Ikt. sz.: SZF/……………………./2015.
SZOLNOKI FŐISKOLA
SZÁMVITELI POLITIKA
Preambulum A Szolnoki Főiskola (továbbiakban: Főiskola) szenátusa a számvitelről szóló 2000.évi C törvény (továbbiakban: Szt.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló többször módosított 4/2013.(I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.), az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet, az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, a 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról, a 68/2013 (XII. 29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről, valamint a mindenkor hatályos adótörvények figyelembe vételével határozza meg a Főiskola Számviteli Politikáját.
1. § Általános rendelkezések (1)
A Számviteli Politika hatálya kiterjed a Főiskola valamennyi szervezeti egységére.
(2)
A Főiskola azonosító adatait, szervezeti felépítését a Főiskola Szervezeti és Működési Rendje határozza meg.
(3)
A Főiskola tevékenységi körét és az alaptevékenység keretében ellátandó kormányzati funkciók szerinti feladatokat a Főiskola Alapító Okirata tartalmazza. A Főiskola vállalkozási tevékenységet nem folytat.
A Számviteli Politika célja, követelményrendszere (4) A Számviteli Politika meghatározza a Főiskolán alkalmazott számviteli rendszerre vonatkozó szabályokat, a tevékenység működési rendjét, előírások, eljárásokat és alkalmazott módszereket, melyek biztosítják a számviteli alapelvek érvényesülését, ezáltal megfelelő feltételeket teremtenek a megbízható, valós információkat tartalmazó éves költségvetési beszámoló, mérlegjelentések, költségvetési jelentések, valamint egyéb pénzügyi adatszolgáltatások összeállításához. (5)
A Számviteli Politika célja az Szt., valamint a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó kormányrendelet végrehajtásához szükséges Főiskolai szintű eljárások, módszerek szabályainak kialakítása, egységbe foglalása.
(6)
A Számviteli Politika és a számviteli alapelvek kapcsolatát, a szabályozandó területeket a Számviteli Politika a meghatározott témaköröknél részletezi.
(7)
A Számviteli Politika az Szt-ben meghatározott alapelvekre, értékelési eljárásokra, valamint az intézmény sajátosságaira épül.
(8)
A Számviteli Politika keretében el kell készíteni: a. az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; b. az eszközök és a források értékelési szabályzatát; c. az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot; d. a pénzkezelési szabályzatot.
2
(9)
A Számviteli Politika és a kapcsolódó szabályzatok elkészítéséért, módosításáért, főbb irányainak meghatározásáért a gazdasági és üzemeltetési igazgató felel.
(10) A házipénztárral kapcsolatos szabályokat, valamint a pénzeszközök kezelésére vonatkozó bankszámlák felsorolását az Intézmény Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza.
2. § A számviteli politikában alkalmazott számviteli elvek
(1)
A vállalkozás folytatásának elve szerint a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy az Főiskola a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. Az Főiskolának a költségvetési beszámoló készítésénél figyelembe kell venni a költségvetési év során bekövetkezett strukturális és feladat változásokat (beleértve az átszervezéseket, a irányító szerv megváltozását, a szerkezeti változásokat is). A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtását úgy kell megjeleníteni, hogy az megalapozza a következő időszak pénzügyi tervezését.
(2)
A teljesség elve szerint a tárgyévben felmerült és teljesült gazdasági eseményeket a beszámoló fordulónapjáig a pénzforgalmi adatok tartalmazzák, annak figyelembe vételével, hogy a költségvetés naptári évre készül. a. Kiadás megjelenési formája szerint lehet: aa. működési kiadás ab. felhalmozási kiadás b. Elszámolás módja szerint a kiadások csoportosíthatók: ba. állandó kiadás bb. változó kiadás
(3)
Bevételként kell elszámolni a költségvetési támogatás mellett az intézmény rendeltetésszerű működésével összefüggésben végzett szolgáltatásainak, használaton kívüli eszközeinek eladásából származó bevételeket, valamint az átvett pénzeszközöket. Érvényesítéskor figyelembe kell venni, hogy a költségvetés naptári évre készül.
