KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG
KÖLTSÉGVETÉS ÉS GAZDASÁG 2015 TAVASZÁN A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA PRIORITÁSAI
Az előadás témái: • a magyar költségvetési politika prioritásainak változásai 2010-től • a gazdaság és a költségvetés várható, ma belátható pozíciói
• a fejlődés azonosságai és különbségei, a kkv szektor szerepe a növekedésben • néhány aktualitás • összefoglaló gondolatok 2
A tavalyi jó teljesítményt követően idén vegyes a kép: a közép-kelet-európai országok felében várhatóan erősödik, a másik felében lassul a GDP-növekedés 5,0
GDP-növekedés (%) Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték: 2,5%, több elemző azonban ennél jobb, 3 %-os eredményre számít. ---- Csehország
4,0 3,1
3,0
Lengyelország
3,5 2,4
2,0 2,0 1,0
0,8 0,0
2,8 Magyarország 2,5 2,5 2,4 Szlovákia 2,3 1,7 Románia 1,1 Szlovénia 0,2 Eurózóna ?
-0,7
-1,0
Horvátország
Bizakodás van Szlovénia javuló teljesítményében, míg Csehország esetében ellenkező a várakozás.
-2,0 -3,0 96-10 átlag
2011
2012
Forrás: Európai Bizottság 2014. őszi előrejelzés, országadatok
2013
2014
2015
Februárban fordulat következett be: magasabb GDP-növekedést várnak az elemzők az eurózónára és benne Németországra is, mint az előző hónapokban GDP-növekedési várakozások 2015-re az egymást követő hónapokban (%)
Forrás: Consensus Economics
A Kormány és a piaci előrejelzők is a hazai növekedés lassulásával számolnak a múlt évi kiemelkedő teljesítmény után, kérdés a mérték és a hosszú távú fenntarthatóság. A folyamatok ma lehetőséget kínálnak további szerkezeti reformokra. GDP-növekedés, Focus Economics felmérés (%)
3.6
A várható magyar növekedés! 2,5–3.0
Korábban a különböző előrejelzések környezettől elmaradó magyar növekedést valószínűsítettek. Az utóbbi hetekben jobbak várakozások: leszakadás helyett felzárkózás!
Forrás: Focus Economics, Költségvetési Tanács Titkársága, üzleti elemzők
5
A GDP-növekedéshez eltérő mértékben, de minden közép-kelet-európai országban hozzájárulnak a beáramló uniós támogatások Uniós támogatások (nettó, a GDP %-ában) 6
6 Bulgária
5
5 Csehország
Forrás: Eurostat
2013Q4
2013Q2
2012Q4
2012Q2
-1 2011Q4
-1 2011Q2
Szlovénia
2010Q4
0
2010Q2
0
2009Q4
Románia
2009Q2
1
2008Q4
1
2008Q2
Lengyelország
2007Q4
2
2007Q2
2
2006Q4
Magyarország
2006Q2
3
2005Q4
3
2005Q2
4
2004Q4
4
Szlovákia
Örvendetes, hogy a beruházási ráta az elmúlt negyedévekben emelkedett, bár ebben szerepet játszott az állami beruházási aktivitás Beruházási ráta (%)
• Az elmúlt 2 évben emelkedett a beruházási ráta, ahogy az uniós pénzek felhasználásának üteme gyorsult • A hazai beruházási ráta mára megközelítette a régiós országok átlagát • Az állóeszközök amortizációját ma már bőven fedezi a beruházás
Forrás: Eurostat, KT Titkárság
Mivel a költségvetési szigorítás nem folytatódott, a fogyasztás 2%-kal nőtt, és a dinamika kevéssel e szint felett stabilizálódhat Fogyasztás növekedése (év/év, %)
Forrás: Focus Economics, KT Titkárság
8
Az infláció továbbra is alacsony marad a közép-kelet-európai országokban, elsősorban az olajár csökkenése miatt Infláció (%)
6 5 4
Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték: 1,8%
3
Lengyelország Magyarország
Szlovákia Románia
2
Szlovénia Horvátország
1 0 2011
2012
2013
2014
Forrás: Európai Bizottság 2014. őszi előrejelzés, Magyarországra a legfrissebb várakozást szerepeltetjük
2015
Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásainak megoszlása (%) F01. Általános közösségi szolgáltatások
100%
F02. Védelem
90%
F03. Rendvédelem és közbiztonság 80%
F04. Oktatási tevékenységek és szolgáltatások F05. Egészségügy
70%
F06. Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások
60%
F07 Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások F08.a Sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások F08.b-f További szórakoztató, kulturális, és vallási tevékenységek és szolgáltatások F10 Mező-, erdő- , hal- és vadgazdálkodás
50%
40%
30%
20%
F12. Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások F14 Környezetvédelem
10%
F15 Államadósság-kezelés Egyéb (9., 11., 13., 16.) funkciók összesen
0% 2010
2011
2012
2013
Forrás: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés
2014
2015
10
A költségvetési hiány – Horvátországot kivéve – várhatóan minden közép-keleteurópai országban a 3%-os határérték alatt marad Költségvetési hiány (a GDP %-ában)
14,6 8
7 6
5,6
5,5
5
4,4
4
3,4
3
2,9
2
2,6 2,1 2014
96-10
2011
átlag Forrás: Európai Bizottság 2014. őszi előrejelzés
2012
2013
2,9 2,8 2,8 2,4 2,6 2015
Lengyelország Magyarország Szlovákia Románia Szlovénia Eurózóna Horvátország Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték 2,4%
Az Európai Bizottság szerint az államadósság aránya – Magyarországot kivéve – várhatóan minden közép-kelet-európai országban emelkedni fog 2015-ben Államadósság (a GDP %-ában)
100 90 80 70
60
94,7
95,0
82,2 81,7 76,9
84,9 82,9
54,1
50
49,1
40
39,4
76,4 54,9 50,2 40,4
Eurózóna Horvátország Szlovénia Magyarország *
30
Szlovákia
20
Lengyelország
96-10
2011
2012
átlag
2013
2014
2015
Románia
*A
2015. évi költségvetési törvény szerint – stabilitási törvény alapján változatlan árfolyamon számítva – az államadósság aránya Magyarországon 2014-ről 2015-re 76,3%-ról 75,4%-ra csökken. Várhatóan teljesülnek az alkotmányos előírások. Forrás: Európai Bizottság 2014. őszi előrejelzés, Nemzetgazdasági Minisztérium
12
Az államadósság ráta az évközben tapasztalt átmeneti növekedés után éves összevetésben – az MNB és a KSH adatai szerint – kissé csökkent tavaly; idén hasonló mérséklődést várunk A bruttó és a nettó államadósság a GDP arányában* (%)
**
Forrás: MNB Pénzügyi Számlák, KSH, KT Titkárság, *a 4 negyedéves gördülő GDP %-ában **31.891,6 milliárd forint (az előző évihez képest folyó áron 6,8 %-kal, változatlan áron 3,6 %-kal nagyobb) GDP-vel számolva
A stabilitási törvény szerinti adósságmutató ettől eltér (várhatóan nagyobb mértékben csökken), mert azt változatlan EUR/HUF árfolyamon kell kiszámolni. A forint éves összevetésben 6%-kal magasabban állt 2014. év végén, ami önmagában a GDP 1,7%ával emelte az adósságrátát. Előretekintve jók a kilátások, teljesítési veszélyek elsősorban a forint árfolyam alakulásától függően 2016 – 2017-re vannak.
13
Az év végi bruttó államadósság csökkenéséhez általában hozzájárul, hogy az államháztartás pénzügyi eszközeinek év végi állománya a 2008 óta tapasztalt átlag alá mérséklődik Az állam egyes pénzügyi eszközeinek állománya (milliárd forint)
Forrás: MNB, ÁKK, KT Titkárság
A 2011–2013-as időszakban a GDP 8,7%-ával lett kisebb a bruttó adósság a Nyugdíjreform és az Adósság-csökkentő alap forrásai bevonásával. E folyamat fordítottja a 2010 előttinek, amikor részben a nyugdíjpénztárakba befizetett járulék miatt nőtt az államháztartás hiánya és ezáltal az államadósság. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap forrásai és felhasználása (milliárd forint) mrd HUF
a GDP* % - ában
Források (1)
Eszközök
(2)
Egyéb bevétel
(3) = (1) + (2)
Nyugdíjreform Alap 2011 májusi induló állomány reálhozam nélkül
memo
reálhozam
memo
Nyugdíjreform Alap 2011 májusi induló állomány reálhozammal együtt
(4) (5) = (3) + (4)
Plusz átlépők 2012-ben reálhozam nélkül Összes forrás
2 678
9,2
34
0,1
2 712
9,3
233
0,8
2 945
10,1
51
0,2
2 763
9,5
459
1,6
1 763 243 81
6,1 0,8 0,3
2 088
7,2
2 547
8,7
133
0,5
0,2
0,0
2 680
9,2
84
0,3
Felhasználás (6) (7) (8) (9) (10) = (7) + (8) + (9) memo (6) + (10)
Befizették a költségvetésbe 2011-ben DKJ és Állampapír bevonás és visszavásárlás (2011-2013) IMF-nek törlesztették 2012-ben Önkormányzati hitelek előtörlesztése 2013-ban Összesen bevonás és törlesztés A bruttó adósságdinamikára kedvező hatást eredményező felhasználás**
(11)
Térítésmentes átadás az MNV részére 2012-ben
(12)
Nyugdíjreform Alap záró állomány 2013. december 31-én
(13) = (6) + (10) + (11) + (12) (16)
Összes felhasználás rezidum: árfolyamveszteség, egyéb
Forrás: ÁKK elszámolás: http://akk.hu//kepek/upload/2014/NYRA_pf_honlapra_20131231.pdf, KT Titkárság, *: a 2013-as GDP %-ában; **: a 2013-as tranzakciók hatása nélkül
A költségvetések szempontjából előnyös, hogy az állampapír hozamok alacsony szintre csökkentek, előretekintve az amerikai kamatemelés hozhat fordulatot A 10 éves állampapírhozam alakulása (bázispont)
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
Forrás: Eurostat
2015.01.
