Ikt. szám: 8-147/2015
Soproni Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2015
Tartalomjegyzék
I.
BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 4 1. Az iskola adatai ............................................................................................................... 4 2. A pedagógiai program törvényi háttere I/86 ................................................................... 5 3. Az iskola szervezeti felépítése ........................................................................................ 7 4. Nevelésfilozófiánk .......................................................................................................... 9 5. Történetünk ................................................................................................................... 11 6. Hagyományaink ............................................................................................................ 13
II.
NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................. 17 1. A köznevelés feladata és célja ....................................................................................... 17 2. A nevelő-oktató munka ................................................................................................. 20 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 26 4. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................. 27 5. Közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködése ........................................ 29 6. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai........................................ 31 7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................... 32 8. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 34 9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .................................................................................................................................... 41 10.
A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartás formái .... 42
11.
Felvétel és átvétel helyi szabályai ............................................................................. 44
12.
Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai ............................. 45
13.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .......... 47
III. HELYI TANTERV .......................................................................................................... 49 1. Választott kerettantervek ............................................................................................... 49 2
2. A tanulásban akadályozott/ enyhe értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelése, oktatása. ................................................................................................................................ 50 3. Az értelmileg akadályozott/ középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása ................................................................................................................................. 52 4. Speciális szakiskola ....................................................................................................... 61 5. Kötelező tanórai foglalkozások, nem kötelező tanórai foglalkozások megnevezése óraszáma ............................................................................................................................... 62 6. Egyéb foglalkozások szervezésének elve ...................................................................... 70 7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve. ............................................................................................................ 73 8. A NAT-ban, a kerettantervekben és az SNI-s irányelvekben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai. ........................................................................ 74 9. Mindennapos testnevelés, testmozgás, gyógytestnevelés ............................................. 77 10.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek................................ 78
11.
Környezeti nevelési elvek .......................................................................................... 82
12.
Ellenőrzés és értékelés. .............................................................................................. 84
13.
A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának
értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek. .................................................................. 93 14.
A házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai ................................................ 100
15.
A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. .......................... 106
16.
Szakiskolai szakmai program .................................................................................. 107
3
I.
BEVEZETÉS
1. Az iskola adatai Az iskola neve Soproni Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola Az iskola székhelye 9400 Sopron, Petőfi tér 3. Az iskola felügyeleti szerve Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az alapító okirat száma, kelte 164/2012. (V.31.) K.gy. határozat Beiskolázási körzete, földrajzi működési területe Sopron Megyei Jogú Város és közigazgatási területe. Beiskolázás feltétele Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye Intézmény típusa: Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény.
4
2. A pedagógiai program törvényi háttere I/86
2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
32/2012 (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
2003/243. (XII.17.) Kormány rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról és módosításai;
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
51/2012 számú EMMI rendelet (a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről)
280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról
328/2009. (XII. 29.) Korm. Rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról
2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról
2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról
a gyermekek jogairól szóló 1991. LXIV. törvény (1989. november. 20. a New Yorkban aláírt a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény alapján 23., 25., 28., 29. cikk
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. tv.
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 5
26/1997.(IX.3.) NM rendelet (Rendelet az iskola egészségügyi ellátásról)
10/2006. (II. 16) OGY határozat az Új Országos Fogyatékosügyi programról
1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről
133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről
az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet,
3/2009. (I. 27.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
1198/2011. (VI. 17.) Korm. határozat a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására vonatkozó koncepcióról
8/2008. (I. 23.) FVM rendelet a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei kiadásáról20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről
19/2008. (XII. 4.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet módosításáról
1/2010. (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény
51/2010. (IV. 29.) FVM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény
2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
Az intézmény Minőségirányítási Programja
Az intézmény Alapító Okirata
6
3. Az iskola szervezeti felépítése
Iskolánk a Soproni Kozmutza Flóra EGYMI a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ fennhatósága alatt működő alapfokú és szakiskolai képzést nyújtó gyógypedagógiai oktatási intézmény. Alapfeladatunk kiegészül a Köznevelési Hídprogramok keretében folyó neveléssel-oktatással.
Az iskola szervezeti egységei
Általános Iskola - tanulásban akadályozott/enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára.
Általános Iskola - értelmileg akadályozott/középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára.
Súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai neveléseoktatása.
Speciális Szakiskola
Készségfejlesztő Speciális Szakiskola.
EGYMI.
Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése az SNI gyermekeket integráló óvodák, általános iskolák és középiskolák számára
1.
Az intézmény a tanulásban akadályozott/ enyhe értelmi fogyatékos és az értelmileg akadályozott/ középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek nevelését és oktatását végzi. A szakértői bizottság véleményében foglaltak szerint biztosít gyógypedagógiai ellátást a tanulók számára. Az iskolában a nevelés és oktatás a gyermekek speciális szükségleteinek figyelembe vételével meghatározott tanítási folyamatnak megfelelően, a pedagógiai programunk alapján történik.
2.
Az általános iskolában az tanulásban akadályozott/enyhe értelmi fogyatékos és az értelmileg akadályozott/középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek alapfokú nevelése az első évfolyammal kezdődik és a nyolcadik évfolyammal fejeződik be. Az iskola az értelmileg akadályozott /középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek számára külön csoportokat működtet.
3.
Tanulóinkat érdeklődésüknek, képességprofiljuknak megfelelően felkészítjük a középfokú nevelési-oktatási szakaszra, a speciális szakiskolai, illetvekészségfejlesztő speciális 7
szakiskolai továbbtanulásra. Kiemelt célunk mindazon képességek fejlesztése, illetve kialakítása, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra való belépéshez, és megmaradáshoz,
valamint
az
egész
életen
át
tartó
tanulás
megalapozásához
elengedhetetlenül szükségesek. 4.
A többi tanulóval együtthaladásra képtelen értelmileg akadályozott/középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára készségfejlesztő speciális szakiskola működik. A szakiskolai nevelés- oktatás-képzés célja: -
A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása
-
A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése
-
A szakmai vizsgára való felkészítés
-
A munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.
A speciális szakiskola keretében, a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban,a 9/E évfolyamon, valamint az oktatott szakmákhoz kapcsolódóan azOrszágos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzés történik.
A szakiskola 9/E évfolyamán általános
műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítés zajlik. A szakképzési évfolyamokon a szakma elsajátítása iskolán belüli vagy kívüli tanműhelyekben – együttműködési
szerződés,
továbbá
tanuló
szerződés
alapján
–
igény
szerint
szórványoktatást végző mestereknél - folyik.
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként, a SNI gyerekek, tanulók többi gyerekekkel, tanulókkal együtt történő nevelésének, oktatásának segítése a feladatunk, a többségi iskolákkal együttműködésben. Utazó gyógypedagógusaink a fejlesztő tevékenységet a szakértői bizottság szakvéleménye alapján, egyéni fejlesztési tervben foglaltak szerint végzik. Iskolánk, alapozó-, logopédiai-, Ayres- terápiás, és más speciális eszközökkel ellátott fejlesztő termében fogadja a többségi iskolákból fejlesztésre érkező SNI tanulókat. Feladatkörünkben, a rendelkezésre álló szakmai kompetenciák alapján a következő tevékenységeket tudja ellátni: fejlesztő nevelés-oktatás, logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, pedagógiai szakszolgálat, gyógypedagógiai tanácsadás (tanügyi
dokumentáció,
módszertani
segítség,
eszköztár
megválasztása),
utazó
gyógypedagógiai hálózat működtetése. E feladatokat a fenntartóval való egyeztetéssel 8
végezzük. Szakmai szolgáltató munkaközösségünk fogja össze, koordinálja az utazó gyógypedagógiai
hálózat,
módszertani
segítségnyújtás,
gyógypedagógiai
tanácsadás
tevékenységeit. Az intézményegység-vezető koordinálja az SNI tanulók integrált nevelésével foglalkozó pedagógusok szakmai munkáját. A köztudatba bekerülés, kapcsolat felvétel érdekében, intézményi honlapunkon megjelenítjük szolgáltatásaink sorát, elérhetőségeinket, és a kapcsolattartó nevét.
4. Nevelésfilozófiánk Intézményünk nevelésfilozófiáját alapvetően az informális tanuló-központú megközelítés határozza meg, tehát a formális szisztematikus tanár/szubjektum központú oktatással szemben inkább a humánus, fejlődésorientált nevelés-oktatás elsődlegessége válik meghatározóvá pedagógiai tevékenységrendszerünket illetően. Ehhez szükséges a pedagógusok alapos, átfogó, korszerű szaktárgyi és szakmai tudása, felkészültsége, a NAT és a megfelelő keret-és helyi tanterv tantárgyainak ismerete, valamint a legújabb oktatási programok beépítése, alkalmazása a nevelő- oktató munka folyamán. Gyógypedagógiai tevékenységünk során alkalmazzuk a főbb szakmódszertani alapelveket. E filozófia szellemében végzett nevelő-oktató munka teszi lehetővé, hogy maga a tanulási tevékenység, a speciális szükségletek figyelembe vétele mellett, fokozott figyelemmel az egyes fejlesztendő területek időbeli elrendezésének optimalizálására, a tanulók személyes érdeklődésére, igényeire, kreativitására támaszkodva, azokra építve alakítson ki számukra a későbbiekben is flexibilisen alkalmazható tudást. Miután maga a tudás az öntudatosságon és a tudat fejlesztésén, illetőleg a sokoldalú tevékenységen alapul, alapvető célként fogalmazódik meg számunkra, hogy tanulóink bátrak, öntudatosak legyenek az egyes tevékenységek, munkafolyamatok végrehajtása során. Valamennyi gyermek, természetesen a saját lehetőségeihez mérten, akár képessé is válhasson irányítani saját gondolkodási, illetve tanulási folyamatait. Mindezek során nem mellőzhető, sőt alapvető jelentőségű a differenciált, egyéni sajátosságokhoz igazodó speciális megsegítés. A meglévő képességek optimalizálását, illetve a hiányosan működő képességek korrekcióját valamennyi évfolyamon, osztályszinten, valamint kiscsoportos, illetve egyéni formában végezzük. Gyógypedagógiai tevékenységünk során természetesen figyelemmel kell lennünk bizonyos lelki zavarokat mutató tünetekre is, nem szabad elhanyagolnunk a gyermekek esetenként rejtett,
másodlagos
sérüléseire
utaló
jelek 9
fontosságát.
Ezek
feltárását,
pontos
diagnosztizálását követően elengedhetetlenül fontos a lappangó pszichés problémák mielőbbi hatékony és szakszerű kezelése. A nevelésbe ágyazott oktatás hatékonyságának kiaknázása különösen lényeges szempontként jelentkezik az értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) gyermekek fejlesztése esetében. Az egyes tanuló érdekeit elsődlegesen előtérbe helyező, szakmai szempontokat érvényesítő a pedagógiai optimizmus szellemében tevékenykedő tantestület, valamint az iskola többi dolgozójának összehangolt, átgondolt munkája, a biztonságos és barátságos iskolai légkör lehet munkánk sikerességének a garanciája. Miután e filozófia végső célként intézményünkben különösen hangsúlyossá teszi a lehetőség szerinti teljes társadalmi integrációra való törekvést, felkészítést a továbbtanulásra, a munka világába való beilleszkedésre, így különös hangsúlyt kell fordítanunk az önálló életvezetési technikák elsajátíttatására, gyakoroltatására. Mindezek során elengedhetetlen a tanulók önismeretének fejlesztése, az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, s mindezek által a helyes, követendő értékrend kialakítása, a másokkal szembeni tolerancia fontosságának tudatosítása. A nyitott iskola híveként építő jellegű, gyümölcsöző kapcsolatok kialakítására törekszünk városunk több intézményével, mindezzel is elősegítve és megcélozva gyermekeink minél teljesebb körű társadalmi integrációját. Megvalósuló ökoiskolai programjainkkal rendszeres közreműködői vagyunk a régió számos környezetvédelemmel
kapcsolatos
rendezvényének,
melyeken
diákjaink
aktív
szerepvállalásával előtérbe kerülhetnek, érvényesülhetnek napjaink környezettudatos nevelési szempontjai. A kínálkozó lehetőségek kiaknázásával egyre tágabb teret igyekszünk biztosítani tanulóink számára, hogy tudásukat, képességeiket kipróbálhassák, összemérhessék más iskolák diákjaival,
kibontakoztathassák
tehetségüket
az
egyes
területeken.
Mindezek
elengedhetetlenül szükségesek reális önértékelésük fejlődéséhez, hozzájárulnak pozitív énképük kialakításához. Módszertani intézményként különböző szakmai rendezvényeket, előadásokat szervezünk, melyek során alkalom kínálkozik a többségi iskolákból ellátogató pedagógusokkal való találkozásokra, s ezek során az elsődlegesen gyógypedagógiai kompetenciakörbe tartozó problémákról való konzultációkra, eszmecserékre. Szaktanácsainkkal, tapasztalatainkkal igyekszünk segíteni számukra az integrált nevelés-oktatás teljesebb sikere érdekében végzett munkájukat.
10
5. Történetünk Rövid történeti áttekintés Iskolánk patinás épülete a Petőfi téren, a Petőfi Színház szomszédságában áll. Az egykori kaszinóként funkcionáló ingatlant Pejachevich József megbízásából Ringer József tervezte. Látványnak sem utolsó az 1789-ben épült, zártsorú, U alakú beépítésű, késő barokk épület. Az 1834-ben leégett házat 1835-ben állították helyre, majd 1853-tól kaszárnyaként működött az épület. A 1891-es átalakítás során a korábban kétszintes ház egyemeletes lett, Walder József tervei alapján eklektikus homlokzatot kapott, késő reneszánsz díszítéssel. A ház falai között évtizedek óta iskola működik. Korábban fiúiskolaként, majd egységes általános iskolaként funkcionált, később a soproniak által belvárosinak nevezett, ma Szent Orsolya Általános Iskola Gimnázium és Kollégium tanulói jártak ide harmadikos korukig. Iskolánk tanulói 1989 óta tanulhatnak az ódon falak között, amikor a Mátyás király utcai épületből átköltözve, Általános Iskola néven önálló intézményként kezdtük meg a tanévet 103 tanulóval. 1998 mérföldkőnek számított az iskola történetében, hiszen intézményünk ekkor vette fel a magyar gyógypedagógia nagyasszonyának, Kozmutza Flórának a nevét. Mentalitásunkban, valamint szakmai szemléletmódunkban is azokat a humanisztikus értékeket kívánjuk képviselni és közvetíteni tanítványaink felé, amelyeket Kozmutza Flórától és utódaitól kaphattunk útravalóul a főiskolán. Az iskola helye és épülete Az immár 224 éves épület Sopron belvárosában található. A földrajzi elhelyezkedés, a ház sajátosságai alapvetően befolyásolják pedagógiai munkánk lehetőségeit. A nagyobb osztálytermek kettéválasztásával, igyekeztünk optimalizálni a tanulócsoportok elhelyezését. Egyes termek alapterülete azonban igen kicsi, esetenként a szellőztetés, a természetes megvilágítás sem megfelelő. Az iskola nyílászárói elavultak, ezáltal számos tanteremben a szükséges
légcsere
csak
korlátozottan
biztosított.
Bár
a
vízvezeték,
illetve
a
szennyvízelvezetés megfelelő, a mosdók száma kevés, a vizesblokkok felújításra szorulnak. Miután az informatika tanterem kialakításakor új vezetékrendszer kiépítésére került sor, a villanyvezeték állapota jelenleg megfelelőnek tekinthető. A 2003-as fűtéskorszerűsítés során az elavult, füstös, kormos cserépkályhákat lebontották, a modern központifűtés-rendszer kiépítése a tanulók és a dolgozók munkakörülményeinek javulását eredményezte. 11
A tantermek berendezését a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk újítani, a régi, korszerűtlen, elhasználódott eszközök cseréje folyamatos. A folyosókon a gyerekek munkáiból készült kiállítás fogadja a látogatókat. Az aktualitásoknak megfelelően mindig újabb és újabb rajzok, tárgyak bizonyítják tanulóink kreativitását. A tematikus faliújságok egy adott terület eseményeiről, az egyes tanulmányi és sportversenyekről informálják a diákságot, valamint az iskola dolgozóit. A szülők folyamatos, részletes tájékoztatását szolgálja az iskola bejáratánál elhelyezett hirdetőtábla. A tizenhárom esztendeje felújított tornaterem a korábbi évekhez képest színvonalasabb sporttevékenységet tesz lehetővé, amely tanulóink egyes versenyeken elért eredményeiben is tükröződik. Bár a sporteszközök tekintetében kedvező a felszereltség, sajnos a megfelelő öltöző- és zuhanyzóhelyiség hiánya okán csak részben lehetünk elégedettek. Az atlétikai versenyekre való felkészülés céljából lehetőség kínálkozik a Kuruc-dombi sportpálya igénybe vételére. Korszerűen kialakított, a közelmúltban felújított fejlesztő helyiségek segítik a magas színvonalú terápiás munkát a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók egyénre szabott, meghatározott irányvonalú optimális fejlesztése céljából. Iskolánk nem rendelkezik orvosi szobával, így a gyermekek egészségügyi vizsgálatát, valamint az aktuális védőoltásokkal való ellátásukat egy külön helyiségben végzik a szakemberek. Sajnos, külön könyvtárszobával nem rendelkezünk, bár az iskolakönyvtár állománya folyamatosan bővül. Az iskolai technikai felszereltsége megfelelő: TV, videó, magnó, cd lejátszó, projektor, írásvetítő, diavetítő, szerszámok, kézműves eszközök, térképek, applikációs képek, s legújabban modern digitális táblák segítik a színvonalas oktató-nevelő munkát. Szertárunk azonban nagyon kicsi, így a taneszközök szakszerű tárolása nem megfelelő. Az ismeretek korszerű elsajátítását segíti a modern számítógépekkel felszerelt informatika szaktanterem. A kiépített WiFi-rendszer az iskola szinte egész területén lehetővé teszi az internet használatát. A SOPRONTISZK keretén belül korszerűen kialakított szaktantermek segítik a szakma elsajátítását. Iskolánkban tálaló konyha működik, az ebédet a gyermekkonyháról kapjuk. Az ebédlő kicsi, de barátságos. Jó szervezéssel mindenki kényelmesen, kulturáltan fogyaszthatja el ebédjét. Az 12
evőeszközök, tányérok állapota megfelelő, a terítők tisztántartását helyben oldjuk meg. Az ételek minősége és mennyisége változó. Több gyermek csak itt jut megfelelő mennyiségű, tartalmas, egészséges táplálékhoz. A zárt, betonozott, kicsi udvarunk sajnos csak részben elégíti ki a tanulók mozgás- és játékigényét. Dísznövények telepítésével, padok kihelyezésével próbáljuk barátságosabbá tenni. Nagyon hiányoznak a játékeszközök, a homokozó. Az udvart inkább csak a délelőtti órák közötti levegőzésre használjuk.
