és megfizeti az utána járó adó † 2. Kedvezményes átalakulás esetén – EU direktíváknak megfelelõen – halasztott adófizetés † Kedvezményes átalakulás akkor következik be, ha a társaság tulajdonosa a megszûnõ részesedésért cserébe egy új részesedést kap, s a pénzeszköz juttatás kizárólag a kibocsátott részvények, üzletrészek együttes értékének maximum 10 százalékát éri el. 2014/2015.II

ADÓZÁS I.

157

† † † † † † † †

Példa:bt átalakul kft-vé Bekerülési é. Könyv sz.é Piaci é Ingatlan 20.000e 12.000 30.000 Gép 30.000e 24.000 30.000 Átértékelési különbözet: 24.000 e A társaság adóalapja: 12.000 e Normál eljárás 12.000e+24.000=36.000x0,19=6840e

2014/2015.II

ADÓZÁS I.

157

Kedvezményes eljárás † † † † † †

Bekerülési é. Könyv sz.é Piaci é Ingatlan 20.000e 12.000 30.000 Gép 30.000e 24.000 30.000 Átértékelési különbözet: 24.000 e A társaság adóalapja: 12.000 e Ingatlan 12 év van hátra, gép 4 év van hátra

2014/2015.II

ADÓZÁS I.

157

† † † † † † † † † † †

Adó:12.000x0,19=2280e Halasztott adó: 6840e-2280e=4560e Ingatlan piaci értéke 30.000e ( 12 év) Gép piaci értéke 30.000e ( 4 év) 1.év +2.500 ingatlan értékcsökkenése +7.500 gép écs - 1.000 ingatlan ( eredeti amort) -6.000 gép ( eredeti amort.) Összesen: 3.000x0,19=570e 1-4. évben 5-12. év +2.500 – 1.000=1.500x0.19=285 4x570+8x285=4560

2014/2015.II

ADÓZÁS I.

157

† 1. Egy kft 2014. december elsején üzembe helyezett egy 3 millió forint bekerülési értékû autót. Mennyi az amortizációja arra az esztendõre? † 2. Egy kft 2014. január 1-én üzembe helyezett egy 3 millió forint bekerülési értékû autót, amelynek számviteli amortizációját 3 évben állapította meg, maradványérték pedig 900 e forint † Mennyi a könyv szerinti érték? † Mennyi a TAO szerinti számított nyilvántartási értéke? Hogyan módosítja a társasági adó alapját?

2014/2015.II

ADÓZÁS I.

132-145

Megoldás † 1. Idõarányos összeg 31/365x600e= 50.959 † A társasági adóalap 51 ezer forinttal csökkenthetõ

2014/2015.II

† 2.Az autó számviteli amortizációja 2014ben † 3.000e-900e=2.100 e( a maradvány értéket elõször levonjuk, utána számoljuk a maradék összegre az amortizációt) † 2.100e:3=700e † TAO szerinti amortizáció ( a maradványérték nem számít/ ADÓZÁS †I. 3.000x0.20=600e 132-145

A társasági adó alapjára gyakorolt hatás † † † † † † † †

Adózás elõtti eredményt növelõ tétel: 700e csökkentõ: 600e --------------------------TAO + 100e Könyv szerinti érték 2.300 TAO szerinti ért. 2.400 Mikor növekszik rövid távon az adóalap és mikor hosszú távon?

2014/2015.II

ADÓZÁS I.

145

† † † † † † † † †

Adóalapot növelõ/csökkentõ tételek Értékesítés Elõzõ példa: Könyv szerinti érték 2.300 TAO szerinti ért. 2.400 Adózás elõtti eredmény: 12.000 e Ft 12.000 + 2.300 e - 2.400e =11.900e Ft

2014/2015.II

ADÓZÁS I.

