2014 Pécsi Pollack Mihály. Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAM

2014 Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAM

0

A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2014.

1

Tartalomjegyzék Jogi státus ........................................................................................................... 4 Az iskolánk rövid története ................................................................................... 7 I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ................. 9 I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............... 11 I.3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok.......................................... 20 I.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ................................................................................... 25 I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ............................................................... 31 I.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .............................................................................. 32 I.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ................................................................................... 34 I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ........................................................................... 35 I.9. Tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályai. Szóbeli felvételi vizsga követelményei. ..................................................................... 38 I.10. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései ............................................................... 41 I.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............................................................................................................... 43 II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .................................................................... 44 II.1. A választott kerettanterv megnevezése ................................................. 44 II.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások .................................................................................... 45 II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és kiválasztásának elvei .............................................................................................................. 49 II.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógia feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ......................................................... 52 II.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ...... 53 II.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus választás szabályai .................................................................... 54 II.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése ............................... 55 II.8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei ...................................................................................................... 56 II.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ................ 67 II.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .......... 75 2

II.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag .......................... 77 II.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......... 78 II.13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .................................. 79 II.14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........ 83 II.16. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek .................... 88 III. SZAKMAI PROGRAM .................................................................................. 90 III.1. Az iskola szakképzési rendszerének ismertetése: ................................ 90 III.2. Az iskolánkban végezhető szakképesítések a 2013 szeptemberében induló képzések alapján: .............................................................................. 93 III.3. A szakképzések szakmai tantárgyainak óratervei a 2013 szeptemberében induló képzések alapján: ................................................... 95 III.4. A tanulók értékelésére és továbbhaladására vonatkozó előírások: .... 107 III.5. Összevont tantárgy osztályzatok, évfolyamonként. ............................ 110

3

Jogi státus A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 1.1. Rövid neve: Pollack Mihály Szakképző Iskola 2. Feladatellátási helye: 7622 Pécs, Batthyány utca 1-3. 2.1. Székhelye: 7622 Pécs, Batthyány utca 1-3. (HRSZ:19108) 2.1.1. telephelye(i): 7621 Pécs, Jókai utca 8. (Kollégium és konyha, HRSZ:18577 2.1.2. 7621 Pécs, Dischka Győző utca HRSZ: 18603(Sportpálya és öltöző) 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Kleberlsberg Intézményfenntartó Központ Budapest 4. Típusa: csak iskolai feladatot lát el: egységes iskola 5. OM azonosító: 027422 6. Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 6.1. Köznevelési alapfeladatok:  kollégiumi ellátás  szakközépiskolai nevelés-oktatás  Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakmacsoportos bontásban 150/2012. (VII.6.) Korm. Rendelet - 1. melléklet-1. táblázat: szakképzések és szakképesítés-ráépülések Szakképesítés azo- Szakképesítés megneSzakmacsoport nosító száma vezése Drog- és toxikológiai Vegyipar 55 524 01 technikus Vegyipar 54 524 01 Laboratóriumi technikus Vegyipar 54 524 02 Vegyipari technikus Műemlékfenntartó techÉpítészet 55 582 02 nikus Építészet 54 582 04 Mélyépítő technikus Építészet 54 582 03 Magasépítő technikus Földmérő, földügyi és Mezőgazdaság 54 581 01 térinformatikai technikus Földügyi térinformatikai Mezőgazdaság 55 482 01 szaktechnikus Távérzékelési Mezőgazdaság 53 581 01 szaktechnikus Mezőgazdaság 55 581 01 Térképész szaktechnikus Vegyipar 54 524 010100 Laboratóriumi technikus Építészet 54 582 031000 Magasépítő technikus Földmérő, térképész és Mezőgazdaság 54 581 01 térinformatikai technikus

4

 szakiskolai nevelés-oktatás  Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakmacsoportos bontásban 150/2012. (VII.6.) Korm. Rendelet - 1. melléklet-1. táblázat: szakképzések és szakképesítés-ráépülések Szakképesítés azo- Szakképesítés megneveSzakmacsoport nosító száma zése Építészet 34 582 01 Ács Kőfaragó, műköves és Építészet 34 582 07 épületszobrász Építészet 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló Építészet 34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó Építészet 35 582 04 Műemléki díszítőszobrász Építészet 35 582 05 Műemléki helyreállító Rekonstrukciós és műemÉpítészet 35 582 06 léki festő, mázoló Építészet 34 582 10 Szárazépítő Vízszigetelő, Építészet 32 582 06 melegburkoló Építészet 35 582 07 Tetőfedő Építészet 33 582 01 Ács, állványozó Építészet 33 582 03 Burkoló Építészet 31 582 23 Szárazépítő Festő, díszítő, mázoló és Építészet 33 582 04 tapétázó Építészet 31 582 13 Kályhás Kőfaragó, műköves és Építészet 31 582 14 épületszobrász Építészet 31 582 15 Kőműves Építészet 31 582 17 Tetőfedő  Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás  Híd I.  felnőttoktatás  nappali oktatás  esti  levelező  távoktatás  más sajátos  többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása

5

6.2. nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 7622 Pécs, Batthyány utca 1-3. Szakközépiskola: 660 fő Szakiskola: 300 fő Felnőttoktatás: 100 fő Kollégium: 87 fő 6.3. Iskolatípusonként az évfolyamok számát közismereti és szakképzési bontásban Szakközépiskola:4+1, 4+2 Szakiskola:2+2, 0+3 6.4. Gyakorlati képzés megszervezésére: iskolai tanműhely (7622 Pécs, Batthyány utca 1-3., alapfeladat: szakiskola, szakközépiskola) 6.5. Iskolai könyvtár ellátásának módja:  saját szervezeti egységgel 6.6. Iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel esetén: Nyilvántartási szám: (02-0073-04): képzési forma megnevezése: szabad kapacitás terhére valósítja meg: igen 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint pontos cím: 7622 Pécs, Batthyány utca 1-3. helyrajzi szám: 19108 hasznos alapterület: 8620 nm jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: …. Önkormányzat (székhelye) feladatellátási hely szerint pontos cím: 7621 Pécs, Jókai utca 8. (Kollégium és konyha) helyrajzi szám: 18577 hasznos alapterület: 2457 nm jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: …. Önkormányzat (székhelye) feladatellátási hely szerint pontos cím: 7621 Pécs, Dischka Győző utca (Sportpálya és öltöző) helyrajzi szám: 18603 hasznos alapterület: 71 nm jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: …. Önkormányzat (székhelye) Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

6

Az iskolánk rövid története A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium a város egyik legrégebbi és mégis új iskolája. Az iskola gyökerei 1943-ig nyúlnak vissza. 1950-ben a Janus Pannonius és a Székesfehérvár (ma Vörösmarty) utca találkozásánál álló épületbe költözött. Az intézmény jelenleg a Batthyány utcában működik. Felvételi hatásköre kiterjedt Pécs-Baranya mellett Tolna és Somogy megyékre, de voltak Zala, Bács-Kiskun és Vas megyei tanulóink is. A 70-es évek jelentősen átalakították a képzés struktúráját, a szakközépiskola magas- és mélyépítő tagozatokkal működött tovább, és a PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskola műszaki tanárképzésének gyakorló iskolája lett. A kilencvenes években az iskolát és a benne tanító pedagógusokat rengeteg kihívás érte. Átalakulóban volt az iskolarendszer, megváltozott a tartalmi szabályozás, az irányítási rendszer rendkívül decentralizált lett. A változások elérték Pécs városának iskolarendszerét is. Mai arculata Pécs város oktatáspolitikájának eredményeként alakult ki. Iskolánkban építőipari, földmérő és térinformatikai, környezetvédelmi-vegyipari, műemlékvédelmi szakközépiskolai és technikusi képzés folyik. Emellett négy szakiskolai szakma oktatására van módunk moduláris rendszerben. A Pollack Mihály nevet 1953-ban vette fel, s azt a mai napig megtartotta. 54 évi önálló működés után 1997-ben az 506. Ipari Szakmunkásképző Intézet, 1999-ben a Hevesy György Műszaki Szakközépiskola integrálódott a jogutód szakközépiskolába. Közel ezeregyszáz diák folytatja itt tanulmányait kilencven tanár irányításával. Az erdingi, a nördlingeni, bühli, jénai, sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi, losonci partneriskolák elméleti és gyakorlati továbbképzések helyszínei lettek. Az iskola eredményes munkáját jól szolgálta a tizenkilenc évig működő Hanns Seidel Alapítvány szellemi és anyagi segítsége. Szándékaink találkoztak az alapítvány alapcéljaival. Az együttműködés következtében nemzetközi kapcsolataink folyamatosan épültek.

7

Laboratóriumaink felszereltsége (betontechnológiai, talajmechanikai, anyagvizsgálati, vegyész-, környezetvédő), illetve geodéziai műszereink megalapozzák a további szakképzés lehetőségeit, közelebb hozva egymáshoz az elméleti és gyakorlati képzést. Az átalakulás és fejlesztés következtében a Pollack Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium lett Dél-Dunántúl egyik legnagyobb szakképző iskolája és építőipari képzőközpontja. A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli érettségire felkészítő illetve a szakmai képzési időszakban: a) Magas szinten készíti fel a tanulókat az érettségi és szakmai vizsgák követelményrendszerére, b) A hátránnyal érkező tanulóinkat felzárkóztatja, c) Segíti a tehetséges tanulók kibontakozását. d) Folyamatosan tájékoztatja a szülőket az intézmény minden rájuk vonatkozó területéről. e) Külső partnereinkkel a kölcsönösség elve alapján fejleszti kapcsolatait

8

I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Intézményünk pedagógiai alapelvei jelentik azokat a sarokköveket melyek alapján eredményesen tudjuk megtervezni, szabályozni, lebonyolítani az iskola nevelési és oktatási folyamatait. Általános pedagógiai alapelveink Iskolánk és kollégiumunk valamennyi alkalmazottja a mindennapi nevelő-oktató munkáját a következő alapelvek szerint végzi:  intézményünk a képességeit, lehetőségeit jól kihasználó tanulóért van,  középpontjában a tanuló áll,  pedagógiai tevékenységében a nevelés a meghatározó, mely alapvetően áthatja a köz- és szakoktatási folyamatot,  nyitott a társadalom, a pedagógia, a gazdaság, a tudomány, a technika, az intézményrendszer változásaira, fejlődésére, ahhoz – hagyományaival összhangban – tudatosan alkalmazkodik,  megbízható, hiteles,  tanárai pozitív gondolkodásúak, innovatív készséggel rendelkeznek, amelyet érvényre juttatnak pedagógiai gyakorlatukban,  hagyományait, kultúráját, referenciáit ápolja, fejleszti,  a teljesítményért kölcsönös felelősséget vállaló tanárok és diákok közössége. A nevelő-oktató munka céljai  a partnereink - a tanulók, a szülők, az intézmény dolgozói, az iskolafenntartó, szakmai környezet - igényei alapján működő nevelő-oktató munka,  a közoktatás területén magas színvonalú pedagógiai munka, az érettségi tárgyakból eredményes felkészítés, minél sikeresebb érettségi vizsga közép és emelt szinten,  a szakmai tantárgyak tudásterületeinek kompetencia alapú oktatása, eredményes felkészítés a szakmai vizsgákra,  olyan köz- és szakmai alapképzés biztosítása, mely alapján tanulóink sikeresen folytathatják tanulmányaikat a felsőfokú oktatásban,

9

 hatékony nyelvoktatás biztosítása az építőipari, vegyész, környezetvédelmi, földmérési és térinformatikai szaknyelvek területén is,  az általános informatikai alapoktatás színvonalának folyamatos emelése, a szakmai informatikai képzés területén pedig olyan kompetenciák kialakítása, melyek a jól konvertálhatóak a munkaerőpiacon,  szakképzési profilunknak megfelelően természeti

és épített környe-

zet, megismertetése, környezettudatos magatartás kialakítása,  a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő, szociális hátránnyal induló, tanulási kudarcoknak kitett tanulók esélyegyenlőségének biztosítása,  a tehetség és képesség felismerése és tudatos fejlesztése,  a testi és lelki egészség védelme, az egészséges és kulturált életmód igényének kialakítása,  pozitív beállítódású, sikerorientált, a tolerancia és a felelős döntés és munkavégzés képességével rendelkező személyiségek kialakítása, A nevelő-oktató munka feladatai Legfontosabb nevelési feladatunk, hogy a ránk bízott fiatalokban segítsük kialakulni a helyes értékrendet: tanulják meg tisztelni a másikat, becsüljék meg a munkát, kapjon rangot a tudás, a tanulás, a szorgalom, a kulturált viselkedés, az egészséges életmód. Az egyéni érdekeken túl legyen érték az iskoláért, a tágabb közösségért végzett munka. Az iskolán belül a magatartási problémák enyhítése, illetve kiküszöbölése érdekében szorosan együttműködünk a szülői közösséggel és a diákönkormányzattal. Az intézmény munkájának hatékonyságát jelentősen befolyásoló naprakész információáramlást az iskolai belső internetes hálózat segítségével tovább erősítjük. Felkészítjük tanítványainkat azokra a az általános kompetenciákra, melyek alapján bennük az élethosszig tartó tanulás természetes igénnyé válik. Olyan korszerű szakmai kompetenciákat elsajátítását biztosítjuk, melyekkel a munkaerőpiacon sikeresen jelenhetnek meg. Folyamatosan fejlesztjük az Európai Unió középfokú oktatási és szakképzési pályázatai segítségével nemzetközi kapcsolatainkat, melyek keretén belül köl-

10

csönös szakmai gyakorlatokat szervezünk, és így tanulóink lehetőséget kapnak szakmai ismereteik kipróbálására, bővítésére. A társakkal való együttműködés (kooperatív tanulás, team-munka) alapján kialakítjuk tanulóinkban az ismeretek megosztásának, a közös tanulásnak, a csoportmunkának, az egymás iránti felelősség vállalásnak a képességét tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében. A nevelő–oktató munka eszközei, eljárásai Intézményünk nevelő-oktató munkájának céljait és a célok elérése érdekében megfogalmazott feladatokat csak tudatosan alkalmazott eljárásmódokkal és ennek megfelelően megválasztott eszközökkel érhetjük el, valósítjuk meg. Az alkalmazott pedagógiai eszközöknek, eljárásoknak arra kell összpontosulniuk, hogy elősegítsék, biztosítsák a tanuló önálló tanulását és ezt a tevékenységet segítő szaktanári munkát. Az önálló tanulás legfontosabb eszközei:  a pozitív motivációk túlsúlyának megjelenése,  a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása,  a tanulói teljesítmény értékelések különböző formáinak használata,  a jutalmazások erkölcsi és anyagi eszközeinek széleskörűvé tétele a tanulmányi versenyeken, humán és műszaki hónapok rendezvényein, pályázatain  olyan kommunikációs-stratégiák alkalmazása, melyekkel a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulók kifejezésbeli nehézségei áthidalhatóak,  értelmezési nehézségeket feloldó stratégiák alkalmazása,  a kognitív, nyelvi, szociális és szakmai kompetenciák komplexitásának biztosítása.

I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk profiljából adódóan különböző feladatok hárulnak ránk az oktatás és a nevelés területén egyaránt. A szakmai alapozó, a szakképző, az érettségire felkészítő és az érettségit követő technikusi osztályok sikeres elvégzéséhez eltérő szintű kompetenciák és tudásmennyiség elsajátítására van szüksége diákjainknak. Természetesen vannak olyan értékek, melyek egyaránt vonatkoz-

11

nak a különböző szintű adottságokkal, eltérő fejlődési ütemmel jellemezhető tanulókra. A különböző szociokultúrális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. Az átdolgozott Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás szolgálják, hogy tanulóink: különböző szintű adottságaikkal, eltérő ütemű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink: A célkitűzésekben, alapelvekben megfogalmazottak alapján a következő személyiségjegyek fejlesztését emeljük ki: önismeret, önbecsülés; mások megbecsülése; alkalmazkodóképesség; felelősségérzet; siker és kudarctűrés; együttműködés; kreativitás; empátia; tolerancia; beszédkészség; nyitottság. Az iskolában folyó személyiségfejlesztés nevelési színtereit, szervezeti kereteit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, a szakmai hónapok programjai, a sportversenyek, a kulturális programok és a diákönkormányzat szervezései adják. A Nemzeti alaptanterv és kerettanterv alapján készült helyi tanterv nagyrészt meghatározza azokat az eszközöket és eljárásokat, melyek nevelési céljaink elérését - a komplex személyiségfejlesztést - segítik a tanórákon.  A kilencedikes tanulóink számára a tanév első tantárgyi óráin beilleszkedést segítő, a „pollackos” életet bemutató foglalkozásokat tartunk. Ezek az órák sűrítve tartalmazzák azokat a módszereket, melyek a tanév során a személyre szabott fejlesztés és a közösségek kialakulásának alapjául szolgálnak.  Új módszerek bevezetésével lehetőséget adunk az órákon az önálló és a csoportos munkára. Előtérbe helyezzük az olyan tanítási-tanulási formákat – kooperatív tanulás -, melyek a diákjaink aktív részvételét igénylik, így színesebbé teszik a tanulás folyamatát.

12

 Differenciált fejlesztéssel segítjük az egyén előrehaladását, motiválni kívánjuk a diákokat az önfejlesztésre. A fejlesztő értékelés célja, hogy ne rombolja a gyengébb képességű tanulók önbecsülését sem és személyre szóló legyen.  Ösztönözzük diákjainkat a véleménynyilvánításra – ez kitűnő lehetőség arra is, hogy megtanulják tolerálni egymás véleményét, szabadon elmondhassák érzéseiket, gondolataikat.  Megköveteljük tanítványainktól a kulturált beszédet és viselkedést. Az agresszivitás minden megnyilvánulását közösen utasítjuk el. Az iskola nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására.  Törekszünk az értékmegőrző magatartás kialakítására, igényesség önmagukkal és környezetükkel szemben. Az iskola széles tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel, személyiségfejlesztő oktatásával az élményszerzés örömét szeretné megvalósítani.  Az oktató-nevelőtevékenységgel szeretnénk kialakítani a konstruktív szokások (olvasás, munka, kulturált szórakozás, stb.) rendszerét, s azt tudatosítani, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés. Jól ellátott könyvtár áll a tanulók rendelkezésére.  Feladatunknak tartjuk a munka becsületében való hit kialakítását, a munka fontosságának tudatosítását. A munkavégzés az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat. Ennek az elfogadtatása és megerősítése az egyik legfontosabb pedagógiai célunk. Feladatunk a  környezettudatos magatartás kialakítása. Az iskolánk kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén tanulóinknak módja van tapasztalatszerzésre, ismereteinek kipróbálására.  Változó világunkban fontos a problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Így elengedhetetlen az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése.

