2015.04.14.
2015. évi Kötelező továbbképzés anyaga államháztartás szakterület Jogszabályi háttér (2-3. oldal) az államháztartási számvitel változása 2014.- 2015( 4-7. oldal) Ah. 2015. évi változásai: mérlegszámlákat érintő változások ( 8-12. oldalig) Könyvviteli és nyilvántartási számlák változásai ( 13-16-ig) A hibajavítás szabályai (17-19. oldal) 2015-ös számlarend kialakítása, egyéb lényeges módosítások ( 20-24 oldal) A számlarend tartalma, és a 2015. évi módosítások ( 25-32 oldal) Zárlati feladatok, nyitó és nyitás utáni tételek , részletező analitikus nyilvántartások ( 33- 39. oldal) Engedélyezett létszám fogalmának megszüntetése ( 40-41. oldal) Önkormányzati kv-i szervek gazdasági szervezete (42-44. oldal) Az önk. éves beszámolójának kincstár által történő felülvizsgálata ( 45-48. oldalig) Zárszámadási rendelet-tervezet képviselő testület elé terjesztésének új szabályai (49. oldal) Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás 353/2011. ( XII.31.) változásai ( 50. oldal) 368/2011. ( XII. 3.1) Ávr. új jogszabályi változások ( 51. oldal) A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. bevezetett új szabályok ( 52-53. oldal) Egyéb önkormányzati feladatokat érintő változások ( 54-58. oldal) A nyilvántartási számlák 2015. év nyitása 2014. évről a jogszabályi változások alapján ( 59-62. oldal) A közteherviselés szabályai ( 63. oldal) Közfeladatok, tervezés, gazdálkodás tevékenységei (64-65 )( Alaptev. Szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő,
nem haszonszerz. céljából végzett, tev, vállalkozói)
Elői. Mód, Kincstári ellenőrzés, Törzskönyvi nyilvántartás ( 66-68. oldal) Immateriális javak, tárgyi eszközök , écs elszámolása ( 69-78. oldal) Befektetett pü. eszközök ( 79-83. oldal)
Jogszabályi háttér Jogszabályi háttér : • Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, ( Áht) • Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény ( Gst.) • Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet:, ( Ávr.) • Kormány 4/2013 (I. 11.) Korm. rendelete az államháztartás számviteléről ( új Áhsz) - módosult : 307/2013. ( VII.14.) Korm. rendelettel, a 497/2013. ( XII.29.) Korm. rendelettel, a 23/2014. ( II.6.) Korm. rendelettel, a 159/2014 ( VI. 30.) Korm. rendelettel, 284/2014 ( XI.20) Korm. rendelettel, 397/2014. ( XII.31.) Korm. rendelettel továbbá: a számviteli kormányrendelethez kapcsolódóan:
• • • •
A nemzetgazdasági miniszter 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelete az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról ( melyet a 37/2014. ( XII. 10.) NGM rendelet életbe lépésével hatályát vesztette.) ,A nemzetgazdasági miniszter 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelete az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról, A nemzetgazdasági miniszter 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelete a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről, A központosított illetményszámfejtésről szóló 422/2012. ( XII. 29.) Korm. rendelet
2
1
2015.04.14.
Jogszabályi háttér
• Hatályát veszti: a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló: 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, b) A kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet, c) A Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könnyvezetési kötelezettségről szóló 347/2010. (XII. 28.) Kormány rendelet, d) A Nemzeti földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségről szóló 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet. e) a 36/2013.( IX.13.) NGM rendelet – 2014. 12.10-től hatályát vesztette.
3
Az államháztartás számvitelének 2014-2015. változásai Az államháztartás szervezetei az új előírások alapján a vagyonkezelésében, illetve a tulajdonában lévő eszközeinek és azok forrásainak állományában bekövetkezett változásokról kettős könyvvitel zárt rendszerében módosított eredményszemléletű (teljesítés) szemléletű könyvet vezetnek és korlátozott mértékben alkalmazzák az időbeli elhatárolás elvét. A könyvvezetési és beszámolási feladatokat az államháztartási számviteli kormányrendelet kétfelé bontja. A pénzügyi számvitel szabályozza a vagyonváltozásokat, sajátos előírások mentén korlátozott mértékben igyekszik bemutatni eredményszemléletben a közfeladat ellátás költségeit és eredményét. Ezen gazdasági eseményeket az 1-9. számlaosztályban számolja el. A költségvetési számvitel az államháztartási gazdálkodás viteléhez szükséges információk biztosítását: az előirányzatokat és ezekhez kapcsolódó teljesítéseket (költségvetési és finanszírozási kiadásokat és bevételeket), valamint a kötelezettségvállalásokat és halmozott követeléseket elkülönítve a 0. számlaosztályban számolja el. Az egységes számlakeretet az Áhsz. 16. melléklet állapítja meg. Ez 2015-től jelentősen változott 2015-től az Áhsz. 51. § (1) bekezdése alapján az egységes számlakerettől nem lehet eltérni, az abban meghatározott könyvviteli és nyilvántartási számlákon kívüli új könyvviteli és nyilvántartási számlát nem lehet megnyitni. Az Áhsz. 51. § (1a) bekezdése alapján a pénzügyi számvitelhez kapcsolódó 1-9. számlaosztály számlái, illetve az ezekhez kapcsolódó 01–04. számlacsoport számlái saját hatáskörben további részletező számlákra bonthatók alá.
2
2015.04.14.
2014. óta nagy változást jelent, hogy az Áhsz. a pénzmozgásokat döntő többségében a követelésekhez és a kötelezettségekhez köti, még a készpénzes mozgásokat is keresztül kell vezetni rajtuk. Emiatt már nem lehetséges változásuk hatását havonta, vagy negyedévente rögzíteni. További sajátosságot jelent, hogy a követelésekhez kapcsolódó mozgásokat az államháztartás szervezetei kétszer számolják el egyszer a pénzügyi számvitelben külön a követelést bekerülési értéken, külön a hozzákapcsolt értékvesztéssel, valamint egyszer a költségvetési számvitelben a „halmozott követelés” számlán, de itt a számla tartalmában csökkentő korrekció az elszámolt értékvesztés. 2014-től azon követelések nem jelenhetnek meg a 35. számlacsoportban, amelyekből az államháztartás szervezetének nem lehet költségvetési, vagy finanszírozási bevétele. ( A Saldo Számlakeret-tükre a 03. számlacsoportban ezen követelések és a hozzájuk kapcsolódó értékvesztések kimutatására is tartalmaz ajánlott tagolást. ) 2013-tól az Áht. 23. §-a, illetve az Mötv. 117. §-a alapján az önkormányzati alrendszerbe tartozó szervezeteknek költségvetési kiadásaikat és bevételeiket tovább kell részletezniük, hogy azok a kötelező, az önkéntes, illetve állam(igazgatás)i feladat érdekében került-e teljesítésre, vagy beszedésre. Ez továbbra is megmaradt.
A 2015. évi Számlakeret-tükör az 1. számlaosztály tagolásánál figyelembe veszi, hogy az államháztartás szervezetei a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján a befektetett eszközeiket kötelesek tagolni, úgy hogy: azok forgalomképtelen (azon belül: kizárólagos, illetve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű), korlátozottan forgalomképes, vagy forgalomképes vagyoni csoportba tartoznak-e. Az 1. számlaosztály tagolása jelentősen átalakult 2014-ben, az eddigi 16. számlacsoportból a 18. számlacsoportba csak államháztartáson kívülre vagyonkezelésbe adott eszközök vezethetők át. A korábbi 16. számlacsoportból a többi befektetett eszközt a 11-14. számlacsoportba kellett átvezetni, a jogalkotó véleménye szerint az átláthatóság érdekében így 2014-től ott érdemes az elkülönítésükről külön gondoskodni. 2014-től az államháztartás szervezete már nem mutathatja ki a mérlegében értékkel az államháztartáson belülre vagyonkezelésbe adott eszközeit, de a vagyonkataszteri adategyeztetési kötelezettség miatt, valamint a nemzeti tulajdonvédelme érdekében a 0. számlaosztályban továbbra is teljes körű nyilvántartási kötelezettsége fennáll.
3
2015.04.14.
Az Áhsz. 51. § (1b) bekezdése alapján a bevételi oldalon a költségvetési számvitelhez kapcsolódó 09. számlacsoport bevételi előirányzatai és halmozott követelések nyilvántartására szolgáló számlák további részletező nyilvántartási számlákra saját hatáskörben sem bonthatók alá, kivéve a költségvetési és finanszírozási bevétel számlák a költségvetési beszámoló költségvetési jelentésében szereplő részletezettségi szint mértékéig – „ebből” – tagolás szerint. Az Áhsz. 51. § (1b) bekezdése alapján a kiadási oldalon a költségvetési számvitelhez kapcsolódó 05. számlacsoport kiadási előirányzatai és kötelezettségvállalások nyilvántartására szolgáló számlák további részletező nyilvántartási számlákra saját hatáskörben sem bonthatók alá, kivéve a költségvetési és finanszírozási kiadási számlák a költségvetési beszámoló költségvetési jelentésében szereplő részletezettségi szint mértékéig „ebből” – tagolás szerint. Az Áhsz. 51. § (1b) bekezdése alapján a költségvetési számvitel számláit érintő továbbtagolási tilalom nem vonatkozik az olyan egyedi fejlesztésű, az adott szervezet által leadott megrendelésre tervezett, kifejlesztett és működtetett számítógépes rendszer használatára, amely biztosítja a számítógépes rendszer felhasználója számára egyedileg szükséges és jellemző alábontások alkalmazását.
Az államháztartás számvitelének 2015-ös változásai A Magyar Közlöny 2014. november 20-ai számában jelent meg az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (1.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) módosításáról szóló 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet, amely a jogszabály pontosításán kívül több tartalmi módosítást, kiegészítést is elvégzett az államháztartás számvitelének rendszerén. A mérlegszámlákat érintő változások A módosítások közül elsősorban a mérlegszámlákat érintő változtatásokat érdemes kiemelni. A 31. Lekötött bankbetétek számlacsoportban 2015-től az éven belüli lejáratú lekötött bankbetéteket is ki kell mutatni, így a 33. Pénzeszközök számlacsoportban csak a fizetési számlák egyenlege jelenik meg. Természetesen a lekötött bankbetéteken belül továbbra is elkülönülnek az éven túli és az éven belüli lejáratra elhelyezett betétek, utóbbiaknak az év végén egyenlegük nem lehet. A módosítások nyomán megváltozott a 33. Pénzeszközök számlacsoport tagolása is, ennek rendező elve - az időközi mérlegjelentéshez hasonlóan - a fizetési számla pénzneme (forint vagy deviza), illetve a számlavezető személye (Kincstárban vezetett és Kincstáron kívül vezetett számlák).
4
2015.04.14.