145-152

Nagyobb/kisebb † 1. Adózás elõtti eredmény † Pozitív

† negatív

2014/2015.II

† 1. TAO alapja † negatív lehet, ha a TAO szerinti amortizáció meghaladja a a számviteli törvényben meghatározott mértéket † Pozitív a növelõ tételek meghaladják a csökkentõ tételeket pl amortizáció Büntetések, követelés 145-157 ADÓZÁS I. leírás

Válságkezelõ intézkedések † Értékvesztés elszámolása: † A 365 napon belül ki nem egyenlített követelés évente 20 százaléka 5 adóév alatt levonható az adóalapból, feltéve, ha a követelés bekerülési értéke értékvesztésként el lett számolva, levonás a nyilvántartott értékvesztés erejéig. 2014/2015.II

ADÓZÁS I.

Csökkentõ tételek † Elhatárolt veszteség: 100%-ban leírható, de mostmár 5 éves korláttal! † Kisvállalkozóknak nyújtott kedvezmény. † Adóalap csökkentõ beruházási kedvezmény akkor vehetõ igénybe, ha a költségek és a beruházás teljes értéke együtt nem haladja meg bevételt † Kamatkedvezmény 40%, de nem lehet több mint a számított társasági adó 70 %-a 2014/2015.II ADÓZÁS I.

† 30. 000 e Ft adózás elõtti bevétel † Kisvállalkozói beruházás ( új eszköz): 29.000 e Ft † Egy az egyben leírható a TAO alapjából † Fizetett kamat: 8.000 e Ft † 40%-a: 3,200 e Ft † Levonható? † TAO alap 1.000 e Ft, † TAO 10% 100 e Ft, ennek maximálisan 70%-a vonható le kamatkedvezményként, vagyis 70 e Ft 2014/2015.II

ADÓZÁS I.

142-152

Egyéb kedvezmények † Céltartalék képzés: adózási szempontból csak a jövõbeni kötelezettségekre és a jövõbeni költségekre képzett céltartaléknak van jelentõsége, ehhez kapcsolódik az adóalap korrekció. † Céltartalékot a képzéskor nem ismeri el, vagyis a várható kötelezettségekre képzett céltartalék összegével megnöveli az adóalapot és csökkenti a bevételként abban az évben az alap terhére felszámolt összeggel( tényleges felhasználással csökkenti) 2014/2015.II

ADÓZÁS I.

142-157

Fejlesztésre lekötött tartalék † Feltétel: eredménytartalékból átkönyvelni a lekötött tartalékra † A lekötött összeg leírható, maximum az adózás elõtti eredmény 50%-ig,maximum 500 millió Ft-ig † Négy éven belül be kell fejezni a beruházást † Elszámolás † 1.000 e Ft adózás elõtti eredmény † 200 e Ft céltartalék 2014/2015.II

ADÓZÁS I.

142-157

† 1,000 x0.5= 500 † 200 e Ft leírható: meg nem fizetett adó 200x0,19=38 e Ft † Következõ évben január 1-én aktivál egy eszközt 200 e Ft értékben, Amortizáció 4 év † Adózás elõtti árbevétele 1,200 e Ft † Számviteli t. szerinti amortizáció: 200:4=50 e Ft /év † Társasági adóalap: 1,200+ 50e Ft † Csökkentõ tétel nincs, hiszen azt már az elõzõ évben leírtuk † 1-4 év TA: 50x0,19=9,5e 4x9,5e= 38 e Ft 2014/2015.II

ADÓZÁS I.

142-157

Foglalkoztatási kedvezmények † Létszámnövelés: kisvállalkozásoknál, amelyek korábban 5 fõnél többet nem foglalkoztattak maximum 250 fõig † Adóalap csökkentõ kedvezmény: † Létszámnövekedés x minimálbérxhónap † Szakmunkástanulók utáni kedvezmény † Hónapok száma x minimálbér x 20% x fõ munkanélkülit, börtönbüntetést letöltõk, † Munkanélküli foglalkoztatása utáni kedvezmény 2014/2015.II

ADÓZÁS I.

142-157

† Adóalap csökkentõ kedvezmény † Regisztrált munkanélküli foglalkoztatása utáni kedvezmény: † Létszám x minimálbér x tb(29%)x hónap

2014/2015.II

ADÓZÁS I.

