2013. év szakmai útjai. 2013-ban több szakmai utat szerveztünk. Kíváncsiak voltunk, hogy kis hazánkban hogyan termelnek áramot, ezért megnéztünk három teljesen más típusú erőművet. Az első a Mátrai hőerőmű, a következő a Paksi Atomerőmű és végül, de nem utolsó sorban a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű.
A Mátrai Erőmű és Lignitbányája
WJLF Környezetbiztonsági szak Készítette: Horváth Zoltán,Kósa Péter, Kretz András, Csordás Tamás
2013.Május 14.
Mátrai Hőerőmű A Mátra lábánál elterülő 5-8 millió éves mocsaras területeken kialakult egy lignit réteg, ennek kiaknázására épült a hőerőmű. Ez Magyarország legnagyobb széntüzelésű, villamos-áram termelője. Az ország villamos energia szükségletének 13%-át termeli!
A lignitbánya bejárata
A bányagödör jelenlegi szintje az Adria felett 3-4 méterrel van.
Jól láthatóak a különböző talajrétegek. Az 1es és 2-es fejtési szint.
A MEDDŐ LETERMELÉSE A szállító szalagot, ahogy a fejtés egyre mélyebben halad, egy markoló igazítja (rukkolja) folyamatosan a gépek után.
Az bányaüzem elektromos árammal működik, ilyen mobil-transzformátorokon keresztül.
Ez a leghosszabb gép, a bal oldali kar 130m hosszú.
Ez a legnagyobb gép, a biztonsági távolság tőle 50 méter.
Ezek a gépek fektetik és szedik össze az elektromos kábeleket.
Itt látszik a marótárcsa mérete a kiszolgáló járművek mellett.
Fentről nézve
Alulról
Itt „jön fel” a szén, akár 20 fokos szögben.
Ahol nem olyan gazdag a szén réteg, ilyen „apró” 30-35 tonnás gépekkel oldják meg.
A gép közelről, fejtés közben. Félkörívben dolgozik oda-vissza 180 -ban.
Éppen egészen laza homok, ez egy könnyű fejtés.
A GÉP-LÁNC KÖZÉPSŐ, ÁTADÓ ÉS APRÍTÓ RÉSZE. Ezek a gépek a valamikori NDK- ban készültek 1966-ban. Közel fél évszázada állják - néha szó szerint a sarat. Eredetileg Szibériai körülmények közé tervezték őket.
Akkora, hogy egyszerre rá sem fért a képre. Amikor végez az ívvel, az egész gép egyszerre indul előre.
Ez a cél, a lignit
Így kerül a szalagra a szén.
Lementünk egészen a fejtés aljára, szén volt a talpunk alatt.
ILYEN LESZ, MIUTÁN BEFEJEZTÉK A FEJTÉST. Mikor befejezik egy területen a bányászatot, visszahordják az addig feltárolt homokot és humuszt. Akácerdőt és gabonát termelnek rajta.
Hosszú utazás után ide kerül a szén, az erőmű széntelepére.
Aprítják, kiszárítják.
A 2% homok tartalom, így „megeszi” a malom kerék lapátját.
A hűtő és kéntelenítő tornyok: maketten és a valóságban. Valójában 115 méter magas.
Ami itt távozik, az csak vízgőz. Ez a kéntelenítőés hűtő eljárás két magyar mérnök munkája.
Ezeken a 6 méter átmérőjű csöveken kerül az égéstermék a kéntelenítőbe.
Ez 8 üzemóra eredménye.
Innen kerül a gipszkarton gyárba.
Az égéstermék kéntelenítésének a mellékterméke: gipsz.
A megtermelt 800MW, ilyen transzformátorokon keresztül jut el a villamos hálózatba.
Viszontlátásra! Ez nem működik, nincs füst!!
És végül, a „kutató” csapat a szénmezőn!
PAKSI ATOMERŐMŰBEN TETT LÁTOGATÁS
2013.Március 19.
Az atomenergia békés célú felhasználása.