(4)
A valódiság elve szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a Szt.-ben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak, melyek az Intézmény számára az Értékelési szabályzatban rögzítettek. A valódiság elve mérleg adatainak megbízható, leltárral alátámasztott elkészítésén alapszik.
(5)
Az összemérés elve szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő kiadásait (ráfordításait) kell számításba venni, kizárólag melyeknek pénzügyi teljesítése tárgyévben megtörtént. A bevételeknek és a kiadásoknak ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok pénzügyi teljesítése megtörtént. Ennek megfelelően a költségvetési-maradvány megállapításakor a költségvetési évben (naptári év, tárgy év) ténylegesen befolyt bevételeket, pénzforgalom nélküli bevételeket és a költségvetési évben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Az előirányzat maradvány esetében külön kell megállapítani, hogy az alaptevékenységen belül a működési és felhalmozási rendszer keretében végzett feladatok pénzmaradványaként jelenik-e meg. 3
(6)
Az óvatosság elve a vállalkozási tevékenység eredményének meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat.
(7)
Az értékcsökkenést negyedévenként, a negyedév utolsó naptári napján állományban lévő eszközök után kell elszámolni. Értékcsökkenési leírás mértékét a mindenkori érvényes jogszabályban lévő leírási kulcsok alapján kell meghatározni.
(8)
Az értékcsökkenést alkalmazni kell a. immateriális javak, b. tárgyi eszközök, c. üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök, d. koncesszióba adott eszközök, e. vagyonkezelésbe vett eszközök esetében. A vásárolt eszközök a bekerülési értéknél, a saját előállítású eszközök a ráfordítás költségeinél magasabb értékben nem vehetők figyelembe a mérleg összeállításánál. A céltartalék képzésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.
(9)
A beszámoló elkészítése során - az Szt. alapján - az egyedi értékelés elve a törvény szerinti esetekben sajátosan érvényesülhet, azaz egyedenkénti értékelésnek minősül a különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, Az eszközöket és a követeléseket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni (az egyedi értékelés elve).
(10) A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve szerint az ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - az Szt. alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. A beszámolóban, annak mellékleteiben és az analitikában elsődleges szempont az adatok tartalmi követelményeinek megismerése, függetlenül a formai megjelenéstől, a kötelező információs igény betartása mellett. (11)
A lényegesség elve alapján lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. A költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének szöveges indoklásánál be kell mutatni minden olyan információt, körülményt, amelynek elhagyása befolyásolja a költségvetési gazdálkodásról a megbízható és valós kép összkép kialakulását.
(12) A költség-haszon összevetésének elve alapján nem alkalmazható azon információ előállításának tekintetében, amelyeknek szolgáltatását törvény, ill. egyéb jogszabályok szabályozzák. A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. Közvetetten érvényre jut a könyvvezetésben akkor, ha az államháztartás szervezete ezzel kapcsolatban hoz döntést. (Behajthatatlan követelés leírása akkor, ha a behajtás költségei elérik a nyilvántartott követelés értékét.) (13) A bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. (14) A világosság elvének megfelelően a könyvvezetést, a költségvetési beszámolót és annak mellékleteit áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. A főkönyvi könyvelésnek és az analitikának áttekinthető módon kell kapcsolódnia egymáshoz. (15)
A következetesség elve szerint a költségvetési beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó főkönyvi könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. 4
(16) A folytonosság elve alapján a költségvetési év nyitóadatainak meg kell egyeznik az előző költségvetési év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. A folytonosságot a mérlegben és annak főkönyvi számláin, a nyitó és az előző év záró adatainak számszerű egyezőségével kell biztosítani.