Jelentős változás a 34. Idegen pénzeszközök számlacsoport - ehhez kapcsolódóan pedig az idegen pénzeszköz mint fogalom - megszűnése. Korábban ugyanis, ha az idegen pénzeszköznek minősülő befizetéseket költségvetési számlákon fogadták, az elszámolás nehézségekbe ütközött, mert vagy nem az idegen pénzeszközök (hanem pl. kapott előlegek) között mutatták ki a kapott összeget, vagy egy bankszámlához több - a 33. Pénzeszközök és 34. Idegen pénzeszközök számlacsoporton belüli - könyvviteli számlát rendeltek. Ezt a problémát az Áhsz. módosítása oly módon rendezi, hogy 2015-től a korábban az idegen pénzeszközök között elszámolt pénzeszközök kimutatása is a 33. Pénzeszközök számlacsoporton belül történik, megkülönböztetésükre a mérleg forrásoldala – amelynek rendeltetése egyébként is a saját és idegen eszközök elkülönítése - szolgál. A fentiekkel összhangban az Áhsz. módosítása kiegészítette a 36. Sajátos elszámolások számlacsoport könyvviteli számláit az idegen pénzeszközöket forrásoldalon kiváltó számlákkal. Ez a belföldi idegen pénzeszközök esetén a 3678. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok könyvviteli számla, az Áht. 20. § (1) bekezdése szerinti támogatások esetén pedig a 36791. Nemzetközi támogatási programok pénzeszközei könyvviteli számla. Utóbbival kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezen a könyvviteli számlán csak az Európai Uniótól közvetlenül kapott, előleg jellegű támogatások összegét lehet kimutatni azok felhasználásáig.
A hazai közvetítőrendszeren keresztül kapott támogatásokat - például a központi költségvetés XIX. fejezetéből kapott forrásokat - a pénzforgalom keletkezésekor azonnal költségvetési bevételként (államháztartáson belüli támogatásként) kell elszámolni. Itt a 36. Sajátos elszámolások számlacsoport könyvviteli számlái nem használhatók. Abban az esetben pedig, ha az Európai Uniótól kapott támogatások rendelkezésre bocsátása utólag történik, a kapott összeg szintén költségvetési bevétel (Európai Uniótól átvett pénzeszköz), hiszen a finanszírozott cél már megvalósult, a pénzeszközök felhasználása pedig a kedvezményezett által megelőlegezett módon - ugyancsak megtörtént. A letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök (korábbi belföldi idegen pénzeszközök) kezeléséhez igazodva az Áhsz. módosítása megváltoztatta a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközök elszámolását. Ezeket a tételeket korábban, a pénzforgalom idején kiadásként kellett elszámolni, ami nyilvánvalóan nem biztosította a tárgyalt gazdasági események államháztartáson belüli egységes kezelését. 2015-től kezdődően a fenti jogcímeken keletkező pénzforgalom elszámolására a 3659. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközök, biztosítékok könyvviteli számla szolgál mindaddig, amíg az adott összeg vissza nem térül (ekkor a visszaérkező pénzösszeget nettó módon kell elszámolni), vagy a letétet, biztosítékot nyújtó el nem veszti azt (ekkor végleges kiadás könyvelése történik).
5
2015.04.14.
További változás a 36. Sajátos elszámolások számlacsoporton belül, hogy a beazonosított, de kiadásként vagy bevételként el nem számolható pénzmozgásokat külön könyvviteli számlán kell gyűjteni az egyéb adott előlegek és egyéb kapott előlegek helyett. A 36516. Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések és a 36711. Túlfizetések, téves és visszajáró befizetések könyvviteli számlák esetén lényeges, hogy azokon nemcsak a befizetést/kifizetést követően azonosított, nyilvánvalóan téves, hibás, jogalap nélküli tételeket kell elszámolni, hanem az Áhsz. 40. § (4) bekezdése alapján azokat a tételeket is, amelyeket a pénzmozgás időpontjában bevételként vagy kiadásként elszámoltak, azonban a későbbiekben - a pénzforgalommal megegyező költségvetési évben – ismértté válik, hogy azt a fogadó félnek vissza kell térítenie (ennek tipikus esete például, ha a kedvezményezett a támogatást, ellátást jogalap nélkül vette fel, vagy az elszámolási kötelezettségét nem teljesítette). Ilyen esetben a korábban elszámolt bevételt vagy kiadást - a pénzforgalom megtörténtétől függetlenül - meg kell szüntetni, és a kapott összeget a 36711. Túlfizetések, téves és visszajáró befizetések könyvviteli számlára, az adott összeget a 36516. Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések könyvviteli számlára kell átvezetni.
Hangsúlyozni kell, hogy mindez csak a költségvetési éven belül - azaz legkésőbb a január 31-éig tartó korrekciós időszak végéig - ismertté vált visszafizetési követelésekre, kötelezettségekre vonatkozik, az éven túli tételeket - tehát, ha a visszafizetési követelés, kötelezettség a kifizetést követő költségvetési év január 31 -ét követően vált ismertté -a közhatalmi bevételek kivételével - bruttó módon kell elszámolni. -Ilyen esetekben tehát a korábbi kiadás csökkentése helyett követelést (annak teljesítésekor - bevételt), a korábbi bevétel csökkentése helyett pedig kötelezettséget (annak teljesítésekor -kiadást) kell elszámolni.!!!
6
2015.04.14.
A könyvviteli és nyilvántartási számlák tagozódása Az Áhsz. hatályosulásának 2014. évi gyakorlati tapasztalatai alapján vált nyilvánvalóvá, hogy a jogalkalmazók többsége igényli, hogy a könyvviteli és nyilvántartási számlák tagozódása igazodjon az időközi mérlegjelentés sajátos alábontásaihoz (elsősorban a részesedések, követelések, kötelezettségek) terén, továbbá javítaná a könyvelés és az egyes adatszolgáltatások helyességének ellenőrizhetőségét, ha az időközi mérlegjelentés és az éves költségvetési beszámoló mérlege azonos sorok szerinti tagolásban készülne. E felismerés nyomán az Áhsz. módosította mind az éves költségvetési beszámoló mérlegének tartalmát - lényeges, hogy mindez első alkalommal a 2015-ös éves költségvetési beszámolóban jelenik meg, a 2014. évi mérleg elkészítése az év elején kihirdetett jogszabályi rendelkezések szerinti szerkezetben történik - mind pedig az érintett könyvviteli számlák tagolását. Ennek során elsősorban a tartós részesedések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök, továbbá néhány eredményszámla tagozódása módosult. A részesedések esetén további változás, hogy a megváltozott számlastruktúra használatával a jövőben az időközi mérlegjelentés B) űrlapjának jelentős része is kitölthetővé válik a jogszabályi számlatükör használatával. A 2014-ben megjelent jogszabályi számlatükör hiányosságaként értékelték többen, hogy bizonyos eszközök mérlegértékének kimutatásához (pl. immateriális javak, tartós részesedések, értékpapírok, készletek) az értékcsökkenés, értékvesztés könyvviteli számlák saját hatáskörű alábontása szükséges.
Az Áhsz. módosítása - e javaslatokat elfogadva - a szükséges alábontásokat a jogszabályi számlatükörben megjelenítette annak érdekében, hogy a jogalkalmazók oldaláról minél kevesebb saját hatáskörű döntés meghozatalára legyen szükség, illetve, hogy a jogszabályi számlatükör minél jobban segítse az időközi mérlegjelentés és az éves költség vetési beszámoló elkészítését. A 2014-es évben az időközi mérlegjelentés A) űrlapján a követelések és kötelezettségek több esetben az egységes rovatrendtől eltérően - részletesebben - kerültek alábontásra. A helyzet rendezése és a jogalkalmazók munkájának megkönnyítése, továbbá az egyeztetések könnyebb elvégzése céljából az Áhsz. módosítása az egységes rovatrenden is több változtatást hajtott végre. A módosítások főleg az állam és önkormányzatok finanszírozási elszámolásait (hitelek, értékpapírok, tulajdonosi kölcsönök), valamint a külföldi kapcsolatokat (EU, nemzetközi szervezetek kölcsönei, transzferéi) érintik. A költségvetési tételek tekintetében kettő új kiadási és öt új bevételi rovatot vettek fel 2015-től.
7
2015.04.14.
A megváltozó, kiegészülő számlastruktúra természetesen igényelte a 2014. évi záró és a 2015. évi nyitó könyvviteli és nyilvántartási számlák közti megfeleltetések, egyezősé gek szabályainak a kialakítását is. A kérdéssel az államháztartás számvitelének változásaival kapcsolatos feladatokról, az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosításáról és az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 37/2014. (XII. 10.) NGM rendelet 2. §-a foglalkozik, amely rögzíti, hogy a 2014-es könyvviteli és (állományi) nyilvántartási számlák záró egyenlegét mely 2015-ös könyvviteli és (állományi) nyilvántartási számlákon kell megnyitni. ( Itt probléma a főkönyvi számlák 2014 és 2015. év közötti átvezetése!!) A rovatrendi elszámolásokhoz kapcsolódó kérdés a lekötött bankbetétek elszámolásának változása. A 2014-ben hatályba lépett szabályozás értelmében a lekötött bankbetétek elhelyezését és visszavonását finanszírozási tételként kell elszámolni minden esetben bruttó módon. A bruttó elszámoláshoz igazodott az előirányzatok és a követelések, kötelezettségek könyvelése is, tehát az elhelyezéshez kiadási előirányzatot és kötelezettséget kellett biztosítani, illetve előírni. Mivel az előirányzati és állományi adatok így jelentős halmozódást mutattak, az Áhsz. módosítás - még 2014-es hatályba lépéssel - sajátos szabályokat állapított meg a lekötött bankbetétek műveleteire.
A fentiek következtében : a megállapított előirányzatot a teljesítés túllépheti ezekben az esetekben, követelést és kötelezettségvállalást pedig egyáltalán nem kell könyvelni. Lényeges ugyanakkor, hogy a teljesítési adatok bruttó elszámolását (így a teljesítési adatok halmozódását) nem érintették a megváltozott előírások mivel a finanszírozási tételek (és a költségvetési tételek között a kölcsön jellegű ügyletek) esetén a bruttó elszámolás minden esetben követelmény.
8
2015.04.14.
A hibajavítás szabályai Ugyancsak 2014-ben léptek hatályba a hibajavítás szabályainak beépítését célzó Áhsz módosítások. A kérdéskör áttekintő, teljes körű rendezése mind a korábbi, mind a 2014-től hatályos kormányrendeletből hiányzott. Korábban az NGM módszertani útmutatója igyekezett pótolni a hiányt. Az újonnan beépített cím, azaz az Áhsz. 24/A. címe - a fenti szabályozási hiányt megszüntetve részletesen meghatározza, hogy mikor, milyen időszakban javíthatók a tárgyévi könyvelési adatok, illetve milyen esetekben szükséges a korábbi időszakok hibáit a hiba felfedezésének az évében javítani. A jogszabályi rendelkezések tételes ismertetésére helyett kiemelve a fontosabb esetek: A.) A beszámolóval le nem zárt időszakkal kapcsolatos hibákat a tárgyidőszaki könyvelés keretében, a hibát okozó tétel visszakönyvelésével és a helyes tétel könyvelésével kell javítani. B.) A c) pontban meghatározott kivétellel a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között feltárt - ideértve azt az esetet is, ha a beszámoló jóváhagyására jogosult a részére megküldött beszámoló javítását rendeli el - hibákat is a hibát okozó tétel visszakönyvelésével és a helyes tétel könyvelésével, a mérlegfordulónapi (tehát főszabályként december 31-ei) időponttal kell javítani.
C.) A mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között feltárt, a költségvetési számvitel előirányzatok és teljesítések nyilvántartására szolgáló nyilvántartási számláit érintő hibák a mérlegfordulónapot követő január 31 -éig javíthatók főszabály szerint, mivel az Áhsz. 39. § (1a) bekezdés a) pontja szerint e tételek esetén a mérlegkészítés időpontja január 31-e. . Abban az esetben, ha az előirányzati és teljesítési adatokat ezen időpontot követően – a Kincstár, a beszámoló jóváhagyója, az Állami Számvevőszék, az NGM vagy a beszámolót készítő szervezet véleménye szerint -javítani szükséges, úgy annak elrendelésére az NGM jogosult. Technikailag a rendelkezés végrehajtása oly módon történik, hogy a január 31-ei adatokkal leadott időközi költségvetési jelentések adatai jelennek meg a KGR K11 beszámoló rendszer pénzforgalmi űrlapjain, amely adatok felülírását csak az NGM rendelheti el. Természetesen az NGM intézkedési joga nem vonatkozik az időközi költségvetési jelentésekre, ezek felülvizsgálata, javítása, kiegészítése az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet értelmében a leadási határidőt követő hét munkanapon belül az NGM közreműködése nélkül történik.
