2015. (III.26.) határozat 1. melléklete. Tiszaújváros egészségterve

45/2015. (III.26.) határozat 1. melléklete

Tiszaújváros egészségterve

2014

Tiszaújváros egészségterve 2014

Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar 2014

Szerkesztette: Dr. Bíró Éva Lektorálta: Dr. Kósa Karolina

Az elemzéseket készítették és írták: Dr. Bíró Éva Erdélyi Zsuzsa

A borítón szereplő fotókat a Tiszaújvárosi Önkormányzat és a Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.

TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 1 BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 8 TISZAÚJVÁROS LAKOSSÁGÁNAK JELLEMZŐI ......................................................................................... 13 1.

NÉPESSÉG ..................................................................................................................................... 13

2.

NÉPMOZGALOM ............................................................................................................................ 17

3.

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA .................................................................................................... 21

4.

EGÉSZSÉGMAGATARTÁS .................................................................................................................. 41

5.

TÁRSADALMI HELYZET ..................................................................................................................... 46

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK ........................................................................ 48 1.

GAZDASÁG .................................................................................................................................... 48

2.

KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK.................................................................................................................... 51

3.

INFRASTRUKTÚRA ........................................................................................................................... 57

4.

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ..................................................................................................................... 60

5.

TÁRSADALMI NORMÁK ÉS ÉRTÉKEK, CIVIL HÁLÓZAT .............................................................................. 70

6.

A HELYI ÉRDEKHORDOZÓK VÉLEMÉNYE ............................................................................................... 76

7.

VÁROSVEZETÉS............................................................................................................................... 77

JAVASLATOK TISZAÚJVÁROS LAKOSSÁGA EGÉSZSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA............................................... 78 AZ EGÉSZSÉGTERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK ÉS INFORMÁCIÓK .................. 88

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Az egészséget meghatározó tényezők becsült hatása a népesség egészségi állapotára ......... 10 2. ábra: Az egészséget és az egészségi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők elméleti kerete .. 11 3. ábra: Az állandó népesség számának változása 2004-2012 között Tiszaújvárosban ........................ 13 4. ábra: A férfi és a női lakosság korcsoportos megoszlásának változása Tiszaújvárosban 2005-2012 között..................................................................................................................................................... 14 5. ábra: Az öregedési index változása Tiszaújvárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon 2005-2012 között....................................................................................................... 15 6. ábra: Az öregedési index változása nemi bontásban Tiszaújvárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon 2005-2012 között ................................................................................ 15 7. ábra: Tiszaújváros lakosságának megoszlása nem és korcsoport szerint a 2011-es népszámlálás adatai alapján ........................................................................................................................................ 16 8. ábra: Évvégi lakónépességszám alakulása 2004-2012 között Tiszaújvárosban ................................ 17 9. ábra: Az élveszületési, halálozási és természetes szaporodási arányszám alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2004-2012 között ...................................................................... 18 10. ábra: A belföldi vándorlási különbözet alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2004-2012 között ................................................................................................................ 18 11. ábra: A házasságkötések és válások arányszámának alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-AbaújZemplén megyében 2004-2012 között ................................................................................................. 19 12. ábra: A 15 éves és idősebb népesség megoszlása családi állapot szerint Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2011 .................................................................................... 20 13. ábra: A 15 éves és idősebb nők megoszlása az élve született gyermekek száma szerint Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2011 ..................................................... 20 14. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben 2005 és 2012 között négy éves összevonásban ................................................................................................. 24 15. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben (TV kistérség), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (BAZ) és Magyarországon (MO) 2009 és 2012 között négy éves összevonásban...................................................................................................................... 24 16. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben 2005 és 2012 között négy éves összevonásban a korai (65 éves kor előtt bekövetkező) halálozásra vonatkozóan .......................................................................................................................................... 28 17. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben (TV kistérség), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (BAZ) és Magyarországon (MO) 2009 és 2012 között négy éves összevonásban a korai halálozásra vonatkozóan ................................................................. 28 18. ábra: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0–18 évesek leggyakoribb betegségei Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében és Tiszaújvárosban, 2011 .................................. 31 19. ábra: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és idősebb lakosság leggyakoribb betegségei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2009 és 2011 .............................................................. 37

20. ábra: A szerfogyasztás változása 2004-2012 között Tiszaújvárosban (TV) az ESPAD vizsgálatból származó országos (MO) és regionális (ÉMR) adatokhoz viszonyítva ................................................... 42 21. ábra: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (BAZ), 2011 ......................................... 46 22. ábra: A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Tiszaújvárosban és Borsod-AbaújZemplén (BAZ) megyében, 2011 ........................................................................................................... 47 23. ábra: Regisztrált vállalkozások száma Tiszaújvárosban 2006 és 2012 között ................................. 48 24. ábra: Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma Tiszaújvárosban, 2004-2012 .............. 48 25. ábra: Ezer főre jutó regisztrált vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2004-2012 ..................................................... 49 26. ábra: Álláskeresők aránya a munkaképes korosztályból Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2006-2012........................................................................................................................... 50 27. ábra: 180 napon túli álláskeresők aránya az összes álláskeresőből Tiszaújvárosban és BorsodAbaúj-Zemplén megyében, 2006-2012 ................................................................................................. 50 28. ábra: A Tiszaújvárosi Ipari Park felépítése ....................................................................................... 51 29. ábra: Átlagos évi kén-dioxid koncentráció Tiszaújvárosban, 2003-2007 ........................................ 53 30. ábra: Átlagos évi ülepedő por koncentráció Tiszaújvárosban, 2003-2007 ..................................... 53 31. ábra: Átlagos évi nitrogén-dioxid koncentráció Tiszaújvárosban, 2003-2013 ................................ 54 32. a. ábra: A lakásállomány alakulása Tiszaújvárosban 2004-2012 között .......................................... 57 32. b. ábra: 100 lakásra jutó lakosok száma Tiszaújvárosban 2004-2012 között.................................. 57 33. ábra: Új építésű lakások Tiszaújvárosban 2004-2012 között .......................................................... 58 34. ábra: Új építésű lakások az építtető szerint Tiszaújvárosban, 2004-2012 ...................................... 58 35. ábra: Az önkormányzati lakások megoszlása a bérlés típusa és a bérlő személye szerint, 2012.... 59 36. ábra: Közüzemi szolgáltatások igénybe vétele Tiszaújvárosban, 2004-2012 .................................. 60 37. ábra: Ezer lakosra jutó óvodás, általános és középiskolás gyermekek száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében 2004 és 2012 között ............................................................ 61 38. ábra: 100 férőhelyre jutó óvodás gyermekek száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében 2004 és 2012 között ................................................................................................... 61 39. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesülők és a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők aránya Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2005-2012................................ 62 40. ábra: Ezer főre jutó nyugdíjasok száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2005-2012........................................................................................................................... 63 41. ábra: Száz férőhelyre jutó bölcsődések száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2004-2012........................................................................................................................... 63 42. ábra: Tiszaújváros Polgármesteri Hivatal organogramja ................................................................. 77

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: Tiszaújváros és Borsod-Abaúj-Zemplén megye állandó lakosainak megoszlása nem és korcsoport szerint, 2012........................................................................................................................ 14 2. táblázat: A férfiak halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (minden korosztály) ...................................................... 22 3. táblázat: A nők halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (minden korosztály) ...................................................... 23 4. táblázat: A 0-65 éves férfiak halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (korai halálozás)........................................ 26 5. táblázat: A 0-65 éves nők halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (korai halálozás)........................................ 27 6. táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0–18 évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye (BAZ) és Tiszaújváros (TV), 2009 és 2011 ......................... 30 7. táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0–11 hónaposak egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és 2011 ................................................................... 32 8. táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 1–4 évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és 2011 ................................................................... 33 9. táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 5–14 évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és 2011 ................................................................... 34 10. táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 15–18 évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és 2011 ................................................................... 35 11. táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 évesek és idősebbek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Tiszaújváros, 2009 és 2011 ............................................................. 36 12. táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19-64 évesek egyes betegségei, Borsod-AbaújZemplén megye, 2009 és 2011 .............................................................................................................. 39 13. táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 65 évesek és idősebbek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és 2011 ...................................................................................... 40 14. táblázat: Az Észak-Magyarországi Régióra (ÉMR) és Magyarországra (MO) jellemző egészségmagatartási szokások nemenként a 15-17 éves korosztályban az ELEF 2009 eredményei alapján ................................................................................................................................................... 44 15. táblázat: Az Észak-Magyarországi Régióra (ÉMR) és Magyarországra (MO) jellemző egészségmagatartási szokások nemenként és korcsoportonként az ELEF 2009 eredményei alapján . 45 16. táblázat: Az Ipari Park jelentősebb foglalkoztatói ........................................................................... 52 17. táblázat: Vízösszetétel a tiszaújvárosi termálvízben, 2009 ............................................................. 55 18. táblázat: Tiszaújvárosban működő civil szervezetek ....................................................................... 72 19. táblázat: Tiszaújváros lakossága egészségi állapotának javítása érdekében tett javaslatok .......... 85

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ TISZAÚJVÁROS LAKOSSÁGÁNAK JELLEMZŐI A népesség létszáma és társadalmi helyzete A népességcsökkenés mértéke Tiszaújvárosban még nem éri el a megyei szintet, és az elöregedés mértékét vagy a természetes szaporodást vizsgálva is kedvezőbb a kép, azonban tendenciájában már látszik, hogy a következő években az országosan megfigyelhető jelenséggel párhuzamosan itt is emelkedni fog az idősek aránya. Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma magasabb, mint a megyében, ugyanakkor a válások aránya is magasabb, és mindkettő csökkenő tendenciát mutat. A Tiszaújvárosban élő népesség a megyei népességhez képest magasabb arányban rendelkezik érettségivel és felsőfokú iskolai végzettséggel; magasabb a foglalkoztatottak, alacsonyabb az inaktívak és eltartottak aránya, és feltűnően alacsonyabb a magukat a roma etnikumhoz tartozónak vallók aránya, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében; vagyis, a társadalmi helyzet mint az egészség meghatározója szempontjából a város lakossága előnyösebb helyzetben van a megye egészéhez képest.

Egészségi állapot: halálozás és megbetegedések A korai, tehát a 65 év alatti életkorban megfigyelhető halálozás elemzése alapján nincs jelentős eltérés a Tiszaújvárosi kistérség halálozási adatai és az országos adatok között. A férfiak esetében a közlekedési balesetek okozta korai halálozás kedvezőbb, míg a gége, légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata okozta korai halálozás kedvezőtlenebb az országos átlagnál; ugyanakkor a nők körében a rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás alacsonyabb szintű. A teljes lakosságra vonatkozó halálozási adatokat vizsgálva a férfiak körében hasonló képet kapunk, míg a nők körében megfigyelhető az emésztőrendszer, ezen belül is kiemelten a krónikus májbetegség és májzsugor, valamint a külső okok miatti halálozás magasabb szintje. A 18 év alatti népesség körében Tiszaújvárosban a leggyakoribb megbetegedések az asztma; elhízás; a szemizmok, a binokuláris szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei; deformáló hátgerinc-elváltozások; és a keringési rendszer veleszületett rendellenességei voltak. Mindezen betegségek előfordulása magasabb a megyei átlagnál: az elhízás esetében ez az arány háromszoros, míg a szemészeti és gerincelváltozások esetében csaknem kétszeres. Ugyanakkor a vérképzőrendszer betegségei esetében megfigyelhető megbetegedési arány fele a megyei értékeknek.

1

A 18 év feletti népesség körében a leggyakoribb megbetegedések a magasvérnyomás betegség, a lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, a spondylopathiák, szívkoszorúér (ischaemiás szív-) betegségek, és a szívbetegségek egyéb formái; mindegyik gyakoribb a nők körében, a férfiaknál a cukorbetegség az 5. leggyakoribb megbetegedés. A megyei adatokat a regionális és országos adatokkal összevetve, általában a fiatalabb korosztályokban alacsonyabb a betegség előfordulása az országos átlaghoz képest. A megyei és a városi morbiditási adatok közti különbségek okainak felderítése javasolt célzott vizsgálattal.

Egészségmagatartás A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) által koordinált helyi felmérések eredményeiből kitűnik, hogy a fiatalok körében a különböző rizikómagatartási formák kipróbálása leggyakrabban a 12-15 éves korosztályban következik be; a kábítószer-fogyasztás kapcsán előtérbe kerülnek az új típusú, herbál drogok. Regionális szinten jelentős probléma a dohányzók, alkoholfogyasztók és a lerészegedők, valamint a legális szereket fogyasztók magas aránya. A felnőtt populáció magatartására vonatkozóan regionális adatok állnak rendelkezésre, amelyekből az tűnik ki, hogy a 35-64 éves férfiak körében a dohányzók aránya magasabb az országos átlaghoz képest, a 35 év feletti nők körében pedig alacsony a megfelelő időtartamú testmozgást végzők aránya.

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Gazdaság A vállalkozások száma Tiszaújvárosban viszonylag állandónak mondható az áttekintett időszakban. Mind a kiskereskedelmi üzletek, mind a vendéglátóhelyek száma 2008-ban jelentősen lecsökkent, majd ezt követően emelkedő trendet mutatva visszatért a 2004-es állapothoz. 2004 és 2012 között Tiszaújváros gazdasági mutatói kedvezőbbek voltak Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági mutatóinál. A város gazdasági fejlődését nagymértékben javította az Ipari Park megjelenése és az oda letelepülő vállalatok működése. A munkanélküliek száma 2009-ben tetőzött, Tiszaújvárosban a munkaképes korosztály 8%-a, míg a megyében 17%-a keresett munkát. A féléven túli álláskeresők aránya Tiszaújvárosban 4,5%, míg a megyében 10% volt.

Környezeti tényezők A levegőszennyezettség egyik vizsgált mutatója esetében sem érte el a szint az egészségügyi határértéket, de a nitrogén-oxid koncentrációban emelkedő trend figyelhető meg, amely hosszútávon kedvezőtlenül befolyásolhatja a városban élők egészségét. Megjegyzendő, hogy 2007 óta a kötelezően vizsgálandó 4 levegőszennyező anyag közül csak egyről érhető el mérési adat. 2

Az ivóvíz minőség-ellenőrzése folyamatos, az Országos Környezetegészségügyi Intézet értékelése alapján az ivóvíz jó minőségűnek mondható. A közterületek és a parkok tisztántartása és gondozása rendszeresen történik, a város teljes területén megoldott a kommunális és a veszélyes hulladékgyűjtés, valamint a lomtalanítás. A városban van lehetőség szelektív hulladékgyűjtésre is. A környezeti zajterhelés sem a lakóövezetekben, sem az Ipari Parkban nem éri el a határértéket, valamint a város sugárterhelése is messze elmarad az egészségügyi határértéktől. A Járási Népegészségügyi Intézet eddigi vizsgálatai szerint az Ipari Park tevékenysége környezeti szempontból nem befolyásolja károsan a városban élők egészségét.

Infrastruktúra és közszolgáltatások A lakáshelyzet a településen kedvező képet mutat, a lakásállomány 2004 és 2012 között folyamatosan növekedett. 2008 óta természetes személyek helyett inkább vállalkozások építenek ingatlanokat a városban. Az önkormányzati bérlakások kétharmadát szociálisan rászorulóknak adják bérbe. Figyelemre méltó a közműhálózatba bekapcsolt háztartások arányának csökkenése; ezek közül is kiemelendő, hogy a vezetékes gázfogyasztók aránya két év alatt 5%-kal csökkent. A közműolló nagysága 2004 és 2012 között nem haladta meg az 1,8%-ot. 2004 és 2012 között az óvodai helyek betöltöttsége több mint 80% volt. A betöltöttség 2006 és 2008 között volt a legalacsonyabb, 83%-ra esett vissza, az óvodai férőhelyek csökkentésére 2004-ben került sor, amelyet a gyermekek számának növekedésével visszaállítottak. A bölcsődei férőhelyek és az azt igénybevevők aránya alapján a bölcsődékre túlterheltség volt jellemző, amely az infrastruktúra bővítésével 2010-ben megszűnt. A gyermekkorúak száma a megyei és az országos trendhez hasonlóan Tiszaújvárosban is csökkenést mutat. Bár a rendszeres szociális segélyben és közgyógyellátásban részesülők száma alacsony a településen, az önkormányzat által nyújtott szociális alap- és kiegészítő szolgáltatásokat igénybevevők száma folyamatosan növekszik. Ezek a szolgáltatások példaértékűen működnek, megoldásokat keresve az szociális területen felmerülő összes problémára. A közintézmények és a civil szervezetek partnerségi viszonyban működnek együtt. A különböző közintézmények összefogása eredményeként jól működő veszélyeztetettségi és krízishelyzet-észlelő és -jelző rendszert is kialakítottak a családok és ezen belül a gyermekek segítésére. A nyugdíjasok száma folyamatosan, egyenletesen csökkent 2005 és 2012 között a városban, míg megyei szinten a nyugdíjasok számának növekedése volt megfigyelhető meg.

3

Az egészségügyi alap- és járóbeteg szakellátás is jól szervezett, a város és a környéken élők ellátása jó színvonalon történik, a betegforgalom növelése és a finanszírozás javítása kulcsszerepet játszik a már meglévő infrastruktúra megőrzésében.

Társadalmi szervezetek, érdekhordozók véleménye Tiszaújváros Integrált Városfejlesztési Stratégiája szerint a városban működő civil szervezetekkel való kapcsolattartás az Intézményfelügyeleti, Szociális és Sportosztály feladata, mely a civil szervezetekkel és az egyházak helyi képviselőivel is folyamatos jó kapcsolatot tart fenn. A Képviselő-testület igyekszik a civil szervezetek tevékenységét ösztönözni és segíteni. Ennek érdekében létrehozásra került egy önkormányzati forrásból működő pályázati alap, amely az egyesületek és más civil szervezetek támogatását szolgálja. A szervezetek évente pályázhatnak megrendezésre kerülő rendezvényeik és éves működési költségük támogatására. A fentieken túl az önkormányzat egyeztető fórumok ülésein tájékoztatja a civil szervezeteket a döntések előkészítéséről és a megszületett döntésekről. A helyi civil szervezetek aktivitása tevékenységüktől függően változó. Az aktívabb szervezetek közé tartoznak a sporttal foglalkozók, a kulturális és az érdekvédelmi feladatokat felvállalók. 6 egyesület, 28 sportegyesület és 13 alapítvány szolgálja elsődlegesen a város valamely társadalmi csoportjának egészségét. A sport kiemelt szerepet tölt be a város életében, mely az önkormányzat támogatásának és a civil szervezetek aktivitásának egyaránt köszönhető. Közösségi helyiségek biztosítása, a szálláshelyek és étkezési lehetőségek fejlesztése segítené a sportrendezvények kiszolgálását és az egészségturizmus fejlesztését is. A városban több program és rendezvény is zajlik egész évben, ugyanakkor fontos lenne a kínálat korcsoportonkénti célzása.

Városvezetés A város élén a települést jól ismerő, hosszú ideje a városvezetésben tevékenykedő polgármester áll. Az önkormányzat összetétele lehetővé teszi az egységes elvek alapján történő döntéshozatalt. Az új önkormányzatra várhatóan az előző Képviselő-testületek által is tanúsított hosszútávú, stratégiai gondolkodás lesz a jellemző.

4

JAVASLATOK A Tiszaújváros lakossága egészségi állapotának javítása érdekében tett javaslatok összeállításához az Egészségügyi Világszervezet által megalkotott egészségmodell alapján strukturáltuk az egészséget befolyásoló, az előzőekben összefoglalt adatokkal jellemzett tényezőket. Az egészségterv céljainak meghatározásakor abból indultunk ki, hogy azoknak Tiszaújváros küldetéséhez kell illeszkedniük, amelyet az önkormányzat Képviselő-testülete által 2010-ben elfogadott integrált városfejlesztési stratégia tartalmaz. Figyelembe vettük azt is, hogy az önkormányzatnak az egészséget meghatározó mely tényezők esetében, és milyen tervezési szinteken van lehetősége befolyásolásra. A jelen egészségtervben hosszú-, közép- és rövidtávú (stratégiai, taktikai és műveleti) célokat határoztunk meg. A stratégiai célokat a 2014-es önkormányzati választások után hivatalba lépő, 5 évig működő önkormányzat két működési ciklusára terveztük. Az alábbiakban a fontosabb fejlesztési javaslatokat összegezzük.

Gazdaság A Tiszaújvárosban lévő gazdasági környezet kedvezően hat a kis- és nagy vállalkozások alapítására és üzemeltetésére. A munkanélküliség csökkentéséhez és a városban élő családok stabil anyagi helyzetének megőrzéséhez fontosnak tartjuk ennek a struktúrának megőrzését és fejlesztését, új ipari létesítmények betelepülésének, szükség esetén a munkaerő átképzésének támogatását. A

város

hagyományainak

és

jelenlegi

helyzetének

figyelembevételével

a

sporttal

és

egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatások fejlesztési lehetőségei kiemelt figyelmet érdemelnek, melyhez a szálláshelyek és az étkeztetési lehetőségek fejlesztése nélkülözhetetlen. A város a természeti adottságai közül a Tisza és a Sajó nyújtotta lehetőségeket alig használja ki. Javasoljuk a városi sport- és szabadidős tevékenységek részévé tenni a folyók adottságaira építő programokat és szolgáltatásokat.

Környezeti tényezők Annak biztosítása érdekében, hogy a későbbiekben is alacsony maradjon a levegőszennyezettség, illetve vizsgálható legyen a légszennyezettség és a légúti betegségek összefüggése, szükség van a levegőszennyezettség szempontjából kiemelkedően fontos négy paraméter törvényileg előírt, folyamatos monitorozására. Ehhez szükség van a 2007-ben megszüntetett mérőállomások visszaállítására, elhelyezésük felülvizsgálatára környezet-egészségügyi szakemberek bevonásával. Ezt a törekvést jelzi, hogy 2014 augusztusától mobil mérőállomást telepítettek Tiszaújvárosba.

5

Infrastruktúra Az önkormányzati bérlakások fenntartását és üzemeltetését fontosnak tartjuk a hátrányos helyzetben lévő családok támogatására, amely csökkentheti a szociális szolgáltatásokkal való visszaélés jelenségét. További vizsgálatot igényel annak feltárása, hogy miért csökken a közműhálózatba bekapcsolt háztartások aránya.

Közszolgáltatások - egészségügy A lakosság egészségi állapotának javítása és a gazdasági növekedés elősegítése érdekében is javasoljuk az egészségügyi szakellátás szolgáltatásainak bővítését a sport- és egészségturizmus irányába, mely a szakrendelői személyzet minimális bővítését, és a Városi Termálfürdővel történő megállapodást igényelné. A szolgáltatások szélesebb körű igénybevételéhez a hotelszolgáltatások kiterjesztése szükséges, amelyet a szálláshelyek és vendéglátóipari (étkeztető) egységek számának növelésén túl esetleg a meglévő szolgáltatások közelében szanatóriumi fekvő részleg kialakításával lehetne megoldani. Ezen fejlesztéseknek alapvető feltétele, hogy a rendelőintézet önkormányzati kezelésben maradjon. A fizikoterápiás részleg forgalmának növelése és a finanszírozás javítása érdekében javasoljuk a már meglévő géppark és szakszemélyzet minél gazdaságosabb kihasználását, melyhez vissza kellene állítani a korábban működött betegszállítási rendszert. A Tiszaújvárosi kistérségben a vezető halálokok számottevő mértékben életmódi tényezők által befolyásoltak. E betegségek csökkentésére javasoljuk az 51/1997. NM rendeletben életkori csoportokra előírt szűrővizsgálatok megszervezését és kivitelezését, illetve az életmódot kedvezően befolyásoló szolgáltatások és programok indítását. A szűrővizsgálatok és egészségfejlesztési programok megvalósításához mindenképpen szükség van az önkormányzat, a rendelőintézet és az ellátást nyújtó orvosok közötti együttműködési tervre. Javasoljuk a város különböző életkori csoportjait megcélzó átfogó egészségfejlesztési programok nagyobb számban és/vagy rendszeresen történő megrendezését, melyek szervezésébe ajánlott a civil szervezeteket bevonni.

Közszolgáltatások – köznevelés és szociális ellátás Kiemelt figyelmet javaslunk fordítani a 0-6 éves korosztályra, amelynek optimális fejlődése a legújabb kutatások szerint a felnőttkori egészségi állapotot is döntően befolyásolja. Javasoljuk célzott programok szervezését a fokozott gondozást igénylő várandósok körében, elsősorban a dohányzásról való leszoktatást célozva.

6

A megyei megbetegedési adatokkal összevetve a városban magasabb a fiatalok körében a legalább részben életmódi tényezőkre, ezen belül is a mozgásszegény életmódra visszavezethető megbetegedések (elhízás és mozgásszervi betegségek) aránya. Ezért az iskolás gyermekek számára a mindennapos testnevelés helyszíneit, illetve az arra rászorulóknak gyógytorna-lehetőséget kell biztosítani. Tekintettel arra, hogy a fiatalok többsége 12-15 éves kora közt már kapcsolatba kerül a különböző káros szenvedélyekkel, érdemes az általános iskolai oktatásba olyan rendszeres, az önismeretet és a konfliktusmegoldási készségeket javító integrált foglalkozásokat beépíteni, amelyek bizonyítottan csökkentik az élvezeti szerek használatát. Fontos a jelenleg is működő kortárs segítői rendszer fenntartása, és a kortárs segítők bevonása ezekbe az iskolai programokba. Növekvő jelentőségű probléma a lakosság további csökkenése és elöregedése, a nyugdíjasok arányának emelkedése. A probléma elsődleges megoldásaként a szülőképes korú nők és a fiatal családok támogatását tartjuk fontosnak. Gondoskodni kell az idősek megfelelő elhelyezéséről és ellátásáról is, aminek a városra nehezedő terhe akkor csökkenthető, ha az itt élő idősek minél tovább képesek megtartani önellátó képességüket és jó egészségben érik meg az időskort. Ezt szolgálhatná az idősekre irányuló egészségfejlesztési szolgáltatások fenntartása és további bővítése. Országosan úttörő kezdeményezés lehetne egy olyan idősotthon létrehozása, amely az időskori aktivitás megőrzésére, sőt javítására teszi a hangsúlyt, a városi sportlétesítmények és a rendelőintézet által biztosítható komplex szolgáltatások kihasználásával.

Civil hálózat A civil szervezetek kiemelt önkormányzati támogatása fenntartandó, és javasolt e szervezeteknek az egészségfejlesztési tevékenységekbe való intenzívebb bevonása. E szervezetek működéséhez fontos megfelelő helyiségek biztosítása, például egy olyan ’Civil Ház’ formájában, ahol a különböző tevékenységeket folytató, de máshol nem elhelyezhető civil szervezetek lehetőséget kapnának foglalkozások és rendezvények megtartására.