6. Hagyományaink Iskolai ünnepségek Intézményünk hagyományainak ápolása az iskolai év rendjéhez illeszkedik, így először a tanévnyitó ünnepségre kerül sor. Az első nap szervezett programjai segítik tanulóink érzelmi ráhangolódását az iskolai élet mindennapjaira. Október hatodikán az aradi vértanúkra emlékezünk, gyertyát gyújtunk a tiszteletükre állított emlékműnél, az osztályképviselők a városi ünnepségen is megjelennek. Október 23-án iskolai ünnepség keretében gondolunk 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire, hőseire, áldozataira. Fontos ünnep számunkra november 21, amikor iskolánk névadójáról, Kozmutza Flóráról emlékezünk meg, s melyet hagyományosan gyógypedagógiai szakmai konferencia követ. December 14-én, a Hűség napján városismereti vetélkedőt rendezünk, ahol a tanulók csapatokat alkotva mérhetik össze Sopronról szerzett ismereteiket. Január 12-én a Don-kanyarban elhunyt hősökre emlékezünk. Nemzeti ünnepünkön, március 15-én az irodalmi szakkör tagjai színvonalas műsorát láthatjuk az 1848-as eseményekről. Az általános iskolai tanulmányaikat befejező végzős diákjaink számára jelentős esemény a ballagási ünnepség, melynek során meghitt műsor keretében búcsúznak el tanáraiktól, az iskolától. Ezt követi végül a tanévzáró, amikor visszatekintve az elmúlt tanév eseményeire, sikereire, átvehetik jutalmukat, oklevelüket a tanulásban, szorgalomban, a különböző sporttevékenységekben legsikeresebb tanulók. A hagyományos bizonyítványosztás mellett ekkor kerül sor a szakmai vizsgát tett tanulók okleveleinek átadására is, valamint a szalag felkötésére, az iskola zászlóra is. 13
Hagyományainkkal kapcsolatos tevékenységek, népi kismesterségek A
népi
kismesterségek
megismertetése
során
a
magyar
hagyományőrző
kultúra
jellegzetességeinek minél szélesebb skáláját bemutatva igyekszünk lehetőséget kínálni tanulóink számára hazánk nagy múltú kultúrájában való elmélyülésre. Képességeiket és érdeklődésüket szem előtt tartva próbáljuk felébreszteni bennük a hagyományok elevenen tartásának, az értékek ápolásának igényét. Miután a gyermekek a családban alig, vagy egyáltalán nem találkoznak a népi hagyományokkal, megpróbáljuk a népi örökség befogadásának és újjáélesztésének módszereit átgondolni, és az iskolai élet mindennapjaiba szervesen beilleszteni. Mindez alapvető fontosságú egyrészt az értelmileg sérült gyermekek érzelmi fejlődését illetően, mintegy követendő értékrendet kínálva részükre, másrészt a speciális szakiskolai tagozatra való felkészülés szempontjából, ahol lehetőségük nyílik hagyományőrző mesterségek elsajátítására is. A régi magyar népszokásokban, a tárgyi kultúrában való jártasság kialakítása nem pusztán a „művészeti nevelés”, valamint az „életvitel és gyakorlati ismeretek” műveltségi területek kapcsán merül fel alapvető feladatként. Aktuálisan a tanórán kívüli tevékenységek szerves részét is képezi, amikor a tanév rendjéhez illeszkedve készülünk az egyes ünnepekre, megemlékezésekre, hagyományos rendezvényeinkre. A megszerzett ismeretek eredményesen alkalmazhatók Mikulás napján, az adventi gyertyagyújtások kapcsán, a karácsonyi műsorban való részvételük alkalmával, valamint a farsangi népszokások felelevenítése során. Az egyszerűbb fogások bemutatásán túl, az összetettebb technikai eljárások megtanítása mellett igyekszünk valamennyi tanuló számára az alkotói tevékenység szabadságát is biztosítani, ezzel is lehetőséget teremtve kreativitásuk kibontakoztatására. Az egyes praktikus használati és ajándéktárgyak elkészítése során megismerkedhetnek azok funkcióival, a különféle anyagok tulajdonságaival, elsajátíthatják a kivitelezés technikai fogásait. Mindazon túl, hogy felébresztjük igényüket az esztétikus környezet kialakítására, a magyar népművészeti hagyományok számos lehetőséget kínálnak számukra új kifejezési formák elsajátítása is. Több éves múltra tekintenek vissza már azok a játszóházi rendezvényeink is, amelyek a téli és tavaszi ünnepkörökhöz kapcsolódnak. A sok színes, érdekes ötlet, a sokféle technika, a hagyományos eszközök, anyagok vonzzák a gyerekeket. Megtanulnak türelmesen várni, tekintettel lenni egymásra, bízni önmagukban. Az elkészített apróságokkal szüleiket, testvéreiket, egymást vagy tanáraikat ajándékozzák meg. 14
Kulturális bemutatók, kórustalálkozók, kiállítások Az évente megrendezésre kerülő kulturális bemutató kedvező alkalmat nyújt a társintézményekkel kialakított kapcsolatok ápolására, jó alkalmat teremt a meghívott vendégek számára, hogy bepillanthassanak intézményünk kulturális életébe. Az egészséges versenyszellemre, ugyanakkor egymás elfogadására, a toleranciára való nevelés mellett a versek előadása, mesék dramatizálása, táncprodukciók prezentálása során alkalom nyílik egymás kulturális hagyományainak megismerésére is. Mindezek kedvező lehetőséget kínálnak az alkalmazkodó képesség, a beszéd-, az olvasási készség játékos fejlesztésére, igényt ébresztve tanulóinkban az irodalmi alkotások befogadására, azok hangulati elemeinek átélésére, hozzájárulva ezzel személyiségük optimális formálására. Az általunk szervezett rendezvények mellett, a többségi iskolákba járó tanulókkal közösen, számos városi, illetve regionális fesztivál kínál lehetőséget tanulóink bemutatkozására. A gyerekek alkotásaiból külső helyszíneken nyílt kiállítások, valamint a saját készítésű tárgyak kézműves vásárokon tapasztalható sikerei bizonyítják, hogy produktumaik által a többségi társadalomban is elismerésre találnak. Kedvező alkalmat kínál a város többi oktatási intézményében tanuló diákokkal való találkozásra a dalos hegyi kórustalálkozó, melynek kapcsán tanulóink aktívan részt vehetnek az egyéni és a közös éneklés szívet-lelket melengető fantasztikus örömében. A vers- és prózamondó verseny, amely szorosan kötődik a tehetséggondozáshoz, elmaradhatatlan rendezvénye a tanévnek. Irodalomkedvelő, a versek, mesék hangulatára fogékonyabb tanulóink mutatják meg verbális képességeiket, hogy aztán a legrátermettebbek a megyei vetélkedőn is megmérettethessék magukat. Sportversenyek, évszaktúrák, gyermeknapi, ökoiskolai programok Hagyományos rendezvényeink között kell említenünk a sajátos nevelési igényű tanulók számára meghirdetett sportversenyeket, a Mikulás-kupát, a mezei futóversenyt, illetve a gyermeknapi focigálát. Amellett, hogy az egészséges életmód fontosságára hívjuk fel általuk tanulóink figyelmét, rendkívül lényeges szerepet játszanak önismeretük alakulásában, testük fizikai, erőnléti határainak a megismerésében, s mindezek által akaratuk fejlesztésében, a reálisabb énképük kialakításában. Sportversenyeink lebonyolításában a Kópé Sport- és Szabadidő Egyesület támogatja a sportoló fiatalokat. Hasonló szerepet töltenek be iskolánk életében az úgynevezett évszaktúrák, amelyekre évente három alkalommal kerül sor. E kirándulások során a környék természeti értékeinek 15
megismerését tűzzük ki célul, játékos vetélkedőket rendezünk a szabadban, hangsúlyozva a természetvédelem egyre nagyobb jelentőségét. A gyermeknapi programok során szintén alkalom kínálkozik kirándulások, ügyességi versenyek, tanár-diák sportjátékok megszervezésére, közvetlen, barátias, játékos formában. Az öko-iskolai cím elnyerésével, tanintézetünk meghatározott program alapján hajtja végre ezzel kapcsolatos feladatait, vállalásait, melynek során elsődleges szempontként jelentkezik a környezettudatos életmódra nevelés. Mindezek során fontos célunk a különböző ökoiskolai programokon való eredményes részvétel, papírgyűjtési versenyek szervezése, azok sikeres lebonyolítása, a szelektív hulladékgyűjtés eredményes végrehajtása. A környezettudatos szemlélet formálása a szakmai gyakorlatokon, tanulmányi kirándulásokon, erdei iskolában, különböző iskolai programokon alkalmat kínál a kapcsolatok ápolására más iskolákkal, társadalmi szervezetekkel. Az erdei iskolai program során iskolánk tanulói rendszeresen, egy hetes szervezett tábor keretében vehetik igénybe az ismeretszerzés, tanulás izgalmasabb, érdekesebb és egyben hatékonyabb formáját, melynek során a tanult ismeretek a közvetlen természeti környezetben tanulmányozhatók.
16
II. NEVELÉSI PROGRAM 1. A köznevelés feladata és célja A Nemzeti alaptanterv rögzíti az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot, meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, a köznevelés szemléleti, elvi és tartalmi alapjait. A köznevelés feladata:
nemzeti műveltség;
a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése;
egyetemes kultúra közvetítése;
erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése;
a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése;
a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése;
A köznevelés célja:
a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt;
fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket.
Fejlesztési területek-nevelési célok, intézményi sajátos- sérülésspecifikus- oktatási feladatok, célok
nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés;
állampolgárságra, demokráciára nevelés;
önismeret és a társas kultúra fejlesztése;
családi életre nevelés;
testi és lelki egészségre nevelés;
felelősségvállalás másokért, önkéntesség;
fenntarthatóság, környezettudatosság;
pályaorientáció;
gazdasági és pénzügyi nevelés;
médiatudatosságra nevelés;
a tanulás tanítása
17
Mindezek során alkalmazzuk az eredményes tanulás segítésének elveit: a sajátos nevelési igényű,
akadályozott,
beilleszkedésük
tanulási,
feltételeinek
magatartási
kölcsönös
nehézségekkel
alkalmazkodáson
küzdők
alapuló
elfogadását,
megteremtését,
a
képességprofilhoz viszonyított haladás elismerését, a tanulásban meghatározó képességek feltárását és fejlesztését.
Kulcskompetenciák a sajátos nevelési igényű tanulók számára: Anyanyelvi kommunikáció Szemléleti és módszertani alapelv, hogy a tananyag – a tanítási tartalom – eszköz a tantárgy nevelési feladatai megoldásában. Az anyanyelv elsajátításának folyamatában az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a beszéd centrikusságot kell előtérbe helyezni. A beszédértés és beszédprodukció fejlesztése az elsődleges feladat. Az anyanyelv elsajátítása során – a tanulók egyéni sajátosságaihoz való igazodás mellett alapelv, hogy esetükben a nyelvelsajátítás lényegi módja nem az elszigetelt nyelvi jelenségek oktatása, hanem az a folyamat, amelyben az ember nyelvileg fogalmazzameg a valóságra vonatkozó ítéleteit. Az anyanyelv tanításában csak az a fejlesztő tevékenység hozhatja a kívánt eredményt, amely (az egyén képességének és beszédállapotának figyelembe vétele mellett) a beszédnek, mint összetett folyamatnak a fejlesztésére irányul, s a „nyelvet” funkcióinak (kifejező, informáló, felhívó) megfelelően, elemi formáiban (közlés, megbeszélés, rábeszélés) és alaptípusaiban (élőbeszéd, írott beszéd) gyakoroltatja és alkalmaztatja. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. A hallási észlelés, figyelem, emlékezet fokozott fejlesztése mellett a célokat a tanulók szükségletei határozzák meg. A sikeres kommunikáció érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra, játékos keretek között történő megvalósításra, helyzetgyakorlatokra. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia fejlesztése során elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), továbbá a funkcionális képességek 18
(érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet). A matematikai kompetencia birtokában az enyhén értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezi, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Ez úgy érhető el, hogy a tanítás- tanulás folyamatában döntően a társadalmi lét során létrejött helyzetekben ismertetjük meg a matematikai tartalmakat. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek, bővítése. Digitális kompetencia Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismerje fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Tudja fogadni mások segítségét. Tudjon segítséget kérni és adni. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Az eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak az intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. 19
Hatékony önálló tanulás Az önálló tanulás hatékonyságának alapvető feltételei a megfelelő iskolai készségek, képességek. Az írás, olvasás, számolás tanítása/tanulása során az IKT eszközök önálló alkalmazásával alkalom kínálkozik az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek számára is új ismeretek elsajátítására.
Képes legyen felismerni, hogy miben tud elsajátítani új ismereteket, és tudjon segítséget, tanácsot, információt kérni. Legyen képes közös munkában, csoportban dolgozni. 2. A nevelő-oktató munka Alapelvei Az intézményünkben végzett pedagógiai tevékenység alapelveinek kimunkálása során érvényesítettük
a
köznevelési
törvény
idevonatkozó
paragrafusaiban
kötelezően
meghatározottakat, a NAT valamint a SNI tanulók iskolai oktatásának irányelveit. Az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak segítenek abban, hogy a képességek, készségek mind magasabb szintre fejlődjenek az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül. Valamennyi műveltségi területen kiemelt habilitációs/rehabilitációs fejlesztési feladatokat beépítettük a helyi tantervünkbe. Az iskola vezetése nyitott az eredményességet célzó új kezdeményezésekre, innovációra, ösztönzi a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket. A tanulás kultúráját közösen meghozott és elfogadott normák alapján fejlesztjük. A fejlesztés az egyes tanulók igényeinek megfelelő tartalmak közvetítésével valósul meg, a követelmények a fejlődés várható üteméhez igazodnak. A feladatok végrehajtásához, s ezáltal, a célok megvalósításához hosszabb idősávok szükségesek.
A sajátos nevelési igény a szokásosnál nagyobb mértékű differenciált, speciális eljárások alkalmazását teszi szükségessé, amelyek hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célokra irányuló feladatokkal egészülnek ki.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység célja, a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, illetve kompenzálása, új funkciók kialakítása, valamint az ép funkciók bevonása a hiányzók pótlására.
A sajátos nevelési igényű tanulók számára a kötelezően meghatározott általános feltételeken túl többletszolgáltatásokat biztosítunk. Mindezek a speciálisan 20
kidolgozott tantervek, tanmenetek,tematikus tervek, óratervek, fejlesztési tervek alkalmazásában, sokoldalú, differenciált tevékenységek végrehajtásában, s az alábbiak eredményességét garantáló kreatív tanulói segédletek, valamint az életvitelt segítő eszközök használatában öltenek testet.
Az iskolai nevelés-oktatás megszervezése során központi szerephez jutnak azok a pedagógiai elvek, amelyek szellemében olyan tapasztalatokat, továbbfejleszthető tudást szerezhetnek tanulóink, hogy általuk kompetenssé válnak mind az élő, mind az épített környezet értékeinek felismerésére. A környezeti neveléssel, valamint az egészségneveléssel kapcsolatos programjaink alapvető célja a környezetvédő-óvó szemlélet megalapozása, az egészséges életmód igényének kialakítása.
Iskolánk a helyi tanterv megalkotása során szem előtt tartotta mindazokat a követelményeket, amelyek megvalósítása elengedhetetlen a sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, súlyosan, halmozottan sérült, valamint autista tanulóink fejlesztésében, és a rendelkezésre álló időkeretben, az iskola szervezeti keretei között eredménnyel megvalósíthatók.
A célok meghatározásában, a követelmények megfogalmazásában, valamint a differenciált, egyéniesített gyógypedagógiai tevékenység során, támaszkodtunk az intézményünkben végzett munka hagyományaira, két évtizedes tapasztalataira, az elért eredményekre.
Iskolánk
az
oktató-nevelő
munka
során,
a
gyógypedagógiai
tevékenységrendszert illetően, sokszínűségre törekszik, amikor – az integritás elvét nem sértve –, él az alternatív pedagógiai megoldások alkalmazásával és terjesztésével,építve a tanulók más forrásból szerzett tudására.
Intézményünk megfelelő gyakorlóterepet biztosít a gyógypedagógus-jelöltek számára, korszerű szemléletet ad az óvoda- és szociálpedagógusok részére, valamint
követendő
mintával
szolgál
a
továbbképzéseken
résztvevő
pedagógusoknak, pedagógiai segítőknek.
Iskolánk az integritás elvét követve folyamatos kapcsolatot tart a társintézményekkel, valamint a többségi iskolákkal. A közös gondolkodás kialakítása jegyében, szakmai dialógust folytatva igyekszik módszertani segítséget nyújtani tevékenységükhöz.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában részt vállaló városi intézmények, az alapító okiratban meghatározott feladatellátás
21
alapján
igénybe
vehetik
gyógypedagógiai
módszertani
intézményünk
szakszolgáltatását: az utazó gyógypedagógusi hálózatot.
Értékei Nevelő-oktató munkánk sikerességének feltétele, hogy szem előtt tartsuk mindazokat az értékeket, amelyek tanulóink optimális személyiségfejlődése érdekében meghatározó jelentőséggel bírnak. A tudás, a korszerű alapműveltség, melyek megszerzésével lehetővé válik számukra, hogy elsajátított ismereteiket, a kialakított kulcskompetenciák segítségével flexibilisen és sokoldalúan hasznosíthassák egész életük folyamán. Az erkölcs, a kulturált magatartás, melyek kialakítása alapvető fontosságú a fejlődő személyiség érzelmi megalapozásában, társas kapcsolataik, kommunikációik minőségének alakulásában.
Mindezek keretében iskolánk
házirendjének következetes betartására
ösztönözzük a tanulókat. Az egészség, a testi, lelki harmónia, melyek jelenléte fontos feltétele a kiegyensúlyozott iskolai munkának. Alapvető fontosságú, hogy a tanulók törekedjenek egészségük megőrzésére, fizikai erőnlétük fejlesztésére. A természetvédelem, környezettudatos életmód meghatározó értékek intézményünkben. Tanulóink tevékenyen részt vállalnak szűkebb és tágabb környezetük igényes és esztétikus alakításában. A tolerancia nélkülözhetetlen követelmény a 21. századi európai értékrendben. Az iskolában zajló események során tudatosítjuk tanulóinkban a kölcsönös tisztelet, a demokratikus elvek fontosságát.
Mindezek
alapját
képezhetik
különböző
konszenzusteremtő
technikák
alkalmazása, gyakoroltatása. A hazaszeretet, mint érték kialakítása az egyetemes kultúra közvetítése mellett a korszerű alapműveltség, a nemzeti kultúra értékeinek közvetítésével valósul meg mind a tanórákon, mind a tanuláson kívüli tevékenységek, főképp megemlékezések, évfordulók, ünnepségek megrendezése során. Tanulóink fogékonyságára, természetes érdeklődésére, aktivitására építve ezen értékek kialakítására törekszünk annak érdekében, hogy személyiségfejlődésük során viselkedésüket meghatározó meggyőződéssé alakuljanak bennük. 22
Céljai Iskolánk gyógypedagógiai tevékenységének fő célja, a lehetőségek maximális kiaknázásával, de a nehézségek figyelembe vétele mellett, elősegíteni gyermekeink minél szélesebb körű társadalmi integrációját.
Ennek elérése érdekében jelentkező alapvető feladata, hogy
gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsa az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott gyermekek, értelmileg akadályozott/középsúlyosan értelmi fogyatékos, súlyosan és halmozottan fogyatékos, autista tanulók különleges gondozási szükségleteiből adódó iskolai nevelést, oktatást, a fejlesztő felkészítést. Az eredményes szocializáció érdekében mindezt a tanulók életkorának, állapotának figyelembe vételével kell végeznünk, hogy a folyamat végén valamennyien elérhessék képességeik maximumát, reális pályaválasztásuk segítése mellett alkalmassá váljanak egyes szakmák elsajátítására, s végső soron az alap- és középfokú nevelés-oktatás szakaszának eredményes befejezésére. Célunk, hogy az intézményünkre vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően, az iskolával tanulói jogviszonyban álló gyermekek az életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő teljes körű gyógypedagógiai ellátást kapjanak: mind a tanórán, mind a tanórán kívüli egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon, a tehetséggondozás terén, valamint a gyermekvédelem területén elsősorban kulturális, illetve szociális hátrányaik enyhítése érdekében.
Egységes gyógypedagógiai módszertani intézményként kiemelt célként fogalmazódik meg számunkra, hogy segítséget nyújtsunk a többségi iskolákban zajló integrált nevelési, oktatási feladatok megvalósításához. Mindez az utazó gyógypedagógusi hálózat működtetésével, valamint gyógypedagógiai tanácsadással, módszertani megsegítéssel, tanulói tájékoztatással, a tanácsadó szolgálat feladatainak ellátásával valósul meg.
Feladatai
23
Az
alapelvekből
fakadó
követelmények,
valamint
kitűzött
célrendszerünk
minél
eredményesebb elérése konkrét, sok esetben egymásra épülő pedagógiai feladatok megvalósítását teszik szükségessé számunkra a nevelő-oktató munka valamennyi területén.
Feladatok:
Biztosítanunk kell mindazokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek a tanulásban akadályozott/enyhe értelmi fogyatékos, értelmileg akadályozott/középsúlyosan értelmi fogyatékos, súlyosan és halmozottan fogyatékos, autista tanulók sajátos iskolai neveléséhez szükségesek.