3. § A számviteli politika tartalmi elemei
A beszámolási kötelezettségre vonatkozó szabályok (1) A vonatkozó kormányrendelet szerint a könyvek zárását követően bizonylatokkal, szabályszerű könyvvezetéssel, e rendelet szabályai szerint folyamatosan vezetett részletező nyilvántartásokkal, a könyvviteli zárlat során készített főkönyvi kivonattal, valamint leltárral alátámasztott éves költségvetési beszámolót kell készíteni. (2)
Az éves költségvetési beszámolót a kormányrendeletben előírt formában, magyar nyelven kell elkészíteni, az abban szereplő adatokat forintban, illetve ezer forintban kell megadni a rendeletben foglaltaknak megfelelően.
(3)
A költségvetési év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. A költségvetési év időtartama a Főiskolánál megegyezik a naptári évvel.
(4)
A mérleg fordulónapja: a költségvetési év utolsó naptári napja.
(5)
A mérlegkészítés időpontja: negyedévente. Az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év február hó 25. napjával kell elkészíteni, kivétel, ha azt az irányító szerv másként határozza meg.
(6)
Amennyiben a fenntartó bármely okból közbenső mérleg készítését rendeli el, úgy azt haladéktalanul a meghatározott időpontra végre kell hajtani. A közbenső mérleg készítésére az Szt. előírásait, valamint az Intézmény belső szabályzatait egyaránt alkalmazni kell.
(7)
A könyvviteli zárlathoz egy-egy naptári időszak végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak.
A beszámolás rendszere, a beszámoló részei (8) Az Intézmény éves költségvetési beszámolót, negyedéves mérlegjelentéseket készít a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott módon az irányító szerv részére. Az Intézmény beszámolási kötelezettsége kiterjed: a. az Intézmény vagyoni, pénzügyi és létszámhelyzetére; b. költségvetési feladatmutatók és normatívák alakulására; c. a költségvetési előirányzatok alakulására, teljesítésére; d. költségvetési támogatások elszámolására. (9)
A beszámolót a meghatározott szerkezetben az ott előírt tagolásban, az előírt tételeket a megadott sorrendben, bizonylatokkal, illetve leltárral alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni, az adatokat ezer forintban kell meghatározni. A költségvetési beszámoló az államháztartás beszámolási rendjében meghatározottak szerinti kötelező tagoláson túl, további részletezéseket, illetve összevonásokat nem tartalmazhat. 5
(10)
A beszámoló részletes adattartalmát a kormányrendeletben meghatározottak szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) honlapján közzétett kitöltési útmutató tartalmazza.
(11)
A beszámolóban az Intézmény pénzügyi helyzetét a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A költségvetési maradvány tartalmazza az alaptevékenységgel kapcsolatos költségvetési-maradványt, az esetleges vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban pedig az eredményt.
(12)
Az éves beszámolóban a gazdálkodásról részletes számszaki és szöveges indoklással, értékeléssel is számot kell adni a következők szerint: a. A számszaki beszámolót az előírt nyomtatványokon, a számviteli, pénzügyi adatokra alapozva kell elkészíteni; b. A szöveges indoklás – a szakmai feladatok, illetve a költségvetés teljesítésére vonatkozó – tartalmi és formai követelményeit az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) határozza meg; c. A számszaki és a szöveges jelentést a gazdasági és üzemeltetési igazgató állítja össze. A szakmai feladatok teljesítéséről szóló jelentés az érintett szervezeti, illetve egységvezetők által a gazdasági és üzemeltetési főigazgató kérésére készített írásos értékelésen alapul.