Városvezetés Javasoljuk a városfejlesztési terv kiterjesztését hosszabb időtávra; valamint a sport- és egészségturizmus irányába történő nyitás lehetőségeinek áttekintését, és kistérségi fejlesztési terv készítését a kistérség más településeivel együtt. Javasoljuk a civil szervezetek támogatásának bővítését, a lakosság minél szélesebb körű bevonását közvetetten a civil szervezetek révén, illetve közvetlenül is a város jövőjének tervezésébe. 7

BEVEZETÉS Az egészség a magyar társadalomban folyamatosan tárgya a közbeszédnek, sajnálatos módon többnyire negatív megvilágításban. Ennek oka az, hogy a népesség egészségi állapota alapján hazánk nemzetközi összehasonlításban rendre a kedvezőtlenebb helyzetű országok közé kerül. A kedvezőtlen helyzetet jól illusztrálja, hogy 2012-ben a Magyarországon született fiúcsecsemők által várhatóan megélt életévek száma az Európai Unió 28 tagállama közül a 24. legalacsonyabb, a lánycsecsemők által várhatóan megélt életévek száma a 25. legalacsonyabb volt1. Ismert az is, hogy az ország lakosságának egészségét jellemző kedvezőtlen átlagok nagyon jelentős területi különbségeket rejtenek: az országon belül a legrosszabbak az egészség-mutatók az északkeleti (Borsod-AbaújZemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg) és a délnyugati (Somogy, Baranya) megyék lakossága körében2. A rossz egészségi állapot szorosan összefügg az ugyanezen területeket jellemző deprivált társadalmigazdasági helyzettel3,4, ami hazánkban különösen erősen befolyásolja a férfiak 25 éves korban még várhatóan megélt éveinek számát5. A leginkább deprivált hazai térségekben (amelyekben az ott élők alacsony jövedelműek és iskolázottságúak, magas a munkanélküliség, magas az egyszülős és/vagy sokgyermekes családok aránya, és zsúfoltak a lakások) a férfiak körében az országos átlaghoz képest 37, nők körében 55%-kal magasabb a 65 éves kor előtt bekövetkező halálozás2. A népesség kedvezőtlen egészségi állapota nem tükrözi sem az ország gazdasági fejlettségét3, sem azt, hogy a lakosság magasra értékeli az egészség fontosságát – megkérdezés esetén. Egy közelmúltban lebonyolított felmérés6 válaszadói 1-10 közötti skálán7 8,64-es átlagra értékelték az egészség fontosságát, de csak 5,99 pontra értékelték mindazt, amit az egészségük érdekében tesznek. Az egészség fontosságának a legmagasabb pontszámot a nem dolgozó (gyes-en, gyed-en lévő, nyugdíjas, stb.) válaszolók adták. (Megjegyzendő, hogy a megkérdezettek városlakó, legalább középfokú végzettségű, internetet használó felnőttek voltak, vagyis viszonylag jobb helyzetű társadalmi rétegekhez tartoztak. Egy olyan felmérés, amelynek válaszadói tükrözték volna a magyar 1

Life expectancy at birth, by sex, Eurostat. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tps00025 lekérve 2014. október 23. 2 Juhász A., Nagy Cs., Páldy A., Beale L.: Development of a Deprivation Index and its relation to premature mortality due to diseases of the circulatory system in Hungary, 1998–2004. Social Science & Medicine 2010;70(9):1342-1349. http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S027795361000095X lekérve 2014. október 23. 3 Mészáros J., Harcsa I. (szerk.): Helyzetkép a népesség egészségi állapotáról. Barankovics István Alapítvány, Budapest 2011. 4 Nagy Cs., Juhász A., Beale L., Páldy A.: Mortality amenable to health care and its relation to socio-economic status in Hungary, 2004-2008. European Journal of Public Health 2012; 22(5):620-624. http://eurpub.oxfordjournals.org/content/22/5/620.short lekérve 2014. október 23. 5 Health inequalities in the EU — Final report of a consortium. Consortium lead: Sir Michael Marmot. EU 2013. http://ec.europa.eu/health/social_determinants/docs/healthinequalitiesineu_2013_en.pdf lekérve 2014. október 23. 6 Egészségmagatartás kutatás 2013. Béres Egészség Hungarikum Program http://beh.hu/kutatasaink/ lekérve 2014. október 23. 7 1: legrosszabb (legkevésbé fontos), 10: legjobb (legfontosabb)

8

népesség demográfiai összetételét, vélhetően még nagyobb szakadékot jelenített volna meg az egészség elvi fontossága és az egészség érdekében végzett cselekvések közt.) Ugyanezen vizsgálatban az egészséges életmódra törekvés legnagyobb akadályaként a válaszadók több mint fele az anyagi korlátokat, több mint harmada az idő hiányát, egyharmada az elhatározás hiányát, illetve a kényelmet jelölte meg a legnagyobb jelentőségű korlátnak. Felmerül a kérdés, hogy ha a népesség fontosnak tartja az egészség kérdését, de különféle okok miatt mégis a kívántnál kevesebbet tud azzal foglalkozni, hogyan lehet ezen változtatni? Beszéljünk és írjunk többet az egészségről? Adjunk még több információt arról, hogyan kell helyesen táplálkozni, mennyit és mit kell mozogni, milyen szűrővizsgálatokat mikor érdemes igénybe venni? Létesítsünk még több kórházat és rendelőintézetet? Manapság már számos, tudományos kutatásokból származó bizonyítékkal rendelkezünk arról, hogy a népesség egészségi állapotát nem elsősorban az határozza meg, hogy szavakban mennyire gondolják azt fontosnak az emberek; sőt mi több, az egészségügyi ellátórendszer helyzete is korlátozott jelentőségű. Sokkal nagyobb hatással vannak a népesség egészségére azok a láthatatlan strukturális tényezők, amelyek a társadalom működését, szerkezetét, gazdaságát, az épített és természeti környezetet, az oktatási, az egészségügyi, és a szociális intézmények minőségét és működésük feltételeit is megszabják politikai, gazdasági, jogi és pénzügyi döntések sorozatával. Ezt a felismerést tükrözte az az ábra, amely 1999-ben jelent meg a New Yorki Tudományos Akadémia kiadványában, amely a fejlett országok társadalmi-gazdasági tényezőinek az egészségre gyakorolt hatását bizonyító kutatásokat összegezte8 (1.a. ábra). A Kanadai Interdiszciplináris Kutatóintézet9 ehhez képest kategóriánként és számszerűen is némileg eltérően határozta meg az egészségre hatást gyakorló legfontosabb tényezők jelentőségét (1.b. ábra). Ez utóbbi ábra az ún. Kirby-jelentésben látott napvilágot10, amely a kanadai szövetségi kormánynak a kanadai egészségügyi rendszerre és a népesség egészségi állapotára gyakorolt hatásáról készült, s amelyet az ország parlamentje 2002-ben tárgyalt meg. Mindkét ábra megegyezik azonban abban, hogy a népesség egészségi állapotának alakulásában az egészségügy jelentőségét legfeljebb 25%-ra becslik; a társadalmi, gazdasági és ökológiai tényezők jelentőségét viszont legalább 50%-ban határozzák meg. Az Európai Unióban 2006ban, Finnország EU-elnöksége alatt, annak egyik jelentős eseményeként jelent meg az a könyv, amely – az előzőekhez hasonlóan – amellett érvelt, hogy az emberek egészségi állapotának nemzeti és nemzetközi szintű javítása legnagyobb mértékben nem az egészségügy / betegellátás révén 8

A. R. Tarlov: Public policy frameworks for improving population health. Annals of the New York Academy of Sciences, 1999; 896:281-293. doi: 10.1111/j.1749-6632.1999.tb08123.x 9 Canadian Institute for Advanced Research, CIAR 10 The Health of Canadians - The Federal Role. Interim Report on the state of health care system in Canada. Chair: The Honourable Michael J. L. Kirby. March 2001. http://www.cimca.ca/i/m/The-Complete-Kirby-Report.pdf lekérve 2014. október 23.

9

fejleszthető, hanem a mindennapi életkörülmények, az oktatás, a munkahelyek biztosítása, stb. révén, tehát olyan döntésekkel, amelyek az egészség társadalmi meghatározó tényezőit javítják11. 1. ábra: Az egészséget meghatározó tényezők becsült hatása a népesség egészségi állapotára a. a New Yorki Tudományos Akadémia szerint

5% 20%

gének és biológiai tényezők egészségmatatartás egészségügyi rendszer

57% 18%

társadalmi és ökológiai tényezők

Forrás: Tarlov: Public policy frameworks for improving population health. Ann N Y Acad Sci, 1999. b. a Kirby-jelentés szerint

15% biológiai és öröklött tényezők 10% 50%

fizikai környezet egészségügyi rendszer

25%

társadalmi és gazdasági környezet

Forrás: The Health of Canadians - The Federal Role. Interim Report on the state of health care system in Canada, 2001.

Ma már számos tudományos bizonyítékon alapuló megállapításnak tekinthető, hogy az egészséget nem elsősorban egészségügyi, hanem az egészségre hatást gyakorló minden tényezőt befolyásoló átfogó politikai döntésekkel lehet fejleszteni. Ezen tényezők összességét jeleníti meg az az ábra, 11

Ståhl T, Wismar M, Ollila E, Lahtinen E, Leppo K (eds). Health in All Policies. Prospects and potentials. Ministry of Social Affairs and Health and European Observatory on Health Systems and Policies, Helsinki 2006. http://www.amsa.at/images/2006_Health_in_all_policies.pdf lekérve 2014. október 23.

10

amelyet az Egészségügyi Világszervezet (EVSz, az ENSZ szakosított, népegészségüggyel foglalkozó intézménye) tett közzé, egy olyan bizottság munkájának eredményeként, amelynek feladata a népesség egészségi állapotát meghatározó társadalmi tényezők teljes körű feltérképezése volt 2005 és 2008 között12 (2. ábra). 2. ábra: Az egészséget és az egészségi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők elméleti kerete

Forrrás: Closing the gap in a generation: health equity through action on the social determinants of health. WHO, 2008.

Az ábra bal oldalán láthatók azok a strukturális tényezők, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a populáció egészségi állapotára; ettől jobbra láthatók a társadalmi csoportok, illetve az egyén szintjén erős hatást gyakorló, de a strukturális tényezők által befolyásolt egészség-determinánsok. Az egészségügyi ellátás jelentősége hangsúlyos, de korlátozott. Az ábra alapján az is érthető, hogy mivel a populációk egészségi állapotának mutatói a legjobb és legrosszabb helyzetűek adatait is tartalmazzák, az átlag legnagyobb mértékű javítása főleg a legrosszabb helyzetű rétegek egészségi állapotának fejlesztésével, vagyis az egészségi állapotban fennálló egyenlőtlenségek csökkentésével érhető el, ami összhangban van a társadalmi igazságosság elvével is. A fentiekre való tekintettel nagy jelentőséggel bír az, ha az ország egy lakosra jutó bruttó hazai termék szerint legkevésbé fejlett régiójának13 egyik települési önkormányzata egészségtervet készíttet, hangsúlyt adva a településen lakók egészsége iránti elkötelezettségének, megértve a

12

Closing the gap in a generation: health equity through action on the social determinants of health. Final Report of the Commission on Social Determinants of Health. World Health Organization, 2008. http://whqlibdoc.who.int/publications/2008/9789241563703_eng.pdf lekérve 2014. október 23. 13 Az egy főre jutó bruttó hazai termék régiónként, 2011. Központi Statisztikai Hivatal http://www.ksh.hu/teruleti_atlasz_megyek lekérve 2014. október 23.

11

fejlesztéshez szükséges hosszútávú és átfogó politikai tervezés szükségességét. A tudományos kutatások elmúlt évtizedekben felhalmozott, fentebb leírt bizonyítékait figyelembe véve Tiszaújváros egészségtervét és a helyzetleírás alapján megfogalmazott javaslatokat az Egészségügyi Világszervezet elméleti kerete alapján készítettük el, figyelembe véve azokat a lehetőségeket, amelyekkel egy hazai városi önkormányzat rendelkezik az egészséget befolyásoló társadalmi és gazdasági tényezők alakításában. Az EVSz ajánlásának megfelelően12 először a város lakossága létszámának és egészségi állapotának jellemzőit írjuk le a megye és a régió, valamint az ország lakosságának jellemzőivel összehasonlítva. Ezt követően vizsgáljuk az egészségmagatartás jellemzőit, ugyancsak megyei és országos kitekintésben, majd a lakosság társadalmi helyzetét mutatjuk be, amelyet döntően az iskolázottság, foglalkozás és jövedelem határoz meg. E tényezőket azonban a helyi önkormányzat közvetlenül nem, csak politikai döntésekkel, a gazdaság és a közszolgáltatások révén tudja alakítani. Ugyanez igaz azon köztes tényezőkre, mint anyagi körülmények, társas összetartozás, kockázati és egészségmagatartás, stb., amelyek közvetlenül befolyásolják az egészségi állapotot, de amelyeket áttételesen szintén a helyi gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok alakítanak. Ezért a továbbiakban röviden ismertetjük a helyi gazdaságot, amely a foglalkoztatás és azon keresztül a jövedelemszerzés legnagyobb volumenű lehetőségeit megteremti és fenntartja. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások részei a gazdaságnak, munkalehetőségeket teremtenek, de közvetlen hatásuk is van a lakosság mindennapi életkörülményeinek minőségére, a település vonzerejére. Alapvető fontosságúnak gondoljuk a társadalmi normák és értékek rövid leírását az egészségtervben, hiszen ezek olyan strukturális tényezők, amelyek minden más egészségdeterminánsra hatnak, ezért – bár figyelembe vételük tudomásunk szerint először történik meg hazai egészségterv kapcsán – a stratégiai tervezésben szempontként kell szerepelniük. Végül a települési szintű irányítás (városvezetés), vagyis a helyi önkormányzat jellemzőit összegezzük, tekintettel annak kulcsjelentőségére az Egészségügyi Világszervezet egészségmodellje szerint a populáció egészségét és annak lakosságcsoportok közti eloszlását közel kétharmadnyi súllyal befolyásoló társadalmi és gazdasági, valamint fizikai környezeti tényezők alakításában. Tudomásunk szerint a hazai egészségtervek közül a tiszaújvárosi az első, amelyben az Egészségügyi Világszervezet egészségmodellje szolgál a helyzetleírás és a tervezés alapjául. Reméljük, hogy az ezen alapra épített egészségterv beteljesíti küldetését, és megfelelő támpontot jelent olyan önkormányzati döntésekhez, amelyekkel Tiszaújváros lakosságának viszonylag kedvező egészségi állapota és életminősége tovább javítható.

12

TISZAÚJVÁROS LAKOSSÁGÁNAK JELLEMZŐI 1. NÉPESSÉG

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az állandó népesség az adott településen állandó bejelentett lakcímmel rendelkezők összessége, a lakónépességbe az életvitelszerűen az adott településen élők tartoznak. 2012-ben Tiszaújvárosban 17911 főnek volt állandó bejelentett lakcíme, ebből 9531 fő (53,6%) volt nő. A nemek arányát tekintve nincs számottevő eltérés a Borsod-AbaújZemplén megyére jellemző értéktől, ahol 52,4% a nők aránya. Az állandó népesség száma 2004-2012 között 131 fővel (0,7%) csökkent, mely messze alatta marad a megyei szinten tapasztalt 5,5%-os népességcsökkenésnek (3. ábra).

fő

3. ábra: Az állandó népesség számának változása 2004-2012 között Tiszaújvárosban

18060 18040 18020 18000 17980 17960 17940 17920 17900 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika

A 2012-es adatokat nemenként és korcsoportonként bontva (1. táblázat) megállapítható, hogy a legidősebb korosztályt leszámítva a férfiak aránya minden korcsoportban magasabb, mint a nőké. A 15 év alatti férfiak aránya meghaladja a 65 év felettiek arányát, és a populáció csaknem háromnegyede tartozik a 15-64 éves korcsoportba. A nők esetében ezzel szemben a 65 év felettiek aránya magasabb, mint a gyermekek aránya, és közel 71%-uk tartozik az aktív lakossághoz. BorsodAbaúj-Zemplén megyében is hasonló mintázat állapítható meg, mind a nemek egymáshoz viszonyított arányát, mind a nemeken belül az egyes korcsoportok arányát tekintve. A férfiak települési, megyei, és országos adatait összevetve nincs lényeges eltérés a korcsoportok arányát tekintve, a nők esetében azonban Tiszaújvárosban magasabb a 15-64 évesek, és alacsonyabb a 65 év felettiek aránya.

13

1. táblázat: Tiszaújváros és Borsod-Abaúj-Zemplén megye állandó lakosainak megoszlása nem és korcsoport szerint, 2012

Korcsoport

Férfiak

Nők % fő Tiszaújváros 1 312 15,66 1 337 6 190 73,87 6 739 878 10,48 1 455 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 56 423 16,62 53 528 243 810 71,84 240 881 39 156 11,54 71 475 Magyarország 738 841 15,32 699 253 3 460 220 71,73 3 490 591 625 135 12,95 1 054 520 fő

0-14 év 15-64 év 65-x év 0-14 év 15-64 év 65-x év 0-14 év 15-64 év 65-x év

% 14,03 70,71 15,27 14,63 65,84 19,53 13,33 66,56 20,11

Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika

A korcsoportok arányának változása látható külön a két nemben 2005 és 2012 között a 4. ábrán, melyből egyértelműen leolvasható az idős népesség arányának emelkedése és a fiatalok arányának csökkenése az elmúlt években. 4. ábra: A férfi és a női lakosság korcsoportos megoszlásának változása Tiszaújvárosban 2005-2012 között

80% 70% 60%

0-14 éves nők aránya

50%

15-64 éves nők aránya

40%

65-X éves nők aránya 0-14 éves férfiak aránya

30%

15-64 éves férfiak aránya

20%

65-X éves férfiak aránya

10% 0% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika

Az öregedési index az idős (65 év feletti) népesség arányát mutatja meg a gyermeknépességhez (15 év alattiak) viszonyítva. Az 5. ábrából egyértelműen látszik az arány emelkedése az elmúlt években, azonban Tiszaújvárosban, B.-A.-Z. megyéhez hasonlóan és az ország egészétől eltérően, még nem haladta meg az értéke az 1-et, ami azt jelenti, hogy a legidősebbek aránya alatta marad a

14

legfiatalabbak arányának, azaz az elöregedés mértéke ezeken a területeken még nem éri el az országos szintet. 5. ábra: Az öregedési index változása Tiszaújvárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon 2005-2012 között

1,15

öregedési index

1,05 Tiszaújváros 0,95 0,85

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

0,75

Magyarország

0,65 0,55 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika

Ha azonban nemenként külön vizsgáljuk az öregedési index alakulását (6. ábra), szembeötlő az eltérés az adatok között. A megyei és az országos adatokhoz viszonyítva mindkét nemben Tiszaújváros van a legkedvezőbb helyzetben, ugyanakkor a nők esetében 2010 óta 1-nél magasabb az öregedési index értéke, míg a férfiak esetében 2012-ben is csak 0,67 volt. Az adatokból látható, hogy az elöregedési folyamat lassabb a településen, mint akár a megyében, vagy az országban. 6. ábra: Az öregedési index változása nemi bontásban Tiszaújvárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon 2005-2012 között

1,6 Tiszaújváros nők

öregedési index

1,4

Borsod-Abaúj-Zemplén megye nők

1,2

Magyarország nők

1 Tiszaújváros férfiak

0,8 Borsod-Abaúj-Zemplén megye férfiak

0,6

Magyarország férfiak

0,4 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika

15

A 2011-es népszámlálás adatai alapján mutatja a város lakosságának nem szerinti megoszlását 5 éves életkori csoportonként a 7. ábrán látható korfa, amely az öregedő népességű társadalmakra jellemző urna alakú. A 45 év alatti korcsoportokban kismértékű férfitöbblet figyelhető meg, amely 45 év felett átfordul női többletté; ennek mértéke emelkedik a kor előrehaladtával, a nők magasabb várható élettartamát szemléltetve. Az aktív korúak esetében megfigyelhető az 55-59 és a 30-39 éves korcsoportok kiugró aránya, mely az 1950-es évek eleji Ratkó-korszak abortusz-tilalma miatt megnövekedett születésszám évtizedekkel későbbi, két generációt érintő következménye.

7. ábra: Tiszaújváros lakosságának megoszlása nem és korcsoport szerint a 2011-es népszámlálás adatai alapján

85– 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5–9 0–4 10%

5%

%

5%

Nő Férfi

10% Forrás: KSH Népszámlálási adatok, 2011

A lakónépességet tekintve 2012-ben 16654 fő élt életvitelszerűen a városban, a 2004-es adatokhoz képest 2,9%-os csökkenést mutatva (szemben a megyei szinten tapasztalható 6,8%-os csökkenéssel). A női lakosok száma 2012-ben 8927 fő (53,6%) volt. A lakónépesség számának változását nemi bontásban szemlélteti a 8. ábra 2004 és 2012 között.

16

8. ábra: Az év végi lakónépesség számának alakulása 2004-2012 között Tiszaújvárosban

fő

8900 8400 nők

7900

férfiak

7400 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

év Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika

2. NÉPMOZGALOM

A népmozgalom a népesség létszámában és összetételében végbemenő változásokat vizsgálja. A népesedési folyamatokat alapvetően az élveszületés, a halálozás és a vándorlás határozza meg. A természetes népmozgalom leírása a vándorlást (migrációt) figyelmen kívül hagyva csak az élveszületés és a halálozás folyamatait vizsgálja, amelyek az élveszületési és halálozási arányszámokkal jellemezhetők. Ezen mutatók az élveszületések és a halálozások számát az évközepi lakosságszámhoz viszonyítják; e két arányszám különbsége adja a természetes szaporodási arányszámot. Nő a népesség, ha a természetes szaporodási arányszám értéke pozitív; a lakosság fogyását jelzi, ha a mutató negatív. A természetes népmozgalmat 2004 és 2012 között vizsgálva megfigyelhető, hogy az élveszületési arányszám értéke 9,33/1000 fő és 10,01/1000 fő között ingadozott, ami nem maradt el jelentősen a megyei értékektől, amely viszont 2008 óta folyamatosan csökken (9. ábra). A halálozási arányszám a vizsgált periódusban 7,07/1000 fő és 7,84/1000 fő között ingadozva összességében enyhe emelkedést mutatott. Fontos azonban kiemelni, hogy míg az élveszületési arányszám B.-A.-Z. megyében és Tiszaújvárosban nem különbözik számottevően, ezzel szemben a város halálozási arányszáma jelentősen alatta maradt a megyei értékeknek. Mindezekből következik, hogy a megyei szinten nyilvánvaló természetes fogyás a városban még nem jelentkezett, bár a csökkenő tendencia már látszik.

17

9. ábra: Az élveszületési, halálozási és természetes szaporodási arányszám alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2004-2012 között

15 Élveszületési arányszám Tiszaújváros

13 11

Élveszületési arányszám Borsod-Abaúj-Zemplén megye

ezrelék

9 7

Halálozási arányszám Tiszaújváros

5 3

Halálozási arányszám BorsodAbaúj-Zemplén megye

1

Természetes szaporodási arányszám Tiszaújváros

-1 -3

Természetes szaporodási arányszám Borsod-AbaújZemplén megye

-5

Az ábrán az egyes adatsorokra illesztett lineáris trendvonalak láthatóak. Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika

A migrációról az 1000 főre jutó belföldi vándorlási különbözet tájékoztat, ami a Tiszaújvárosba állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők, valamint visszavándorlók és az onnan más közigazgatási egységbe állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők és visszavándorlók számának különbözete. Ez a mutató 2004 óta folyamatosan negatív a 2011-es évet leszámítva, azaz többen vándorolnak el, mint amennyien beköltöznek. Ez a tendencia egyébként jellemző a megye, sőt az Észak-Magyarországi Régió egészére is (10. ábra). Ugyanakkor az elmúlt években a különbség mértéke csökkent az el- és bevándorlók száma között.

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

10. ábra: A belföldi vándorlási különbözet alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2004-2012 között

0,005

ezrelék

0 -0,005 -0,01

Belföldi vándorlási különbözet 1000 főre Tiszaújváros Belföldi vándorlási különbözet 1000 főre Borsod-Abaúj-Zempl én megye

-0,015 -0,02 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika

18

A népmozgalmi eseményekhez sorolhatók a családokkal kapcsolatos jelenségek is. A 11. ábrán látható a házasságkötések és válások számának alakulása 1000 lakosra vonatkozóan 2004 és 2012 között Tiszaújvárosban és B.-A.-Z. megyében. A házasságkötések esetében mind megyei, mind városi szinten csökkenő tendencia látszik. Míg 2004-ben Tiszaújvárosban 5,67 házasságkötés jutott 1000 főre, addig 2012-re ez az arány már csak 4,01/1000 fő volt. A válások esetében is megfigyelhető a negatív tendencia, ennek mértéke viszont kisebb (2004-ben 3,42 válás jutott 1000 főre, 2012-ben pedig 3,06). 11. ábra: A házasságkötések és válások arányszámának alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2004-2012 között

7 6,5 6

Házasságkötési arányszám Tiszaújváros

ezrelék

5,5 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2

Válási arányszám Tiszaújváros Házasságkötési arányszám BorsodAbaúj-Zemplén megye Válási arányszám Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Az ábrán az egyes adatsorokra illesztett lineáris trendvonalak láthatóak. Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika

A városban élők családi állapotát illetően a 2011-es népszámlálás adatai alapján a 14 év feletti lakosság 32%-a nőtlen vagy hajadon, 44%-a házas; 13% az özvegyek és 11% az elváltak aránya. A nem házasok 11%-a él élettársi kapcsolatban. A férfiak körében másfélszer magasabb az egyedülállók, nők körében ötször magasabb az özvegyek aránya a másik nemhez viszonyítva. A megyei adatokkal összevetve az eredményeket, csak az özvegyek és elváltak esetében látható említésre méltó különbség, amennyiben a tiszaújvárosi nők körében alacsonyabb az elváltak, és magasabb az özvegyek aránya (12. ábra).