Az alapfokú iskoláztatás teljes időtartalmában, szükségleteiknek megfelelően, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban kell részesíteni a rászoruló tanulókat, változatos oktatási módszereket és taneszközöket alkalmazva.
Megfelelő tanulásszervezési eljárásokkal -figyelembe véve a tanulók aktuális fizikai és érzelmi
állapotát
-
valamint
változatos
szakmódszertani
eljárásokkal
kell
biztosítanunk, hogy a tanórákon, és a tanórán kívüli tevékenységek során is érvényesülhessen a differenciált, illetőleg az egyéniesített fejlesztés, és a tehetséggondozás.
Azon
tanulóink
számára,
akiknél
az
aktuális
évfolyam
meghatározott
követelményeinek teljesítése akadályozott, optimális fejlesztésük érdekében hosszabb idősávokat, tágabb keretet kell biztosítanunk az ismeretek elsajátítására.
A szaktárgy ismereteinek ellenőrzésére, képességet mérő eszközöket készítünk és /vagy központilag elfogadott mérő eszközöket használunk.
Világos, egyértelmű értékeléssel, folyamatos visszajelzéssel a tanulók fejlődését segítjük.
Olyan
tanulási
környezet
kialakítására
kell
törekednünk,
valamint
olyan
tapasztalatszerzési lehetőségeket kell biztosítanunk, melyekben tanulóink a valóságról sokoldalú, konkrét tapasztalatokat gyűjthetnek, és a közvetlen vizsgálódásokból kiindulva juthatnak el az ismeretek képi, majd absztrakciós szintjéig.
Sokoldalú szemléltetéssel, cselekedtetéssel szükséges biztosítanunk az egyes tantárgyakhoz kötődő készség- és képességfejlesztést, igyekezve kialakítani az önálló ismeretszerzés,
kutatás
igényét.
Mindehhez
infokommunikációs eszközök, online csatornák is. 24
segítségünkre
lehetnek
az
A pedagógus rendelkezik azzal a szakmai tudással, pontos, következetes fogalomhasználattal,
amely
lehetővé
teszi
a
tantárgyköziség
tervezését
és
alkalmazását.
Különös figyelmet kell fordítanunk az alsó tagozatot felölelő pedagógiai egység feladataira (1-4. évfolyam), amikor a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése hangsúlyos, valamint a tanulási szokások alapozása, gyakorlása történik a tanórán, valamint a tanórán kívüli foglakozásokon. Fontos azoknak az alkalmaknak a megteremtése, amelyekben a tanulók gyakorolhatják önmaguk, illetve környezetük ellátásához szükséges, a társadalmi együttéléshez, az önálló és eredményes életvezetéshez nélkülözhetetlen tevékenységeket.
Az iskola és a szülők között olyan ideális kapcsolat megteremtésére kell törekednünk, amelyben a közös cél elérése érdekében, a nevelési feladatok optimális megvalósítása során, pedagógusaink partnerként számíthatnak a szülők segítő hozzáállására.
Törekednünk kell a tanulók szükségleteinek, valamint a szülők igényeinek megfelelő teljes körű iskolai ellátás biztosítására (ügyelet, oktatás, étkeztetés, fejlesztő felkészítés, napközi, tanulószobai ellátás, szakkörök, klubok, tehetséggondozás).
A tanítás-tanulás folyamatába építve elméleti és gyakorlati tapasztalati lehetőséget biztosítunk gyermekeink számára egészségük megőrzésének tudatosítására, valamint környezetük védelmének fontosságára.
Feladatunk, hogy a kötelezettségek tudatosítása mellett, a tanulói jogokra is felhívjuk diákjaink figyelmét, segítve azok helyes értelmezését. Mindezek során lehetőséget biztosítunk számukra az iskolai életük szervezésében való részvételre, bátorítjuk őket érdekérvényesítő tevékenységeik gyakorlásában.
Különös
gondot
fordítunk a szülők folyamatos
tájékoztatására
gyermekük
személyiségfejlődéséről, tanulmányi előrehaladásáról, elért eredményeiről, további lehetőségeiről.
Feladatunk a hatályos jogszabályok szellemében a gyermekvédelmi tevékenység megszervezése, működtetése, s mindezek által a kulturális, szociális hátrányból eredő különbségek csökkentése.
Eszközei, eljárásai
25
Alapvető egységiskolánkban a csoport-, illetve az osztályközösség. Nevelő-oktató munkánk legfőbb színterei a tanórák. Ezek keretében juthatunk el a kitűzött céljaink eléréséhez. Intézményünk tanulói képességeik tekintetében sokszínűek, így mind a tanórák, mind a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek megszervezése nagy gondosságot igényel a pedagógusok részéről. Miután a tanulók fejlődési üteme eltérő, ennek figyelembe vételével szervezzük
meg
a
különböző
felzárkóztatást,
illetve
tehetséggondozást
elősegítő
foglalkozásokat. A nevelés-oktatás folyamatának egyéb (választható) keretei: énekkar, szakkörök, sportkör. A nevelés-oktatás eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei egymást kölcsönösen meghatározó tényezők, amelyeknek igazodniuk kell a tanulók értelmi fejlettségéhez, életkori sajátosságaikhoz, képességeikhez. Ehhez a különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára, hosszabb távú terv kidolgozása, és hatékony megvalósítása szükséges. Az eljárások tekintetében mindezeken túl figyelembe kell vennünk az ismeretek tapasztalati megalapozását, a tanulók egészséges terhelését, a kreativitásuk kibontakozásának elősegítését, személyre szóló fejlesztő értékelésüket, az együttműködésre épülő tanulási technikákat
3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség az egyén azon viszonylag tartós sajátosságainak együttese, amelyek őt mindenki mástól megkülönböztetik, meghatározva a viselkedését és önálló gondolkodását. A sajátos nevelési igényű gyerekek iskolai oktatásának, nevelésének szerves része a habilitáció és rehabilitáció. Az értelmi fejlődésükben sérült gyerekek komoly szociális adaptációs hátránnyal, kognitív, affektív és motoros elmaradással küzdenek. Az egyes csoportok összetétele, a szociális háttér, a fogyatékosság mértéke, a kommunikációs képességek szempontjából rendkívül heterogén. A rehabilitációs folyamat során építünk a meglévő, ún. vivőfunkciókra, erősségekre, amelyek segítségével a jelentősen elmaradó képességek is optimálisabban fejleszthetők, s így a kiegyenlítetlen képességstruktúra eredményesebben javítható. Ennek érdekében támogató szervezeti és tanulási kultúrát, környezetet alakít ki az iskola. A fejlesztéseredményét folyamatosan nyomon követjük, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtunk végre.
26
A rehabilitációs tevékenységek terápiás irányát az elvégzett vizsgálatok elemzése, értékelése szabja meg és jelöli ki. A fejlesztés célja A szélsőséges magatartási megnyilvánulások a generalizált szorongással küzdő gyerekre ugyanúgy jellemzőek, mint a hiperaktív, agresszív magatartást mutató tanulók esetében. Kiemelt feladat a szélsőséges magatartási megnyilvánulások normalizálása, a mikro- és makro közösségekbe való beilleszkedés megkönnyítése. A fejlesztés színterei A pedagógiai folyamat egésze, ezen belül kiemelt területek az osztályfőnöki óra, szabadidős tevékenységek, életvitel óra, különböző rehabilitációs foglalkozások. Vizsgálati módszerek Megfigyelés, valamint a segítő szakemberek (orvos, pszichológus) dokumentációja, szituációs- és drámajátékok, rajzvizsgálat. A meglévő adatok terápiás célú elemzése és összegzése, esetmegbeszélés. Pedagógiai feladatok Pozitív énkép kialakítása, megerősítése
helyes önértékelés
toleranciaszint növelése
késleltetés elviselésének megtanulása
valódi sikerélményekhez juttatás
sikeres konfliktuskezelési technikák megtanítása
egymás elfogadása, tisztelete
4. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Egészségnevelési elveink Az iskola az egyik legfontosabb színtere az egészségnevelésnek. Az egészség-megóvó életmódra valamennyi életkorban felkészítünk a tanulók életkorának, érettségének megfelelően. Az iskola, mint helyszín, mint “egészség miliő” jelenik meg és járul hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. Az intézményi példamutatás komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül – talán - a családok otthoni életvitelére. A pedagógusok,
27
dolgozók példamutatása nagymértékben segíti az egészséges életmódra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősség tudat kialakulását. A NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatok – köztük az egészségnevelés – az oktatás valamennyi elemében megjelenik, és lehetővé teszi, elősegíti a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. A programunkban lefektetett elveknek megfelelően a tanmenetekben megjelenik az „egészség tartalom”, a helyi célok, elemek részeként. Igyekszünk minél több tanórán kívüli tevékenységet is beépíteni a munkánkba, mivel ez nemcsak a közösségformálásra, illetve szabadidős programok szervezésére korlátozódhat, hanem az egészséges életmód kialakítás színteréül is szolgálhat. Iskolánk kiemelt feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem az egészséges életmód - a testi-lelki egészség - megőrzése érdekében cselekedjenek. Az iskolánkban megvalósuló átfogó prevenciós programok során figyelembe vesszük a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait.Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek,
a
fiatal
egészséghez,
biztonsághoz
való
jogai
alapján
a
teljes
körű
egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra: A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az iskolában eltöltött időben valamennyi gyermek, fiatal állapotának megfelelően részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az intézmény mindennapjaiban rendszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.
Az iskola feladata:
Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.
Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.
Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal.
Kiemelt jelentőséget
tulajdonít az egészséges táplálkozás, a testedzésnek és a szabadidő hasznos 28
eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.
A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése;
A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése.
Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás.
Személyi higiéné.
Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jó-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.
Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak,
a
helyi
közösség
tagjainak
egészségük
megőrzését,
együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá - vagy éppen hogyan hátráltatja- az egészség fejlesztését és a tanulást. A tanulók egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos konkrét feladatokat, a feladatokban közreműködők tevékenységét az intézmény Egészségnevelési Programja tartalmazza.
5. Közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködése A tanulók a mindennapjaikat a családban, az iskolában, egyéb gyermekközösségek tagjaiként, tehát mindig valamilyen közösséghez tartozóan élik. A közösségfejlesztés tehát kiemelt nevelési feladat számunkra, amelyre a tanórai oktatás mellett, a tanórán kívül szervezett foglalkozásokon, a szabadidős tevékenységek során nyílik lehetőség. Mindezek eredményességéhez külső partnerek, szakmai szervezetek is hozzájárulhatnak. A megvalósulás érdekében az iskola partnerei között konstruktív, és világos kommunikáció zajlik. Mindezek során alkalom kínálkozik a tanulók számára a közösségi normák elsajátítására, empatikus képességük fejlesztésére, aktuális szociális érettségüknek megfelelő magatartásuk alakítására.
29
A közösségi nevelés első lépcsőfoka, az adott hasonló korú tanulók közösséggé formálása. E több éves folyamatban a legfontosabb szerepe az osztályfőnöknek van, aki személyes példamutatásával, a csoport tagjainak bevonásával a konfliktusokat felismeri, értelmezi, és törekszik a felmerülő problémák közös megoldására. Amennyiben szükséges, külső szakember bevonását veheti igénybe a konfliktus feloldásához. Az adott osztályközösségben előforduló pozitív és negatív események megbeszélése, a kialakuló viták elemzése során, lehetőséget biztosít a tanulók számára véleményük őszinte, nyílt kifejezésére, megismerteti számukra a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek elengedhetetlenek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához. Természetesen az osztályfőnök mellett valamennyi pedagógus munkájának, sőt az iskolai valamennyi dolgozójának összhangja, azonos értékrendje szükséges a hatékony és eredményes közösségi nevelés érdekében, akik viselkedésükkel, kommunikációjukkal a mindennapokban példaként jelennek meg a tanulók előtt. Közösségfejlesztés a tanítási órákon A nevelési-oktatási folyamat megszervezésekor lényeges szempont, hogy kihasználjuk azokat a különböző oktatási- nevelési formákban rejlő lehetőségeket, melyek során a tanulók közösen tevékenykedhetnek, fontosnak érezzék egymás kölcsönös megsegítését, esetenként a közös felelősségvállalást. Fontos azoknak a változatos munkaformáknak az alkalmazása, amelyek erősítik az egymásért, a közösségért való felelősség érzését. Akkor példaértékű a nevelői hozzáállás, ha a tanítási óra során nem annyira a tanulók versenyeztetése a cél, sokkal inkább a társak teljesítményének elismerése válik hangsúlyossá. Lehetővé válik az elesettebbekhez való pozitív odafordulás, a gyengébbeket elfogadó és segítőkész magatartás. Mindezek eredményeként a közös sikerélmény kapcsán valamennyi tanuló az osztályközösség teljes értékű tagjának érezheti végül magát.
Közösségformálás a tanítási órákon kívül
30
A tanórán kívüli tevékenységek, mindazon túl, hogy olyan képességek aktiválására teremtenek lehetőséget, amelyek az iskolai oktatás során nem kerülnek felszínre, emocionális szempontból sem elhanyagolhatóak a közösségfejlesztés sikerességét tekintve. Miután az egyes délutáni programok, szakkörök alapvetően érdeklődés alapján szerveződő csoportok, így érdemes kiaknázni az ezekben rejlő közösségfejlesztő lehetőségeket. Egyéb szervezett iskolai és osztályprogramok, kirándulások, kulturális rendezvényeken való részvétel során folytatott kötetlen közös tevékenységek is hozzájárulnak egymás sokoldalúbb megismeréséhez, elfogadásához. Egyes sportversenyeken való részvétel pedig segítheti az egységes csapatszellem kialakulása mellett, az együttműködő készség fejlesztését. A tanórán kívüli tevékenységek nyújthatnak információkat a fiatalok sajátos világának mélyebb megismeréséhez például iskolai rendezvények, kirándulások alkalmával.
6. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma: - Érdekvédelem, érdekképviselet. - Értékrend közvetítés. - Személyiségfejlesztés. - Az osztály feladatainak szervezése. - Kapcsolattartás a nevelési tényezőkkel. - A gyerekek közötti viszony alakítása. - Adminisztrációs teendők ellátása. Az osztályfőnök feladatai
csoportjukat igazi közösséggé, csoporttá szervezi úgy, hogy a pedagógiai céloknak megfelelően működjön,
a hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megoldására irányuló felkészítés,
a segítségre szoruló tanulók felismerése, segítése,
az együtt végzett munka közös ellenőrzése, értékelése,
együttélés, együttműködés elemi szabályainak kialakítása,
az összetartozás élményének biztosítása,
felmérést, vizsgálatot végez (1. osztályban Difer, ill. az értelmileg akadályozott tanulóknál PAC felmérés a pedagógus további feladatainak meghatározása érdekében, esetlegesen a csoportbontások kialakítása miatt, pedagógiai jellemzés), 31
a hátrányok leküzdése és enyhítése érdekében kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel, a családgondozó hálózattal, iskola pszichológussal, nevelési tanácsadóval, logopédussal, védőnővel, külső szakemberrel, valamennyi az osztályban tanító pedagógussal, akik a tanulókkal kapcsolatban vannak.
társas kapcsolatok, empatikus készség fejlesztése személyre szóló beszélgetések során, tanórán kívül és tanórán,
a verbális mellett a metakommunikációs jelzések megfigyelése, helyes értelmezése,
érzelmekre való helyes, megfelelő reagálás kialakítása,
konfliktushelyzetek
megfelelő
kezelése,
demokratikus
elvek
tisztelete,
felelősségteljesség
gondolkodás, logikus érvelés,
tanórán kívüli tevékenységek, különböző szabadidős programok szervezésének lehetősége (kirándulás, színház-, múzeumlátogatás versenyre való felkészítés stb.),
az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, törzslapot,, elkészíti a személyre szóló fejlesztési terveket, megírja az osztály tudásszintjére az éves munkatervet, kiállítja a bizonyítványt és vezeti a továbbtanulással összefüggő dokumentumokat,
jó kapcsolatot alakít ki a közös munka sikerének érdekében a szülőkkel,
tűz- és balesetvédelmi oktatás megtartása, házirend ismertetése tanévkezdéskor,
tankönyvlista összeállítása, nyilatkozatok elkészítése, tankönyvvel kapcsolatos feladatok ellátása,
értékelések készítése, fejlődés nyomon követése,
javaslattétel (jutalmazások, fegyelmező intézkedések),
aktív, érdeklődő részvétel az iskola rendezvényein, értekezletein, megbeszélésein, szakmai programjain
7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai
adminisztrációs teendők ellátása,
az oktató-nevelő munka legjobb képessége szerinti elvégzése és önreflexiója,
az intézmény jó hírnevének megőrzése,
közösségi munka felvállalása,
rendszeres önképzéssel hozzájárul szakmai felkészültségéhez, a minél jobb minőség elérése érdekében, lehetőség szerint interaktív tananyagot 32
használ, készít, amelyhez segítségül szolgálnak online tudásmegosztó hálózatok.
rendszeresen tájékozódik a legújabb neveléstudományi-, pedagógiai fejlesztésivalamint a tantárgyait érintő tudományos eredményekről, megszerzett, innovatív ismereteit felhasználja pedagógiai gyakorlatának fejlesztésében,
önképzés a minél jobb minőség elérése érdekében,
szakmai álláspontok kifejtésekor kezdeményező, rugalmas, együttműködő a partnerekkel és a velük való kommunikáció során egységes álláspontot képvisel.
kompetenciájába tartozó tesztek, felmérők és vizsgálatok elvégzése,
változatos munkaformák és módszerek alkalmazása
az iskola vagyonának védelme, az értékek megóvása,
részt vesz pályázatokban, intézményi innovációban
aktív,
érdeklődő
részvétel
az
iskola
rendezvényein,
értekezletein,
megbeszélésein, szakmai munkaközösségek programjain,
szükség esetén pedagógiai jellemzés készítése a tanulókról,
kapcsolattartás
a
gyermekkel,
szülőkkel,
gondviselőkkel,
külső
intézményekkel, szakemberekkel; a visszajelzések felhasználása a szakmai fejlődés érdekében
javaslattétel (jutalmazások, fegyelmező intézkedések),
az arra rászoruló tanulók esetében a rendszeres gyógyszerszedés felügyelete,
személyiségfejlesztés,
erkölcsi fejlődés elősegítése,
családi élet értékeire nevelés,
szülő rendszeres tájékoztatása,
gyermek testi-lelki egészségének megóvása,
gyermekek –szülők - munkatársak emberi méltóságának megőrzése,
ismeretek tárgyilagos és sokoldalú közvetítése, képességekhez igazodó kommunikáció
tanulók sokoldalú, folyamatos értékelése
továbbképzéseken való részvétel - minősítés,
éves munkaterv szerinti iskolai rendezvényeken aktívan részt vegyen,
hivatásához méltó magatartás- hivatali titok megőrzése, 33
8. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
Gyermek- és ifjúságvédelem - szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
Iskolánk tanulói speciális helyzetükből adódóan, folyamatos, az egész tanévben, vagy iskolai életpályájuk során gondozásra szorulnak. Nemcsak a tanulóinkat kell gondoznunk, hanem azt a családi háttért is, amiben élnek. Átgondolt, megfontolt, következetes gyermek és ifjúságvédelmi, pedagógiai munkánk eredménye a tehetség és képesség kibontakoztatása, egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése, a szociális hátrányok, szegénység ellensúlyozása, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítése. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő - óvó intézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek elviselhető életlehetőségei felett. Cél:
A prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése, veszélyeztetettség kialakulásának megszüntetésében
megelőzése,
veszélyeztetettség
segítségnyújtás,
együttműködés
csökkentésében, a
különböző
szakemberekkel
A sajátos nevelési igényű gyerekeket megillető különleges bánásmód érvényesítése,
A fogyatékkal élő gyerekek esélyegyenlőségének elősegítése,
Társadalmi integráció segítése, önállóságra, beilleszkedésre ösztönzés, jövőben kívánatos magatartásformák elősegítése.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása.