13

 A szabadidős tevékenységek és a tanórán kívüli elfoglaltságok teret adnak az egyéni képességek kibontakoztatásra, illetve a szabadidő kulturált eltöltésére. Kiemelt kom petenc iafejlesztési ter üle tek:  anyanyelvi kompetencia (Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.)  idegen nyelvi kommunikáció (Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat.)  matematikai kompetenciák (A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök                 

megfelelő segédeszközök használata, az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség

14

 természettudományi és technikai kompetencia (E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  összefüggések felismerése és kifejezése  lényeglátás  fogalomalkotás  esztétikai érzék  kreativitás  rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában  logikai képességek  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása  kíváncsiság  környezettudatosság  környezet- és természetvédelem  egészséges életvitel  nemzeti tudat megalapozása  európai azonosságtudat  egyetemes kultúra  az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során  bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe  gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében  legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben  digitális kompetencia (Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ

15

megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. )  hatékony, önálló tanulás (Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. )  szociális és állampolgári kompetencia (A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök -

-

-

egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.)  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség ( Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése,

16

saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. ) További releváns kompetenciaterületek  Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is  Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál  Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása  Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés  Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével  Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás  Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája  Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára. A személyiségfejle sztés terüle tei:  erkölcsi nevelés (A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. ) nemzeti öntudat, hazafias nevelés (A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi 17

személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie.)  állampolgárságra, demokráciára nevelés (A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. )  önismeret és társas kultúra (A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.)  családi életre nevelés (A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe.)  a testi és lelki egészségre nevelés (Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.  felelősségvállalás másokért, önkéntesség (A segítő magatartás számos

18

olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.)  fenntarthatóság, környezettudatosság (A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani.  pályaorientáció (Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról.)  gazdasági és pénzügyi nevelés (A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.)  médiatudatosságra nevelés (A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására.)  a tanulás tanítása (A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban.) Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés, mind az oktatás sike- rének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelme-

19

zett cél- tudatossága, meleg-megengedő igényessége, humorérzéke, következetessége. E tulajdonságok biztosítják hitelességét. I.3. Egészségneveléssel összefüggő elvek, célok és feladatok Törvényi háttér Azokat a jogszabályokat vettük figyelembe, amelyek az iskola és az egészség- védelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. A társadalmi környezet és a családok jellemzése Diákjaink többsége vidéki tanuló, a környező településekről és az ország egyéb részeiről is járnak iskolánkba. Egy részük kiegyensúlyozott,rendezett családi háttérrel rendelkezik, de sok a hátrányos helyzetű, nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek száma is, főképp a szakiskolások között. A teljes családok és a nagycsaládok mellett az egyedülálló szülők száma is magas, ami sokszor meghatározza a gyermekek viselkedését.

A diákokkal kapcsolatos megállapítások A tanulók nagyon eltérő családi környezetből érkeznek az iskolánkba.Többségben tiszta, rendes, tájékozott gyermek, de egyre többször jelentkeznek a magatartásban megnyilvánuló problémák, ami sokszor a környezeti tényezőkre, családi háttérre vezethetők vissza. Egyre gyakoribb a fiúk körében az agresszi- vitás és a súlyos magatartásbeli problémák. Néhány gyermek elhanyagolt csa- ládból érkezett, de sajnos a családok egy részében, a jó anyagi körülmények között élő gyermekkel is keveset foglalkoznak. A munkanélküli és a létminimum alatt élő családok száma is magas.

Az egészségfejlesztési programok meghatározásában ,koordinációjában és végrehajtásában felelősek:      

Iskolavezetés Ifjúságvédelmi felelős Ifjúsági védőnő Ifjúsági orvos Testnevelők Osztályfőnöki munkaközösségvezetők 20

Segítő kapcsolatok Intézményen kívüli segítők  Gyermekjóléti Szolgálat, Pécs  Nevelési Tanácsadó, Pécs  Gyermek Ideggondozó, Pécs  Gyermekklinika, Pécs  Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények  Baranya Megyei Kórház  Drogambulancia, Pécs  Kortárs Oktatók Pécsi Egyesülete  ÁNTSZ Pécsi Regionális Int. Egészségfejlesztési Osztálya  Baranya megyei Vöröskereszt  B.M. Rendőrfőkapitányság, Bűnmegelőzési Osztálya Intézményen belüli segítők  ifjúsági orvos  ifjúsági védőnő  ifjúságvédelmi felelős  iskolarendőr A prevenciós tevékenység belső segítői:  Minden pedagógus Az iskola egészségnevelési és egészségfejlesztési programja Alapelv Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia, hogy a tanulók kellő ösztön- zést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egya- ránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó szellemi, fizikai állapotért felelősséget vállaló tudatos, egészséges életvitelhez. Olyan érzés kialakítását kell segíteni, hogy érdemes élni, az életnek vannak céljai, szépségei és örömei. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. Az aktív, mozgásos tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át. Nagyon fontos, hogy a diákokban kialakítsuk az igényt a harmonikus, egészséges életmódra.

21

Célok A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit  az életkorral járó biológiai-pszichohygiénes tennivalókat  az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait  a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét  az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát  az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás)  a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében  a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. Ennek érdekében kísérjék figyelemmel:     

viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását az egészségkárosító magatartásformák elkerülését a betegségeket a korai szűrésen való részvétellel megelőzni tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megelőzése érdekében erősítsék a társas- kommunikációs készségeik, és konfliktus kezelési magatartásformák fejlesztését

Iskolánk minden tevékenységével szolgálja     

tanulóink egészségi, testi és lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését. törekedjünk arra, hogy kialakítsuk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják. felkészítsük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus életvitel kialakítására, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. a konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani. külön figyelmet fordítsunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre.

Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Az egészséges életmód, életvitel kialakítása,megtartása szempontjából lényeges területek, az iskolánk pedagógiai rendszerében, az összes tevékenységünkbe beépül.

22

Komplex intézményi mozgásprogram elméleti feladatai és helyszínei 1. Egészséges életmód-tréningek keretében: Feladatai:                         

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete A betegségek kialakulása,felismerése és a gyógyulási folyamat A helyes testtartás,mozgás,testedzésfontossága az értékek ismerete az étkezés,a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben harmonikus személyiségfejlődés a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete stressz-, feszülségoldó gyakorlatok ismerete a tanulás és tanulástechnikái az idővel gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás határai, nemet mondani tudás a szenvedélybetegségek kerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás szexuálisfelvilágosítás (nemibetegségek, AIDS prevenció, fogamzásgátlás) párválasztás, nevelés és családtervezés alapjai, csecsemőgondozás testihigiénia elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat szűrővizsgálatok fontossága( évente fogászati szűrővizsgálat elvégzése) a környezeti ártalmak(zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság(közlekedés,rizikóvállalás) bűnmegelőzés, értékeink, környezetünk megóvása

Helyszínei:  osztályfőnöki, biológia, földrajz, történelem, irodalom, fizika, kémia, testnevelés stb. órán  rendszeresen ismétlődő szakkörökön, versenyeken, foglalkozásokon  egészségnapokon, egészségheteken, sportnapokon, diákönkormányzati programokon és egyéb rendezvényeken  kiscsoportos, egyéni elbeszélgetéseken, szűrővizsgálatokon  sportkörön, klubfoglalkozásokon  egyéb lehetőségeken (előadás, bemutató, filmvetítés, kiállítás) A tanórákon az adott témákkal együtt kezelik a megfelelő egészségnevelési, drog prevenciós vonatkozásokat. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel, életvitellel kapcsolatos helyzetek, amelyekhez a diákoknak is köze van. Munkavédelmi, baleset-megelőzési órák is kiemelkedő szerepet kapnak.

23

Az osztályfőnöki órákon a NAT és a helyi tanterv alapján konkrét témakörök kerülnek feldolgozásra. Előtérbe kerülnek az interaktív gyakorlatok, szituációs játékok, esetelemzések./ védőnő, külső előadók bevonásával. 2. Mozgásos tevékenységek keretében Feladatai:  Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az élethossziglani öntevékeny testedzés, az önálló sportolás és a motoros önkifejezés fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének  Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában.  A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása  A fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés  Egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából  Stress és feszültségoldó gyakorlatok  Koordinációs alapképességek az életkornak megfelelőek legyenek Helyszínei:  Testnevelés óra  Tömegsport, sportszakkör  Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében (sportegyesület).  Iskolai kirándulások és erdei iskolai programok.  Az évszak sajátosságainak megfelelően szabadidős tevékenység keretében ( természetben űzhető sportok)  Az iskolában különböző sportprogramok keretében (Sportnap) Az új köznevelési törvény kiemelt figyelmet szentel a rendszeres testmozgásnak. Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből heti két órát a tanuló az iskolai sportkör keretein belül való szervezett sportfoglalkozással vagy külső sportegyesületben történő edzésekkel teljesít. Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. Testnevelési csoportbesorolás: - Testnevelés óra alól teljesen felmentett - Részlegesen felmentett - Gyógytestnevelésre jár A tanulók az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ Korai Fejlesztő, Logopédiai és Testnevelési Intézetébe járnak gyógytestnevelésre. Az egészségi állapotunkat, az egészségügyi ellátás 11%-ban, a genetika 27%ban, környezeti hatások 19%-ban az életmód pedig 43%-ban befolyásolja, ezért nagyon fontos, hogy egészséges életmóddal, kiegyensúlyozott életvitellel betegségeket előzzünk meg, kialakulásukat késleltessük vagy már a kialakult állapoton javítsunk. A megelőzési folyamatban tehát a primer prevenciónak van a legkiemelkedőbb szerepe, ennek egyik színtere pedig az iskola. A tanulók fizikai állapotának méréséből adódó tapasztalatok értékelése alapján minden tanévben gyakorlati mozgásprogram készüljön.

24

Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra. Célunk, egy szakmai munkacsoport (igazgatóhelyettes, ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnöki munkaközösségi vezetők, ifj. orvos, ifj. védőnő) létrejötte a problémás területek egységes kezelési stratégiáinak kidolgozásához, rögzítéseihez a következő területeken:                 

Verekedés/erőszak a diákok között A diákok egymás közötti bántalmazása A tanulók kudarctól való félelmének oldása A tanulók szexuális bántalmazásaTanuló halálának feldolgozása A tanuló öngyilkosságának feldolgozása Lógás Diszkrimináció A tanulók külső megjelenése Droghasználat (gyanú és bizonyosság) Lopás Baleset Dohányzás Alkoholfogyasztás Gyermekbántalmazás (otthoni) Gyermekbántalmazás (iskolában) Szülői szegénység

Hosszútávú célunk, jövőképünk, hogy fizikailag aktív és egészségtudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Olyan egészségfejlesztő program kidolgozása, amelynek eredményeként csökkennek az ártó tényezők és erősödnek a személyiségfejlesztő hatások, melyet a diákok az iskola befejezése után a saját életükben alkalmazni tudnak.

I.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösség fejlesztése A legfontosabb a tanulószemélyiség egészének fejlesztése, melynek középpontjában az iskola, a tanulás, a közösség elfogadása áll. Az együttműködési készség, a tolerancia, az önismeret fejlesztése nélkülözhetetlen az iskolai és az iskolán kívüli életben való aktív, és elfogadható részvételhez. Az eredményes

25

kommunikációs folyamat nehezen ugyan, de tanítható ebben a korosztályban is. Egymás igényeinek és szükségleteinek elfogadása csökkentheti az iskolai konfliktusok számát és az agresszivitás mértékét. Az osztályközösség a szociális kompetenciák fejlesztésének és gyakorlásának fő színtere. Itt gyakorolhatja a tanuló az alapvető társadalmi érintkezési formákat, például az alá- fölé rendeltségi viszony elfogadását, a felelősség vállalását, a szolidaritást, az önkéntesség elvének elfogadását. A kellő önismeret és a társas kompetenciák erősítése segíti a tanulással kapcsolatos ismeretek elsajátítását is. Az iskolán belül a magatartási problémák enyhítése, illetve kiküszöbölése érdekében szorosan együttműködünk a szülői munkaközösséggel, a diákönkormányzattal. Az iskolaorvossal és védőnővel tartott kapcsolatunk nem merül ki a testi egészséget megőrző kötelező vizsgálatokban, szűrésekben, hanem az osztályfőnöki órák tematikájába beépítve évfolyamonként az adott korosztálynak megfelelően felvilágosító előadásokat tartanak. Az ifjúságvédelmi felelős koordináló munkájával meghívott előadók tartanak rendszeres preventatív előadásokat a bűnmegelőzés különböző formáiról, szintén osztályfőnöki órák keretében. Kiemelt feladatnak tekintjük az érzelmi intelligencia körébe tartozó képességek (önismeret, konfliktuskezelés, tolerancia, döntési képesség, szolidaritás) kialakítását és fejlesztését. Ennek a személyiség –és közösségfejlesztésnek a nevelési színtereit, szervezeti kereteit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, a szakmai hónapok programjai, a sportversenyek, a kulturális programok és a diákönkormányzat szervezései adják. A személyiség –és közösségfejlesztés területei  Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása.  A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni igény a tartalmas harmonikus emberi kapcsolatok kialakítása és ápolása.

26

 Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására.  Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában.  Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására.  Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készsége és ezek leküzdése. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására.  Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása.  Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az életre szóló tanulásra.  Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban,

saját

álláspont

kialakítása

a

történésekkel

kapcsolatban. Ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. 

A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és

27

jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakítása, az általános érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 

Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló

környezethez,

fejlesztéséhez,

melynek

annak

fenntartható

tudásbázisa

nem

megóvásához kizárólagosan

és a

rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. 28

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Napjainkban az iskola és a társadalom kapcsolatrendszere új és összetett feladatokat állít a tanár-diák közösség elé. Az iskolánk legfontosabb feladata, hogy felkészítse tanulóit az iskolán kívüli boldogulásra. Ugyanakkor nem fogadhatjuk tétlenül azokat a negatív irányú értékrendbeli változásokat, melyek eluralják a mindennapokat és megjelennek az iskola életében is. Számukra a közösség olyan elsődleges társadalmi csoport, amelyet a tagok közötti tartós kötődések, az összetartozás tudata, a közös megvalósításában megvalósuló együttműködés vezet. A közösségfejlesztés fő területei az iskolában: a tanórák (szaktárgyi órák és osztályfőnöki órák), a tanórán kívüli foglalkozások (osztály és tanulmányi kirándulások, szakkörök), diákönkormányzati munka, szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület tevékenyen hozzájárul tanuló közösségi magatartásának kialakításához, a véleményalkotó, a véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, a másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához. Iskolai ünnepségeink, osztályszinten kialakult hagyományaink A tanévnyitó Az első tanítási napot megelőző nyilvános ünnepélyes alkalom, melyen az iskola valamennyi diákja és tanára ünnepi öltözetben jelenik meg. A szülőknek is lehetőséget biztosítunk ilyenkor az iskolai közösség megismerésére. Az új tanítványként iskolánkba érkező diákok ekkor találkoznak először hivatalosan az osztályfőnökükkel és az osztálytársaikkal. Kötelező az ünnepi öltözet. Október 23-i ünnepély Ünnepélyes megemlékezés a diákok és tanárok számára. Az 1956-os forradalomra és mártírjaira emlékezünk, de a megemlékezés során kiemeljük a mának szóló üzenetet is. Tanítási napon zajlik, kötelező az ünnepi öltözet. Szecskaavató A 9. osztályos diákok számára rendezett kötetlen mulatság, melyen lehetőség nyílik arra, hogy az új diákok játékor keretek között megismerjék egymást és a

29

felsőbb éveseket. A beilleszkedést hivatott segíteni, ezért ideje szeptember közepe. A szervezési-rendezési feladatokat a Diákönkormányzat látja el. Szalagavató A végzős tanulók és az általuk meghívott vendégek, oktatók számára. A rendezési feladatokat az osztályfőnöki munkaközösség-vezetők fogják össze, a végzős osztályok osztályfőnökei és a tantestület más felkért tagjai segítik. Március 15-ei ünnepély Iskolai ünnepélyes megemlékezés a márciusi forradalomról. Kötelező az ünnepi öltözet. Ballagás Nyilvános, ünnepélyes iskolai rendezvény. A szervezésben és a lebonyolításban valamennyi diák és tanár részt vesz. Helye: tantermek, folyosók és az iskolaudvar legimpozánsabb szabad tere. A fiatalabb diákok feldíszítik az egész épületet és sorfalat állnak az udvaron a ballagóknak. A ballagók és a sorfalat állók ünnepi öltözetben jelennek meg. A szalagavató mellett ez iskolánk másik nyilvános, ünnepélyes rendezvénye. Ügyelnünk kell arra, hogy a vendégeket és a végzős diákokat különleges figyelemben részesítsük, hiszen ez a nap távozó diákjainkban eggyé fog válni az iskoláról őrzött képpel, emlékeikben különleges helye lesz. Az ő véleményük pedig jelentősen befolyásolja majd az iskolánkról kialakuló közvéleményt. A szülők és vendégek tapasztalatai szintén hozzájárulnak ehhez a képhez. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó végzős diákok nyilvánosan jutalomban részesülnek. Tanévzárás Az ünnepélyes tanévzárás után az osztályfőnökök kiosztják a bizonyítványokat.

Tanulmányi kirándulások Őszi 1-2 napos kirándulások a 12. és 13. évfolyam számára: osztályonként meghatározott időben – tanítási napokon – az osztályfőnökök vezetésével 1-2 napos kirándulások szervezhetők.

30

1-3 napos tanulmányi kirándulások a 9-11. évfolyam számára: az éves munkatervben kijelölt időpontokban az osztályfőnökök szervezésében, osztályonként önálló programmal. A kirándulások célja, hogy szorosabbá kovácsolódjon az osztályközösség. Karácsonyvárás Az osztályok az osztályfőnökök segítségével feldíszítik a tantermüket, faliújságot; osztályon belül, tanórai keretek között bensőséges ünnepségeket tartanak.