2014.11.
2014.09.
2014.07.
2014.05.
2014.03.
2014.01.
2013.11.
2013.09.
2013.07.
2013.05.
2013.03.
2013.01.
2012.11.
2012.09.
2012.07.
2012.05.
2012.03.
2012.01.
Magyarország Románia Horvátország Lengyelország Szlovénia Eurózóna Szlovákia
Kedvező fejlemény az is, hogy a felárak az elmúlt évekhez képest csökkentek vagy alacsonyak maradtak A CDS-felár alakulása (bázispont)
700
Bulgária Magyarország
600
Románia
500
Lengyelország Szlovákia
400
Csehország
300 200 100
Forrás: Reuters
2015.03.
2015.01.
2014.11.
2014.09.
2014.07.
2014.05.
2014.03.
2014.01.
2013.11.
2013.09.
2013.07.
2013.05.
2013.03.
2013.01.
2012.11.
2012.09.
2012.07.
2012.05.
2012.03.
2012.01.
0
A strukturális tényezők mellett ország-specifikus események és a gazdaságpolitika is befolyásolja az egyes országok relatív megítélését A CEE térség átlagos CDS-felára és az egyes országok relatív pozíciói (bázispont)
Forrás: Reuters, a CEE átlag a fenti országok átlaga, az egyes országok vonalai pedig a CEE átlagtól való eltérést ábrázolják
18
Egy főre eső GDP (euró) a közép-kelet-európai országokban 20 000,0
18 000,0
16 000,0
14 000,0
12 000,0
10 000,0
8 000,0
6 000,0
4 000,0
2 000,0
0,0
Csehország
Horvátország
Magyarország
Lengyelország
Románia
Szlovénia
Szlovákia
2013
14 956,5
10 220,6
10 146,2
10 275,8
7 206,9
17 555,7
13 601,1
2014
15 300,5
10 169,5
10 481,0
10 615,0
7 423,1
18 012,1
13 927,5
2015
15 683,0
10 189,8
10 732,6
10 954,6
7 623,5
18 336,3
14 275,7
2013
Forrás: Eurostat, IMF World Economic Outlook, EU Bizottság
2014
2015
19
Egy főre eső GDP (euró) vásárlóerőparitáson a közép-kelet-európai országokban 35 000
30 000
25 000
20 000
15 000
10 000
5 000
0
Csehország
Horvátország
Magyarország
Lengyelország
Románia
Szlovénia
Szlovákia
2013
27 347
20 222
23 236
22 273
17 440
28 512
26 616
2014
28 446
20 392
24 336
22 429
19 397
29 359
27 665
2015
29 659
20 873
25 406
25 703
20 356
30 266
28 888
2013
Forrás: Eurostat, IMF World Economic Outlook, EU Bizottság
2014
2015
20
Magyarország megyéiben az egy főre jutó vásárlóerő, 2014 EU 100 %-hoz képest
Forrás:GfK Eurostat, IMF World Economic Outlook, EU Bizottság
KKV-k számának alakulása 2011-2014 között havi bontásban 390 000
385 000
380 000
375 000
370 000
365 000
360 000
355 000
350 000
345 000 J
F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D 2011.
Forrás: KSH
J
F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D 2012.