Érvek, amelyek mellette szólnak: Csekély környezetszennyezés üzem közben, nincs károsanyag kibocsátás. Nincs szén-dioxid kibocsátás. Hosszútávú energiaellátást biztosít. Érvek ellene: Csernobil Fukusima Tree Mile Island…
Paksi Atomerőmű A Mátrai erőműhöz képest, „csak” a hő előállításának módjában van különbség. A Mátrai erőmű 1968-ban kezdte meg működését, Paksot akkor még csak tervezték (1981-ben indult az 1-es blokk).
A Paksi Atomerőművet csoportos látogatás keretében, az erőműben dolgozó szakavatott idegenvezető kísértében látogattuk meg 2013.március 19-én. A szakmai támogatást Mészáros László tanár úr biztosította számunkra.
Látogatóközpont
Az erőmű mellett egy nagyon színvonalas látogatóközpont van, ahol lépésről – lépésre megtekinthető, hogy hogyan épült fel és hogyan működik az erőmű.
Látogatóközpont Az erőmű 4-es blokkjánál kialakított üvegfolyosóról lehet a vezénylőtermet és a reaktor termet megtekinteni. Az erőmű területén biztonsági okokból fényképet tilos készíteni!
A kép a látogatóközpontban készült! (szerző)
Reaktor terem
A kép a látogatóközpontban készült! (szerző)
Üvegfolyosó
A kép a látogatóközpontban készült! (szerző)
A látogatás egyik területe, a turbinagenerátorház, ami több emelet magas, és 8 db egyenként 250MW teljesítményű egység található benne. A helyiségben kb 40C° van! (szerző) A csövekben közel 300C°!
Gőzfejlesztés folyamata A primer körben 350C°-os víz van, ami 123 bar nyomáson marad cseppfolyós! A szekunder körben 223C°-os víz 46bar nyomáson adja át a hőt a gőzfejlesztőnek, ami 450t/h mennyiségű gőzt állít elő. Ez hajtja meg a turbinát, ami 6 lépcsőben dolgoztatja meg a gőzt, mire lehűl 140C°ra.
Az atomerőmű sematikus ábrája Laikus szemmel a termelés lépései: forraljunk vizet, hajtsunk meg egy turbinával egy generátort és kész, készen is van a villamos energia! Azért nem ilyen egyszerű!
Atomenergia egyszerűen: Végy egy urán atomot, hasíts ki belőle egy neutront, majd a felszabaduló energiával forralj vizet… Fordítsuk komolyra a szót!
Atomreaktor
A reaktorban szabályozott láncreakció folyamán nagy energiájú neutronok keletkeznek, ezeket le kell lassítani, hogy a láncreakció k=1 érték fenntartható legyen. Ezt moderátor segítségével teszik.
Biztonságos működtetés Fontos a láncreakció szabályozása. A szabad neutronok száma ütközésenként max.1 lehet, különben a reaktor megszalad (Csernobil)
Az urán-dioxid pasztillákat ilyen kazettákban tárolják. Pasztillák: 9mm magas, 7,6 mm átmérőjű hengerek. 2,5 m hosszú 9mm külső átmérőjű cirkóniumnióbium csövekbe zárva. Kazettánként 126db pálca. 312 kazetta az aktív zónában. A reaktorban összesen 44 tonna urán-dioxid van.
Fűtőanyag
Aktív zóna
Az aktív zónában 349 db kazetta fér el, ebből 312 db az aktív fűtőelem, a többi szabályzó rúd. 30 rúd üzem közben ki van húzva.
Fűtőelemek áthelyezése A fűtőelemek 3-4 évente „kiégnek”, cserélni kell őket, ilyenkor a reaktort leállítják és a rudakat áthelyezik. Az elhasználódott fűtőelemek mindig a mátrix közepe felé vannak helyezve, kívülre az újak kerülnek.
Biztonságos tárolás
A kiégett fűtőkazettákat az átmeneti tárolóban helyezik el, az erőmű közelében.
Kis és közepesen radioaktív hulladék
A napi üzemvitel mellett keletkezik kis és közepesen radioaktiv hulladék is, ezeket a Bátaapátiban épített tárolóban helyezik el.