9
2015.04.14.
D.) A mérlegkészítés időpontját követően –a C.) pont szerint elrendelt javítások kivételével feltárt hibákat a feltárás időszakának könyvelése keretében kell a hibát okozó tétel megfelelő könyvelésével javítani. Lényeges, hogy a feltárt hiba miatt az előző időszakok éves költségvetési beszámolója ilyenkor már nem javítható, a feltárás éve éves költségvetési beszámolójának mérlegében és eredménykimutatásában azonban a jelentős hibákat jelezni kell. Ugyanakkor a költségvetési számvitelben a bevételek és kiadások téves rovaton történő nyilvántartásba vétele a mérlegkészítés időpontját követően – a C.) pont szerint az NGM által elrendelt javítások kivételével - már nem javítható. E.) A mérlegkészítés időpontját követően a pénzügyi számvitelben elvégezhető javítások szabályait az Áhsz. 54/B. § (4) bekezdése tartalmazza.
Lényeges, hogy a 4/2013. ( I. 11.) Korm r. ( Áhsz 54/B. § (3) bekezdése ismeri azt az esetet is, amikor a mérleg számlákat érintő hibákat az eredmény-számlák helyett a felhalmozott eredménnyel (414fk) szemben történő könyveléssel javítják ki. !!! Ez a megoldás a számviteli törvénytől eltérő megoldást jelent, leginkább a hibás rendező mérlegek állományi adatainak a korrekcióját szolgálja. A felhatalmazás átmeneti jellegű, hatályon kívül helyezése 2015. során várható.!!! .
2015-ös számlarend kialakítása A 2015-ös számlarend kialakításánál figyelembe veendő lényeges változás, hogy az Áhsz. a jövőben megtiltja a költség vetési számvitel nyilvántartási számlái tekintetében az előirányzatok és a követelések, kötelezettségvállalások nyilvántartási számláinak továbbontását, a teljesítések esetén pedig csak az Áhsz. 15. mellékletben szereplő részletező jogcímek szerinti továbbontásra ad lehetőséget. Kivételt csak azon szervezetek esetén enged a tiltás alól a jogszabály, amelyek olyan egyedi fejlesztésű, az adott szervezet által leadott megrendelésre tervezett, kifejlesztett és működtetett könyvelési programot használnak, amelyek esetén biztosíott, hogy a rovatok alábontását a rendszert megrendelő egyedi igényei alapján alakítsák ki. A nyilvántartási ellenszámlák, valamint a könyvviteli (mérleg- és eredmény-) számlák továbbonthatóságának a lehetősége ugyanakkor nem változott, természetesen azzal, hogy ezen (továbbontott) számlák tartalmazzák a : - számjelét és megnevezését, - tartalmát (ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik), továbbá - a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, - a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát, - a számla és a részletező nyilvántartások kapcsolatát, valamint - a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet a szervezet számlarendjében szabályozni kell [lásd az Áhsz. 51. § (2) bekezdése által alkalmazni rendelt Szt. 161. § (2) bekezdését],
10
2015.04.14.
Egyéb lényeges módosítások A 2015-ös évtől újdonságot jelent az önkormányzati váltóügyletek elszámolásában, hogy a jövőben a váltó önkormányzat általi kibocsátását pénzforgalom nélküli finanszírozási bevételként kell elszámolni a váltóval kiváltott kötelezettség (pl. dologi jellegű kötelezettség) egyidejű pénz forgalom nélküli kiadásként (pl. dologi kiadásként) történő nyilvántartásba vételével. Ilyen esetben a váltó kiegyenlítése természetesen pénzforgalommal járó, finanszírozási kiadásként számolandó el. A váltóügyletek kezelése az új szabályozással összhangba került a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben foglalt adósságszabállyal. A fentiekben ismertetett témákon felül az Áhsz. módosítása több egyéb, a jogszabály gyakorlati alkalmazása során felmerült problémát is rendezett. Ezek nem teljes körűen, fontosabb kérdésekre adott megoldásai : A módosítás tartalmazza a mérlegben kimutatható vagyon, illetve a beruházások, felújítások bekerülési értékének pontosítását, az NGM által év közben kiadott véleményekkel, állásfoglalásokkal összhangban. A beruházásokhoz hasonlóan tételesen felsorolja a felújítások bekerülési értékében figyelembe vehető költségek körét, illetve egyértelműsíti, hogy az idegen eszközökön végzett beruházások, felújítások állománya is aktiválható és a könyvekben kimutatható.
A jogszabály a vagyonkezelésbe adás, illetve vétel elszámolási szabályait kiterjesztette arra az esetre is, ha a tulajdonosi joggyakorló szervezet változik meg. Ez az esetkör - a vagyonkezeléshez hasonlóan - nem érinti az állam tulajdonjogát, így az egyes szervezetek mérlegében keletkező vagyonmozgás elszámolása is eredménysemlegesen, a saját tőkével szemben történik. A módosítás kijavította az Áhsz. 17. mellékletének több problémás rendelkezését, többek között a pénzkészletváltozás levezetését is, természetesen az Áhsz. végrehajtására kiadott miniszteri rendelettel összhangban álló könyvelési tételeket feltételezve. A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy a bevételi előirányzatok esetén a követelés meghaladhatja az előirányzat összegét, illetve kijavítja az Áhsz. 17. melléklet 2. és 3. pontjában található elírásokat, és - a korábban már ismertetettekkel összhangban -kiveszi az egyeztetésből a betétműveleteket. Az egységes elszámolási gyakorlat fejlesztése céljából az Áhsz. módosított rendelkezései -az egyes rovatok tartalmi értelmével összhangban - megállapítják, hogy mely rovatok - esetén nem kerülhet sor tárgyéven túli követelések, illetve kötelezettségek elszámolására.
11
2015.04.14.
Az önkormányzati alrendszert érintő 2015. évi gazdálkodási változások Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényt (a továbbiakban: Gst.) érintő változások Az önkormányzati adósságállomány korlátozásának szabályai A Költségvetés megalapozásáról szóló törvény újraszabályozta az önkormányzati adósságot keletkeztető ügylet Kormány általi hozzájárulásának szabályait. E körben a Költségvetés megalapozásáról szóló törvény 10. § (1) bekezdése kiemeli, hogy az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet . Pontosította és kiegészítette továbbá az önkormányzati adósságot keletkeztető ügyletek azon körét, amikor nincs szükség a Kormány hozzájárulására. Ezek az esetek a következők: - jogszabályon alapuló, kötelező kezesség-, illetve garancia- vállalás, - naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügylet, - olyan adósságot keletkeztető ügylet megkötése, amely ca) - ha a Gst. 10/C. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásban a megkötni tervezettel megegyező vagy annál nagyobb összeggel szerepel - a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgál, - az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre vonatkozik,
Az államháztartás szervezetei ( továbbiakban az Áhsz.) 10. § (2) bekezdése alapján éves költségvetési beszámoló mérlegében a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket, valamint a más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások aktivált értékét, továbbá a tárgyi eszközökön végzett beruházások és felújítások értékét mutathatják ki. Emiatt ezen eszközök szerepelhetnek értékkel a pénzügyi számvitel 1-2. számlaosztály főkönyvi számláin. Ha a tulajdonos a tulajdonában álló eszközre államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot létesített, az eszközt a mérlegében nem mutathatja ki, vagyis ezen eszközök a pénzügyi számvitelben csak a 0. számlaosztály főkönyvi számláin tarthatók nyilván. * Eddig az államháztartás szervezetei azon kulturális javak esetében, melyeknél szakmai nyilvántartással (könyvtárak, múzeumok, levéltárak) rendelkeztek nem kellett értékkel szerepeltetniük ezen új és régi eszközeiket főkönyvükben. * Változás, ha 2014-től az Áhsz. 10. § (1) bekezdése alapján a kulturális javakhoz vásárlás, térítés nélküli átvétel, vagy csere útján jutnak azok már nem csak a szakmai nyilvántartásban hanem a mérlegben is szerepeltetendők.
12
2015.04.14.
A számlarend tartalma és a 2015. évi módosítások 2015. január 1-jétől az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.II.) Korm. rendelet módosításáról szóló 284/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint az egyes kormányrendeleteknek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet is módosította az Áhsz. szabályait több ponton. Az új előírások néhány esetben megtiltják egyes főkönyvi számlák saját hatáskörben történő alábontását. A könyvviteli számlák alábontásának szabályai 2015. január 1-jétől a következők: A könyvviteli és nyilvántartási számlák tagozódásának és alábontásának módosítását az Áhsz. 16. számú mellékletét képező egységes számlakeret módosítása foglalja magában. Az egységes számlakerettől nem lehet eltérni, az abban meghatározott könyvviteli és nyilvántartási számlákon kívül új könyvviteli és nyilvántartási számlát nem lehet megnyitni. A könyvviteli számlák és az egységes számlakeret 00. és 01-04. számlacsoportjában meghatározott nyilvántartási számlák saját hatáskörben további részletező könyvviteli és nyilvántartási számlákra alábonthatók, az egységes számlakeretben meghatározott esetekben alábontandók.
Az egységes számlatükörben meghatározott: = előirányzatok és követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására szolgáló számlák további részletező nyilvántartási számlákra saját hatáskörben sem bonthatók alá, = teljesítések nyilvántartására szolgáló számlák - saját hatáskörben, döntés alapján kizárólag az Áhsz. 15. számú mellékletében az egyes rovatok leírásánál a bevételek és kiadások éves költségvetési beszámolóban szerepeltetendő - „ebből:" jelzéssel feltüntetett - részletező jogcímeihez igazodó nyilvántartási számlákra bonthatók tovább, kivéve, ha a költségvetési könyvvezetési kötelezettség teljesítése olyan egyedi fejlesztésű, az adott szervezet által leadott megrendelésre tervezett, kifejlesztett és működtetett (nem dobozos) számítógépes rendszer használatával történik, amely biztosítja a számítógépes rendszer felhasználója számára egyedileg szükséges és jellemző alábontások alkalmazását.
13
2015.04.14.
3. A számlarend elkészítése Az előzőekre való tekintettel a számlarendet a következő tartalommal és felépítésben célszerű elkészteni: I. Általános rész: 1.) A számlarend célja 2.) A számlarenddel szembeni követelmények 3.) A számlarend elkészítéséért, tartalmáért, megváltoztatásáért felelős személy kijelölése 4.) A számlarendre vonatkozó jogszabályi előírások II. Részletes szabályok 1.) A számlaosztályok tartalma 2.) Nyitó- és nyitás utáni tételek 3.) Zárlati feladatok 4.) A részletező (analitikus) nyilvántartások köre és a főkönyvi könyvelés kapcsolata 5.) Összesítő bizonylatok tartalma III. Záró rendelkezések, hatálybalépés dátuma, jóváhagyás Mellékletek 1) melléklet: A költségvetési szerv által használt főkönyvi számlák száma, megnevezése (számlatükör) 2.) melléklet: A költségvetési szerv által használt szakfeladatok száma, megnevezése 3.) melléklet: A költségvetési szerv által használt kormányzati funkciók száma, megnevezése 4.) melléklet: A könyvvezetési feladatokat alátámasztó bizonylati rend és az alkalmazott bizonylatok szabályozása (bizonylati szabályzat és bizonylati album)
A számlaosztályok tartalma A számlaosztályok tartalma a pénzügyi számvitelben a következők szerint alakul. A számlaosztályok a pénzügyi számvitelben
14
2015.04.14.