I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki nevelő munka feladatai Legfontosabb nevelési feladatunk, hogy a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink közötti hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekedjünk. A ránk bízott fiatalokban segítsük kialakulni a helyes értékrendet: tanulják meg tisztelni a másikat, becsüljék meg a munkát, kapjon rangot a tudás, a tanulás, a szorgalom, a kulturált viselkedés, az egészséges életmód. Az egyéni érdekeken túl legyen érték az iskoláért, a tágabb közösségért végzett munka. Megköveteljük tanítványainktól a kulturált beszédet és viselkedést. Az agresszivitás minden megnyilvánulását közösen utasítjuk el. Az iskola nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására. A szakiskolába érkező diákok többsége leszakadó térségekből, falusi kis iskolákból érkezik hozzánk. A számos iskolából érkező, sok esetben alulszocializált, ismerethiányokkal küszködő, motiválatlan tanulók beilleszkedése nehéz feladat tanárnak, diáknak egyaránt. A nyilvánvaló hátrányokat agresszivitással és elutasítással kompenzálják diákjaink. Az iskolai előrehaladás és a tanulás sikeressége érdekében fontos a pozitív értékeket követő tanulóközösség kialakítása.

31

A cél alapvetően az, hogy az osztályba járó tanulók idővel valódi közösséget alkossanak, mert ez nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjei megváltozzanak. A kudarc újabb gátlást, a siker és az elismerés motivációt teremt. Ezért az órákon a legfontosabb a tanulók minél nagyobb és gyakoribb bevonása az osztály munkájába. Az aktivitás erősítése a legfontosabb eszköz lehet a tanulói kudarcok leküzdésében, csökkenhet az idő előtti iskolaelhagyás. Az osztályfőnök feladata, hogy szervezze/biztosítsa az osztályban tanító tanárok közötti együttműködést – a tanulói személyiség komplex fejlesztése csak együttes munkával valósítható meg.

I.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Cél: 

A hátrányos helyzetből, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekből és a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentése.



Kiemelt fontosságú a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak.

Feladatok: A hátrányos helyzetű tanulóknak a vonatkozó törvények értelmében ingyen tankönyvet biztosítunk, valamint lehetőség szerint az arra rászoruló tanulók számára alkalmanként anyagi támogatást biztosítunk. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatása, nevelése, felzárkóztatása az iskola Alapító Okiratában megfogalmazott feladatoknak megfelelően történik. Minden esetben kapcsolattartásra törekszünk a szülőkkel és a segítő feladatokat ellátó szakmai szervezetekkel. Tanulási nehézségek esetén rendszeres fejlesztő foglalkozásokat tartunk, amelyekhez fejlesztési programot készítünk. A foglalkozást erre szakmailag felké-

32

szített szaktanár tartja. A fejlesztés egyénileg vagy kiscsoportban – max. 8 fővel – történik. A magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulóknak az esettől függően alkalmanként segítséget nyújtunk a feszültség megoldásában, a konfliktus kezelésében, a helyes megatartás kialakításában. A segítségnyújtásban erre szakmailag felkészült pedagógus vesz részt. Fokozottan ügyelünk a szülőkkel és a szakszolgálattokkal való kapcsolattartásra. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az integrált oktatás mellett utazó gyógypedagógus látja el a további fejlesztő tevékenységet. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek: Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetséggondozás részben tanórákon, részben azokon kívül valósul meg. A tanórákon a differenciált oktatás eszközeivel érjük el, hogy a jó és kevésbé jó tanulók számára egyformán figyelemlekötő legyen az óra. Szorgalmazzuk a tanulók részvételét a tanulmányi versenyeken (iskolai szinttől egészen országos versenyekig). A házi versenyek adnak módot az országos szakmai tanulmányi versenyeken esélyesen indítható tanulók kiválasztására. A kiválasztott tanulók részére szaktanári segítséggel lehetőséget teremtünk a hatékony felkészüléshez. A közismereti és szakmai elméleti és gyakorlati megyei és országos tanulmányi versenyekkel és pályázatokkal teremtünk lehetőséget tanulóink részére tehetségük, kiemelkedő tudásuk bemutatására. Diákjaink eredményeit és a versenyzéssel járó többletmunkát nyilvános és méltó körülmények között ismerjük el. Összefoglalva a tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: - Emelt szintű tantárgyak tanítása - Differenciált tanórai munka

33

- Tehetséggondozó szakkörök - Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre - Felkészítés középiskolai, ill. felsőfokú tanulmányokra - Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése - Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről.

I.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A diákönkormányzat A diákönkormányzat (DÖK) az iskola tagjainak alulról építkező közössége, amely a diákság iskolai életének minden területével foglalkozik. Legfontosabb feladatai: az iskolai közösségi élet szervezése, a diákok érdekképviselete. A diákönkormányzat a közoktatási törvényben, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben, és a 20/2012-es EMMI rendeletben leírtak szerint, saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik; döntési-, egyetértési-, véleménynyilvánítási jogkörével élve fontos szerepet játszik saját közösségi életük megszervezésében, alakításában. A diákönkormányzat jogai:  a DÖK képviseletére nagykorú személyt, segítőt (diákmunkát segítő pedagógust: DMSP) felkérni,  évi rendes közgyűlést összehívni, az éves munkatervben meghatározott időpontban,  térítésmentesen használni az iskola termeit és berendezéseit, ha ezzel a tanítást-oktatás nem zavarja,  jogai gyakorlásához információt kapjon, (pl.: igazgatótól, fenntartó önkormányzattól, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatótól),  szövetséget létesíteni és szövetséghez csatlakozni maga a szövetség az iskolában nem járhat el a DÖK helyett).

34

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:  saját működéséről (DÖK szervezeti és működési szabályzat, amit a választó tanulóközösség fogad el és a nevelőtestület hagy jóvá),  tisztségviselői, képviselői megválasztásáról,  hatáskörei gyakorlásáról (jogokkal való élés, képviselet,…)  anyagi eszközök felhasználásáról,  egy tanítás nélküli munkanap programjáról (Pollack-nap)  iskolaújság, diákrádió működtetéséről.

A diákönkormányzatnak véleményezési joga van: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. e) a tanulók nagyobb közösségeit érintő ügyekben, f) a tanulói pályázatok, versenyek, meghirdetéséhez, megszervezéséhez, g) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, Diákönkormányzat feladatai: a diákközgyűlés, a diákönkormányzati hétvége,a szecskaavató, a Pollack-nap megszervezése, valamint az országos és helyi diákfórumokon való részvétel.

I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A szülői közösség és az iskola, a pedagógusok kapcsolattartásának rendje Az iskolában folyó pedagógiai munka eredményessége nagymértékben függ attól, hogy az intézmény dolgozói milyen kontaktust tudnak kialakítani a rábízott gyermekekkel és azok szüleivel.

35

A Köznevelési Törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet - közösséget - hoznak létre. Az osztályok szülői közössége egy vagy több tagját delegálja az iskolai szintű Szülői Választmányba. A Választmány jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve azokban az ügyekben, melyeket az SZMSZ és a Házirend megjelöl. A Választmány összehívását a szülők és az iskola egyaránt kezdeményezhetik, a kapcsolattartást a szülői szervezet összekötő tanára segíti. A szülőkkel való kapcsolattartás formái Iskolánknak folyamatosan karbantartott weblapja van, ahol az érdeklődők tájékozódhatnak az iskola szervezetéről, programjairól, illetve elérhetik a működésünket szabályozó legfontosabb dokumentumokat. Az elektronikus napló bevezetése a szülőkkel való egyéni kapcsolattartás és a naprakész információáramlás leghatékonyabb eszköze. Ettől függetlenül a papír alapú ellenőrzőt is használjuk.  Az év eleji munkaszervezés után a tanárok egyéni fogadóórájának időpontja felkerül a weblapunkra.  Az osztályfőnökök évente két alkalommal szülői értekezletet tartanak, melynek időpontját az iskola éves munkaterve rögzíti. Rendkívüli esetben több szülői értekezletet is összehívhatnak.  A kezdő évfolyamokra beiratkozott tanulók szülei számára általános tájékoztatón kerül ismertetésre az iskola helyzete, követelményrendszere.  Minden osztályfőnök feladata, hogy ismertesse az iskola értékrendjét és házirendjét, illetve pedagógiai programját minden szülővel.  Szülői értekezleteken folyamatosan felhívjuk a szülők figyelmét, hogy az ellenőrző könyvet rendszeresen nézzék át és az osztályzatokat aláírásukkal nyugtázzák. Az osztályfőnökök havonta ellenőrzik, hogy a diákok vezetik-e az ellenőrző könyvüket.  Fogadóórákat évente két alkalommal tartunk. A fogadóórán minden tantestületi tag kötelezően jelen van.  A félévi és év végi értékelés előtt legalább egy hónappal értesítjük a szülőket, ha gyermekük valamely tantárgyból elégtelenre áll.

36

 Az osztályfőnök levélben tájékoztatja a szülőt akkor: ha a tanuló hiányzását nem jelentik be, az első igazolatlan óráról, illetve ha a 10. órát is eléri a diák, a fegyelmi eljárás időpontjáról.  Minden esetben ajánlott levélben kell a szülőt informálni, ha nincs más lehetőség a szülővel való személyes konzultációra.  A pedagógus legfontosabb partnerei a célok megvalósításához a szülők. Célszerű minél gyakrabban megszólítanunk, megkérdeznünk a partnerek véleményét - mennyire elégedettek, elégedetlenek - az iskola működésével, milyen elvárásokat fogalmaznak meg az intézménnyel szemben. Gyakorlati képzőhelyekkel való kapcsolattartás formái: A kapcsolattartási feladatokat tekintve a vállalkozások - ahol az iskola szakképző osztályaiba járó tanulói a szakmai gyakorlatot (valamelyik a szakképzési törvényben előírt formában) teljesíti – az Kereskedelmi- és Iparkamarák valamint az intézményünk közötti oktató nevelő munka összeegyeztetése, összehangolása a célja. A szakiskolában tanulók külső vállalkozáshoz gyakorlatra csak a gyakorlati szintvizsgáik letétele után kerülnek ki. A gyakorlati foglalkoztatás történhet együttműködési megállapodással, vagy a kamara – tanuló vagy törvények képviselője – a foglalkoztató vállalkozás által kötött háromoldalú tanulószerződéssel. Ezen szerződések megkötése után a tanuló a teljesített gyakorlati tevékenységekről munkanaplót köteles vezetni melyben a tevékenységek leírása mellett a tevékenység vállalkozások által történő értékelése és a mulasztások regisztrálása történik. A naplóból a tanuló szaktanárai és osztályfőnökei az iskolai naplóba bevezetik a gyakorlati képzésen megszerzett osztályzatokat valamint a digitális napló bevezetése óta a gyakorlati képzőhely közvetlenül vezeti a tanuló hiányzási és osztályzási részét. Az iskola tanulóinak kötelező összefüggő nyári gyakorlatot teljesíteni. A gyakorlatot a szakiskolában a 9. osztály utáni gyakorlat a képzőhelyen még csak kizárólag együttműködési megállapodás keretei között folyhat és csak a sikeres tanév befejezése után (melynek feltétele a teljesített nyári gyakorlat)

37

kerülhet a tanuló tanulószerződéssel a vállalkozásokhoz. A szakközépiskola építész tagozatán a gyakorlati képzéshez tartozó és minden tanév utáni nyáron teljesítendő nyári gyakorlat (mely teljesítése feltétele a következő évfolyamba lépésnek) csak együttműködési megállapodással történhet, melyet az iskola köt a vállalkozással és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ellenjegyez. A digitális napló bevezetésével az iskolai partnereknek a tanulói hiányzásokat és osztályzatokat egyenesen a naplóba kell rögzíteniük, így szorosabbra foghatóak és könnyebben kezelhetővé válnak a mulasztások. A szakképzések folyamatos törvényi, tartalmi változásai miatt fontos évente többször a vállalkozásokkal történő egyeztetés. A több tanulót foglalkoztató vállalkozásokkal napi – heti, kevesebb tanulót foglalkoztató vállalkozásokkal havi kapcsolattartás történik, ha nincs semmilyen szakmai vagy az iskola életébe bekövetkezett változás. Ezen kapcsolattartásokat a mindenkori gyakorlati oktatásvezető végzi. A képzéshez elengedhetetlen a Kamarákkal és a fenntartóval történő szoros együttműködés. Ezen kapcsolatok összefogása az egész intézményvezetés feladata.

I.9. Tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályai. Szóbeli felvételi vizsga követelményei. A tanulmányok alatti vizsgák intézményünkben a következők lehetnek: Osztályozó vizsga A tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatának megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - tanulmányait magántanulóként folytatja, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - 250 tanóránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

38

- az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékánál többet mulasztott, - egy adott tantárgyból az éves tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz a tanuló, ha iskolánkon belül szakma, vagy szakmacsoport-váltást szeretne, vagy iskolánkba nem kilencedik évfolyamra lépne be, és a helyi tantervünkben szereplő tantárgyat nem tanulta. Abból a tantárgyból kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha - a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, - az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

39

Szintvizsga Szintvizsgát tesznek a szakiskolai képzésben résztvevő tanulók a hatályos szakmai és vizsgakövetelmények szerint. A szintvizsga megszervezése, lebonyolítása a Pécs-Baranyai kereskedelmi és Iparkamara hatásköre. Tanulmányok alatti vizsgák ideje Osztályozó vizsga: A félévi és az év végi osztályozó értekezleteket megelőző tíz tanítási nap. Különbözeti vizsga: Évente két alkalommal: augusztus hónap utolsó tíz munkanapja, a javítóvizsgák idejében, vagy október 31-ig ha a tanuló az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott. Az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Javító vizsga: Augusztus hónap utolsó tíz munkanapja. Pótló vizsga: A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. Szintvizsga: A szintvizsga általában a képzési idő első éve után kerül megszervezésre. A vizsgák követelményei, részei, az értékelés rendje A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek határozzák meg.

Szóbeli felvételi vizsga követelményei Szóbeli felvételi vizsgát intézményünk abban az esetben szervez, ha a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladta a felvehető tanulók számát.

40

A szóbeli vizsga kérdéseit a tagozatok állítják össze, a NAT általános iskolai követelményrendszerére épülnek és a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre épülnek. A szóbeli vizsgára a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kerülhet sor. A szóbeli vizsgákra a középfokú iskola legalább három napot köteles kijelölni.

A tanulmányok alatti vizsgák szervezésére, lebonyolítására a Nemzeti köznevelésről szóló (2011. évi CXC trv.) és a Nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet kell alkalmazni.

I.10. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései Az intézménybe való felvétel módja: Az iskola a felvételi követelményeket (pályaalkalmassági és a szakmai alkalmassági követelményeket) a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben nyilvánosságra hozza. A 9. évfolyamra az a tanuló vehető fel, aki a középiskolai rendes felvételi eljárásban részt vett, és a választott szakmára, szakmacsoportra a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerinti egészségügyi követelményeknek is megfelel. A szakiskola 9. osztályába jelentkezőket az általános iskolai tanulmányi eredményük alapján rangsoroljuk. A szakközépiskola 9. osztályába jelentkezőknek központi írásbeli felvételi vizsgát kell tenniük matematikából és anyanyelvből. Szóbeli felvételi meghallgatást csak rendkívüli esetben szervezünk. Az elbírálásnál az általános iskolai eredményüket és a központi írásbeli felvételi vizsgán nyújtott teljesítményt vesszük figyelembe. A tanulói jogviszony az iskola 9. évfolyamára való beiratkozáskor jön létre. A beiratkozás időpontját a tanév rendje ismeretében, az iskola éves munkaterve rögzíti. A beiratkozással kapcsolatos tájékoztatót a felvételről szóló értesítővel együtt postázzuk. 41

OKJ szerinti iskolai rendszerű szakképzésre az iskola által készített jelentkezési lapon (formanyomtatványon) lehet jelentkezni a felvételi tájékoztatóban, vagy az iskola honlapján megadottak szerint. (jelentkezési lap letölthető az iskola weblapjáról. A jelentkezési lap melléklete az adott szakmára vonatkozó előképzettséget igazoló dokumentum fénymásolata.) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzése után, feltételesen akkor is, ha az érettségi bizonyítványát még nem szerezte meg. Az érettségi végzettséget igazoló dokumentumot legkésőbb az első szakképzési (13. ill. 14.) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig be kell mutatnia. Megszűnik a tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. Átvétel iskolán belül vagy más iskolából: Az iskola igazgatójának benyújtott írásos kérelemmel kezdeményezheti a diák és gondviselője. Iskolán belül: 

az egyes szakmák, szakmacsoportok közötti átvételre indokolt esetben, a 9. évfolyamon kerüljön sor, az I. félév, vagy a tanév végén. Egyedi elbírálással, a tanulmányi eredmények, valamint a szakmai elmélet és gyakorlat, szükség esetén a közismereti tantárgyakból előírt különbözeti vizsga teljesítése alapján, amennyiben a jogszabályokban előírt egészségügyi követelményeknek is megfelel a diák.



A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló kérésére, a kötelező érettségi tantárgyak és a korábbi tanulmányok figyelembe vételével bizonyos szakmai tárgyak 9. évfolyamra előírt követelményeiből tett sikeres különbözeti vizsga után a szakközépiskola 10. osztályában folytathatja tanulmányait.

Más iskolából történő átjelentkezés, illetve magasabb évfolyamon a fent leírtakon túl, meg kell vizsgálni a korábbi tanulmányok beszámíthatóságát is. Az átvételről az igazgató dönt az igazgató helyettesek, osztályfőnökök, munkaközösség vezetők véleményének figyelembe vételével.

42

I.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv  Biológia és egészségtan tantárgy keretében.  Munka-és balesetvédelmi oktatás a szakmai gyakorlatok megkezdése előtt.  Munka és balesetvédelem tantárgy keretében a szakképző évfolyamokon.  Minden tanév első tanítási napján a diákoknak, a pedagógusoknak és a pedagógiai munkát segítő dolgozóknak munka- és balesetvédelmi oktatást tartunk.  A védőnő elsősegélynyújtó tanfolyamot tart tanórán kívüli foglalkozás keretében a diákoknak.  Az éves munkaterv ütemezése szerint a tanévenként megrendezésre kerülő egészségnap keretében elsősegélynyújtó bemutatókon vesznek részt a diákok.