(13)
Az éves költségvetési beszámoló költségvetési számvitellel kapcsolatos részei a.
költségvetési jelentés1 Az egységes rovatrend szerinti tagolásban az eredeti és módosított előirányzatokat, az azokra vonatkozó követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint az előirányzatok teljesítését, és a teljesített bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlását, valamint azoknak a kormányzati funkciók rendjében meghatározott mutatószámait tartalmazza. Az éves költségvetési beszámolóban a központi költségvetésről szóló törvényben megjelenő előirányzatonkénti bontásban kell elkészíteni a költségvetési jelentést.
b. A maradvány kimutatás a az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait tartalmazza, továbbá bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt maradványt, a szabad maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget. Az éves költségvetési beszámolóban fejezeti kezelésű előirányzatonként kell elkészíteni a maradvány kimutatást. c. A személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéréről szóló adatszolgáltatás a Kincstár által kiadott űrlapon besorolási osztály és fizetési fokozat szerinti tagolásban ismerteti a foglalkoztatottak és a választott tisztségviselők létszámát, valamint a számukra kifizetett személyi juttatások munkajogi jogcím szerinti megoszlását. (14) A beszámolót alátámasztó főkönyvi kivonat elkészítésével, egyeztetésével kapcsolatos feladatok határidejét és felelőseit a Számlarend tartalmazza. (15) Az éves beszámoló szakszerű, törvényi-, valamint a vonatkozó kormányrendelet előírásainak megfelelő elkészítéséért, bizonylatokkal való alátámasztásáért a gazdasági és üzemeltetési igazgató felelős. (16) Maradvánnyal kapcsolatos elszámolás a. A költségvetési maradványt az éves költségvetési beszámoló készítésekor kell megállapítani az Áhsz. előírásainak megfelelően. Az EMMI írásban értesíti a Főiskolát éves be1
4/2013. ( I.11.) Korm.rendelet 8. § (1) szerint
6
számolójának és működésének elbírálásáról, költségvetési maradványának jóváhagyásáról. b. A beszámoló jelentésben kimutatott maradvány költségvetési maradvány, amely a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete. c. A költségvetési maradványból a központi költségvetést, irányító szervet megillető öszszeg befizetésén túl a költségvetési maradványt terhelő kifizetés a költségvetési év előirányzatai terhére nem teljesíthető. d. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni: da. a költségvetési évben befolyt, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek, B4. Működési bevételek és B5. Felhalmozási bevételek rovatain elszámolt olyan bevételt, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza; db. a kötelezettségvállalások azon állományát, amelyre a kötelezettségvállalás az Ávr. alapján a költségvetési év előirányzatai terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a költségvetési évet követő év június 30-áig; dc. az európai uniós forrásból finanszírozott programok befolyó bevételek költségvetési maradványát; dd. az egységes rovatrend B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain elszámolt olyan bevételeket, amelyek esetén az átadó az annak terhére ellátandó feladatot meghatározta; de. felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltségből és az államháztartáson kívülről érkező adományokból származó költségvetési maradványát. e. Nem tekintendő kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványnak a maradvány azon része, amelyet a fejezetet irányító szerv elvonásra felajánlott, vagy amely eltérő célú felhasználásának engedélyezését kérte. f.
Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványa a teljes költségvetési maradványnak a kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány összegével, valamint a költségvetési maradványból a központi költségvetést megillető résszel csökkentett mértéke. A kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány elvonásáról vagy felhasználásáról a Kormány dönt. Az elvont költségvetési maradvány a központi költségvetést illeti meg.
(17) A Főiskola a felülvizsgált éves költségvetési beszámolójának az EMMI-hez, a Kincstárhoz, (elektronikusan a KGR rendszeren keresztül) történő megküldésével tesz eleget a letétbe helyezési kötelezettségének. (18) Az Intézmény a hatáskör és illetékesség szerint kezelésükben álló közérdekű adatok közül az Ávr. mellékletében meghatározott adatokat köteles az ott leírt módon és időponttól közzétenni. (19)
2
Egyéb beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségek a. Költségvetési jelentés2: o Az egységes rovatrend szerinti tagolásban az eredeti és módosított előirányzatokat, az azokra vonatkozó követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint az előirányzatok teljesítését, és
az Áht. 108. § (2) bekezdése szerint.