A számlaosztályok tartalma a költségvetési számvitelben a következők szerint alakul. A költségvetési számvitelben a 03-09. főkönyvi számlacsoportok számláira és a kapcsolódó 00-ás ellenszámlákra kell könyvelni.
A költségvetési számvitel főbb számlaösszefüggései
A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláin a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámlával szemben kell könyvelni az eredeti előirányzatot, majd azt követően annak módosítását, átcsoportosítását, zárolását és törlését. Az egységes rovatrend K512. Tartalékok rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kizárólag az Áhsz. 42. § (1) bekezdés szerint az előirányzatokat érintő gazdasági események nyilvántartásba vételét szabad könyvelni. A kiadások elszámolása minden esetben a 05-ös számlacsoportban, a bevételek elszámolása pedig minden esetben a 09-es számlacsoportban történik. Mind a bevételi, mind a kiadási előirányzat számla minden esetben 7-es végű.
15
2015.04.14.
A követelések 09-es számlacsoportba tartozó nyilvántartási számláin a 004. Követelésnyilvántartási ellenszámlával szemben történik a követelés növekedésének - így különösen annak előírása, vásárlása, átvétele, elszámolt értékvesztés visszaírása, árfolyamváltozás miatti növekedése - és a teljesítés kivételével a csökkenésének - így különösen annak behajthatatlanná válása, értékesítése, átadása, elengedése, elszámolt értékvesztése, árfolyamváltozás miatti csökkenése - a nyilvántartásba vétele attól függően, hogy a költségvetési évben esedékes vagy a költségvetési évet követően esedékes követelésnek minősül. Nem lehet a követelések nyilvántartási számláin az Szt. szerinti biztos (jövőbeni) követeléseket nyilvántartani. A követelések főkönyvi számla minden esetben 2-es végű.
A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek 05-ös számlacsoportba tartozó nyilvántartási számláin a : 002. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlával szemben történik azok növekedésének - így különösen annak keletkezése, árfolyamváltozás miatti növekedése - és a teljesítés kivételével a csökkenésének- így különösen annak más általi átvállalása, elengedése, árfolyamváltozás miatti csökkenése - a nyilvántartásba vétele attól függően, hogy végleges vagy nem végleges, a költségvetési évben esedékes vagy költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásnak, más fizetési kötelezettségnek minősül. A kötelezettségvállalásos és végleges kötelezettségek főkönyvi számlái minden esetben 2-es végűek.
A teljesítések nyilvántartási számláin 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlával vagy a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a kiadás vagy bevétel nyilvántartásba vétele attól függően, hogy a kiadás vagy a bevétel mely tevékenység, kormányzati funkció végzése során merült fel.
16
2015.04.14.
E nyilvántartási számlákat alap- és vállalkozási tevékenység, ezen belül az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. § (3) bekezdés 1. pontja, illetve a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben meghatározottak szerint tovább kell tagolni. A 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán belül a tevékenységre, kormányzati funkcióra közvetlenül nem hozzárendelhető kiadások évközi elszámolására döntés alapján külön nyilvántartási számla nyitható. A funkcionális osztályozást az ellenszámlán kell jelölni. A teljesítések főkönyvi számla minden esetben 3-as végű. Nyitó- és nyitás utáni tételek Év elején a számlarendbe foglalt főkönyvi számlák tagolásának megfelelően, valamint az előző év végi zárómérleg alapján a főkönyvi számlákat meg kell nyitni. A nyitó egyenlegek könyvelése során érvényesíteni kell a folytonosság elvét a nyitó egyenlegeknek meg kell egyezni az előző év záró egyenlegeivel -, másrészt alkalmazni kell a számlarendbe foglalt előírásokat. A költségvetési és pénzügyi számvitel könyvelése során a számlarendben kijelölt számlákat kell alkalmazni. A főkönyvi számlák megnyitásánál az ellenszámla minden esetben a 491. Nyitómérleg számla.
A könyvviteli számlák megnyitását követően haladéktalanul, a folyó könyvelésben el kell végezni: -a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számla átvezetését a 414. Felhalmozott eredmény könyvviteli számlára, - a befejezetlen termelés költségeinek visszavezetését, és a költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek (kötelezettségek) közötti átvezetéseket a nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt. A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláit az elemi költségvetés jóváhagyását követően kell megnyitni. Az előző évi maradványt bevételként az előző évi beszámoló elkészültét követően kell nyilvántartásba venni. A nyitó tételek esetében célszerű a felelősöket, valamint a határidőket megjelölni.
17
2015.04.14.
Zárlati feladatok A könyvviteli zárlat során az Áhsz. 53. § (3) bekezdése szerinti elszámolási időszakokat követően a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében el kell végezni a szükséges kegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását, és - az Áhsz. (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti könyvviteli zárlat alátámasztására el kell készíteni a főkönyvi kivonatot. A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint az ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait - ha az Áhsz. 53. § (4)—(6) bekezdése másként nem rendelkezik - a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni. A könyvviteli zárlatot az Áhsz. 53. § (4)—(7) bekezdése szerinti tartalommal kell elvégezni havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, és évente, a mérlegkészítés időpontjáig. A havi, negyedéves és éves könyvviteli zárlat keretében az Áhsz. 17. számú mellékletében meghatározott egyezőségek vizsgálatával el kell végezni a költségvetési és a pénzügyi könyvvezetés helyességének ellenőrzését.
A részletező (analitikus) nyilvántartások köre és a főkönyvi könyvelés kapcsolata A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy az Áhsz. 14. számú mellékletében foglalt nyilvántartásokat kötelező vezetni, ha a költségvetési szerv elszámolásaiban az adott eszköz, forrás, előirányzat, kötelezettségvállalás megjelenik. A részletező nyilvántartások esetében a kötelező tartalmi követelmények mellett a költségvetési szerv a sajátosságainak megfelelő adatokkal kiegészítheti a nyilvántartásait. Minden nyilvántartás esetében meg kell jelölni a felelősöket, a határidőket, az egyeztetés módját (elektronikus, manuális) és az egyeztetés körét (főkönyvi könyvelés, egyéb belső nyilvántartásokkal való egyeztetés). A részletező nyilvántartások esetében a következő területeken az Áhsz. 14. számú mellékletében foglaltakon túlmenően további nyilvántartásokat célszerű kialakítani: - a költségvetési számvitelben a kötelezettségvállalások és végleges kötelezettségvállalások elkülönítése a 05. számlacsoporthoz kapcsolódóan, rovatrendi megbontásban; - a költségvetési számvitelben célszerű az előző évi maradvány felhasználásához külön részletező nyilvántartást vezetni, jogcímenként, évenként; - a kormányzati funkciókra történő kiadási és bevételi teljesítéseket rovatrendi bontásban kell gyűjteni; - a pénzügyi számvitelben a 36. sajátos elszámolásoknál célszerű külön részletező nyilvántartásokat vezetni, de lehet a főkönyvi számlákat is ezekben az esetekben alábontani; - az időbeli elhatárolásokhoz jogcímek szerinti tételes részletező nyilvántartás vezetése célszerű.
18
2015.04.14.
Az összesítő bizonylat tartalma Amennyiben a költségvetési szerv az egyéb gazdasági műveletek, események hatását a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített ún. összesítő bizonylat (feladás) alapján rögzíti, akkor az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendjében vagy a bizonylati rendjében köteles rögzíteni. Az összesítő bizonylatnak tartalmaznia kell a következőket: - a költségvetési szerv nevét, - az „Összesítő bizonylat” megnevezést, - az összesítésre kerülő bizonylat azonosító számát (sorozat-, vagy sorszámát), - az összesítésre kerülő bizonylat keltét, az összesítésre kerülő bizonylaton szereplő összeget, - az összesítő bizonylat készítésének időpontját, - az összesítő bizonylatot készítő aláírását, - az összesítő bizonylatot érvényesítő aláírását, - a könyvelés keltét, illetve -a könyvelő aláírását. Összesítő bizonylat alkalmazására kerülhet sor például a térítési díjakról, a helypénzekről, a rendezvényeken beszedett díjakról kiállított számlák esetében, vagy több személy részére azonos jogcímen teljesített kiadások - például segélyek - alkalmával.
A számlarendben szükséges rögzíteni továbbá a feladások készítésének rendjét, például az alábbiak szerint: „A következő esetekben készül feladás: - készletek állományváltozása. A feladási bizonylatnak tartalmaznia kell: - időszak eleji nyitó állomány összegét (+), - a tárgyidőszak állománynövekedésének összegét (+), - a tárgyidőszak állománycsökkenésének összegét (-), - a tárgyidőszak záró állományának összegét (±), - az időszak eleji nyitó- és záró állomány különbözetét." Mindezeken túl a számlarendben meg kell határozni az analitikus nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének, valamint a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartás és a feladás adatai egyeztetésének határidejét, illetve a felelősöket. A bizonylati rend és az alkalmazott bizonylatok szabályozása A Bizonylati szabályzatot az Szt. előírásaitól eltérően nem a számlarendben, hanem külön célszerű elkészíteni a következő tartalommal. I. Általános rész 1.) A szabályzat célja 2.) A szabályzat elkészítéséért felelős személyek 3.) A bizonylati elv, bizonylati fegyelem 4.) Számviteli bizonylatok 5.) Szigorú számadási kötelezettség alá tartozó bizonylatok 6.) Bizonylatok kiállítása, helyesbítése, feldolgozása és ellenőrzése 7.) Bizonylatok útja 8.) Bizonylatok tárolása, megőrzése 9.) Bizonylatokra vonatkozó jogszabályi előírások
19
2015.04.14.
II. A költségvetési szerv gazdasági eseményeihez kapcsolódó bizonylatok 1.) Befektetett eszközök bizonylatai 2.) Készletek bizonylatai 3.) Pénz- és értékkezelés bizonylatai 4.) A leltározás bizonylatai 5.) A selejtezés bizonylatai 6.) Élelmezési tevékenység bizonylatai IlI. Záró rendelkezések IV. Mellékletek Bizonylati album A Bizonylati szabályzat mellékleteként Bizonylati albumot célszerű készíteni. Ezt a jogszabályok nem teszik kötelezővé, nagyobb volumenű feladatellátási kötelezettséggel rendelkező költségvetési szerveknél azonban mindenképpen javasolt Bizonylati albumot készíteni.
Az engedélyezett létszám fogalmának megszüntetése Az Áht. I. Fejezetén belül az értelmező rendelkezések között meghatározták az átlagos statisztikai állományi létszám fogalmát, amelynek az Áht. 2015. évtől hatályos előírásainál meghatározó szerepe lesz. Ennek értelmében az átlagos statisztikai állományi létszám - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett módszertan szerint - folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató. Ennek azért van kitüntetett jelentősége, mert az Áht.-bán a korábbi 30. alcím „Létszám, személyi juttatások, illetményszámfejtés" megnevezés helyett „Személyi juttatások, illetményszámfejtés" kifejezést tartalmazza a módosított Áht. 30. alcíme. Ebben a részben legfontosabb változás, hogy a cím megnevezéséből kikerült a létszám, és a címen belüli rendelkezés megszüntette az engedélyezett létszám fogalmát. Az Áht. 43. § (1) bekezdése alapján 2015-től az egyik legfontosabb változás, hogy a személyi juttatások kiemelt előirányzatait a foglalkoztatottak jogviszonyaira és a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani. A személyi juttatások kiemelt előirányzata a megfelelő összegű, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat nélkül nem tervezhető és nem hagyható jóvá.