19

12. ábra: A 15 éves és idősebb népesség megoszlása családi állapot szerint Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2011

50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

Tiszaújváros férfi BAZ férfi Tiszaújváros nő BAZ nő Tiszaújváros összesen BAZ összesen nőtlen, hajadon

házas

özvegy

elvált

Forrás: KSH Népszámlálási adatok, 2011

A 13. ábra a 14 évnél idősebb nők megoszlását mutatja a gyermekeik száma szerint. Mind a gyermektelen, mind az egy gyermeket nevelők aránya 23,5%. 41% vállalt két gyermeket, míg az ennél többet nevelők aránya 12%. A gyermektelenek aránya a megyében megegyezik a tiszaújvárosival, míg a 3 vagy több gyermeket nevelők aránya a városinál jóval magasabb, megközelíti a 20%-ot. 13. ábra: A 15 éves és idősebb nők megoszlása az élve született gyermekek száma szerint Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2011

45% 40% 35% 30% 25% Tiszaújváros

20%

BAZ 15% 10% 5% 0% 0

1

2

3

4 vagy több

gyermekek száma Forrás: KSH Népszámlálási adatok, 2011

20

3. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 3.1.Halálozási viszonyok A kisebb népességcsoportok, pl. települések, halálozásának jellemzésére alkalmazható mutató a standardizált halálozási hányados (SHH), mely lehetővé teszi annak megítélését, hogy a vizsgált népességcsoport halálozása az országos átlaggal megegyező (SHH=1), annál kedvezőbb (SHH<1) vagy kedvezőtlenebb (SHH>1). Ugyanakkor alkalmazásakor fontos figyelembe venni, hogy minél kisebb a vizsgált népességcsoport létszáma, annál jelentősebben befolyásolhatja az SHH értékét a halálesetek számának véletlen ingadozása egyik évről a másikra. Ezért mindenképpen fontos a talált eltérések statisztikai jelentőségét tesztelni. Tekintettel arra, hogy az általunk vizsgált periódusban a halálozások száma évi 122 és 161 fő között ingadozott, a halálozási viszonyok jellemzését kistérségi, és nem települési szinten végeztük el14. A bemutatott adatok a Tiszaújvárosi kistérségre vonatkoznak, a kistérségi halálozás eltérését vizsgálják az országos átlagtól főbb halálokonként mind a teljes lakosság, mind pedig a 65 év alattiak vonatkozásában nemi bontásban. A 65 éven aluliak halálozását külön mutató, a korai halálozás jellemzi, mert az Egészségügyi Világszervezet szerint a fejlett országok lakosságának ez a várható életkori minimuma. A korai halálozás vizsgálata kiemelkedő jelentőségű a népesség egészségi állapotának jellemzéséhez. A teljes lakosságra vonatkozó halálozás elemzése A férfiakra jellemző halálokok között alig található olyan, ahol lenne jelentős eltérés az országos átlagtól 2005 és 2012 között (2. táblázat). Az utolsó 4 év adatai közül csak 2010-ben volt magasabb a halálozás az országos átlagnál a gége, légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata, valamint a szívkoszorúér-betegségek vonatkozásában. 2006-ban és 2007-ben magasabb volt a külső okok (pl. baleset, gyilkosság, öngyilkosság) miatt bekövetkezett halálozás az országos átlagnál, azóta viszont ez a többlet megszűnt. A nők körében pozitívan kiemelhető a rosszindulatú daganatok okozta halálozásnak az országos átlagnál alacsonyabb mértéke 2009-ben és 2012-ben, valamint az agyérbetegségek okozta alacsonyabb halálozás 2011-ben (3. táblázat). Ugyanakkor a légzőrendszer és az emésztőrendszer, ezen belül is kiemelten a krónikus májbetegség és májzsugor miatti emelkedett halálozás fokozott figyelmet érdemel. Az adatok négy évre történő összevonásával tovább stabilizálható az SHH értéke. Ezt az eljárást a 2009-2012 közti periódusra elvégezve megállapítható, hogy a férfiak esetében a vastagbélrák (SHH=0,6) és a közlekedési balesetek (SHH=0,5) okozta halálozás kedvezőbb, míg a gége, légcső,

14

Megvizsgáltuk a települési szintű (tiszaújvárosi) halálozási adatokat is, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal bocsátott rendelkezésünkre. Az adatvédelmi törvény rendelkezései miatt azonban az adatszolgáltatás nem volt teljes körű, ezért a kapott adatok nem alkalmasak a kistérségi, megyei és országos adatokkal való összevetésre, így azok bemutatásától eltekintünk.

21

hörgő és tüdő rosszindulatú daganata (SHH=1,3) okozta halálozás kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A nőkre vonatkozó halálozási adatok stabilizálását követően megfigyelhető volt, hogy a daganatok (SHH=0,8) és ezen belül is a nyirok- és vérképzőszervek és rokon szövetek rosszindulatú daganatai (SHH=0,5) okozta halálozás alacsonyabb; míg az emésztőrendszer (SHH=1,4), ezen belül is kiemelten a krónikus májbetegség és májzsugor (SHH=1,8) valamint a külső okok (SHH=1,5) miatti halálozás magasabb. 2. táblázat: A férfiak halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (minden korosztály)

ÉV Haláloki kategória Összes halálozás Fertőző és parazitás betegségek Rosszindulatú daganatok A gyomor rosszindulatú daganata A vastagbél rosszindulatú daganata

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

1,03 3,28 0,96 0,37 0,72

1,14 2,39 0,83 1,65 0,24

1,20 1,13 1,13 1,04 0,93

1,07 0,00 1,08 2,19 0,23

1,01 1,36 1,02 0,71 0,41

1,14 0,00 1,23 1,53 0,21

1,12 0,00 1,21 1,84 1,01

1,01 0,81 1,04 1,05 0,83

A gége, a légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú daganata

0,99 1,37 1,32 1,48 1,24 1,59 1,14 1,37

A bőr rosszindulatú melanomája A prosztata rosszindulatú daganata

0,00 0,00 3,54 0,00 3,66 1,66 1,60 1,60 0,78 0,00 0,70 0,68 0,67 1,64 0,65 0,34

A nyirok- és vérképzőszervek és rokon szövetek rosszindulatú daganatai

1,28 0,00 0,42 1,11 0,78 0,38 0,76 1,13

Mentális és viselkedészavarok Keringési rendszer betegségei Szívkoszorúér-betegség (Ischaemiás szívbetegség) Agyi érbetegségek A légzőrendszer betegségei Idült alsó légúti betegségek Az emésztőrendszer betegségei Idült májbetegségek és májzsugor A megbetegedés és halálozás külső okai Balesetek Közlekedési balesetek Esések Szándékos önártalom Testi sértés

3,35 2,13 1,51 1,38 0,71 0,68 0,34 1,37 1,05 1,13 1,18 1,03 1,02 1,19 1,11 0,98 0,78 1,00 1,22 1,04 1,09 1,38 0,99 1,01 0,99 1,13 1,30 0,85 0,87 0,88 0,70 1,02 0,36 0,77 5,70

1,69 1,62 1,88 0,89 0,77 1,79 1,99 2,12 2,93 1,49 0,00

1,30 1,06 1,21 0,93 0,93 1,82 1,52 1,28 2,31 1,66 3,18

0,68 1,75 1,82 0,49 0,44 1,35 1,26 1,22 1,09 1,31 2,65

1,10 1,02 1,06 0,89 0,90 0,92 0,84 0,36 1,41 0,98 0,00

1,06 1,55 1,58 0,89 0,99 1,02 1,29 0,82 1,56 0,64 0,00

1,11 1,39 1,65 1,11 1,33 1,02 0,86 0,00 0,82 1,34 0,00

1,15 0,88 0,98 1,05 1,00 1,06 1,35 0,98 0,44 0,53 3,61

Az országos adatoknál kedvezőbb értékek zölddel, a kedvezőtlenebbek pirossal vannak jelölve, a többi esetében nincs statisztikailag jelentős eltérés az országos adatokhoz képest. Forrás: Magyarország halandósági adatok, OEFI

22

3. táblázat: A nők halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (minden korosztály)


2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

1,31 1,94 0,91 1,06 0,28

0,99 4,70 0,87 0,53 0,53

1,25 0,00 1,55 1,07 1,60

0,98 0,00 0,87 1,55 0,76

0,91 1,51 0,55 0,91 0,77

1,09 0,00 0,81 1,08 0,49

1,12 0,00 1,22 1,46 1,47

0,90 0,74 0,63 0,50 0,47

A gége, a légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú 0,77 0,88 1,31 1,60 0,48 0,90 0,88 0,74 daganata A bőr rosszindulatú melanomája Az emlő rosszindulatú daganata A méhnyak rosszindulatú daganata

2,17 0,00 0,00 2,35 0,00 0,00 2,31 0,00 0,71 0,71 1,59 0,69 0,48 1,40 1,14 0,33 0,79 0,00 0,77 0,77 1,64 1,70 1,57 0,00

A nyirok- és vérképzőszervek és rokon szövetek rosszindulatú daganatai

1,33 1,34 1,72 0,43 0,00 0,42 0,80 0,79

Mentális és viselkedészavarok Keringési rendszer betegségei Szívkoszorúér-betegség (Ischaemiás szívbetegség) Agyi érbetegségek A légzőrendszer betegségei Idült alsó légúti betegségek Az emésztőrendszer betegségei Idült májbetegségek és májzsugor A megbetegedés és halálozás külső okai Balesetek Közlekedési balesetek Esések Szándékos önártalom Testi sértés

4,79 1,15 1,69 0,91 1,11 0,49 1,00 1,77 1,26 1,03 1,14 0,85 0,87 1,23 0,94 0,88 1,02 0,85 1,28 1,01 0,76 1,29 1,11 0,94 1,80 1,92 1,93 1,96 1,78 1,31 1,28 0,00 1,68 1,67 0,00

1,32 1,55 1,39 0,90 0,88 0,94 1,22 0,90 2,05 0,00 0,00

0,80 1,37 1,57 0,98 0,43 1,39 1,16 0,86 1,86 1,74 4,44

0,54 2,15 2,40 1,47 1,61 1,55 1,65 1,05 1,80 0,58 3,80

1,10 1,94 2,02 1,14 1,19 1,56 2,11 1,17 3,02 0,57 0,00

1,29 0,71 0,94 1,06 0,79 1,37 1,57 3,96 1,64 0,59 0,00

0,42 1,80 1,72 1,82 2,87 1,86 1,43 1,29 1,30 2,24 8,56

0,69 1,12 0,97 1,80 2,70 1,14 1,01 0,00 0,87 0,00 5,57


A haláloki struktúrát, azaz a halálozások okok szerinti összetételét 2005-2008 és 2009-2012 közt összevontan vizsgálva (14. ábra) megállapítható, hogy a férfiak esetében a keringési rendszer betegségei, a rosszindulatú daganatok, majd a külső okok állnak az első három helyen. A korábbi évek adataihoz képest megfigyelhető a daganatok okozta halálozás arányának emelkedése (24,3%-ról 30,8%-ra), és a külső okok okozta halálozás csökkenése (11,4%-ról 7,4%-ra). A nők vonatkozásában az első két halálok megegyezik, de harmadik helyen az emésztőrendszer betegségei okozta halálozások állnak; nők körében nem volt jelentős változás a halálokok arányában a korábbi periódus adataihoz 23

képest. A nemek közti különbségek vonatkozásában a daganatok okozta férfi halálozás aránya másfélszer magasabb a női daganatos halálozáshoz képest. 14. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben 2005 és 2012 között négy éves összevonásban

Forrás: Magyarország halandósági adatok, OEFI

A haláloki struktúrát a megyei és országos adatokkal összevetve megállapítható, hogy a férfiak körében a daganatok okozta kistérségi halálozás aránya 5%-kal magasabb, mint B.-A.-Z. megyében, és mintegy 3%-kal magasabb, mint az ország egészét tekintve (15. ábra). A nők esetében kb. 3%-kal kisebb a daganatos, és csaknem 5%-kal a keringési rendszer betegségei okozta kistérségi halálozás aránya, mint az országban. 15. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben (TV kistérség), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (BAZ) és Magyarországon (MO) 2009 és 2012 között négy éves összevonásban


24

A 65 év alatti lakosságra vonatkozó halálozás elemzése A korai halálozást vizsgálva férfiak esetében elmondható, hogy 2005-2012 között csak 2011-ben volt magasabb a halálozás, mint az országos átlag (4. táblázat). Az utolsó 4 év adatai közül 2009-ben volt magasabb a halálozás az országos átlagnál a gége, légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganatai okozta korai halálozás miatt. A nők körében 2011-ben volt magasabb a kistérségi összhalálozás és a külső okok miatti korai halálozás, de 2012-ben az országos átlagnak csak mintegy fele volt a rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás a kistérségben (5. táblázat). Az adatok négy évre történő összevonása révén stabilizálva az SHH értékét a 2009-2012 periódusra megfigyelhető, hogy a férfiak esetében a közlekedési balesetek (SHH=0,4) okozta korai halálozás kedvezőbb, míg a gége, légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata (SHH=1,4) okozta korai halálozás kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A nőkre vonatkozó halálozási adatok összevonása a rosszindulatú daganatok (SHH=0,8) okozta korai halálozás alacsonyabb szintjére utal. A haláloki struktúrát a korai halálozás vonatkozásában 2005-2008-ra és 2009-2012-re összevontan vizsgálva megállapítható, hogy a 65 év alatti férfiak esetében a rosszindulatú daganatok, a keringési rendszer betegségei, majd a külső okok állnak az első három helyen (16. ábra), azaz az első két halálok sorrendje megváltozik a teljes populáción megfigyelthez képest. A korábbi évek adataihoz hasonlítva a daganatok okozta halálozás arányának emelkedése (7%-kal) és a külső okok okozta halálozás csökkenése (4,5%-kal). A nők vonatkozásában az első két halálok megegyezik, de harmadik helyen az emésztőrendszer betegségei okozta halálozások állnak; a daganatok okozta halálozás arányának 4%-os csökkenése, valamint a mentális és viselkedészavarok arányának emelkedése figyelhető meg. A nők körében közel másfélszer nagyobb a légzőrendszer betegségei, de mintegy 6%kal alacsonyabb a daganatok okozta korai halálozás aránya a férfiakhoz képest a kistérségben.

25

4. táblázat: A 0-65 éves férfiak halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (korai halálozás)

ÉV Haláloki kategória 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 0,91 1,15 1,18 1,00 1,01 1,01 1,27 0,95 Összes halálozás 5,19 1,72 1,67 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 Fertőző és parazitás betegségek 1,00 0,84 1,06 1,24 1,08 1,22 1,30 1,08 Rosszindulatú daganatok 0,00 1,66 1,84 3,48 0,84 0,00 0,91 0,85 A gyomor rosszindulatú daganata 0,61 0,00 1,26 0,00 0,59 0,60 0,60 0,60 A vastagbél rosszindulatú daganata A gége, a légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú 1,10 1,40 1,14 1,32 1,70 1,51 1,25 1,26 daganata 0,00 0,00 0,00 0,00 3,71 3,04 3,46 3,10 A bőr rosszindulatú melanomája 0,00 0,00 2,55 2,48 0,00 4,25 0,00 0,00 A prosztata rosszindulatú daganata A nyirok- és vérképzőszervek és rokon szövetek 1,81 0,00 0,00 1,63 0,84 0,94 0,93 2,71 rosszindulatú daganatai 1,98 3,58 1,65 0,82 0,91 1,73 0,93 2,01 Mentális és viselkedészavarok 0,73 1,13 1,25 0,85 0,91 1,04 1,26 0,68 Keringési rendszer betegségei Szívkoszorúér-betegség (Ischaemiás szívbetegség) Agyi érbetegségek

0,45 0,76 1,55 0,38 0,74 1,13 1,28 0,64

A légzőrendszer betegségei Idült alsó légúti betegségek Az emésztőrendszer betegségei

1,09 1,09 1,85 1,12 0,88 1,41 1,89 0,61

Idült májbetegségek és májzsugor A megbetegedés és halálozás külső okai

0,87 0,65 0,96 0,45 0,59 0,92 1,60 1,01

Balesetek Közlekedési balesetek Esések Szándékos önártalom Testi sértés

0,54 2,07 0,87 1,29 0,87 0,92 1,10 1,40

0,80 1,98 1,23 1,03 2,02 1,29 0,93 1,22 1,48 1,39 2,14 1,50 0,82 1,51 2,24 0,80 0,84 0,66 0,88 0,35 0,64 0,71 1,21 1,13 0,68 1,96 1,38 1,28 1,06 0,82 1,30 1,15 0,89 2,40 0,87 1,44 0,42 0,48 0,00 0,59 0,00 2,97 0,00 0,81 2,30 0,00 1,04 1,21 0,37 1,82 1,24 1,03 1,20 0,60 1,63 0,67

6,79 0,00 3,64 3,01 0,00 0,00 0,00 4,04 Az országos adatoknál kedvezőbb értékek zölddel, a kedvezőtlenebbek pirossal vannak jelölve, a többi esetében nincs statisztikailag jelentős eltérés az országos adatokhoz képest. Forrás: Magyarország halandósági adatok, OEFI

26

5. táblázat: A 0-65 éves nők halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (korai halálozás)


2005

2006 2007 2008 2009

2010

2011 2012

1,14 0,00 0,72 0,00 0,00

0,69 5,19 0,64 0,00 0,00

1,10 0,00 0,62 1,90 0,93

1,52 0,00 1,38 1,58 1,83

1,03 0,00 1,10 1,58 1,90

1,24 0,00 0,98 1,58 0,95

0,94 0,00 0,54 1,53 0,96

0,84 0,00 0,48 1,75 0,85

A gége, a légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú 0,82 1,05 0,93 1,77 0,44 0,63 1,29 0,63 daganata A bőr rosszindulatú melanomája Az emlő rosszindulatú daganata A méhnyak rosszindulatú daganata

0,00 0,00 0,00 6,15 0,00 0,00 0,00 0,00 0,76 0,00 0,38 0,39 0,68 0,41 1,14 0,38 1,09 0,00 1,14 1,06 2,45 1,26 2,45 0,00

A nyirok- és vérképzőszervek és rokon szövetek 1,20 1,29 2,31 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 rosszindulatú daganatai Mentális és viselkedészavarok Keringési rendszer betegségei Szívkoszorúér-betegség (Ischaemiás szívbetegség) Agyi érbetegségek A légzőrendszer betegségei Idült alsó légúti betegségek Az emésztőrendszer betegségei Idült májbetegségek és májzsugor A megbetegedés és halálozás külső okai Balesetek Közlekedési balesetek Esések Szándékos önártalom Testi sértés

0,00 0,00 0,00 0,00 2,54 2,75 2,40 2,79 1,54 0,92 0,93 1,04 1,22 1,31 1,01 1,12 1,47 0,71 1,21 1,19 0,75 0,70 1,26 0,98 2,88 3,50 3,12 1,13 1,52 0,60 0,55 0,00 0,00 0,79 0,00

0,42 0,57 0,00 0,43 0,59 0,62 1,26 1,19 4,50 0,00 0,00

0,89 1,60 2,03 0,42 0,29 1,29 0,62 1,16 0,00 1,73 5,55

0,84 3,07 3,15 1,70 1,67 1,65 1,98 1,45 4,07 0,84 5,19

0,50 1,11 0,74 1,48 1,37 0,69 0,73 1,64 0,00 0,78 0,00

2,02 2,17 2,83 0,81 0,78 1,45 2,20 5,56 0,00 0,86 0,00

0,48 1,86 1,84 1,83 2,62 3,24 3,17 1,79 5,57 3,29 5,80

0,98 2,16 1,36 1,35 2,05 0,78 0,93 0,00 0,00 0,00 0,00


27

16. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben 2005 és 2012 között négy éves összevonásban a korai (65 éves kor előtt bekövetkező) halálozásra vonatkozóan


A korai halálozás haláloki struktúráját a megyei illetve országos adatokkal összevetve (17. ábra) megállapítható, hogy a kistérségben élő férfiak körében a daganatok okozta halálozás aránya 6,5%kal magasabb, mint B.-A.-Z. megyében, és mintegy 3,5%-kal magasabb az országos átlaghoz képest; a keringési betegségek okozta korai halálozás aránya ugyanakkor kb. 3,5%-kal alacsonyabb a kistérségben a megyéhez képest. A kistérségben élő nők esetében a daganatok okozta korai halálozás kb. kétharmada az országos aránynak, és 7,5%-kal alacsonyabb a megyeihez képest. Megközelítőleg 3%-kal magasabb viszont a légzőrendszer betegségei okozta és a külső okok miatti korai halálozás aránya, és csaknem kétszeres a mentális és viselkedésbeli zavarok okozta korai halálozás aránya a kistérségben az országosan jellemző adatokhoz képest. 17. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben (TV kistérség), Borsod-AbaújZemplén megyében (BAZ) és Magyarországon (MO) 2009 és 2012 között négy éves összevonásban a korai halálozásra vonatkozóan


28

3.2.Megbetegedési viszonyok A halálozási adatok ismerete nélkülözhetetlen a lakosság egészségi állapotának jellemzéséhez, önmagában azonban nem elegendő, hiszen az egészségi állapot romlásának az csupán végső momentumát tükrözi, és nem tárja fel a különféle megbetegedésekben szenvedők jellemzőit. Ez utóbbiról hazánkban az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program nyújt információt, amely a háziorvosok és házi gyermekorvosok tevékenységéről kétévente gyűjt adatokat. Legutóbb 2009-ben és 2011-ben jelent meg a megbetegedési viszonyokat megyei szinten elemző Morbiditási Adattár, melyből az alábbiakban a B.-A.-Z. megyére vonatkozó adatokat mutatjuk be korcsoportos és nemi bontásban, kiegészítve a Tiszaújvárosra vonatkozó, a KSH által rendelkezésre bocsátott adatokkal. Ugyanakkor a megbetegedési adatok értelmezésekor fontos megjegyezni, hogy az elemzések alapjául szolgáló adatok az egészségügyi ellátórendszert igénybe vevőkre vonatkoznak, a betegségek tényleges gyakorisága pedig ennél magasabb lehet, ha az orvoshoz nem fordulókat vagy a még nem diagnosztizáltakat (tehát a rejtett morbiditást) is figyelembe vesszük. Ugyanígy igaz, hogy a magasabb megbetegedési arány hátterében is több tényező állhat, így a betegség halmozódásán túl, például a kedvezőbb túlélés vagy az egészségügyi ellátórendszer igénybe vétele (alacsonyabb rejtett morbiditás). 18 év alattiakra vonatkozó megbetegedési adatok Megyei szinten a 18 év alatti népesség körében a leggyakoribb megbetegedések az asztma; a deformáló hátgerinc-elváltozások; a szemizmok, a binokuláris szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei; a vér és a vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek; valamint az atópiás dermatitis voltak (6. táblázat). Ezek mindegyike esetében nőtt a gyakoriság 2009 és 2011 között. Ezzel szemben Tiszaújvárosban az első helyen az asztma, azt követően az elhízás, szembetegségek, hátgerinc-elváltozások és a keringési rendszer veleszületett rendellenességei állnak. Mindegyik betegség gyakoriságára jellemző, hogy magasabb az előfordulása a megyei átlagnál: az elhízás esetében ez az arány háromszoros, míg a szemészeti és gerincelváltozások esetében csaknem kétszeres. Ugyanakkor a vérképzőrendszer betegségei esetében megfigyelhető megbetegedési arány fele a megyei értékeknek. Nemenként külön vizsgálva a leggyakoribb megbetegedéseket B.-A.-Z. megyében, a 4 leggyakoribb betegség tekintetében nincs nemi különbség, de míg lányok esetében az atópiás dermatitis, addig fiúknál az elhízás az 5. leggyakoribb betegség. Tiszaújvárosban ugyanakkor megegyezik a leggyakoribb betegségek köre a két nemben, csak a sorrend más. A megyéhez képest itt az atópiás dermatitis és a vérképző szervek betegségei helyett az elhízás és a keringési rendszer veleszületett rendellenességei kerültek be az 5 leggyakoribb betegség köré. A fiúk körében messze a legmagasabb az asztma előfordulása a többi betegséghez képest mind megyei, mind városi szinten. 29

6. táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0–18 évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye (B.-A.-Z.) és Tiszaújváros (TV), 2009 és 2011

A betegségek megnevezése Rosszindulatú daganatok A vér, a vérképző szervek és az immunrendszer betegségei Ebből: Vashiányos anaemia Cukorbetegség (Diabetes mellitus) Fehérje- és energiahiányos alultápláltság Kalóriatöbblet miatti elhízás Epilepszia Szemészeti betegségek Vakság és csökkentlátás Hallásvesztés Magasvérnyomás-betegségek Asztma Atópiás dermatitis Deformáló hátgerinc-elváltozások Vesebetegségek Visszamaradt magzati növekedéssel kapcsolatos rendellenességek Az idegrendszer veleszületett rendellenességei A keringési rendszer veleszületett rendellenességei Ajak- és szájpadhasadék A húgyrendszer veleszületett rendellenességei A csípő veleszületett deformitásai Elhanyagolás vagy elhagyás

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés, fiú B.-A.-Z. TV 2009 2011 9,6 10,1 30,3

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés, lány B.-A.-Z. TV 2009 2011 7 8,2 18,2

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés, összes B.-A.-Z. TV 2009 2011 8,3 9,2 24,3

253,8

294,9

163,8

280,9

349,9

164,1

267

321,8

164,0

129,6 22,6 12 239,7 61,1 301 23,1 19,3 69,1 609,7 178,9 335,2 34,2

152,8 19,0 13,0 226,7 63,9 331,6 17,3 21,4 68,5 684,1 213,7 352,2 30,0

66,7 6,1 – 782,8 85,0 661,4 n.a. 18,2 24,3 849,5 157,8 637,1 42,5

162,1 21,8 10,2 245 48,2 341,2 16 17,9 48,2 432,7 193,2 341,2 47,6

206,7 16,6 11,7 214,8 49,7 350,1 19,5 16,3 40,5 487,8 230,1 368,3 48,5

97,3 30,4 6,1 620,1 36,5 674,8 n.a. 12,2 18,2 638,3 121,6 656,5 79,0

145,5 22,2 11,1 242,3 54,8 320,6 19,6 18,6 58,9 523,3 185,9 338,2 40,7

179,1 17,8 12,4 220,9 56,9 340,6 18,4 18,9 54,8 588,3 221,7 360,1 39,1

82,0 18,2 3,0 701,5 60,7 668,1 n.a. 15,2 21,3 744,0 139,7 646,8 60,7

68,1

76,3

145,6

67,5

72,3

60,8

67,8

74,3

103,2

11,5

6,6

n.a.

5,8

6,7

n.a.

8,7

6,6

n.a.

153,3

161,0

230,6

152,3

171,9

200,6

152,8

166,3

215,6

9,3 77 28,8 23,9

8,9 89,0 34,3 11,2

– 176,0 – n.a.

7,7 47,4 60,3 23,4

11,6 54,4 63,5 12,6

18,2 66,9 24,3 n.a.

8,5 62,6 44,2 23,7

10,2 72,1 48,6 11,9

9,1 121,5 12,1 n.a.