142-157

Elvárt adó † Változás 2007. január 1-tõl † A társasági adó már nem a nyereség után fizetett adó, mert † a bevételhez képest minimális szintet kötelezõen elért társasági-adó alap után kell fizetniük a vállalkozásoknak. Az elvárt adó és a nyereségadó alapja közül a magasabb után adóznak majd, az arra vonatkozó szabályok szerint. A 2006-os adó alapján fizetendõ adóelõleg is már az új adóhoz igazodik 2014/2015.II

ADÓZÁS I.

Adóalap min összes bevétel 2 %-a † Ha a megállapított adóalap nem éri el az adóévben a bevételnek az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett részének két százalékát, akkor ez utóbbi az adó alapja. A törvény ebben az esetben is a teljes bevételrõl szól, nem pedig az értékesítés nettó árbevételérõl. † Abban az esetben, ha a hagyományosan számított társasági adó alapja magasabb az összes bevétel korrigált összegének 2 százalékánál, akkor természetesen az után kell a terhet megfizetni.

2014/2015.II

ADÓZÁS I.

Kedvezmények igénybevétele † Helyi iparûzési adó 68703 dbmegszûnt! † Adomány 14 953 † Munkanélküli foglalk. 638 † Jogdíj 381db † K+F 132 db † Üvegházhatás 6 db 2012/2013. II.

ADÓZÁS I.

Miért nem veszik igénybe? † Feltételek vizsgálata: † K+F † 2012-ig több törvény, többek között a számviteli törvény, a társasági adótörvény, az innovációs törvény és az innovációs alapról szóló törvény határozta meg, nem konzisztensen a kutatás-fejlesztési tevékenység meghatározását. 2014/2015.II

ADÓZÁS I.

† A számviteli törvény a számviteli elszámolás kapcsán definiálta az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés fogalmát. Ezektõl megfogalmazását tekintve eltérõ fogalomrendszert tartalmazott az innovációs törvény és az Innovációs Alapról szóló törvény. A társasági adó törvény viszont nem tartalmazott konkrét definíciót, hanem az adókedvezmények igénybevételekor a kutatás-fejlesztési tevékenység meghatározására a számviteli törvényt és a Frascati Kézikönyet alkalmazta. 2014/2015.II ADÓZÁS I.

† 2012. január 1-tõl kezdve egységesedett a szabályozás, az egységes definíciót az innovációs törvény adja meg: a számviteli törvénybõl kikerült a definíció, illetve a TAO-ban már nincs meg a Frascati kézikönyvre való hivatkozás, és ennek használatának kötelezettsége. Sõt, a definíciók megegyeznek az Európai Unió K+F támogatásokra vonatkozó iránymutatásában használt fogalmi meghatározásokkal. 2014/2015.II

ADÓZÁS I.

† Létrejött egy kötelezõen K+F minõsítést végzõ intézmény, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, amelyik kérelemre, díj megfizetése ellenében végzi, döntésérõl határozatot hoz. † A K+F minõség megállapítására vonatkozó kérelemmel párhuzamosan az is kérhetõ, hogy a hatóság vizsgálja meg , vajon a kérelmezõ saját tevékenységi körben végzi-e a tevékenységet, illetve, hogy a tevékenységben milyen arányt képvisel az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott határozat megkérdõjelezésére más hatóság nem jogosult. 2014/2015.II

ADÓZÁS I.

Kutatás-fejlesztés Három tevékenység Az alapkutatás olyan kísérleti vagy elméleti munka, amelynek elsõdleges célja az, hogy a jelenségek vagy megfigyelhetõ tények lényegi alapjáról új ismeretet szerezzen, anélkül, hogy bármilyen alkalmazásra vagy hasznosításra törekedne. † Az alkalmazott kutatás szintén új ismeret szerzését célzó eredeti kutatás. Ezt azonban elsõsorban már egy bizonyos gyakorlati cél vagy elgondolás megvalósítása érdekében végzik. † A kísérleti fejlesztés rendszeres tevékenység, amely a kutatásból és vagy a gyakorlati tapasztalatból szerzett ismeretanyagból merítve, új anyagok, termékek vagy eszközök elõállítására, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetésére, valamint a már elõállított vagy bevezetett ilyen termékek lényeges továbbfejlesztésére törekszik. 2014/2015.II ADÓZÁS I. †

2014/2015.II

ADÓZÁS I.