7
o
a teljesített bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlását, valamint azoknak a kormányzati funkciók rendjében meghatározott mutatószámait tartalmazza. A Kincstár havonta kincstári költségvetési jelentést készít. A kincstári költségvetési jelentés költségvetési szervenként, központi kezelésű előirányzatonként, fejezeti kezelésű előirányzatonként, illetve az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzataiként készül. A kincstári költségvetési jelentést a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a honlapján közzéteszi, ahol többek között az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv adatait megtekintheti, letöltheti. A Kincstár és az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a saját könyvvezetése és a kincstári költségvetési jelentés közötti eltéréseket az annak közzétételétől, megküldésétől számított tizenöt napon belül köteles egyeztetni. Az egyeztetés során feltárt és mindkét fél által elfogadott eltéréseket az Ávr. 169. § szerint a Kincstárnak visszaküldött időközi költségvetési jelentésben kell feltüntetni, és ennek alapján azokat mindkét fél könyvvezetésében, illetve nyilvántartásaiban egymással azonos módon - a Kincstár nyilvántartásai esetén a költségvetési szerv, kezelő szerv rendelkezése alapján - javítani kell. b. Időközi mérlegjelentés: Az Áht. 108. § (2) bekezdése szerinti időközi mérlegjelentést az eszközök és források alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, vagy az azt alátámasztó nyilvántartásokból kell elkészíteni. Az időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő év február 9-ig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell az irányító szervhez benyújtani. Az időközi mérlegjelentés készítésére kötelezettek az éves elszámolásokra vonatkozóan a költségvetési évet követő év július 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év november 15-éig a részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulására vonatkozó adatszolgáltatást juttatnak el az irányító szervhez. Az irányító szerv öt napon belül továbbítja az adatokat feldolgozásra a Kincstárhoz. c. Tartozásállomány: Ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnek az elismert tartozásállományáról benyújtott adatszolgáltatása alapján köztartozása van, a Kincstár a keret megnyitását megelőzően a köztartozás összegét, legfeljebb azonban a megnyitandó keret 50%-át elkülönítve zárolja. Az állami adóhatóság heti rendszerességgel tájékoztatja a Kincstárt az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek köztartozás-állományáról. Ha a tájékoztatás alapján a költségvetési szerv tartozásállománya magasabb az általa bejelentett összegnél, a Kincstár jogosult további keret zárolására. A zárolt keret felszabadítható, ha a. a költségvetési szerv a tartozásállományt csökkentő átutalási megbízást nyújt be a Kincstárhoz; b. a költségvetési szerv a Kincstár részére igazolja, hogy a tartozás már nem áll fenn, vagy annak átütemezésére a bevétel beszedésére jogosult szervezettel megállapodást kötött; c. az állami adóhatóság átutalási megbízást nyújt be a költségvetési szervvel szemben, vagy d. az államháztartásért felelős miniszter döntése a közfeladat-ellátás zavartalanságának biztosítása érdekében azt lehetővé teszi. A Kincstár a havi és az egyidejűleg megküldött önrevízióra vonatkozó adóbevallásokból a Kincstár által biztosított programmal előállított adatszolgáltatások alapján a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő közterhek befizetését az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlájának megterhelésével teljesíti. Likvid 8
fedezet hiányában a befizetési kötelezettséget a Kincstár mindaddig nem teljesíti, amíg a költségvetési szerv fizetési számlája a befizetési kötelezettség összegével nem terhelhető. A befizetési kötelezettség teljesítéséig a költségvetési szerv fizetési számlája terhére benyújtott egyéb fizetési megbízásokat a Kincstár nem teljesíti. A beszámolót és egyéb adatszolgáltatásokat hitelesítő aláírások (20) A Főiskolának bármilyen beszámolóját, illetve annak részét képező minden dokumentumot (teljes garnitúrát, mellékleteit), valamint adatszolgáltatását a keltezés feltüntetésével az intézmény kancellárja és a gazdasági és üzemeltetési igazgató aláírásával hitelesíti. 4. § A számviteli elszámolás és az értékelés lényeges szempontjai (1)
A számviteli politika keretében a Főiskoláról a megbízható valós összkép kialakításához szükséges azoknak a lényeges információknak a körét meghatározni, melyek az összképet befolyásolhatják.