20
2015.04.14.
A költségvetési szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan legfeljebb az Áht. 43. § (1) bekezdés szerint számított személyi juttatások kiemelt előirányzat törvény alapján járó munkabérek, illetmények fedezetére szolgáló részének megfelelő mértékéig, a munkavégzésre irányuló más jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan legfeljebb az Áht. 43. § (1) bekezdése szerint számított személyi juttatások kiemelt előirányzat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások fedezetére szolgáló részének megfelelő mértékéig vállalható kötelezettség. A személyi juttatások tervezésének változása, az engedélyezett létszám fogalmának megszüntetése azonban nem zárja ki a tervezhetőség érdekében az említett más típusú létszám alkalmazását, figyelembevételét. Emellett a Központi Statisztikai Hivatal által közétett módszertana szerint folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató lesz pl. az a mérőszám, ami a takarékosabb önkormányzati gazdálkodás szempontjából a költségvetési szerv gazdasági szervezettel való rendelkezését vagy annak hiányát megalapozza.
Önkormányzati költségvetési szervek gazdasági szervezete Az elmúlt évben beiktatták az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szövegébe a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó egységes szabályokat, amely a gazdasági szervezet léte alapján differenciált a költségvetési szervek között. Az Ávr. egyrészt rögzítette a költségvetési- szervtípusok körét, másrészt azokat az önkormányzatra, illetve költségvetési szervekre vonatkozó mennyiségi ismérveket, amelyek alapján a költségvetési szerv alanyi jogon rendelkezhetett gazdasági szervezettel. A korábbi szabályozás az önkormányzati alrendszerben a gazdasági szervezettel való rendelkezést a következők szerint határozta meg: * az 5000 fő lakosságszámot meghaladó település önkormányzati hivatala és az a közös önkormányzati hivatal, amelyhez tartozó települések összlakosságszáma az 5000 főt meghaladja, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala, az a költségvetési szerv, amely éves kiadási főösszege a kétmilliárd forintot meghaladja. Az Ávr.-nek ezt a rendelkezését hatályon kívül helyezték és 2015. január 1-jétől az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése határozza a gazdasági szervezetre vonatkozó feltételrendszereket. Az új szabályozás mindenekelőtt deklarálja, hogy a költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkezik, felsorolja egyes típusait és megjelöli a kivételeket
21
2015.04.14.
Ezek az előírások az éves átlagos statisztikai létszámhoz kapcsolva szabályozzák a gazdasági szervezettel való rendelkezést. Kivételek a következők: A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az önkormányzati hivatal vagy - az irányító szerv döntése alapján - az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv látja el. E rendelkezést nem kell alkalmazni az irányító szervre, az önkormányzati hivatalra, az alaptevékenységként költségvetési szerv gazdálodási feladatainak ellátására létrehozott (pl. CAMESZ, GESZ stb.) költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amely törvény, kormányrendelet alapján vagy az állam nemzetközi kötelezettségére tekintettel gazdasági szervezettel rendelkezik. Az irányító szerv döntése alapján az a) pont előírásait a 100 fő éves átlagos statisztikai állományi létszámot elérő költségvetési szervre is alkalmazni kell.
Fontos változás, hogy az elmúlt évben a jogszabály megengedőbb volt, mivel az irányító szerv döntése alapján akkor is lehetett gazdasági szervezetet létrehozni, ha a költségvetési szerv az általános feltételeknek nem felelt meg. Az új szabályozás viszont megtiltja az irányító szerv számára a gazdasági szervezet létrehozását, vagy annak fenntartását, ha az általános feltételek nem állnak fenn. Ez azt jelenti, hogy azoknál a költségvetési szerveknél, ahol az éves átlagos statisztikai állományi létszám a 100 főt nem éri el, a gazdasági szervezetet meg kell szüntetni. Ennek a követelménynek a módosított Áht. 111. § (27) bekezdése (átmeneti rendelkezések) értelmében a költségvetési szerv 2015. április 1-jén kell, hogy megfeleljen. Ezeket a költségvetési szerveket tehát 2015. március 31-éig át kell alakítani. A költségvetési szerv feladatellátásának a részletes belső rendjét és módját továbbra is a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni. Az Áht. 10. § (6) bekezdése értelmében a költségvetési szerv képviseletét a költségvetési szerv vezetője látja el, amely jogkör gyakorlása jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint - esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve - a költségvetési szerv vezetőjének helyettesére vagy más dolgozójára ruházható át.
22
2015.04.14.
Az önkormányzatok éves beszámolójának kincstár által történő felülvizsgálata A Költségvetés megalapozásáról szóló törvény újraszabályozta az Áht. VII. Fejezetét. Ennek alapján a fejezetből elhagyták a helyi önkormányzat költségvetési támogatására vonatkozó szabályokat, figyelemmel arra, hogy jogi jellegüket tekintve nem különböznek aszerint, hogy a központi költség vetés mely fejezete terhére nyújtják. A helyi önkormányzatok költségvetési támogatására tehát a Költségvetés megalapozásáról szóló törvény elfogadásával az Áht. VI. Fejezetét kell alkalmazni az abban meghatározott általános szabályok szerint, a helyi önkormányzatok tekintetében érvényesülő speciális eltérésekkel. Az Áht. ilyen módosításával a Költségvetés megalapozásáról szóló törvény egyértelmű helyzetet teremtett a jogalkalmazás tekintetében is, figyelemmel arra, hogy a jelenleg hatályos szabályozás tekintetében az Áht. VI. és VII. Fejezetének együttes alkalmazása, értelmezése a jogalkalmazásban számos problémát vetett fel. A Költségvetés megalapozásáról szóló törvény szerinti érdemi, tartalmi változás a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások felülvizsgálatának szabályozásában jelent meg, amely az eljárást - az ilyen támogatások évközi ellenőrzéséhez igazítottan - a hatósági ellenőrzés szabályaira alapítja. Korábban ugyanis az Áht. csak a zárszámadás előterjesztésének időpontját határozta meg, az elfogadás időpontjáról azonban nem rendelkezett.
A kincstár ellenőrzési jogköre az Áht. 68/A. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési terjesztésekor benyújtandó dokumentumok körére vonatkozó előírásokat módosította és kibővítette. Ennek értelmében a helyi önkormányzat költség vetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, majd a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy a tervezet a képviselőtestület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A zárszámadási rendelet tervezetével együtt tájékoztatásul a képviselő-testület részére be kell nyújtani a kincstárnak - az Áht. 68/A. §-a szerinti ellenőrzés keretében - a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójával kapcsolatosan elkészített jelentését. Ennek megfelelően a kincstár a helyi önkormányzat beszámolójának felülvizsgálatát hatósági ellenőrzés keretében végzi, amelynek során a rendelkezésre álló adatokra támaszkodva vagy helyszíni ellenőrzéssel állapítja meg a támogatás felhasználásának megalapozottságát.
23
2015.04.14.
Ha a kincstár a felülvizsgálatkor az éves költségvetési beszámolóban közölt adatokhoz képest eltérést tár fel - amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak -, kötelezi a helyi önkormányzatot az éves költségvetési beszámoló módosítására vagy a hatósági ellenőrzés eredménye alapján indított közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozatában megállapítja a helyi önkormányzatot megillető vagy az általa visszafizetendő támogatás összegét. Lényeges törvényi változás, hogy az Áht. 2015-től a kincstár számára - az Állami Számvevőszék sarkalatos törvényben meghatározott ellenőrzési feladat- és hatáskörével öszzehangoltan - ellátandó feladatként határozza meg a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok éves költség- vetési beszámolójának szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzését. Ennek célja, hogy az adott évben elvégzett ellenőrzések alapján, az eredményeket a teljes sokaságra kivetítve megállapítsák, hogy az önkormányzati alrendszer éves beszámolói megbízhatóak, valós képet mutatnak és lényeges hibát nem tartalmaznak. Az ellenőrzés módszertana nemzetközi standardokon alapul, amelyet a kincstár az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével alakít ki.
Az Áht. 83. § (6) bekezdése szerint, amennyiben a helyi ön kormányzat nem fogadta el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő utolsó napját követő hónap első napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi ön kormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. A Költségvetés megalapozásáról szóló törvény meghatározza a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet megalkotásának határidejét, ezzel egyértelművé teszi a szankció alkalmazásának kezdő időpontját.
24
2015.04.14.
A zárszámadásirendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztésének új szabályai Továbbra is hatályos az az előírás, hogy a zárszámadási rendelet tervezetének az előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: az Áht. 24. § (4) bekezdése szerinti * mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat-felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni, * a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Gst. 3. §-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, belés külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban, * a vagyonkimutatást, és * a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását. Az előzőek alapján a zárszámadással kapcsolatban a változást egyrészt az jelenti, hogy a zárszámadási rendelet-tervezet előterjesztésének határidejére vonatkozó előírás nem a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napját jelöli meg, hanem egyértelművé teszi, hogy azt meddig kell elfogadni, illetve kihirdetni. Ez azt jelenti, hogy a zárszám adási rendelet-tervezetet úgy kell a képviselő-testület elé terjeszteni, hogy az előterjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. Másrészt új előírás a zárszámadással kapcsolatban, hogy 2015-től a zárszámadási rendelet-tervezettel együtt tájékoztató jelleggel a képviselő-testület részére be kell nyújtani a kincstár által a beszámoló vizsgálatáról készült jelentést is.
Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet változásai Az Áht. előírása értelmében - jelen cikk 1.3. pontjában részletezettek szerint - az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok 2015-től kizárólag a Kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait - az egyes kormányrendeleteknek Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelettel módosított - 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 3/A alcíme a kormányzati szektorba nem sorolt, 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletének engedélyezése cím alatt tartalmazza. A 2015-től hatályba lépett új előírás értelmében a gazdasági társaság adósság keletkeztető ügyletének vállalásához a Gst. 10/E. §-a alapján szükséges hozzájárulás iránti kérelmet a Gst. 10/E. § (1) bekezdése szerinti önkormányzatnak a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtania legkésőbb a tárgyév november 20-áig. A kérelemnek tartalmaznia kell: az ügylet típusát, futamidejét, devizanemét, a lehívás ütemezését, fejlesztési célú ügylet esetén a fejlesztési cél megjelölését, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását és a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását, és ej működési célú ügylet esetén a felhasználás céljának összefoglalását.
25
2015.04.14.