43

II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE II.1. A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. (XII:21.) EMMI rendelet mellékleteiben szereplő iskolatípusokra vonatkozó kerettantervek közül az alábbiak alapján készült az iskola helyi tanterve:  6. sz. melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára, (a szakközépiskolai szakmacsoportos képzésben);  8. sz. melléklet: Kerettanterv a szakiskolák számára, (a szakiskolai 911. évfolyamain);  9. sz. melléklet 9.1. Híd I. program kerettanterve (a szakképzés 9. évfolyamára fel nem vett tanulók számára). A szakközépiskolai kerettantervben megadott kötelező tantárgyak közül a szabadon tervezhető órakeret terhére, az egyes szakmacsoportokban a diákok továbbtanulási irányultsága, illetve a szakmai tantárgyak sikeresebb megalapozása céljából, a törvényi kereteken belül, néhány tantárgyból az emelt óraszámú változatot építettük be a helyi tantervbe.  informatikából minden szakmacsoportban az emelt óraszámú kerettantervet alkalmazzuk (heti 1,2,2,0 óra);  fizikából az 1 órával magasabb B változatot építészet szakmacsoportban és a földmérő és térinformatika szakterületen, (heti 2,2,2,1);  kémiából az 1 órával magasabb B változatot a vegyész szakmacsoportban (heti 2,2,0,0 órában).

44

II.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások Szakiskolai óraterv a szabadsávok felhasználásával

Szakiskola 9 évfolyam ssz 1 2 3 4 5 6 7 8 9

tantárgy Osztályfőnöki Magyar- Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat

10 évfolyam heti óra 1 2 2 2 2 4 5 6 11 35 35

bontott 2 2 2

11 17 52

egy hetes rendszerben iskolai gyakorlaton

heti óra 1 1 2 1 1 0 5 11 14 36

két heti óra 2 2 4 2 2 0 10 20 28 70 36 64

11 évfolyam bontott 2 4 2

20

28

két hetes rendszerben külső gyakorlaton 6 nap elmélet, 4 nap gyakorlat

heti óra 1 0 2 0 1 0 5 8,5 17,5 35

két heti óra 2 0 4 0 2 0 10 17 35 70 35 56

bontott

4

17

21

két hetes rendszerben külső gyakorlaton 5 nap elmélet, 5 nap gyakorlat

45

Szakközépiskolai óratervek a szabadsávok felhasználásával

Szakközépiskolai építész osztályok 9 évfolyam

ssz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia- egészségtan Földrajz Művészetek (vizuális kultúra) Informatika Testnevelés és sport Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Osztályfőnöki

heti óra 4 3 3 0

szabadsáv bontott 1

2 4 3

10 évfolyam szabadsá heti v óra bontott 4 3 3 0

3 3

11 évfolyam heti óra 4 3 3 1

2 2 2 0 2

2 2 1 2 1

3 1 0 2 0

0 1 5 2 4 1 31

1 0 5 4 3 1 32

0 0 5 5 3 1 31

1 1 1

2 1,5 10

4

35

22,5 57,5

2 1 1

2 1,5 8

4

36

17,5 53,5

szabadsáv

12 évfolyam

bontott 3 3

1

2 1,5 4

4

35

13,5 48,5

szabadsáv bontott 3 3

3 0 0 1 0

1

2

heti óra 4 3 3 0

1

0 0 5 8 3 1 31

1,5

1 2

5

4

35

12,5 47,5

46

Szakközépiskolai földmérő osztályok 9 évfolyam

ssz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia- egészségtan Földrajz Művészetek (rajz és vizuális kultúra) Informatika Testnevelés és sport Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Osztályfőnöki

10 évfolyam heti óra 4 3 3 0

szabadsáv bontott 1

2 4 3

heti óra 4 3 3 0

11 évfolyam

szabadsáv bontott 3 3

heti óra 4 3 3 1

2 2 2 0 2

2 2 1 2 1

3 1 0 2 0

0 1 5 4 2 1 31

1 0 5 5 2 1 32

0 0 5 5 3 1 31

1 1 1

2 1,5 6

4

35

18,5 53,5

2

2 1,5

1 1

6

4

36

15,5 51,5

szabadsáv bontott 3 3

1

4

13,5 48,5

47

2 1,5

4

35

4 3 3 0

4 3

3 0 0 1 0

1

2

12 évfolyam szabadsá heti v óra bontott

1

0 0 5 8 3 1 31

1,5

2 1

4

4

35

12,5 47,5

Szakközépiskolai vegyész osztályok 9 évfolyam

ssz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia- egészségtan Földrajz Művészetek (rajz és vizuális kultúra) Informatika Testnevelés és sport Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Osztályfőnöki

10 évfolyam

heti óra 4 3 3 0

szabadsáv bontott 1

2 4 3

heti óra 4 3 3 0

szabadsáv

11 évfolyam

bontott 3 3

heti óra 4 3 3 1

szabadsáv bontott 3 3

12 évfolyam szaheti badsá v óra bontott 4 3 3 0

2 2 2 0 2

2 2 1 2 1

3 1 0 2 0

3 0 0 1 0

0 1 5 4 2 1 31

1 0 5 4 3 1 32

0 0 5 5 3 1 31

0 0 5 6 5 1 31

1

2

2 1,5 8

4

35

20,5 55,5

2 1 1

2 1,5 8

4

36

17,5 53,5

2 1 1

4

4

35

13,5 48,5

48

2 1,5

4 3

1,5

3 1

5

4

35

13,5 47,5

II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és kiválasztásának elvei Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az igazgatóhelyettesek felelősek. A munkaközösségek minden év január 31-ig a következő tanévben használt tankönyvek listáját kötelesek leadni az iskola igazgatójának. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. Az iskola igazgatója a kapott listák alapján egyeztet a Szülői Munkaközössége, és megbízza az iskolai tankönyvfelelőst a listák alapján a tankönyvek megrendelésével. A tankönyvválasztás elvei: - a tankönyvek feleljenek meg a nemzeti kerettantervnek, - a munkaközösség azonos típusú osztályban azonos tankönyvet használjon, ez megkönnyíti a helyettesítést és az osztályok közötti átmenetet, - a választott tankönyv feleljen meg a vizsgakövetelményeknek, az adott korosztálynak, nyelvi szintnek és a képzési típusnak, - érthetőek, jól szerkeszthetők legyenek, - figyelembe kell venni, hogy beszerezhetőségük elérhető legyen, anyagilag ne terhelje túl a szülőket, - a segédeszközök száma, színvonala járuljon hozzá az oktatási célok megvalósításához, de ne legyenek verseny, divat tárgyai, - folyamatosan figyeljük az új kínálatot. A tankönyvellátás rendje: Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: - - elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, - - részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: 49

 a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója iskolán kívül vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A normatív támogatásból biztosított tankönyvellátás Általános elvek: A tanulók tankönyvellátásának támogatása a hatályos jogszabályok alapján történik. A tanulónak joga van arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy – amennyiben lehetőség van rá – kedvezményes tankönyvellátásban részesüljön. Az Intézmény a fennálló rendelkezések szerint további kedvezményeket állapíthat meg a szociális helyzete miatt rászoruló, az ingyenességre azonban nem jogosult tanuló számára az osztályfőnök támogatásával. A technikusi képzésben résztvevők számára mérlegelés nélkül biztosítjuk a szakmai könyveket. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület minden év december 15-éig dönt. Az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos teendőket az Intézmény dolgozója /dolgozói (a továbbiakban az ingyenes tankönyvek kezelője/kezelői) végzi(k) az Iskola igazgatójának megbízása alapján. Az ingyenes tankönyvellátást Intézményünkben a jogosultaknak új vagy jó állapotú tankönyvek kölcsönzésével valósul meg. Az ingyenes tankönyvek az iskola tulajdonát képezik. A tankönyvet addig az időpontig biztosítjuk a tanuló részére, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés, ill. a vizsgáztatás folyik a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának részlegesen megtéríteni.

50

Az ingyenes tankönyvellátás rendje: A normatív jogosultság formai követelménye a szabályosan kitöltött igénylő lap leadása, ill. a jogosultságot igazoló dokumentum ésszerű időpontban történő bemutatása. Az ingyenes tankönyvek kezelője összeállítja, kezeli, őrzi a dokumentumokat. Az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos teendők: - a szülők és a tanulók tájékoztatása, - igényfelmérés, - összegzés, adatközlés, - tankönyvrendeléssel kapcsolatos teendők, - a tankönyvek kiosztása, - a tankönyvek összeszedése, - nyilvántartása, - a könyvek tárolása, - selejtezése, - kapcsolattartás a kiadókkal, ill. a terjesztővel. Az ingyenes tankönyvek kezelője minden év április 15-ig köteles felmérni, hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. Az ingyenes tankönyvek kezelője a felmérés, azaz végső soron a benyújtott igénylő lapok alapján megállapítja, hány tanuló igényelt ingyenes tankönyvet. Az adatokat április végéig ismerteti az Intézmény vezetőjével. A felmérés során az osztályfőnökök a megfelelő fórumokon szintén tájékoztatják az érdekelteket. (szülői értekezlet, osztályfőnöki óra). Az iskola interneten elhelyezett hirdetményben teszi közzé az ingyenes tankönyvellátás feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját. A szükséges formanyomtatványokat az iskola honlapjáról is le lehet tölteni. (igénylő lap, orvosi igazolás). Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tankönyvkedvezményekkel kapcsolatos igénybejelentés időpontja a beiratkozás napja. A megfelelően kitöltött igénylő lapot – lehetőség szerint a jogosultságot igazoló irattal együtt - a beiratkozás napján kell leadni.

51

II.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógia feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Az iskola hagyományai, a hagyományrendszer továbbfejlesztése Rendezvénysorozatok HUMÁN HÓNAP

november-december

Célja műszaki beállítottságú diákjaink érdeklődésének felkeltése az irodalom, a történelem és a művészetek iránt. Az iskolai vetélkedőkkel (pl.: versmondó verseny, nyelvhelyességi, irodalmi vetélkedők, vers- és prózaíró pályázat ) a humán műveltségre fogékony diákoknak kínálunk tanórán kívüli színes, emlékezetes programot. Figyelemmel kísérjük a városban zajló kulturális eseményeket, ezekhez is igazítva iskolai versenyeink tematikáját. A Humán munkaközösség támogatja, segíti a tanulóknak a tantárgyaihoz kapcsolódó városi és országos versenyeken való részvételét. A versenyeken aktívan szereplő, helyezést elérő diákokat az iskola kirándulással, színházlátogatással jutalmazza. A csoportokban folyó munka segíti a diákokat egymás megismerésében, öszszeköti a hasonló érdeklődésű tanulókat, hozzájárul az iskolai közösség formálódásához. MŰSZAKI HÓNAP

március-április

A szakmai munkaközösségek által szervezett előadások, versenyek alkalmat adnak az adott szakmához kapcsolódó, de a tanórán részletesen nem tárgyalt problémákra való kitekintésre. A műszaki versenyek, pályázatok célja a szakmai tudás bővítése a kreativitás felébresztésével. A műszaki feladatok kiírásakor figyelembe vesszük a város, a régió kínálta lehetőségeket ill. problématerületeket. A szakmai munkaközösségek felkészítik a tehetséges diákokat az országos szakmai versenyekre.

52

Megyei szakközépiskolai idegen nyelvi verseny Iskolánkban már hagyomány az évente megrendezett kétfordulós (írásbeli és szóbeli) megyei angol és német nyelvi verseny a szakközépiskolák tanulói számára. A diákok közötti versenyzési lehetőség biztosítását igen fontosnak tartjuk, a verseny megrendezése többcélú:  népszerűsítjük a diákok körében az idegen nyelv tanulásának hasznosságát és szépségét  segítségével felmérhetik, hol állnak nyelvi ismereteikkel saját korosztályukban, továbbá tanulásra motiválja őket  az idegen nyelvi órákon elsajátított ismeretek alkalmazása, valamint a tananyagban nem, vagy csak részben megjelenő országismereti témák felelevenítése, új ismeretek szerzése a célnyelvi országokról  a versenyfeladatok hozzásegítik diákjainkat az idegen nyelv tudatos és igényes használatához, kommunikációs kultúrájuk fejlesztéséhez A diákok megmérettetésén túl a megye különböző részén élő diákoknak és tanáraiknak lehetőségük nyílik egymással találkozni és tapasztalatot cserélni. A verseny alkalmazkodik a nyelvoktatásban végbemenő változásokhoz, követelményekhez, valamint a világban történő aktuális eseményekhez is.

II.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Cél: a tanulók minél szélesebb körű mozgásformákkal való megismertetése, a tanulók heti két délutáni órában való foglalkoztatása a tanórai testnevelésen kívül. A tanulók belső igényének kialakítása a mindennapos testmozgásra és az egészséges életmódra. A megvalósítás formái, lehetőségei: a tanórán kívüli testnevelés lehetőségeit az adott évszakra jellemző időjárási viszonyok figyelembe vételével alakítjuk ki.  szeptember illetve május-június – szabadban űzhető sportok, vizisportok, szabadidősportok  október illetve április – labdajátékok, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda 53

 november-március – labdás ügyesség fejlesztése, sportjátékok (2 csoport), általános fizikai állapot fejlesztése, konditerem (3 csoport), teremben űzhető szabadidősportok pl. íjászat, minigolf (1 csoport), asztalitenisz (1 csoport), természetjárás, turisztika (1 csoport), A tehetséges tanulók versenyeztetése: 1990 óta részt veszünk az Intercisa Kupa kézilabda tornán. 1983 óta minden évben megrendezzük a Csokonay Kupa kézilabda tornát Részt veszünk az Országos Szakképző Bajnokságon kézilabda, labdarúgás és röplabda sportágakban Részt veszünk az MDSZ által kiírt diákolimpiai versenyeken Részt veszünk más iskolák által hagyományosan évről évre megrendezett versenyeken (pl. György Adrienn Kézilabda Emléktorna Mohács, Kővári Tamás Kézilabda Emléktorna Dombóvár, Radnóti Kupa Röplabda és Kézilabda Torna Pécs, Széchenyi Kupa Labdarúgó Torna Pécs)

II.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus választás szabályai Mind a szakközépiskolai, mind a szakiskolai osztályokban kötelező egy idegen nyelv tanulása. A 9. évfolyamra beiratkozáskor kell a tanulónak a szülővel egyetértésben nyilatkoznia, hogy az angol, vagy a német nyelvet választja, melyet középfokú tanulmányai során, a helyi tantervben meghatározott ideig tanulja. Szakközépiskolában - mivel az idegen nyelv, kötelező érettségi vizsgatárgy – ajánlott az általános iskolában már tanult idegen nyelv folytatása. Szakközépiskolában a Házirendben szabályozott módon jelentkezhetnek a diákok az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítésre a 11. és 12. évfolyamon. A jelentkezések száma alapján határozza meg az igazgató, hogy mely tantárgyakból, hány csoport indulhat a következő tanévben. Amennyiben valamely tantárgyból a jelentkezők száma nem éri el a nyolc főt, akkor más iskolákkal együttműködve biztosítjuk az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést. A foglalkozást tartó tanár személyéről az érintett munkaközösség vezető javaslatára az igazgató dönt.

54

II.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése Szakközépiskolában minden szakmacsoportban felkészítjük diákjainkat a középszintű és emelt szintű érettségi vizsgára a kötelező érettségi vizsgatárgyakból, valamint a szakközépiskola ágazatának megfelelő, kötelezően választandó szakmai érettségi vizsgatárgyból. A szabadon választható érettségi vizsgatárgyak közül informatika, fizika, biológia és testnevelés tantárgyakból, továbbá a vegyész szakmacsoportban kémia tantárgyból is vállalja az iskola a diákok felkészítését a középszintű érettségi vizsgára. A szabadon választható érettségi vizsgatárgyak közül emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést informatikából, fizikából és kémiából biztosítunk. A középszintű érettségi vizsgára való felkészítést a kötelező tanórai keretekben, a helyi tantervben megfogalmazottak szerint végezzük. Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés a diákok választása szerint a 11. és 12. évfolyamon, a kötelező tanórákon felül, tantárgyanként az alapóraszámon felül heti 2-2 óra időtartamban történik. Magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgatárgyból akkor tehet vizsgát a diák, ha irodalom és magyar nyelv tantárgyakból is teljesítette a helyi tanterv követelményeit. A szakmai előkészítő tárgyból akkor tehet érettségi vizsgát a jelentkező, ha a helyi tantervben szereplő, a szakmacsoportnak megfelelő minden tantárgyból teljesítette a követelményeket. A helyi tantervi követelmények teljesítése után földrajz tantárgyból is tehető érettségi vizsga, de ebből, az alacsony óraszám miatt, az iskola a kötelező tanórai keretekben nem készíti fel a diákokat az érettségi vizsgára. Felkészülésükről önállóan kell gondoskodniuk.