(2) a.
b.
A lényeges információk köre kiterjed a Főiskola: tevékenységi körében bekövetkezett változásra, amennyiben a számviteli politika kialakítását követően a tevékenységi kör bővül például vállalkozási tevékenységgel, vagy alapító okiratban nem szereplő tevékenységgel, illetve szűkül – szervezeti átalakítás miatt. tárgyévi gazdálkodásban bekövetkezett változásokra, mely szerint lényeges információ: ba. 100 millió Ft összeget meghaladó egyedi felújítási, beruházási munka, gép-műszer beszerzés bb. a mérlegkészítés időpontjában a 100 millió Ft összeget meghaladó kötelezettség összege bc. a képződött tartalékok 10 %-ot meghaladó mértéke és annak keletkezését befolyásoló tényezők bd. a szerkezeti jelleggel történő előirányzat-módosítás mértéke meghaladja az eredeti előirányzat 20 %-át.
Eszközök besorolása, minősítése (3) Az eszközök általános besorolására, minősítésére elsődlegesen a Szt., valamint a vonatkozó kormányrendelet adnak iránymutatást. (4)
Az eszközök minősítésére, besorolására az alábbi esetekben kerül sor: a. az eszközök beszerzésekor b. az év égi zárlati teendők kapcsán.
(5)
A Főiskola az eszközök besorolásánál azok értékét veszi alapul.
(6)
A befektetett eszközök speciális csoportját képezik a kis értékű tárgyi eszközök, szellemi termékek, melyek a nettó 200.000 Ft egyedi értéket meg nem haladó bekerülési értékű beruházási kiadások között elszámolandó kiadások. A kis értékű immateriális javak bekerülési értékét beszerzéskor terv szerinti értékcsökkenésként kell elszámolni. Az egyéb kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értékét csak az üzembe helyezéskor lehet egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként elszámolni, addig a mérlegben a beruházások között kell kimutatni.
(7)
Azok az eszközök, amelyek a Főiskola tevékenységét csak egy munkafolyamatban, illetve éven belül szolgálják –vásárolt, saját termelésű készletek, növendék-, hízó és egyéb állatok- a kész9
letek között kerülnek kimutatásra. Nyilvántartásba vételül mennyiségben és értékben történik/ EOS készlet modul/. (8)
A Főiskola eszközeinek beszerzése a szervezeti egységek kezdeményezésével a Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság (a továbbiakban: GÜI) hatáskörébe tartozik. Nyilvántartása a GÜI-n történik.
(9)
A Főiskola speciális tevékenységéhez tangazdaságot működtet, melynek keretében állattenyésztési feladatot is végez.
(10) Az eszközök minősítésének speciális területe az idegen tulajdonban levő tárgyi eszközön végzett felújítás, beruházás, értéknövelés, melyeket a befektetett eszközök csoportjában veszünk nyilvántartásba. (11) A Főiskola vagyongazdálkodási, vagyonvédelmi feladatkörében biztosítja a tárgyi eszközök teljes körű nyilvántartását, az egyes szervezetek leltárfelelősségét. Deviza elszámolás, értékelés rendje (12) A Főiskola a devizakészletet év végén a Magyar Nemzeti Bank december 31-i középárfolyamán értékeli. Az értékelésből adódó árfolyam különbözeteket a devizakövetelésekkel, kötelezettségekkel együtt devizaszámlánként kell kiszámolni. (13) A devizaszámlákon kezelt pénzeszközök értékelését, nyilvántartásának rendjét a az „Eszközök és források értékelési szabályzata” határozza meg.