Feladat:
A problémák felismerése, az okok keresése, segítségnyújtás, a jelzőrendszer működtetése a tantestületen belül illetve a család, gyermekjóléti szolgálat, 34
gyámhatóság, gyámhivatal, szakorvos, védőnő, támogatói szolgálat, rendőrség, jegyző, illetékes kormányhivatal felé.
Gyógypedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására.
Dokumentáció:
Nyilvántartás vezetése a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókról
Étkezési kedvezményben részesülő tanulókról
Határozatok nyilvántartása
Magántanulói kérvények, engedélyek
Pártfogói és rendőrségi osztályfőnöki jellemzések
Jegyzőkönyvek
esetmegbeszélésekről,
egyeztetőtárgyalásokról,
fegyelmi
tárgyalások-ról
Problémajelző adatlap
Törvények, rendeletek, fogalomtár
Iskolai mulasztások határozatai
Iktatási rend:
A hivatalos szervekkel, családdal történő levelezés, ügyintézés az iskolai titkárságon keresztül történik, az ügyirat-kezelési szabályoknak megfelelően
Az adatbázis kezeléséért felelős:
Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős
A gyermekvédelmi- és ifjúságvédelmi tevékenységet a mindenkori érvényes jogszabályoknak, rendelkezéseknek, valamint iskolánk helyi sajátosságainak megfelelően végezzük. Feladatunk a tanulók életkori szakaszaihoz igazodva eltérőek. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai kisiskoláskorban (6-12év):
A tanulók elemi szükségleteinek (élelem, gyógyszer, ruházat, tanszer. pihenés) ellátása a családban
A tanulók egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és a testi épségének megóvása a családon belül és a családon kívül.
A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kisérése rendszeres ellátás biztosítása
az
iskolaorvosi
szolgálaton
keresztül,
az
iskolafogászati
rendelésekkel, szakorvosi ellátás (szemészet, fülészet, stb.) és segédeszközök hozzáférhetősége lehetőség, igény szerint. 35
A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása
(ügyelet,
étkezés,
fejlesztő
foglalkozás,
gyógytestnevelés,
logopédia, rehabilitációs foglalkozás, szakkörök stb.) a tanulók igénye szerint.
A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamit tanácsadás a családellátó tevékenységéhez
Segítségnyújtás
a
kulturált
szabadidőtöltéshez,
az
életkoruknak,
fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez
Biztosítani a nyári napközis táborában való elhelyezést, erdei iskolai részvételt – ehhez anyagi erőforrást keresni
Gyors és hatékony intézkedést kezdeményezni a gyereket veszélyeztető helyzetben.
Folyamatosan ellenőrizni a tanuló eredményeit, a rendszeres iskolába járást – szükség esetén eljárást kezdeményezni
Segítséget nyújtani az etnikai kisebbségből érkező gyermekeknek a multikulturális, szociális hátrányaik csökkentése érdekében az iskolai, a közösségi szabályok, normák elfogadása érdekében
A serdülőkorú tanulók ellátásával kapcsolatos gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok:
A családi minta, a törődés, az érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését
Milyen kortárscsoportban vesz részt, mennyire ellenőrzött a tevékenységük, szabad mozgásuk
Használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e a korára, fejlődésére káros életmódot
Folyamatos ellenőrzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatal otthoni életformája, ellátása, pihenése, különös tekintettel az etnikumi kisebbségben élő fiatalok esetében (családlátogatás,
fogadóóra,
telefonos
egyeztetés
a
szülővel
és
családgondozóval, esetmegbeszélések, egyeztetőtárgyalások megszervezése)
A rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányaik befejezése, a pályaválasztás és eredményes beiskolázás érdekében, az intézmény vezetése nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, az iskolai lemorzsolódás megelőzése érdekében 36
Szociális támogatásokkal javítani a család, a tanuló szociális helyzetét, elemi szükségleteinek kielégítését.
Bekapcsolni
az
iskolai
tevékenységekbe,
intenzív
fejlesztésbe,
tehetséggondozásban, a sportköri munkában, az iskolán kívüli kortárs csoportok tevékenységébe
Életkorának, fejlettségének megfelelő kulturális programokra mozgósítani, kirándulást szervezni
A gyakorlati képzés helyén felmerülő problémákban segítségadás
Folyamatos, őszinte érzelmi kötődést biztosítani, amelyben problémáit nyíltan feltárja
Gyermek és ifjúságvédelmi munkánk során a következő intézményekkel tartunk kapcsolatot:
Soproni Szociális Intézmény /tagintézményei/
Erzsébet Kórház – gyermekosztály, gyermek neurológia
Háziorvosok, szakorvosok
Városi Gyámhivatal
Pártfogói Iroda
Rendőrkapitányság
József Attila Gyermekvédelmi Központ
Nyitott Kapu-Vár Térségi Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata
Pinnye Egyesített Gyermekjóléti Szolgálat
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Győr
Vöröskereszt, Polgárőrség
KEF
soproni iskolák gyermekvédelmi felelősei
Vakok és Gyengénlátók Szövetsége
Országos Fogyatékosügyi Tanács
Gyámhatóság- település jegyzője-szociális csoport
FORENO Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Kft.
illetékes kormányhivatal
A gyermek és ifjúságvédelmi munka során alkalmazott módszereink 37
Megfigyelés, beszélgetés,
családlátogatás, jelzés,
előadások,
fórumok,
szóróanyagok, tanácsadás, konfliktuskezelés, tréninget pótló, korrigáló, helyettesítő nevelés, érték közvetítés, együttműködés a családot támogató személyekkel, szervekkel, szervezetekkel
Szülőkkel való kapcsolattartás formái: fogadóóra, írásos forma, nyílt nap, szülői
értekezlet,
személyiségfejlesztő
foglalkozások,
előadások,
családgondozási-életviteli tanácsadás, tea-délután szülők-tanárok részvételével pályaválasztási tanácsadás, esetmegbeszélések, iskolai konzultáció. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységeink:
Kapcsolattartás: gyerek, osztályfőnök, iskolavezetés, szülő, külső intézmények
Jelzések
Ügyintézés
Szociális szolgáltatások (pl. ruhagyűjtés, hazakísérés, stb.)
Diákönkormányzat segítése
Napközi, tanulószoba tevékenységi köréhez kapcsolódás, osztályfőnökórák segítése
Felzárkóztató programok
Pályaválasztási programok
Egészségvédő programok
Családi életre nevelés programok
Bűnmegelőzési programok
Pályázatok
Kirándulások szervezése, erdei iskolai program,
Kulturális, sport és környezeti nevelés programjainak segítése
Esetmegbeszélések
Egyeztető eljárás lefolytatása
Fegyelmi tárgyalások
Magántanuló
törvényi
lehetőségei,
vizsgákra
pályaválasztás
Igazolatlan mulasztások nyilvántartása
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése
Tehetséggondozás
38
felkészítés,
fejlesztés,
A tehetséggondozás szakmai munkánk egészét áthatja, hiszen ez a terület nem csupán cél, hanem az egyik legfontosabb eszköz is egyben a pedagógusok kezében. Ennek az eszköznek a segítségével hozzásegíthetjük diákjainkat olyan sikerekhez, melyeknek átélése nyomán énképük, önértékelésük nagymértékben megnő. A tanév eleji felmérések, az iskolába kerülés időszakában mért képességprofil, valamint az aktuális tantárgyi teljesítmények alapján tudjuk kiválasztani, kik azok a tanulók, akik tehetséggondozó programban vehetnek részt. Területei: egyéni vagy csoportos rehabilitációs foglalkozások
Az
tehetséggondozó órák
szakköri tevékenységek
tanulmányi versenyek
sport- és művészeti versenyek, kiállítások
egyéni
és
csoportos
rehabilitációs
foglalkozásokon
elsősorban
képesség-
és
készségfejlesztés, kommunikációs szociális képességek fejlesztése, alakítása folyik. A tehetség kibontakoztatásának segítése alapvetően rehabilitációs cél iskolánkban. A csoportos rehabilitációs foglalkozások jó lehetőséget teremtenek a közösségben elfoglalt pozíciók befolyásolására, sikerélményhez juttatásra. Az egy-egy területen kifejezetten tehetségesnek bizonyuló gyerekek további fejlesztése a tehetséggondozó órák keretében zajlik. Ezt vagy az osztályfőnök, vagy szaktanár irányítja. A haladási tempó egyénre szabott, az egyes tanulók terhelhetőségétől függ. Ezen órák keretében zajlik többnyire a különböző tanulmányi versenyekre való felkészítés is. A szakköri tevékenységek leginkább a diákok érdeklődése köré csoportosíthatók. Ezek általában sport- és művészeti jellegű foglalkozások. A választott szakkörök tanulóink többségénél megfelelnek a gyerekek tehetségterületeinek. Az éves programot meghatározza a jelentkezett tanulók életkora és képességszintje. A szakkörök jellemzője, hogy hatásuk sok területen érezhető. Személyiség- és képességfejlesztő hatásuk mellett közösség formáló, pozitívan hat a magatartási zavarok kezelésére is.
39
Tanulási kudarcnak kitett gyermekek felzárkóztatása
Iskolatípusunkban a tanulók nagy része tanulási zavarral küzd. Képességstruktúrájuk, sérülésük súlyosságával arányosan többé vagy kevésbé kiegyenlítetlen. Egy részüknél már óvodáskorban érzékelik a pedagógusok a különböző területek elmaradását. Optimális esetben ilyenkor szakértői vizsgálatra kerülnek a gyerekek, s ezt követően kezdődhet a célirányos fejlesztésük. Egyre gyakrabban találkozunk azonban azzal, hogy gyermekeink csak hosszas, a többségi általános iskolákban eltöltött, kudarcokkal terhes időszak után kerülnek hozzánk. E néhány év alatt az elsődleges sérülésekre már rárakodnak a másodlagos tünetek, az ún. magatartási-pszichés problémák. Feladataink ilyenkor rendkívül összetettek és embert próbálóak lesznek. Vizsgálati eszközök, eljárások Sindelar vizsgálat, Dyslexia Prevenciós Teszt, GMP beszédértést és beszédészlelést vizsgáló eljárás, interjúk, mozgásvizsgálat, lateralitás vizsgálat, Goodenough- féle rajzvizsgálat, Dyslexia vizsgálat, DIFER. Feladatok Az elvégzett vizsgálatok alapján minden gyermek fejlesztése egyénre szabott. Elsősorban a rehabilitációs órákon zajlik, ahol a szakemberek (gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, mozgásfejlesztő pedagógusok) gondoskodnak a megfelelő terápiáról. A pedagógusoknak team-munkában kell dolgozniuk, esetmegbeszélésekkel, közös terápiás tervek kidolgozásával. A fejlesztőmunka történhet egyénileg vagy csoportosan.
40
9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje
A diákönkormányzat. és az intézményi szolgáltatás I. – A DÖK-t képviselő tanár folyamatosan kapcsolatot tart fenn az iskola igazgatójával. - A DÖK az intézmény rendezvényeiről, programjairól DÖK éves munkatervében meghatározott időpontokban rendszeres tájékoztatást nyújt. Ötleteket, javaslatokat kérünk a DÖK tagjaitól az események, rendezvények színvonalasabbá tételéhez. - Tanévenként egyszer, áprilisban Diákparlamentet hívunk össze. A tanulók osztályonként megfogalmazott kéréseire az iskola vezetősége, igazgató, igazgatóhelyettes. - A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel, kérdéseikkel felkereshetik az intézmény vezetőjét, helyettesét, akik alkalmat adnak a diákok képviselőinek a kulturált, tartalmas, eredményre vezető vitára, véleménycserére. - Az intézményvezető illetve helyettes valamint a DÖK vezetőtanárának fogadó órája az intézmény éves munkatervének megfelelően tanévenként változik.
II. – A DÖK véleményezési, egyetértési jogot gyakorol. - Az iskola szervezeti és Működési szabályzata bizonyos pontjainak elfogadásakor. - A házirend elfogadásakor, módosításakor. - A tanulókat érintő döntésekben, kirándulások, diáknapi programok - A tanulók fegyelmi eljárásában - Jutalmazások odaítélésében III. A DÖK működésére, jogállására a mindenkori törvény diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
41
10. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartás formái Szülő, tanuló, iskola együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Iskolánk számára legfontosabb partnerek a szülők és a gyerekek. Fontos, hogy gyerekeink jól érezzék magukat iskolánkban, boldog gyerekkort, szép, hagyományokkal teli diákéletet tudhassanak maguk mögött, amikor elhagyják iskolánkat. Fontos az is, hogy a szülők elfogadjanak bennünket, megértsék törekvéseinket, pedagógiai munkánk céljait. Munkánk csak úgy lehet sikeres, ha segítjük, támogatjuk a szülőket, formáljuk életvitelüket és kérjük az ő támogatásukat. A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtetünk a vezetőség irányításával. A szülőket tanév végén tájékoztatjuk a következő tanév szükséges taneszközeiről és más szükséges felszereléseiről, illetve arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a kiadások csökkentéséhez. Együttműködés a szülőkkel: Együttműködésünk jelenlegi formái:
szülői munkaközösség
fogadóórák (iskolai, heti, személyes, egyéb egyeztetett)
szülői értekezletek
napi kapcsolattartás
meghirdetett előadások, ünnepélyek, nyílt napok
családi napok
ellenőrző, üzenő füzet
konzultációs lehetőségek
információs szolgáltatások
szülőklub foglalkozások: tapasztalatcsere, tanácsok
Továbbfejlesztési lehetőségek: Fejlesztési törekvéseink nem mennyiségi, sokkal inkább minőségtartalmi jellegűek. Elsősorban a tanulók mérése, ellenőrzése, értékelése és egyéni fejlesztése területein szeretnénk előbbre lépni. Ez részben azt jelenti, hogy nagyobb betekintést nyújtunk a pedagógiai munkánkba, részben pedig azt, hogy minden lehetséges módon igyekszünk hozzásegíteni a szülőket saját gyermekük minél tökéletesebb ismeretéhez és elfogadásához. 42
Együttműködés a tanulókkal: Együttműködésünk jelenlegi formái:
DÖK működése
Szakkörök
Szabadidős tevékenységek
Iskolanap - diáknap
Továbbfejlesztési lehetőségek:
Ötlet- és panaszláda
DÖK lehetősége tanulói jutalmazásra (évente egy alkalom)
43
11. Felvétel és átvétel helyi szabályai Iskolánkba a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata, szakvéleménye alapján vesszük át/fel a gyerekeket, - kijelölés útján,- a megjelölt évfolyamra, csoportba, és tagozatra a törvényi szabályozás szerint. Új tanulók adminisztratív protokollja /nem egyértelmű osztályfok megjelölés esetén/ Amennyiben a szakértői bizottság szakvéleményében 2 osztályfokot jelöl meg, az iskola kompetenciájába utalva a szükséges osztályfokra történő besorolást, a következő eljárásrendet követi a tanuló besorolása: -
Beíratást követően, a tanuló, az alacsonyabb osztályfok beírási naplójába kerül adminisztrálásra.
-
A megjelölt alacsonyabb osztályfok mérőinek segítségével az osztályfőnök, illetve az osztályba betanító pedagógusok, felmérik a tanuló tudásszintjét. I.
– Amennyiben a felmérés eredményeinek tükrében a tanuló az alsóbb évfolyam osztályában marad, további adminisztrációja a többi tanulóéval megegyező a tanév során.
II.
– Amennyiben a felmérés eredményei indokolják, a tanuló magasabb évfolyamba történő áthelyezését, a léptetés adminisztrációja a következő:
-
a kiértékelt mérők, a tanuló osztályozó vizsgájának eredményei, amelyek alapján a mérést végző osztályfőnök kitölti az osztálynapló – év végi osztályzatok – hasábjait, valamint a napló megjegyzés rovatába beírja a tanuló szakértői véleményének szakvélemény számát, mely indokolja a tanuló osztályozó vizsgáját, és a felmérő lapok iktatószámát, melyek alapján a tanuló léptetése megtörtént. /pl. TKV…/szám/év alapján (Dátum év, hó, nap)/ iktatószám alatt osztályozó vizsgát tett, tanulmányait (időponttól) a x évfolyamon folytatja/
-
Ugyanúgy jár el az osztályfőnök a törzslap kitöltése során is.
-
Bizonyítványt állít ki az osztályfőnök, az osztályozó vizsga eredményeiről, a nevezett vizsga dátumával.
44
A felsőbb évfolyamon fogadó osztályfőnök adminisztratív feladata: - beírja a tanulót a beírási naplóba, annak megjegyzés rovatába jelezve, hogy a tanév mely napján érkezett. A tanuló bizonyítványát átveszi, és további feladatai a többi tanulóéval megegyezők. 12. Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai Osztályozóvizsgák és javítóvizsgák rendje, lebonyolítása A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az iskolánkba áthelyezéssel vagy beiratkozással érkező tanulók osztályszint besorolásához osztályozóvizsgát kell tenni
javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki valamilyen tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott
javítóvizsga időpontja augusztus 23-31. közötti napok, délelőtt szervezhető
magántanulói vizsga, osztályzat megállapításhoz első félév és tanév végén osztályozó vizsgát tehet a tanuló
osztályozóvizsgát az iskola a tanév során bármikor szervezhet
osztályozóvizsgát kell tenni osztályzat megállapításhoz, annak a tanulónak, akinek első félév végén vagy tanév végén, mulasztásai elérik a törvényben rögzített mértéket / jelen törvény szerint 250 óra/ és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem minősíthető
osztályozóvizsgát kell tenni annak a tanulónak, akit felmentettek a tanórai foglalkozások alól
a tanulónak a vizsga során biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt
az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használatát személyes adottságának megfelelően, valamint
a
szakértői
véleményben
meghatározott
speciális
eszközök
használatát
a vizsgán lehetővé kell tenni, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását
az osztályszintbe besoroló vizsgát megelőzően a felkészítés ideje két óra kötelező tanórai és-vagy felzárkóztató foglalkozások keretében történhet
45
magántanulók felkészítése az osztályozóvizsgára a tanév során, heti egy alkalom egyéni foglalkozás keretében, valamint kötelező tanórai foglalkozás keretében is megvalósulhat
magántanuló
felkészítésében
a
szakértői
és
rehabilitációs
bizottság
szakvéleményében foglaltak szerint kell eljárni, ha erről rendelkezik
javítóvizsgát megelőző napokon szaktanári felkészítés, 2 nap 2 óra fejlesztő foglalkozás lehetőségét biztosítjuk
az osztályszint besorolásához az alacsonyabb évfolyam év végi fejlettségi szintjét mérjük, ami a sikeres továbbhaladáshoz szükséges
az osztályba való sorolásról az igazgató dönt a vizsgabizottság és a szakmai munkaközösség véleményének kikérése alapján
a vizsgát a tanuló 3 tagú bizottság előtt teszi (elnök, szaktanár, gyógypedagógus)
a vizsgáról jegyzőkönyv készül
érdemjegyre a vizsgáztató tesz javaslatot, amit a bizottságnak kell jóváhagynia
osztályozóvizsgán közismereti tantárgyakból (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, természetismeret) vizsgázik a tanuló
egy vizsganapon két írásbeli vizsgát lehet tartani, időtartama max. 60 perc, a vizsgák között pihenőidőt kell tartani
magyar nyelvtanból és matematika tantárgyakból írásbeli vizsgát kell tenni, a többi tantárgynál a vizsgáztató határozza meg a szóbeli vagy írásbeli vizsgáztatást
szóbeli vizsgára max. felkészülési idő 15 perc, kifejtés 15 perc
szóbeli vizsga alkalmával vizuális, auditív, manipulatív eszközök segíthetik a kommunikációs folyamatot, ha a tanuló verbális szintje nehezített
a vizsgán használt eszközökről az iskola gondoskodik, kivétel az íróeszköz
vizsgán egy padban egy gyerek ül, írásbeli feladatot az iskolai bélyegzővel ellátott lapon kell megoldani és azt a megoldások befejeztével a piszkozattal együtt kell beszedni
vizsgáztató pedagógus javít, a vizsgáztató határozza meg, az írásbeli feladatsorhoz párosul-e szóbeli kiegészítés is
a vizsgáztató pedagógus osztályzattal minősít a pedagógiai programban meghatározottak szerint 46
osztályfőnök végzi az adminisztrációs munkát-osztálynapló, anyakönyv, bizonyítvány- a megfelelő záradék alkalmazásával
a vizsgán érintett tanuló eredményhirdetésig tartózkodjon az iskolában
osztályzatról a tanulót és kiskorú szülőjét értesíteni kell
a tanulmányi követelményeket nem teljesítette az a tanuló, aki a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott
igazolt, indokolt távolmaradás során az adott naptári évben az igazgató jelöl ki új időpontot a vizsgák letevésére
hivatalos értesítést kap a tanuló és kiskorú szülője, valamint a kirendelt családgondozó a felkészítés megelőzően 8 napon belül a felkészítés és vizsga időpontjáról
Ugyanúgy jár el az osztályfőnök a törzslap kitöltése során is.