55

II.8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A 40/2002. (V.24) OM rendelet tartalmazza az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. A középszintű érettségi vizsga témakörei azokból a tantárgyakból, melyekből felkészítjük iskolánk tanulóit az érettségi vizsgára: Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv: 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 1. A jel, a jelrendszer 2. Nyelvi és vizuális kommunikáció 3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 5. Személyközi kommunikáció 6. A tömegkommunikáció 3. A magyar nyelv története 1. A magyar nyelv rokonsága 2. Nyelvtörténeti korszakok 3. Az írott nyelvi norma kialakulása 4. Nyelvművelés 4. Nyelv és társadalom 1. Nyelvváltozatok 2. Kisebbségi nyelvhasználat 3. A határon túli magyarnyelvűség 4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 5. A nyelvi szintek 1. Hangtan 2. Alaktan és szótan 3. Mondattan 4. A mondat szintagmatikus szerkezete 5. A mondat a szövegben 6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban 7. Szókincs és frazeológia 6. A szöveg 1. A szöveg és a kommunikáció 2. A szöveg szerkezete és jelentése 3. Szövegértelmezés 4. A szöveg szóban és írásban 5. Az intertextualitás 6. A szövegtípusok 7. Szöveg a médiában 7. A retorika alapjai 1. A nyilvános beszéd 56

2. Érvelés, megvitatás, vita 3. A szövegszerkesztés eljárásai 8. Stílus és jelentés 1. Szóhasználat és stílus 2. A szójelentés 3. Állandósult nyelvi formák 4. Nyelvi-stilisztikai változatok 5. Stíluseszközök 6. Stílusréteg, stílusváltozat Irodalom 1. Életművek (6) Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila A pályakép jellemzői, a főbb művek értelmezése. A felsorolt szerzők mindegyike kötelező. 2. Portrék (4) Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 mű bemutatása. A felsorolt szerzők közül négy választandó. 3. Látásmódok (3) Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása néhány mű értelmezésével. A felsorolt szerzők közül három választandó. 4. A kortárs irodalomból (1) Legalább egy szerző 2-3 művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. 5. Világirodalom (2) Az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség, az avantgárd egy-egy kiemelkedő képviselőjének bemutatása. 6. Színház- és drámatörténet (2) Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách: Az ember tragédiája A megadott szerzők egy-egy művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében. 7. Az irodalom határterületei (1) Népköltészet – műköltészet. Az irodalmi mű és a film összefüggései. Az irodalom rádióban, televízióban, a digitális közlésben. A szórakoztató irodalom vonzereje. Útirajz, kalandregény, krimi, képregény, tudományos-fantasztikus irodalom, dalszöveg stb. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra (1)

57

A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása. A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők. Matematika 1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, LOGIKA, KOMBINATORIKA, GRÁFOK 1.1. HALMAZOK 1.1.1. Halmazok megadásának módjai 1.1.2. Halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges, végtelen halmazok, komplementer halmaz. 1.1.3. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. 1.1.4. Ponthalmazok ábrázolása koordináta-rendszerben. 1.1.5. Véges halmazok elemeinek száma. 1.2. MATEMATIKAI LOGIKA 1.2.1. A kijelentés fogalma. 1.2.2. Logikai műveletek: negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia. 1.2.3. „Minden”, „van olyan” kvantorok. 1.2.4. „Szükséges”, „elégséges”, és „szükséges és elégséges” feltételek. 1.3. KOMBINTORIKA 1.3.1. Permutáció, variáció, kombináció (ismétlés nélküli, ill. ismétléses) 1.4. GRÁFOK 1.4.1. Egyszerűbb szituációk megoldása gráfok segítségével. 2. SZÁMELMÉLET, ALGEBRA 2.1. ALAPMŰVELETEK (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) műveleti azonosságai, számolás fejben, írásban és zsebszámológéppel. 2.2. OSZTHATÓSÁG 2.3. SZÁMHALMAZOK. 2.3.1. N, Z, Q,, Q*, R halmazok fogalma. A valós számok és a számegyenes kapcsolata. 2.4. ABSZOLÚTÉRTÉK, NORMÁLALAK. 2.4.1. Számok abszolútértékének fogalma. 2.4.2. Számok normálalakja. 2.5. HATVÁNY, GYÖK, LOGARITMUS 2.5.1. Hatványozás fogalma pozitív egész, 0, negatív egész, valamint törtkitevő esetén. A hatványozás azonosságai. 2.5.2. Az n-edik gyök fogalma. A négyzetgyökvonás azonosságai. 2.5.3. A logaritmus fogalma, azonosságai. 2.6. ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK 2.6.1. Polinom fokszáma, fokszám szerint rendezett alakja. 2.6.2. Nevezetes szorzatok zárójelfelbontásban és szorzattá alakításban: (a+b)2; (a–b)2; (a+b)3; (a–b)3; a2–b2. 2.7. EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS.

58

2.8. EGYENLETEK, EGYENLETRENDSZEREK, EGYENLŐTLENSÉGEK. 2.8.1. Alaphalmaz, megoldáshalmaz fogalma. - Egyenletmegoldási módszerek: mérlegelv, grafikus módszer, új ismeretlen bevezetése stb. - Kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldási módszerei. - A másodfokú egyenlet általános alakja, diszkrimináns fogalma, megoldóképlet, gyöktényezős alak. - Négyzetgyökös egyenletek. 2.8.2. Abszolútértékes egyenletek. Exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek. 2.8.3. Középértékek. 2.8.3.1. Két pozitív szám számtani és mértani közepe, kapcsolatuk. 3. FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK 3.1. FÜGGVÉNYEK 3.1.1. A függvény fogalma. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, szigorúan monoton növekedés, csökkenés fogalma. 3.1.2. Elsőfokú, másodfokú, abszolútérték-, négyzetgyökfüggvény, lineáris törtfüggvény, trigonometrikus, exponenciális és logaritmikus függvények ábrázolása és jellemzése. 3.1.3. Függvények ábrázolása függvénytranszformációkkal. 3.2. SOROZATOK 3.2.1. Számsorozat fogalma. 3.2.2. Számtani és mértani sorozat fogalma. 4. GEOMETRIA, KOORDINÁTAGEOMETRIA, TRIGONOMETRIA 4.1. GEOMETRIAI FOGALMAK 4.1.1. Szög fogalma, szögfajták, nevezetes szögpárok. Térelemek távolsága, szöge. 4.1.2. Kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalma. 4.2. GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK. 4.2.1. Egybevágósági transzformációk: tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás, pont körüli forgatás fogalma, tulajdonságai. - A háromszögek egybevágóságának alapesetei. - Alakzatok tengelyes, középpontos szimmetriája és forgásszimmetriája. 4.2.2. Hasonlósági transzformációk - A háromszögek hasonlóságának alapesetei. - Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya 4.3. ALAKZATOK 4.3.1. Síkbeli alakzatok Háromszögek, Négyszögek, Sokszögek, Kör 4.3.2. Térbeli alakzatok Téglatest, kocka, hasáb, forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete. 4.4. VEKTOROK 4.4.1. Vektor fogalma, abszolútértéke, nullvektor, ellentett vektor.

59

- Vektorok összege, különbsége, vektor szorzása számmal. - Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai. - Vektor koordinátái, vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái, vektorok összeadása, kivonása, számmal való szorzása, skaláris szorzása koordináta-rendszerben. 4.5. TRIGONOMETRIA 4.5.1. Hegyesszögek szögfüggvényei derékszögű háromszögben. - Szögfüggvények általános definíciója. - Szögfüggvények közötti összefüggések (pótszögek szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés stb.) - Nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényei. - Szinusz- és koszinusztétel kimondása és alkalmazása. 4.6. KOORDINÁTAGEOMETRIA Pontok, vektorok, Egyenes, Kör 4.7. KERÜLET, TERÜLET 4.8. FELSZÍN, TÉRFOGAT 4.8.1. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. 4.8.2. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel. 5. VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS, STATISZTIKA 5.1. STATISZTIKA - Kördiagram, oszlopdiagram készítése, értelmezése. - Átlag, medián, módusz fogalma. 5.2. VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS - Klasszikus valószínűség. - Visszatevéses mintavétel Történelem Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Angol nyelv és német nyelv Középszint - SZÓBELI Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikuson ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép szintre.

60

TÉMAKÖRÖK 1. Személyes vonatkozások  A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)  család  Családi élet, családi kapcsolatok  A családi élet mindennapjai, otthoni teendők  Személyes tervek 2. Ember és társadalom  A másik ember külső és belső jellemzése  Baráti kör  A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel  Női és férfiszerepek  Ünnepek, családi ünnepek  Öltözködés, divat  Vásárlás, szolgáltatások (posta)  Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk  Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)  A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek  A természet és az ember harmóniája  A városi és a vidéki élet összehasonlítása  Növények és állatok a környezetünkben  Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?  Időjárás 4. Az iskola  Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)  Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka  A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága  Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa  Diákmunka, nyári munkavállalás  Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód  Napirend, időbeosztás  Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe  az egészség megőrzésében, testápolás)  Étkezési szokások a családban  Ételek, kedvenc ételek  Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben  A kulturált étkezés feltételei, fontossága  Gyakori betegségek, sérülések, baleset  Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás  Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

61

 Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.  Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport  Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet  Kulturális események 8. Utazás, turizmus  A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés  Nyaralás itthon, illetve külföldön  Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése  Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika  Népszerű tudományok, ismeretterjesztés  A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Informatika 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.2. Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.2. A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata 5.2. A táblázatok felépítése 5.3. Adatok a táblázatokban 5.4. Táblázatformázás 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbáziskezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.2. Weblap készítés 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.2. Grafika 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.3. Tájékoztató eszközök

62

9.2. Dokumentumok 10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten) 10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák 10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.3. Rekurzió 10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat 10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 11. A programozás eszközei (csak emelt szinten) 11.1. Algoritmusleíró eszközök 11.2. Programozási nyelv 11.3. Programfejlesztői környezet Kémia Általános, és anyagszerkezeti kémia Atomszerkezet Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Kémiai átalakulások Szervetlen kémia Hidrogén, nemesgázok, halogének Az oxigéncsoport elemei, és vegyületeik A nitrogéncsoport elemei, és vegyületeik A széncsoport elemei, és vegyületeik Fémek Szerves kémia A szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak Műanyagok Energiagazdálkodás Kémiai számítások Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, elegyek, keverékek Számítások képlettel, és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémiai egyensúly Kémhatás Elektrokémia Földrajz

63

Természetföldrajz: Csillagászati földrajz Föld belső szerkezete, lemeztektonika Földtörténet Légkörtan Vízföldrajz Földrajzi övezetesség Klimatológia Európa természetföldrajzi képe Afrika természetföldrajzi képe Magyarország természetföldrajz Magyarország természeti erőforrásai Magyarország éghajlata Helyi sajátosságok (Baranya, Pécs)

Társadalomföldrajz: Magyarország társadalomföldrajza Magyarország és az EU. Kína gazdasága Arab térség gazdasága Csendes-óceáni régió Európai Unió Amerikai centrum A világgazdaság A tercier szektor A világ mezőgazdasága Adósságválság Globális környezeti problémák Népességföldrajz, a túlnépesedés

FIZIKA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Kinematika Dinamika Energetika Rezgések Hőtan Hőtágulás Elektrosztatika Egyenáram Időben állandó mágneses mező

10. Elektromágneses indukció és váltakozó áram 11. Elektromágneses hullámok 12. Geometriai optika 13. Atommodellek 14. Fénymodellek 15. Magfizika 16. Radioaktivitás 17. Gravitáció

Az építészeti és építési alapismeretek 1. Építőanyagok 1.1. Anyagismeret 1.2. Építőanyagok. 1.3. Építőanyagok vizsgálata 2. A műszaki ábrázolás alapjai 2.1. A műszaki ábrázolás alapjai 2.2. Ábrázoló geometria. 2.3. Építészeti műszaki rajz alapjai. 3. Építési ismeretek 3.1. Az épületszerkezetek. 3.2. Alépítményi munkák. 3.3. Segédszerkezetek. Magasépítési szakképesítési csoportban 3.4. Felépítményi munkák. Mély- és vízépítési szakképesítési csoportban 3.4. Talajmechanika. 4. Építésszervezési ismeretek 4.1. Organizációs tervek. 4.2. Anyagmennyiség meghatározása. 4.3. Anyagrendelés. 64

4.4. Segédüzemek működtetése. 5. Munkavédelem 5.1. A munkavédelem feladata. 5.2. A balesetek megelőzése. 5.3. Foglalkozás egészségügy. 5.4. A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei. 5.5. Első segélynyújtás. 6. Statika 6.1. Alapfogalmak. 6.2. Erők, erőrendszerek. 6.3. Tartók vizsgálata. 6.4. Tartók terhei.

65

Vegyipari alapismeretek Az elméleti feladatok témakörei Elemek és szervetlen vegyületek Szerves vegyületek Élettanilag fontos vegyületek Alkalmazott kémiai ismeretek Homogén egykomponensű rendszerek Homogén többkomponensű rendszerek Heterogén rendszerek Halmazállapot-változások Híg oldatok Reakciókinetika Kémiai egyensúlyok Heterogén egyensúlyok Elektrolit egyensúlyok Elektrokémia Termokémia Kolloid rendszerek Korrózió A számítási feladatok témakörei Anyagmennyiséggel kapcsolatos számítások Sztöchiometriai számítások A tökéletes gázok állapotváltozásai A tökéletes gázok állapotegyenlete Elegyek, oldatok összetétele, koncentrációik kiszámítása Híg oldatokkal kapcsolatos számítások Gázelegyekkel kapcsolatos számítások Termokémiai számítások Kémiai egyensúlyok, konverziószámítás Erős és gyenge savak és bázisok pH-ja Oldhatósággal kapcsolatos számítások Reakciókinetikai számítások Hidrolizáló sók pH-jának számítása Pufferek pH-jának számítása Galvánelemek elektromotoros erejének meghatározása, elektródpotenciál számítás Az elektrolízis mennyiségi törvényeinek alkalmazása Gyakorlati feladatok témakörei Fizikai jellemzők mérése Oldás, oldatkészítés Mintavétel Minőségi elemzés Szervetlen preparátumok készítése Szerves anyagok előállítása Gravimetria Titrimetria Műszeres mérések: fotometria, pH, törésmutató

66

II.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga és kötelessége. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében egyetértésnek / konszenzusnak kell lennie a nevelőtestületen belül. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményünk értékelési normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. Értékelésünk objektív, a hagyományos ötfokú skála szerint történik. A tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen értékeljük, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítjük. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök (az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével) végzi. Az adott teljesítmény értékelését nem befolyásolhatják a tanuló korábbi érdemjegyei vagy a magatartása. Csak azt a tudást kérjük számon, amit megtanítottunk. Iskolánkban a mérés – értékelés összhangban van a tantárgyi követelményekkel és megbízhatóan tükrözi a tanuló tudását. Fontosnak tartjuk, hogy a feladat, illetve a kérdés valóban azt fejezze ki, amit mérni akarunk. A sokoldalú és változatos formák, módszerek alkalmazására törekszünk, hogy a tanulók minél többféle számonkérési formában kipróbálhassák magukat, illetve hogy az egyik területen gyengébb készségeiket egy másikkal kompenzálhassák.

67

Intézményünkben az értékelés nem korlátozódik csupán a tartalomtudás (ismeretek) mérésére, hanem az eszköztudás (készségek, képességek) vizsgálatára is kiterjed. A számonkérés – értékelés iskolánkban nem lehet a tanuló vagy az osztály fegyelmezésének eszköze. Az értékelés fontos szerepet tölt be a tanulók személyiségének fejlesztésében, ezért arra törekszünk, hogy a tanulók saját maguk is értékeljék teljesítményüket - ezzel elősegítjük önismeretük és objektív ítélőképességük fejlődését. A kiemelkedő teljesítményeket az osztály, a tantestület vagy az iskolai közösség előtt ismerjük el. A mérés – ellenőrzés célja, hogy informálódjunk a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adjon a tanuló számára a követelmény – teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Az értékelés formái 1.) Diagnosztikus értékelés - előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében - kiinduló, kezdő szint megállapítása, egy – egy tanítási ciklus megkezdésekor - fajtái: tanév eleji szintfelmérés illetve egy új tantervi téma kezdetén - az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben 2.) Formatív értékelés - mint leggyakrabban alkalmazott értékelési eljárás, visszajelzést ad a tanulónak az aktuális tudásáról, megerősíti, illetve korrekcióra készteti - célja az eredményes tanulás elősegítése, a tanítási – tanulási folyamat optimalizálása - fajtái: szóbeli vagy írásbeli felelet, rajz, házi dolgozat, esszé, fordítás… 3.) Szummatív értékelés - a pedagógiai folyamat nevezetes szakaszainak lezárásakor alkalmazzuk, amikor globális képet akarunk kapni arról, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a követelményeket - fajtái: témazáró, évfolyamszintű dolgozat, szintvizsga szakképző évfolyamon, érettségi és szakmai vizsga 68

A szóbeli számonkérés formái Felelet: - azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél a záróvizsgákon a tanuló szóban ad számot felkészültségéről, törekszünk a rendszeres tanórai szóbeli számonkérésre is - a számonkérés nem korlátozódik a napi tananyagra, hanem a szaktanár ismétlő kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen készül-e az órákra Kiselőadás: - legtöbbször önként vállalt feladat, ezért az értékelés során inkább a pozitív megerősítés motiváló eszközeivel élünk Év végi vizsga közismereti tantárgyakból / szintvizsga: - célja az adott képzési szakasz eredményességének mérése, visszajelzése, a záró vizsgára való felkészülés segítése, a szintetizáló képesség növelése, a szükséges szakmai kompetenciák fejlődésének értékelése Az írásbeli számonkérés formái Írásbeli felelet: - kiterjedhet az egész osztályra vagy csak néhány tanulóra - a kérdések/feladatok kidolgozására annyi időt biztosítunk, hogy azokat a tanulók az elvárt minőségben tudják megoldani Röpdolgozat: kisebb vagy egy speciális anyagrészből íratjuk Témazáró dolgozat: - egy nagyobb tananyagegység lezárásaként íratjuk kellő gyakorlás, illetve rendszerező ismétlés után - a szaktanár a dolgozat témáját pontosan körülhatárolja, a hangsúlyos területeket kiemeli és szempontokat ad meg a felkészüléshez Írásbeli év végi vizsga: - az érettségi tantárgyakból íratjuk évfolyamszinten - célja az egységes követelmény- és értékelési rendszer kialakítása, fenntartása és a tanulás minőségének fejlesztése

69

- törekszünk arra, hogy a feladatok/kérdések az érettségi írásbeli vizsga szisztémáját, metodikáját kövessék Házi dolgozat: - témájában és formájában tantárgyanként különböző lehet, de mindig gondosan előkészítjük, és megírásához szempontokat jelölünk ki Projektmunka: - egy nagyobb – esetleg a tananyaghoz lazán kötődő – téma egyéni vagy csoportos feldolgozása - a tanulók szociális kompetenciájának fejlesztése érdekében ösztönözzük a csoportmunkát, ebben az esetben a csoporttagok érdemjegyét a pedagógus és a csoport közösen állapítja meg előre megbeszélt szempontok alapján Az írásbeli beszámoltatás korlátai A dolgozatírásról a tanulókat előzetesen mindig tájékoztatjuk, kivéve, ha az a napi tananyag írásbeli számonkérésére vagy az alapkészségek mérésére épül. A témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel korábban közöljük a tanulókkal. Az évközi teljesítmény értékelésének és minősítésének formái A tanulók teljesítményének értékelésében és minősítésében minden tantárgynál a hagyományos ötfokú osztályozási skálát alkalmazzuk, kivéve a szakképző évfolyamon a társadalomismeret tantárgy esetében: megfelelt illetve nem felelt meg. Az évközi teljesítmény értékelésének és minősítésének rendje A szaktanárok a teljesítmény minősítését kifejező érdemjegyeket az elektronikus naplóban rögzítik. Kis óraszámú tantárgyaknál a tanulók kéthavonta kapnak érdemjegyet. Az érdemjegyek száma félévenként, tantárgyanként legalább kettő (a heti egyórás tantárgyaknál is), a heti három óránál magasabb óraszámban tanított tantárgyaknál legalább öt. A számonkérési forma szerint az egyes osztályzatok eltérő súlyúak lehetnek/nem egyenértékűek – ezt a naplóban is egyértelműen jelöljük.