Az Ávr.-ben ( 368/2011. ( XII.31.) Korm. r. megfogalmazott változások Vállalkozási tevékenység folytatásának új szabálya A költségvetési szervek vállalkozási tevékenységet továbbra is végezhetnek, azonban ennek feltételei 2015-től szigorodtak. A korábbi előírás értelmében az Ávr. 3. § (3) bekezdése szerint: „Ha a vállalkozási tevékenység maradványa egymást követő három évben negatív a vállalkozási tevékenységet meg kell szüntetni.” Az új előírás értelmében a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa nem lehet negatív. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozási tevékenységet, amennyiben veszteséges azonnal meg kell szüntetni. Az alapító okirat, valamint a szervezeti és működési szabályzat tartalmának változásai Az alapító okirattal foglalkozó részben a legfontosabb változás, hogy az alapító okiratnak tartalmaznia kell nemcsak a költségvetési szerv nevét, hanem a megnevezését magyar nyelven és idegen nyelven, továbbá a rövidített nevét is. Ugyanakkor az alapító okiratban nem kell már feltüntetni az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését. A szervezeti és működési szabályzat tartamára vonatkozó előírásból kikerült a gazdasági szervezet engedélyezett létszámának meghatározása, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölése is. A korábbihoz képest más módon, aktualizált hivatkozással írja elő egy szövegrész azoknak a költségvetési szerveknek a felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv - az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése alapján - az Áht. 9. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátja.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) által bevezetett új szabályok Lényeges változás, hogy a Költségvetés megalapozásáról szóló törvény biztosítja, hogy a helyi iparűzési adóból az önkormányzati hivatalok dolgozóinak személyi juttatásait nem, illetve csak az elismert létszám állami támogatásból nem fedezett részében lehet finanszírozni. Emellett meghatározza a települési adó és a helyi iparűzési adó felhasználási szabályait. Ennek szabályait a Htv. 36/A. §-sal kiegészített rendelkezései tartalmazzák. Ennek értelmében a helyi iparűzési adóból származó bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének h0atáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható azt meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben a települési önkormányzatot az adóerő-képessége szerint a központi költség vetésről szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli.
26
2015.04.14.
További változást jelent, hogy a Htv. korábbi rendelkezései alapján az önkormányzati adóhatóság számára a megállapított adót az ingatlan tulajdonosára akkor háríthatta át, ha a végrehajtási eljárás eredménytelenül zárul. A Költségvetés megalapozásáról szóló törvény egy módosítással ezt kiterjeszti azon esetekre is, amikor az önkormányzati adóhatóság nem végrehajtási, hanem méltányossági eljárás keretében állapítja meg, hogy adózó az adót nem képes megfizetni. Ebben az esetben a tulajdonos jogai nem sérülnek, hiszen az áthárítást követően neki is jogosultsága van méltányossági eljárásra.
Egyéb önkormányzati feladatot érintő változás, illetve egyéb feladat 2015-ben Az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény 64. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte az Áht. 24. § (1) bekezdését, valamint az Áht. 87. §-át. Ez azt jelenti, hogy megszűnt a költségvetési koncepció készítésére vonatkozó kötelező előírás, továbbá a költségvetés féléves és há3rom negyedéves gazdálkodásának helyzetéről szóló tájékoztató (beszámoló) készítésére vonatkozó kötelezettség. A koncepciókészítéssel foglalkozó Ávr. 26. §-át is 2014. október 16-ától hatályon kívül helyezték. Aktuális feladatként jelentkezik 2015-ben az önkormányzatoknál - a 2014. október 12-ei önkormányzati választásokból adódóan - a gazdasági program elkészítése és jóváhagyása. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 116. § (5) bekezdése értelmében ugyanis az önkormányzatok képviselő-testületeinek az alakuló ülését követő hat hónapon belül kell a gazdasági programot elfogadniuk. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúlik, úgy az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül azt is köteles felülvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
27
2015.04.14.
A nemzetgazdasági miniszter 37/2014. (XII. 10.) NGM rendelete az államháztartás számvitelének változásaival kapcsolatos feladatokról, az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosításáról és az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet hatályon kívül helyezéséről
Az államháztartás számvitelének változásaival kapcsolatos feladatok 1. § a.) E rendelet hatálybalépését követően a 059162. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség pénzeszközök betétként elhelyezésére és a 098172. Követelés betétek megszüntetésére nyilvántartási számlák egyenlegét a 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlával és a 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámlával szemben meg kell szüntetni, b.) a 059161. Pénzeszközök betétként elhelyezése előirányzata és a 098171. Betétek megszüntetése előirányzata nyilvántartási számlák egyenlegét a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámlával szemben a betétek 2014. évi elhelyezéséből és annak megszüntetéséből származó összeggel le kell csökkenteni.
2. § (1) Az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet alapján elkészített rendező mérlegben az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokról az előlegek közé átvezetett összegeket, valamint az abban kimutatott helyi adó túlfizetéseket - ha 2014. december 31-éig nem kerültek kivezetésre - 2015. január 1-jétől az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet 2014. december 31-én hatályos 10. § (2) és (4) bekezdése szerint kell könyvelni. A nyilvántartási számlák 2015. évi nyitása során nem lehet megnyitni az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 43. § (13) bekezdés b) pontjában meghatározott rovatokhoz kapcsolódóan vezetett azon nyilvántartási számlák 2014. évi záró egyenlegét, amelyek esetén a 2014. évben hatályos szabályok alapján követelést a teljesítést megelőzően is nyilvántartásba lehetett venni. A könyvviteli számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én a 331. Kincstáron kívüli forintszámlák számlacsoport könyvviteli számlái záró egyenlegét a 3311. Kincstáron kívüli forintszámlák és a 3318. Kincstáron kívüli forintszámlák értékvesztése és annak visszaírása könyvviteli számlákon, a 332. Kincstári forintszámlák számlacsoport könyvviteli számláinak záró egyenlegét a 3312. Kincstárban vezetett forintszámlák könyvviteli számlán, a 333. Devizaszámlák számlacsoport könyvviteli számlái záró egyenlegét a 332. Devizaszámlák számlacsoport könyvviteli számláin kell megnyitni.
28
2015.04.14.
A könyvviteli számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én a 34. Idegen pénzeszközök számlacsoport könyvviteli számláinak záró egyenlegét a 33. Forintszámlák és devizaszámlák számlacsoport könyvviteli számláin, a 368. Egyéb sajátos forrásoldali elszámolások könyvviteli számla záró egyenlegét a 3678. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok és a 36791. Nemzetközi támogatási programok pénzeszközei könyvviteli számlákon kell megnyitni. A könyvviteli számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én a 36514. Foglalkoztatottaknak adott előlegek könyvviteli számla záróegyenlegét a 36515. Foglalkoztatottaknak adott előlegek könyvviteli számlán, a 36515. Egyéb adott előlegek könyvviteli számla záró egyenlegét a 36514. Igénybe vett szolgáltatásra adott előlegek és a 36516. Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések könyvviteli számlákon kell megnyitni, a 365184. Foglalkoztatottaknak adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása könyvviteli számla záró egyenlegét a 365185. Foglalkoztatottaknak adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása könyvviteli számlán kell megnyitni, a 365185.Egyéb adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása könyvviteli számla záró egyenlegét a 365184. Igénybe vett szolgáltatásra adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása és a 3651856. Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések értékvesztése és annak visszaírása könyvviteli számlákon kell megnyitni.
A könyvviteli számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én a 412. Nemzeti vagyon változása könyvviteli számla záró egyenlegében a gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése miatt a társaságnak ténylegesen átadott eszközök értékeként kimutatott összeget ezen a könyvviteli számlán kell megnyitni, és azt a nyitást követően a 3658. Gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése esetén a társaságnak ténylegesen átadott eszközök könyvviteli számláira kell átkönyvelni.
29
2015.04.14.
A nyilvántartási számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én : a 055112. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre nyilvántartási számla záró egyenlegét a 055112. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú támogatásokra az Európai Uniónak és a 055122. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb működési célú támogatásokra államháztartáson kívülre nyilvántartási számlán, a 05882. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb felhalmozási célú támogatásokra államháztartáson kívülre nyilvántartási számla záró egyenlegét a 05882. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb felhalmozási célú támogatásokra az Európai Uniónak és a 05892. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb felhalmozási célú támogatásokra államháztartáson kívülre nyilvántartási számlán, a 0591222. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség forgatási célú belföldi értékpapírok beváltására nyilvántartási számla záró egyenlegét a 0591232. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség kincstárjegyek beváltására és a 0591242. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására nyilvántartási számlán, a 0591232. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlására nyilvántartási számla záró egyenlegét a 0591222. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlására nyilvántartási számlán,
a 0591242. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség befektetési célú belföldi értékpapírok beváltására nyilvántartási számla záró egyenlegét a 0591252. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség belföldi kötvények beváltására és a 0591262. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására nyilvántartási számlán, a 059242. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség külföldi hitelek, kölcsönök törlesztésére nyilvántartási számla záró egyenlegét a 059242. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek és a 059252. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi pénzintézeteknek nyilvántartási számlán, a 094102. Követelés egyéb működési bevételekre nyilvántartási számla záró egyenlegét a 094102. Követelés biztosító által fizetett kártérítésre és a 094112. Követelés egyéb működési bevételekre nyilvántartási számlán,
30
2015.04.14.
a 09622. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről nyilvántartási számla záró egyenlegét a 09622. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére az Európai Uniótól, a 09632. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől és a 09642. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről nyilvántartási számlán, a 09632. Követelés egyéb működési célú átvett pénzeszközökre nyilvántartási számla záró egyenlegét a 09652. Követelés egyéb működési célú átvett pénzeszközökre nyilvántartási számlán, a 09722. Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről nyilvántartási számla záró egyenlegét a 09722. Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére az Európai Uniótól, a 09732. Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől és a 09742. Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről nyilvántartási számlán, a 09732. Követelés egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközökre nyilvántartási számla záró egyenlegét a 09752. Követelés egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközökre nyilvántartási számlán kell megnyitni.
A könyvviteli és nyilvántartási számlák 2015. évi nyitása során a (3)-(7) bekezdésekben nem nevesített megváltozó elnevezésű könyvviteli és nyilvántartási számlákat a 2014. december 31-én azonos számmal lezárt könyvviteli és nyilvántartási számlákon kell megnyitni. Ha a könyvviteli számla az egységes számlatükör 2015. évi módosításával részletesebb - több könyvviteli számlával alábontott -, a nyitást a részletesen alábontott könyvviteli számlákra kell elvégezni. A nyilvántartási számlák 2015. évi nyitását követően a váltóval rendelkező helyi önkormányzatnak, nemzetiségi önkormányzatnak, társulásnak el kell végeznie az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 43. § (10) bekezdése szerinti elszámolást.
31
2015.04.14.
A közteherviselés szabályai A meghatározott közteher-viselési rendelkezések közül a Költségvetés megalapozásáról szóló törvény kiemelte a bírságot, mint fizetési kötelezettséget az alapvető közteherjellegű pénzügyi kötelezettségek közül figyelemmel arra, hogy pénzügyi jogi szempontból és az Alaptörvény értelmében sem közteherjellegű fizetési szankció, hanem pénzügyi szankció. A Költségvetés megalapozásáról szóló törvény 2015. január 1-jétől új előírást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy bírság fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, a korlátlan enyhítés vagy a jogellenes magatartás csekély súlya miatt a kiszabás mellőzésének lehetőségét megállapítani kizárólag törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok adósságállományának korlátai Az önkormányzatok kötelezettségeinek cégeiken történő kontrollálatlan növekedése elkerülése érdekében 2015. január 1-jétől a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kizárólag a Kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet. A Költségvetés megalapozásáról szóló törvény alapján az ilyen gazdasági társaságok adósságkeletkeztetése iránti kérelmet a legnagyobb tulajdonrésszel rendelkező önkormányzat nyújthatja be. A döntés és a kérelem részletszabályait a kormány rendeletben szabályozza.
Az államháztartáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változásai A közfeladatok Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 3/A§ rendelkezik a közfeladatok meghatározásáról 1. Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. 2. A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével vagy azok ellátásának szükséges pénzügyi fedezet e törvényben meghatározott eszközökkel, részben vagy egészben történő biztosításánál valósul meg. A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet. 3. A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a közfeladat ellátásának módját és egyidejűleg rendelkezni az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról. Új közfeladat kizárólag az annak ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén írható elő vagy vállalható. Ha a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell a pénzügyi fedezet biztosításáról vagy a közfeladat megszüntetéséről.