Bizonyítványt állít ki az osztályfőnök, az osztályozó vizsga eredményeiről, a nevezett vizsga dátumával.
Alkalmassági vizsga: A törvényi előírásoknak megfelelően a speciális szakiskola megkezdésének feltétele az orvosi alkalmassági vizsgálat.
13. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Iskolánkban az egészségtan tanításának célja, hogy a meglévő ismeretekre, szokásokra, képességekre építve, azt továbbfejlesztve megfelelő egészségszemléletet, képességrendszert és személyiségjegyeket alakítson ki. A 8. osztályban a 14-15 éves tanulók körében az egészségtan tantárgy keretében foglalkozunk az elsősegélynyújtással. Az elsősegélynyújtás tanításának célja, hogy iskolánk tanulói megismerkedjenek
azokkal a gyakorlati
tennivalókkal, amelyekkel bajba jutott embertársukon és saját magukon segíteni tudnak. Lényeges, hogy szemléletükben kialakuljon, hogy jobb a bajt megelőzni és életük folyamán a környezetükben,
otthonukban
alkalmazzák
a
megtanult
ismereteket.
Tudjanak
veszélyhelyzetben gyorsan dönteni, és tudják azt, hogy egyes sérülések esetén mit kell cselekedni. Tanulóink elsajátítják azokat a gyakorlati fogásokat, amelyeket akár családjukban is alkalmazhatnak különféle sérülések esetén. Feladat: 47
– Bemutatni a kockázatos és veszélyes viselkedés módjait és következményeit. – Kialakítani a sérült és beteg emberek iránti segítségnyújtás igényét, bemutatni lehetőségeit, elsajátíttatni formáit. – A tanuló ismerje meg a környezet veszélyforrásait, veszélyhelyzeteit és elhárításának lehetőségeit. – A tanuló tudatosítsa a személyes biztonság megőrzésben az egyén és a csoport szerepét, felelősségét, lehetőségeit. – A tanuló sajátítsa el a betegápolás és elsősegélynyújtás legfontosabb ismereteit.
48
III. HELYI TANTERV 1. Választott kerettantervek Tanulásban akadályozott/enyhe értelmifogyatékos tanulók alapfokú nevelésénekoktatásának évfolyamain Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)
Értelmileg akadályozott/középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelésének-oktatásának évfolyamain Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Fejlesztő iskolai oktatás: A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése a rehabilitációs pedagógiai program alapján készített éves terv illetve az egyéni fejlesztési tervek alapján történik. Készségfejlesztő speciális szakiskola 9-12 évfolyamig: Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskolák számára
Hiba! A hiperhivatkozás érvénytelen.
Hiba! A hiperhivatkozás érvénytelen.
Speciális szakiskola
Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskolák számára
A speciális szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának kerettanterve
A speciális szakiskola OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10. évfolyamos közismereti kerettanterve
A speciális szakiskola OKJ szerinti szakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-12. évfolyamos közismereti kerettanterve
49
2. A tanulásban akadályozott/ enyhe értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelése, oktatása. A választott kerettanterv adaptálásával készült el iskolánk helyi tanterve a nevelőtestület és az iskolavezetés aktív közreműködésével, irányításával. Az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott tanulóink nevelése, oktatása 1-8 osztályfokon történik, a tanulók a nevelésükhöz szükséges feltételek biztosításával, speciális tanterv, tankönyvek és segédletek alkalmazásával, a szakértői bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosításával részesülnek alapfokú nevelésben-oktatásban.Fontos atanulást támogató környezet létrehozása.
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alapfokú nevelés-oktatás alsó tagozat 1-4. évfolyam felső tagozat 5-8. évfolyam Kulcskompetenciák
anyanyelvi kommunikáció
idegen nyelvi kommunikáció
matematikai kompetencia
természettudományos és technikai kompetencia
digitális kompetencia
szociális és állampolgári kompetencia
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
hatékony önálló tanulás
Műveltségi területek
Magyar nyelv és irodalom
Élő idegen nyelv
Matematika
Ember és társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek
Ember a természetben
Földünk és környezetünk 50
Művészetek
Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Testnevelés és sport.
A kiemelt fejlesztési területek általános iskolai tagozaton
- szövegértés - szövegalkotás kompetencia
- matematikai - logikai kompetencia
- idegen nyelvi kompetencia
- szociális, életviteli, környezeti kompetenciák
- életpálya építési kompetencia
- infokommunikációs kompetencia
A tanulásban akadályozott/ enyhe értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelésének, oktatásának feladata: Alsó tagozat A két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztése hangsúlyos. A képességfejlesztésben dominál a közvetlen érzéki tapasztalatszerzés, tárgyi cselekvéses megismerés. Szükség szerint lehetőséget nyújtunk kisdiákjainknak nyújtott első osztályban, hogy az első évfolyam tananyagának követelményeit két tanév alatt teljesítsék, ha így nagyobb esélyük van az alapvető kulturtechnikák eszközszintű elsajátítására. Nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási, viselkedési szokások kialakítása, megerősítése. Az önálló tanulást támogatjuk speciális eszközökkel. Felső tagozat A megismerési módszerek további fejlesztésére irányuló szakaszok. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység, előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Önálló tanulást támogatjuk speciális eszközökkel.
51
3. Az értelmileg akadályozott/ középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása Az értelmileg akadályozott/ középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelése, oktatása. Az értelmileg akadályozott/ középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire
épül.
Alapelveiben,
céljaiban
illeszkedik
a
NAT-ban
megjelenő
kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési területekhez, az alábbiak: Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alapfokú nevelés-oktatás alsó tagozat 1-4. évfolyam felső tagozat 5-8. évfolyam Kulcskompetenciák: kiemelt fejlesztési területek:
Szövegértés - szövegalkotás
Matematika
Szociális életviteli és környezeti
Életpálya építés
Műveltségi területek:
Anyanyelv és kommunikáció
Társadalmi környezet
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Természeti környezet
Művészetek
Informatika
Testi nevelés
A nevelési oktatási célok, alapelvek fejlesztési területenként, helyi tantervünkben részletezettek. Kiemelt fejlesztési feladatok:
Önmagukat minél jobban el tudják látni.
Környezetükben tájékozódni és tevékenykedni képesek legyenek.
Szociális, kommunikációs képességeik fejlesztése. 52
Közvetlen személyi-tárgyi környezet megismerése, alakítása.
Támogató környezet létrehozása.
Értelmileg
akadályozott/középsúlyosan
értelmi
fogyatékos
tanulók
alapfokú
nevelésének, oktatásának feladata:
a személyiség harmonikus fejlesztése,
szocializációs képességek kiemelt fejlesztése,
a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása
gyakorlatorientált képzés,
életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása,
képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában
egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére alkalmazása,
az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése,
személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés
az eredményes társadalmi integrációra törekvés,
a tanulók egyéni képességeihez igazított tevékenységek gyakorlása.
Pedagógiai, egészségügyi célú rehabilitáció célja a tanulók praktikus intelligenciájának fejlesztése, szociális érés segítése. Iskolán belül biztosítjuk az átjárhatóságot, melyhez kérjük a Szakértői Bizottság vizsgálatát. A társuló testi, érzékszervi fogyatékos rehabilitációs célokat, egyéni fejlődési követelményeket, egyéni fejlődési tervben jelenítjük meg.
A halmozottan sérült, középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelése során alkalmazunk minden olyan segédeszközöket, amelyet a tanulásnál használni képes, figyelemmel vagyunk a balesetvédelemre, biztonságra. Középfokú oktatás- készségfejlesztő speciális szakiskola Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz Cél: ismeretek megerősítése, rendszerbe illesztése, felkészítés a megfelelő szakma kiválasztására. Értelmileg akadályozott/középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelése során el kell érnünk a jártasságot az önkiszolgálásban, egy-egy tapasztalatszerzésre épített, egyszerű 53
munkafogás, feladattudat 1-2 lépcsős feladatsor önálló elvégzését, szociális készség kialakítását, képességfejlesztését. Az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanítást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó szakképzési évfolyamokon tanulóink a kosárfonás illetve a szőnyegszövés mesterségét gyakorolhatják, valamint a háztartási ismeretek, elméletét és gyakorlatát. Célunk, olyan ismeretek, készségek elsajátítása, amelyek elősegítik, hogy tanulóink önmagukat minél jobban el tudják látni, környezetükben képesek legyenek tájékozódni, tevékenykedni, képességeikhez mérten munkavállalóvá válni. Kis lépésekben sajátítják el a szakmában és a gyakorlati életben használható fogásokat, nagy hangsúlyt fektetünk a munkaképesség kialakulására és megőrzésére. Megismertetjük a tanulókat minden olyan munkaformával, amelyek a felnőtt fogyatékosokat foglalkoztató intézményekben előfordulnak. Olyan életvezetési ismereteket sajátíthatnak el, amely képessé teszi a tanulókat a kiscsoportos lakóotthonokban, családban, napközbeni foglalkoztatással illetve védő munkahelyi vagy integrált munkahelyi munkával, viszonylag önálló életet élni. A Munkahelyi Gyakorlat program során a jól szocializált, megfelelő munkakészséggel rendelkező tanulóinkat készítjük fel a felnőtt életre, a nyílt munkaerőpiacon történő munkavállalásra. Súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése A fejlesztő iskolai oktatás a tanév rendjéhez igazoldó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, de felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A fejlesztő nevelésoktatás alapdokumentuma a rehabilitációs pedagógiai program és a tanulók egyéni fejlesztési tervei. A Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során úgy értelmezhetőek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése A hozzánk érkező autista tanulókat lehetőség szerint mindig a képességeiknek megfelelő csoport
vagy
osztályfokon
próbáljuk
meg
integráltan
fejleszteni.
Teljesítményük
értékelésekor, illetve fejlesztési programjuk kialakításakor alkalmazzuk a budapesti Autizmus Kutatócsoport által összeállított tanterv szükségesnek tartott elemeit. 54
A tanulók nevelése-oktatása Egyéni fejlesztési tervek alapján történik, amely tartalmazza azokat a többlettartalmakat, amelyre a gyerekeknek szüksége van. A fejlesztés pedagógiai szakaszai: Első szakasz: célja a tanuló elemi beilleszkedési készségeinek, adaptív viselkedésének kialakítása
kommunikáció, szociális viselkedés
önkiszolgálás, fejlődési funkció elmaradások
kognitív fejlesztés
viselkedésproblémák kezelése.
Második szakasz célja, az elsajátított ismeretek bővítése és egyre önállóbb részvétel az iskolai, iskolán kívüli környezetben, Harmadik szakasz célja: a felnőtt korban egyénileg elérhető legmagasabb szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása. (képességek szinten tartása, tantárgyi ismeretek, önállóság, munkára nevelés, pályaorientáció) A tananyag elsajátításához speciális módszerek és eszközök használata szükséges, oktatásuk a NAT és SNI elvek műveltségi területeit követi, de valamennyi műveltségi területet átszövik a habilitációs tartalmak. A NAT és a kerettantervek alkalmazása: Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók esetében számolni kell azzal, hogy a NAT kulcskompetenciáihoz rendelt tudások elsajátításához hosszabb időtartamot szükséges biztosítani, a szociális megértést kívánó attitűdök, képességek fejlődését pedig kognitív stratégiákkal kell támogatni.
55
Helyi tanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, általános iskola, 1–8. évfolyam Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok A nevelésoktatás-
Tantárgy
fejlesztés
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
területei Anyanyelv és
Kommunikáció
4
4
4
4
4
4
5
5
kommunikáció
Olvasás-írás
3
3
4
4
4
4
2
2
Társadalmi
Számolás-mérés
4
4
4
5
5
5
5
5
környezet
Játékra nevelés
2
2
2
2 2
2
3
3
2
2
3
3
2
2
3
3
Társadalmi ismeretek Életvitel és
Önkiszolgálás
gyakorlat
Életvitel és
2
2 2
2
gyakorlat Természeti
Környezetismeret
környezet Művészetek
Ének-zene
2
2
2
2
2
2
2
2
Ábrázolás-
3
3
2
2
2
2
2
2
1
1
5
5
31
31
alakítás Informatika
Információs eszközök használata
Testi nevelés
Mozgásnevelés
5
5
5
5
5
5
Testnevelés Összesen
25
25
56
25
26
28
28
Értelmileg akadályozott tanulók általános iskolai tanterve 7-8. évfolyamon Fejlesztési területek tantárgyi óraszámai
Fejlesztő Fejlesztési területek
Tantárgy
szakasz 8.osztály
Kommunikáció
2
Olvasás-írás
2
Számolás-mérés
4
Társadalmi
Társadalmi
3
környezet
ismeretek és
Anyanyelv és kommunikáció
gyakorlatok Életvitel és
Életvitel és
gyakorlati
gondozási ismeretek
2
ismeretek Információs
Informatika
1
eszközök használata Természeti
Környezet és
környezet
egészségvédelem
3
Ének-zene
2
Ábrázolás-alakítás
3
Művészetek
Tánc-dráma
1
Testnevelés és sport
Testnevelés
5
Tanóra összesen:
28
57
Készségfejlesztő speciális szakiskolai óraterv Megszilárdító szakasz Fejlesztési terület Anyanyelv és
Tantárgy
9.
10
Kommunikáció
4
4
Számolás-mérés
3
3
Társadalmi ismeretek és
3
3
3
3
4
4
2
2
Ábrázolás-alakítás
3
3
Ének-zene
1
1
Tánc-dráma
1
1
Testnevelés
5
5
2
2
31
31
kommunikáció Társadalmi környezet
gyakorlatok Természetismereti
Környezet és
környezet
egészségvédelem
Életvitel és
Életvitel és gondozási
gyakorlati
ismeretek
ismeretek Informatika
Információs eszközök használata
Művészetek
Testnevelés sport
Szakmai tantárgyak Szakmai előkészítő ismeretek Tanóra összesen:
58
Gyakorlati évfolyamok: Készségfejlesztő speciális szakiskola „Egyszerű munkafolyamatok elsajátítására” (Szakma I.) Készségfejlesztő speciális szakiskolai óraszámok Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz Egyszerű munkafolyamatok elsajátítása Fejlesztési
Tantárgy
I/11.
I/12.
16
16
terület Szakmai
Szövött tárgy készítő/
gyakorlati
Kosárfonás (P)
program
Háztartási ismeretek
4
4
Munkavállalói
2
2
Kommunikáció
1
1
Számolás- mérés
1
1
Életvitel és
Életvitel és gondozási
2
2
gyakorlati
ismeretek Ének-zene
1
1
Tánc-dráma
1
1
Testnevelés
2
2
Informatika
1
1
ismeretek Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
ismeretek Művészetek Testnevelés sport Informatikai eszközök használata Kötelező óraszám összesen:
31
59
31
Készségfejlesztő speciális szakiskola „Önálló életkezdésre felkészítő” (Szakma II.)
Készségfejlesztő speciális szakiskolai óraterv Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz Önálló életkezdésre felkészítés Fejlesztési
Tantárgy
II/11
II/12.
16
16
4
4
2
2
Kommunikáció
1
1
Számolás- mérés
1
1
Informatikai eszközök
1
1
Ábrázolás-alakítás
2
2
Ének –zene
1
1
Tánc dráma
1
1
Testnevelés
2
1
terület Szakmai
Kosárfonás/ szövött tárgy
gyakorlati
készítő(P)
program
Habilitációs célú munkavégzés Életvitel háztartástan
Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet Informatika
használata Művészetek
Testnevelés és sport
Kötelező óraszám összesen:
31
31
60
4. Speciális szakiskola Aközépfokú nevelés-oktatás szakaszát képezi. Célunk a korábbi képzési szakaszban kibontakozott képességek továbbfejlesztése, a készségek és a tudástartalmak elmélyítése és megszilárdítása. Elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulóink eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt célunk, hogy a tanulók a speciális szakiskola nevelési, oktatási feladatai során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. E szakaszban már a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciákra, továbbá iskolatípusunknak megfelelően a pályaválasztáshoz kapcsolódó, illetve a szakképesítés megszerzéséhez szükséges készségekre, ismeretekre helyezzük a hangsúlyt. A speciális szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre és részszakképesítésekre való felkészítés esetén, a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve – a Nemzeti alaptantervben biztosított lehetőség alapján – a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás, képzés célja:
A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása.
A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése.
A szakmai vizsgára való felkészítés.
Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.
Tanulást támogató környezet létrehozása.
A tanulók adottságaihoz igazodó készség és képességfejlesztés, komplex személyiség fejlesztés folyik, amelyben a nevelés-oktatás célja:
A korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok csökkentése. 61
A szakmatanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése.
Szakmai vizsgára való felkészítés.
Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, önálló életvezetés megalapozása.
A többségi általános iskolában végzett tanulókkal együtt továbbtanulni nem képes diákjaink szakképzése az iskola műhelyeiben, külső tanműhelyben (együttműködési szerződés alapján), illetve igény esetén szórványoktatást végző mestereknél, érvényes szerződések alapján.
5. Kötelező tanórai foglalkozások, nem kötelező tanórai foglalkozások megnevezése óraszáma Helyi tanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók alsó tagozata (1-4. évfolyam) számára Tantárgyak
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Magyar nyelv és irodalom
7
7
6
7
Idegen nyelvek
-
-
-
-
Matematika
5
5
4
5
Erkölcstan
1
1
1
1
-
-
-
-
Környezetismeret
2
2
2
2
Természetismeret
-
-
-
-
Földrajz
-
-
-
-
Ének-zene
2
1
2
2
Rajz és vizuális kultúra
1
2
2
2
Informatika
-
-
1
1
2
2
2
2
Testnevelés
5
5
5
5
Osztályfőnöki óra
-
-
-
-
25
25
25
27
Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Rendelkezésre álló órakeret
62
A tantárgyak óraszámaira a NAT alapján az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő általános iskolák felső tagozata (5-8. évfolyam) számára Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
5
5
5
5
Idegen nyelvek
-
-
2
2
Matematika
4
4
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
2
2
2
2
Hon- és népismeret
1
-
-
-
Természetismeret
2
2
4
4
Földrajz
-
2
2
2
Ének-zene
2
2
1
1
Rajz és vizuális kultúra
2
2
1
1
Informatika
1
1
1
1
1
1
2
1
Testnevelés
5
5
5
5
Osztályfőnöki óra
1
1
1
1
0,5
0,5
0,5
0,5
27,5
28,5
31,5
30,5
Magyar nyelv és irodalom
Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Egészségtan Rendelkezésre álló órakeret
63
Helyi tanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, általános iskola, 1–8. évfolyam Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok A nevelésoktatás-
Tantárgy
fejlesztés
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
területei Anyanyelv és
Kommunikáció
4
4
4
4
4
4
5
5
kommunikáció
Olvasás-írás
3
3
4
4
4
4
2
2
Társadalmi
Számolás-mérés
4
4
4
5
5
5
5
5
környezet
Játékra nevelés
2
2
2
2 2
2
3
3
2
2
3
3
2
2
3
3
Társadalmi ismeretek Életvitel és
Önkiszolgálás
gyakorlat
Életvitel és
2
2 2
2
gyakorlat Természeti
Környezetismeret
környezet Művészetek
Ének-zene
2
2
2
2
2
2
2
2
Ábrázolás-
3
3
2
2
2
2
2
2
1
1
5
5
31
31
alakítás Informatika
Információs eszközök használata
Testi nevelés
Mozgásnevelés
5
5
5
5
5
5
Testnevelés Összesen
25
25
64
25
26
28
28
A készségfejlesztő speciális szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyama Fejlesztési terület Anyanyelv és kommunikáció
Tantárgy
Előkészítő év
Kommunikáció
6
Számolás-mérés
5
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok
3
Életvitel és gyakorlat
Életvitel és gondozási ismeretek
5
Természeti környezet
Környezet- és egészségvédelem
3
Ábrázolás-alakítás
2
Ének-zene
2
Informatika
Információs eszközök használata
2
Testnevelés és sport
Testnevelés
5
Szakmai tantárgy
Szakmai előkészítő ismeretek
2
Társadalmi környezet
Művészetek
Tanóra összesen
35
65
Készségfejlesztő speciális szakiskola 9-10. évfolyamos óraterv Fejlesztési terület Anyanyelv és
Tantárgy
9.
