PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 7/2015. (III.01.) sz. önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi rendszeréről
Hatályba lépés napja: 2015. március hó 02. napja.
Ezen önkormányzati rendelet a helyben szokásos eszközökkel közzé téve
2015. február hó 27 napjától 2015. március hó 01. napjáig.
Pilis, 2015. március hó 01. napja.
Simó Gáborné polgármester
Tóth László jegyző
1
Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. (III.01.) sz. önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi rendszeréről Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye Állam cím 32 cikkben és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény, valamint, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 26.§ - ában és 92.§-ában nyert felhatalmazás alapján, az alábbi önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.) alkotja meg: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. § (1) Az önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) megalkotásának célja, hogy a Képviselőtestület eleget tegyen a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) által előírt kötelezettségének és szabályozza a pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, ellenőrzésének szabályait, valamint a felnőtt korúakra vonatkozó, a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátások fajtáit és az ellátás igénybevételére, megszűnésére vonatkozó eljárás rendjét. (2) Pilis Város Önkormányzata, az általa biztosított és megszervezett személyes gondoskodással segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. (3) Az Önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek a személyes gondoskodás biztosítása érdekében egymással együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni. A rendelet hatálya 2. § (1) Az Ör. személyi hatálya Pilis város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező, az Szt. 3.§-a szerinti személyre terjed ki. (2) Az Ör. tárgyi hatálya Pilis város közigazgatási területén nyújtott pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokra terjed ki.
2
Eljárási rendelkezések 3. § (1) A segélyezési eljárás kérelemre indul, kivételes esetekben hivatalból is indulhat. A szociális ellátás iránti kérelmek döntésre való előkészítése a Pilisi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) feladata. (2) A döntés előkészítés keretében a Polgármesteri Hivatal jogosult és köteles a kérelemben és a mellékleteiben foglaltak valóságtartalmát ellenőrizni. (3) Az Szt. hatálya alá tartozó szociális ellátások igénybevételére vonatkozó kérelem nyomtatványok az Ör.6-12.sz. függelékét képezik. (4) Az ügyfél szociális ellátás iránti kérelemhez köteles csatolni a család jövedelem igazolását. (5) Az Ör hatálya alá tartozó szociális ellátások megállapítása és nyújtása során az Szt.5.§16.§-ban rögzített eljárási rendelkezések, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban:Pr.) 1.§-13.§-ban rögzített általános eljárási szabályai az irányadóak. (6) Az Ör. hatálya alá tartozó valamennyi ellátás tekintetében - hatósági eljárás részeként - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, többször módosított 2004. évi CXL. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 4. § (1) Az Szt.-ben meghatározott feltételek hiányában, vagy az Szt. és e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt az Szt. 17. §-a alapulvételével kötelezni kell: a./ a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, b./ a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. (2) Az Ör. alkalmazásában rosszhiszemű igénybevételnek minősül: a./ a valós tények valótlan feltüntetése, b./ az ügy szempontjából lényeges tény elhallgatása, c./ valótlan nyilatkozattétel. (3) Amennyiben a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné méltányosságból elengedheti, csökkentheti, részletekben fizetheti meg.