Sárgával az 5 leggyakoribb megbetegedés van kiemelve, n.a.: nincs adat. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Morbiditási adattár, 2009 és 2011; illetve Központi Statisztikai Hivatal KSH/ADKI/2202-2/2014 egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállomány

30

18. ábra: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0–18 évesek leggyakoribb betegségei Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében és Tiszaújvárosban, 2011

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés

900

800 700 600 500 400 300

fiú BAZ megye fiú Tiszaújváros lány BAZ megye

200

lány Tiszaújváros

100

összesen BAZ megye

összesen Tiszaújváros 0

A veleszületett rendellenesség rövidítése az ábrán: vsz RE. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Morbiditási adattár 2009; illetve Központi Statisztikai Hivatal KSH/ADKI/2202-2/2014 egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállomány

31

A regionális és országos adatokkal összevetve az asztma előfordulását megállapítható, hogy míg az 5 év alatti korosztályban alacsonyabb az asztma előfordulása, mint akár a regionális, akár az országos átlag, addig ez az arány a későbbi életkorokban mindkét nemben megfordul. A deformáló hátgerincelváltozások esetében is igaz, hogy az 5 évnél idősebbek körében magasabb az előfordulás mind a regionális, mind az országos átlagnál a megyében. A 18. ábrán láthatóak a 10 leggyakoribb megbetegedésre vonatkozó adatok nemi bontásban.

Az egy év alattiak körében az atópiás dermatitis; a csípő veleszületett deformitásai; a visszamaradt magzati növekedéssel kapcsolatos rendellenességek; a vér és a vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek; valamint a keringési rendszer veleszületett rendellenességei voltak a leggyakoribbak. A vérképző rendszer betegségeit leszámítva mindegyiknek emelkedett a gyakorisága; a fiúk esetében a húgyrendszer és nem a keringési rendszer veleszületett rendellenességei szerepeltek az 5 leggyakoribb betegség között (7. táblázat).

7. táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0–11 hónaposak egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és 2011

A betegségek megnevezése

Rosszindulatú daganatok A vér, a vérképző szervek és az immunrendszer betegségei Cukorbetegség (Diabetes mellitus) Fehérje- és energiahiányos alultápláltság Kalóriatöbblet miatti elhízás Epilepszia Szemészeti betegségek Vakság és csökkentlátás Hallásvesztés Magasvérnyomás-betegségek Asztma Atópiás dermatitis Deformáló hátgerinc-elváltozások Vesebetegségek Visszamaradt magzati növekedéssel kapcsolatos rendellenességek Az idegrendszer veleszületett rendellenességei A keringési rendszer veleszületett rendellenességei Ajak- és szájpadhasadék A húgyrendszer veleszületett rendellenességei A csípő veleszületett deformitásai Elhanyagolás vagy elhagyás

2009 -

2011 3,0

2009

2011 3,2

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés, összes 2009 2011 3,1

353,2

271,3

408,5

369,2

380,1

319,2

36,2 33,4 11,1 13,9 5,6 2,8 13,9 447,7 11,1 30,6

– 51,8 9,1 12,2 21,3 6,1 3,0 – 24,4 490,9 3,0 21,3

23,5 20,6 8,8 17,6 2,9 2,9 2,9 20,6 473,1 26,4 23,5

– 25,5 9,5 6,4 3,2 – – 3,2 28,6 518,8 19,1 28,6

30,0 27,1 10,0 15,7 4,3 1,4 2,9 17,1 460,1 18,6 27,1

– 38,9 9,3 9,3 12,5 3,1 1,6 1,6 26,5 504,5 10,9 24,9

322,6

347,6

252,7

401,0

288,6

373,7

11,1

21,3

5,9

6,4

8,6

14,0

158,5

179,9

176,3

203,7

167,2

191,5

11,1 130,7 269,7 69,5

27,4 240,9 344,5 21,3

8,8 88,2 420,2 55,8

15,9 114,6 455,1 19,1

10,0 110,0 342,9 62,9

21,8 179,1 398,6 20,2

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés, fiú

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés, lány

Sárgával a teljes lakosságra vonatkozó 5 leggyakoribb megbetegedés van kiemelve. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Morbiditási adattár, 2009 és 2011

32

Az 5 év alattiak körében jelenik meg először az asztma a leggyakoribb megbetegedések között. Első helyen a vérképzőrendszer betegségei, majd az atópiás dermatitis, az asztma, a keringési rendszer betegségei, végül a visszamaradt magzati növekedéssel kapcsolatos rendellenességek állnak, melyek közül az utolsó gyakorisága nem emelkedett, a keringési rendszer betegségeinek gyakorisága csökkent (8. táblázat).

8. táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 1–4 évesek egyes betegségei, Borsod-AbaújZemplén megye, 2009 és 2011


Rosszindulatú daganatok A vér, a vérképző szervek és az immunrendszer betegségei Cukorbetegség (Diabetes mellitus) Fehérje- és energiahiányos alultápláltság Kalóriatöbblet miatti elhízás Epilepszia Szemészeti betegségek Vakság és csökkentlátás Hallásvesztés Magasvérnyomás-betegségek Asztma Atópiás dermatitis Deformáló hátgerinc-elváltozások Vesebetegségek Visszamaradt magzati növekedéssel kapcsolatos rendellenességek Az idegrendszer veleszületett rendellenességei A keringési rendszer veleszületett rendellenességei Ajak- és szájpadhasadék A húgyrendszer veleszületett rendellenességei A csípő veleszületett deformitásai Elhanyagolás vagy elhagyás

2009 4,8

2011 4,3

2009 4,3

2011 3,0

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés, összes 2009 2011 4,6 3,7

323,9

393,5

296,6

344,1

310,5

369,3

4,8 15,1 50,2 38,5 83,9 10,3 8,3 2,8 292,3 261,3 20,6 35,1

4,3 24,4 35,1 35,8 71,7 7,9 3,6 5,0 346,2 324,0 20,8 25,8

2,1 16,5 53,7 33,7 78,8 5 5 4,3 199,9 264,3 25,1 29,4

2,2 17,2 40,3 29,1 76,9 2,2 2,2 8,2 212,7 315,7 29,1 29,9

3,5 15,8 51,9 36,1 81,4 7,7 6,7 3,5 247 262,8 22,8 32,3

3,3 20,8 37,7 32,5 74,2 5,1 2,9 6,6 280,8 319,9 24,9 27,8

152,7

162,0

161,9

152,3

157,2

157,2

17,9

7,2

7,9

9,7

13

8,4

243,5

190,7

249,3

213,5

246,3

201,8

8,9 117,6 48,8 36,5

9,3 141,2 59,5 18,6

10,7 70,9 123,9 33

17,2 67,9 114,9 17,2

9,8 94,7 85,6 34,7

13,2 105,3 86,7 17,9




Az 5 éven felüliek körében mind az 5-14, mind a 15-18 éves korcsoportban ugyanazon betegségek tartoznak az 5 leggyakoribb közé, csak a sorrendjük változik. Ezek a megbetegedések az asztma, szembetegségek, gerinc problémák, vérképzőszervek betegségei és az elhízás, mely utóbbinak csökkent az előfordulása mindkét korcsoportban, és gyakoribb a fiúk körében, az asztmához hasonlóan (9. és 10. táblázat).

33

9. táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 5–14 évesek egyes betegségei, BorsodAbaúj-Zemplén megye, 2009 és 2011


Rosszindulatú daganatok A vér, a vérképző szervek és az immunrendszer betegségei Vashiányos anaemia Cukorbetegség (Diabetes mellitus) Fehérje- és energiahiányos alultápláltság Kalóriatöbblet miatti elhízás Epilepszia Szemészeti betegségek Vakság és csökkentlátás Hallásvesztés Magasvérnyomás-betegségek Asztma Atópiás dermatitis Deformáló hátgerinc-elváltozások Vesebetegségek Visszamaradt magzati növekedéssel kapcsolatos rendellenességek Az idegrendszer veleszületett rendellenességei A keringési rendszer veleszületett rendellenességei Ajak- és szájpadhasadék A húgyrendszer veleszületett rendellenességei A csípő veleszületett deformitásai Elhanyagolás vagy elhagyás

2009 9,7

2011 10,7

2009 8,4

2011 9,7


256,2

293,1

243,7

315,5

250,1

304,0

131,4 21,5 9,5 244,8 68,9 327,2 22 20,5 41,2 746,8 163,3 308,4 33,5

156,5 15,2 9,4 232,3 69,0 371,2 17,6 26,0 36,2 834,2 197,4 320,6 35,4

143,7 22,9 7,9 248,9 52,9 357,3 14,7 18,2 32,1 524,1 181 293,9 52,4

194,5 16,9 11,4 222,0 55,2 377,7 22,5 19,4 24,7 613,8 221,4 322,7 49,7

137,4 22,2 8,7 246,8 61,1 341,9 18,5 19,3 36,8 638,3 172 301,4 42,7

175,0 16,0 10,4 227,3 62,3 374,4 20,0 22,8 30,6 727,2 209,1 321,7 42,3

45,7

46,1

47,1

46,1

46,4

46,1

9,5

6,3

5,3

6,4

7,4

6,3

162,8

188,5

154,2

194,2

158,6

191,3

9,7 72,7 11,2 20,7

7,6 77,6 13,1 11,0

7,9 42,4 31,3 20,5

11,1 54,9 37,7 12,2

8,8 57,9 21 20,6

9,3 66,6 25,1 11,6




34

10. táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 15–18 évesek egyes betegségei, BorsodAbaúj-Zemplén megye, 2009 és 2011


Rosszindulatú daganatok A vér, a vérképző szervek és az immunrendszer betegségei Vashiányos anaemia Cukorbetegség (Diabetes mellitus) Fehérje- és energiahiányos alultápláltság Kalóriatöbblet miatti elhízás Epilepszia Szemészeti betegségek Vakság és csökkentlátás Hallásvesztés Magasvérnyomás-betegségek Asztma Atópiás dermatitis Deformáló hátgerinc-elváltozások Vesebetegségek Visszamaradt magzati növekedéssel kapcsolatos rendellenességek Az idegrendszer veleszületett rendellenességei A keringési rendszer veleszületett rendellenességei Ajak- és szájpadhasadék A húgyrendszer veleszületett rendellenességei A csípő veleszületett deformitásai Elhanyagolás vagy elhagyás

2009 14,6

2011 14,5

2009 7,6

2011 9,8


177

226,2

322,4

422,7

248,2

322,8

92,7 42,7 10,4 411,4 71,3 464,5 38,5 28,6 190,1 675,9 98,4 689,9 35,9

123,5 41,9 4,5 403,9 84,4 506,7 26,3 29,0 199,4 748,6 111,7 741,9 23,5

210,1 38,5 7,6 423,4 57 566,7 29,3 29,9 123,2 496,6 112,9 736,5 55,9

266,0 30,1 5,8 372,4 61,9 567,3 30,1 23,7 105,2 521,6 129,5 789,3 64,2

150,2 40,7 9 417,2 64,3 514,5 34 29,2 157,3 588,1 105,5 712,7 45,7

193,5 36,1 5,1 388,4 73,3 536,5 28,1 26,4 153,2 637,0 120,5 765,2 43,5

3,1

24,0

3,8

5,2

3,5

14,8

10,9

3,9

5,4

5,2

8,2

4,5

64

76,0

70,6

87,3

67,2

81,5

8,3 45,3 5,2 12,5

7,8 44,7 2,8 3,9

4,9 32,6 5,4 16,3

7,5 31,8 6,4 8,7

6,6 39,1 5,3 14,4

7,7 38,4 4,5 6,3




Felnőttekre vonatkozó megbetegedési adatok A megye 18 év feletti népessége körében a leggyakoribb megbetegedések a magasvérnyomás betegség, a spondylopathiák, a szívkoszorúér-betegségek (ischaemiás szívbetegségek), a lipoproteinanyagcsere rendellenességei, és a cukorbetegség, melyek mindegyike gyakoribb a nők körében, és amelyek gyakorisága 2009 óta emelkedett (11. táblázat). Tiszaújváros esetében a cukorbetegség helyett a szívbetegségek egyéb formái kerülnek be az 5 leggyakoribb megbetegedés közé, a nők körében is hasonló mintázat látható. Feltűnő azonban, hogy a városi morbiditási adatok több esetben jelentősen meghaladják a megyei adatokat, nemcsak a vezető, hanem más betegségek esetében is. Ezen különbségek magyarázatára szolgálhat a rejtett morbiditás vagy a túlélés eltérő mértéke a megyében és Tiszaújvárosban, ezért az eltérések hátterében álló okok feltárása további, célzott vizsgálatokra alapuló elemzést igényel. A 19. ábrán láthatóak a 10 leggyakoribb megbetegedésre vonatkozó megyei adatok nemi bontásban.

35

11. táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 évesek és idősebbek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén (B.-A.-Z.) megye és Tiszaújváros (TV), 2009 és 2011

A betegségek megnevezése Rosszindulatú daganatok A vér, a vérképző szervek és az immunrendszer betegségei A pajzsmirigy rendellenességei Cukorbetegség (Diabetes mellitus) A lipoprotein-anyagcsere rendellenességei Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok Alkohol okozta mentális és viselkedés zavarok Parkinson-kór Alzheimer-kór Sclerosis multiplex Átmeneti agyi vérellátási zavar (ischaemiás attak) Szemlencse betegségei Zöldhályog (glaucoma) Vakság és csökkentlátás Hallásvesztés Idült reumás szívbetegségek Magasvérnyomás-betegségek Szívkoszorúér-betegségek (Ischaemiás szívbetegségek) Szívbetegségek egyéb formái Agyi érbetegségek Idült alsó légúti betegségek asztma kivételével Asztma Gyomor- és nyombél fekély A máj betegségei Alkoholos májbetegség Rheumatoid arthritis Deformáló hátgerinc-elváltozások Spondylopathiák A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei Vesebetegségek Veseelégtelenség

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés, férfi B.-A.-Z. TV 2009 2011 259,2 297,1 546,3 150,6 177,7 458,5 85,9 102,5 284,6 754,6 864,2 1 416,3 930,0 1120,5 3 035,8 259,9 242,5 349,6 151,6 203,4 248,8 40,9 42,8 73,2 6,8 6,5 9,8 6,2 6,2 8,1 169,0 172,7 187,0 91,1 135,1 284,6 40,9 60,5 107,3 52,6 50,2 73,2 101,4 109,4 165,9 94,3 37,0 421,1 2790,5 2973,9 3 788,6 1172,9 1310,2 2 122,0 162,5 175,0 1 058,5 546,9 587,2 761,0 510,0 662,0 1 183,7 232,3 277,8 452,0 295,9 258,9 377,2 291,2 286,2 603,3 118,0 123,4 131,7 29,6 23,8 14,6 158,9 172,8 326,8 861,6 1501,8 2 135,0 107,6 112,1 117,1 39,8 39,4 69,9 54,3 60,0 95,9

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés, nő B.-A.-Z. TV 2009 2011 331,3 365,0 689,0 372,5 422,8 1 214,7 542,1 636,8 1 725,2 803,2 910,2 1 187,2 1034,7 1253,9 3 181,4 90,9 72,6 115,3 52,0 49,4 54,9 39,7 49,8 78,2 9,6 11,0 15,1 11,1 14,4 24,7 252,4 278,5 295,1 125,8 208,8 484,5 66,6 109,5 170,2 64,1 55,2 65,9 99,8 112,4 188,0 134,0 63,6 742,5 3527,2 3727,5 3 996,7 1589,1 1790,1 2 738,1 231,1 280,6 1 828,2 618,9 693,1 704,1 500,6 772,9 1 664,8 336,4 417,7 838,6 269,2 249,1 322,5 133,1 141,1 258,0 32,5 29,5 13,7 71,8 74,7 100,2 233,4 249,3 432,3 1273,6 2141,8 3 197,9 568,1 635,0 776,8 54,8 58,3 64,5 57,2 61,8 116,7

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés, összes B.-A.-Z. TV 2009 2011 297,3 332,9 623,7 267,7 307,0 868,6 326,7 384,3 1 065,8 780,3 888,5 1 292,1 985,3 1190,9 3 114,8 170,7 152,9 222,5 99,0 122,2 143,6 40,3 46,5 75,9 8,3 8,9 12,7 8,8 10,5 17,1 213,1 228,5 245,6 109,4 174,0 393,0 54,5 86,4 141,4 58,7 52,9 69,2 100,6 111,0 177,9 115,3 51,0 595,4 3179,4 3371,4 3 901,5 1392,6 1563,3 2 456,1 198,7 230,7 1 475,9 584,9 643,0 730,1 505,1 720,5 1 444,6 287,2 351,6 661,7 281,8 253,7 347,6 207,7 209,7 416,0 72,9 73,8 67,7 51,9 50,6 61,0 198,2 213,1 384,0 1079,1 1839,4 2 711,4 350,7 387,9 474,8 47,7 49,3 67,0 55,8 60,9 107,2

Sárgával az 5 leggyakoribb megbetegedés van kiemelve. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Morbiditási adattár, 2009 és 2011; illetve Központi Statisztikai Hivatal KSH/ADKI/2202-2/2014 egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállomány

36

19. ábra: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és idősebb lakosság leggyakoribb betegségei Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2011

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés

4000 3500 3000 2500 2000

férfi BAZ megye 1500 1000

férfi Tiszaújváros nő BAZ megye nő Tiszaújváros

500 0

összesen BAZ megye összesen Tiszaújváros

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Morbiditási adattár 2011; illetve Központi Statisztikai Hivatal KSH/ADKI/2202-2/2014 egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállomány

37

A magasvérnyomás esetében a megbetegedés gyakorisága a teljes felnőtt lakosságra vonatkozóan megegyezik a regionális átlaggal, és kedvezőbb, mint az országos átlag. Ugyanakkor korcsoportonkénti bontásban vizsgálva az adatokat, a 35 év alattiak esetében még alacsonyabb a megbetegedés előfordulása, mint a korosztályos országos átlag mindkét nemben. A spondylopathiák kapcsán megfigyelhető, hogy a teljes lakosságot összességében vizsgálva a megyei gyakoriság magasabb a regionális és az országos gyakoriságnál is. Azonban a 44 éveseknél fiatalabbak körében mindkét nemben kedvezőbbek az adatok, mint a regionális vagy országos átlag. A szívkoszorúérbetegségek kapcsán még elszomorítóbb a helyzet, mert ezek gyakorisága nemcsak összességében magasabb, mint a régióban vagy az országban, de mindkét nemben ugyanez a mintázat figyelhető meg (a 25 év alattiak kivételével). A lipoprotein anyagcsere rendellenességei ritkábbak a megyében, mint az országban. A nők esetében minden korosztályban, a férfiak esetében pedig a 35 év alattiak és 65 év felettiek esetében figyelhető meg ez a kedvező helyzet. A cukorbetegség előfordulása mindkét nemben és mindkét korosztályban alacsonyabb az országos átlagnál.

A 65 év alatti népesség körében a leggyakoribb megbetegedések a magasvérnyomás betegség, a spondylopathiák, a lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, a szívkoszorúér-betegségek (ischaemiás szívbetegségek) és az idült alsó légúti betegségek, melyek gyakorisága emelkedett 2009 óta. A lipoprotein eltérések esetében nincs nemi különbség, a többi megbetegedés gyakoribb a nőkben. A férfiak körében a cukorbetegség szerepel az 5 leggyakoribb betegség között az idült alsó légúti betegségek helyett (12. táblázat).

38

12. táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19-64 évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és 2011

A betegségek megnevezése Rosszindulatú daganatok A vér, a vérképző szervek és az immunrendszer betegségei A pajzsmirigy rendellenességei Cukorbetegség (Diabetes mellitus) A lipoprotein-anyagcsere rendellenességei Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok Alkohol okozta mentális és viselkedés zavarok Parkinson-kór Alzheimer-kór Sclerosis multiplex Átmeneti agyi vérellátási zavar (ischaemiás attak) Szemlencse betegségei Zöldhályog (glaucoma) Vakság és csökkentlátás Hallásvesztés Idült rheumás szívbetegségek Magasvérnyomás-betegségek Szívkoszorúér-betegségek (Ischaemiás szívbetegségek) Szívbetegségek egyéb formái Agyi érbetegségek Idült alsó légúti betegségek asztma kivételével Asztma Gyomor- és nyombél fekély A máj betegségei Alkoholos májbetegség Rheumatoid arthritis Deformáló hátgerinc-elváltozások Spondylopathiák A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei Vesebetegségek Veseelégtelenség

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés, férfi 2009 2011 9,89 11,01

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés, nő 2009 2011 14,08 14,96

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés 2009 2011 12,00 13,00

7,54

8,75

22,65

25,88

15,16

17,38

5,01 37,03 51,87

5,61 41,44 61,26

34,77 31,41 51,02

39,28 35,65 60,52

20,02 34,20 51,44

22,57 38,52 60,88

16,89

15,98

6,11

5,20

11,45

10,55

9,71 1,17 0,15 0,43

13,19 0,72 0,12 0,45

3,29 0,91 0,21 0,82

3,40 0,64 0,22 1,08

6,47 1,04 0,18 0,62

8,26 0,68 0,17 0,77

6,67

6,51

10,20

10,71

8,45

8,63

2,63 1,53 2,30 4,75 4,72 143,73

3,50 2,16 2,41 5,11 1,62 154,48

3,20 2,35 2,74 4,25 5,99 158,36

3,93 3,70 2,47 4,79 2,70 166,24

2,92 1,94 2,52 4,50 5,36 151,11

3,72 2,93 2,44 4,95 2,16 160,40

46,99

50,48

57,79

62,96

52,44

56,77

7,18 18,30 25,28 14,92 16,65 17,79 7,30 1,44 9,90 50,14

7,55 19,69 34,24 17,66 13,74 16,87 7,43 1,14 11,25 87,00

10,87 18,19 26,45 22,70 15,15 7,88 2,03 3,52 14,08 69,64

13,31 20,02 43,17 27,79 13,06 8,00 1,80 3,78 15,54 118,80

9,04 18,25 25,87 18,84 15,89 12,79 4,64 2,49 12,01 59,97

10,45 19,85 38,74 22,76 13,39 12,40 4,59 2,47 13,41 103,02

4,14

4,02

18,09

19,80

11,18

11,97

2,02 2,07

2,01 2,13

2,85 1,82

3,01 1,66

2,44 1,95

2,51 1,90


A 65 év feletti népesség körében a leggyakoribb megbetegedések a magasvérnyomás betegség, a szívkoszorúér-betegségek, a spondylopathiák, a lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, és a cukorbetegség. Mindegyik gyakorisága emelkedett 2009 óta, a cukorbetegség férfiakban gyakoribb (13. táblázat).

39

13. táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 65 évesek és idősebbek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és 2011

A betegségek megnevezése Rosszindulatú daganatok A vér, a vérképző szervek és az immunrendszer betegségei A pajzsmirigy rendellenességei Cukorbetegség (Diabetes mellitus) A lipoprotein-anyagcsere rendellenességei Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok Alkohol okozta mentális és viselkedés zavarok Parkinson-kór Alzheimer-kór Sclerosis multiplex Átmeneti agyi vérellátási zavar (ischaemiás attak) Szemlencse betegségei Zöldhályog (glaucoma) Vakság és csökkentlátás Hallásvesztés Idült rheumás szívbetegségek Magasvérnyomás-betegségek Ischaemiás szívbetegségek Szívbetegségek egyéb formái Agyi érbetegségek Idült alsó légúti betegségek asztma kivételével Asztma Gyomor- és nyombél fekély A máj betegségei Alkoholos májbetegség Rheumatoid arthritis Deformáló hátgerinc-elváltozások Spondylopathiák A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei Vesebetegségek Veseelégtelenség

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés, férfi 2009 2011 61,9 70,8

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés, nő 2009 2011 50,9 56,7

Tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés 2009 2011 55,0 61,9

26,2

30,9

35,5

38,7

32,1

35,8

11,2 135,7 133,6

14,8 155,9 162,2

45,8 132,2 136,5

57,3 146,7 166,1

33,0 133,5 135,4

41,6 150,1 164,7

24,4

20,7

6,8

4,3

13,3

10,3

15,0 11,9 2,2 0,5

18,5 14,8 2,2 0,3

4,5 8,6 2,1 0,6

3,3 12,2 2,4 0,7

8,4 9,8 2,1 0,5

8,9 13,1 2,3 0,5

39,2

40,5

40,5

45,5

40,0

43,7

26,3 9,9 11,0 19,4 16,5 465,1 267,8 33,5 144,3 90,3 22,8 41,8 33,5 13,1 5,4 17,2 112,6

40,1 14,9 9,1 20,5 7,5 473,5 301,7 36,0 150,8 106,2 27,1 39,7 35,0 14,3 4,3 15,4 191,5

26,2 11,8 9,8 15,3 19,6 515,2 275,5 32,2 121,1 60,4 24,8 29,5 13,3 2,9 9,5 22,6 146,1

47,1 19,5 7,9 16,9 9,6 536,9 311,2 37,9 134,3 83,8 31,2 29,7 14,9 2,7 9,3 21,9 234,9

26,2 11,1 10,2 16,8 18,5 496,7 272,6 32,7 129,6 71,4 24,1 34,0 20,8 6,7 8,0 20,6 133,8

44,5 17,8 8,3 18,2 8,8 513,4 307,7 37,2 140,4 92,1 29,7 33,4 22,4 7,0 7,5 19,5 218,8

25,5

27,4

106,7

118,4

76,8

84,7

6,8 12,9

6,5 14,8

6,7 10,7

7,1 12,3

6,8 11,6

6,9 13,2


40

4. EGÉSZSÉGMAGATARTÁS 4.1.Fiatalok egészségmagatartása A tiszaújvárosi fiatalok rizikómagatartására vonatkozóan a városban 2001 óta működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) felkérésére több alkalommal is történt kérdőíves felmérés az elmúlt években. A vizsgálat célcsoportját az általános iskolák 7.-8. osztályosai és a középiskolák tanulói képezték, akik körében kb. 65% a tiszaújvárosi lakosok aránya. Fontos azonban kiemelni, hogy míg 2004-ben teljes körű lekérdezés történt, 2009-ben internetes (online) felmérés volt alacsonyabb válaszadási aránnyal, 2012-ben pedig egy kisebb mintán történt az adatok gyűjtése. Ezen módszertani különbségek befolyásolják az adatok összehasonlíthatóságát és a levonható következtetéseket is. Ha ugyanis az adatgyűjtésben nem vesz részt a népesség meghatározott csoportjának minden tagja (pl. minden középiskolás tanuló), akkor a felmérésben résztvevők csoportja (a megkérdezettek által alkotott ún. minta) eredményeiből csak akkor lehet általánosítani a középiskolások egészére, ha a minta reprezentálja az alapsokaságot, azaz a főbb jellemzők (pl. kormegoszlás, nemi arányok) tekintetében a minta és a jellemezni kívánt populáció megegyezik. Időbeli változások, trendek értékelésénél meg kell vizsgálni az adatok gyűjtéséhez használt kérdőíveket is, mert ha nem ugyanazt a kérdőívet vették fel minden alkalommal, akkor az eredmények sem összevethetők. A 20. ábrán láthatók a KEF által koordinált felmérések eredményei a tiszaújvárosi (TV) fiatalokra vonatkozóan a 2004-es, 2009-es és 2012-es adatfelvétel alapján. A dohányzást kipróbálók aránya csökkent a 2004-es adatokhoz képest, ugyancsak kedvező tendencia figyelhető meg a jelenleg dohányzók arányában. A legutóbbi adatgyűjtés szerint a válaszadók kb. kétharmada próbálta már ki a dohányzást, leggyakrabban 12-15 éves korban. Csaknem egynegyedük jelenleg is dohányzik, körükben magasabb a napi 5 szálnál többet szívók aránya. Az alkoholfogyasztás esetében magas az alkoholt kipróbálók aránya. A 2012-es adatok alapján a tanulók 80%-a fogyasztott már szeszesitalt, amelyet leggyakrabban 12-15 éves korban próbálnak ki először. Legkedveltebbek a tömény szeszesitalok, ezt követi a sör és bor fogyasztása. A részegséget átélt tanulók arányában növekvő tendencia figyelhető meg: a hallgatók több mint fele számolt be arról, hogy annyi alkoholt fogyasztott, hogy lerészegedett, és e tekintetben is a 12-15 éves korosztályban a legmagasabb az először lerészegedők aránya. Mind a legális szereket (gyógyszerek, hígító), mind a marihuánát fogyasztók esetében csökkenő arány figyelhető meg. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy összességben csökkent a kábítószert kipróbálók aránya, hiszen a 2012-es városi adatok szerint a tanulók egynegyede próbálta ki a drogot, és közülük 15% jelenleg is használja, ami a 2009-es adatokhoz képest kétszeres emelkedést jelent a kipróbálók és háromszorost a használók arányában. Emellett azt is fontos megemlíteni, hogy míg korábban a marihuána volt a leggyakrabban fogyasztott