70

Az osztályfőnök legalább egy hónappal a félévi és év végi osztályozás előtt írásban értesíti azoknak a tanulóknak a szüleit, akik valamilyen tantárgyból elégtelenre állnak. A félévi és év végi osztályzatok megállapításának rendje és formái A nappali tagozatos tanulók teljesítményét félévkor és év végén a szorgalmi idő alatt folyamatosan szerzett érdemjegyek alapján értékeljük és minősítjük a jogszabályi előírások szerint. Az osztályozó vizsgán nyújtott teljesítményük alapján a vizsgabizottság állapítja meg azoknak a tanulóknak, akiknek az igazgatóság előzetesen engedélyt adott vagy erre kötelezett. Osztályozó vizsgát kell tennie félévkor és év végén a magántanulóknak, valamint előrehozott érettségi vizsga esetén, illetve mulasztásaik miatt nem osztályozható tanulóknak. Az év végi osztályzatot az egész éves teljesítmény alapján állapítjuk meg, de figyelembe vesszük a teljesítmény változásának tendenciáit (rontás esetén azok okait), valamint a tanuló képességeit, szorgalmát és órai munkáját. Az osztályfőnök az év végi osztályzatokat az osztályozó konferencia előtt áttekinti, és ha a szaktanár által javasolt év végi osztályzat – a tanuló hátrányára – lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri a pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól illetve indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosítja. A jogszabályi előírások szerint megtartott évközi vizsgán megállapított osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg. A tanuló vagy a szülő – a törvényi előírásoknak megfelelően – írásban kérelmezheti az osztályzat felülbírálatát, ebben az esetben a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról.

71

Szakmai tárgyak értékelése a szakiskolában A 32/2011 (VIII. 25.) NGM rendeletben kiadott központi program alapján indított képzéseknél amennyiben egy tantárgy szakmai elméletet és szakmai gyakorlatot is tartalmaz, a végső osztályzat az elméletre és a gyakorlatra külön kapott érdemjegyek súlyozott átlaga, a tantárgy elméleti és gyakorlati óráinak százalékos arányában. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott központi program és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez kiadott szakképzési kerettantervek alapján indított képzéseknél a tantárgyak csak külön szakmai elméletet vagy csak szakmai gyakorlatot tartalmaznak, ezért az értékelés tantárgyanként történik. Természetismeret tantárgy értékelése A tantárgy tanítása megbontásra került, így a tantárgy értékelése részegységenként kerül megállapításra. A félévi és év végi értékelésen egyesített érdemjegyként kerül a bizonyítványba. A tantárgy teljesítéséhez minden részjegy minimum elégséges osztályzata szükséges. Elégtelen részjegy esetén az összesített eredmény is elégtelen. A részjegy eredményes javítóvizsga megléte esetén válik teljesítetté. A 10. évfolyam számára „kis-érettségi” vizsgát szervezünk történelem tantárgyból. A 11. évfolyam számára „kis-érettségi” vizsgát szervezünk matematikából, idegen nyelvből, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. Az itt szerzett jegy súlyozottan alakítja az év végi osztályzatot. Az emelt szintű érettségire felkészítő órákon részt vevő tanulók teljesítményét év közben rendszeresen érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal értékeljük. Amennyiben a tanuló ilyen órákon is részt vesz, egyetlen osztályzat kerül az osztályozónaplóba/ bizonyítványba – az óraszámok súlyozott átlagának megfelelően.

72

A magatartás és szorgalom jegyek megállapítása A tanuló magatartása Példás (5) - aktív a tanítási órákon, és a gyakorlaton, rendszerető - a közösségért felelős, megbízást önként vállal, segítőkész, önzetlen - tisztelettudó nevelőivel, tanulótársaival - a Házirendet megtartja, mások fegyelemsértését bírálja - szorgalma legalább jó - nincs semmiféle elmarasztalása és a félév során, nincs igazolatlan órája sem - példamutató magaviseletű Jó (4) - a közösségi munkában nem kezdeményező, de a rábízott munkát ellátja - általában tisztelettudó, csak ritkán feledkezik meg a kulturált viselkedésről - rendszeretete ellen súlyosabb kifogás nem merült fel - igazolatlan mulasztása az adott félévben legfeljebb 1, az adott tanévben legfeljebb 3 óra Változó (3) - passzív, nem érez felelősséget a közösség sorsáért - gyakran fegyelmezetlen, tanáraival és az intézet dolgozóival szemben többször tiszteletlen - szándékosan vét a Házirend szabályai ellen - igazolatlan mulasztása az adott félévben legfeljebb 6, az adott tanévben legfeljebb 12 óra - a tanítási órákat és foglalkozásokat zavarja - tanítási órákon és foglalkozásokon nem képességeihez mérten teljesít Rossz (2) - összeférhetetlen, kötekedik, szándékos rendbontó - trágár kifejezéseket használ, tiszteletlen, erőszakoskodó, goromba - a Házirendet gyakran és tudatosan megszegi, súlyos fegyelmi vétséget követ el - igazgatói vagy tantestületi büntetésben részesült és magatartásában nincs pozitív változás - igazolatlan mulasztása az adott félévben meghaladja a 7, az adott tanévben a 12 órát - a tanítási órákat és foglalkozásokat fegyelmező eljárást igénylően zavarja

73

A tanuló szorgalma Példás (5) - munkavégzése rendszeres, kötelességtudó, külön feladatokat is vállal - képességeinek megfelelő teljesítményt mutat - tantestületi vagy igazgatói dicsérete van, és ez összefügg tanulmányi munkájával Jó (4) - teljesítménye jó, kötelességtudó, de nem minden tantárgyban kifogástalan - nem tartja az előző év(ek) eredményeit - esetenként figyelmetlen, néha érdektelenség figyelhető meg nála - ha valamilyen tanulmányi jellegű tevékenységért szaktanári dicséretet kapott, és szorgalma általában egyenletes Változó (3) - kötelességmulasztása gyakori az otthoni és az iskolai feladatteljesítésben - a tanítási órákon a munka elvégzésére gyakran figyelmeztetni kell - képességeihez mérten alacsonyabb teljesítményt nyújt, ellenőrzésre szorul - osztályzatai egyenetlenek, több tárgyból rontott - elégtelen félévi/év végi osztályzat esetén változónál jobb jegyet nem kaphat Hanyag (2) - tanulmányi kötelezettségét rendszeresen elhanyagolja - a tanulás nem érdekli, segítséget nem vesz igénybe, tanulmányi munkáján figyelmeztetés ellenére sem változtat - rendszeres ellenőrzésre szorul, lusta, feladatait nem teljesíti - képességénél jóval gyengébb teljesítményt nyújt - kettő vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése az osztályfőnök feladata. Az érdemjegyek megállapításakor mindig támaszkodnia kell a tanuló önértékelésére, és figyelembe kell vennie az osztálytársak és az osztályban tanító pedagógusok véleményét is.

74

II.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Közismereti tantárgyak csoportbontása A közismereti tantárgyak csoportbontásával célunk, a 9-10. évfolyamon az általános iskolából hozott eltérő tantárgyi tudásszintű tanulók közül a hiányos ismeretekkel rendelkezők felzárkóztatása. A 11-12. évfolyamon, célunk a megszerzett ismereteket elmélyítése, az érettségi vizsgára történő hatékonyabb felkészítés, a kommunikációs készségek fejlesztésére több idő fordítása. Iskolánkban a közismereti tantárgyak csoportbontását az alábbiak szerint szervezzük: Szakközépiskola: Sorszám

Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1.

Magyar nyelv

X

2.

Angol nyelv

X

X

X

X

3.

Német nyelv

X

X

X

X

4.

Matematika

X

X

X

X

5.

Informatika

X

X

X

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

X X X

X X

Szakiskola: Sorszám 1.

2. 3. 4.

Tantárgy Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Német nyelv Matematika

X X X X

75

Szakmai tantárgyak csoportbontása A szakmai tárgyak esetén csak a gyakorlati tantárgyaknál végezzük a szakképzést csoportbontásban. A szakmai tantárgyakat csoportbontását a következők szerint szervezzük: Szakközépiskola: Sorszá m

Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

Magasépítő technikus képzés Építési gya1. X X korlat Műszaki áb2. rázolás gyaX X korlat CAD alapis3. meretek gyakorlat Építés4. szervezés gyakorlat Magasépítés 5. gyakorlat Műszaki in6. formatika gyakorlat Vegyésztechnikus képzés Laboratóriumi 1. X X gyakorlat Műszeres 2. analitikai gyakorlat Laboránsi 3. gyakorlat Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus Geodézia 1. X X gyakorlat Digitális tér2. kép gyakorlat Ingatlan- nyil3. vántartási gyakorlat Térinformati2. ka Gyakorlat Mérési gya3. korlat

11. évfolyam

12. évfolyam

1/13. évfolyam

X

X

5/13. és 1/14. évfolyam

X

X

X

X

X X X

X

X

X X X

X

X

X X X

X X

76

A szakiskolai tantárgyak csoportbontását csak a szakmai gyakorlati tantárgyak körében a szakképzési törvény előírásai szerint szervezzük. A szabadon szervezhető órakeretet a kötelező közismereti és szakmai tantárgyak óraszámainak növelésére használjuk fel. Az emeltszintű érettségire történő felkészítést iskolán belül angol és német nyelv, matematika, fizika, kémia, informatika, és a három szakmai alapismeret tantárgyaknál, legalább nyolc tanuló jelentkezése esetén szervezünk. Választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A szakközépiskolai szakképző évfolyamok tanulóinak lehetőséget biztosítunk az emeltszintű érettségire felkészítő tanórákon való szervezett részvételre. Iskolánkban elsősorban a 9. évfolyamon és szükség szerint felsőbb évfolyamokon is indokolt esetben, minden közismereti illetve szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyból szervezünk korrepetálást.

II.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Hon- és népismeret Célunk: Tanulóinkban az egészséges identitás kialakítása, a hagyományok és a kulturális értékek megőrzésére, gazdagítására való nevelés. Segítséget adunk az egyéni identitás kialakításához, annak kulturált ápolásához. Módszereink: tanórai keretben leginkább a magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalomismeret, hon- és népismeret, etika, művészettörténet, építészettörténet, kommunikáció tantárgyak esetében, de osztályfőnöki órák keretében is a tananyaghoz kapcsolva a helyi kultúra értékeinek szemléltetése, megtanítása, azokba való bekapcsolódás helyi rendezvényeken keresztül. Városismereti sétákat tartunk, történelmi emlékhelyekre visszük kirándulni tanulóinkat, megtanítjuk a hagyományok őrzésének, ápolásának tevékenységeit. Eszközeink - Múzeumokkal való együttműködés: múzeumlátogatás, múzeumi órák;

77

- Civil szervezetekkel való együttműködés: a programunkhoz tartalmilag kapcsolódó, oktatást segítő, politikamentes egyesületek, alapítványok rendezvényein részt veszünk tanítványainkkal, bekapcsolódunk munkájukba, módszertani segédleteiket használjuk. - A nemzetiségi kultúra helyi értékeinek megismerése: a régiónkban élő valamennyi nemzetiség, etnikum kulturális hagyományait, rendezvényeit megismertetjük tanulóinkkal. - Önkormányzatok nemzetiségi vagy hazaszeretettel, honismerettel kapcsolatos rendezvényein való részvétel. - Iskolai rendezvények alkalmával is teret biztosítunk a kulturális hagyományoknak.

II.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése a testnevelés alapköve, „módszertani segédeszköz” a pillanatnyi fizikai állapotnak megfelelő egyénre szabott képesség szerinti differenciált terhelés kialakításához. A tanuló a mérések – az elért teljesítmény közös kiértékelése – folyamán a méréseket elvégző pedagógustól közvetlenül elsajátíthatja, az egyénre szabott edzésterv elkészítéséhez szükséges egészség- és test-kulturális alapismereteket.  A mérések befejeztével az egyén azonnal visszajelzést kap a fizikai állapotának minősítéséről és annak értelmezéséről. Az adatok – különféle szempontok szerinti – országos szintű feldolgozása konkrét és megbízható információt ad a testnevelés egészségfejlesztő, egészségmegőrző hatásának tudatos, célirányos fejlesztéséhez.  A tanulók fizikai állapotának rendszeres mérése megbízható és objektív adatokat jelent a testnevelés tantárgyban való előmenetel érdemjegyben történő megállapításához, valamint - a tehetséggondozás egyik formájaként - nagyobb merítési lehetőséget biztosít az élsport számára. A kiváló és extra minősítésű, vagy bármely motorikus próbában kiváló teljesítményt nyújtó, a sporthoz affinitást mutató fiatalt mielőbb az élsport rendszerébe lehessen integrálni.  A fizikai állapot mérésekor nyert adatok ismeretében az egészségügyiek is felvilágosítást kaphatnak a tanulók funkcionális állapotáról. Az iskolaorvossal együttműködve, hatékony elsődleges prevenció, mert a

78

tanulók egészségi állapotát a fizikai állapotuk függvényében értelmezhetjük. A tanulók fizikai állapotának mérését a „Hungarofit” módszerrel mérjük tanévenként két alkalommal.  Aerob, vagy alap-állóképesség mérése síkfutás teljesítésével (1500m/2000m/Cooper-teszt).  A kar, törzs és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése helyből távolugrással, 30m-es síkfutással, kétkezes tömöttlabda-hajítással fej fölött hátra.  A karizmok, a hátizmok és hasizmok erő-állóképességének mérése fekvőtámasz (fekvenyomás), törzsemelés és felülés gyakorlatokkal. A tanulók fizikai (szomatikus) állapotának mérése nem öncélú, ezért a mérésre olyan módszert kell alkalmazni, amely műszerek nélkül is megbízhatóan és objektíven méri az edzettség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorokat (aerob állóképesség, izomerő, erő-állóképesség).

II.13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudományos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A környezet és az egészség nem választhatók el egymástól. Egészséges emberi életről nem beszélhetünk a természet óvása, védelme nélkül. Az ember által okozott környezeti károk károsan hatnak vissza a szervezet működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet és egészségtudatos magatartását kívánjuk fejleszteni. A település környezeti sajátosságai Pécs város és környéke az ország egyik legváltozatosabb, ugyanakkor számos, csak erre a területre jellemző adottsággal bíró körzet. Területén mind a síkvidékek (Pécsi-síkság), mind pedig középhegységi felszínformák (Mecsek-hegység) fellelhetők, e kettősség nagyban hozzájárul unikális jellegéhez. Duna- Dráva 79

Nemzeti Park területei, természetvédelmi területek (Kelet és Nyugat-Mecsek), természeti értékek (Tettyei mésztufa barlang stb.) sokasága található meg itt. Az urbanizáció következményei: bányászat (urán-, szén-, kőbánya), természeti sebek, rekultiváció, szennyvíztisztítás, ivóvíz bázis védelem, hulladéklerakó telepek radioaktív tárolók, hőerőmű stb. Pécs város környezetvédelmi feladatai közé tartoznak. Általános célok, értékek a környezeti nevelésben - az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létező, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. - a biológiai diverzitás megóvása - testi, lelki egészség megőrzése - a természet erőforrásainak kíméletét, - a természet törvényeivel harmonizáló magatartást - a környezetért felelős életvitelt, s ennek megfelelően az anyagi javak tekintetében a mértékletességet, takarékosságot - az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka környezeti követelményeinek. Magyar Közlöny 66. számában megjelent NAT 110/2012 (IV.4) Kormányrendelet szerint az iskola egyes tantárgyak keretein belül a környezeti nevelés kritériumait figyelembe veszi. Az ember és a természet műveltségi terület 7. számú fejlesztési feladata a környezet és fenntarthatóság. Természettudományos kompetenciák szintén érinti a környezeti nevelést. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idéz-

80

hetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének meg- őrzésébe, gyarapításába. Kulcskompetenciák: természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek - hagyományos tanóra 45 perc - komplex foglalkozás ( projektmódszer- terepgyakorlat stb. ) A NAT és a Kerettanterv lehetőséget kínál a környezeti nevelési és egészségnevelési tananyag meghatározására, a tantárgyi programokból kiindulva. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés és egészségnevelés célkitűzéseit. A programokban jelenjenek meg az egyes tantárgyak elvárásai, céljai környezeti nevelési és egészségnevelési szempontból. 9-12. évfolyam 7. Környezet és fenntarthatóság Globális környezeti rendszerek A kapcsolatok általánosítása. A fontosabb biogeokémiai körforgalmak (szén, oxigén, nitrogén) elemzése egy szabályozott rendszer részeként Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”) hatásainak és okainak megértése. Élő és élettelen környezeti tényezők: az ezeket jellemző adatok összefüggéseinek elemzése. Hidro- és aerodinamikai jelenségek értelmezése egyszerű modellek segítségével. A levegő-, a víz- és a talajszennyezés forrásainak, a szennyező anyagok típusainak és konkrét példáinak megismerése, vizsgálata. A talaj termőképességét befolyásoló tényezők elemzése. A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei. A környezeti rendszerek állapota, védelme, a fenntarthatóság

81

Az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata. A fogyasztási szokásokkal kapcsolatos ésszerű és felelős szemlélet erősítésével törekvés a tudatos állampolgárrá nevelésre. Helyi környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése, egyéni vélemények megfogalmazása. Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. A lakókörnyezet közelében lévő életközösségek állapotának megfigyelése, a védelemre való felhívás és cselekvés megalapozása. Természeti értékek és károk, környezeti károk felismerése, indoklása, a cselekvési lehetőségek felmérése. az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. A földi életkörülmények egyedisége mellett szóló érvek ismerete. Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása. A Kárpát-medence természeti és kulturális értékeinek, egyediségének felfedezése, megismerése. A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások: tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. 1. Terepi:  terepgyakorlatok  tanulmányi kirándulás  akadályversenyek  városismereti játékok  nyári környezetvédelmi tábor  Múzeum, állatkert (terrárium), botanikus kert, szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító, papírgyár látogatások  Nemzeti Park igazgatóságok szakmai programjain való aktív részvétel 2. Környezeti akciók, gyűjtési és takarítási akciók.  Szárazelem  papír  műanyag kupak  tanórákon keletkező (gyakorlatok) veszélyes hulladékok szakszerű gyűjtése és elszállítása 82

