И i .:J i11 `^ i1LiltG1
~~g1~ )
F ё mm iзv~ t . ~ s ü су~
'1 1 2014 Jul 3 0.
М ~ ы tsz~i~~ RШм DR. FAZEKAS SÁNDO R miniszter
Ügyiratszám : PTKF/1530-2/2014 . Heтiпges Aпita asszony országgyűlési képviselő részére
MSZP Országgy űlési Képviselőcsoportja Országgyűlés Irodaháza
BUDAPES T Széchenyi rkp. 19 . 1358
Tisztelt KépviselőAsszoпy!
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI . törvény 42. § (8) bekezdése alapján 1(/814 . számon hozzám benyújtott, „Újra а méhek és а beporzó rovarok védelméről?” című írásbeli kérdésére а következő választ adom: Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (a továbbiakban : ОММЕ) és а Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelm i Igazgatóság (a továbbiakban : NÉBIH NTAI) közötti együ ttműködés keretében monitoring vizsgálatok folytak а 2012 ., 2013 . és 2014 . évben. А felmérő monitoring célja elsősorban az előírt növényvédelmi technológia betartásának ellen őrzése volt azokban а térségekben, ahol korábban bizonyított méhmérgezés történt . А növényi kultúrák mintavételét az illetékes megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelm i Igazgatóságai (a továbbiakban : NTI), az analitikai vizsgálatokat а NÉBIH NTAI hatósági laboratóriumai végezték . А növényi kultúrák és а mintavételi helyek kiválasztását, valamint а vizsgálandó hatóanyagkör meghatározását az ОММЕ javaslatai, illetve а korábbi évek méhpusztulással kapcsolatos tapasztalatai alapján а NÉBIH NTAI végezte . А korábbi években а méhpusztulások leggyakrabban а repce- és а gyümölcsvirágzás időszakában fordultak el ő. А monitoring ennek megfelel ően 12 megye megközelít őleg 2 5 településének körzetében els ősorban repcében, napraforgóban, továbbá
2
almatermésűekben, illetve csonthéjasokban (cseresznye, meggy) mintegy 40, zömébe n méhekre veszélyes besorolású hatóanyag vizsgálatára irányult . А kezelt kultúrák mellett а mintavételezés és analízis kiterjedt а virágos aljnövényzetre is . А három éven át (2012-2014) végzett monitoring jellegű szermaradék vizsgálat а rovarölő szerek közül а szerves foszforsav-észterek közé tartozó klórpirifosz é s dimetoát, а piretroid cipermetrin és а neonikotinoid tiametoxám hatóanyag esetében mutatott jelentős maradékanyag szintet repcében és gyümölcsös kultúrákban . А mér t hatóanyag szintek öt-tíz esetben mutatták helytelen növényvédelmi technológi a alkalmazásának lehet őségét, ennek kivizsgálása érdekében további hatóság i ellenőrzések történtek . А feltárt esetekhez közvetlen méhmérgezés nem volt köthet ő, de а kiugró szermaradékok az egyéb beporzó szervezetekre nézve magas kockázatr a utaltak. Amennyiben а vizsgálat során feltárt bizonyítékok alap] án а szabálytala n kijuttatás bizonyítást nyert, а növényvédelmi kezelés felel ősével szemben а kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai hivatalból eljártak . 2013-ban az általános monitoring mérések mellett а NÉBIH NTAI а megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságaival együttm űködve egyes méhegészségügyi szempontból kiemelten fontos inszekticidek szermaradékaina k meghatározása érdekében saját kezdeményezésű vizsgálatokat is végzett. Az engedélyokiratok szerinti növényvédelmi kezelések az elért szermaradék szint, azon belül а megfelelő kezelés következtében mérhető legnagyobb koncentráci ó meghatározására irányultak. А vizsgált készítmények hatóanyagai а neonikotinoidók (tiametoxám, klotianidin, imidakloprid), piretroidok (cipermetrin, lambda-cihaíotrin ) és а szerves foszforsav-észterek (klórpirifosz és klórpirifosz-metil) voltak . А vizsgálati eredmények alapján а neonikotinoid csoportba tartozó hatóanyago k állománykezelésből és а csávázásból származó szermaradék szintje általába n alacsonynak mondható, így pl . repcében vagy napraforgóban virágzáskor má r gyakorlatilag nem mérhet ő а csávázó anyag maradéka. Jelenlegi tudásunk szerint а mért szermaradékok szintje direkt méhmérgezéshez nem vezet, azonban а szubletáli s hatások – pl. méhek koordinálatlan repülése – létezésére bizonyított megfigyelések Magyarországon nincsenek. А feltételezések igazolására jelenleg európai szinte n adatgyűjtés folyik . А hatósága monitoring vizsgálatok – eredményeként а növényvéd ő szer felhasználás feltételeit szigorítva –egyes kifejezetten kockázatos besorolású rovaröl ő szerek engedélyokiratait – pl . а klórpirifosz, vagy а dimetoát tartalmú készítmények esetén – módosította. А klórpirifosz készítményei őszi káposztarepcében csak rejtett bimbós állapotig juttathatók ki, míg а dimetoát készítmény engedélye gyümölcs ősben visszavonásra került. 2012461 már érezhet ő volt az ezekhez kapcsolható méhmérgezéses esetek számában а szigorítás kedvező hatása. А növényvédő szer engedélyező hatóság ez év májusában а méhek védelmében szigorúbb besorolást alkalmazva az indoxakarb tartalmú rovaröl ő permetező szerek engedélyét i s módosította .