41

szer, amit a gyógyszer és extasy fogyasztás követett, 2012-re ez a mintázat átrendeződött: leggyakrabban a herbál drogokat, majd a marihuánát és a partidrogokat fogyasztják a fiatalok a városban. A felmérés során kapott adatokat a pontosabb értelmezhetőség érdekében az „Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól” (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs, ESPAD) című országos vizsgálat 2007-es15 és 2011-es16 hazai (MO) adataival, illetve a 2007-es Észak-Magyarországi Régióra (ÉMR) vonatkozó adatokkal is összehasonlítottuk (20. ábra), ahol azt az elérhető adatok és az azonos adatgyűjtési módszertan lehetővé tették. 20. ábra: A szerfogyasztás változása 2004-2012 között Tiszaújvárosban (TV) az ESPAD vizsgálatból származó országos (MO) és regionális (ÉMR) adatokhoz viszonyítva

100% 90% 80% 70% TV 2004

60%

TV 2009

50%

TV 2012

40%

ÉMR 2007

30%

MO 2007

20%

MO 2011

10% 0% dohányzást jelenleg alkoholt kipróbálók dohányzók kipróbálók

volt már részeg

legális marihuánát szereket használók használók

Forrás: Tiszaújvárosi KEF által koordinált felmérések kutatási beszámolói, ESPAD vizsgálat kutatási jelentései

A régióban (ÉMR) az országos átlaghoz képest magasabb volt a dohányzást kipróbálók aránya és az előző hónapban dohányzók aránya; az országban itt volt a legmagasabb a havi lerészegedési arány és a legális szerek fogyasztása is. Mint ahogyan az a 20. ábrán is látható, a lerészegedési arány esetében nincs eltérés a regionális és a helyi adatok között, de minden más paraméterben kedvezőbbek a városi mutatók a regionális adatoknál. A fogyasztott alkohol fajtáját tekintve az országos eredmények

15

Elekes Zs.: Egy változó kor változó ifjúsága – ESPAD 2007. L'Harmattan, Budapest, 2009. Elekes Zs.: ESPAD 2011 - Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól. Az ESPAD magyarországi adatfelvételének előzetes eredményei. Kutatási beszámoló. Budapesti Corvinus Egyetem, 2012 16

42

alapján a bor, majd a tömény italok, sör és az alcopop italok a legkedveltebbek. Tekintettel arra, hogy az ESPAD vizsgálatok során külön vizsgálják a tiltott17 és legális18 szerek fogyasztását, illetve a droghasználati céllal történő fogyasztást19, az eredmények összevetése nehézségekbe ütközik. A 2007-es és 2011-es országos adatok esetében 28% volt a kipróbálók összesített aránya, ami hasonló értéket mutat a Tiszaújvárosban kapott adatokhoz. Az ESPAD szerint a leggyakrabban fogyasztott szerek között 2007-ben országosan a marihuána, gyógyszer és alkohol együttes fogyasztása, gyógyszerek fogyasztása és a szipuzás szerepelt; 2011-re némileg módosult a sorrend, első helyen továbbra is a marihuána áll, utána a szerves oldószerek, alkohol gyógyszerrel együtt illetve nyugtatók és altatók orvosi javaslat nélküli fogyasztása (herbál drogokra külön nem volt kérdés). 2012-ben további kérdésekkel is bővült a Tiszaújvárosi KEF felkérésére felvett kérdőív. A tanulók energiaital-fogyasztási szokásait tekintve a tanulók csaknem háromnegyede ivott már energiaitalt, és a fiúk 13%-a, a lányok 8%-a fogyaszt legalább hetente 4-5 alkalommal. A fiúk 77%-a, a lányok 74%-a tölt naponta több mint 1 órát a számítógépnél. Az „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC)” országos vizsgálat keretében 2010-ben végzett felmérés20 adatai alapján a fiúk közel fele, míg a lányok 45%-a használja szabadidejében tanítási napokon legalább napi 2 órán keresztül a számítógépet. Hétvégén a fiúk esetében 68%, a lányoknál 65,5% ez az arány. Mindkét nem esetében hétköznap mindössze 15%, míg hétvégén 10% azok aránya, akik sosem használnak számítógépet. A fiatalok táplálkozására vonatkozóan a 2009-es Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF)21 keretében végzett országos felmérésnek az Észak-Magyarországi Régió 15-17 év közötti populációjára vonatkozó eredményeit (14. táblázat) alapul véve, és feltételezve, hogy a regionális és a települési szintű adatok nem térnek el jelentősen, megállapítható, hogy a fiúk 45%-a legalább naponta fogyasztott friss zöldséget, gyümölcsöt az elmúlt hónapban, háromnegyedük megfelelő fizikai aktivitást végez, 55%-uk használ növényi zsiradékot a főzéshez. Az országos adatokkal összevetve mind a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, mind a testmozgás tekintetében kedvezőtlenebb a helyzet a régióban, ami ugyanakkor statisztikailag nem bizonyult jelentős eltérésnek. Ezzel szemben a lányok 80%-a fogyaszt napi rendszerességgel zöldséget vagy gyümölcsöt, 90%-uk elegendő időtartamban sportol, és kb. egyharmaduk használ növényi zsiradékot a főzéshez. Az országos adatokhoz képest

17

Tiltott szerek: az ESPAD-ban kezdetektől megkérdezett, és valamennyi ESPAD beszámolóban a tiltott szerek között szereplő drogok: marihuána vagy hasis, ecstasy, amfetaminok, LSD vagy más hallucinogének, crack, kokain, heroin 18 2007-ben: gyógyszer és szerves oldószer; 2011-ben: nyugtatók/altatók és alkohol gyógyszerrel 19 „ESPAD tiltott szereken” kívül a mágikus gomba, GHB, egyéb opiátok (pl. máktea), egyéb drogok, szerves oldószerek, patron/lufi, mefedron 20 Németh Á., Költő A. (szerk.): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés, OGyEI, Budapest, 2011 21 Európai lakossági egészségfelmérés – Magyarország, 2009 Összefoglaló eredmények, Központi Statisztikai Hivatal, 2012

43

valamennyivel magasabb a naponta friss zöldséget fogyasztók aránya, ugyanakkor csaknem fele a növényi zsiradékot használók aránya, ez azonban nem volt szignifikáns különbség. 14. táblázat: Az Észak-Magyarországi Régióra (ÉMR) és Magyarországra (MO) jellemző egészségmagatartási szokások nemenként a 15-17 éves korosztályban az ELEF 2009 eredményei alapján

Férfiak

Nők

ÉMR

MO

ÉMR

MO

Napi rendszerességű zöldség, gyümölcs fogyasztás (%)

45

68

80

72

Ritkábban mint hetente fogyaszt zöldséget, gyümölcsöt (%)

5

6

0

3

76,5

93

90

89

Nem végez fizikai aktivitást (%)

0

0

0

1

Növényi zsiradékot használ a főzéshez (%)

55

54

29

64

Állati zsiradékot használ a főzéshez (%)

0

2

0

2,5

Megfelelő fizikai aktivitás (%)

Nem volt statisztikailag jelentős eltérés az országos adatokhoz képest. Forrás: Európai Lakossági Egészségfelmérés 2009

4.2. Felnőtt populáció egészségmagatartása A város felnőtt lakossága körében nem történt egészségmagatartás-vizsgálat, így a 2009-ben végzett országos felmérés (Európai Lakossági Egészségfelmérés21) Észak-Magyarországi Régióra vonatkozó eredményei alapján lehet arra következtetni, feltételezve, hogy a régió és a város felnőtt lakosságának egészségmagatartása nem tér el jelentősen a 18 év feletti populációban. A napi rendszerességű zöldség- és gyümölcsfogyasztás a 18-34, illetve 35-64 év közötti férfiak csaknem kétharmadára, míg a 65 év felettiek 86%-ára jellemző. Némileg több mint 80%-uk mozog megfelelő mértékben, ez az arány az idősebb körében csak kétharmad. A 65 év alattiak fele, az idősebb korosztály 40,5%-a használ növényi zsiradékot a főzéshez. Sohasem dohányzott a 18-34 év közöttiek 44,5%-a, a 35-64 év közöttiek 23%-a, és a 65 év felettiek 41%-a. Az alkoholt nem fogyasztók aránya ezekben a korcsoportokban a következőképpen alakult: 39% a legfiatalabbak körében, 24% a középkorúak csoportjában, és 29% a legidősebbek körében. Az országos adatokkal történt összevetés a 15. táblázatban látható, jelentős (szignifikáns) különbség csak néhány változó esetében volt kimutatható. A 18-34 éves férfiak körében magasabb az alkoholt nem fogyasztók, míg a 35-64 évesek körében alacsonyabb a nem dohányzók aránya az országos adatokhoz képest. A nők esetében a naponta történő gyümölcs- és zöldségfogyasztás emelkedik az életkorral. A megfelelő mértékű testmozgás ugyanakkor csökkenő tendenciát mutat: a 65 év felettiek körében 50%-nál alacsonyabb azok aránya, akik megfelelő mértékben mozognak, és kétötödük egyáltalán 44

nem végez szabadidős testmozgást. A 35 év felettiek körében szignifikánsan kisebb az országos átlaghoz képest azok aránya, akik rendszeres testmozgást végeznek. A növényi eredetű zsiradékok használata esetében is csökkenő tendencia figyelhető meg: a legfiatalabbak kétharmada, a legidősebbek 56%-a használja, ezzel szemben az állati eredetű zsiradékok használatának aránya emelkedik a korral. A dohányosok, és ezen belül a naponta dohányzók aránya a 35-64 év közötti korcsoportban a legmagasabb. Az alkoholfogyasztás esetében a fiatalabb korosztály csaknem fele, míg a legidősebb korosztály háromnegyede nem fogyaszt alkoholt, a nagyivás nem jellemző körükben. Ez utóbbi tekintetében statisztikailag is kedvezőbb a helyzet az országos átlagnál (15. táblázat). 15. táblázat: Az Észak-Magyarországi Régióra (ÉMR) és Magyarországra (MO) jellemző egészségmagatartási szokások nemenként és korcsoportonként az ELEF 2009 eredményei alapján

18-34 év ÉMR MO Napi rendszerességű zöldség, gyümölcs fogyasztás (%) Ritkábban mint hetente fogyaszt zöldséget, gyümölcsöt (%) Megfelelő fizikai aktivitás (%) Nem végez fizikai aktivitást (%) Növényi zsiradékot használ a főzéshez (%) Állati zsiradékot használ a főzéshez (%) Nem dohányzik (%) Naponta dohányzik (%) Alkoholt nem fogyaszt (%) Nagyivó (%)

Férfiak 35-64 év ÉMR MO

65 év ÉMR MO

18-34 év ÉMR MO

Nők 35-64 év ÉMR MO

65 év ÉMR MO

63

56

65

69,5

86

81

64

69,5

75

79,5

81

84

3,5

4

2

3

0

2

5

4

7

3

2

3

85

89

82

83,5

67

70

79

87

72

83

48

62

7

4

9

8

21

20

12

5,5

10

7

41

27

50

63

52

59

40,5

53

66

69,5

58

65,2

56

57

3

4

9

6

5,5

10

1,5

3

6

4

7

9

44,5

43

23

35

41

42

62

51

52

49,5

82

77

39

35

45

36

20

7

21

25

30

28

7,5

7

39*

24

24

19

29

25

45,5

40

52

45

77

66

2

4

6

11

10

10

0

1

2

1

0

1

Az országos adatoknál kedvezőbb értékek zölddel, a kedvezőtlenebbek pirossal vannak jelölve, a többi esetében nincs statisztikailag jelentős eltérés az országos adatokhoz képest.

Forrás: Európai Lakossági Egészségfelmérés 2009

45

5. TÁRSADALMI HELYZET A társadalmi helyzetet az EVSz modellje szerint (2. ábra) az iskolázottság, foglalkozás, jövedelem, valamint a nemi és etnikai hovatartozás határozza meg. Tiszaújváros 6 év feletti népességének megoszlása iskolai végzettség szerint a következő: 28% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, 54%-nak van középiskolai és 17%-nak felsőfokú végzettsége. Nemi bontásban vizsgálva az adatokat látható, hogy a csak alapfokú végzettségűek aránya a férfiak körében 24%, a nők körében 32%, a középfokú végzettség esetében kétszeres azon férfiak aránya, akiknek szakmunkás végzettsége van (28% vs. 14%), míg az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek arányában nincs jelentős eltérés. Megyei adatokkal összevetve a kapott eredményeket megállapítható, hogy az alacsony iskolai végzettségűek aránya alacsonyabb a városban, mint a megyében; a szakmunkás végzettségűek esetében nincs különbség, az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek aránya pedig meghaladja a megyei szintet (21. ábra). 21. ábra: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (BAZ), 2011

35% 30% 25% Tiszaújváros férfi

20%

BAZ férfi 15%

Tiszaújváros nő BAZ nő

10%

Tiszaújváros összesen 5%

BAZ összesen

0% általános iskola első évfolyamát sem végezte el

kevesebb mint 8 általános

általános iskola

középfokú végzettség érettségi nélkül

érettségi

egyetemi vagy főiskolai oklevél

Forrás: KSH Népszámlálási adatok, 2011

A tiszaújvárosi lakosság gazdasági aktivitás szerinti megoszlásáról elmondható, hogy közel a népesség fele-fele tartozik a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek), illetve a nem aktívak közé. A foglalkoztatottak aránya 45%, míg a munkanélküliek aránya 5,5% volt. A nem aktívak közül 26% volt az inaktív keresők (nyugdíjasok, szociális ellátásban részesülők, gyermekgondozás-, illetve

46

nevelés címén ellátásban részesülők) illetve 23,5% az eltartottak (gyermekek, háztartásbeliek) aránya. A nemi különbségeket vizsgálva megállapítható, hogy a férfiak körében 10%-kal magasabb a foglalkoztatottak, a nők körében pedig másfélszeres az inaktív keresők aránya. Megyei adatokkal összevetésben a foglalkoztatottsági helyzet kedvezőbb, 11%-kal magasabb a foglalkoztatottak, 2%-kal alacsonyabb a munkanélküliek és 9%-kal alacsonyabb a nem aktívak aránya (22. ábra). 22. ábra: A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2011

50% 45% 40% 35%

Tiszaújváros férfi

30%

BAZ férfi

25%

Tiszaújváros nő BAZ nő

20%

Tiszaújváros összesen 15%

BAZ összesen

10% 5% 0% foglalkoztatott

munkanélküli

inaktív kereső

eltartott Forrás: KSH Népszámlálási adatok, 2011

A nemzetiségi összetétel jellemzésére a 2011-es népszámlálás adatait használtuk fel. Az etnikai hovatartozásra vonatkozó kérdésekre nem volt kötelező a válaszadás. A Tiszaújvárosban élők 87%-a nyilatkozott erről, szemben a megyei lakosokkal, akiknek 98%-a adott választ e kérdésekre. A városi válaszadók 96,4%-a vallotta magát magyarnak, és 0,9%-a romának, a többi nemzetiség aránya összesen 2,7% volt, köztük legmagasabb a németek, ruszinok, lengyelek és románok aránya, csökkenő sorrendben. A megyében élők 89,2%-a magyarnak, 8,7%-a romának vallotta magát; 2,1% volt az egyéb nemzetiségűek aránya, köztük német, szlovák és ruszin nemzetiségűek. Összességében megállapítható, hogy a Tiszaújvárosban élő népesség a megyei népességhez képest magasabb arányban rendelkezik érettségivel és felsőfokú iskolai végzettséggel; magasabb a foglalkoztatottak, alacsonyabb az inaktívak és eltartottak aránya, és feltűnően alacsonyabb a magukat a roma etnikumhoz tartozónak vallók aránya, mint B.-A.-Z. megyében; vagyis, az egészség társadalmi-gazdasági meghatározói szempontjából a város lakossága előnyösebb helyzetben van a megye egészéhez képest. 47

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK 1. GAZDASÁG 1.1.Vállalkozások A regisztrált vállalkozások száma viszonylag állandó volt 2006 és 2012 között Tiszaújvárosban. Átlagosan 150 mezőgazdasági vállalkozás, 300 ipari vagy építőipari, és 1500 szolgáltatást nyújtó vállalkozás üzemelt a városban ebben az időszakban (23. ábra). 23. ábra: Regisztrált vállalkozások száma Tiszaújvárosban 2006 és 2012 között

db

2000 1500

Mezőgazdasági vállalkozás

1000

Ipari és építőipari vállalkozás Szolgáltatást nyújtó vállalkozás

500 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei évkönyv, 2006-2012

A szolgáltatást nyújtó vállalkozások közül a kiskereskedelmi üzletek leginkább élelmiszeripari és ruházati termékek, vasáruk és gépjárművek kereskedelmével foglalkoznak. Mind a négy terméktípus kereskedelmével foglalkozó üzletek száma viszonylag állandónak mondható a vizsgált időszakban. A vendéglátó helyiségek száma 2007 után jelentősen csökkent, majd 2009-tól újból növekedésnek indult; 2012-ben már megközelítette a 2007 előtti számot. A KSH Borsod-Abaúj-Zemplén (B.-A.-Z.) megyei évkönyve a 2010-es évre ezen indikátorok esetén csak megyei szintű adatokat tartalmazott. (24. ábra) 24. ábra: Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma Tiszaújvárosban, 2004-2012

120 100 db

80 60 40 20 0

Élelmiszerüzlet Ruházati üzlet Vasáru üzlet Jármű üzlet Vendéglátóhely

Forrás: Borsod Abaúj-Zemplén megyei évkönyv, 2004-2012

48

Összehasonlítva a Borsod megyei és a tiszaújvárosi gazdasági aktivitást, megállapítható, hogy: Az ezer főre vetített vállalkozások száma Tiszaújvárosban a 2005 és 2007 közötti időszakot kivéve 120 körül állandósult. Ezzel szemben B.-A.-Z. megyében ez az arány 2004 és 2007 között csupán 80, majd az ezt követő időszakban emelkedett, és 2011-ben közelítette meg a tiszaújvárosi arányt. A kiskereskedelmi üzletek száma ezer főre számolva Tiszaújvárosban 20 körül állandósult a vizsgált időszakban. 2004-ben és 2005-ben ez az arányszám a megyében 10 körüli volt, majd ezt követően közelíteni kezdett a Tiszaújvárosban megfigyelt arányhoz. A KSH 2010-es B.-A.-Z. megyei évkönyve csak megyei szintű adatokat tartalmazott ebben a témában. A vendéglátóhelyek ezer főre megadott száma viszonylag állandónak mondható, megközelíti a 6 per ezret mind a megyében, mind a városban. A KSH 2010-es B.-A.-Z. megyei évkönyve ebben a témában is csak megyei szintű adatokat tartalmazott. Az adatok részletesen a 25. ábrán láthatóak. 25. ábra: Ezer főre jutó regisztrált vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2004-2012


1.2. Munkanélküliség Az álláskeresők arányát a munkaképes korosztályhoz képest vizsgálva 2010-ig hasonló tendencia jellemezte a megyét és a várost is. 2006-tól 2009-ig emelkedés volt megfigyelhető (legnagyobb mértékben 2008-ról 2009-re), melyet 2010-re csökkenés követett. Tiszaújvárosban azonban 2011-ig kevesebb mint fele volt az álláskeresők aránya a Borsod megyei arányhoz képest; a városban ugyancsak közel fele volt a tartós (180 napon túl) munkanélküliek aránya a megyei arányhoz képest. 49

A tendencia 2012-re némileg változott, amennyiben az álláskeresők aránya a megyében csökkent, a városban nőtt, de a tiszaújvárosi álláskeresők aránya még ekkor is közel fele volt a megyeinek (6,7 vs 12,2%) (26. ábra). 26. ábra: Álláskeresők aránya a munkaképes korosztályból Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2006-2012

18 16 Álláskeresők aránya a munkaképes korosztályból (Tiszaújváros)

14 12

180 napon túli álláskeresők aránya a munkaképes korosztályból (Tiszaújváros)

%

10 8

Álláskeresők aránya a munkaképes korosztályból (BAZ megye)

6 4

180 napon túli álláskeresők aránya a munkaképes korosztályból (BAZ megye)

2 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: Borsod- Abaúj-Zemplén megyei évkönyv, 2006-2012

A 180 napon túl munkát keresők aránya a városban (3,2%) kevesebb, mint fele volt a megyeinek (7%). A 180 napon túli álláskeresők arányát az összes álláskeresőhöz hasonlítva, 2006-ban jelentős különbség mutatkozott a város javára. 2010-re a megyei helyzet javult, a városi helyzet romlott, az összes álláskereső közül a tartós munkanélküliek aránya a városban és a megyében is 60% körül volt, majd 2011-re 50%-ra csökkent. 2012-ben a megyei arány 57%-ra nőtt, a városi arány 47%-ra csökkent (27. ábra). 27. ábra: 180 napon túli álláskeresők aránya az összes álláskeresőből Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2006-2012

65 60 55 %

Tiszaújváros 50

BAZ megye

45 40 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Borsod- Abaúj-Zemplén megyei évkönyv, 2006-2012

50

2. KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK 2.1. Az Ipari Park jellemzői Az Ipari Parkot a 35. számú főút, a Mezőcsáti út és a MOL finomító határolja; sematikus térképe a 28. ábrán látható. A lakóterületek felé erdők, valamint kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági területek határolják. A városrészben találhatóak Tiszaújváros legjelentősebb munkáltatói, amelyek főbb adatait a 16. táblázatban foglaljuk össze. 28. ábra: A Tiszaújvárosi Ipari Park felépítése

Forrás: http://www.iparipark.tszolg.hu/

A városban hagyományosan kialakult ipari struktúrának megfelelő vegyipari és műanyagipari tevékenységet folytató vállalatok működnek ebben a városrészben, évtizedek óta biztosítva számos tiszaújvárosi család és környező településekről bejáró munkavállaló számára a megélhetést. A munkavállalók anyagi biztonságának közvetlen megteremtésén túl az iparterület magas szintű termelési technológiát alkalmazó, nemzetközileg is elismert vállalkozásai közvetve is szolgálják a város összlakosságának társadalmi jólétét, jelentős iparűzési adó-befizetéseikkel fedezetet teremtve a közszolgáltatások színvonalas működtetésére és a lakókörnyezetet komfortosabbá tevő fejlesztésekre. A város kiszámítható működéséhez, gazdálkodásához stabil hátteret biztosító Ipari Parkban a betöltetlen diplomás álláshelyek száma alacsony, emiatt a város nem képes megtartani a felsőfokú végzettségű fiatalok jelentős részét. Az átlagbérek tekintetében a térség 2-4%-kal marad el az országos átlagtól, annak ellenére, hogy a vegyipari ágazat bérviszonyai kiemelkedően kedvezőnek

51

mondhatóak. Az eddig végzett vizsgálatok szerint az Ipari Parkban folyó tevékenységnek nincs káros környezeti hatása a városban élők egészségére.22 16. táblázat: Az Ipari Park jelentősebb foglalkoztatói

Vállalkozás megnevezése Jabil Circuit Gyártó Kft. Küpper Hungaria Kft. MAN Kft. Kovács és Kiss Kft. Quali-Mont Kft. Tiszaújváros-Transz Kft. DS Smith Packaging Hungary Kft. LaPlast Műanyagipari Kft. KARSAI Műanyagtecnikai Holding Rt. Tisza-Bérc Kft. Elektrovit Kft. Áltaszer Kft.