32
2015.04.14.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 4/A§ A tervezés, gazdálkodás és beszámoló alapvető szabályai: 1. Az államháztartásban a bevételek és kiadások: - A 6§ 2-6 bekezdése szerint kiemelt előirányzatokra közgazdasági jelleg szerint, - Működési célú támogatások áh-n belülről és kívülről, - Közhatalmi bevételek (amelyek adókból illetékekből járulékokból hozzájárulásokból bírságokból és más fizetési kötelezettségekből származnak - Felhalmozási bevételek és kiadások közgazdasági jellege szerint finanszírozási jelleg szerint kell a változásokat figyelembe venni Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 7§ (1) A költségvetési szerv fogalma, tevékenységei 1. A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátás létrejött jogi személy. 2. A költségvetési szerv tevékenység lehet: - alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratban szakmai alapfeladatként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. - vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelező végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 34§ Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása az államháztartás önkormányzat alrendszerében 34.§ 1. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról az 2. és a 3. bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt. 2. A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a hely önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás. 3. A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosítható kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak. 4. A képviselő-testület a 2 és a 3 bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzatátcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként. A döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31.-i hatállyal módosítja a költségvetési fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselőtestület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
33
2015.04.14.
Személyi juttatások, illetményszámfejtés -A központosított illetményszámfejtés fontosabb szabályai: az Áht. 44§ 1.bekezdés alapján, Ellátottak tevékenységének változása Ávr. 62§ alapján (Ávr. 368/2011 XII 31. Korm. R.) A foglalkoztató kötelezettségei a központosított illetményszámfejtés rendszerében az Ávr. 62/a-62/B. §-ában, 62/D. § 2-4 bekezdésében, /2. § 1 bekezdésében találhatóak a változások A kincstári ellenőrzés Az önkormányzatok könyvvezetési, adatszolgáltatási kötelezettségének és az éves költségvetési beszámolójuk kincstári ellenőrzése. A kincstár felhatalmazást kapott ezek ellenőrzésére. A kincstár megállapításait jelentésben összegzi, ahol végeztek ilyen ellenőrzést, azt a testület elé is be kell terjeszteni a zárszámadással együtt.
Törzskönyvi nyilvántartás: -A központosított illetményszámfejtő rendszer összekapcsolása a törzskönyvi nyilvántartással - A törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzés, törlés elmaradása hiányában a költségvetési szerv által kötött szerződés semmisség jogkövetkezménye -A kincstár bírságkivetési jogának szabályai A szervet, és nem annak vezetőjét terheli a bírság, a bírástétel emelkedett.
34
2015.04.14.
Immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése Idegen tulajdonú eszköztök értékcsökkenése A költségvetési szerv területén és használatában lévő idegen tulajdonú eszközök nyilvántartása a nullás számlaosztályban, a tulajdonos által közölt bruttó értéken történik. Értékelésre eszek az eszközök nem kerülhetnek, ezt az értékelési szabályzatban rögzíteni kell. A leltározási szabályzatban kell rögzíteni, hogy az idegen tulajdonú eszközöket a leltározás során külön leltáríven kell kimutatni, mivel eszek az eszközök, készletek nem képezik a költségvetési szerv vagyonát. Így a mérlegben nem szerepeltethetők. Idegen tulajdonú eszközök és készletek nem értékesíthetők, nem selejtezhetők. Ha azok feleslegessé vagy selejtté váltak, akkor vissza kell adni a tulajdonosnak. Az új Áhsz 30.§-a szerint értékcsökkenés a saját tulajdonú eszközök után számolható el. Az idegen helyen tárolt eszközökre is a tulajdonos számolja el az értékcsökkenési leírást, és nem a használó. A 0-s számlaosztályban nyilvántartott idegen tulajdonú eszközök után sem számolható el értékcsökkenési leírás ! 69
Immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése
Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő. Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.
70
35
2015.04.14.
Immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése Új Áhsz. 17. § (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérések: • Az immateriális javak esetén a terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa a) vagyoni értékű jogoknál 16%, vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs, b) szellemi termékeknél 33%. • Azokat az eszközöket, amelyek éven túl használódnak el, és a bekerülési értékük nem éri el a 200.000.-Ft-ot, kis értékű eszközöknek kell tekinteni, és a bekerülési értéküket a beszerzést, illetve az, üzembe helyezést, használatba vételt követően, de legkésőbb a negyedéves zárlati feladatok végrehajtása során egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként kell elszámolni. ( itt nincs mérlegelési jog) • A kis értékű immat. javak és tárgyi eszközöket is beruházási kiadásként kell elszámolni csak a költségvetési számvitelben ! •
Az új Áhsz. hatályba lépése nem érinti a 2014. január 1-ét megelőzően üzembe helyezett, használatba vett eszközök korábban megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsát, korábban elszámolt terv szerint értékcsökkenését, és a hátralévő időszakban még elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának szabályait, azonban saját döntés alapján a számviteli politikában e rendelet szabályai kiterjeszthetők ezen eszközökre is.
•
E rendelet hatálybalépése nem érinti a 2014. január 1-ét megelőzően beszerzett, de még üzembe nem helyezett, használatba nem vett tárgyi eszközök – ide értve a kisértékű tárgyi eszközöket is – korábban megállapított bekerülési értékét. A korábbi értékcsökkenési kulcsokat tehát a tárgyi eszközök esetében a használatban történő kivonásig alkalmazni lehet !!
•
71
Immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése •
A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. (TAO)
•
Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik.
• A 25 millió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni !!
72
36
2015.04.14.
Immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terven felüli értékcsökkenést az Szt. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben kell elszámolni. A terven felüli értékcsökkenésére az Szt. 53. §-át kell alkalmazni azzal, hogy azok kiegészítő mellékletben történő indoklására vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. (új Áhsz. 17. § (5)) • Szt. 53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha • b) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; • c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. [Nem számolható el terven felüli értékcsökkenés a piaci érték változása miatt (az Szt. 53. § (1) a) pontja lenne.)] 73
Immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése •
A terven felüli értékcsökkenés elszámolása során csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben.
az érték hogy az beruházás érvényes
•
Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül – a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – ki kell vezetni. Az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni. (Szt. 53. § (2))
74
37
2015.04.14.
Immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése •
Az immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. (53. § (4))
•
Amennyiben a terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása miatt az immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, összegének csökkentésével, – a megbízható és valós összkép érdekében – az eszközt piaci értékére, legfeljebb az immateriális jószág, tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére az egyéb eredményszemléletű bevételekkel szemben vissza kell értékelni (visszaírás). (57. § (2))
Terven felüli értékcsökkenés elszámolása: egyéb ráfordítás Terven felüli értékcsökkenés visszaírása: egyéb eredményszemléletű bevétel 75
Vagyonkezelésbe adás számviteli elszámolása A vagyonkezelésbe adott eszközök között kell kimutatni azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését, amelyek üzemeltetését államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek átadta a költségvetési szerv, és erre vagyonkezelői szerződést kötött. Átadáskor az eszközök bruttó értékét, elszámolt értékcsökkenését a vagyonkezelésbe adott eszközök közé kell átvezetni, és ezen államháztartáson kívüli eszközök a 18-as számlaosztályban kerülnek kimutatásra. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adás elszámolása az államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek csak pénzügyi számvitel szerint az alábbi: 1. 2. 3. 4.
Bruttó érték átvezetése : T 181-185 - K 11/121-141 Terv szerinti écs, terven felüli écs elszámolása : T 118-148, 119-149 - K 188,189 Értékhelyesbítés átvezetés : T 186 – K 116-146 A vagyonkezelésbe adott immat.javak , tárgyi eszközökkel kapcsolatos sajátos visszapótlási követelés elszámolása pénzügyi számvitel szerint T 3655 – K 412
76
38
2015.04.14.
Befektetett pénzügyi eszközök a mérlegben •
•
•
A mérlegben a befektetett pénzügyi eszközökön belül kell kimutatni a tartós részesedéseket, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését. A mérlegben a tartós részesedések között az olyan gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el. A tartós részesedések között kell kimutatni továbbá az állam jegybankban, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásokban való részesedéseit, valamint a nem gazdasági társaságban lévő más tartós befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító részesedéseket. A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben még nem esedékes, és azokat a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben nem szándékoznak értékesíteni. (új Áhsz. 11. § (8)(10)) 77
Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpírok a mérlegben •
•
•
A mérlegben az értékpapírokon belül kell kimutatni a nem tartós részesedéseket és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat. A mérlegben a nem tartós részesedések között az olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket egy éven belül értékesíteni szándékoznak. A mérlegben a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között a kárpótlási jegyeket, a kincstárjegyeket, valamint az olyan államkötvényeket, helyi önkormányzatok kötvényeit és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat – ide értve a befektetési jegyeket is – kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben esedékes, vagy azokat a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben értékesíteni szándékoznak. (új Áhsz. 12. § (10)-(12))
78
39
2015.04.14.
Részesedések, értékpapírok mérlegértéke • • • • • •
• • • • •
A mérlegben a részesedéseket, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. (új Áhsz. 21. § (3)) A mérlegben az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt a bekerülési értéken lehet kimutatni mindaddig, amíg a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor várhatóan a névértéket és a felhalmozott kamatot megfizeti. (új Áhsz. 21. § (4)) A vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési értéke az egységes rovatrend szerint : K9121. Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása, K9123. Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása, K922. Befektetési célú külföldi államkötvények, egyéb értékpapírok vásárlása, K921. Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. (új Áhsz. 16. § (6)) 79
Részesedések, értékpapírok bekerülési értéke
•
•
•
Követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. (Szt. 50. (1)) Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára. (Szt. 50. (2)) A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. (Szt. 50. § (4))
80
40
2015.04.14.
Részesedések, értékpapírok bekerülési értéke •
•
A vagyonkezelésbe vett eszközök – ide értve, ha a vagyonkezelői jog más vagyonkezelőtől való átvétellel, költségvetési szerv átalakításával, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban keletkezik, de ide nem értve, ha a vagyonkezelői jog vásárlással, saját előállítással keletkezik – bekerülési értéke a vagyonkezelésbe adónál kimutatott bruttó érték. Az átvételt követően a vagyonkezelésbe adónál az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést a vagyonkezelésbe vevőnek nyilvántartásba kell vennie. (új Áhsz. 15. § (2)) Amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír (függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel) mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értékét, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. (Szt. 54. §(6))
81
Részesedések, értékpapírok értékvesztése •
•
Az Szt.-ben meghatározott eszközök után értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztés elszámolására a (2)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel az Szt. 54–56. §-át kell alkalmazni. (új Áhsz. 18. § (1)) A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a 100.000 – tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a 10 millió – forintot. (új Áhsz. 18. § (2))
82
41
2015.04.14.