J
F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D 2013.
J
F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N 2014.
22
KKV-k részesedése a foglalkoztatásban és hozzáadott érték termelésben (%) 75,00%
70,00%
A nemzetközi összehasonlításban különösen gyenge, stagnáló hatékonyságot mutató adatok egyben a beavatkozás, cselekvés és fejlesztés lehetőségeit is kijelölik.
65,00%
A tapasztalat az, hogy azokban az európai országokban, ahol a kereskedelmi- és iparkamaráknak nagyobb a fejlesztésben a szerepe és a lehetősége, jobbak az eredmények.
60,00%
55,00%
50,00% 2010
2011
2012 KKV-k foglalkoztatási arány
Forrás: Eurostat, 2014-2015 becslés
2013
2014
2015
KKV-k részesedése a hozzáadott értékben
23
Magánszektor GDP-arányos hiteltartozása 2012-ben Elsősorban nem a magyar magánszektor eladósodása miatt vált Magyarország sebezhetővé, hanem az államháztartás eladósodása, illetve a magas külső eladósodottság miatt. A duális magyar gazdasági szerkezet miatt a hazai tulajdonú mikro-, kis- és középvállalatok eladósodottsága nagyságrendileg kisebb arányú, mint a külföldi tulajdonú vállalkozásoké. A régiós országokhoz képest viszont magasabb a magyar magánszektor GDP-arányos bruttó adóssága.
24
Forrás (ábra és szöveg): Matolcsy György (2015): Egyensúly és növekedés, Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon 2010-2014, 411.oldal, Kairosz Kiadó, Budapest
A mérleg szerinti eredményt (millió HUF ) és a befektetési vállalkozások számának változását nézve, és a mérleg szerinti egyesített teljesítményben a BudaCash és a Questor számait nézve kitűnik, hogy - 2006-2007-ben a BudaCash és a Questor pozíciója rosszabb a többi vállalkozásénál, utóbbi jelentős visszaesését mutat, - 2007 és 2010 között a befektetési szektor a válság, a bizalomvesztés, a befektetési hajlandóság visszaesése miatt elveszti nyereségtermelő képességét, és ez lényegében 2012-ig így marad, e két cég azonban tartani tudja pozícióit, sőt 2011-től erőteljes eredménynövekedést mutat, - 2013-ban a szektor összes nyereségének több mint nyolcvan százalékát e két cég adja. 3 000
45 40
2 500 35 2 000
30
25 1 500 20 1 000
15
10 500 5 0
0 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Befektetési vállalkozások száma BUDA-CASH Brókerház Zártkörűen Működő Rt. QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyilvánosan Működő Rt. Mérleg szerinti eredmény összesen
Forrás: PSZÁF/MNB Aranykönyvek
25
Pesszimista hangulat érvényesült a 2012 év elején. Prófécia volt, hogy a bizalomhiány miatt a reálgazdasági eredmények mellett is, nemcsak „újratermelődik” az adósság, hanem aránya is gyorsan növekszik, mert az alkalmazkodás elmarad: folyamatos lesz a csődveszély, a stabilitás-hiánya. 2015 tény: lassú javulás, Trendforduló következett be, de 2015-ben sem lehet hátradőlni!
piactartás miatt a bankszektorban jelentős tőkebevonás, a hitelezést állami eszközök segítik
2015 tény: gyengülő, de stabil árfolyam
2015 tény: jelentősen csökkenő finanszírozási költség
Forrás: Simor András 2012 január, Illetve 2015 saját szerkesztés
2012 várakozás: az adósság/adósságarány tovább emelkedik
2015 tény: jelentősen javuló kilátások
2015:nominálisan még növekszik, 26 de aránya csökken
Előretekintve: a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség. A felzárkózás egyetlen útja, ha magasabb hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba. A növekedési képesség erősítése A beruházási ráta emelése, a hitelezési aktivitás javítása, a KKV-szektor vállalkozóképességének fejlesztése.
A K+F tevékenység további erősítése. További befektetés a humán tőkébe, képzettebb munkaerő-kínálat biztosítása. A versenyképesség javítása az üzleti bizalom további erősítésével, a szabályozás kiszámíthatóságának növelésével
Forrás: KT Titkárság
A gazdaságfejlesztésre fordított források 2500 ról 3000 Mrd-ra emelése
A GDP fenntartható növekedése
Felszabaduló forrás a gazdaságfejlesztésre
Fenntartható GDParányos államadósságcsökkentés
Stabil, forrásaiban javuló költségvetés
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
28