3
Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások 5. § (1) A Képviselő-testület a jogosult ügyfél részére – jövedelme kiegészítésére, pótlására – az alábbi pénzbeli ellátási formákat állapítja meg: a./ helyi ápolási díj, b./ pénzbeli rendkívüli települési támogatás, c./ azonnali pénzbeli rendkívüli települési támogatás, d./ temetési segély. (2) A Képviselő-testület a jogosult ügyfél részére, az alábbi természetbeni ellátási formákat állapítja meg: a./természetbeni rendkívüli települési támogatás: aa./rendszeresített élelmiszerutalvány, ab./rendszeresített gyógyszerutalvány, ac./tüzelőutalvány ad./ élelmiszercsomag b./ eseti gyógyszertámogatás, c./ szemétszállítási díj mérséklése,törlése, d./ köztemetés, e./ helyi lakásfenntartási támogatás. II. RÉSZ PÉNZBEN NYÚJTHATÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK I. FEJEZET PÉNZBELI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK RENDSZERE Helyi ápolási díj 6. § (1) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak (Ptk.8:1.§ (1) bekezdés 2. pont), aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi (a továbbiakban: helyi ápolási díj). (2) Ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj. 7. § (1) Az Ör. 6. §-ában meghatározott ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy a 18. életévét betöltött személy tartósan beteg ápolt. (2) Tartósan beteg az a személy, aki betegségéből kifolyólag állandó, ápolást gondozást igényel. (3) A háziorvos az Ör. 7.§-ban foglalt igazolást
4
a./ az orvos szakértői szerv szakvéleménye, vagy b./ a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy c./ a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott 2 évnél nem régebbi zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. (4) Az ápolt előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamra vonatkozó ápolást, gondozást megállapító állapot felmérést a felvett környezettanulmány során szociális hatáskört gyakorló szerv állapítja meg. (5) Az ápolási díjat kérelmező személy köteles a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozására irányuló ápolási díj iránti kérelemhez mellékelni a család jövedelemigazolását is. 8§ (1) Az Ör. 7. §-ában meghatározott kérelem előterjesztése esetén, ápolási díjban részesíthető az az ápoló, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 120%-át, egyedül élő esetében a 180%-át nem éri el, feltéve, hogy a beteg ellátását más közeli hozzátartozó keresetveszteség nélkül nem tudja megoldani. (2) Az ápolási díj a kérelem benyújtása napjától állapítható meg. (3) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását a szociális hatáskört gyakorló szerv évente felülvizsgálja. 9.§ (1) Nem állapítható meg ápolási díjra való jogosultság annak a személynek, aki: a./ az Szt.4.§-ában meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül, b./szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésében részt vevő hallgatója. (2) Nem állapítható meg ápolási díj arra az ápolt személyre nézve, aki egy hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást, házi gondozást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül. (3) Az ápolási díj folyósítása alatt keresőtevékenység nem végezhető. A helyi ápolási díj mértéke 10. § A helyi ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a. A helyi ápolási díjra való jogosultság megszűnésének és megszűntetésének eseteit 11.§ (1) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha: a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
5
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) ápolt személy meghalt, d) ápoló személy meghalt, e) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, f.) az Ör. 9.§-ban megjelölt kizáró körülmény következik be. (2) A helyi ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálata eredményeként az ellátásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatal hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. (3) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (4) A helyi ápolási díjban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatás a szociális hatáskört gyakorló szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. (5) Ápolást végző személy halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig. II. FEJEZET TEMETÉSI SEGÉLY RENDSZERE Temetési segély 12.§ (1) A Képviselő-testület – kérelemre –temetési segélyt állapít meg annak a hozzátartozó személynek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segélyben részesíthető, az a./ az egyedül élő személy, akinek esetében jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át, b./ családban élő személy, akinek esetében családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át. (3) A temetési segély mértéke: a helyben szokásos legolcsóbb koporsós, illetve hamvasztásos temetési segély 30%-a. A segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb, illetve hamvasztásos temetés költségeihez igazodik /amely magába foglalja: a kegyeleti tárgyak árát, a halott hűtés költségeit, a sírásás díját, a halott szállítás költségeit/, amelyről a temetkezési vállalkozótól kell – koporsós, illetve hamvasztásos temetés bontásban-tárgyév március 31-e napjáig írásbeli, véglegesített ár ajánlatott kérni. (4) Az temetési segély csak abban az esetben állapítható meg a kérelmező részére, ha az önkormányzat az elhunyt eltemettetéséről köztemetés keretein belül nem gondoskodott.
6
(5) A temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül(t). (6) A temetési segélyt a kérelmező az elhunyt személy elhalálozásának napjától számított 60 napon belül nyújthatja be, e határidő elmulasztása jogvesztő. (7) A kérelmező ügyfél a temetési segély iránti kérelméhez köteles mellékelni az alábbi iratokat: a./ halotti anyakönyvi kivonat másolata, b./ a jövedelemigazolásokat, c./ a kérelmező nevére szóló temetési számlák másolata. III.FEJEZET PÉNZBELI RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS RENDSZERE Pénzbeli rendkívüli települési támogatás rendszerének általános szabályai 13. § (1) A Képviselő testület: a./ létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő, az önkormányzat rendeletében meghatározott személyek részére pénzbeli rendkívüli települési támogatást nyújt. b./létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő, az önkormányzat rendeletében meghatározott személyek részére azonnali pénzbeli rendkívüli települési támogatást nyújt. (2) A Képviselő-testület a rendkívüli települési támogatás formáit az alábbiak szerint állapítja meg: a./ pénzbeli rendkívüli települési támogatás, b./azonnali pénzbeli rendkívüli települési támogatás. Pénzbeli rendkívüli települési támogatás (Ör.13.§ (1) bekezdés a./ pontja) 14.§ (1) A pénzbeli rendkívüli települési támogatás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelemhatár: a családban az egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén 180%-át. (2) A pénzbeli rendkívüli települési támogatás mértéke maximálisan: 8.000.-Ft/alkalom.