Jelentős, nem jelentős összeg meghatározása (14) A főiskola a Számviteli Politika keretében határozza meg azt az összeget, melyet a számviteli elszámolások, illetve a mérlegtételek értékelése szempontjából jelentősnek, illetve nem jelentősnek ítél meg. (15) A jelentős és nem jelentős összeg kategóriáját értelmezni kell az eszközök bekerülési értékének meghatározásánál abban az esetben, ha a bevételezés nem számla, hanem szállítólevél vagy egyéb dokumentum alapján történik. (16) A Főiskola a beérkezett és üzembe helyezett eszközöket folyamatosan állományba veszi, és a tényleges pénzügyi teljesítésnek megfelelően,- szükség esetén- utólag korrigálja. (17) A készletek beszerzése esetén is a bevételezés és a számla közti különbséget minden esetben utólag korrigáljuk. (18) A devizakészlet, devizában fennálló követelés, kötelezettség értékelését külön-külön számlánként kell elvégezni és a könyvszerinti értékkel összehasonlítani. Ha az értékelési különbözet együttes összege főiskolai szinten nem éri el az összes devizakövetelés 5 %-át, az nem jelentősnek ítélhető, ezért az értékelési különbözetet a könyvekben nem kell átvezetni. (19) Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékelése a mérlegben az értékcsökkenéssel csökkentett nettó értéken történik. Amennyiben december 31-én az eszköz számított nettó értéke 1.000,-Ft alatti összeg – melyet nem jelentősnek minősít a Főiskola – a legutolsó alkalommal elszámolt, értékcsökkenés ezen összeggel automatikusan megnő, és ezen időponttól kezdődően az eszköz a 0-ig leírt eszközök állományába kerül át.
10
5. § A könyvvezetés rendje A Főiskola számviteli rendszere (1)
A Főiskola könyvvezetési kötelezettségét az Áhsz. rendelkezései szerint vezeti, melynek értelmében a vagyoni és pénzügyi helyzetét befolyásoló gazdasági eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, és azt év végével lezárja.
(2)
A Főiskola számviteli információs rendszerében az adatok feldolgozása jogosultsági csoportokban történik. Az EOS Ügyviteli Szoftver (a továbbiakban: EOS) a HC Delta Kft. által kifejlesztett rendszerben az alábbi modulok működnek, melyek között on-line kapcsolat van. A modulok: a. Keretgazdálkodás modul b. Pénzügy modul c. Számvitel modul d. Adózás modul e. Nyilvántartások modul f. Kommunikációs modul (NEPTUN, KIR kapcsolat) g. Tárgyi eszköz modul A pénzügyi-számviteli feldolgozás, illetve információszolgáltatás ezeken a szinteken működik.
(3)
A számviteli rendszeren belül az egyes modulok adatai teljesen elkülöníthetők, ugyanakkor lehetővé teszi az adatok gazdálkodási szintekre történő összesítését.
(4)
Az EOS az alrendszerekkel képes Főiskolai szintű gazdálkodási adatok szolgáltatására. A modulok összekapcsolása, a belső automatizmusok, az adatok egyszeri /egy helyen történő rögzítés, on-line kapcsolat révén minden modulban megjelenik/ rögzítése biztosítja az egyező adatokat, a biztonságos működést.