3
А monitoring vizsgálatok további eredménye, hogy а méhmérgezési esete k kivizsgálásához а referencia értékek meghatározásával objektív alapot adnak . Végezetül megállapítható, hogy а növényi kultúrák talajmintáinak analízis e neonikotinoid akkumulációt nem jelzett. А vizsgálatokról készített jelentés а NÉBIH honlapján, а www.nebih.gov.hu/szakteiuletek/szakteruletek/noveny talajvedelmi ig/aktualitasok/ 2 013 rovarolo szermaradek-analitikai vizs_alat .html címről letölthető . А Redentin hazai felhasználásáról és а légi növényvédelemről szóló kérdéseive l kapcsolatban tájékoztatom, hogy az idei rendkívül enyhe tél és az előző év –pockok számára – kedvező őszi időjárása nagymé rt ékben hozzá] árult ahhoz, hogy az utóbb i évek egyik legjelent ősebb mezei pocok felszaporodásával állunk szemben az orszá g déli és középső területein . А növényvédelemi tevékenységről szóló 43/2010 . (IV. 23.) РУМ rendelet szerint а földhasználó köteles védekezni а parlagfű, а mezei pocok é s egyéb nagy kártételi veszélyt jelentő károsítók ellen . А mezei pocok sze rte Európában а szántóföldi és kertészeti kultúrákban , kiemelten aKárpát-medencében, azon belül Magyarország déli megyéiben fonto s gerinces kártevő . А mezei pocok jellemz ője а néhány évenként jelentkez ő gradáci ó (túlszaporodás). А mezei pocoknak és más rágcsálóknak is megvannak а népességüke t szabályozó természetes ellenségeik (pl . ragadozó madarak : egerészölyv, vércsék, varjak, gólya ; ragadozó kisemlősök: róka, nyest, menyét stb .). А természete s populációszabályozás azonban а gradáció szakaszában már nem elégséges . А termesztett növények, а termés megvédése érdekében más lehet őséget kell találni, valamilyen nem természetes módszert kell alkalmaznia mezei pocok népesség és а kártétel csökkentésére . А mezei pocok elleni védekezésre az Arvalin-LR, а Polytanol rágcsálóirtó szer , valamint а ВеIп pocokriasztó szer engedélyezett . Mindhárom szer kizárólag járatkezelésre alkalmazható, felületre tö rt énő kiszórása nem engedélyezett (ilye n módon alkalmazva egyébként nem is tudnák kellő mé rtékben kifejteni а hatásukat) . Jelen helyzetben, amikor s űrű növényállomány (aratásra váró őszi búza, árpa, repce) borítja а mezei pocokkal fert őzött táЫа talaját, а járatokba nem lehet kihelyezni а csalétkeket, illetve а gázosodó készítményt. А pocok gyérítésére szolgáló Redentin75 КВ nevű rágcsálóirtó szer állandó forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel nem rendelkezik, használatára – indokolt esetben – szükséghelyzeti engedély adható . А csalétek, illetve anna k hatóanyaga, а klórfacinon nem tiltott szer az Európai Unióban. А hatóanyag ne m szerepel az EU-ban engedélyeze tt növényvéd ő szer hatóanyagokat felsorol ó úgynevezett pozitív listán, ez azonban nem azonos а tiltott kategóriával . Egy hatóanyag akkor kerül fel а pozitív listára, ha azt а gyártója kéri és megfelel а hatályos előírásoknak. Jelen esetben а klórгасinon felvételét – vélhetően az engedélyezéshe z szükséges vizsgálatok jelentős költségvonzata miatt – nem kérték .