7
Azonnali pénzbeli rendkívüli települési támogatás (Ör.13.(1) bekezdés b./pontja) 15. § (1) E rendelet alkalmazásában létfenntartást veszélyeztető illetve rendkívüli élethelyzet: a./ a kérelmezőt vagy a Ptk.8:1.§ (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott, vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó közül: a házastársat, az egyenes ágbeli rokont, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülőt, a testvért, valamint a kérelmező élettársát ért szervi betegség, tartós egészségkárosodás, b./ a kérelmező háztartásában (lakásában) bekövetkezett elemi tűz, vagy víz kár, viharkár, talajvíz bekövetkezése, c./ a kérelmező vagy az (1) bekezdés a./ pontjában meghatározott közeli hozzátartozó sérelmére elkövetett vagyoni bűncselekmény (Btk. XVIII. fejezet), d./ családsegítés illetve gyermekvédelmi, gyermekjóléti ügyekben, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadás, e./ az a-d./ pontokban nem megjelölt, a kérelmező vagy vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó létfenntartását súlyosan veszélyeztető, különösen indokolt, rendkívüli élethelyzet. (2) Az ügyfél köteles a személyében illetve a vele egy háztartásban élő, közeli hozzátartozó létfenntartását veszélyeztető élethelyzet, illetve a rendkívüli élethelyzet fennállását, az alábbi okiratokkal igazolni: a./ az (1) bekezdés a./ pontjában meghatározott esetben – a szervi betegségről, tartós egészségkárosodásról kiállított orvosi szakvélemény, zárójelentés, a kezelést rögzítő kórlap, beutaló lap eredeti példányának felmutatásával, b./ az (1) bekezdés b./ pontjában meghatározott esetben – a kérelmező háztartásában (lakásában) bekövetkezett elemi tűz, vagy vízkár, viharkár, talajvíz bekövetkezésével összefüggésben keletkezett kár bekövetkezésére vonatkozólag (a kár jellegétől függően) a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a területileg illetékes Tűzoltóság, vagy az I. fokú építésügyi hatóság képviselője által felvett jegyzőkönyv eredeti példányának felmutatásával, c./ az (1) bekezdés c./ pontjában meghatározott esetben – a kérelmező vagy az (1) bekezdés a/ pontjában meghatározott közeli hozzátartozó sérelmére elkövetett vagyoni bűncselekmény bekövetkeztét, és a feljelentés megtörténtét igazoló rendőrségi jegyzőkönyv eredeti példányának felmutatásával, d./ az (1) bekezdése d./ pontjában meghatározott esetben – a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, pilisi tagintézménye részéről kirendelt családgondozó, I. fokon eljáró gyámhatóság, oktatási-nevelési intézmény vezetőjének, valamint más családvédelemmel foglalkozó intézmény képviselőjének, továbbá természetes személy vagy a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet ún. hivatalos feljegyzése (írásos megkeresése,jelzése), illetve a családsegítés, gyermekvédelmi ügyekben hozott,kiállított hatósági határozat, igazolások eredeti példányának bemutatásával, e./ az (1) bekezdése e./ pontjában meghatározott esetben – bármely, az ügyfél által kérelmében létfenntartását súlyosan veszélyeztető, különösen indokolt, rendkívüli élethelyzetre tekintettel előadott indokolás.