Fő tevékenységi kör elektronikai, mechanikai, valamint környezetbarát technológiával készült termékek tervezése és gyártása fémmegmunkálás, könnyűfémöntés, vasötvözetek, autóalkatrész gyártása gépjármű értékesítés és márkaszerviz fa-, építőanyag-, szaniteráru nagykereskedelem gépjárműjavítás, -karbantartás szállítás, fuvarozás csomagolás, papírgyártás műanyagfólia és csomagolóanyag gyártása műanyagtermékek gyártása, feldolgozása színesfémhulladék-gyűjtés, -kezelés villamos gépek, szerelvények javítása, forgalmazása kazángyártás- felújítás, fémmegmunkálás Forrás: Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal

2.2.Levegő Tiszaújváros levegőhigiénés viszonyait a város földrajzi fekvése és éghajlata, valamint a levegőben lévő szennyezőanyagok mennyisége is befolyásolja. Tiszaújváros a Tiszaújváros-Mezőcsát kistérségben, Borsod-Abaúj-Zemplén megye délkeleti részén, szép alföldi tájon fekszik, 3 kistájegység (Borsodi-ártér, Borsodi-mezőség, Sajó-Hernád sík) találkozásánál. A térség síksági és teraszos folyóvölgy jellegéből adódóan meglehetősen alacsony a tengerszint feletti magassága, kb. 85-170 méter közötti. A kistérség tájképileg meghatározó elemei a folyók és tavak, melyek közül a legjelentősebbek a Tisza és a Sajó. Az éghajlat mérsékelten meleg-száraz, a csapadék mennyisége évi 570-600 mm körüli, a szélirány döntően északkeleti, kisebb mértékben nyugati és délnyugati, míg a többi jóval kisebb jelentőségű. A természetes növényzet már csak igen kis foltokban található meg a térségben, az erdőterület nagysága az összterülethez viszonyítva 7%. Tiszaújvárosban a vegyipari gyárak jelenléte miatt a közérdeklődés középpontjában áll az a kérdés, hogy a légúti megbetegedések gyakorisága összefügg-e a város levegőszennyezettségével. A városban az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat részeként 2 manuális levegőszennyezettségmérő működik, a Bethlen Gábor utca 19. és a Dózsa György utca 2. szám alatt. Mindkét mérőállomás a városközpontban található, az egyik a városközpont nyugati, míg a másik a városközpont keleti részén. A manuális mérők 2007-ig napi rendszerességgel regisztrálták a levegő nitrogén-dioxid, kéndioxid, valamint ülepedő por tartalmát, majd 2008-tól már csak a nitrogén-dioxid mérésére kerül sor. 22

Járási Népegészségügyi Intézet: Jelentés a város lakosságának egészségi állapotáról 2013-ra

52

A kén-dioxid koncentráció egészségügyi határértéke 50 g/m3. Az átlagos évi koncentráció 20032007 közt egyik évben sem közelítette meg az egészségügyi határértéket, és 2003-hoz képest több mint felére csökkent, amint azt a 29. ábra mutatja. 29. ábra: Átlagos évi kén-dioxid koncentráció Tiszaújvárosban, 2003-2007

Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet

Ehhez hasonlóan, az ülepedő por átlagos évi koncentrációja (melynek egészségügyi határértéke 10 g/m2) ugyancsak csökkenő tendenciát mutatott 2003-2007 közt, nem közelítve meg az egészségügyi határértéket (30. ábra). 30. ábra: Átlagos évi ülepedő por koncentráció Tiszaújvárosban, 2003-2007


A nitrogén-dioxid átlagos évi koncentrációja mérsékelten emelkedő tendenciát mutatott 2003 és 2013 közt, de egyik évben sem közelítette meg az 50

g/m3–ben meghatározott egészségügyi

határértéket, amint az a 31. ábrán is látszik. 53

31. ábra: Átlagos évi nitrogén-dioxid koncentráció Tiszaújvárosban, 2003-2013


A levegő minősége összességében 2003 és 2013 között átlagosan jó minősítéssel jellemezhető. 2012. május és július között lakossági bejelentések érkeztek fulladásos, asztmás és akut légzőrendszeri panaszok gyakoribbá válásáról, amelyeket a Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. működésével hoztak kapcsolatba. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség szennyezőanyag kibocsátásra vonatkozóan vizsgálatokat végzett, de sem a tiszaújvárosi, sem a közelben lévő oszlári immissziós mérőállomás adatai nem mutattak határérték-túllépést. A további vizsgálatokat a megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv folytatta le. Az epidemiológiai vizsgálat végeredményei nem igazolták az összefüggést a megbetegedések és a megnövekedett levegőszennyezettség között.23

2.3.Hulladékkezelés Tiszaújvárosban az önkormányzat szervezi a közterületek és parkok tisztán tartását és rendszeres gondozását. A város egész területén megoldott a szervezett hulladékszállítás és a lomtalanítás, és folyik a szelektív hulladékgyűjtés is. A rendszeres hulladékszállításba bevont lakóházak aránya 2012ben 98% volt. 2014-től a hulladékkezelési feladatokat az Észak-Magyarországi Regionális Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás látja el. A város területén keletkezett veszélyes hulladék kisebb részben az egészségügyből, nagyobb arányban az Ipari Park tevékenységéből származik. A városban a veszélyes hulladékégető az Ecomisszió Kft. felügyelete alá tartozik. Az égetőben nem ártalmatlanítható hulladékot (elektronikai hulladék, bontási hulladék, műanyag, fém és fa hulladék) 23

Járási Népegészségügyi Intézet: Jelentés a város lakosságának egészségi állapotáról 2013-ra

54

szintén az Ecomisszió Kft. gyűjti a tiszaújvárosi ipari park területén található telephelyén, majd előkezeli és a végleges ártalmatlanítási helyre szállítja.

2.4.Természetes fürdővizek A felszín alatti vizeket tekintve kiemelkedő jelentőségű a termálvíz, mely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében legnagyobb mennyiségben Mezőcsát és Tiszaújváros területén fordul elő. A termálvíz a K50-es számú termálkútból származik. Tiszaújvárosban a termálvíz kation és anion tartalma mellett jelentős mértékben tartalmaz metabórsavat, metakovasavat, szabad szénsavat és oldott oxigént is. A magas ásványi anyag tartalomnak köszönhetően a termálvíz számos betegség esetén alkalmazható kiegészítő terápiaként, így például kopásos ízületi és gerincbetegségek, krónikus gyulladásos ízületi betegségek, pikkelysömör, pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladás, krónikus nőgyógyászati gyulladásos betegségek esetén, valamint balesetek mozgásszervi szövődményeinél. A legutóbbi vízösszetételt tanúsító jelentés összefoglalóját a 17. táblázat tartalmazza. 17. táblázat: Vízösszetétel a tiszaújvárosi termálvízben, 2009

mg/L Kálium Nátrium Ammónium Kalcium Magnézium Vas Lítium Kationok összesen Klorid Bromid Jodid Fluorid Hidrogénkarbonát Szulfid Összes foszfát Anionok összesen Metabórsav Metakovasav Szabad szénsav Oldott oxigén Összesen:

K+ Na+ NH4+ Ca2+ Mg2+ Fe2+ Li+ ClBrJFHCO3S2PO43HBO2 H2SiO3 CO2 O2

9,7 1410 11,3 13,0 6,4 0,08 0,2 1451 1128 2,3 1,2 0,91 1920 0,32 3053 42 41 105 0,66 4693

mmol/L (egy értékű ionban kifejezve) 0,25 61,35 0,63 0,65 0,53 0,00 0,03 63,44 31,79 0,03 0,01 0,05 31,5 0,01 63,39 126,83

Than-féle egyenérték % 0,39 96,71 0,99 1,02 0,84 0,05 100,00 50,15 0,05 0,02 0,08 49,68 0,02 100,00 -

Forrás: Tájékoztató, a Tiszaújváros K-50 sz. termálkút vízminőségéről és alkalmazhatóságáról, a tiszaújvárosi termálfürdő honlapján

55

2.5.Környezeti zaj A települési környezetben az élet minőségét befolyásoló tényezők között kiemelt jelentősége van a környezeti zajnak, amelyet manapság már a környezetminőség egyik mutatójaként értékelnek. A környezeti zajt általában a külső téri hangnyomásszint jellemzi, ugyanis a belső térben a zajhatást az épületek akusztikai tulajdonságai és a helyiségek berendezése befolyásolja. Az emisszió részaránya számottevő az épületgépészeti berendezések és a háztartási gépek keltette zaj szempontjából. Tiszaújváros zaj- és rezgésterhelését az alábbi fő zajforrások határozzák meg: ·

közlekedés, különösen az első- és a másodrendű főútvonalak mentén,

·

vasútvonalak,

·

ipari vagy ipari jellegű objektumok,

·

egyéb zajforrások: szolgáltató, kereskedelmi, kulturális és sportlétesítmények.24

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia szerint a közlekedési eredetű zajterhelés terén a város a közelmúlt forgalomszabályozásaival jelentős javulást ért el. A forgalom lassítását elősegítő berendezések elhelyezése lakossági kérésre folyamatosan történik, valamint a hagyományos kereszteződések helyett körforgalom kialakítására is sor kerül (a pénzügyi lehetőségek függvényében). A vasúti közlekedésből származó zajkibocsátás kisebb jelentőségű, mivel a vasútvonalak elkerülik a település központját. A vasútvonalak mentén továbbá széles erdőterületek találhatók, amelyek zajcsökkentésre alkalmasak. A településtől délre fekvő régi ipari telephelyek (MOL, TVK) a lakott területektől mindenütt kellő távolságban találhatók, továbbá a vasút déli oldalán telepített erdőterületekkel vizuálisan és zajvédelmi szempontból is elválasztottak. Az egyéb zajforrások közé sorolt szolgáltató, kulturális, stb. létesítmények zajkibocsátásainak ellenőrzése és engedélyezése az önkormányzat feladata. A mezőgazdasági munkákból adódó zajterhelés a lakóterületektől távol, a külterületen realizálódik, ezért lakossági panaszokat nem okoz. A vizsgált források zaj- és rezgés kibocsátás szempontjából nem terhelik meg jelentősen a települést. A zajforrások lakott területektől biztosított távolsága miatt a zajterhelés ritkán éri el a megengedett zajterhelési értéket. Az ipari és közlekedési zaj elleni védekezés egyik lehetséges módja az eredeti telepítési területéhez képest jelentősen megcsonkított környezetvédelmi erdősáv rekonstrukciója, bővítése.25

24 25

Járási Népegészségügyi Intézet: Jelentés a város lakosságának egészségi állapotáról 2013-ra Tiszaújvárosi Integrált Városfejlesztési Stratégia, 2010. április

56

2.6.Sugárbiztonság Radioaktív sugárzás nemcsak radioaktív anyagokkal dolgozó üzemek és laboratóriumok területén, hanem a természetben jelenlévő radionukleotid sugárzás miatt mindenütt jelen van. A sugárzások környezet- és egészségkárosító hatásai miatt a rendszeres ellenőrzés és a környezeti monitorozás nélkülözhetetlen. Az egészségügyi radiológiai mérő- és adatszolgáltató hálózat az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (OKSER) része. Az általa végzett vizsgálatok célja a monitorozás és az esetleges nagyobb szennyeződések kimutatása. A városban a HU 0149 kódú mérőállomás szolgáltatja a sugárbiztonsági adatokat az év minden napján. 2012-ben az átlagos napi sugárzás dózis 102 nSv/óra volt (hibahatár: min. 85-max. 117), nagyságrenddel az OKSER által megadott, bizonyítottan egészségkárosodást okozó 100 mSv/év, azaz 10.000 nSv/ óra határérték alatt.26

3. INFRASTRUKTÚRA 3.1.Lakáshelyzet A város lakásállománya 2004 és 2012 között emelkedett, ezzel párhuzamosan a zsúfoltság csökkent, amit a száz lakásra jutó lakosok számának csökkenése jelzett. A lakásállomány 7%-os növekedése a vizsgált 9 év alatt a zsúfoltság 9%-os csökkenését eredményezte (32. a. és b. ábra). 32. a. ábra: A lakásállomány alakulása Tiszaújvárosban

32.b. ábra: 100 lakásra jutó lakosok száma

2004-2012 között

Tiszaújvárosban 2004-2012 között

255

Száz lakásra jutó lakos (fő)

7400

Lakásállomány (db)

7300 7200 7100 7000 6900 6800 6700

250 245 240 235 230 225 220 215

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

6600


2004 és 2012 között összesen 335 új lakás épült. Az építkezések mélypontját a 2008-as és 2011-es évek jelentették, amikor csupán 13, illetve 9 lakás épült a városban. 2004-ben az újonnan épült 26

Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer 2012-es adatai

57

lakások 80%-a, míg 2012-ben csupán a lakások egynegyede épült négy- vagy több szobásnak (33. ábra). 33. ábra: Új építésű lakások Tiszaújvárosban 2004-2012 között

80

db

60 40 20 0 2004

2005

2006

2007

Adott évben épített lakások száma

2008

2009

2010

2011

2012

4 vagy több szobás új építésű lakás Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei évkönyv, 2004-2012

A 2004 és 2008 közötti időszakban az új építésű lakásokat nagyobb részben természetes személyek építtették, míg a 2008-as évet követően az épületek nagy részét vállalkozások hozták létre (34. ábra). 34. ábra: Új építésű lakások az építtető szerint Tiszaújvárosban, 2004-2012

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2004

2005

2006

2007

Vállalkozás által építtetett

2008

2009

2010

2011

2012

Természetes személy által építtetett Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei évkönyv, 2004-2012

2012-ben az önkormányzat tulajdonában 42 lakás volt. A lakásokat 60%-40% arányban szociális, illetve piaci alapon adták bérbe. A lakások egyharmadában egyedülálló bérlő van bejelentve, míg a lakások kétharmadát 2-4 fős családok bérlik (35. ábra).27 A szociális bérlakásokra vonatkozóan eddig nem mutatkozott többletigény.

27

Tiszaújváros Települési Esélyegyenlőségi Program 2012-2017

58

35. ábra: Az önkormányzati lakások megoszlása a bérlés típusa és a bérlő személye szerint, 2012

Forrás: Tiszaújvárosi Integrált Városfejlesztési Stratégia, 2010. április

3.2.Közüzemi szolgáltatások A Tiszaújváros közműves vízellátását biztosító víztermelő üzemeket 2013-tól az Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Zrt. bérli. A városnak két víztárolója és egy víztermelő és tisztítótelepe van. Az ivóvíz legfontosabb komponenseinek jogszabályilag előírt folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen a lakosság egészségi állapotának megőrzése érdekében. Ez egyrészt az üzemeltető által végzett rendszeres önellenőrző, másrészt a hatósági ellenőrző vizsgálatokat jelenti. Az ivóvíz minőségének monitorozása a Járási Népegészségügyi Intézet felügyelete alatt áll.28 Tiszaújváros területén 1 mintavételi pont található, mely a város teljes közüzemi ivóhálózatát reprezentálja. A vízminőség vizsgálata során 2012-ben és 2013-ban is az arzén, a bór és a fluorid-tartalom a határérték alatt volt. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet értékelése alapján az ivóvíz Tiszaújvárosban jó minősítést kapott. A szennyvíz-elvezetés, -tisztítás, és -elhelyezés Tiszaújváros területén nagyrészt megoldott. A csatornahálózat bővítése folyamatosan történik, a csatornázottság aránya 2012-ben 97%-os volt. Folyamatos az elavult hálózatrészek rekonstrukciója. A szennyvíztisztító-telep működése állandó. A közműolló, azaz a közüzemű vízhálózatba és a közüzemű szennyvízhálózatba kapcsolt háztartások különbsége egyik évben sem haladta meg az 1,8%-ot (36. ábra). A Központi Statisztikai Hivatalnak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozó évkönyvei szerint 2004 és 2012 között minden közüzemi szolgáltatást (vezetékes gáz, rendszeres hulladékgyűjtés, közüzemi víz- és szennyvíz hálózat) legalább a lakosság 90%-a igénybe vett. A közüzemi szolgáltatásokba bevont lakosság aránya 2005-ben volt a legnagyobb, mely 2010-ig nem változott, 2011-től azonban csökkenni kezdett.

28

201/2001. (X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről

59

36. ábra: Közüzemi szolgáltatások igénybe vétele Tiszaújvárosban, 2004-2012

102 Vezetékes gázt fogyasztók aránya

Háztartások aránya (%)

100 98

Rendszeres hulladék gyűjtésbe bevontak aránya

96 Közüzemi vízhálózatba kapcsoltak aránya

94 92

Közüzemi szennyvíz hálózatba kapcsoltak aránya

90 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012


4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK 4.1.Köznevelés Tiszaújvárosban jelenleg 6 intézmény vesz részt a köznevelésben: 1 óvoda (5 telephellyel), 3 általános iskola és 2 középiskola. A három általános iskola közül 2 egyházi, 1 állami fenntartású önkormányzati működtetéssel, melynek 4 tagintézménye van. A vizsgált, 2012-ig tartó, időszakban egy óvoda volt 5 telephellyel, egy középiskola és egy általános iskola, aminek 6 tagintézménye volt. Tiszaújvárosban nincs olyan intézmény, amelyben a tanulók felsőfokú tanulmányokat folytathatnának. A köznevelésre vonatkozó városi és megyei adatokat 2004 és 2012 között összehasonlítva megállapítható, hogy: Ezer lakosra átlagosan 35 és 40 közötti óvodás korú gyermek jut a vizsgált időszakban, nincs jelentős különbség a megyei és a városi adatok között. Az óvodások aránya 2010 óta 40/1000 körül van a városban, ami enyhe emelkedést jelent a korábbi időszakhoz képest. Az ezer lakosra jutó általános iskolások száma Tiszaújvárosban 2004-ben 114 volt, majd folyamatos csökkenést követően 2011-ben 99-re csökkent. Hasonló tendencia figyelhető meg a megyei adatokban is. Ezer lakosra átlagosan több általános iskolás jut Tiszaújvárosban, mint B.-A.-Z. megyében. 2004-ben ezer lakosra átlagosan 68 középiskolás jutott a városban, míg ez az arány B.-A.-Z. megyében 45/1000 lakos körül volt; a 2004 és 2012 közötti időszakban enyhe csökkenés következett be (62 vs 42/1000 lakos). A részletes adatokat a 37. ábra mutatja be. 60

37. ábra: Ezer lakosra jutó óvodás, általános és középiskolás gyermekek száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében 2004 és 2012 között

120 110 100

Középiskolás (Tiszaújváros)

90

Középiskolás (BAZ megye)

80

Általános iskolás (Tiszaújváros)

70

Általános iskolás (BAZ megye)

60

Óvoda (Tiszaújváros)

50

Óvoda (BAZ megye)

40 30 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012


Tiszaújvárosban 2004 és 2010 között 715 óvodai férőhely volt, amelyet 2011-ben 765-re bővítettek. B.-A.-Z. megyében ebben az időszakban 26 és 27 ezer közöttire tehető az óvodai férőhelyek száma. A 100 óvodai férőhelyre jutó gyermekek számát összehasonlítva, megyei szinten a zsúfoltság csökkenése, azaz a betöltetlen férőhelyek számának mérsékelt növekedése látható 2004 és 2011 között. Tiszaújvárosban 2004-ről 2007-re 9%-kal csökkent a 100 férőhelyre jutó óvodások száma, azt követően azonban jelentős emelkedés következett be, amelyet a 38. ábra mutat be.

38. ábra: 100 férőhelyre jutó óvodás gyermekek száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében 2004 és 2012 között

96 94 92 90 fő

BAZ megye

88

Tiszaújváros

86 84 82 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei évkönyv, 2004-2012

61

4.2.Szociális ellátás A szociális ellátás vizsgálatánál a rendszeres szociális segélyben részesülők és a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számát vizsgáltuk ezer lakosra vetítve. Tiszaújvárosban mind a rendszeres szociális segélyben részesülők, mind a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők aránya jelentősen alacsonyabb volt a megyei arányhoz képest: 1 és 2‰ között mozgott, jelentős ingadozást nem mutatott. Ezzel szemben B.-A.-Z. megyében 2005-ben a lakosság 45‰-a kapott rendszeres szociális segélyt, ez 2008-ben 60‰-re emelkedett és ezt követően 2010-re 10‰ körüli értékre csökkent, majd stabilizálódott 2012-re. (39. ábra) 39. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesülők és a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők aránya Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2005-2012

70 60

Rendszeres szociális segélyben részesülők Tiszaújváros Rendszeres szociális segélyben részesülők BAZ megye Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők Tiszaújváros Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők BAZ megye

‰

50 40 30 20 10 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012


Míg az ezer főre jutó nyugdíjasok száma B.-A.-Z. megyében 2005 és 2012 között folyamatos csökkenést mutatott, addig ez az arány a vizsgált időszakban Tiszaújvárosban folyamatosan nőtt. (40. ábra)

62

fő

40. ábra: Ezer főre jutó nyugdíjasok száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2005-2012

320 310 300 290 280 270 260 250 240 230 220

Tiszaújváros BAZ megye

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei évkönyv, 2005-2012

A 0-3 éves gyermekek ellátását szolgáló bölcsődékben a száz férőhelyre beíratott gyermekek száma mind Tiszaújvárosban, mind B.-A.-Z. megyében férőhely hiányt tükrözött 2011-ig. 2010 és 2012 között a bölcsődék kihasználtsága a megyében még mindig 100%-ot meghaladó volt, de a városban a 100 férőhelyre jutó gyermekek száma 2012-re 88-ra csökkent, ami azt jelzi, hogy az infrastruktúra kiszolgálja a város igényeit (41. ábra). 41. ábra: Száz férőhelyre jutó bölcsődések száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2004-2012

170 160 150

fő

140 130

Tiszaújváros

120

BAZ megye

110 100 90 80 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei évkönyv, 2004-2012

A település önkormányzatának 12/2011 (IV.08) számú rendelete szól a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. 63

A városban elérhető szociális és gyermekjóléti alapellátások: étkeztetés (2011-ben 77 fő vette igénybe) házi segítségnyújtás (átlagosan naponta 60 fő igényli) családsegítés (évente 450 és 600 között volti a látogatási szám 2005 és 2011 között) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (összesen 140 készülék működik) idősek nappali ellátása (összesen 95 főnek tudnak ellátást nyújtani) valamint 2013. szeptember 1.-től a fogyatékossággal élők nappali ellátása is biztosított gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde) gyermekjóléti szolgálat Tiszaújvárosban a szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátás, valamint a gyermekjóléti alapellátás 2000 óta integrált intézményi formában valósul meg. A szolgáltatások igénybevételét a 66 fővel működő Humánszolgáltató Központ biztosítja. Az általa nyújtott szolgáltatások közül az idősek átmeneti elhelyezése és a házi segítségnyújtás iránt folyamatosan nő az igény, ezen szolgáltatásokra esetenként várakozni kell. A családgondozás egyik klasszikus feladata a megelőző tevékenység, amelyet a hálózatba szervezett társadalmi jelzőrendszer segít. Ennek tagjai maguk a családgondozók, illetve a társintézetek, az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, társadalmi szervezetek, egyházak, magánszemélyek. A családsegítőben egy ügyfél átlagosan 4-5 alkalommal keresi fel a szolgálatot segítségnyújtás céljából. A szolgálat évente 450-600 ügyféllel bonyolít le tanácsadást. A Tiszaújvárost is elérő válság miatt nemcsak a nagyobb arányú munkanélküliségre kell figyelemmel lenni, hanem a keresővel rendelkező családok magas megélhetési költségei is indokolják, hogy a családok fölkeresik a családsegítőt. Kiemelendő a szociális feladatokat ellátó szakemberek azon megfigyelése is, hogy a hozzájuk forduló lakosok egy része a juttatások megszerzése érdekében megváltoztatja családi állapotát, mert az egyedül élők nagyobb arányú, nagyobb összegű juttatásokra jogosultak. Vagyis megjelent a hátrányos helyzetűeket segíteni hivatott törvényekkel és helyi rendeletekkel való visszaélés jelensége. Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat A Gyermekjóléti Szolgáltatás a Humánszolgáltató Központban külön szakmai egység: a Családsegítőés Gyermekjóléti Szolgálat szakmailag önálló csoportja nyújtja a rászorulók részére. Az egység határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik, amely azt jelenti, hogy a személyi és tárgyi

64

feltételek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A gyermekjóléti szolgálat igénybevételére a Humánszolgáltató Központon belül van lehetőség. Sokrétű tevékenységét a gyermekvédelmi törvény szabályozza, amely alapvető feladatként jelöli meg a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését. Az intézmény megszervezte a veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert. Tagjai: Belső tagok: Napsugár Bölcsőde (szakmai vezető) Ezüsthíd Gondozóház (szakmai vezető) Időskorúak alapellátásai (szakmai vezető) Hajléktalanok Átmeneti Szállása Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Külső tagok: Tiszaújvárosi Napközi Otthonos Óvoda (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) Tiszaújvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógus) Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola (gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógus) Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola (gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógus) Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógus) Tiszaújvárosi Brassai Sámuel Szakképző Iskola (gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógus) Tiszaújváros Város Önkormányzata (Intézményfelügyeleti, Szociális és Sport Osztály osztályvezetője) B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Tiszaújvárosi Járási Gyámhivatala (gyámhivatal-vezető) Tiszaújvárosi Járási Hivatal (hivatalvezető) B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Pártfogó Felügyelői Szolgálat (pártfogó) B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Mezőkövesdi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete Tiszaújvárosi Kirendeltség (járási tiszti főorvos) Tiszaújváros Városi Rendelőintézet (házi gyermekorvos, koordinátor) Tiszaújváros Városi Rendelőintézet Védőnői Szolgálata (csoportvezető) 65

Tiszaújváros Rendőrkapitányság (koordinátor) Történelmi Egyházak Tiszaújvárosi képviselői A társadalmi jelzőrendszer hasznosságát és fontosságát mutatja, hogy 2007-ben 110 alkalommal küldtek értesítést a gyermekjóléti szolgálatnak, ami az évi esetek 56%-a. A veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer koordinátorai nem csak a preventív gyermekvédelmi munkában vesznek részt, hanem rendszeres koordinátori értekezletet és városi szintű továbbképző konferenciákat is tartanak. Fontos eleme a gyermekvédelmi munkának az esetmegbeszélés, ahol az adott ügyben illetékes jelzőrendszeri tagokon kívül részt vesznek a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, a krízishelyzetben lévő gyermek oktatói, illetve nevelői is. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás pályázat útján valósult meg 2006-ban. Ez a szolgáltatás 2012. december 31-ig a Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulás keretében működött, ellátva Tiszaújváros és 12 szomszédos község lakosságát. Három idősek klubja működik 95 férőhellyel. A szolgáltatás azon saját otthonukban élő és 18. életévüket betöltött személyek részére nyújt ellátást, akik idős koruk, vagy egészségi állapotuk miatt önmaguk ellátására csak részben képesek. A szolgáltatás keretében lehetőség van a napközbeni tartózkodásra, napközbeni étkezésre, igény esetén mentális és fizikai gondozás igénybe vételére. A szociális szolgáltatásokon túl, a klubok szervezői is egyéb szabadidős programoknak, a város nyugdíjas életének. A klubokhoz önszerveződő körök kapcsolódnak, akiknek a tagjai részt vesznek az intézmény szabadidős programjaiban, de önálló programokat is szerveznek. Mindhárom idősek klubja keretén belül működnek úgynevezett nyugdíjas körök, amelyek taglétszáma jelentősen meghaladja a klubtagok számát. A nyugdíjas körök önszerveződő közösségek, amelyek részére heti egy alkalommal az intézmény lehetőséget biztosít összejövetelek megtartására. A városban elérhető szakosított ellátások: hajléktalanok átmeneti szállása időskorúak gondozóháza A 3000 főnél népesebb településeken kötelezően el kell látni a hajléktalan személyek napközbeni gondozását. Tiszaújvárosban 1989 óta gondoskodnak a hajléktalanok ellátásáról önként vállalt önkormányzati feladatként, Hajléktalanok Átmeneti Szállását tartanak fenn, ahol 17 (15 fő férfi és 2 fő női) férőhely került kialakításra. A hajléktalanok többsége a környékről érkezik a városba, a tapasztalatok szerint ennyi férőhellyel ki tudják elégíteni az igényeket. A szálló lakói túlnyomó többségben a 40-59 éves korosztályhoz tartoznak és férfiak. Azonban van néhány olyan hajléktalan a városban, aki nem akar beköltözni a szállóra. Szakosított szociális ellátást biztosít az Ezüsthíd 66

Gondozóház és a Tiszaújvárosi Református Egyházközség által 2004-ben alapított és jelenleg is működtetett Nikodémus Idősek Otthona is 49 férőhellyel, amelynek megvalósításához az önkormányzat ingatlant és készpénz-támogatást is adott. Egyéb szolgáltatások a Humánszolgáltató Központban: általános segítő szolgáltatások (életviteli, családi, kapcsolati, lelki- érzelmimagatartásbeli és gyermeknevelési problémák kezelése) jogi és pszichológiai tanácsadás adósságkezelési szolgáltatás adomány közvetítés önsegítő csoportok (beilleszkedést segítő program, családi kasszasikerek, baba-mama klub, „Mentakör”- mentálhigiénés csoport). A személyes szociális szolgáltatások mellett az önkormányzat az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújtja: aktív korúak ellátása

első lakáshoz jutók támogatása

lakásfenntartási támogatás

méltányossági alapon közgyógyellátás

önkormányzati segély

méltányossági alapon ápolási díj

táboroztatási támogatás

hulladékszállítási díj támogatás

gyermekétkeztetési térítési

kábeltévé előfizetési díj támogatás

díjkedvezmény tankönyvtámogatás fiatalok életkezdési támogatása adósságcsökkentési támogatás

év végi támogatás rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény óvodáztatási támogatás

A pénzbeli támogatásokra jellemző, hogy egyes fajtáihoz kevés támogatott tartozik, de nagy összegeket von el a költségvetéstől. Ilyenek a munkanélkülieket ellátó támogatási formák, korábban a rendszeres szociális segély, jelenleg a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, de ebbe a csoportba tartoznak az ápolási díjak. A másik csoportba azok a támogatási formák tartoznak, amelyekből sokan részesednek, de viszonylag kisebb összegekkel, amely összegek kiegészítik egyéb jövedelmeiket. Ilyenek a gyermekekkel kapcsolatos támogatások, és a sok embert érintő egyéb támogatások. A pénzbeli szociális ellátások tekintetében további változások várhatóak a 2015. március elsejétől hatályba lépő jogszabályi változásoknak megfelelően. Tiszaújváros önkormányzata kiemelten kezeli a szociális ellátások fontosságát, ezt igazolja, hogy a 2014 januárjától hatályos jogszabályváltozásokhoz igazodva az ellátások széles körét biztosítja a városlakók számára.