Összehasonlítás Paks névleges teljesítménye: 2000MW A hazai villamos energia termelés: 40% adja.
Mátrai erőmű névleges teljesítménye: 950MW A hazai villamos energia termelés: 13% adja.
A Fővárosi Hulladékhasznosító mű ebben a felsorolásban azért nem szerepel, mert 24MW teljesítményű generátorával nem jelentős a termelése, de nem is ezért építették. Az energia és hő termelése „csak” egy plusz szolgáltatás, a fő célja a hulladék feldolgozása. (szerző)
FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍT Ó MŰ
2013.Április 2.
Hulladékból energia
A Fővárosi hulladékhasznosító az ország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve.
A hulladék mű „munkássága”
Évi 420 ezer tonna kommunális hulladékból állít elő hő- és villamos energiát, ami 13.000 lakás fűtését és 45.000 lakás éves villamos-energia szükségletét biztosítja.
Hogyan működik? A főváros területén összegyűjtött hulladékot a szállítójárművek egy 10.000m3-es betontartályba ürítik, ahonnan a négy kazán egyikének adagoló garatjába rakják és 1000-1100C°-on elégetik. A károsanyag kibocsátás csökkentését már a tűztérben megkezdik, ezután még több lépésben tisztítják a füstgázt.
Így hozzák és így tárolják!
Ez a végeredmény!
A salakot lehűtik és elektromágnessel kiemelik belőle a vashulladékot, amit később értékesítenek. Az egyéb fémek többnyire elégnek a magas hőmérséklet miatt.
Itt lesz áram a „szemétből”! Turbina
Generátor 24MW
A füstgáz tisztítása
Tisztítás, elhelyezés A füstgázban lévő nagyobb szemcséket ciklonszűrővel, a kisebbeket zsákos szűrővel választják ki. A zsákok felületén kialakuló porréteget időütemezett sűrített-levegős rendszerrel távolítják el, majd elszállítják ártalmatlanításra. A keletkező salakot hulladéklerakókban fedőrétegként hasznosítják.
Köszönet nyilvánítás:
A Mátrai Erőmű igazgatójának, aki lehetővé tette számunkra, hogy meglátogassuk az erőművet és a bányát! A bánya területén körülvezető szakembernek. A Paksi Atomerőmű idegenvezetőjének. A Hulladékégető idegenvezetőjének. Mészáros László tanár úrnak.
KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
Felhasznált képek:
Turbina ház: http://www.alstom.com/Global/Hungary/Resources/Images/Press_Releases/2013/PAKS_belso.jpg, letöltés: 2014.01.24
Atomreaktor: http://www.atomeromu.hu/az-atomreaktor, letöltés: 2014.01.22.
Láncreakció: http://kitekinto.hu/kep.php%3Fid%3D14298%22%22%22%22, letöltés: 2014.01.22
Aktív zóna: http://www.reak.bme.hu/typo3temp/pics/c7d8eb9a61.jpg, letöltve: 2014.01.22.
Éjszakai látkép: http://www.fkf.hu/userfiles/image/FHHM%20%C3%89JSZAKAI2N.jpg, letöltés: 2014.01.22
Sematikus ábra: http://www.fkf.hu/portal/pls/portal/!PORTAL.wwpob_page.show?_docname=1896192.GIF, letöltés: 2014.01.22
Kukásautók: http://files.blogter.hu/user_files/42558/hulladekhmu/2.jpg, letöltés: 2014.01.22
Hulladékbunker: http://www.eszk.org/attachments/v71/img/DSC_0031.jpg, letöltés: 2014.01.22
Salak: http://www.szvt.hu/Gallery/esemeny41/fkf1.jpg, letöltés: 2014.01.22
Generátor-turbina: http://www.vgfszaklap.hu/images/cikkkepek/2005/4/hull9.jpg, letöltés: 2014.01.22
Füstgáz tisztítás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/Folyamatabra_HU.jpg, letöltés. 2014.01.22
A további képeket készítette: Kósa Péter