8
(3) Az azonnali pénzbeli rendkívüli települési támogatás mértéke: a./ az (1) bekezdés a./ és e./ pontjában meghatározott esetében legfeljebb 6.000.-Ft / alkalom, b./az (1) bekezdés d./ pontjában meghatározott esetben, a családgondozó által javasolt összeg (a felmerült, indokolt utazás költsége), de legfeljebb 7.000.-Ft / alkalom, c./ az (1) bekezdés b./ és c./ pontjában meghatározott esetben /elemi kár,vagyoni bűncselekmény bekövetkezésekor/ legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosa. III. RÉSZ TERMÉSZETBEN NYÚJTHATÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK I. FEJEZET TERMÉSZETBENI RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS RENDSZERE Természetbeni rendkívüli települési támogatás rendszerének általános szabályai 16. § (1) A Képviselő testület: a./a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő, az önkormányzat rendeletében meghatározott személyek részére természetbeni rendkívüli települési támogatást nyújt. b./ a létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére azonnali természetbeni rendkívüli települési támogatást nyújt. (2) A Képviselő-testület a természetbeni rendkívüli települési támogatás formáit az alábbiak szerint állapítja meg: a./ természetbeni rendkívüli települési támogatás, b./ azonnali természetbeni rendkívüli települési támogatás. Természetbeni rendkívüli települési támogatás (Ör.16.§.(1) bekezdés a./ pontja) 17.§ (1) A természetbeni rendkívüli települési támogatás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelemhatár: a családban az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén 180 %-át. (2) Természetben nyújtható támogatások mértéke-családonként, rászorultságtól függően: a./ élelmiszerutalvány, maximálisan:8.000.-Ft/alkalom, b./ tüzelőutalvány, maximálisan:5 q mázsa fa/fűtési szezon, c./ élelmiszercsomag, maximálisan: az önkormányzat által 3.000.-Ft értékben összeállított tartós élelmiszert tartalmazó csomag. (3) Tüzelő kérelem, utalvány egy fűtési szezonban egy alkalommal nyújtható be, azzal a kitétellel, hogy ugyanazon ingatlan tekintetében egy fűtési szezonban csak egy kérelem terjeszthető elő.
9
(4) Tüzelési szezon: tárgyév október 01.napjától tárgyévet követő év március 31. napjáig értendő. (5) Amennyiben szociális hatáskört gyakorló szerv megállapítja, hogy a kérelmező az általa Ör. 17.§. (2) bekezdés b./ pontjában igényelt támogatást rosszhiszeműen,a hatóságot szándékosan megtévesztve vett igénybe, úgy ezen támogatás megállapítása iránti kérelmet ismételten két év elteltével nyújthat be. Azonnali természetbeni települési támogatás (Ör. 16. § (1) bekezdés b./ pontja) 18. § Az azonnali természetbeni rendkívüli települési támogatás mértéke, családonként, rászorultságtól függően: a./ élelmiszerutalvány esetében, maximálisan 8.000.-Ft/ alkalom, b./ gyógyszerutalvány esetében: a benyújtott gyógyszerköltség (recept) 50%-a, maximálisan 8.000 forint lehet, c./ élelmiszercsomag, maximálisan: az önkormányzat által 3.000.-Ft értékben összeállított tartós élelmiszert tartalmazó csomag. II.FEJEZET EGYÉB TERMÉSZETBENI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK Eseti gyógyszertámogatás 19.§ (1) Eseti gyógyszertámogatásra az a személy jogosult, aki esetenként jelentkező magas gyógyszerkiadását jövedelmi helyzete miatt nem képes megfizetni, továbbá az a család, amelyben a családtagok eseti gyógyszerköltsége olyan mértékű, hogy azt nem képesek viselni amennyiben a gyógyszerköltség meghaladja a családban az egy főre jutó jövedelem 20 %-át. (2) Eseti gyógyszertámogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200%-át nem haladja meg. (3) A támogatás összege gyógyszer esetén: a./az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meg nem haladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a gyógyszerköltség 50 %-a, de legfeljebb 8.000-Ft. b./az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén gyógyszerköltség 30%-a, de legfeljebb 5.000-Ft. (4) Nem igényelhető gyógyszerutalvány az ún. gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagokra és készítményekre. (5) Az ún. gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények fogalmát illetve körét a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló, többször módosított 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet rögzíti.