67

4.3.Egészségügyi ellátás A Tiszaújvárosban élő emberek számára mind az egészségügyi alapellátás, mind a járóbeteg szakellátás helyben rendelkezésre áll. Fekvőbeteg szakintézmény nincs a városban. Tiszaújváros egészségügyi alapellátása: 4 házi gyermekorvosi körzet, melyet 4 gyermekorvos lát el. 7 házi felnőttorvosi körzet, melyet összesen 7 szakorvos lát el. 1 vegyes körzet, melyet 1 szakorvos lát el. A fogászati alapellátást körzetenként egy fogorvos biztosítja, (7 körzetben 7 fogorvos látja el a betegeket). Védőnői szolgálat (7 fő). A Járási Népegészségügyi Intézet 2013-as jelentése alapján a városban élő gyermekek egészségi állapotát nagymértékben meghatározza a településen elérhető alapellátási szolgáltatások minősége, kiemelten a védőnői szolgálat munkája. Tiszaújvárosban minden védőnői állás betöltött, és jó színvonalú szakmai tevékenység zajlik ezekben a munkakörökben. A városi és a megyei adatokat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az országos adatokhoz hasonlóan a tiszaújvárosi szülő nők magasabb iskolai végzettséggel rendelnek, mint a megye többi településén élő társaik. Tiszaújvárosban a fokozott gondozást igénylő csecsemők arány 2004 óta enyhe emelkedést mutat, 12%-ról, 16%-ra emelkedett. Ez az arány így is jóval kedvezőbb az országos 19, illetve a megyei 59%nál. A fokozott gondozásba vételnek Tiszaújvárosban elsősorban egészségügyi okai vannak. Az iskola-egészségügyi szolgálat adatai alapján 2002 és 2011 között megduplázódott az iskolás korban észlelt kóros elváltozások (pl.: lúdtalp, fénytörési hibák vagy tartási rendellenességek) gyakorisága. Ebben az időszakban szintén megduplázódott mind az általános-, mind a középiskolás korban elhízottak aránya (középiskolában 9%-ról 22%-ra emelkedett). A kórosan soványak aránya 1 és 4% között ingadozott. A táplálkozási zavarok, mind az alultápláltság, mind az elhízás magas aránya sürgős beavatkozást igényel. Az otthoni szakápolási szolgálatra a lakosság elöregedésével egyre nagyobb igény mutatkozik. A környező kórházakból vagy a rendelőintézetből kikerülő betegeknek képzett egészségügyi személyzet tud segítséget nyújtani. Az otthoni gyógytorna ellátásban azonban mutatkoznak hiányosságok. 2011ben 52 főt láttak el hospice szakellátás keretében, a kapacitás hiányára való visszautasítás nem volt.

68

Tiszaújváros járóbeteg szakellátásai (Működési engedély szerint): Fogászati röntgen

Kardiológia

Orvosi laboratóriumi

Sebészet

diagnosztika

Szülészet-nőgyógyászat

Röntgendiagnosztika

Klinikai onkológia

Teljes körű ultrahang-

Pszichiátriai szakellátás és

diagnosztika

gondozás

Belgyógyászat

Tüdőgyógyászat

Endokrinológia

Tüdőszűrés

Diabetológia

Sportorvosi ellátás

Szülészet-nőgyógyászat

Pszichológia (Felnőtt, gyermek)

Csecsemő-gyermekgyógyászat

Fizikoterápia/fizioterápia

Fül-orr-gégegyógyászat

Fizioterápia –Gyógytorna

Audiológia

Reumatológia

Szemészet

Mozgásszervi rehabilitáció

Bőr- és nemibeteg ellátás

Balneoterápia

(szakellátás és gondozás)

Otthoni szakápolás

Neurológia

Kúraszerű nappali ellátás –

Ortopédia

belgyógyászat, neurológia

Traumatológia

Felnőtt hospice-palliatív ellátás

Urológia

Egynapos sebészeti ellátás

Tiszaújváros Városi Rendelőintézet Szakmai Terve szerint jelenleg is vannak megoldásra váró feladatok, melyek pályázati források bevonásával megvalósíthatók. Alternatív megoldásként szolgálhat az egynapos sebészeten belüli szakosodás, aminek szakmai jelentősége az, hogy minél nagyobb számban végez egy szakember (és egy team) egy adott műtétet, annál jobbak az eredményeik. A fiziko- és balneoterápiás részleg forgalomnövelése érdekében szükséges lenne a wellness szolgáltatások

megszervezése,

a

részleg

bekapcsolása

az

egészségturizmusba,

illetve

a

sportcentrummal megállapodás kötése sportorvosi tevékenységek ellátására, amennyiben a pályázatok adta lehetőségek erre megnyitják az utat. A betegforgalom növekedésének ilyen irányú kiterjesztéséhez már rendelkezésre áll a személyzet és a szükséges géppark is. A két fennmaradó kérdés a betegszállítás és az ellátottak fekvőbetegként való kezelésének biztosítása. Az előbbi kérdésre a piacorientált szállítás, a másodikra a szanatórium jellegű részleg kialakítása lehet a megoldás. 69

5. TÁRSADALMI NORMÁK ÉS ÉRTÉKEK, CIVIL HÁLÓZAT A kulturális és társadalmi normák és értékek láthatatlanul, de erősen szabályozzák az egyes populációkra jellemző attitűdöket, viselkedési módokat, és társas magatartásformákat. Ezeknek az egészségi állapotra gyakorolt hatása egyértelmű: amint az a Bevezetés 2. ábrájából is kiderül, a társadalmi normák és értékek az egészség egyik fontos strukturális meghatározó tényezőjét képezik. Tanulságos következtetések vonhatók le a hazai társadalmat jellemző normákról és értékekről – tiszaújvárosi adatok híján – egy évtizedek óta zajló kutatás adatfelvételei alapján. A Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat (World Values Survey) 1981-ben kezdődött azzal a céllal, hogy a világ különféle társadalmainak attitűdjeit, értékrendszerét, illetve ezek változásait leírja. Magyarországon a legutóbbi két adatfelvétel 2009-ben és 2013-ban történt a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt irányításával. A 2009-es vizsgálatból az derült ki, hogy más országokhoz képest Magyarország az értékválasztások és preferenciák tekintetében a nyugati keresztény kultúrkör szélén helyezkedik el, és zárt, magába forduló társadalomként jellemezhető, amelyben az emberek egymás iránt és a közintézmények iránt is alacsony fokú bizalommal bírnak. Az emberek attitűdje felemás a normakövetést és normaszegést illetően, ami abban tükröződik, hogy a korrupciót és a normaszegést a társadalom tagjai mindig másokkal hozzák kapcsolatba, másoknak tulajdonítják, saját magukat normakövetőnek vélve. Különösen alacsony volt a 2009-es eredmények szerint a politikai és a gazdasági intézményrendszerbe vetett bizalom. Ugyanakkor a magyar társadalmat paternalista gondolkodás jellemzi, amelynek értelmében a problémák megoldása felsőbb hatalomtól (pl. az államtól) várható29. A 2013-as adatfelvétel szerint az előbb ismertetett viszonyulásban nem történt nagyobb változás. Az intézményekkel szembeni bizalom ugyan valamelyest nőtt (0-10 közti skálán 2,3 pontról 3,95 pontra), de az intézmények és közszereplők sorában a kormány, a politikusok, és az ellenzék iránti bizalom még mindig a legalacsonyabb. Ugyanakkor a társadalom tagjai a jólét biztosítását inkább várják az államtól, mint a piactól. A véleményeket erősen befolyásolja a válaszadók politikai azonosulása, vagyis a helyes/helytelen ítéletek alkotásában szerepet játszik, hogy a válaszadó politikai orientációjához tartozó vagy attól eltérő egyénről vagy intézményről van-e szó30. A tiszaújvárosi népesség normáiról és értékeiről szóló vizsgálatot nem ismerünk, de feltételezhető, hogy a város népessége nem különbözik radikálisan a magyar társadalom egészétől. A helyi lakosságot jellemző normák és értékek közelítő jellemzéséhez azonban fontos adalékkal szolgálnak a helyi civil szervezetek. Robert Putnam amerikai politológus két évtizeddel ezelőtt megjelent nagy

29

Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezetében. TÁRKI 2009. http://www.tarki.hu/hu/research/gazdkult/osszefoglalo_kepviselok_091026.pdf 30 Értékek egy polarizálódó politikai térben. TÁRKI 2013. http://www.tarki.hu/hu/research/gazdkult/2013/2013_osszefoglalo_gazd_kultura.pdf

70

hatású tanulmányában31 hívta fel a figyelmet arra az azóta számos kutatás által megerősített megfigyelésre, hogy a társadalmi tőke összessége – amely az emberek egymáshoz fűződő, normákon és értékeken nyugvó bonyolult kapcsolatrendszereiben jelenik meg – nemcsak a közösségek demokratikus működésének stabilitásával mutat összefüggést, hanem az egyének egészségével is. A civil szervezetekhez tartozás és az azokban végzett tevékenységek ugyanúgy növelik a társadalmi tőkét, mint a megőrzött családi kötelékek, a szomszédokkal fenntartott jó kapcsolat, vagy a barátokkal, munkatársakkal való szabadidős találkozások. Az Észak-magyarországi régióban és a Tiszaújvárosban élő lakosság és az itt működő civil szervezetek arányát megvizsgálva megállapítható, hogy 2010-es adatok szerint a város népessége a régió lakosságának 1,38%-át adja, de a régióban működő civil szervezetek 1,57%-a Tiszaújvárosban működik; vagyis a lakosság létszámarányához képest magasabb arányban vannak jelen a településen civil szervezetek, ami a fentiek értelmében kedvezőnek értékelhető. Tiszaújváros Integrált Városfejlesztési Stratégiája szerint a városban működő civil szervezetekkel való kapcsolattartás az Önkormányzat Intézményfelügyeleti, Szociális és Sport Osztályának feladata, mely a civil szervezetekkel és az egyházak helyi képviselőivel jó kapcsolatot igyekszik kialakítani és azt folyamatosan fenntartani. A képviselő-testület ösztönzi és segíti is a civil szervezetek tevékenységét. Ennek érdekében létrehozásra került egy önkormányzati forrásból működő pályázati alap, amely az egyesületek és más civil szervezetek támogatását szolgálja. A szervezetek évente pályázhatnak megrendezésre kerülő rendezvényeik, illetve éves működési költségeik támogatására. A beérkezett támogatási kérelmek évről évre növekvő tendenciát mutatnak. A pályázatokkal, a döntés előkészítéssel és a támogatások felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos legjelentősebb feladatokat szintén ez az osztály végzi. A fentieken túl az önkormányzat fontosnak tartja a civil szervezetekhez fűződő, partnerségen alapuló kapcsolatát, így kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetekkel való együttműködés lehetőségeire. Az önkormányzat egyeztető fórumokon tájékoztatja a civil szervezeteket a döntések előkészítéséről és a meghozott döntések tartalmáról. A helyi civil szervezetek aktivitása tevékenységüktől függően változó. Az aktívabb szervezetek közé tartoznak a sporttal foglalkozók, a kulturális és az érdekvédelmi feladatokat felvállalók. A civil szervezetek nevét és főbb tevékenységi körét a 18. táblázat mutatja be, sárgával kiemelve azon 8 egyesületet, 32 sportegyesületet és 15 alapítványt, amelyek elsődlegesen a város valamely társadalmi csoportjának egészségét szolgálják. A civil szervezetek munkáját a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ és a Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft. segíti.

31

R.D. Putnam: Bowling Alone: America’s declining social capital. Journal of Democracy 1995;6(1):56-78. http://xroads.virginia.edu/~HYPER/detoc/assoc/bowling.html

71

18. táblázat: Tiszaújvárosban működő civil szervezetek Alapítványok 1.

"Lelki Egészségünkért" Alapítvány

Neve

Képviselő Brunyánszky Ibolya

Fő tevékenység egészségügyi, oktatási

2.

"Tisza-Szivárvány" Alapítvány

Szőcs Józsáné Tóth Katalin

szociális

3.

"Tiszaújváros Gimnasztrádáért" Alapítvány

Haisz Vanda

sport

4.

Borostyán Alapítvány

Kalmár Mihály

érdekképviselet, egészségügyi

5.

Hunyadi Mátyás Iskola Gyermekeiért Alapítvány

Ficzeréné Bacsó Beáta

oktatási, kulturális

6.

Kazinczy Gyermekei Alapítvány

Dorony Attiláné


7.

Széchenyi István Alapítvány

Hollóné Dr. Baranyi Zita


8.

"Napraforgó Alapítvány" a sajátos nevelést igénylő gyermekekért

Kántor Zsolt

oktatási, szociális, egészségügyi

9.

Tiszaújváros Jövőjéért Alapítvány

Pálffy Gábor

politikai

10.

Tiszaújváros Mecénás Közalapítvány

Kiss Zoltán József

szociális

11.

Tiszaújváros Zenei Életéért Alapítvány

Dudás László

zene

12.

Bokor Istvánné


13.

Tiszaújvárosi Brassai Sámuel Szakközépiskola és Szakmunkásképző Diákjainak Oktatásáért, Nevelésért és Kultúrájáért Alapítvány Tiszaújvárosi Katica Alapítvány

Halász Zoltánné

oktatási

14.

Tiszaújvárosi Tündérkert Alapítvány

Micskiné Bodó Erzsébet

oktatási

15. 16.

XXI. Sz. Ifjúságáért Alapítvány "Együtt Tiszaújváros Védelmében" Alapítvány

Türk Balázs Pap Zsolt

sport, oktatási, egészségügyi, kulturális közbiztonság

17.

"KARAKTER" Alapítvány

Kolosai Ferenc


18.

"Karpov" Tiszaújváros Sportjáért Alapítvány

Pákh Endre

sport

19.

"Kinyújtott kéz" Alapítvány

egészségügyi, szociális

20.

"Nikodémus Alapítvány"

Dr. Lyócsa János, Tamásné dr. Tóth Margit Uzsoki Aranka

21. 22.

Ifjú Márkus Gábor Alapítvány a magyar Triatlonsportért "Segítség egy jobb életért" Alapítvány

Mali János Jurászikné Nagy Marianna

sport szociális, egészségügyi

23.

"Tiszaújváros és Térsége Egészségügyi Ellátásáért"

Sass Szabolcsné

egészségügyi

24.

"Tiszaújvárosi Katolikusok Jövőjéért" Alapítvány

Buri László

vallási

25.

"TVK Nyrt a Dél-borsodi régióért" Alapítvány

Pálffy Gábor

érdekképviselet

26.

A Tehetséges Gyermekeinkért Alapítvány

Legoza Attila



72

27.

TIKKA Tiszaújvárosi Kosárlabda Kör Alapítvány

Demjén Sándor

sport

28.

Tiszaújvárosi Kollégium Tanulói Esélyegyenlőségéért Alapítvány

Csapó Noémi

szociális

29.

Tiszaújvárosi Reformátusokért közhasznú jogállású Alapítvány

Timmer László

vallási

30.

"TÜCSÖKZENE" Alapítvány a Tiszaújvárosi gyermekek zenei fejlesztéséért

Pónus Attiláné

zene

31.

Petrolkémiai munkvavállalók beteg gyermekeinek gyógykezeléséért Alapítvány

Majerusz Lászlóné

egészségügyi

32.

Alapítvány Tiszaújváros Gyermekeinek Egészségéért

dr. Pető Gabriella

egészségügyi, oktatási

Egyesületek Neve

Képviselő

Fő tevékenység

33.

Énekszó Baráti Kör

Vörös Béla

kulturális

34.

Tiszaújvárosi Nyugdíjasok Egyesülete

Boros József

szociális

35.

Tiszaújvárosi Református Énekkar

Fekete Béla

vallási

36.

Rivalda Kulturális Közhasznú Egyesület

Kovács Viktória

kulturális

37.

Mozgáskorlátozottak, Egészségkárosodottak Tiszaújvárosi Egyesülete

Soltész Gábor

egészségügyi, érdekképviselet

38.

Cukorbetegek Tiszaújvárosi Egyesülete

Gergely Zsigmond

egészségügyi

39.

Városért Egyesület

Dr. Kébel Zsolt

oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi

40.

Club '96 Fiatalok Egyesülete

Olasz Gyula

oktatás, kultúra, sport

41.

Egyedülállók Egyesülete

Vendlerné Polyák Ilona

érdekképviselet

42. 43. 44. 45. 46.

Környezetünkért, egészségünkért Civil Egyesület "Kisfaludi" Vadásztársaság B.-A.-Z. Megyei Nemzetőrök Szövetsége Tiszaújvárosi Szervezete Magyar Wellness Társaság Munkavállalók Független Szakszervezete (MFSZ) Tiszaújváros

Szabó János Struba József Borsós Lajos Dr. Kator Miklós Lengyel József

egészségügyi egyéb érdekképviselet egészségügyi érdekképviselet

47.

Napsugár Kulturális Egyesület

Orliczki Frigyes Ferenc

kulturális

48. 49.

Petrolkémiában, Műanyagfeldolgozásban és Szolgáltatásban Dolgozók Szakszervezete "Tiszai Vegyi Kombinát Ifjúsági Szervezet"

Varga Mihály Prókai István

érdekképviselet oktatási, kulturális

50.

"Tiszaújvárosi Szent Hubertus" Vadásztársaság

Koleszár Péter

egyéb

51.

AES- Tisza Erőmű Kft. Szakszervezete

Koleszár Béla

érdekképviselet

52.

Derenk Szövetség

Poros Andrásné

kulturális

53.

Tiszaújvárosi Cigány Nagycsaládosok Szervezete

Barna Gyula

szociális

54.

KreAktív Szabadidős és Kulturális Közhasznú Egyesület

Kádár Róbert

egyéb

73

55. 56. 57.

Társasházak, Lakásszövetkezetek és Egyedi Lakástulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete Technikatanárok Országos Egyesületének B.-A.-Z. megyei Területi Szervezete Tiszamenti Kiskerttulajdonosok és Kisállattartók Egyesülete

Csoma Bertalan Bodnár Tiborné Varanek Andor

érdekképviselet érdekképviselet érdekképviselet

58.

Tiszaújváros Népművészetéért Egyesület

Kovács Mónika

kulturális

59.

Tiszaújvárosi Civil Szalon - Városbarát Üzletemberek Klubja

Kolosai Katallin

gazdasági, kulturális

60.

Tiszaújvárosi Közösségi Rádió Egyesület

Kerényi György

kulturális

61.

Tiszaújvárosi Polgárőr Egyesület

Tóth Gyula

közbiztonsági

62.

Tiszaújvárosi Roma Polgárjogi Mozgalom

Farkas Sándor

politikai

63. 64.

Tiszaújvárosi Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Munkavállalói Érdekképviseleti Szervezete TRAFFIC Tiszaújvárosi Fiatalok Egyesülete

Kissné Mikita Katalin Vacsi Attila

érdekképviselet oktatási, kulturális

65.

Dél-borsodi Polgári Együttműködés Egyesület

Bobkó Gyula

egyéb

66.

Wass Albert Nemzeti Kör Kulturális, Hagyományőrző Közhasznú Egyesület

Kőrösy Sándor Zoltán

kulturális

67.

Magyarok a Magyarokért Nemzeti, Kulturális, Hagyományőrző Egyesület

Orosz Gábor Csaba

kulturális

68. 69.

Tiszaszederkény Kultúrájáért Egyesület Tiszaújvárosi Cigány Nagycsaládosok Szervezete

Jézsó Gábor Barna Gyula

kulturális szociális

Sportegyesületek 70.

Eötvös Asztalitenisz Egyesület

Neve

Képviselő Jakab Dénes

sport

Fő tevékenység

71.

Tiszai Ballon Club

Barta Vince

sport

72.

Tiszaújvárosi Fitness Sportklub

Nánási Balázs

sport

73.

JÓKER Biliárd Egyesület

Demkó Sándor

sport

74. 75.

Tiszaújvárosi Tenisz Club Magyar Kempo Jujitsu Egyesület Közhasznú Szervezet

Sipőcz Lajos Szilágyi Ferenc

sport sport

76.

Száraz Old-Boys SE

Szilvási László

sport

77.

Tiszaújvárosi Aikido Egyesület

Bocz János

sport

78.

PeppeR Akrobatikus Rock and Roll Sportegyesület

Réti József

sport

79.

Tisza Repülő Klub

Fekete Nándor

sport

80.

Tiszaújvárosi Autósport Egyesület

Bütösi Zsolt

sport

81. 82.

Tiszaújvárosi Phoenix Kosárlabda Klub TVK-Mali Triatlon Klub

Ducsai Zoltán Lehmann Tibor

sport sport

74

83.

Tiszaújvárosi Súlyemelő Sport Egyesület

Kiss Sándor

sport

84. 85.

Tiszaújvárosi Vízi Sportegyesület Football Club Tiszaújváros

Jancsár László Kovács Tamás

sport sport

86.

Zabos Géza Horgász Egyesület

Kiss Béla

sport

87.

Cseresznye Kispályás Labdarúgó Egyesület

Dukay György

sport

88.

Eötvös-Brassai Diáksport Egyesület

Vanyó István, Vass Mátyás

sport

89.

Hunyadi Diáksport Egyesület

Demblovszky Gábor

sport

90.

Tiszaújvárosi DSE

Müllerné Burkus Klára

sport

91.

Tisza Motocross Sportegyesület

Márkus Balázs

sport

92.

Tiszaújvárosi Kishajós Egyesület

Kiss László

sport

93.

Nádi Farkas Tiszaújvárosi Íjász Egyesület

Baló Attila

sport

94.

Tiszaújvárosi Református Diáksport Egyesület

Kaszásné Farkas Viola

sport

95.

Tiszaújvárosi Modellezősport Egyesület

Pusztai Csaba

sport

96. 97.

Tiszaújvárosi Kajak-Kenu és Sárkányhajó Egyesület Karsztvíz Búvár és Barlangkutató Természet- és Környezetvédő Egyesület

Béke László Czakó Ádám

sport sport

A sárgával jelöltek a város valamely társadalmi csoportjának egészségét szolgálják. Forrás: Tiszaújvárosi Önkormányzat nyilvántartása

75

6. A HELYI ÉRDEKHORDOZÓK VÉLEMÉNYE A városban élők helyzetének és problémáinak alaposabb megismerése érdekében különböző kutatási technikákat alkalmaztunk. Az előzőekben bemutatott statisztikai adatok összegyűjtésén és elemzésén túl interjúkat készítettünk a város meghatározó szereplőivel, elsősorban a Polgármesteri Hivatal különféle

beosztásokban

dolgozó

munkatársaival

(vezető

tisztségviselő,

szakreferens,

Intézményfelügyeleti, Szociális és Sport osztály munkatársa). További interjúalanyaink voltak a Rendelőintézet, a Járási Népegészségügyi Intézet, a Sportpark és különféle civil szervezetek képviselői. Online kérdőíves felmérést is végeztünk, egy 12 kérdést tartalmazó, saját készítésű kérdőívvel megcélozva a városlakókat, az egészségügyi, szociális, köznevelési és kulturális intézmények vezetőit és dolgozóit, a nagyvállalkozások képviselőit, médiában és rendvédelmi szerveknél dolgozókat. A kérdőív 2014. augusztus 27-től október 31-ig volt elérhető Tiszaújváros honlapján

(http://tiszaujvaros.hu/index.php/home/archiv-cikkeink/12346-egeszsegterv-kerdoiv),

mely idő alatt összesen 48 fő töltötte ki azt. Az interjúzás során összegyűjtött információkat az alábbiakban pontokba szedve összegezzük. A város számára fontos az eddigi eredmények megőrzése, a városba települt ipari vállalkozások megtartása, a lakosság ellátását biztosító intézményhálózat fenntartása és fejlesztése. Hiányzik olyan megfelelő szállási és étkezési lehetőség, amely képes lenne kiszolgálni az egészségturizmus vagy a sportrendezvények, edzőtáborok miatti megnövekedett igényeket. Korábban jól működött egy betegszállítási rendszer, amellyel a fizikoterápiás kezelésekre érkeztek a páciensek. Ez azonban megszűnt, ezért most a rendelkezésre álló kapacitás nincs eléggé kihasználva. Szükséges az idősek ellátásának fejlesztése. Civil ház kialakítására és hirdetési felület biztosítására lenne igény, vagyis fontos lenne civil szervezeteknek megfelelő helyet biztosítani, ahol a betegcsoportok vagy fizikai aktivitást végzők találkozhatnak, illetve ahol a programjaikról lakossági tájékoztatókat tarthatnak. Nem minden lakossági csoportnak van megfelelő program. Általában az aktív dolgozókat és a férfiakat nehezebb bevonni a programokba. A fiataloknak inkább interaktív programokra lenne igényük. A kérdőívet kitöltők szerint az emberek saját maguk tehetnek legtöbbet az egészségükért, ezt követően az egészségügyet jelölték meg, mint befolyásoló tényezőt. Alapvetően az egészségügyben dolgozókat tartják hitelesnek az egészséggel kapcsolatos témákban. Azok, akik nem vettek részt egészségfejlesztő programokon, indokként általában azt jelölték meg, 76

hogy nem tudtak arról, vagy nem volt idejük elmenni a programra. A nem kötelező szűrővizsgálatok és az egészségnapok voltak a legnépszerűbb programok. A kérdőívet kitöltők a munkanélküliséget, illetve az egészségügyi rendelés munkaidőn túli korlátozott elérhetőségét ítélték a legjelentősebb problémának.