(5)
A főkönyvi és analitikus nyilvántartási modulokkal szemben megfogalmazott követelmény egyrészt a jogszabályokban előírt könyvvezetési és beszámolási kötelezettségnek való megfelelés, másrészt a pénzügyi keret modullal együtt a Főiskola belső gazdálkodásának segítése, a gazdálkodáshoz szükséges információk szolgáltatása. 6. § Egyéb könyvvezetéssel, elszámolásokkal kapcsolatos szabályok, szabályozások
Általános forgalmi adóra vonatkozó szabályok (1) A Főiskola az általános forgalmai adó alanya. Az intézmény a TEÁOR besorolási melléklet szerint végez adómentes és adóköteles tevékenységet is. Az ÁFA visszaigénylésnél az arányosítás módszerét alkalmazzuk, ahol a tételes elkülönítés nem megoldható. Az arányosítás göngyölített %-a évente, a gazdasági év kezdetekor az azt megelőző év utolsó havi Áfa bevallás Áfa feltöltés elkészítésekor kerül meghatározásra. Közvetett kiadások elszámolási rendje, költségfelosztás (2) A Főiskola könyvvezetése azokat a kiadásokat, melyekről a felmerülés időpontjában egyértelműen megállapítható, hogy közvetlenül mely tevékenységhez kapcsolódik, a 7-es számlaosztályban a tevékenységnek megfelelő kiadási előirányzat és teljesítése számlára számolja el. (3)
A kiadások egy részénél a felmerüléskor nem állapítható meg, hogy melyik tevékenységet terheli, ezek a közvetett, vagy általános kiadások.
11
(4)
A Főiskola a közvetett kiadások elszámolására szolgáló kiadási helyeket a kormányrendelet és a helyi sajátosságok figyelembevételével alakította ki. Az alkalmazott 6-os számlaosztály számláit a Főiskola számlakerete, illetve az EOS főkönyvi moduljának aktuális számlatörzse tartalmazza.
(5)
A Főiskolán a közvetett kiadások szakfeladatokra történő felosztása félévenként történik.
(6)
A 6. közvetett (általános) kiadások számlaosztályában elszámolt közvetett kiadásokat a számlacsoportok jellegétől függően a következők szerint osztjuk fel: a. a karbantartó részleg kiadásait a központi irányítás költségei közé kell átvezetni. b. az egyéb kisegítő részlegek kiadásainak felosztása c. gépjármű-üzemeltetés és kazánház költségeit központi irányítás költségei közé kell átvezetni, innen kerül felosztásra költségarányosan, d. épületek fenntartási kiadásainak felosztása: a Tiszaliget épületeinek kiadásai a főiskolai oktatásra használt terület, egyéb iroda működtetése és a kollégiumi célra használt terület arányában történik. A használaton kívüli épületek kiadásait (a bérbeadott épületeken kívül) a központi irányítás költségei közé kell átvezetni, innen kerül felosztásra költségarányosan. e. a központi irányítás kiadásainak felosztása a szakfeladatok közvetlen kiadásainak arányában történik.
Értékcsökkenésre vonatkozó szabályok (7) Az értékcsökkenés elszámolásának rendjére vonatkozó szabályokat részletesen az Eszközök és források értékelési szabályzata tartalmazza. A számlarend és a számviteli politika kapcsolata (8) Az Szt. és az Áhsz. előírja olyan számlarend készítését, mely a törvény és a kormányrendelet beszámoló készítésével kapcsolatos előírásait maradéktalanul biztosítja. (9)
A számlarend kötelező tartalma: a. minden alkalmazásra kijelölt számla számjele, megnevezése; b. a főkönyvi számla tartalma, ahol a megnevezés nem utal egyértelműen; c. a főkönyvi számlára való könyvelés jogcímei a számlát érintő gazdasági események, más számlákkal való kapcsolat; d. a főkönyvi számla és analitikus nyilvántartás kapcsolata; e. a számlarendben foglaltakat alátámasztó Bizonylati Szabályzat3. 7. § Záró rendelkezések
(1) Jelen szabályzatot a Szenátus 2015. július 16-i ülésén megtárgyalta, 43/r/2015. (VII. 16.) számú határozatával elfogadta, és az az elfogadása napján lép hatályba. (2) A jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a Szolnoki Főiskola Szenátusa által 2014. 07. 03. napján 42/c/2014. (VII. 3.) számú határozattal elfogadott Számviteli Politika hatályát veszti. Szolnok, 2015. július 16.
Varga Csaba kancellár
3
Dr. Túróczi Imre rektor
A Szolnoki Főiskola külön szabályzatban rögzíti.
12