Közbeszerzés keretében - mint építési beruházás - klímaberendezések cseréje történik. A klímaberendezések az ingatlanra ráaktiválhatók-e vagy azokat külön, mint gépet, berendezést kell nyilvántartani. A cserével kapcsolatos munkálatok során közbeszerzési díj, tervezői díj, tanácsadói díj kifizetése merült fel. Ezek elszámolhatók-e a beruházás bekerülési értékébe vagy dologi kiadás lesz? A beruházáshoz kapcsolódóan „műszaki tanácsadás és szakértői» szerződés megkötésére került sor. Jól gondoljuk, hogy ezt nem lehet a beruházás részeként elszámolni? Az Áhsz. 11. § (3) bekezdésének előírásai szerint - az Szt. 26. § (2) bekezdésében foglaltakkal azonosan - az ingatlanok között kell nyilvántartani a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Ennek alapján, véleményünk szerint, a klímaberendezések nem tartoznak az ingatlanok közzé, így azok nem aktiválhatok rá az épületre, csak mint gép, berendezés tarthatók nyilván. A klímaberendezések cseréje - tartalmát tekintve - a régi elhasznált klímaberendezések helyett új berendezések beszerzésére, vásárlására irányuló tevékenység. A tárgyi eszközök vásárlással történő beszerzésére az Áhsz. 16. § (3) bekezdésének előírásait kell alkalmazni. Jelen esetben a bekerülési érték a K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódó végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási számlán nyilvántartott vételár. A felsorolt díjak és a kapcsolódó szerződésekből fakadó fizetési kötelezettségek nem részei a bekerülési értéknek, azokat a közgazdasági tartalomnak megfelelő rovatok nyilvántartási számláin kell elszámolni.
42
2015.04.14.
Európai uniós projekt kivitelezése esetén az alábbi tételek közül, melyek azok, amelyek a bekerülési érték részét képezik? - Energetikai tanulmány, vizsgálat költsége, - tájékoztatás és nyilvánosság költsége, - mérnöki feladatok (rehabilitáció) költsége, - műszaki ellenőr költsége, - épület energetikai tanúsításának költsége, - auditigazolás költsége, -auditálás és tervezési feladatok ellátásának kiszámlázása egy számlában. Az Áhsz 16. § (3b) bekezdése alapján a felsorolt tételek közül az alábbiakat lehet megítélésünk szerint figyelembe venni a bekerülési érték meghatározásánál: energetikai tanulmány, vizsgálat költsége; mérnöki feladatok (rehabilitáció) költsége; műszaki ellenőr költsége; épület energetikai tanúsításának költsége (feltéve, ha a tanúsítvány megléte a beruházás üzembe helyezésének feltétele, ellenkező esetben nem a bekerülési érték része). Az auditálás és a tervezési feladatok ellátásának egy számlában történő kiszámlázásánál az auditálásnak megfelelő összeg nem része a bekerülési értéknek. A tervezési feladatok költségei csak abban az esetben képezik a bekerülési érték részét, ha a beruházás megvalósításához közvetlenül kapcsolódnak. A számviteli vagy egyéb jellegű tervezési feladatokhoz (pl. likviditástervezés, a beruházásból származó pénzáramok tervezése, projekttervezés stb.) kapcsolódó költségek ellenben nem részei a bekerülési értéknek. A tájékoztatás és nyilvánosság, valamint az auditigazolás költségei szintén nem részei a bekerülési értéknek.
Az államháztartási számvitellel kapcsolatban szeretnék szakmai iránymutatást kérni. A 2014. IV. negyedévi dolgozói lakásvásárlási kölcsönök törlesztő részletét a pénzintézet 2015 januárjában írja jóvá a bankszámlánkon. Kérdésem, hogyan kell elszámolni ezt a törlesztő részletet, munkáltatói kezelési költségeket, kamatokat, amelyeket csak a pénzintézet kimutatásában látunk, pénzforgalmilag nem teljesültek decemberben, de a mérlegben szerepeltetni kell? Az Áhsz. 53. § (2) bekezdésének értelmében a bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon, a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Amennyiben a munkáltatói lakáskölcsön 2014. IV. negyedévi törlesztő részletét a pénzintézet csak 2015 januárjában utalja át és ad róla értesítést (mint ahogy azt Ön is írja), úgy annak kimutatására is csak a 2015. évi folyó könyvelés keretében kerülhet sor. A törlesztő részlet 2014. évi elszámolására - a korábbi évek gyakorlatától eltérően - nincs lehetőség, mivel az Áhsz. szigorú előírásai nem teszik lehetővé a következő évben jóváírt törlesztés követelésállományra gyakorolt csökkentő hatásának rovatrendet nem érintő elszámolását.
43
2015.04.14.
Kérdésünk, hogy vajon az eszközök bekerülési értékének részét képezi-e az előzetesen felszámított, de vissza nem igényelhető áfa? A bizonytalanság abból adódik, hogy az Áhsz. 15. § (1) bekezdése a bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára az Szt. 47. § (9) bekezdésének alkalmazását írja elő, azzal, hogy ugyanezen szakasz, azaz az Szt. 47. § (1)—(2) és (4)—(8) bekezdéseire hivatkozik vissza. Az Szt. 47. § (1)-(2) bekezdései viszont az előzetesen felszámított, de vissza nem igényelhető áfát a bekerülési érték részeként határozzák meg. Az Áhsz. 15. § (1) bekezdése alapján az Szt. 47. § (9) bekezdését csak a bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára nézve kell alkalmazni, vagyis azokat felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pontjában definiált fogalom alapján a vételár általános forgalmi adót nem tartalmazhat, így - függetlenül attól, hogy egy adott termék, szolgáltatás beszerzése adómentes vagy adóköteles tevékenységhez történik - az előzetesen felszámított általános forgalmi adó a költségvetési számvitelben nem számolható el azon a rovaton, amelyen a termék vagy szolgáltatás vételárának az elszámolása történik. Az előzetesen felszámított le nem vonható általános forgalmi adót annak közgazdasági tartalma szerinti külön rovaton (K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó, K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó, K74. Felújítási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó) kell megjeleníteni a rovatokhoz tartozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. A pénzügyi számvitelben az Áhsz. 26. § (11a) bekezdés c) pont alapján pedig az előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adót a különféle egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Ennek alapján nem lehet része a bekerülési értéknek.
A reprezentációs kiadás KIR rendszerben történő számfejtésénél mi tekinthető a számfejtés alapjának, a vételár és a le nem vonható általános forgalmi adó (dologi kiadás), vagy az áfával növelt ellenérték? Utóbbi esetben hogyan könyveljük az áfát? Az Áhsz. 15. melléklet/) pontja szerint (K123. Egyéb külső személyi juttatások rovat leírása) a személyi juttatások között kell elszámolni többek között azokat a kiadásokat, amelyek reprezentációval vagy üzleti ajándékkal kapcsolatban merültek fel, függetlenül attól, hogy meghaladják-e a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott értékhatárt vagy sem. A K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokon az előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget (nettó összeget) kell elszámolni. A kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adó számviteli elszámolását az alaptól külön a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton kell elvégezni. A számviteli elszámolást az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet Vili. FEJEZET SZEMÉLYI JUTTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK E) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció és üzleti ajándék elszámolása cím előírásai alapján kell elvégezni, amelynek 4. pont a) alpontja szerinti készletre vételhez kapcsolódik az Áhsz. 16. § (7) bekezdésének előírása. A reprezentációs kiadások feladása a Magyar Államkincstár KIR informatikai rendszerében bruttó értéken (vételár+áfa) történik, amely nem érinti a számviteli elszámolást. A feladás célja, hogy a különböző jogcímen kifizetendő személyi juttatásokról, kiadásokról azok közterheiről az érintett adatot szolgáltasson a Magyar Államkincstár részére a központosított illetményszámfejtés elvégzése, illetve az előírt adóbevallások és egyéb jelentések teljesítése érdekében.
44
2015.04.14.
Hogyan kell a behajtási költségátalányt elszámolni a könyvekben az államháztartásban és annak szervezeteinél? A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. § (2) bekezdése értelmében, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 7. pontja alapján szerződő hatóságnak minősül a köz- beszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles. A Ptk. által bevezetett szerződő hatóság fogalom valójában nem más, mint az államháztartási szervezet leképeződése. A hivatkozott jogszabályi előírás azt jelzi, hogy államháztartási szervezet e jogintézmény kapcsán csak kötelezteti pozícióban állhat, hiszen kizárólag ekként nevesítették. Az államháztartás szervezete tehát a gazdálkodó tevékenységével összefüggő szerződéses, polgári jogi kapcsolatában a Ptk. által - itt és most - szerződő hatóságként van definiálva, a behajtási költség- átalány intézménye tehát az államháztartás szervezetét csak mint kötelezettet érintheti. Mindezek alapján tehát az államháztartási szervezetek a behajtási költségátalány tekintetében jogosult pozícióban nem, csak kötelezett pozícióban állhatnak.
Amennyiben az államháztartás szervezete késedelmes teljesítés miatt behajtási költségátalány fizetésére kötelezett, az a számviteli elszámolás szempontjából a késedelmi kamattal esik egy tekintet alá, vagyis a költségvetési számvitelben a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton, a pénzügyi számvitelben pedig 8434. Különféle egyéb ráfordításként kell elszámolni az alábbiak szerint: A megállapított behajtási költségátalány összegének végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként történő nyilvántartásba vétele költségvetési számvitel szerint: T0022-K053552 A megállapított behajtási költségátalány összegének kötelezettségként nyilvántartásba vétele pénzügyi számvitel szerint: T8434-K4213
történő
A behajtási költségátalány pénzügyi teljesítésének elszámolása költségvetési számvitel szerint: T053553-K003 A behajtási költségátalány pénzügyi teljesítésének elszámolása pénzügyi számvitel szerint: T4213-K32/33
45
2015.04.14.
Kérdés: A képviselők benyújtottak egy megbízást, mely szerint a bruttó tiszteletdíjuk 2%át kérik átutalni egy bankszámlaszámra. Köteles a hivatal teljesíteni? Ha nem, milyen jogszabály alapján, ugyanis ez költséget jelent az önkormányzatnak?
Válasz: A képviselők csak a nettó tiszteletdíjukról rendelkezhetnek, a bruttó tiszteletdíjról, azaz a közterhekről is történő rendelkezés sértené az adózási alapelveket. A költségvetést megillető adóról, járulékról nem lehet rendelkezni. A nettó tiszteletdíj esetében sem köteles az önkormányzat arra, hogy azt több részben, más-más bankszámlákra utalja, tekintettel arra, hogy ez többletadminisztrációval, költséggel jár. A bruttó tiszteletdíjról legfeljebb lemondani lehet, ami ekkor az önkormányzat költségvetését növeli, annak felhasználásáról a képviselő-testület dönt, a képviselőt ilyen irányú rendelkezési jog nem illeti meg.
Kérdés: Idősek otthonának lakója jelentős összeggel szeretne hozzájárulni a költségvetési szervként működő intézményünk működési kiadásaihoz. Elfogadhatjuk- e az összeget, ha igen, hogyan könyveljük, és van-e adófizetési kötelezettsége az ajándékozónak vagy az intézményünknek? Válasz: Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy intézményük elfogadja a felajánlott pénzösszeget. Az ajándékozónak nem keletkezik emiatt adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége. Az ajándékozási illetéket mindig annak a félnek kell fizetni, aki az ajándékot kapja, jelen esetben intézményüknek. A megajándékozott illetékfizetési kötelezettségét az Itv.-ben foglaltak alapján kell vizsgálni. Ajándékozási illeték alá esik az ingó dolog, ideértve a pénzt is, ha forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az Itv. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül a költségvetési szerv, de az illetékmentesség csak akkor illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adó fizetési kötelezettsége, valamint - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az ajándékot a NAV-hoz be kell jelenteni az AVBA nyomtatványon. A bejelentést a megállapodás aláírását követő 15 napon belül kell megtenni, és ezen a nyomtatványon kell jelölni, hogy személyes illetékmentességük van az Itv. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetve (2) bekezdésében foglaltak alapján. Az ajándékba kapott pénzösszeget a T 351 - K9222, T 31-33 K 351 -es főkönyvi számlákra javasoljuk könyvelni.
46
2015.04.14.
47