4
А klórfacinon egy régóta használt, számos szempont alapján megvizsgál t növényvéd ő szer. Jelentős mennyiségű ismerettel rendelkezünk е készítmény hatásáról, mind а célszervezetek, mind а nem célszervezetek vonatkozásában . Az engedélyt kiadó hatóság а szükséghelyzeti engedélyek kiadását megel őzően minde n esetben alapos elemzést végez arra vonatkozóan, hogy аг adott növényvédő szer alkalmazása jelenthet-e elfogadhatatlan kockázatot а hasznos és közömbös szervezetekre . Ez az elemzés а Redentin75 КВ esetében is megtörtént. А magyarországi tapasztalatok és adatok azt mutatják, hogy а szükséghelyzeti engedélyben részleteze tt kockázatcsökkent ő intézkedéseknek köszönhetően nem jelentkezik jelent ős madár és emlős elhullás. Alapelv, hogy а magevő és mindenev ő madarak csalétek felvételét (közvetlen, vagy primer mérgezés), illetve а ragadozók mérgezett pocok fogyasztásának а lehetőségét (másodlagos mérgezés) csökkenteni kell. А leírt célok megvalósítása akkor lehetséges, ha а csalétek teljes felületkezeléssel történő kijuttatása csak а növényzettel fedett kultúrákban történik . А növényzettel kevésbé borított területeken, amely lehetővé tenné а rövid időn belüli nagy mennyiségű Redentin felvételét, illetve ahol а ragadozók is látják apockokat – pl. ritkásan álló kultúrák, tarlók – а felületkezelés nem engedélyezett . Az ilyen területeken továbbra is –egyéb, nem kémiai módszerek mellett – csak а csökkentett dózisú járatkezelés alkalmazható . Mindemellett а kezelt területeken szigorúan kell figyelni а visszajelzésekre, amennyiben а készítmény alkalmazása során а nem célszervezetek jelentősebb károsodása figyelhet ő meg, а hatósága kiadott engedélyeket felülvizsgálj a és szükség esetén módosítja. А légi növényvédelmi tevékenységgel kapcsolatban tájékoztatom, hogy а peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/0( irányelv [a 9 . cikk (2) bekezdésben megfogalmazott feltételekkel] а tagállamoknak lehet ő séget biztosít а légi növényvédelmi tevékenység nemzeti engedélyezésére а kockázatcsökkentő korlátozások maradéktalan betartása melle tt , ha аг adott növényegészségügyi probléma más módon nem oldható meg . А légi növényvédelem Magyarországon több évtizedes múltra tekint vissza. А légi növényvédelmi tevékenység lehet őségének fenntartását а magyar mezőgazdaság szerkezete, а hazai domborzati és időjárási viszonyok, valamint az időről-időre jelentkező rendkívüli növényegészségügye helyzet kialakulásának veszélye indokolja . А hatályos előírások szerint légi növényvédelme tevékenység csak fels őfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkez ő személy felügyelete mellett, légi kijuttatásra engedélyezett növényvédő szerrel végezhető. А tevékenység hatósági engedélyhe z kötött, а kiadott engedélyekr ől а növényvédelmi hatóság nyilvántartást vezet . Az uniós növényvédő szer engedélyezéssel kapcsolatban elmondható, hogy annak gyakorlata а beporzó szervezetekre nem nevezhető „károsnak és végzetesnek” . Tekintett el а rovaröl ő szerek új generációi által keltett kihívásokra, illetve figyelemb e véve az új tudományos eredményeket, az Európai Bizottság felkérte az Európai
5
Élelmiszerbiztonsági Hivatalt (a továbbiakban : EFSA) egy, а növényvéd ő szerek alkalmazása méhekre gyakorolt kockázatának értékelésér ől szóló új eljárási útmutató (a továbbiakban : Útmutató) kidolgozására . А magyar növényvédelmi hatóság elismeri az új Útmutató hiánypótló jelent őségét, és szaké rtői személyes részvételével, а munkadokumentumok véleményezésével aktívan hozzájárul а gyakorlatban is megvalósítható célokat megfogalmazó Útmutató létrehozásához . А neonikotinoidok és а fipronil kapcsán megjegyzem, hogy az Európai Bizottság 2012 márciusában felké rte az EFSA-t, hogy vizsgálja meg а három kritiku s neonikotinoid (tiameto кám, klotianidin, imidakloprid) és а fipronil hatóanyag méhekre gyakorolt kockázatát, amely els ősorban а vetéskori porelsodródás, illetve а hatóanyagok növénybeli transzlokációjából adódó kockázatok felmérésére irányult . А felülvizsgálati jelentést 2013 . január 16-án te tték közzé, melyben az EFSA а kérdéses hatóanyagokat egyes felhasználásokban а mézelő és а vadméhekre vonatkozóan kockázatosnak min ősítette. Ezen túlmenően az európai hatóság számo s adathiányt jelölt