3. Vetélkedők, rendezvények  Föld világnapja vetélkedő április 22.  Víz világnapja rendezvény március 22. pályázatok, előadások (diák és meghívott előadó), újságkészítés, kiállítások rendezése 4. Játékok: érzékelést fejlesztő, szituációs, drámajáték 5. Az iskolai környezet A példamutató iskola környezet tényezői:  Termek, folyosó, mellékhelyiségek, az udvar tisztasága és esztétikus kialakítása.  Növények, élősarok, cserepes, élő növények az osztálytermekben, folyosókon.  Anyag, energiatakarékos és környezetbarát iskolaműködtetés  Gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése  Hulladékkezelés 

Laboratóriumi veszélyes anyagok, szárazelemek gyűjtése

 Környezetbarát, újrahasznosítható anyagok használata  Takarékosság, takarékos megoldások alkalmazása (pl. energiatakarékos izzók, víztakarékos berendezések és eljárások, hőszigetelt nyílászárók stb.)  Felnőtt dolgozók, pedagógusok példamutatása 6. Egyéb  iskolarádió működtetése  faültetés  kutatómunka  szakkörök: BISEL szakkör  Diák Önkormányzati Nap  Projekt feladatok

II.14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az új gazdasági – társadalmi viszonyok közepette a szülők egy része nehéz helyzetbe került (munkanélküliség, kényszer-nyugdíjazás, anyagi gondok), ezért gyermekének testi-lelki fejlődését, tanulását nem tudja megfelelően biztosítani. A szociális hátrányok számos megnyilvánulását tapasztaljuk: egykeresős családok, leszázalékolt szülők, a motivációra való képtelenség, tartós szegénység, stb. 83

Az iskola társadalmi feladatai között az egyik legfontosabb az esélyek kiegyenlítése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenség hatásainak enyhítése. Alapvetően osztályfőnöki feladat a szociális nehézségekkel küzdő gyerekek felderítése. A tanév elejének felmérései, a szociális állapotokat vizsgáló kérdőívek tartalma, a beadott kérvények vizsgálatával oldjuk meg a körültekintő tájékozódást. Az esélyegyenlőség biztosításának módja: - részletes és alapos tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről, - a természetbeni ellátások: kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyvbiztosítás, szociális segély, kirándulási támogatás, stb. - rendszeres kapcsolat a családokat segítő intézményekkel, - a pályázatok figyelése, a pályázatok kezdeményezése, - ösztönzés különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére, - a kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása, - a problémamegoldó képesség erősítése egyéni beszélgetésekkel, fokozott figyelemmel. II.15. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulóközösségek vagy egyes tanulók a tanulmányi és közösségi tevékenységében elért kiemelkedő eredményeiért jutalmazhatók. A jutalmazás elvei: jutalmat kaphat az a tanuló vagy tanulóközösség, aki/amely:       

tartósan kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújt kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el valamely tantárgyban; tanulmányi versenyen jó teljesítményt nyújt; az iskola hírnevét öregbítő módon szerepel valamely vetélkedőn, versenyen, pályázaton; folyamatosan kiemelkedő a szorgalma; kimagasló sporteredményt ér el, és tanulmányi munkája ellen sincs kifogás; az iskolai vagy osztály közösségért munkát vállal, és azt példásan teljesíti;

84

A jutalmazás formái:  Dicséret osztályfőnöktől, szaktanártól, igazgatótól az ellenőrzőbe, elektronikus naplóba;  Nevelőtestületi dicséret, írásos formában közvetítve;  Oklevél, könyvjutalom az iskola egésze előtt kiadva;  „A Pollack kiváló spotrolója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva;  „Az évfolyam első tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva;  „Az év építész tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva;  „Az év vegyész tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva;  „Az év földmérő tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva;  „Az év szakiskolai tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva;  „Az év legjobb szakközépiskolai osztálya” cím az iskola egésze előtt átadva;  „Az év legjobb szakiskolai osztálya” cím az iskola egésze előtt átadva; Jutalmazást kezdeményezhet:  a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelőtestület;  a diákönkormányzat;  helyi vagy külső szervek. A jutalmazás és a magatartás, illetve szorgalom minősítések közötti kapcsolat  szaktanári dicséret: adható az adott tantárgyban elért kiemelkedő tanulmányi teljesítményért, szakköri munkáért, a törzsanyagon túlmutató kiselőadás tartásáért, melyet a szaktanár a tantárgyi érdemjegy megállapításakor számít be, az osztályfőnök a többi tantárgyi jeggyel együtt veszi figyelembe a szorgalom minősítés megállapításakor;  osztályfőnöki dicséret: - adható az iskolai, illetve osztályközösségért végzett kimagasló közösségi munkáért, sporttevékenységért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésének megállapításakor vesz figyelembe; - adható intézményi versenyeken elért 1. helyezésért, melyet az osztályfőnök a szorgalom minősítésekor vesz figyelembe;  igazgatói dicséret: - adható az osztályban, az intézményben végzett kiemelkedően példamutató közösségi munkáért, megyei és területi szintű sport és kulturális versenyeken elért 1-6. helyezésért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésébe számít be; - adható megyei és területi szakmai és tantárgyi versenyeken elért 1-6. helyezésért, melyet az osztályfőnök a szorgalom minősítésébe számol be;  nevelőtestületi dicséret: - adható több éves kimagasló kulturális és sporttevékenységért, országos sport-, kulturális versenyen elért 1-10. helyezésért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésének megállapításakor vesz figyelembe;

85





 

- adható több éves kimagasló tanulmányi munkáért, országos szakmai és tanulmányi versenyen elért 1-10. helyezésért, melyet az osztályfőnök a szorgalom minősítésének megállapításakor vesz figyelembe; oklevél, könyvjutalom: - adható az osztályfőnök, illetve az osztályban tanító szaktanárok javaslatára a nevelőtestület egyetértésével év végén kimagasló tanulmányi, sport, kulturális vagy közösségi tevékenységért; példás magatartás és szorgalom minősítést feltételez; „A Pollack kiváló sportolója”: - adható a tanulmányok befejezésekor, ha a tanuló sikeresen szerepelt különböző sportágakban, legalább egyszer az intézmény képviseletében országos 1-3. helyezést ért el egyéni vagy csapat sportágban; példás magatartás és szorgalom minősítést feltételez; „ Az évfolyam első tanulója: - adható év végén évfolyamonként a legjobb tanulmányi eredményt elérő tanulónak, ha tanulmányi eredménye legalább 4,5 átlagú; példás magatartás és szorgalom minősítést feltételez; „Az év…tanulója”: - adható év végén a végzős hallgatók közül annak, aki legalább 4,5 tanulmányi átlagú és az országos tantárgyi vagy szakmai versenyen legalább 1-10. helyezést ért el; példás magatartás és szorgalom minősítést feltételez;

A kötelességüket és a rendet megszegő tanulók fegyelmi intézkedésben részesíthetők. A fegyelmező intézkedések során figyelni kell a jogszerűségre, a személyre szabott büntetésre, a fokozatosságra és arra, hogy egy vétségért csak egy büntetés adható. A fegyelmezés elvei: fegyelmi büntetést kaphat az a tanuló , aki:  az iskolai Házirend előírásait megszegi;  igazolatlanul mulaszt;  az iskola területén engedély nélkül dohányzik;  az iskolában drogot vagy alkoholt birtokol és fogyaszt;  az iskolában fegyvernek minősülő tárgyat tart;  másokat zsarol, megaláz;  visszaél testi erejével, és azzal mást fenyeget;  a tanárait és társait sértő magatartást tanúsít;  az iskola berendezési tárgyait megrongálja;  a hetesi vagy egyéb feladatait nem teljesíti;  bármilyen módon árt az iskola jó hírnevének; A fegyelmezés és a fegyelmi intézkedés formái:  szaktanári figyelmeztetés szóban, írásban;  osztályfőnöki figyelmeztetés szóban, írásban;  osztályfőnöki intés írásban;  igazgatói figyelmeztetés írásban;  igazgatói intés írásban;

86

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi büntetés lehet: igazgatói hatáskörben:  megrovás;  szigorú megrovás; nevelőtestületi hatáskörben:  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása;  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;  eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;  kizárás az iskolából; Fegyelmezést kezdeményezhet:  a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelőtestület;  a diákönkormányzat;  helyi vagy külső szervek. A fegyelmezés és a magatartás, illetve szorgalom minősítések közötti kapcsolat  szaktanári figyelmeztetés: - adható a szaktárgy tanóráin tanúsított fegyelmezetlen magatartásért, amit az osztályfőnök a magatartás minősítés megállapításakor vesz figyelembe; - adható a szaktárgyi tanulmányok elhanyagolásáért, amit az osztályfőnök a szorgalom minősítésének megállapításakor vesz figyelembe;  osztályfőnöki figyelmeztetés: - adható a Házirend kisebb súlyú normáinak egyszeri/néhányszori megszegése (késések, fegyelmezetlenség kisebb rongálások); az együttélés íratlan szabályainak be nem tartása (durva hangnem stb.); 1-2 igazolatlan óra után; három szaktanári figyelmeztetés után, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítés megállapításakor vesz figyelembe úgy, hogy a magatartás legfeljebb jó(4) minősítésű lehet;  osztályfőnöki intés: - adható a Házirend kisebb súlyú normáinak többszöri megszegése; 3-10 igazolatlan mulasztás; a második osztályfőnöki figyelmeztetés után, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a magatartás legfeljebb jó(4) minősítésű lehet;  igazgatói figyelmeztetés: - adható a Házirend kisebb súlyú normáinak sűrűn ismétlődő megszegése; a Házirend nagyobb súlyú normáinak megszegése; 11-15 óra igazolatlan mulasztás; a második osztályfőnöki intés után; dohányzás esetén; alkoholos állapot miatt, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a magatartás minősítése legfeljebb változó(3) lehet;

87



igazgatói intés: - adható az igazgatói figyelmeztetést követően történő Házirend megsértésért; halmozott fegyelemsértésért; szándékos károkozásért, rongálásért; 16-20 óra igazolatlan mulasztásért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a minősítés legfeljebb változó(3) lehet;  igazgatói megrovás: - adható az igazgatói intés után bekövetkező fegyelemsértésért; kisebb súlyú erkölcsi vétségért; szándékos károkozásért, rongálásért; 21-25 óra igazolatlan mulasztásért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a minősítés csak rossz(2) lehet;  igazgatói szigorú megrovás: - adható az igazgatói megrovást követően történő fegyelmi vétség esetén; nagyobb súlyú erkölcsi vétség esetén; 26 órát meghaladó igazolatlan mulasztásért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a minősítés csak rossz(2) lehet. A Nevelőtestületi fegyelmi büntetések fegyelmi eljárás útján hozhatók, mely lefolytatására a Nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre. A Fegyelmi Tárgyalásról és a Fegyelmi Bizottság döntéséről jegyzőkönyv készül. A Fegyelmi Bizottság javaslata alapján a Nevelőtestület határozatot hoz a fegyelmi büntetésről.

II.16. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek A közösségi szolgálat: Egy egészséges társadalomban nem hagyják magukra a bajba jutottakat, azonban a segítségnyújtást, csakúgy, mint az együttélés más szabályait, tanulni kell. Az iskolai oktatás célja nem csak az ismeretek átadása, hanem a nevelés is. Tudatosítani kell a gyermekekben, fiatalokban, hogy nem önálló szigetekként élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért. Az iskolai közösségi szolgálat célja, hogy a felnövekvő nemzedékekben szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban. Ezzel a fiatalok lehetőséget kapnak az aktív állampolgári létre való felkészülésre. Saját élményű tanuláson keresztül fejleszthetik szociális érzékenységüket és számos olyan kompetenciájukat (együttműködés, problémamegoldás, projektmenedzsment, felelős döntéshozatal, vezetői készségek stb.), amelyek megszerzése elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételéül szabja ötven óra közösségi szolgálat elvégzését, az el88

végzett tevékenységet igazolni is kell. (2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.) A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”(2011. évi CXC. törvény). Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A tevékenység megszervezése az iskolában Az igazgató kijelöli a program megvalósulásáért felelős pedagógust, aki koordinálja a programot. Az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok elvégzésében az iskolai koordinátor munkáját pedagógiai asszisztens, továbbá az intézményvezető által felkért és bevont pedagógusok segítik. A közösségi szolgálat megszervezésében, a helyszínek feltérképezésében, a diákok és szülők tájékoztatásában, motiválásában, a tevékenység lebonyolításában támaszkodunk az iskolai Szülői Szervezet hatékony közreműködésére. A tanévre vonatkozóan az iskola az éves munkatervben határozza meg tanévenként a feladatokat. A tanuló osztályfőnöke a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban (osztálynapló, törzskönyv, bizonyítvány) az iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint dokumentálja a közösségi szolgálat teljesítését. Az iskola az 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez a tanuló számára 9-11. évfolyamon egyenletesen elosztva biztosít lehetőséget. Előrehozott érettségi vizsga: Ha a diák valamilyen tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, magasabb évfolyamon vagy évismétléskor az adott tantárgyat nem köteles tanulni. Kérelmére, igazgatói engedéllyel látogathatja az adott tantárgy tanítási óráit, de teljesítményét osztályzattal már nem értékeljük.

89

III. SZAKMAI PROGRAM A szakképzés dokumentumai 

A szakképzési törvény



A szakmai és vizsgakövetelmény



A szakképzési kerettanterv



Az Országos Képzési Jegyzék

III.1. Az iskola szakképzési rendszerének ismertetése: Iskolánk három szakmacsoportban folytat képzéseket 

Vegyipar (8 számú szakmacsoport, XV vegyész ágazat)



Építészet (9 számú szakmacsoport, XVI építőipar ágazat) szakiskola szakközépiskola



Mezőgazdaság (20 számú szakmacsoport, XXXV földmérés ágazat)

Szakközépiskolai technikus képzés A 9. évfolyamban belépő tanulók képzési rendszere (iskolánkban érettségiző tanulók): A 2013/2014-es tanév előtt elkezdett képzések esetében (kifutó képzési formák): A magasépítő, általános laboratóriumi és földmérő és térinformatikai technikus képzés (a 9. évfolyam kezdetén kell a szakirányt kiválasztani) 4+1 éves moduláris képzési rendszerben. A 4+1 éves képzési rendszerben a két éves szakképzés (1/13. és 1/14. évfolyam) első évének tananyaga (1/13. évfolyam) előrehozott formában a 9-12. (nyelvi osztálynál 9-13.) évfolyamon kerül oktatásra. Így az iskolában érettségiző tanulók, az érettségit követően a 2/14. évfolyamon folytathatják a tanulmányaikat, tehát számukra 1 éves a technikus képzés. Megszerezhető végzettségek: magasépítő, általános laboratóriumi és földmérő és térinformatikai technikus. A 2013/2014-es tanévtől kezdődő képzések esetében (új képzési formák): A magasépítő, mélyépítő, laboratóriumi és földmérő, földügyi és térinformatikai technikus képzés 4+1 éves, moduláris képzési rendszerben. A 4+1 éves képzési rendszerben a két éves szakképzés (1/13. és 2/14. évfolyam) első évének tananyaga (1/13. évfolyam) előrehozott formában a 9-12. évfolyamon kerül oktatásra. A 9-12. évfolyamon ágazati szakképzés folyik, melyen a magasépítő és mélyépítő szak nem különül el, mert a képzés ezen szakaszában a szakmák közös tananyaga kerül oktatásra. Így az iskolában érettségiző tanulók az érettségit követően választhatnak

90

szakirányt (magasépítő vagy mélyépítő) és az érettségi után az 5/13. évfolyamon folytatják a tanulmányaikat, tehát számukra 1 éves a technikus képzés. Megszerezhető végzettség: Magasépítő, vagy mélyépítő technikus. A végzett magasépítő technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) műemlékfenntartó technikus végzettséget, míg a laboratóriumi technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) drog és toxikológiai technikus végzettséget és a végzett földmérő földügyi és térinformatikai technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) térképész szaktechnikus végzettséget szerezhetnek. Az érettségi után belépő tanulók képzési rendszere (más iskolában érettségizett tanulók): A 2013/2014-es tanévtől kezdődő képzések esetében (új képzési formák): A magasépítő és mélyépítő technikus képzés a más iskolában érettségizett tanulók számára 2 éves, moduláris rendszerben folyik iskolánkban, tehát számukra 2 éves (1/13. és 2/14. évfolyam) a technikus képzés. Az 1/13. évfolyamon ágazati szakképzés folyik, melyen a magasépítő és mélyépítő szak nem különül el, mert a képzésben a szakmák közös tananyaga kerül oktatásra. A szakirányt az 1/13. évfolyam végén kell megválasztani. A 2/14. évfolyamon magasépítő, vagy mélyépítő szakon tanulnak a tanulók. Megszerezhető végzettség: Magasépítő, vagy mélyépítő technikus. A végzett magasépítő technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) műemlékfenntartó technikus végzettséget, míg a laboratóriumi technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) drog és toxikológiai technikus végzettséget és a végzett földmérő földügyi és térinformatikai technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) térképész szaktechnikus végzettséget szerezhetnek.

91

Szakiskolai szakképző évfolyamokon folytatott oktatás

SZVK és KP rendelet számai 2012/13-as tanév Évfolyam 9. burkoló, kőműves

9. ács (34 582 01) festő (34 582 04) 10. 11. 12.

SZVK 32/2011. (VIII.25) NGM rendelet Közismeret: 20/2010. (V. 11.) OKM rend. 27/2012 (VIII. 27.) NGM rend. 32/2011. (VIII.25) NGM rendelet 32/2011. (VIII.25) NGM rendelet 32/2011. (VIII.25) NGM rendelet

Központi program 2011. 9. 30. NGM közlemény

BKI Oktatási Nonprofit Kft. kerettantervi ajánlása 2011. 9. 30. NGM közlemény 2011. 9. 30. NGM közlemény 2011. 9. 30. NGM közlemény

2013/14-es tanév Évfolyam

SZVK

9. szakmánként 1 osztály 10. ács (34 582 01) festő (34 582 04) 10. burkoló, kőműves

27/2012 (VIII. 27.) NGM rend. 27/2012 (VIII. 27.) NGM rend. 32/2011. (VIII.25) NGM rendelet Közismeret: 20/2010. (V. 11.) OKM rend. 32/2011. (VIII.25) NGM rendelet 32/2011. (VIII.25) NGM rendelet

11. 12.