10
(6) Nem igényelhet gyógyszerutalványt az a személy, akinek részére ún. alanyi, normatív jogcímen közgyógyigazolvány kiállításra került. (7) Egy családban, egyidejűleg kizárólag egy személy jogosult eseti gyógyszertámogatásra. (8) Az eseti gyógyszertámogatás évente legfeljebb 4 alkalommal adható. (9) A kérelmező ügyfél az estei gyógyszertámogatás iránti kérelemhez köteles mellékelni: a.) háziorvos által kiállított havi gyógyszerfogyasztásra vonatkozó igazolást, b.) jövedelemigazolásokat. A szemétszállítási díj mérséklése illetve törlése 20. § (1) A szemétszállítási díj mérséklésének illetve törlésének feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át. (2) Az eljárás során, a tárgyévre eső szemétszállítási díj mérsékelhető illetve törölhető. (3) Nem állapítható meg személyszállítási díj mérséklése, illetve törlése azon személy részére, aki helyi lakásfenntartási támogatásban már részesül. Köztemetés 21.§ (1) Az Szt. 48. § (1) bekezdése szerinti közköltségen történő eltemettetésről a helyben szokásos legolcsóbb temetés formájában kell gondoskodni. (2) Az Önkormányzat a./ a temetési költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy b./ az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (3) Az Önkormányzat a (2) bekezdés b./pontja szerinti megtérítési kötelezettség alól – az Szt. 17. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt szabályok alkalmazásával – részben, vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személy Helyi lakásfenntartási támogatás 22.§ (1) A helyi lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A Képviselő-testület a villanyáram, a vízfogyasztás-és csatornahasználat, a gázfogyasztás és szemétszállítás díjak költségeihez un. helyi lakásfenntartási támogatást nyújt. 11
(2) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (3) Az (2) bekezdésben említett háztartás és a vagyon fogalmát az Szt.4.§-a, valamint a Pr.4.§-5.§-ai határozzák meg. 23.§ (3a) A helyi lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. (3b) Ha a háztartás a) (3a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (3a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (3c) Ha a háztartásban kiskorú gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege: 450.-Ft. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. 24.§ (6) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összeges a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (7) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani, úgy hogy a kérelmezőt a támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. 12
(8) Helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (9) A (8) bekezdésében külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 25.§ (10) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet az Ör. 8. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. (11) A támogatás megállapításához szükséges a) háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása, b) támogatással érintett lakás tulajdoni lapja, albérlet esetén albérleti szerződés becsatolása, valamint c) természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén az ügyfél által kérelemben kedvezményezettként megjelölt szolgáltató számlalevele. (12) Az un. helyi lakásfenntartási támogatás, az ügyfél részére elsősorban természetbeni formában nyújtott rendszeres támogatás. (13) Az un. helyi lakásfenntartási támogatás, az ügyfél részére kivételes esetben pénzbeli támogatás formájában is nyújtható, abban az esetben, amennyiben a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartása esetén a kérelmező szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződéssel nem rendelkezik. 26.§ (14) A kérelemnek helyt adó döntés meghozatala esetén, a szociális hatáskört gyakorló önkormányzati szerv hivatalból intézkedik, az un. helyi lakásfenntartási támogatás havonta esedékes összegének, a kérelmező ügyfél által azon közüzemi szolgáltató részére történő átutalásáról, amelyet a kérelmében az ügyfél előzetesen megjelölt. (15) A kérelmező ügyfél által előterjesztett írásbeli jognyilatkozat tartalma írásban módosítható. Ez esetben, a kérelmező ügyfél részére meghozott alaphatározat módosítandó. (16) Szociális hatáskört gyakorló szerv a szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott un. helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére- a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig- elektronikus útón adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról. (17) A szolgáltató a támogatást első ízben a (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezést és feldolgozását követő első számlában érvényesíti.