10. évfolyam
Kommunikáció
2
2
Számolás-mérés
2
1
2
2
1
1
Testnevelés
5
5
Osztályfőnöki
1
1
Ének-zene
1
1
Ábrázolás-alakítás
1
1
Kötelező óraszám összesen
15
14
kommunikáció Társadalmi környezet Életvitel és gyakorlat
Informatika Testnevelés és sport
Életvitel és gondozási ismeretek Irodatechnikai eszközök használata
66
A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés szerkezete
Az középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő speciális szakiskolák egy kötelező 9/E jelű előkészítő évfolyamból, és arra épülő két évfolyamos (9-10. évfolyam), nem OKJ szerinti képzéshez kapcsolódó szakaszból épül fel.
előkészítő
Területek
9/E évfolyam Közismeret
9-10. évfolyam
35
15
14
-
21
21
35
36
35
Munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket nyújtó, vagy a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását biztosító képzés Összes óraszám
67
AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK ÓRATERVE
Műveltségterület
Tantárgy
Heti óraszám
Éves óraszám
5
180
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és
/Kuntz Zoltán/
irodalom
Idegen nyelv
Német nyelv
2
72
Matematika
5
180
Ember és társadalom
Erkölcstan
1
36
/Szabó József/
Állampolgári ismeretek
2
72
Ember a természetben
Természetismeret
3
108
/Kuntz Zoltán/
Egészségtan
1
36
Művészetek
Műszaki rajz, vizuális
2
72
/Baumann Ernőné/
nevelés
Informatika
Informatika
2
72
Életvitel és gyakorlati
Pályaorientáció
2
72
ismeretek
Szakmai alapozó
4
144
/Mentesné Horváth
ismeretek
/Eőri Katalin/ Matematika /Horváth Lászlóné/
/Kuntz Zoltán/
Payritsné Horváth Bernadett/
/Varga Szilvia/
Zsuzsanna/ Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
5
180
/Baráth Mónika/
Osztályfőnöki óra
1
36
35
1260
Mindösszesen
68
AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA OKJ SZERINTI RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS OKTATÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ 9-10. ÉVFOLYAMOS KÖZISMERETI KERETTANTERVE
9–10. évfolyam Műveltségi terület
Tantárgy neve
(átlag heti időkeret)
Magyar nyelv és
Magyar nyelv és
irodalom
irodalom
Matematika
2 tanéves óraszám
2
142
Matematika
2
142
Ember és társadalom
Erkölcstan
1,5
106,5
Informatika
Informatika
1
71
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
5
355
Osztályfőnöki óra
1
71
12,5
887,5
Szakmai elmélet és gyakorlat együtt
23
1633
Összefüggő szakmai gyakorlat
70
70
Közismeret összesen
69
Egyéb foglalkozások szervezésének elve a) Fejlesztő foglalkozások b) Napközi/Tanulószoba c) Szakkör d) Sportfoglalkozás a. Fejlesztő foglalkozások: pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli programokba. A
gyógypedagógus,
a
terapeuta
–
esetenként
más
szakember
véleményének
figyelembevételével – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások:
Komplex gyógypedagógiai fejlesztés
logopédiai fejlesztés
Autizmus specifikus komplex gyógypedagógiai fejlesztés
Diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia reedukáció 70
gyógytestnevelés
szomatopedagógiai fejlesztés
zeneterápia
művészetterápia
Ayres terápia
Alapozó terápia
Tiflopedagógiai fejlesztés
szurdopedagógiai fejlesztés
Konduktori speciális mozgásfejlesztés
Logopédiai foglalkozások A logopédiai foglalkozások célja és feladata az értelmileg és a tanulásban akadályozott tanulóknál:
Az aktuális beszédfogyatékosság diagnosztizálása.
A
beszédhibáknak
megfelelő
terápiás
csoportban,
személyre
szabott.
fejlesztőfoglalkozás megszervezése.
Általános nyelvi, beszéd, kommunikáció, a kognitív funkciók, a motorikum pszichomotoros fejlesztése.
A sérült gyermek számára elérhető optimális beszédállapot kialakítása.
Állandó kapcsolattartás az osztályban tanító pedagógussal, a beszédfogyatékosságra épülő másodlagos tünetek prevenciója érdekében.
Kapcsolattartás a szülőkkel, ha szükséges és lehetséges, bevonásuk a beszédterápiába.
A diagnózis és terápia adminisztrálása.
A beszédhibák megoszlása típusonként:
akadályozott beszédfejlődés
pöszeség
orrhangzós beszéd
dysgrammatikus beszéd
hallászavar
dadogás-hadarás
kommunikáció zavar
megkésett beszédfejlődés 71
A beszédfogyatékos gyerekek terápiája, két logopédus vezetésével, az első osztálytól a felső tagozatig. A gyerekek számára tartott foglalkozások időtartama és gyakorisága, függ az adott beszédhiba súlyosságától, a gyerek fizikai és pszichikai állapotától.
Gyógytestnevelés Az iskolaorvos őszi szűrővizsgálatokat követő javaslata, valamint szakorvosi javaslat alapján a rászoruló tanulók gyógytestnevelésben részesülnek. A csoportok összeállítása nem korosztályi, hanem diagnózisnak megfelelő. A tornatermi és fejlesztőtermi foglalkozások mellett igyekszünk lehetőséget biztosítani gyógyúszásra, is. Több éves tapasztalat támasztja alá, e terápia pozitív hatását, szükségességét. b. Napközi otthon Intézményünkben valamennyi évfolyamon tanuló gyermek számára biztosítjuk délutánonként a napközi otthoni ellátást, melynek során eleget teszünk mind a diákok napközbeni ellátásával, mind a napi iskolai felkészítéssel szemben támasztott követelményeknek. A foglalkozások programja, valamint időkerete a kötelező tanórai foglalkozások témáihoz, illetve idejéhez igazodik. A tanítási szünetek alkalmával, munkanapokon, amennyiben a szülők igénylik, a fenntartó összevont, központi felügyeletet szervez azon gyermekek számára, akiknek otthoni felügyelete ez idő alatt nem megoldott. Tanulószobai foglalkozás Előzetes igényfelmérés alapján, tíz tanuló részvétele esetén, délutáni időpontban, a kilencedik, illetve tízedik évfolyamos speciális iskolai tagozatosok részére szervezzük meg. Alapvető célunk a fiatalok önálló tanulásra nevelése, valamint a gyengébb képességű tanulók pedagógiai megsegítése. A diákok a tanulószobai foglalkozás ideje alatt elkészítik az írásbeli házi feladataikat, és igyekeznek megtanulni a feladott szóbeli leckéiket is. c. Szakkörök Az egyes szakköri foglalkozásokat a tanulók igényei alapján, a lehetőségek figyelembe vételével szervezzük meg. A jelentkezés teljes tanévre szól. Egy tanuló heti két foglalkozáson vehet részt, ettől eltérni csak rendkívüli esetben, az osztályfőnök engedélyével szabad.
72
A szakkör vezetője (gyógypedagógus, szaktanár) szakköri naplót vezet, amelyben az előzetes tematika alapján rögzíti az aktuális foglalkozás anyagát, valamint a jelenlévő, illetve a hiányzó gyermekek nevét. Iskolánkban lehetőség nyílik irodalmi, rajz/művészeti, néptánc, modern tánc, népdalkör, énekkar, citera, orientális tánc, informatika, szakkörökön való részvételre. Az irodalmi foglalkozások, valamint az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek, rendezvények művészeti programját. Mindezek során megvalósul az egymásra figyelés, alkalmazkodás és az együttműködés, lehetőség nyílik az érzelmek kifejezésére és feldolgozására.
d. Sportfoglalkozások Az iskola sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint felkészítésüket a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve. A taneszközök, tanulmányi segédeszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,
az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók,
a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt - a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken- kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 73
A tankönyvválasztás szempontjai: -
A tankönyv feldolgozása mélységében, tartalmában, igazodjon tanulóink tudásszintjéhez.
-
Az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek.
-
A könyvekhez tartozzon feladatlap.
-
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, didaktikai szempontoknak, életkori sajátosságoknak.
-
Szerepeljen a minisztérium által kiadott, hivatalos tankönyvjegyzékben.
-
Színes, érdekes, vonzó legyen kivitelezésében, helyes irányba formálja a tanulók ízlését.
-
Teremtsen lehetőséget az önálló tanulásban, differenciálásban, rögzítésben, gyakorlásban.
-
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
-
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. 7. A NAT-ban, a kerettantervekben és az SNI-s irányelvekben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai.
Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése: Intézményünk minden egységében a tanulás- tanítás folyamatában, tevékenységében a következő alapelveket tartjuk szem előtt:
a pedagógus a célok megfogalmazásakor, nevelő-oktató munkája tervezésébe beépíti a tanulócsoportra vonatkozó rendelkezések és intézményi dokumentáció tartalmi elemeit (NAT, keret- és helyi tanterv SNI irányelvek).
a pedagógus a tanulási- tanítási folyamat során, a sajátos egyéni feltételekhez igazodva, a fejlődést figyelembe véve tervezi munkáját, melyben hangsúlyt kap a tanulók sérülés specifikus egyéni megsegítése, egyéni tevékenysége, együttműködése, szociális tanulása, motivációja.
Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, egyéni képességeit, motiváltságát, életkori sajátosságait.
Az órát/ foglalkozást a cél(ok)nak megfelelően logikusan építi fel.
Éves szinten tanmenetet, tematikus tervet, óra/foglalkozási és értékelési tervet készít.
A mai kor elvárásainak, de sérülésspecifikusságot figyelembe véve adekvátan, (NAT, helyi tanterv, kerettanterv) alkalmazza az IKT eszközöket a tanítás- tanulás folyamatában. 74
Fejlesztési területek – nevelési célok: Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. Állampolgárságra, demokráciára nevelés. Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására ajánlott iskolai szintéren belül lehetőséget adni (diákönkormányzat). Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének, kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. Családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontos harmonikus családi minták és erkölcsi normák közvetítése s családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában, az esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében.
75
Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelésoktatás teljes intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás
kialakítása. A szociális
érzékenység,
az
együttműködés,
problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása. Fenntarthatóság, környezettudatosság Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell jelentkezzen. Pályaorientáció Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a munka világáról képet nyújtani. A tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően segíteni kell pályájuk kiválasztására, és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni. Gazdasági és pénzügyi nevelés A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek megfelelően célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház körüli tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni. A tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. Médiatudatosságra nevelés Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük, az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése. A tanulás tanítása
76
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása. Felkészítés a társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos, egész életen át tartó tanulásra. 8. Mindennapos testnevelés, testmozgás, gyógytestnevelés
A mindennapos testnevelés 2012. 09.01-től felmenő rendszerben, első, ötödik és kilencedik évfolyamon a tantervbe illesztve a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak számával megnövelve került bevezetésre iskolánkban. Azokban az osztályokban, ahol heti 2 vagy 3 testnevelés órát tartalmaz az órarend, a mindennapos testmozgás az iskola által szervezett sportszakkörökön illetve tömegsport foglalkozásokon való részvétellel valósul meg.
A gyógytestnevelésre vonatkozó szabályok: A tanulókat az iskolaorvos a tanév kezdetén - vizsgálat alapján - sorolja testnevelési kategóriákba és utalja a gyógytestnevelési órákra. A szülőket a gyógytestnevelő értesíti a II/A, vagy a II/B kategóriába sorolásról. I. kategória: könnyített testnevelés, testnevelés órán belül II/A kategória: gyógytestnevelésen, testnevelés órán részt vehet II/B kategória: csak gyógytestnevelésen vehet részt III. kategória: testnevelés alól felmentve Az elváltozásoknak, betegségeknek megfelelően a gyógytestnevelő a tanév kezdetén csoportokba, mikro csoportokba sorolja a beutalt tanulókat. Az órabeosztást az osztályfőnökkel és a tanulókkal írásban ismerteti. A gyógytestnevelő minden gyógytestnevelésre utalt tanulóval kapcsolatban egyéni fejlesztési tervet készít. A gyógytestnevelésre utalt tanulók számára az előírt órák látogatása, és egészséges fejlődésük érdekében a házi feladatként adott gyakorlatok otthoni, napi rendszeresen végzése kötelező. A hiányzások az osztálynaplóban adminisztrálandók és az iskolai rendnek megfelelően igazolhatók. Igazolatlan hiányzás miatt a törvénynek megfelelően az osztályfőnök intézkedik. 77
A gyógytestnevelési tanóra 45 perces. Felszerelés: A tanórán sportruházatra (fehér, rövid ujjú felső, sötét rövidnadrág, illetve melegítő, torna zokni) van szükség. Teljesítmény értékelése: Az értékelés alapja a rendszeres, folyamatos és aktív munka, ami egyben a gyermek egészségi állapotának javulását szolgálja. Félévkor és év végén a tanult gyakorlatokat (házi feladat, bemelegítő, mobilizáló és erősítő gyakorlatok) a tanulók bemutatják. Az óráról órára való aktív részvétel értékelése: teljesített. Amennyiben nem végzi a feladatokat a tanuló, hozzáállása, teljesítménye értékelhetetlen: nem teljesített minősítést kap, amely bekerül az ellenőrzőbe és a bizonyítványba. A tanuló előrehaladásáról, teljesítményéről, egészségügyi állapotának változásáról a szülők a gyógytestnevelőtől, szülői értekezleten, fogadó órákon kaphatnak felvilágosítást. Azon tanulók esetében, akik testnevelés és gyógytestnevelés foglalkozáson is részt vesz, a félévi és év végi osztályzatot a testnevelő és gyógytestnevelő együttesen határozza meg. 9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek: -
egyszerűek
-
kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók
-
megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét
A teszteket évente egyszer, április-május hónapban végezzük. Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között. A motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük. Igény esetén szülőnek tájékoztatás: hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére. Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a NETFIT módszert alkalmazzuk. 78
Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. Tanulásban akadályozott/enyhe értelmi fogyatékos tanulók A 2014 / 2015 tanévtől,a tanulók fizikai állapotának mérése a NETFIT® a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt alapján történik 5. osztálytól. „NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A NETFIT® a következő tesztelési lehetőségeket biztosítja: • kötelező, intézmény szintű fittségi tesztelés, • öntesztelés és önértékelés, • egyéni tesztelés, • az egyéni legjobb teljesítményt célzó tesztelés.
A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje 79
Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem
A NETFIT®, a fizikai fittségi állapotot nemhez és életkorhoz igazodó külső kritériumértékekhez,
úgynevezett
egészségsztenderdekhez
viszonyítja.
Az
egészségsztenderdek olyan teljesítményminimum értékeket jelentenek, amelyeket túlteljesítve a tanuló hosszú távon valószínűbben lesz védett az ülő életmóddal, fizikai inaktivitással összefüggő megbetegedések rizikófaktoraival szemben. Az egészségközpontú fittség teszt-elemeivel a fittségi állapot három lényeges összetevőjét lehet mérni, amely összefüggésben áll az általános egészségi állapottal. Ez a három fő komponens: • aerob fittségi (állóképességi) profila kardiovaszkuláris fittség (aerob kapacitás) • vázizomzat fittségi profil és hajlékonysági profila vázizom funkcionális fittsége (izomerő, erő állóképesség, hajlékonyság) • testösszetétel profilja testösszetétel (testzsír százalék, testtömeg index) A NETFIT az egészséges fittségi teljesítményértékek mellett (egészségzóna) – teszttől függően – további egy, illetve két zónát (tartományt) tartalmaz (“fejlesztés szükséges” és „fokozott fejlesztés szükséges” zóna). A NETFIT helyes felhasználásakor az alábbi alapelveknek kell megfeleltetni az alkalmazott módszereket: • Fizikai és érzelmi szempontból egyaránt biztonságos környezet megteremtése. • A NETFIT® a tanmenet tervezett része, amelyre megfelelő tanóraszám áll rendelkezésre. Felhasználása az őszi időszakban tipikusan diagnosztikus célú, míg az évközbeni alkalmazással folyamatközpontú értékelési lehetőséggé válik. • A NETFIT® felmérések előtt fontos a diákok felkészítése az „éles” teszthelyzetre • Nem szabad elfelejteni, hogy a teszteredményeket a testnevelésórán végzett „munka” mellett számos genetikai és környezeti tényező befolyásolja, amelyre a diákoknak nincs ráhatásuk. • Az egyes felmérések alkalmával (kivéve a kötelező mérést) nem szükséges minden egyes NETFIT® tesztelemet elvégeztetni a diákokkal. 80
• A NETFIT® folyamatos alkalmazása lehetőséget teremt az eredmények portfóliószerű gyűjtésére és speciális szempontok szerinti összeállítására, amely kiváló tanulást támogató eszközzé formálja azt. • A fittséghez, fittségi állapot fejlesztéséhez kapcsolódó ismeretek, a tesztek pontos végrehajtási módjainak ismerete, a hibák felismerése, a saját eredmények értelmezése az öntesztelés és önértékelés módja, az önálló edzésprogramok tervei, a társaknak nyújtott megfelelő segítség mind-mind képezhetik a szummatív értékelés alapját. Megfelelő szempontrendszer alapján így alkalmasak osztályozásra, szöveges értékelésre, vagyis beszámíthatók a féléves és év végi értékelésbe egyaránt.1” Értelmileg akadályozott/középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók fizikai és motorikus képességeinek felmérése 1-6. osztály: - 20 m futás időre - Helyből távolugrás - Kislabda hajítás - Kétkezes alsó dobás 1 kg-os medicinlabdával előre 7-12. osztály: - 50 m-es síkfutás időre - helyből távolugrás - kislabda hajítás - hanyattfekvésből felülés - kétkezes alsó dobás 2 kg-os medicinlabdával előre Kiegészítő mérések:
1
-
Testmagasság
-
Testsúly
Forrás: http://diaksport.eu/orszagos-iskolai-fittseg-meresi-kutatas
81
10. Környezeti nevelési elvek Az iskola hitvallása: A környezeti nevelés és az egészségnevelés egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni, oktatni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal, a szülők és a környék lakóinak környezet és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Az ÖKO-ISKOLA cím elnyerése nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A környezetegészség-nevelés nem köthető egy tantárgyhoz, annak célkitűzéseit az iskolai nevelés-oktatás egészének kell megvalósulnia. A tanárok tanóráikon felhasználhatják tantárgyuk sajátos nevelési lehetőségeit a tanulók személyiségfejlesztéséhez. Alsó tagozaton főleg a környezetismeret, magyar nyelv és irodalom, olvasás-írás, kommunikáció, felső tagozaton természetismeret, földrajz, életvitel, környezet és egészségvédelem, egészségtan tantárgyak tananyagához kapcsolódva, illetve az osztályfőnöki órákon foglalkozunk a környezettudatos szemléletmód és magatartásforma alakításával. Rajz, irodalom, ének-zene, történelem és testnevelés keretében is adódik lehetőség, a témával kapcsolatos ismeretek, jártasságok és készségek alakítására. A Zöld órák programjai, a kiemelt projektjeink segítséget nyújtanak a környezettudatos szemléletmód elmélyítéséhez. Alapelvek: A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk és meg kell világítanunk az iskola mindennapi tevékenysége során: fenntartható fejlődés, a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, alapvető emberi szükségletek, 82
emberi jogok, demokrácia, elővigyázatosság, biológiai és társadalmi sokféleség. Célunk: Tanítványaink környezettudatos állampolgárrá váljanak! Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: a környezettudatos magatartást és életvitelt, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, a természetes és mesterséges környezet iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, a rendszerszemléletet, megalapozni a globális összefüggések megértését, az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. Rövid távú céljaink elérésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Környezeti nevelési program elfogadtatása a nevelő testülettel és a segítő szakemberekkel. A nevelőtestület és az iskola valamennyi dolgozójának megnyerése a környezeti nevelési munkához. Tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása. Iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára.