Kerettanterv, központi program 14/2013. (IV. 5.) NGM rend. BKI Oktatási Nonprofit Kft. kerettantervi ajánlása 2011. 9. 30. NGM közlemény

2011. 9. 30. NGM közlemény 2011. 9. 30. NGM közlemény

2014/15-ös tanév Évfolyam 9. szakmánként 1 osztály 10. szakmánként 1 osztály 11. ács (34 582 01) festő (34 582 04) 11. burkoló, kőműves

SZVK 27/2012 (VIII. 27.) NGM rend. 27/2012 (VIII. 27.) NGM rend. 27/2012 (VIII. 27.) NGM rend. 32/2011. (VIII.25) NGM rendelet

Kerettanterv 14/2013. (IV. 5.) NGM rend. 14/2013. (IV. 5.) NGM rend. BKI Oktatási Nonprofit Kft. kerettantervi ajánlása 2011. 9. 30. NGM közlemény 92

Közismeret: 20/2010. (V. 11.) OKM rend.

2015/16-os tanév Évfolyam 9. szakmánként 1 osztály 10. szakmánként 1 osztály 11. szakmánként 1 osztály

SZVK 27/2012 (VIII. 27.) NGM rend. 27/2012 (VIII. 27.) NGM rend. 27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.

Kerettanterv 14/2013. (IV. 5.) NGM rend. 14/2013. (IV. 5.) NGM rend. 14/2013. (IV. 5.) NGM rend.

III.2. Az iskolánkban végezhető szakképesítések a 2013 szeptemberében induló képzések alapján:

Szakiskolai szakképesítések A szakképesítés megnevezése

A szakképesítés azonosító

száma 

Ács

34 582 1



Bádogos

34 582 2



Festő, mázoló tapétázó

34 582 4



Kályhás

34 582 6



Kőfaragó, műköves és épületszobrász

34 582 7



Kőműves és hidegburkoló

34 582 8



Szárazépítő

34 582 10

Szakközépiskolai szakképesítések A szakképesítés megnevezése

A szakképesítés azonosító

száma 

Magasépítő technikus



Laboratóriumi technikus



Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus 54 581 1

54 582 1 54 524 1

Szakképesítés-ráépülések

93

A szakképesítés megnevezése

A szakképesítés azonosító

száma 

Drog és toxikológiai technikus



Műemlékfenntartó technikus

55 582 2



Műemléki helyreállító

35 582 5



Rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló

35 582 6



Tetőfedő



Térképész szaktechnikus

55 524 1

35 582 7 55 581 3

94

III.3. A szakképzések szakmai tantárgyainak óratervei a 2013 szeptemberében induló képzések alapján:

Szakközépiskolai képzések óratervei a szabadsávok felhasználásával Magasépítő technikus 54 582 1 Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

11499-12 FoglalkoztaFoglalkoztatás II. tás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Foglalkoztatás I. képzések esetén)

2

Statika Építési ismeretek 10107-12 Építész technikusi közös tevékenység

10108-12 Építőanyagok gyártása

Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat

1

1+1

1

2

3

2+2

3+2

7

1

1

1

1 1

2

70

2

105

1 7

105

Építőanyagok gyakorlat

2

95

2

120

Építőanyagok Ábrázoló geometria

1 1

2

Műszaki ábrázo10109-12 Építőipari műszaki alapismeretek lás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat

10106-12 Építési technológiák és kivitelezésük

Munka- és környezet-védelem Vasbetonszerkezetek Magasépítési gyakorlat

1

1

1+2

3

1+1

+2 1

35

+2

2

1

2

0,5

40

0,5 3 4

Építésszervezés

4

Építésszervezés gyakorlat

1

Szilárdságtan

3

Magasépítéstan

8

Építészettörténet 10110-12 Magasépíté- és műemlékvési ismeretek delem Műszaki informatika gyakorlat Szakmai idegen nyelv összes óra összes óra

1,5 3 1 2+1

3+2 5+3

3+1 70

3+1 6+2

5+2 105

2+2 7+4

96

140

7+2 3+2 10+4

17

14 31

23 160

8 31

Laboratóriumi technikus

54 524 1 Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahe- Munkahelyi lyi egészség és egészség és bizbiztonság tonság

10. ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

0,5

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám e gy

0,5

11499-12 FoglalkozFoglalkoztatás II. tatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

10097-12 Munka- és környeVegyipari biztonzetvédelmi, munka- ság szervezési feladatok

3

10098-12 Vegyipari műszaki alapfeladatok

Laboratóriumi alapgyakorlat Szervetlen laboratóriumi gyakorlat

2+2

70 3+1

105

97

3

40

3

40

Analitikai gyakorlat Laboratóriumi gyakorlat Vegyipari ismeretek Szakmai kémia

3+2

140 4+1

1,5

2

1

1+1

1+1

1+1

2

6

2+2

2+2

4

2+2

2

Fizikai kémia

4

40

4+1

40

4,5

Műszaki ismeretek Műszeres analitika 11509-12 Laboratóriumi technikus analitikai feladatok

10096-12 Laboratóriumi technikus preparatív feladatok

4

Műszeres analitika gyakorlat Laboratóriumok minőségbiztosítása Preparatív gyakorlat Laboratóriumi elmélet

3+1 2 2 4

Félüzemi feladatok

3

Anyagismeret

2

Alkalmazott kémia 11452-12 Általános laboráns feladatok összes óra

3,5

Laboránsi gyakorlatok

2 3+1

2+2

70

3+1

3+1

105

4+3

3+2

98

140

6+4

4+1

17

14

160

24

7+1

összes óra

5+3

6+2

7+5

10+5

31+1

31+1

Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus 54 581 1 Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Munkahelyi 11500-12 Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkozta- Foglalkoztatás tás II. II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Foglalkoztatás I. képzések esetén) Geodézia Térképismeret 10986-12 Geodéziai alapismereTopográfia tek Geodézia gyakorlat

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5 0,5 2

1+1

2+2

1,5+1

1

2,5

1

1

2+1

70

2

2+1

105

3+2

3+1

Digitális térképkezelés 10987-12 Digitális térképkezelés Digitális térkép gyakorlat 10988-12 Fotogrammetria Fotogrammetria fel-

140

8

3+1 1+1

13 1

160 3 5+1

1

99

1

adatai

10989-12 Az ingatlannyilvántartási ügyintézés feladatai

10990-12 A térinformatika feladatai 10991-12 Mérnökgeodézia feladatai 10992-12 Geodéziai menedzsment ismeretek 10993-12 CAD-ismeretek összes óra összes óra

Távérzékelés

2

Jogi és ingatlannyilvántartási ismeretek

1

1

2

2

Ingatlan- nyilvántartási gyakorlat

1

Térinformatika

1

1

2

Térinformatika Gyakorlat

2+2

Mérnökgeodézia

2

Földmérési adatgyűjtés

2,5

Mérési gyakorlat

7+1

CAD - ismeretek

1+1 3+2

2+1 5+3

70

4+2

2+1 6+3

105

1

4+1

3+1 7+2

100

140

7+3 3+1 10+4

18

13 31

160

16

15+4 31+4

Szakiskolai képzések óratervei a szabadsávok felhasználásával Ács 34 582 1 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárg yak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok

10101-12 Építőipari közös tevékenység

1/9. évfolyam Tantárgyak Munka- és balesetvédelem Építőipari alapismeretek elmélet Építőipari alapismeretek gyakorlat

Munkajogi és vállalkozási ismeretek Hagyományos zsalu10102-12 Hagyozatok elmélet mányos zsaluzat és Hagyományos zsaluállványzata zatok gyakorlat Zsalu és állványrend10318-12 szerek kialakítása Rendszerzsaluzatok Rendszerzsaluzatok és állványok alkalmazása Hagyományos állványzatok elmélet 10100-12 Állványzatok Hagyományos állványzatok gyakorlat

elméleti heti óraszám

Összefüggő nyári gyagyakorlati korlat heti óraszám

2/10. évfolyam elméleti heti óraszám

3/11. évfolyam Összefüggő nyári gyakor- elméleti gyakorlati gyakorlati heti óra- heti óralat heti óraszám szám szám

1

2

2 1 1

1 3

36 2 2

30

2

30

1

101

10319-12 Fémszerkezetű állványok 10099-12 Ácsszerkezetek

Fémállványok szereléstechnológiája Fémállványok alkalmazása, szerelése Ácsszerkezetek elmélet Ácsszerkezetek építése gyakorlat Összes óra Összes óra

1,5 3,5 4

2

6

10

104

14

140 140

20

6

9

10

100

14

160 160

23

ELMÉLET KÖZISMERET 15 ÖSSZESEN: 35 Vastagbetűvel kiemelve, ahol eltérés van az ajánláshoz képest.

12 35

102

14 8,5

17,5 26

9 35

Kőműves és hidegburkoló

34 582 8

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok

10101-12 Építőipari közös tevékenység

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti heti óraszám

Munka- és balesetvédelem

1

Építőipari alapismeretek elmélet

2

Építőipari alapismeretek gyakorlat

Munkajogi és vállalkozási ismeretek Hagyományos zsalu10102-12 Hagyozatok elmélet mányos zsaluzat és Hagyományos zsaluállványzata zatok gyakorlat Zsalu és állványrend10318-12 szerek kialakítása Rendszerzsaluzatok Rendszerzsaluzatok és állványok alkalmazása Hagyományos állványzatok elmélet 10100-12 Állványzatok Hagyományos állványzatok gyakorlat

Összefüggő nyári gyagyakorlati korlat heti óraszám

2/10. évfolyam elméleti heti óraszám

3/11. évfolyam Összefüggő nyári gyakor- elméleti gyakorlati gyakorlati heti óra- heti óralat heti óraszám szám szám

2 1 1

1 3

36 2 2

30

2

30

1

103

10319-12 Fémszerkezetű állványok 10099-12 Ácsszerkezetek

Fémállványok szereléstechnológiája Fémállványok alkalmazása, szerelése Ácsszerkezetek elmélet Ácsszerkezetek építése gyakorlat Összes óra Összes óra

1,5 3,5 4

2

6

10

104

14

140 140

20

6

9

10

100

14

160 160

23

ELMÉLET KÖZISMERET 15 ÖSSZESEN: 35 Vastagbetűvel kiemelve, ahol eltérés van az ajánláshoz képest.

12 35

104

14 8,5

17,5 26

9 35

Festő, mázoló és tapétázó

34 582 4

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok

10101-12 Építőipari közös tevékenység

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti heti óraszám

Munka- és balesetvédelem

1

Építőipari alapismeretek elmélet

2

Építőipari alapismeretek gyakorlat

Munkajogi és vállalkozási ismeretek Hagyományos zsalu10102-12 Hagyozatok elmélet mányos zsaluzat és Hagyományos zsaluállványzata zatok gyakorlat Zsalu és állványrend10318-12 szerek kialakítása Rendszerzsaluzatok Rendszerzsaluzatok és állványok alkalmazása Hagyományos állványzatok elmélet 10100-12 Állványzatok Hagyományos állványzatok gyakorlat

Összefüggő nyári gyagyakorlati korlat heti óraszám

2/10. évfolyam elméleti heti óraszám

3/11. évfolyam Összefüggő nyári gyakor- elméleti gyakorlati gyakorlati heti óra- heti óralat heti óraszám szám szám

2 1 1

1 3

36 2 2

30

2

30

1

105

10319-12 Fémszerkezetű állványok 10099-12 Ácsszerkezetek

Fémállványok szereléstechnológiája Fémállványok alkalmazása, szerelése Ácsszerkezetek elmélet Ácsszerkezetek építése gyakorlat Összes óra Összes óra

1,5 3,5 4

2

6

10

104

14

140 140

20

6

9

10

100

14

160 160

23

ELMÉLET KÖZISMERET 15 ÖSSZESEN: 35 Vastagbetűvel kiemelve, ahol eltérés van az ajánláshoz képest.

12 35

106

14 8,5

17,5 26

9 35

III.4. A tanulók értékelésére és továbbhaladására vonatkozó előírások: A pedagógiai program általános részében leírtak érvényesek a szakmai tantárgyak esetében is, az itt leírt előírások, csak a szakmai tantárgyakra vonatkozó kiegészítések. Értékelésre vonatkozó kiegészítések: - A tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli, rajzi, szóbeli és gyakorlati teljesítményeit rendszeresen érdemjegyekkel minősíti. - A szakközépiskolai (9-12. évfolyamon) szakmai előkészítő, alapozó résztantárgyak ismereteinek tanítása különböző óraszámban, több tanár közreműködésével folyik, de a tanulók egy osztályzatot kapnak a következők szerint: A kerettanterv szerint tanuló évfolyamoknál a fenti minősítés a résztantárgyak minősítésének súlyozott (óraszámok szerint) átlagából adódik, a matematika kerekítési szabálya szerint. A különböző iskolai dokumentumokban (ellenőrző, törzslap, bizonyítvány) fel kell tüntetni az előkészítő, alapozó ismeretek résztantárgyait, azok szakmai programban meghatározott évi óraszámait és osztályzatait. Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen osztályzatot kap a szakmai alapozó tantárgy osztályzata félévkor és évvégén is elégtelen. Az év végi elégtelen osztályzat javítása a sikertelen résztantárgyból (résztantárgyakból) történő sikeres javítóvizsga letételével érhető el. Ebben az esetben a javítóvizsgán a résztantárgyból kapott érdemjegy és a többi résztantárgy év végi jegyeinek átlagából kell a fentiek alapján számolni az összevont jegyet. - Azokból a tantárgyakból, melyekből kötelezően beadandó rajzfeladat van, ha a tanuló határidőre nem adja le a rajzot, akkor minden olyan tanítási napon, amelyen az adott órák előfordulnak, elégtelen osztályzatot kap, amíg a feladatát nem pótolja. Ha a leadott feladatára elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, akkor a rajzot a tanár által megszabott határidőre pótolnia kell és az új beadásnál az előzőekben ismertetett, beadással kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni. A beadás végső határideje a tanév utolsó szorgalmi napját megelőző egy hét. Ha a tanuló a hiányzó rajzfeladatot nem pótolja az előzőekben megadott határidőig, akkor a tárgyból elégtelen osztályzatot kell adni számára. A javítóvizsgára a hiányzó rajzfeladatot pótolnia kell, ellenkező esetben a javítóvizsga osztályzata is elégtelen. - Az egyes tantárgyak, illetve a tantárgy részei alól felmentést kérhetnek azok a szakmacsoporton belüli szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező, illetve azon diákjaink, akiknek szakirányú felsőoktatási intézményben szerzett legalább egy félévre vonatkozó érvényes bizonyít107

ványuk van. A döntést a szakmai munkaközösség véleménye alapján az igazgató hozza meg. - Gyakorlati órán, az előírt munkaruházat hiányában, a tanuló nem vehet részt az órai munkában. Számára az adott órát, igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni.

Továbbhaladásra vonatkozó kiegészítések: - Alapvető feltétel, hogy a tanuló teljesítse minden tárgyból, a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket és a hatályos, vonatkozó jogszabályokban rögzített mulasztási határokon belül maradjon. - A nem tanköteles tanuló jogviszonyát az iskola egyoldalúan felmondja, ha már másodízben nem teljesítette a továbbhaladás feltételeit az adott évfolyamon. - A következő évfolyamot az tanuló kezdheti meg, aki az évfolyamra előírt, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítését igazolja. - A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. Az egyéni tanrendű tanulókra vonatkozó rendelkezések: - Egész évre szóló egyéni tanrendre vonatkozó kérelmet, a tanév elején (legkésőbb szeptember 10-ig) kell benyújtani, ill. évente meg kell újítani. Év közben felmerült indok esetén, év közben is kérelmezhető az egyéni tanrend, a tanév fennmaradó részére vonatkozóan. - Az írásban benyújtott, egyéni tanrendre vonatkozó tanulói kérelemhez csatolni kell azokat a hivatalos dokumentumokat, igazolásokat, amelyek az egyéni tanrendet indokolttá teszik. - A kérelmet a szülő írja alá, de 18 év feletti diák esetében a diák is aláírja a kérelmet. - Az egyéni tanrendet az iskola igazgatója engedélyezi, az engedélyt határozatba foglalja, mely tartalmazza az egyéni tanrend részleteit. - Az egyéni tanrendű tanuló a határozatban foglaltak szerint, félévenként osztályozó vizsgát tesz. - Amennyiben a szorgalmi időszakban, az egyéni tanrendű tanuló megfelelő számú osztályzatot szerzett egy tantárgyból, akkor mentesíthető az adott tantárgyra vonatkozó osztályozó vizsga letétele alól. - Az egyes tantárgyak, illetve a tantárgy részeinek tanulása alól felmentést kérhetnek azok a szakmacsoporton belüli szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező, illetve azon diákjaink, akiknek szakirányú 108

felsőoktatási intézményben szerzett legalább egy félévre vonatkozó érvényes bizonyítványuk van. A döntést a szakmai munkaközösség véleménye alapján az igazgató hozza meg.

109

III.5. Összevont tantárgy osztályzatok, évfolyamonként. - 54 582 03 1000 00 00 Magasépítő technikus szak (Kifutó képzési forma, az utolsó osztály a 2016/2017 –es tanév végén tesz technikus vizsgát.) A 9-12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra nevű tantárgy jegye, az évfolyamon feltüntetett tantárgyak jegyének számtani átlagából képződik, a bizonyítványba ez a jegy kerül beírásra. A résztantárgyak jegyeit a bizonyítvány mellékletében kell feltüntetni. Külön meg kell határozni az elméleti és a gyakorlati tantárgyakra vonatkozó jegyet is. Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra 9. évfolyam

A 2013-2014-es tanévben már nem indul, új képzés indul helyette

10. évfolyam

- Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - elmélet - Építőanyagok és vizsgálataik

- Épületszerkezetek és rajz - Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - gyakorlat - Építőanyagok és vizsgálataik

- Épületszerkezetek és rajz - Épületszerkezetek építése 11. évfolyam

- Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - elmélet - Munka és környezetvédelem

- Statika - Épületszerkezetek és rajz - Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - gyakorlat - Műszaki ábrázolás és szabadkézi rajz

110

- Műszaki informatika - CAD

12. évfolyam

- Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - elmélet - Geodézia

- Építőipari beruházási folyamat - Szilárdságtan - Épületszerkezetek és rajz - Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - gyakorlat - Geodézia

- Építőipari beruházási folyamat - Épületszerkezetek építése

111