7. VÁROSVEZETÉS Tiszaújvárost 12 fős képviselő-testület irányítja. A 2014. évi önkormányzati választásokon az MSZP polgármesterjelöltje a szavazók jelentős többségének támogatását nyerte el, így a várost jól ismerő városvezetőként negyedik ciklusát kezdte el. A város 8 választókerületének mindegyikében az MSZP jelöltje kapott bizalmat a választóktól. Kompenzációs listán két másik párt és a Városért Egyesület képviselői kerültek be a testületbe, amely az azonos párthoz tartozók kétharmados többsége révén stabil kormányzást tesz lehetővé. Az önkormányzati döntések végrehajtásáért és a város működtetéséért felelős Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését a 42. ábra mutatja. 42. ábra: Tiszaújváros Polgármesteri Hivatal organogramja

Forrás: Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal

Az önkormányzat korábbi munkásságára a stratégiai gondolkodás volt jellemző, amelyet 2006-ban elfogadott egészségterv, 2010-ben megszavazott integrált városfejlesztési terv, 2013-ban felülvizsgált esélyegyenlőségi terv, és ugyancsak 2013-ban módosított településrendezési terv fémjelez. Mindezek 77

alapján a városvezetés elkötelezettnek mondható a hosszú távú fejlesztések irányában, amelyet remélhetően a most felállt önkormányzat is megőriz. A 2010-ben elfogadott városfejlesztési stratégiában célként kitűzött "élhető város" koncepció sok tekintetben tükrözi azokat az alapelveket, amelyek mentén az egészségtervet is készítettük.

JAVASLATOK TISZAÚJVÁROS LAKOSSÁGA EGÉSZSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA Javaslataink megfogalmazásakor abból indultunk ki, hogy a tervezés jövőbeli történések tudatos és szervezett alakítására szolgál, amelynek három szintjét szokás megkülönböztetni: stratégiai, taktikai és műveleti (operatív) tervezést. A stratégiai tervezés hagyománya az ógörögökig nyúlik vissza, akik „strategos”-t, vagyis tábornokot, hadvezért választottak a különböző törzsek által küldött csapatok egységes irányítására. A stratégiai tervezés hosszútávra szól, és azt tűzi ki célul, hogy a csatákkal a háborút lehessen megnyerni. A stratégiai tervezésnek egyik kulcseleme, hogy kiemelt figyelmet fordít a hosszú időtáv miatt bizonyosan változó és nem teljesen kiszámítható működési környezetre. Megalkotásához ismerni kell a hadsereg (szervezet) küldetését, nevezetesen hogy milyen céllal folyik a háború. A taktikai tervezés hagyománya ugyancsak katonai eredetű, léptéke azonban kisebb, mint a stratégiai tervezésé: a taktikai tervezés célja egy adott csata megnyerése. A műveleti (operatív) tervezés időkerete és léptéke még kisebb, és azokra a háttér-tevékenységekre vonatkozik, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a hadsereg harcba tudjon vonulni. Tiszaújváros egészségterve békés célokat szolgál, de annak elkészítése során is fontos meghatározni, hogy milyen időtávra vonatkozik, és érdemes alkalmazni a 20. század eleje óta az üzleti életben is széles körben elterjedt hármas szintű tervezést. A jelen egészségtervben a stratégiai célokat a 2014től 5 évben meghatározott önkormányzati működés legalább két ciklusára (10 évre), a taktikai célokat pedig 5 évre terveztük. A stratégiai és taktikai célokhoz illeszkedő műveleti célok megvalósítása egymásra épülő rendszerben rövid időtávon belül elkezdhető.

Ezek prioritási

sorrendjének megállapítása az önkormányzat joga és kötelessége. A stratégiai célok meghatározásakor kiindulópontnak vettük, hogy az egészségtervnek Tiszaújváros küldetéséhez kell illeszkednie, amelyet az önkormányzat képviselő-testülete által 2010–ben elfogadott integrált városfejlesztési stratégia tartalmaz32. E dokumentumban a város küldetése az alábbiakban van meghatározva: 1. élhető, versenyképes és fenntartható város működtetése 32

Tiszaújváros Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Jóváhagyott dokumentáció 2010. http://www.varoshaza.tiszaujvaros.hu/images/stories/tartalom/2011/IVS_JOVAHAGYOTT.pdf

78

2. súlyponti szerep kialakítása a Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza által határolt térségben 3. közös felkészülés a kisrégió többi településével a gazdasági és társadalmi kihívásokra 4. a versenyszféra gazdasági alkalmazkodásának segítése 5.

a lakosság megtartása, kiegyensúlyozott korösszetételű lakosság kialakítása

A város küldetéséhez az alábbi fejlesztési célok vannak hozzárendelve: I.

Élhetőség – a lakosság megtartása a. civil felkészítés, felkészülés b. közösségépítés, társadalmi kohézió erősítése c. arculatépítés, vonzerőformálás, minőségi fejlesztés

II.

Versenyképesség a. innováció, gazdasági kohézió, gazdasági struktúrafejlesztés b. piacorientáció c. munkahelygazdálkodás

III.

Fenntarthatóság a. városi értékgazdálkodás, diplomácia, lobby b. élhetőségi és versenyképességi egyensúlyt támogató struktúrafejlesztés c. fenntartható pénzügyi és vagyongazdálkodás

Az előzőekben bemutatott statisztikai adatok, a személyes interjúk során elhangzottak, valamint az online kérdőíves felmérés eredményei alapján az alábbi javaslatokat tesszük Tiszaújváros lakossága egészségi állapotának javítása érdekében, melyeket összefoglalóan a 19. táblázat tartalmazza. A javaslatok megfogalmazása során figyelembe vettük a bevezetésben bemutatott, és az egészségterv elkészítése során vezérfonalként használt EVSz egészségmodellt, valamint azt, hogy az önkormányzatnak milyen tervezési szinteken, az egészséget meghatározó mely tényezők esetében van lehetősége befolyásolásra. Gazdaság 1. A Tiszaújvárosban lévő kedvező gazdasági környezet (hagyományokkal rendelkező vállalkozások, meglévő jó infrastruktúra, szakképzett munkaerő, jó közlekedési viszonyok) kedvezően hat a kisés nagy vállalkozások alapítására és üzemeltetésére. A munkanélküliség csökkentéséhez és a városban élő családok stabil anyagi helyzetének megőrzéséhez fontosnak tartjuk ennek a struktúrának megőrzését és fejlesztését, új ipari létesítmények betelepülésének támogatását. Az ipari folyamatok változása, a gépesítés mértékének fokozódása, és az európai ipari vállalatoknak

79

az alacsonyabb költségű munkaerőt biztosító földrajzi térségekbe történő mozgása33 azonban szükségessé teszi hosszabb távú (pl. 10-20 éves) fejlesztési irányok meghatározását új tevékenységek bevonzására, az esetleg felszabaduló munkaerő foglalkoztatásának és átképzésének biztosítására, a jövőben várhatóan fellendülő vagy megjelenő vállalkozások igényeinek figyelembe vételével. A város hagyományait és jelenlegi helyzetét figyelembe véve a sporttal és egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatások fejlesztési lehetőségei kiemelt figyelmet érdemelnek. 2. A sport- és egészségturizmus bővítéséhez a szálláshelyek és az étkeztetési lehetőségek fejlesztése nélkülözhetetlen, mert a jelenlegi hotel- és étkeztetési kapacitás lényegesen nagyobb igénybevételt nem tudna kiszolgálni. Környezeti tényezők 3. A városban eddig nem jelentkeztek olyan környezet-egészségügyi problémák, amelyek egyértelműen az ipari tevékenységgel összefüggésbe hozhatók volnának. Annak biztosítása érdekében, hogy a későbbiekben is alacsony maradjon a levegőszennyezettség, illetve hogy egyáltalán vizsgálható legyen a légszennyezettség és a légúti betegségek összefüggése, szükség van a levegőszennyezettség szempontjából kiemelkedően fontos négy paraméter (kéndioxid, nitrogén-oxidok, ülepedő por és szénmonoxid koncentráció) törvényileg előírt, folyamatos monitorozására, amelyek közül 2007 óta csak egy paraméterről érhető el adat. Ezt a törekvést jelzi, hogy 2014 augusztusától mobil mérőállomást telepítettek a városba. 4. Bár a környezeti zajterhelés sem a lakóövezetekben, sem az Ipari Parkban nem éri el a határértéket, mégis fontosnak tartjuk az ott élők életminőségének javítása érdekében a zaj minimalizálását. Ennek érdekében javasoljuk a környezetvédelmi erdősáv folyamatos rekonstrukcióját, illetve lehetőség szerinti bővítését. 5. A város a természeti adottságai közül a Tisza és a Sajó nyújtotta lehetőségeket alig használja ki. Javasoljuk a városi sport- és szabadidős tevékenységek részévé tenni a folyók adottságaira építő programokat és szolgáltatásokat, pl. kajak- és csónaktúrák, sétahajózás indítását, ártéri túraösvények kijelölését. Infrastruktúra 6. Az önkormányzati bérlakások igény szerinti fenntartását és üzemeltetését fontosnak tartjuk a hátrányos

helyzetben

lévő

családok

támogatására,

amely

csökkentheti

a

szociális

szolgáltatásokkal való visszaélés jelenségét. 33

Future state 2030. KPMG 2013. http://www.kpmg.com/global/en/issuesandinsights/articlespublications/future-stategovernment/pages/what-are-the-global-megatrends.aspx

80

7. A lakhatás energiaköltségeinek csökkentése érdekében javasolt energiatakarékos fűtési rendszerek kialakítása, illetve ezek elterjedésének segítése mind a távfűtés, mind az egyedi fűtési rendszerek vonatkozásában. Közszolgáltatások és egészségügy 8. A 0-6 éves korúak egészségi állapota kiemelt figyelmet érdemel, mert a kis súllyal született és a hátrányos helyzetű családokban nevelkedő gyermekek kockázata magasabb a leggyakoribb felnőttkori krónikus betegségek kialakulására, mint normál súllyal született és/vagy nem hátrányos helyzetű családokban nevelkedő társaiké. Az optimális kora gyermekkori fejlődés támogatására fontos lenne a fokozott kockázattal rendelkező terhes anyáknak az egészségi állapotukat célzottan javító programokat indítani (elsősorban a dohányzásról való leszoktatásra), valamint a veszélyeztetett gyermekek kockázatait célzottan csökkenteni. 9. Javasoljuk az egészségügyi szakellátás szolgáltatásainak bővítését a sport- és egészségturizmus irányába. A mozgásszervi betegségek ellátásának bővítésére érdemes lenne a mozgásszervi betegségek diagnosztikájában használható készülékeket beszerezni, amelyek a sportorvosi ellátás színvonalának növeléséhez is hozzájárulnának. Ugyancsak ez utóbbit javítaná, és a fizioterápiás ellátást is szélesítené a gyógytornászok létszámának bővítése, illetve szakdolgozók kiképzése új típusú kiegészítő és alternatív szolgáltatások nyújtására. 10. A sport- és egészségturizmus fejlesztése a szakrendelői személyzet minimális bővítését és a Városi Termálfürdővel történő megállapodást igényli, amely gazdasági növekedést is eredményezhetne. A szolgáltatások szélesebb körű igénybevételéhez a hotelszolgáltatás kiterjesztése szükséges, amelyet a szálláshelyek és vendéglátóipari (étkeztető) egységek számának növelésén túl esetleg a meglévő szolgáltatások közelében szanatóriumi fekvő részleg kialakításával lehetne megoldani. Ezen fejlesztéseknek alapvető feltétele, hogy a rendelőintézet önkormányzati kezelésben maradjon. 11. Az egészségügyi szakellátás, különösen a fizikoterápiás részleg forgalmának növelése és a finanszírozás javítása érdekében javasoljuk a már meglévő géppark és szakszemélyzet minél gazdaságosabb kihasználását. Ehhez meg kellene vizsgálni a korábban működött betegszállítási rendszer visszaállításának, illetve a rendelési idő meghosszabbításának lehetőségét is. 12. A tiszaújvárosi lakosságra jellemző leggyakoribb megbetegedések számszerű arányértékei jelentősen magasabbak a B.-A.-Z. megyei adatoknál. Az eltérés okainak részletes vizsgálata javasolt, legelsőként annak vizsgálata, hogyan történik a megyei és a városi adatok kiszámítása. 13. A Tiszaújvárosi kistérségben a vezető halálokok közt a férfiak esetében jelentős a daganatos, ezen belül is a légzőszervi daganatok, míg a nők körében az emésztőrendszeri, és kiemelten a májbetegségek okozta halálozás, melyeket az országos szinten is vezető szerepet betöltő 81

keringési rendszer betegségei okozta halálozással együtt számottevő mértékben életmódi tényezők befolyásolnak. E betegségek csökkentésére javasoljuk az 51/1997. NM rendeletben életkori csoportonként előírt szűrővizsgálatok biztosítását, illetve olyan programok és szolgáltatások indítását, amelyek kedvezően befolyásolják az életmódot (dohányzásról leszoktatás, elhízás kezelése, testmozgást fokozó programok). A szolgáltatások kapcsán differenciálni lehetne, hogy a nem helyi lakosok milyen feltételek és térítés mellett vehetnék igénybe azokat; és mely szolgáltatásokat lehetne a helyiek számára ingyen vagy kedvezményes áron elérhetővé tenni. A szűrővizsgálatok és egészségfejlesztési programok megvalósításához mindenképpen szükség van az önkormányzat, a rendelőintézet és az ellátásokat nyújtó orvosok közötti együttműködési tervre. 14. Javasoljuk a város különböző életkori csoportjait megcélzó átfogó egészségfejlesztési programok nagyobb számban és/vagy rendszeresen történő megrendezését, melyekbe ajánlott a civil szervezeteket bevonni. A triatlon verseny mintájára más sportágak országos vagy nemzetközi találkozóinak is lehetne hagyományt teremteni a városi sportcentrum kapacitásaitól függően. A különböző korcsoportokat megcélzó egészségfejlesztési tevékenységek, egészségturizmus és állapotfelmérések

során nyújtandó

szolgáltatások

összehangolását

segíthetné

egy, a

szakrendelőn belül létrehozandó Egészségfejlesztési Iroda felállítása TÁMOP pályázati forrásból, helyi szakemberek foglalkoztatásával. Közszolgáltatások – köznevelés és szociális ellátás 15. Kiemelendő, hogy a megyei megbetegedési adatokkal összevetve a városban magasabb a fiatalok körében a legalább részben életmódi tényezőkre, ezen belül is a mozgásszegény életmódra visszavezethető megbetegedések (elhízás és mozgásszervi betegségek) aránya. Ezért mindenképpen fontos az iskolás gyermekek számára a mindennapos testnevelés helyszíneit, illetve az arra rászorulóknak gyógytorna-lehetőséget biztosítani, hogy e betegségek emelkedő gyakoriságát meg lehessen állítani. A mindennapos testnevelés hatását a fiatalok egészségi állapotára érdemes lesz követni a későbbiekben is. 16. A tiszaújvárosi fiatalok rizikómagatartási szokásaira vonatkozóan a KEF által koordinált adatgyűjtésből tudunk következtetéseket levonni. Javasoljuk, hogy a KEF az alkalmazott módszertan pontosításához, illetve a továbblépéshez, további felmérések tervezéséhez a hasonló témájú hazai országos kutatás koordinátoraival konzultáljon, valamint az „Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól” (ESPAD) vagy az „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” (HBSC) kérdőívét vegye alapul a további felmérések során. 17. Tekintettel arra, hogy a fiatalok többsége 12-15 éves kora közt már kapcsolatba kerül a különböző káros szenvedélyekkel, érdemes az általános iskolai oktatásba olyan rendszeres 82

foglalkozásokat beépíteni, amelyek bizonyítottan csökkentik az élvezeti szerek használatát (önismeret, konfliktuskezelés, kommunikációs tréning, relaxáció). Fontos a jelenleg is működő kortárs segítői rendszer fenntartása és a kortárs segítők bevonása ezekbe az iskolai programokba. 18. Fontosnak tartjuk a szülőképes korú nők és a fiatal családok támogatását, amely a bölcsődei hálózat fenntartásával és szükség szerinti bővítésével, az óvodai férőhelyek szinten tartásával, és a kedvező családtámogatási rendszer további fejlesztésével biztosítható. Figyelmet érdemel a fokozott gondozást igénylő gyermekek, valamint a kis súllyal született csecsemők arányának emelkedése. Mindkettő csökkentéséhez a védőnők által nyújtott megelőző szolgáltatások kiterjesztése, a fokozott gondozást igénylő anyák számára kínált célzott programok indítása szükséges. 19. Gondoskodni kell az idősek megfelelő elhelyezéséről és ellátásáról is, aminek a városra nehezedő terhe akkor csökkenthető, ha az itt élő idősek minél tovább képesek megtartani önellátó képességüket, és jó egészségben érik meg az időskort. Ezt szolgálhatná az idősekre irányuló egészségfejlesztési szolgáltatások fenntartása és további bővítése, különös tekintettel az aktív időskort és az időskori testmozgást elősegítő szolgáltatásokra; valamint azon civil szervezetek fokozott támogatása, akik részt vesznek az idősek megmozgatásában és egészségük fejlesztésében. Országosan úttörő kezdeményezés lehetne egy olyan idősotthon létrehozása - a pályázati források függvényében -, amely az időskori aktivitás megőrzésére, sőt javítására teszi a hangsúlyt, a városi sportlétesítmények és a rendelőintézet által biztosítható komplex szolgáltatások kihasználásával. Civil hálózat - normák és értékek 20. A civil szervezetek kiemelt önkormányzati támogatása fenntartandó, és javasolt e szervezeteknek az egészségfejlesztési tevékenységekbe való intenzívebb bevonása. Megállapodás tárgya lehetne, hogy a civilek az önkormányzattól kapott támogatásért, pl. helyiséghasználatért cserébe vállalják megadott

programok

lebonyolításában

a

részvételt.

E

szervezetek

tevékenységének

fenntartásához fontos megfelelő helyiség biztosítása, például egy olyan ’Civil Ház’ formájában, ahol a különböző tevékenységeket folytató, de máshol nem elhelyezhető civil szervezetek lehetőséget kapnának foglalkozások, rendezvények megtartására. A civil szervezetek rendezvényeinek látogatottságát javíthatná, ha a rendezvényeikkel, foglalkozásaikkal kapcsolatos információkat közzétehetnék a város honlapján, pl. a fórum felületén. 21. Tiszaújvárosban jelentős hagyományai vannak a szabadidős és versenysportnak is, amit a település 1995 óta birtokolt Nemzeti Sportváros címe is tükröz. E hagyományok őrzése és továbbfejlesztése javasolt, kiemelten azon koncepció elterjesztése, hogy az időskor aktívan és a

83

jó életminőséget megőrizve is megélhető, amelynek egyik legfontosabb feltétele a rendszeres testmozgás. Városvezetés 22. Javasoljuk a városfejlesztési terv kiterjesztését hosszabb időtávra; valamint kistérségi fejlesztési terv kidolgozását a sport- és egészségturizmus irányába történő nyitás lehetőségeinek áttekintésével a kistérség más településeivel együttműködésben. 23. Javasoljuk a lakosság minél szélesebb körű bevonását a városfejlesztésbe közvetetten a civil szervezetek révén, illetve közvetlenül is. Ez utóbbinak módja lehet olyan fórumok szervezése, amelyek városrészenként, lakóhely szerint kerülnek megrendezésre pl. önkormányzati képviselők vezetésével. 24. Javasoljuk a civil szervezetek támogatásának bővítését, köztük a városfejlesztéssel, városszépítéssel foglalkozó egyesületek segítését.

84

19. táblázat: Tiszaújváros lakossága egészségi állapotának javítása érdekében tett javaslatok

TERVEZÉSI CÉLOK EGÉSZSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐ Gazdaság, környezet, infrastruktúra

Stratégiai gazdaságfejlesztés: jelenlegi vállalkozások megtartása, új vállalkozások megtelepítése sport- és egészségturizmus fejlesztése

foglalkoztatottság+jövedelem biztosítása

Köznevelés

jól képzett, nyelveket beszélő, egészséges munkaerő biztosítása

Taktikai

Műveleti (operatív)

ipari park fejlesztése az egészség szempontjait figyelembe véve

környezetvédelmi erdősáv lehetőségek szerinti bővítése

szálláshelyek bővítése étkeztetési lehetőségek bővítése sportorvosi ellátás fejlesztése

evezési, túra-, sportolási lehetőségek bővítése a Tisza és a Sajó folyókon gyalog és kerékpárral járható útvonalak, kulturális, sport- és természetjáró túrák kialakítása a város környékén, ill. a kistérségben kerékpártárolók létesítése tárgyalási lehetőségek biztosítása helyi agrár- és vendéglátóipari vállalkozások tulajdonosainak agrártermékek helyi értékesítéséhez, új vállalkozások létesítéséhez közműhálózatba bekapcsolt lakások arányának növelése városi pályázat lakások hőszigetelésére

lakhatási lehetőségek bővítése építési telkek kialakításával energiatakarékos fűtési rendszer biztosítása távfűtésre óvodapedagógusok szakmai képzésének és továbbképzésének támogatása felnőttképzés bővítése, felszabaduló munkaerő átképzésének támogatása mindennapos testnevelés és gyógytestnevelés feltételeinek javítása

óvodapedagógusok továbbképzésének támogatása átképzéshez/felnőttképzéshez helyszín biztosítása képzésre jelentkező városi lakosok részvételének támogatása iskolai testmozgásprogramok (különös tekintettel a mozgásszervi betegségben szenvedő és túlsúlyos iskolásokra) támogatása élvezeti szerek fogyasztásának megelőzése integrált iskolai programok bevezetésének támogatása 85

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Civil hálózat (Normák és értékek)

öngondoskodásra képes lakosok arányának növelése

gyermekek optimális korai (0-6 éves kori) fejlődésének biztosítása

munkaképes lakosok arányának növelése

szociális bérlakások biztosítása az egészségügyi szakellátás hatékonyabb működtetése

egészségturizmus és sportorvoslás fejlesztése

mozgásszervi diagnosztikai és terápiás lehetőségek bővítése

a társadalmi tőke növelése

civil szervezetek működésének támogatása idősek szabadidő-sportjával foglalkozó civil szervezetek támogatása aktív időskor elvén működő idősek otthona létesítése

az aktív időskor koncepciójának elterjesztése

gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése veszélyeztetett gyermekek támogatása – felzárkózást segítő pedagógusok jutalmazása fokozott gondozást igénylő várandósokra irányuló programok betegszállító rendszer lehetőségek szerinti visszaállítása egynapos sebészeti ellátás bővítése rendelési idő meghosszabbítása egy vagy több műszakban dolgozók munkarendjéhez igazodva szervezett szűrővizsgálatok minden városi lakos szűrésére az 51/1997. NM rendeletben foglaltak szerint dohányzásról leszoktató, elhízást célzó, testmozgást fokozó programok átfogó egészségfejlesztési programok igény szerinti diagnosztikai készülékek beszerzése gyógytornászok létszámának növelése szakdolgozók továbbképzése új diagnosztikus, ill. mozgásszervi betegségekben igazoltan hatékony terápiás módszerekben helyiségek biztosítása kisközösségeknek, csoportoknak városi sportlétesítmények kedvezményes használata 65 éven felülieknek idősek megmozgatását célzó rendezvények, sportesemények rendszeres szervezése (pl. idősek triatlon, kerékpár, úszó, atlétika, stb. megyei, országos, nemzetközi bajnokságok rendezése, World Masters Athletics események rendezése aktív idősek (szerepmodellek) meghívása városi sportrendezvényekre

86

Városvezetés

kistérségi jövőkép kialakítása

tárgyalások a kistérség más településeinek vezetőivel

lakosság bevonása a döntéshozatalba (részvételi demokrácia javítása)

városrészek önrendelkezésének erősítése

kerekasztal megrendezése a kistérség más településein működő polgármesterek részvételével sportnap megrendezése a kistérség más településein működő polgármesteri hivatalok dolgozóinak részvételével lakosság folyamatos tájékoztatása modern kommunikációs csatornákon városi érdekképviseleti szerveződések támogatása

Tiszaújváros egészségtervének elkészítéséhez az Egészségügyi Világszervezet által megalkotott egészségmodellt vettük alapul, ennek mentén vizsgáltuk meg az egészséget befolyásoló tényezőket és hoztuk meg javaslatainkat. Az egészségterv céljainak meghatározásakor abból indultunk ki, hogy azoknak Tiszaújváros küldetéséhez kell illeszkedniük, valamint azt is figyelembe vettük, hogy az önkormányzatnak az egészséget meghatározó mely tényezők esetében, és milyen tervezési szinteken van lehetősége beavatkozásra. Reméljük, hogy a jelen egészségtervben megfogalmazott javaslatok közül a 2014-es önkormányzati választások után hivatalba lépő önkormányzat minél többet talál elfogadásra és megvalósításra alkalmasnak, ezzel is hozzájárulva Tiszaújváros lakossága egészségi állapotának javításához.

87

AZ EGÉSZSÉGTERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK ÉS INFORMÁCIÓK

Központi Statisztikai Hivatal kiadványai és adatbázisai Országos Egészségfejlesztési Intézet által működtetett halandósági adatbázis Tiszaújváros egészségterve 2006 Tiszaújváros Egészségfejlesztési Intézkedési Tervei 2010-2014 Jelentés a város lakosságának egészségi állapotáról (Járási Népegészségügyi Intézet) 2007-re, 2009-re és 2013-ra Települési Esélyegyenlőségi Program 2012-2017 Tiszaújváros Városi Rendelőintézet Szakmai Terv 2013 Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2013 Tiszaújváros Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2010. december A Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum beszámolói és kutatási jelentései A Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Nemzeti Drogellenes Stratégiája a tiszaújvárosi kábítószerprobléma kezelésére 2014-2020 Személyes megbeszélés a Városi Rendelőintézet, a Járási Népegészségügyi Intézet és a Polgármesteri Hivatal képviselőivel 2014. aug. 19-én Fórum civil szervezetek képviselőivel 2014. aug. 19-én Interjú dr. Fülöp György alpolgármesterrel 2014. okt. 20-án Interjú Gál Csabával, a Sportcentrum Tiszaújváros ügyvezető igazgatójával 2014. aug. 27-én Online kérdőíves felmérés a városi intézetek vezetőit, civil szervezeteket, rendvédelmi szerveket, médiát és a lakosságot megcélozva

88

2015. (III.26.) határozat 1. melléklete. Tiszaújváros egészségterve

Recommend Documents