13
(18) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlán teljes mértékben nem írható jóvá, azt a további számlákban a teljes jóváírásig érvényesíteni kell. (19) Ha az Ör. 22.§ szerinti un. helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatás a szociális hatáskört gyakorló szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. (20) Ha az Ör. 22.§-a szerinti helyi lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában kerül biztosításra és a támogatás folyósításának időtartama alatt támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a szolgáltató és fogyasztó közti elszámolást követően fennmaradó összeget a szolgáltató a fogyasztónak 15 napon belül kifizeti. (21) A pénzbeli támogatásként nyújtott un. helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastársa vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig. IV. RÉSZ I. FEJEZET SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Alapvető rendelkezések 27. § (1) Az Önkormányzat a szociális alapszolgáltatások körében, az alábbi személyes gondoskodást érintő szociális ellátásokat nyújtja: a./ étkeztetés, b./ házi segítségnyújtás, c./ nappali ellátásként Idősek Klubja, d./ családsegítés, e./ nappali melegedő. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális alapszolgáltatásokat biztosító intézmények nevét és címét az Ör. 13. számú függeléke tartalmazza.
14
II. FEJEZET AZ EGYES SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK Szociális étkeztetés 28. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a./ koruk, b./ egészségi állapotuk, c./ fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d./ szenvedélybetegségük, vagy e./ hajléktalanságuk miatt.
(2) Népkonyhai étkeztetés keretében biztosított a napi egyszeri meleg étkezés lehetősége azoknak a hajléktalan és szociális hátrányos helyzetű jövedelemmel nem rendelkező személyeknek, akinek azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (3) Az étkezést az Önkormányzat a Magyar Evangélikus Egyház által működtetett, fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálatán keresztül valósítja meg. (4) A Magyar Evangélikus Egyház által működtetett, fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálata a tárgyévet megelőző naptári évben végzett szakmai tevékenységéről beszámolót készít, melyet tárgyév év május 15. napjáig köteles megküldeni az önkormányzat részére. Házi segítségnyújtás 29. § (1) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a./ az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b./ az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c./ a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) A házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Magyar Evangélikus Egyház által működtetett, fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálatán keresztül valósítja meg.
15
(4) A Magyar Evangélikus Egyház által működtetett, fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálata a tárgyévet megelőző naptári évben végzett szakmai tevékenységéről beszámolót készít, melyet tárgyév év május 15. napjáig köteles megküldeni az önkormányzat részére. Nappali ellátás, Idősek Klubja 30. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő a./ 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b./ 18. életévüket betöltött, fekvőbeteg - gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (2) A nappali ellátást az Önkormányzat a Magyar Evangélikus Egyház által működtetett, fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálatán keresztül valósítja meg. (3) A Magyar Evangélikus Egyház által működtetett, fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálata a tárgyévet megelőző naptári évben végzett szakmai tevékenységéről beszámolót készít, melyet tárgyév év május 15. napjáig köteles megküldeni az önkormányzat részére. Családsegítés 31. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára hasonló helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családsegítés keretében biztosítani kell: a./ a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b./ az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c./ a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d./ a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e./ a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f./ a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
16
(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a./ a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b./ a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. (4) Az Önkormányzat a családsegítő szolgáltatás jogszabályban előírt feladatait a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Társulás által fenntartott és működtetett Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) részbeni fenntartásával, finanszírozásával oldja meg. Térítési díjak 32.§ (1) A szociális intézmények által nyújtott egyes ellátások – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – térítési díj kötelesek. (2) Térítésmentes a nappali melegedő, családsegítés igénybevétele. (3) A feladatátadás keretében biztosított szolgáltatások esetében a térítési díjat a feladatot ellátó szervezet állapítja meg a szociális ellátások térítési díjáról szóló jogszabályban foglaltak szerint. V. RÉSZ HELYI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Helyi szociális szolgáltatástervezési koncepció és szociálpolitikai kerek asztal 33. § (1) Az Önkormányzat a szociális ellátási rendszerét, a településen élő, szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó feladatok meghatározására elfogadott ún. szolgáltatástervezési koncepció alapján működteti. (2) Az ún. szolgáltatástervezési koncepció tartalmát Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (3) Az ún. szolgáltatástervezési koncepció tartalmazza különösen: a./ a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b./ az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c./ a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d./ az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.