83
A város nevezetességeinek, hagyományainak, történelmi múltjának feltérképezése (Hűség-napi vetélkedő). Hagyományok ápolása (erdei iskola, osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában, iskola nap, évszak túrák). Projektnapok, hetek. A számítógép felhasználása a tanórákon. Szelektív hulladékgyűjtés. Interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, kísérletek, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok). Jeles napok Papírgyűjtés A megfelelő tárgyi környezet kialakításához (környezettudatosság, környezetvédelem), a célok elérésének megfelelően tervezzük és valósítjuk meg ezeket a programokat.
11. Ellenőrzés és értékelés. Gyógypedagógiai tevékenységünk folyamatában az ellenőrzés alapvető célja, hogy általa visszajelzést
kapjunk,
milyen
mértékben
értük
el
kitűzött
céljainkat
a
tanulók
személyiségfejlődését tekintve, illetve az általuk elsajátított ismeretek mennyiségét, minőségét illetően. Ugyanakkor az ellenőrzés nem csupán a tanulók teljesítményének a mérésére szolgáló tevékenység, hanem egyben diagnosztikus értékű visszajelzés is a számunkra, mennyire voltak helyesek, adekvátak az optimális fejlesztés szempontjából az általunk választott eszközök, eljárások. Ezek a pedagógiai folyamatok szolgálják a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését. A tanulók értékelése során a fejlesztő értékelés tevékenysége jelenik meg. A mérések egy része kifejezetten diagnosztikai célt szolgál (adaptációs időszak, értelmileg akadályozott/középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók PAC felmérése,rehabilitáció, év eleji mérések), amelyek nélkülözhetetlenek az egyéni fejlesztési tervek megalkotásakor. 84
A tanulók fejlődésének nyomon követése kialakult rend szerint történik. Általánosan érvényesülő alapelvek
A
tanulókalapos,
sokoldalú
megismerését
lehetővé
tévő
gyógypedagógiai
diagnosztizáló módszerek alkalmazása.
A tanítási folyamatokba beillesztjük a kooperatív tanítási módszereket.
A szülőket tanév elején szülői értekezleten, tanév közben a fogadóórákon, a tanulókat pedig folyamatosan tájékoztatjuk az értékelés szempontrendszeréről, világos, érthető szempontrendszert közvetítve.
A
tanulók
teljesítményének
mérésekor
meghatározó
a
tantervben
kijelölt
követelményrendszer, a továbbhaladáshoz szükséges feltételek teljesítése.
Az év eleji, a félévi, valamint az év végi felmérők kérdéseit, feladatait az adott tantárgyat gondozó pedagógus állítja össze.
A méréseket végezhetjük diagnosztikus, illetve ellenőrző céllal, amelynek értékei egyben teljesítményskálán történő besorolás alapjául szolgálnak.
Méréskor mindig az aktuális teljesítményt vesszük figyelembe, értékelésekor nem a tanulót, hanem az általa elvégzett feladatot minősítjük.
A mérés eredménye egyben a tanulók és a szülők számára is visszajelzés, amely konkrét, tárgyszerű, rendszeres, egyértelmű és objektív.
Az adott tárgyat oktató pedagógus köteles gondoskodni arról, hogy a tanulók által elért teljesítmény szöveges vagy érdemjeggyel történő értékelése mind az osztálynaplóban vagy a, digitális naplóban mind a tanulók tájékoztató füzetében mielőbb megjelenjen. Amennyiben szükséges, a szülőket egyéb úton is (telefonon, e-mail-ben, levélben, stb.) értesíteni kell gyermekük aktuális iskolai előrehaladásáról.
A tanulási folyamat során előforduló tanulói hibákat, tévesztéseket fejlesztő értékeléssel segítjük kijavítani, feldolgozni.
Tanulásban akadályozott/enyhe értelmi fogyatékostanulók értékelése Mérési időszakok, gyakoriság Év eleji mérések - szeptember második fele Az év eleji ismétlést követően a pedagógusok felmérik a tanulók aktuális tudásszintjét. E méréseken alapul a további haladási tempó, tehetséggondozó programok meghatározása. A 85
felzárkóztatást igénylő tanulókkal kapcsolatos fejlesztési lehetőségeket az érintett kollégák a rehabilitációs területen dolgozó szakemberekkel megbeszélik, egyeztetik, mérési anyagukat elemzés céljából rendelkezésükre bocsátják. Az év eleji felméréseket érdemjeggyel nem látjuk el, csak tájékozódás jellegű. Ezen eredményeket minden esetben rögzíteni kell az erre a célra kijelölt, digitálisan elérhető mappában. A Szakértői Bizottság véleménye alapján készítjük el az egyéni fejlesztési terveket, melynek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. Félévi mérések, ellenőrzések - december, január A tanulók első félév során elsajátított tudásszintjét, fejlődését mérik. További támpontot nyújtanak a korrekciós, valamint a tehetséggondozó programok esetlegesen szükséges módosításához. A felméréseket végző pedagógus az eredményeket dokumentálja. Év végi mérések, ellenőrzések - május, június. A tanév során elért tudásszint mérésére szolgálnak, támpontot nyújtanak a pedagógus számára az egyes tanuló továbbhaladásának megítélésében. A felméréseket végző pedagógus az eredményeket dokumentálja. Évközi ellenőrzések A tanulók teljesítményének, haladásának ellenőrzésére, mérésére, fejlesztő értékelésére havonta legalább egy alkalommal személyre szabottan sort kerítenek pedagógusaink. Ezek során a diákok szóban vagy írásban adnak számot elsajátított ismereteikről, illetve egyéb tevékenységük kapcsán (munkadarabok, rajzok, stb. megalkotása esetén) a gyakorlati mérés módszerét alkalmazzuk. Az ellenőrzés, értékelés során nem szabad figyelmen kívül hagynunk az egyes tanulók tanórára való felkészülésének, a házi feladatok rendszeres elkészítésének minőségét, az eredményes oktatáshoz-tanuláshoz nélkülözhetetlen felszereléseik meglétét, azok adekvát használatát, valamint a tanórákon való aktív részvételt. Miután a mozgás-, illetve beszédfejlődés nehezítettsége az értelmileg sérült gyermekeknél klasszikusan megjelenik, így tanulóink esetében is, korosztályuk átlagához viszonyítottan, e a területeken jelentős elmaradás tapasztalható. Tekintve, hogy a mindennapi, valós élethelyzetek során is többnyire a verbális kommunikáció használata válik dominánssá számukra, így az ellenőrzés, értékelés kapcsán is kiemelt feladatként kell törekednünk a 86
verbális beszámoltatásukra a szóbeli feleletek lehetőségének előtérbe helyezésével. Bár a jelenlegi oktatási rendszert tekintve az írásbeli mérésekre, ellenőrzésekre való igény növekvő tendenciájának, azok hangsúlyozottabbá válásának lehetünk tanúi, mégis diákjaink főként szociális hátrányaikból adódó tanulási nehézségeik megkövetelik verbális képességeik minél sokoldalúbb, az ellenőrzés-értékelés során (is) megjelenő fejlesztését. Azoknál a tantárgyaknál, ahol a feleltetés általános, félévente legalább két szóbeli beszámolóból szerzett érdemjeggyel kell rendelkezniük a tanulóknak. A félévi, illetőleg az év végi értékeléshez tantárgyanként minimálisan négy osztályzat szükséges. Mérőeszközök Az év eleji, félévi, év végi mérések
a tantárgyat gondozó pedagógusok állítják össze és gondozzák, értékelik az anyagokat.
A kidolgozás szempontjai:
A maximális pontszám fele teljesíthető legyen a továbbhaladáshoz szükséges minimumszintű feladatokból.
A feladatsor másik fele alkalmas legyen a különböző képességű tanulók teljesítményének differenciálására.
Átfogó képet adjanak a tanulók megszerzett tudásáról.
Csak az órák során feldolgozott és számon kért tananyagot tartalmazhatják.
Témazáró feladatsorok
egy-egy
tematikus
egység
lezárása
után
kerül
sor
alkalmazásukra
(összeállításuk szempontjai megegyeznek a félévi, év végi felmérőkével.) Verbális beszámoltatás
Felelet formájában az előző óra anyagát lehet számon kérni.
Értékelhető szóbeli feleletként az órai munka.
Összefoglalás során egy-egy önálló feladatmegoldás és annak előadása.
Kijelölt szorgalmi anyagból való felkészülés (kiselőadás).
Összefoglalás során egy-egy önálló feladatmegoldás és annak előadása.
Kijelölt szorgalmi anyagból való felkészülés (kiselőadás).
Vers, vagy egyéb irodalmi anyag megtanulása, előadása. 87
Gyakorlati mérés, munkadarab Testnevelés, rajz, életvitel, informatika, szakmai tárgyak, ének
Lehet meghatározott feladatsorok bemutatása, egy-egy munkadarab órán való elkészítése.
Írásbeli felmérők értékelése Alsó tagozaton, az első három félévében 2. osztály félévéig: 0-56 %
felzárkóztatásra szorul
57-74 %
megfelelően teljesített
75-84 %
jól teljesített
85-100 %
kiválóan teljesített
Az alsó tagozaton a 2.osztály második félévétől 8. osztály végéig 0-49 %
1 (elégtelen)
50-64 %
2 (elégséges)
65-74 %
3 (közepes)
75-84%
4 (jó)
85-100 % 5 (jeles) Szóbeli feleletek értékelése A tanulók életkori sajátosságait és egyéni képességeit valamint a tényszerű tudást kell figyelembe venni. Alsó tagozatban inkább kérdésekre képesek válaszolni tanulóink. Felső tagozaton törekedni kell az önálló felelet (előadás) kialakítására. Munkadarabok értékelése, gyakorlati mérés Figyelembe kell venni a tanuló önállóságát, a segítségnyújtás mértékét, a pontosságot, esztétikus kivitelezést. Készségtárgyak értékelése: testnevelés, ének, rajz Az alsó tagozat első három félévében szöveges értékelést használunk. Teljesített (T) Jól teljesített (JT) Dicséretes (D) Azok a tanulók, akik egy-egy félév során a tantervi alapkövetelményeket önhibájukból nem teljesítették, pl. felszereléshiány, órai munka megtagadása, alapkövetelményi vizsgát kell tenniük. 88
- a félév zárásakor
Testnevelés:
meghatározott
elemeket
tartalmazó
gyakorlatsor
bemutatása Ének-zene:
dalanyag bemutatása, zeneelméleti felmérő teljesítése
Rajz:
10 munka bemutatása, 2 db helyszínen készített munka
Az alapkövetelményi vizsga a továbbhaladáshoz szükséges minimális elvárásokat tartalmazhatja, így a vizsgán szerzett érdemjegy elégségesnél jobb nem lehet.
A kötelező tanórai foglalkozáson való részvétel alól felmentett tanulók (magántanulók), az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról, amelyről kiértesítést kap az iskolától. A tanulókat egyéni adottságára tekintettel, a szakértői bizottság véleménye alapján, az igazgató mentesíti, az érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő értékelés alól, és helyette szöveges értékelés alkalmazását írja elő a hatályos törvényi előírások szerint.
Gyógypedagógiai diagnosztikai eljárások: Tanulóink képességprofiljaegyenetlen, sérülésük függvényében kiemelt fontosságúak a diagnosztikus mérések, különösen az első osztályos gyermekek esetében. Feladatunk:
képességprofil feltárása
szociális érettség vizsgálata
egyéni fejlesztési tervek meghatározása
Mérőeszközök:
DIFER
Bender-próba
Frostig-teszt
Goodenough-féle emberalak ábrázolás
Edtfeldt (téri pozíció észlelése)
Sindelar
Szék-lámpa teszt
MSSST
Logopédiai vizsgálatok 89
Motoros fejlettség vizsgálata
Lateralitás vizsgálat
Dyslexia, dyscalculia veszélyeztetettség vizsgálatok
Ezek az eljárások képezik az alapját az egyéni fejlesztési tervek kidolgozásának. Az integrációban részt vevő SNI gyerekek diagnosztizálása során is alkalmazhatók mindezek az eljárások. Év eleji mérések általános iskolai tagozaton A tanév eleji ismétlő időszakot követően az év eleji felméréseket minden évfolyamon diagnosztikus céllal alkalmazzuk. Célunk: Képet kapni a tanulók aktuális állapotáról, felkészültségéről, tudásáról. A kialakult kép alapján tervezni a további feladatokat, haladási ütemet, illetve tehetséggondozó programokat, egyéni felzárkóztatást.
Logopédiai vizsgálatok
Új tanulók vizsgálata
Vizsgálatok jelzés alapján
Év eleji szűrővizsgálatok, azok eredménye a tanulók értékelésébe nem számít bele.
Cél: a logopédiai fejlesztő foglalkozások szükségességének meghatározása /beszédhangok tisztasága, megkésett beszédfejlődés, beszédértés, laterális dominancia stb. feltárása. Mérések, értékelések dokumentációja 1. osztály végén, a szülők szöveges értékelést kapnak gyermekük fejlettségi szintjéről. Ez a következő információkat tartalmazza:
beszédértés
beszéd tartalmi és formai elemei
beszéd tisztasága
térbeli tájékozódás
finommotorika
nagymotoros mozgások kivitelezése
forma azonosítása, felismerése
színek ismerete 90
általános tájékozottság
mennyiségismeret
önellátás, önkiszolgálás
figyelem
feladattudat
1. o. második félév – 2. o. I. félév Év végi bizonyítványba írható értékelés:
Kiválóan teljesített
Jól teljesített
Megfelelően teljesített
Felzárkóztatásra szorul
/A felzárkóztatásra szorul minősítés a százalékos értékelés értelmében, vonatkozik azokra a tanulókra, akik munkáik érdemjeggyel történő osztályozásakor kettes szintet értek el./ 2. osztály év végétől: Érdemjegyekkel történő értékelés a naplóban, ellenőrzőben:
Félévi, év végi felmérők piros jegy
Témazárók, piros jegy
Szóbeli felelések, időközi felmérések, kék jegy
Gyűjtőmunka, szorgalmi munka, zöld jegy
Félévi, év végi bizonyítvány, osztályzattal történő minősítése:
Jeles (5)
Jó (4)
Közepes (3)
Elégséges (2)
Elégtelen (1)
Magatartás, szorgalom értékelése Magatartás Tanulóink magatartásának értékelésekor követendő elveink: Személyiségfejlődésében életkorának megfelelően legyen jelen az önismeret a reális önértékelés képessége, akaraterő a változtatásra, problémák leküzdésére. 91
Társas kapcsolataiban alakuljon ki az alkalmazkodás képessége.
Szociális környezete normáit, szokásait sajátítsa el. /iskolai házirend, osztályközössége
szokásai,
őszinte,
becsületes
magatartás,
környezete
értékeinek megóvása, saját és társai testi épségének, egészségének megóvása/
Legyen
képes
alkalmazni
az
udvariasság
szabályait,
helyes
viselkedésformákat.
Környezetével tudjon elfogadóan, toleránsan bánni.
Legyen képes feladathelyzetekhez alkalmazkodni, melyben viselkedését a felelősség és kötelességérzet irányítja.
Követelményrendszer: Példás (5)
betartja az iskola házirendjét
ismeri és alkalmazza az udvariassági szabályokat
kulturált magatartásával példát mutat társainak
óvja környezete értékeit
óvja saját és társai testi épségét, egészségét
fegyelmezett, kötelességtudó, feladatait elvégzi
aktív részese az iskola közösségi életének
kulturált
beszéd-
és
vitakészséggel,
konfliktuskezelési
technikákkal
rendelkezik
nincs igazolatlan hiányzása
legfeljebb apró szabálysértésekkel vét az iskola házirendje ellen /maximálisan
Jó (4)
1 szaktanári, vagy 1 szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetője van a tanév során/
az iskola közösségi életében nem aktív szereplő
minden egyébben megegyezik a példással
Változó (3)
a házirendet rendszeresen megsérti
udvariassági szabályokat nem tud megfelelően alkalmazni 92
feladatainak elvégzésében nem mindig megbízható
beszéd- és vitakultúrája, konfliktuskezelési technikái hangulatai függvényében változnak
osztályfőnöki intőnél súlyosabb írásbeli büntetése nincs
10-nél több órát nem hiányzott igazolatlanul
a házirendet rendszeresen és szándékosan megsérti
nem vigyáz saját és társai testi épségére, egészségére
környezete értékeit szándékosan rongálja
társaival, tanáraival agresszív módon beszél, viselkedik
zavarja a tanítási órákat
igazgatói figyelmeztetésben részesült
Rossz (2)
12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek. Jutalmazás, rendszere Szaktanári dicséret:
Iskolai versenyen való indulásért, szereplésért.
Osztályfőnöki dicséret:
Iskolai vagy helyi versenyen való sikeres szereplésért. Kiemelkedő közösségi munkáért.
Igazgatói dicséret:
Megyei, területi, országos versenyeken való sikeres szereplésért.
Az év során végzett kiemelkedő közösségi munkáért.
Kiemelkedő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásáért.
Igazgatói dicséretet nyerhet el a legjobb tanulmányi eredményt elért osztályközösség, a legtisztább osztály.
Kiemelt tanulói jutalmazás a Fogyatékos Gyermekek Oktatásáért Alapítvány támogatásával, a nevelőtestület döntése alapján, az alábbi szempontok szerint adható: Kiemelkedő tanulmányi, illetve közösségi munka. Szakmai, tanulmányi versenyen való eredményes szereplés. 93
Szakmai vizsgán elért kiemelkedő eredmény alapján.
Jutalmazás, büntetés rendszere Szaktanári dicséret:
Iskolai versenyen való indulásért, szereplésért
Osztályfőnöki dicséret:
Iskolai v. helyi versenyen való sikeres szereplésért. Kiemelkedő közösségi munkáért.
Igazgatói dicséret:
Megyei, területi, országos versenyeken való sikeres szereplésért.
Az év során végzett kiemelkedő közösségi munkáért.
Kiemelkedő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásáért.
Igazgatói dicséretet nyerhet el a legjobb tanulmányi eredményt elért osztályközösség, a legtisztább osztály.