meg, melyek nélkül nem fejezhet ő be а kockázatbecslés . Az értékelés során az EFSA új rendkívül konzervatív – kockázaté rt ékelési útmutatóját alkalmazták, amely а mézelő méh mellett а poszméhekre és az egyéb vadméhekre i s figyelemmel van . А hosszadalmas jogi eljárást követ ően а Bizottság 2013 . május 24-én adta ki a z 540/2011/EU rendeletnek а klotianidin, а tiametохаm és az imidakloprid hatóanya g jóváhagyási feltételei, valamint az е hatóanyagokat tartalmazó növényvéd ő szerrel kezelt vet őmagok használatának és értékesítésének tilalma tekintetében tö rt énő módosításáról szóló 485/2013/EU rendeletét, mely szerint az imidakloprid, а klotianidin és а tiametoкám hatóanyagok jóváhagyási feltételei módosulnak . Ennek következtében az ilyen hatóanyagokat ta rtalmazó növényvéd ő szerek (legyen az csávázószer, permetez ő szer vagy talajgranulátum) engedélyokiratait módosítan i kellett, vagy azokat 2013 . szeptember 30-ig vissza kellett vonni . А módosító vag y visszavonó határozatokban türelmi id őszak került megállapításra, amely legkés őbb 2013 . november 30-án lejárt. Hasonló korlátozások tö rténtek а fipronil hatóanyag esetében is . Magyarország nem támoga tta а Bizo ttság által javasolt korlátozásokat – nevezetesen а fenti hatóanyagokkal tö rt énő csávázás és talajfert őtlenítés teljes betiltását а méhekre attraktív kultúrákban (kukorica, napraforgó, repce) –, mert а mai napig nincs olyan tapasztalatunk, hogy а korlátozással érintett szabályosan végrehajtot t kezelések következtében bizonyított méhmérgezés fordult volna elő hazánkban. Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben а kérdéses hatóanyagok közös európa i kiértékelése során bizonyítékok merülnek fel arra vonatkozóan, hogy egy növényvéd ő szer engedélyezett felhasználása káros hatással bír, а magyar növényvédő szer engedélyezési hatóság megteszi а szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják а méhek és а vadon él ő beporzó szervezetek védelmét.
6
А Földművelésügyi Minisztérium és а NÉBIH célja, hogy az Alaptörvény szellemiségének megfelel ően megteremtse az „európai többfunkciós”, min őségi mezőgazdaságot, mely úgy állít el ő értékes, egészséges, biztonságos élelmiszereket é s egyéb nyersanyagokat, hogy közben óvja а talajt, az ivóvízbázis készleteket, a z élővilágot, а tájat, benne az emberrel, közösségeivel és kultúrájával . Ennek а komplex célrendszernek az elérése találkozik és egybeesik anövény- és talajvédelmi szerveze t hagyományos célkitűzéseivel, mely а fentiek tekintetében integráltan testesíti meg a z állami felel ősségvállalást. Az FM Növényvédelmi Bizottságában állandó tag többe k közt az OMME képvisel ője és а Greeпреасе Magyarország képvisel ője is, meghívott szakért őként а Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is több bizo ttsági ülésen részt ve tt . А növényvédelmi hatósága Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és а Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával együttm űködve döntéseir ől folyamatosan tájékoztatja а gazdákat, а civileket és а közvéleményt, é s felhívja а figyelmet а növényvédő szerek használatának kockázataira, а szükséges óvintézkedésekre . А méhek és az egyéb а vadon élő beporzók védelmével kapcsolatban tájékoztatom, hogy а vonatkozó magyarjogszabályokban prioritást élvez az ember és а környezet védelme, ezen belül а beporzó szervezetek, különösen а házi méh és а vadméhek életfeltételeinek javítása, melynek része а növényvédő szerek felhasználásának szigorítása. Mindemellett а fokozott hatósági ellenőrzés is jelentős szerephez jut, mely többek között magában foglalja а méhegészségügyi és az alkalmazott növényvédelmi technológia megfelelősségére irányuló vizsgálatokat . А modern mez őgazdaság elképzelhetetlen а növényi kárt evők, kórokozók elleni védekezés nélkül, azonban jelent ős elmozdulás szükséges az olyan technológiá k irányába, amely а termelés biztonsága mellett az úgynevezett nem célszervezete k fennmaradását is lehetővé teszi . А fajgazdagság biztosítása, vagyis а biodiverzitás fenntartása а mezőgazdasági művelésre használt területeken létfontosságú a z emberiségjövője szempont] ából. Remélem, hogy tájékoztatásom választ adott а Képviselő asszony részér ől felmerült kérdésekre. Budapest, 2014 . július „Р
.”