17
(4) Az ún. szolgáltatástervezési koncepciónak illeszkednie kell Pest Megye Önkormányzata által készített megyei koncepcióhoz. (5) Az Önkormányzat az ún. szolgáltatástervezési koncepciót – annak elfogadását megelőzően - véleményezteti a helyi intézményvezetőkkel, a kisebbségi önkormányzattal, a Szociálpolitikai Tanács területi szervével. Az ún. szolgáltatástervezési koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az Önkormányzat lehetőség szerint figyelembe veszi. (6) Az ún. helyi szolgáltatástervezési koncepciót Pest Megye Önkormányzata, illetve illetékes szervei előzetesen véleményezik. (7) A megyei önkormányzat Pest megye egész területére vonatkozó szolgáltatástervezési koncepcióját véleményezteti a települési önkormányzattal. (8) Amennyiben a települési és megyei koncepció között eltérés mutatkozik, - egyeztetést kell tartani a tervek közös irányának meghatározásáról. 34. § (1) Az Önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen az alábbi területeken: a./ az ún. szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, b./ a gyermekvédelmi koncepciók, döntések, szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése, elemzése. (2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: a./ polgármester, b./ jegyző, c./ Szociális csoport vezetője, d./ kisebbségi Önkormányzat Elnöke, e./ az önkormányzat működési területén az oktatási-nevelési intézmények képviselői, f./ a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, g./ a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménynek családsegítős részleg szakmai vezetője , h./ a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménynek gyermekjóléti részleg szakmai vezetője, i./ a Szociális- és Egészségügyi Bizottság által e feladatra delegált tag, j./ a Kulturális, Oktatási,- és Sport Bizottság által e feladatra delegált tag, k./ az egyházak képviselői, l./ szociális alapellátások esetében feladat ellátási szerződéssel rendelkező intézmények, szervezetek képviselői. (3) A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart, melynek jegyzőkönyvezésére az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített jegyzőkönyvvezetésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
18
VI. RÉSZ A SZOCIÁLIS HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSÁT RENDEZŐ HELYI SZABÁLYOK A helyi ápolási díj 35. § (1) A helyi ápolási díj megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, megszűnésével, megszűntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a helyi ápolási díjjal kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) A helyi ápolási díjjal kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el. A temetési segély 36. § (1) A temetési segély megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, megszűnésével, megszűntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a temetési segéllyel kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) A temetési segéllyel kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el. Köztemetés 37. § (1) A köztemetés megállapításával, a kérelem elutasításával, megszűnésével, megszűntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a köztemetéssel kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) A köztemetéssel kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselőtestület jár el.
19
Rendkívüli települési támogatás 38. § (1) A rendkívüli települési támogatás megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, megszűnésével, megszüntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a rendkívüli települési támogatással kapcsolatos, valamennyi feladatés hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) A rendkívüli települési támogatással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el. Eseti gyógyszertámogatás 39. § (1) Az eseti gyógyszertámogatás megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, megszűnésével, megszüntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) Az eseti gyógyszer támogatással kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) Az eseti gyógyszertámogatással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el. A szemészállítási díj törlése, mérséklése 40. § (1) A szemétszállítási díj törlésével, mérséklésével, a kérelem elutasításával, a folyósítással, a megszűnéssel, megszüntetéssel, a jogalap nélkül nyújtott közvetett támogatás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a szemétszállítási díj törlésével, mérséklésével kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) A szemétszállítási díj törlésével, mérséklésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el.
20
A helyi lakásfenntartási támogatás 41. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításával, a kérelem elutasításával, a folyósítással, a megszűnéssel, megszüntetéssel, a jogalap nélkül nyújtott közvetett támogatás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a helyi lakásfenntartási támogatással kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a jegyzőre ruházza át. (3) A helyi lakásfenntartási támogatással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el. Szociális étkeztetés 42. § Pilis Város Önkormányzata a szociális étkezés, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Evangélikus Egyházzal kötött külön ellátási szerződés útján gondoskodik. Házi segítségnyújtás 43. § Pilis Város Önkormányzata a házi segítségnyújtás, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Evangélikus Egyházzal kötött külön ellátási szerződés útján gondoskodik. Nappali ellátás 44. § Pilis Város Önkormányzata a nappali ellátás, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Evangélikus Egyházzal kötött külön ellátási szerződés útján gondoskodik. Családsegítés 45. § Pilis Város Önkormányzata a családsegítést, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulása Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménye útján biztosítja.