Szaktanári figyelmeztető
felszereléshiány
órai munka zavarása
tanítási óra engedély nélküli elhagyása
késés a tanítási óráról
Szóbeli osztályfőnöki figyelmeztető
rendszeresen nincs felszerelése
beszélgetéssel, viselkedésével zavarja az órákat
társaival szemben indulatosan viselkedik
késik a tanítási órákról
Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztető
tiszteletlen tanáraival
szóbeli o.f. figy. után sincs felszerelése
továbbra is zavarja a tanítási órákat
társaival indulatos, agresszív
továbbra is késik a tanítási órákról 94
kisebb kárt okoz az iskola vagy társai értékeiben
három szaktanári figyelmeztető
Osztályfőnöki intő
az előzőekhez képest viselkedése nem változik
szándékosan kárt okoz környezetének
durva, agresszív társaival
tanáraival rendszeresen tiszteletlen
dohányzik az iskola épületében
veszélyezteti társai testi épségét
tanítási órát engedély nélkül több ízben elhagy
Igazgatói figyelmeztető
szándékos, nagy értékű károkozás
újbóli iskolán belüli dohányzás
társai testi épségének súlyos veszélyeztetése
tiszteletlen trágár beszéd tanáraival szemben
Igazgatói intő
az előző viselkedések bármelyikének ismétlődése
A rendkívül súlyos esetekben sor kerülhet a tanuló ellen fegyelmi eljárásra. Ennek következményeként a tanuló az iskola rendezvényeiről meghatározott időre eltiltható. Súlyos fegyelmi vétségért /lopás, verekedés, súlyos rongálás, mások fenyegetése/ a nem tanköteles korú tanulók tanulói jogviszonyának megszűntetéséről a tantestület jogosult dönteni. Szorgalom Példás (5)
kötelességérzése és feladattudata kialakult
füzetvezetése szép, áttekinthető és pontos
a tanítási órákon aktív
otthoni munkái pontosak, szépek
gyűjtőmunkát és szorgalmi feladatokat végez 95
tanítási órákra felkészülten érkezik
érdemjegyei megfelelnek képességeinek
a tanítási órákon nem mindig aktív
előfordul, hogy munkáit, feladatait pontatlanul végzi el
füzetvezetése áttekinthető, rendezett
felkészülése általában pontos
érdemjegyei általában megfelelnek képességeinek
Jó (4)
Változó (3)
a tanítási órákon nem mindig figyel
írásbeli munkái sokszor rendezetlenek
felkészülése pontatlan, hiányos, felszerelése hiányos
érdemjegyei többnyire nem felelnek meg képességeinek
Hanyag (2)
felszerelése rendszeresen hiányos
felkészülése rendszeresen pontatlan, hiányos
a tanítási órákon nem figyel, az órai munkái hiányosak
füzetei, írásbeli munkái rendetlenek, áttekinthetetlenek
érdemjegyei messze elmaradnak képességeitől
Speciális szakiskolai tanulók értékelése Az általános iskolai felső tagozattal megegyezően történik. A speciális szakiskola digitális naplót használ, digitális naplóban történik az értékelés, a mulasztás rögzítése, melyet nyomon követhetnek a diákok és a szülők is. Pedagógusaink vezetik ezt a nyitott rendszert, amely szorosabb együttműködést tesz lehetővé a szülőkkel, kollégákkal, gyakorlati képzőhellyel és a diákokkal.
Értelmileg akadályozott/középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók értékelése Az értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek iskolai értékelése során a tanulók tudását, attitűdjét, magatartását figyeljük meg, az egyénre szabott 96
követelményekhez viszonyítunk és az önmagukhoz mért fejlődésük alapján, teszünk megállapításokat. Az értékelés fontos funkciója a meglévő készségek, képességek folyamatos diagnosztikus felmérése, ennek alapján a tanuló jellemzőihez igazodó fejlesztési eljárások kiválasztása. Az értékelés célja a gyermek, fiatal pozitív, reális énképének fejlesztése, a tanulás motiválása, az ismeret elsajátítása szint, valamint a képességek minőségi és mennyiségi gyarapodásában megtett út meghatározása. Az értékelés:
rendszeres, folyamatos, szakszerű és személyre szóló;
összhang a NAT, a Pedagógiai Program, a helyi tantervi rendszer között
érthető, előremutató a szülő számára is
fejlesztő, ösztönző jellegű
Alkalmazott értékelési formák
szóbeli értékelés (pl. dicséret, figyelmeztetés) Ezt az értékelési formát a teljes képzési időben, minden tantárgynál alkalmazzuk.
különböző szimbólumok, tárgyjutalmak (pl. pontozás, csillag, dicsérő kártya, szimbolikus képek, egyéb) Főként az alsóbb évfolyamokon használjuk, a szóbeli értékelést is kiegészítheti.
írásbeli értékelés
-
féléves szöveges értékelés alapja a Dr. H. C. Günzburg: Pedagógiai Analízis és Curriculum a szociális és személyiségfejlődés mérésére értelmi fogyatékos személyeknél (P.A.C. I. illetve P.A.C. II.) felmérésen alapulva, a felmérés területeinek figyelembe vételével történik. A szöveges értékelést kézhez kapja a szülő, valamint egy példányát csatoljuk a tanuló iratanyagához, az elkészült P.A.C. vizsgálat felmérő lapjait is itt gyűjtjük.
-
rövid, szöveges értékelés a tájékoztató füzetbe, mely a szülő számára is előre mutató, érthető
Az érdemjegyek és a szöveges értékelés mellett minden esetben szóbeli értékelés is megjelenik, ami megerősíti a tananyag elsajátításának mértékét és rámutat a hiányosságokra. alsó tagozat 1-4. évfolyam szöveges értékelés havonta, félévkor tájékoztató füzetben, évvégén bizonyítványban 97
felső tagozat 5-8. évfolyam havonta és félévkor szöveges értékelés és érdemjegy, tanév végén a bizonyítvány nyomtatványban érdemjeggyel készségfejlesztő speciális tagozat: havonta, félévkor, évvégén érdemjegy végzős tanulóink a szakmák elsajátításáról Tanúsítványt kapnak. akészségfejlesztő speciális szakiskola digitális naplót használ.
A tanulók továbbhaladása: A szakszerű, differenciált foglalkozások következményeként el kell érni, hogy minden egyes tanuló a megfelelő egyéni fejlesztési terv végrehajtása során, saját tempójának megfelelően fejlődjön. Szükség esetén a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb keretet biztosítunk. Autista tanulók értékelése: A mérés, értékelés és minősítés alapfunkciója az autizmussal élő tanulóknál eltér attól, amely az oktatásban megszokott. A mérések elsősorban diagnosztikus jellegűek. Tájékoztatnak a gyermek állapotáról, mérik a fejlesztés eredményességét, meghatározzák annak további irányát. 3.4. Az értékelés és minősítés a tananyagban való előrehaladásról szolgál tájékoztatásul, elsősorban a szülők számára. Az értékelésnél minden esetben az a legfontosabb szempont, hogy a gyermek önállóbbá vált-e és hogy milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni. Ennek mérésére az informális pedagógiai felmérések szolgálnak. Fejlődési Kérdőív, megfigyelés. Minősítés fokozatai:
sokat fejlődött
fejlődött
részterületen fejlődött
változatlan
hanyatlott
98
A szöveges értékelés mellett megjelenik a felsőbb évfolyamokon az érdemjeggyel történő minősítés is: Jeles az aki: sokat fejlődött, a minimális teljesítményeknél sokkal többet teljesített Jó az, aki: fejlődött, a minimális teljesítményeknél többet teljesített Közepes az, aki: részterületen fejlődött, a minimális teljesítmények teljesítésével Elégséges az, aki: nem fejlődött, de a minimális teljesítményeket elérte Elégtelen az, aki: nem fejlődött vagy hanyatlott, a minimális teljesítményeket nem teljesítette. Az autista tanulók tovább haladása: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt minimális teljesítményeket elérte. A bizonyítványban a megfelelő szöveges értékelés mellett minden esetben a gyermek adott tanévi előmenetelét tartalmazó részletes pedagógiai jellemzésben kell összefoglalni a fejlesztés tartalmát és eredményeit, melyet megkap a szülő is, és egy példányát csatoljuk a tanuló iratanyagához. Súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek értékelése A tanév végén minden gyermekről tanév végi szöveges értékelés készül, melynek összeállításához a gyermekek egyéni nevelési programja (egyéni fejlesztési terve) adja a szempontokat. A tanév végi szöveges értékelés tartalmazza:
az egyéni nevelési programban kitűzött célok megvalósítása terén elért eredményeket és az ezzel kapcsolatos további feladatokat;
a gyermek csoportos foglalkozásokon tanúsított aktivitása, viselkedése, illetve az abban bekövetkezett változásokat;
előrelépések, változások, eredmények a gondozási tevékenységek területén
A halmozottan és súlyosan sérült gyermekek, fiatalok esetében az akadályozottságok súlyossága és jellege, a gyermekek különböző területeken mutatott eltérő fejlettségi szintje és az igen lassú ütemű fejlődés miatt a kérdőívek, vagy azok részeinek alkalmazását minden gyermek esetében egyénileg kell mérlegelni. Intézményünkben a S/PAC/1és az S/PAC/C2- felmérési kérdőíveket használjuk.
99
13. A házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai 1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái -
A tanulók teljesítményét, elért eredményét a tantárgyak követelményrendszerének megfelelően ellenőrizzük. A számonkérés módja alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz.
-
Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.
-
A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlása.
-
Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.
-
A tanuló teljesítményét mindenkor az elvárás - képesség - teljesítmény egységében kell értékelni.
-
Az értékelés és minősítés objektív legyen, arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét.)
-
A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.
-
Az értékelés nem tartalmazhat társakkal való összehasonlítást, nem rangsorolhatja a diákokat.
-
Az értékelés mindenkor segítő szándékú; a gyerek fejlődését segítse, nem lehet megalázó vagy büntető jellegű. Minden értékelésben a pozitívumokból kiindulva, azokra alapozva kell megfogalmazni a további fejlődés útját.
-
Az értékelést úgy kell megfogalmazni, hogy annak tartalmát, üzenetét a gyerek is megértse.
Osztályzatot csak tényleges tudásért kaphatnak a tanulók, ezért: -
Házi feladat hiánya (teljes vagy részleges) nem büntethető elégtelen osztályzattal.
-
Ha a tanuló felszerelése hiányzik nem büntethető elégtelen osztályzattal.
-
Ha a tanuló felszerelése hiányzik csak abban az esetben adható szaktanári figyelmeztetés, ha emiatt a tanórai munkában a tanuló nem tud részt venni.
100
-
Ha a tanulónak megvan az órához szükséges felszerelése, de annak használatát megtagadja, nem hajlandó részt venni az órai munkában, ebben az esetben szaktanári figyelmeztetés adható.
Osztályzással, érdemjeggyel a következő tanulói teljesítmények értékelhetők: -
házi feladat
-
szóbeli felelet
-
írásbeli felelet
-
házi fogalmazványok
-
kiselőadások
-
részösszefoglalás ellenőrzése írásban
-
tanterv által előírt iskolai feladatlapok
-
a nevelő által összeállított feladatlapok
-
témazáró dolgozat
-
féléves, éves teljesítmény minősítése
-
kötelező gyűjtőmunka
-
órai munka
-
iskolai versenyeken, rendezvényeken való eredményes szereplés
-
tanulói produktum
-
olvasónapló
Az elsajátított ismeretanyag ellenőrzése záróvizsgával: -
osztályvizsga
-
javítóvizsga
-
magántanuló beszámoltató részvizsgája, ill. osztályvizsgája
-
különbözeti vizsga
Írásbeli beszámoltatás súlya tanulóink tudásának értékelésében: -
Másolás, tollbamondás, emlékezetből írás súlya döntő a tanulók továbbhaladásának értékelésében.
-
Írásbeli feleletet dominál, de ügyelni kell arra, hogy a beszámoltatás szóbeli formája is megtörténjen, súlya a szóbeli felelettel egyenértékű, kék színnel jelöljük.
-
Tudáspróba (hosszabb tantárgyi témák megértésénél alkalmazzuk - értékelése motiváló, hiányosságokra rávilágító), súlya megerősítés a jóknak, ösztönző a lemaradóknak, a naplóban kékkel jelöljük. 101
-
Témazáró (a tanult tananyag elsajátításának értékelése), súlya döntő a tanulók tudásának értékelésében, a naplóban piros színnel jelöljük.
-
Felmérések (egy-egy időszak összegzését mutatják), súlya döntő a tanulók tudásának értékelésében, naplóban pirossal jelöljük.
A hiányzó tanulók esetében felkészülési idő biztosítása után a témazárót, felmérőt megíratjuk. A tanulókkal közölni kell, hogy a gyakorlásokat mikor követi a felmérő megírása, hogy ezzel is segítsük a felkészülésüket, gyakorlásuk intenzitását. A teljesítmények osztályozás nélküli minősítése: -
pontszámmal
-
megjegyzésekkel
-
dicsérettel
-
elmarasztalással
Nagy hangsúlyt fektetünk a differenciálásra, a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményéhez történő igazodásra, felhasználva a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. A tanórán kívüli új tanulásszervezési módokon (témahét, projekt) való részvétel során nyújtott teljesítményt is figyelembe vesszük. Kiemelten fontos a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése, ezért alkalmazzuk a szóbeli ellenőrzési formát. Írásbeli munkákat a tankönyvek, füzetek, feladatlapok, a tanító által összeállított feladatsorok alapján végzik a tanulók. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanuló munkáját havonta legalább 1 érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tantárgyat tanító nevelő időben értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A jegyek különböző értékűek, ezért az (elektronikus) naplóban különböző színnel jelöljük. 102
Az ellenőrzés módjai: -
indirekt (munkatankönyvek használata, csoport munkákat követő beszámoló, stb.)
-
direkt ellenőrzés: Szóbeli:
Egy-két óra anyagából A témakör anyagából
Írásbeli:
Egy-két óra anyagából A témakör anyagából A félév anyagából Az egész éves anyagból
Egy nap, lehetőség szerint csak két tantárgyból írhatnak a tanulók felmérést. A felmérés előre bejelentett, témaköre meghatározott. A dolgozatokat a lehető legrövidebb időn, maximum két héten belül ki kell javítani, és értékeléssel együtt a tanulónak átadni. A kimagasló teljesítmény esetén a tanulót dicséretben részesítjük. A magántanulók év végén osztályozóvizsgát tesznek. A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az otthoni, a napközis, a tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladat szabályai -
A tanulók nemzeti köznevelési törvényből, és az intézmény házirendjéből is fakadó kötelessége a tanulás. A tananyag tanórai feldolgozása mellett a tanulók számára fontos az otthoni tanulás, gyakorlás, felkészülés. A pedagógusok a tanulók tananyag elsajátításának érdekében szóbeli és írásbeli házi feladatot adhatnak.
-
A kötelező szóbeli és írásbeli házi feladat mennyisége nem haladhatja meg alsó tagozaton az 1 óra, felső tagozaton az 1-2 óra felkészülési időt.
-
Csak olyan házi feladat adható, amelynek előkészítése a tanórán már megtörtént.
-
A tanulóknak szorgalmi házi feladat a pedagógus szándékától, pedagógiai céljától függően, tetszőlegesen adható, elvégzését jutalmazni kell, zöld színű jeggyel jelölve a naplóban.
-
A házi feladatokat a tanórán a tanító saját módszereivel ellenőrzi. A házi feladat elkészítését a napközi otthonban a napközis nevelő ellenőrzi.
-
Önként vállalt versenyzés eredményessége érdekében a tantervi anyagot meghaladó ismereteket tartalmazó feladatokat kaphatnak diákjaink. 103
-
A hanyagságból elmulasztott írásbeli házi feladat nem értékelhető elégtelennel.
-
Érdemjegyet csak tudásra adhatunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat hanyagságból történő elmulasztása pedagógiai eszközökkel, módszerekkel lehet büntetni, ilyen a feleltetés, a házi feladat dolgozatban történő megírása, pótfeladat kitűzése.
-
Nem büntethetjük a tanulót, ha mulasztás, hiány, hiba a tananyagban, annak nem értésből fakad, vagy önhibáján kívül pl. betegség miatt hiányzik a tanuló.
-
Az őszi, téli, tavaszi szünetre, illetve hétvégére csak annyi házi feladat adható, amennyi a tantárgyakból a következő órára való felkészülést szolgálja. Ezen kívül csak szorgalmi feladat adható.
Az otthoni, a napközis, a tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Cél: -
Az önálló tanulás és ismeretszerzés módszereinek elsajátíttatása.
-
Újra feldolgozni, rögzíteni, elmélyíteni az órán tanultakat. Készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat.
Feladat: -
A személyiség fejlesztése.
-
Önállóságra szoktatás.
-
Az ismeretek megértését előkészítő, rögzítő, megszilárdító, gyakorló tevékenység végzése
-
A tanulási szokások, tevékenységek fejlesztése.
-
Tanulási technikák elsajátítása.
-
Tanulási módszerek kiválasztása.
Az iskolai házi feladat adásával nevelési szándékunk: -
A házi feladat adásával erősíteni kívánjuk az órákon megtanultakat.
-
Fejleszteni akarjuk az adott témában a tanulók készségeit, képességeit.
-
Az új anyagot, ismereteket kívánjuk a feladattal előkészíteni.
-
A házi feladat mennyisége csak olyan nagyságú lehet, hogy a tanár a következő órán ellenőrizni tudja.
A feladatadás gyakorisága: 104
-
Minden egyes tanítási órához kapcsolódóan adható.
-
Nagyobb terjedelmű (fogalmazás készítése, memoriter) hosszabb határidővel.
Az iskolai dolgozatok szabályai Az iskola minden tanulójának joga, hogy -
a dolgozatait megtekintse;
-
kérje, hogy egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írassanak vele tanárai (Témazáró dolgozatnak minősül az a számonkérés, amely egy meghatározott témakört összefoglalás és ismétlés után zár le.);
-
kérje, hogy a témazáró időpontját öt munkanappal előre tudja;
-
megtekintse a kijavított dolgozatot tíz munkanapon belül.
A szülő tájékoztatása: -
A szülő joga, hogy a fogadóórán, szülői értekezleten gyermeke dolgozatait megtekinthesse.
-
Az érdemjegyről a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül tájékoztatni kell.
A pedagógus teendői: -
A nevelő a tanítási anyag elsajátításának mértékéről számonkérés formájában győződik meg. A számonkérésnek rendszeresnek kell lennie.
Az iskolai dolgozatok formái: -
napi rendszerességgel
-
szóbeli
-
írásbeli
-
témazáró feladatok
Egy-egy téma rendszerező összefoglalása után írásban. A témazárók érdemjegyei a tanulói értékelésben súlypontosak. 105
Év végi, félévi felmérések -
Egy nagyobb időszak tantervi követelményeinek elsajátításáról adnak számot a tanulók.
-
Legalább egy tanóra áttekintés előzze meg a megírást.
Országos mérések -
Az OH által szervezett mérésekbe való bekapcsolódás.
-
Érdemjegyeket a tanuló nem kap érte.
A nevelő a tanulót külön feladattal is megbízhatja, vagy a tanuló önként vállalhat feladatokat. Az itt végzett munka része lehet a tanulói értékelésnek. A külön feladat formái: -
beszámoló készítése az adott témakörben,
-
gyűjtőmunka,
-
egyénre szabott fejlesztő feladat.
14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.
Akár a jelenlegi társadalmi strukturálódást szemléljük, akár az oktatáspolitika aktuális
célkitűzéseit
feltételrendszerének
követjük
megteremtése
nyomon, sürgetően
az
esélyegyenlőség
megoldandó
feladatként
jelentkezik. Bár a tankötelezettség valamennyi tanulóra kiterjed, azonban nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy az eltérő szociokulturális környezet, társadalmi meghatározottság révén rendkívül különböző alapokról indulnak. Akár fizikai állapotukat, akár mentális, intellektuális képességeik sokféleségét szemléljük, ebből fakadó hátrányaik kompenzálása, a saját értékrendszerük tudatos formálása, halaszthatatlan feladat. Az egyéni szükségleteikre épülő, azokhoz igazodó és alkalmazkodó fejlesztő eljárások megvalósítása révén képességeiket sokoldalúan fejleszthetik, személyiségüket (a maguk lehetőségeinek a felső határáig) kiművelhetik.
106
A
hátrányos
helyzetű,
valamint
a
halmozottan
hátrányos
helyzetű
tanulók
esélyegyenlőségének elengedhetetlen feltétele, egyrészt az egyenlő hozzáférés biztosítása, másrészt azoknak a támogató lépéseknek, illetve szolgáltatásoknak a tervezése és megvalósítása, amelyek arra hivatottak, hogy csökkentsék az egyes gyermekek meglévő hátrányait. Iskolánk valamennyi pedagógusa a fejlesztő eljárások megtervezése során mindezekre fokozott figyelmet fordít, így fokozatosan csökkennek a gyermekek közti különbségek, javul iskolai teljesítményük, sikerességük.
16.
Szakiskolai szakmai program
Az Országos Képzési Jegyzéknek megfelelő szakmai kerettantervek, a Pedagógiai Programunk 3 sz. mellékletét képezik.
A jelenleg hatályos pedagógiai programban rögzítetteken túl, fenntartói többletköltséget nem tartalmaz. A Kozmutza Flóra EGYMI Általános Iskola és Speciális Szakiskola nevelőtestülete, a hatályos törvényi rendelkezések értelmében felülvizsgálta és kiegészítette a pedagógus életpálya kompetenciáinak valamint az önértékelési szempontoknak megfelelően az intézmény pedagógiai programját, az intézményvezető 2015. június 25-én elfogadta.
107