21
A nappali melegedő 46. § Pilis Város Önkormányzata nappali melegedő (hely), mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetével kötött külön ellátási szerződés útján gondoskodik. Az utcai szociális munka 47. § Pilis Város Önkormányzata az utcai szociális munka, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete külön ellátási szerződés megkötése nélkül gondoskodik. VII. RÉSZ VEGYES - ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 48. § (1) E rendelet 2015. március 02. napján lép hatályba. (2) A Képviselő-testület az Ör-ben nem szabályozott, rendkívüli jelleggel felmerülő szociális feladatok és szolgáltatások biztosítására, valamint az Ör. személyi hatálya alá tartozó, a tárgyévben 70. életévüket betöltöttek évi, egyszeri pénzbeli vagy természetbeni támogatására (Idősek Napja – Október 1.) - az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendeletében – a Szociális és Egészségügyi Bizottság részére vis maior, illetve külön költségvetési tartalék keretet hoz létre. (3) A vis maior, illetve külön költségvetési tartalék keret felhasználásáról a Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága átruházott hatáskörben dönt. (4) A vis maior, illetve külön költségvetési tartalék keret felhasználásáról a Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága az Önkormányzat tárgyévi gazdálkodásáról szóló írásbeli beszámolója keretein belül, a tárgyévet követő év április 30. napjáig írásban számol be. (5) A Képviselő-testület a tárgyévi vis maior, illetve külön költségvetési tartalék keret mértékét az Önkormányzat tárgyévi költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletében határozza meg. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Pilis Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi rendeltéről szóló 31/2013. (XI.28.) sz. önkormányzati rendelete hatályát veszíti. (7) Az Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. június 30. napjáig felülvizsgálja a településen élő szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó feladatok meghatározása érdekében készített ún. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót.
22
(8) Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala az Ör. hatályba lépéséig gondoskodik a rendeletet mellékletét képező, új (forma) nyomtatványok www.pilis.hu honlapon történő közzétételéről. (9) A rendelet függelékét képezi: Aktív korúak rendszeres szociális segélye kérelem elbírálása-együttműködések, valamint a beilleszkedési program végrehajtásához kapcsolódó formanyomtatványok: 1. sz. függelék: Együttműködési Megállapodás (Pilis Város Önkormányzata - Pilisi Polgármesteri Hivatala - Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménye között). 2. sz. függelék: Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi Ház, Pilisi Polgármesteri Hivatalával, - az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatás kereteire vonatkozólag megkötött háromoldalú együttműködési megállapodás. 3. sz. függelék: Játékország Óvodával, Pilisi Polgármesteri Hivatalával, - az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatás kereteire vonatkozólag megkötött háromoldalú együttműködési megállapodás. 4. sz. függelék: Gubányi Károly Általános Iskolával, Pilisi Polgármesteri Hivatalával, az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatás kereteire vonatkozólag megkötött háromoldalú együttműködési megállapodás. 5. sz. függelék: az egészségügyi intézménnyel, Pilis Polgármesteri Hivatalával, az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatás kereteire vonatkozólag megkötött háromoldalú együttműködési megállapodás. Formanyomtatványok: 6. sz. függelék: Helyi ápolási díj iránti kérelem-formanyomtatvány. 7.sz.függelkék:Temetési segély iránti kérelem-formanyomtatvány 8. sz. függelék: Helyi lakásfenntartási támogatás- formanyomtatvány. 9.sz.függelék: Rendkívüli települési támogatás iránti kérelem-formanyomtatvány. 10.sz.függelék: Eseti gyógyszertámogatás iránti kérelem- formanyomtatvány. 11. sz. függelék: A szemétszállítási díj mérséklése, törlése iránti kérelem-formanyomtatvány. 12. sz. függelék: A köztemetés igénybevételére irányuló kérelem-formanyomtatvány. 13. sz. függelék: Pilis Város Önkormányzata által, feladat-ellátási szerződés útján biztosított személyes gondoskodást nyújtó intézmények neve, címe (10) Az Ör. függelékeinek módosításáról, karbantartásáról a Polgármesteri Hivatal jegyzője folyamatosan gondoskodik. (11) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről, a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezései figyelembevételével, a Polgármesteri Hivatal jegyzője gondoskodik. Pilis, 2015. február hó 27. napján.
Simó Gáborné polgármester A rendelet kihirdetésre került: Pilis, 2015. február hó 27. napján.
Tóth László jegyző
Tóth László jegyző
23
